EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.4.21.

COM(2021) 202 final

2021/0105(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gépipari termékekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2021) 165 final} - {SWD(2021) 82 final} - {SWD(2021) 83 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.A javaslat indokai és céljai

A gépekről szóló irányelv 1   az EUMSZ 114. cikke alapján (a jogszabályok közelítése) szabályozási keretet teremt a gépek egységes piacon való forgalomba hozatala számára. A gépekről szóló irányelv általános célkitűzései a következők: i) a gépek belső piacon belüli szabad mozgásának biztosítása; és ii) magas szintű védelem biztosítása a felhasználók és más veszélynek kitett személyek számára. A gépekről szóló irányelv az uniós jogszabályok „új megközelítés” elveit követi. Az irányelv megfogalmazása szándékosan technológiasemleges, vagyis meghatározza a betartandó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket (a továbbiakban: biztonsági követelmények), ugyanakkor az e követelményeknek való megfelelés érdekében nem ír elő konkrét műszaki megoldást. A műszaki megoldás kiválasztása a gyártók előjoga, ami teret enged az innovációnak és az új tervezési fejlesztéseknek.

Az irányelv REFIT-értékelése 2 során valamennyi érdekelt fél megerősítette, hogy alapvető fontosságú jogszabályról van szó, ugyanakkor szükségesnek vélték az irányelv javítását, egyszerűsítését és piaci igényekhez való igazítását is. Az Európai Parlament egyes tagjai támogatásukat fejezték ki a gépekről szóló irányelv felülvizsgálata iránt. Különös tekintettel a „jogszabály XXI. századba való átvitele”, valamint az uniós gazdaság innovációjának előmozdítása iránt.

A gépekről szóló 2006/42/EK termékbiztonsági irányelvnek 3 a Bizottság 2020. évi munkaprogramja részeként, „a digitális korra felkészült Európa” prioritás keretében történő felülvizsgálata hozzájárul a digitális átálláshoz és az egységes piac megerősítéséhez. Az új technológiák és azok biztonsági jogszabályokra gyakorolt hatása tekintetében a Bizottság 2020 februárjában közzétett egy mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvet, amelyet „a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól szóló jelentés” 4 kísért. Az új technológiák hatása és az uniós biztonsági jogszabályok terén e technológiák által jelentett kihívások vonatkozásában elemzést végrehajtó jelentés megállapította, hogy a jelenlegi termékbiztonsági jogszabály számos hiányosságot tartalmaz, melyeket többek között a gépekről szóló irányelvben kell kezelni. Ez a Covid19-világjárványból való fenntartható kilábalás szempontjából még fontosabb, mivel a gépgyártási ágazat a gépipar alapvető része és az uniós gazdaság egyik fő ipari alapja.

Tekintettel az értékelésben kiemelt és a gépekről szóló irányelvre vonatkozó hatásvizsgálati jelentésben 5 kidolgozott elemek kezelésére, továbbá válaszul a Bizottság digitalizációval kapcsolatos politikai célkitűzéseire e javaslat az alábbi problémákat kívánja kezelni:

1. probléma: A gépekről szóló irányelv nem foglalkozik kellőképpen a kialakulóban lévő technológiákból eredő új kockázatokkal.

A digitális technológiákba vetett bizalom erősítése érdekében a gépekről szóló irányelvnek jogbiztonságot kell teremtenie e technológiák vonatkozásában; a fennálló hiányosságok akadályozhatják a gyártók számára biztosított egyenlő versenyfeltételeket, ami befolyásolhatja a gépekről szóló irányelv hatékonyságát.

E probléma keretében számos szemponttal kell foglalkozni. Az első szempont az emberek és robotok közti közvetlen együttműködésből származó lehetséges kockázatokhoz kapcsolódik, mivel az emberek és munkavállalók melletti munkavégzés céljából tervezett kollaboratív robotok (kobotok) száma exponenciálisan növekszik. A második lehetséges kockázati forrás az összekapcsolt gépekből ered. A harmadik aggodalomra okot adó terület az, ahogyan a szoftverfrissítések a gépek forgalomba hozatala utáni „magatartását” befolyásolni képesek. A negyedik aggály a gyártók azon képességére vonatkozik, hogy még a termék forgalomba hozatala előtt el tudják végezni a gépi tanulási alkalmazások teljes körű kockázatértékelését. Végül, az autonóm gépek és a távoli felügyelő állomások vonatkozásában a gépekről szóló jelenlegi irányelv úgy rendelkezik, hogy egy vezető vagy kezelő felel a gép mozgásáért. A gép szállíthatja a vezetőt, illetve a vezető kísérheti vagy távvezérléssel irányíthatja a gépet, de az irányelv nem veszi figyelembe azt a lehetőséget, amikor nincs vezető, és nem dolgoz ki követelményeket az autonóm gépek tekintetében.

2. probléma: i) jogbizonytalanság a hatály és a fogalommeghatározások egyértelműségének hiánya miatt; valamint ii) a hagyományos technológiák esetleges biztonsági hiányosságai.

A gépekről szóló irányelv hatálya és fogalommeghatározásai tekintetében nagyobb jogbiztonságra van szükség, mert emiatt a gyártók nehezebben értették meg az általuk alkalmazandó megfelelő jogi keretet. Átfedéseket vagy következetlenségeket azonosítottak más egyedi uniós jogszabályokkal. Az irányelvben megállapított fogalommeghatározások tekintetében a „részben kész gépek” meghatározása vetett fel számos problémát, különösen a „gépek” meghatározásával fennálló határvonalra összpontosítva, ezért a „gépek” meghatározását pontosították. Emellett egyértelművé kell tenni a szállítóeszközök kizárását, valamint meg kell erősíteni a 2014/35/EU kisfeszültségi irányelv 6 hatálya alá tartozó egyes termékek kizárásának következetességét, ha azok a termékek wifi funkciót foglalnak magukban.

Bevett gyakorlat továbbá, hogy a forgalomba hozott gépeket módosítják, és például a teljesítmény javítása érdekében további funkciókat adnak hozzá. A probléma abban áll, hogy amennyiben a gépen a gyártó beleegyezése nélkül lényegi módosítást hajtanak végre, lehetséges, hogy a gép többé nem fog megfelelni az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek. A gépekről szóló jelenlegi irányelv nem kezeli ezt a helyzetet.

Számos olyan követelmény áll fenn az új technológiákhoz nem kapcsolódó hagyományos technológiákra vonatkozóan, amelyeket nem elég egyértelmű vagy biztonságos, illetve túlságosan előíró jellegű és az innovációt potenciálisan korlátozó követelményként határoztak meg. E követelmények az emelőberendezések beszerelésével, a lassú felvonókkal, az ülésekkel, a veszélyes anyagokkal szembeni védelemmel, a légvezetékekkel és a hordozható kézi vagy kézi irányítású gépek okozta rezgéssel kapcsolatosak.

3. probléma: A nagy kockázatú gépekre vonatkozó elégtelen rendelkezések.

Egyes tagállamok és érdekelt felek úgy vélik, hogy a harmadik fél által végzett megfelelőségértékelés jobban igazodik a gépek bizonyos csoportjaiból eredő nagy kockázatok kezeléséhez.

További probléma, hogy a nagy kockázatú gépek I. mellékletben foglalt jelenlegi listáját 15 évvel ezelőtt dolgozták ki, és a piac azóta sokat fejlődött. Szükségessé vált, hogy a nagy kockázatúnak többé nem minősülő gépek lekerüljenek a listáról és/vagy új gépek kerüljenek a listára (mint például a biztonsági funkciót betöltő, mesterségesintelligencia-rendszereket beágyazó gépek).

4. probléma: A kiterjedt papíralapú dokumentáció miatti pénzügyi és környezeti költségek.

A gépekről szóló irányelv előírja a gyártók számára a szükséges információk, például a használati utasítások rendelkezésre bocsátását. A nyomtatott változat rendelkezésére bocsátását tekintették a legéletképesebb lehetőségnek annak biztosítása érdekében, hogy a gép minden felhasználója hozzáférjen a használati utasításokhoz. Azóta azonban fokozottabban használják az internetet és a digitális technológiákat. A nyomtatott változatokat rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelmény növeli a gazdasági szereplők költségeit és adminisztratív terheit és negatív hatást gyakorol a környezetre. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy egyes felhasználók kevésbé értenek a digitális technológiákhoz, bizonyos helyeken nincs internet-hozzáférés és lehetséges, hogy a digitális kézikönyv nem felel meg az adott termékverziónak.

5. probléma: Következetlenségek más uniós termékbiztonsági jogszabályokkal.

Az új jogszabályi keret egy olyan intézkedéscsomag, amelynek célja, hogy összefogja mindazon elemeket, amelyekre egy átfogó szabályozási keret hatékony működéséhez szükség van annak érdekében, hogy az ipari termékek biztonságosak legyenek, és megfeleljenek a különböző közérdekek védelméhez szükséges követelményeknek, valamint hogy az egységes piac megfelelően működjön. A Bizottság fő célkitűzése, hogy a termékharmonizációs jogszabályokat összhangba hozza a 768/2008/EK határozat referenciarendelkezéseivel. Bár a gépekről szóló irányelv már egy új megközelítésű irányelv, még nincs az új jogszabályi kerethez igazítva.

Az, hogy a gépekről szóló irányelvet még nem igazították az új jogszabályi kerethez, más uniós termékbiztonsági jogszabályokkal való következetlenségekhez vezet.

6. probléma: Az átültetésből adódó eltérő értelmezések.

A gépekre vonatkozó jelenlegi jogszabály egy irányelv, amely a tagállamokra bízza a jogalkotási célkitűzéseknek való megfeleléshez szükséges eszközök megválasztását, ami a gépekről szóló irányelv rendelkezéseinek eltérő értelmezéséhez vezetett, jogbizonytalanságot és következetlenségeket eredményezve az egységes piacon. Sok tagállamban emellett késedelem merült fel az irányelv átültetésében.

1.2.Összhang a szakpolitikai terület jelenlegi szakpolitikai rendelkezéseivel

Ez a kezdeményezés összhangban áll az egységes piaci intézkedéscsomaggal 7 , amely hangsúlyozta a forgalomban lévő termékek minőségébe vetett fogyasztói bizalom helyreállításának szükségességét és a piacfelügyelet megerősítésének fontosságát. E célból a gépipari termékekről szóló rendeletet a 768/2008/EK határozat 8 rendelkezéseihez igazítják.

Továbbá megerősíti a 2014/35/EU kisfeszültségi irányelvvel 9 való következetességet annak figyelembevételével, hogy az e rendeletből kizárt villamossági és elektronikus termékek nem fognak a rádióberendezésekről szóló 2014/53/EU irányelv 10 hatálya alá sem tartozni, amennyiben wifit tartalmaznak.

1.3.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

E javaslat összhangban van a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szakpolitikával, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jövőbeli rendelettel, amely kezelni fogja a gépekbe beágyazott vagy a gépipari termékekről szóló jövőbeli rendelet keretében biztonsági alkatrésznek minősülő nagy kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek biztonságát befolyásoló kockázatokat.

A javaslat emellett összhangban van a kiberbiztonságra vonatkozó uniós szakpolitikával, összekapcsolva azt az (EU) 2019/881 rendelet szerinti jövőbeli kiberbiztonsági rendszerekkel a gépipari termékekről szóló jövőbeli rendeletnek való megfelelés igazolása céljából.

Ezenkívül hozzájárul a szabályozási környezet egyszerűsítéséhez.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

2.1.Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkén alapul, mert a rendelet célja a gépekre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelmények valamennyi tagállamban történő harmonizálása, valamint a gépek tagállamok közötti kereskedelme előtt álló akadályok megszüntetése.

2.2.Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) 

Ami az uniós szintű fellépés hozzáadott értékét illeti, az uniós szintű szabályozási intézkedés hozzájárul a belső (és digitális) egységes piac fejlődéséhez, jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosít az iparág számára, valamint magas szintű bizalmat teremt a gépek felhasználói körében.

2.3.Arányosság

E szakpolitikai alternatíva valamennyi azonosított problémát a leghatékonyabb és legeredményesebb módon kezeli, javaslatot téve a gépekről szóló felülvizsgált irányelvre, amely nem csak most, hanem az elkövetkezendő években is megfelel a célnak, valamint összhangot biztosít a meglévő termékbiztonsági jogszabályokkal és a mesterséges intelligenciára vonatkozó jövőbeli kerettel.

A 3. szakpolitikai alternatíva új követelményeket fogalmaz meg és a meglévő követelményeket kizárólag a szükséges esetekben és gyakran csak bizonyos géptípusokra alkalmazandóan célzott és arányos módon pontosítja. A jelenlegi jogi aktust hatálya, fogalommeghatározásai és követelményei vonatkozásában jogi szempontból egyértelműbbé teszi, ideértve az új technológiákból eredő kockázatra vonatkozó követelményeket is, továbbá előmozdítja az e területen folytatott szabványosítási tevékenységeket, ami fokozza a biztonságot és magasabb szintű bizalmat és ipari versenyképességet biztosít a (digitális) piacon. A nagy kockázatot jelentő gépeket a technika állásához igazítja, megszünteti a nagy kockázatú gépek megfelelőségértékelése esetében a belső ellenőrzési lehetőséget, valamint biztosítja a teljes összhangot a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletjavaslattal. Az alternatíva javaslatot tesz az iparág által erőteljesen igényelt tehercsökkentő intézkedésre, amely lehetővé teszi a digitális dokumentáció használatát, miközben biztosítja, hogy a végfelhasználók és fogyasztók kérésre ingyenesen hozzájuthassanak a nyomtatott változathoz. Végül, a gépekről szóló felülvizsgált irányelv következetessége és jogbiztonsága javulni fog azáltal, hogy az új jogszabályi kerethez igazítják és jövőben rendelet lesz. Az arányosság biztosítása érdekében e szakpolitikai alternatíva magában foglalja a Bizottság által kibocsátott, a szabványügyi testületek által kidolgozandó részletes műszaki megoldásokkal kapcsolatos új szabványosítási felkérésre vonatkozó szabványosítási folyamatot, továbbá a gépekre vonatkozó, részletes magyarázatokat és példákat tartalmazó útmutatót.

A hatásvizsgálatban kifejtettek szerint az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva tiszteletben tartja az arányosság elvét. A biztonsági követelmények javasolt módosításai célzottak és a gépek bizonyos típusaira korlátozódnak: az új technológiákat tartalmazó gépekre, egyedi gépekre és nagy kockázatú gépekre. A tehercsökkentő intézkedések ezzel szemben valamennyi géptípusra vonatkoznak (mint például a lényegi módosítás pontosítására, a digitális dokumentációkra, az új jogszabályi kerettel való összehangolásra, az irányelv rendeletté alakítására). Az arányosságot az is biztosítja, hogy a gépekről szóló irányelv technológiasemleges. A javaslatban a biztonsági követelmények javasolt pontosításai és kiegészítései a szigorúan szükséges minimumra korlátozódnak, amelyeket kiegészít a Bizottság által a szabványügyi testületek önkéntes műszaki megoldások kidolgozására való felhatalmazása érdekében kibocsátott új szabványosítási felkérés.

2.4.A jogi aktus típusának megválasztása 

Továbbá, a gépekről szóló irányelv teljes harmonizációt előíró irányelv, azaz magas szintű biztonságot állapít meg és nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy szigorúbb kötelezettségeket írjanak elő. E tekintetben a rendelet jogi természeténél fogva jobban biztosítja, hogy a tagállamok ne írjanak elő olyan nemzeti műszaki követelményeket, amelyek meghaladják a jelenlegi irányelv I. mellékletében meghatározott követelményeket és/vagy ellentmondanak e biztonsági követelményeknek.

Az irányelvről rendeletre való átállás nem jár semmilyen változással a szabályozási megközelítésben. Az új megközelítés jellemzőit teljes mértékben megőrzik, így különösen az alapvető követelményeknek (harmonizált szabványok vagy egyéb műszaki előírások) való megfelelés érdekében alkalmazott eszközök kiválasztása, illetve a rendelkezésre álló megfelelőségértékelési eljárások közül a megfelelőség igazolására használt eljárás kiválasztása tekintetében a gyártók számára biztosított rugalmasságot. A jogi eszköz jellege nem érinti a jogszabályok végrehajtását támogató meglévő mechanizmusokat (szabványosítási folyamat, munkacsoportok, piacfelügyelet, tagállamok közötti közigazgatási együttműködési csoport (AdCo), valamint az útmutató dokumentumok kidolgozása...) és a rendelet értelmében ezek ugyanúgy fognak működni, mint jelenleg az irányelv keretében.

Ezenkívül a belső piac rendeletek útján történő szabályozása – az érdekeltek preferenciájával is összhangban – a túlszabályozás kockázatát is kiküszöböli. A gyártók így közvetlenül a rendelet szövegét vehetik alapul, ahelyett hogy 27 átültető jogszabályt kellene megtalálniuk és tanulmányozniuk. Ennek alapján megállapítható, hogy a rendelet valamennyi érintett számára a legmegfelelőbb megoldás, mivel a javasolt szabályozás gyorsabb és egyöntetűbb alkalmazását teszi lehetővé, és a gazdasági szereplőknek egyértelműbb szabályozási környezetet teremt.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

3.1.A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Az irányelv értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálatnak az alábbiakra kell irányulnia: i) az új technológiákból eredő kockázatok kezelése, lehetővé téve egyúttal a műszaki fejlődést; ii) a gépekről szóló irányelv jelenlegi szövegében szereplő egyes nagy jelentőségű fogalmak és fogalommeghatározások jogi egyértelműségének javítása; iii) a dokumentációs kötelezettségek egyszerűsítése a digitális formátumok engedélyezésével, ami csökkenti a gazdasági szereplők adminisztratív terheit, és további kedvező hatást gyakorol a környezeti költségekre; iv) összhang biztosítása a termékekről szóló egyéb irányelvekkel és rendeletekkel, és a jogszabályok végrehajtásának javítása az új jogszabályi kerettel való összehangolás révén, v) az átültetés költségeinek csökkentése az irányelv rendeletté alakításával.

3.2.Konzultációk az érdekelt felekkel

·1. egyedi célkitűzés: A kialakulóban lévő digitális technológiákhoz kapcsolódó új kockázatok kezelése

Bár a legtöbb érdekelt fél szerint a gépekről szóló irányelv kellőképpen figyelembe veszi az innovációkat, egyesek aggodalmukat fejezték ki a kialakulóban lévő digitális technológiák biztonságra gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatban.

·2. egyedi célkitűzés: A hatály és a fogalommeghatározások egységes értelmezésének biztosítása és a hagyományos technológiák biztonságának javítása

A hatály és fogalommeghatározások tekintetében a legtöbb érdekelt fél egyetértett abban, hogy a kisfeszültségi irányelv hatálya alá tartozó kisfeszültségű termékeknek a gépekről szóló irányelv 1. cikke (2) bekezdésének k) pontjában foglalt jelenlegi kizárását a wifit magukban foglaló termékekhez kell igazítani, és a részben kész gépek fogalommeghatározását pontosítani kell. Az érdekelt felek véleménye megoszlik a forgalomba hozott vagy üzembe helyezett gépek lényegi módosításához kapcsolódó megfelelőségértékelés bevezetésével kapcsolatban. A hagyományos gépekre vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények kiigazításában a legtöbb érdekelt fél kisebb-nagyobb mértékben egyetért, kivéve egyes egyedi eseteket, amikor a kiigazítást nem tartják szükségesnek, mert más uniós jogszabályok már kezelik a kockázatokat.

·3. egyedi célkitűzés: A nagy kockázatúnak tekintett gépek újraértékelése és a kapcsolódó megfelelőségi eljárások újraértékelése

A konzultáció során kapott válaszok vegyesek voltak a tekintetben, hogy a gépekről szóló irányelv I. mellékletében foglalt belső ellenőrzési lehetőség biztonsági aggályokat vet-e fel. Az interjúk során adott válaszok másrészt gyakran utaltak arra, hogy az I. melléklet kiigazítása és rendszeres frissítése előnyökkel járhat.

·4. egyedi célkitűzés: A papíralapú dokumentációs követelmények csökkentése

Az iparágat képviselő szinte valamennyi érdekelt csoport jelezte, hogy támogatja a dokumentáció digitális formátumban való engedélyezését. A legtöbb tagállam és fogyasztói szervezet támogatta a papírformátum biztosítását is.

·5. egyedi célkitűzés: A termékbiztonsági jogszabályokkal való összhang biztosítása

Az új jogszabályi kerettel való összehangolás szinte egyöntetű támogatásban részesült.

·6. egyedi célkitűzés: Az átültetésből eredő értelmezési eltérések elkerülése

A legtöbb érdekelt fél csökkenteni szeretné a gépekről szóló irányelv értelmezése terén az átültetésből eredő lehetséges eltéréseket, és megemlíti az irányelv rendeletté való átalakításának lehetséges előnyeit. A gyártók esetében a rendeletté alakítás a tagállamok közötti értelmezésbeli eltérésekhez kapcsolódó többletköltségek csökkenéséhez vezethet.

3.3.Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása – Hatásvizsgálat

A Bizottság elvégezte a gépekről szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó hatásvizsgálatot. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2021. február 5-én véleményt adott ki a hatásvizsgálat tervezetéről. E javaslattal együtt jelenik meg a Testület véleménye, valamint a végleges hatásvizsgálat és annak összefoglalója.

A 3. alternatíva bizonyult az előnyben részesítettnek, a következők miatt:

A 0. alternatíva alapján nem hoznak intézkedéseket és nem kezelik az azonosított problémákat és kérdéseket, ami azzal a kockázattal jár, hogy a problémákat és célkitűzéseket sem kezelik.

Az 1. alternatíva korlátozott eredményekkel jár. Nem garantálja a problémákra adott hatékony választ.

A 2. alternatíva a gyártók terheinek minimalizálásával növeli a versenyképességét anélkül, hogy csökkentené a piacon lévő nem biztonságos termékek számát.

Ezzel szemben a 3. alternatíva a gyártók terheinek minimalizálásával növeli a versenyképességet, továbbá a követelmények pontosítása vagy kiegészítése révén a biztonságot is fokozza. Ez a megfeleléssel kapcsolatos többletköltségeket eredményez, ugyanakkor azzal az előnnyel is jár, hogy kevesebb nem biztonságos termék marad a piacon. Ez a legidőtállóbb alternatíva is, mivel kezeli az új technológiákból eredő kockázatokat is.

3.4.Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az új jogszabályi kerettel való összehangolás az irányelv és annak végrehajtásának jobb működését jelenti, ugyanakkor egyszerűsíti a terheket azon gyártók számára, akiknek a termékeire több termékbiztonsági jogszabály is vonatkozik (pl. gépek, amelyek esetében a gépekről szóló irányelv és a rádióberendezésekről szóló irányelv is alkalmazandó). Észszerűsíti a védintézkedési eljárások folyamatát azáltal, hogy a Bizottság értesítése előtt bevonja a gyártókat és a tagállamokat, illetve csak akkor alkalmaz bizottsági határozatot, amennyiben nézeteltérés áll fenn a tagállamok között.

Egy másik egyszerűsítési szempont a mesterséges intelligenciára és a gépekre vonatkozó jogalkotási javaslatok közötti kiegészítő jelleg, amikor a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet a megfelelőségértékelést a gépekre ruházza át, így a mesterségesintelligencia-rendszereket tartalmazó teljes géppel kapcsolatos kockázatértékelést kizárólag a gépipari termékekről szóló jövőbeli rendelet útján végzik el.

Végül, az irányelvről rendeletre való áttérés megelőzi a tagállamok általi átültetést, és biztosítja az összhangot a jogi aktus értelmezésében és végrehajtásában.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az Unió költségvetését érintő vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

5.1.Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság nyomon követi az új rendelkezések végrehajtását, alkalmazását és az azoknak való megfelelést a rendelkezések hatékonyságának értékelése céljából. A rendelet előírja majd a Bizottság rendszeres értékelését és felülvizsgálatát, valamint az erről szóló nyilvános jelentés benyújtását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

5.2.A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Hatály és fogalommeghatározások

A rendeletjavaslat hatálya változatlan marad, de pontosításra kerül az 1. cikk tárgyának kiegészítésével, a hatály szövegének kiigazításával és a gép fogalommeghatározásának egy új franciabekezdéssel való kiegészítésével, amely magában foglalja a csak a gép meghatározott alkalmazásához tervezett szoftver feltöltését nélkülöző egységeket is, hogy megakadályozza a gyártókat ezek részben kész gépeknek való minősítésében. Emellett a biztonsági alkatrész fogalmát is pontosították, hogy a szoftverekhez hasonló nem fizikai elemekre is kiterjedjen.

A lényegi módosítás új fogalommeghatározása biztosítja, hogy a forgalomba hozott és/vagy üzembe helyezett, lényegi módosításokon átesett gépek megfeleljenek a III. mellékletben foglalt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek.

Ezenfelül az új jogszabályi keretről szóló 768/2008/EK határozat általános fogalommeghatározásait is beillesztették a rendeletbe.

A rendelet tisztázza más egyedi uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazását is, amennyiben a gépekben kezelendő kockázatok nem képezik a III. melléklet részét.

Mentességek

A közúti közlekedési eszközökre vonatkozó mentességet a jogbiztonság növelése érdekében az uniós típusjóváhagyási jogszabályokon körén túl is kiterjesztik. Ennek indoka annak megakadályozása, hogy az e jogszabály hatálya alá nem tartozó járművekre alapesetben a gépekre vonatkozó jogszabályok vonatkozzanak, mivel e jogszabályok kizárólag a gépek funkciójából eredő kockázatok szabályozására irányultak (például fűrészelés, földmunkák stb.), és nem foglalták magukban a kizárólag a személy- vagy áruszállítási funkcióhoz kapcsolódó kockázatokat. Továbbá, ami a kisfeszültségi irányelv által szabályozott villamossági és elektronikus termékek listájára vonatkozó mentességet illeti, mivel ezek közül egyes termékek, pl. a mosógépek fokozatosan wifi-funkciókat is magukban foglalnak és ezért rádióberendezésként a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11 hatálya alá tartoznak, így e termékeket szintén ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

Nagy kockázatú gépek

A javaslat a nagy kockázatú gépek tekintetében besorolási szabályokat állapít meg, felhatalmazva a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben szereplő, nagy kockázatú gépeket tartalmazó lista kiigazítására. Ez egy elavult lista, amelyet a műszaki fejlődéshez és a mesterséges intelligencia révén biztonsági funkciókat ellátó gépekhez hasonló, nagy kockázatot jelentő új géptípusokhoz kell igazítani.

A gazdasági szereplők kötelezettségei

A javaslat szerint a gyártók, importőrök és forgalmazók kötelezettségeit az új jogszabályi keretről szóló 768/2008/EK határozathoz kell igazítani. Ez pontosítja a gazdasági szereplők felelősségével arányos vonatkozó kötelezettségeket. Továbbá, amennyiben egy gépet a meghatározás szerint lényegileg módosítanak, akkor a gépet módosító szervezet lesz a gyártó, és meg kell felelnie a vonatkozó kötelezettségeknek. Mivel a gépek szállítói lánca egyre összetettebbé válik, a gazdasági szereplőkön kívül a gépek ellátási láncában részt vevő harmadik feleknek is általános együttműködési kötelezettségük van.

A gépek megfelelőségének vélelme

A gépek megfelelőségének vélelme továbbra is fennáll, ha a gyártók az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett vonatkozó harmonizált szabványokat vagy azok részeit alkalmazzák. Ugyanakkor, amennyiben nincsenek harmonizált szabványok, a Bizottság a megfelelőség vélelmének biztosítása érdekében felhatalmazást kap műszaki előírások elfogadására. Ez egy kivételes alternatíva, amelyet csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a szabványügyi testületek nem képesek szabványokat biztosítani vagy olyan szabványokat biztosítanak, amelyek nem felelnek meg a Bizottság szabványosítási felkérésének és a III. mellékletben foglalt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek.

Megfelelőségértékelés

A javaslat fenntartja annak lehetőségét, hogy a gyártó belső ellenőrzést végezzen el a nagy kockázatúnak nem minősülő gépek esetében. A nagy kockázatú gépek esetében azonban, figyelembe véve az I. melléklet technológiai fejlődéshez való szükség szerinti kiigazítását és az új jogszabályi kerettel való összehangolást, kizárólag harmadik fél általi tanúsítás fogadható el, még akkor is, ha a gyártók alkalmazzák a vonatkozó harmonizált szabványokat.

A javaslat a megfelelő modulokat az új jogszabályi keretről szóló 768/2008/EK határozatnak megfelelően frissíti.

Bejelentett szervezetek

Az új megközelítési rendszerben a bejelentett szervezetek megfelelő működése döntő fontosságú a magas szintű egészség- és biztonságvédelem biztosítása és valamennyi érdekelt bizalmának megléte szempontjából. Ezért a javaslat az új jogszabályi keretről szóló határozattal összhangban meghatározza a megfelelőségértékelő szervezetekért felelős nemzeti hatóságokra (bejelentett szervezetek) vonatkozó követelményeket. A bejelentett szervezetek kijelölésének és ellenőrzésének végső felelőssége továbbra is az egyes tagállamokat terheli.

Uniós piacfelügyelet, az uniós piacra belépő gépek ellenőrzése és uniós védintézkedési eljárás

A javaslat magában foglalja az új jogszabályi keretről szóló 768/2008/EK határozat rendelkezéseit. Ez megerősíti majd a piacfelügyeletet és pontosítja a védzáradék‑eljárást. Az uniós piacon forgalomba hozott termékekkel kapcsolatban hozott tagállami intézkedésekről szóló bizottsági határozatokra csak akkor lesz szükség, ha más tagállamok nem értenek egyet az ilyen intézkedéssel, ami egyszerűsíti a Bizottság munkáját.

Alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények – hagyományos gépek:

A rendeletjavaslat a gépekkel kapcsolatos sajátos kockázatok kezelése érdekében a következő alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket módosítja vagy adja hozzá a rendelethez:

1.1.2. A biztonságosság beépítésének alapelveit kiigazították, hogy a gépek felhasználói számára lehetővé tegyék a gépek biztonsági funkcióinak tesztelését. 

A karbantartásról szóló 1.6.1. követelményt kiigazították, hogy megkönnyítsék az időben történő és biztonságos mentést, ha a kezelők beszorulnak a gépbe.

Digitális dokumentáció: a használati utasításokról szóló 1.7.4. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmény, valamint a gyártó megfelelőségi nyilatkozatáról szóló V. melléklet lehetővé teszi, hogy a gyártók digitális használati utasításokat és megfelelőségi nyilatkozatot biztosítsanak. A papírformátum biztosítása ugyanakkor kérésre kötelező.

A használati utasításokról szóló 1.7.4. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmény további kiigazítására került sor, hogy tájékoztatást lehessen kérni a gépekből származó veszélyes anyagok kibocsátásáról, továbbá a 2.2.1.1. és a hordozható kézi és/vagy kézi irányítású gépekből származó rezgésekről szóló 3.6.3.1. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmény révén a foglalkozási sérüléseknek való kitettség csökkentése érdekében kiigazításra kerültek a rezgésekre vonatkozó használati utasítások.

A hordozható kézi és/vagy kézi irányítású gépekről szóló 2.2. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményt kiigazították, hogy befogják vagy csökkentsék a veszélyes anyagok kibocsátását.

A gép helyváltoztatásából eredő kockázatok elhárításáról szóló 3. szakaszt kiigazították, hogy kezeljék az autonóm gépek és távoli felügyelő állomásokra vonatkozó kockázatokat. 

A mozgó gépek üléseiről szóló 3.2.2. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményt kiigazították a vezetők biztonságának megerősítése érdekében.

A rendeletet kiegészítették a feszültség alatt álló légvezetékekkel való érintkezés kockázatáról szóló 3.5.4. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménnyel, hogy megakadályozzák a gépeknek a légvezetékekkel való érintkezése során bekövetkező baleseteket.

A vezérlőberendezésekről szóló 6.2. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményt kiigazították, lehetővé téve, hogy a lassú felvonók esetében lehetőség szerint a rögzítve tartandó vezérlőberendezéseken kívüli vezérlőberendezéseket is lehessen alkalmazni, ezáltal lehetővé téve az innovációt.

Emelőberendezések beszerelése: a piacfelügyeleti tevékenységek elősegítése érdekében a gyártó megfelelőségi nyilatkozata csak az épületbe vagy szerkezetbe beszerelt emelőberendezések esetében tartalmazza azt a címet, ahova a gépet tartósan beszerelték.

Alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények új digitális technológiákkal:

A gyártók által a gép forgalomba hozatala/ üzembe helyezése előtt elvégzendő kockázatértékelésnek magában kell foglalnia a gép fejlődő és autonóm viselkedése miatt a gép forgalomba hozatala után felmerülő kockázatokat is.

Kiberbiztonság a biztonságra gyakorolt hatással

A harmadik felek rosszindulatú tevékenységeiből származó és a gépek biztonságát befolyásoló kockázatok kezelése érdekében a javaslat kiegészíti a rendeletet az új, 1.1.9. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménnyel, valamint pontosítja a vezérlőrendszerek biztonságáról és megbízhatóságáról szóló 1.2.1. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményt.

Ember és gép közötti interakció

A gépek egyre nagyobb teljesítménnyel és egyre nagyobb autonómiával rendelkeznek, és némelyikük szinte embernek néz ki, ami szükségessé teszi az ember és a gép közötti érintkezéssel kapcsolatos alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények, azaz az ergonómiáról szóló 1.1.6. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmény és a mozgó részekkel kapcsolatos kockázatokról és a lelki megterhelésről szóló 1.3.7. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmény kiigazítását.

Fejlődő kapacitású gépek

Bár a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós jogszabály szabályozza majd a mesterségesintelligencia-rendszerek kockázatait, a javaslatnak biztosítania kell, hogy a teljes gép biztonságos legyen, figyelembe véve a gép alkotórészei közötti interakciókat, ideértve a mesterségesintelligencia-rendszereket. E tekintetben a következő alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények kerültek kiigazításra: általános alapelvek, az ergonómiáról szóló 1.1.6., a vezérlőrendszerek biztonságáról és megbízhatóságáról szóló 1.2.1., valamint a mozgó részekkel kapcsolatos kockázatokról és a lelki megterhelésről szóló 1.3.7. 

A gépek biztonságának nyomonkövethetősége

A gépek forgalomba hozatalát követően azok biztonsága egyre inkább a szoftver viselkedésén múlik. A megfelelőségértékelési folyamat és a piacfelügyelet támogatása érdekében néhány új követelménnyel egészítették ki a vezérlőrendszerek biztonságáról és megbízhatóságáról szóló 1.2.1. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményt, valamint a IV. mellékletben foglalt műszaki dokumentációban előírt információkat. 

Végrehajtási jogi aktusok

A javaslat felhatalmazza a Bizottságot, hogy adott esetben végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el e rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtási aktusokra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell elfogadni.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A javaslat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nagy kockázatú gépek I. mellékletben szereplő listájának a fejlődő műszaki ismeretek vagy az új tudományos bizonyítékok figyelembevételével történő kiigazítása, valamint a biztonsági alkatrészek II. mellékletben szereplő indikatív listájának kiigazítása érdekében.

Értékelés és felülvizsgálat

A Bizottság nyomon követi az új rendelkezések végrehajtását, alkalmazását és az azoknak való megfelelést a rendelkezések hatékonyságának értékelése céljából. A rendelet előírja a Bizottság rendszeres értékelését és felülvizsgálatát, valamint az erről szóló nyilvános jelentés benyújtását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Záró rendelkezések

A rendeletjavaslat a hatálybalépésétől számított 30 hónap elteltével válik alkalmazandóvá, hogy a gyártóknak, a bejelentett szervezeteknek és a tagállamoknak időt hagyjon az új követelményekhez való alkalmazkodásra. A védzáradék‑eljárást azonban a mechanizmus egyszerűsítése érdekében röviddel e rendelet hatálybalépését követően alkalmazni kell. A tervek szerint a 2006/42/EK irányelv alapján gyártott termékekre és a bejelentett szervezetek által kiállított tanúsítványokra átmeneti rendelkezések vonatkoznak, amely lehetővé teszi a meglévő készletek felszívódását és az új követelményekre való zökkenőmentes átállást. A rendeletjavaslat hatályon kívül helyezi és felváltja a 2006/42/EK irányelvet.

2021/0105 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gépipari termékekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 12 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Parlament és a Tanács a 2006/42/EK irányelvet 13 a belső piac létrehozása keretében fogadta el azzal a céllal, hogy valamennyi tagállamban harmonizálja a gépekre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket és felszámolja a gépek tagállamok közötti kereskedelme előtt álló akadályokat.

(2)A gépgyártási ágazat a gépipar fontos része, és az Unió gazdaságának egyik fő ipari alapja. A gépek használatával közvetlenül okozott nagyszámú baleset társadalmi költségét csökkenteni lehet a gépek eleve biztonságos tervezése és gyártása, valamint a megfelelő beszerelése és karbantartása révén.

(3)A 2006/42/EK irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok rámutattak bizonyos alkalmassági problémákra és következetlenségekre az érintett termékkörrel és a megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatban. Ezért szükséges az említett irányelvben foglalt rendelkezéseket javítani, egyszerűsíteni és a piac igényeihez igazítani, valamint egyértelmű szabályokat megállapítani a gépipari termékek forgalmazásának keretével kapcsolatban.

(4)Mivel a gépipari termékekre vonatkozó követelményeket meghatározó szabályokat, különösen az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket és a megfelelőségértékelési eljárásokat egységesen kell alkalmazni az Unió valamennyi gazdasági szereplőjére, és nem szabad teret engedni az eltérő tagállami végrehajtásoknak, a 2006/42/EK irányelvet rendelettel kell felváltani.

(5)A tagállamok felelnek a személyek, különösen a munkavállalók és a fogyasztók egészségének és biztonságának, valamint adott esetben a háziállatok és a tulajdon védelmének saját területükön való biztosításáért, különösen a gépek használatából eredő kockázatokkal összefüggésben. Az egyértelműség kedvéért úgy kell tekinteni, hogy a háziállatok magukban foglalják a haszonállatokat is.

(6)Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete 14 előírja a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásának szabályait, megteremti a harmadik országokból érkező termékek piacfelügyeletének és ellenőrzésének keretét, valamint meghatározza a CE-jelölés általános elveit. Az említett rendeletet kell alkalmazni az e rendelet hatálya alá tartozó gépipari termékekre annak biztosítása érdekében, hogy azon termékek esetében, amelyek az áruk Unión belüli szabad mozgásának kedvezményezettjei, teljesüljenek azok a követelmények, amelyek a közérdek – úgymint a személyek egészsége és biztonsága, és adott esetben a háziállatok és a tulajdon, továbbá indokolt esetben a környezet – magas szintű védelmét biztosítják.

(7)Az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 a piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapít meg. E rendelet már jelenleg is alkalmazandó a gépekre, mivel a 2006/42/EK irányelvet felsorolják a rendelet I. mellékletében.  

(8)A 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 16 olyan közös elveket és referenciarendelkezéseket állapít meg, amelyek a különböző ágazatokra vonatkozó jogszabályokban egyöntetűen alkalmazandók. A más ágazatok termékeire vonatkozó joganyaggal való összhang biztosítása érdekében szükség van arra, hogy ennek a rendeletnek bizonyos rendelkezései összhangban legyenek a fenti határozattal, amennyiben az ágazati sajátosságok nem tesznek szükségessé ettől eltérő megoldást. Ezért bizonyos meghatározásokat, a gazdasági szereplők általános kötelezettségeit, a megfelelőség vélelmére vonatkozó szabályokat, az EU-megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó szabályokat, a CE-jelölésre vonatkozó szabályokat, a megfelelőségértékelő szervezetekkel szembeni követelményeket, a bejelentési eljárásokra és a megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozó szabályokat, valamint a kockázatot jelentő gépipari termékek vonatkozásában alkalmazandó eljárásokra vonatkozó szabályokat össze kell hangolni az említett határozatban foglalt referenciarendelkezésekkel.

(9)E rendelet hatálya az uniós piacon újonnan forgalomba hozott gépipari termékekre, azaz vagy valamely Unióban letelepedett gyártó által készített új gépipari termékekre, vagy a harmadik országból behozott (új vagy használt) gépipari termékekre terjed ki.

(10)Amennyiben előfordulhat, hogy a gépipari termékeket fogyasztó, azaz nem szakképzett kezelőszemély fogja használni, a gyártónak a termék tervezése és gyártása során figyelembe kell vennie, hogy a fogyasztó nem rendelkezik ugyanolyan ismeretekkel és tapasztalatokkal a gépipari termékek kezelése terén. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a gépipari terméket általában fogyasztónak nyújtott szolgáltatásra használják.

(11)Az utóbbi időben egyre fejlettebb, az emberi kezelőtől kevésbé függő gépeket hoztak forgalomba. Ezek a kollaboratív robotok vagy kobotok néven ismert gépek meghatározott feladatokon és strukturált környezetben dolgoznak, ugyanakkor képesek megtanulni, hogy ebben a környezetben új műveleteket hajtsanak végre és autonómabbá váljanak. A gépek már meglévő vagy várható további finomításai közé tartozik a valós idejű információfeldolgozás, a problémamegoldás, a mobilitás, az érzékelőrendszerek, a tanulás, az alkalmazkodóképesség és a strukturálatlan környezetben (pl. építési területeken) való működés képessége. A mesterséges intelligenciáról, a dolgok internetéről és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól szóló bizottsági jelentés 17 megállapítja, hogy az olyan új digitális technológiák megjelenése, mint a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika új kihívásokat támaszt a termékbiztonság terén. A jelentés azt a következtetést vonja le, hogy a 2006/42/EK irányelvet is magukban foglaló jelenlegi termékbiztonsági jogszabályok e tekintetben számos hiányosságot tartalmaznak, amelyeket korrigálni kell. Ezért a rendeletnek ki kell terjednie az új digitális technológiákkal járó biztonsági kockázatokra.

(12)A személyek egészsége és biztonsága, a háziállatok, a tulajdon, továbbá indokolt esetben a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében e rendeletet a gépipari termékek valamennyi értékesítési formájára alkalmazni kell, ideértve az (EU) 2019/1020 rendelet 6. cikkében említett távértékesítést.

(13)Valamennyi felhasználó jogbiztonságának biztosítása érdekében e rendelet hatályát egyértelmű módon kell megállapítani és az alkalmazására vonatkozó fogalmakat a lehető legpontosabban kell meghatározni.

(14)Annak elkerülése érdekében, hogy ugyanazon termék esetében kétszer is jogszabályt alkossanak, helyénvaló kizárni e rendelet hatálya alól a fegyvereket, ideértve az (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelv 18 hatálya alá tartozó lőfegyvereket is.

(15)Mivel e rendelet célja a gépek funkciójából eredő kockázatok kezelése, nem pedig az áru- vagy személyszállítás, nem alkalmazható azokra a járművekre, amelyek egyetlen célja csupán az áruk vagy személyek közúton, légi vagy vízi úton, illetve vasúti hálózaton történő szállítása, függetlenül a sebességhatároktól. Azonban az ilyen járművekre szerelt gépek vagy például az építési területeken vagy raktárakban a munkálatok megkönnyítésére szolgáló mozgó gépek, pl. dömperek és targoncák gépek funkcióját látják el és ezért e rendelet hatálya alá tartoznak. Mivel a mezőgazdasági és erdészeti járművek, a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok, továbbá az ilyen járművekhez tervezett és gyártott rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek és tartozékok a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 és a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 hatálya alá tartoznak, e járműveket ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(16)A nem elektromos működtetésű berendezéseken kívüli házi használatra szolgáló háztartási berendezések, audio- és videoberendezések, informatikai berendezések, irodagépek, kisfeszültségű kapcsolóberendezések és vezérlőművek és villamos motorok a 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 21 hatálya alá tartoznak és ezért ezeket ki kell zárni e rendelet hatálya alól. E termékek némelyike, pl. a mosógépek fokozatosan wifi-funkciókat is magukban foglalnak és ezért rádióberendezésként a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 22 hatálya alá tartoznak. E termékeket szintén ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(17)A gépgyártási ágazat fejlődése a digitális eszközök egyre szélesebb körű használatát eredményezte, és a szoftverek egyre fontosabb szerepet töltenek be a gépek tervezésében. Ezért a gépek fogalommeghatározását ki kell igazítani. E tekintetben a csak a gép meghatározott alkalmazásához tervezett szoftver feltöltését nélkülöző gépek a gépek és nem a részben kész gépek fogalma alá tartoznak. Ezenkívül a biztonsági alkatrészek fogalmának a fizikai eszközökön kívül ki kell terjednie a digitális eszközökre is. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a szoftverek biztonsági alkatrészként való növekvő használatát, a biztonsági funkciót ellátó és önállóan forgalomba hozott szoftvert biztonsági alkatrésznek kell tekinteni.

(18)A részben kész gép olyan gépipari termék, amelyet tovább kell építeni ahhoz, hogy el tudja látni meghatározott funkcióját, azaz azokat a jól meghatározott műveleteket, amelyekre a gépipari terméket tervezték. Nem szükséges, hogy e rendelet valamennyi követelménye vonatkozzon a részben kész gépekre, de a teljes gépipari termék biztonságának biztosítása érdekében ugyanakkor fontos, hogy az ilyen gépek szabad mozgása garantálható legyen egy külön eljárás alapján.

(19)Amennyiben a gépipari termékek olyan kockázatokkal járnak, amelyekkel az e rendeletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények foglalkoznak, de részben vagy egészben más, konkrétabb uniós jogszabályok hatálya alá is tartoznak, e rendelet nem alkalmazandó, amennyiben e kockázatokra az említett egyéb uniós jogszabályok vonatkoznak. Egyéb esetekben a gépipari termékek olyan kockázatokkal járhatnak, amelyekre az e rendeletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények nem terjednek ki. Például a wifi-funkciót vagy mesterségesintelligencia-rendszert tartalmazó gépipari termékek olyan kockázatokkal járhatnak, amelyekkel az e rendeletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények nem foglalkoznak, mivel e rendelet nem kezeli az ilyen rendszerekre jellemző kockázatokat. A mesterségesintelligencia-rendszerekre a mesterséges intelligenciáról szóló egyedi uniós jogszabályt kell alkalmazni, mivel e jogszabály a nagy kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkozó különös biztonsági követelményeket tartalmaz. A megfelelőségértékelés típusával kapcsolatos következetlenségek elkerülése és a két megfelelőségértékelés elvégzésére vonatkozó követelmények bevezetésének elkerülése érdekében azonban e különös biztonsági követelményeket az e rendeletben meghatározott megfelelőségértékelési eljárás részeként ellenőrizni kell. Az e rendeletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények minden esetben alkalmazandók, hogy adott esetben biztosítsák a mesterségesintelligencia-rendszernek a teljes gépbe történő biztonságos beépítését, a teljes gépipari termék biztonságának veszélyeztetése nélkül.

(20)Kereskedelmi vásárok, kiállítások és hasonló rendezvények esetén lehetővé kell tenni az olyan gépipari termékek kiállítását, amelyek nem tesznek eleget e rendelet követelményeinek, mivel ez nem jár biztonsági kockázattal. Az érdeklődőket azonban az átláthatóság érdekében megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy a gépipari termékek nem teljesítik a megfelelőségi követelményeket, és nem megvásárolhatók.

(21)A gépgyártási ágazatban a technika állásának fejlődése hatással van a nagy kockázatú gépipari termékek besorolására. Valamennyi nagy kockázatú gépipari termék megfelelő figyelembevétele érdekében kritériumokat kell megállapítani annak bizottsági értékelésére, hogy mely gépipari termékeket vegyék fel a nagy kockázatú gépipari termékek listájára.

(22)Az új digitális technológiákhoz kapcsolódó egyéb kockázatok közé tartoznak a rosszindulatú harmadik felek által előidézett kockázatok, amelyek hatással vannak a gépipari termékek biztonságára. E tekintetben a gyártókat arányos intézkedések elfogadására kell kötelezni, amelyek a gépipari termék biztonságának védelmére korlátozódnak. Ez nem zárja ki a kifejezetten a kiberbiztonsági szempontokkal foglalkozó egyéb uniós jogszabályok gépipari termékekre való alkalmazását.

(23)Annak biztosítása érdekében, hogy a gépipari termékek forgalomba hozataluk vagy üzembe helyezésük során ne jelentsenek egészségügyi és biztonsági kockázatot a személyek vagy háziállatok számára, és ne okozzanak kárt a tulajdonban és adott esetben a környezetben, alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket kell meghatározni, amelyeknek a forgalomba hozatalhoz a gépipari termékeknek meg kell felelniük. A gépipari termékeknek forgalomba hozataluk vagy üzembe helyezésük során meg kell felelniük az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek. Ha az ilyen gépipari termékeket a későbbiekben fizikai vagy digitális eszközökkel a gyártó által előre nem látható módon úgy módosítják, hogy ennek következtében a termék esetlegesen már nem felel meg a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, a módosítást lényeginek kell tekinteni. A felhasználók például feltölthetnek egy olyan szoftvert egy adott gépipari termékbe, amelyet a gyártó nem látott előre, és amely új kockázatokkal járhat. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen gépipari termék megfeleljen a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, a lényegi módosítást végző személynek a módosított gépipari termék forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt új megfelelőségértékelést kell elvégeznie. Ez a követelmény csak a gépipari termék módosított része tekintetében alkalmazandó, feltéve, hogy a módosítás nem érinti a teljes gépipari terméket. A szükségtelen és aránytalan teher elkerülése érdekében a lényegi módosítást végző személy nem köteles a gépipari termék módosítás által nem érintett szempontjai tekintetében megismételni a vizsgálatokat és új dokumentációt készíteni. A lényegi módosítást végző személy feladata bizonyítania, hogy a módosítás nincs hatással a teljes gépipari termékre.

(24)A gépgyártási ágazatban a vállalatok mintegy 98 %-a kis- és középvállalkozás (kkv). A kkv-k szabályozásból eredő terheinek csökkentése érdekében a bejelentett szervezeteknek a kkv-k sajátos érdekeihez és igényeihez kell igazítaniuk és arányosan csökkenteniük kell a megfelelőségértékelésért felszámított díjakat.

(25)A közérdek, úgymint a személyek és adott esetben a háziállatok egészsége és biztonsága, valamint a tulajdon és indokolt esetben a környezet magas szintű védelmének, továbbá az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny biztosítása érdekében a gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a gépipari termékek e rendelet követelményeinek való megfeleléséért.

(26)Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan gépipari termékeket forgalmazzanak, amelyek megfelelnek ennek a rendeletnek. Ennek a rendeletnek egyes gazdasági szereplők között egyértelműen és arányosan, az ellátási és az értékesítési láncban betöltött szerepnek megfelelően kell felosztania a kötelezettségeket.

(27)A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a felhasználók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a tagállamoknak ösztönözniük kell a gazdasági szereplőket arra, hogy postai címük mellett internetes elérhetőségüket is adják meg.

(28)Mivel a gyártó részletes ismeretekkel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, az ő helyzete a legmegfelelőbb ahhoz, hogy a megfelelőségértékelési eljárást elvégezze. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.

(29)A gyártónak vagy a gyártó meghatalmazott képviselőjének biztosítania kell azt is, hogy a gyártó által forgalomba hozni kívánt gépipari termékre vonatkozóan kockázatelemzést végezzenek. Ebből a célból a gyártónak meg kell határoznia a gépipari termékre vonatkozó azon alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, amelyek tekintetében intézkedéseket kell hoznia a gépipari termék által esetlegesen jelentett kockázatok kezelésére. Amennyiben a gépipari termékbe mesterségesintelligencia-rendszert építettek, a kockázatértékelés során azonosított kockázatoknak tartalmazniuk kell azokat a kockázatokat, amelyek a gépipari termék életciklusa során azért jelentkezhetnek, mert a gépipari termék viselkedését szándékosan fejlesztik a különböző szinten történő autonóm működés érdekében. E tekintetben, ha a gépi termékbe mesterségesintelligencia-rendszert építettek, a gépi termékre vonatkozó kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 + alapján végrehajtott mesterségesintelligencia-rendszerre vonatkozó kockázatértékelést.

(30)Az egybeépített gépipari termék biztonsága az alkatrészek és a részben kész gépek, valamint a géprendszer összehangolt összeszerelésének részét képező egyedi gépek közötti függőségeken és interakciókon alapul. Ezért a gyártók számára elő kell írni, hogy a kockázatértékelés során értékeljék az összes ilyen interakciót. A kockázatértékelésnek kezelnie kell a gépipari termékre telepített szoftvernek a gépipari termék forgalomba hozatalakor előre látható jövőbeli frissítéseit vagy fejlesztéseit is.

(31)Alapvető fontosságú, hogy az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállítása előtt a gyártó vagy a gyártó Unióban letelepedett meghatalmazott képviselője műszaki összeépítési dokumentációt készítsen, amelyet kérésre a nemzeti hatóságok vagy a bejelentett szervezetek rendelkezésére kell bocsátania. A gépi termék gyártásánál felhasznált részegységek részletes terveit csak akkor lehet a műszaki összeépítési dokumentáció részeként kérni, ha az ilyen tervek ismerete elengedhetetlen az e rendeletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelés értékeléséhez.

(32)Biztosítani kell, hogy a harmadik országokból az uniós piacra belépő gépipari termékek megfeleljenek e rendelet követelményeinek, és ne jelentsenek kockázatot a személyek egészségére és biztonságára, adott esetben a háziállatokra és a tulajdonra, valamint indokolt esetben a környezetre, és különösen azt, hogy a gyártók az ilyen gépipari termékek tekintetében elvégezzék a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat. Ezért az importőrök számára elő kell írni annak biztosítását, hogy az általuk forgalomba hozott gépipari termékek megfeleljenek e rendelet követelményeinek, és ne jelentsenek kockázatot a személyek egészségére és biztonságára, adott esetben a háziállatokra és a tulajdonra, valamint indokolt esetben a környezetre. Ugyanezen okból az importőrök számára elő kell írni azt is, hogy biztosítsák a megfelelőségértékelési eljárások elvégzését, valamint a CE-jelölés és a gyártók által készített műszaki dokumentáció ellenőrzés céljából az illetékes nemzeti hatóságok részére történő rendelkezésre állását.

(33)Mivel a forgalmazó a gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott gépipari terméket forgalmaz, megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a gépipari terméket olyan módon kezelje, hogy az ne befolyásolja hátrányosan a gépipari terméknek az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelését.

(34)Amikor egy gépipari terméket forgalomba hoznak, minden importőrnek fel kell tüntetnie a gépipari terméken a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és postai kapcsolattartási címét. Ez alól akkor kell kivételt tenni, ha a gépipari termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé. Idetartozik az az eset is, amikor az importőrnek fel kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és címét a gépipari terméken feltüntethesse.

(35)A gépiparitermék-felhasználók egészségének és biztonságának biztosítása érdekében a gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy a vonatkozó teljes dokumentáció – például a felhasználónak szóló utasítások – amellett, hogy pontos és átfogó tájékoztatást tartalmaz – könnyen érthető legyen, figyelembe vegye a technológiai fejlődést és a végfelhasználói viselkedés változásait és a lehető legnaprakészebb információkat tartalmazza. Ha a gépipari termék több egységet tartalmazó csomagolásban forgalmazzák, akkor az utasításokat és tájékoztatókat a kereskedelmi forgalomban elérhető legkisebb egységhez csatolni kell.

(36)Gyártónak kell tekinteni és a gyártóval azonos kötelezettségekkel kell terhelni minden olyan gazdasági szereplőt, aki vagy amely saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba gépipari terméket, vagy olyan módosítást végez a gépipari terméken, amely befolyásolja, hogy az megfelel-e e rendelet követelményeinek.

(37)A forgalmazókat és importőröket, mivel helyileg közel vannak a piachoz, be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és fel kell készíteni az aktív részvételre oly módon, hogy e hatóságok rendelkezésükre bocsátják az adott gépipari termékkel kapcsolatban az összes szükséges információt.

(38)A gépipari termékek teljes ellátási lánc mentén történő nyomonkövethetőségének biztosítása egyszerűbb és hatékonyabb piacfelügyeletet tesz lehetővé. A gazdasági szereplőknek ezért bizonyos ideig meg kell őrizniük a gépipari termékekkel kapcsolatos ügyleteikre vonatkozó adatokat. Ennek a kötelezettségnek azonban arányosnak kell lennie az egyes gazdasági szereplők ellátási láncban betöltött szerepével, és a gazdasági szereplők nem kötelezhetők az általuk elő nem állított információk frissítésére.

(39)E rendeletnek az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények meghatározására kell korlátozódnia, amelyeket a gépipari termékek bizonyos kategóriáira vonatkozó konkrétabb követelmények egészítenek ki. Az említett egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelés értékelését megkönnyítendő, azon gépipari termékeket, amelyek megfelelnek az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 24 megfelelően kidolgozott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozásokkal rendelkező harmonizált szabványoknak, az e követelmények részletes műszaki előírásai céljából megfelelőnek kell tekinteni.

(40)Vonatkozó harmonizált szabványok hiányában a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy műszaki előírásokat állapítson meg az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekre vonatkozóan. A műszaki előírások alkalmazását kivételes megoldásként kell alkalmazni, hogy a gyártó könnyebben meg tudjon felelni az egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, például ha a szabványosítási folyamat az érdekelt felek közötti konszenzus hiánya miatt elakad vagy ha a harmonizált szabvány kidolgozása indokolatlan késedelmet szenved. Ilyen késedelmek például akkor fordulhatnak elő, ha nem érik el az előírt minőséget.

(41)A harmonizált szabványoknak és a Bizottság által meghatározott műszaki előírásoknak való megfelelésnek önkéntesnek kell lennie. Ezért alternatív műszaki megoldások is elfogadhatók, amennyiben a műszaki dokumentáció igazolja, hogy a gép megfelel a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek.

(42)Be kell tartani az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket annak érdekében, hogy a gépipari termék biztonságosságát biztosítani lehessen. Ezeket a követelményeket azonban megkülönböztetéssel kell alkalmazni, figyelembe véve a gyártás idején a technika állását, valamint a műszaki és gazdasági követelményeket.

(43)A harmadik felek rosszindulatú tevékenységeiből származó és a gépipari termékek biztonságát befolyásoló kockázatok kezelése érdekében e rendeletnek olyan alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket kell magában foglalnia, amelyeket az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 54. cikke (3) bekezdés értelmében és azzal összhangban elfogadott vonatkozó kiberbiztonsági rendszer keretében kibocsátott tanúsítvány vagy megfelelőségi nyilatkozat szerinti megfelelő mértékben megfelelőnek lehet tekinteni.

(44)Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza azt az eljárást, amelyet az e rendelet követelményeit nem teljesítő vagy nem teljes mértékben teljesítő harmonizált szabványokkal szemben emelt kifogások esetén kell alkalmazni.

(45)A 2006/42/EK irányelv I. mellékletében szereplő, nagy kockázatú gépek listája eddig az adott gép rendeltetésszerű felhasználásával vagy észszerűen előrelátható rendellenes használatával járó kockázaton alapult. Azonban a gépgyártási ágazatban a gépipari termékek tervezésének és gyártásának olyan új módszerei terjedtek el, amelyek nagy kockázatokkal járhatnak, függetlenül a rendeltetésszerű felhasználástól vagy az észszerűen előrelátható rendellenes használattól. Például a gépek biztonsági funkcióit biztosító, mesterséges intelligencián alapuló, a gépipari termékbe beágyazott vagy nem beágyazott szoftvereket nagy kockázatú gépipari terméknek kell minősíteni a mesterséges intelligencia adatfüggőséghez, feketedoboz-hatáshoz, autonómiához és hálózati összekapcsoltsághoz hasonló tulajdonságai miatt, amelyek nagy mértékben megnövelhetik a kár valószínűségét és súlyosságát, és súlyosan befolyásolhatják a gépipari termék biztonságát. Ezenkívül a gépipari termékek biztonsági funkcióit biztosító, mesterséges intelligencián alapuló szoftverek piaca egyelőre nagyon kicsi, ami miatt nem áll rendelkezésre elegendő tapasztalat és adat. Ezért harmadik félnek kell elvégeznie a mesterséges intelligencián alapuló biztonsági funkciókat biztosító szoftverek megfelelőségértékelését.

(46)A gyártóknak EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk, hogy tájékoztatást nyújtsanak a gépipari termékek e rendeletnek való megfeleléséről. A gyártókat más uniós jogszabályok is kötelezhetik EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállítására. A piacfelügyeleti célokra szolgáló információkhoz való hatékony hozzáférés biztosítása érdekében valamennyi uniós jogi aktusra vonatkozóan egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében ezen egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat az egyes vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokból összeállított dokumentáció is lehet.

(47)A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye a termék megfelelőségét igazoló CE-jelölés. A CE-jelölésre irányadó általános elveket a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés gépipari termékeken történő elhelyezésére vonatkozó szabályokat ebben a rendeletben kell megállapítani.

(48)A CE-jelölés az egyetlen olyan jelölés, amely garantálja, hogy a gépipari termék megfelel e rendelet követelményeinek. A tagállamoknak ezért megfelelő intézkedéseket kell tenniük az olyan egyéb jelölések vonatkozásában, amelyek félrevezethetik a harmadik feleket a CE-jelölés jelentése vagy formája tekintetében.

(49)Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a forgalmazott gépek megfelelnek az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell előírni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárások tekintetében különböző modulokat határoz meg, amelyek a felmerülő kockázatok szintjének és a szükséges biztonsági szintnek megfelelően a legkevésbé szigorútól a legszigorúbbig tejredő eljárásokat foglalnak magukban. Az ágazatok közötti következetesség biztosítása és az eseti változatok elkerülése érdekében a megfelelőségértékelési eljárásokat e modulok közül kell kiválasztani.

(50)A gyártók felelnek annak igazolásáért, hogy gépipari termékeik megfelelnek e rendeletnek. Mindazonáltal a magasabb kockázati tényezővel rendelkező egyes géptípusok esetében szigorúbb igazolási eljárást kell előírni, amely megköveteli a bejelentett szervezet részvételét is.

(51)Alapvető fontossággal bír, hogy minden bejelentett szervezet azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek mellett lássa el feladatait. Ez azt teszi szükségessé, hogy kötelező követelményeket állapítsanak meg azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat.

(52)Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja a harmonizált szabványokban rögzített kritériumok teljesítését, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel e rendelet vonatkozó követelményeinek.

(53)A gépipari termékek megfelelőségértékelése egységes minőségének biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és ellenőrzésében részt vevő egyéb szervezetekre vonatkozóan szintén követelményeket kell előírni.

(54)Az e rendeletben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszerrel kell kiegészíteni. Mivel az akkreditálás a megfelelőségértékelő szervezetek szakmai alkalmassága ellenőrzésének egyik alapvető eszköze, azt a bejelentés céljából is használni kell.

(55)A nemzeti hatóságoknak előnyben kell részesíteniük a 765/2008/EK rendelet szerinti – a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító – átlátható akkreditálást, amellyel bizonyítják a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságát az egész Unióban. A nemzeti hatóságok azonban vélekedhetnek úgy, hogy rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt az értékelést. Ilyen esetekben a más nemzeti hatóságok által elvégzett értékelések megfelelő szintű hitelességének biztosítása érdekében indokolt, hogy a nemzeti hatóságok a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsássák azokat az igazoló dokumentumokat, amelyek szükségesek annak bizonyításához, hogy az értékelt megfelelőségértékelő szervezetek megfelelnek a vonatkozó szabályozási követelményeknek.

(56)A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran adják alvállalkozásba a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. A forgalomba hozandó gépek esetében megkövetelt védelmi szint megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően a megfelelőségértékelésben érintett alvállalkozók és leányvállalatok ugyanazokat a követelményeket teljesítsék, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek szakmai alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen.

(57)Mivel a bejelentett szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, lehetővé kell tenni a többi tagállam és a Bizottság számára, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. Ezért fontos rendelkezni egy olyan időtartamról, amely alatt tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezetek szakmai alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, még mielőtt azok megkezdik bejelentett szervezetként való működésüket.

(58)A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a bejelentett szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne rójanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a bejelentett szervezetek egymás közötti megfelelő koordinálásával és együttműködésével érhető el.

(59)A piacfelügyelet alapvető eszköz, amennyiben az irányelvek megfelelő és egységes alkalmazását biztosítja. Ezért helyénvaló létrehozni azt a jogi keretet, amelyen belül a piacfelügyelet megfelelő módon elvégezhető.

(60)A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó gépipari termékek csak akkor legyenek forgalomba hozhatók, ha megfelelő beszerelés, illetve rendeltetésszerű és észszerűen előre látható feltételek mellett történő használat esetén nem veszélyeztetik a személyek egészségét vagy biztonságát, adott esetben a háziállatokat és a tulajdont, valamint indokolt esetben a környezetet. Az e rendelet hatálya alá tartozó gépipari termékeket csak abban az esetben lehet az e rendeletben megállapított alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek meg nem felelő termékeknek tekinteni, ha az adott használat jognak megfelelő és kiszámítható emberi viselkedés eredménye lehet.

(61)A piacfelügyelet alkalmazásában egyértelműen el kell különíteni a gépipari termékek megfelelőségének vélelmét biztosító harmonizált szabvány kifogásolását és a gépipari termékekre vonatkozó védzáradékot.

(62)A 2006/42/EK irányelv már jelenleg is rendelkezik védintézkedési eljárásról, amely ahhoz szükséges, hogy a gépipari termékek megfelelőségét vitatni lehessen. Az átláthatóság javítása és az eljárási idő csökkentése érdekében javítani kell a hatályos védintézkedési eljáráson azzal a céllal, hogy az hatékonyabbá váljon, és hasznosuljon a tagállamokban rendelkezésre álló szakértelem.

(63)A jelenlegi védintézkedési eljárást olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek tájékoztatást kapjanak az olyan gépipari termékekre irányuló, tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek a személyek egészségére és biztonságára, adott esetben a háziállatokra és a tulajdonra, valamint adott esetben a környezetre. Lehetővé kell tenni, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e gépipari termékeket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.

(64)Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek valamely tagállam által hozott intézkedés megalapozottságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére, kivéve az olyan eseteket, ahol a meg nem felelés a harmonizált szabvány hiányosságainak tulajdonítható.

(65)A műszaki fejlődés és ismeretek, illetve az új tudományos bizonyítékok figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a nagy kockázatú gépipari termékek listájának és a biztonsági alkatrészek indikatív listájának módosítása vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben és megfelelő továbbításáról.

(66)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, megállapítva az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekre vonatkozó műszaki előírásokat, felszólítva a bejelentő tagállamot a bejelentési követelményeket nem teljesítő bejelentett szervezetre vonatkozó szükséges korrekciós intézkedések megtételére, valamint megállapítva, vajon indokolt-e a megfelelő gépekre vonatkozó azon nemzeti intézkedés, amelyről a tagállam megállapította, hogy kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára. Ezt a hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 26 megfelelően kell gyakorolni.

(67)A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia annak meghatározására vonatkozóan, hogy a kockázatot jelentő, megfelelő gépipari termékekkel kapcsolatban meghozott nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem, amennyiben ez a személyek egészségének vagy biztonságának védelmével kapcsolatos, kellően indokolt és rendkívül sürgős esetekben szükséges.

(68)A kialakult gyakorlatnak megfelelően az e rendelet értelmében felállított bizottság hasznos szerepet tölthet be az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos olyan ügyeknek a kivizsgálásában, amelyeket vagy annak elnöke, vagy valamely tagállam képviselője vet fel a bizottság eljárási szabályzatával összhangban.

(69)Amennyiben az e rendelettel kapcsolatos kérdések – a rendelet végrehajtásának vagy megsértésének kivételével – vizsgálat tárgyát képezik a Bizottság valamely szakértői csoportjában, az Európai Parlamentet a meglévő gyakorlatnak megfelelően teljes körűen tájékoztatni kell, és rendelkezésére kell bocsátani a teljes dokumentációt, valamint adott esetben meg kell hívni az említett ülésekre.

(70)A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok révén, és – tekintetbe véve azok sajátos jellegét – a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül eljárva meg kell határoznia, hogy indokoltak-e a tagállam által a nem megfelelő gépipari termékek tekintetében hozott intézkedések.

(71)A gépekkel kapcsolatban a műszaki dokumentációhoz és piacfelügyeleti célokra szükséges adatok nyomonkövethetőségének eleget kell tennie a gyártók védelmét szolgáló titoktartási szabályoknak.

(72)A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítják e szabályok betartását. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(73)Mivel e rendelet célját, nevezetesen annak biztosítását, hogy a forgalomba hozott gépipari termékek – a belső piac működésének garanciája mellett – teljesítsék a személyek és adott esetben a háziállatok egészsége és biztonsága, valamint a tulajdon és adott esetben a környezet magas szintű védelmét biztosító követelményeket, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a harmonizáció szükségessége miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(74)A drótkötelek, láncok és horgok tanúsítására és jelölésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 73/361/EGK tanácsi irányelvet 27 hatályon kívül kell helyezni, mivel a 2006/42/EK irányelv az emelőberendezések tartozékainak, valamint a láncoknak és köteleknek felvételével átvette az előbbi irányelv hatályát.

(75)A 2006/42/EK irányelvet több alkalommal módosították. Mivel további lényegi módosításokra van szükség, továbbá a gépipari termékekre vonatkozó szabályoknak az Unió egészében való egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a 2006/42/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(76)Elegendő időt kell biztosítani a gazdasági szereplők számára ahhoz, hogy eleget tegyenek az e rendeletből fakadó kötelezettségeiknek, valamint a tagállamoknak az e rendelet alkalmazásához szükséges közigazgatási infrastruktúra létrehozásához. E rendelet alkalmazását ezért későbbi időponttól kell megkezdeni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet a gépipari termékek forgalmazásának vagy üzembe helyezésének lehetővé tétele érdekében követelményeket határoz meg a gépipari termékek tervezésére és gyártására vonatkozóan, valamint szabályokat állapít meg a gépipari termékek Unión belüli szabad mozgására vonatkozóan.

2. cikk

Hatály

(1)E rendelet a következő gépipari termékekre vonatkozik:

a)gépek;

b)cserélhető berendezések;

c)biztonsági alkatrészek;

d)emelőberendezések tartozékai;

e)láncok, kötelek, vállszíjak és hevederek;

f)leszerelhető mechanikus erőátviteli szerkezetek;

g)részben kész gépek.

(2)Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az alábbiakra:

a)az eredeti gépipari termékhez a gyártó által szállított olyan tartalék biztonsági alkatrészek, amelyek az azonos alkatrészek kicserélésére szolgálnak;

b)a vásárokon vagy vidámparkokban használt különleges berendezések;

c)a kifejezetten nukleáris célra tervezett vagy üzembe helyezett gépek, amelyek meghibásodás esetén radioaktív sugárzást bocsáthatnak ki;

d)fegyverek, ideértve a lőfegyvereket;

e)járművek, amelyek egyetlen célja az áruk vagy személyek közúton, légi vagy vízi úton, illetve vasúton történő szállítása, az ilyen járművekre szerelt gépek kivételével;

f)a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok, továbbá az ilyen járművekhez tervezett és gyártott rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek és tartozékok, amelyek a 168/2013/EU rendelet hatálya alá tartoznak;

g)a mezőgazdasági és erdészeti járművek, továbbá az ilyen járművekhez tervezett és gyártott rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek és tartozékok, amelyek a 167/2013/EU rendelet hatálya alá tartoznak;

h)tengerjáró hajók és mobil part menti egységek és az ilyen hajók vagy egységek fedélzetén elhelyezett gépek;

i)kifejezetten katonai vagy rendőrségi célra tervezett és gyártott gépek;

j)kifejezetten kutatási célokra, ideiglenes laboratóriumi használatra tervezett és gyártott gépek;

k)bányászati felvonószerkezetek;

l)művészi előadásokon az előadók mozgatására szolgáló gépek;

m)az alábbi villamossági és elektronikus termékek, amennyiben ezek a 2014/35/EU irányelv vagy a 2014/53/EU irányelv hatálya alá tartoznak:

i.nem elektromos működtetésű berendezéseken kívüli házi használatra szolgáló háztartási berendezések;

ii.audio- és videoberendezések;

iii.informatikai berendezések;

iv.irodagépek;

v.kisfeszültségű kapcsolóberendezés és vezérlőmű;

vi.villamos motorok;

n)az alábbi nagyfeszültségű villamossági termékek:

i.kapcsolóberendezés és vezérlőmű;

ii.transzformátorok.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.„gép”:

a)olyan, nem közvetlenül emberi vagy állati erőt alkalmazó hajtási rendszerrel felszerelt vagy felszerelni szándékozott, összekapcsolt elemekből vagy alkatrészekből álló együttes, amelyeknek legalább egyike mozog, és amelyeket meghatározott alkalmazás céljából kapcsoltak össze;

b)az a) pontban említett együttes, amelyből csak azok az elemek hiányoznak, amelyek a helyszínen való összeszereléshez vagy az energia-, illetve meghajtó forráshoz való csatlakoztatáshoz szükségesek;

c)az a) és b) pontban említett olyan együttes, amely akkor van beszerelésre kész és működőképes állapotban, ha felszerelik egy szállítóeszközre, vagy beszerelik egy épületbe vagy szerkezetbe;

d)az a), b) és c) pontban említett gépegyüttesek, vagy a (7) bekezdésben említett részben kész gépek, amelyeket ugyanazon cél elérése érdekében olyan módon rendeznek el és vezérelnek, hogy egységes egészként működjenek;

e)kizárólag közvetlenül alkalmazott emberi erővel hajtott, összekapcsolt elemek vagy alkatrészek együttese, amelyeknek legalább egyike mozog, és amelyeket teher emelésének céljából kapcsoltak össze;

f)az a), b), c), d) és e) pontban említett együttes, amelyből csak a meghatározott alkalmazáshoz tervezett szoftver feltöltése hiányzik.

2.„cserélhető berendezés”: olyan eszköz, amelyet egy gépipari termék üzembe helyezését követően a kezelő maga szerel fel az adott gépipari termékre, hogy annak működését megváltoztassa vagy egy új működési funkcióval lássa el, amennyiben az a berendezés nem szerszám;

3.„biztonsági alkatrész”: a gép olyan fizikai vagy digitális alkatrésze, ideértve a szoftvereket is, amely biztonsági funkciót lát el, és amelyet önállóan hoznak forgalomba; amelynek meghibásodása vagy rendellenes működése veszélyezteti a személyek biztonságát, ugyanakkor nem szükséges a gép működéséhez, vagy amelyet általános alkatrészekkel pótolni lehet ahhoz, hogy a gép működjön;

4.„emelőberendezés tartozéka”: olyan tartozék vagy alkatrész, amelyet nem kapcsoltak hozzá az emelőberendezéshez, amely lehetővé teszi a teher megtartását és amelyet a berendezés és a teher közé vagy a teherre magára helyeztek, vagy amely a teher szerves részét hivatott képezni, és amelyet függetlenül hoznak forgalomba, ideértve a vállszíjakat és azok alkatrészeit;

5.„láncok”: olyan láncok, amelyeket emelőberendezések és emelőberendezés-tartozékok részeként emelés céljára terveztek és gyártottak;

6.„kötelek”: olyan kötelek, amelyeket emelőberendezések és emelőberendezés-tartozékok részeként emelés céljára terveztek és gyártottak;

7.„vállszíjak”: olyan vállszíjak, amelyeket emelőberendezések és emelőberendezés-tartozékok részeként emelés céljára terveztek és gyártottak;

8.„hevederek”: olyan hevederek, amelyeket emelőberendezések és emelőberendezés-tartozékok részeként emelés céljára terveztek és gyártottak;

9.„leszerelhető mechanikus erőátviteli szerkezet”: olyan leszerelhető egység, amely erőt visz át egy önjáró gép vagy traktor és egy másik berendezés között, úgy, hogy azokat az első rögzített csapágynál összeköti;

10.„részben kész gép”: olyan egység, amely gép, kivéve, hogy önmagában nem képes egy meghatározott funkció ellátása érdekében működni, és amely csak arra szolgál, hogy beépítsék egy másik gépbe vagy másik részben kész gépbe vagy berendezésbe vagy ahhoz hozzászereljék, ezáltal gépipari terméket hozva létre;

11.„forgalmazás”: az uniós piacon valamely gépipari termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

12.„forgalomba hozatal”: a gépipari terméknek az uniós piacon első alkalommal való hozzáférhetővé tétele;

13.„üzembe helyezés”: a gépipari termék Unión belüli első rendeltetésszerű használata;

14.„uniós harmonizációs jogszabály”: minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a termékek forgalmazásának feltételeit;

15.„mesterségesintelligencia-rendszer”: az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 + 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott mesterségesintelligencia-rendszer. 

16.„lényegi módosítás”: a gépipari termék fizikai vagy digitális eszközökkel történő módosítása a gépipari termék forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését követően, amelyet a gyártó nem látott előre, és amely befolyásolhatja a gépipari termék vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelését;

17.„gyártó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki gépipari termékeket gyárt vagy gépipari termékeket terveztet vagy gyártat és e gépipari termékeket saját neve vagy márkaneve alatt forgalmazza, vagy aki saját használatra gépipari termékeket tervez és gyárt;

18.„használati utasítás”: a gyártó által a gépipari termék forgalomba hozatalakor vagy üzembe helyezésekor a gépipari termék rendeltetési céljáról és megfelelő használatáról, valamint a gépipari termék használatakor vagy beszerelésekor alkalmazandó óvintézkedésekről szóló tájékoztatás, ideértve a biztonsági szempontokra vonatkozó információkat is;

19.„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy gyártótól írásbeli megbízást kapott arra, hogy a nevében meghatározott feladatokban eljárjon;

20.„importőr”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó gépipari terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

21.„forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely forgalmazza a gépipari terméket;

22.„gazdasági szereplők”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

23.„műszaki előírás”: a gépipari termékek által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum;

24.„harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott harmonizált szabvány;

25.„CE-jelölés”: olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy a gépipari termék megfelel a jelölés feltüntetését előíró uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek;

26.„akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott akkreditálás;

27.„nemzeti akkreditáló testület”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikke 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

28.„megfelelőségértékelés”: az az eljárás, amely kimutatja, hogy a gépipari termékek vonatkozásában teljesültek-e az e rendeletben előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények;

29.„megfelelőségértékelő szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket – ideértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést is – végző szervezet;

30.„bejelentett szervezet”: az e rendelet 26. cikkével összhangban bejelentett megfelelőségértékelő szervezet;

31.„piacfelügyeleti hatóság”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározott piacfelügyeleti hatóság;

32.„visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználó számára már hozzáférhetővé tett gépipari termék visszavétele;

33.„forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megakadályozza az ellátási láncba már bekerült gépipari termék forgalmazását.

4. cikk

Szabad mozgás

(1)A tagállamok e rendelet hatálya alá tartozó szempontokkal kapcsolatos indokokkal nem gátolhatják az e rendeletnek megfelelő gépipari termékek forgalmazását és üzembe helyezését.

(2)A tagállamok nem tilthatják meg az e rendeletnek nem megfelelő gépipari termék vásárokon, kiállításokon és bemutatókon vagy hasonló rendezvényeken történő bemutatását, feltéve, hogy azon olyan jól látható jelzést helyeznek el, amely tájékoztat a rendeletnek való meg nem felelésről, továbbá arról, hogy a szóban forgó termék nem fog forgalomba kerülni mindaddig, amíg a gyártó nem gondoskodik a rendeletnek való megfeleléséről.

A bemutatók ideje alatt megfelelő intézkedéseket kell tenni a személyek védelmének biztosítása érdekében.

5. cikk

Nagy kockázatú gépipari termékek

(1)Az I. mellékletben felsorolt nagy kockázatú gépipari termékekre a 21. cikk (2) bekezdésében említett egyedi megfelelőségértékelési eljárást kell alkalmazni.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek a műszaki fejlődés és ismeretek, illetve az új tudományos bizonyítékok figyelembevételével történő módosítása céljából, azáltal, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján új gépipari terméket vesz fel a nagy kockázatú gépipari termékek listájára, vagy egy meglévő gépipari terméket töröl e listáról.

(3)A nagy kockázatú gépipari termékek I. mellékletben foglalt listájának tartalmaznia kell a gépipari terméket, ha az adott termék – tervezését és rendeltetési célját figyelembe véve – az emberi egészségre kockázatot jelent. A gépipari terméket törölni kell a nagy kockázatú gépipari termékek I. mellékletben foglalt listájáról, amennyiben már nem jelent ilyen kockázatot. Egy adott géptermék által jelentett kockázatot a kár bekövetkezésének valószínűsége és e kár súlyossága alapján kell meghatározni.

A kár valószínűségének és súlyosságának meghatározásakor az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)az egyes érintett személyekre milyen mértékben gyakorolna hatást a kár;

b)a potenciálisan érintett személyek száma;

c)a potenciálisan érintett feleknek a gépipari termék által előállított eredménytől való függőségének mértéke;

d)a potenciálisan érintett felek kiszolgáltatottságának mértéke a gépipari termék felhasználójával szemben;

e)a gépipari termék által okozott kár visszafordíthatóságának mértéke;

f)a gépipari termék meghatározott célra történő felhasználásának mértéke;

g)a meghatározott célra használt gépipari termékek által a múltban okozott károkra utaló jelek.

(4)A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján alaposan értékeli a (3) bekezdésben meghatározott kritériumokat. A tagállamok különösen a következő információkat közlik a Bizottsággal, amikor azok a piacfelügyelettel összefüggésben vagy az ötödik bekezdésben említett aggályok következtében hozzáférhetővé válnak számukra:

a)a kockázatok értékelése a (3) bekezdésben említettek szerint;

b)költséghatékonysági elemzés;

c)a gép baleseteinek elemzése;

d)a gépipari termék által okozott balesetekkel kapcsolatos, előző négy évre vonatkozó statisztikai adatok, különösen a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) adataiból, a védzáradékokból, a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerből (RAPEX) és a gépekkel foglalkozó közigazgatási együttműködési csoport jelentéseiből származó információk alapján.

(5)Az a tagállam, amelynek aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy egy gépipari termék felsorolásra kerüljön-e az I. mellékletben, haladéktalanul értesíti aggályairól a Bizottságot, és ismerteti az aggályait alátámasztó indokokat.

6. cikk

Biztonsági alkatrészek

(1)A biztonsági alkatrészek indikatív listája a II. mellékletben található.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a műszaki fejlődés és ismeretek, illetve az új tudományos bizonyítékok figyelembevételével történő módosítása céljából, azáltal, hogy új biztonsági alkatrészeket vesz fel a biztonsági alkatrészek listájára, vagy egy meglévő biztonsági alkatrészt töröl e listáról.

(3)A Bizottság alaposan értékeli azokat a kockázatokat, amelyek szükségessé teszik egy új biztonsági alkatrész felvételét a biztonsági alkatrészek II. mellékletben foglalt listájára vagy egy biztonsági alkatrész törlését e listáról.

(4)Az a tagállam, amelynek aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy egy biztonsági alkatrész felsorolásra kerüljön-e a II. mellékletben, haladéktalanul értesíti aggályairól a Bizottságot, és ismerteti az aggályait alátámasztó indokokat.

7. cikk

A gépipari termékekre vonatkozó követelmények

A gépipari termékek csak akkor hozhatók forgalomba vagy helyezhetők üzembe, amennyiben megfelelő beszerelést és karbantartást követően, valamint rendeltetésszerű vagy észszerűen előre látható körülmények közötti használat esetén megfelelnek a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek.

8. cikk

Konkrét uniós harmonizációs jogszabályok

Amennyiben egy adott gépipari termék esetében a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények által érintett kockázatok részben vagy egészben más, konkrétabb uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartoznak, ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az adott gépipari termékre, amennyiben az ilyen kockázatokra ezen konkrét uniós jogszabályok vonatkoznak.

9. cikk

Az Európai Parlament és Tanácsi (EU) …/… rendelete 29+

Amennyiben a gépi termékek olyan mesterségesintelligencia-rendszert tartalmaznak, amelyre az (EU) .../... rendelet alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményei vonatkoznak, e rendeletet az adott mesterségesintelligencia-rendszerrel kapcsolatban csak a rendszernek a teljes gépbe történő biztonságos beépítése tekintetében kell alkalmazni, a teljes gépipari termék biztonságának veszélyeztetése nélkül.

II. FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

10. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)A gépipari termék forgalomba hozatalakor a gyártók biztosítják, hogy azokat a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekkel összhangban tervezték és gyártották.

(2)A gyártók a termék forgalomba hozatalát megelőzően kidolgozzák a IV. mellékletben említett műszaki dokumentációt (a továbbiakban: műszaki dokumentáció), és elvégzik vagy elvégeztetik a 21. vagy 22. cikkben említett vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokat.

Amennyiben az említett megfelelőségértékelési eljárás igazolja, hogy a gépipari termék megfelel a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, a gyártók – a részben kész gépek kivételével – a 18. cikkel összhangban kiállítják az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és a 20. cikkel összhangban elhelyezik a CE-jelölést.

(3)A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot adott esetben a gépipari termék forgalomba hozatala után tíz évig a piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszik. Adott esetben az illetékes nemzeti hatóságok indokolt kérésére hozzáférhetővé teszik a műszaki dokumentációban szereplő forráskódot vagy programozott logikát, feltéve, hogy ez szükséges ahhoz, hogy a hatóságok ellenőrizni tudják a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelést.

(4)A gyártók gondoskodnak olyan eljárások alkalmazásáról, amelyek biztosítják a sorozatgyártásban készülő gépipari termékek e rendeletnek való folyamatos megfelelését. Megfelelő módon figyelembe veszik a gépipari termék gyártási eljárásában, illetve a tervezésében vagy jellemzőiben bekövetkezett változásokat, valamint a harmonizált szabványok vagy a 17. cikkben említett műszaki előírások változásait, amelyek alapján a gépipari termék megfelelőségét megállapították vagy amelyek alkalmazása alapján annak megfelelőségét ellenőrizték.

Amennyiben a gépipari termékek jelentette kockázatokra tekintettel indokolt, a gyártók a végfelhasználók egészsége és biztonsága érdekében elvégzik a forgalmazott vagy üzembe helyezett gépipari termékek mintájának vizsgálatát, kivizsgálják a panaszokat, amelyekről, valamint a nem megfelelő gépipari termékekről és a gépipari termékek visszahívásáról szükség esetén nyilvántartást vezetnek, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.

(5)A gyártók biztosítják, hogy az általuk forgalomba hozott gépipari termékeken fel legyen tüntetve az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy más ilyen elem, illetve – ha a gépipari termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé – a szükséges információ a gépipari termék csomagolásán vagy kísérő dokumentációjában szerepeljen.

(6)A gyártók feltüntetik a gépipari terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a gépipari termék csomagolásán vagy a gépipari termék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint azt a postai címet vagy e-mail-címet, amelyen kapcsolatba lehet velük lépni. Címként a gyártó kapcsolattartási címe kerül feltüntetésre. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(7)A gyártók gondoskodnak arról, hogy a gépipari termékekhez – az érintett tagállam által meghatározott, a végfelhasználók által könnyen érthető nyelven – mellékelve legyen a III. melléklet 1.7. szakaszában előírt használati utasítás és tájékoztató. Az említett utasításoknak és tájékoztatóknak egyértelműnek, érthetőnek, könnyen értelmezhetőnek és olvashatónak kell lennie.

(8)A gyártók vagy mellékelik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a gépipari termékhez, vagy feltüntetik a III. melléklet 1.7. szakaszában előírt használati utasításban és tájékoztatóban azt az internetcímet, ahol az EU-megfelelőségi nyilatkozat elérhető.

(9)Amennyiben a gyártók úgy vélik vagy okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott vagy üzembe helyezett gépipari termék nem felel meg a III. fejezetben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket az adott gépipari termék megfelelőségének biztosítására, és adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják azt. Ezenkívül abban az esetben, ha a gépipari termék kockázatot jelent, a gyártók erről – és különösen a meg nem felelés és a meghozott korrekciós intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a gépipari terméket forgalmazták.

(10)A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére bocsátják a gépipari termék III. fejezetben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelésének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában, az említett hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság kérésére a gyártók együttműködnek ezzel a hatósággal az általuk forgalomba hozott vagy üzembe helyezett gépipari termék által jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

11. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1)A gyártók írásbeli meghatalmazás útján kijelölhetnek egy meghatalmazott képviselőt.

A 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a műszaki dokumentáció kidolgozására vonatkozó kötelezettség nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízatásának részét.

(2)A meghatalmazott képviselők a gyártótól kapott megbízatásban meghatározott feladatokat látják el. A megbízatás legalább az alábbiak elvégzésére hatalmazza fel a meghatalmazott képviselőt:

a)a gépipari termék forgalomba hozatalát követően tíz évig megőrzi és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

b)valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az említett hatóság rendelkezésére bocsátja a gépipari termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

c)az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízatása körébe tartozó gépipari termék jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

12. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)Az importőrök kizárólag a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek megfelelő gépipari termékeket hozhatnak forgalomba.

(2)A gépipari termék forgalomba hozatala előtt az importőrök meggyőződnek arról, hogy a gyártó elvégezte a 21. vagy 22. cikkben említett megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat. Az importőrök meggyőződnek arról, hogy a gyártó kidolgozta a műszaki dokumentációt, hogy a gépipari terméken feltüntették a 19. cikkben említett CE-jelölést, és hogy mellékelték hozzá az előírt dokumentációt, továbbá hogy a gyártó teljesítette a 10. cikk (5) és (6) bekezdésében foglalt követelményeket.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy valamely gépipari termék nem felel meg a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, az adott gépipari terméket mindaddig nem hozhatja forgalomba, amíg annak megfelelősége nincs biztosítva. Továbbá, amennyiben a gépipari termék kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, adott esetben a háziállatokra és a tulajdonra, valamint adott esetben a környezetre, az importőr erről tájékoztatja a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3)Az importőrök megadják a gépipari terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a gépipari termék csomagolásán vagy a gépipari termék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint azt a postai címet vagy e-mail-címet, amelyen kapcsolatba lehet velük lépni. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(4)Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a gépipari termékhez – az érintett tagállam által meghatározott, a végfelhasználók által könnyen érthető nyelven – mellékelve legyen a III. melléklet 1.7. szakaszában előírt használati utasítás és tájékoztató.

(5)Az importőrök gondoskodnak arról, hogy amíg a gépipari termék a felelősségi körükbe tartozik, a tárolási és szállítási körülmények ne veszélyeztessék a gépipari termék III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelését.

(6)Az importőrök – amennyiben a gépipari termék által a személyek egészségére és biztonságára, adott esetben a háziállatokra és a tulajdonra, valamint adott esetben a környezetre jelentett kockázat miatt helyénvalónak ítélik – elvégzik a forgalmazott gépipari termékek mintájának vizsgálatát, kivizsgálják a panaszokat, amelyekről, valamint a nem megfelelő gépipari termékekről és a gépipari termékek visszahívásáról szükség esetén nyilvántartást vezetnek, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.

(7)Amennyiben az importőrök úgy vélik, vagy okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott gépipari termék nem felel meg a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket az adott gépipari termék megfelelőségének biztosítására, és adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják azt. Továbbá ha a gépipari termék kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, adott esetben a háziállatokra és a tulajdonra, valamint adott esetben a környezetre, az importőrök erről – és különösen a meg nem felelésnek és a meghozott korrekciós intézkedéseknek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a gépipari terméket forgalmazták.

(8)Az importőrök a gépipari termék forgalomba hozatalát követően a piacfelügyeleti hatóságok számára tíz évig elérhetővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen. Adott esetben a műszaki dokumentációban szereplő forráskódot vagy programozott logikát az illetékes nemzeti hatóságok indokolt kérésére hozzáférhetővé teszik, feltéve, hogy ez szükséges ahhoz, hogy a hatóságok ellenőrizni tudják a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelést.

(9)Az importőrök valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére bocsátják a gépipari termék III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelésének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában, az említett hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság kérésére az importőrök együttműködnek ezzel a hatósággal az általuk forgalomba hozott gépipari termék által a személyek egészségére és biztonságára, adott esetben a háziállatokra és a tulajdonra, valamint adott esetben a környezetre jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

13. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)A gépipari termék forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az e rendeletben foglalt követelményekkel kapcsolatban.

(2)A gépipari termék forgalmazását megelőzően a forgalmazóknak megbizonyosodnak az alábbiakról:

a)a gépipari terméken fel van tüntetve a CE-jelölés;

b)a gépipari termékhez mellékelve van az előírt dokumentáció, valamint a III. melléklet 1.7. szakaszában meghatározott használati utasítás és tájékoztató, az azon tagállam végfelhasználói által könnyen érthető nyelven, amelyben az egyéni védőeszközt forgalmazni fogják;

c)a gyártó és az importőr teljesítette a 10. cikk (5) és (6) bekezdésében, valamint a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(3)Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy valamely gépipari termék nem felel meg a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, az adott gépipari terméket mindaddig nem forgalmazhatja, amíg annak megfelelősége nincs biztosítva. Továbbá amennyiben a gépipari termék kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, adott esetben a háziállatokra és a tulajdonra, valamint adott esetben a környezetre, a forgalmazó erről tájékoztatja a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.

(4)A forgalmazók gondoskodnak arról, hogy amíg a gépipari termék a felelősségi körükbe tartozik, a tárolási és szállítási körülmények ne veszélyeztessék a gépipari termék III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelését.

(5)Amennyiben a forgalmazók úgy vélik, vagy okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott gépipari termék nem felel meg a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket az adott gépipari termék megfelelőségének biztosítására, és adott esetben forgalomból való kivonására vagy visszahívására. Továbbá ha a gépipari termék kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, adott esetben a háziállatokra és a tulajdonra, valamint adott esetben a környezetre, a forgalmazók erről – és különösen a meg nem felelésnek és a meghozott korrekciós intézkedéseknek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a gépipari terméket forgalmazták.

(6)A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére bocsátják a gépipari termék III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelésének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában, az említett hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság kérésére az importőrök együttműködnek ezzel a hatósággal az általuk forgalmazott gépipari termék által a személyek egészségére és biztonságára, adott esetben a háziállatokra és a tulajdonra, valamint adott esetben a környezetre jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

14. cikk

Esetek, amikor a gyártók kötelezettségei az importőrökre és a forgalmazókra vonatkoznak

Azt az importőrt vagy forgalmazót, aki vagy amely a saját nevében vagy a védjegye alatt hoz forgalomba gépipari terméket, illetve azt az importőrt vagy forgalmazót, aki vagy amely egy már forgalomba hozott vagy üzembe helyezett gépipari terméken lényegi módosítást hajt végre, e rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és azt a gyártó 10. cikkben meghatározott kötelezettségei terhelik.

15. cikk

Egyéb esetek, amikor a gyártók kötelezettségei alkalmazandók

A gyártótól különböző természetes vagy jogi személy, az importőr vagy forgalmazó, aki vagy amely a gépipari terméken lényegi módosítást hajt végre, e rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és azt a gyártó 10. cikkben meghatározott kötelezettségei terhelik a gépipari termék módosítás által érintett része tekintetében vagy, amennyiben a lényegi módosítás befolyásolja a teljes gépipari termék biztonságát, a gépipari termék egészének tekintetében. 

16. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

(1)A gazdasági szereplők kérésre azonosítják a piacfelügyeleti hatóságok felé a következőket:

a)a gazdasági szereplőt, amely részükre a gépipari terméket szállította;

b)a gazdasági szereplőt, amelyeknek a részére gépipari terméket szállítottak.

(2)A gazdasági szereplőknek a gépipari termék részükre történő szállításától számított tíz évig, illetve a gépipari termék általuk történő szállításától számított tíz évig képesnek kell lenniük az (1) bekezdésben említett információk bemutatására.

III. FEJEZET

A GÉPEK MEGFELELŐSÉGE

17. cikk

A gépipari termékek megfelelőségének vélelmezése

(1)Azokról a gépipari termékekről, amelyek részben vagy egészben megfelelnek azoknak a harmonizált szabványoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, amelyekre az említett szabványok részben vagy egészben vonatkoznak.

(2)A Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felkér egy vagy több európai szabványügyi szervezetet, hogy dolgozzon ki harmonizált szabványokat a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények tekintetében.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekre vonatkozó műszaki előírások megállapítása érdekében, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)az 1025/2012/EU rendelettel összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem tettek közzé hivatkozást a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekre vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében;

b)a Bizottság egy vagy több európai szabványügyi szervezetet felkért az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekre vonatkozó harmonizált szabvány kidolgozására, és a szabványosítási eljárás indokolatlan késedelmet szenved, vagy a kérelmet egyik európai szabványügyi szervezet sem fogadta el.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)A műszaki előírásoknak vagy azok részeinek megfelelő gépipari termékekről vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, amelyekre az említett műszaki előírások vagy azok részei vonatkoznak.

(5)Azokról a gépipari termékekről, amelyeket az (EU) 2019/881 rendelettel összhangban elfogadott kiberbiztonsági rendszer keretében tanúsítottak vagy megfelelőségi nyilatkozatban részesítettek, valamint amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a III. melléklet 1.1.9. és 1.2.1. szakaszaiban meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek a romlás elleni védelem, valamint a vezérlőrendszerek biztonsága és megbízhatósága tekintetében, amennyiben kiberbiztonsági tanúsítvány vagy megfelelőségi nyilatkozat vagy azok részei kiterjednek ezekre a követelményekre.

18. cikk

EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a III. mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények teljesültek.

(2)Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot az V. mellékletben szereplő minta szerkezetét követve kell elkészíteni, annak tartalmaznia kell a VI., VII., VIII. és IX. melléklet vonatkozó moduljaiban meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálni kell. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot le kell fordítani annak a tagállamnak a nyelvére vagy nyelveire, amelyben a gépipari terméket forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3)Amennyiben a gépipari termékre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, az összes ilyen uniós jogi aktushoz egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kidolgozni. A nyilatkozatban meg kell nevezni az érintett uniós jogi aktusokat, a közzétételükre vonatkozó hivatkozásokkal együtt.

(4)Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kidolgozásával a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az adott gépipari termék megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

19. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

20. cikk

A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályok

(1)A CE-jelölést a gépipari terméken jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell elhelyezni. Amennyiben ez a gépipari termék jellegénél fogva nem lehetséges vagy nem indokolt, a CE-jelölést a csomagoláson és a gépipari terméket kísérő dokumentációban kell feltüntetni.

(2)A CE jelölést a gépipari termék forgalomba hozatala előtt kell a gépipari terméken elhelyezni.

(3)Azon gépipari termékek esetében, amelyek megfelelőségértékelésében a IX. melléklettel összhangban részt vesz egy bejelentett szervezet, a CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi.

A bejelentett szervezet azonosító számát vagy magának a szervezetnek, vagy annak utasításai alapján a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselője tünteti fel.

(4)A CE-jelölést – és adott esetben a bejelentett szervezet azonosító számát – a különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő piktogram vagy bármilyen egyéb jelölés kísérheti.

(5)A tagállamok a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak, és a jelölések nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.

IV. FEJEZET

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS

21. cikk

A gépipari termékek megfelelőségértékelési eljárásai a részben kész gépek kivételével

(1)A gyártó vagy meghatalmazott képviselője és a gépipari terméken lényegi módosítást végrehajtó személy a (2) és (3) bekezdésben említett megfelelőségértékelési eljárások egyikét alkalmazza annak érdekében, hogy a gépipari termék e rendeletnek való megfelelőségét igazolja.

(2)Amennyiben a gépipari termék az I. mellékletben felsorolt nagy kockázatú gépipari termék, a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselője és a gépipari terméken lényegi módosítást végrehajtó személy az alábbi eljárások egyikét alkalmazza:

a)a VII. mellékletben előírt EU-típusvizsgálati eljárás (B. modul), amelyet a VIII. mellékletben meghatározott, belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség (C. modul) követ;

b)a IX. melléklet szerinti teljes körű minőségbiztosításon alapuló megfelelőség (H. modul).

(3)Amennyiben a gépipari termék nem az I. mellékletben felsorolt nagy kockázatú gépipari termék, a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselője és a gépipari terméken lényegi módosítást végrehajtó személy a VI. mellékletben meghatározott belső gyártásellenőrzési eljárást alkalmazza (A. modul).

(4)A bejelentett szervezetek figyelembe veszik a kis- és középvállalkozások sajátos érdekeit és igényeit a megfelelőségértékelésért felszámított díjak meghatározása során és e díjakat a sajátos érdekekkel és igényekkel arányosan csökkentik.

22. cikk

A részben kész gépek megfelelőségértékelési eljárásai

(1)A részben kész gép gyártója vagy a gyártó meghatalmazott képviselője a részben kész gép forgalomba hozatala előtt gondoskodik a következő dokumentumok kidolgozásáról:

a)a IV. melléklet B. részében meghatározott követelményeknek megfelelő vonatkozó műszaki dokumentáció;

b)a X. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő összeszerelési utasítások;

c)az V. mellékletben meghatározott minta szerkezetét követő uniós beépítési nyilatkozat.

(2)Adott esetben a részben kész gép gyártója vagy a gyártó meghatalmazott képviselője az illetékes nemzeti hatóság kérésére a hatóság rendelkezésére bocsátja az (1) bekezdés a) pontjában említett műszaki dokumentációban szereplő forráskódot vagy programozott logikát, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy a hatóság ellenőrizni tudja a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelést. A részben kész gépet az (1) bekezdés b) pontjában említett összeszerelési utasításoknak és az (1) bekezdés c) pontjában említett beépítési nyilatkozatnak kísérnie kell mindaddig, amíg végleges gépipari termékbe be nem építik; ezt követően e gépipari termék műszaki dokumentációjának részét képezi.

23. cikk

A személyek gépipari termékek beszerelése és használata közbeni védelme

A tagállamok meghatározhatnak olyan követelményeket, amelyek biztosítják a személyek – ideértve a munkavállalókat is – védelmét a gépipari termékek beszerelése és használata során, feltéve, hogy ezek a szabályok nem teszik lehetővé a gépipari termék e rendelettel össze nem egyeztethető módon történő módosítását.

V. FEJEZET

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

24. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a megfelelőségértékelő szervezeteket, amelyek jogosultak az e rendelet szerinti megfelelőségértékelések elvégzésére.

25. cikk

Bejelentő hatóságok

(1)A tagállamok bejelentő hatóságot jelölnek ki, amely felelős a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez, valamint a bejelentett szervezeteknek a 32. cikkben foglaltak betartására is kiterjedő ellenőrzéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért.

(2)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és ellenőrzést egy, a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el az említett rendelet rendelkezéseivel összhangban.

(3)Ha a bejelentő hatóság az e cikk (1) bekezdése szerinti értékelést, bejelentést vagy ellenőrzést átruházza vagy egyéb módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem államigazgatási szerv, akkor ez utóbbi szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 26. cikkben foglalt követelményeknek. Emellett e szervezet gondoskodik a tevékenységeiből eredő felelősségéért való helytállásról.

(4)A bejelentő hatóság teljes körűen felel a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

26. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1)A bejelentő hatóságot úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2)A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosítható legyen tevékenységeinek objektivitása és pártatlansága.

(3)A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatos minden egyes döntést a gépipari termék értékelését végzőktől eltérő illetékes személyek hozzanak meg.

(4)A bejelentő hatóság kereskedelmi vagy piaci alapon nem kínál vagy végez semmilyen olyan tevékenységet, vagy szaktanácsadási szolgáltatást, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek.

(5)A bejelentő hatóságnak gondoskodik a birtokába kerülő információk bizalmas kezeléséről.

(6)A bejelentő hatóság kellő létszámú felkészült személyzettel rendelkezik feladatai megfelelő ellátásához.

27. cikk

A bejelentő hatóságokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzésére szolgáló eljárásaikról és azok változásairól.

A Bizottság ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

28. cikk

A bejelentett szervezetekre vonatkozó követelmények

(1)A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2)A megfelelőségértékelő szervezet egy tagállam nemzeti jogszabályai szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(3)A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől vagy gépipari terméktől.

Ilyen megfelelőségértékelő szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt gépipari termékek tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független, és esetében nem áll fenn összeférhetetlenség.

(4)A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem lehet annak a gépipari terméknek a tervezője, gyártója, szállítója, beszerelője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelynek az értékelését végzi, valamint nem lehet az említett felek képviselője sem. Ez nem zárja ki a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükséges gépipari termék használatát, sem a gépipari termék személyes célra történő használatát.

A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző munkavállalója nem vehet részt közvetlenül a gépipari termékek tervezésében, gyártásában, forgalomba hozatalában, beszerelésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt továbbá olyan tevékenységben, amely veszélyeztetheti a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységgel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezet biztosítja, hogy leányvállalatai és alvállalkozói tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységének bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5)A megfelelőségértékelő szervezet és személyzete a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzi, és független minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntését vagy megfelelőségértékelési tevékenységei eredményeit.

(6)A megfelelőségértékelő szervezet alkalmas a VII., VIII. és IX. mellékletben foglalt valamennyi olyan megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga, vagy az ő nevében és felelősségi körében valaki más végzi el.

A megfelelőségértékelő szervezetnek – mindenkor és minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint a gépipari termékek minden olyan típusa vagy kategóriája tekintetében, amelyre bejelentették – rendelkezik a szükséges:

a)személyzettel, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b)eljárások leírásával, amelyekkel összhangban a megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és megismételhetőségét;

c)megfelelő szakpolitikákkal és eljárásokkal a bejelentett szervezetként végzett tevékenységei és más tevékenységek elkülönítésére;

d)eljárásokkal, amelyek segítségével a megfelelőségértékelési tevékenységek során megfelelően figyelembe tudja venni a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gép gyártásához használt technológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.

A megfelelőségértékelő szervezet rendelkezik a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá hozzáféréssel valamennyi szükséges felszereléshez vagy létesítményhez.

(7)A megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzetnek a következőkkel rendelkezik:

a)alapos műszaki és szakmai képzettség, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyekre a megfelelőségértékelési szervezetet bejelentették;

b)kielégítő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről, és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

c)a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények, a 17. cikkben említett alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós harmonizációs jogszabályok és a nemzeti jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;

d)a megfelelőségértékelések elvégzését igazoló tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések kidolgozásának képessége.

(8)A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelési tevékenységeket végző személyzete pártatlanságát biztosítani kell.

A felső szintű vezetés és a megfelelőségértékelési tevékenységeket végző személyzet javadalmazása nem függhet az elvégzett megfelelőségértékelések számától vagy ezen értékelések eredményétől.

(9)A megfelelőségértékelő szervezet felelősségbiztosítást köt, kivéve, ha a nemzeti joggal összhangban a tagállam átvállalja a felelősséget, vagy ha maga a tagállam közvetlenül felelős a megfelelőségértékelésért.

(10)A megfelelőségértékelő szervezet személyzete betartja a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amelyet a VII, VIII. és IX. melléklet szerinti megfelelőségértékelési tevékenységei végzése során szerzett, kivéve azon tagállam illetékes hatóságai tekintetében, ahol a tevékenységeit végzi. A tulajdonjogoknak, a szellemi tulajdonjogoknak és az üzleti titkoknak védelmet kell élvezniük.

(11)A megfelelőségértékelő szervezet részt vesz a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint a 40. cikk szerint létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoport tevékenységeiben, illetve gondoskodik arról, hogy a megfelelőségértékelési tevékenységeket végző személyzete tájékoztatást kapjon e tevékenységekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazza az említett csoport munkája eredményeként született igazgatási döntéseket és dokumentumokat.

29. cikk

A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelme

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy megfelel az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 28. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

30. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)Ha a bejelentett szervezet a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos bizonyos feladatokat alvállalkozásba ad, vagy egy leányvállalatot vesz igénybe, gondoskodik arról, hogy az alvállalkozó vagy leányvállalat megfeleljen a 28. cikkben meghatározott követelményeknek, és ennek megfelelően tájékoztatja erről a bejelentő hatóságot.

(2)A bejelentett szervezet teljes felelősséggel tartozik az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol telepedtek le.

(3)A tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

(4)A bejelentett szervezet a bejelentő hatóság számára folyamatosan elérhetővé teszi az alvállalkozó, illetve a leányvállalat szakképesítésének értékelésére és az általuk a VII., VIII. és IX. melléklet szerint elvégzett munkára vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

31. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1)A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a letelepedése szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2)A bejelentés iránti kérelemhez mellékeli a megfelelőségértékelési tevékenységek, a VII., VIII. és IX. mellékletben foglalt megfelelőségértékelési eljárások és azon gépipari termék típusának leírását, amely tekintetében a megfelelőségértékelő szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben létezik – a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs tanúsítványt, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 28. cikkben meghatározott követelményeket.

(3)Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet nem tud a (2) bekezdésben említettek szerint a kérelméhez akkreditálási tanúsítványt csatolni, benyújt a bejelentő hatóság számára minden, a 28. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséhez, elismeréséhez és rendszeres ellenőrzéséhez szükséges igazoló okmányt.

32. cikk

Bejelentési eljárás

(1)A bejelentő hatóság csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthet be, amelyek teljesítették a 28. cikkben meghatározott követelményeket.

(2)A bejelentő hatóság a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszköz útján értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot az (1) bekezdésben említett valamennyi bejelentett megfelelőségértékelő szervezetről.

(3)Az (2) bekezdésben említett bejelentés az alábbiakat tartalmazza:

a)az elvégzendő megfelelőségértékelési tevékenységek összes részlete;

b)a megfelelőségértékelési modulra vagy modulokra való utalás, és az érintett gépipari termékek típusai;

c)a szakmai alkalmasság megfelelő igazolása.

(4)Amennyiben a bejelentés nem a 31. cikk (2) bekezdésében említett akkreditálási tanúsítványon alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat az igazoló dokumentumokat, amelyek tanúsítják a megfelelőségértékelő szervezet szakmai alkalmasságát, valamint ismerteti azokat a hatályos intézkedéseket, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az továbbra is megfeleljen a 28. cikkben előírt követelményeknek.

(5)Az érintett megfelelőségértékelő szervezet csak akkor végezheti egy bejelentett szervezet tevékenységeit, ha a Bizottság és a többi tagállam nem emel kifogást a bejelentés jóváhagyását követő két héten belül, amennyiben az a 31. cikk (2) bekezdése szerinti akkreditálási tanúsítványt tartalmaz, illetve a bejelentést követő két hónapon belül, amennyiben az a 31. cikk (3) bekezdése szerinti igazoló dokumentumokat tartalmaz.

E rendelet alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6)A bejelentő hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a (2) bekezdés szerinti bejelentés bármely későbbi releváns változásáról.

33. cikk

A bejelentett szervezetek azonosító száma és jegyzéke

(1)A Bizottság azonosító számot ad ki a bejelentett szervezet részére.

A Bizottság egyetlen ilyen számot ad ki, abban az esetben is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus alapján is bejelentik.

(2)A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a bejelentett szervezetek jegyzékét, ideértve a hozzájuk rendelt azonosító számokat és azokat a megfelelőségértékelési tevékenységeket is, amelyekre azokat bejelentették.

A Bizottság gondoskodik az említett jegyzék folyamatos frissítéséről.

34. cikk

A bejelentés változásai

(1)Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja vagy tájékoztatást kap arról, hogy a bejelentett szervezet már nem tesz eleget a 28. cikkben meghatározott követelményeknek vagy elmulasztja teljesíteni a 35. cikkben meghatározott kötelezettségeit, adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, attól függően, hogy milyen súlyos mértékű a követelményeknek való meg nem felelés, vagy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a kötelezettségeket. A bejelentő hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)A bejelentés korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása, illetve a bejelentett szervezet tevékenységének megszűnése esetén a bejelentő hatóság megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy egy másik bejelentett szervezet feldolgozza az említett szervezet dokumentációját, vagy pedig hogy az megőrzésre kerüljön annak céljából, hogy az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok kérésre hozzáférhessenek ahhoz.

35. cikk

A bejelentett szervezetek szakmai alkalmasságának vitatása

(1)A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amikor kétsége merül fel vagy kétségek jutnak tudomására azzal kapcsolatban, hogy egy bejelentett szervezet szakmailag alkalmas-e, illetve továbbra is eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és kötelezettségeknek.

(2)A bejelentő hatóság kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)A Bizottság gondoskodik arról, hogy az általa lefolytatott vizsgálatok során a birtokába jutott valamennyi érzékeny információt bizalmasan kezeli.

(4)Amennyiben a Bizottság megbizonyosodik arról, hogy egy bejelentett szervezet nem vagy már nem tesz eleget a bejelentése alapjául szolgáló követelményeknek, végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben felszólítja a bejelentő hatóságot a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

E végrehajtási jogi aktust a 46. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

36. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1)A bejelentett szervezet a VII., VIII. és IX. mellékletben meghatározott megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzi el a megfelelőségértékelést.

(2)A bejelentett szervezet a tevékenységeit az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzi, megfelelően figyelembe véve a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben a vállalkozás tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, a kérdéses gépgyártási technológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.

Ennek során ugyanakkor a bejelentett szervezet tiszteletben tartja a gépipari termék e rendelet követelményeinek való megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és védelem szintjét.

(3)Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, a 17. cikkben említett harmonizált szabványokat vagy egyéb műszaki előírásokat, felszólítja a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára, és nem adhat ki megfelelőségi nyilatkozatot, illetve nem fogadhat el jóváhagyó döntést.

(4)Ha egy megfelelőségi nyilatkozat kibocsátása vagy egy jóváhagyó döntés elfogadása után a megfelelőség ellenőrzése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy gépipari termék már nem felel meg a követelményeknek, felszólítja a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a megfelelőségi nyilatkozatot vagy a jóváhagyó döntést.

(5)Amennyiben a gyártó nem hoz korrekciós intézkedéseket vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a megfelelőségi nyilatkozatokat vagy jóváhagyó döntéseket.

37. cikk

Fellebbezés a bejelentett szervezetek döntéseivel szemben

A bejelentett szervezet biztosítja, hogy a döntéseivel szemben átlátható és hozzáférhető fellebbezési eljárást lehessen kezdeményezni.

38. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

(1)A bejelentett szervezet tájékoztatja a bejelentő hatóságot az alábbiakról:

a)megfelelőségi nyilatkozat vagy jóváhagyó döntés elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b)a bejelentése hatályát vagy feltételeit érintő bármely körülmény;

c)a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a megfelelőségértékelési tevékenységeire vonatkozó bármely tájékoztatási felkérés;

d)kérésre a bejelentése hatálya alá tartozó bármely megfelelőségértékelési tevékenység, valamint minden más elvégzett tevékenység, ideértve a határokon átnyúló tevékenységeket és az alvállalkozásba adást is.

(2)A bejelentett szervezet tájékoztatja a gépipari termékek ugyanazon típusaira vonatkozó hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző más bejelentett szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

39. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság gondoskodik a bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságok közötti tapasztalatcsere megszervezéséről.

40. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság biztosítja, hogy a bejelentett szervezetek ágazati csoportja formájában megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre a bejelentett szervezetek között, és az valóban működjön.

A bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül vesznek részt a csoport munkájában.

VI. FEJEZET

UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA BELÉPŐ GÉPIPARI TERMÉKEK ELLENŐRZÉSE ÉS UNIÓS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁS

41. cikk

A kockázatot jelentő gépipari termékek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárás

(1)Amennyiben valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamely gépipari termék kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, adott esetben a háziállatokra és a tulajdonra, valamint adott esetben a környezetre, elvégzik az érintett gépipari termék értékelését, amely kiterjed az ebben a rendeletben meghatározott valamennyi vonatkozó követelményre. Az érintett gazdasági szereplők e célból szükség szerint együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a gépipari termék nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt arra, hogy tegye meg az összes megfelelő korrekciós intézkedést annak érdekében, hogy a gépipari termék megfeleljen az adott követelményeknek, vonja ki a gépipari terméket a forgalomból vagy hívja vissza azt az első albekezdésben említett kockázat jellegével arányos észszerű időszakon belül.

A piacfelügyeleti hatóságok erről tájékoztatják az illetékes bejelentett szervezetet.

(2)Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik az országuk területére, tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólították.

(3)A gazdasági szereplő biztosítja, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedés megvalósuljon az uniós piacon általa forgalmazott valamennyi érintett gépipari termék tekintetében.

(4)Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a gépipari termék nemzeti piacon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.

Ezekről az intézkedésekről a piacfelügyeleti hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő gépipari termék azonosításához szükséges adatokat, e gépipari termék származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerülő kockázat jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóságoknak külön jelzik, hogy a meg nem felelés az alábbiak egyike miatt következett be:

a)a gépipari termék nem teljesíti a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekhez kapcsolódó követelményeket;

b)a 17. cikk (1) bekezdésében említett harmonizált szabványok hiányosságai;

c)a 17. cikk (4) bekezdésében említett műszaki előírások hiányosságai.

(6)Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett gépipari termék meg nem feleléséről a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)Amennyiben a (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást az adott tagállam által hozott ideiglenes intézkedéssel szemben, az intézkedés indokoltnak tekintendő.

(8)Az érintett gépipari termékkel kapcsolatban a tagállamok gondoskodnak az olyan megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról, mint a gépipari termék forgalomból való kivonása.

42. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)Amennyiben a 41. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamely intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság a határozatát – amelynek az összes tagállam a címzettje – haladéktalanul közli a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

Ezt a végrehajtási jogi aktust a 46. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)Ha a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő gépipari terméket kivonja a forgalomból, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítéli, az érintett tagállam visszavonja azt.

(3)Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik meg, és a gépipari termék meg nem felelése az e rendelet 41. cikke (5) bekezdésének b) és c) pontjában említett harmonizált szabványok vagy műszaki előírások hiányosságainak a következménye, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében előírt eljárást alkalmazza.

43. cikk

Kockázatot jelentő megfelelő gépipari termékek

(1)Amennyiben egy tagállam a 41. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár a gépipari termék megfelel a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, mégis kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, adott esetben a háziállatokra és a tulajdonra, valamint adott esetben a környezetre, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy tegye meg az összes megfelelő intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az érintett gépipari termék a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen kockázatot, vagy vonja ki a gépipari terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt a kockázat jellegével arányos észszerű időszakon belül.

(2)A gazdasági szereplő biztosítja korrekciós intézkedés megtételét az általa az uniós piacon forgalmazott valamennyi érintett gépipari termék tekintetében.

(3)A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő érintett gépipari termék azonosításához szükséges adatokat, a gépipari termék származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázatok jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a megtett nemzeti intézkedéseket. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, és szükség esetén felszólítja az érintetteket a megfelelő intézkedések meghozatalára.

Ezt a végrehajtási jogi aktust a 46. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A személyek egészségének és biztonságának védelmével kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 46. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el.

(5)A Bizottság valamennyi tagállamnak címzi határozatát, és haladéktalanul megküldi azt számukra és a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

44. cikk

Az alaki megfelelés hiánya

(1)A 41. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam valamely gépipari termék tekintetében a következő megállapítások egyikére jut, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget az említett meg nem felelésnek:

a)a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy e rendelet 20. cikkét megsértve helyezték el;

b)a CE-jelölést nem helyezték el;

c)a gyártásellenőrzés szakaszában részt vevő bejelentett szervezet azonosító számát a 20. cikk (3) bekezdését megsértve tüntették fel, illetve nem tüntették fel azt;

d)az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem, vagy hibásan állították ki;

e)a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;

f)a 10. cikk (6) bekezdésében, illetve a 12. cikk (3) bekezdésében említett információt egyáltalán nem, hamisan vagy hiányosan tüntették fel;

g)a 10. cikkben vagy a 12. cikkben előírt bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben említett meg nem felelés továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a gépipari termék forgalmazásának korlátozása vagy megtiltása, illetve annak biztosítása érdekében, hogy azt visszahívják vagy kivonják a forgalomból.

VII. FEJEZET

FELHATALMAZÁS ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

45. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)Az 5. cikk (2) bekezdése és a 6. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

46. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

(5)A Bizottság minden olyan kérdésben konzultál a bizottsággal, amellyel kapcsolatban az 1025/2012/EU rendelet vagy bármely más uniós jogszabály ágazati szakértőkkel folytatott konzultációt ír elő.

A bizottság az eljárási szabályzatával összhangban minden, ezen rendelet alkalmazásával kapcsolatos olyan kérdést is megvizsgálhat, amelyet akár az elnök, akár egy tagállam képviselője vet fel.

VIII. FEJEZET

TITOKTARTÁS ÉS SZANKCIÓK

47. cikk

Titoktartás

(1)Valamennyi fél tiszteletben tartja az e rendelet szerinti feladatai ellátása során szerzett alábbi információk és adatok bizalmas jellegét:

a)személyes adatok;

b)természetes vagy jogi személy bizalmas üzleti információi és üzleti titkai, ideértve a szellemi tulajdonjogokat is, kivéve, ha ezek közzétételéhez közérdek fűződik.

(2)Az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az illetékes nemzeti hatóságok, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság között bizalmi alapon megosztott információkat nem teszik közzé azon hatóság előzetes hozzájárulása nélkül, amelytől az információ származik.

(3)Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a Bizottságnak, a tagállamoknak és a bejelentett szervezeteknek az információcserére és a figyelmeztetések terjesztésére vonatkozó jogait és kötelezettségeit, sem pedig az érintett személyeknek a büntetőjog alapján fennálló információszolgáltatási kötelezettségét.

(4)A Bizottság és a tagállamok megoszthatnak bizalmas információkat azon harmadik országok szabályozó hatóságaival, amelyekkel a bizalmas kezelésre vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodást kötöttek.

48. cikk

Szankciók

(1)A tagállamok megállapítják az e rendelet gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy érvényt szerezzenek nekik. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és súlyos jogsértések esetére büntetőjogi szankciókat is magukban foglalhatnak.

(2)A tagállamok ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 24 hónap]-ig értesítik e szabályokról és ezen intézkedésekről a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot az azokat érintő bármely későbbi módosításról.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. cikk

Hatályon kívül helyezések

(1)A 73/361/EGK irányelv hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett 73/361/EGK irányelvre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

(2)A 2006/42/EK irányelv az ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 30 hónap] elteltével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett 2006/42/EK irányelvre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni és a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban értelmezendők.

50. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)A tagállamok ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 42 hónap]-ig nem gátolhatják a 2006/42/EK irányelvvel összhangban, ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt forgalomba hozott gépek forgalmazását. Az említett irányelv 11. cikke helyett ugyanakkor értelemszerűen e rendelet VI. fejezete alkalmazandó az ilyen gépekre, ideértve azokat a gépeket is, amelyekre vonatkozóan a 2006/42/EK irányelv 11. cikke alapján ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] után már eljárást indítottak.

(2)A 2006/42/EK irányelv 14. cikkével összhangban kibocsátott EK-típusvizsgálati tanúsítványok vagy jóváhagyó döntések [e rendelet hatálybalépésétől számított 42 hónap]-ig maradnak érvényben, kivéve ha érvényességük az említett időpont előtt lejár.

51. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)A Bizottság ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 54 hónap]-ig és azt követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról. E jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.

(2)Figyelembe véve az 5. cikkben jelzett műszaki fejlődést és a tagállamokban összegyűlt gyakorlati tapasztalatokat, ebben a jelentésében a Bizottság a következő szempontok alapján értékeli ezt a rendeletet:

a)a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények;

b)az I. mellékletben felsorolt nagy kockázatú gépipari termékek esetében alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárás.

A jelentéshez adott esetben mellékelni kell az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek módosítására irányuló jogalkotási javaslatot.

52. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet [e rendelet hatálybalépésétől számított 30 hónap]-tól/-től alkalmazandó.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről.

(2)    SWD(2018) 160 final, a gépekről szóló irányelv értékelése.

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről.

(4)    Megtekinthető a következő internetcímeken: https://ec.europa.eu/info/publications/commission-report-safety-and-liability-implications-ai-internet-things-and-robotics-0_en  

(5)    SWD(2021) […] final, a gépekről szóló irányelv hatásvizsgálata.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról, elérhető itt: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/35/oj

(7)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2011) 206 végleges.

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről, HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 35. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).

(12)    HL C […], […], […]. oldal.

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(17)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági    és Szociális Bizottságnak a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól (COM(2020) 64 final). 

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/853 irányelve (2017. május 17.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 137., 2017.5.24., 22. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU rendelete ( 2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete ( 2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 35. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).

(23) +     HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a ... dokumentumban szereplő rendelet számát.

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) (HL L 151., 2019.6.7., 15. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(27)    A Tanács 73/361/EGK irányelve (1973. november 19) a drótkötelek, láncok és horgok tanúsítására és jelölésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 335., 1973.12.5., 51. o.).

(28) +     HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a ... dokumentumban szereplő rendelet számát, valamint illessze be a lábjegyzetbe e rendelet számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását.

(29) +     HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a ... dokumentumban szereplő rendelet számát.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.4.21.

COM(2021) 202 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gépipari termékekről

{SEC(2021) 165 final} - {SWD(2021) 82 final} - {SWD(2021) 83 final}

I. MELLÉKLET

NAGY KOCKÁZATÚ GÉPIPARI TERMÉKEK

1.A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, illetve húsfeldolgozásra, vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), alábbi típusú körfűrészek:

1.1.működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgépek, amelyek rögzített gépággyal rendelkeznek, és a munkadarabot kézi előtolással vagy szétszerelhető gépesített előtolással mozgatják;

1.2.működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgépek, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival;

1.3.működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgépek, amelyek a munkadarabokat beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatják;

1.4.mozgóélű fűrészgépek, amelyek a munkadarabot mechanikus éllel és kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatják.

2.Faipari gyalugépek kézi előtolással.

3.Faipari vastagsági gyalugépek egyoldali megmunkálásra, amelyek beépített mechanikus előtolással rendelkeznek, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

4.Az alábbi típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására:

4.1.működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgépek, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal;

4.2.váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgépek.

5.Az 1–4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.

6.Faipari csapmarógépek több szerszámtartóval, kézi előtolással.

7.Függőleges marógépek kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.

8.Faipari kézi láncfűrészgépek.

9.Présgépek, beleértve a hajlítógépeket, fémek hidegmegmunkálására, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével, amelyek mozgó elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebességük meghaladhatja a 30 mm/s értéket.

10.Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgépek vagy formázóprések a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

11.Gumiipari fröccsöntőgépek vagy formázóprések a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

12.Az alábbi típusú, földalatti munkára szolgáló gépek:

12.1.mozdonyok és fékezőkocsik;

12.2.hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezések.

13.Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjárművek, amelyek présmechanizmussal vannak felszerelve.

14.Leszerelhető erőátviteli berendezések és védőburkolataik.

15.Leszerelhető mechanikus erőátviteli berendezések védőburkolatai.

16.Járműveket kiszolgáló emelők.

17.Személyek vagy személyek és áruk emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.

18.Hordozható patronos rögzítő és egyéb összekapcsoló gépek.

19.Személyek detektálására (védelemére) tervezett biztonsági eszközök.

20.A 9., 10. és 11. pontban említett, a gép védelmére tervezett energiameghajtású kapcsolható mozgatható védőburkolatok.

21.A biztonsági funkciókat szolgáló logikai egységek.

22.A felborulást gátló szerkezet (ROPS).

23.A leeső tárgyak ellen védő szerkezet (FOPS).

24.Biztonsági funkciókat biztosító szoftver, beleértve a mesterségesintelligencia-rendszereket is.

25.A biztonsági funkciókat biztosító mesterségesintelligencia-rendszereket beágyazó gépek.

II. MELLÉKLET

A BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEK INDIKATÍV LISTÁJA

1.Leszerelhető mechanikus erőátviteli berendezések védőburkolatai.

2.Személyek detektálására (védelemére) tervezett biztonsági eszközök.

3.Az I. melléklet 9., 10. és 11. pontjában említett, a gép védelmére tervezett energia meghajtású összekapcsolható, mozgatható védőburkolatok.

4.A biztonsági funkciókat szolgáló logikai egységek.

5.A gépen a veszélyes mozgások ellenőrzésére szolgáló, hibajelző kiegészítő rendszerrel ellátott szelepek.

6.A gép kibocsátásainak (emisszió) elszívására szolgáló rendszerek.

7.A gép munkafolyamatában részt vevő mozgó részek ellen a személyek védelmére tervezett védőburkolatok és védőberendezések.

8.Az emelőgépek berakodásának és mozgásvezérlésének megfigyelésére szolgáló berendezések.

9.Korlátozó eszközök, amelyek a személyeket ülésükhöz rögzíti.

10.Vészleállító berendezések.

11.A potenciálisan veszélyes elektrosztatikus töltések felhalmozódását megakadályozó kisütő szerkezetek.

12.A III. melléklet 1.5.7., 3.4.7. és 4.1.2.6. pontjában említett energiakorlátozó és kioldó berendezések.

13.A zaj- és rezgéscsökkentő rendszerek és berendezések.

14.A felborulást gátló szerkezet (ROPS).

15.A leeső tárgyak ellen védő szerkezet (FOPS).

16.A két kézzel kezelt vezérlőberendezés.

17.A gép különböző felvonóbejárói között a személyek emelésére és/vagy süllyesztésére tervezett következő elemei:

a)a felvonóbejáró ajtók zárására szolgáló szerkezetek;

b)a teherhordó egység leesését vagy ellenőrizetlen felfele történő mozgását megakadályozó berendezések;

c)túlsebességet korlátozó berendezések;

d)energiahalmozó lengéscsillapítók, amelyek nem lineárisak vagy csillapítják a visszatérő mozgást;

e)energiát elnyelő lengéscsillapítók;

f)hidraulikus emelők hidraulikus rendszerébe szerelt és a leesés elleni védelem céljából használt biztonsági berendezések;

g)elektronikus alkatrészeket tartalmazó biztonsági kapcsolók.

18. Biztonsági funkciókat biztosító szoftver, beleértve a mesterségesintelligencia-rendszereket is.

19.    A gépkabinokba történő beépítésre szánt szűrőrendszerek a kezelők vagy más személyek veszélyes anyagokkal – többek között növényvédő szerekkel – szembeni védelme érdekében, valamint az ilyen szűrőrendszerek szűrői.

III. MELLÉKLET

GÉPIPARI TERMÉKEK TERVEZÉSÉRE ÉS ÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

1. A gépipari termék gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének biztosítania kell, hogy elvégezzék a kockázatelemzést annak érdekében, hogy a gépipari termékre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket meghatározzák. A gépipari terméket ezután úgy kell megtervezni és gyártani, hogy megelőzzék és minimumra csökkentsék az összes releváns kockázatot, figyelembe véve a kockázatértékelés eredményeit.

Az első albekezdésben említett megismételt kockázatelemzéssel és kockázatcsökkentéssel a gyártó vagy meghatalmazott képviselője:

a)meghatározza a gépipari termék korlátozásait, amelyek magukban foglalják a rendeltetésszerű használatát és az észszerűen előrelátható helytelen használatát;

b)azonos cél elérése érdekében meghatározzák a gépek közötti kölcsönhatásokból eredő kockázatokat, amelyek úgy vannak elrendezve és szabályozva, hogy szerves egészként működjenek, és ezáltal a 3. cikk 1. pontjának d) alpontjában meghatározott gépipari terméket képezzenek;

c)azonosítja a gépipari termék által esetlegesen okozott veszélyeket és a kapcsolódó veszélyes helyzeteket, beleértve azokat a veszélyeket, amelyek a gépipari termék életciklusa során keletkezhetnek, és amelyek a gépipari termék forgalomba hozatalának időpontjában előre láthatók, mint a gépipari termék teljesen vagy részben változó viselkedésének vagy logikájának tervezett alakulása, amely abból adódik, hogy a gépterméket eltérő szintű önálló működésre tervezték. E tekintetben, amennyiben a gépipari termék integrált mesterségesintelligencia-rendszert tartalmaz, a gépek kockázatértékelése során figyelembe kell venni az adott mesterségesintelligencia-rendszerre vonatkozóan a mesterséges intelligencia európai megközelítéséről szóló ... európai parlamenti és tanácsi rendelet+ 1 alapján elvégzett kockázatértékelést; .

d)felbecsülik a kockázatokat, figyelembe véve a lehetséges egészségkárosodások vagy ártalmak súlyosságát és előfordulásuk valószínűségét;

e)értékelik a kockázatokat, azzal a céllal, hogy ha szükséges, meghatározzák a kockázat csökkentését, ezen rendelet céljaival összhangban;

f)kiküszöbölik a veszélyeket vagy csökkentik a veszélyekhez kapcsolódó kockázatokat a védőintézkedések alkalmazásával, az 1.1.2. b) pontban felállított fontossági sorrendben.

2. Az alapvető egészségvédelmi és biztonsági előírások által meghatározott követelmények csak akkor alkalmazandók, ha a kérdéses gépipari termékre ugyanazok a veszélyek állnak fenn akkor is, ha a gyártó vagy meghatalmazott képviselője által előre jelzett körülmények között használják, valamint a normálistól eltérő helyzetekben. Azonban az 1.1.2. pontban meghatározott biztonságosság beépítésének alapelvei, valamint az 1.7.3. és 1.7.4. pontokban említett jelölésre és használati utasításra vonatkozó követelmények minden esetben alkalmazandók.

3. Az ebben a mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények kötelezőek; A műszaki ismeretek adott fejlettségi fokát figyelembe véve azonban lehetséges, hogy az általuk felállított céloknak nem lehet eleget tenni. Ebben az esetben a gépipari terméket úgy kell tervezni és gyártani, hogy azokat a célokat a lehető legjobban megközelítsék.

4. Ez a melléklet hat fejezetből áll. Az első fejezet általános hatályú, és minden gépipari termékre alkalmazandó. A többi fejezet egyes fajta konkrét veszélyekről szól. Mindazonáltal fontos megvizsgálni az egész mellékletet annak érdekében, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, minden vonatkozó alapvető követelmény teljesül. A gépipari termékek tervezésekor figyelembe kell venni az első fejezet követelményeit és egy vagy több további fejezet követelményeit, az általános alapelvek 1. pontjával összhangban elvégzett kockázatelemzés eredményétől függően. A környezetvédelemre vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények csak a 2.4. szakaszban említett gépipari termékekre alkalmazandók.

1.ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

1.1.ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

1.1.1.Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában:

a)„veszély”: az egészségre potenciálisan sérülést vagy ártalmat jelentő forrás;

b)„veszélyes tér”: a gépipari terméken belüli, illetve körülötte levő bármely tér, ahol a személy egészségét vagy biztonságát veszély fenyegeti;

c)„veszélynek kitett személy”: részben vagy teljesen a veszélyes térben tartózkodó személy;

d)„kezelőszemély”: az a személy vagy azok a személyek, aki/akik a gépipari terméket üzembe helyezi, működteti, beállítja, tisztítja, javítja vagy mozgatja termék;

e)„kockázat”: a veszélyes helyzetben felmerülő egészségkárosodás vagy ártalom valószínűségének és mértékének kombinációja;

f)„védőburkolat”: a gépipari terméknek az a része, amely kifejezetten a védelmet biztosítja fizikai korlátozás segítségével;

g)„biztonsági berendezés”: olyan eszköz (a védőburkolaton kívül), amely csökkenti a kockázatot, önmagában vagy a védőburkolattal együtt;

h)„rendeltetésszerű használat”: a gépipari termék használati utasításában található információk szerinti használata;

i)„észszerűen előrelátható rendellenes használat”: a gépipari terméknek a használati utasításban nem jelölt módon való használata, amely azonban az emberi viselkedésből előreláthatóan eredhet.

1.1.2.A biztonság beépítésének alapelvei

a)A gépipari terméket úgy kell tervezni és gyártani, hogy funkciójának megfeleljen, és kezelése, beállítása és karbantartása ne veszélyeztesse a személyeket, amikor ezeket az előrelátható körülmények között végzik, de figyelembe véve az észszerűen előrelátható rendellenes használatot is. A védelmi intézkedések célja az, hogy kiküszöböljön minden kockázatot a gépipari termék egész élettartama alatt, beleértve a szállítási, összeszerelési, szétszerelési, üzemből kivonási termék és leselejtezési fázist.

b)A legmegfelelőbb módszer kiválasztásakor a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének az alábbi alapelveket kell alkalmaznia, a megadott sorrendben:

I. a kockázatok lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölése vagy csökkentése (eleve biztonságos gépipari termék tervezése és gyártása);

II.a nem kiküszöbölhető kockázatokra vonatkozóan a szükséges védőintézkedések megtétele;

III. az elfogadott védőintézkedések bármilyen hiányosságából eredően fennmaradó kockázatokról a felhasználók tájékoztatása, megjelölve, hogy szükség van-e speciális képzésre, és meghatározva bármilyen egyéni védőeszköz használatának szükségességét.

c)A gépipari termék tervezésekor és gyártásakor, valamint a használati utasítás összeállításakor a gyártó vagy meghatalmazott képviselője ne csak a gép rendeltetésszerű használatát vegye figyelembe tervezéskor, hanem az észszerűen előrelátható rendellenes használatot is. A gépipari terméket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a rendellenes használat kizárható legyen, ha az ilyen használat veszélyt idéz elő. Ahol indokolt, a használati utasítás hívja fel a felhasználó figyelmét azokra a – tapasztalatok szerint előforduló – módokra, ahogyan a gépipari terméket nem szabad használni.

d)A gépipari termék tervezésekor és gyártásakor figyelembe kell venni azokat a korlátozásokat, amelyeket a szükséges vagy előrelátható egyéni védőeszköz használata eredményezhet a kezelőszemély számára.

e)A gépipari terméket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a felhasználó tesztelhesse a biztonsági funkciókat, és el kell látni az összes különleges berendezéssel és tartozékkal, valamint adott esetben a vizsgálathoz, beállításhoz, karbantartáshoz és biztonságos használathoz elengedhetetlen konkrét funkcionális vizsgálati eljárások leírásával.

1.1.3.Anyagok és termékek

A gépipari termék gyártásakor felhasznált anyagok vagy annak működése során használt vagy keletkező termékek nem veszélyeztethetik a személyek egészségét vagy biztonságát. Különösen ahol folyékony anyagokat használnak, a gépipari terméket úgy kell tervezni és gyártani, hogy megakadályozzák a töltés, használat, visszanyerés vagy leürítés következtében fellépő kockázatokat.

1.1.4.Világítás

A gépipari terméket fel kell szerelni az adott műveleteknek megfelelő saját világítással, ha ennek a világításnak a hiánya kockázatot idézhet elő a normál erősségű külső világítás ellenére.

A gépipari terméket úgy kell tervezni és gyártani, hogy ne legyen kellemetlenséget okozó árnyékolt terület, ne kápráztasson zavaróan, és a mozgó részek ne okozzanak a világítás miatt veszélyt jelentő stroboszkópikus hatásokat.

A rendszeres ellenőrzést és beállítást igénylő belső részeket, valamint a karbantartási területeket megfelelő világítással kell ellátni.

1.1.5.A gépipari termékek kezelhetőségét elősegítő tervezés

A gépipari termék vagy annak minden eleme:

a)legyen biztonságosan kezelhető és szállítható;

b)úgy legyen csomagolva vagy tervezve, hogy biztonságosan és károsodás nélkül tárolható legyen.

A gépipari termék és/vagy alkotórészei szállításakor nem fordulhat elő hirtelen elmozdulás vagy az instabilitás miatti veszély, amíg a gépipari terméket és/vagy részeit az utasításoknak megfelelően kezelik.

Ha a gépipari termék vagy részei súlya, mérete vagy alakja nem teszi lehetővé a kézzel történő mozgatást, akkor a gépipari termék vagy minden része:

a)vagy legyen ellátva emelőeszközhöz való csatlakozással, vagy

b)úgy legyen megtervezve, hogy ilyen csatlakozásokat rá lehessen szerelni, vagy

c)olyan alakú legyen, hogy normál emelőgépet könnyedén hozzá lehessen csatlakoztatni.

Ha a gépipari terméket vagy egy elemét kézzel kell mozgatni, akkor vagy:

a)legyen könnyen mozdítható, vagy

b)legyen kialakítva fogófelület a biztonságos felemeléshez és mozgatáshoz.

Az olyan szerszámok és/vagy gépelemek kezelésére, amelyek veszélyesek lehetnek, különleges intézkedéseket kell tenni, még akkor is, ha súlyuk kicsi.

1.1.6.Ergonómia

Rendeltetésszerű használat körülményei között a kezelőszemélyt érő kényelmetlenséget, fáradtságot, valamint fizikai és lelki megterhelést a lehető legkisebbre kell csökkenteni, olyan ergonómiai alapelveket figyelembe véve, mint például:

a)a kezelőszemélyek fizikai méret, erő és állóképesség szerinti különbözőségének figyelembevétele;

b)a kezelőszemély testrészei mozgásához elegendő hely biztosítása;

c)a gép által megszabott munkaritmus kerülése;

d)a hosszas koncentrációt igénylő figyelem-összpontosítás kerülése;

e)az emberek és gépipari termékek közötti interfész hozzáigazítása a kezelők előrelátható jellemzőihez, többek között olyan gépipari termékek tekintetében, amelyek szándékoltan teljesen vagy részben változó viselkedést vagy logikát mutatnak, és amelyeket különböző szintű önállósággal való működésre terveztek;

f)olyan gépipari termék átalakítása, amelynek szándékoltan teljesen vagy részben változó viselkedése vagy logikája különböző szintű önálló működésre van tervezve, hogy helyesen és megfelelő módon reagáljon az emberekre (verbálisan szavak, nem verbálisan pedig arckifejezések vagy testmozgás révén), és hogy érthető módon tájékoztassa a kezelőket a tervezett műveleteiről (mire és miért fog sor kerülni).

1.1.7.Munkaállások

A munkaállásokat úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy elkerülhető legyen a kipufogógázok és/vagy oxigénhiány miatt fellépő kockázat.

Ha a gépipari terméket a kezelő egészségét és biztonságát veszélyeztető környezetben tervezik használni, vagy a gépipari termék maga idéz elő veszélyes környezetet, megfelelő eszközöket kell biztosítani, amelyek biztosítják a kezelő jó munkakörülményeit és védelmét minden előrelátható veszéllyel szemben.

Ahol indokolt, a munkaállást fel kell szerelni egy olyan fülkével, amit a fenti követelmények teljesítésének céljára terveztek, gyártottak és/vagy szereltek fel. A kijáratnak lehetővé kell tennie a gyors távozást. Továbbá, ahol indokolt, biztosítani kell olyan vészkijáratot, amelynek iránya eltér a szokásos kijáratétól.

1.1.8.Ülés

Ahol indokolt és ahol a munkakörülmények ezt lehetővé teszik, a gépipari termék szerves részét képező munkaállásokat úgy kell tervezni, hogy ott üléseket lehessen felszerelni.

Ha a kezelőnek ülnie kell a működés közben és a kezelői hely a gépipari termék szerves része, a gépipari terméket üléssel kell ellátni.

A kezelői ülés tegye lehetővé a kezelőszemély stabil helyzetét. Továbbá az ülés és annak a kezelőberendezéstől való távolsága a kezelőszemélyhez beállítható legyen.

Ha a gépipari termék rezgésnek van kitéve, az ülést úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a kezelőre átvitt rezgés az észszerűen lehető legkisebb legyen. Az ülés rögzítésének ellen kell állnia minden előforduló behatásnak. Ahol a kezelő lába alatt nincs padló, ott csúszásbiztos anyaggal bevont lábtartót kell biztosítani.

1.1.9.Beavatkozás elleni védelem

A gépipari terméket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy egy másik berendezésnek a hozzácsatlakoztatása, rácsatlakozó berendezés bármely funkcióján keresztül vagy a gépipari termékkel kommunikáló bármely távoli eszközön keresztül ne vezessen veszélyes helyzethez.

A csatlakozáshoz szükséges hardverelemet, amely kritikus fontosságú a gépipari terméknek a vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményeknek való megfelelése szempontjából, úgy kell megtervezni, hogy megfelelően védve legyen a véletlen vagy szándékos beavatkozással szemben. A gépipari terméknek bizonyítékot kell gyűjtenie a hardverkomponensbe történő jogszerű vagy jogellenes beavatkozásról.

A gépipari termék vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményeknek való megfelelése szempontjából kritikus szoftvereket és adatokat ilyenként kell azonosítani, és azokat megfelelően védeni kell a véletlen vagy szándékos beavatkozástól.

A gépipari terméknek azonosítania kell a biztonságos működéséhez szükséges, rá telepített szoftvert, és képesnek kell lennie arra, hogy ezt az információt mindenkor könnyen hozzáférhető formában biztosítsa.

A gépipari terméknek bizonyítékot kell gyűjtenie a szoftverbe való jogszerű vagy jogellenes beavatkozásról, illetve a gépipari termékre vagy annak konfigurációjára telepített szoftver módosításáról.

1.2.VEZÉRLŐRENDSZEREK

1.2.1.A vezérlőrendszerek biztonsága és megbízhatósága

A vezérlőrendszereket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a veszélyes helyzetek kialakulása megakadályozható legyen.

A vezérlőrendszereket az alábbiak szerint kell kialakítani és gyártani:

a)a körülményeknek és a kockázatoknak megfelelően ellenállhatnak a tervezett üzemi igénybevételnek, valamint a szándékolt és nem szándékolt külső hatásoknak, beleértve a veszélyes helyzet előidézésére irányuló, harmadik felek által tett rosszhiszemű kísérleteket;

b)a vezérlőrendszer hardverének vagy logikájának meghibásodása ne vezessen veszélyes helyzethez;

c)a vezérlőrendszer logikájának hibái ne vezessenek veszélyes helyzetekhez;

d)a biztonsági funkciók nem változtathatók meg a gyártó által a gépipari termékek kockázatértékelésében meghatározott határértékeken túl. A biztonsági funkciók határértékeinek megállapítása a gyártó által végzett kockázatértékelés részét képezi, beleértve a gépipari termék vagy a kezelők által generált beállítások vagy szabályok bármely módosítását, ideértve a tanulási fázist is, amely nem lépheti túl a kockázatértékelésben meghatározott határértékeket;

e)a működés közbeni észszerűen előrelátható emberi hibák ne vezessenek veszélyes helyzetekhez;

f)a gépipari termék forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését követően feltöltött, a beavatkozással kapcsolatban generált adatok és biztonsági szoftververziók nyomonkövetési naplója a feltöltést követően öt évig kizárólag annak bizonyítására lehetséges, hogy a gépipari termék megfelel e mellékletnek, továbbá valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére alkalmazható;

g)a gépipari termék forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését követően a biztonsággal kapcsolatos döntéshozatali folyamat adatainak rögzítése lehetővé válik, és ezeket az adatokat az adatgyűjtést követően egy évig őrzik meg, kizárólag annak igazolására, hogy a gépipari termék megfelel e mellékletnek, valamint az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére.

A teljesen vagy részben változó viselkedésű vagy logikájú, eltérő szintű önálló működésre tervezett gépipari termékek vezérlőrendszereit úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy:

a)ne eredményezzék a gépipari termék meghatározott feladatán és mozgásterén túlmutató tevékenységek végzését;

b)lehetővé kell tenni, hogy a gépipari termék az eredendő biztonsága fenntartása érdekében bármikor javítható legyen.

Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

a)a gépipari termék nem indulhat el váratlanul;

b)a gépipari termék paraméterei nem változhatnak irányítatlanul, ha ilyen változás veszélyes helyzetekhez vezethet;

c)meg kell akadályozni a gépipari termék vagy az üzemeltető által létrehozott beállítások vagy szabályok olyan módosításait, amelyek a tanulási fázisra is kiterjednek, amennyiben az ilyenek veszélyes helyzetekhez vezethetnek;

d)a gépipari terméket ne lehessen megakadályozni a leállásban, ha a leállítási parancsot kiadták;

e)a gépipari termék mozgó alkatrésze vagy gépipari termék által tartott darab nem eshet le vagy dobódhat ki;

f)lehetővé kell tenni minden mozgó rész automatikus vagy kézi megállítását;

g)a védőberendezések maradjanak teljesen működőképesek vagy adjanak parancsot a leállásra;

h)a vezérlőrendszer biztonsági részei összehangoltan vezéreljék a gépipari termék teljes szerelékét.

Vezeték nélküli vezérlés esetén a kommunikáció, a csatlakozás meghibásodása vagy a helytelen csatlakozás meghibásodása nem vezethet veszélyes helyzethez.

Az önműködő mozgó gépipari termékek esetében a vezérlőrendszert úgy kell megtervezni, hogy az e szakaszban meghatározott biztonsági funkciókat önállóan lássa el, még akkor is, ha az intézkedéseket távoli felügyeleti funkcióval rendelik el.

1.2.2.Vezérlőberendezések

A vezérlőberendezések legyenek:

a)jól láthatóak és azonosíthatóak, ahol lehet, piktogramokat kell használni;

b)úgy elhelyezve, hogy működtetésük biztonságos legyen, késlekedés, időveszteség és félreérthetőség nélkül;

c)úgy megtervezve, hogy a vezérlőberendezés mozgása megfeleljen a hatásának;

d)a veszélyes téren kívül elhelyezve, kivéve, ahol ez bizonyos vezérlőberendezéseknél így szükséges, mint például vészleállító vagy távvezérlő egység;

e)úgy elhelyezve, hogy működésük ne okozhasson további veszélyt;

f)úgy megtervezve vagy védve, hogy ha veszély áll fenn, a kívánt hatást csak szándékos beavatkozással lehessen elérni;

g)olyan kialakításúak, hogy ellenálljanak az előrelátható behatásoknak, különös figyelmet fordítva a vészleállító szerkezetekre, amelyeket jelentős behatás érhet.

Ha egy vezérlőberendezés tervezése és gyártása olyan, hogy több különböző műveletet hajt végre, azaz nincs egy az egyben megfelelés, a művelet legyen jól láthatóan megjeleníthető, és ahol szükséges, visszaigazolható.

A vezérlőberendezéseket úgy kell elrendezni, hogy elhelyezkedésük, mozgásuk és a műveletnek való ellenállásuk a végrehajtandó műveletnek megfelelő legyen, figyelembe véve az ergonómiai alapelveket.

A gépipari termékeket el kell látni a biztonságos működéshez szükséges jelzőrendszerrel. Ezt a kezelőnek le kell tudni olvasni a vezérlőhelyről.

A kezelő mindegyik vezérlőhelyről meg tudjon győződni arról, hogy a veszélyes terekben senki sem tartózkodik, illetve a vezérlőrendszert úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az indítás mindaddig meg legyen akadályozva, amíg a veszélyes térben valaki tartózkodik.

Ha e lehetőségek egyike sem alkalmazható, akkor a gépipari termék indítása előtt figyelmeztető hang- és/vagy fényjelzést kell adni. A veszélynek kitett személyeknek legyen elég idejük elhagyni a veszélyes teret vagy megakadályozni a gép indulását.

Ha szükséges, olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek biztosítják, hogy a gépipari termék csak egy vagy több előre kijelölt zónában vagy helyen levő vezérlőhelyről legyen vezérelhető.

Ahol egynél több vezérlőhely van, a vezérlőrendszert úgy kell megtervezni, hogy az egyik használata kizárja a többi használatát, kivéve a leállítás vezérlését és a vészleállítást.

Ha a gépipari terméknek kettő vagy több kezelőhelye van, minden helyet el kell látni a szükséges vezérlőberendezésekkel, olyan módon, hogy a kezelőszemélyek egymást ne akadályozzák, és ne hozzák veszélyes helyzetbe.

1.2.3.Indítás

A gépipari termék csak az e célra szolgáló vezérlőberendezés szándékos működésbe hozatalával legyen elindítható.

Ugyanez a követelmény vonatkozik:

a)a bármilyen okból leállított gépipari termék újraindítására;

b)a működési feltételek jelentős változására.

A gépipari termék újraindítását vagy a működési feltételek változtatását azonban elő lehet idézni a vezérlőberendezésen kívüli, erre a célra szolgáló egyéb berendezés szándékos működésbe hozatalával is, feltéve hogy ez nem vezet veszélyes helyzethez.

Automata üzemmódú gépipari termék esetén a gépipari termék indítása, leállás utáni újraindítása, vagy a működési feltételek változtatása legyen lehetséges közbeavatkozás nélkül, feltéve hogy ez nem vezet veszélyes helyzethez.

Ha a gépipari terméknek több indításvezérlő berendezése van és a kezelők egymást veszélyeztethetik, az ilyen kockázatok kizárása végett további berendezéseket kell beszerelni. Ha a biztonság megköveteli, hogy az indítást és/vagy leállítást meghatározott sorrendben kell elvégezni, a gépnek rendelkeznie kell olyan berendezésekkel, amelyek biztosítják, hogy a műveleteket a helyes sorrendben végezzék el.

1.2.4.Leállítás

1.2.4.1.Normál leállítás

A gépipari terméket fel kell szerelni olyan vezérlőberendezéssel, amellyel biztonságosan teljesen leállítható.

Minden munkaállást fel kell szerelni olyan vezérlőberendezéssel, amely a gépipari termék néhány vagy összes funkcióját le tudja állítani, a fennálló veszélytől függően, hogy a gépipari terméket biztonságosnak lehessen tekinteni.

A gépipari termék leállításvezérlése elsőbbséget élvezzen az indításvezérléssel szemben.

Amint a gépipari termék leállt, vagy annak veszélyes funkciói megszűntek, a hozzájuk tartozó működtető szerkezetek energiaellátását meg kell szakítani.

1.2.4.2.Kezelői leállítás

Ha üzemeltetetési okok miatt szükség van olyan leállításvezérlőre, ami nem kapcsolja ki az energiaellátást, akkor a leállás helyzetét figyelni kell, és azt fenn kell tartani.

1.2.4.3.Vészleállítás

A gépipari terméket el kell látni egy vagy több vészleállító berendezéssel, hogy a meglevő vagy közelgő veszélyt el lehessen hárítani.

Ez alól kivételt képeznek az alábbiak:

a)az olyan gépipari termék, amelyen egy vészleállító berendezés nem csökkentené a kockázatot, akár azért, mert nem csökkentené a leállási időt, akár azért, mert nem tenné lehetővé a kockázat kezeléséhez szükséges különleges intézkedéseket;

b)hordozható kézi és/vagy kézi irányítású gépipari termék.

A berendezés:

a)rendelkezzen jól beazonosítható, jól látható és könnyen megközelíthető vezérlőberendezéssel;

b)legyen képes a veszélyes műveletet a lehető leggyorsabban leállítani további kockázat előidézése nélkül;

c)ahol szükséges, indítson el bizonyos védelmi műveleteket vagy engedélyezze az elindításukat.

amint a vészleállító berendezés működése megszűnt a leállítási parancsot követően, azt a parancsot fenn kell tartani a vészleállító berendezés rögzítésével, amíg ez a rögzítés nincs speciálisan feloldva; a berendezést ne lehessen rögzíteni leállítási parancs elindítása nélkül; a berendezést csak megfelelő művelettel lehessen feloldani, és a feloldás ne indíthassa újra a gépipari terméket, csak tegye lehetővé az újraindítást.

A vészleállító funkciónak mindenkor hozzáférhetőnek és működőképesnek kell lennie, tekintet nélkül a működési módra.

A vészleállító berendezés a többi biztonsági intézkedés kiegészítője, és nem helyettesíti azokat.

1.2.4.4.gépipari termékek összeszerelése

Abban az esetben, ha a gépipari terméket vagy annak részeit arra tervezték, hogy együttesen működjenek, a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a leállításvezérlések, beleértve a vészleállítás-vezérlést, ne csak magát a gépet tudják leállítani, hanem az összes kapcsolódó berendezést is, ha azok további működése veszélyes lehet.

1.2.5.A vezérlési vagy üzemmódok kiválasztása

A kiválasztott vezérlési vagy üzemmódok írják felül az összes többi vezérlési vagy üzemmódot, kivéve a vészleállítást.

Ha a gépipari terméket úgy tervezték és gyártották, hogy több vezérlési vagy üzemmódban használható legyen, amelyek különféle óvintézkedéseket és/vagy munkafolyamatokat kívánnak meg, akkor el kell látni egy módkiválasztóval, amit minden állásában le lehet zárni. Az üzemmódkapcsoló-kiválasztó minden állásának jól azonosíthatónak kell lennie és egyetlen működési, vagy vezérlési módnak kell megfelelnie.

Az üzemmódkapcsolót lehet helyettesíteni másik kiválasztási módszerrel, amely a gépipari termék bizonyos funkcióinak használatát adott kategóriába tartozó kezelő számára korlátozza.

Ha bizonyos üzemmódokban a gépnek a védőburkolat áthelyezésével vagy eltávolításával és/vagy a biztonsági berendezés kiiktatásával kell működnie, a vezérlési vagy üzemmódkapcsolónak egyidejűleg:

a)hatástalanítania kell az összes többi vezérlési vagy üzemmódot;

b)a veszélyes funkciókat csak a fenntartott műveletet igénylő vezérlőberendezéssel szabad engedélyeznie;

c)a veszélyes funkciók működését csak csökkentett kockázatú feltételek mellett engedélyezheti, miközben megakadályozza az összekapcsolt fázisokból eredő veszélyeket;

d)meg kell akadályoznia minden, a gépipari termék érzékelőinek szándékolt vagy véletlen működése által előidézett veszélyes funkciót.

Ha ezt a négy feltételt egyidejűleg nem lehet teljesíteni, akkor a vezérlési vagy üzemmód kapcsolónak egyéb olyan védőintézkedést kell működésbe hoznia, amelyet a biztonságos munkaterület biztosítása céljából terveztek és alakítottak ki.

Továbbá, a kezelő legyen képes az általa alkalmazott részek működését irányítani az összekapcsolási pontról.

1.2.6.Az áramellátás vagy a kommunikációs hálózati csatlakozás meghibásodása

Nem vezethet veszélyes helyzetekhez a gépipari termék bármilyen módú energiaellátásában vagy kommunikációs hálózati kapcsolatában bekövetkezett megszakadás vagy ingadozás, illetve a megszakadás után az energiaellátás vagy kommunikációs hálózati kapcsolat helyreállítása.

Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

a)a gépipari termék nem indulhat el váratlanul;

b)a gép paraméterei nem változhatnak irányítatlanul, ha ilyen változás veszélyes helyzetekhez vezethet;

c)a gépipari terméket ne lehessen megakadályozni a leállásban, ha a leállítási parancsot kiadták;

d)a gépipari termék mozgó alkatrésze vagy gépipari termék által tartott darab nem eshet le vagy dobódhat ki;

e)lehetővé kell tenni minden mozgó rész automatikus vagy kézi megállítását;

f)a védőberendezések maradjanak teljesen működőképesek vagy adjanak parancsot a leállásra.

1.3.MECHANIKAI VESZÉLYEK ELLENI VÉDELEM

1.3.1.Stabilitásvesztés veszélye

A gépipari terméknek és részegységeinek, valamint szerelvényeinek elég stabilnak kell lenniük ahhoz, hogy elkerülhető legyen a felborulás, leesés vagy irányíthatatlan mozgás szállítás, összeszerelés, szétszerelés és bármely más tevékenység során.

Ha a gépipari terméknek az alakja vagy a tervezett elhelyezése nem biztosít elegendő stabilitást, a rögzítéshez megfelelő eszközöket kell beépíteni, és ezeket jelölni kell a használati utasításban.

1.3.2.Törésveszély működés közben

A gépipari termék különböző alkatrészeinek és csatlakozásaiknak ellenállóképesnek kell lenni a használat közben ezeket érő behatásoknak.

A felhasznált anyagok tartóssága feleljen meg a gyártó vagy meghatalmazott képviselője által előrelátott munkakörülmények jellegének, különös tekintettel az anyagkifáradás, az öregedés, a korrózió és a kopás jelenségeire.

A használati utasításban jelezni kell a biztonsági okok miatt végzendő felülvizsgálat és karbantartás típusát és gyakoriságát. A használati utasításoknak, ahol lehet, jelezniük kell az elhasználódó részeket és a csere követelményeit.

Ha törés vagy szétesés kockázata fennmarad a megtett intézkedések ellenére, az érintett elemeket úgy kell felszerelni, elhelyezni és/vagy védőburkolattal ellátni, hogy minden leváló darabot fel lehessen fogni a veszélyes helyzetek kialakulásának megakadályozása érdekében.

A folyadékokat továbbító merev és rugalmas csővezetékek, különösen a nagy nyomás alatt levők, legyenek ellenállók az előrelátható belső és külső hatásoknak, és szilárdan legyenek rögzítve és/vagy megvédve, hogy törés ne okozhasson veszélyhelyzetet.

Ha a feldolgozandó anyagot a szerkezetbe automatikusan adagolják, a személyeket veszélyeztető kockázatok elkerülése érdekében az alábbi feltételeket be kell tartani:

a)amikor a munkadarab érintkezésbe kerül a szerszámmal, az utóbbinak már el kell érnie a normál üzemi állapotot;

b)amikor a szerszám elindul és/vagy leáll (szándékoltan vagy véletlenül), az adagolás és a szerszám mozgását össze kell hangolni.

1.3.3.Leeső vagy kilökődő tárgyak okozta veszély

Védőintézkedéseket kell tenni a leeső vagy kilökődő tárgyak okozta veszélyek megakadályozására.

1.3.4.Felületek, élek vagy sarkok okozta veszélyek

Amennyire azt céljuk megengedi, a gép hozzáférhető részeinek ne legyenek éles szélei, éles sarkai és durva felületei, amelyek sérülést okozhatnak.

1.3.5.Kombinált gépipari termékekkel kapcsolatos veszélyek

Ha a gépipari terméknek több különböző műveletet kell végrehajtania, és minden művelet között kézzel kell eltávolítani a munkadarabot (kombinált gépipari termék), akkor azt úgy kell megtervezni és gyártani, hogy minden elemét lehessen úgy külön használni, hogy közben a többi elem ne veszélyeztesse a kockázatnak kitett személyeket.

Ezért a gép minden, védelem nélküli elemét lehessen külön indítani és leállítani.

1.3.6.Az üzemi feltételek változásához kapcsolódó veszélyek

Ha a gépipari termék különböző használati feltételek mellett végez műveleteket, akkor úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ezen feltételek kiválasztása és beállítása biztonságosan és megbízhatóan elvégezhető legyen.

1.3.7.Mozgó részekkel és pszichés stresszel kapcsolatos kockázatok

A gépipari termék mozgó részeit úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az olyan érintkezés, ami balesethez vezethet, megakadályozható legyen, illetve ha a kockázat fennáll, akkor el kell látni védőburkolattal vagy védőberendezésekkel.

Minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy a mozgó részek véletlen elakadása megakadályozható legyen. Azokban az esetekben, ahol az óvintézkedések ellenére az elakadás előfordulhat, ahol indokolt, biztosítani kell a szükséges speciális védőberendezéseket és szerszámokat, hogy a berendezésben az elakadást biztonságosan meg lehessen szüntetni.

A használati utasításban, és ahol indokolt, a gépipari terméken fel kell tüntetni ezeket a speciális védőberendezéseket és használatuk módját.

Az olyan érintkezési kockázatok megelőzését, amelyek veszélyes helyzetekhez és a géppel való interakció által esetlegesen okozott pszichológiai stresszhez vezethetnek, a következőkhöz kell igazítani:

a)ember és gép együttes létezése közös térben, közvetlen együttműködés nélkül;

b)ember és gép közötti kölcsönhatás.

Az olyan gépipari terméket, amelynek szándékoltan teljesen vagy részben változó viselkedése vagy logikája különböző szintű önálló működésre van tervezve, úgy kell kialakítani, hogy helyesen és megfelelő módon reagáljon az emberekre (verbálisan szavak, nem verbálisan pedig arckifejezések vagy testmozgás révén), és hogy érthető módon tájékoztassa a kezelőket a tervezett műveleteiről (mire és miért fog sor kerülni).

1.3.8.A mozgó részek okozta veszélyek elleni védelem kiválasztása

A mozgó részek okozta veszélyek elleni védelemre tervezett védőburkolatot és védőberendezéseket a veszély típusa alapján kell kiválasztani. A kiválasztásban segít az alábbi útmutató.

1.3.8.1.Mozgó erőátviteli részek

A mozgó erőátviteli részek által okozott veszélyek elleni személyi védelemre tervezett védőburkolatok legyenek:

a)az 1.4.2.1. pontban említett rögzített védőburkolatok, vagy

b)vagy az 1.4.2.2. pontban említett egymáshoz kapcsolt, mozgatható védőburkolatok.

Egymáshoz kapcsolt, mozgatható védőburkolatokat kell alkalmazni, ha előre láthatóan rendszeres hozzáférés szükséges.

1.3.8.2.A munkafolyamatban részt vevő mozgó részek

A munkafolyamatban részt vevő mozgó részek okozta veszélyek elleni személyi védelemre tervezett védőburkolatok vagy védőberendezések legyenek:

a)az 1.4.2.1. pontban említett rögzített védőburkolatok, vagy

b)az 1.4.2.2. pontban említett egymáshoz kapcsolt, mozgatható védőburkolatok, vagy

c)az 1.4.3. pontban említett védőberendezések, vagy

d)a fentiek kombinációja.

Ha azonban a munkafolyamatban közvetlenül részt vevő bizonyos mozgó részeket nem lehet teljes mértékben hozzáférhetetlenné tenni az olyan műveletek miatt, amelyek kezelői beavatkozást igényelnek, abban az esetben az ilyen részeket fel kell szerelni az alábbiakkal:

a)a munkafolyamatban nem használt részegységekhez való hozzáférést megakadályozó rögzített vagy egymáshoz kapcsolt, mozgatható védőburkolatok, és

b)az 1.4.2.3. pontban említett felszerelhető védőburkolatok, amelyek korlátozzák az olyan mozgó részegységekhez való hozzáférést, ahol ez szükséges.

1.3.9.Irányítatlan mozgások veszélye

Ha a gépipari termék egy része le lett állítva, akkor az álló helyzetből bármilyen, a vezérlőberendezés működésétől eltérő okból bekövetkező elmozdulást meg kell akadályozni, vagy az nem jelenthet veszélyt.

1.4.A VÉDŐBURKOLATOK ÉS VÉDŐBERENDEZÉSEK KÍVÁNT JELLEMZŐI

1.4.1.Általános követelmények

A védőburkolatok és védőberendezések:

a)legyenek erős felépítésűek;

b)legyenek szilárdan rögzítettek;

c)nem okozhatnak további veszélyt;

d)nem lehetnek könnyen megkerülhetők vagy üzemképtelenné tehetők;

e)a veszélyes tértől megfelelő távolságban helyezkedjenek el;

f)csak a legkisebb mértékben akadályozhatják a gyártási folyamatra való rátekintést, és;

g)tegyék lehetővé a szerszámok beépítéséhez és/vagy cseréjéhez és a karbantartáshoz szükséges alapvető munkálatok elvégzését, olyan módon, hogy a hozzáférést kizárólag a munkavégzés területére korlátozzák, ha lehetséges, anélkül, hogy a védőburkolatot el kellene távolítani vagy a védőberendezést hatástalanítani kellene.

Továbbá, ahol indokolt, a védőburkolatoknak védelmet kell nyújtani az olyan leeső vagy kilökődő anyagok vagy tárgyak, illetve kibocsátások ellen, amelyeket a gépipari termék okoz.

1.4.2.A védőburkolatokra vonatkozó különleges követelmények

1.4.2.1.Rögzített védőburkolatok

A rögzített védőburkolatokat olyan rendszerekkel kell rögzíteni, amelyeket csak szerszámmal lehet kinyitni vagy eltávolítani.

A rögzítőrendszereknek a védőburkolathoz vagy a gépipari termékhez kapcsolva kell maradniuk, amikor a védőburkolatot eltávolítják.

Ahol lehet, olyan megoldást kell alkalmazni, hogy a védőburkolatok a rögzítőszerkezetük nélkül ne tudjanak a helyükön maradni.

1.4.2.2.Egymáshoz kapcsolt mozgatható védőburkolatok

Az egymáshoz kapcsolt mozgatható védőburkolatok:

a)amennyire csak lehetséges, maradjanak a gépipari termékhez rögzítve nyitott állapotban;

b)úgy legyenek megtervezve és gyártva, hogy állításukat csak szándékos művelettel lehessen elvégezni.

Az egymáshoz kapcsolt mozgatható védőburkolatokat egy olyan kapcsolószerkezettel kell összekötni, amely:

a)megakadályozza a gépipari termék veszélyes funkcióinak megindulását, amíg a védőburkolatot le nem zárják és

b)leállítási parancsot ad, amikor a védőburkolatok nincsenek lezárva.

Ha egy kezelő még azelőtt elérheti a veszélyes területet, hogy a gépipari termék veszélyes funkciója megszűnne, a mozgatható védőburkolatokhoz a kapcsolódó szerkezeten kívül egy védőburkolatot záró szerkezetet is kell szerelni, amely:

a)megakadályozza a gépipari termék veszélyes funkcióit, amíg a védőburkolat nincs lezárva és rögzítve,

b)a védőburkolatot zárva tartja, amíg a gépipari termék veszélyes funkcióiból eredő sérülésveszély meg nem szűnik.

Az egymáshoz kapcsolt mozgatható védőburkolatokat úgy kell megtervezni, hogy egyik alkatrészük hiánya vagy meghibásodása a gépipari termék veszélyes funkciónak elindítását megakadályozza, vagy azokat leállítsa.

1.4.2.3.A hozzáférést korlátozó beállítható védőburkolatok

A beállítható védőburkolatok, amelyek szigorúan a munkavégzéshez szükséges, a mozgó részek területéhez való hozzáférést korlátozzák:

a)a végzett munka típusától függően legyenek kézzel vagy automatikusan beállíthatók; valamint

b)szerszámok használata nélkül legyenek könnyen beállíthatók.

1.4.3.A védőberendezések különleges követelményei

A védőberendezéseket oly módon kell a vezérlőrendszerbe tervezni és beépíteni, hogy:

a)a mozgó részek ne indulhassanak el, amíg a kezelőszemély számára elérhetőek;

b)a személyek ne érhessék el a mozgó részeket, amíg azok mozognak, és

c)egyik alkatrészük hiánya vagy meghibásodása akadályozza meg a mozgó részek elindítását, vagy állítsa le azokat.

Védőberendezések beállítása csak szándékos művelettel történhet.

1.5.EGYÉB VESZÉLYEKBŐL EREDŐ KOCKÁZATOK

1.5.1.Villamosenergia-ellátás

Ha a gépipari termék villamos energiával működik, akkor azt úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy minden elektromos jellegű veszélyt megakadályozzanak, vagy meg lehessen akadályozni azokat.

A 2014/35/EU irányelvben meghatározott biztonsági célok vonatkoznak a gépipari termékekre is. A gépipari termékek megfelelőségének értékelésére és forgalomba hozatalára és/vagy üzembe helyezésére vonatkozó villamos veszélyekre irányuló kötelezettségeket azonban kizárólag ezen rendelet rendelkezései szabályozzák.

1.5.2.Sztatikus elektromosság

A gépipari terméket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy megakadályozza vagy korlátozza a potenciálisan veszélyes elektrosztatikus feltöltődést, és/vagy el kell azt látni kisütő szerkezettel.

1.5.3.Nem elektromos energiaellátás

Ha a gépipari termék nem villamosenergia-meghajtással működik, akkor úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy az ilyen típusú energiaforráshoz kapcsolódó minden lehetséges veszélyt el lehessen kerülni.

1.5.4.Illesztési hibák

Azokat a hibákat, amelyek potenciális veszélyforrást jelentő adott részek beillesztése vagy visszaillesztése során fordulhatnak elő, ki kell küszöbölni már e részek tervezése és gyártása során, illetve ha ez nem lehetséges, akkor magukon a mozgó részeken és/vagy burkolatukon tájékoztatást kell elhelyezni. Ugyanennek a tájékoztatásnak kell szerepelnie a mozgó részeken és/vagy a burkolatukon is, amennyiben a mozgási irányt a kockázat elkerülése érdekében ismerni kell.

Ha szükséges, a használati utasítás tartalmazzon további információt ezekről a veszélyekről.

Ha egy hibás összekapcsolás veszélyforrás lehet, a hibás összekapcsolásokat már a tervezéssel lehetetlenné kell tenni, illetve ha ez nem lehetséges, akkor az összekapcsolandó darabokon, és ahol indokolt, az összekötő elemeken kell tájékoztatást adni.

1.5.5.Szélsőséges hőmérsékletek

Intézkedni kell, hogy a magas vagy nagyon alacsony hőmérsékletű géprészekkel vagy anyagokkal való érintkezés vagy azok közelsége által előidézett minden sérülésveszély elkerülhető legyen.

A forró vagy nagyon hideg anyagok kilövellésének megakadályozására vagy azok elleni védelemre irányuló szükséges intézkedéseket is meg kell tenni.

1.5.6.Tűz

A gépipari terméket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy elkerülhető legyen a maga a gépipari termék által vagy a gép révén felhasznált vagy termelt gázok, folyadékok, por, gőzök vagy egyéb anyagok által okozott minden tűz- vagy túlmelegedés-veszély.

1.5.7.Robbanás

A gépipari terméket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy elkerülhető legyen a maga a gépipari termék által vagy a gép révén felhasznált vagy termelt gázok, folyadékok, por, gőzök vagy egyéb anyagok által okozott minden robbanásveszély.

A gépipari terméknek meg kell felelnie a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok rendelkezéseinek, a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő használatából eredő robbanásveszély tekintetében.

1.5.8.Zaj

A gépipari terméket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a levegőben terjedő zajkibocsátásból eredő veszélyek különösen a zaj forrásánál a lehető legalacsonyabbak legyenek, figyelembe véve a műszaki fejlődést és a zajcsökkentő eszközök hozzáférhetőségét.

A zajkibocsátás szintjét hasonló gépipari termék kibocsátási adataival való összehasonlítással lehet értékelni.

1.5.9.Rezgések

A gépipari terméket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az általa létrehozott rezgésekből adódó veszélyek a legalacsonyabbak legyenek, különösen a rezgés forrásánál, figyelembe véve a műszaki fejlődést és a rezgéscsökkentő eszközök hozzáférhetőségét.

A rezgéskibocsátás szintjét hasonló gépipari termék kibocsátási adataival való összehasonlítással lehet értékelni.

1.5.10.Sugárzás

A gépipari termék nemkívánatos sugárzáskibocsátását ki kell küszöbölni, vagy olyan szintre kell csökkenteni, amelynek nincs káros hatása az emberekre.

Minden funkcionális ionizációs sugárzást a legalacsonyabb olyan szintre kell csökkenteni, amely elegendő a gépipari termék megfelelő működéséhez beállításkor, üzem közben és tisztításkor. Ha kockázat merül fel, a szükséges védőintézkedéseket meg kell tenni.

Minden, beállításkor, üzem közben és tisztításkor keletkező funkcionális nem ionizációs sugárzás kibocsátását olyan szintre kell korlátozni, amely nincs káros hatással a személyekre.

1.5.11.Külső sugárzás

A gépipari terméket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy működésére ne legyen hatással külső sugárzás.

1.5.12.Lézersugárzás

Ahol lézerberendezést használnak, az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)a gépipari terméken levő lézerberendezést úgy kell megtervezni és gyártani, hogy minden véletlen sugárzás megelőzhető legyen;

b)a gépipari terméken levő lézerberendezést védőburkolattal kell körbevenni, hogy az effektív sugárzás, visszatükröződés vagy szórás miatt keletkező sugárzás, illetve a másodlagos sugárzás ne károsítsa az egészséget;

c)a gépipari terméken levő lézerberendezés megfigyelésére vagy beállítására szolgáló optikai berendezés olyan legyen, hogy a lézersugárzás ne veszélyeztesse az egészséget.

1.5.13.Veszélyes anyagok és összetevők kibocsátása

A gépipari terméket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az általa keletkezett veszélyes anyagok és összetevők belélegzésének, lenyelésének, bőrrel, szemmel és nyálkahártyával való érintkezésének, bőrön keresztüli bejutásának veszélye elkerülhető legyen.

Ahol a veszélyt nem lehet kiküszöbölni,, a gépipari terméket úgy kell felszerelni, hogy a veszélyes anyagok és összetevők vízpermettel, szűréssel vagy más ugyanilyen eredményes módszerrel felfoghatók, összegyűjthetők, kiüríthetők vagy lecsapolhatók legyenek.

Ha a gépipari termék rendes működése során a folyamat nem teljesen zárt, a felfogásra vagy összegyűjtésre, szűrésre és elválasztásra szolgáló eszközöket úgy kell elhelyezni, hogy maximális hatékonyságúak legyenek.

1.5.14.A gépbe való beszorulás veszélye

A gépipari terméket úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy személy ne szorulhasson benne, ha ez lehetetlen, akkor legyen rajta segélyhívó eszköz.

1.5.15.Csúszás-, botlás- és leesésveszély

A gépipari termék azon részeit, ahol személyek mozoghatnak vagy tartózkodhatnak, úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a megcsúszás, megbotlás vagy leesés ezeken a részeken, illetve ezekről a részekről, megakadályozható legyen.

Ahol lehet, ezeket a részeket fel kell szerelni kapaszkodókkal, amelyeket a felhasználó helyzetéhez képest rögzítenek, és amelyek lehetővé teszik a stabilitás megtartását.

1.5.16.Villámlás

Az olyan gépipari terméket, amelyet üzem közben védeni kell a villámlás hatásai ellen, fel kell szerelni olyan berendezéssel, amely a keletkező elektromos töltést a földbe vezeti.

1.6.KARBANTARTÁS

1.6.1.Gépipari termékek karbantartása

A beállítási és karbantartási pontokat a veszélyes téren kívül kell elhelyezni. A beállítási, karbantartási, javítási, tisztítási és szervizelési műveleteket el lehessen végezni, amikor a gépipari termék áll.

Ha a fenti feltételek közül műszaki okok miatt egy vagy több nem teljesíthető, intézkedni kell, hogy ezeket a műveleteket biztonságosan el lehessen végezni (lásd 1.2.5. pont).

Automata gépipari termék esetében, és ha szükséges, más gépipari terméknél is, a hibakereső diagnosztikai berendezés felszereléséhez szükséges összekötő szerkezetet biztosítani kell.

A gyakran cserére kerülő automata gépalkatrészeknek könnyen és biztonságosan eltávolíthatónak és cserélhetőnek kell lenniük. Az alkatrészekhez való hozzáférés tegye lehetővé ezeknek a feladatoknak az elvégzését a szükséges műszaki eszközökkel és a meghatározott üzemmód szerint.

1.6.2.Hozzáférés a kezelői és szervizelő helyekhez

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy biztonságos legyen a hozzáférés minden olyan területhez, ahol a gép működtetése, beállítása, karbantartása és tisztítása során beavatkozásra van szükség.

Olyan gépek esetében, amelyekbe a személyzetnek működés, beállítás, karbantartás vagy tisztítás céljából be kell jutnia, a géphez való hozzáférést úgy kell méretezni és átalakítani, hogy biztosított legyen a személyek időben történő kimentése.

1.6.3.Az energiaforrások leválasztása

A gépipari terméket fel kell szerelni olyan eszközzel, amely az összes energiaforrásról leválasztja. Az ilyen leválasztást jól láthatóan jelölni kell. Lezárhatónak kell lennie, ha a visszakapcsolás veszélyeztetheti a személyeket. A leválasztóknak olyankor is lezárhatónak kell lenniük, ha a kezelő az általa megközelíthető pontok egyikéről sem ellenőrizheti, hogy az energiaforrás még mindig le van-e választva.

Abban az esetben, ha a gépipari terméket elektromos energiaellátáshoz lehet csatlakoztatni, a csatlakozás eltávolítása elegendő, ha a kezelő az általa megközelíthető pontok mindegyikéről ellenőrizheti, hogy a csatlakozás kihúzva marad.

Az energiaforrás leválasztása után lehessen a gépipari termék áramköreiben általában mindenféle fennmaradó vagy tárolt energiát a személyek veszélyeztetése nélkül megfelelően eloszlatni.

Az előző bekezdésekben meghatározott követelmény alóli kivételként, bizonyos áramkörök az energiaforráshoz kapcsolva maradhatnak, például az alkatrészek megtartása, információvédelem, belső világítás stb. érdekében. Ebben az esetben a kezelőszemély biztonságát különleges intézkedésekkel kell biztosítani.

1.6.4.Kezelői beavatkozás

A gépipari terméket úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy a kezelői beavatkozás szükségessége korlátozott legyen. Ha a kezelői beavatkozás nem elkerülhető, akkor azt lehessen könnyen és biztonságosan elvégezni.

1.6.5.Belső részek tisztítása

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a veszélyes anyagokat vagy készítményeket tartalmazó belső részek, ezekbe való behatolás nélkül tisztíthatók legyenek; valamint a szükséges kiürítésükre is kívülről kell lehetőséget biztosítani. Ha lehetetlen elkerülni a gépbe történő behatolást, a gyártónak a gép kialakítása során gondoskodnia kell arról, hogy a tisztítás biztonságos legyen.

1.7.INFORMÁCIÓK

1.7.1.A gépipari terméken szereplő információk és figyelmeztetések

A gépipari terméken szereplő információkat és figyelmeztetéseket lehetőleg közérthető szimbólumok vagy piktogramok formájában kell biztosítani.

1.7.1.1.Információk és információs eszközök

A gépipari termék irányításához szükséges információnak egyértelműnek és könnyen érthetőnek kell lennie. Az információ nem lehet olyan túlzott mennyiségű, ami a kezelőt túlterhelné.

A kezelő és a gépipari termék közötti vizuális megjelenítő egységeknek vagy bármely más interaktív kommunikációs eszköznek könnyen érthetőnek és kezelhetőnek kell lennie.

1.7.1.2.Figyelmeztető eszközök

Amikor a személyek egészségét és biztonságát egy felügyelet nélküli gépipari termék működésének meghibásodása veszélyeztetheti, a gépipari terméket úgy kell felszerelni, hogy figyelmeztetésül megfelelő hang- vagy fényjelzést adjon.

Ha a gépipari terméket figyelmeztető eszközökkel szerelik fel, ezeknek egyértelműeknek és könnyen észlelhetőknek kell lenniük. Biztosítani kell, hogy a kezelő az ilyen figyelmeztető eszközök működését bármikor ellenőrizhesse.

A színekre és a biztonsági jelzésekre vonatkozó uniós jogszabályok követelményeit be kell tartani.

1.7.2.Figyelmeztetés fennmaradó veszélyekre

Ahol a veszély az eleve biztonságos tervezés, a végrehajtott biztonsági és kiegészítő védőintézkedések ellenére fennmarad, gondoskodni kell a szükséges figyelmeztető jelzésekről, beleértve a figyelmeztető eszközöket.

1.7.3.Gépipari termék jelölése

Minden gépipari terméken olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni legalább az alábbi adatokat:

a)a gyártó cég neve és teljes címe, és ahol indokolt, a meghatalmazott képviselő ugyanezen adatai;

b)a gépipari termék megnevezése;

c)a CE-jelölés;

d)a sorozat vagy típus megnevezése;

e)adott esetben a sorozatszám;

f)a gyártás éve, amely az az év, amelyben a gyártási folyamat befejeződött.

A CE-jelölés elhelyezésekor tilos a gépipari terméket vissza- vagy előredátumozni.

Ezenkívül a robbanásveszélyes légtérben történő üzemeltetésre tervezett gépipari terméken az ennek megfelelő jelölést is fel kell tüntetni.

A gépipari terméken fel kell tüntetni továbbá a típusára vonatkozó és a biztonságos üzemeltetéshez szükséges minden információt. Az ilyen információk az 1.7.1. pont követelményeiben találhatóak.

Ahol egy gépipari termék részegységét a használat során emelőeszközzel kell mozgatni, annak tömegét olvashatóan, maradandóan és egyértelműen fel kell tüntetni.

1.7.4.Használati utasítás

A gépipari termékhez tartozó használati utasítás vagy az „Eredeti használati utasítás”, vagy az „Eredeti használati utasítás fordítása” legyen, amely utóbbi esetben a fordításhoz az eredeti használati utasítást is mellékelni kell.

Kivételesen, a gyártó vagy meghatalmazott képviselője által felhatalmazott szakszemélyzetnek szánt karbantartási utasításokat az Unió egyetlen olyan hivatalos nyelven is rendelkezésre lehet bocsátani, amelyet ez a szakszemélyzet megért.

Az utasítások digitális formátumban is rendelkezésre bocsáthatók. A vevő kérésére azonban a gépipari termék megvásárlásakor a használati utasítást díjmentesen, papírformátumban kell rendelkezésre bocsátani.

Ha a használati utasítást digitális formátumban adják át, a gyártónak:

a)meg kell jelölnie a gépipari terméken és egy kísérő papíron, hogy hogyan lehet hozzáférni a digitális használati utasításhoz;

b)egyértelműen le kell írnia, hogy a használati utasítás mely verziója felel meg a gépipari termék modelljének;

c)olyan formátumban kell megjelenítenie, amely lehetővé teszi a végfelhasználó számára, hogy letöltse az utasításokat és elmentse azokat egy elektronikus eszközre, hogy bármikor hozzáférhessen azokhoz, különösen a gép meghibásodása esetén. Ez a követelmény vonatkozik azokra a gépipari termékekre is, amelyeknél a használati utasítás a gép szoftverébe van beágyazva. A használati utasítás összeállításának általános alapelvei

1.7.4.1.A használati utasítás összeállításának általános alapelvei

a)Az utasításokat az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén kell megszövegezni. A gyártó vagy meghatalmazott képviselője által igazolt nyelvi változatokon fel kell tüntetni az „Eredeti használati utasítás” szavakat;

b)Ha nem létezik „Eredeti használati utasítás” annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein, ahol a gépipari terméket használni tervezik, ott arra/azokra a nyelvre/nyelvekre való fordításáról a gyártónak vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének, illetve a gépet a szóban forgó országba szállító személynek kell gondoskodnia. A fordításon fel kell tüntetni: „Eredeti használati utasítás fordítása”;

c)A használati utasítás tartalmának nem csak a gépipari termék rendeltetésszerű használatát kell meghatároznia, hanem figyelembe kell vennie az észszerűen előrelátható rendellenes használatot is;

d)Abban az esetben, ha a gépipari terméket nem szakképzett kezelőszemélyek fogják használni, a használati utasítás megszövegezésénél és elrendezésénél figyelembe kell venni az ilyen kezelőszemélyektől észszerűen elvárható iskolázottsági szintet és intelligenciaszintet.

1.7.4.2.A használati utasítás tartalma

1. Minden használati utasítás lehetőleg tartalmazza legalább az alábbi információkat:

a)a gyártó cég neve és teljes címe, és ahol indokolt, a meghatalmazott képviselő ugyanezen adatai;

b)a gépipari termék megnevezése, ahogyan az a gépipari terméken magán fel van tüntetve, kivéve a sorozatszámot (lásd 1.7.3. pont);

c)az EU-megfelelőségi nyilatkozat, vagy az EK-megfelelőségi nyilatkozat tartalmát meghatározó dokumentum, amely a gépipari termék adatait bemutatja, nem szükségszerűen feltüntetve a sorozatszámot és az aláírást, vagy azt az internetcímet, ahol az EU-megfelelőségi nyilatkozat elérhető.

d)a gépipari termék általános leírása;

e)a gépipari termék használatához, karbantartásához és javításához, valamint a megfelelő működés ellenőrzéséhez szükséges rajzok, diagramok, leírások és magyarázatok;

f)a kezelőszemélyek által valószínűleg elfoglalt munkaállás(ok) leírása;

g)a gépipari termék rendeltetésszerű használatának leírása;

h)figyelmeztetés az olyan módokra, ahogyan a gépipari terméket nem szabad használni, de amelyek a tapasztalatok szerint előfordulhatnak;

i)összeállítási, beépítési és összekapcsolási utasítások, beleértve annak a váznak vagy szerkezetnek a rajzait, diagramjait és összekapcsolási eszközeit, amelyre a gépipari terméket felszerelik;

j)a zaj vagy rezgés csökkentése céljából szükséges beépítési és összeállítási utasítások;

k)a gépipari termék üzembe helyezési és használati utasításai és, ha szükséges, a kezelőszemélyek képzésére vonatkozó utasítások;

l)információ az eleve biztonságos tervezés, a megtett óvintézkedések és a kiegészítő biztonsági intézkedések ellenére fennmaradó kockázatokról;

m)a használó által teendő biztonsági intézkedések, beleértve a szükség szerint biztosítandó egyéni védőeszközt;

n)a gépipari termékhez illeszthető szerszámok alapvető jellemzői;

o)azok a feltételek, amelyek mellett a gépipari termék eleget tesz a stabilitási követelménynek, használat, szállítás, összeszerelés, szétszerelés, üzemen kívüli állapot, vizsgálat és előrelátható meghibásodás közben;

p)a szállítást, kezelést és tárolást biztonságossá tevő utasítások, megadva a gépipari termék és különböző részeinek tömegét, ha ezeket általában külön szállítják;

q)a követendő eljárás baleset vagy leállás esetén; ha elakadás fordulhat elő, a követendő eljárás a berendezés elakadásának biztonságos megszüntetése érdekében;

r)a felhasználó által végzendő beállítási és karbantartási műveletek leírása, valamint a megelőző karbantartási intézkedések, amelyeket a gépipari termék kialakításának és használatának figyelembevételével be kell tartani;; 

s)a biztonságos beállítás és karbantartás lehetővé tételét szolgáló utasítások, beleértve a védőintézkedéseket, amelyeket e tevékenységek közben meg kell tenni;

t)azoknak a használandó tartalékalkatrészeknek a leírása, amelyek a kezelőszemélyek egészségére és biztonságára hatással vannak;

u)az alábbi, levegőben terjedő zajkibocsátásokra vonatkozó információk:

I.az A-súlyozott hangnyomásszint a munkaállásokon, ha az meghaladja a 70 dB(A) értéket; ha ez a szint nem haladja meg a 70 dB(A)-t, ezt a tényt fel kell tüntetni;

II.a C-súlyozott pillanatnyi hangnyomás csúcsértéke a munkaállásokon, ahol ez meghaladja a 63 Pa értéket (130 dB 20 µPa-ra vonatkoztatva);

III.a gépipari termék által kibocsátott A-súlyozott hangteljesítményszint , ahol az A-súlyozott kibocsátási hangnyomásszint a munkaállásoknál meghaladja a 80 dB(A)-t.

Ezek az értékek vagy a szóban forgó gépipari terméken ténylegesen mért adatok, vagy egy, műszakilag a gyártandó gépipari termékkel összehasonlítható gépipari terméken végzett mérések alapján meghatározott adatok.

Nagyon nagy méretű gépipari termék esetén, az A-súlyozott hangnyomásszint helyett lehetséges a gépipari termék körül meghatározott pontokra vonatkozó egyenértékű A-súlyozott kibocsátási hangnyomásszinteket feltüntetni.

Amennyiben a Bizottság által az 17. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott harmonizált szabványok vagy műszaki előírások nem alkalmazhatók, a zajszinteket a gépipari termék szempontjából legmegfelelőbb módszerrel kell mérni. Ha a hangkibocsátási szinteket feltüntetik, ezen értékek bizonytalanságait meg kell adni. A gépipari termék mérés közbeni üzemi feltételeit és az alkalmazott mérési módszert le kell írni.

Ha nem határozták meg, vagy nem lehet meghatározni a munkaállás(oka)t, az A-súlyozott hangnyomásszinteket a gépipari termék felületétől 1 méterre és a padlótól vagy a hozzáférési szinttől számított 1, 6 méter magasságban kell mérni. A maximális hangnyomás helyzetét és értékét fel kell tüntetni.

A zajcsökkentő gépipari termékekre vonatkozó utasításoknak adott esetben meg kell határozniuk, hogy miként kell helyesen összeszerelni és beszerelni a berendezést (lásd még az 1.7.4.2. szakasz (1) bekezdésének j) pontját).

Ha a hangnyomásszintek vagy hangerőszintek mérésére külön uniós jogszabályok határozzák meg a követelményeket, azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, és ennek a résznek a vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni;

v)a kezelőszemélyt és a veszélyeknek kitett személyeket érintő sugárzáskibocsátásra vonatkozó információ, ha a gépipari termék kibocsáthat olyan nem-ionizációs sugárzást, amely az embereket károsíthatja, különösen azokat, akiknek aktív vagy inaktív beültetett orvostechnikai eszközeik vannak;

w)amennyiben a gépipari termék kialakítása lehetővé teszi a belőle származó veszélyes anyagok kibocsátását, a befogó-, szűrő- vagy kibocsátó berendezés jellemzői, ha ilyen berendezés nincs a gépipari termékhez mellékelve, valamint az alábbiak bármelyike:

I.a gépből származó veszélyes anyagok kibocsátásának áramlási sebessége,

II.a gépipari termék körüli olyan veszélyes vagy egyéb anyagok koncentrációja, amelyek a gépipari termékből vagy a vele együtt használt anyagokból származnak,

III.a befogó- vagy szűrőberendezés hatékonysága és a hatékonyság időbeli fenntartása érdekében betartandó feltételek.

Az első albekezdésben említett értékeket vagy ténylegesen meg kell mérni a szóban forgó gépipari termékre vonatkozóan, vagy egy műszakilag összehasonlítható, a technika állását reprezentáló gépipari termékre vonatkozó mérések alapján kell megállapítani.

1.7.4.3.Kereskedelmi tájékoztató anyagok

A gépipari terméket bemutató kereskedelmi tájékoztató anyagok nem lehetnek ellentétesek az egészségvédelmi és biztonsági utasításokkal. A gépipari termék teljesítményének jellemzőit bemutató kereskedelmi tájékoztató anyagoknak a használati utasításban található kibocsátási adatokkal azonos információkat kell tartalmazniuk.

2.A GÉPIPARI TERMÉKEK EGYES FAJTÁIRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

Élelmiszer-ipari gépek, kozmetikai és gyógyszeripari gépek, hordozható kézi és/vagy kézi irányítású gépek, hordozható rögzítő és egyéb összekapcsoló gépek, famegmunkáló és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására alkalmas gépek, valamint a peszticidek kijuttatására szolgáló gépek esetében be kell tartani az ebben a fejezetben foglalt valamennyi alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményt (lásd: Általános alapelvek, 4. pont).

2.1.ÉLELMISZER-IPARI GÉPEK, KOZMETIKAI ÉS GYÓGYSZERIPARI GÉPEK

2.1.1.Általános

Az élelmiszer-ipari gépeket, kozmetikai és gyógyszeripari gépeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy el lehessen kerülni minden fertőzés, betegség vagy járvány veszélyét.

Az alábbi követelményeket be kell tartani:

a)az élelmiszerekkel, kozmetikumokkal vagy gyógyszerészeti termékekkel érintkező vagy esetleg érintkezésbe kerülő anyagoknak meg kell felelniük a vonatkozó uniós jogi aktusokban megállapított feltételeknek. A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ezek az anyagok minden használat előtt tisztíthatók legyenek. Ha ez nem lehetséges, akkor egyszer használatos részegységeket kell alkalmazni;

b)minden élelmiszerekkel, kozmetikumokkal vagy gyógyszerészeti termékekkel érintkező felület – az eldobható elemek felületének kivételével – legyen:

I.sima, és nem lehet rajta barázda vagy bemélyedés, amelyben szerves anyag rakódhat le. Ugyanez érvényes az illesztéseikre is;

II.olyan a tervezése és kivitelezése, hogy minimálisra csökkentsék a szerelvényen a kiemelkedéseket, az éleket; bemélyedéseket;

III.könnyen mosható és fertőtleníthető, ahol indokolt, eltávolítva a könnyen leszerelhető elemeket; a belső felületeknek íveltnek kell lenniük, hogy alaposan megtisztíthatók legyenek;

c)legyen lehetőség az élelmiszerekből, kozmetikumokból és gyógyszerészeti termékekből származó folyékony, gáz- vagy aeroszol anyagoknak és a tisztító, fertőtlenítő és öblítő folyadékoknak a gépből való teljes eltávolítására (lehetőség szerint a „tisztítás” üzemmódban);

d)a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy el lehessen kerülni bármely anyag vagy élőlény, különösképpen rovarok bejutását vagy bármely szerves anyag felhalmozódását olyan részeken, amelyeket nem lehet tisztítani;

e)a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy el lehessen kerülni az egészségre ártalmas mellékanyagoknak, beleértve a kenőanyagokat, az élelmiszerekkel, kozmetikumokkal és gyógyszerészeti termékekkel való érintkezésbe kerülését. Ahol szükséges, a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ellenőrizni lehessen ennek a követelménynek a folyamatos betartását.

2.1.2.Használati utasítás

Az élelmiszer-ipari gépek, kozmetikai és gyógyszeripari gépek használati utasításaiban fel kell tüntetni a tisztításra, a fertőtlenítésre és az öblítésre javasolt termékeket és módszereket, nem csak a könnyen elérhető részeknél, de azoknál a részeknél is, ahová a hozzáférés nem lehetséges vagy nem ajánlatos.

2.2.HORDOZHATÓ KÉZI ÉS/VAGY KÉZI IRÁNYÍTÁSÚ GÉPEK

2.2.1.Általános

A hordozható kézi és/vagy kézi irányítású gép:

a)a gép típusától függően rendelkezzen egy megfelelő méretű felfekvő felülettel és megfelelő számú és méretű fogantyúval és támasztékkal, úgy elrendezve, hogy biztosított legyen a gép stabilitása a rendeltetésszerű működési feltételek között;

b)kivéve, ahol ez műszakilag lehetetlen, vagy ahol önálló vezérlőszerkezet van, azoknál a fogantyúknál, amelyeket nem lehet teljes biztonsággal elengedni; gépet olyan indító és leállító gombokkal kell felszerelni, amelyeket úgy helyeznek el, hogy a kezelő a fogantyú elengedése nélkül működtethesse azokat;

c)el lehessen kerülni a nem szándékos indítás és/vagy tovább folytatódó működés okozta veszélyeket, miután a kezelő elengedte a fogantyúkat. Egyenértékű megoldást kell biztosítani, ha ez a követelmény műszakilag nem valósítható meg;

d)ahol szükséges, legyen lehetőség a veszélyes térnek, illetve a szerszám és az éppen megmunkált anyag kapcsolatának szemrevételezéssel történő ellenőrzésére.

e)olyan berendezéssel vagy csatlakoztatott kipufogórendszerrel kell rendelkeznie, amely kivezető nyílással vagy azzal egyenértékű rendszerrel rendelkezik a veszélyes anyagok kibocsátásának rögzítésére vagy csökkentésére. Ez a követelmény nem alkalmazandó abban az esetben, ha alkalmazása új kockázatot eredményezne, amennyiben a gép fő funkciója a veszélyes anyagok permetezése és a belső égésű motorok kibocsátása. A hordozható gépek fogantyúit úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az indítás és a leállítás egyszerű lehessen.

2.2.1.1.Használati utasítás

A hordozható kézi és/vagy kézi irányítású gépek által kibocsátott, gyorsulásban kifejezett (m/s2) rezgésekre vonatkozóan a használati utasításnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)a kart érő folyamatos rezgésekből eredő rezgés teljes értéke;

b)a kart érő ismételt rázkódásokból eredő gyorsulás csúcsamplitúdójának középértéke;

c)a két mérés bizonytalansága.

Az első albekezdésben említett értékek vagy a szóban forgó gépen ténylegesen mért értékek, vagy egy műszakilag összehasonlítható, a technika állását reprezentáló gépipari termékre vonatkozó mérések alapján megállapított értékek.

Amennyiben a Bizottság által az 17. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott harmonizált szabványok vagy műszaki előírások nem alkalmazhatók, a rezgési adatokat a gép szempontjából legmegfelelőbb mérési kóddal kell megmérni.

A méréskori üzemi feltételeket és a mérési módszereket, valamint a vonatkozó harmonizált szabványok hivatkozásait meg kell adni.

2.2.2.Hordozható rögzítő- és egyéb összekapcsoló gépek

2.2.2.1.Általános

A hordozható rögzítő- és egyéb összekapcsoló gépeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy:

a)az erőt az összekapcsolandó elemre egy olyan átmeneti darab vigye át, amely nem hagyja el a berendezést;

b)egy engedélyező szerkezet az összekapcsolást megakadályozza, amíg a gép nincs megfelelő helyzetben, és nem gyakorol az alapanyagra megfelelő nyomást;

c)véletlenül nem léphet működésbe; ha szükséges, az engedélyező szerkezeten és a vezérlőberendezésen az összekapcsolás végrehajtásához egy megfelelő sorrendű műveletet kell végrehajtani;

d)a kezelés alatt vagy ütés esetén a véletlen működésbe lépés nem lehetséges;

e)a betöltési és kiürítési műveleteket könnyen és biztonságosan el lehet végezni.

Ha szükséges, lehetővé kell tenni a gép felszerelését szilánkfogóval, és a gyártónak megfelelő védőburkolato(ka)t kell biztosítania.

2.2.2.2.Használati utasítás

A használati utasításnak az alábbiakra vonatkozó szükséges információkat kell tartalmaznia:

a)a géppel együtt használható kellékek és cserélhető elemek;

b)a géppel használható megfelelő rögzítő- vagy összekapcsoló elemek;

c)a megfelelő felhasználható patronok, ahol indokolt.

2.3.FAMEGMUNKÁLÓ ÉS FÁHOZ HASONLÓ FIZIKAI TULAJDONSÁGGAL RENDELKEZŐ ANYAGOK MEGMUNKÁLÁSÁRA SZOLGÁLÓ GÉPEK

A famegmunkáló és fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására szolgáló gépeknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a)a gépet úgy kell megtervezni, gyártani vagy felszerelni, hogy a megmunkált darabot biztonságosan lehessen elhelyezni és irányítani; ha a munkadarabot kézben tartják egy munkapadon, a munkapadnak a munkafolyamat alatt megfelelően stabilnak kell lennie, és nem akadályozhatja a munkadarab mozgását;

b)ahol a gépet várhatóan olyan üzemeltetési körülmények között kell használni, ahol fennáll a munkadarabok kidobódásának a veszélye, a gépet úgy kell megtervezni, gyártani vagy felszerelni, hogy ez a kidobódás elkerülhető legyen, vagy ha ez nem lehetséges, úgy, hogy a kidobódás ne jelentsen veszélyt a kezelőszemélyre és/vagy a veszélyeztetett személyekre;

c)a gépet fel kell szerelni automata fékkel, amely a szerszámot megfelelően rövid időn belül állítja meg, ha a leállás során fennáll a szerszámmal való érintkezés veszélye;

d)ahol a szerszám egy nem teljesen önműködő gépbe van beépítve, a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ki lehessen küszöbölni vagy csökkenteni lehessen a véletlenül bekövetkező sérülés veszélyét.

2.4.NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK KIJUTTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ GÉPEK

2.4.1.Fogalommeghatározások

„Növényvédő szerek kijuttatására szolgáló gép”: kifejezetten növényvédő szerek kijuttatására szolgáló gép az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 2. cikkének (1) pontja szerint.

2.4.2.Általános

A növényvédő szerek kijuttatására szolgáló gép gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének biztosítania kell, hogy az Általános alapelvek 1. pontjában foglalt kockázatelemzésnek és kockázatcsökkentésnek megfelelően elemzés készüljön a környezet növényvédő szerek általi, nem szándékos veszélyeztetésének kockázatairól.

A növényvédő szerek kijuttatására szolgáló gépeket úgy kell megtervezni és gyártani az első albekezdésben említett kockázatelemzés eredményének figyelembevételével, hogy a gépeket a környezet növényvédő szerek általi, nem szándékos veszélyeztetése nélkül lehessen működtetni, beállítani és karbantartani.

A szivárgást minden esetben meg kell akadályozni.

2.4.3.Irányítás és felügyelet

A növényvédő szer kibocsátását a kezelő helyzetéből tudni kell könnyedén és pontosan irányítani, felügyelni és azonnal leállítani.

2.4.4.Feltöltés és ürítés

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy megkönnyítse a szükséges mennyiségű növényvédő szerrel való pontos feltöltést, és biztosítsa a könnyű és teljes kiürítést, ugyanakkor megelőzze a növényvédő szer szivárgását, és elkerülje a vízforrás szennyeződését az ilyen műveletek során.

2.4.5.A növényvédő szerek kijuttatása

2.4.5.1.Kijuttatási arány

A gépet fel kell szerelni a kijuttatási arány könnyű, pontos és megbízható beállítására szolgáló eszközzel.

2.4.5.2.Elosztás, elhelyezés és a növényvédő szer szétszóródása

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy biztosított legyen a növényvédő szer célterületre jutása, és minimális legyen a többi területre jutó veszteség, továbbá megelőzzék a növényvédő szer szétszóródását a környezetbe. Adott esetben biztosítani kell az egyenletes és homogén eloszlást.

2.4.5.3.Vizsgálatok

Annak biztosítására, hogy a gép releváns részei megfeleljenek a 2.4.5.1. és a 2.4.5.2. szakaszban foglalt követelményeknek, a gyártó vagy meghatalmazott képviselője köteles minden érintett géptípus esetén elvégezni vagy elvégeztetni a megfelelő vizsgálatokat.

2.4.5.4.Leállás közbeni veszteség

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy megakadályozza a permetező berendezés leállításakor bekövetkező veszteségeket.

2.4.6.Karbantartás

2.4.6.1.Tisztítás

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy lehetséges legyen annak a környezet szennyezése nélküli, könnyű és alapos tisztítása.

2.4.6.2.Szervizelés

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy könnyen és a környezet szennyezése nélkül kicserélhetők legyenek az elhasználódott alkatrészek.

2.4.7.Ellenőrzések

A helyes működés ellenőrzése érdekében lehetővé kell tenni a szükséges mérőműszerek könnyű csatlakoztatását a géphez.

2.4.8.A fúvókák, szűrők és filterek megjelölése

A fúvókákat, szűrőket és filtereket olyan jelöléssel kell ellátni, hogy típusuk és méretük világosan azonosítható legyen.

2.4.9.Az alkalmazott növényvédő szer feltüntetése

A gépet adott esetben olyan külön tartóval kell ellátni, amelyen a kezelő elhelyezheti az alkalmazott növényvédő szer nevét.

2.4.10.Használati utasítás

A használati utasításnak a következő tájékoztatást kell tartalmaznia:

a)a környezetszennyezés elkerülése érdekében a kikeverés, a feltöltés, a permetezés, a kiürítés, a tisztítás, a karbantartási és szállítási munkálatok során megteendő óvintézkedéseket;

b)a növényvédő szer célterületekre való kibocsátásának és a más területekre jutó veszteségek minimalizálásának biztosításához szükséges, és a növényvédő szer környezetbe való szétszóródásának megelőzését, adott esetben egyenletes és homogén elosztását biztosító, a különböző működési környezetekre vonatkozó részletes üzemi feltételeket, ideértve az ezeknek megfelelő előkészítést és beállításokat is;

c)a géphez használható fúvókák, szűrők és filterek típusait és méreteit;

d)a gép helyes működését befolyásoló, kopásra hajlamos alkatrészek, mint például a fúvókák, szűrők és filterek ellenőrzésének gyakoriságát, továbbá cseréjének kritériumait és módját;

e)a kalibrálásra, mindennapi karbantartásra, téli előkészítésre és a gép megfelelő működéséhez szükséges egyéb ellenőrzésekre vonatkozó előírásokat;

f)a gép rendellenes működését előidézni képes növényvédő szerek típusait;

g)arra vonatkozó utalás, hogy a kezelőnek a 2.4.9. szakaszban említett külön tartón aktualizálnia kell az alkalmazott növényvédő szer nevét;

h)különleges berendezések vagy kiegészítők csatlakoztatását és használatát, valamint a meghozandó szükséges óvintézkedéseket;

i)arra vonatkozó utalás, hogy a gépet a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 3 foglaltak értelmében a nemzeti követelmények szerint a kijelölt szervek rendszeresen ellenőrizhetik;

j)a gép azon jellemzőit, amelyeket ellenőrizni kell a megfelelő működés biztosítása érdekében;

k)útmutatást a szükséges mérőműszerek csatlakoztatásához.

3.KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK A GÉP HELYVÁLTOZTATÁSÁBÓL EREDŐ VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁRA

Az olyan gépeknek, amelyek mozgásukból eredően veszélyeket idézhetnek elő, meg kell felelniük az ebben a fejezetben leírt valamennyi alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek (lásd Általános alapelvek, 4. pont).

3.1.ÁLTALÁNOS

3.1.1.Fogalommeghatározások

a)„Mozgásukból eredően veszélyt előidéző gépek”:

I.az olyan gépek, amelyek üzemeltetése megkívánja akár a munkavégzés közbeni helyváltoztatást, akár a rögzített munkaállások közötti folyamatos vagy részben folyamatos mozgást, vagy

II.az olyan gépek, amelyeket működés közben nem mozgatnak, de fel lehet őket szerelni úgy, hogy az egyik helyről a másikra történő mozgatásukat megkönnyítik.

b)„Vezető”: a gép mozgásáért felelős személy, akit a gép szállíthat, vagy gyalogosan elkísérheti a gépet, vagy távvezérléssel irányíthatja a gépet, vagy távolról felügyelheti az önálló mozgó gépet, függetlenül a távolságtól és a vezérlőberendezéstől.

c)„Autonóm mozgó gép”: önálló üzemmóddal rendelkező mozgó gép, amelyben a mozgó gép összes alapvető biztonsági funkciója az utazási és munkaműveleti területen a kezelő állandó interakciója nélkül biztosított.

3.2.MUNKAÁLLÁSOK

3.2.1.Vezetőhely

A vezető helyéről a rálátás olyan legyen, hogy a vezető mind a saját, mind pedig a veszélyeztetett személyek tekintetében, a rendeltetésszerű használat körében teljesen biztonságosan működtethesse a gépet és annak szerszámait. Ahol szükséges, alkalmas eszközöket kell biztosítani a megfelelő közvetlen rálátás hiánya miatti veszélyek kiküszöbölésére.

Az olyan gépet, amelyen a vezető rajta tartózkodik, úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a vezető a vezetőhelyről a kerekekkel vagy a lánctalppal való véletlen érintkezése folytán ne kerülhessen veszélyhelyzetbe.

A gépen kialakított vezetőhelyet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy vezetőfülke legyen felszerelhető, feltéve hogy ez nem növeli a kockázatokat és van hozzá hely. A fülkében legyen hely a vezetőnek szóló utasítások elhelyezésére.

3.2.2.Ülés

Ahol fennáll annak a veszélye, hogy a gépen tartózkodó kezelők vagy más személyek a gép részei és a környezete között összezúzódhatnak a gép feldőlése vagy felborulása esetén, különösen a 3.4.3. vagy 3.4.4. pontban említett biztonsági berendezéssel felszerelt gépek esetében, az ilyen gépeket úgy kell megtervezni vagy felszerelni biztonsági övvel, hogy az az ülésben vagy a megfelelő védőszerkezetben tartsa a személyeket, anélkül, hogy az korlátozná a vezetőt a vezetéshez szükséges bármely mozgásában vagy bármely, az ülés felfüggesztése által okozott mozgásban. Az ilyen biztonsági öveket szerkezeteket nem szabad beszerelni, ha a kockázatokat növelik.

A vezetőhelyen látható vagy hallható jelzést kell adni, amely figyelmezteti a vezetőt, ha a biztonsági övek rendszere nem működik.

3.2.3.Egyéb személyek elhelyezése

Ha a használati feltételek szerint a vezetőn kívül, esetenként vagy rendszeresen, a gép más kezelőket is szállít, vagy azon más kezelők is dolgoznak, számukra megfelelő helyeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy azon veszély nélkül szállítsák őket vagy dolgozhassanak.

A 3.2.1. pont második és harmadik albekezdése vonatkozik a vezetőn kívüli személyek számára biztosított helyekre is.

3.2.4.Felügyeleti kontrollfunkció

Az önműködő mozgó gépipari termékeknek az önálló üzemmódra jellemző felügyeleti kontrollfunkcióval kell rendelkezniük. Ennek a funkciónak lehetővé kell tennie a kezelő számára, hogy távolról információkat kapjon a gépről. A felügyeleti kontrollfunkció csak a gép távoli leállítását és beindítását teszi lehetővé. Úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy ezeket a műveleteket csak akkor tegye lehetővé, ha a vezető közvetlenül vagy közvetve látja a gép mozgását és munkaterületét, és a védőberendezések működőképesek.

Amikor a felügyeleti kontrollfunkció aktív, a vezető által a gépről kapott információnak lehetővé kell tennie a vezető számára, hogy teljes és pontos képet kapjon a gép működéséről, mozgásáról és biztonságos elhelyezkedéséről a gép mozgási és munkaterületén.

Ez a tájékoztatás figyelmezteti a járművezetőt olyan előre nem látható vagy fenyegető helyzetek bekövetkezésére, amelyek a járművezető beavatkozását teszik szükségessé.

Ha a felügyeleti kontrollfunkció nem aktív, a gép nem működhet.

3.3.VEZÉRLŐRENDSZEREK

Ha szükséges, intézkedni kell a vezérlők jogtalan használatának megakadályozásáról.

Távvezérlők esetében minden vezérlőegységen jól láthatóan fel kell tüntetni azt a gépet, amelyet azzal az egységgel vezérelnek.

A távvezérlő rendszert úgy kell megtervezni és gyártani, hogy csak az alábbiakat vezérelje:

a)a szóban forgó gép;

b)a szóban forgó funkciók.

A távvezérlésű gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy csak a hozzá tartozó vezérlőegységektől származó parancsokra reagáljon.

3.3.1.Vezérlőberendezések

A vezetőnek tudnia kell működtetni a vezetőfülkéből minden olyan vezérlőberendezést, ami a gép működéséhez szükséges, kivéve azokat a funkciókat, amelyeket biztonságosan csak a vezetőhelytől távol eső helyekről lehet irányítani. Ez különösen a vezetőhelytől eltérő munkaállásokra vonatkozik, amelyekért nem a vezető, hanem más kezelőszemélyek felelnek, vagy amelyek miatt a vezetőnek el kell hagynia a vezetőhelyet, ahhoz, hogy a műveleteket biztonságosan elvégezze.

Ahol pedálok vannak, azokat úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy lehetővé tegyék a vezető biztonságos munkáját azok helytelen működtetésének a legkisebb veszélyével. Felületük csúszásbiztos és könnyen tisztítható legyen.

Ha a gép vezérlőberendezéseinek a működése veszélyekhez, különösképpen, ha veszélyes mozgásokhoz vezethet, akkor haladéktalanul vissza kell állniuk semleges helyzetbe, amint a kezelőszemély elengedte azokat, kivéve azokat, amelyeknek előre beállított helyzetük van.

Kerekes gép esetén, a kormányszerkezetet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a kormányzott kerekekre ható lökések miatt, a kormánykerék vagy kormánykar hirtelen mozgásából eredő erőket csökkentse.

Differenciálmű zárószerkezetének vezérlését úgy kell megtervezni és elhelyezni, hogy a differenciálzár oldható legyen, ha a gép mozgásba kerül.

Az 1.2.2. pont hatodik albekezdését, a figyelmeztető hang- és/vagy fényjelzésekre vonatkozó előírását csak tolatás esetén kell alkalmazni.

3.3.2.Indítás/mozgás

A vezetőhellyel ellátott önjáró gép helyzetváltoztató mozgása csak akkor legyen lehetséges, ha a vezető a vezérlésnél tartózkodik.

Ha a gépet működési okokból olyan szerkezetekkel szerelik fel, amelyek kinyúlnak alaphelyzetükből (pl. stabilizátorok, gém stb.), a vezetőt el kell látni olyan eszközökkel, amelyekkel a gép mozgatását megelőzően könnyen ellenőrizheti, hogy ezek a szerkezetek olyan adott helyzetben vannak, ami lehetővé teszi a biztonságos mozgást.

Ez vonatkozik minden más részre is, amelyeknek: a biztonságos mozgás lehetővé tétele érdekében különleges helyzetben kell elhelyezkednie, szükség esetén reteszelve.

Ha ez nem idéz elő további veszélyeket, a gép mozgásának a fent említett részek biztonságos helyzetétől kell függenie.

A gép nem kerülhet véletlenül mozgásba motorja beindításakor.

Az önálló mozgó gépek mozgatása során figyelembe kell venni a mozgási és munkavégzési területhez kapcsolódó kockázatokat.

3.3.3.Közlekedési funkció

A közúti közlekedési szabályok sérelme nélkül, az önjáró gépeknek és vontatmányaiknak eleget kell tenniük a lassítási, megállási, fékezési és rögzítési követelményeknek, hogy a biztonságosság minden, a rendeltetésszerű használat feltételei által megengedett működési, rakodási, sebességi, útfelületre vonatkozó és lejtési körülmények között biztosított legyen.

A vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy az önjáró gépet egy fő szerkezeti egységgel le tudja lassítani és meg tudja állítani. Ha a biztonság megköveteli, a fő szerkezeti egység meghibásodása vagy ezt a szerkezetet működtető vezérlés energiaellátásának hiánya esetére, egy teljesen független és könnyen hozzáférhető kezelőeszközzel ellátott vészleállító szerkezetet kell biztosítani a lassításra és a leállásra.

Ha a biztonság megköveteli, egy rögzítőegység segítségével lehetővé kell tenni, hogy az álló helyzetű gép rögzített állapotban maradjon. Ez a szerkezet kombinálható a második bekezdésben említett szerkezetek egyikével, ha az kimondottan mechanikus működésű.

A távvezérlésű gépeket fel kell szerelni olyan berendezéssel, amely az alábbi helyzetekben automatikusan és azonnal leállítja a műveletet, és megakadályozza a potenciálisan veszélyes működést:

a)ha a vezető elveszti uralmát a gép felett;

b)ha leállítási parancsot kap;

c)ha hibát észlel a rendszer biztonsági része;

d)ha adott időn belül nem érkezik be a visszajelzés.

Az 1.2.4. pont nem vonatkozik a közlekedési funkcióra.

Az önjáró mozgó gépipari terméknek meg kell felelniük az alábbi feltételek bármelyikének:

a)védőburkolatokból vagy védőberendezésekből álló perifériás védelmi rendszerrel ellátott zárt térben kell mozognia és működnie;

b)fel kell szerelni az emberi, háziállatok vagy a közelében lévő bármely egyéb akadály észlelésére szolgáló eszközökkel, amennyiben ezek az akadályok kockázatot jelenthetnek a személyek vagy a háziállatok egészségére és biztonságára, illetve a gépipari termék biztonságos működésére.

Az egy vagy több pótkocsival vagy vontatott berendezéssel összekapcsolt mozgó gépipari termékek mozgása – beleértve az önműködő mozgó gépipari termékeket is – nem jelenthet az ilyen gépipari termékek, pótkocsik vagy vontatott berendezések veszélyes zónájában lévő személyek, háziállatok vagy egyéb akadályok számára.

3.3.4.Gyalogos vezető által irányított gép mozgása

A gyalogos vezető által irányított önjáró gép mozgása csak úgy legyen lehetséges, ha a vezető folyamatosan hatást gyakorol a megfelelő vezérlőberendezésre. A gép különösen nem kezdheti meg mozgását a motorjának beindításával egyidejűleg. A gyalogos vezető által irányított gépek vezérlőberendezéseit úgy kell megtervezni, hogy a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni a gépnek, a vezető irányába történő, véletlen mozgásából eredő veszélyeket, különösen:

a)Zúzás;

b)a forgó szerszámok okozta sérülést.

A gép normál sebességének összhangban kell lennie a gyalogos vezető sebességével.

Abban az esetben, ha a gépre forgó szerszámot lehet felszerelni, a forgó szerszám nem szabad, hogy működjön addig, amíg a gép hátrameneti funkcióban van, kivéve ha a gép mozgása a szerszám mozgásából ered. Ez utóbbi esetben, a hátrameneti sebességnek olyannak kell lennie, amely nem veszélyezteti a vezetőt.

3.3.5.Vezérlőkör meghibásodása

A szervokormányzásnál, ahol van ilyen beszerelve, annak energiaellátásában bekövetkezett meghibásodás nem akadályozhatja meg a gép kormányzását a megállításához szükséges idő alatt.

Önműködő mozgó gépek esetében a kormányberendezés meghibásodása nem befolyásolhatja a gép biztonságát.

3.4.MECHANIKAI VESZÉLYEK ELLENI VÉDELEM

3.4.1.Irányítatlan mozgások

A gépipari terméket úgy kell megtervezni, gyártani, és ahol lehet, mobil alvázra felszerelni, hogy mozgásba kerülése esetén a tömegközéppont ellenőrizetlen kitérései ne befolyásolják stabilitását, vagy ne tegyék ki túlzott terhelésnek a szerkezetet.

3.4.2.Mozgó erőátviteli részek

Az 1.3.8.1. ponttól eltérően, a motorok esetében, a motortérben mozgó részegységekhez való hozzáférést megakadályozó mozgatható védőburkolatoknál nincs szükség kapcsolódó berendezésekre, ha azokat szerszámmal, kulccsal vagy a vezetőállásban elhelyezett szerkezettel kell kinyitni, feltéve hogyha ez a szerkezet egy teljesen zárt fülkében van, amely zárható, az engedély nélküli bejutás megakadályozása érdekében.

3.4.3.Felborulás és feldőlés

Ha a vezetőhellyel, kezelőhellyel és más munkaállásokkal ellátott működő önjáró gépnél fennáll a felborulás vagy feldőlés veszélye, a gépet megfelelő biztonsági szerkezettel kell felszerelni, hacsak ez nem növeli a kockázatot.

Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy felborulás vagy feldőlés esetén a gépen lévő személynek/személyeknek megfelelő teret biztosítson az összenyomódással szemben.

Annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen, hogy megfelel-e a szerkezet a második bekezdésben rögzített követelményeknek, a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének minden egyes érintett szerkezettípus esetében megfelelő vizsgálatokat kell végeznie vagy végeztetnie.

3.4.4.Leeső tárgyak

Ha a vezető- és kezelőhellyel, valamint egyéb munkaállásokkal ellátott önjáró gépnél fennáll leeső tárgyak vagy anyagok okozta veszély lehetősége, a gépet, ezt a veszélyt figyelembe véve, megfelelő védelmi berendezéssel kell megtervezni és gyártani, amennyiben ezt mérete lehetővé teszi.

Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy leeső anyagok vagy tárgyak esetén, a gépen tartózkodó személynek/személyeknek megfelelő teret biztosítson az összenyomódással szemben.

Annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen, hogy megfelel-e a szerkezet a második bekezdésben rögzített követelményeknek, a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének minden egyes érintett szerkezettípus esetében megfelelő vizsgálatokat kell végeznie vagy végeztetnie.

3.4.5.Feljárók

A kapaszkodókat és a lépcsőket úgy kell megtervezni, gyártani és elhelyezni, hogy a kezelőszemélyek ösztönösen ezeket használják, és ne a működtető szerkezeteket vegyék igénybe a megközelítéshez.

3.4.6.Vontatószerkezetek

Minden gépet, amelyik vontat, vagy amelyiket vontatják, fel kell szerelni olyan vonó- vagy csatlakoztató szerkezetekkel, amelyeket úgy terveznek meg, gyártanak és helyeznek el, hogy biztosítsák a könnyű és biztonságos össze- és lekapcsolást, továbbá megakadályozzák a használat közbeni véletlen szétkapcsolódást.

Amennyiben a vontatórúd terhelése megköveteli, az ilyen gépet alkalmas felfekvő felülettel rendelkező támasztószerkezettel kell felszerelni, ami megfelel a terhelésnek és az útfelületnek.

3.4.7.Hajtásátvitel az önjáró gép (vagy vontató) és a meghajtott gép között

Az önjáró gépet (vagy vontatót) a meghajtott gép első rögzített csapágyával összekötő kardáncsuklós tengelyt úgy kell megtervezni és gyártani, hogy működés közben minden mozgó rész teljes hosszában védve legyen.

Az önjáró gép (vagy vontató) oldalán a teljesítményt leadó tengelyt, amelyhez a kardántengelyt csatlakoztatják, védeni kell az önjáró géphez (vagy vontatóhoz) rögzített védőburkolattal, vagy más, egyenértékű védelmet biztosító eszközzel.

A kardántengelyhez való hozzáférés érdekében ennek a védőburkolatnak nyithatónak kell lennie. Amint az már a helyén van, elegendő helynek kell lenni, hogy a meghajtó tengely ne okozzon kárt a védőburkolatban, amikor a gép (vagy vontató) mozgásban van.

A vontatott gép oldalán, a teljesítményt felvevő tengelyt egy, a géphez rögzített védőházba kell helyezni.

Nyomatékhatárolót vagy szabadonfutókat csak a hajtott gép melletti oldalon szabad a kardántengelyes csatlakozáshoz felszerelni. A kardántengelyt ennek megfelelően kell megjelölni.

Minden vontatott gépnek, amelynek a működése kardántengely csatlakoztatását igényli az önjáró géphez (vagy vontatóhoz), rendelkeznie kell egy, a kardántengelyt csatlakoztató rendszerrel, amely, amikor a gép nincs csatlakoztatva, megakadályozza, hogy a kardántengely és védőburkolata a talajjal vagy a gép valamely részével való érintkezés következtében károsodjon.

A védőburkolat külső részeit úgy kell megtervezni, gyártani és elhelyezni, hogy ne forogjon együtt a kardántengellyel. A védőburkolatnak be kell fednie a kardántengelyt, egyszerű kardáncsuklók esetén a belső ívig, széles befogószögű kardáncsuklók esetén pedig legalább a külső csukló vagy csuklók közepéig.

Ha a kardánhajtás közelében feljárót létesítenek munkaállásokhoz, azokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a tengely védőburkolatait ne használják lépcsőként, kivéve ha ezeket erre a célra tervezték és gyártották.

3.5.EGYÉB VESZÉLYEK ELLENI VÉDELEM

3.5.1.Akkumulátorok

Az akkumulátorházat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy el lehessen kerülni feldőlés vagy felborulás esetén elektrolit kiömlését a kezelőre, és/vagy el lehessen kerülni gőzök felgyülemlését abban a térben, ahol a kezelőszemélyek tartózkodnak.

A gépészeti terméket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az akkumulátort egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető eszköz segítségével könnyen le lehessen kapcsolni róla.

A mozgó gépek automatikus töltésével ellátott akkumulátorokat, beleértve az önműködő mozgó gépipari termékeket is, úgy kell kialakítani, hogy megelőzzék az 1.3.8.2. és 1.5.1. szakaszban említett veszélyeket, beleértve a gép személyhez vagy másik géphez való érintkezésének vagy ütközésének kockázatát, amikor a gép önállóan mozog a töltőállomás felé.

3.5.2.Tűz

A gyártó által előrelátott veszélyektől függően, ha mérete engedi, a gépet úgy kell kialakítani, hogy:

a)könnyen hozzáférhető tűzoltó készülékeket szereljenek fel rá, vagy

b)beépített tűzoltó berendezésekkel legyen felszerelve.

3.5.3.Veszélyes anyagok kibocsátása

Az 1.5.13. pont második és harmadik bekezdése nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a gép fő funkciója a termékporlasztás. A kezelőszemélyt azonban védeni kell az ilyen veszélyes anyagoknak való érintkezésből adódó kockázatoktól.

A fő funkcióként termékek permetezését végző felnyergelhető mozgó gépeket szűrőfülkékkel vagy azzal egyenértékű biztonsági berendezésekkel kell felszerelni.

3.5.4.Feszültség alatt álló felsővezetékkel való érintkezés kockázata

A gépipari termékek magasságától függően a mozgó gépeket adott esetben úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy elkerülhető legyen a feszültség alatt álló felsővezetékkel való érintkezés veszélye, illetve annak kockázata, hogy elektromos ív jöjjön létre a gép bármely része vagy a gépet vezető kezelő és egy feszültség alatt álló felsővezeték között.

Ha nem lehet teljes mértékben elkerülni a feszültség alatt álló felsővezetékkel való érintkezés vagy a feszültség alatt álló felsővezetékkel kialakuló elektromos ív kockázatát, a mozgó gépipari termékeket úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy minden elektromos jellegű veszély megelőzhető legyen feszültség alatt álló elektromos vezetékkel való érintkezés vagy elektromos ív esetén.

3.6.INFORMÁCIÓK ÉS JELÖLÉSEK

3.6.1.Jelek, jelzések és figyelmeztetések

Minden gépipari terméken, ahol szükséges, fel kell tüntetni a használatra, beállításra és karbantartásra vonatkozó jelzéseket és/vagy tájékoztató táblákat a személyek egészségének és biztonságának védelme érdekében. Ezeket úgy kell kiválasztani, megtervezni és gyártani, hogy jól olvashatók és maradandók legyenek.

A közúti közlekedési szabályok sérelme nélkül a vezetőhellyel ellátott gépipari terméket az alábbi berendezésekkel kell felszerelni:

a)hangjelző készülék a személyek figyelmeztetésére;

b)a rendeltetésszerű üzemeltetési körülményeknek megfelelő fényjelző rendszer; ez utóbbi követelmény nem vonatkozik a kizárólag föld alatti munkát végző villamosenergia-ellátás nélküli gépipari termékekre;

c)ha szükséges, a vontató és a gépipari termék között megfelelő kapcsolatnak kell lennie a jelzések működtetéséhez.

A távvezérlésű gépeket, amelyek normál körülmények között személyek számára ütközés- vagy zúzódásveszélyt jelentenek, el kell látni megfelelő mozgásjelző készülékkel vagy olyan eszközökkel, amelyek megvédik a személyeket az ilyen veszélyekkel szemben. Ugyanez vonatkozik az olyan gépipari termékekre, amelyek, használatuk során, állandóan ismétlődő előre- és hátramozgást végeznek egy tengely mentén, és ahol a gép hátsó részét a kezelőszemély közvetlenül nem láthatja.

A gépeket úgy kell gyártani, hogy a figyelmeztető és jelzőberendezéseket ne lehessen véletlenül kikapcsolni. Ahol ez biztonsági szempontból elengedhetetlen, ezeket a szerkezeteket el kell látni olyan eszközökkel, amelyekkel ellenőrizhető, hogy működőképes állapotban vannak, és amelyek meghibásodásukat jelzik a kezelőszemély számára.

Ha a gép vagy szerszámainak mozgása különösen veszélyes, a gépet el kell látni olyan jelzéssel, amely az üzemelő gép megközelítését megtiltja; a jeleknek megfelelő távolságból olvashatóknak kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák azoknak a személyeknek a biztonságát, akiknek a közelben kell tartózkodni.

3.6.2.Jelölések

Az összes gépipari terméken az alábbiakat kell olvashatóan és maradandóan feltüntetni:

a)névleges teljesítmény, kilowattban (kW) kifejezve;

b)a leggyakrabban használt gépösszeállítás tömege, kilogrammban (kg);

valamint, ahol indokolt:

a)a legnagyobb vonóerő a vonószerkezetnél, Newtonban (N);

b)a legnagyobb függőleges erő a vonószerkezetnél, Newtonban (N).

3.6.3.Használati utasítás

3.6.3.1.Rezgések

A használati utasításnak az alábbi információkat kell megadnia gyorsulásban kifejezve (m/s2), a gép által a karokra vagy az egész testre átvitt rezgések vonatkozásában:

a)a kart érő folyamatos rezgésekből eredő rezgés teljes értéke;

b)a kart érő ismételt rázkódásokból eredő gyorsulás csúcsamplitúdójának középértéke;

c)a teljes testet terhelő súlyozott gyorsulás legnagyobb négyzetes középértékét, ha az meghaladja a 0,5 m/s2-t. Ha ez az érték nem haladja meg a 0,5 m/s2-t, akkor ezt közölni kell;

d)a mérési bizonytalanságot jelezni kell.

Ezek az értékek vagy a szóban forgó gépen ténylegesen mért adatok, vagy egy, műszakilag a gyártandó géppel összehasonlítható gépen végzett mérések alapján meghatározott adatok.

Amennyiben a Bizottság által az 17. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott harmonizált szabványok vagy műszaki előírások nem alkalmazhatók, a rezgési adatokat az illető gép szempontjából legmegfelelőbb mérési kóddal kell megmérni.

A méréskori működési feltételeket és a mérési kódot ismertetni kell.

3.6.3.2.Többcélú használat

A felhasznált, cserélhető berendezéstől függően több célra használható gépipari termék esetén, a gépipari termék és a cserélhető berendezések használati utasításainak tartalmazniuk kell az alapgép és a felszerelhető berendezések biztonságos összeszereléséhez és használatához szükséges információkat.

3.6.3.3.Önműködő mozgó gépipari termékek

Az önműködő mozgó gépipari termékek használati utasításában meg kell határozni a tervezett elmozdulás, munkaterület és veszélyes tér jellemzőit.

4.KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK AZ EMELÉSI MŰVELETEKKEL KAPCSOLATOS VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁRA

Az emelési műveletekkel veszélyt előidéző gépeknek meg kell felelniük az ebben a fejezetben leírt valamennyi egészségvédelmi és biztonsági követelménynek (lásd Általános alapelvek, 4. pont).

4.1.ÁLTALÁNOS

4.1.1.Fogalommeghatározások

a)„Emelési művelet”: árukat és/vagy személyeket magában foglaló egységnyi teher mozgatása, amely adott időben a magassági szintben változást eredményez;

b)„Vezetett teher”: olyan teher, ahol a teljes mozgás merev vagy rugalmas terelők mentén történik, amelyek helyzetét rögzített pontok határozzák meg;

c)„Biztonsági tényező”: a részegység, a tartozék vagy a gép, gyártó vagy meghatalmazott képviselője által garantált teherbírásának és a részegységen feltüntetett legnagyobb teherbírásának a hányadosa;

d)„Vizsgálati tényező”: az emelőgépen vagy teherfelvevő eszközön végzett statikai vagy dinamikai vizsgálathoz használt teher és az emelőgépen vagy teherfelvevő eszközön feltüntetett legnagyobb teherbírás hányadosa;

e)„Statikai vizsgálat”: az a vizsgálat, amelynek során az emelőgépet vagy a teherfelvevő eszközt először ellenőrzik, és a statikai vizsgálati tényezővel szorzott legnagyobb teherbírásnak megfelelő erővel terhelik, majd ismét ellenőrzik a terhelés megszüntetése után az esetleges károsodások meghatározása céljából;

f)„Dinamikai vizsgálat”: az a vizsgálat, amelynek során az emelőgépet minden lehetséges szerkezeti összeállításában működtetik a megfelelő dinamikai vizsgálati tényezővel megszorzott legnagyobb teherbírással, figyelembe véve az emelőgép dinamikai viselkedését azért, hogy ellenőrizzék annak hibátlan működését;

g)„Fülke”: az emelőgépnek az a része, amelynek segítségével a személyeket és/vagy árukat alátámasztják a felemeléshez.

4.1.2.Mechanikai veszélyek elleni védelem

4.1.2.1.A stabilitás hiányából eredő veszélyek

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az 1.3.1. pontban előírt stabilitás mind a működtetés alatt, mind azon kívül megmaradjon, beleértve valamennyi szállítási, összeszerelési és szétszerelési szakaszt, valamint az előrelátható alkatrész-meghibásodásokat, valamint a használati utasítás szerint végrehajtott vizsgálatokat is. Ebből a célból a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének a megfelelő ellenőrzési módszereket kell alkalmaznia.

4.1.2.2.Vezetősínen vagy sínpályán mozgó gépek

A gépeket el kell látni olyan szerkezetekkel, amelyek a vezetősínekre vagy sínpályákra hatva megakadályozzák a kisiklást.

Ha ezen szerkezetek ellenére a kisiklás veszélye fennmarad, vagy ha egy sín vagy egy járószerkezet meghibásodik, olyan szerkezeteket kell biztosítani, amelyek megakadályozzák, hogy a részegység, az alkatrész vagy a teher leessen, vagy a gép felboruljon.

4.1.2.3.Mechanikai szilárdság

A gépnek, a teherfelvevő eszköznek és elemeiknek el kell viselniük az élettartamuk során felmerülő terhelést, amelynek mind a működés során, mind pedig, ahol indokolt, azon kívül, ki vannak téve, a megadott üzembe helyezési és működési feltételek között, minden szerkezeti összeállításban, és ahol indokolt, a légköri tényezőkre és az emberi erővel kifejtett erőhatásokra figyelemmel. Ennek a követelménynek szállítás, összeszerelés és szétszerelés során is eleget kell tenni.

A gépeket és a teherfelvevő eszközöket úgy kell megtervezni és gyártani, kellően figyelembe véve a rendeltetésszerű használatot, hogy megakadályozzák az anyagkifáradásból vagy az elhasználódásból eredő hibákat.

A felhasznált anyagokat a célzott munkakörnyezet alapján kell kiválasztani, különös tekintettel a korrózióra, a kopásra, a mechanikai behatásokra, szélsőséges hőmérsékletekre, az anyagkifáradásra, a ridegtörésre sugárzásra és az öregedésre.

A gépeket és a teherfelvevő eszközöket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy maradandó alakváltozás vagy észrevehető károsodás nélkül ellenálljanak a statikai túlterhelési vizsgálatoknak. A szilárdsági számításban figyelembe kell venni a megfelelő biztonsági szint érdekében kiválasztott statikai vizsgálati tényező értékeit. ennek a tényezőnek az értékei az általános szabály szerint a következők:

a)kézi erővel működtetett gépek és teheremelő szerkezetek esetében: 1,5;

b)más gép esetében: 1,25.

A gépeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy meghibásodás nélkül kiállják a legnagyobb teherbírásnak a dinamikai vizsgálati tényezővel szorzott értékén végzett dinamikai vizsgálatot. Ezt a dinamikus vizsgálati tényezőt úgy választják meg, hogy megfelelő biztonsági szintet garantáljon: ez a tényező általános szabály szerint: 1,1. A vizsgálatokat általános szabály szerint a megadott névleges sebességeknél kell végrehajtani. Ha a gép vezérlőrendszere több egyidejű mozgást is lehetővé tesz, a vizsgálatokat a legkedvezőtlenebb körülmények mellett kell végrehajtani, azaz általános szabály szerint, az érintett mozgások kombinálásával.

4.1.2.4.Csigák, dobok, görgők, kötelek és láncok

A csigák, dobok és görgők átmérője feleljen meg a kötelek vagy láncok méretének, amelyekkel felszerelhetők.

A dobokat és görgőket úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy a megfelelő köteleket vagy láncokat leesésük nélkül lehessen rájuk feltekerni.

A közvetlenül a teher emelésére és tartására használt kötelek nem tartalmazhatnak toldásokat, csak a végeiken. A toldások azonban megengedettek olyan berendezéseknél, amelyeket úgy terveztek, hogy a használati céltól függően rendszeresen módosíthatók legyenek.

A teljes köteleknek és végeiknek olyan biztonsági tényezőt kell választani, amely megfelelő biztonságot nyújt. Az általános szabály szerint ez a tényező: 5.

Az emelőláncokhoz olyan biztonsági tényezőt kell választani, amely megfelelő biztonságot nyújt. Az általános szabály szerint ez a tényező: 4.

Annak az ellenőrzése érdekében, hogy a megfelelő biztonsági tényezőt elérték, a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének minden egyes, a teher közvetlen emelésére használt lánc- és kötéltípus, valamint kötélvégek esetében, el kell végeznie vagy el kell végeztetnie a megfelelő vizsgálatokat.

4.1.2.5.Emelőtartozékok és alkatrészeik

Az emelőtartozékokat és alkatrészeiket úgy kell méretezni, hogy a megadott üzemelési körülmények között tervezett várható élettartamukkal összhangban a működési ciklusok számát, továbbá a kifáradási és öregedési folyamatokat is figyelembe kell venni.

Továbbá:

a)a fémsodrony/kötélvég kombináció biztonsági tényezőjét úgy kell megválasztani, hogy garantálja a megfelelő biztonsági szintet; ez a tényező általános szabály szerint: 5. A köteleken toldás vagy hurok csak a végeken lehet;

b)ahol hegesztett láncszemű láncokat használnak, ezek rövid láncszemű típusúak legyenek. A láncok biztonsági tényezőjét úgy kell megválasztani, hogy az garantálja a megfelelő biztonsági szintet; ez a tényező általános szabály szerint: 4;

c)a textilkötelek, szövetszalagok vagy -hevederek biztonsági tényezője az anyagtól, a gyártási eljárástól, a méretektől és a használattól függ. Ezt a tényezőt úgy kell megválasztani, hogy megfelelő biztonsági szintet garantáljon; ez általános szabály szerint: 7, feltéve hogy a felhasznált anyagok kimutathatóan nagyon jó minőségűek és a gyártási módszer megfelel a tervezett használatnak. Ellenkező esetben a tényezőt általános szabály szerint magasabb értékben határozzák meg az egyenértékű biztonsági szint biztosítása érdekében. A textilköteleken, szövetszalagokon vagy -hevedereken nem lehet csomó, kötés vagy toldás, csak a hevederek végein, kivéve a végtelenített hevedert;

d)a hevederre felszerelt, vagy azzal együtt használt minden fém alkatrészre olyan biztonsági tényezőt kell kiválasztani, amely megfelelő biztonsági szintet garantál; ez a tényező általános szabály szerint: 4;

e)több pászmából álló heveder legnagyobb terhelhetőségét a leggyengébb pászma biztonsági tényezője, a pászmák száma és egy, a heveder kialakításától függő csökkentő tényező alapján határozzák meg;

f)annak ellenőrzése érdekében, hogy a megfelelő biztonsági tényezőt elérték, a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének minden egyes, az a), b), c) és d) pontokban említett alkatrész esetében el kell végeznie, vagy el kell végeztetnie a megfelelő vizsgálatokat.

4.1.2.6.Mozgások vezérlése

A mozgásokat vezérlő szerkezeteknek úgy kell működniük, hogy a gépek, amelyekre fel vannak szerelve, biztonságosak legyenek.

a)A gépet úgy kell megtervezni, gyártani és eszközökkel felszerelni, hogy részelemei mozgásának amplitúdója meghatározott határokon belül maradjon. Ezeknek a szerkezeteknek a működését, ahol indokolt, figyelmeztetésnek kell megelőznie.

b)Ahol több rögzített vagy sínpályás gépipari terméket ugyanazon a helyen egyidejűleg lehet működtetni, és ez az összeütközés veszélyével jár, ezeket a gépeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy illeszthetőek legyenek olyan rendszerekhez, amelyekkel ezeket a kockázatokat el lehet kerülni.

c)A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a terhek ne csúszhassanak el veszélyesen, vagy ne eshessenek le szabadon és váratlanul, még akkor sem, ha energiaellátás részleges vagy teljes kimaradása következik be, vagy ha a kezelőszemély a gép működését leállítja.

d)Normál üzemeltetési feltételek mellett a teher leengedése nem történhet kizárólag súrlódásos fékezéssel, kivéve olyan gép esetében, amelynek a működéséhez ez a megoldás szükséges.

e)A tehermegfogó eszközöket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a terhek véletlen leesése elkerülhető legyen.

4.1.2.7.Teher mozgása kezelés közben

A gép vezetőhelyét úgy kell elhelyezni, hogy a lehető legnagyobb rálátást biztosítsa a mozgó részek mozgási pályáira, hogy elkerülhetők legyenek a személyekkel, eszközökkel vagy másik géppel való esetleges összeütközések, amelyek az egy időben történő mozgások esetén jelenthetnek veszélyt.

A vezetett terhet mozgató gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a személyeket ne érhesse sérülés a teher, a fülke vagy az ellensúlyok mozgása miatt.

4.1.2.8.Rögzített szinteket kiszolgáló gépek

4.1.2.8.1. A fülke mozgása

A rögzített szinteket kiszolgáló gépek fülkéinek mozgatását a felvonóbejárók megközelítéséhez és a felvonóbejáróknál merev pálya mentén kell végezni. Az ollós rendszereket merev megvezetésnek kell tekinteni.

4.1.2.8.2. A fülke megközelítése

Ahol személyek megközelíthetik a fülkét, a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a megközelítéskor a fülke rögzített állapotát biztosítani lehessen, különösen be- és kirakodáskor.

A gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a fülke és a kiszolgáló bejáró közötti szintkülönbség ne okozhasson botlásveszélyt.

4.1.2.8.3. A mozgó fülkével való érintkezés veszélyei

Ahol szükséges, a 4.1.2.7. pont második bekezdésében előírt követelmények teljesítése érdekében a mozgásteret normál üzemeltetés közben megközelíthetetlenné kell tenni.

Ha felülvizsgálat vagy karbantartás közben fennáll a veszély, hogy a fülke alatt vagy felett tartózkodó személyek összezúzódhatnak a fülke és bármely rögzített elem között, elegendő helyet kell biztosítani fizikai búvóhely (menekülőfülke) vagy a fülke mozgását blokkoló mechanikus eszközök segítségével.

4.1.2.8.4. A fülkéről leeső teher okozta veszély

Ahol fennáll a veszély a fülkéről leeső teher miatt, a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ezt a veszélyt el lehessen kerülni.

4.1.2.8.5. Felvonóbejárók

A felvonóbejáróknál tartózkodó személyeknek a mozgó fülkével vagy más mozgó részekkel történő érintkezéséből adódó veszélyeket el kell kerülni.

Ha fennáll a veszély, hogy személyek a mozgástérbe eshetnek, amikor a fülke nincs a felvonóbejárónál, védőburkolatokat kell felszerelni ennek a veszélynek az elkerülése érdekében. Az ilyen védőburkolatok nem nyílhatnak a mozgástér irányába. Fel kell szerelni őket olyan kapcsolószerkezettel, amelyet a fülke helyzete vezérel, és amely megakadályozza:

a)a fülke veszélyes mozgását, amíg a védőburkolatok nincsenek becsukva és lezárva;

b)a védőburkolat veszélyes kinyitását, amíg a fülke meg nem áll a megfelelő felvonóbejárónál.

4.1.3.A célra való alkalmasság

Amikor emelőgépet vagy emelőtartozékokat először hoznak forgalomba vagy helyeznek üzembe, a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének gondoskodnia kell a megfelelő intézkedések megtételével, vagy azok végrehajtatásával, hogy a használatra kész gép vagy az emelőtartozék – akár kézi, akár energia általi meghajtású – biztonságosan eleget tesz meghatározott céljainak.

A 4.1.2.3. pontban említett statikai és dinamikai vizsgálatokat el kell végezni minden üzembe helyezendő emelőgépen.

Ha a gépet nem lehet a gyártó telephelyén vagy meghatalmazott képviselőjének telephelyén összeszerelni, a megfelelő intézkedéseket a gyártó, annak meghatalmazott képviselője vagy a gyártó nevében eljáró más vizsgálati alany általi használat helyén kell megtenni. Egyébként az intézkedéseket meg lehet tenni a gyártó telephelyén és a használat helyén is.

4.2.A NEM KÉZI ERŐVEL MŰKÖDTETETT GÉPIPARI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

4.2.1.Mozgások vezérlése

A gép vagy részelemei mozgásainak vezérléséhez rögzítve tartandó vezérlőelemeket kell használni. Ugyanakkor, rész- vagy teljes mozgásoknál, ahol nem áll fenn a teher vagy a gép ütközésének veszélye, ezeket az elemeket helyettesíteni lehet a meghatározott szinteken automatikus megállásokat lehetővé tevő vezérléssel anélkül, hogy a mozgást vezérlő kezelőelemet folyamatosan működtetni kellene.

4.2.2.Tehervezérlés

A legalább 1 000 kilogramm legnagyobb teherbírású gépeket, valamint a 40 000 Nm billentőnyomaték feletti gépeket el kell látni olyan szerkezettel, amely figyelmezteti a vezetőt és megakadályozza a teher veszélyes mozgását:

a)a gép túlterhelése esetén, akár a legnagyobb terhelés következtében, akár a túlzott teher miatt előálló legnagyobb nyomaték következtében, vagy

b)a billentőnyomaték meghaladása esetén.

4.2.3.Kábellel megvezetett berendezések

Kötélpályákat, vontatókat vagy vontatóállványokat ellensúllyal vagy olyan szerkezettel kell ellátni, amely biztosítja a kötélfeszesség állandó szabályozását.

4.3.INFORMÁCIÓK ÉS JELÖLÉSEK

4.3.1.Láncok, kötelek és hevederek

Minden emelőlánc-, kötél- vagy hevederszakaszon, amely nem része egy egységnek, el kell helyezni egy jelölést, vagy ahol ez nem lehetséges, egy lemezt vagy eltávolíthatatlan gyűrűt, amely feltünteti a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevét és címét és a vonatkozó tanúsítványt azonosító hivatkozást.

A fenti tanúsítványnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)a gyártó neve és címe, és ahol indokolt, a meghatalmazott képviselő neve és címe;

b)a lánc vagy kötél leírása, amely tartalmazza:

I.névleges méretét,

II.szerkezetét,

III.az alapanyagát, és

IV.az alapanyagon végzett minden különleges metallurgiai kezelést;

c)az alkalmazott vizsgálati módszert;

d)azt a legnagyobb megengedhető terhelést, amelynek használat közben a láncot vagy kötelet ki lehet tenni. A tervezett alkalmazások alapján értéksorozatot lehet megadni.

4.3.2.Teheremelő eszközök

A teheremelő eszközökön fel kell tüntetni a következő adatokat:

I.az anyag azonosítását, ahol ez az információ a biztonságos használathoz szükséges;

II.a megengedett legnagyobb terhelést.

Azoknak a teheremelő eszközöknek az esetében, amelyeken a jelölés elhelyezése fizikailag lehetetlen, az első bekezdésben említett adatokat egy lemezen vagy valamely más eszközön kell feltüntetni, és azt biztonságosan az eszközhöz kell rögzíteni.

Az adatoknak olvashatóaknak kell lenniük, és olyan helyen kell elhelyezni azokat, ahol tartósan megmaradnak a megmunkálás, elhasználódás stb. mellett, illetve nem csökkentik az eszköz szilárdságát.

4.3.3.Emelőgép

A legnagyobb teherbírást a gépen feltűnő helyen kell feltüntetni. Ennek a jelölésnek olvashatónak, maradandónak és nem kódolt formátumúnak kell lennie.

Ahol a legnagyobb teherbírás a gép összeállításától függ, minden kezelőállást el kell látni egy teherbírási adatlappal, amely lehetőleg diagramokkal vagy táblázatokkal tünteti fel a különböző összeállításokra megengedett teherbírást.

A kizárólag áruk emelésére tervezett gépen, amely fel van szerelve személyek által is megközelíthető fülkével, jól láthatóan és maradandóan fel kell tüntetni, hogy a személyek emelésére tilos használni. Ennek a figyelmeztetésnek minden megközelíthető helyről jól kell látszania.

4.4.HASZNÁLATI UTASÍTÁS

4.4.1.Teheremelő eszközök

Minden teheremelő eszközhöz vagy kereskedelmi szempontból nem megosztható gyártási sorozatú teheremelő eszközhöz mellékelni kell használati utasítást, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a)a tervezett használatot;

b)használati korlátozásokat (különösen azoknál a teheremelő eszközöknél, mint például a mágneses vagy vákuumos emelőlapok, amelyek nem felelnek meg teljes mértékben a 4.1.2.6. e) pontnak);

c)az összeszerelésre, a használatra és a karbantartásra vonatkozó utasításokat;

d)az alkalmazott statikai vizsgálati tényezőt.

4.4.2.Emelőgép

Az emelőgépekhez mellékelni kell használati utasítást, amely az alábbi információkat tartalmazza:

a)a gép műszaki jellemzői és különösen:

I.a megengedett legnagyobb teherbírás, és ahol indokolt, a 4.3.3. pontban leírt terhelési adatlap vagy táblázat másolata,

II.a reakcióerők az alátámasztási és rögzítési pontoknál, és ahol lehet, a vontatók jellemzői,

III.ahol indokolt, az ellensúly meghatározása és telepítési eszközei;

b)a karbantartási napló tartalma, ha azt nem mellékelik a géphez;

c)kezelési utasítás, különösen a működtetésre vonatkozóan, ha a kezelőnek nincs közvetlen rálátása a teherre;

d)ahol indokolt, a gyártó vagy meghatalmazott képviselője által vagy számára elvégzett statikai és dinamikai vizsgálat részleteit tartalmazó jegyzőkönyv;

e)a 4.1.3. pontban hivatkozott szükséges utasítások a gép első üzembe helyezése előtt elvégzendő intézkedésekről, ha a gépet nem a gyártó telephelyén szerelték össze abban a formában, ahogyan használni fogják.

5.A FÖLD ALATTI MUNKÁRA SZÁNT GÉPIPARI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

A föld alatti munkára szánt gépipari termékeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy megfeleljenek az ebben a fejezetben leírt valamennyi alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek (lásd Általános alapelvek, 4. pont).

5.1.A STABILITÁS HIÁNYÁBÓL EREDŐ VESZÉLYEK

A géppel hajtott alátámasztó biztosítóberendezést úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az előreléptetésnél a kijelölt irány tartható legyen, és ne csúszhasson el a terhelés felvétele közben és terhelés eltávolítása után. A berendezést az egyedi hidraulikus támok felső lapjain rögzítőpontokkal kell ellátni.

5.2.MOZGÁS

A géppel hajtott alátámasztó biztosítóberendezésnek lehetővé kell tennie a személyek akadálytalan mozgását.

5.3.VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK

A sínpályán mozgó gépek esetében a gyorsító- és fékberendezések irányításának kézi működtetésűnek kell lennie. Az indítóberendezés azonban lehet lábbal irányítható.

A géppel hajtott alátámasztó biztosítóberendezés vezérlőberendezéseit úgy kell megtervezni és gyártani, hogy helyváltoztatási műveleteknél a kezelőt egy beépített elem védje. A vezérlőberendezéseket védeni kell az alátámasztás véletlen elengedésével szemben.

5.4.LEÁLLÍTÁS

A föld alatti alkalmazásra használt sínen közlekedő önjáró gép vezérkörébe a gép mozgására ható éberségi berendezést kell felszerelni, hogy a mozgás leálljon, ha a vezető nem uralja a mozgást.

5.5.TŰZ

A 3.5.2. b) pontot kötelezően alkalmazni kell a fokozottan tűzveszélyes részeket tartalmazó gépekre.

A föld alatti alkalmazásra szánt gépek fékrendszerét úgy kell megtervezni és gyártani, hogy ne bocsásson ki szikrákat, illetve ne okozzon tüzet.

A föld alatti alkalmazásra szánt, belsőégésű motorokkal felszerelt gépeket csak olyan motorokkal szabad felszerelni, amelyek alacsony gőznyomású üzemanyaggal működnek, és amelyekben semmilyen villamos szikra nem keletkezhet.

5.6.KIPUFOGÓGÁZOK

A belsőégésű motoroknál nem alkalmazható felső füstgázkivezetés.

6.KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK SZEMÉLYEK EMELÉSÉBŐL ADÓDÓ KÜLÖNLEGES VESZÉLYEKET ELŐIDÉZŐ GÉPIPARI TERMÉKEKRE

A személyek emelésével kapcsolatban veszélyt jelentő gépipari termékeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy megfeleljenek az ebben a fejezetben leírt valamennyi alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek (lásd Általános alapelvek, 4. pont).

6.1.ÁLTALÁNOS

6.1.1.Mechanikai szilárdság

A bármilyen csapóajtóval ellátott fülkét úgy kell megtervezni és gyártani, hogy területe és szilárdsága megfeleljen a megengedett legnagyobb létszámnak és a legnagyobb terhelésnek.

A 4.1.2.4. és 4.1.2.5. pontban meghatározott elemekre megadott biztonsági tényező személyemelésre tervezett gépre nem alkalmazható, és általános szabály, hogy az értékét kétszerezni kell. A személyek vagy személyek és áruk emelésére tervezett gépet fel kell szerelni olyan fülkefelfüggesztő vagy alátámasztó rendszerrel, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy a megfelelő általános biztonságot garantálják, és megakadályozzák a fülke leesését.

Ha a fülkét kötelekkel vagy láncokkal függesztik fel, általános szabály, hogy legalább két, egymástól független kötélre vagy láncra van szükség, mindegyiket saját rögzítési ponttal ellátva.

6.1.2.A terhelés ellenőrzése nem emberi erővel mozgatott gépeknél

A 4.2.2. pont szerinti követelményeket a legnagyobb hasznos terhelés és billentőnyomaték nagyságától függetlenül alkalmazni kell, hacsak a gyártó nem igazolja, hogy túlterhelés és/vagy felborulás veszélye nem áll fenn.

6.2.VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK

Ahol a biztonsági előírások más megoldásokról nem rendelkeznek, a fülkét általában úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a benne tartózkodó személyek a lefelé és felfelé történő mozgást, és amennyiben szükséges, a fülke egyéb mozgásait vezérelni tudják.

Működés közben, ezeknek a vezérlőberendezéseknek előnyt kell élvezniük, az ugyanarra a mozgásra vonatkozó egyéb vezérlésekkel szemben, a vészleállítók kivételével.

Az előző bekezdésben említett mozgások vezérlése folyamatos vezérlési elven kell, hogy alapuljon, kivéve ha a fülke maga teljesen zárt. Ha nem áll fenn annak a kockázata, hogy a fülkén személyek vagy tárgyak ütköznek vagy róla leesnek, és a fülke felfelé vagy lefelé irányuló mozgása miatt sem áll fenn más kockázat, akkor az előre kiválasztott pozíciókban automatikus megállást lehetővé tevő vezérlőberendezések használhatók a folyamatos típusú vezérlőberendezések helyett.

6.3.A FÜLKÉBEN VAGY A FÜLKÉN TARTÓZKODÓ SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ VESZÉLYEK

6.3.1.A fülke mozgásából eredő veszélyek

A személyfelvonásra szolgáló gépet úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy a fülke gyorsulása vagy lassulása ne veszélyeztesse a személyeket.

6.3.2.Személyek fülkéről való leesésének veszélye

A fülke nem billenhet meg olyan mértékben, amely a benne tartózkodók leesésének veszélyét előidézheti, beleértve azt is, amikor a gép és a fülke mozog.

Ahol a fülke munkaállásként szolgál, gondoskodni kell a stabilitásról és a veszélyes mozgások megakadályozásáról.

Amennyiben az 1.5.15. pontban említett intézkedések nem elégségesek, a tartóművet fel kell szerelni a fülkében tartózkodó személyek számának megfelelő számú rögzítési ponttal. A rögzítési pontok legyenek elég erősek a leesés elleni egyéni védőeszköz rögzítéséhez.

A padlón vagy mennyezeten elhelyezett csapóajtót vagy az oldalsó ajtót úgy kell megtervezni és gyártani, hogy véletlenül ne nyílhasson ki, és csak olyan irányba nyílhasson, ami váratlan kinyílás esetén nem jár a kiesés veszélyével.

6.3.3.A fülkére eső tárgyak okozta veszély

Ahol fennáll a veszélye annak, hogy a fülkére ráeshetnek tárgyak, és személyeket veszélyeztethetnek, a fülkét fel kell szerelni védőtetővel.

6.4.RÖGZÍTETT FELVONÓBEJÁRÓKAT KISZOLGÁLÓ GÉPEK

6.4.1.A fülkében vagy a fülkén tartózkodó személyekre vonatkozó veszélyek

A fülkét úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a fülkében vagy a fülkén levő személyek és/vagy tárgyak bármilyen rögzített vagy mozgó elemmel való érintkezéséből adódó veszélyeket el lehessen kerülni. Ahol ennek a követelménynek a betartásához szükséges, a fülkének magának teljesen zárhatónak kell lennie, olyan ajtókkal, amelyeket felszereltek egy kapcsolóberendezéssel, ami a fülke veszélyes mozgását megakadályozza, ha az ajtók nincsenek zárva. Az ajtóknak zárva kell maradni, ha a fülke felvonóbejáratok között áll meg, és fennáll a veszélye a fülkéből való kiesésnek.

A gépet úgy kell megtervezni, gyártani, és ahol indokolt, berendezésekkel felszerelni, hogy a fülke irányítatlan felfele vagy lefele történő mozgása megakadályozható legyen. Ezeknek a berendezéseknek képesnek kell lenniük arra, hogy a fülkét a megengedett legnagyobb terhelésnél és az előrelátható maximális sebességnél leállítsák.

A leállítási művelet nem okozhat a fülkében levő személyekre veszélyes lassulást semmilyen terhelési körülmények mellett.

6.4.2.A felvonóbejáróknál levő vezérlőberendezések

A felvonóbejáratoknál elhelyezett vezérlőberendezések, kivéve a vészhelyzeti vezérlőberendezéseket, nem indíthatják el a fülkét, ha:

a)a fülkében levő vezérlőberendezés működésben van,

b)a fülke nincs a felvonóbejáratnál.

6.4.3.A fülke megközelítése

A felvonóbejáróknál és a fülkén levő védőburkolatokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a fülkébe való és az onnan történő be- és kiszállás biztonságos legyen, figyelembe véve a különböző emelendő árukat és személyeket.

6.5.JELÖLÉSEK

A fülkén fel kell tüntetni a biztonság szavatolásához szükséges információkat, amelyek tartalmazzák az alábbiakat:

a)a fülkében tartózkodó személyek megengedett számát,

b)a megengedett legnagyobb terhelést.

IV. MELLÉKLET

A. GÉPIPARI TERMÉKEK MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓJA

A műszaki dokumentációnak meg kell határoznia, hogy a gyártó milyen módon biztosítja, hogy a gépipari termékek megfeleljenek a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek.

A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

a)a gépészeti terméknek és rendeltetésszerű használatának teljes leírása;

b)azon kockázatok értékelése, amelyek ellen a gépipari termék tervezése és kialakítása védelmet nyújt;

c)a gépipari termékre alkalmazandó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények felsorolása;

d)a gépipari terméknek valamint alkatrészeinek, részegységeinek és áramköreinek tervezési és gyártási rajzai és tervei;

e)a d) pontban említett rajzoknak és terveknek, valamint a gépipari termék működésének megértéséhez szükséges ismertetők és magyarázatok;

f)a Bizottság által az 17. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott, a gép tervezésére és gyártására alkalmazott harmonizált szabványok vagy műszaki előírások hivatkozásai. A harmonizált szabványok részleges alkalmazása esetén a dokumentációban meg kell nevezni, hogy a szabvány mely részeit alkalmazták;

g)amennyiben harmonizált szabványokat nem vagy csak részben alkalmaztak, azon egyéb műszaki leírások ismertetése, amelyeket a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények teljesítése érdekében alkalmaztak;

h)az annak ellenőrzése céljából végzett tervezési számítások, ellenőrző vizsgálatok és vizsgálatok eredményei, hogy a gépipari termék eleget tesz-e a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek;

i)a gépnek az alkalmazandó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelőségét igazoló vizsgálatokról szóló jelentések;

j)annak leírása, hogy a gyártó a gépipari termék gyártása során milyen módon biztosítja, hogy az elkészült gépipari termék megfeleljen a tervezési előírásoknak;

k)a III. melléklet 1.7.4. pontjában előírt gyártói utasítások és tájékoztató egy példánya;

l)adott esetben a részben kész gépek beépítéséről szóló, az V. mellékletben meghatározott nyilatkozat és az ilyen gépek összeszerelési utasításai;

m)sorozatgyártású gépipari termékek esetében azok a belső intézkedések, amelyek végrehajtásának célja, hogy a gépipari termék továbbra is megfeleljen ennek a rendeletnek;

n)a biztonsággal kapcsolatos szoftver forráskódja vagy programozott logikája annak igazolására, hogy a gépipari termék megfelel e rendeletnek az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére, feltéve, hogy ez szükséges ahhoz, hogy az említett hatóságok ellenőrizni tudják a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelést;

o)érzékelővel táplált, távirányítású vagy önműködő gépipari termék esetében, ha a biztonsággal kapcsolatos műveleteket érzékelők adatai vezérlik, szükség esetén a rendszer általános jellemzőinek, képességeinek és korlátainak leírása, az alkalmazott adatok, fejlesztési, tesztelési és érvényesítési eljárások, az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendeletben 4 + a mesterséges intelligencia (MI) rendszerekre vonatkozóan meghatározott követelmények sérelme nélkül ha a biztonsággal kapcsolatos szoftver mesterséges intelligencia rendszert tartalmaz;

p)a gyártó által az alkatrészekre, szerelvényekre vagy a kész gépre vonatkozóan végzett kutatások és vizsgálatok eredményei annak meghatározására, hogy a gép biztonságosan összeszerelhető és üzembe helyezhető-e a tervezése és kivitelezése alapján.

B. A RÉSZBEN KÉSZ GÉP MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓJA

A műszaki dokumentációnak meg kell határoznia, hogy a gyártó milyen módon biztosítja, hogy a gépipari termékek megfeleljenek a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek.

A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

a)a részben kész gépnek és rendeltetésszerű használatának teljes leírása;

b)azon kockázatok értékelése, amelyek ellen a részben kész gép tervezése és kialakítása védelmet nyújt; a részben kész gépre alkalmazandó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények felsorolása;

c)a részben kész gépnek valamint alkatrészeinek, részegységeinek és áramköreinek tervezési és gyártási rajzai és tervei;

d)a d) pontban említett rajzoknak és terveknek, valamint a részben kész gép működésének megértéséhez szükséges ismertetők és magyarázatok;

e)a részben kész gép tervezése és gyártása során alkalmazott, a 18. cikk szerinti harmonizált szabványokra vonatkozó hivatkozások. A harmonizált szabványok részleges alkalmazása esetén a dokumentációban meg kell nevezni, hogy a szabvány mely részeit alkalmazták;

f)amennyiben harmonizált szabványokat nem vagy csak részben alkalmaztak, azon egyéb műszaki leírás ismertetése, amelyeket a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények teljesítése érdekében alkalmaztak;

g)az annak ellenőrzése céljából végzett tervezési számítások, ellenőrző vizsgálatok és vizsgálatok eredményei, hogy a részben kész gép eleget tesz-e a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek;

h)a részben kész gépnek az alkalmazandó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelőségét igazoló vizsgálatokról szóló jelentések;

i)annak leírása, hogy a gyártó a részben kész gép gyártása során milyen módon biztosítja, hogy a részben kész gép megfeleljen a tervezési előírásoknak;

j)a III. melléklet 1.7.4. pontjában előírt, a részben kész gépre vonatkozó összeszerelési utasítás egy példánya;

k)sorozatgyártású részben kész gépipari termékek esetében azon belső intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a részben kész gépészeti termék ezen irányelv rendelkezéseinek folyamatosan megfeleljen;

l)a biztonsággal kapcsolatos szoftver forráskódja vagy programozott logikája az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére, feltéve, hogy ez szükséges ahhoz, hogy az említett hatóságok ellenőrizni tudják a III. mellékletben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelést:

m)érzékelővel táplált, távirányítású vagy önműködő részben kész gép esetében, ha a biztonsággal kapcsolatos műveleteket érzékelők adatai vezérlik, szükség esetén a rendszer általános jellemzőinek, képességeinek és korlátainak leírása, az alkalmazott adatok, fejlesztési, tesztelési és érvényesítési eljárások, a mesterséges intelligenciáról szóló (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendeletben 5 + a mesterséges intelligencia (MI) rendszerekre vonatkozóan meghatározott követelmények sérelme nélkül ha a biztonsággal kapcsolatos szoftver mesterséges intelligencia rendszert tartalmaz;

n)a gyártó által az alkatrészekre, szerelvényekre vagy a kész gépre vonatkozóan végzett kutatások és vizsgálatok eredményei annak meghatározására, hogy a gép biztonságosan összeszerelhető és üzembe helyezhető-e a tervezése és kivitelezése alapján.

V. MELLÉKLET

A RÉSZBEN KÉSZ GÉPEK KIVÉTELÉVEL A GÉPIPARI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ ... sz. 6 EU-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT 

Ez a nyilatkozat kizárólag (a részben kész gépek kivételével) a gépipari termékek arra az állapotára vonatkozik, amelyben forgalomba hozták, és kizár minden olyan alkatrészt, amelyet hozzáadnak, és/vagy olyan műveletet, amit a végső felhasználó ezt követően végez rajta, kivéve, ha lényeges módosítás történt a gépipari terméken.

1.Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban az alábbi adatokat fel kell tüntetni: Gépipari termék (termék-, típus-, tétel-, vagy sorozatszám):

2.A gyártónak és adott esetben meghatalmazott képviselőjének neve és címe:

3.Az a cím, ahol a gépipari termék állandó jelleggel be van szerelve, csak épületbe vagy építménybe beépített emelőgépek esetén:

4.Ez a megfelelőségi nyilatkozat a gyártó kizárólagos felelősségére kerül kiadásra:

5.A nyilatkozat tárgya (a gépek nyomonkövethetőséget lehetővé tevő termékazonosítója; amennyiben a gépipari termék azonosításához szükséges, megfelelően szemléletes színes kép is feltüntethető):

6.A nyilatkozat 4. pontban említett tárgya megfelel a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak:

7.A 17. cikk (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által elfogadott harmonizált szabványokra vagy műszaki előírásokra való hivatkozás és a szabvány dátumának megadása, vagy az azon egyéb műszaki leírásokra való hivatkozás – az adott leírás dátumával együtt –, amelyekre a megfelelőségi nyilatkozat vonatkozik:

8.Adott esetben a(z) … (név, szám) … bejelentett szervezet elvégezte az EU-típusvizsgálatot (B. modul), és kiadta a(z) … (hivatkozás az érintett tanúsítványra) EU-típusvizsgálati tanúsítványt, amelyet a belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség (C. modul) követ:

9.Adott esetben a gépipari termék megfelelőségértékelési eljárásnak van alávetve... (belső gyártásellenőrzés (A. modul) vagy teljes minőségbiztosítás (H. modul)... a bejelentett szervezet felügyelete alatt... (név, szám):

10.További tájékoztatás:

A tanúsítványt a következő nevében és megbízásából írták alá: …

(a kiállítás helye és dátuma):

(név, beosztás) (aláírás):

A RÉSZBEN KÉSZ GÉP BEÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ... sz. 7 EU NYILATKOZAT

A beépítési nyilatkozatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

1.Részben kész gép (termék-, típus-, tétel-, vagy sorozatszám):

2.A gyártónak és adott esetben meghatalmazott képviselőjének neve és címe:

3.Ez a beépítési nyilatkozat a gyártó kizárólagos felelősségére kerül kiadásra:

4.A nyilatkozat tárgya (a részben kész gépek nyomonkövethetőséget lehetővé tevő termékazonosítója; amennyiben a részben kész gép azonosításához szükséges, megfelelően szemléletes színes kép is feltüntethető):

5.Nyilatkozatot arról, hogy az (EU) …/…… európai parlamenti és tanácsi rendelet+ 8 mely alapvető követelményeit alkalmazták és teljesítették, és hogy a vonatkozó műszaki dokumentációt a IV. melléklet B. része szerint készítették el, valamint, ahol indokolt, nyilatkozatot arról, hogy a részben kész gép egyéb vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak is megfelel:

6.A 17. cikk (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által elfogadott harmonizált szabványokra vagy műszaki előírásokra való hivatkozás és a szabvány dátumának megadása, vagy az azon egyéb műszaki leírásokra való hivatkozás – az adott leírás dátumával együtt –, amelyekre a megfelelőségi nyilatkozat vonatkozik:

7.Annak elfogadása, hogy a nemzeti hatóságok indokolt kérésére a részben kész gépre vonatkozó információkat átadják. Ebben meg kell határozni az információ átadásának módját, a részben kész gép gyártója szellemi tulajdonjogának sérelme nélkül:

8.Nyilatkozat, hogy a részben kész gépet addig nem szabad üzembe helyezni, amíg arról a kész gépről, amelybe beépítik, el nem készült az ezen rendeletnek való megfelelőségről szóló nyilatkozat, ahol ez indokolt:

9.További tájékoztatás:

A tanúsítványt a következő nevében és megbízásából írták alá: …

(a kiállítás helye és dátuma):

(név, beosztás) (aláírás):

VI. MELLÉKLET

BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉS

(A. modul)

1.A belső gyártásellenőrzés az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 3. és 4. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelősségére nyilatkozik arról, hogy a gépipari termékek megfelelnek e rendelet vonatkozó követelményeinek.

2.Műszaki dokumentáció

A gyártónak el kell készítenie a IV. mellékletben ismertetett műszaki dokumentációt.

3.Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy a gyártott gépipari termék megfeleljen a 2. pontban említett műszaki dokumentációnak és e rendelet vonatkozó követelményeinek.

4.CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

4.1.A gyártó az e rendelet értelmében alkalmazandó követelményeknek megfelelő gépipari termékek mindegyikén feltünteti a CE-jelölést.

4.2.A gyártó a 20. cikk szerint a gépipari termék minden modelljére vonatkozóan uniós megfelelőségi nyilatkozatot készít, és a műszaki dokumentációval együtt a gépipari termék forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése után tíz évig a nemzeti hatóság számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban azonosítani kell azt a gépipari terméket, amelyre vonatkozóan azt elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát kérésre hozzáférhetővé kell tenni az érintett hatóságok számára.

5.Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 4. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselő révén is teljesíthetőek, amennyiben azok szerepelnek a megbízásban.

VII. MELLÉKLET

EU-TÍPUSVIZSGÁLAT

(B. modul)

1.Az EU-típusvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amelynek keretében egy bejelentett szervezet megvizsgálja a gépipari termék műszaki tervét, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy a gépipari termék műszaki terve megfelel e rendelet alkalmazandó előírásainak.

2.Az EU-típusvizsgálat elvégzésekor értékelni kell a gépipari termék megfelelő műszaki kialakítását a műszaki dokumentáció vizsgálata, valamint a gépipari terméknek a tervezett gyártás tekintetében reprezentatív mintadarabján (gyártási típuson) végzett vizsgálat révén.

3.EU-típusvizsgálat iránti kérelem

A gyártónak az EU-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet egyetlen, általa választott bejelentett szervezethez kell benyújtania.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)a gyártó neve és címe, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor a meghatalmazott képviselő neve és címe is;

b)írásbeli nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)a IV. mellékletben ismertetett műszaki dokumentáció;

d)a gépipari terméknek a tervezett gyártás tekintetében reprezentatív mintadarabja(i). A bejelentett szervezet további mintákat kérhet, ha ezekre tesztprogramjának végrehajtásához szüksége van. Olyan sorozatgyártású gépipari termékek esetében, amelyeknél a sorozat minden egyes darabja egy adott felhasználó igényeinek megfelelően kerül kialakításra, a különböző felhasználók köre szempontjából reprezentatív mintadarabokat kell biztosítani, az olyan gépipari termékek esetében pedig, amelyekből egy adott felhasználó igényeinek megfelelően egyetlen darab készül, egy alapmodellt kell biztosítani.

4.EU-típusvizsgálat

A bejelentett szervezet:

a)a gépipari termék megfelelő műszaki kialakításának értékelése céljából megvizsgálja a műszaki dokumentációt. Az ilyen vizsgálat során a IV. melléklet második albekezdésének j) pontját nem kell figyelembe venni;

b)olyan sorozatgyártású gépipari termékek esetében, amelyeknél a sorozat minden egyes darabja egy adott felhasználó igényeinek megfelelően kerül kialakításra, megvizsgálja az intézkedések leírását megfelelőségük értékelése céljából;

c)ellenőrzi, hogy a mintadarab(ok) gyártása a műszaki dokumentációban leírtak szerint történt-e, továbbá megállapítja, melyek azok az összetevők, amelyeket a Bizottság által a 17. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott vonatkozó harmonizált szabványok és/vagy műszaki előírások alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően terveztek meg, és melyek azok az összetevők, amelyeket az egyéb műszaki előírásokkal összhangban terveztek meg;

d)elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrizheti, hogy ahol a gyártó úgy döntött, hogy a vonatkozó harmonizált szabványok szerinti megoldásokat alkalmazza, azokat megfelelően alkalmazta-e;

e)elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrzi, hogy ahol nem a Bizottság által a 17. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott vonatkozó harmonizált szabványok szerinti megoldásokat alkalmazták, a gyártó által alkalmazott, többek között más műszaki leírások szerinti megoldások teljesítik-e a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, valamint hogy megfelelően alkalmazták-e ezeket a megoldásokat.

5.Vizsgálati jegyzőkönyv

A bejelentett szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvet kell készítenie, melyben rögzítenie kell a 4. ponttal összhangban végzett tevékenységeket és azok eredményeit. A 32. cikkben említett, bejelentő hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek sérelme nélkül a bejelentett szervezet e jelentés tartalmát kizárólag a gyártó hozzájárulásával teheti részben vagy egészben közzé.

6.EU-típusvizsgálati tanúsítvány

6.1.Ha a típus megfelel a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, a bejelentett szervezetnek EU-típusvizsgálati tanúsítványt kell kiállítania a gyártó részére.

Az újonnan kiállított, illetve adott esetben a megújított tanúsítvány érvényességi ideje nem haladhatja meg az öt évet.

6.2.Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)a bejelentett szervezet neve és azonosító száma;

b)a gyártó neve és címe, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor a meghatalmazott képviselő neve és címe is;

c)a tanúsítvány hatálya alá tartozó gépipari termék megnevezése (típusszám);

d)arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a gépipari termék típusa megfelel a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek;

e)amennyiben a Bizottság által az 17. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott harmonizált szabványokat vagy műszaki előírásokat részben vagy egészben alkalmazták, az említett szabványokra vagy azok részeire való hivatkozások;

f)egyéb műszaki előírások alkalmazása esetén az említett műszaki leírásokra való hivatkozások;

g)adott esetben a gépipari termék teljesítményszintje(i) vagy védelmi osztálya;

h)a kiállítás napja, a lejárat napja, illetve adott esetben a megújítás időpontja(i);

i)a tanúsítvány kiállításának esetleges feltételei.

6.3.Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak egy vagy több melléklete is lehet.

6.4.Amennyiben a típus nem felel meg a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, a bejelentett szervezetnek meg kell tagadnia az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiállítását, és az elutasítás részletes indoklása mellett tájékoztatnia kell erről a kérelmezőt.

7.Az EU-típusvizsgálati tanúsítvány felülvizsgálata

7.1.A bejelentett szervezetnek a tudomány általánosan elismert mindenkori állásában bekövetkező valamennyi olyan változásról tájékozódnia kell, amely arra utal, hogy a jóváhagyott típus a továbbiakban nem feltétlenül felel meg a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, és meg kell állapítania, hogy ezek a változások igényelnek-e további vizsgálatot. Amennyiben igen, a bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell erről a gyártót.

7.2.A gyártónak értesítenie kell az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott típus, illetve a műszaki dokumentáció minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja a gépipari terméknek a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelését vagy az adott tanúsítvány érvényességének feltételeit. Az ilyen módosítások az eredeti EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában további jóváhagyást igényelnek.

7.3.A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a gépipari termék a tudomány mindenkori állását figyelembe véve folyamatosan megfeleljen a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek.

7.4.A gyártónak a következők szerint fel kell kérnie a bejelentett szervezetet, hogy vizsgálja felül az EU-típusvizsgálati tanúsítványt:

a)a jóváhagyott típusnak a 7.2. pontban említett módosítása esetén;

b)a tudomány állásának a 7.3. pontban említett változása esetén;

c)legkésőbb a tanúsítvány lejárati időpontja előtt.

Annak érdekében, hogy a bejelentett szervezet el tudja látni feladatait, a gyártónak legkorábban az EU-típusvizsgálati tanúsítvány lejártát 12 hónappal megelőzően, és legkésőbb azt 6 hónappal megelőzően be kell nyújtania kérelmét.

7.5.A bejelentett szervezetnek meg kell vizsgálnia a gépipari termék típusát, és – amennyiben azt a végrehajtott módosítások szükségessé teszik – el kell végeznie azokat a releváns teszteket, amelyek alapján meggyőződhet arról, hogy a jóváhagyott típus továbbra is megfelel a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek. Ha a bejelentett szervezet meggyőződött arról, hogy a jóváhagyott típus továbbra is megfelel a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, megújítja az EU-típusvizsgálati tanúsítványt. A bejelentett szervnek biztosítania kell, hogy a felülvizsgálati eljárás még az EU-típusvizsgálati tanúsítvány lejárta előtt lezáruljon.

7.6.Amennyiben a 7.4. pont a) és b) alpontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek, egyszerűsített felülvizsgálati eljárást kell alkalmazni. Ez esetben a gyártónak az alábbiakat kell a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátania:

a)Saját neve és címe, valamint az érintett EU-típusvizsgálati tanúsítvány azonosító adatai;

b)annak megerősítése, hogy nem került sor a jóváhagyott típusnak – ezen belül többek között az anyagoknak, az alkatrészeknek vagy a részegységeknek – a 7.2. pont szerinti módosítására, sem pedig a Bizottság által a 17. cikk (3) bekezdése szerint elfogadott, vonatkozó harmonizált szabványok vagy egyéb műszaki leírások módosítására;

c)annak megerősítése, hogy a tudomány állásának a 7.3. pontban említett megváltozására nem került sor; valamint

d)a termékre vonatkozó aktuális rajzok és fényképek, valamint a termékjelölés és tájékoztató másolata, ha ezeket korábban nem nyújtották be;

Ha a bejelentett szervezet megerősítette, hogy nem került sor sem a jóváhagyott típus 7.2. pont szerinti módosítására, sem pedig a tudomány állásának a 7.3. pontban említett megváltozására, az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást kell alkalmazni, a 7.5. pont szerinti vizsgálatokat és teszteket nem kell elvégezni. Ebben az esetben a bejelentett szervezetnek meg kell újítania az EU-típusvizsgálati tanúsítványt.

A megújítás díjának arányosnak kell lennie az egyszerűsített eljárással járó adminisztratív teher nagyságával.

Ha a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a tudomány állása a 7.3. pontban foglaltak szerint megváltozott, a 7.5. pontban foglalt eljárás alkalmazandó.

7.7.Amennyiben a felülvizsgálatot követően a bejelentett szervezet megállapítja, hogy az EU-típusvizsgálati tanúsítvány már nem érvényes, visszavonja azt, és a gyártó köteles beszüntetni az érintett gépészeti termék forgalmazását.

8.Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát az általa kibocsátott vagy visszavont EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy ezek kiegészítéseiről, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – a bejelentő hatóság rendelkezésére bocsátja az elutasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott tanúsítványok és/vagy kiegészítések jegyzékét.

Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet az általa visszautasított, visszavont, felfüggesztett vagy egyéb módon korlátozott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről, továbbá kérésre az általa kiadott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről.

Kérésre a Bizottság, a tagállamok és a többi bejelentett szervezet másolatot kaphat az EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítéseikről. Kérés esetén a Bizottság és a tagállamok megkaphatják a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által végzett vizsgálatok eredményeinek egy példányát.

A bejelentett szervezet az EU-típusvizsgálati tanúsítvány érvényességének lejártát követően öt évig köteles megőrizni a tanúsítványnak, illetve mellékleteinek és kiegészítéseinek másolatát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentációt tartalmazó műszaki dokumentációt.

9.A gyártó az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak, valamint a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a műszaki dokumentációval együtt a gépipari termék forgalomba hozatala után 10 évig.

10.A 3. pontban említett kérelmet a gyártó meghatalmazott képviselője is benyújthatja, és teljesítheti a 7.2., 7.4. és 9. pontban meghatározott kötelezettségeket, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

VIII. MELLÉKLET

BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉSEN ALAPULÓ TÍPUSMEGFELELŐSÉG (C. modul)

1.A belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és a 3. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelősségére nyilatkozik arról, hogy az érintett gépipari termék megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek e rendelet vonatkozó követelményeinek.

2.Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy a gépipari termékek megfeleljenek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek.

3.CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

3.1.A gyártónak minden olyan gépipari terméken el kell helyeznie a CE-jelölést, amely megfelel az EU- típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint eleget tesz e rendelet vonatkozó követelményeinek.

3.2.A gyártó a gépipari termék modelljére vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt a gépipari termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóság számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban azonosítani kell azt a gépipari terméket, amelyre vonatkozóan azt elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát kérésre hozzáférhetővé kell tenni az érintett hatóságok számára.

4.Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselő révén is teljesíthetőek, amennyiben azok szerepelnek a megbízásban.

IX. MELLÉKLET

A TELJES MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSON ALAPULÓ MEGFELELŐSÉG

(H. modul)

1.A teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett gépipari termékek eleget tesznek ezen rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.

2.Gyártás

A gyártó a 3. pontban meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett gépipari termékek tervezése, gyártása, végső termékellenőrzése és vizsgálata céljából, a gyártót pedig a 4. pontban meghatározott módon felügyelik.

3.Minőségbiztosítási rendszer

3.1.A gyártónak az általa választott bejelentett szervezetnél kell kérelmeznie minőségbiztosítási rendszerének értékelését az érintett gépipari termékekkel kapcsolatban.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)a gyártó neve és címe, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor a meghatalmazott képviselő neve és címe is;

b)műszaki dokumentáció, a gyártásra szánt termékek mindegyik kategóriájának egy-egy modelljére vonatkozóan. A műszaki dokumentáció – adott esetben – legalább az alábbiakat tartalmazza:

i.    a gépipari termék általános leírását;

ii.    az összetevők, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzait és vázlatait;

iii.    a rajzok és vázlatok megértéséhez szükséges magyarázatokat, beleértve a gépipari termék működésének ismertetését;

iv.    a részben vagy egészben alkalmazott, a Bizottság által az 17. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott harmonizált szabványok vagy műszaki előírások és/vagy egyéb vonatkozó műszaki előírások jegyzéke, amelyekre nézve az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozást tettek közzé, és amennyiben ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, akkor azoknak a megoldásoknak az ismertetése, amelyeket e rendelet alapvető követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak. Részben alkalmazott harmonizált szabványok esetén a műszaki dokumentáció feltünteti, hogy mely részeket alkalmazták;

v.    az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok eredményeit stb.;

vi.    vizsgálati jelentéseket;

vii.    a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt; valamint

viii.    írásbeli nyilatkozatot arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be.

3.2.A minőségbiztosítási rendszer biztosítja, hogy a termékek teljesítik e rendelet rájuk vonatkozó követelményeit.

A gyártó által figyelembe vett összes szempontot, követelményt és rendelkezést rendszeres és rendezett módon dokumentálni kell írásbeli iránymutatások, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszer említett dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségi programok, tervek, kézikönyvek és nyilvántartások következetes értelmezését.

A dokumentáció különösen az alábbiak kellő mélységű ismertetését tartalmazza:

a)minőségi célkitűzések és szervezeti felépítés, a vezetőségnek a tervezéssel és a termék minőségével kapcsolatos felelőssége és hatásköre;

b)a tervezésre vonatkozó műszaki előírások, ideértve az alkalmazandó szabványokat, és amennyiben a Bizottság által a 17. cikk (3) bekezdésével összhangban. elfogadott vonatkozó harmonizált szabványokat és/vagy műszaki előírásokat nem teljes egészükben alkalmazzák, azokat az eszközöket, amelyeket e rendeletnek a gépipari termékre vonatkozó alapvető követelményeinek teljesítésére használnak;

c)tervezés-ellenőrzési és igazolási technikák, eljárások és módszeres intézkedések, amelyeket a gépipari termék szabályozott kategóriájába tartozó termékek tervezése során használnak;

d)az ezeknek megfelelő, alkalmazni kívánt gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, eljárások és szisztematikus intézkedések;

e)a gyártás előtt, alatt és után végzett vizsgálatok és tesztek, valamint azok elvégzésének gyakorisága;

f)a minőségi nyilvántartás, így például ellenőrzési jelentések és a vizsgálatok adatai, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;

g)az előírt tervezési és termékminőség, valamint a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének figyelemmel kísérésére szolgáló eszközök.

3.3.A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek.

A vonatkozó harmonizált szabványt és/vagy műszaki előírást végrehajtó nemzeti szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.

A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az értékelést végző csoportban legalább egy olyan tagnak kell lennie, aki tapasztalattal rendelkezik az érintett termékterület és terméktechnológia értékelése terén, és ismeri e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az ellenőrzésnek a gyártó telephelyén tett értékelő szemlét is magában kell foglalnia. Az auditcsoport felülvizsgálja a 3.1. b) pont ii. alpontjában említett műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni ezen rendelet alkalmazandó követelményeit, és hogy el tudja-e végezni az ahhoz szükséges vizsgálatokat, hogy biztosíthassa a gépipari termék e követelményeknek való megfelelését.

A gyártót vagy meghatalmazott képviselőjét tájékoztatni kell a határozatról.

Az értesítésnek tartalmaznia kell az ellenőrzés alapján levont következtetéseket és az indokolással ellátott értékelési döntést.

3.4.A gyártónak vállalnia kell, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeit, és hogy fenntartja a rendszert annak érdekében, hogy az megfelelő és hatékony maradjon.

3.5.A gyártónak a minőségbiztosítási rendszert érintő minden tervezett változtatásról tájékoztatnia kell a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer a továbbiakban is megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy újabb értékelés szükséges.

A bejelentett szervezet határozatáról értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat eredményeit és az indoklással ellátott értékelési határozatot.

4.A bejelentett szervezet felelősségébe tartozó felügyelet

4.1.A felügyelet célja meggyőződni arról, hogy a gyártó kellőképpen eleget tesz-e a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer által támasztott kötelezettségeknek.

4.2.A gyártó a felügyelet céljából beengedi a bejelentett szervezetet a tervezés, a gyártás, az ellenőrzés, a vizsgálat és a raktározás helyszíneire, és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különösen a következőket:

a)a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

b)a minőségbiztosítási rendszer tervezési részében előirányzott minőségi nyilvántartás, így az elemzések, számítások, vizsgálatok stb. eredményei;

c)a minőségbiztosítási rendszer gyártási részében előirányzott minőségi nyilvántartás, így a vizsgálati jegyzőkönyvek és a vizsgálatok adatai, a kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.

4.3.A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést ad a gyártónak.

4.4.Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet – vagy végeztethet – a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése érdekében. A gyártónak látogatási jelentést ad, és ha vizsgálatot végeztek, akkor vizsgálati jegyzőkönyvet is.

5.Megfelelőségi jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat

5.1.A gyártó minden egyes olyan terméken elhelyezi e rendeletben előírt megfelelőségi jelölést és – a 3.1. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.

5.2.A gyártó mindegyik gépipari termék modelljére vonatkozóan írásos megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt a gépipari termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóság számára elérhetővé teszi. A megfelelőségi nyilatkozat megnevezi a terméknek azt a modelljét, amelyre vonatkozóan elkészítették.

A megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

6.A gyártó a gépipari termék forgalomba hozatala után legalább tíz éven át a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a következőket:

a)a 3.1. pontban említett műszaki dokumentáció;

b)a 3.1. pontban említett minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentáció;

c)a 3.5. pontban említett jóváhagyott módosítás;

d)a bejelentett szervezettől kapott, a 3.5., a 4.3. és a 4.4. pontban említett döntések és jelentések.

7.Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságait a minőségbiztosítási rendszerek kiadott és visszavont jóváhagyásairól, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé teszi bejelentő hatóságai számára a minőségbiztosítási rendszerek visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.

Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa visszautasított, felfüggesztett vagy visszavont jóváhagyásáról, valamint – kérésre – a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott jóváhagyásáról.

8.Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3.1., a 3.5., az 5. és a 6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselő révén is teljesíthetők, amennyiben azok szerepelnek a megbízásban.

X. MELLÉKLET

A RÉSZBEN KÉSZ GÉPEK ÖSSZESZERELÉSI UTASÍTÁSAI

A részben kész gépek összeszerelési utasításainak tartalmazniuk kell azoknak a feltételeknek a leírását, amelyeket teljesíteni kell annak biztosítása érdekében, hogy a részben kész gépet megfelelően beépítsék a kész gépipari termékbe, és hogy a kész gépipari termék ne veszélyeztesse a személyek, valamint adott esetben a háziállatok és tulajdon épségét, valamint adott esetben a környezetet.

Az összeszerelési utasítást az Unió egyik olyan hivatalos nyelven kell elkészíteni, amely érthető annak a gépipari terméknek a gyártója számára, akinek a telephelyén a részben kész gépet összeszerelik, vagy a gyártó meghatalmazott képviselője számára.

XI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

(1)    + HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a ... dokumentumban szereplő rendelet számát, valamint az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(4) +     HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a ... dokumentumban szereplő rendelet számát, valamint az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.

(5) +     HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a ... dokumentumban szereplő rendelet számát, valamint az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.

(6)    A gyártó döntésétől függ, hogy megszámozza-e a megfelelőségi nyilatkozatot.

(7)    Választható, hogy a megfelelőségi nyilatkozatot számmal látják-e el.

(8)    HL: Kérjük, illessze be a szövegbe a ... dokumentumban szereplő rendelet számát, valamint az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe