EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.9.30.
SWD(2020) 320 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
2020. évi jogállamisági jelentés
Országfejezet – A jogállamiság helyzete Lengyelországban
amely a következő dokumentumot kíséri
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
2020. évi jogállamisági jelentés
A jogállamiság helyzete az Európai Unióban
{COM(2020) 580 final} - {SWD(2020) 300 final} - {SWD(2020) 301 final} - {SWD(2020) 302 final} - {SWD(2020) 303 final} - {SWD(2020) 304 final} - {SWD(2020) 305 final} - {SWD(2020) 306 final} - {SWD(2020) 307 final} - {SWD(2020) 308 final} - {SWD(2020) 309 final} - {SWD(2020) 310 final} - {SWD(2020) 311 final} - {SWD(2020) 312 final} - {SWD(2020) 313 final} - {SWD(2020) 314 final} - {SWD(2020) 315 final} - {SWD(2020) 316 final} - {SWD(2020) 317 final} - {SWD(2020) 318 final} - {SWD(2020) 319 final} - {SWD(2020) 321 final} - {SWD(2020) 322 final} - {SWD(2020) 323 final} - {SWD(2020) 324 final} - {SWD(2020) 325 final} - {SWD(2020) 326 final}
Összefoglaló
A 2015 óta bevezetett lengyel igazságügyi reformok Lengyelországban és uniós szinten is heves vitákat váltottak ki, és súlyos aggályokat ébresztettek, melyek közül néhány még mindig fennáll. Az Alkotmánybíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot, a rendes bíróságokat, a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsot és az ügyészséget érintő reformok megnövelték a végrehajtó és a törvényhozó hatalom befolyását az igazságszolgáltatási rendszer felett, és ezáltal gyengítették a bírói függetlenséget. A Bizottság ezért 2017-ben elindította az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárást, amelynek a Tanács általi vizsgálata még mindig folyamatban van. 2019-ben és 2020-ban a Bizottság két új kötelezettségszegési eljárást indított a bírói függetlenség megóvása érdekében, és a Bíróság ideiglenes intézkedéseket rendelt el a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsa bírákat érintő fegyelmi ügyekben fennálló jogkörének felfüggesztése érdekében.
Lengyelország fejlett jogi és intézményi keretekkel rendelkezik a korrupció megakadályozására és az átláthatóság előmozdítására. Létezik egy külön kormányzati korrupcióellenes program, amely elsősorban képzést és iránymutatást nyújt a hivatalnokoknak. Azonban strukturális gyengeségekre derült fény többek között a hatályban lévő vagyonnyilatkozati rendszer és a lobbitevékenységekre vonatkozó szabályozás kapcsán. Tervezik a közélet átláthatóságára vonatkozó új törvény révén a legfontosabb megelőzési célú rendelkezések egyetlen jogi aktusba foglalását, de ennek ismételt elhalasztása aggodalomra ad okot. Aggodalomra ad okot továbbá a korrupció megelőzéséért és leküzdéséért felelős legfőbb intézmények függetlensége is, különös tekintettel a Központi Korrupcióellenes Hivatal végrehajtó hatalomnak történő alárendelésére és arra, hogy az igazságügyi miniszter egyben a legfőbb ügyész is.
A médiapluralizmust garantáló lengyel jogi keret egyrészt alkotmányos biztosítékokon, másrészt ágazati jogszabályokon alapul. A médiahatóságot – az Országos Rádió- és Televíziótanácsot – látszólag megfelelő biztosítékok védik, mégis aggályok merültek fel a függetlenségével kapcsolatban. A médiahatóság szerepét a 2016-os reform is csökkentette, mivel a lengyel közmédia irányításával kapcsolatos hatásköröket a Nemzeti Médiatanácsra ruházta át. A médiában fennálló tulajdonosi viszonyok átláthatóságát szabályozó jogi keret nem egyformán alkalmazandó mindegyik médiaszereplőre. Ami az újságírók védelmét illeti, a közszolgálati tisztviselők megsértésének bűncselekménnyé nyilvánítása továbbra is problémákat vet fel.
A fékek és ellensúlyok rendszerének más elemei is nyomás alatt vannak. A reformokat gyorsított jogalkotási eljárásban fogadták el, az érdekelt felekkel folytatott konzultáció nem volt széleskörű, és az ellenzéknek sem biztosítottak elegendő lehetőséget arra, hogy betöltse szerepét a jogalkotási folyamatban. Lengyelország élénk civil társadalommal és tekintélyes bírói és ügyészi szakmai szervezetekkel rendelkezik, melyek részt vesznek a közéleti vitákban. Ezekről a szervezetekről azonban egyes politikusok elítélően nyilatkoztak. A nehéz körülmények ellenére az ombudsman biztosa továbbra is kulcsszerepet játszik a jogállamiság megóvásában.
I.Igazságszolgáltatási rendszer
A lengyel igazságszolgáltatási rendszer két fő ágra oszlik: a közigazgatási ágra és a rendes bíróságokra. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és 16 közigazgatási bíróság ellenőrzi a közigazgatást, beleértve a helyi önkormányzati szervek és a központi kormányzat területi szervei által hozott intézkedések jogszerűségét. A Legfelsőbb Bíróság által felügyelt rendes bíróságok rendszere három szintre oszlik: 11 fellebbviteli bíróság, 46 területi bíróság és több mint 300 kerületi bíróság. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács kérésére. Az Alkotmánybíróság, amely a jogszabályok alkotmányosságáról ítélkezik, 15 bíróból áll, akiket a Szejm (a parlament alsóháza) választ 9 éves időtartamra. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács Alkotmányban előírt feladata, hogy őrködjön a bírói függetlenség felett. Az ügyészi rendszer – amely nem része a független bíróságok rendszerének – egyik sajátossága, hogy a legfőbb ügyészi és az igazságügyi miniszteri posztot egy és ugyanaz a személy tölti be. Az Alkotmány úgy rendelkezik, hogy az ügyvédek és a jogtanácsosok saját maguk szabályozhatják a szakmájuk gyakorlását.
Függetlenség
A 2015 novemberében megkezdett igazságügyi reformok folytatódtak. E reformok több mint 30 törvény formájában valósultak meg, melyek érintették az igazságszolgáltatási rendszer teljes struktúráját, beleértve az Alkotmánybíróságot, a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsot, a Legfelsőbb Bíróságot, a rendes bíróságokat, a közigazgatási bíróságokat és az ügyészséget. Az igazságügyi reformnak több eleme is súlyos aggályokat vet fel a jogállamiságot és különösen a bírói függetlenséget illetően. Ez áll az Európai Bizottság által kezdeményezett, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás középpontjában is, amelynek Tanács általi vizsgálata még folyamatban van. Az Európai Parlament is aggodalmának adott hangot a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatban. Továbbá ezen reformok egyes részeivel kapcsolatban kötelezettségszegési eljárás van folyamatban. A bírói függetlenség megóvása egyike volt a 2020-as európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásoknak.
A lakosság és a vállalatok körében a bírói függetlenség érzékelt szintje alacsony, és az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott. Míg 2019-ben a lakosság körében a megkérdezettek 34 %-a érzékelte úgy, hogy a bíróságok és a bírák függetlensége „meglehetősen jó vagy nagyon jó”, a vállalatoknak csupán 27 %-a osztotta ezt a vélekedést. A bírói függetlenség érzékelt gyengeségének okaként leggyakrabban a kormány és a politikusok általi beavatkozást vagy nyomásgyakorlást említették. A bíróságokról folytatott nyilvános vitát nagy feszültségek jellemzik. 2019-ben a lengyel média arról számolt be, hogy állítólag magas rangú tisztviselők is közreműködtek az igazságügyi reformokat nyíltan kritizáló bírók ellen indított lejárató kampányban.
A Bíróság ítéletei megerősítették az uniós jog bírói függetlenségre vonatkozó előírásait. 2019-ben az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) két olyan ítéletet is hozott, melyekben megerősítette, hogy a Bizottság által a kötelezettségszegési eljárás keretében kifogásolt jogszabály a bírói függetlenségre vonatkozó követelmények tekintetében sértette az uniós jogot. A Bíróság az uniós joggal ellentétesnek ítélte a Legfelsőbb Bíróság bíráinak nyugdíjazására vonatkozó szabályok megváltoztatását, amelynek következtében a legfelsőbb bírósági bírák kb. egyharmadának idő előtt lejárt a megbízatása. A Bíróság továbbá azt is megállapította, hogy a rendes bírósági bírák új nyugdíjazási rendszerére vonatkozó lengyel jogszabályok ellentétesek az uniós joggal, különösen azért, mert nem nyújtanak megfelelő biztosítékokat a bírói függetlenség garantálására. A lengyel hatóságok már ezen ítéleteket megelőzően módosították a nemzeti jogszabályokat. Továbbá a lengyel bíróságok az igazságügyi reform kapcsán több mint 10 esetben fordultak a Bírósághoz előzetes döntéshozatali eljárás keretében.
Az Alkotmánybíróság függetlenségével és legitimitásával kapcsolatban a Bizottság által az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás keretében megfogalmazott aggályokat mindeddig nem sikerült eloszlatni. 2019-ben az ombudsman és a Legfelsőbb Bíróság továbbra is aggályokat fogalmazott meg az Alkotmánybíróság működésével és legitimitásával kapcsolatban. Az Alkotmánybírósággal kapcsolatos aggályokat a Velencei Bizottság, valamint nemzetközi szervezetek és NGO-k is osztották. A miniszterelnök, a Szejm elnöke, a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság újonnan létrehozott fegyelmi tanácsa politikailag érzékeny kérdéseket – különösen az igazságügyi reformokat – érintő ügyeket kezdeményezett. A legfőbb ügyész és a fegyelmi tanács által kezdeményezett egyes ügyekben azt kérték, hogy vizsgálják meg az Alkotmány összeegyeztethetőségét az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezéseivel.
A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács elsősorban politikai alapon kinevezett tagokból áll. A 2018-as igazságügyi reform megváltoztatta a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács bíró tagjainak kinevezési eljárását. A bíró tagokat, akik a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács többségét alkotják, most már közvetlenül a Szejm nevezi ki, míg korábban a bírói szakma képviselői választották ki őket. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács új összetétele nem felelt meg az Európa Tanács ajánlásainak, és egyike azon aggályoknak, melyeket a Bizottság a lengyelországi jogállamiságról szóló, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően elfogadott, indokolással ellátott javaslatában megfogalmazott. 2019. március 25-én a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács kérésére az Alkotmánybíróság kijelentette, hogy a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács bíró tagjainak új kinevezési eljárása megfelel az Alkotmánynak. 2019. november 19-én az újonnan létrehozott fegyelmi tanács függetlenségének és pártatlanságának kérdésében, melyet a Legfelsőbb Bíróság előzetes döntéshozatalra terjesztett elő, a Bíróság megállapította: ahhoz, hogy egy igazságszolgáltatási tanács beavatkozása objektívebbé tegye a bírák köztársasági elnök általi kinevezésének folyamatát, e tanácsnak magának is kellően függetlennek kell lennie a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, valamint attól a szervtől, melynek véleményt terjeszt elő. 2020. január 23-án a Legfelsőbb Bíróság a Bíróság ezen ítéletére hivatkozva állásfoglalást adott ki, melyben kimondta, hogy az új összetételű Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács nem független, és azt is kijelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak az új összetételű Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács által kinevezett bírái nem bírálhatnak el ügyeket. Az állásfoglalást az Alkotmánybíróság – a miniszterelnök és a Szejm elnöke kérésére eljárva, akiket a köztársasági elnök és a legfőbb ügyész is támogatott – az Alkotmánnyal és az uniós joggal összeegyeztethetetlennek találta. A Legfelsőbb Bíróság azonban továbbra is alkalmazza az állásfoglalását. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács továbbra is javasol bírónak kinevezendő jelölteket a köztársasági elnöknek.
A Legfelsőbb Bíróság két új tanácsát, melyet a 2018-as reformmal hoztak létre, 2019-ben új hatáskörökkel ruházták fel. A fegyelmi tanács és a rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanács kizárólag olyan új bírákból áll, akiket az új összetételű Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács kérésére neveztek ki. A Bíróság 2019. november 19-i ítéletét követően a Legfelsőbb Bíróság három határozatban kimondta, hogy a fegyelmi tanács az uniós és a nemzeti jog értelmében nem tekinthető független bíróságnak. A 2019. december 20-i törvény a rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanácsot kizárólagos hatáskörrel ruházta fel a bírói függetlenséggel kapcsolatos ügyekben való döntéshozatal tekintetében. Az említett törvény ezen része egyike a Bizottság által 2020. április 29-én indított kötelezettségszegési eljárásban megnevezett aggályoknak. Az új fegyelmi tanácsot felruházták továbbá azzal a hatáskörrel is, hogy felfüggessze a bírák mentelmi jogát abban az esetben, ha büntetőeljárás indul ellenük (korábban ezt a hatáskört az elsőfokú fegyelmi bíróságok gyakorolták). A tanácsok ezen új hatásköreit több nemzeti intézmény és a Velencei Bizottság is kritizálta.
A Legfelsőbb Bíróságra vonatkozóan új reformokat vezettek be, különösen az első elnökének kinevezési eljárása tekintetében. Pár hónappal a Legfelsőbb Bíróság előző első elnökének hivatali ideje lejártát megelőzően a parlament alsóháza, a Szejm új törvényt fogadott el, amely módosította az új első elnök kinevezési eljárását. A 2020. februárban hatályba lépett törvény egyrészt úgy rendelkezik, hogy a köztársasági elnök kinevezhet egy megbízott első elnököt a jelöltek kiválasztási eljárásának megszervezésére, másrészt megváltoztatja a jelöltek listájáról való szavazáshoz szükséges határozatképesség feltételeit. 2020. május 1-jén a köztársasági elnök kinevezett egy megbízott első elnököt azon bírák közül, akik a fentebb említett legfelsőbb bírósági állásfoglalás alapján már nem jogosultak ügyeket elbírálni. A kiválasztási eljárás vitákat váltott ki, elsősorban azért, mert a megbízott első elnök nem volt hajlandó kizárni az eljárásból a fegyelmi tanács tagjait annak ellenére, hogy függetlenségüket illetően nem voltak meg a szükséges garanciák. 2020. május 26-án a köztársasági elnök kinevezett egy új első elnököt, aki szintén egyike azon bíráknak, akik a fentebb említett legfelsőbb bírósági állásfoglalás alapján már nem jogosultak ügyeket elbírálni.
A bírák fegyelmi rendszerét módosították és aktívan használják. A 2018-ban jelentősen módosított fegyelmi rendszerrel kapcsolatban olyan aggály merült fel, hogy nem nyújt megfelelő biztosítékokat a bírói függetlenség védelméhez, mivel a bírákat szankcionálhatják a bírósági határozatok tartalma miatt, többek között azért is, ha a Bíróságtól előzetes döntéshozatalt kérnek. Ezen túlmenően még mindig fennállnak az aggályok a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsával kapcsolatban is, amely fegyelmi ügyekben a végső fokon eljáró fórum, és kizárólag az új összetételű Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács által kiválasztott bírákból áll. A Bizottság 2019. október 10-én úgy határozott, hogy Lengyelország ügyében a Bírósághoz fordul, ezen új rendelkezéseket kifogásolva. A fegyelmi rendszer lehetővé teszi, hogy a bírák ellen fegyelmi eljárást indítsanak a bírósági határozataik tartalma vagy a lengyel alkotmányos szervek működésével kapcsolatban tett nyilatkozataik miatt. Egy ideiglenes intézkedések iránti kérelem alapján hozott 2020. április 8-i végzésében a Bíróság arra kötelezte Lengyelországot, hogy haladéktalanul függessze fel a fegyelmi tanácsnak a bírák fegyelmi ügyeivel kapcsolatos hatáskörére vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazását. A végzést követően a fegyelmi tanács jogkérdést terjesztett az Alkotmánybíróság elé, melyben vitatta a Szerződés azon rendelkezéseinek alkotmányosságát, amelyek az ideiglenes intézkedéseket elrendelő végzés alapjául szolgáltak. A 2019. december 20-i törvény tovább bővítette a fegyelmi vétség fogalmát, súlyosbítva ezzel a bírói függetlenséget fenyegető veszélyeket. Ez a kérdés szerepel abban az új kötelezettségszegési eljárásban, melyet a Bizottság 2020. április 29-én indított. Az új fegyelmi rendszer és a 2019. december 20-i törvény miatt más tagállamok bíróságai az EU-ban folytatott igazságügyi együttműködéssel összefüggésben megkérdőjelezték a lengyel rendszer bírósági garanciáit.
A bírókra vonatkozóan számos új előírást vezettek be. A 2019. december 20-i törvény minden lengyelországi bírót olyan személyes információk megadására kötelez, mint szövetségi tagság, nonprofit szervezetekben betöltött tisztségek vagy politikai pártokban való tagság vagy tisztség 1989. december 29-e előtt. E rendelkezések aggodalomra adnak okot a magánélet tiszteletben tartásához való joggal és a személyes adatok védelméhez való joggal kapcsolatban, melyeket az EU Alapjogi Chartája és az általános adatvédelmi rendelet garantál. Ezen új előírásokat megelőzően már korábban, 2018-ban is vezettek be előírásokat a rendes bíróságok bírái aktív szolgálati idejének meghosszabbításával kapcsolatban, amelyről most már a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács dönt. Bár ez a változtatás a kötelezettségszegési eljárásra válaszul született, a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanáccsal kapcsolatos aggályok miatt nem tudta kielégítően orvosolni a bírói függetlenségre gyakorolt hatás problémáját.
A 2019. december 20-i törvény általános tilalmat vezetett be a lengyel bíróságok számára arra vonatkozóan, hogy a bíróságok és törvényszékek, alkotmányozó szervek és bűnüldöző hatóságok hatásköreit megkérdőjelezzék. A törvény megtiltja a lengyel bíróknak, hogy ítéletet hozzanak a bírói kinevezések és valamely bíró bírói funkciók ellátására való hatásköre tárgyában. Ugyanígy tilos a bíróknak az ügyek vizsgálatára kijelölt tanácsok összetételének jogszerűségét vizsgálni. A Bizottság a 2020. április 29-én indított kötelezettségszegési eljárásban ezen előírásokat is kifogásolta. Ugyanezen törvény új korlátozásokat vezetett be a bírák, bíróságok és más független szervek nyilatkozataival és cselekedeteivel kapcsolatban: többé nem kérdőjelezhetik meg a bírói és alkotmányozó testületek, valamint a bűnüldöző szervek hatáskörét. A törvény ezt a tilalmat kiterjeszti a bírói önkormányzati szerveknek a bírói kinevezéseket megkérdőjelező nyilatkozataira és cselekedeteire is. E változtatásokat egyes nemzeti intézmények és a Velencei Bizottság is aggályosnak találta. Ami a bírósági elnököket illeti, miután az igazságügyi miniszter több mint 70 bírósági elnököt elbocsátott, semmiféle javaslatot nem tettek a helyzetük orvoslására. Ezen elbocsátások ügyében keresetet terjesztettek az Emberi Jogok Európai Bírósága elé.
Az a tény, hogy az igazságügyi miniszter egyben a legfőbb ügyész is, különösen aggályos azon hatásköre tekintetében, hogy konkrét ügyekben utasításokat adhat, és áthelyezhet ügyészeket. A 2016-ban végrehajtott reformokat követően a legfőbb ügyészi és az igazságügyi miniszteri tisztséget összevonták. Az igazságügyi miniszter ennélfogva közvetlenül gyakorolja a legmagasabb ügyészi hivatallal járó hatásköröket, beleértve azt is, hogy az ügyészeknek konkrét ügyekben utasításokat adhat. 2019-ben több esetben – köztük politikai jelentőségű ügyekben is – felhasználták a legfőbb ügyész, illetve a magasabb rangú ügyészek azon hatáskörét, hogy konkrét ügyekben utasításokat adhatnak (többek között a büntetőeljárás megszüntetésére). Ezt a hatáskört többek között a Velencei Bizottság is kritizálta. A legfőbb ügyész továbbá legfeljebb 6 hónapos időszakra más álláshelyre rendelheti ki az ügyészeket indokolás és az érintett ügyész beleegyezése nélkül. Emellett saját hatáskörben átcsoportosíthatja az ügyeket az ügyészek között, ami szintén aggályokat vetett fel a tekintetben, hogy a politikai szempontok befolyással lehetnek a büntetőeljárások lefolytatására.
Minőség
Az igazságszolgáltatás finanszírozása 2016 óta fokozatosan növekedett. Lengyelország körülbelül az uniós átlagnak megfelelő arányban költ lakosonként a bíróságokra. Ugyanakkor a GDP százalékában kifejezve Lengyelországban az egyik legmagasabb az igazságszolgáltatási rendszerre (az ügyészi hivatalokat és a költségmentességet beleértve) jutó államháztartási kiadások aránya.
Ami az emberi erőforrásokat illeti, számos bírói poszt továbbra is betöltetlen. Megjegyezzük, hogy a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács összetételének 2018-as megváltoztatása előtt az igazságügyi miniszter késleltette az üres bírósági álláshelyek közzétételét, ami előfeltétele az e helyekre való pályázásnak. Az ombudsman
és egyes bírói szövetségek képviselői
kifogásolták ezt, azzal érvelve, hogy a bíróságok csökkenő hatékonyságának legfőbb oka a létszámhiány.
Az igazságszolgáltatási rendszer digitalizációja terén is fejlődésre van szükség. A korábbi évekhez képest Lengyelország javította az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos online tájékoztatás hozzáférhetőségét a nyilvánosság számára.Noha történtek fontos előrelépések, továbbra is szükség van informatikai eszközök bevezetésére az igazságszolgáltatási eljárásokban. A bíróságok további digitalizációját sürgették a bírói szövetségek, az ombudsman és az Országos Ügyvédi Kamara is, melyek jelezték, hogy digitalizáció hiánya rendszeresen okozott problémákat a Covid19-világjárvány idején.
A költségmentességgel, az eljárási illetékekkel és a polgári eljárással kapcsolatos reformok 2019-ben léptek hatályba. A költségmentesség és az ingyenes jogi tanácsadás Lengyelországban bárkinek rendelkezésére áll, aki nem engedheti meg magának a fizetett tanácsadást és erről nyilatkozatot tesz. Tervezik továbbá az ingyenes közvetítés fokozatos lehetővé tételét. Az Országos Ügyvédi Kamara aggályainak adott hangot a polgári eljárásjogi törvénykönyv 2019-ben elfogadott módosításaival kapcsolatban, mert ezek nem segítik elő a bírósági eljárások felgyorsítását
.
Hatékonyság
Az eljárások hosszát illetően a rendes bíróságok teljesítménye összességében megközelíti az uniós átlagot. 2018-ban azonban megnőtt a polgári és kereskedelmi peres ügyek rendezéséhez szükséges idő becsült tartama, és az ilyen ügyek befejezésének aránya is csökkent. Miközben a befejezett ügyek száma csökkent, a folyamatban lévő ügyek száma nőtt. Lengyelország továbbra is az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fokozott felügyelete alatt áll a polgári és büntetőeljárások hossza miatt.
A közigazgatási bíróságok teljesítménye meghaladja az uniós átlagot. A beérkező közigazgatási ügyek számában és a befejezésükhöz szükséges idő tartamában kismértékű csökkenés látható. Az ilyen ügyek befejezésének aránya továbbra is meghaladja a 100 %-ot.
II.Korrupcióellenes keret
A korrupció megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre szolgáló jogi és intézményes keretek nagyrészt megvannak. A korrupcióellenes küzdelemre szakosodott szerv a Központi Korrupcióellenes Hivatal. E hivatal hírszerzési és rendészeti feladatokat is ellát, és közigazgatási és büntetőeljárást egyaránt indíthat. A közélet átláthatóságáról szóló tervezett törvény célja az, hogy a legfontosabb megelőzési célú intézkedéseket egyetlen jogi aktusba foglalja össze. Ennek részeként a szabályozás egyes elemeit, például a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszereket és a lobbitevékenységre vonatkozó szabályokat módosítani fogják.
A Transparency International legfrissebb korrupcióérzékelési indexe szerint Lengyelország 58/100 pontot ért el, ezzel az Európai Unió országai között a 12., világszinten pedig a 41. helyen áll. Az Eurobarométer felmérések szerint azon lengyel válaszadók aránya (59 %), akik szerint az országukban a korrupció széles körben elterjedt, alacsonyabb az uniós átlagnál (71 %), miközben a megkérdezettek 37 %-a érzi úgy, hogy a mindennapi életében személyesen is érinti őt a korrupció (az uniós átlag e tekintetben 26 %). Ami a vállalkozásokat illeti, a vállalkozások 49 %-a látja a korrupciót széles körben elterjedtnek (uniós átlag: 63 %), és 27 %-uk gondolja úgy, hogy a korrupció problémát jelent az üzleti életben (uniós átlag: 37 %). A megkérdezettek 43 %-a szerint elegendő sikeres büntetőeljárást folytatnak le ahhoz, hogy visszatartsák az embereket a korrupt gyakorlatoktól (uniós átlag: 36 %), míg a vállalkozások 26 %-a véli úgy, hogy a magas rangú tisztviselők megvesztegetéséért elítélt magánszemélyeket és vállalkozásokat megfelelő szankciókkal sújtják (uniós átlag: 31 %).
Tervbe van véve egy kezdeményezés a korrupció elleni küzdelem jogi keretének továbbfejlesztésére. A lengyel büntetőjog szilárd alapokat biztosít a korrupciós bűncselekmények kivizsgálásához, büntetőeljárás alá vonásához és elbírálásához
. Lengyelország rendelkezik továbbá a korrupció elleni küzdelemhez szükséges jogi kerettel: több jogi aktus is szabályozza a közszférában az etikai és a feddhetetlenségi követelményeket, valamint a vagyoni eszközök és az összeférhetetlenség bevallásának kötelezettségét. Ennek ellenére több aggály is felmerült, különösen az összeférhetetlenséget és a vagyonnyilatkozatokat illetően. A közélet átláthatóságáról szóló új törvény, melynek előkészítése már előrehaladott fázisban van, a már meglévő korrupcióellenes mechanizmusok megerősítését és az átláthatósági elvek egyetlen jogszabályban való összefoglalását célozza. A törvény további célja, hogy a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer és szabályok egységesítése érdekében hatályon kívül helyezzen bizonyos hatályban lévő törvényeket. Emellett módosítja a lobbitevékenységekre vonatkozó szabályokat és a közügyekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférésről szóló törvényt, és megerősíti a visszaélést bejelentő személyek védelmét szolgáló intézkedéseket
.
Javaslatot nyújtottak be a büntető törvénykönyv módosítására. A büntető törvénykönyvet módosító 2019. júniusi törvénytervezetet
az Alkotmánybíróság 2020. július 14-én alkotmányellenesnek találta. A tervezet módosításokat javasolt a közfeladatot ellátó személy fogalmának meghatározásában, és kiterjesztette volna azt többek között a közpénzek felett rendelkező hazai vagy külföldi szervezeti egységekre, az állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsának tagjaira vagy képviselőire, valamint azon jogalanyokra, melyeknek jegyzett tőkéjében a központi kormány vagy a helyi önkormányzat több mint 50 % tulajdonosi részesedéssel bír. A javasolt változtatások között szerepelt volna továbbá a nagy értékű eszközökhöz kapcsolódó aktív és passzív vesztegetési bűncselekményekre kiszabható szankciók növelése is. Megmaradtak volna azonban az olyan mechanizmusok, mint például a „nem büntethetőségi” előírás, amely szerint a vesztegető személy nem büntethető, ha a bűnüldöző hatóságokat önként értesíti a bűncselekményről. A mentességi rendszer egyes elemeivel és a korrupciós bűncselekmények büntetőeljárás alá vonására gyakorolt hatásával kapcsolatban az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) is aggályokat fogalmazott meg.
A korrupcióellenes küzdelemre szakosodott szerv a Központi Korrupcióellenes Hivatal. E hivatal hírszerzési és rendészeti feladatokat is ellát, és közigazgatási és büntetőeljárást egyaránt indíthat. A korrupció felderítése a hivatal egyik alapfunkciója, és megalapozott gyanú esetén nyomozást folytathat. Hatáskörrel rendelkezik a vagyonnyilatkozatok és a közbeszerzési határozatok ellenőrzésére. Feladata továbbá a közszolgálati tisztviselők külső üzleti tevékenységére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelés ellenőrzése és a tisztességtelenül szerzett javak visszaszolgáltatását célzó eljárások kezdeményezése. A Központi Korrupcióellenes Hivatalnak preventív szerepe van, és felügyeli a 2018–2020-as kormányzati korrupcióellenes program koordinációját, melynek általános céljai között szerepel a korrupció elleni küzdelmet célzó szabályozás javítása, valamint a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés és koordináció megerősítése. A hivatal vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki négy évre. A hivatal a miniszterelnök és a kijelölt „különleges szolgálatokért felelős miniszter-koordinátor” fennhatósága alatt működik. A jelenlegi jogi keretben ez a kinevezési eljárás és a hivatal végrehajtó hatalomnak való alárendelése aggályokat vetett fel a hivatal függetlenségét és a végrehajtó hatalomtól való teljes körű függetlenségét illetően.
A közszférát érintő etikai és feddhetetlenségi, valamint összeférhetetlenségi kérdéseket jelenleg több alapvető törvény is szabályozza. A feddhetetlenséget elsősorban a közfeladatot ellátó személyek üzleti tevékenységének korlátozásáról szóló törvény szabályozza, amely bizonyos tevékenységeket megtilt ezen személyeknek, és korlátozza az üzleti részesedésüket és különféle vállalati testületekben való tagságukat. A közszolgálati etikai keretszabályokról szóló rendelet meghatározza a közigazgatásban érvényes etikai normákat, de nem terjed ki a legfelső vezetőkre, akiknek magatartására vonatkozóan az Alkotmány tartalmaz általános szabályokat. A minisztériumok különböző mértékben saját maguk is foglalkoznak az intézményük tisztviselőit érintő feddhetetlenségi kérdésekkel. A GRECO hangsúlyozta a koherensebb szakpolitika lehetséges előnyeit, és javasolta egy általános feddhetetlenségi terv, valamint egy erős felügyeleti és szankcionáló mechanizmusokat tartalmazó magatartási kódex kidolgozását, továbbá a feddhetetlenségi kérdések erőteljesebb tudatosítását. Ezenkívül több más jogi előírás is rendelkezik egyes konkrét összeférhetetlenségi helyzetek bejelentésének kötelezettségéről, ezen előírások azonban nincsenek egyértelműen összehangolva vagy egységes szabályozási keretbe foglalva. Bár az általánosan kötelező erejű törvények nem tartalmazzák az összeférhetetlenség fogalmának jogi meghatározását, a közigazgatási eljárásokról szóló törvénykönyv kitér a közszolgálati tisztviselőket érintő összeférhetetlenségi szabályokra. A miniszterek és egyéb vezető tisztviselők esetében e szabályok egyes konkrét, tulajdoni érdekeltséggel kapcsolatos helyzetekre korlátozódnak. 2019-ben a Központi Korrupcióellenes Hivatal 2477 összeférhetetlenségi ügyet vizsgált ki az Egészségügyi Minisztériumban és a Védelmi Minisztériumban (2018-ban 4581-et), melyek 2187 személyt érintettek (2018-ban 2110-et), és ebből három ügyet az ügyészség elé terjesztettek.
A vagyonnyilatkozatokra vonatkozóan nincs sem egységes jogi szabályozás, sem egységes benyújtási és ellenőrzési rendszer. A parlamenti képviselők a vagyonnyilatkozatukat a Szejm képviselői és a szenátorok feladatainak ellátásáról szóló 1996. májusi törvénynek megfelelően nyújtják be. A közfeladatot ellátó személyek üzleti tevékenységének korlátozásáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a legfelső vezetői tisztségeket betöltő személyeknek évente nyilatkozatot kell tenniük pénzügyi és gazdasági tevékenységeikről. Ezt a törvényt azonban a gyakorlatban minden szinten alkalmazzák a politikusokra, az eltérő rendszerek és a nyilatkozatok közzétételét garantáló keretrendszerek pedig aggályokat vetnek fel. 2019-ben a Központi Korrupcióellenes Hivatal 90 vagyonnyilatkozatot ellenőrzött (2018-ban 69-et), 364 ellenőrzés előtti elemzést végzett el (2018-ban 330-at) és 341 ellenőrzési ügyet bonyolított le (2018-ban 320-at). A képviselők és a szenátorok megbízatásának gyakorlásáról szóló törvény azon módosításait azonban, melyek a vagyonnyilatkozatra kötelezett személyek és a nyilatkozatba belefoglalandó információk körének kibővítésére irányultak, az Alkotmánybíróság jelenleg vizsgálja. A GRECO, bár üdvözölte a kötelezettségek meglétét, leszögezte, hogy Lengyelország vagyonnyilatkozati rendszerét meg kell erősíteni és ki kell egészíteni egy független és hatékony felülvizsgálati mechanizmussal. Ennek kapcsán megemlítendő, hogy jelenleg zajlik egy olyan törvénytervezet kidolgozása, amely egy új vagyonnyilatkozati formanyomtatványt fog tartalmazni, és a Központi Korrupcióellenes Hivatal dolgozik egy olyan egységes rendszer kialakításán, mely lehetővé teszi a nyilatkozatok elektronikus és automatizált benyújtását és ellenőrzését
.
Léteznek intézkedések a lobbitevékenységek és a forgóajtó-jelenség szabályozására, egyes rendelkezések pedig lehetővé teszik a visszaélést bejelentő személyek védelmét. A jogalkotási folyamat során folytatott lobbitevékenységről szóló törvény általánosan meghatározza a lobbitevékenység fogalmát, nyilvános nyilvántartást hoz létre, és meghatározza a nyilvántartásba nem vett tevékenységekre vonatkozó kötelezettségeket és szankciókat. A törvény rendelkezései azonban a lobbitevékenység fogalmát a jogalkotás folyamatára korlátozzák. A GRECO azt javasolta, hogy a parlament tagjainak lobbistákkal való kapcsolattartását átláthatóbbá kell tenni, részletes szabályokat kell kidolgozni a lobbistákkal való kapcsolattartásra vonatkozóan, és e kapcsolatok céljáról megfelelő tájékoztatást kell adni. A forgóajtó-jelenséget egyéves várakozási idő előírása révén szabályozzák, de ez csak azon szervezetekre vonatkozik, melyekre vonatkozóan a tisztviselő konkrét határozatokat hozott. Bár léteznek tervek ezen időszak meghosszabbítására, az alkalmazási kör kiszélesítését is javasolták. Egyes jogi aktusok tartalmaznak a visszaélést bejelentő személyek védelmét célzó rendelkezéseket, de külön jogszabály nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, és hangsúlyozták a bejelentő személyek fokozottabb védelmének szükségességét.
III.Médiapluralizmus
A médiapluralizmussal kapcsolatos jogi keret egyrészt alkotmányos biztosítékokon, másrészt ágazati jogszabályokon alapul. Az Alkotmány garantálja a nemzeti médiahatóság – az Országos Rádió- és Televíziótanács – függetlenségét, és a szabályozó hatóság hatásköreit a műsorszórásról szóló 1992-es törvény részletesebben is szabályozta. Ami az újságírók védelmét szolgáló kereteket illeti, a szólásszabadság alkotmányos védelemben részesül. A büntető törvénykönyv azonban meghatároz az állami jelképek, a vezető közszolgálati tisztviselők és a vallás megsértésével kapcsolatos bűncselekményeket is. Az Alkotmány garantálja továbbá az állampolgárok azon jogát, hogy a közigazgatási szervek tevékenységéről tájékoztatást kapjanak. Ezt a jogot a közügyekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférésről szóló 2001. szeptember 6-i törvény részletesebben is szabályozza.
A jogi keret biztosítékokat ad a médiaszabályozó hatóság függetlenségét illetően. Az Alkotmány szerint az Országos Rádió- és Televíziótanács (KRRiT) feladata a szólásszabadság, az információhoz való jog és a rádiós és televíziós műsorszóráshoz kapcsolódó közérdek védelme. Tagjait a parlament és a köztársasági elnök nevezi ki. Nem lehetnek politikai párt vagy szakszervezet tagjai, és nem végezhetnek a tisztségükkel összeegyeztethetetlen közéleti tevékenységet. A műsorszórásról szóló törvény felsorolja a KRRiT hatásköreit. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv egy sor konkrét garanciát meghatároz a nemzeti médiaszabályozó hatóságok függetlenségét és eredményességét illetően. Lengyelország jelenleg végzi a felülvizsgált irányelv átültetését, melynek során javaslatokat nyújthatnak be a nemzeti jogszabályoknak az uniós keretszabályozással való további összehangolására, és ezek 2020 kora őszén kerülhetnek elfogadásra.
A lengyel médiaszabályozó hatóságot még mindig érheti politikai befolyásolás. A 2020-as Médiapluralizmus Monitor (MPM 2020) a lengyel médiaszabályozó hatóság függetlenségét és eredményességét illetően közepes kockázatot állapított meg, megállapítva, hogy a Nemzeti Rádió- és Televíziótanácsra vonatkozó kinevezési eljárások nem korlátozták eredményesen a média feletti politikai befolyást. Például nem került sor választási megfigyelésre a 2019-es európai parlamenti és nemzeti parlamenti választási kampányok médiában való megjelenésének elemzése céljából. Hasonlóképp, a 2020-as elnökválasztási kampány esetében a Nemzeti Rádió- és Televíziótanács nem biztosította a kampány független megfigyelését, amint arról az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) beszámolt. Továbbá a 2016-os reform eredményeképp a Nemzeti Rádió- és Televíziótanács egyes hatásköreit elvették és az újonnan létrehozott Nemzeti Médiatanácsra ruházták át, így jelenleg ez a tanács bír hatáskörrel a Lengyel Televízió, a Lengyel Rádió és a Lengyel Hírügynökség igazgatóságának és felügyelő tanácsának kinevezésére és elmozdítására. 2016 decemberében a Lengyel Alkotmánybíróság a Nemzeti Rádió- és Televíziótanácsnak a közszolgálati média vezetőinek kinevezési folyamatából való kizárását alkotmányellenesnek találta. Az ítéletet a mai napig nem hajtották végre.
A lengyel médiában fennálló tulajdonosi viszonyok átláthatóságát szabályozó jogi keret nem egyformán alkalmazandó mindegyik médiaszereplőre. Többek között nincsenek ágazatspecifikus rendelkezések a hírmédiabeli tulajdonosi viszonyok átláthatóságára vonatkozóan. Emiatt az MPM 2020 a lengyel médiabeli tulajdonosi viszonyok átláthatóságát közepes kockázati kategóriába sorolta, megállapítva azonban, hogy a műsorszórási ágazatra vonatkozóan hatályban vannak bizonyos konkrét szabályok. Ezek az Országos Rádió- és Televíziótanács számára történő információszolgáltatásra vonatkoznak.
Lengyelországban nincsenek megfelelő szabályozási biztosítékok a médiaorgánumok feletti politikai befolyás korlátozására. E biztosítékok a médiatulajdonosok és a kormányzó pártok, pártcsoportok vagy politikusok közötti összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat jelentenek. A CBOS lengyel közvéleménykutató intézet 2019-es felmérése szerint a megkérdezettek széles köre érzékel politikai elfogultságot a médiában. Az MPM 2020 elismeri azonban, hogy a legnagyobb lengyel médiaorgánumok tulajdonosai nem kötődnek nyíltan egyetlen politikai párthoz sem, és a hírmédia legnagyobb része, az online sajtót is beleértve, előmozdítja az eltérő politikai nézetek megjelenését. Úgy tűnik, hogy a 2020-as elnökválasztási kampány során a kormánykoalíció utalt arra, hogy a külföldi tulajdonú médiaorgánumok koncentrációját illetően jogszabályi változásokra kerülhet sor. Ha ezek a változások bekövetkeznek, az a médiapluralizmus és az uniós belső piac számára is következményekkel járhat.
A büntetőjog egyes rendelkezései érinthetik az újságírók védelme és tevékenysége kereteinek bizonyos vonatkozásait. A büntető törvénykönyv meghatároz az állami jelképek, vezető közszolgálati tisztviselők és a vallás megsértésével kapcsolatos bűncselekményeket. A tömegtájékoztatás révén megvalósuló rágalmazásért kiszabható büntetések között a (legfeljebb egy évig terjedő) szabadságvesztés is szerepel. Az újságírók egyes képviselői megemlítették, hogy ezt a rendszert régóta érik kritikák, mivel a rágalmazás kérdését a polgári jogi felelősségi szabályok keretében is megfelelően lehetne kezelni. Ennek kapcsán a 2020-as MPM azt is megállapítja, hogy azon önszabályozási intézkedéseket, amelyek elősegíthetnék az újságírók helyzetének megerősödését, nem hajtották végre eredményesen Lengyelországban. Pozitív fejlemény azonban, hogy a sajtóról szóló törvényt módosították, így az már nem kötelezi az újságírókat arra, hogy kövessék az adott sajtótermékre vonatkozó szerkesztői utasítást. A módosított törvény lehetővé teszi az újságírónak, hogy megtagadja a kötelező erejű utasítás követését, ha az ellentmond a tisztesség, az objektivitás és a szakmai pontosság alapelveinek. Az újságírók biztonságát illetően az Európa Tanácsnak az újságírás védelmét és az újságírók biztonságát előmozdító platformja Lengyelországra vonatkozóan 2019-ben kettő, 2020-ban pedig hat figyelmeztetést bocsátott ki. Ezek a figyelmeztetések az újságírók zaklatásának, illetve a médiaszabadságot gyengítő fellépéseknek a kategóriájába tartoztak
. Az újságírók digitális biztonságát illetően a 2020-as MPM több olyan esetről is beszámolt, amikor újságírókat a rendőrség és a hírszerző szolgálatok általi megfigyelés révén fenyegettek, valamint olyan eseteket is említett, amikor az újságírók távközlési vagy internetes adatait előzetes értesítés nélkül felhasználták.
A jelenlegi jogi keretszabályozás elismeri a közügyekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés jogát. Ennek ellenére ismételten előfordult, hogy ezt a hozzáférést megtagadták. A közügyekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférésről szóló 2001. szeptember 6-i törvény előírja az állami hatóságoknak (és más szervezeteknek), hogy a közügyekkel kapcsolatos összes információt tegyék hozzáférhetővé. A törvény szerint a közügyekkel kapcsolatos információkhoz való jog magában foglalja a közügyeket érintő legfrissebb információkhoz való, késedelem nélküli hozzáférést. A minősített adatokhoz való hozzáférés kivételt képez ezen szabály alól. Ezen jog gyakorlati alkalmazását illetően a 2020-as MPM beszámol olyan esetekről, amikor helyi szinten megtagadták az információhoz való hozzáférést, különösen a helyi vagy a regionális önkormányzat tevékenységeivel vagy a tervezett beruházásokkal kapcsolatban. Más esetekben pedig megtagadták az újságíróktól az oktatási és az igazságügyi reformokról folytatott vitákba való betekintést.
IV.A fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések
Lengyelország képviseleti demokrácián alapuló köztársaság, közvetlenül választott köztársasági elnökkel, kétkamarás parlamenttel
és a törvények alkotmányos felülvizsgálatát végző Alkotmánybírósággal. A törvények elfogadásának folyamatában a végső döntéshozó hatalom a Szejmé. Jogalkotási javaslatot a köztársasági elnök, a Szenátus, legalább 15 képviselőből álló csoport, a Minisztertanács és legalább 100 000 állampolgárból álló csoport nyújthat be. Az ombudsman, amely független intézmény, a személyek és az állampolgárok Alkotmányban és más normatív jogi aktusokban meghatározott jogainak és szabadságainak védelmét biztosítja.
A 2015 és 2019 közötti időszakban számos törvényt fogadtak el gyorsított eljárással, ideértve különösen az igazságszolgáltatást érintő fontos strukturális reformokat. Az igazságügyi reformokat alkotó jogszabályok esetében a parlament átlagosan 18 napot szentelt egy jogszabálynak
. Aggályok merültek fel különösen azzal kapcsolatban, hogy a jogalkotó 2019 decemberében gyorsított eljárással fogadott el a bíróságokra vonatkozó törvényeket érintő vitatott módosításokat, beleértve azt is, ahogyan a jogalkotási folyamat során változtatásokat javasoltak az eredeti tervezetben. A Legfelsőbb Bíróság véleménye szerint ezzel megsértették a jó jogalkotás szabályait. A Velencei Bizottság és az EBESZ több alkalommal is hangsúlyozta a jogalkotási javaslatok és módosítások alapos megvitatásának fontosságát, amelybe beletartozik az érdekelt felekkel, a szakértőkkel és a civil társadalommal folytatott egyeztetés, valamint a politikai ellenzékkel folytatott párbeszéd. Meg kell jegyezni, hogy a társadalmi egyeztetés csak a Minisztertanács által benyújtott jogalkotási javaslat esetében kötelező, az igazságügyi reformokat pedig a képviselők kezdeményezték, amely esetben nincs szükség egyeztetésre.
2020. március 20-án a kormány a Covid19-világjárvány kapcsán járványügyi veszélyhelyzetet vezetett be. Az érdekelt felek aggályaiknak adtak hangot az ennek keretében elrendelt intézkedések miatt, tekintettel ezen intézkedéseknek az alapvető jogokra és az elnökválasztásra gyakorolt hatására. A járványügyi veszélyhelyzet még mindig fennáll, bár a korlátozásokat fokozatosan megszüntették. Egyes olyan intézkedések, melyeket a járványügyi veszélyhelyzet kezelésére hoztak, hátrányosan érintik bizonyos állami hatóságok, így az Elektronikus Távközlési Hivatal hivatali idejét, amivel kapcsolatban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított.
A 2017-es reform alapján kinevezett legfelsőbb bírósági bírók jogosultak egyes esetekben 20 évre visszamenően felülvizsgálni a rendes bíróságok ítéleteit. Az új rendkívüli jogorvoslati eljárás szerint a rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanács – néhány kivétellel – jogosult teljesen vagy részben felülbírálni a rendes bíróságok által az elmúlt 20 évben hozott jogerős ítéleteket. A jogorvoslat benyújtására többek között a legfőbb ügyész és az ombudsman rendelkezik hatáskörrel. A rendelkezésre álló információk szerint eddig a legtöbb jogorvoslatot a legfőbb ügyész nyújtotta be. Aggályok merültek fel amiatt, hogy ezt az eljárást politikainak tűnő okokból is fel lehet használni
. Általában véve elmondható, hogy ez az új rendkívüli jogorvoslati eljárás, amely tágan meghatározott kritériumokon alapul, a jogbiztonság elve szempontjából problémás, és egyike azon aggályoknak, melyeket a Bizottság az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően benyújtott, indokolással ellátott javaslatban megfogalmazott.
Egyes új fejlemények hátrányosan érintik a civil társadalom mozgásterét
. Lengyelország széles körű és élénk civil társadalommal rendelkezik, amely több mint 120 000 nem kormányzati szervezetet számlál. A fejlemények azonban azt mutatják, hogy a kormány valamely politikájával szemben kritikus nem kormányzati szervezetekről az állami hatóságok képviselői kedvezőtlenül nyilatkoznak. A Szabadság Nemzeti Intézete – Civiltársadalom-fejlesztési Központ hatáskörébe tartozik a kormányzati finanszírozási források és a Lengyelországnak szánt uniós források nem kormányzati szervezetek közötti elosztása. A szervezetek képviselői kisebbségben vannak az intézmény döntéshozó mechanizmusában, melyet a kormány egyik tagja elnököl. Az EBESZ megállapította, hogy a kormány a jelek szerint meghatározó befolyással bír a Szabadság Nemzeti Intézetének irányításában és működésében, és ajánlásokat fogalmazott meg ezzel kapcsolatban. A 2020-ban frissített CIVICUS-jelentés szerint az NGO-k működéséhez szükséges civil mozgástér leszűkült. Az érdekelt felek aggályaiknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a kormány egyes tagjai a közelmúltban olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely az NGO-kat a külföldről kapott támogatásaik bejelentésére kötelezné, és bizonyos feltételek esetén az NGO-k „külföldi finanszírozásúnak” minősülnének. Egyes régiók azon döntése, hogy magukat „LMBTI-mentes övezetnek” nyilvánítják, súlyos kétségeket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a helyi önkormányzatok képesek-e tisztességesen elosztani az uniós forrásokat az NGO-k között. A kormánynak az LMBTI-csoportok ellen irányuló intézkedései, például e csoportok egyes képviselőinek őrizetbe vétele és fogva tartása, valamint az e csoportok ellen indított lejárató kampányok aggályokat ébresztettek.
Az ombudsman fontos szerepet játszik a jogállamiság védelmében. Az ENSZ Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetsége (GANHRI) 2017 novemberében ismételten „A” státuszt ítélt meg az ombudsmannak. A GANHRI hangsúlyozta, hogy az ombudsmannak megfelelő finanszírozásra van szüksége ahhoz, hogy feladatait megfelelően el tudja látni. Az ombudsman több véleményt is kiadott az új jogszabályokkal kapcsolatban, beleértve a bíróságok működését érintő reformokat is, és közbenjárt a lengyel bíróságoknál és az Európai Unió Bíróságánál. Az ombudsman rendszeresen közbenjár magánszemélyek védelmében olyan esetekben, amikor felmerül az alapvető jogok megsértésének gyanúja
. Emellett előmozdítja a bírói függetlenségi normák, a jogállamiság és az alapvető jogok érvényesülését. 2016 óta az ombudsmannak nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie: nem elegendő a költségvetése (melyről a Szejm dönt), a kormánypárt részéről kritikák érik, egyes médiaorgánumokban pedig személyes támadásokat intéznek ellene.
I. melléklet: Források betűrend szerinti jegyzéke*
*A 2020. évi jogállamisági jelentéshez kapcsolódó konzultáció keretében beérkezett észrevételek jegyzéke megtalálható az (EB weboldalán).
A Bíróságnak a C-192/18. sz. Bizottság kontra Lengyelország ügyben 2019. november 5-én hozott ítélete.
A Bíróságnak a C‑558/18. sz. és C‑563/18. sz. Miasto Łowicz és társai egyesített ügyekben 2020. március 26-án hozott ítélete.
A Bíróságnak a C‑585/18. sz., C‑624/18. sz. és C‑625/18. sz. A.K. egyesített ügyekben 2019. november 19-én hozott ítélete.
A Bíróságnak a C-619/18. sz. Bizottság kontra Lengyelország ügyben 2019. június 24-én hozott ítélete.
A Legfelsőbb Bíróságnak a III PO 7/18. sz. ügyben 2019. december 5-én hozott ítélete.
A Legfelsőbb Bíróságnak a III PO 8/18. sz. ügyben 2020. január 15-én hozott határozata.
A Legfelsőbb Bíróságnak a III PO 9/18. sz. ügyben 2020. január 15-én hozott határozata.
A Legfelsőbb Bíróságnak az I KZP 1/20. sz. ügyben 2020. június 25-én hozott határozata.
A Lengyel Köztársaság elnöke (2018), hivatalos közlemény.
https://www.prezydent.pl/kancelaria/aktywnosc-ministrow/art,1410,mucha-nsa-nie-jest-wlasciwy-doingerowania-
A sajtó- és médiaszabadság európai központja (2020), A 2020. évi Médiapluralizmus Monitor.
https://cmpf.eui.eu/media-pluralism-monitor/mpm-2020
Alkotmánybíróság (2018), Nyílt levél az Alkotmánybíróság elnöki tisztét betöltő bírónak.
https://tvn24.pl/polska/list-sedziow-trybunalu-konstytucyjnego-do-julii-przylebskiej-ra851319-2389711
Alkotmánybíróság (2018), Nyílt levél az Alkotmánybíróság elnöki tisztét betöltő bírónak.
https://oko.press/images/2018/12/List-Se%CC%A8dzio%CC%81w-TK_5.12.2018-r.pdf
Alkotmánybíróság (2018), Öt alkotmánybíró által aláírt nyílt levél.
https://archiwumosiatynskiego.pl/wpis-w-debacie/list-pieciorga-sedziow-tk-w-sprawie-istotnych-problemow-wynikajacych-z-dzialalnosci-orzecznictwa-trybunalu-konstytucyjnego-w-2017-roku/
Alkotmánybíróság (2019), Egy már betöltött alkotmánybírói helyre kinevezett személy nyílt levele az Alkotmánybíróság elnöki tisztét betöltő bírónak.
https://tvn24.pl/polska/sedzia-tk-jaroslaw-wyrembak-stawia-zarzuty-prezes-julii-przylebskiej-apeluje-o-dymisje-ra986349-2299314
Alkotmánybíróság (2019), Két nyugalmazott alkotmánybíró nyílt levele.
http://monitorkonstytucyjny.eu/archiwa/11447
Alkotmánybíróság (2020), Korábbi alkotmánybírók egy csoportjának nyílt közleménye.
https://wiadomosci.onet.pl/kraj/oswiadczenie-sedziow-trybunalu-konstytucyjnego-w-stanie-spoczynku/0w4enjq
Amnesty International (2019), 2019 Report on Poland [A Lengyelországról szóló 2019. évi jelentés].
https://www.amnesty.org/en/countries/europe-and-central-asia/poland/report-poland/
Az Alkotmánybíróságnak a K 12/18. sz. ügyben 2019. március 25-én hozott határozata.
Az Alkotmánybíróságnak a K 13/16. sz. ügyben 2016. december 13-án hozott ítélete.
Az Alkotmánybíróságnak a Kpt 1/20. sz. ügyben 2020. április 21-én hozott határozata.
Az Alkotmánybíróságnak a P 22/19. sz. ügyben 2020. március 4-én hozott határozata.
Az Alkotmánybíróságnak az U 2/20. sz. ügyben 2020. április 20-án hozott határozata.
Az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezménye (2015), végrehajtást vizsgáló csoport (1. ciklus).
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (2020), Report on the Functioning of Democratic Institutions in Poland of 6 January 2020 [2020. január 6-i jelentés a lengyel demokratikus intézmények működéséről].
http://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-DocDetails-EN.asp?FileID=28330&lang=EN
.
Az Európai Parlament 2017. november 15-i állásfoglalása a jogállamiság és a demokrácia Lengyelországban tapasztalható helyzetéről.
Az Európai Parlament 2018. március 1-jei állásfoglalása a Lengyelországban fennálló helyzetre vonatkozóan az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról szóló bizottsági határozatról.
Az Európai Parlament 2020. január 16-i állásfoglalása az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban folyamatban lévő meghallgatásokról.
Az Európai Unió Tanácsa (2020): A Tanács ajánlása (2020. július 20.) Lengyelország 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Lengyelország 2020. évi konvergenciaprogramját.
https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-8440-2020-INIT/hu/pdf
Az Országos Ügyvédi Kamara 2019. június 15-i 61/2019. sz. állásfoglalása.
Az Országos Ügyvédi Kamara elnökségének 2020. március 12-i 155/20. sz., függelékkel ellátott állásfoglalása.
Batory Alapítvány (2018a), Eksperci krytycznie oceniają funkcjonowanie TK.
https://www.batory.org.pl/informacje_prasowe/eksperci-krytycznie-oceniaja-funkcjonowanie-tk/
Batory Alapítvány (2019), Pogłębiający się kryzys w Polsce. – Kiedy w Europie umiera praworządność.
https://www.batory.org.pl/upload/files/Programy%20operacyjne/Forum%20Idei/Poglebiajacy%20sie%20kryzys%20w%20Polsce.pdf
Civic Space Watch (2019), The 2019 Civic Space Watch [A Civic Space Watch 2019. évi jelentése]
http://civicspacewatch.eu/civic-space-watch-report-2019-%E2%80%A2-success-stories-of-resistance-is-out/
CIVICUS, Poland Country Profile [Lengyelország országprofilja].
https://monitor.civicus.org/country/poland/
DoRzeczy (2019), Sejmowa awantura o Bodnara. „Antypolski rzecznik”, „to jest kryminał”.
https://pinkosz.dorzeczy.pl/kraj/113540/sejmowa-awantura-o-bodnara-antypolski-rzecznik-to-jest-kryminal.html
EBESZ-ODIHR (2020) JUD-POL/365/2019[AlC] sürgősségi időközi vélemény.
ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (2017), Az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadójának jelentése lengyelországi látogatásáról.
https://documents-dds-ny.un.org/doc/UNDOC/GEN/G18/084/27/PDF/G1808427.pdf?OpenElement
.
Európa Tanács: emberi jogi biztos (2020), 2020. augusztus 8-i nyilatkozat.
https://twitter.com/CommissionerHR/status/1292007235447656448?s=20
Európa Tanács: Miniszteri Bizottság (2010), Recommendation CM/Rec(2010)12 of the Committee of Ministers to member states on judges: independence, efficiency and responsibilities [CM/Rec(2010)12. sz. ajánlás a tagállamoknak a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről].
Európa Tanács: Miniszteri Bizottság (2016), Recommendation CM/Rec(2016)4 on the protection of journalism and safety of journalists and other media actors [CM/Rec(2016)4. sz. ajánlás az újságírás védelméről, valamint az újságírók és más médiaszereplők biztonságáról].
Európa Tanács: Miniszteri Bizottság, CM/Del/Dec(2018)1331/H46-19. sz. határozat: H46-19 Bąk (kérelem száma: 7870/04), Majewski (kérelem száma: 52690/99), Rutkowski és mások (kérelem száma: 72287/10), valamint Jan Załuska, Marianna Rogalska és 398 egyéb kérelem (kérelem száma: 53491/10) kontra Lengyelország.
https://search.coe.int/cm/Pages/result_details.aspx?ObjectID=09000016808fde36
Európa Tanács: Velencei Bizottság (2016), Poland – Opinion on the Act on the Constitutional Tribunal, CDL AD(2016)026-e [Lengyelország – CDL AD(2016)026-e. sz. vélemény az Alkotmánybíróságról szóló törvényről].
Európa Tanács: Velencei Bizottság (2017), Opinion on the Act on the Public Prosecutor's office, as amended, CDL-AD(2017)028 [CDL-AD(2017)028. sz. vélemény a legfőbb ügyész hivataláról szóló módosított törvényről].
Európa Tanács: Velencei Bizottság (2017), Parameters on the Relationship between the Parliamentary Majority and the Opposition in a Democracy: a checklist, CDL-AD(2017)031 [CDL-AD(2017)031. sz. dokumentum: A parlamenti többség és az ellenzék közötti viszony paraméterei egy demokráciában: ellenőrző lista].
Európa Tanács: Velencei Bizottság (2019), Checklist of 24 June 2019, CDL-AD(2019)015 [2019. június 24-i ellenőrző lista, CDL-AD(2019)015].
Európa Tanács: Velencei Bizottság (2020), Poland – Joint Urgent Opinion of the Venice Commission and the Directorate General of Human Rights and Rule of Law (DGI) of the Council of Europe on amendments to the Law on the Common courts, the Law on the Supreme court and some other Laws, CDL-AD(2020)017 [Lengyelország – A Velencei Bizottság és az Európa Tanács Emberi Jogi és Jogállamisági Főigazgatósága (DGI) CDL-AD(2020)017. sz. közös sürgősségi véleménye a rendes bíróságokról szóló törvény, a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény és más törvények módosításáról].
Európai Bizottság (2017), Tájékoztatás az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás Lengyelországgal szembeni megindításáról.
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_17_5367
Európai Bizottság (2019), Tájékoztatás a Lengyelországgal szemben indított és 2020. október 10-én a Bíróság elé terjesztett kötelezettségszegési eljárásról.
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_19_6033
Európai Bizottság (2020), Az EU igazságügyi eredménytáblája.
https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law/eu-justice-scoreboard_en
Európai Bizottság (2020), Kötelezettségszegési eljárások – 2020. július: főbb határozatok.
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/INF_20_1212
Európai Bizottság (2020), Országjelentés – Lengyelország, SWD(2020) 520 final.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020SC0520&from=EN
Európai Bizottság (2020), Tájékoztatás a Lengyelországgal szemben 2020. április 29-én megindított kötelezettségszegési eljárásról.
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_772
Gazeta Prawna (2018), 21 osobistych instrukcji Zbigniewa Ziobry. Nie oznacza to, że nieformalnych nacisków w ogóle nie ma.
https://prawo.gazetaprawna.pl/artykuly/1099148,naciski-zbigniewa-ziobro-na-prokuratorow.html
.
Gazeta Wyborcza (2019),’Minister kontroli, nacisków i ręcznego sterowania. Minister Ziobro dzieli i rządzi w resorcie sprawiedliwości’.
https://wyborcza.pl/7,75968,24473135,minister-kontroli-naciskow-i-recznego-sterowania-zbigniew.html
GRECO (2012), Harmadik értékelési kör. Büntethetőség; A pártfinanszírozás átláthatósága. Értékelő jelentés. Lengyelország.
GRECO (2013), Negyedik értékelési kör. A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése. Értékelő jelentés. Lengyelország.
GRECO (2014), Az Európai Unió 2014. évi antikorrupciós jelentése.
GRECO (2019), Negyedik értékelési kör. A megfelelőségi jelentés második kiegészítése, beleértve az értékelő jelentéshez kapcsolódó második kiegészítés nyomán tett intézkedéseket (34. szabály). Lengyelország.
GRECO (2019), Ötödik értékelési kör. A korrupció megelőzése és a feddhetetlenség előmozdítása a központi kormányzati szerveknél (felső vezetői tisztségek) és a bűnüldöző hatóságoknál. Értékelő jelentés. Lengyelország.
Helsinki Emberi Jogi Alapítvány (2017), Smear campaign against courts continues.
https://www.hfhr.pl/en/smear-campaign-against-courts-continues-hfhr-issues-statement/
Helsinki Emberi Jogi Alapítvány (2018), Jelentés az Alkotmánybíróság 2017. évi tevékenységéről.
https://www.hfhr.pl/trybunal2017
Helsinki Emberi Jogi Alapítvány (2020), Jelentés, The Time of Trial. How do changes in justice system affect Polish judges? [Az elbírálás ideje: Hogyan érintik az igazságszolgáltatási rendszer változásai a lengyel bírákat?]
https://www.hfhr.pl/en/hfhrs-report-the-time-of-trial-how-do-changes-in-justice-system-affect-polish-judges/
Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (2018), The position paper of the Board of the ENCJ on the membership of the National Council for the Judiciary of Poland. [Az ENCJ vezetőségének állásfoglalása a lengyelországi Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács tagságáról.]
https://pgwrk-websitemedia.s3.eu-west-1.amazonaws.com/production/pwk-web-encj2017-p/News/ENCJ%20Board%20position%20paper%20on%20KRS%20Poland.pdf
Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (2020), The Position Paper on the Membership of the KRS of the ENCJ setting out the reasons for its proposal to the General Assembly to expel the KRS from the Association [Az ENCJ vezetőségének állásfoglalása a KRS ENCJ-tagságáról és a közgyűlésnek benyújtott, a KRS-nek a szövetségből való kizárására vonatkozó javaslatának indokolása].
https://www.encj.eu/node/556
Iustitia (2020), 2020. május 9-i nyilatkozat.
https://www.iustitia.pl/83-komunikaty-i-oswiadczenia/3830-rekomendacje-ssp-iustitia-dotyczace-funkcjonowania-sadow-podczas-pandemii-koronawirusa
Kormány (2018), A 2018–2020-as időszakra szóló kormányzati korrupcióellenes program.
https://cba.gov.pl/pl/antykorupc/rzadowy-program-przeciw/3409,Rzadowy-Program-Przeciwdzialania-Korupcji-na-lata-2018-2020.html
Környezetvédelmi Minisztérium és Igazságügyi Minisztérium. 2020. augusztus 7-i sajtóközlemény.
https://www.gov.pl/web/srodowisko/nowe-prawo-wzmocni--przejrzystosc-finansowania-organizacji-pozarzadowych
Legfelsőbb Bíróság (2019), A Legfelsőbb Bíróság 2019. december 16-i és 23-i véleménye a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény és bizonyos más törvények módosításáról szóló 2019. december 20-i törvényről.
Legfelsőbb Bíróság (2020), A Legfelsőbb Bíróság „megbízott” első elnökének levele a köztársasági elnökhöz, melyben öt jelöltet javasol.
http://www.sn.pl/aktualnosci/SiteAssets/Lists/Wydarzenia/AllItems/Pismo%20do%20Prezydenta%20RP%20-%20lista%20kandydat%C3%B3w%20na%20stanowisko%20Pierwszego%20Prezesa%20SN.pdf
Legfelsőbb Bíróság (2020), A Legfelsőbb Bíróság első elnökének nyilatkozata arról az ügyről, melyben kifogásolták a Bíróság C-585/18. sz. AK ügyben előzetes döntéshozatali eljárás során 2019. november 19-én hozott ítéletét végrehajtó 2020. január 23-i legfelsőbb bírósági állásfoglalás alkotmányosságát.
https://ipo.trybunal.gov.pl/ipo/dok?dok=F880008732%2FKpt_1_20_SN_2020_02_28_ADO.pdf
.
Legfelsőbb Bíróság (2020), A Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsa elnökének az ideiglenes rendelkezésekről szóló végzést követően tett nyilatkozata.
http://www.sn.pl/aktualnosci/SitePages/Wydarzenia.aspx?ItemSID=625-0dc69815-3ade-42fa-bbb8-549c3c6969c5&ListName=Wydarzenia
.
Legfelsőbb Bíróság (2020), A Legfelsőbb Bíróság három kamarájának 2020. január 23-i közös állásfoglalása.
http://www.sn.pl/aktualnosci/SitePages/Wydarzenia.aspx?ItemSID=602-0dc69815-3ade-42fa-bbb8-549c3c6969c5&ListName=Wydarzenia
Legfelsőbb Bíróság (2020), Az igazságügyi reformot megelőzően kinevezett 50 legfelsőbb bírósági bíró nyilatkozata.
http://www.sn.pl/aktualnosci/SitePages/Wydarzenia.aspx?ItemSID=666-0dc69815-3ade-42fa-bbb8-549c3c6969c5&ListName=Wydarzenia
.
Lex Super Omnia (2020), 2020. április 26-i állásfoglalás.
http://lexso.org.pl/2020/04/26/uchwala-zarzadu-stowarzyszenia-prokuratorow-lex-super-omnia-z-dnia-26-kwietnia-2020-roku-w-sprawie-obrony-niezaleznosci-prokuratorskiej/
Lex Super Omnia (2020), 2020. június 3-i nyílt levél a miniszterelnökhöz.
http://lexso.org.pl/2020/06/10/list-otwarty-do-pana-mateusza-morawieckiego-prezesa-rady-ministrow/
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (2020), Country Specific Information: Poland (updated in November 2019) [Országspecifikus tájékoztatás: Lengyelország (2019 novemberében frissítve)].
https://eige.europa.eu/gender-mainstreaming/countries/poland
OECD (2015) Poland: A 3. fázis szerinti értékelő jelentés és az ajánlások nyomán hozott intézkedések.
https://www.oecd.org/daf/anti-bribery/Poland-Phase-3-Written-Follow-Up-Report-ENG.pdf
Ombudsman (2018), Az Igazságügyi Minisztériumhoz 2018. október 9-én benyújtott nyilatkozat.
https://www.rpo.gov.pl/pl/content/ms-%E2%80%9Ezamrozilo%E2%80%9D-etaty-s%C4%99dziowskie-procesy-przed%C5%82uzaja-sie-kolejne-wyst%C4%85pienie-rpo-do-zbigniewa-ziobry
Ombudsman (2019), Az Alkotmánybíróság egy bírájának kizárására vonatkozó kérelem.
https://www.rpo.gov.pl/pl/content/rpo-mozna-wnosic-o-wylaczenie-sedziego-z-powodu-jego-wadliwego-powolania
Ombudsman (2019), Közlemény a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács tagjelölt bíráit támogató bírák listájának nyilvánosságra hozataláról szóló legfelsőbb közigazgatási bírósági ítélet végre nem hajtásáról.
https://www.rpo.gov.pl/pl/content/rpo-dlaczego-kancelaria-sejmu-nie-wykonuje-wyroku-nsa-ws-list-poparcia-do-krs
.
Ombudsman (2019), Közlemény Krasoń ügyész ügyéről és a beleegyezése nélkül végrehajtott kirendeléséről.
https://www.rpo.gov.pl/pl/content/rpo-pyta-o-uzasadnienie-naglego-przeniesienia-prokuratora-krasonia
Ombudsman (2020), 2020. január 7-i vélemény a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény és bizonyos más törvények módosításáról szóló 2019. december 20-i törvényről.
Ombudsman (2020), 2020. január 8-i nyilatkozat a nem kormányzati szervezetek lengyelországi helyzetéről.
https://www.rpo.gov.pl/pl/content/rpo-o-wyzwaniach-dla-ngos
Ombudsman (2020), Az Igazságügyi Minisztériumnak 2020. június 9-én küldött levél.
https://www.rpo.gov.pl/pl/content/koronawirus-rpo-elektronizacja-wymiaru-sprawiedliwosci-niezbedna
Ombudsman (2020), Közlemény az Alkotmánybíróság 2016. december 13-i ítéletének végre nem hajtásáról.
https://www.rpo.gov.pl/pl/content/rpo-krrit-nie-upomina-sie-o-wykonanie-wyroku-tk-z-2016-ws-malej-ustawy-medialnej
Ombudsman (2020), Nyílt levél a köztársasági elnöknek és a Legfelsőbb Bíróság első elnökének.
https://www.rpo.gov.pl/pl/content/rpo-do-premiera-i-sn-ws-kontyunowania-dzialan-izby-dysycyplinarnej-mimo-decyzji-tsue
Ombudsman (2020), Tájékoztató az ombudsman 2019. évi tevékenységeiről.
https://www.rpo.gov.pl/pl/content/informacja-roczna-rpo-2019
Onet.pl (2019), Onet nyomozása. Trollfarm az Igazságügyi Minisztériumban, avagy „nem bántunk, ha jót cselekszel”.
https://wiadomosci.onet.pl/tylko-w-onecie/sledztwo-onetu-farma-trolli-w-ministerstwie-sprawiedliwosci-czyli-za-czynienie-dobra/j6hwp7f
Prawo.pl (2019), Finansowe zachęty mają motywować do korzystania z mediacji.
https://www.prawo.pl/prawnicy-sady/mediacja-ministerstwo-sprawiedliwosci-pracuje-nad-zmianami,496489.html
Prawo.pl (2019), Wakaty uderzają w sądy…szczególnie w okręgowe.
https://www.prawo.pl/prawnicy-sady/wakaty-w-sadach-dane-ms-za-2016-2018-r,494093.html
Press.pl (2019), CBOS: dla większości badanych media nie są bezstronne, najgorzej wypada TVP.
https://www.press.pl/tresc/57412,cbos_-dla-wiekszosci-badanych-media-nie-sa-bezstronne_-najgorzej-wypada-tvp
Reuters (2019), Poland to propose limits on foreign media soon, Kaczynski says. [Kaczynski: Lengyelország hamarosan korlátozni fogja a külföldi médiát]
https://www.reuters.com/article/us-poland-media/poland-to-propose-limits-on-foreign-media-soon-kaczynski-says-idUSKCN24K0O1
Riporterek Határok Nélkül, sajtószabadság-index.
https://rsf.org/en/ranking
Szejm (2016), A Szejm 2016. július 7-én közzétett hivatalos közleménye.
http://www.sejm.gov.pl/Sejm8.nsf/komunikat.xsp?documentId=D49AF4B1166B6550C1257FE100489A92
Virtuális országlátogatás Lengyelországban a 2020. évi jogállamisági jelentéssel összefüggésben.
Wirtualne Media (2020), Lichocka: jesienią Sejm zajmie się dekoncentracją mediów. Czarnecki: trzeba będzie odkupywać je od Niemców.
https://www.wirtualnemedia.pl/artykul/lichocka-jesienia-sejm-zajmie-sie-dekoncentracja-mediow-czarnecki-trzeba-bedzie-odkupywac-je-od-niemcow
Wprost (2019), Krytyka TVP po material o synu Bodnara. ”14-latek groził nożem rówieśnikom”.
https://www.wprost.pl/kraj/10227621/krytyka-tvp-po-materiale-o-synu-bodnara-14-latek-grozil-nozem-rowiesnikom.html
II. melléklet: Országlátogatás Lengyelországban
A Bizottság szolgálatai 2020 júniusában és júliusában virtuális találkozókat tartottak az alábbiakkal:
·Újságíró-szövetség (Towarzystwa Dziennikarskiego)
·Lengyel Újságírók Szövetsége (Stowarzyszenie Dziennikarzy Polskich)
·A Iustitia Bírói Szövetség és a Themis Bírói Szövetség
·Helyi és Regionális Lengyel Televízióadók Szövetsége
·Lex Super Omnia Ügyészi Szövetség
·Batory Alapítvány
·Sajtókiadók Kamarája
·Civil Fejlesztési Fórum
·Alkotmánybíróság
·Szabad Bíróságok
·Helsinki Emberi Jogi Alapítvány
·Jagelló Klub
·Helyi Hírlapok Szövetsége
·Igazságügyi Minisztérium
·Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács
·Országos Rádió- és Televíziótanács
·Nemzeti Médiatanács
·Az ombudsman hivatala
·Lengyel Médiaszövetség
·Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság
·Legfelsőbb Bíróság
* A Bizottság ezenkívül az alábbi szervezetekkel is találkozott számos horizontális megbeszélés során:
·Amnesty International
·Európai Szövetség a Szabadságjogokért
·Civil Society Europe
·Európai Egyházak Konferenciája
·EuroCommerce
·Európai Nonprofit Jogi Központ
·A sajtó- és médiaszabadság európai központja
·Európai Civil Fórum
·Free Press Unlimited
·Front Line Defenders
·ILGA-Europe
·Nemzetközi Jogászbizottság
·Nemzetközi Emberi Jogi Föderáció
·Nemzetközi Sajtóintézet
·Az egész életen át tartó tanulás platformja
·Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés / Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet
·Riporterek Határok Nélkül
·Transparency International EU