Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52021AE2419

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az energiahatékonyságról (átdolgozás) (COM(2021) 558 final – 2021/0203 (COD))

    EESC 2021/02419

    HL C 152., 2022.4.6, p. 134–137 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2022.4.6.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 152/134


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az energiahatékonyságról (átdolgozás)

    (COM(2021) 558 final – 2021/0203 (COD))

    (2022/C 152/22)

    Előadó:

    Alena MASTANTUONO

    Felkérés:

    Európai Parlament, 2021.9.13.

    Az Európai Unió Tanácsa, 2021.9.20.

    Jogalap:

    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének (2) bekezdése és 304. cikke

    Illetékes szekció:

    „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2021.12.9.

    Plenáris ülés száma:

    565.

    A szavazás eredménye:

    (mellette/ellene/tartózkodott)

    118/1/3

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    Az EGSZB üdvözli az energiahatékonysági irányelv átdolgozására irányuló javaslatot, mivel az egy olyan cselekvési területtel foglalkozik, amely kulcsfontosságú az EU gazdasága és társadalma teljes dekarbonizációjának megvalósításához.

    1.2.

    Az EGSZB üdvözli, hogy az új uniós cél kötelező jellegű. Az EGSZB tisztában van azzal, hogy az egyre szigorúbb uniós szintű energiahatékonysági célértékek – a tagállamoknak 2030-ig 9 %-kal kell csökkenteniük az energiafogyasztást a 2020-as referencia-forgatókönyv előrejelzéseihez képest – kihívást jelentenek és ambiciózusak. A 2020. évi eredményjelentés (1) szerint csak 12 tagállam teljesítette többé-kevésbé a 2020-ra vonatkozó nemzeti indikatív célkitűzéseit.

    1.3.

    A Covid19-világjárvány veszélyeztette a közös uniós erőfeszítéseket, és minden bizonnyal további következményekkel jár majd a magasabb célértékek elérése szempontjából. Az indikatív nemzeti hozzájárulások teljesítése minden tagállam részéről nagyobb erőfeszítéseket fog követelni, emellett figyelembe kell venni az egyes tagállamok eltérő körülményeit is.

    1.4.

    Az EGSZB megismétli az európai klímarendeletről szóló véleményében (2) kifejtett álláspontját, miszerint a lehető legalacsonyabb társadalmi-gazdasági költség mellett az üvegházhatásúgáz-kibocsátás lehető legnagyobb mértékű csökkentésére kell törekedni. Az EGSZB azt javasolja, hogy a hatékonyabb energiakörnyezet megteremtésének elősegítése érdekében ötvözzék a jól szabályozott piaccal összeegyeztethető eszközöket és szükség esetén a szabályozási intézkedéseket, ideértve a többéves pénzügyi keret és a Next Generation EU támogatásával működő pénzügyi eszközöket is.

    1.5.

    Az EGSZB üdvözli, hogy a javasolt átdolgozott energiahatékonysági irányelv vezető szerepet szán a közszférának, azon belül is a helyi és regionális önkormányzatoknak, és hangsúlyozza, hogy ehhez elegendő pénzügyi és technikai segítségnyújtásra, valamint képzett személyzetre lesz szükség. Az EGSZB támogatja a felújításokkal és az energiafogyasztás csökkentésével kapcsolatosan a közszféra által elfogadandó intézkedéseket, és úgy véli, hogy ezek az építőipar és különösen a kkv-k segítségére lesznek, az épületkorszerűsítési program keretében pedig ösztönözni fogják új technológiák kifejlesztését és alkalmazását, valamint a munkahelyteremtést.

    1.6.

    Az EGSZB emellett nagyra értékeli, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek a fogyasztók tájékoztatására és jogaik megerősítésére, például a szerződéses kötelezettségek, illetve a világos és érthető nyelvezet használata terén. Hangsúlyozza, hogy a civil társadalom fontos szerepet játszik az energiahatékonyság előnyeiről szóló tájékoztató kampányokban.

    1.7.

    Az energiaárak emelkedése rávilágított arra, hogy ez a probléma milyen gyorsan és súlyosan érintheti a háztartásokat és a vállalkozásokat. Az e költségek csökkentését célzó intézkedések jelentősége a vártnál hamarabb nyilvánvalóvá vált. E tekintetben az EGSZB támogatja az energiahatékonysági irányelv végrehajtását célzó ösztönzőket és eszközöket a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók és háztartások megsegítésére, és rámutat arra, hogy a távfűtésre/távhűtésre vonatkozó ambiciózus célok ronthatják a szociális lakhatási feltételeket. Az EGSZB ezért örvendetesnek tartja a Szociális Klímaalap létrehozására irányuló javaslatot, továbbá a tagállamok eltérő helyzetének figyelembevétele érdekében kéri, hogy tartsák tiszteletben az „igazságos átmenet” elvét.

    1.8.

    Az EGSZB tisztában van az energiahatékonyság elsődlegessége elvének céljával és előnyeivel. Ez azonban nem mindig jelent költséghatékony megoldást. Bizonyos esetekben hatékonyabb lehet, ha nem az energiamegtakarításra, hanem inkább az energia biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokból történő előállítására összpontosítunk.

    1.9.

    Az EGSZB arra kéri az európai intézményeket, hogy biztosítsanak szinergiákat az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag keretében megvalósuló kezdeményezések között. Az intézkedéscsomag érdemi módosítása esetén az EGSZB hatásvizsgálat készítését kéri az uniós intézményektől.

    2.   Háttér és tények

    2.1.

    Az energiahatékonyság kulcsfontosságú cselekvési területet jelent az uniós gazdaság teljes dekarbonizációja felé vezető úton. A javasolt átdolgozott energiahatékonysági irányelv az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag egyik fontos eleme, amely az európai zöld megállapodás elveit hajtja végre, valamint meghatározza az új – 2030-ig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 55 %-os csökkentésére irányuló – uniós célok elérése felé vezető utat.

    2.2.

    A javaslat ezen átfogóbb szakpolitika részét képezi, és annak az EU elérni kívánt fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében teljes mértékben összhangban kell lennie az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag egyéb kezdeményezéseivel (például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer módosításával; az intézkedéscsomag végrehajtását támogató pénzügyi mechanizmus kiigazításával; a közös kötelezettségvállalási rendelettel; a megújulóenergia-irányelvvel; a gépjárművekre vonatkozó szigorúbb kibocsátási előírásokkal; valamint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló felülvizsgált irányelvvel).

    2.3.

    A javaslat fő célja az általános energiafelhasználás és a kibocsátás csökkentése. Alapvető célkitűzései a következők: a kihasználatlan energiamegtakarítási potenciál kiaknázása a gazdaság egészében; az éghajlat-politikai céltervben foglalt, fokozott energiahatékonyságra irányuló célok tükrözése; és a tagállamok számára olyan intézkedések megállapítása, amelyek összeegyeztethetők a 2030-ra kitűzött ambiciózusabb, 55 %-os kibocsátáscsökkentésre irányuló éghajlat-politikai céllal. Mindezt a társadalmi és fenntarthatósági tényezők kellő figyelembevételével kell megtenni, a közös portói szociális kötelezettségvállalás keretében elfogadottak szerint hozzájárulva a megfizethető és inkluzív energiafogyasztáshoz, és teljes mértékben tiszteletben tartva az „igazságos átmenet” elvét.

    2.4.

    Ez az energiahatékonyság elsődlegességének vezérelvére épül, amelyet az energiarendszeren túl minden ágazatban, többek között a pénzügyi ágazatban is figyelembe kell venni.

    2.5.

    Az átdolgozott irányelv azt javasolja, hogy az energiafelhasználás csökkentésére vonatkozóan uniós szinten ambiciózusabb, kötelező érvényű éves célértéket határozzanak meg. Ezenkívül iránymutatással kíván szolgálni a nemzeti hozzájárulások meghatározásához, amelyek csaknem a kétszeresére növelik a tagállamok éves energiamegtakarítási kötelezettségeit.

    2.6.

    A közszférának – katalizátorként és a többi ágazat számára példát mutatva – az épületkorszerűsítési program felgyorsítása érdekében évente az épületállomány 3 %-át fel kell újítania, valamint az árukkal, szolgáltatásokkal, építési beruházásokkal és épületekkel kapcsolatos közbeszerzések során figyelembe kell vennie az energiahatékonyságot. Mindkét kezdeményezés lehetőséget kínál az új, fenntartható munkahelyek létrehozására, valamint az energiafelhasználásra és az energiaköltségekre fordított közkiadások csökkentésére.

    3.   Általános megjegyzések

    3.1.

    Az EGSZB üdvözli az energiahatékonysági irányelv átdolgozására irányuló javaslatot, mivel az egy olyan cselekvési területtel foglalkozik, amely kulcsfontosságú ahhoz, hogy megvalósulhasson az EU gazdaságának és társadalmának teljeskörű dekarbonizációja. A Párizsi Megállapodás céljainak elérése érdekében általánosságban véve valamennyi éghajlat- és energiapolitikát át kell alakítani. Az energiahatékonyságra vonatkozó szakpolitikai keret konkrét szakpolitikai intézkedéscsomag révén történő megerősítése hozzá fog járulni az átálláshoz szükséges beruházások mozgósításához. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az irányelv felülvizsgálatának – amely magában foglalja az EU általános energiahatékonysági célkitűzését – megfelelő jelzést kell adnia ehhez a reformhoz.

    3.2.

    Az EGSZB nagyra értékeli az energiahatékonysági irányelv kapcsán elért eredményeket. Ugyanakkor nagyon is tudatában van az energiafogyasztás csökkentésére irányuló közös uniós erőfeszítések terén mutatkozó hiányosságoknak.

    3.3.

    A Covid19-világjárvány veszélyeztette a közös uniós erőfeszítéseket, és minden bizonnyal további következményekkel jár majd a magasabb célértékek elérése szempontjából. Az indikatív nemzeti hozzájárulások elérése minden tagállam részéről nagyobb erőfeszítéseket követel. Az EGSZB azt javasolja, hogy ötvözzék a jól szabályozott piaccal összeegyeztethető eszközöket, például az adókat, a jövedéki adókat és a korlátozott, de értékesíthető jogokat (lásd: kibocsátáskereskedelmi rendszer), valamint szükség esetén a szabályozási intézkedéseket.

    3.4.

    Az EGSZB megismétli az európai klímarendeletről szóló véleményében (3) megfogalmazott észrevételét, miszerint a lehető legalacsonyabb társadalmi-gazdasági költség mellett az üvegházhatásúgáz-kibocsátás lehető legnagyobb mértékű csökkentésére kell törekedni. Megfelelő egyensúlyt kell találni, hogy az uniós célokat a lehető legkisebb összköltség mellett lehessen elérni. Az energiamegtakarítási intézkedések költséghatékonysága jellemzően csökken a megtakarított energia mennyiségének növekedésével: a kezdeti intézkedések könnyen alkalmazhatók, ám a további intézkedések költségesebbek, és kevesebb eredménnyel járnak. A javaslatnak egyensúlyt kell teremtenie, és biztosítania kell, hogy a túlzott költségeket ne hárítsák át az energiafogyasztókra.

    3.5.

    Az EGSZB támogatja az energiahatékonysági irányelv végrehajtásához kapcsolódó ösztönzőket és eszközöket, amelyek célja, hogy enyhítsék a javaslat társadalmi hatásait és segítsék a kiszolgáltatott fogyasztókat és háztartásokat, amelyeket a Covid19-válság különösen érzékenyen érintett. Az EGSZB ezért fölöttébb örvendetesnek tartja a Szociális Klímaalap létrehozására irányuló javaslatot, amelynek többletforrásokat kellene biztosítania az energiaszegénység növekedésének elkerülése érdekében, továbbá a tagállamok eltérő helyzetének figyelembevétele érdekében kéri, hogy tartsák tiszteletben az „igazságos átmenet” elvét.

    3.6.

    Az EGSZB arra kéri az európai intézményeket, hogy biztosítsanak szinergiákat az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag keretében megvalósuló kezdeményezések között. Az intézkedéscsomag érdemi módosítása esetén az EGSZB hatásvizsgálat készítését kéri az uniós intézményektől.

    3.7.

    Az EGSZB üdvözli, hogy az irányelv vezető szerepet szán a közszférának, amelynek a szolgáltatások és az épületek energiafogyasztásának csökkentésére kell törekednie. Az EGSZB tisztában van azzal a kihívással, hogy valamennyi érintett ágazatban, mindenekelőtt a közlekedés, a középületek, az információs és kommunikációs technológiák, a területrendezés, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás terén előrelépést kell elérni. Az EGSZB örömmel veszi tudomásul, hogy az irányelv 6. cikke kiterjeszti a felújítási kötelezettség hatályát, hogy az minden közigazgatási szinten az összes közintézményre és tevékenységük valamennyi területére kiterjedjen. Az EGSZB kiemeli, hogy ehhez elegendő pénzügyi és technikai támogatásra, valamint képzett személyzetre lesz szükség. Ezért az uniós költségvetési keret átalakításáról szóló véleményével (4) összhangban az EGSZB azt javasolja, hogy a termelékenység, valamint a jövő nemzedékek jólétét szolgáló társadalmi és ökológiai alap megőrzése érdekében a közberuházásokhoz alkalmazzák az „aranyszabályt”. Az EGSZB arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy működjenek együtt a központi kormányzattal és az építőipari ágazat minden részterületével annak érdekében, hogy szinergiákat teremtsenek, valamint felszámolják a felújítási célok megvalósítása előtt álló szükségtelen akadályokat.

    3.8.

    Az EGSZB támogatja a közszféra által az építőipari ágazat és különösen a kkv-k támogatása, valamint az új technológiák épületkorszerűsítési program keretében történő kifejlesztése és alkalmazása céljából elfogadandó intézkedéseket. A közbeszerzésben a minőségi és társadalmi kritériumok mellett olyan kritériumokat kell alkalmazni, mint a költséghatékonyság és a gazdasági megvalósíthatóság, és ezeknek más területeken is továbbra is szerepet kell játszaniuk az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében.

    3.9.

    Az EGSZB üdvözli, hogy az új uniós cél kötelező jellegű, ezért azt ajánlja, hogy az indikatív nemzeti célok a Tanács 2020. decemberi következtetéseinek (5) megfelelően vegyék figyelembe a tagállamok – köztük a szigeten fekvő tagállamok és a szigetek – eltérő kiindulási helyzetét, egyedi nemzeti körülményeit és kibocsátáscsökkentési potenciálját, valamint a megtett erőfeszítéseket.

    3.10.

    Az EGSZB hangsúlyozza, hogy szoros kapcsolat van az energiahatékonyságra való törekvés, valamint a Next Generation EU és különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz küldetése és célkitűzései között. Az EGSZB kéri, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz zöld projektekre elkülönített 37 %-ának jelentős részét az egyes tagállamok valós igényeinek és szükségleteinek megfelelően energiahatékonysági projektekre fordítsák.

    4.   Részletes megjegyzések

    4.1.

    Az EGSZB tisztában van az energiahatékonyság elsődlegessége elvének céljával és előnyével. Ez azonban nem mindig jelent költséghatékony megoldást, és ezt az elvet nem szabad dogmának tekinteni. Bizonyos esetekben hatékonyabb lehet, ha nem az energiamegtakarításra, hanem inkább az energia biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokból történő előállítására összpontosítunk.

    4.2.

    Az EGSZB azt javasolja, hogy az energiahatékonysági irányelv 8. cikkében foglalt százalékos arányok kiigazításakor vegyék figyelembe a nemzeti különbségeket: ne egy egységes arányt alkalmazzanak minden tagállamra, hanem inkább az egyes országok körülményeihez igazodó differenciált arányokat alkalmazzanak. Ha az energiahatékonysági célokhoz való tagállami hozzájárulások kiszámítására szolgáló képlet részben a GDP energiaintenzitásán alapul, akkor ezt úgy kell kiigazítani, hogy tükrözze az ipar GDP-n belüli arányát, hogy az iparosodottabb országok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

    4.3.

    Az EGSZB üdvözli, hogy a tagállamoknak jelentést kell tenniük az energiahatékonysági eszközökről, többek között azok teljesítményéről is. Ugyanakkor az EGSZB a tagállamokban aktív civil társadalmi szervezetekkel, köztük a szociális partnerekkel együtt kész támogató szerepet játszani a nemzeti, regionális és helyi szintű segítségnyújtási mechanizmusok létrehozásában. Az EGSZB az energiahatékonyság-alapú szerződések elterjedtségének növelése szempontjából hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az összes érdekelt felet (a gyártókat, a szolgáltatókat, a létesítménykezelőket, a felhasználókat és a fogyasztókat) megfelelően tájékoztassák a további követelményekről. Elvárja, hogy az Európai Bizottság aktív és vezető szerepet játsszon ezen a téren, és ismét kiemeli a civil társadalom jelentőségét, amely lelkesen közreműködik a figyelemfelhívó és tájékoztató kampányokban, valamint a képzési programok előmozdításában.

    4.4.

    Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság nem írt elő auditokra vonatkozó kötelezettségeket, mivel ez feltételekhez kötné a vállalatok beruházási terveit. A vállalatok mindig készek javítani energiahatékonyságukon, és az energiagazdálkodási rendszerek az auditok költséghatékony alternatíváinak bizonyultak.

    4.5.

    Az EGSZB emellett nagyra értékeli, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek a fogyasztók tájékoztatására és jogaik megerősítésére a szerződéses kötelezettségek, valamint a világos és érthető nyelvezet használata terén. Kiemeli, hogy a szabályozó hatóságok fontos szerepet játszanak ezen a területen, különösen az olyan piacokon, ahol a gazdasági szereplők száma korlátozott.

    4.6.

    Az EGSZB véleménye szerint alapvetően fontos, hogy az energiahatékonysági politika új megközelítésének kialakításában közreműködő szakemberek megfelelő képzést kaptak, hogy rendelkezzenek a szükséges készségekkel és képesítésekkel, ugyanakkor el kell ismerni, hogy ebben az ágazatban nincs elég szakképzett munkaerő.

    4.7.

    Az EGSZB az európai épületkorszerűsítési programról szóló véleményében kifejtettekhez hasonlóan hangsúlyozza, hogy a légréteges falak és a padlószigetelés csökkentik leginkább a szén-dioxid-kibocsátást, illetve ezek a legegyszerűbb és legolcsóbb módszerek. Azonban még ezek a viszonylag olcsó intézkedések is túl drágák sok lakástulajdonos számára, annak ellenére, hogy alacsonyabb energiaköltségeket eredményeznek. Az EGSZB ezért szorgalmazza, hogy a nemzeti kormányok vezessenek be támogatási programot ezekhez az intézkedésekhez, mivel azok munkahelyeket is teremthetnek. A „Renovate Europe” tanulmány azt mutatja, hogy az épületek energetikai felújítására fordított minden egymillió euro beruházással átlagosan 18 munkahely jön létre az EU-ban (6).

    4.8.

    Jóllehet az EGSZB úgy véli, hogy az energiafogyasztási felső határ nagyon hasznos mutató a háztartások fogyasztásához hasonló kérdések esetében, kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen mutató önmagában használható-e az ipari ágazatban. Az innovatív dekarbonizációs technológiák gyakran energiaigényesebbek, mint a hagyományos (de környezetszennyezőbb) alternatívák. Így az iparra vonatkozó felső fogyasztási határ bevezetése meggátolhatja, hogy ez az ágazat dekarbonizálja folyamatait, ráadásul az ipari termelés is visszaesne.

    4.9.

    Az EGSZB rámutat arra, hogy a távfűtésre/távhűtésre vonatkozó ambiciózus célok hozzájárulhatnak az energiaszegénység növekedéséhez, mivel számos alacsony jövedelmű háztartás szociális lakásokban él, ezeket pedig jellemzően központilag kezelik. Az energiahatékonysági irányelv módosításai nem lehetnek visszamenőleges hatályúak, és a hatékony központi fűtés/hűtés fogalmának módosítása (24. cikk) nem vonatkozhat a már működő rendszerekre, hanem csak az új vagy felújított rendszerekre.

    Kelt Brüsszelben, 2021. december 9-én.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Christa SCHWENG


    (1)  COM(2020) 564 final.

    (2)  HL C 364., 2020.10.28., 143. o.

    (3)  HL C 364., 2020.10.28., 143. o.

    (4)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye: Az uniós költségvetési keret átalakítása a fenntartható helyreállítás és az igazságos átmenet érdekében, elfogadva: 2021. október 20-án (HL C 105., 2022.3.4., 11. o.).

    (5)  https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-22-2020-INIT/hu/pdf.

    (6)  https://www.renovate-europe.eu/wp-content/uploads/2020/06/BPIE-Research-Layout_FINALPDF_08.06.pdf.


    Top