—

tekintettel a 2020. január 13-án beérkezett, a spanyol Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) elnöke által továbbított, és a spanyol Tribunal Supremo második tanácsának elnöke által a 3/20907/2017. számú különleges eljárással összefüggésben benyújtott, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló 2020. január 10-i kérelemre; tekintettel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló említett kérelemnek a 2020. január 16-i plenáris ülésen való bejelentésére,

—

miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Carles Puigdemont i Casamajót,

—

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre (1),

—

tekintettel a spanyol Junta Electoral Central (központi választási hivatal) 2019. június 13-i határozatára (2),

—

tekintettel a 2020. január 13-i plenáris ülésen tett bejelentésre, miszerint az Európai Unió Bíróságának 2019. december 19-i ítéletét követően a Parlament tudomásul vette Carles Puigdemont i Casamajó 2019. július 2-i hatállyal való, európai parlamenti képviselővé történő megválasztását,

—

tekintettel a spanyol alkotmány 71. cikkének (1) és (2) bekezdésére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0020/2021),

A.

mivel a spanyol Tribunal Supremo második tanácsának elnöke az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontjára tekintettel és a 3/20907/2017. sz. különleges eljárással – azaz a spanyol büntető törvénykönyv 544. és 545. cikke szerinti zendülés, valamint a spanyol büntető törvénykönyv 252. cikkével összefüggésben értelmezett 432. cikke szerinti közpénzzel való visszaélés bűncselekménye miatt indított büntetőeljárással – összefüggésben kérelmezte Carles Puigdemont i Casamajó európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését;

B.

mivel a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményeket a vád szerint 2017-ben követték el; mivel ebben az ügyben a vádiratot 2018. március 21-én bocsátották ki, és azt a fellebbezéseket elutasító későbbi határozatok is megerősítették; mivel a vizsgálatot 2018. július 9-én végzéssel lezárták, és 2018. október 25-én véglegessé nyilvánították; mivel a 2018. július 9-i végzés megállapította Carles Puigdemont i Casamajó és mások mulasztását, és a bíróság a vele és másokkal szemben folytatott eljárás felfüggesztéséről határozott a tartózkodási helyük megállapításáig;

C.

mivel az Európai Unió Bíróságának 2019. december 19-i ítéletét követően a Parlament tudomásul vette Carles Puigdemont i Casamajó 2019. július 2-i hatállyal való, európai parlamenti képviselővé történő megválasztását;

D.

mivel az európai parlamenti képviselői jogállás 2019. június 13-tól hatályos; mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló tények és büntetőeljárás időpontja megelőzi az európai parlamenti képviselői jogállás megszerzését és annak alapján az európai parlamenti képviselőt megillető mentelmi jog keletkezését;

E.

mivel a Jogi Bizottság tudomásul vette a Carles Puigdemont i Casamajó által az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdése alapján a bizottság tagjai számára benyújtott és az eljárás szempontjából relevánsnak ítélt dokumentumokat;

F.

mivel a bírósági eljárások megfelelőségéről a tagállami hatóságok döntenek;

G.

mivel a nemzeti jogi és igazságszolgáltatási rendszerek méltatása nem az Európai Parlament feladata;

H.

mivel az Európai Parlament nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy értékelje vagy megkérdőjelezze a szóban forgó büntetőeljárásokat folytató nemzeti igazságügyi hatóságok joghatóságát;

I.

mivel a spanyol jog szerint – annak a nemzeti bíróságok általi értelmezése alapján és a szóban forgó tagállam által a Parlamenttel közöltek szerint – a spanyol Tribunal Supremo második tanácsa az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérelmezni jogosult illetékes hatóság;

J.

mivel az eljárások nem az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerinti, az európai parlamenti képviselői megbízatás gyakorlása során kifejtett véleményekre vagy leadott szavazatokra vonatkoznak;

K.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

L.

mivel a spanyol alkotmány 71. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképp rendelkezik:

M.

mivel a spanyol alkotmány 71. cikkének alkalmazása és különösen a parlamenti képviselői jogállással rendelkező terhelttel szembeni büntetőeljárás lefolytatásához parlamenti engedélyt nem igénylő eljárási szakasz tekintetében lényeges, hogy nincs szükség felfüggesztés iránti kérelemre abban az esetben, ha a terhelt a korábban megindult büntetőeljárás során szerez parlamenti képviselői jogállást, vagy ha a parlamenti képviselő a hivatalos vádemelést követően lép hivatalba; mivel ezért nem szükséges az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja alapján kérelmezni a mentesség felfüggesztését ahhoz, hogy Spanyolország területén intézkedéseket hozzanak;

N.

mivel az Európai Parlamentnek nem feladata a parlamenti képviselők kiváltságaira és mentességeire vonatkozó nemzeti szabályok értelmezése;

O.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontja szerint az európai parlamenti képviselők a saját államuktól eltérő tagállam területén mentességet élveznek minden fogvatartási intézkedés és bírósági eljárás alól;

P.

mivel 2019. október 14-én a spanyol Tribunal Supremo második tanácsa elrendelte a „vonatkozó büntetőeljárások lefolytatása céljából a megfelelő nemzeti elfogatóparancs […], európai elfogatóparancs, valamint [kiadatásra] irányuló nemzetközi elfogatóparancs” kiadását Carles Puigdemont i Casamajó ellen, akivel szemben mulasztást állapítottak meg; mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem szerint 2020. január 10-én az e határozat elleni jogorvoslati kérelmet elutasították a felkutatásra, őrizetbe vételre és letartóztatásra vonatkozó nemzeti elfogatóparancsok, valamint a nemzetközi és európai elfogatóparancsok visszavonása tekintetében, és helyt adtak „az Európai Unió Bíróságának 2019. december 19-i ítéletében adott értelmezésnek megfelelően […] a 2019. október 14-i végzéssel és a 2018. október 18-i végzéssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelemnek […] abban a vonatkozásban, hogy [elismerték] a kérelmező(ke)t európai parlamenti képviselői minőségében (minőségükben) megillető, az EUMSZ 7. jegyzőkönyv 9. cikkében előírt mentességeket és kiváltságokat”, valamint arról is döntöttek, hogy kérelmezik az Európai Parlamentnél Carles Puigdemont i Casamajó mentelmi jogának felfüggesztését „annak érdekében, hogy a már korábban kibocsátott […] európai elfogatóparancs(ok) végrehajtása folytatódhasson”, valamint hogy erről tájékoztatják Belgium végrehajtó hatóságát;

Q.

mivel az eljárási szabályzat 9. cikkének (8) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság semmilyen esetben sem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, ártatlanságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a képviselőnek tulajdonított vélemény vagy cselekmény indokolja-e büntetőeljárás folytatását, még akkor sem, ha a kérelem vizsgálata során részletesen megismeri az ügy tényállását;

R.

mivel az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

S.

mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

T.

mivel a vád nyilvánvalóan nem Carles Puigdemont i Casamajó európai parlamenti képviselői jogállásához, hanem a katalóniai Generalitat (kormány) elnökeként betöltött korábbi pozíciójához kapcsolódik;

U.

mivel Carles Puigdemont i Casamajó csupán az egyik olyan személy, akivel szemben az adott bűncselekmények miatt büntetőeljárást folytatnak és vádat emeltek, azzal az egyetlen különbséggel, hogy ő jelenleg európai parlamenti képviselőként mentelmi jogot élvez; mivel ezért szem előtt kell tartani, hogy Carles Puigdemont i Casamajó nem az egyetlen olyan személy, akit az adott ügyben büntetőeljárás alá vontak;

V.

mivel az eljárás tárgyát képező cselekményeket 2017-ben követték el, és az adott büntetőeljárást pedig 2018-ban indították meg Carles Puigdemont i Casamajó ellen; mivel ennek alapján nem állítható, hogy a bírósági eljárást azért indították volna, hogy akadályozzák Carles Puigdemont i Casamajó európai parlamenti képviselőként folytatandó jövőbeli politikai tevékenységét, mivel az adott időpontban európai parlamenti képviselői jogállásának megszerzése csupán elméleti és jövőbeli lehetőség volt;

W.

mivel ebben az esetben a Parlament nem talált bizonyítékot fumus persecutionis fennállására, azaz nem merült fel arra utaló tény, hogy a bírósági eljárást a képviselő, következésképpen pedig az Európai Parlament politikai tevékenységének károsítására irányuló szándékkal indították volna;

1.

2.