EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.4.16.

COM(2021) 187 final

2018/0191(COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

„Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlament és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2018/0191 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

„Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlament és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1.Háttér-információk

2.A Bizottság javaslatának célja

Az Erasmus+ program a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (MFF) egyik finanszírozási eszköze, amelynek célja az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe való befektetés. A Bizottság összesen 30 milliárd EUR költségvetésre tett javaslatot.

Az Erasmus+ program általános célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén támogassa az emberek tanulmányi előmenetelét, szakmai és személyes fejlődését az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport területén Európában és Európán kívül, hozzájárulva ezáltal a fenntartható növekedéshez, a minőségi munkahelyek létrejöttéhez és a társadalmi kohézióhoz, az innováció serkentéséhez, továbbá az európai identitás és az aktív polgári szerepvállalás erősítéséhez. A program három fő intézkedés köré épül: 1) tanulási célú mobilitás, 2) szervezetek és intézmények közötti együttműködés, valamint 3) a szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás. A program integrált jellege, amely a formális, a nem formális és az informális tanulást is magába foglalja, tanulási lehetőségeket kínál az élet minden szakaszában.

Az elődprogram félidős értékelésének megállapításaival és az érdekelt felek véleményeivel összhangban az új Erasmus+ program fenntartja a stabilitást, ugyanakkor az új uniós szakpolitikai menetrend szélesebb körű törekvéseit tükröző javításokat, valamint új intézkedéseket és fellépéseket kínál. A jelentősen megerősített, inkluzív és kibővített program fokozza a mobilitást és a csereprogramokat.

3.Az Európai Parlament álláspontjával kapcsolatos megjegyzések

Az Európai Parlament 2019. március 28-án első olvasatban elfogadott álláspontja módosításokat javasolt a bizottsági javaslathoz, nevezetesen:

–Név: az Erasmus+ név megtartása (a Bizottság által javasolt Erasmus helyett);

–Költségvetés: a költségvetés megháromszorozása; az ágazati bontás felülvizsgálata (a szakmai oktatás és képzés 21 %-ról 23 %-ra; iskolai oktatás 15,2 %-ról 15,6 %-ra; a felnőttoktatás 4,8 %-ról 6 %-ra; a sport 1,8 %-ról 2 %-ra való növelése); az Európai Parlament által jóváhagyandó éves előirányzatok; lineáris kiadási profil a program hétéves időtartama alatt;

–Célkitűzések: a nemzetközi együttműködésre, az egész életen át tartó tanulásra és az európai hozzáadott értékre vonatkozó új egyedi célkitűzések;

–Irányítás: az éves munkaprogramok elfogadására vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok; a tárgyalások során az Európai Parlament olyan irányítási megoldásra irányuló kérést fogalmazott meg, amely biztosítaná a program végrehajtásával kapcsolatos politikai döntésekbe való bevonását;

–A program befogadásra irányuló dimenziójának erősítése: a befogadó jelleggel foglalkozó önálló fejezet és cikkek, amelyek előírják a Bizottság számára a befogadó jelleggel kapcsolatos intézkedések keretének létrehozását, a nemzeti irodák számára pedig a társadalmi befogadásra irányuló nemzeti stratégiák kidolgozását; konkrét célkitűzések és mutatók;

–Európai hozzáadott érték: a programintézkedések uniós hozzáadott értékének bizonyítására szolgáló kritériumok nem kimerítő listája;

–DiscoverEU: az alkalmazási kör kiterjesztése a 18 évesek helyett a 18–20 év közöttiekre;

–az európai egyetemeknek és szakképzési kiválósági központoknak legalább egy, valamely tagállamban letelepedett taggal kell rendelkezniük;

–Felnőtt korú tanulók: az 1. fő intézkedés (tanulási célú mobilitás) kibővítése az egyéni mobilitással;

–A sportra vonatkozó 1. fő intézkedés (tanulási célú mobilitás): az egyéni tanulási mobilitás kiterjesztése a szervezett keretek között sportoló fiatalokra, valamint a sportban érintett személyzet nemzetközi mobilitására;

–Szinergiák: a „kiválósági pecsét” használata a kohéziós politikai alapokból származó alternatív finanszírozás lehetővé tétele érdekében;

–Nemzetközi együttműködés: a programban részt vevő harmadik országok típusára való hivatkozások törlése; a harmadik országok felsőoktatással kapcsolatos kapacitásépítésére való hivatkozások beillesztése a 2. fő intézkedésbe (együttműködés); kiemelt figyelem a fejlődő országokra;

–Mutatók: a melléklet helyébe a mutatók részletesebb listája lépett.

Az Európai Parlament az első olvasatbeli álláspontját kísérő politikai nyilatkozatot is elfogadott, amelyben fenntartja az Európai Parlament jogát álláspontjának felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetés megháromszorozásának elmaradása esetén a program alapvető tevékenységei és a befogadás dimenziója ténylegesen megvalósulhasson. A nyilatkozat azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament által az európai egyetemeknek, a szakképzési kiválósági központoknak és a DiscoverEU-nak nyújtott támogatás a kísérleti szakaszok értékelésétől és az egyes kezdeményezések további meghatározásától függ.

A háromoldalú egyeztetések során elért megállapodás részeként a Bizottság elfogadta a következőket:

–A program neve Erasmus helyett Erasmus+;

–A program pénzügyi keretösszege folyó árakon 24,574 milliárd EUR és 2018-as árakon további 1,7 milliárd EUR kiegészítő támogatás, az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (azaz a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 5. cikkében és II. mellékletében előírt programspecifikus kiigazítás eredményeként; kis mértékben kiigazított ágazati költségvetési előirányzatok;

–Egy új melléklet, amely általánosságban leírja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosítható intézkedéseket;

–Megerősített befogadási dimenzió;

–Az európai hozzáadott értékről szóló új cikk beillesztése;

–A felnőtt tanulók mobilitása az 1. fő intézkedés (tanulási célú mobilitás) keretében;

–A sportolási célú mobilitás hatályának kiterjesztése a nemzetközi intézkedésekre;

–A kiválósági pecsét kifejezett említése;

–A programhoz nem társult harmadik országokban működő szervezetek részvételére vonatkozó cikk pontosítása;

–A mutatók bővített és átalakított listája.

A Bizottság abba is beleegyezett, hogy a szakképzési kiválósági központok platformjainak indikatív költségvetését illetően a következő nyilatkozatot teszi közzé:

„A jogalkotási és költségvetési hatóság hatáskörének sérelme nélkül a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy folyó árakon 400 millió EUR indikatív összeget különít el a szakképzési kiválósági központok platformjainak támogatására a program teljes időtartama alatt, feltéve, hogy a program időközi értékelése megerősíti az intézkedés eredményeinek pozitív értékelését.”

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját követően az Európai Parlament várhatóan hivatalosan is jóváhagyja majd a háromoldalú egyeztetések során született megállapodást.

4.A Tanács álláspontjával kapcsolatos megjegyzések

A Tanács álláspontja megfelel a háromoldalú egyeztetések során született megállapodásnak. A bizottsági javaslathoz képest bevezetett legfontosabb változtatások a következők:

–A program neve Erasmus helyett Erasmus+;

–A program pénzügyi keretösszege folyó árakon 24,574 milliárd EUR és 2018-as árakon további 1,7 milliárd EUR kiegészítő támogatás, az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (azaz a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 5. cikkében és II. mellékletében előírt programspecifikus kiigazítás eredményeként;

–A költségvetés felosztása a következőképpen módosul:

·Teljes keretösszeg:

·Az oktatás és képzés aránya 83,1 %-ról 83 %-ra csökkent;

·A sporté 1,8 %-ról 1,9 %-ra emelkedett;

·A nemzeti irodák irányítási díjai 3,2 %-ról 3,3 %-ra nőttek;

·Részesedések az oktatási és képzési költségvetésen belül:

·A felnőtt tanulók mobilitása 4,8 %-ról 5,8 %-ra nőtt;

·A szakoktatás és szakképzés 21 %-ról 21,5 %-ra nőtt;

·„Legalább” 1,8 % a Jean Monnet akcióra;

·„Legalább” 17 %-os részesedés a horizontális tevékenységek és a központilag irányított intézkedések számára, beleértve a Bizottság nyilatkozatában felvázolt, a szakképzési kiválósági központok számára előirányzott 400 millió EUR indikatív összeget;

·A rugalmassági tartalék 5,5 %-ról 4,1 %-ra csökkent;

–A felnőtt tanulók mobilitása az 1. fő intézkedés (tanulási célú mobilitás) keretében;

–Megerősített befogadási dimenzió (önálló fejezet két új cikkel);

–Egy új melléklet, amely általánosságban leírja a program intézkedéseit, megőrzi a program végrehajtásához szükséges rugalmasságot, és amely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosítható;

–A mutatók felülvizsgált és átstrukturált listája;

–A program határozott időtartama a többéves pénzügyi keret időtartamához igazodva;

–Visszamenőleges hatályú rendelkezések hozzáadása;

–A programhoz társult és nem társult harmadik országok részvételi feltételeire vonatkozó felülvizsgált rendelkezések.

A megállapodás általánosságban megőrzi a Bizottság eredeti javaslatának célkitűzéseit, fenntartja az ambíció szintjét és lehetővé teszi a program végrehajtásához szükséges rugalmasságot.

5.Következtetés

A Bizottság elfogadja a Tanács álláspontját.

6.A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság nyilatkozatot adott ki, amely a mellékletben található.

MELLÉKLET

Az Európai Bizottság nyilatkozata a szakképzési kiválósági központok platformjai számára elkülönített előirányzatokról

„A jogalkotási és költségvetési hatóság hatáskörének sérelme nélkül a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy folyó árakon 400 millió EUR indikatív összeget különít el a szakképzési kiválósági központok platformjainak támogatására a program teljes időtartama alatt, feltéve, hogy a program időközi értékelése megerősíti az intézkedés eredményeinek pozitív értékelését.”