EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.9.24.

COM(2020) 593 final

2020/0265(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2020) 306 final} - {SWD(2020) 380 final} - {SWD(2020) 381 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A javaslat a digitális pénzügyi csomag részét képezi, amely egy arra irányuló intézkedéscsomag, hogy az innováció és a verseny tekintetében még kedvezőbb feltételeket teremtsen a digitális pénzügyi szolgáltatások számára és támogassa azokat, és egyidejűleg a kockázatokat is csökkentse. A javaslat összhangban van a Bizottság azon prioritásaival, amelyek célja egyfelől Európának a digitális kor kihívásaira való felkészítése, másfelől a jövő kihívásaira felkészült, az emberek javát szolgáló gazdaság kiépítése. A digitális pénzügyi csomag új digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiát fogalmaz meg az Unió pénzügyi ágazata számára 1 annak biztosítása érdekében, hogy az EU megragadja a digitális forradalomban rejlő lehetőségeket és innovatív európai vállalkozásokon keresztül vezető szerepet vállaljon abban, és ezáltal elérhetővé tegye az európai fogyasztók és vállalkozások számára a digitális pénzügyi szolgáltatások előnyeit. E javaslat mellett a csomag részét képezi még a megosztott főkönyvi technológia (DLT) piaci infrastruktúráira vonatkozó kísérleti rendszerre irányuló javaslat 2 , a digitális működési rezilienciára vonatkozó javaslat 3 , valamint a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyes kapcsolódó uniós szabályok pontosítására vagy módosítására irányuló javaslat 4 is.

A stratégia egyik kiemelt területe annak biztosítása, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási keret innovációbarát legyen, és ne gördítsen akadályokat az új technológiák alkalmazása elé. Ez a javaslat a megosztott főkönyvi technológiára vonatkozó kísérleti rendszerről szóló javaslattal együtt az első konkrét intézkedést jelenti ezen a területen.

A kriptoeszközök a blokklánc-technológia egyik fő pénzügyi alkalmazásai. A Bizottság pénzügyi technológiai cselekvési tervének 5 2018. márciusi közzététele óta a Bizottság vizsgálja a kriptoeszközök kínálta lehetőségeket és az általuk jelentette veszélyeket. A kriptoeszközök piaci kapitalizációjának 2017-ben bekövetkezett jelentős emelkedését követően Dombrovskis ügyvezető alelnök 2017 decemberében levélben sürgette az Európai Bankhatóságot (EBH) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA), hogy ismételten figyelmeztessék a befektetőket a kockázatokra. A 2018-ban közzétett pénzügyi technológiai cselekvési tervben a Bizottság megbízta az EBH-t és az ESMA-t, hogy vizsgálják meg a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós szabályozási keret alkalmazhatóságát és alkalmasságát a kriptoeszközök tekintetében. A 2019 januárjában kiadott szakvélemény 6 érvelése szerint míg egyes kriptoeszközök az uniós jogszabályok hatálya alá tartozhatnak, e szabályoknak az érintett eszközök tekintetében való tényleges alkalmazása nem mindig egyértelmű. A szakvélemény megállapította továbbá, hogy a meglévő uniós jogszabályok rendelkezései akadályozhatják a megosztott főkönyvi technológia használatát. Ugyanakkor az EBH és az ESMA hangsúlyozta, hogy – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó uniós jogszabályokon túl – a legtöbb kriptoeszköz nem tartozik a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá, így azok többek között nem tartoznak a fogyasztó- és befektetővédelemre, valamint a piac integritására vonatkozó rendelkezések hatálya alá, jóllehet velük összefüggésben felmerülnek ezek a kockázatok. Emellett a közelmúltban több tagállam is jogszabályt alkotott a kriptoeszközökkel kapcsolatos kérdésekről, ami viszont a piac széttagoltságához vezet.

A kriptoeszközök viszonylag új csoportja, az úgynevezett „stabil kriptopénzek” a közelmúltban jelent meg, és világszerte felkeltette a közvélemény és a szabályozók figyelmét. Bár a kriptoeszközök piaca továbbra is szerény méretű, és jelenleg nem jelent veszélyt a pénzügyi stabilitásra 7 , ez a „globális stabil kriptopénzek” megjelenésével változhat, mivel ezek szélesebb körű alkalmazásra törekszenek azáltal, hogy az értékük stabilizálását célzó elemeket foglalnak magukban, és kihasználják az ezen eszközöket népszerűsítő vállalkozásokból eredő hálózati hatásokat 8 .

E fejleményekre tekintettel és a Bizottság szélesebb körű digitális menetrendjének részeként Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy „a kriptovalutákkal kapcsolatban a tagállamokkal közös megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy megértsük, hogyan lehet a lehető legjobban kihasználni az általuk teremtett lehetőségeket, és kezelni az általuk esetlegesen jelentett új kockázatokat 9 ”. Elismerve az általuk esetlegesen jelentett kockázatokat, a Bizottság és a Tanács 2019 decemberében közösen azt is kijelentették, hogy „elkötelezettek egy olyan keret kialakítása mellett, amely kihasználja a kriptoeszközökben rejlő esetleges lehetőségeket” 10 . Az Európai Parlament pedig a közelmúltban a digitális pénzügyi szolgáltatásokról szóló jelentés elkészítésébe kezdett, amely különös hangsúlyt helyez a kriptoeszközökre 11 .

Ezen szempontok mindegyikének való megfelelés és egy olyan uniós keret létrehozása érdekében, amely egyrészt lehetővé teszi a kriptoeszközök piacának létrejöttét, másrészt a hagyományos pénzügyi eszközök tokenizálását és a megosztott főkönyvi technológia szélesebb körű használatát a pénzügyi szolgáltatások területén, e rendeletet további jogalkotási javaslatok kísérik: a Bizottság annak pontosítását is javasolja, hogy a „pénzügyi eszközök” jelenlegi meghatározása – amely meghatározza a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID II) 12 hatályát – foglalja magában a megosztott főkönyvi technológián alapuló pénzügyi eszközöket 13 , továbbá ezen eszközök vonatkozásában a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszerére is javaslatot tesz 14 . A kísérleti rendszer lehetővé teszi a biztonságos környezetben történő kísérletezést, és bizonyítékkal szolgál az esetleges további módosításokhoz.

Ez a javaslat, amely a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó hatályos uniós szabályozási kereten kívüli kriptoeszközökre, valamint az elektronikuspénz-tokenekre vonatkozik, négy általános és egymással összefüggő célkitűzéssel rendelkezik. Az első célkitűzés a jogbiztonságra vonatkozik. Ahhoz, hogy az uniós kriptoeszköz-piacok fejlődhessenek, szilárd jogi keretre van szükség, amely egyértelműen meghatározza minden olyan kriptoeszköz jogi kezelését, amely nem tartozik a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó hatályos jogszabályok hatálya alá. A második célkitűzés az innováció támogatása. A kriptoeszközök fejlődésének és a megosztott főkönyvi technológia szélesebb körű használatának előmozdítása érdekében biztonságos és arányos keretet kell létrehozni az innováció és a tisztességes verseny támogatására. A harmadik célkitűzés a fogyasztó- és befektetővédelem, valamint a piaci integritás megfelelő szintjének megteremtése, tekintettel arra, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő jogszabályok hatálya alá nem tartozó kriptoeszközök számos olyan kockázatot hordoznak, mint az ismertebb pénzügyi eszközök. A negyedik cél a pénzügyi stabilitás biztosítása. A kriptoeszközök folyamatosan fejlődnek. Míg egyes kriptoeszközök alkalmazási köre és felhasználása meglehetősen korlátozott, mások – például a „stabil kriptopénzek” újonnan megjelenő kategóriája – széles körben elfogadottá és akár rendszerszintűvé is válhatnak. Ez a javaslat biztosítékokat tartalmaz a pénzügyi stabilitást és a rendezett monetáris politikát érintő olyan potenciális kockázatok kezelésére, amelyek a „stabil kriptopénzek” térnyeréséből eredhetnek.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat a kriptoeszközökre és a megosztott főkönyvi technológiára (DLT) vonatkozó tágabb keret részét képezi. Olyan javaslatok kísérik, amelyek biztosítják, hogy a meglévő jogszabályok ne akadályozzák az új technológiák elterjedését, ugyanakkor továbbra is biztosítsák a vonatkozó szabályozási célkitűzések elérését.

A javaslat a piac kiterjedt és hosszú időre visszatekintő monitoringjára és a nemzetközi szakpolitikai munkában való részvételre épül, melynek meghatározó fórumai a Pénzügyi Stabilitási Tanács, a Pénzügyi Akció Munkacsoport és a G7-csoport.

A 2018 márciusában közzétett pénzügyi technológiai cselekvési terv 15 részeként a Bizottság megbízta az európai felügyeleti hatóságokat, hogy adjanak szakvéleményt a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós szabályozási keret alkalmazhatóságáról és alkalmasságáról a kriptoeszközök tekintetében. Ez a javaslat az EBH-tól és az ESMA-tól kapott szakvélemény 16 figyelembevételével készült.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Amint azt von der Leyen elnök a politikai iránymutatásában 17 kijelentette, és az Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közlemény 18 meghatározta, Európa számára létfontosságú, hogy a digitális kor minden előnyét kihasználja, és biztonságos és etikus keretek között megerősítse iparát és innovációs kapacitását. Emellett a Dombrovskis ügyvezető alelnöknek küldött megbízólevél a tagállamokkal közös megközelítést szorgalmaz a kriptovalutákkal kapcsolatban annak biztosítása érdekében, hogy Európa a lehető legjobban ki tudja használni az általuk teremtett lehetőségeket, és kezelni tudja az általuk jelentett potenciális új kockázatokat 19 .

Ez a javaslat szorosan kapcsolódik a blokklánc-technológiára vonatkozó szélesebb körű bizottsági politikákhoz, mivel a blokklánc-technológiák fő alkalmazásaként a kriptoeszközök elválaszthatatlanul kapcsolódnak a blokklánc-technológia Európa egészére kiterjedő előmozdításához. A javaslat a blokklánc- és a megosztott főkönyvi technológia átfogó megközelítését támogatja, amelynek célja, hogy Európát a blokklánc-innováció és -elterjedés élvonalába helyezze. Az e területen végzett szakpolitikai munka részét képezte az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum, valamint a valamennyi tagállamot politikai szinten egyesítő Európai Blokkláncpartnerség létrehozása, csakúgy mint a Megbízható Blokkláncalkalmazások Nemzetközi Szövetségével tervezett köz- és magánszféra közötti partnerségek 20 . 

A javaslat összhangban van a tőkepiaci unió létrehozására irányuló uniós szakpolitikákkal is. Mindenekelőtt reagál a magas szintű fórum végleges jelentésére, amely hangsúlyozta a kriptoeszközökben rejlő kihasználatlan potenciált, és felszólította a Bizottságot a jogbiztonság megteremtésére és a kriptoeszközök használatára vonatkozó világos szabályok kialakítására 21 . A javaslat összhangban van a 2020. március 10-én elfogadott kkv-stratégiával, amely a megosztott főkönyvi technológiát és a kriptoeszközöket is olyan innovációként mutatja be, amely lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek a befektetőkkel 22 .

Végül, a javaslat teljes mértékben összhangban van a biztonsági unióra vonatkozó stratégiában szereplő azon ajánlással, miszerint ki kell dolgozni a kriptoeszközökre vonatkozó jogi keretet, tekintettel arra, hogy ezek az új technológiák egyre nagyobb hatással vannak a pénzügyi eszközök kibocsátásának, forgalmának, megosztásának és hozzáférésének módjára 23 .

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat alapja az EUMSZ 114. cikke, amely hatáskört biztosít az európai intézmények számára arra, hogy a tagállamok jogszabályainak közelítésére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket fogadjanak el, amelyek célja a belső piac megteremtése és működése. A javaslat célja, hogy az alkalmazandó szabályok teljes körű harmonizációja révén megszüntesse a vállalkozások letelepedése előtt álló akadályokat és javítsa a pénzügyi szolgáltatások belső piacának működését.

Napjainkban a kriptoeszköz-kibocsátók és -szolgáltatók nem tudják teljes mértékben kihasználni a belső piac előnyeit, egyrészt a kriptoeszközök szabályozói kezelésével kapcsolatos jogbiztonság hiánya, másrészt a célzott és koherens uniós szintű szabályozási és felügyeleti rendszer hiánya miatt. Miközben néhány tagállam már bevezetett egyedi szabályozási rendszert egyes kriptoeszköz-szolgáltatókra vagy tevékenységük egyes részeire vonatkozóan, a legtöbb tagállamban szabályozási rendszeren kívül működnek. Emellett egyre több tagállam mérlegeli egyedi nemzeti szabályozási keretek bevezetését kifejezetten a kriptoeszközökre és a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozóan.

A kriptoeszközökre és a kriptoeszköz-szolgáltatásokra vonatkozó eltérő keretek, szabályok és értelmezések Unió-szerte akadályozzák a szolgáltatókat abban, hogy uniós szintűre bővítsék tevékenységüket. Ez azt jelenti, hogy a jellegüknél fogva határokon átnyúló termékeket és szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kénytelenek megismerkedni több tagállam jogszabályaival, több nemzeti engedélyt kell beszerezniük, illetve több helyen kell nyilvántartásba vetetniük magukat, és gyakran eltérő nemzeti jogszabályoknak kell megfelelniük, amihez olykor az egész Unióban ki kell igazítaniuk üzleti modelljüket. Ez magas költségeket, összetett jogi helyzeteket és bizonytalanságot eredményez a kriptoeszközök területén működő szolgáltatók számára, korlátozva a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységek fejlesztési és bővítési lehetőségeit az Unióban. Emellett a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó szabályozás hiánya számos tagállamban korlátozza a finanszírozás hozzáférhetőségét és olykor még a szükséges pénzügyi szolgáltatásokhoz – például a banki szolgáltatásokhoz – való szélesebb körű hozzáférést is, ami a kriptoeszközökkel és ebből kifolyólag a kriptoeszköz-szolgáltatókkal kapcsolatos szabályozási bizonytalanságra vezethető vissza.

Az eltérő szabályozási megoldások a földrajzi helyüktől függően egyenlőtlen versenyfeltételeket is teremtenek a kriptoeszköz-szolgáltatók között, ami további akadályokat gördít a belső piac zavartalan működése elé. Mindez tovább súlyosbítja a jogbiztonság hiányát, ami a közös uniós keret hiányával együtt jelentős kockázatoknak teszi ki a fogyasztókat és a befektetőket.

Közös uniós keret bevezetésével egységes működési feltételeket lehet teremteni az Unión belül a vállalkozások számára, amivel pedig át lehet hidalni a nemzeti keretek közötti különbségeket, amelyek a piac széttagoltságához vezetnek, egyúttal csökkenteni lehet az összetettséget és mérsékelni lehet az e területen működő vállalkozásokat terhelő költségeket. A közös uniós keret továbbá teljes körű hozzáférést biztosít a vállalkozások számára a belső piachoz, és biztosítja a kriptoeszközpiacon az innováció előmozdításához szükséges jogbiztonságot. Az uniós keret egyúttal garantálja a piac integritását, megfelelő szintű védelmet nyújt a fogyasztóknak és befektetőknek, egyértelmű helyzetet teremt a jogaikat illetően és biztosítja a pénzügyi stabilitást.

•Szubszidiaritás 

A tagállamok eltérő megközelítései megnehezítik a kriptoeszközökkel kapcsolatos határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást. Az eltérő nemzeti megközelítések sokasodása az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételeket is veszélyezteti a fogyasztó- és befektetővédelem, a piac integritása és a verseny tekintetében. Továbbá, jóllehet a kriptoeszközökre egyedi szabályozási rendszereket bevezető tagállamokban bizonyos kockázatokat mérsékeltek, más tagállamokban a fogyasztók, a befektetők és a piaci szereplők védtelenül maradnak a kriptoeszközök által jelentett legjelentősebb kockázatokkal – pl. csalásokkal, kibertámadásokkal és piaci manipulációval – szemben.

Az uniós szintű fellépés – mint amilyen ez a rendeletjavaslat is – olyan környezetet teremtene, amelyben kifejlődhetne a kriptoeszközök és a kriptoeszköz-szolgáltatók nagyobb, határokon átnyúló piaca, ezáltal teljes mértékben kiaknázva a belső piac előnyeit. Egy uniós keret jelentősen csökkentené az összetettséget, valamint a pénzügyi és adminisztratív terhet, amellyel az érdekelt felek mindnyájan – többek között a szolgáltatók, a kibocsátók, a fogyasztók és a befektetők – szembesülnek. A szolgáltatókra vonatkozó működési követelmények, valamint a kibocsátókra vonatkozó közzétételi követelmények harmonizálása szintén egyértelmű előnyökkel járna a fogyasztó- és befektetővédelem, valamint a pénzügyi stabilitás tekintetében.

•Arányosság

Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. A javasolt szabályok nem lépik túl a javaslat célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. A javaslat csak azokra a szempontokra terjed ki, amelyeket a tagállamok önmagukban nem tudnak megvalósítani, és ahol az adminisztratív terhek és költségek arányban állnak az elérendő konkrét és általános célkitűzésekkel.

A javasolt rendelet kialakításánál fogva biztosítja az arányosságot, és a kapcsolódó kockázatoknak megfelelően egyértelműen különbséget tesz az egyes szolgáltatástípusok és tevékenységek között annak érdekében, hogy a felmerülő adminisztratív teher arányos legyen az érintett kockázatokkal. Az e rendeletben meghatározott követelmények konkrétan arányosak a piac eddigi relatíve kis méretéből adódóan korlátozott kapcsolódó kockázatokkal. A javaslat ugyanakkor szigorúbb követelményeket ír elő a „stabil kriptopénzekre” vonatkozóan, amelyek elterjedtségüket tekintve nagyobb valószínűséggel növekednek gyorsan, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a befektetők, a szerződő felek és a pénzügyi rendszer számára.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az EUMSZ 114. cikke rendeletek és irányelvek formájában teszi lehetővé jogi aktusok elfogadását. E javaslat esetében az egységes piacon belül közvetlenül alkalmazandó egységes szabályrendszert meghatározó rendeletre esett a választás.

A javasolt rendelet harmonizált követelményeket állapít meg azon kibocsátókkal szemben, amelyek kriptoeszközöket kívánnak kínálni az egész Unióban, valamint azon kriptoeszköz-szolgáltatókkal szemben, amelyek arra vonatkozó engedélyért kívánnak folyamodni, hogy szolgáltatásaikat az egységes piacon nyújthassák. Ezekre a kibocsátókra és szolgáltatókra nem vonatkozhatnak külön nemzeti szabályok. Ezért célszerűbb a rendelet, mint egy irányelv.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Nem alkalmazandó

•Konzultáció az érdekelt felekkel

A Bizottság e javaslat előkészítési folyamata során konzultált az érdekelt felekkel. Konkrétabban:

i.A Bizottság célzott nyilvános konzultációt tartott (2019. december 19. – 2020. március 19.) 24 .

ii.A Bizottság konzultációt folytatott a nyilvánossággal a bevezető hatásvizsgálatról (2019. december 19. – 2020. január 16.) 25 .

iii.A Bizottság szolgálatai két alkalommal konzultációt folytattak a Bizottság banki, fizetési és biztosítási szakértői csoportjában a tagállami szakértőkkel (2020. május 18. és 2020. július 16.) 26 .

iv.A Bizottság szolgálatai a 2020. évi „Digitális pénzügyi tájékoztatás” rendezvénysorozat részeként külön webináriumot (2020. május 19.) tartottak a kriptoeszközökre vonatkozó uniós keretről.

A nyilvános konzultáció célja az volt, hogy adatokkal szolgáljon a Bizottság számára a kriptoeszközök esetleges uniós keretének kidolgozásával kapcsolatban. A konzultáció egyaránt kiterjedt a hatályos uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályok alá nem tartozó és azok hatálya alá tartozó (például átruházható értékpapírnak vagy elektronikus pénznek minősülő) kriptoeszközökkel kapcsolatos kérdésekre, az úgynevezett „stabil kriptopénzekre” vonatkozó konkrét kérdésekre, és a DLT pénzügyi szolgáltatások terén való alkalmazására vonatkozó általánosabb kérdésekre.

A legtöbb válaszadó hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok által jelenleg nem szabályozott kriptoeszközökre – többek között a nem szabályozott „stabil kriptopénzekre” – vonatkozó egyedi rendszer létrehozása előnyös lenne egy fenntartható, uniós kriptoeszköz-ökoszisztéma létrehozása szempontjából. A válaszadók többsége megerősítette, hogy jogbiztonságra és a nemzeti jogszabályok közötti harmonizációra van szükség, és számos érdekelt támogatta a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozóan kilátásba helyezett azon követelmények nagy részét, amelyek példaként szerepeltek a konzultációban.

A Bizottság banki, fizetési és biztosítási szakértői csoportjában (EGBPI) részt vevő tagállami képviselők általános támogatásukat fejezték ki a nem szabályozott kriptoeszközökre vonatkozó, megfelelő egyedi szabályozási keret létrehozása céljából választott megközelítés iránt. A tagállami szakértők kiemelték, hogy el kell kerülni a szabályozási arbitrázst, a szabályok kriptoeszköz-kibocsátók általi kijátszását, és biztosítani kell, hogy a fizetési műveletekre és az elektronikus pénzre vonatkozó hatályos jogszabályok valamennyi szabálya megjelenjen az ún. „stabil kriptopénzekre” vonatkozó egyedi szabályozási rendszerben is. A szakértők megemlítették azt is, hogy a „stabil kriptopénzekre” vonatkozóan visszaváltási jogot kell biztosítani, ugyanakkor a felügyelettel kapcsolatban eltérő vélemények hangzottak el az előnyben részesített megoldásról.

Különböző tájékoztató rendezvények részeként a Bizottság a kriptoeszközökkel foglalkozó webináriumot szervezett. A webináriumon érdekelt felek és hatóságok szakértőinek széles köre vett részt, akik az ágazat oldaláról további információkkal szolgáltak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokkal való kölcsönhatásról.

A javaslat az érdekelt felekkel és az uniós hatóságokkal folytatott egyeztetések keretében kapott visszajelzésekre is épít, és integrálja azokat. Az érdekelt felek többsége – köztük a kriptoeszköz-szolgáltatók – általában véve támogatók voltak, és ismételten hangsúlyozták, hogy a további fejlődés érdekében az ágazat a jogbiztonság mielőbbi megteremtését szorgalmazza.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

E javaslat előkészítése során a Bizottság az elismert forrásokból – többek között az EBH és az ESMA két jelentéséből – gyűjtött minőségi és mennyiségi bizonyítékokra támaszkodott. Ezt kiegészítették a felügyeleti hatóságoktól, a nemzetközi standardalkotó testületektől és vezető kutatóintézetektől származó, nyilvánosan elérhető jelentések, valamint a globális pénzügyi ágazat meghatározott érdekelt feleitől származó mennyiségi és minőségi információk.

•Hatásvizsgálat

Ezt a javaslatot a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek (RSB) 2020. április 29-én benyújtott és általa 2020. május 29-én jóváhagyott hatásvizsgálat kíséri 27 . A Testület javításokat javasolt egyes területeken a következők érdekében: i. a kezdeményezés igazodjon a folyamatban lévő uniós és nemzetközi szabályozási erőfeszítésekhez; ii. egyértelműbb legyen, hogy a kezdeményezés hogyan csökkenteni a csalás, feltörés és piaci visszaélés kockázatát, és legyen kifejtve, hogy miként valósul meg a pénzmosás elleni küzdelemről szóló jogi szabályozás elkövetkező felülvizsgálatával való koherencia; valamint iii. legyenek jobban kifejtve a „stabil kriptopénzekhez” kapcsolódó pénzügyi stabilitási aggályok, és legyen egyértelmű, hogy a felügyeleti szervek hogyan fogják biztosítani a befektető- és fogyasztóvédelmet. A hatásvizsgálatot ennek megfelelően módosították, melynek során a Szabályozói Ellenőrzési Testület részletesebb észrevételeit is figyelembe vették.

Elsőként a Bizottság két szakpolitikai alternatívát vizsgált meg a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozó kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-keret kidolgozására (mely keret nem terjed ki a „stabil kriptopénzekre”, amelyekre vonatkozóan más szakpolitikai alternatívát mérlegeltek – lásd lent):

·1. szakpolitikai alternatíva: választható rendszer a szabályozatlan kriptoeszközök esetében

Az 1. szakpolitikai alternatíva értelmében az uniós rendszerhez való csatlakozást választó kibocsátók és szolgáltatók uniós passzportálás révén határokon átnyúlóan bővíthetnék tevékenységüket. Azok a szolgáltatók, amelyek úgy döntenek, hogy nem csatlakoznak a rendszerhez, továbbra is szabályozatlanok maradnának, vagy a nemzeti egyedi rendszerek hatálya alá tartoznának és nem kapnák meg az uniós passzportálás szerinti engedélyt.

·2. szakpolitikai alternatíva: teljes körű harmonizáció

A 2. szakpolitikai alternatíva szerint az összes kibocsátó (a kis kibocsátók kivételével) és szolgáltató az uniós jog hatálya alá tartozna, és élveznék az uniós passzportálás előnyeit. A kriptoeszközökre vonatkozó nemzeti egyedi rendszerek a továbbiakban nem lennének alkalmazandók.

Míg az 1. szakpolitikai alternatíva kevesebb teherrel járna azon kisebb kibocsátók és szolgáltatók számára, amelyek úgy dönthetnek, hogy nem vesznek részt a rendszerben, a 2. szakpolitikai alternatíva magasabb szintű jogbiztonságot, befektetővédelmet, piaci integritást és pénzügyi stabilitást biztosítana, és csökkentené a piac széttagoltságát az egységes piacon. A teljes körű harmonizáció a választható rendszerhez képest koherensebb megközelítést jelent, így a 2. szakpolitikai alternatíva volt az előnyben részesített lehetőség.

Emellett a Bizottság külön vizsgálta az ún. „stabil kriptopénzekre” vonatkozó azon szakpolitikai alternatívákat, amelyekben ezek a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozó kriptoeszközöknek minősülnének.

·1. szakpolitikai alternatíva: egyedi szabályozási rendszer, amelynek célja a „stabil kriptopénzek” és a „globális stabil kriptopénzek” jelentette kockázatok kezelése

Szigorú kockázatalapú megközelítést követve és azon ajánlásokra építve, amelyeken például az FSB jelenleg is dolgozik, ez az alternatíva úgy kezelné a pénzügyi stabilitásnak a „stabil kriptopénzek” által okozott sebezhetőségét, hogy közben lehetővé tenné a „stabil kriptopénzekre” épülő más típusú üzleti modellek kialakítását. A rendszer részeként egyedi közzétételi követelmények vonatkoznának a „stabil kriptopénzek” kibocsátóira, továbbá követelményeket fogalmaznának meg a „stabil kriptopénz” fedezetéül szolgáló tartalékra.

·2. szakpolitikai alternatíva: a „stabil kriptopénzek” kibocsátóinak az elektronikus pénzről szóló irányelv alapján történő szabályozása

A törvényes fizetőeszköznek minősülő egyetlen pénznem által fedezett „stabil kriptopénzek” közel állnak az elektronikus pénznek az elektronikus pénzről szóló irányelv szerinti meghatározásához. Számos „stabil kriptopénz” célja fizetési eszköz létrehozása, és ha eszköztartalékkal vannak alátámasztva, egyes „stabil kriptopénzek” hiteles csere- és értéktárolási eszközzé válhatnak. Ebben a megközelítésben a „stabil kriptopénzeknek” valóban vannak az elektronikus pénzzel közös jellemzőik. Ez az alternatíva azonban szükségessé tenné, hogy a „stabil kriptopénzek” kibocsátói megfeleljenek a hatályos jogszabályoknak, amelyek nem feltétlenül felelnek meg a célnak. Bár az elektronikus pénzről szóló irányelv és kibővítve a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv hatálya a „stabil kriptopénzek” egyes kibocsátóira is kiterjedhetne, nem feltétlenül csökkentené megfelelően a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos legjelentősebb kockázatokat, így például a pénztárcaszolgáltatók által jelentett kockázatokat. Emellett az elektronikus pénzről szóló irányelv nem határoz meg konkrét rendelkezéseket olyan jogalanyokra vonatkozóan, amelyek rendszerszintűek lennének, pedig a „globális stabil kriptopénzek” potenciálisan ilyenné válhatnak.

·3. szakpolitikai alternatíva: a „stabil kriptopénzek” Unión belüli használatának korlátozására irányuló intézkedések

A 3. szakpolitikai alternatíva a „stabil kriptopénzek” kibocsátásának és az ilyen típusú kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtásának korlátozása lenne. Ez a megközelítés indokolt lehet, mivel a „stabil kriptopénzek” jelentette kockázatok, és különösen azok, amelyek globális léptéket érhetnek el (ideértve a pénzügyi stabilitást, a monetáris politikát és a monetáris szuverenitást érintő kockázatokat) meghaladnák az uniós fogyasztók számára a gyors, olcsó, hatékony és inkluzív fizetési módok tekintetében kínált előnyöket. A 3. szakpolitikai alternatíva azonban nem csupán a már működő „stabil kriptopénzek” számára jelente költségeket, hanem akadályozná a kriptoeszközök ezen új típusához kapcsolódó előnyök kihasználását is. A 3. szakpolitikai alternatíva nem lenne összhangban a pénzügyi szektor tekintetében az innováció előmozdítására vonatkozóan uniós szinten meghatározott célkitűzésekkel. Ezen túlmenően a 3. szakpolitikai alternatíva nem feltétlenül kezelne bizonyos pénzügyi stabilitási kockázatokat, amennyiben az uniós fogyasztók széles körben használnák a harmadik országokban kibocsátott „stabil kriptopénzeket”.

A Bizottság úgy vélte, hogy a „stabil kriptopénzekre” vonatkozóan az előnyben részesített megoldás az 1. szakpolitikai alternatíva a 2. szakpolitikai alternatívával kombinálva, mellyel elkerülhető a szabályozási arbitrázs az elektronikus pénztől nem megkülönböztethető „stabil kriptopénzek” és a megosztott főkönyv alapján kibocsátott elektronikus pénz kezelése között. A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó hatályos uniós jogszabályok által nem szabályozott egyéb típusú kriptoeszközökre vonatkozó 2. szakpolitikai alternatívával (a fent ismertetett teljes körű harmonizáció) együtt ezek átfogó és holisztikus uniós keretet hoznának létre a „stabil kriptopénzekre” vonatkozóan, amely képes lenne mérsékelni a Pénzügyi Stabilitási Tanács 28 által azonosított kockázatokat, és különösen a pénzügyi stabilitási kockázatokat. A „stabil kriptopénzek” szerkezete összetett, és számos, egymástól kölcsönösen függő funkciót és jogalanyt foglalnak magukban. Az 1. szakpolitikai alternatíva szerinti szabályozási megközelítés (a mindeddig szabályozatlan kriptoeszközökre vonatkozó 2. szakpolitikai alternatívával kombinálva) kiterjedne a „stabil kriptopénzek” struktúráiban általában jelen lévő különböző funkciókra (irányító szerv, eszközkezelés, fizetési és ügyfél-interfész funkciók) és kiterjedne a szervezetek közötti azon kölcsönhatásokra is, amelyek növelhetik a pénzügyi stabilitást érintő kockázatot.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Ez a rendelet kötelezővé teszi a kriptoeszközök kibocsátói számára, hogy kötelező közzétételi követelményeknek megfelelő tájékoztató dokumentumot (úgynevezett alapdokumentumot) tegyenek közzé. Adminisztratív terhek generálásának elkerülése érdekében a kis- és középvállalkozások (kkv-k) mentesülnek az ilyen tájékoztatók közzététele alól, amennyiben az ajánlatban szereplő kriptoeszközök teljes ellenértéke 12 hónapos időszak alatt nem éri el az 1 000 000 EUR-t. A „stabil kriptopénzek” kibocsátóinak nem kell majd az illetékes nemzeti hatóság engedélyét kérniük, ha a „stabil kriptopénzek” kinnlevő összege nem éri el az 5 000 000 EUR-t. Továbbá a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó követelmények arányosak a nyújtott szolgáltatások jelentette kockázatokkal.

•Alapjogok

Az EU elkötelezett az alapjogok magas szintű védelme iránt és számos emberi jogi egyezmény aláírója. Ebben az összefüggésben a javaslat valószínűleg nem gyakorol közvetlen hatást az említett jogokra, amelyeket az emberi jogokról szóló legfontosabb ENSZ-egyezmények, az uniós Szerződések elválaszthatatlan részét képező uniós Alapjogi Charta és az emberi jogok európai egyezménye (EJEB) tartalmaz.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat költségekkel és adminisztratív terhekkel jár az illetékes nemzeti hatóságok, az EBH és az ESMA számára. E költségek nagyságrendje és eloszlása a kriptoeszköz-kibocsátókkal és -szolgáltatókkal szemben megfogalmazott pontos követelményektől függ majd, és felügyeleti és nyomonkövetési feladatokhoz kapcsolódik.

Az egyes tagállamok esetében becsült felügyeleti költségek (beleértve a személyzetet, a képzést, az informatikai infrastruktúrát és a célzott vizsgálati eszközöket) évi 350 000 EUR-tól 500 000 EUR-ig terjedhetnek, az egyszeri költségek pedig a becslések szerint 140 000 EUR-t tesznek ki. Ezt azonban részben ellensúlyoznák a nemzeti illetékes hatóságok által a kriptoeszköz-szolgáltatókra és kibocsátókra kivetett felügyeleti díjak.

Az EBH-nál idővel összesen 18 teljes munkaidős alkalmazottra (FTE) lesz szükség a jelentős eszközalapú tokenek vagy elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak felügyeletéhez. Az EBH-nál emellett további informatikai költségek, a helyszíni vizsgálatok kiküldetési költségei és fordítási költségek is fel fognak merülni. Mindezeket a költségeket azonban teljes mértékben fedeznék a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóitól és a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóitól beszedett díjak.

Az ESMA esetében a kriptoeszköz-szolgáltatók nyilvántartásának létrehozásával és a nemzeti illetékes hatóságoktól és az EBH-tól származó információknak az e nyilvántartásban való vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek a becslések szerint az ESMA működési költségvetéséből fedezhetők.

E javaslat pénzügyi és költségvetési vonzatait az ehhez a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás ismerteti részletesen.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Egy megbízható nyomonkövetési és értékelési mechanizmus kialakítása alapvető fontosságú ahhoz, hogy a meghozott szabályozási intézkedések hatékonyan elérjék célkitűzéseiket. A Bizottság ezért egy programot dolgozott ki a rendelet kimeneteinek és hatásainak nyomon követésére. A Bizottság feladata lesz az előnyben részesített szakpolitikai alternatívák hatásainak nyomon követése a hatásvizsgálatban (64–65. o.) szereplő mutatók nem kimerítő listája alapján. A Bizottság feladata lesz továbbá e rendelet hatásának értékelése, továbbá (a javaslat 122. cikke értelmében) a Bizottságnak jelentést kell majd készítenie a Tanács és a Parlament számára.    

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

E javaslat célja, hogy jogbiztonságot teremtsen a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozó kriptoeszközök tekintetében, és uniós szinten egységes szabályokat állapítson meg a kriptoeszköz-szolgáltatókra és -kibocsátókra vonatkozóan. A javasolt rendelet a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozó kriptoeszközökre alkalmazandó meglévő nemzeti keretek helyébe lép, és külön szabályokat állapít meg az úgynevezett „stabil kriptopénzekre”, ideértve azokat is, amelyek elektronikus pénznek minősülnek. A javasolt rendelet kilenc címből áll.

Az I. cím meghatározza a tárgyat, a hatályt és a fogalommeghatározásokat. Az 1. cikk megállapítja, hogy a rendelet a kriptoeszköz-szolgáltatókra és -kibocsátókra alkalmazandó, és egységes átláthatósági és közzétételi követelményeket állapít meg a kriptoeszközök kibocsátására, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatók működésére, szervezetére és irányítására vonatkozóan, valamint fogyasztóvédelmi szabályokat és intézkedéseket állapít meg a piaci visszaélések megelőzése érdekében. A 2. cikk a rendelet hatályát azokra a kriptoeszközökre korlátozza, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok értelmében nem minősülnek pénzügyi eszköznek, betétnek vagy strukturált betétnek. A 3. cikk meghatározza az e rendelet alkalmazásában használt kifejezéseket és fogalommeghatározásokat, ideértve a „kriptoeszköz”, a „kriptoeszköz-kibocsátó”, az „eszközalapú token” (melyre gyakran „stabil kriptopénzként” hivatkoznak), az „elektronikuspénz-token” (melyre gyakran „stabil kriptopénzként” hivatkoznak), a „kriptoeszköz-szolgáltató”, a „felhasználói token” és más fogalmakat. A 3. cikk meghatározza a különböző kriptoeszköz-szolgáltatásokat is. Fontos megemlíteni, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a fogalommeghatározások egyes technikai elemeinek meghatározása céljából, hogy hozzáigazítsa azokat a piaci és technológiai fejlődéshez.

A II. cím az eszközalapú tokenektől és az elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök nyilvános kibocsátását és ezen eszközök forgalmazását szabályozza. A javaslat értelmében a kibocsátó akkor jogosult ilyen kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlatot tenni az Unióban a nyilvánosság számára, vagy akkor kérelmezheti ilyen kriptoeszközök kereskedési platformra történő bevezetését, amennyiben megfelel a 4. cikkben foglalt követelményeknek, így például annak, hogy a kibocsátót jogi személyként be kell jegyezni, vagy az 5. cikkel összhangban (az I. melléklettel együtt) eleget tettek a kriptoeszköz-alapdokumentum elkészítésére vonatkozó kötelezettségnek, továbbá az illetékes hatóságokat értesítették (7. cikk) a kriptoeszköz-alapdokumentumról és annak közzétételéről (8. cikk). A kriptoeszköz kibocsátója az alapdokumentum közzétételét követően kínálhatja kriptoeszközeit az Unióban, vagy kérelmezheti az ilyen kriptoeszközök kereskedési platformra történő bevezetését (10. cikk). A 4. cikk bizonyos mentességeket is tartalmaz az alapdokumentum közzététele alól, például a kriptoeszközökre vonatkozó kisebb (tizenkét hónapos időszakon belül 1 millió EUR alatti) ajánlatok és a tájékoztatóról szóló rendeletben ((EU) 2017/1129 rendelet) meghatározott minősített befektetőket célzó ajánlatok esetében. A javaslat 5. cikke és I. melléklete meghatározza a kriptoeszközök nyilvános kibocsátását vagy a kriptoeszközöknek a kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését kísérő kriptoeszköz-alapdokumentumra vonatkozó tájékoztatási követelményeket, míg a 6. cikk az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátói által előállított marketinganyagokra vonatkozóan ír elő bizonyos követelményeket. A kriptoeszköz-alapdokumentum nem képezi az illetékes nemzeti hatóságok előzetes jóváhagyási eljárásának tárgyát (7. cikk). Az alapdokumentumról értesíteni kell az illetékes nemzeti illetékes hatóság hatóságot, és az értesítés részeként külön meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgó kriptoeszköz pénzügyi eszköznek minősül-e a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (2014/65/EU irányelv) értelmében. A kriptoeszköz-alapdokumentumról szóló értesítést követően az illetékes hatóságok felfüggeszthetik vagy megtilthatják az ajánlattételt, előírhatják, hogy további információkat kell feltüntetni a kriptoeszköz-alapdokumentumban, vagy nyilvánosságra hozhatják azt a tényt, hogy a kibocsátó nem felel meg a rendeletnek (7. cikk). A II. cím konkrét rendelkezéseket tartalmaz továbbá a kriptoeszközökre vonatkozó, időben korlátozott ajánlatokról (9. cikk), az eredeti kriptoeszköz-alapdokumentum módosításáról (11. cikk), a kriptoeszköz-vásárlók elállási jogáról (12. cikk), a kriptoeszköz-kibocsátók összességére vonatkozóan előírt kötelezettségekről (13. cikk), valamint a kibocsátóknak a kriptoeszköz-alapdokumentumhoz kapcsolódó felelősségéről (14. cikk).

A III. cím 1. fejezete ismerteti az eszközalapú tokenek kibocsátóira vonatkozó engedélyezési eljárást, valamint a kriptoeszköz-alapdokumentumuk illetékes nemzeti hatóságok általi jóváhagyási eljárását (16–19. cikk és az I. és II. melléklet). Az Unióban való működés engedélyezéséhez az eszközalapú tokenek kibocsátóit az Unióban székhellyel rendelkező jogi személyként kell bejegyezni (15. cikk). A 15. cikk azt is megállapítja, hogy az Unióban nem lehet eszközalapú tokenre vonatkozó nyilvános ajánlatot tenni vagy azzal kriptoeszköz-kereskedési platformon kereskedni, ha a kibocsátó nem rendelkezik engedéllyel az Unióban, és nem tesz közzé az illetékes hatósága által jóváhagyott kriptoeszköz-alapdokumentumot. A 15. cikk mentességeket is tartalmaz a kisvolumenű eszközalapú tokenekre, valamint a kizárólag minősített befektetők által forgalmazott, értékesített és birtokolt eszközalapú tokenekre vonatkozóan. Az engedély visszavonását a 20. cikk részletezi, a 21. cikk pedig meghatározza a kriptoeszköz-alapdokumentum módosítására vonatkozó eljárást.

A III. cím 2. fejezete meghatározza az eszközalapú tokenek kibocsátóinak kötelezettségeit. A javaslat értelmében becsületesen, tisztességesen és szakszerűen kell eljárniuk (23. cikk). A tervezet megállapítja a kriptoeszköz-alapdokumentum és az esetleges marketingközlemények közzétételének szabályait (24. cikk), valamint az e közleményekre vonatkozó követelményeket (25. cikk). Ezenkívül a kibocsátóknak folyamatos tájékoztatási kötelezettségük van (26. cikk), és panaszkezelési eljárást kell kialakítaniuk (27. cikk).

A kibocsátóknak más követelményeknek is meg kell felelniük, így például az összeférhetetlenségre (28. cikk), az illetékes hatóságnak a vezető testületet érintő változásokról történő értesítésére (29. cikk), az irányítási rendszerre (30. cikk), a szavatolótőkére (31. cikk), az eszközalapú tokenek fedezetéül szolgáló eszköztartalékra (32. cikk) és a tartalékeszközök letéti követelményire vonatkozó szabályoknak. A 34. cikk értelmében a kibocsátó a tartalékeszközöket csak biztonságos, alacsony kockázatú eszközökbe fektetheti be. Ezenfelül a 35. cikk által előírtak szerint az eszközalapú tokenek kibocsátóinak közzé kell tenniük az eszközalapú tokenekhez kapcsolódó jogokat, beleértve a kibocsátóval vagy az eszköztartalékkal szembeni bármely közvetlen követelést. Amennyiben az eszközalapú token kibocsátója nem kínál közvetlen visszaváltási jogokat vagy követeléseket a kibocsátóval vagy a tartalékeszközökkel szemben az eszközalapú tokenek összes birtokosa számára, a 35. cikk minimumjogokat biztosít az eszközalapú tokenek birtokosai számára. A 36. cikk megakadályozza, hogy az eszközalapú tokenek kibocsátói és a kriptoeszköz-szolgáltatók kibocsátói kamatot fizessenek az eszközalapú tokenek birtokosai számára.

A III. cím 4. fejezete meghatározza az eszközalapú tokenek kibocsátóiban történő részesedésszerzésre vonatkozó szabályokat. A 37. cikk részletezi a részesedésszerzési szándék értékelését, míg a 38. cikk meghatározza ezen értékelés tartalmát.

A III. cím 5. fejezetének 39. cikke meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket az EBH alkalmaz annak eldöntésekor, hogy egy eszközalapú token jelentősnek minősül-e. E kritériumok a következők: az eszközalapú tokenek promóterei vevőkörének mérete, az eszközalapú tokenek értéke vagy piaci kapitalizációja, az ügyletek száma és értéke, az eszköztartalék nagysága, a kibocsátók határokon átnyúló tevékenységeinek jelentősége és a pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltságuk. A 39. cikk továbbá felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon körülmények és küszöbértékek további pontosítása érdekében, amelyek fennállása esetén, illetve amelyek felett az eszközalapú tokenek kibocsátója jelentősnek minősül. A 39. cikk meghatároz néhány alsó küszöbértéket, amelyeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak mindenképpen tiszteletben kell tartania. A 40. cikk annak a lehetőségét részletezi, hogy az eszközalapú token kibocsátója miként minősülhet saját kezdeményezésére jelentősnek az engedélyezés kérelmezésekor. A 41. cikk a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóira vonatkozó további kötelezettségeket sorol fel, többek között a kiegészítő szavatolótőke-követelményre, a likviditáskezelésre és az interoperabilitásra vonatkozóan.

A III. cím 6. fejezetének 42. cikke arra kötelezi a kibocsátót, hogy rendelkezzen a tevékenységeinek szabályos megszüntetésére vonatkozó eljárással.

A IV. cím 1. fejezete ismerteti az elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak engedélyezési eljárását. A 43. cikk rendelkezése szerint elektronikuspénz-tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlatot csak akkor lehet tenni az Unióban, illetve elektronikuspénz-tokent kriptoeszköz-kereskedési platformra csak akkor lehet bevezetni, ha a kibocsátó hitelintézetként vagy a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 1. pontja szerinti „elektronikuspénz-kibocsátó intézményként” engedélyezett. A 43. cikk azt is kimondja, hogy az „elektronikuspénz-tokeneket” a 2009/110/EK irányelv alkalmazásában elektronikus pénznek kell tekinteni.

A 44. cikk meghatározza, hogy az elektronikuspénz-tokenek birtokosai számára a kibocsátóval szembeni követelést miként kell biztosítani: az elektronikuspénz-tokeneket névértéken és a pénzeszközök átvételekor kell kibocsátani, és az elektronikuspénz-token birtokosának kérésére a tokeneket a kibocsátónak bármikor névértéken vissza kell váltania. A 45. cikk megakadályozza, hogy az elektronikuspénz-tokenek kibocsátói és a kriptoeszköz-szolgáltatók kibocsátói kamatot fizessenek az elektronikuspénz-tokenek birtokosai számára. A 46. cikk és a III. melléklet az elektronikuspénz-tokenek kibocsátását kísérő kriptoeszköz-alapdokumentumra vonatkozó követelményeket határozza meg. Az alapdokumentumnak tartalmaznia kell többek között a következőket: a kibocsátó leírása, a kibocsátó projektjének részletes leírása, annak feltüntetése, hogy elektronikuspénz-tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételről vagy azok kereskedési platformra történő bevezetéséről van-e szó, valamint információ az elektronikus pénz kibocsátójával, az elektronikuspénz-tokenekkel és bármely lehetséges projekt végrehajtásával kapcsolatos kockázatokról. A 47. cikk az elektronikuspénz-tokenekre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumhoz kapcsolódó felelősségről rendelkezik. A 48. cikk követelményeket állapít meg az elektronikuspénz-tokenekre vonatkozó ajánlathoz kapcsolódó esetleges marketingközleményekre vonatkozóan, a 49. cikk pedig kimondja, hogy a kibocsátó által az elektronikuspénz-tokenért cserébe kapott pénzeszközöket az elektronikuspénz-token alapjául szolgáló pénznemben denominált eszközökbe kell befektetni.

A IV. cím 2. fejezetének 50. cikke értelmében az EBH az elektronikuspénz-tokeneket a 39. cikkben felsorolt kritériumok alapján minősíti jelentősnek. Az 51. cikk annak a lehetőségét részletezi, hogy az elektronikuspénz-token kibocsátója miként minősülhet saját kezdeményezésére jelentősnek az engedélyezés kérelmezésekor. Az 52. cikk a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó további kötelezettségeket tartalmaz. A jelentős elektronkikuspénz-tokenek kibocsátóinak a tartalékeszközök letéti kezeléséről szóló 33. cikket és az ezen eszközök befektetéséről szóló 34. cikket kell alkalmazniuk a 2009/110/EK irányelv 7. cikke helyett, alkalmazniuk kell a javadalmazásról, az interoperabilitásról és a likviditáskezelésről szóló 41. cikk (1), (2) és (3) bekezdését, továbbá a 2009/110/EK irányelv 5. cikke helyett a 41. cikk (4) bekezdését kell alkalmazniuk és alkalmazniuk kell a tevékenységeik rendezett felszámolásáról szóló 42. cikket.

Az V. cím a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezésére és működési feltételeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az 1. fejezet meghatározza az engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseket (53. cikk), részletezve az engedélyezési kérelem tartalmát (54. cikk), a kérelem értékelését (55. cikk), valamint az illetékes hatóságoknak az engedély visszavonására biztosított jogokat (56. cikk). A fejezet továbbá felhatalmazást ad az ESMA-nak arra, hogy létrehozza az összes kriptoeszköz-szolgáltatót tartalmazó nyilvántartást (57. cikk), amely az illetékes hatóságok által a kriptoeszköz-alapdokumentumokkal kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információkat is tartalmazza. A kriptoeszköz-szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása tekintetében az 58. cikk meghatározza, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának miként kell továbbítania a kriptoeszközökkel összefüggő határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó információkat a fogadó tagállam illetékes hatósága számára.

A 2. fejezet olyan követelményeket ír elő valamennyi kriptoeszköz-szolgáltató számára, mint például a becsületes, tisztességes és szakszerű magatartásra vonatkozó kötelezettség (59. cikk), a prudenciális biztosítékok (60. cikk és IV. melléklet), a szervezeti követelmények (61. cikk), az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzeszközeinek letéti őrzésére vonatkozó szabályok (63. cikk), a panaszkezelési eljárás létrehozására vonatkozó kötelezettség (64. cikk), az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok (65. cikk) és a kiszervezésre vonatkozó szabályok (66. cikk). Az V. cím 3. fejezete bizonyos szolgáltatásokra vonatkozó követelményeket határoz meg. Ilyen szolgáltatások a következők: a kriptoeszközök letéti kezelése (67. cikk), a kriptoeszközök kereskedési platformjai (68. cikk), a kriptoeszközök fiat valutákra vagy más kriptoeszközre történő átváltása (69. cikk), a megbízások végrehajtása (70. cikk), a kriptoeszközök elhelyezése (71. cikk), megbízások harmadik személy nevében történő fogadása és továbbítása (72. cikk), valamint a kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadás (73. cikk). A 4. fejezet meghatározza a kriptoeszköz-szolgáltatókban történő részesedésszerzés szabályait.

A VI. cím tilalmakat és követelményeket ír elő a kriptoeszközökkel kapcsolatos piaci visszaélések megelőzése érdekében. A 76. cikk meghatározza a piaci visszaélésre vonatkozó szabályok hatályát. A 77. cikk meghatározza a bennfentes információ fogalmát, és úgy rendelkezik, hogy annak a kibocsátónak, amelynek kriptoeszközeit bevezették a kriptoeszköz-kereskedési platformra, közzé kell tennie a bennfentes információkat. A cím további rendelkezései megtiltják a bennfentes kereskedést (78. cikk), a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét (79. cikk) és a piaci manipulációt (80. cikk).

A VII. cím részletesen ismerteti az illetékes nemzeti hatóságok, az EBH és az ESMA hatásköreit. A VII. cím 1. fejezete arra kötelezi a tagállamokat, hogy e rendelet alkalmazásában jelöljenek ki egy vagy több illetékes hatóságot, köztük egy egyedüli kapcsolattartó pontként kijelölt illetékes hatóságot (81. cikk). Az 1. fejezet továbbá részletes rendelkezéseket tartalmaz az illetékes nemzeti hatóságok hatásköréről (82. cikk), az illetékes hatóságok közötti együttműködésről (83. cikk), valamint az EBH-val és az ESMA-val (84. cikk) vagy más hatóságokkal (85. cikk) folytatott együttműködésről. A fejezet részletezi továbbá a tagállamok értesítési kötelezettségeit (86. cikk), a szakmai titoktartásra (87. cikk), az adatvédelemre (88. cikk) és a fogadó tagállamok illetékes nemzeti hatóságai által hozható óvintézkedésekre (89. cikk) vonatkozó szabályokat. A 90. cikk meghatározza a harmadik országokkal való együttműködésre vonatkozó szabályokat, 91. cikk pedig az illetékes hatóságok általi panaszkezelést szabályozza.

A VII. cím 2. fejezete részletezi az illetékes hatóságok által kiszabható közigazgatási szankciókat és intézkedéseket (92. cikk), a felügyeleti és szankcionálási hatáskörük gyakorlását (93. cikk), a jogorvoslati jogot (94. cikk), a határozatok közzétételét (95. cikk), a szankciók bejelentését az EBH-nak és az ESMA-nak (96. cikk), valamint a jogsértések bejelentését és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelmét (97. cikk).

A VII. cím 3. fejezete részletes rendelkezéseket határoz meg az EBH-nak a jelentős eszközalapú tokenek és a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak felügyeletével kapcsolatos hatásköreiről, ideértve a felügyeleti feladatokat (98. cikk), a 99. cikk pedig a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóival foglalkozó felügyeleti kollégiumokra vonatkozó szabályokat állapítja meg. A kollégium többek között a következőkből áll: annak a székhely szerinti tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben az eszközalapú token kibocsátóját engedélyezték, az EBH, az ESMA, a legrelevánsabb kriptoeszköz-kereskedési platformok felügyeletét ellátó illetékes hatóságok, letétkezelők, hitelintézetek stb., amelyek a jelentős eszközalapú tokennel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak, valamint az EKB. Amennyiben a jelentős eszközalapú token kibocsátója olyan tagállamban letelepedett, amelynek pénzneme nem az euró, vagy amennyiben a tartalékeszközök között az eurótól eltérő pénznemű eszköz szerepel, az adott tagállam nemzeti központi bankja is tagja a kollégiumnak. A kollégiumhoz nem tartozó illetékes hatóságok bekérhetik a kollégiumtól a felügyeleti feladataik ellátásához szükséges valamennyi információt. A 99. cikk azt is leírja, miként kell az EBH-nak az ESMA-val és a Központi Bankok Európai Rendszerével együttműködve szabályozási standardtervezeteket kidolgoznia a legrelevánsabb kereskedési platformok és letétkezelők meghatározása, valamint a kollégium gyakorlati működésének szabályozása céljából.

A 100. cikk nem kötelező erejű vélemények kibocsátására vonatkozó hatáskörrel ruházza fel a kollégiumot. Ezek a vélemények vonatkozhatnak a kibocsátóval szembeni magasabb összegű szavatolótőke-követelmény előírására, a kriptoeszköz-alapdokumentum módosítására, az engedély tervezett visszavonására, a harmadik országbeli felügyeleti hatósággal tervezett információcserére vonatkozó megállapodásra stb. Az illetékes hatóságoknak vagy az EBH-nak kellően figyelembe kell vennie a kollégium véleményét, és amennyiben nem értenek egyet a véleménnyel, beleértve az esetleges ajánlásokat is, végső döntésüknek tartalmaznia kell a véleménytől vagy az ajánlásoktól való bármely jelentős eltérés magyarázatát.

A 101. cikk meghatározza a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóival foglalkozó felügyeleti kollégiumokra vonatkozó szabályokat, amelyek ugyanúgy működnek, mint az eszközalapú tokenek kollégiumai (a további résztvevők közé tartoznak a jelentős elektronikuspénz-tokenek tekintetében pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó legrelevánsabb pénzforgalmi intézmények illetékes hatóságai). A 102. cikk pedig az ilyen kollégiumok nem kötelező erejű véleményeinek kibocsátására vonatkozó hatásköröket határozza meg.

A 4. fejezet meghatározza az EBH-nak a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóival és a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóival kapcsolatos hatásköreit. Titoktartási kötelezettség (103. cikk), információkérés (104. cikk), általános vizsgálati hatáskörök (105. cikk), helyszíni vizsgálatok (106. cikk), információcsere (107. cikk), információcseréről szóló megállapodás harmadik országokkal (108. cikk), harmadik országokból származó információk közlése (109. cikk) és együttműködés más hatóságokkal (110. cikk). A 111. cikk az üzleti titoktartási kötelezettségről, a 112. cikk az EBH felügyeleti intézkedéseiről rendelkezik. A 113. cikk a közigazgatási szankciókat és egyéb intézkedéseket, mindenekelőtt a pénzbírságokat részletezi, míg az azt követő cikkek a kényszerítő bírságokat (114. cikk), a pénzbírságokkal kapcsolatos közzétételeket, a pénzbírságok jellegét és végrehajtását (115. cikk), valamint a felügyeleti intézkedések meghozatalára és a pénzbírságok kivetésére vonatkozó eljárási szabályokat (116. cikk) határozzák meg. A 117. cikk és a 118. cikk az érintett személyek meghallgatására vonatkozó követelményeket, és az Európai Unió Bíróságának az EBH határozatira vonatkozó korlátlan felülvizsgálati jogkörét állapítja meg. A 119. cikk értelmében az EBH számára lehetővé kell tenni, hogy a rendeletnek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus alapján díjakat számítson fel a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóinak és a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak. A 120. cikk felhatalmazza az EBH-t, hogy meghatározott felügyeleti feladatokat átruházzon az illetékes hatóságokra, amennyiben ez a jelentős eszközalapú token kibocsátójának vagy a jelentős elektronikuspénz-token kibocsátójának megfelelő felügyelete érdekében szükséges.

A VIII. cím rendelkezik a felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazás gyakorlásáról. A rendeletjavaslat felhatalmazást ad a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, a rendeletben meghatározott bizonyos részletek, követelmények és intézkedések pontosítása céljából (121. cikk).

A IX. cím tartalmazza az átmeneti és záró rendelkezéseket, beleértve a Bizottság azon kötelezettségét, hogy jelentést kell készítenie a rendelet hatásának értékeléséről (122. cikk). A 123. cikkben meghatározott átmeneti rendelkezések között szerepel az e rendelet hatálybalépése előtt kibocsátott kriptoeszközökre vonatkozó szerzett jogi záradék, az eszközalapú tokenek és az elektronikuspénz-tokenek kivételével. A 124. cikk e rendelet hozzáadásával módosítja az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet ((EU) 2019/1937 irányelv 29 ), a 125. cikk pedig kimondja, hogy ezt a módosítást e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap elteltével át kell ültetni a nemzeti jogba. A 126. cikk értelmében e rendelet alkalmazását a hatálybalépésétől számított 18 hónap elteltével kell megkezdeni, kivéve az elektronikuspénz-tokenekre és az eszközalapú tokenekre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek e rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandók.

2020/0265 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 30 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 31 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról szóló bizottsági közlemény 32 biztosítani kívánja, hogy az Unió pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályai megfeleljenek a digitális kor követelményeinek, és – többek között az innovatív technológiák használatának lehetővé tételével – hozzájáruljanak a jövőorientált, emberközpontú gazdasághoz. Az Unió kinyilvánította és megerősítette azon szakpolitikai célját, hogy a pénzügyi ágazatban fejlessze a transzformatív technológiákat és előmozdítsa azok elterjedését, ideértve a blokklánc-technológiát és a megosztott főkönyvi technológiát (DLT).

(2)A megosztott főkönyvi technológia pénzügyi alkalmazása terén a kriptoeszközök jelentik az egyik fő lehetőséget. A kriptoeszközök olyan, digitális érték- vagy jogmegjelenítők, amelyek használata jelentős előnyökkel járhat mind a piaci szereplők, mind a fogyasztók számára. Kibocsátásuk könnyíti a tőkebevonást és növeli a versenyt, vagyis olcsóbbá, tehermentesebbé és inkluzívabbá teheti a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozását. A virtuális érmék (tokenek) fizetési eszközként való használata a közvetítők számának korlátozásával olcsóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá teheti a pénzforgalmat, különösen nemzetközi viszonylatban.

(3)Egyes kriptoeszközök a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 33 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti pénzügyi eszköznek minősülnek. A kriptoeszközök többsége azonban nem tartozik a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá. A kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások – többek között a kriptoeszköz-kereskedési platformok működtetése, a kriptoeszközök átváltása fiat valutára vagy más kriptoeszközökre, illetve a kriptoeszközökre vonatkozó letétkezelés – jelenleg szabályozatlanok. E szabályozatlanság miatt a kriptoeszközök birtokosai kockázatokkal szembesülnek, különösen a fogyasztóvédelmi szabályok hatályán kívül eső területeken. A szabályozatlanság jelentős – például piacbefolyásolással kapcsolatos – kockázatokat teremthet a kriptoeszközök másodlagos piacának integritására nézve is. E kockázatok kezelése érdekében egyes tagállamok egyedi szabályokat vezettek be azon kriptoeszközök összessége – vagy egy adott csoportja – tekintetében, amelyek nem tartoznak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá. E területen más tagállamok is fontolgatják a jogszabályalkotást.

(4)A kriptoeszközökre vonatkozó átfogó uniós keret hiányában a felhasználók bizalmatlanokká válhatnak ezen eszközökkel szemben, ami akadályozhatja ezen eszközök piacának fejlődését, és elszalasztott lehetőségekhez vezethet az innovatív digitális szolgáltatások, az alternatív készpénz-helyettesítő fizetési eszközök vagy az uniós vállalkozások új finanszírozási forrásai tekintetében. Továbbá a kriptoeszközöket használó vállalatok sem élvezhetnek jogbiztonságot a tekintetben, hogy kriptoeszközeiket hogyan fogják kezelni a különböző tagállamokban, ami csökkenteni fogja hajlandóságukat a kriptoeszközök digitális innováció céljából történő felhasználására. A kriptoeszközökre vonatkozó átfogó uniós keret hiánya egyben az egységes szabályozás hiányához is vezet, és ezáltal torzítja a versenyt az egységes piacon, megnehezíti a kriptoeszköz-szolgáltatók tevékenységének határon átnyúló bővítését, és szabályozási arbitrázshoz vezet. A kriptoeszközpiac a jelenlegi szerény méreténél fogva egyelőre nem jelent veszélyt a pénzügyi stabilitásra. A fogyasztók körében azonban egyre inkább népszerűvé válhatnak azon kriptoeszközök, amelyek értéke az árfolyam stabilitásának biztosítása érdekében konkrét eszközhöz vagy eszközkosárhoz van kötve. Egy ilyen fejlemény további kihívásokat támaszthat a pénzügyi stabilitás, a monetáris transzmissziós mechanizmus vagy a monetáris szuverenitás tekintetében.

(5)Ezért egy uniós szintű, célzott és harmonizált keret létrehozásával meg kell állapítani a kriptoeszközökre, továbbá a kapcsolódó tevékenységekre és szolgáltatásokra vonatkozó egyedi szabályokat, és pontosítani kell az alkalmazandó jogi keretet. E harmonizált keretnek ki kell terjednie a kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokra is, amennyiben ezek a szolgáltatások még nem tartoznak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá. E keretnek támogatnia kell az innovációt és a tisztességes versenyt, ugyanakkor magas szintű fogyasztóvédelmet és piaci integritást kell biztosítania a kriptoeszközpiacokon. A keretnek egyértelműen lehetővé kell tennie a kriptoeszköz-szolgáltatók tevékenységének határon átnyúló bővítését, továbbá működésük zavartalanságának biztosítása érdekében meg kell könnyítenie a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket. Biztosítania kell továbbá a pénzügyi stabilitást, és kezelnie kell az azon kriptoeszközökből eredő monetáris politikai kockázatokat, amelyek árfolyama a stabilitás érdekében referencia-pénznemhez, referenciaeszközhöz vagy e referenciák kosarához van rögzítve. A kriptoeszközök piacaira vonatkozó uniós keret a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételeknek vagy a kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásoknak a szabályozásával növelheti a fogyasztók védelmét, a piac integritását és a pénzügyi stabilitást, de nem szabályozhatja a mögöttes technológiát, és lehetővé kell tennie mind az engedélyhez kötött, mind az engedélyhez nem kötött megosztott főkönyvek használatát.

(6)A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok nem részesíthetnek előnyben egy konkrét technológiát. A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti „pénzügyi eszköznek” minősülő kriptoeszközöknek ezért továbbra is a meglévő általános uniós jogszabályok, többek között a 2014/65/EU irányelv hatálya alá kell tartozniuk, függetlenül a kibocsátásukhoz vagy átruházásukhoz használt technológiától.

(7)A monetáris hatósági minőségükben eljáró központi bankok vagy más hatóságok által kibocsátott kriptoeszközöket, továbbá az ilyen központi bankok vagy más hatóságok által nyújtott, kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat célszerű kivenni a kriptoeszközökre vonatkozó uniós keret hatálya alól.

(8)A kriptoeszközök területén minden elfogadott jogszabálynak konkrétnak és időtállónak kell lennie, és képesnek kell lennie arra, hogy lépést tartson az innovációval és a technológiai fejlődéssel. Ezért a „kriptoeszközök” és a „megosztott főkönyvi technológia” fogalmát a lehető legtágabban kell meghatározni, hogy minden olyan kriptoeszköztípust magában foglaljon, amely jelenleg nem tartozik a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá. E jogszabályoknak hozzá kell járulniuk a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez is. A „kriptoeszközök” fogalommeghatározásának ezért meg kell felelnie a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásaiban 34 meghatározott „virtuális eszközök” fogalommeghatározásának. Ugyanezen okból a kriptoeszköz-szolgáltatások jegyzékének magában kell foglalnia azokat a virtuáliseszköz-szolgáltatásokat is, amelyek pénzmosási aggályokat vethetnek fel, és amelyeket a FATF ilyenként azonosított.

(9)A kriptoeszközöket három alkategóriába kell sorolni, és ezen alkategóriáknak sajátos követelményeknek kell megfelelniük. Az első kategóriába az a kriptoeszköz-típus tartozik, amely a DLT-n elérhető áruhoz vagy szolgáltatáshoz való digitális hozzáférés biztosítására szolgál, és amelyet kizárólag a szóban forgó token kibocsátója fogad el („felhasználói token”). Az ilyen „felhasználói tokenek” a digitális platform és a digitális szolgáltatások működéséhez kapcsolódó nem pénzügyi célokat szolgálnak, és a kriptoeszközök sajátos típusának tekintendők. A kriptoeszközök második alkategóriáját az „eszközalapú tokenek” alkotják. Az ilyen eszközalapú tokenek értéke – a stabilitás érdekében – törvényes fizetőeszköznek minősülő referenciapénznemhez, egy vagy több referenciaáruhoz, egy vagy több referencia-kriptoeszközhöz vagy ilyen referenciaeszközök kosarához van rögzítve. Az eszközalapú tokenek értékük stabilitása révén fizetési eszközként – áruk és szolgáltatások vásárlására –, illetve értéktárolóként is szolgálnak birtokosaik számára. A kriptoeszközök harmadik alkategóriájába azok a kriptoeszközök tartoznak, amelyek elsősorban fizetési eszközként szolgálnak, és értékük a stabilitás érdekében egyetlen referencia-fiatvalutához van rögzítve. Az ilyen kriptoeszközök funkciója nagyon hasonlít a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 35 2. cikkének (2) bekezdése szerinti elektronikus pénz funkciójára. Az elektronikus pénzhez hasonlóan az ilyen kriptoeszközök is az érmék és bankjegyek elektronikus helyettesítői, és fizetésre szolgálnak. Ezeket a kriptoeszközöket „elektronikuspénz-tokenként” vagy „e-pénz-tokenként” határozzák meg.

(10)A hasonlóságok ellenére az elektronikus pénz és az egyetlen referencia-fiatvalutához rögzített kriptoeszközök néhány fontos szempontból eltérnek egymástól. A 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 2. pontja szerinti elektronikus pénz birtokosai minden esetben követelhetik az elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben, illetve szerződéses joguk van arra, hogy elektronikus pénzüket bármikor névértéken visszaváltsák a törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valutára. Ezzel szemben a törvényes fizetőeszköznek minősülő egyetlen referencia-fiatvalutához rögzített kriptoeszközök birtokosai nem követelhetik ezt az ilyen eszközök kibocsátóival szemben, és előfordulhat, hogy az ilyen kriptoeszközök nem tartoznak a 2009/110/EK irányelv hatálya alá. Más, egyetlen referencia-fiatvalutához rögzített kriptoeszközök esetében nem biztosított a referencia-pénznemben névértéken történő visszaváltás lehetősége, vagy a visszaváltási időszak időben korlátozott. E kriptoeszközök felhasználóinak bizalmát megingathatja, hogy az ilyen kriptoeszközök birtokosai nem rendelkeznek követeléssel a kibocsátókkal szemben, vagy a követelés összege a kriptoeszközök referencia-pénznemében nem egyezik a névértékkel. A 2009/110/EK irányelvben megállapított szabályok kijátszásának elkerülése érdekében az „e-pénz-token” fogalmát a lehető legtágabban kell meghatározni, hogy magában foglalja a törvényes fizetőeszköznek minősülő egyetlen referencia-fiatvalutához rögzített kriptoeszközök minden típusát. A szabályozási arbitrázs elkerülése érdekében az e-pénz-tokenek kibocsátását szigorú feltételekhez kell kötni, ideértve azt is, hogy e-pénz-tokent csak az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 szerinti hitelintézet vagy a 2009/110/EK irányelv alapján engedélyezett elektronikuspénz-kibocsátó intézmény bocsáthasson ki. Ugyanezen okból az ilyen e-pénz-tokenek kibocsátóinak biztosítaniuk kell, hogy a tokenek felhasználói bármikor követelhessék e tokenek névértéken történő, referencia-pénznemre való visszaváltását. Az e-pénz-tokenek is kriptoeszközök, vagyis a fogyasztóvédelem és a piaci integritás tekintetében új, kriptoeszköz-specifikus kihívásokat is teremthetnek, amelyek kezelése érdekében az e rendeletben megállapított vonatkozó szabályoknak rájuk is vonatkozniuk kell.

(11)A kriptoeszközök különböző kockázatai és lehetőségei miatt meg kell állapítani a kriptoeszköz-kibocsátókra vonatkozó szabályokat, kibocsátónak tekintve minden olyan jogi személyt, amely nyilvános ajánlattétel keretében bármely típusú kriptoeszközt kínál, vagy ilyen kriptoeszközt be kíván vezetni valamely kriptoeszköz-kereskedési platformra.

(12)Külön szabályokat kell megállapítani a kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre vonatkozóan. E szolgáltatások első kategóriájába a kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésének biztosítása, saját számlás kereskedés révén a kriptoeszközök törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valutára vagy más kriptoeszközre váltása, valamint a kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelés és adminisztráció biztosítása, illetve az ilyen eszközökhöz való hozzáférési eszközök kontrolljának biztosítása tartozik. E szolgáltatások második kategóriájába a kriptoeszközök elhelyezése, a kriptoeszközökre vonatkozó megbízások fogadása vagy továbbítása, a kriptoeszközökre vonatkozó megbízások végrehajtása harmadik személy nevében, valamint a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás tartozik. Minden olyan személy, aki szakmai alapon ilyen kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt, „kriptoeszköz-szolgáltatónak” tekintendő.

(13)Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok mindig megfelelően nyomon kövessék és felügyeljék az eszközalapú tokenektől és az e-pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó unióbeli nyilvános ajánlattételeket vagy az ilyen kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését, elő kell írni, hogy kriptoeszköz-kibocsátó csak jogi személy lehessen.

(14)A fogyasztók védelmének biztosítása érdekében a kriptoeszközök leendő vevőit tájékoztatni kell az általuk megvásárolni kívánt kriptoeszközök jellemzőiről, funkcióiról és kockázatairól. A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattétel unióbeli közzétételekor vagy a kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetésének a kérelmezésekor a kriptoeszköz-kibocsátóknak készíteniük kell egy kötelező közzétételeket tartalmazó tájékoztató dokumentumot (a továbbiakban: kriptoeszköz-alapdokumentum), amelyet meg kell küldeniük illetékes hatóságuknak, és közzé kell tenniük. A kriptoeszköz-alapdokumentumnak általános információkat kell tartalmaznia a kibocsátóról, a bevont tőkével végrehajtandó projektről, a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételről vagy a kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetéséről, a kriptoeszközhöz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről, a mögöttes technológiáról és a kapcsolódó kockázatokról. A kriptoeszközök birtokosaival szembeni tisztességes és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása érdekében a kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a nyilvános ajánlattételhez kapcsolódó marketingközleményekben szereplő információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie.

(15)Az arányosság biztosítása érdekében a kriptoeszköz-alapdokumentum elkészítésére és közzétételére vonatkozó követelmények hatálya alól célszerű kivenni az ingyenesen felkínált – az eszközalapú tokenektől és az e-pénz-tokenektől eltérő – kriptoeszközökre vonatkozó ajánlattételeket, illetve a kizárólag az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 2. cikkének e) pontjában meghatározott minősített befektetőknek felkínált és csak általuk tartható kriptoeszközökre vonatkozó ajánlattételeket, továbbá a – tagállamonként – csekély számú személynek felkínált kriptoeszközökre, valamint az egyedi és más kriptoeszközzel nem helyettesíthető kriptoeszközökre vonatkozó ajánlattételeket.

(16)A kis- és középvállalkozásokra és az induló innovatív vállalkozásokra nem szabad túlzott adminisztratív terheket róni. Ezért a kriptoeszköz-alapdokumentum elkészítésére vonatkozó kötelezettség alól mentesíteni kell azon kriptoeszközökre vonatkozó unióbeli nyilvános ajánlattételeket, amelyek bármely 12 hónapos időszakban nem haladják meg a megfelelő összesített küszöbértéket. Ugyanakkor az EU horizontális fogyasztóvédelmi jogszabályai, például a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 38 , a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39  vagy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 40 , és a bennük foglalt tájékoztatási kötelezettségek, továbbra is alkalmazandók a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételekre, amennyiben azok vállalkozások és fogyasztók közötti kapcsolatokat érintenek.

(17)Ha a nyilvános ajánlattétel olyan szolgáltatásra vonatkozó felhasználói tokeneket érint, amely még nem vehető igénybe, a kriptoeszköz-alapdokumentumban leírt nyilvános ajánlattétel időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A nyilvános ajánlattétel időtartamának e korlátozása független attól, hogy a termék vagy szolgáltatás mikor válik ténylegesen működőképessé és a felhasználói token birtokosa által igénybe vehetővé a nyilvános ajánlattétel lejárta után.

(18)A felügyelet lehetővé tétele érdekében a kriptoeszköz-kibocsátóknak a kriptoeszközökre vonatkozó unióbeli nyilvános ajánlattételt vagy a kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését megelőzően meg kell küldeniük a kriptoeszköz-alapdokumentumukat és adott esetben marketingközleményeiket azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben bejegyzett székhelyük vagy fióktelepük található. A harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátóknak a kriptoeszköz-alapdokumentumukat és adott esetben a marketingközleményüket a kriptoeszközökre vonatkozó ajánlattétellel vagy kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetéssel elsődlegesen megcélzott tagállam illetékes hatóságának kell megküldeniük.

(19)Az indokolatlan adminisztratív terheket el kell kerülni. Az illetékes hatóságok ezért nem kötelezhetők arra, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumot annak közzététele előtt jóváhagyják. Az illetékes hatóságoknak azonban hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy a közzétételt követően további információk szerepeltetését írják elő a kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a marketingközleményekben.

(20)Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy felfüggesszék vagy megtiltsák az ilyen kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételt vagy a kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetést, amennyiben e nyilvános ajánlattétel vagy bevezetés nem felel meg az alkalmazandó követelményeknek. Az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra is, hogy honlapjukon vagy sajtóközleményben figyelmeztetést tegyenek közzé, ha a kibocsátó nem felel meg az említett követelményeknek.

(21)Az illetékes hatóságnak megküldött kriptoeszköz-alapdokumentumokat és adott esetben marketingközleményeket közzé kell tenni, és ezt követően a kriptoeszköz-kibocsátók számára lehetővé kell tenni a kriptoeszközeikre vonatkozó ajánlattételeknek az Unió egészében való közzétételét és a kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetésének kérelmezését.

(22)A fogyasztók védelmének további biztosítása érdekében azoknak a fogyasztóknak, akik az eszközalapú tokenektől és az e-pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközeiket közvetlenül a kibocsátótól vagy a kibocsátó nevében kriptoeszközöket elhelyező kriptoeszköz-szolgáltatótól szerzik be, a beszerzést követően egy meghatározott ideig elállási jogot kell biztosítani. A kibocsátó által határidőhöz kötött, kriptoeszközre vonatkozó nyilvános ajánlattételek zökkenőmentes lebonyolításának biztosítása érdekében, a fogyasztó a jegyzési időszak lejártát követően nem gyakorolhatja ezt az elállási jogot. Az elállási jog nem alkalmazandó továbbá az eszközalapú tokenektől és az e-pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetésekor sem, mivel az ilyen kriptoeszközök ára a kriptoeszköz-piacok ingadozásaitól függ.

(23)Az eszközalapú tokenektől és az e-pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátóinak – még akkor is, ha mentesek a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételére vonatkozó kötelezettség alól – becsületesen, tisztességesen és szakszerűen kell eljárniuk, a kriptoeszköz-birtokosokkal tisztességesen, világosan és valósághűen kell kommunikálniuk, valamint azonosítaniuk kell, meg kell előzniük, kezelniük kell és közzé kell tenniük az összeférhetetlenségeket, továbbá hatékony igazgatási megoldásokkal kell rendelkezniük annak biztosítása érdekében, hogy rendszereik és biztonsági protokolljaik megfeleljenek az uniós előírásoknak. Az illetékes hatóságok felügyeleti feladatainak támogatása érdekében az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA) fel kell hatalmazni arra, hogy az említett uniós standardok további pontosítása céljából az Európai Bankhatósággal (EBH) szoros együttműködésben iránymutatásokat tegyen közzé az említett rendszerekről és biztonsági protokollokról.

(24)A kriptoeszközök birtokosainak további védelme érdekében indokolt, hogy a kriptoeszköz-kibocsátók és vezető testületük tagjai polgári jogi felelősséget viseljenek a kriptoeszköz-alapdokumentumban a nyilvánosság számára nyújtott információkért.

(25)Az eszközalapú tokenek értéke a stabilitás érdekében több referencia-fiatpénzhez, egy vagy több referenciaáruhoz, egy vagy több más referencia-kriptoeszközhöz vagy ilyen referencia-eszközök kosarához van rögzítve. Emiatt ezek az eszközök értékátadási vagy fizetési eszközként jelentősen elterjedhetnek a felhasználók körében, vagyis a többi kriptoeszközhöz képest nagyobb kockázatot jelentenek a fogyasztóvédelem és a piac integritása szempontjából. Kibocsátóikra ezért szigorúbb követelményeknek kell vonatkozniuk, mint az egyéb kriptoeszközök kibocsátóira.

(26)Az úgynevezett algoritmikus „stabil kriptopénzek”, amelyek értékük stabilitását protokollok útján érik el – kínálatuknak a kereslet változására reagáló növekedésével vagy csökkenésével –, nem minősülhetnek eszközalapú tokennek, ha értékük nincs a stabilitás érdekében egy vagy több más referenciaeszközhöz rögzítve.

(27)Az eszközalapú tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételek megfelelő felügyelete és nyomon követése érdekében az eszközalapú tokenek kibocsátóinak bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük az Unióban.

(28)Indokolt, hogy az eszközalapú tokenekre vonatkozó unióbeli nyilvános ajánlattételekre vagy az ilyen kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetésére csak akkor kerülhessen sor, ha az illetékes hatóság engedélyezte az ilyen kriptoeszközök kibocsátóját, és az ilyen kriptoeszközök tekintetében jóváhagyta a kriptoeszköz-alapdokumentumot. Az engedélyezési követelmény azonban nem alkalmazandó, ha az eszközalapú tokeneket csak minősített befektetőknek kínálják, vagy ha az eszközalapú tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattétel nem ér el egy bizonyos küszöbértéket. Célszerű, hogy a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41 alapján engedélyezett hitelintézeteknek ne kelljen e rendelet alapján is engedélyt kérniük az eszközalapú tokenek kibocsátásához. Az eszközalapú tokenek kibocsátóját azonban ilyen esetben is kötelezni kell arra, hogy az eszközalapú tokenek vevőinek az eszközök jellemzőiről és kockázatairól való tájékoztatása érdekében készítse el a kriptoeszköz-alapdokumentumot, és azt közzététel előtt küldje meg az érintett illetékes hatóságnak.

(29)Az illetékes hatóságnak meg kell tagadnia az engedélyezést, ha az eszközalapú tokenek leendő kibocsátójának üzleti modellje komoly fenyegetést jelenthet a pénzügyi stabilitásra, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a monetáris szuverenitásra. Az illetékes hatóságnak az engedély megadása vagy az engedélykérelem elutasítása előtt konzultálnia kell az EBH-val és az ESMA-val, valamint – amennyiben az eszközalapú tokenek uniós referencia-pénznemhez vannak rögzítve – az Európai Központi Bankkal (EKB) és az adott pénznemet kibocsátó nemzeti központi bankkal. Célszerű, hogy az EBH, az ESMA, továbbá adott esetben az EKB és a nemzeti központi bankok nem kötelező véleményt adjanak az illetékes hatóságnak a leendő kibocsátó kérelméről. Célszerű, hogy az illetékes hatóság az eszközalapú tokenek leendő kibocsátójának engedélyezésekor hagyja jóvá az adott szervezet által készített, kriptoeszköz-alapdokumentumot is. Az illetékes hatóság által kiadott engedélynek az Unió egészében érvényesnek kell lennie, és lehetővé kell tennie, hogy az engedély jogosultja az egységes piacon eszközalapú tokenekre vonatkozó ajánlattételeket tegyen közzé, és az ilyen kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését kérelmezze. Hasonlóképpen, a kriptoeszköz-alapdokumentumnak is az egész Unióban érvényesnek kell lennie anélkül, hogy a tagállamok azt kiegészítő követelményeket írhatnának elő.

(30)A fogyasztók védelmének biztosítása érdekében az eszközalapú tokenek kibocsátóinak mindig valós, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatást kell nyújtaniuk az eszközalapú tokenek birtokosai számára. Az eszközalapú tokenek esetében a kriptoeszköz-alapdokumentumnak információkat kell tartalmaznia a stabilizációs mechanizmusról, a tartalékeszközökre vonatkozó befektetési politikáról, a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelési megállapodásokról, valamint a birtokosok jogairól. Ha az eszközalapú tokenek kibocsátói nem kínálnak a tartalékeszközökre vonatkozó közvetlen követelést vagy visszaváltási jogot az eszközalapú tokenek minden birtokosának, akkor a kriptoeszköz-alapdokumentumnak e tekintetben világos és egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia. Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak marketingközleményeikben is fel kell tüntetniük az erre vonatkozó nyilatkozatot, ha nem kínálnak ilyen közvetlen jogokat az eszközalapú tokenek minden birtokosa számára.

(31)Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információk mellett folyamatos tájékoztatást is nyújtaniuk kell az ilyen tokenek birtokosainak. Honlapjukon legalább havonta közzé kell tenniük különösen a forgalomban lévő eszközalapú tokenek összegét, valamint a tartalékeszközök értékét és összetételét. Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak közzé kell tenniük továbbá minden olyan eseményt, amely valószínűleg jelentős hatással lesz az eszközalapú tokenek értékére vagy a tartalékeszközökre, függetlenül attól, hogy a szóban forgó kriptoeszközöket bevezették-e valamely kriptoeszköz-kereskedési platformra.

(32)A fogyasztók védelmének biztosítása érdekében az eszközalapú tokenek kibocsátóinak mindig becsületesen, tisztességesen, szakszerűen és az eszközalapú tokenek birtokosainak legfőbb érdekét szem előtt tartva kell eljárniuk. Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak egyértelmű eljárást kell bevezetniük a kriptoeszközök birtokosaitól kapott panaszok kezelésére is.

(33)Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak politikával kell rendelkezniük az olyan összeférhetetlenségek azonosítása, kezelése és potenciális közzététele tekintetében, amelyek vezetőikkel, részvényeseikkel, ügyfeleikkel vagy harmadik személy szolgáltatókkal fennálló kapcsolataikból eredhetnek.

(34)Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak megbízható irányítási rendszerrel és benne egy olyan, egyértelmű szervezeti felépítéssel kell rendelkezniük, amelynek jól meghatározott, átlátható és következetes felelősségi körei és hatékony eljárásai révén képesek az őket érintő vagy esetlegesen érintő kockázatok azonosítására, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére. Az ilyen kibocsátók vezető testületének és részvényeseinek kellően jó hírnévvel és elegendő szakértelemmel kell rendelkezniük, továbbá a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem szempontjából szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak kell lenniük. Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak emellett a tevékenységük mértékével arányos erőforrásokat kell alkalmazniuk, és mindig biztosítaniuk kell tevékenységük folyamatosságát és szabályszerűségét. E célból olyan üzletmenet-folytonossági politikát kell kialakítaniuk, amely rendszereik és eljárásaik működésének zavara esetén biztosítja alapvető pénzforgalmi tevékenységeik végrehajtását. Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak erős belsőkontroll- és kockázatértékelési mechanizmussal, valamint a kapott információk integritását és bizalmas jellegét garantáló rendszerrel is rendelkezniük kell.

(35)Az eszközalapú tokenek kibocsátói általában központi szereplői az ilyen kriptoeszközök kibocsátását, átruházását és a birtokosok részére történő forgalmazását végző szervezetek hálózatának. Az eszközalapú tokenek kibocsátói számára ezért elő kell írni, hogy megfelelő szerződéses megállapodásokat kössenek és tartsanak fenn azokkal a harmadik személy szervezetekkel, amelyek a stabilizációs mechanizmus működtetését, a tokenek értékét fedező tartalékeszközök befektetését, a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelést és adott esetben az eszközalapú tokenek nyilvános értékesítését végzik.

(36)A tágabb pénzügyi rendszer pénzügyi stabilitását fenyegető kockázatok kezelése érdekében az eszközalapú tokenek kibocsátói számára tőkekövetelményeket kell előírni. E tőkekövetelményeket célszerű az eszközalapú tokenek értékét fedező eszköztartalék százalékos arányaként kiszámítani, ezzel biztosítva arányosságukat az eszközalapú tokenek kibocsátásának nagyságához képest. Az illetékes hatóságok számára azonban lehetővé kell tenni, hogy növeljék vagy csökkentsék az előírt szavatolótőke-követelmények összegét, amihez többek között a kibocsátó kockázatértékelési mechanizmusának értékelését, az eszközalapú tokeneket fedező tartalékban lévő eszközök minőségét és volatilitását, vagy az eszközalapú tokenek összesített értékét és számát vehetik figyelembe.

(37)Az eszközalapú tokenek értékének stabilitása érdekében indokolt, hogy kibocsátóik e kriptoeszközök fedezetére képezzenek és folyamatosan tartsanak fenn egy eszköztartalékot. Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak biztosítaniuk kell az ilyen eszköztartalékok prudens kezelését és különösen azt, hogy az eszközalapú tokenek létrehozása és megsemmisítése mindig maga után vonja a tartalékeszközök megfelelő növekedését vagy csökkenését, anélkül, hogy ez kedvezőtlen hatást gyakorolna a tartalékeszközök piacára. Az eszközfedezetű kriptoeszközök kibocsátóinak ezért részletes politikákat kell kidolgozniuk és fenntartaniuk, azokban ismertetve többek között a tartalékeszközök összetételét, az eszközök allokációját, a tartalékeszközök jelentette kockázatok átfogó értékelését, az eszközalapú tokenek létrehozására és megsemmisítésére vonatkozó eljárást, az eszközalapú tokenek vételére és visszaváltására vonatkozó eljárást a tartalékeszközök viszonylatában, valamint – amennyiben a tartalékeszközöket befektetik – a kibocsátó által követett befektetési politikát.

(38)Az eszközalapú tokenekkel kapcsolatos veszteségek kockázatának megelőzése és ezen eszközök értékének megőrzése érdekében az eszközalapú tokenek kibocsátóinak megfelelő letétkezelési szabályzatot kell alkalmazniuk a tartalékeszközökre. E politikának biztosítania kell, hogy a tartalékeszközök mindenkor teljesen elkülönüljenek a kibocsátó saját eszközeitől, ne legyenek megterhelve vagy fedezetként elzálogosítva, és azonnal hozzáférhetők legyenek az eszközalapú tokenek kibocsátója számára. A tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelést azok jellegétől függően vagy az 575/2013/EU rendelet szerinti hitelintézetre vagy engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatóra kell bízni. Az eszközalapú tokenek tartalékeszközeire vonatkozó letétkezeléssel megbízott hitelintézeteknek vagy kriptoeszköz-szolgáltatóknak felelősséget kell vállalniuk a kibocsátóval vagy az eszközalapú tokenek birtokosaival szemben a tartalékeszközökben bekövetkező veszteségért, kivéve, ha bizonyítják, hogy az olyan külső esemény miatt következett be, amelyre nem volt érdemleges befolyásuk.

(39)Az eszközalapú tokenek birtokosait meg kell védeni a tokenek értékét fedező eszközök értékcsökkenésével szemben, és ezért az eszközalapú tokenek kibocsátóinak a tartalékeszközöket biztonságos, alacsony kockázatú eszközökbe kell fektetniük, minimális piaci és hitelkockázat mellett. Mivel az eszközalapú tokenek fizetési eszközként használhatók, a tartalékeszközök befektetéséből származó nyereségeket vagy veszteségeket az eszközalapú tokenek kibocsátójának kell viselnie.

(40)Egyes eszközalapú tokenek esetében minden birtokos rendelkezik bizonyos jogokkal, például visszaváltási joggal, illetve a tartalékeszközökre vonatkozó vagy a kibocsátóval szembeni követeléssel, más eszközalapú tokenek esetében azonban előfordulhat, hogy nem minden birtokos rendelkezik ilyen jogokkal, vagy a visszaváltási jog bizonyos birtokosokra korlátozódik. Az eszközalapú tokenekre vonatkozó szabályoknak elég rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy valamennyi ilyen helyzetet lefedjék. Az eszközalapú tokenek kibocsátójának ezért tájékoztatnia kell azok birtokosait arról, hogy rendelkeznek-e a kibocsátóval szembeni közvetlen követeléssel vagy visszaváltási jogokkal. Ha az eszközalapú tokenek kibocsátói minden birtokosnak közvetlen jogokat biztosítanak akár a kibocsátó, akár a tartalékeszközök vonatkozásában, akkor pontosan meg kell határozniuk, hogy e jogok mely feltételek mellett gyakorolhatók. Ha az eszközalapú tokenek kibocsátói a kibocsátóra vagy a tartalékeszközökre vonatkozó e közvetlen jogokat csak az eszközalapú tokenek korlátozott számú birtokosának biztosítják, bizonyos minimumjogokat akkor is biztosítaniuk kell az eszközalapú tokenek minden birtokosának. Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak biztosítaniuk kell e tokenek likviditását, és ezért megfelelő likviditási megállapodásokat kell kötniük és fenntartaniuk azokkal a kriptoeszköz-szolgáltatókkal, amelyek az eszközalapú tokenek fiat valutában történő vételére és eladására vonatkozó kötelező érvényű jegyzések rendszeres közzétételéért felelősek. Ha az eszközalapú tokenek értéke jelentősen eltér a tartalékeszközök értékétől, az eszközalapú tokenek birtokosai számára jogot kell biztosítani arra, hogy közvetlenül a kibocsátótól kérhessék eszközalapú tokenjeik tartalékeszközökre való visszaváltását. Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak tevékenységük önkéntes beszüntetésekor vagy rendezett felszámolásuk esetén szerződéses megállapodásokkal kell biztosítaniuk, hogy az eszközalapú tokenek birtokosai hozzájussanak a tartalékeszközökből származó bevételekhez.

(41)Annak biztosítása érdekében, hogy az eszközalapú tokeneket elsősorban csereeszközként, vagyis ne értéktárolóként használják, az eszközalapú tokenek kibocsátói és a kriptoeszköz-szolgáltatók nem adhatnak kamatot az eszközalapú tokenek felhasználóinak arra az időre, amíg azok a szóban forgó tokeneket birtokolják. Egyes eszközalapú tokeneket és e-pénz-tokeneket célszerű jelentősnek minősíteni a promótereik és részvényeseik potenciálisan nagy ügyfélköre, potenciálisan magas piaci kapitalizációjuk, az értéküket fedező eszköztartalék potenciális mérete, az ügyletek potenciálisan nagy száma, a pénzügyi rendszerrel való potenciális összekapcsoltság vagy a potenciálisan határokon átnyúló használatuk miatt. A jelentős eszközalapú tokenekre vagy jelentős e-pénz-tokenekre – amelyeket sok birtokos használhat, és amelyek a pénzügyi stabilitás, a monetáris transzmissziós mechanizmus vagy a monetáris szuverenitás tekintetében különleges kihívásokat támaszthatnak – szigorúbb követelményeknek kell vonatkozniuk, mint a többi eszközalapú tokenre vagy e-pénz-tokenre.

(42)A jelentős eszközalapú tokenek nagy léptékük miatt nagyobb kockázatot jelenthetnek a pénzügyi stabilitásra, mint a korlátozottabb kibocsátású egyéb kriptoeszközök és eszközalapú tokenek. Kibocsátóikra ezért szigorúbb követelményeknek kell vonatkozniuk, mint az egyéb kriptoeszközök vagy a korlátozottabb kibocsátású eszközalapú tokenek kibocsátóira. Konkrétan, magasabb tőkekövetelményeknek és interoperabilitási követelményeknek kell megfelelniük, és likviditáskezelési politikát kell kialakítaniuk.

(43)Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak ki kell dolgozniuk egy rendezett felszámolási tervet annak érdekében, hogy tevékenységük beszüntetése vagy a nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályoknak megfelelő rendezett felszámolása esetén ne csorbuljanak az eszközalapú tokenek birtokosainak jogai.

(44)Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az e-pénz-tokenek kibocsátóinak a 2013/36/EU irányelv szerint engedélyezett hitelintézetnek vagy a 2009/110/EK irányelv szerint engedélyezett elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek kell lenniük, és meg kell felelniük a 2009/110/EK irányelv vonatkozó működési követelményeinek. Az e-pénz-tokenek kibocsátóinak kriptoeszköz-alapdokumentumot kell készíteniük, és azt meg kell küldeniük az illetékes hatóságnak. Célszerű, hogy az e-pénz tokenek kibocsátójára ne vonatkozzanak az engedélyezési követelmények, ha az e-pénz-tokenek kibocsátása nem ér el egy bizonyos küszöbértéket, vagy ha azok birtokosai csak minősített befektetők lehetnek. E kibocsátóknak azonban mindig el kell készíteniük a kriptoeszköz-alapdokumentumot, és azt meg kell küldeniük az illetékes hatóságnak.

(45)Indokolt, hogy az e-pénz-tokenek birtokosai követeléssel rendelkezzenek az érintett e-pénz-tokenek kibocsátójával szemben. Indokolt továbbá, hogy az e-pénz-tokenek birtokosai e-pénz-tokenjeiket bármikor visszaválthassák a referencia-fiatvalutára. Az e-pénz-tokenek kibocsátói számára lehetővé kell tenni, hogy díjat számíthassanak fel akkor, ha az e-pénz-tokenek birtokosai tokenjeik referencia-fiatvalutára való visszaváltását kérik. E díjnak arányosnak kell lennie az elektronikuspénz-tokenek kibocsátója által viselt tényleges költségekkel.

(46)Elő kell írni, hogy az e-pénz-tokenek kibocsátói és a kriptoeszköz-szolgáltatók ne fizethessenek kamatot az e-pénz-tokenek birtokosai számára azon időszakban, amelyben e birtokosok az e-pénz-tokeneket birtokolják.

(47)Az e-pénz-tokenek kibocsátója által készített kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell minden olyan lényeges információt, amelyet a potenciális vevőknek az adott kibocsátóval, az e-pénz-tokenekre vonatkozó ajánlattétellel vagy a kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetéssel kapcsolatban ismerniük kell ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhassanak a vásárlásról, és megértsék az e-pénz-tokenek kibocsátásával kapcsolatos kockázatokat. A kriptoeszköz-alapdokumentumnak azt is egyértelműen jeleznie kell, hogy az e-pénz-tokenek birtokosai követeléssel rendelkeznek a tekintetben – joguk van arra –, hogy e-pénz-tokenjeiket bármikor névértéken visszaváltsák a referencia-fiatvalutára.

(48)Ha az e-pénz-tokenek kibocsátója az e-pénz-tokenekért kapott pénzeszközöket befekteti, azokat a devizakockázatok elkerülése érdekében az e-pénz-tokenek referencia-pénznemében denominált eszközökbe kell befektetnie.

(49)A jelentős e-pénz-tokenek nagyobb kockázatot jelenthetnek a pénzügyi stabilitásra, mint a nem jelentős e-pénz-tokenek és a hagyományos elektronikus pénz. Kibocsátóikra ezért kiegészítő követelményeknek kell vonatkozniuk. Konkrétan, az említett kibocsátóknak az e-pénz-tokenek egyéb kibocsátóinál magasabb tőkekövetelményeknek és interoperabilitási követelményeknek kell megfelelniük, és likviditáskezelési politikát kell kialakítaniuk. Az e-pénz-tokenek kibocsátóinak meg kell felelniük az eszközalapú tokenek kibocsátóira vonatkozó bizonyos követelményeknek is, például a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelési követelményeknek, a tartalékeszközökre vonatkozó befektetési szabályoknak és a rendezett felszámolási terv kidolgozására vonatkozó követelménynek.

(50)Célszerű, hogy kriptoeszköz-szolgáltatásokat csak olyan jogi személyek nyújthassanak, amelyek bejegyzett székhelye valamely tagállamban van, és amelyeket a bejegyzett székhelyük szerinti tagállam illetékes hatósága kriptoeszköz-szolgáltatóként engedélyezett.

(51)A rendelet nem érintheti az Unióban letelepedett személyek azon lehetőségét, hogy saját kezdeményezésükre harmadik országbeli vállalkozás kriptoeszköz-szolgáltatásait vegyék igénybe. Ha egy harmadik országbeli vállalkozás az Unióban letelepedett személy kezdeményezésére nyújt kriptoeszköz-szolgáltatást, az nem minősülhet az Unióban nyújtott szolgáltatásnak. Ha egy harmadik országbeli vállalkozás az Unióban ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket keres, illetve az Unióban kriptoeszköz-szolgáltatásokat vagy -tevékenységeket promotál vagy hirdet, az nem minősülhet az ügyfél saját kezdeményezésére biztosított szolgáltatásnak. Ilyen esetben a harmadik országbeli vállalkozásnak kriptoeszköz-szolgáltatóként engedélyeztetnie kell magát.

(52)A kriptoeszköz-szolgáltatók jelenlegi viszonylag kis méretére tekintettel az ilyen szolgáltatók engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó hatáskört az illetékes nemzeti hatóságokra kell ruházni. Az engedély megadására, visszavonására, illetve az engedélyezés elutasítására vonatkozó hatáskört azon tagállam illetékes hatóságára kell ruházni, amelyben a szervezet bejegyzett székhelye található. Az engedélyben fel kell tüntetni azokat a kriptoeszköz-szolgáltatásokat, amelyekre a kriptoeszköz-szolgáltató engedéllyel rendelkezik, és az engedélynek az Unió egészében érvényesnek kell lennie.

(53)A kriptoeszköz-szolgáltatások kriptoeszköz-birtokosok előtti átláthatóságának a növelése céljából az ESMA-nak létre kell hoznia a kriptoeszköz-szolgáltatók nyilvántartását, amelynek az említett szolgáltatások unióbeli nyújtására engedélyezett szervezetekről kell információkat tartalmaznia. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kriptoeszköz-kibocsátók által az illetékes hatóságoknak megküldött és közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumokat is.

(54)A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá tartozó egyes vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy előzetes engedély nélkül nyújtsanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat. Célszerű, hogy a 2013/36/EU irányelv alapján engedélyezett hitelintézeteknek ne kelljen újabb engedélyt kérniük a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásához. Célszerű továbbá a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett befektetési vállalkozások számára is lehetővé tenni, hogy újabb engedély kérelmezése nélkül nyújthassanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat az Unióban, ha az általuk nyújtani kívánt kriptoeszköz-szolgáltatások hasonlóak az említett irányelv alapján általuk nyújtott befektetési szolgáltatásokhoz.

(55)A fogyasztók védelmének, a piac integritásának és a pénzügyi stabilitásnak a biztosítása érdekében a kriptoeszköz-szolgáltatóknak mindig becsületesen, tisztességesen, szakszerűen és ügyfeleik legfőbb érdekét szem előtt tartva kell eljárniuk. A kriptoeszköz-szolgáltatásokat a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 42 szerinti „pénzügyi szolgáltatásoknak” kell tekinteni. Távértékesítéssel történő forgalmazás esetén a kriptoeszköz-szolgáltatók és a fogyasztók közötti szerződéseknek az említett irányelv hatálya alá kell tartozniuk. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak valós, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatást kell nyújtaniuk ügyfeleik számára, akiket figyelmeztetniük kell a kriptoeszközökkel kapcsolatos kockázatokra. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk árképzési politikájukat, panaszkezelési eljárást kell kialakítaniuk, és megbízható politikával kell rendelkezniük az összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele tekintetében.

(56)A fogyasztók védelmének biztosítása érdekében a kriptoeszköz-szolgáltatóknak meg kell felelniük bizonyos prudenciális követelményeknek. E prudenciális követelményeket az általuk nyújtott szolgáltatások típusától függően rögzített összegként vagy az előző évi állandó általános költségeik arányában kell meghatározni.

(57)A kriptoeszköz-szolgáltatókra szigorú szervezeti követelményeknek kell vonatkozniuk. Vezetőiknek és fő részvényeseiknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem szempontjából szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak kell lenniük. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak megfelelő készségekkel, tudással és szakértelemmel rendelkező vezetést és személyzetet kell alkalmazniuk, és minden észszerű lépést meg kell tenniük feladataik ellátása érdekében, többek között ki kell dolgozniuk egy üzletmenet-folytonossági tervet is. Megbízható belsőkontroll- és kockázatértékelési mechanizmussal, valamint a kapott információk integritását és bizalmas jellegét garantáló megfelelő rendszerrel is rendelkezniük kell. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak megfelelő eljárásokkal kell rendelkezniük az általuk nyújtott kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek, megbízások és szolgáltatások nyilvántartására. Rendelkezniük kell az ügyfelek által potenciálisan elkövetett piaci visszaélések felderítésére szolgáló rendszerekkel is.

(58)A fogyasztók védelmének biztosítása érdekében a kriptoeszköz-szolgáltatóknak megfelelő eljárásokkal szavatolniuk kell az ügyfelek kriptoeszköz-állományra vonatkozó tulajdonjogait. Amennyiben üzleti modelljük szükségessé teszi az ügyfeleik tulajdonában lévő pénzeszközök – vagyis az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 43 4. cikkének 25. pontjával összhangban bankjegyek, érmék, számlapénz vagy elektronikus pénz – tartását, a kriptoeszköz-szolgáltatóknak ezeket a pénzeszközöket hitelintézetnél vagy központi banknál kell elhelyezniük. A kriptoeszköz-szolgáltatók számára csak akkor szabad engedélyezni, hogy az általuk kínált kriptoeszköz-szolgáltatásokkal kapcsolatban fizetési műveleteket hajtsanak végre, ha az (EU) 2015/2366 irányelv szerint engedélyezett pénzforgalmi intézménynek minősülnek.

(59)A kriptoeszköz-szolgáltatóknak az általuk nyújtott szolgáltatásoktól függően, az egyes szolgáltatástípusokra jellemző sajátos kockázatokkal összefüggésben szolgáltatásspecifikus követelményeknek kell megfelelniük. Azoknak a kriptoeszköz-szolgáltatóknak, amelyek a kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelést és adminisztrációt végzik, kötelező erejű szerződéses rendelkezéseket tartalmazó szerződéses kapcsolatban kell állniuk ügyfeleikkel, továbbá ki kell alakítaniuk és végre kell hajtaniuk letétkezelési szabályzatukat. Az említett kriptoeszköz-szolgáltatóknak továbbá felelősséget kell viselniük az IKT-val kapcsolatos biztonsági események – többek között kibertámadás, lopás vagy meghibásodás – miatti károkért.

(60)A kriptoeszköz-piacok szabályos működésének biztosítása érdekében a kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak részletes működési szabályzattal kell rendelkezniük, biztosítaniuk kell rendszereik és eljárásaik kellő rezilienciáját, továbbá – a kriptoeszköz-piachoz igazított – kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági követelmények hatálya alá kell tartozniuk. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a kriptoeszköz-kereskedési platformjukon végrehajtott ügyletek gyors kiegyenlítését és DLT-ben való rögzítését. A kriptoeszköz-kereskedési platformot működtető kriptoeszköz-szolgáltatóknak átlátható szolgáltatási díjstruktúrával meg kell akadályozniuk az esetlegesen piaci visszaéléshez vagy rendellenes kereskedési feltételekhez vezető megbízások elhelyezését.

(61)A fogyasztók védelmének biztosítása érdekében azoknak a kriptoeszköz-szolgáltatóknak, amelyek a kriptoeszközök fiat pénzre vagy más kriptoeszközre váltását saját tőkéjük bevonásával végzik, megkülönböztetésmentes üzletpolitikát kell kialakítaniuk. Ehhez vagy kötelező érvényű jegyzéseket kell közzétenniük, vagy nyilvánosságra kell hozniuk az általuk megvásárolni vagy értékesíteni kívánt kriptoeszközök árának meghatározásához használt módszert. Emellett kereskedés utáni átláthatósági követelmények hatálya alá kell tartozniuk. Azoknak a kriptoeszköz-szolgáltatóknak, amelyek harmadik személy nevében kriptoeszközökre vonatkozó megbízásokat hajtanak végre, ki kell alakítaniuk végrehajtási politikájukat, és mindig arra kell törekedniük, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el. Minden szükséges lépést meg kell tenniük annak elkerülése érdekében, hogy alkalmazottaik visszaéljenek az ügyfélmegbízásokra vonatkozó információkkal. Azoknak a kriptoeszköz-szolgáltatóknak, amelyek a megbízásokat fogadják és más kriptoeszköz-szolgáltatóknak továbbítják, eljárásokkal kell biztosítaniuk a megbízások azonnali és szabályos elküldését. A kriptoeszköz-szolgáltatók nem kaphatnak semmilyen pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást az ilyen megbízásoknak konkrét kriptoeszköz-kereskedési platformhoz vagy bármely más kriptoeszköz-szolgáltatóhoz történő továbbításáért.

(62)Azoknak a kriptoeszköz-szolgáltatóknak, amelyek kriptoeszközöket helyeznek ki a potenciális felhasználókhoz, a szerződés megkötése előtt tájékoztatniuk kell az érintett személyeket a szolgáltatásnyújtás tervezett módjáról. Emellett konkrét intézkedéseket kell hozniuk az e tevékenységből eredő összeférhetetlenségek megelőzése érdekében.

(63)A fogyasztók védelmének biztosítása érdekében azoknak a kriptoeszköz-szolgáltatóknak, amelyek harmadik személy kérésére vagy saját kezdeményezésükre kriptoeszköz-tanácsadást végeznek, előzetesen fel kell mérniük ügyfeleik tapasztalatait, ismereteit, céljait és veszteségviselési képességét. Ha az ügyfelek nem tájékoztatják a kriptoeszköz-szolgáltatókat tapasztalataikról, ismereteikről, céljaikról és veszteségviselési képességükről, vagy egyértelmű, hogy az ügyfelek nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal vagy ismerettel a kapcsolódó kockázatok vagy veszteségviselési képességük megértéséhez, akkor a kriptoeszköz-szolgáltatóknak figyelmeztetniük kell ezeket az ügyfeleket, hogy a kriptoeszköz vagy a kriptoeszköz-szolgáltatás nem feltétlenül alkalmas számukra. A tanácsadás alkalmával a kriptoeszköz-szolgáltatóknak jelentést kell készíteniük, amelyben összefoglalják az ügyfelek szükségleteit és igényeit, valamint az adott tanácsot.

(64)Szükséges biztosítani a felhasználók kriptoeszköz-piacokba vetett bizalmát és a piac integritását. Ezért szabályokat kell megállapítani a kriptoeszköz-kereskedési platformra bevezetett kriptoeszközökkel kapcsolatos piaci visszaélések megakadályozása céljából. A kriptoeszköz-kibocsátók és a kriptoeszköz-szolgáltatók azonban igen gyakran kkv-k, amelyekre aránytalan lenne alkalmazni az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 összes rendelkezését. Ezért egyedi szabályok megállapításával célszerű megtiltani azokat a magatartásokat – például a kriptoeszköz-piacokat érintő bennfentes kereskedést, bennfentes információk jogosulatlan megosztását és piaci manipulációt –, amelyek alááshatják a felhasználók kriptoeszköz-piacokba vetett bizalmát és a kriptoeszköz-piacok integritását. A kriptoeszközöket érintő piaci visszaélésekre vonatkozó egyedi szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a kriptoeszközöket kriptoeszköz-kereskedési platformra bevezették.

(65)Az illetékes hatóságokat megfelelő hatáskörrel kell felruházni a kriptoeszközök – köztük az eszközalapú tokenek és az e-pénz-tokenek – kibocsátásának, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatóknak a felügyeletéhez, ideértve a kriptoeszköz-kibocsátás vagy a kriptoeszköz-szolgáltatás felfüggesztésére vagy megtiltására vonatkozó hatáskört, továbbá a piaci visszaélésre vonatkozó szabályok megsértésének kivizsgálására vonatkozó hatáskört. A kriptoeszközpiacok határokon átnyúló jellege miatt az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük egymással annak érdekében, hogy felderítsék és megakadályozzák a kriptoeszközökre és a kriptoeszközpiacokra vonatkozó jogi keret megsértéseit. Az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra is, hogy szankciókat szabjanak ki a kriptoeszközök – köztük az eszközalapú tokenek és az e-pénz-tokenek – kibocsátóira és a kriptoeszköz-szolgáltatókra.

(66)A jelentős eszközalapú tokenek határokon átnyúló jelleggel is használhatók csereeszközként, illetve nagy volumenű fizetési műveletek lebonyolítására. A tagállamok közötti felügyeleti arbitrázs elkerülése érdekében helyénvaló, hogy a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóinak felügyeletét – az eszközalapú tokenek jelentőssé minősítésének időpontjától – az EBH lássa el.

(67)Célszerű, hogy az EBH létrehozza a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóinak felügyeleti kollégiumát. Az említett kibocsátók általában központi szereplői az ilyen kriptoeszközök kibocsátását, átruházását és a birtokosok részére történő forgalmazását végző szervezetek hálózatának. A felügyeleti kollégiumnak ezért a tagjai között kell tudnia az érintett szervezetek illetékes hatóságait, a többek között a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezeléssel és – a jelentős eszközalapú tokenek kereskedésbe történő bevezetése esetén – a kriptoeszköz-kereskedési platformok működtetésével foglalkozó kriptoeszköz-szolgáltatók illetékes hatóságait, valamint a jelentős eszközalapú tokenekre vonatkozó, birtokosok nevében történő letétkezeléssel és adminisztrációval foglalkozó kriptoeszköz-szolgáltatók illetékes hatóságait. A felügyeleti kollégiumnak elő kell segítenie a tagjai közötti együttműködést és információcserét, továbbá nem kötelező erejű véleményeket kell kiadnia akkor, ha a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói vagy a jelentős eszközalapú tokenekkel kapcsolatban szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző érintett szervezetek tekintetében felügyeleti intézkedésekre vagy engedélymódosításra kerül sor.

(68)Célszerű, hogy az e-pénz-tokenek kibocsátóinak felügyeletét a 2009/110/EK irányelv szerinti felügyeletért felelős illetékes hatóságok lássák el. Mivel azonban a jelentős e-pénz-tokenek fizetési eszközként való használata potenciálisan széles körben elterjedhet, és e tokenek a pénzügyi stabilitásra is kockázatot jelenthetnek, célszerű, hogy kibocsátóik az illetékes hatóságok és az EBH kettős felügyelete alá tartozzanak. Az EBH-nak felügyelnie kell, hogy a jelentős e-pénz-tokenek kibocsátói megfelelnek-e az e rendeletben a jelentős e-pénz-tokenekre vonatkozóan meghatározott kiegészítő követelményeknek.

(69)Célszerű, hogy az EBH létrehozza a jelentős e-pénz-tokenek kibocsátóinak felügyeleti kollégiumát. A jelentős e-pénz-tokenek kibocsátói általában központi szereplői az ilyen kriptoeszközök kibocsátását, átruházását és a birtokosok részére történő forgalmazását végző szervezetek hálózatának. A jelentős e-pénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó felügyeleti kollégiumnak ezért a tagjai között kell tudnia az érintett szervezetek illetékes hatóságait, a többek között – a jelentős e-pénz-tokenek kereskedésbe történő bevezetése esetén – a kriptoeszköz-kereskedési platformok működtetésével foglalkozó kriptoeszköz-szolgáltatók illetékes hatóságait, valamint a jelentős e-pénz-tokenekre vonatkozó, birtokosok nevében történő letétkezeléssel és adminisztrációval foglalkozó kriptoeszköz-szolgáltatók illetékes hatóságait. A jelentős e-pénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó felügyeleti kollégiumnak elő kell segítenie a tagjai közötti együttműködést és információcserét, továbbá nem kötelező erejű véleményeket kell kiadnia akkor, ha a jelentős e-pénz-tokenek kibocsátói vagy a jelentős e-pénz-tokenekkel kapcsolatban szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző érintett szervezetek tekintetében engedélymódosításra vagy felügyeleti intézkedésekre kerül sor.

(70)A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóinak felügyelete céljából az EBH-nak hatáskörrel kell rendelkeznie többek között helyszíni ellenőrzések elvégzésére, felügyeleti intézkedések meghozatalára és bírságok kiszabására. Az EBH-nak hatáskörrel kell rendelkeznie annak felügyeletére is, hogy a jelentős e-pénz-tokenek kibocsátói megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott kiegészítő követelményeknek.

(71)Indokolt továbbá, hogy az EBH a költségeinek, köztük az általános költségeknek a fedezése érdekében díjakat számítson fel a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóinak és a jelentős e-pénz-tokenek kibocsátóinak. A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói esetében a díjnak arányosnak kell lennie a kibocsátók tartalékeszközeinek nagyságával. A jelentős e-pénz-tokenek kibocsátói esetében a díjnak arányosnak kell lennie a jelentős e-pénz-tokenekért kapott pénzeszközök összegével.

(72)E rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben szereplő fogalommeghatározásoknak a piaci és technológiai fejleményekhez igazodó módosítására, az eszközalapú tokenek vagy e-pénz-tokenek jelentőssé minősítéséhez szükséges kritériumok és küszöbértékek meghatározására, valamint az eszközalapú tokenek vagy e-pénz-tokenek kibocsátóinak felügyeletéért az EBA által felszámítható díjak típusának és összegének meghatározására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 45 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(73)E rendelet következetes alkalmazásának előmozdítása és ezen belül az uniós befektetők és a fogyasztók megfelelő védelme érdekében technikai standardokat kell kidolgozni. A hatékonyság érdekében helyénvaló, hogy a szakpolitikai döntést nem igénylő szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA és az EBH mint jelentős szakértelemmel rendelkező szerv dolgozza ki, és nyújtsa be a Bizottságnak.

(74)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja az EBH és az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardokat a következők tekintetében: a hitelintézetek által az eszközalapú tokenek kibocsátásakor készítendő kriptoeszköz-alapdokumentumokra vonatkozó jóváhagyási eljárás, az eszközalapú tokenek kibocsátójaként való engedélyezés iránti kérelemben benyújtandó információk, az eszközalapú tokenek kibocsátóira vonatkozó tőkekövetelmények kiszámításának módszertana, az eszközalapú tokenek kibocsátóinak irányítási rendszere, az eszközalapú tokenek kibocsátójának tőkéjében lévő befolyásoló részesedés értékeléséhez szükséges információk, az eszközalapú tokenek kibocsátói által kialakított összeférhetetlenségi eljárás, az eszközalapú tokenek kibocsátói számára befektetésre engedélyezett eszköztípusok, az eszközalapú tokenek likviditásának biztosítása céljából a kriptoeszköz-szolgáltatók számára előírt kötelezettségek, az eszközalapú tokenek kibocsátóinak panaszkezelési eljárása, a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóival és a jelentős e-pénz-tokenek kibocsátóival foglalkozó felügyeleti kollégium működése, a kriptoeszköz-szolgáltatók tőkéjében lévő befolyásoló részesedés értékeléséhez szükséges információk, az e rendelet alapján az illetékes hatóságok, az EBH és az ESMA között folytatott információcsere, valamint az illetékes hatóságok és a harmadik országok közötti együttműködés. A Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardokat az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(75)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EBH és az ESMA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a kriptoeszköz-alapdokumentumok géppel olvasható formátumai, az eszközalapú tokenek kibocsátójaként való engedélyezés iránti kérelemhez használandó formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások, valamint az illetékes hatóságok közötti, illetve az illetékes hatóságok, az EBH és az ESMA közötti információcseréhez használandó formanyomtatványok és mintadokumentumok tekintetében. A Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(76)Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a kriptoeszköz-kibocsátókra és a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó egységes jogi keret hiányának a kezelését, valamint a kriptoeszköz-piacok megfelelő működésének biztosítását a befektetők védelmének, a piac integritásának és a pénzügyi stabilitásnak az egyidejű biztosítása mellett – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok uniós szinten jobban megvalósíthatók egy olyan keret létrehozásával, amely segítheti a kriptoeszközök nagyobb volumenű, határokon átnyúló piacának és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak a fejlődését, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(77)Az e rendelet hatálybalépése előtt kibocsátott kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások és tevékenységek nyújtásával foglalkozó piaci szereplők megzavarásának elkerülése érdekében az ilyen kriptoeszközök kibocsátóit mentesíteni kell a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételére vonatkozó kötelezettség és más alkalmazandó követelmények alól. Ezek az átmeneti rendelkezések azonban nem alkalmazandók az eszközalapú tokenek kibocsátóira, az e-pénz-tokenek kibocsátóira vagy a kriptoeszköz-szolgáltatókra, ha azoknak e rendelet hatálybalépésekor mindenképpen engedélyt kell kapniuk.

(78)A visszaélést bejelentő személyek az illetékes hatóságok tudomására hozhatnak olyan új információkat, amelyek segítik azokat e rendelet megsértésének felderítésében és a szankciók kiszabásában. E rendeletnek ezért megfelelő szabályokat kell megállapítania, amelyek lehetővé teszik, hogy a visszaélést bejelentő személyek fel tudják hívni az illetékes hatóságok figyelmét e rendelet tényleges vagy potenciális megsértésének eseteire, ugyanakkor megvédik őket a megtorlástól. Ennek érdekében az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvet 48 úgy kell módosítani, hogy az e rendelet megsértése esetén is alkalmazandó legyen.

(79)E rendelet alkalmazásának kezdőnapját 18 hónappal el kell halasztani annak érdekében, hogy lehetővé váljon az e rendelet egyes elemeinek meghatározásához szükséges szabályozástechnikai standardok, végrehajtás-technikai standardok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM
Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet egységes szabályokat állapít meg a következőkre vonatkozóan:

(a)kriptoeszközök kibocsátására és szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozó átláthatósági és közzétételi követelmények;

(b)a kriptoeszköz-szolgáltatóknak és az eszközalapú tokenek kibocsátóinak, valamint az elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak engedélyezése és felügyelete;

(c)az eszközalapú tokenek kibocsátói, az elektronikuspénz-tokenek kibocsátói és a kriptoeszköz-szolgáltatók működése, szervezete és irányítása;

(d)a kriptoeszközök kibocsátására, kereskedésére, átváltására és letétkezelésére vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok;

(e)a piaci visszaélések megelőzését célzó intézkedések a kriptoeszköz-piacok integritásának biztosítása érdekében.

2. cikk
Hatály

(1)Ez a rendelet olyan személyekre alkalmazandó, akik kriptoeszköz-kibocsátással foglalkoznak vagy kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak az Unióban.

(2)Ez a rendelet azonban nem alkalmazandó a következőknek minősülő kriptoeszközökre:

(a)a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszközök;

(b)a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz, kivéve, ha az e rendelet szerinti elektronikuspénz-tokennek minősül;

(c)a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 49 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott betétek;

(d)a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontjában meghatározott strukturált betétek;

(e)az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50 2. cikkének 1. pontjában meghatározott értékpapírosítás.

(3)Ez a rendelet nem alkalmazandó a következő szervezetekre és személyekre:

(a)az Európai Központi Bank, a tagállamok nemzeti központi bankjai, amennyiben monetáris hatósági minőségben járnak el, illetve egyéb hatóságok;

(b)a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 51 meghatározott viszontbiztosítási vagy engedményezési tevékenységeket folytató biztosítók és vállalkozások a hivatkozott irányelvben említett tevékenységek végzése tekintetében;

(c)a fizetésképtelenségi eljárás során eljáró felszámoló vagy vagyonfelügyelő, kivéve a 42. cikk alkalmazásában;

(d)azon személyek, akik kizárólag anyavállalataiknak, leányvállalataiknak vagy anyavállalatuk más leányvállalatainak nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat;

(e)az Európai Beruházási Bank;

(f)az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus;

(g)közjogi nemzetközi szervezetek.

(4)Eszközalapú tokenek – köztük jelentős eszközalapú tokenek – kibocsátása esetén a 2013/36/EU irányelv alapján engedélyezett hitelintézetekre nem alkalmazandók:

(a)a III. cím I. fejezetének rendelkezései, a 21. és 22. cikk kivételével;

(b)a 31. cikk.

(5)Egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtása esetén a 2013/36/EU irányelv alapján engedélyezett hitelintézetekre nem alkalmazandók az V. cím I. fejezetének rendelkezései, az 57. és 58. cikk kivételével.

(6)A 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett befektetési vállalkozásokra nem alkalmazandók az V. cím I. fejezetének rendelkezései, az 57., 58., 60. és 61. cikk kivételével, ha kizárólag egy vagy több olyan kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtanak, amely egyenértékű azokkal a befektetési szolgáltatásokkal és tevékenységekkel, amelyekre a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyt kaptak. Ebből a célból:

(a)az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 11. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltatások egyenértékűnek tekintendők a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 8. és 9. pontjában említett befektetési tevékenységekkel;

(b)az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 12. és 13. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltatások egyenértékűnek tekintendők a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. pontjában említett befektetési szolgáltatásokkal;

(c)az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltatások egyenértékűnek tekintendők a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 2. pontjában említett befektetési szolgáltatásokkal;

(d)az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltatások egyenértékűnek tekintendők a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 6. és 7. pontjában említett befektetési szolgáltatásokkal;

(e)az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltatások egyenértékűnek tekintendők a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 1. pontjában említett befektetési szolgáltatásokkal;

(f)az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltatások egyenértékűnek tekintendők a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 5. pontjában említett befektetési szolgáltatásokkal.

3. cikk
Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában:

1.„megosztott főkönyvi technológia” vagy „DLT” (distributed ledger technology): a titkosított adatok megosztott rögzítését támogató technológia;

2.„kriptoeszköz”: érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható;

3.„eszközalapú token”: olyan kriptoeszköz-típus, amely stabil érték fenntartására hivatott azáltal, hogy több, törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valuta, egy vagy több áru, vagy egy vagy több kriptoeszköz, illetve ezen eszközök kombinációjának értékére hivatkozik;

4.„elektronikuspénz-token” vagy „e-pénz-token”: olyan kriptoeszköz-típus, amelynek fő célja a csereeszközként való használat, és amely stabil érték fenntartására hivatott azáltal, hogy törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valuta értékére hivatkozik;

5.„felhasználói token”: olyan kriptoeszköz-típus, amely a DLT-n elérhető áruhoz vagy szolgáltatáshoz való digitális hozzáférés biztosítására szolgál, és amelyet kizárólag a szóban forgó token kibocsátója fogad el;

6.„kriptoeszköz-kibocsátó”: olyan jogi személy, amely nyilvános ajánlattétel keretében bármely típusú kriptoeszközt kínál, vagy ilyen kriptoeszközt be kíván vezetni valamely kriptoeszköz-kereskedési platformra;

7.„nyilvános ajánlattétel”: harmadik személynek tett ajánlat kriptoeszközök fiat valutáért vagy egyéb kriptoeszközért cserébe történő megszerzésére;

8.„kriptoeszköz-szolgáltató”: minden olyan személy, akinek foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást harmadik személy részére szakmai alapon nyújt;

9.„kriptoeszköz-szolgáltatás”: az alábbiakban felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármely kriptoeszközhöz kapcsolódóan:

(a)kriptoeszközök harmadik személy nevében történő letétkezelése és adminisztrációja;

(b)kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése;

(c)kriptoeszközök törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valutára történő átváltása;

(d)kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre;

(e)kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő végrehajtása;

(f)kriptoeszközök elhelyezése;

(g)kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő fogadása és továbbítása;

(h)kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás;

10.„kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelés és adminisztráció”: a kriptoeszközök vagy az ilyen kriptoeszközökhöz való hozzáférés – adott esetben privát kriptográfiai kulcs formáját öltő – eszközének harmadik személy nevében történő letéti őrzése vagy ellenőrzése;

11.„kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése”: egy vagy több olyan kriptoeszköz-kereskedési platform irányítása, amelyeken több harmadik fél kriptoeszközökre vonatkozó vételi és eladási szándéka olyan módon találkozhat, amely szerződést eredményez azáltal, hogy egy kriptoeszközt egy másikra, vagy egy kriptoeszközt egy törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valutára váltanak át;

12.„kriptoeszközök átváltása fiat valutára”: kriptoeszközökre vonatkozó vételi vagy eladási szerződések megkötése harmadik személlyel törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valuta ellenében, saját tőke felhasználásával;

13.„kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre”: kriptoeszközökre vonatkozó vételi vagy eladási szerződések megkötése harmadik személlyel más kriptoeszközök ellenében, saját tőke felhasználásával;

14.„kriptoeszközökre vonatkozó megbízások végrehajtása harmadik személy nevében”: egy vagy több kriptoeszköz megvételére vagy eladására, vagy egy vagy több kriptoeszköz jegyzésére vonatkozó megállapodások megkötése harmadik személy nevében;

15.„kriptoeszközök elhelyezése”: újonnan kibocsátott kriptoeszközök vagy már kibocsátott, de kriptoeszköz-kereskedési platformra még be nem vezetett kriptoeszközök forgalmazása meghatározott vevők számára, amibe nem tartozik bele a nyilvános ajánlattétel vagy a kibocsátó kriptoeszközeinek meglévő birtokosai részére történő ajánlattétel;

16.„kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő fogadása és továbbítása”: egy vagy több kriptoeszköz vételére vagy eladására, vagy egy vagy több kriptoeszköz jegyzésére vonatkozó megbízás fogadása valamely személytől, továbbá e megbízás végrehajtás céljából harmadik személynek történő továbbítása;

17.„kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás”: egy vagy több kriptoeszköz megszerzésére vagy értékesítésére, vagy a kriptoeszköz-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó személyre szabott vagy egyedi tanácsok adásának felkínálása, tanácsok adása vagy beleegyezés tanácsok adásába harmadik személy részére, a harmadik személy kérésére vagy a tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató kezdeményezésére;

18.„vezető testület”: valamely kriptoeszköz-kibocsátónak vagy kriptoeszköz-szolgáltatónak a nemzeti joggal összhangban kinevezett testülete, amely jogosult a szervezet stratégiájának, céljainak és általános irányításának a meghatározására, és amely felügyeli és ellenőrzi a vezetői döntéshozatalt, és amely magában foglalja azokat a személyeket is, akik a szervezet üzleti tevékenységét irányítják;

19.„hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

20.„minősített befektető”: az (EU) 2017/1129 rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott minősített befektető;

21.„tartalékeszközök”: törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valuták, tőzsdei áruk vagy kriptoeszközök kosara, amely valamely eszközalapú token értékét fedezi, vagy az ilyen eszközökkel eszközölt befektetések;

22.„székhely szerinti tagállam”:

(i)ha az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátójának bejegyzett székhelye vagy egy fióktelepe az Unióban van, akkor az a tagállam, amelyben a kriptoeszköz-kibocsátójának bejegyzett székhelye vagy valamely fióktelepe található;

(j)ha az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátójának nincs az Unióban bejegyzett székhelye, de kettő vagy több fióktelepe az Unióban van, akkor a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben a kibocsátó fióktelepekkel rendelkezik;

(k)ha az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátója harmadik országban rendelkezik székhellyel és nincs fióktelepe az Unióban, akkor a kibocsátó választása szerint vagy az a tagállam, amelyben a kriptoeszközökre vonatkozó első nyilvános ajánlattételt tervezik, vagy az a tagállam, amelyben a kriptoeszköz kriptoeszköz-kereskedési platformra való bevezetése iránti első kérelmet benyújtják;

(l)eszközalapú tokenek kibocsátói esetében az a tagállam, amelyben az eszközalapú tokenek kibocsátójának bejegyzett székhelye található;

(m)elektronikuspénz-kibocsátók esetében azok a tagállamok, amelyekben az elektronikuspénz-tokenek kibocsátóját a 2013/36/EU irányelv szerinti hitelintézetként, vagy a 2009/110/EK irányelv szerinti elektronikuspénz-kibocsátó intézményként engedélyezték;

(n)kriptoeszköz-szolgáltatók esetében az a tagállam, amelyben a kriptoeszköz-szolgáltató bejegyzett székhelye található;

23.„fogadó tagállam”: az a tagállam, amelyben a kriptoeszköz-kibocsátó kriptoeszközre vonatkozó nyilvános ajánlattételt tesz közzé vagy kriptoeszköz-kereskedési platformra való bevezetést kérelmez, vagy amelyben a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt, amennyiben az eltér a székhely szerinti tagállamtól;

24.„illetékes hatóság”:

(o) az egyes tagállamok által a 81. cikkel összhangban a kriptoeszköz-kibocsátók, az eszközalapú tokenek kibocsátói és a kriptoeszköz-szolgáltatók tekintetében kijelölt hatóság;

(p)az egyes tagállamok által a 2009/110/EK irányelv alkalmazásában az elektronikuspénz-tokenek kibocsátói tekintetében kijelölt hatóság;

25. „áru”: az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 52 2. cikkének 6. pontja szerinti áru;

26.„befolyásoló részesedés”: eszközalapú tokenek kibocsátójában vagy kriptoeszköz-szolgáltatóban fennálló bármely olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely vagy a tőke, vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 53 9. és 10. cikkében meghatározottak szerint, figyelembe véve az említett irányelv 12. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a szavazati jogok összesítésére vonatkozó feltételeket, vagy amely jelentős befolyás gyakorlását teszi lehetővé azon befektetési vállalkozás irányítása felett, amelyben a részesedés fennáll;

27.„bennfentes információ”: olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kriptoeszköz-kibocsátóval, illetve egy vagy több kriptoeszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó kriptoeszközök árára;

28.„fogyasztó”: bármely természetes személy, aki a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célokból jár el.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 121. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok keretében meghatározza az (1) bekezdésben megállapított fogalommeghatározások technikai elemeit, és hozzáigazítsa e fogalommeghatározásokat a piaci folyamatokhoz és a technológiai fejlődéshez.

II. CÍM
Eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök

4. cikk
Eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattétel, valamint ezen kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetése

(1)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátója az Unióban csak akkor kínálhat ilyen kriptoeszközöket nyilvános ajánlattétel keretében, vagy kérheti ilyen kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését, ha a szóban forgó kibocsátó:

(a)jogi személy;

(b)az 5. cikknek megfelelően az említett kriptoeszközök tekintetében kriptoeszköz-alapdokumentumot állított össze;

(c)a 7. cikknek megfelelően megküldte a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

(d)a 8. cikknek megfelelően közzétette a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

(e)megfelel a 13. cikkben előírt követelményeknek.

(2)Az (1) bekezdés b)–d) pontja nem alkalmazandó, ha:

(a)a kriptoeszközöket ingyenesen ajánlják fel;

(b)a kriptoeszközök bányászat révén automatikusan jönnek létre a DLT fenntartásáért vagy az ügyletek validálásáért járó jutalomként;

(c)a kriptoeszközök egyediek és nem helyettesíthetők más kriptoeszközökkel;

(d)a kriptoeszközöket tagállamonként 150-nél kevesebb természetes vagy jogi személynek ajánlják fel, mely személyek saját számlára járnak el;

(e)egy 12 hónapos időszak alatt az Unióban nyilvános ajánlattétel keretében kínált kriptoeszközök teljes ellenértéke nem haladja meg az 1 000 000 EUR-t, vagy más pénznemben vagy kriptoeszközben ezzel egyenértékű összeget;

(f)a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattétel kizárólag minősített befektetőknek szól és a kriptoeszközöket csak ilyen minősített befektetők birtokolhatják.

Az a) pont alkalmazásában a kriptoeszközök nem tekinthetők ingyenesen felajánlottnak, ha a vásárlóknak a kriptoeszközökért cserébe meg kell adniuk személyes adataikat, vagy vállalniuk kell azok megadását a kibocsátó részére, vagy ha a szóban forgó kriptoeszközök kibocsátója e kriptoeszközök leendő birtokosaitól harmadik személytől származó díjakat, jutalékokat, pénzbeli juttatásokat vagy nem pénzbeli juttatásokat vesz át.

(3)Ha az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattétel olyan szolgáltatásra vonatkozó felhasználói tokeneket érint, amely még nem működik, a kriptoeszköz-alapdokumentumban leírt nyilvános ajánlattétel időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

5. cikk
A kriptoeszköz-alapdokumentum tartalma és formája

(1)A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, kriptoeszköz-alapdokumentum a következő információk mindegyikét tartalmazza:

(a)a kibocsátó részletes ismertetése, valamint a projekt kialakításába és fejlesztésébe bevont fő résztvevők bemutatása;

(b)a kibocsátó projektjének részletes leírása, a nyilvános ajánlattételre kerülő vagy szabályozott piacra bevezetni kívánt kriptoeszköz típusa, a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy a kriptoeszköz szabályozott piacra való bevezetési szándékának indokai, a nyilvános ajánlattétel révén összegyűjtött fiat valuta vagy egyéb kriptoeszköz tervezett felhasználása;

(c)a nyilvános ajánlattétel jellemzőinek részletes leírása, különösen a kibocsátandó vagy szabályozott piacra bevezetendő kriptoeszközök száma, a kriptoeszközök kibocsátási ára, valamint a jegyzési feltételek;

(d)a kriptoeszközökhöz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, valamint az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárások és feltételek részletes leírása;

(e)a kriptoeszközök kibocsátója által alkalmazott, a kriptoeszközök tartását, tárolását és átruházását lehetővé tevő mögöttes technológiára és szabványokra vonatkozó információk;

(f)a kriptoeszközök kibocsátójával, a kriptoeszközökkel, a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános ajánlattétellel és a projekt végrehajtásával kapcsolatos kockázatok részletes leírása;

(g)az I. mellékletben meghatározott közzétételi elemek.

(2)Az (1) bekezdésben említett valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, továbbá tömör és érthető formában kell bemutatni.

(3)A kriptoeszköz-alapdokumentumnak a következő nyilatkozatot kell tartalmaznia: „A kriptoeszközök kibocsátója kizárólagos felelősséggel tartozik e kriptoeszköz-alapdokumentum tartalmáért. Ezt a kriptoeszköz-alapdokumentumot európai uniós tagállam illetékes hatósága nem ellenőrizte és nem hagyta jóvá”.

(4)A kriptoeszköz-alapdokumentum az (5) bekezdésben említett nyilatkozaton kívül nem tartalmazhat a kriptoeszközök jövőbeli értékére vonatkozóan semmilyen állítást, kivéve, ha a kriptoeszközök kibocsátója garantálni tudja ezt a jövőbeli értéket.

(5)A kriptoeszköz-alapdokumentumnak világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy:

(a)a kriptoeszközök részben vagy egészben elveszíthetik értéküket;

(b)előfordulhat, hogy a kriptoeszközök nem mindig átruházhatók;

(c)előfordulhat, hogy a kriptoeszközök nem likvidek;

(d)ha a nyilvános ajánlattétel felhasználói tokeneket érint, előfordulhat, hogy a felhasználói tokenek nem válthatók be a kriptoeszköz-alapdokumentumban ígért árura vagy szolgáltatásra, különösen a projekt megszűnése vagy megszakítása esetén.

(6)Minden kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell a kriptoeszköz-kibocsátó vezető testületének nyilatkozatát. Ez a nyilatkozat megerősíti, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e cím követelményeinek, és hogy a vezető testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban bemutatott információk helyesek, és jelentős kihagyásoktól mentesek.

(7)A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalót tartalmaz, amely röviden és nem szaknyelven alapvető tájékoztatást nyújt a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételről vagy a kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra való bevezetésére irányuló szándékról, és mindenekelőtt az érintett kriptoeszközök alapvető elemeiről. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalójának formátuma és tartalma a kriptoeszköz-alapdokumentummal összefüggésben megfelelő információkat nyújt az érintett kriptoeszközök alapvető elemeiről annak érdekében, hogy segítsen a kriptoeszközök lehetséges vevőinek megalapozott döntést hozni. Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

(a)azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

(b)a leendő vevőnek a kriptoeszköz megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia;

(c)a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök eladására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök eladására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy a nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

(d)a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jogszabályok szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

(8)Minden kriptoeszköz-alapdokumentumot dátummal kell ellátni.

(9)A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely szerinti tagállam legalább egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

(10)A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(11)Az ESMA az EBH-val folytatott konzultációt követően végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (10) bekezdés alkalmazásában egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az ESMA [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

6. cikk
Marketingközlemények

Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételhez, vagy az ilyen kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetéséhez kapcsolódó marketingközleményeknek meg kell felelniük a következők mindegyikének:

(a)a marketingközleményeknek ekként egyértelműen felismerhetőnek kell lenniük;

(b)a marketingközleményekben szereplő valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie;

(c)a marketingközleményekben szereplő információknak összhangban kell lenniük a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információkkal, amennyiben a 4. cikk szerint ilyen kriptoeszköz-alapdokumentumot kell összeállítani;

(d)a marketingközleményekben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy közzétettek kriptoeszköz-alapdokumentumot, és meg kell adni az érintett kriptoeszközök kibocsátója honlapjának címét.

7. cikk
A kriptoeszköz-alapdokumentum és adott esetben a marketingközlemények megküldése az illetékes hatóságok részére

(1)Az illetékes hatóságok nem írhatják elő sem a kriptoeszköz-alapdokumentum, sem a hozzá kapcsolódó marketingközlemények azok közzététele előtti előzetes jóváhagyását.

(2)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátói a kriptoeszköz-alapdokumentumukat, és a 6. cikkben említett marketingközlemények esetében az ilyen marketingközleményeket a kriptoeszköz-alapdokumentum közzététele előtt legalább 20 munkanappal megküldik székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságának. A szóban forgó illetékes hatóság gyakorolhatja a 82. cikk (1) bekezdésében megállapított hatásköröket.

(3)A kriptoeszköz-alapdokumentum megküldésekor magyarázatot kell adni arról, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumban ismertetett kriptoeszköz miért nem tekintendő a következőknek:

(a)a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;

(b)a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz;

(c)a 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott betét;

(d)a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontjában meghatározott strukturált betét.

(4)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátói a (2) és (3) bekezdésben említett iratmegküldéssel együtt a székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátják azon fogadó tagállamok jegyzékét, ha vannak ilyenek, amelyekben kriptoeszközeikre vonatkozó nyilvános ajánlattételt terveznek vagy amelyekben kriptoeszköz-kereskedési platformra való bevezetésüket kérni tervezik. Tájékoztatniuk kell továbbá a székhely szerinti tagállamukat a tervezett nyilvános ajánlattétel vagy a kriptoeszköz-kereskedési platformra való tervezett bevezetés kezdő időpontjáról.

A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az első albekezdésben említett jegyzék kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül értesíti a fogadó tagállam illetékes hatóságát a tervezett nyilvános ajánlattételről vagy a kriptoeszköz-kereskedési platformra való tervezett bevezetésről.

(5)Az illetékes hatóságok továbbítják az ESMA-nak a számukra megküldött kriptoeszköz-alapdokumentumokat, valamint a megküldésük dátumát. Az ESMA a megküldött kriptoeszköz-alapdokumentumokat hozzáférhetővé teszi az 57. cikkben említett nyilvántartásban.

8. cikk
A kriptoeszköz-alapdokumentum és adott esetben a marketingközlemények közzététele

(1)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátói a nyilvánosan hozzáférhető honlapjukon közzéteszik kriptoeszköz-alapdokumentumukat és adott esetben marketingközleményeiket, legkésőbb a szóban forgó kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételnek vagy ezen kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformon való bevezetésének kezdőnapján. A kriptoeszköz-alapdokumentumnak és adott esetben a marketingközleményeknek mindaddig elérhetőnek kell maradniuk a kibocsátó honlapján, amíg a kriptoeszköz nyilvános forgalomban van.

(2)A közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumnak és adott esetben a marketingközleményeknek meg kell egyezniük a 7. cikkel összhangban az érintett illetékes hatóságnak megküldött, vagy adott esetben a 11. cikkel összhangban módosított változattal.

9. cikk
Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó, időben korlátozott nyilvános ajánlattétel

(1)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátói, akik a szóban forgó kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételükre határidőt szabnak meg, honlapjukon a jegyzési időszak végétől számított 16 munkanapon belül közzéteszik az ajánlattétel eredményét.

(2)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátói, akik a szóban forgó kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételükre határidőt szabnak meg, hatékony intézkedésekkel rendelkeznek az említett ajánlattétel során összegyűjtött pénzeszközök vagy egyéb kriptoeszközök nyomon követésére és védelmére. E célból az említett kibocsátók biztosítják, hogy a nyilvános ajánlattétel során összegyűjtött pénzeszközöket vagy egyéb kriptoeszközöket a következők valamelyike letétkezelje:

(a)hitelintézet, ha a nyilvános ajánlattétel során összegyűjtött pénzeszközök fiat valuta formáját öltik;

(b)kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelésre és adminisztrációra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltató.

10. cikk
Eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételre, vagy ezen kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetésének kérésére vonatkozó engedély

(1)A kriptoeszköz-alapdokumentum 8. cikkel, és adott esetben a 11. cikkel összhangban történő közzétételét követően a kriptoeszköz-kibocsátók az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközeiket ajánlattétel keretében az Unió egészében kínálhatják, és kérhetik e kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra való bevezetését.

(2)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátóira, akik a 8. cikkel, és adott esetben a 11. cikkel összhangban kriptoeszköz-alapdokumentumot tettek közzé, nem alkalmazandó további tájékoztatási követelmény az említett kriptoeszközökre vonatkozó ajánlattétellel vagy e kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetésével kapcsolatban.

11. cikk
A közzétett kriptoeszköz-alapdokumentum, és adott esetben a közzétett marketingközlemények módosítása a közzétételük után

(1)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátói módosítják közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumukat és adott esetben a közzétett marketingközleményeket, hogy ismertessenek minden olyan változást vagy új tényt, amely valószínűleg jelentős befolyással lesz a szóban forgó kriptoeszközök potenciális vásárlóinak vásárlási döntésére, vagy az ilyen kriptoeszközök birtokosainak arra vonatkozó döntésére, hogy eladják vagy átváltsák ezen kriptoeszközöket.

(2)A kibocsátó azonnal tájékoztatja honlapján a nyilvánosságot arról, hogy székhely szerinti tagállama illetékes hatóságának módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot küldött meg, továbbá összefoglalja a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum megküldésének indokait.

(3)A módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a módosított marketingközleményekben szereplő információk sorrendjének összhangban kell lennie a 8. cikkel összhangban közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumban vagy marketingközleményekben szereplővel.

(4)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátói a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumukat, és adott esetben módosított marketingközleményeiket azok közzététele előtt legalább 7 munkanappal a módosítás indokolásával együtt megküldik székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságának. A szóban forgó illetékes hatóság gyakorolhatja a 82. cikk (1) bekezdésében megállapított hatásköröket.

(5)A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a kriptoeszköz-alapdokumentum módosítástervezetének és adott esetben a módosított marketingközleményeknek a kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül megküldi a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a módosított marketingközleményeket a 7. cikk (4) bekezdésében említett fogadó tagállam illetékes hatóságának.

(6)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátói a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot, és adott esetben módosított marketingközleményeket a módosítás indoklásával együtt a 8. cikkel összhangban közzéteszik a honlapjukon.

(7)A módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a módosított marketingközleményeket időbélyegzővel kell ellátni. A legutóbbi módosított kriptoeszköz-alapdokumentumot és adott esetben a módosított marketingközleményeket alkalmazandó változatként kell megjelölni. A módosított kriptoeszköz-alapdokumentumoknak és adott esetben a módosított marketingközleményeknek mindaddig elérhetőnek kell maradniuk, amíg a kriptoeszközök a nyilvánosság birtokában vannak.

(8)Ha a nyilvános ajánlattétel felhasználói tokenekre vonatkozik, a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a módosított marketingközleményekben tett változtatások nem hosszabbítják meg a 4. cikk (3) bekezdésében említett 12 hónapos határidőt.

12. cikk
Elállási jog

(1)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátói elállási jogot biztosítanak a fogyasztóknak, akik a kriptoeszközöket a kibocsátótól közvetlenül, vagy a kibocsátó nevében a kriptoeszközöket elhelyező kriptoeszköz-szolgáltatótól vásárolják meg.

A fogyasztók 14 naptári napon belül elállhatnak a kriptoeszközök megvásárlásától, anélkül, hogy költségek terhelnék őket és indokolást kellene adniuk. Az elállási időszak a fogyasztó említett kriptoeszközök megvásárlásába való beleegyezésének napjától kezdődik.

(2)A fogyasztótól kapott minden fizetést, adott esetben a díjakat is beleértve, késedelem nélkül, de legkésőbb attól a naptól számított 14 napon belül vissza kell téríteni, amikor a kriptoeszköz-kibocsátót vagy a kibocsátó nevében kriptoeszközöket elhelyező kriptoeszköz-szolgáltatót tájékoztatják a fogyasztó azon döntéséről, hogy eláll a vásárlástól.

A visszatérítést ugyanolyan fizetési mód használatával kell teljesíteni, mint amelyet a fogyasztó használt az eredeti ügylethez, kivéve, ha a fogyasztó kifejezetten beleegyezett az ettől eltérő mód használatába, és feltéve, hogy a fogyasztó számára nem keletkezik semmilyen díjfizetési kötelezettség az ilyen visszatérítés eredményeként.

(3)A kriptoeszköz-kibocsátók az (1) bekezdésben említett elállási jogról tájékoztatást adnak a kriptoeszköz-alapdokumentumban.

(4)Az elállási jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha a kriptoeszközöket kriptoeszköz-kereskedési platformra vezetik be.

(5)Ha a kriptoeszköz-kibocsátók a 9. cikkel összhangban határidőt szabtak a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételre, az elállási jog a jegyzési időszak végét követően nem gyakorolható.

13. cikk
Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátóinak kötelezettségei

(1)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátói:

(a)becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járnak el;

(b)a kriptoeszközök birtokosaival tisztességesen, egyértelműen és nem félrevezető módon kommunikálnak;

(c)az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségeket megelőzik, azonosítják, kezelik és közzéteszik;

(d)a megfelelő uniós standardok szerint tartják fenn rendszereiket és biztonsági hozzáférési protokolljukat.

A d) pont alkalmazásában az ESMA az EBH-val együttműködve az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat dolgoz ki az uniós standardok meghatározása céljából.

(2)Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátói a kriptoeszközök birtokosai érdekeinek leginkább megfelelő módon járnak el és egyenlő bánásmódban részesítik őket, kivéve, ha a kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a marketingközleményekben preferenciális bánásmódot tesznek közzé.

(3)Ha az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételt bármilyen okból törlik, e kriptoeszközök kibocsátói biztosítják, hogy a vásárlóktól vagy potenciális vásárlóktól összegyűjtött pénzeszközöket a lehető leghamarabb megfelelően visszajuttassák nekik.

14. cikk
Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátóinak felelőssége a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információk tekintetében

(1)Ha az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátója, vagy vezető testülete megsértette az 5. cikket azáltal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában olyan információt adott meg, amely nem teljes, valós vagy egyértelmű, vagy olyan információt adott meg, amely félrevezető, akkor a kriptoeszközök birtokosa kártérítést követelhet az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök adott kibocsátójától, vagy vezető testületétől a szóban forgó jogsértés miatt általa elszenvedett kárért.

A polgári jogi felelősség kizárása nem bír joghatással.

(2)A kriptoeszközök birtokosainak a felelőssége bizonyítékot bemutatni arról, hogy az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátója megsértette az 5. cikket, és hogy ez a jogsértés hatással volt az említett kriptoeszközök megvásárlására, eladására vagy átváltására vonatkozó döntésére.

(3)A kriptoeszközök birtokosa nem követelhet kártérítést az 5. cikk (7) bekezdésében említett összefoglalóban feltüntetett információk miatt, beleértve azok fordítását is, kivéve ha:

(a)az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a kriptoeszköz-alapdokumentum más részeivel;

(b)az összefoglaló a kriptoeszköz-alapdokumentum többi részével együtt értelmezve nem tartalmaz alapvető tájékoztatást annak érdekében, hogy segítsen a fogyasztóknak és a befektetőknek megállapítani, hogy érdemes-e a kriptoeszközöket megvásárolni.

(4)Ez a cikk nem zárja ki további polgári jogi kártérítési igényeknek a nemzeti joggal összhangban történő érvényesítését.     

III. CÍM

Eszközalapú tokenek

1. fejezet

Az eszközalapú tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételre és e tokenek kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetésének kérelmezésére vonatkozó engedély

15. cikk
Engedély

(1)Eszközalapú tokenek kibocsátói az Unióban csak akkor tehetnek közzé ilyen tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételt, vagy kérhetik az ilyen eszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését, ha erre a 19. cikkel összhangban engedélyt kaptak a székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságától.

(2)Az (1) bekezdésben említett engedély csak az Unióban letelepedett jogi személynek adható.

(3)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

(a)az egyes naptári napok végén számított 12 hónapos időszak alatt az eszközalapú tokenek átlagos kintlevő összege nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t, vagy az ennek megfelelő összeget más pénznemben;

(b)az eszközalapú tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattétel kizárólag minősített befektetőknek szól és az eszközalapú tokeneket csak ilyen minősített befektetők birtokolhatják.

Az ilyen eszközalapú tokenek kibocsátói azonban elkészítik a 17. cikkben említett kriptoeszköz-alapdokumentumot, és azt, valamint adott esetben marketingközleményeiket a 7. cikkel összhangban megküldik a székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságának.

(4)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az eszközalapú tokenek kibocsátóit a 2013/36/EU irányelv 8. cikkével összhangban hitelintézetként engedélyezték.

Az ilyen kibocsátók azonban elkészítik a 17. cikkben említett kriptoeszköz-alapdokumentumot, és azt a (7) bekezdéssel összhangban benyújtják a székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságának jóváhagyásra.

(5)Az illetékes hatóság által megadott engedély az Unió egészében érvényes, és lehetővé teszi, hogy a kibocsátó az Unió egészében közzétehesse az engedélyezett eszközalapú tokenekre vonatkozó ajánlattéttelt, és kérelmezhesse az ilyen eszközalapú tokenek kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését.

(6)Az illetékes hatóság által a kibocsátók kriptoeszköz-alapdokumentuma tekintetében a 19. cikk szerint megadott vagy egy módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tekintetében a 21. cikk szerint megadott jóváhagyás az egész Unióban érvényes.

(7)Az EBH az ESMA-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (4) bekezdésben említett kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyási eljárásának meghatározása céljából.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

16. cikk
Engedélykérelem

(1)Az eszközalapú tokenek kibocsátói a 15. cikkben említett engedély iránti kérelmüket a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságához nyújtják be.

(2)Az (1) bekezdésben említett kérelemnek az alábbi információk mindegyikét tartalmaznia kell:

(a)a kérelmező kibocsátó címe;

(b)a kérelmező kibocsátó alapszabálya;

(c)a kérelmező kibocsátó által követni kívánt üzleti modellt meghatározó üzleti terv;

(d)jogi vélemény arról, hogy az eszközalapú tokenek nem minősülnek pénzügyi eszköznek, elektronikus pénznek, betétnek vagy strukturált betétnek;

(e)a kérelmező kibocsátó irányítási rendszerének részletes leírása;

(f)a kérelmező kibocsátó vezető testülete tagjainak személyazonossága;

(g)arra vonatkozó bizonyíték, hogy az f) pontban említett személyek jó hírnévvel és a kérelmező kibocsátó vezetéséhez megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkeznek;

(h)adott esetben annak igazolása, hogy a kérelmező kibocsátó részvénytőkéjének vagy szavazati jogainak több mint 20 %-ával közvetlenül vagy közvetve rendelkező, vagy az említett kérelmező kibocsátó felett bármely más módon ellenőrzést gyakorló természetes személyek jó hírnévvel és szakmai alkalmassággal rendelkeznek;

(i)a 17. cikk szerinti kriptoeszköz-alapdokumentum;

(j)a 30. cikk (5) bekezdésének a)–k) pontja szerinti politikák és eljárások;

(k)a 30. cikk (5) bekezdésének utolsó albekezdése szerinti, harmadik személlyel kötött szerződéses megállapodások leírása;

(l)a kérelmező kibocsátó 30. cikk (8) bekezdése szerinti üzletmenet-folytonossági politikájának leírása;

(m)a 30. cikk (9) bekezdése szerinti belsőkontroll-mechanizmusok és kockázatkezelési eljárások leírása;

(n)az információk biztonságának – többek között kiberbiztonságának –, integritásának és bizalmas jellegének védelmét szolgáló, 30. cikk (10) bekezdése szerinti eljárások és rendszerek leírása;

(o)a kérelmező kibocsátó 27. cikk szerinti panaszkezelési eljárásainak leírása.

(3)A (2) bekezdés g) és h) pontjának alkalmazásában az eszközalapú tokenek kérelmező kibocsátói bizonyítékot szolgáltatnak a következők mindegyikéről:

(a)büntetlen előélet az eszközalapú tokenek kérelmező kibocsátójának vezetésében részt vevő minden személy vonatkozásában, a kereskedelmi jog, a fizetésképtelenségi jogszabályok, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályok, a pénzmosás elleni jogszabályok, a terrorizmusfinanszírozás elleni jogszabályok, a csalás vagy szakmai felelősség területén hatályban lévő nemzeti szabályok szerinti ítéletek vagy szankciók tekintetében;

(b)hogy az eszközalapú tokenek kérelmező kibocsátója vezető testületének tagjai együttesen elegendő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek az eszközalapú tokenek kibocsátójának vezetéséhez, és kötelesek elegendő időt fordítani feladataik ellátására.

(4)Az EBH az ESMA-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a kérelemben a (2) bekezdésben említett információkon túl feltüntetendő információk meghatározása céljából.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5)Az EBH az ESMA-val szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az engedélykérelemre vonatkozó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően elfogadja.

17. cikk
Az eszközalapú tokenek kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalma és formája

(1)A 16. cikk (2) bekezdésének i) pontja szerinti kriptoeszköz-alapdokumentumnak teljesítenie kell a 4. cikkben megállapított összes követelményt. A kriptoeszköz-alapdokumentumnak azonban a 4. cikk szerinti információkon túl tartalmaznia kell a következő információk mindegyikét:

(a)a kibocsátó irányítási rendszerének részletes leírása, és benne a 30. cikk (5) bekezdésének h) pontja szerinti harmadik személy szervezetek szerepének, felelősségének és elszámoltathatóságának leírása;

(b)a 32. cikk szerinti eszköztartalék részletes leírása;

(c)a tartalékeszközökre vonatkozó, 33. cikk szerinti letétkezelési megállapodásoknak – és az eszközök elkülönítésére vonatkozó rendelkezéseiknek – a részletes leírása;

(d)a tartalékeszközök 34. cikk szerinti befektetése esetén a tartalékeszközökre vonatkozó befektetési politika részletes leírása;

(e)az olyan jogok jellegére, érvényesíthetőségére és különösen fizetésképtelenségi eljárás során való kezelésére vonatkozó részletes információk, amelyekkel az eszközalapú tokenek birtokosai és a 35. cikk (3) bekezdésében említett jogi vagy természetes személyek a tartalékeszközökkel kapcsolatban vagy a kibocsátóval szemben rendelkezhetnek, e jogok közé értve a közvetlen visszaváltási jogot és az esetleges követeléseket is;

(f)ha a kibocsátó nem kínál közvetlen jogot a tartalékeszközökhöz, részletes információk az eszközalapú tokenek likviditását biztosító, 35. cikk (4) bekezdése szerinti mechanizmusokról;

(g)a 27. cikk szerinti panaszkezelési eljárás részletes leírása;

(h)az I. és II. mellékletben meghatározott közzétételi elemek.

Az e) pont alkalmazásában, ha nem biztosítanak közvetlen követelést vagy visszaváltási jogot az eszközalapú tokenek minden birtokosának, a kriptoeszköz-alapdokumentumnak világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy nem minden birtokos érvényesíthet követelést a tartalékeszközök tekintetében, vagy nem minden birtokos tudja bármikor visszaváltani ezeket a tokeneket a kibocsátónál.

(2)A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalót tartalmaz, amely röviden és nem szaknyelven kiemelt információkat nyújt az eszközalapú tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételről vagy az eszközalapú tokenek kriptoeszköz-kereskedési platformra való tervezett bevezetéséről, és mindenekelőtt az érintett eszközalapú tokenek alapvető elemeiről. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója olyan formátummal és tartalommal bír, amely a kriptoeszköz-alapdokumentummal összefüggésben elegendő információkat biztosít az eszközalapú tokenek lehetséges vevőinek az érintett eszközalapú tokenek alapvető elemeiről ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzanak. Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

(a)azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

(b)a leendő vevőnek az eszközalapú tokenek megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia;

(c)az eszközalapú tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök értékesítésére vonatkozó ajánlattételnek vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök értékesítésére vonatkozó ajánlattétel vagy felhívás csak tájékoztató vagy a nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

(d)a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jogszabályok szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

(3)Minden kriptoeszköz-alapdokumentumot dátummal kell ellátni.

(4)A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely szerinti tagállam legalább egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

(5)A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(6)Az ESMA az EBH-val folytatott konzultációt követően végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (10) bekezdés alkalmazásában egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az ESMA [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

18. cikk
Az engedélykérelem értékelése

(1)A 16. cikk szerinti engedélykérelmet elbíráló illetékes hatóságok a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül értékelik, hogy a kérelem, ideértve a 16. cikk (2) bekezdésének i) pontja szerinti kriptoeszköz-alapdokumentumot is, hiánytalan-e. A kérelmező kibocsátót haladéktalanul értesítik arról, hogy a kérelem, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumot is, hiánytalan-e. Ha a kérelem, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumot is, nem hiánytalan, határidőt tűznek ki a kérelmező kibocsátó számára a hiányzó információk benyújtására.

(2)Az illetékes hatóságok a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 3 hónapon belül értékelik, hogy a kérelmező kibocsátó megfelel-e az e címben meghatározott követelményeknek, és teljes körű indokolással ellátott határozattervezetet hoznak az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. E három hónapon belül az illetékes hatóságok tájékoztatást kérhetnek a kérelmező kibocsátótól a kérelemről, ideértve a 16. cikk (2) bekezdésének i) pontja szerinti kriptoeszköz-alapdokumentumot is.

(3)Az illetékes hatóságok a (2) bekezdésben említett három hónap elteltével továbbítják határozattervezetüket a kérelmező kibocsátónak, határozattervezetüket és a kérelemdokumentációt pedig az EBH-nak, az ESMA-nak és az EKB-nak. Ha a kérelmező kibocsátó olyan tagállamban letelepedett, amelynek pénzneme nem az euró, vagy amennyiben a tartalékeszközök között az eurótól eltérő pénznem szerepel, az illetékes hatóság konzultál az adott tagállam központi bankjával. A kérelmező kibocsátóknak jogukban áll, hogy a rájuk vonatkozó határozattervezetekkel kapcsolatban észrevételeket és megjegyzéseket tegyenek az illetékes hatóságuknak.

(4)Az EBH, az ESMA, az EKB és adott esetben a (3) bekezdésben említett központi bank a határozattervezet és a kérelemdokumentáció kézhezvételét követő 2 hónapon belül nem kötelező erejű véleményt ad ki a kérelemről, és e véleményét továbbítja az érintett illetékes hatóságnak. Az említett illetékes hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie e nem kötelező erejű véleményeket, valamint a kérelmező kibocsátó észrevételeit és megjegyzéseit.

19. cikk
Az engedély megadása vagy a kérelem elutasítása

(1)Az illetékes hatóságok a 18. cikk (4) bekezdése szerinti nem kötelező erejű vélemény kézhezvételétől számított egy hónapon belül teljes körű indokolással ellátott határozatot hoznak a kérelmező kibocsátó számára az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, és erről a határozatról 5 munkanapon belül értesítik a kérelmező kibocsátókat. Ha a kérelmező kibocsátó megkapja az engedélyt, kriptoeszköz-alapdokumentumát jóváhagyottnak kell tekinteni.

(2)Az illetékes hatóságok elutasítják a kérelmet, ha objektív és bizonyítható indok alapján vélelmezhető, hogy:

(a)a kérelmező kibocsátó vezető testülete veszélyeztetheti hatékony, megbízható és prudens vezetését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét;

(b)a kérelmező kibocsátó nem teljesíti vagy valószínűleg nem teljesíti az e címben előírt követelmények valamelyikét;

(c)a kérelmező kibocsátó üzleti modellje komolyan veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást, a monetáris transzmissziós mechanizmust vagy a monetáris szuverenitást.

(3)Az illetékes hatóságok minden kiadott engedélyről tájékoztatják az EBH-t, az ESMA-t és az EKB-t, valamint adott esetben a 18. cikk (3) bekezdésében említett központi bankokat. Az ESMA a következő információkat rögzíti a kriptoeszközök és a kriptoeszköz-szolgáltatók 57. cikk szerinti nyilvántartásába:

(a)az eszközalapú tokenek kibocsátójának neve, jogi formája és jogalany-azonosítója;

(b)az eszközalapú tokenek kibocsátójának kereskedelmi megnevezése, fizikai címe és honlapja;

(c)a kriptoeszköz-alapdokumentumok vagy a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumok;

(d)az eszközalapú tokenek kibocsátója által nyújtott, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb szolgáltatás, a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokra való hivatkozással.

20. cikk
Az engedély visszavonása

(1)Az illetékes hatóságok az alábbi helyzetek bármelyikében visszavonják az eszközalapú tokenek kibocsátóinak engedélyét, ha a kibocsátó:

(a)az engedély megadásától számított 6 hónapon belül nem élt az engedéllyel;

(b)6 egymást követő hónapban nem élt az engedéllyel;

(c)szabálytalan módon szerezte meg az engedélyt, ideértve azt is, hogy valótlan állítást tett a 16. cikk szerinti engedélykérelemben vagy bármely, a 21. cikknek megfelelően módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban;

(d)már nem felel meg az engedélyezés alapját képező feltételeknek;

(e)súlyosan megsértette e rendelet rendelkezéseit;

(f)az alkalmazandó nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályoknak megfelelően rendezett felszámolási terv hatálya alá tartozik;

(g)kifejezetten lemondott az engedélyről, vagy úgy döntött, hogy beszünteti működését.

Az eszközalapú tokenek kibocsátói értesítik illetékes hatóságukat az f) és a g) pont szerinti helyzetekről.

(2)Az illetékes hatóságok haladéktalanul értesítik az eszközalapú tokenek kibocsátójának illetékes hatóságát a következőkről:

(a)annak ténye, hogy a 30. cikk (5) bekezdésének h) pontja szerinti harmadik személy szervezet elveszítette a 2013/36/EU irányelv 8. cikke szerinti hitelintézetként, az e rendelet 53. cikke szerinti kriptoeszköz-szolgáltatóként, az (EU) 2015/2366 irányelv 11. cikke szerinti pénzforgalmi intézményként vagy a 2009/110/EK irányelv 3. cikke szerinti elektronikuspénz-kibocsátó intézményként kapott engedélyét;

(b)annak ténye, hogy az eszközalapú tokenek kibocsátója vagy vezető testületének tagjai megsértették az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 54 a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás tekintetében való átültetésére szolgáló nemzeti rendelkezéseket.

(3)Az illetékes hatóságok visszavonják az eszközalapú tokenek kibocsátójának engedélyét, ha véleményük szerint a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tények befolyásolják a szóban forgó kibocsátó vezető testületének jó hírnevét, vagy a 30. cikk szerinti irányítási rendszerek vagy belsőkontroll-mechanizmusok elégtelenségére utalnak.

Az engedély visszavonása esetén az eszközalapú tokenek kibocsátója végrehajtja a 42. cikk szerinti eljárást.

21. cikk
Az eszközalapú tokenek közzétett kriptoeszköz-alapdokumentumának módosítása

(1)Az eszközalapú tokenek kibocsátói a székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságát üzleti modelljük minden olyan tervezett változásáról is értesítik, amely valószínűleg jelentős befolyást gyakorol az eszközalapú tokenek tényleges vagy potenciális birtokosainak vásárlási döntésére, és amelyre a 19. cikk szerinti engedélyezés után kerül sor. Ilyen változás többek között a következők bármely lényeges módosítása:

(a)az irányítási rendszer;

(b)a tartalékeszközök és a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés;

(c)az eszközalapú tokenek birtokosainak biztosított jogok;

(d)az eszközalapú tokenek kibocsátására, létrehozására és megsemmisítésére szolgáló mechanizmus;

(e)az eszközalapú tokenek ügyleteinek validálására szolgáló protokollok;

(f)a kibocsátó jogvédett megosztott főkönyvi technológiájának működése, ha az eszközalapú tokeneket ilyen megosztott főkönyvi technológia útján bocsátják ki, ruházzák át és tárolják;

(g)az eszközalapú tokenek visszaváltását vagy likviditását biztosító mechanizmusok;

(h)a harmadik személlyel kötött megállapodások, többek között a tartalékeszközök kezelése és a tartalék befektetése, a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés és adott esetben az eszközalapú tokenek nyilvános értékesítése tekintetében;

(i)a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóinak likviditáskezelési politikája;

(j)a panaszkezelési eljárás.

(2)Az eszközalapú tokenek kibocsátója, miután az (1) bekezdésben említett tervezett változásról értesítette az illetékes hatóságot, elkészíti a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetét, és biztosítja, hogy az abban szereplő információk sorrendje megfeleljen az eredeti kriptoeszköz-alapdokumentuménak.

Az illetékes hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kézhezvételt követő 2 munkanapon belül elektronikus úton visszaigazolja a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetének átvételét.

Az illetékes hatóság a kérelem átvételének visszaigazolását követő 20 munkanapon belül jóváhagyja, vagy elutasítja a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetét. Az illetékes hatóság a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetének vizsgálatakor azzal kapcsolatban kiegészítő információkat, magyarázatot vagy indokolást is kérhet. Ha az illetékes hatóság kiegészítő információkat kér, a 20 munkanapos határidő csak akkor kezdődik, amikor az illetékes hatóság megkapta a kért kiegészítő információkat.

Az illetékes hatóság konzultálhat az EBH-val, az ESMA-val és az EKB-val, valamint adott esetben azon tagállamok központi bankjaival is, amelyek pénzneme nem az euró.

(3)A módosított kriptoeszköz-alapdokumentum jóváhagyásakor az illetékes hatóság felkérheti az eszközalapú tokenek kibocsátóját, hogy:

(a)vezessen be olyan mechanizmusokat, amelyek biztosítják az eszközalapú tokenek birtokosainak védelmét, ha a kibocsátó működésének esetleges módosítása lényeges hatással lehet az eszközalapú tokenek vagy a tartalékeszközök értékére, stabilitására vagy kockázataira;

(b)tegye meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.

22. cikk
Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak felelőssége a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információk tekintetében

(1)Ha az eszközalapú tokenek kibocsátója vagy vezető testülete megsértette a 17. cikket azáltal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában olyan információt adott meg, amely nem teljes, tisztességes vagy világos, vagy olyan információt adott meg, amely félrevezető, akkor az eszközalapú tokenek birtokosa kártérítést követelhet azok kibocsátójától vagy annak vezető testületétől a szóban forgó kötelezettségszegés miatt általa elszenvedett kárért.

A polgári jogi felelősség kizárása nem bír joghatással.

(2)Az eszközalapú tokenek birtokosainak a felelőssége bizonyítékot bemutatni arról, hogy az eszközalapú tokenek kibocsátója megsértette a 17. cikket, és hogy ez a jogsértés hatással volt a birtokosnak az említett kriptoeszközök megvásárlására, eladására vagy átváltására vonatkozó döntésére.

(3)Az eszközalapú tokenek birtokosa nem követelhet kártérítést a 17. cikk (2) bekezdésében említett összefoglalóban feltüntetett információk miatt, beleértve azok fordítását is, kivéve ha:

(a)az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a kriptoeszköz-alapdokumentum más részeivel;

(b)az összefoglaló a kriptoeszköz-alapdokumentum többi részével együtt értelmezve nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítse a fogyasztókat és a befektetőket annak megállapításában, hogy érdemes-e az eszközalapú tokeneket megvásárolni.

(4)Ez a cikk nem zárja ki további polgári jogi kártérítési igényeknek a nemzeti joggal összhangban történő érvényesítését.   

2. fejezet

Az eszközalapú tokenek kibocsátóira vonatkozó kötelezettségek

23. cikk
Az eszközalapú tokenek birtokosainak legfőbb érdekét szem előtt tartó becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásra vonatkozó kötelezettség

(1)Az eszközalapú tokenek kibocsátói:

(a)becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járnak el;

(b)az eszközalapú tokenek birtokosaival tisztességesen, világosan és nem félrevezető módon kommunikálnak;

(2)Az eszközalapú tokenek kibocsátói a kriptoeszközök birtokosainak legfőbb érdekét szem előtt tartva járnak el, és azokat egyenlő bánásmódban részesítik, kivéve, ha a kriptoeszköz-alapdokumentumban és adott esetben a marketingközleményekben preferenciális bánásmódot tesznek közzé.

24. cikk
A kriptoeszköz-alapdokumentum és adott esetben a marketingközlemények közzététele

Az eszközalapú tokenek kibocsátói honlapjukon közzéteszik a 19. cikk (1) bekezdése szerinti jóváhagyott kriptoeszköz-alapdokumentumukat és adott esetben a 21. cikk szerinti módosított kriptoeszköz-alapdokumentumukat, valamint a 25. cikk szerinti marketingközleményeiket. A jóváhagyott kriptoeszköz-alapdokumentumokat legkésőbb a jelentős eszközalapú tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételnek vagy az említett tokenek kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetésének kezdőnapjáig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A jóváhagyott kriptoeszköz-alapdokumentumnak, valamint adott esetben a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumnak és a marketingközleményeknek mindaddig elérhetőnek kell maradniuk a kibocsátó honlapján, amíg az eszközalapú tokenek nyilvános birtokban vannak.

25. cikk
Marketingközlemények    

(1)Az eszközalapú tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételhez vagy az ilyen kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetéséhez kapcsolódó marketingközleményeknek meg kell felelniük a következők mindegyikének:

(a)a marketingközleményeknek egyértelműen ekként felismerhetőnek kell lenniük;

(b)a marketingközleményekben minden információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie;

(c)a marketingközleményekben minden információnak összhangban kell lennie a kriptoeszköz-alapdokumentumban szereplő információkkal;

(d)a marketingközleményekben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy közzétettek kriptoeszköz-alapdokumentumot, és meg kell adni a kriptoeszközök kibocsátója honlapjának címét.

(2)Ha nem biztosítanak közvetlen követelést vagy visszaváltási jogot az eszközalapú tokenek minden birtokosának, a marketingközleménynek világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy nem minden birtokos érvényesíthet követelést a tartalékeszközök tekintetében, vagy minden birtokos tudja visszaváltani ezeket a tokeneket a kibocsátónál.

26. cikk
Az eszközalapú tokenek birtokosainak folyamatos tájékoztatása

(1)Az eszközalapú tokenek kibocsátói a honlapjukon legalább havonta, egyértelmű, pontos és átlátható módon közzéteszik a forgalomban lévő jelentős eszközalapú tokenek összegét, valamint a 32. cikk szerinti tartalékeszközök értékét és összetételét.

(2)Az eszközalapú tokenek kibocsátói a honlapjukon a lehető leghamarabb, egyértelmű, pontos és átlátható módon közzéteszik a 32. cikk szerinti tartalékeszközökre vonatkozó ellenőrzés eredményét.

(3)A 77. cikk sérelme nélkül, az eszközalapú tokenek kibocsátói a lehető leghamarabb, egyértelmű, pontos és átlátható módon közzétesznek a honlapjukon minden olyan eseményt, amely jelentős hatással van vagy valószínűleg jelentős hatással lesz az eszközalapú tokenek értékére vagy a 32. cikk szerinti tartalékeszközökre.

27. cikk
Panaszkezelési eljárás

(1)Az eszközalapú tokenek kibocsátói hatékony és átlátható eljárásokat hoznak létre és tartanak fenn az eszközalapú tokenek birtokosaitól kapott panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából. Ha az eszközalapú tokeneket részben vagy egészben a 30. cikk (5) bekezdésének h) pontja szerinti harmadik személy szervezetek értékesítik, az eszközalapú tokenek kibocsátói eljárásokat dolgoznak ki az eszközalapú tokenek birtokosai és az ilyen harmadik személy szervezetek közötti panaszkezelés megkönnyítésére.

(2)Az eszközalapú tokenek kibocsátói biztosítják, hogy az eszközalapú tokenek birtokosai panaszukat díjmentesen nyújthassák be.

(3)Az eszközalapú tokenek kibocsátói kidolgozzák és az ügyfelek rendelkezésére bocsátják a panaszbejelentő űrlapot, és nyilvántartást vezetnek az összes kapott panaszról és az azokra válaszul hozott intézkedésekről.

(4)Az eszközalapú tokenek kibocsátói időben és tisztességes módon kivizsgálják az összes panaszt, és a vizsgálat eredményéről észszerű időn belül tájékoztatják az eszközalapú tokenek birtokosait.

(5)Az EBH az ESMA-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a panaszkezelésre vonatkozó követelmények, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a rendelet hatálybalépését követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

28. cikk
Az összeférhetetlenségek megelőzése, azonosítása, kezelése és közzététele

(1)Az eszközalapú tokenek kibocsátói hatékony politikákat és eljárásokat tartanak fenn és hajtanak végre a köztük és a következők közötti összeférhetetlenségek megelőzése, azonosítása, kezelése és közzététele céljából:

(a)részvényeseik;

(b)vezető testületük tagjai;

(c)alkalmazottaik;

(d)a részvénytőkéjük vagy szavazati jogaik több mint 20 %-ával közvetlenül vagy közvetve rendelkező, vagy felettük bármely más módon ellenőrzést gyakorló természetes személy;

(e)az eszközalapú tokenek birtokosai;

(f)a 30. cikk (5) bekezdésének h) pontja szerinti funkciók valamelyikét ellátó harmadik személy;

(g)adott esetben a 35. cikk (3) bekezdésében említett bármely jogi vagy természetes személy.

Az eszközalapú tokenek kibocsátói minden megfelelő lépést megtesznek különösen a 32. cikk szerinti tartalékeszközök kezeléséből és befektetéséből eredő összeférhetetlenségek megelőzése, azonosítása, kezelése és közzététele céljából.

(2)Az eszközalapú tokenek kibocsátói az eszközalapú tokenek birtokosai számára közzéteszik az összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint a mérséklésükre tett lépéseket.

(3)E közzétételt az eszközalapú tokenek kibocsátójának honlapján, jól látható helyen kell megtenni.

(4)A (3) bekezdésben említett közzétételnek elég pontosnak kell lennie annak lehetővé tételéhez, hogy az eszközalapú tokenek birtokosai megalapozott döntést hozzanak e tokenek megvásárlásáról.

(5)Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében:

(a)az (1) bekezdésben említett politikákra és eljárásokra vonatkozó követelmények;

(b)a (3) bekezdésben említett közzététel módja.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a rendelet hatálybalépését követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

29. cikk
Az illetékes hatóságok tájékoztatása

Az eszközalapú tokenek kibocsátói értesítik illetékes hatóságukat a vezető testületükben bekövetkező változásokról.

30. cikk
Irányítási rendszer

(1)Az eszközalapú tokenek kibocsátói megbízható irányítási rendszerrel rendelkeznek, amely magában foglalja a következőket: egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítés, hatékony eljárások azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyeknek ki vannak vagy ki lehetnek téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belsőkontroll-mechanizmusok.

(2)Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak vezető testületi tagjai rendelkeznek a feladataik ellátásához, valamint a kibocsátó megbízható és prudens irányításának biztosításához szükséges jó hírnévvel és – a képzettség, a tapasztalat és a készségek szempontjából vett – szakmai alkalmassággal. Igazolják továbbá, hogy képesek elegendő időt fordítani feladataik hatékony ellátására.

(3)Az eszközalapú tokenek kibocsátói részvénytőkéjének vagy szavazati jogainak több mint 20 %-ával közvetlenül vagy közvetve rendelkező, vagy felettük bármely más módon ellenőrzést gyakorló természetes személyek rendelkeznek a szükséges jó hírnévvel és szakmai alkalmassággal.

(4)A (2) vagy (3) bekezdésben említett személyek nem lehetnek pénzmosással, terrorizmusfinanszírozással vagy más pénzügyi bűncselekménnyel kapcsolatban büntetett előéletűek.

(5)Az eszközalapú tokenek kibocsátói kellően hatékony szabályzatokat és eljárásokat fogadnak el az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, ideértve vezetőik és alkalmazottaik megfelelését e cím valamennyi rendelkezésének. Az eszközalapú tokenek kibocsátói szabályzatokat és eljárásokat alakítanak ki, tartanak fenn és hajtanak végre különösen a következők tekintetében:

(a)a 32. cikk szerinti eszköztartalék;

(b)a 33. cikk szerinti eszköztartalékra vonatkozó letétkezelés;

(c)az eszközalapú tokenek birtokosainak a 35. cikk szerinti jogai vagy e jogok hiánya;

(d)az eszközalapú tokenek kibocsátására, létrehozására és megsemmisítésére szolgáló mechanizmus;

(e)az eszközalapú tokenek ügyleteinek validálására szolgáló protokollok;

(f)a kibocsátó jogvédett megosztott főkönyvi technológiájának működése, ha az eszközalapú tokeneket a kibocsátó vagy a nevében eljáró harmadik személy által működtetett megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia útján bocsátják ki, ruházzák át és tárolják;

(g)az eszközalapú tokenek visszaváltását vagy likviditását biztosító, 35. cikk (4) bekezdése szerinti mechanizmusok;

(h)a harmadik személy szervezetekkel kötött megállapodások, többek között az eszköztartalék működtetése, a tartalékeszközök befektetése, a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés és adott esetben az eszközalapú tokenek nyilvános értékesítése tekintetében;

(i)a 27. cikk szerinti panaszkezelés;

(j)a 28. cikk szerinti összeférhetetlenségek;

(k)a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóinak a 41. cikk (3) bekezdése szerinti likviditáskezelési politikája.

Az eszközalapú tokenek azon kibocsátói, amelyek a h) pontban meghatározott feladatok ellátásával harmadik személy szervezeteket bíznak meg, olyan szerződéses megállapodásokat kötnek és tartanak fenn ezekkel a harmadik személy szervezetekkel, amelyek pontosan meghatározzák mind az eszközalapú tokenek kibocsátóinak, mind pedig az említett harmadik személy szervezeteknek a szerepét, felelősségét, jogait és kötelezettségeit. A több joghatóságot érintő szerződéses megállapodásoknak egyértelmű jogválasztásról kell rendelkezniük.

(6)Az eszközalapú tokenek kibocsátói megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaznak szolgáltatásaik és tevékenységeik folyamatosságának és szabályszerűségének biztosítására, kivéve ha kezdeményezték a 42. cikkben említett tervet. E célból az eszközalapú tokenek kibocsátói a megfelelő uniós szabványok szerint tartják fenn rendszereiket és biztonsági hozzáférési protokolljukat.

(7)Az eszközalapú tokenek kibocsátói azonosítják a működési kockázat forrásait, és az említett kockázatokat a megfelelő rendszerek, kontrollok és eljárások kidolgozása révén minimalizálják.

(8)Az eszközalapú tokenek kibocsátói olyan üzletmenet-folytonossági politikát alakítanak ki, amely rendszereik és eljárásaik működésének zavara esetén biztosítja az alapvető adatok és funkciók megőrzését és tevékenységeik fenntartását, vagy ha ez nem lehetséges, az említett adatok és funkciók gyors helyreállítását és tevékenységeik gyors újraindítását.

(9)Az eszközalapú tokenek kibocsátói belsőkontroll-mechanizmusokkal, valamint hatékony kockázatértékelési és kockázatkezelési eljárásokkal rendelkeznek, ideértve az IKT-rendszerek irányítása tekintetében az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendeletben 55 előírt hatékony kontroll- és védelmi intézkedéseket is. Az eljárások előírják a harmadik személy szervezetek (5) bekezdés h) pontja szerinti igénybevételének átfogó értékelését. Az eszközalapú tokenek kibocsátói rendszeresen nyomon követik és értékelik a belsőkontroll-mechanizmusok és a kockázatértékelési eljárások megfelelőségét és eredményességét, és megfelelő intézkedéseket hoznak az esetleges hiányosságok kezelésére.

(10)Az eszközfedezetű kriptoeszközök kibocsátói olyan rendszerekkel és eljárásokkal rendelkeznek, amelyek alkalmasak az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendeletben 56 előírt védelmére. Az említett rendszerek rögzítik és megőrzik a kibocsátók tevékenysége során gyűjtött és előállított releváns adatokat és információkat.

(11)Az eszközalapú tokenek kibocsátói biztosítják azok rendszeres független ellenőrzését. Ezen ellenőrzések eredményét közlik az érintett kibocsátó vezető testületével, és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják.

(12)Az EBH az ESMA-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az irányítási rendszer következőkkel kapcsolatos minimum-előírásai tekintetében.

(a)az (1) és a (7) bekezdésben említett kockázatok nyomon követésére szolgáló eszközök;

(b)az (1) és a (9) bekezdésben említett belsőkontroll-mechanizmusok;

(c)a (8) bekezdésben említett üzletmenet-folytonossági terv;

(d)a (11) bekezdésben említett ellenőrzések.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak. 

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

31. cikk
Szavatolótőke-követelmények

(1)Az eszközalapú tokenek kibocsátói mindenkor rendelkeznek az alábbiak közül legalább a magasabb összegű szavatolótőkével:

(a)350 000 EUR;

(b)a 32. cikkben említett tartalékeszközök átlagos összegének 2 %-a;

A b) pont alkalmazásában a tartalékeszközök átlagos összege a tartalékeszközöknek az adott naptári nap végén az előző 6 hónap tekintetében számított átlagos összege.

Ha a kibocsátó többféle eszközalapú tokenre vonatkozóan tesz közzé ajánlattételt, a b) pontban említett összeg az eszközalapú tokenek egyes kategóriáit fedező tartalékeszközök átlagos összegének összege.

(2)Az (1) bekezdésben említett szavatolótőke az 575/2013/EU rendelet 26–30. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemekből és -instrumentumokból áll, az említett rendelet 36. cikke szerinti levonások teljes mértékű alkalmazása után, az említett rendelet 46. és 48. cikkében említett küszöbértékhez kapcsolódó mentességek alkalmazása nélkül.

(3)A székhely szerinti tagállamok illetékes hatóságai megkövetelhetik az eszközalapú tokenek kibocsátóitól, hogy az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásából eredő összegnél akár 20 %-kal magasabb összegű szavatolótőkét tartsanak, vagy engedélyezhetik az ilyen kibocsátók számára, hogy az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásából eredő összegnél akár 20 %-kal alacsonyabb összegű szavatolótőkét tartsanak, ha a következők értékelése magasabb vagy alacsonyabb kockázati szintre utal:

(a)az eszközalapú tokenek kibocsátója által alkalmazott kockázatkezelési eljárásoknak és belsőkontroll-mechanizmusoknak a 30. cikk (1), (7) és (9) bekezdése szerinti értékelése;

(b)a 32. cikk szerinti tartalékeszközök minősége és volatilitása;

(c)az eszközalapú tokenek kibocsátója által az eszközalapú tokenek birtokosainak a 35. cikk szerint biztosított jogok típusai;

(d)a tartalékeszközök befektetése esetén a tartalékeszközök befektetési politikával összefüggő kockázatai;

(e)az eszközalapú tokenek ügyleteinek összesített értéke és száma;

(f)az eszközalapú tokenek ajánlattételi és forgalmazási piacainak jelentősége;

(g)adott esetben az eszközalapú tokenek piaci kapitalizációja.

(4)Az EBH az ESMA-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletesebb meghatározása céljából:

(a)az (1) bekezdésben meghatározott szavatolótőke számításának módszertana;

(b)a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója számára a (3) bekezdésben meghatározott magasabb szavatolótőke-követelményekhez való alkalmazkodáshoz előírt eljárás és határidők;

(c)a (3) bekezdés szerinti magasabb szavatolótőke előírására vagy alacsonyabb szavatolótőke engedélyezésére vonatkozó kritériumok.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

3. fejezet

Eszköztartalék

32. cikk
A tartalékeszközök tartására vonatkozó kötelezettség, valamint az eszköztartalék összetétele és kezelése

(1)Az eszközalapú tokenek kibocsátói eszköztartalékot képeznek és azt folyamatosan fenntartják.

(2)Ha a kibocsátók többféle eszközalapú tokenre vonatkozóan tesznek közzé ajánlattételt, akkor az eszközalapú tokenek minden egyes kategóriája tekintetében külön eszköztartalékot működtetnek és tartanak fenn, és azokat külön kezelik.

Ha az eszközalapú tokenek kibocsátói egyféle eszközalapú tokenre vonatkozóan tesznek közzé ajánlattételt, akkor e kategória tekintetében csak egyetlen eszköztartalékot működtetnek és tartanak fenn.

(3)Az eszközalapú tokenek kibocsátóinak vezető testületei biztosítják a tartalékeszközök hatékony és prudens kezelését. A kibocsátók biztosítják, hogy a jelentős eszközalapú tokenek létrehozása és megsemmisítése mindig maga után vonja a tartalékeszközök megfelelő növekedését vagy csökkenését, amelynek megfelelő kezelése biztosítja, hogy ez ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást a tartalékeszközök piacára.

(4)Az eszközalapú tokenek kibocsátói olyan egyértelmű és részletes politikával rendelkeznek, amely leírja az ilyen tokenek stabilizációs mechanizmusát. Ez a politika és eljárás különösen:

(a)felsorolja azokat a referenciaeszközöket, amelyekhez a stabilizálás érdekében az eszközalapú tokenek értékét kötik, valamint az ilyen referenciaeszközök összetételét;

(b)leírja az eszközök típusát és az eszköztartalékban szereplő eszközök pontos allokációját;

(c)tartalmazza a kockázatok – beleértve a tartalékeszközökből eredő hitelkockázat, piaci kockázat és likviditási kockázat – részletes értékelését;

(d)leírja az eszközalapú tokenek létrehozására és megsemmisítésére szolgáló eljárást, valamint e létrehozásnak vagy megsemmisítésnek a tartalékeszközök növekedésével vagy csökkenésével kapcsolatos következményét;

(e)feltünteti, hogy a tartalékeszközöket befektetik-e;

(f)ha az eszközalapú tokenek kibocsátói a tartalékeszközök egy részét befektetik, részletesen leírja a befektetési politikát, és értékeli, hogy ez a befektetési politika hogyan befolyásolhatja a tartalékeszközök értékét;

(g)leírja az eszközalapú tokenek vásárlására és az ilyen tokenek tartalékeszközökkel szembeni visszaváltására vonatkozó eljárást, és felsorolja az erre jogosult személyeket vagy e személyek kategóriáit.

(5)A 30. cikk (11) bekezdésének sérelme nélkül, az eszközalapú tokenek kibocsátói a 19. cikk szerinti engedélyezés időpontjától kezdődően hathavonta megbízást adnak a tartalékeszközök független ellenőrzésére.

33. cikk
A tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelés

(1)Az eszközalapú tokenek kibocsátói olyan letétkezelési szabályzatokat, eljárásokat és szerződéses megállapodásokat hoznak létre, tartanak fenn és hajtanak végre, amelyek mindenkor biztosítják, hogy:

(a)a tartalékeszközök elkülönüljenek a kibocsátó saját eszközeitől;

(b)a tartalékeszközök ne legyenek megterhelve vagy fedezetként elzálogosítva a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 57 2. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti „pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás”, „tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás” vagy „értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás” keretében;

(c)a tartalékeszközök a (4) bekezdés szerinti letétkezelésben legyenek tartva;

(d)az eszközalapú tokenek birtokosaitól érkező visszaváltási kérelmek teljesítése céljából azonnal hozzáférhetők legyenek az eszközalapú tokenek kibocsátói számára.

Ha a kibocsátók kettő vagy több kategóriában bocsátanak ki nyilvánosan eszközalapú tokeneket az Unióban, akkor minden egyes eszköztartalékra vonatkozóan letétkezelési szabályzattal rendelkeznek. Ha az eszközalapú tokenek kibocsátói egy kategóriában bocsátanak ki eszközalapú tokeneket, akkor csak egy letétkezelési szabályzatot működtetnek és tartanak fenn.

(2)Az eszközalapú tokenekért kapott tartalékeszközöket legkésőbb az eszközalapú tokenek kibocsátását követő 5 munkanapon belül letétkezelésbe kell helyezni:

(a)kriptoeszköz formáját öltő tartalékeszközök esetében egy, a 3. cikk (1) bekezdésének 10. pontjában említett szolgáltatásra az 53. cikk szerinti engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatónál;

(b)a tartalékeszközök minden más típusa esetében egy hitelintézetnél.

(3)Az eszközalapú tokenek kibocsátói a 2. bekezdésnek megfelelően a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt hitelintézetek és kriptoeszköz-szolgáltatók kiválasztása, kijelölése és kijelölésének felülvizsgálata során kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal járnak el.

Az eszközalapú tokenek kibocsátói biztosítják, hogy a tartalékeszközök letétkezelőiként kijelölt hitelintézetek és kriptoeszköz-szolgáltatók rendelkezzenek az ahhoz szükséges szakértelemmel és piaci hírnévvel, hogy az ilyen tartalékeszközök letétkezelőjeként járjanak el, figyelembe véve e hitelintézetek és kriptoeszköz-szolgáltatók számviteli gyakorlatait, letéti őrzésre vonatkozó eljárásait és belsőkontroll-mechanizmusait. Az eszközalapú tokenek kibocsátói és a letétkezelők közötti szerződéses megállapodás biztosítja, hogy a letétkezelésben tartott tartalékeszközök védettek legyenek a letétkezelők hitelezőinek követeléseivel szemben.

Az (1) bekezdésben említett letétkezelési szabályzatok és eljárások meghatározzák a hitelintézetek vagy kriptoeszköz-szolgáltatók tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat és az ilyen kijelölések felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

Az eszközalapú tokenek kibocsátói rendszeresen felülvizsgálják a hitelintézeteknek vagy kriptoeszköz-szolgáltatóknak tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölését. E célból az eszközalapú tokenek kibocsátója értékeli az ilyen letétkezelőkkel szembeni kitettségeit – a velük fennálló kapcsolatok összességének figyelembevételével –, és folyamatosan ellenőrzi az ilyen letétkezelők pénzügyi helyzetét.

(4)Az eszközalapú tokenek kibocsátói nevében tartott tartalékeszközöket a (3) bekezdésnek megfelelően kijelölt hitelintézetekre vagy kriptoeszköz-szolgáltatókra kell bízni a következő módon:

(a)a fiat valutákat hitelintézeteknek kell letétkezelésben tartaniuk a könyveikben nyitott számlán;

(b)a letétkezelésben tartható pénzügyi eszközök esetében a hitelintézetek könyveiben nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható pénzügyi eszközök, illetve a fizikailag szállítható pénzügyi eszközök letétkezelésben tartását hitelintézeteknek kell végezniük;

(c)a letétkezelésben tartható kriptoeszközök esetében a tartalékeszközként szolgáló kriptoeszközöket vagy adott esetben az azokhoz való hozzáférést szolgáló eszközöket magán kriptográfiai kulcs formájában kriptoeszköz-szolgáltatóknak kell tartaniuk;

(d)az egyéb eszközök esetében a hitelintézeteknek ellenőrizniük kell az eszközalapú tokenek kibocsátóinak tulajdonjogát, és nyilvántartást kell vezetniük azokról a tartalékeszközökről, amelyekkel kapcsolatban meggyőződtek arról, hogy az eszközalapú tokenek kibocsátói e tartalékeszközök tulajdonosai.

Az a) pont alkalmazásában a hitelintézetek biztosítják, hogy a fiat pénzek a könyveikben a 2006/73/EK bizottsági irányelv 58 16. cikkét a tagállamok jogrendjébe átültető nemzeti rendelkezéseknek megfelelően elkülönített számlán legyenek nyilvántartva. E számlát az eszközalapú tokenek kibocsátóinak nevében kell nyitni a tartalékeszközök kezelése céljából, ezzel biztosítva, hogy a letétkezelésben tartott fiat valutákat egyértelműen az eszköztartalékhoz tartozóként lehessen azonosítani.

A b) pont alkalmazásában a hitelintézetek biztosítják, hogy a hitelintézetek könyveiben nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható pénzügyi eszközök a könyveikben a 2006/73/EK bizottsági irányelv 59 16. cikkét a tagállamok jogrendjébe átültető nemzeti rendelkezéseknek megfelelően elkülönített számlán legyenek nyilvántartva. E pénzügyieszköz-számlát az eszközalapú tokenek kibocsátóinak nevében kell nyitni a tartalékeszközök kezelése céljából, ezzel biztosítva, hogy a letétkezelésben tartott pénzügyi eszközöket egyértelműen az eszköztartalékhoz tartozóként lehessen azonosítani.

A c) pont alkalmazásában a kriptoeszköz-szolgáltatók az eszközalapú tokenek kibocsátóinak nevében pozíció-nyilvántartást nyitnak a tartalékeszközök kezelése céljából, ezzel biztosítva, hogy a letétkezelésben tartott kriptoeszközöket egyértelműen az eszköztartalékhoz tartozóként lehessen azonosítani.

A d) pont alkalmazásában azon értékelés, hogy az eszközalapú tokenek kibocsátói a tartalékeszközök tulajdonosai-e, az eszközalapú tokenek kibocsátói által szolgáltatott információkon vagy dokumentumokon, valamint az esetleg rendelkezésre álló külső bizonyítékokon alapul.

(5)A hitelintézet vagy kriptoeszköz-szolgáltató tartalékeszköz-letétkezelőként való, (3) bekezdés szerinti kijelölését a 30. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett írásbeli szerződéssel kell tanúsítani. Ez a szerződés szabályozza többek között az eszközalapú tokenek kibocsátói, valamint a hitelintézetek és a kriptoeszköz-szolgáltatók feladatainak ellátásához szükségesnek ítélt információáramlást.

(6)A (3) bekezdés szerint letétkezelőként kijelölt hitelintézeteknek és kriptoeszköz-szolgáltatóknak becsületesen, tisztességesen, szakszerűen, függetlenül és az eszközalapú tokenek kibocsátójának, illetve birtokosainak érdekét szem előtt tartva kell eljárniuk.

(7)A (3) bekezdés szerint letétkezelőként kijelölt hitelintézetek és kriptoeszköz-szolgáltatók nem végezhetnek olyan tevékenységeket az eszközalapú tokenek kibocsátóival kapcsolatban, amelyek összeférhetetlenséget eredményezhetnek az említett kibocsátók, az eszközalapú tokenek birtokosai és önmaguk között, kivéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

(a)a hitelintézetek vagy a kriptoeszköz-szolgáltatók a letétkezelési feladataik ellátását funkcionálisan és hierarchikusan elválasztották a potenciálisan összeférhetetlen feladataiktól;

(b)az eszközalapú tokenek kibocsátója a potenciális összeférhetetlenségeket a 28. cikkel összhangban megfelelően azonosítja, kezeli, nyomon követi, illetve közzéteszi az eszközalapú tokenek birtokosai számára.

(8)A (4) bekezdés szerint letétkezelésben tartott pénzügyi eszköz vagy kriptoeszköz elvesztése esetén az a hitelintézet vagy kriptoeszköz-szolgáltató, amely elvesztette az adott pénzügyi eszközt vagy kriptoeszközt, indokolatlan késedelem nélkül átad egy azonos típusú vagy annak megfelelő értékű pénzügyi eszközt vagy kriptoeszközt az eszközalapú token kibocsátójának. Az érintett hitelintézet vagy kriptoeszköz-szolgáltató nem tartozik felelősséggel, ha bizonyítani tudja, hogy a veszteség olyan külső esemény miatt következett be, amelyre nem volt érdemleges befolyása, és amelynek következményei minden észszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlenek lettek volna.

34. cikk
A tartalékeszközök befektetése

(1)Ha az eszközalapú tokenek kibocsátói a tartalékeszközök egy részét befektetik, akkor az érintett tartalékeszközöket csak magas likviditású, minimális piaci és hitelkockázatú pénzügyi eszközökbe fektethetik be. A befektetéseknek gyorsan, minimális negatív árhatással likviddé tehetőnek kell lenniük.

(2)Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyekbe a tartalékeszközöket fektették, a 33. cikkel összhangban letétkezelésben kell tartani.

(3)A tartalékeszközök befektetéséből származó nyereségeket vagy veszteségeket – ideértve az (1) bekezdésben említett pénzügyi eszközök értékének ingadozását is –, illetve partner- vagy működési kockázatokat az eszközalapú tokenek kibocsátója viseli.

(4)Az EBH az ESMA-val és a Központi Bankok Európai Rendszerével folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza, hogy az (1) bekezdéssel összefüggésben mely pénzügyi eszközök tekinthetők magas likviditásúnak és minimális piaci és hitelkockázatúnak. Az (1) bekezdésben említett pénzügyi eszközök meghatározásakor az EBH a következőket veszi figyelembe:

(a)az eszközalapú tokenek fedezetének használható tartalékeszközök különböző típusai;

(b)az említett tartalékeszközök és a kibocsátók által befektetésre választható magas likviditású pénzügyi eszközök közötti korreláció;

(c)az 575/2013/EU rendelet 412. cikke és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 60 szerinti, magas minőségű likvid eszközként való elismerés feltételei.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

35. cikk
Az eszközalapú tokenek kibocsátóival szembeni vagy a tartalékeszközökre vonatkozó jogok

(1)Az eszközalapú tokenek kibocsátói egyértelmű és részletes politikákat és eljárásokat alakítanak ki, tartanak fenn és hajtanak végre az eszközalapú tokenek birtokosainak biztosított jogok tekintetében, ideértve az eszközalapú tokenek kibocsátójával szembeni vagy a tartalékeszközökre vonatkozó közvetlen követeléseket vagy visszaváltási jogokat is.

(2)Ha az eszközalapú tokenek birtokosai rendelkeznek az (1) bekezdésben említett jogokkal, az eszközalapú tokenek kibocsátói olyan politikát alakítanak ki, amely meghatározza a következőket:

(a)az említett jogok gyakorlására vonatkozó feltételek, beleértve a küszöbértékeket, az időszakokat és a határidőket;

(b)az eszközalapú tokenek visszaváltását – többek között stresszhelyzetben, az eszközalapú tokenek kibocsátójának 42. cikk szerinti rendezett felszámolásakor vagy az ilyen kibocsátó tevékenységének megszűnése esetén is – biztosító mechanizmusok és eljárások;

(c)az eszközalapú tokenek és a tartalékeszközök értékelése vagy értékelésének elvei, ha az eszközalapú tokenek birtokosa gyakorolja az említett jogokat;

(d)a kiegyenlítés feltételei az említett jogok gyakorlásakor;

(e)az eszközalapú tokenek kibocsátói által alkalmazott díjak, ha a birtokosok gyakorolják az említett jogokat.

Az e) pontban említett díjaknak arányosaknak és összemérhetőknek kell lenniük az eszközalapú tokenek kibocsátóinak tényleges költségeivel.

(3)Ha az eszközalapú tokenek kibocsátói az (1) bekezdésben említett jogokat nem biztosítják az eszközalapú tokenek minden birtokosának, a részletes politikáknak és eljárásoknak meg kell határozniuk az ilyen jogokkal felruházott természetes vagy jogi személyeket. A részletes politikáknak és eljárásoknak meg kell határozniuk az ilyen jogok gyakorlásának feltételeit és az e személyekre rótt kötelezettségeket is.

Az eszközalapú tokenek kibocsátói megfelelő szerződéses megállapodásokat kötnek és tartanak fenn az ilyen jogokkal felruházott természetes vagy jogi személyekkel. E szerződéses megállapodások pontosan meghatározzák az eszközalapú tokenek kibocsátóinak és minden említett természetes vagy jogi személynek a szerepét, felelősségét, jogait és kötelezettségeit. A több joghatóságot érintő szerződéses megállapodásoknak egyértelmű jogválasztásról kell rendelkezniük.

(4)Ha az eszközalapú tokenek kibocsátói az (1) bekezdésben említett jogokat nem biztosítják az említett eszközalapú tokenek minden birtokosa számára, a kibocsátók mechanizmusokat vezetnek be az eszközalapú tokenek likviditásának biztosítására. E célból írásbeli megállapodásokat kötnek és tartanak fenn a 3. cikk (1) bekezdésének 12. pontjában említett kriptoeszköz-szolgáltatásra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatókkal. Az eszközalapú tokenek kibocsátója biztosítja, hogy elegendő számú kriptoeszköz-szolgáltató legyen köteles rendszeresen és kiszámítható módon kötelező érvényű jegyzéseket közzétenni versenyképes árakon.

Ha az eszközalapú tokenek piaci értéke jelentősen eltér a referenciaeszközök vagy a tartalékeszközök értékétől, az eszközalapú tokenek birtokosainak jogukban áll közvetlenül a kriptoeszközök kibocsátójától visszaváltani a kriptoeszközöket. Ilyen esetben a visszaváltásra felszámított díjaknak arányosaknak és összemérhetőknek kell lenniük az eszközalapú tokenek kibocsátójának tényleges költségeivel.

A kibocsátó szerződéses megállapodásokat köt és tart fenn annak biztosítására, hogy az eszközalapú tokenek birtokosai hozzájussanak a tartalékeszközökből származó bevételekhez, ha a kibocsátó úgy dönt, hogy beszünteti tevékenységét, vagy ha a kibocsátót rendezett módon felszámolják vagy engedélyét visszavonják.

(5)Az EBH az ESMA-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása céljából:

(a)az eszközalapú tokenek likviditásának biztosítása céljából a kriptoeszköz-szolgáltatók számára a (4) bekezdés első albekezdése szerint előírt kötelezettségek;

(b)az eszközalapú tokenek kibocsátó általi közvetlen visszaváltására irányuló jogot kiváltó, a (4) bekezdés második albekezdése szerinti értékváltozások, valamint az ilyen jog gyakorlásának feltételei.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a rendelet hatálybalépését követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

36. cikk
Kamattilalom

Az eszközalapú tokenek kibocsátói vagy a kriptoeszköz-szolgáltatók nem biztosíthatnak kamatot vagy egyéb juttatást arra az időszakra, amely alatt az eszközalapú tokenek birtokosa az eszközalapú tokeneket birtokolja.

4. fejezet

Az eszközalapú tokenek kibocsátóiban való részesedésszerzés

37. cikk
Az eszközalapú tokenek kibocsátóiban való részesedésszerzés értékelése

(1)Ha egy természetes vagy jogi személy vagy összehangoltan eljáró több ilyen személy (a részesedést szerezni kívánó személy) közvetlenül vagy közvetve befolyásoló részesedést kíván szerezni az eszközalapú tokenek kibocsátójában, vagy ilyen befolyásoló részesedését közvetlenül vagy közvetve tovább kívánja növelni, oly módon, hogy szavazati jogainak vagy tőkerészesedésének aránya elérje vagy meghaladja a 10 %-ot, a 20 %-ot, a 30 %-ot vagy az 50 %-ot, vagy oly módon, hogy a hivatkozott eszközalapú tokenek kibocsátója a leányvállalatává váljon (szándékolt részesedésszerzés), akkor erről a szándékáról írásban értesíti a kibocsátó illetékes hatóságát, és közli a szándékolt részesedés nagyságát, valamint a Bizottság által a 38. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott szabályozástechnikai standardban előírt információkat.

(2)Ha egy természetes vagy jogi személy (a részesedést elidegeníteni kívánó személy) úgy dönt, hogy az eszközalapú tokenek kibocsátójában fennálló befolyásoló részesedését közvetlenül vagy közvetve elidegeníti, akkor erről először írásban értesíti az illetékes hatóságot, és közli az érintett részesedés nagyságát. E személy akkor is értesíti az illetékes hatóságot, ha úgy dönt, hogy befolyásoló részesedését oly módon csökkenti, hogy szavazati jogainak vagy tőkerészesedésének aránya 10 %, 20 %, 30 % vagy 50 % alá csökkenjen, vagy hogy az eszközalapú tokenek kibocsátója már ne legyen a leányvállalata.

(3)Az illetékes hatóságok azonnal, de legkésőbb az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül írásban elismerik annak kézhezvételét.

(4)Az illetékes hatóságok a (3) bekezdésben említett írásos átvételi elismervény keltétől számított 60 munkanapon belül értékelik az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést és a Bizottság által a 38. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott szabályozástechnikai standardban előírt információkat.

Az értesítés átvételének elismerésekor az illetékes hatóságok tájékoztatják az (1) bekezdésben említett személyeket arról, hogy mikorra készül el a végleges értékelés.

(5)A (4) bekezdés első albekezdésében említett értékelés elvégzése során az illetékes hatóságok az értékelés elvégzéséhez szükséges további információt kérhetnek az (1) bekezdésben említett személyektől. Ezt a kérést az értékelés véglegesítése előtt, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett írásbeli átvételi elismervény keltétől számított 50. munkanapon kell benyújtani. Ezt a kérést írásban, a szükséges kiegészítő információk megnevezésével kell megtenni.

Az illetékes hatóságok az e bekezdés első albekezdésében említett kiegészítő információk kézhezvételéig, de legfeljebb 20 munkanapra felfüggesztik a (4) bekezdés első albekezdésében említett értékelést. Az illetékes hatóságok esetleges – az információ kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérése nem járhat az értékelés újabb megszakításával.

Az illetékes hatóságok az e bekezdés második albekezdésében említett megszakítást legfeljebb 30 munkanapra meghosszabbíthatják, amennyiben az (1) bekezdésben említett személy az Unión kívül található vagy harmadik ország szabályozása alá tartozik.

(6)Azon illetékes hatóságok, amelyek az értékelés befejezését követően úgy döntenek, hogy ellenzik az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést, erről két munkanapon belül, de a (4) bekezdés második albekezdésében említett – adott esetben az (5) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpont előtt értesítik az (1) bekezdésben említett személyeket. Az értesítésben meg kell adni e döntés indokait.

(7)Amennyiben az illetékes hatóságok nem ellenzik az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést a (4) bekezdés második albekezdésében említett – adott esetben az (5) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpontig, a szándékolt részesedésszerzést vagy a szándékolt elidegenítést jóváhagyottnak kell tekinteni.

(8)Az illetékes hatóság megszabhatja az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatja.

38. cikk
Az eszközalapú tokenek kibocsátóiban való részesedésszerzés értékelésének tartalma

(1)A 37. cikk (4) bekezdésében említett értékelés elvégzése során az illetékes hatóságok a következő kritériumok alapján értékelik a 37. cikk (1) bekezdésében említett személyek alkalmasságát és a szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságát:

(a)a 37. cikk (1) bekezdésében említett személyek hírneve;

(b)a szándékolt részesedésszerzést vagy elidegenítést követően az eszközalapú tokenek kibocsátójának üzleti tevékenységét irányító személyek hírneve és tapasztalata;

(c)a 37. cikk (1) bekezdésében említett személyek pénzügyi megbízhatósága, különösen a részesedésszerzés tárgyát képező kibocsátó által folytatott és tervezett üzleti tevékenységek típusával kapcsolatban;

(d)az eszközalapú tokenek kibocsátója képes lesz-e továbbra is megfelelni e cím rendelkezéseinek;

(e)észszerű okokból feltételezhető-e, hogy a szándékolt részesedésszerzéssel összefüggésben az (EU) 2015/849 irányelv 1. cikke szerinti pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek el vagy követtek el, illetve kísérelnek meg vagy kíséreltek meg, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát.

(2)Az illetékes hatóságok csak akkor ellenezhetik a szándékolt részesedésszerzést, ha erre az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján észszerű okuk van, vagy ha a 37. cikk (4) bekezdésének megfelelően nyújtott információ hiányos vagy téves.

(3)A tagállamok nem szabhatnak előzetes feltételeket a megszerzendő részesedés nagysága tekintetében, és nem engedélyezhetik illetékes hatóságaik számára a szándékolt részesedésszerzésnek a piac gazdasági igényei alapján való vizsgálatát.

(4)Az EBH az ESMA-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a 37. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett értékelés elvégzéséhez szükséges és a 37. cikk (1) bekezdésében említett értesítés időpontjában az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk kimerítő jegyzékének megállapítása céljából. Az előírt információknak a prudenciális értékelés szempontjából relevánsaknak, továbbá arányosnak kell lenniük, és igazodniuk kell a 37. cikk (1) bekezdésében említett személyek és szándékolt részesedésszerzés jellegéhez.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a rendelet hatálybalépését követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

5. fejezet

Jelentős eszközalapú tokenek

39. cikk
Az eszközalapú tokenek jelentős eszközalapú tokenné minősítése

(1)Az EBH az eszközalapú tokeneket az alábbi – a (6) bekezdéssel összhangban tovább pontosított – kritériumok alapján jelentős eszközalapú tokenné minősíti, ha a kritériumok közül legalább három teljesül:

(a)az eszközalapú tokenek promótereihez, az eszközalapú tokenek kibocsátójának részvényeseihez vagy a 30. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említett bármely harmadik személy szervezethez tartozó ügyfélkör mérete;

(b)a kibocsátott eszközalapú tokenek értéke vagy adott esetben piaci kapitalizációja;

(c)az érintett eszközalapú tokenek ügyleteinek száma és értéke;

(d)az eszközalapú tokenek kibocsátója által képzett eszköztartalék mérete;

(e)az eszközalapú tokenek kibocsátója által folytatott határokon átnyúló tevékenységek jelentősége, ideértve többek között azon tagállamok számát, ahol az eszközalapú tokeneket használják, az eszközalapú tokenek határokon átnyúló fizetésekkel és átutalásokkal kapcsolatos használatát, valamint azon tagállamok számát, ahol a 30. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említett harmadik személy szervezetek letelepedettek;

(f)a pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltság.

(2)Az eszközalapú tokenek kibocsátóját a 19. cikkel összhangban engedélyező illetékes hatóságok legalább évente tájékoztatják az EBH-t az (1) bekezdésben említett és a (6) bekezdéssel összhangban tovább pontosított kritériumokról.

(3)Ha az EBH úgy véli, hogy az eszközalapú tokenek megfelelnek az (1) bekezdésben említett – a (6) bekezdéssel összhangban tovább pontosított – kritériumoknak, akkor ennek megfelelő határozattervezetet készít, és arról értesítést küld az eszközalapú tokenek kibocsátóinak és a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságának. Az EBH lehetőséget biztosít arra, hogy az eszközalapú tokenek kibocsátói és illetékes hatóságaik a végleges határozat meghozatala előtt írásban észrevételeket és megjegyzéseket tegyenek. Az EBH megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(4)Az EBH a (3) bekezdésben említett értesítés megküldésétől számított három hónapon belül meghozza határozatát arról, hogy az eszközalapú token jelentős eszközalapú tokennek minősül-e, és erről haladéktalanul értesíti az eszközalapú token kibocsátóit és azok illetékes hatóságait.

(5)A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóival kapcsolatos felügyeleti feladatokat egy hónappal a (4) bekezdésben említett határozatról szóló értesítést követően át kell ruházni az EBH-ra.

Az EBH és az érintett illetékes hatóság együttműködik a felügyeleti hatáskörök zökkenőmentes átadásának biztosítása érdekében.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 121. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy tovább pontosítsa az (1) bekezdésben az eszközalapú tokenek jelentőssé minősítése céljából meghatározott kritériumokat, és meghatározza a következőket:

(a)az (1) bekezdés a)–e) pontjában említett kritériumok küszöbértékei, a következők figyelembevételével:

i. az ügyfélkörre vonatkozó küszöbérték nem lehet alacsonyabb kétmillió természetes vagy jogi személynél;

ii. a kibocsátott eszközalapú token értékére vagy adott esetben piaci kapitalizációjára vonatkozó küszöbérték nem lehet alacsonyabb 1 milliárd EUR-nál;

iii. az érintett eszközalapú tokenek ügyleteinek számára és értékére vonatkozó küszöbérték nem lehet alacsonyabb napi 500 000 ügyletnél, illetve napi 100 millió EUR-nál;

iv.a d) pontban említett eszköztartalék méretére vonatkozó küszöbérték nem lehet alacsonyabb 1 milliárd EUR-nál;

v. az azon tagállamok számára vonatkozó küszöbérték, ahol az eszközalapú tokeneket használják, ideértve az eszközalapú tokenek határokon átnyúló fizetésekkel és átutalásokkal kapcsolatos használatát, valamint azon tagállamok számát is, ahol a 30. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említett harmadik személy letelepedettek, nem lehet alacsonyabb hétnél;

(b)azon feltételek, amelyek mellett az eszközalapú tokeneket és kibocsátóikat a pénzügyi rendszerrel összekapcsoltnak kell tekinteni;

(c)az illetékes hatóságok által a (2) bekezdés alapján az EBH rendelkezésére bocsátott információk tartalma és formátuma;

(d)az EBH által a (3)–(5) bekezdés alapján hozott határozatokra vonatkozó eljárás és határidők.

40. cikk
Az eszközalapú tokenek jelentős eszközalapú tokenné minősítése önkéntes alapon

(1)Az eszközalapú tokenek kérelmező kibocsátói a 16. cikk szerinti engedélykérelmükben jelezhetik, hogy eszközalapú tokenjeiket jelentős eszközalapú tokenné kívánják minősíttetni. Az illetékes hatóság ilyen esetben haladéktalanul értesíti az EBH-t a leendő kibocsátó kéréséről.

Annak érdekében, hogy az eszközalapú tokeneket az engedélyezés időpontjában jelentősnek lehessen minősíteni, az eszközalapú tokenek kérelmező kibocsátói a 16. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti üzleti tervükkel bizonyítják, hogy a 39. cikk (1) bekezdésében említett – a 39. cikk (6) bekezdésével összhangban tovább pontosított – kritériumok közül valószínűleg legalább három teljesül.

(2)Ha az EBH az üzleti terv alapján úgy véli, hogy az eszközalapú tokenek megfelelnek a 39. cikk (1) bekezdésében említett – a 39. cikk (6) bekezdésével összhangban tovább pontosított – kritériumoknak, akkor ennek megfelelő határozattervezetet készít, és azt megküldi a kérelmező kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

Az EBH lehetőséget biztosít arra, hogy a kérelmező kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a határozat meghozatala előtt írásban észrevételeket és megjegyzéseket tegyen. Az EBH megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(3)Ha az EBH az üzleti terv alapján úgy véli, hogy az eszközalapú tokenek nem felelnek meg a 39. cikk (1) bekezdésében említett – a 39. cikk (6) bekezdésével összhangban tovább pontosított – kritériumoknak, akkor ennek megfelelő határozattervezetet készít, és azt megküldi a kérelmező kibocsátónak és a kérelmező kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

Az EBH lehetőséget biztosít arra, hogy a kérelmező kibocsátó és a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a határozat meghozatala előtt írásban észrevételeket és megjegyzéseket tegyen. Az EBH megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(4)Az EBH az (1) bekezdésben említett értesítés megküldésétől számított három hónapon belül meghozza határozatát arról, hogy az eszközalapú token jelentős eszközalapú tokennek minősül-e, és erről haladéktalanul értesíti az eszközalapú token kibocsátóit és azok illetékes hatóságait.

(5)Ha az eszközalapú tokeneket a (4) bekezdésben említett határozat jelentősnek minősíti, akkor a felügyeleti feladatokat azon határozat időpontjában kell átruházni az EBH-ra, amelyben az illetékes hatóság a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően megadja az említett engedélyt.

41. cikk
A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóira vonatkozó konkrét további kötelezettségek

(1)A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói elfogadnak, végrehajtanak és fenntartanak egy olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti e kibocsátók hatékony és eredményes kockázatkezelését, és amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket.

(2)A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon biztosítják, hogy jelentős eszközalapú tokenjeik letétkezelésben tartását a 3. cikk (1) bekezdésének 10. pontjában említett szolgáltatásra engedéllyel rendelkező különböző – vagyis akár a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 61 2. cikkének 11. pontja szerinti csoporton kívüli – kriptoeszköz-szolgáltatók végezhessék.

(3)A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói értékelik és nyomon követik a visszaváltási kérelmek teljesítéséhez vagy az eszközalapú tokenek birtokosai számára a 34. cikk alapján biztosított jogok gyakorlásához szükséges likviditási szükségleteket. A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói e célból likviditáskezelési politikát és eljárásokat alakítanak ki, tartanak fenn és hajtanak végre. Az említett politikák és eljárások biztosítják, hogy a tartalékeszközök olyan reziliens likviditási profillal rendelkezzenek, amely a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója számára likviditási stresszhelyzetben is lehetővé teszi a rendes működés folytatását.

(4)A 31. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett százalékos arány a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói esetében a tartalékeszközök átlagos összegének 3 %-a.

(5)Ha ugyanazon, jelentősnek minősített eszközalapú tokenre vonatkozóan több kibocsátó tesz közzé ajánlattételt, az (1)–(4) bekezdés szerinti követelmények mindegyikükre alkalmazandók.

Ha egy kibocsátó többféle eszközalapú tokenre vonatkozóan tesz közzé ajánlattételt az Unióban, és ezen tokenek legalább egyike jelentősnek minősül, akkor az (1)–(4) bekezdés szerinti követelményeket alkalmazni kell az ilyen kibocsátóra.

(6)Az EBH az ESMA-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása céljából:

(a)az (1) bekezdésben említett javadalmazási politikára vonatkozó irányítási rendszer minimumtartalma;

(b)a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója számára a (4) bekezdésben meghatározott magasabb szavatolótőke-követelményekhez való alkalmazkodáshoz előírt eljárás és határidők.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak. 

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

6. fejezet

Rendezett felszámolás

42. cikk
Rendezett felszámolás

(1)Az eszközalapú tokenek kibocsátói olyan tervvel rendelkeznek, amely képes elősegíteni tevékenységeiknek az alkalmazandó nemzeti jog szerinti rendezett felszámolását, ideértve az említett kibocsátók vagy a 30. cikk (5) bekezdésének h) pontja szerinti harmadik személyek által végzett kulcsfontosságú tevékenységek folytonosságát vagy helyreállítását is. Az említett tervnek bizonyítania kell, hogy az eszközalapú tokenek kibocsátója anélkül képes a rendezett felszámolás lebonyolítására, hogy azzal indokolatlan gazdasági kárt okozna az eszközalapú tokenek birtokosainak vagy a tartalékeszközök piacának stabilitására nézve.

(2)Az (1) bekezdésben említett terv szerződéses megállapodások, eljárások és rendszerek révén biztosítja, hogy az eszközalapú tokenek birtokosai hozzájussanak a fennmaradó tartalékeszközök értékesítéséből származó bevételekhez.

(3)Az (1) bekezdésben említett tervet rendszeresen felül kell vizsgálni és aktualizálni kell.

IV. CÍM: Elektronikuspénz-tokenek

1. fejezet

Az elektronikuspénz-tokenek kibocsátói által teljesítendő követelmények

43. cikk
Engedély

(1)Az Unióban elektronikuspénz-tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattétel csak akkor tehető közzé vagy az ilyen token csak akkor vezethető be kriptoeszköz-kereskedési platformra, ha az elektronikuspénz-tokenek kibocsátója:

(a)hitelintézetként vagy a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 1. pontja szerinti „elektronikuspénz-kibocsátó intézményként” engedélyezett;

(b)ha e cím másként nem rendelkezik, megfelel a 2009/110/EK irányelv II. és III. címében meghatározott, elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre vonatkozó követelményeknek;

(c)a 46. cikknek megfelelően közzéteszi az illetékes hatóságnak megküldött kriptoeszköz-alapdokumentumot.

Az a) pont alkalmazásában a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 1. pontja szerinti „elektronikuspénz-kibocsátó intézmények” engedéllyel rendelkeznek „e-pénz-tokenek” kibocsátására, az „e-pénz-tokeneket” pedig a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 2. pontja szerinti elektronikus pénznek kell tekinteni.

Az uniós referencia-pénznemhez rögzített e-pénz-tokenek unióbeli nyilvános ajánlattétel keretében kínáltnak minősülnek.

(2)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó:

(a)az olyan, minősített befektetők által forgalmazott, értékesített és birtokolt e-pénz-tokenekre, amelyeket csak minősített befektetők birtokolhatnak;

(b)ha az egyes naptári napok végén számított 12 hónapos időszak alatt az e-pénz-tokenek átlagos kintlevő összege nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t, vagy az ennek megfelelő összeget más pénznemben.

A b) pont alkalmazásában, ha a tagállam a 2009/110/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban 5 000 000 EUR-nál alacsonyabb küszöbértéket állapított meg, ezt a küszöbértéket kell alkalmazni.

Az a) és a b) pontban említett esetben az elektronikuspénz-tokenek kibocsátói a 46. cikknek megfelelően elkészítik a kriptoeszköz-alapdokumentumot, és azt megküldik az illetékes hatóságnak.

44. cikk
Az elektronikuspénz-tokenek kibocsátása és visszaválthatósága

(1)A 2009/110/EK irányelv 11. cikkétől eltérve az e-pénz-tokenek kibocsátóira az e-pénz-tokenek kibocsátása és visszaválthatósága tekintetében csak az alábbi követelmények alkalmazandók.

(2)Az e-pénz-tokenek birtokosai követeléssel rendelkeznek az e-pénz-tokenek kibocsátójával szemben. Tilos minden olyan e-pénz-token, amely nem biztosít minden tulajdonos számára követelést.

(3)Az e-pénz-tokenek kibocsátói névértéken, az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontja értelmében vett pénz ellenében bocsátanak ki e-pénz-tokeneket.

(4)Az e-pénz-tokenek birtokosának kérésére az érintett kibocsátó bármikor névértéken visszaváltja számukra az e-pénz-tokenek pénzben kifejezett értékét, akár készpénzben, akár átutalással.

(5)Az e-pénz-tokenek kibocsátói a 46. cikk szerinti kriptoeszköz-alapdokumentumban jól láthatóan feltüntetik a visszaváltás feltételeit, ideértve a kapcsolódó díjakat is.

(6)A visszaváltás csak akkor lehet díjköteles, ha azt a kriptoeszköz-alapdokumentum kimondja. A díjnak arányosnak és összemérhetőnek kell lennie az e-pénz-tokenek kibocsátójának tényleges költségeivel.

(7)Ha az e-pénz-tokenek kibocsátói a kriptoeszköz-alapdokumentumban meghatározott, legfeljebb 30 napos időtartamon belül nem teljesítik az e-pénz-tokenek birtokosainak jogos visszaváltási kérelmét, a (3) bekezdés szerinti kötelezettség az e-pénz-tokenek kibocsátóival szerződéses megállapodást kötött következő harmadik személy szervezetek bármelyikére vonatkozik:

(a)a 2009/110/EK irányelv 7. cikkével összhangban az e-pénz-tokenek kibocsátói által e-pénz-tokenekért kapott pénzeszközök védelmét biztosító szervezetek;

(b)az e-pénz-tokeneknek az e-pénz-tokenek kibocsátói nevében történő értékesítéséért felelős természetes vagy jogi személyek.

45. cikk
Kamattilalom

A 2009/110/EK irányelv 12. cikkétől eltérve, az e-pénz-tokenek kibocsátói vagy a kriptoeszköz-szolgáltatók nem biztosíthatnak kamatot vagy egyéb juttatást arra az időszakra, amely alatt az e-pénz-tokenek birtokosa az e-pénz-tokeneket birtokolja.

46. cikk
Az elektronikuspénz-tokenek kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalma és formája

(1)Az e-pénz-tokenek kibocsátója az e-pénz-tokenekre vonatkozó EU-beli nyilvános ajánlattétel előtt vagy az ilyen e-pénz-tokenek kereskedési platformra történő bevezetésének kérelmezése előtt honlapján kriptoeszköz-alapdokumentumot tesz közzé.

(2)Az (1) bekezdésben említett kriptoeszköz-alapdokumentum a következő releváns információk mindegyikét tartalmazza:

(a)az e-pénz-tokenek kibocsátójának leírása;

(b)a kibocsátó projektjének részletes leírása, valamint a projekt kialakításába és fejlesztésébe bevont fő résztvevők bemutatása;

(c)annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum e-pénz-tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételre és/vagy az ilyen e-pénz-tokenek kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetésére vonatkozik-e;

(d)az e-pénz-tokenekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek, köztük a 44. cikk szerinti, névértéken történő visszaváltás joga, valamint az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárások és feltételek részletes leírása;

(e)az e-pénz-tokenek kibocsátója által az e-pénz-tokenek birtoklása, tárolása és átruházása céljából alkalmazott mögöttes technológiára és szabványokra vonatkozó információk;

(f)az elektronikuspénz-kibocsátóval, az e-pénz-tokenekkel és a projekt végrehajtásával – többek között a technológiával – kapcsolatos kockázatok;

(g)a III. mellékletben meghatározott közzétételi elemek.

(3)A (2) bekezdésben említett minden információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentum nem hagyhat ki semmilyen lényeges információt, formátumát tekintve tömörnek és érthetőnek kell lennie.

(4)Minden kriptoeszköz-alapdokumentum tartalmazza az e-pénz-tokenek kibocsátója vezető testületének azon nyilatkozatát is, amely megerősíti, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e cím követelményeinek, és hogy a vezető testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban bemutatott információk helyesek, és a dokumentum nem hagy ki semmilyen lényeges információt.

(5)A kriptoeszköz-alapdokumentum tartalmaz egy összefoglalót, amely röviden és nem szaknyelven kiemelt információkat nyújt az e-pénz-tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételről vagy az ilyen e-pénz-tokenek kereskedési platformra történő bevezetéséről, és mindenekelőtt az e-pénz-tokenek alapvető elemeiről. Az összefoglalóban fel kell tüntetni:

(a)hogy az e-pénz-tokenek birtokosai rendelkeznek a bármikori, névértéken történő visszaváltás jogával;

(b)a visszaváltás feltételeit, ideértve a kapcsolódó díjakat is.

(6)Minden kriptoeszköz-alapdokumentumot dátummal kell ellátni.

(7)A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely szerinti tagállam legalább egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

(8)A kriptoeszköz-alapdokumentumot az 5. cikknek megfelelően, géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(9)Az e-pénz-token kibocsátója a kriptoeszköz-alapdokumentum tervezetéről és adott esetben a marketingközleményeiről legalább 20 munkanappal a közzététel időpontja előtt értesíti a 3. cikk (1) bekezdése 24. pontjának b) alpontjában említett érintett illetékes hatóságot.

Az értesítést követően és a 2009/110/EK irányelvben vagy az azt átültető nemzeti jogszabályokban meghatározott hatáskörök sérelme nélkül a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága gyakorolhatja az e rendelet 82. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hatásköröket.

(10)Ha az eredeti kriptoeszköz-alapdokumentum közzététele után olyan változások következnek be vagy olyan új tények merülnek fel, amelyek valószínűleg jelentős befolyást gyakorolnak az e-pénz-tokenek potenciális vevőinek vásárlási döntésére vagy az e-pénz-tokenek birtokosainak arra vonatkozó döntésére, hogy e-pénz-tokenjeiket eladják vagy azok átváltását kérjék a kibocsátótól, e változásokat és tényeket a kibocsátó az általa készített és az érintett illetékes hatóságnak a (9) bekezdéssel összhangban megküldött módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban ismerteti.

47. cikk
Az e-pénz-tokenek kibocsátóinak felelőssége a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információk tekintetében

(1)Ha az e-pénz-tokenek kibocsátója vagy vezető testülete megsértette a 46. cikket azáltal, hogy kriptoeszköz-alapdokumentumában vagy módosított kriptoeszköz-alapdokumentumában olyan információt adott meg, amely nem teljes, tisztességes vagy világos, vagy olyan információt adott meg, amely félrevezető, akkor az e-pénz-tokenek birtokosa kártérítést követelhet azok kibocsátójától vagy annak vezető testületétől a szóban forgó kötelezettségszegés miatt általa elszenvedett kárért.

A polgári jogi felelősség kizárása nem bír joghatással.

(2)Az e-pénz-tokenek birtokosainak a felelőssége bizonyítékot bemutatni arról, hogy az e-pénz-tokenek kibocsátója megsértette a 46. cikket, és hogy ez a jogsértés hatással volt a birtokosnak az említett e-pénz-tokenek megvásárlására, eladására vagy átváltására vonatkozó döntésére.

(3)Az e-pénz-tokenek birtokosa nem követelhet kártérítést a 46. cikk (5) bekezdésében említett összefoglalóban feltüntetett információk miatt, beleértve azok fordítását is, kivéve ha:

(a)az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a kriptoeszköz-alapdokumentum más részeivel;

(b)az összefoglaló a kriptoeszköz-alapdokumentum többi részével együtt értelmezve nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítse a fogyasztókat és a befektetőket annak megállapításában, hogy érdemes-e az e-pénz-tokeneket megvásárolni.

(4)Ez a cikk nem zárja ki további polgári jogi kártérítési igényeknek a nemzeti joggal összhangban történő érvényesítését.   

48. cikk
   Marketingközlemények    

(1)Az e-pénz-tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételhez vagy az ilyen e-pénz-tokenek kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetéséhez kapcsolódó marketingközleményeknek meg kell felelniük a következők mindegyikének:

(a)a marketingközleményeknek egyértelműen ekként felismerhetőnek kell lenniük;

(b)a marketingközleményekben minden információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie;

(c)a marketingközleményekben minden információnak összhangban kell lennie a kriptoeszköz-alapdokumentumban szereplő információkkal;

(d)a marketingközleményekben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy közzétették a kriptoeszköz-alapdokumentumot, és meg kell adni az érintett e-pénz-tokenek kibocsátója honlapjának címét.

(2)A marketingközleményeknek világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy az e-pénz-tokenek minden birtokosa bármikor, névértéken visszaválthatja ezeket a tokeneket a kibocsátónál.

49. cikk
Az e-pénz-tokenekért kapott pénzeszközök befektetése

Az e-pénz-tokenek kibocsátói által az e-pénz-tokenekért kapott és a 2009/110/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztonságos, alacsony kockázatú eszközökbe fektetett pénzeszközöket az e-pénz-tokenek referencia-pénznemében denominált eszközökbe kell befektetni.

2. fejezet

Jelentős e-pénz-tokenek

50. cikk
Az e-pénz-tokenek jelentős e-pénz tokenné minősítése

(1)Az EBH az e-pénz-tokeneket a 39. cikk (1) bekezdésében említett – a 39. cikk (6) bekezdésével összhangban tovább pontosított – kritériumok alapján jelentős e-pénz-tokenné minősíti, ha az említett kritériumok közül legalább három teljesül.

(2)A kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai legalább évente tájékoztatják az EBH-t a 39. cikk (1) bekezdésében említett és a 39. cikk (6) bekezdésével összhangban tovább pontosított kritériumokról.

(3)Ha az EBH úgy véli, hogy az e-pénz-tokenek megfelelnek a 39. cikk (1) bekezdésében említett – a 39. cikk (6) bekezdésével összhangban tovább pontosított – kritériumoknak, akkor ennek megfelelő határozattervezetet készít, és arról értesítést küld az e-pénz-tokenek kibocsátóinak és a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságának. Az EBH lehetőséget biztosít arra, hogy az e-pénz-tokenek kibocsátói és illetékes hatóságaik a határozat meghozatala előtt írásban észrevételeket és megjegyzéseket tegyenek. Az EBH megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(4)Az EBH a (3) bekezdésben említett értesítés megküldésétől számított három hónapon belül meghozza határozatát arról, hogy az e-pénz-token jelentős e-pénz-tokennek minősül-e, és erről haladéktalanul értesíti az e-pénz-token kibocsátóit és azok illetékes hatóságait.

51. cikk
Az e-pénz-tokenek jelentős e-pénz tokenné minősítése önkéntes alapon

(1)Az e-pénz-tokenek hitelintézetként vagy a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 1. pontja szerinti „elektronikuspénz-kibocsátó intézményként” engedélyezett kibocsátója vagy ilyen engedélyért folyamodó kibocsátója jelezheti, hogy e-pénz-tokenjeit jelentős e-pénz-tokenné kívánja minősíttetni. Az illetékes hatóság ilyen esetben haladéktalanul értesíti az EBH-t a kibocsátó vagy a kérelmező kibocsátó kéréséről.

Annak érdekében, hogy az e-pénz-tokeneket jelentősnek lehessen minősíteni, az e-pénz-tokenek kibocsátója vagy kérelmező kibocsátója részletes üzleti tervvel bizonyítja, hogy a 39. cikk (1) bekezdésében említett – a 39. cikk (6) bekezdésével összhangban tovább pontosított – kritériumok közül valószínűleg legalább három teljesül.

(2)Ha az EBH az üzleti terv alapján úgy véli, hogy az e-pénz-tokenek megfelelnek a 39. cikk (1) bekezdésében említett – a 39. cikk (6) bekezdésével összhangban tovább pontosított – kritériumoknak, akkor ennek megfelelő határozattervezetet készít, és arról értesítést küld a kibocsátó vagy kérelmező kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

Az EBH lehetőséget biztosít arra, hogy a kibocsátó vagy kérelmező kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a határozat meghozatala előtt írásban észrevételeket és megjegyzéseket tegyen. Az EBH megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(3)Ha az EBH az üzleti terv alapján úgy véli, hogy az e-pénz-tokenek nem felelnek meg a 39. cikk (1) bekezdésében említett – a 39. cikk (6) bekezdésével összhangban tovább pontosított – kritériumoknak, akkor ennek megfelelő határozattervezetet készít, és arról értesítést küld a kibocsátónak vagy kérelmező kibocsátónak és a kibocsátó vagy kérelmező kibocsátó székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

Az EBH lehetőséget biztosít arra, hogy a kibocsátó vagy kérelmező kibocsátó és a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a határozat meghozatala előtt írásban észrevételeket és megjegyzéseket tegyen. Az EBH megfelelően figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(4)Az EBH az (1) bekezdésben említett értesítés megküldésétől számított három hónapon belül meghozza határozatát arról, hogy az e-pénz-token jelentős e-pénz-tokennek minősül-e, és erről haladéktalanul értesíti az e-pénz-token kibocsátóit vagy kérelmező kibocsátóját és azok illetékes hatóságait. A határozatról haladéktalanul értesíteni kell az e-pénz-tokenek kibocsátóját vagy kérelmező kibocsátóját és a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát.

52. cikk
A jelentős e-pénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó konkrét további kötelezettségek

Az e-pénz-tokenek legalább egy kategóriáját kibocsátó kibocsátók alkalmazzák az eszközalapú tokenek vagy jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóira vonatkozó következő követelményeket:

(a)a 2009/110/EK irányelv 7. cikke helyett e rendelet 33. és 34. cikke;

(b)e rendelet 41. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése;

(c)a 2009/110/EK irányelv 5. cikke helyett e rendelet 41. cikkének (4) bekezdése;

(d)e rendelet 42. cikke.

V. CÍM: A kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó engedély és működési feltételek

1. fejezet: Kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezése

53. cikk
Engedély

(1)Kriptoeszköz-szolgáltatásokat csak olyan jogi személyek nyújthatnak, amelyek az Unió valamely tagállamában bejegyzett székhellyel rendelkeznek, és amelyeket az 55. cikknek megfelelően kriptoeszköz-szolgáltatóként engedélyeztek.

A kriptoeszköz-szolgáltatók mindenkor megfelelnek az engedélyezés feltételeinek.

A kriptoeszköz-szolgáltatókon kívül senki nem használhat olyan nevet vagy cégnevet, nem adhat ki olyan marketingközleményt vagy nem járhat el más olyan módon, amely azt sugallná, hogy kriptoeszköz-szolgáltatói engedéllyel rendelkezik, vagy e tekintetben zavart kelthet.

(2)Az 55. cikk szerinti engedélyt megadó illetékes hatóságok biztosítják, hogy ez az engedély meghatározza azokat a kriptoeszköz-szolgáltatásokat, amelyek nyújtására a kriptoeszköz-szolgáltatók jogosultak.

(3)A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély az Unió egész területére érvényes, és lehetővé teszi, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók az Unió egész területén nyújthassák az engedélyben meghatározott szolgáltatásokat, akár a letelepedési jog gyakorlásával – például fióktelepet létesítve –, akár a szolgáltatásnyújtás szabadságával élve.

A határokon átnyúló kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltatók számára nem írható elő, hogy fizikailag jelen legyenek a fogadó tagállam területén.

(4)Azok a kriptoeszköz-szolgáltatók, amelyek további kriptoeszköz-szolgáltatásokat kívánnak engedélyeztetni, az 54. cikkben említett információk kiegészítésével és frissítésével kérelmet nyújtanak be az engedélyt megadó illetékes hatóságokhoz az engedély módosítása céljából. A módosítás iránti kérelmet az 55. cikknek megfelelően kell feldolgozni.

54. cikk
Engedélykérelem

(1)A kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását tervező jogi személyek kriptoeszköz-szolgáltatóként való engedélyezés iránti kérelmüket a bejegyzett székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságához nyújtják be.

(2)Az (1) bekezdésben említett kérelemnek az alábbiak mindegyikét tartalmaznia kell:

(a)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató neve, beleértve a hivatalos nevet és minden egyéb használandó kereskedelmi megnevezést, jogalany-azonosítója, a szolgáltató által működtetett honlap, valamint a szolgáltató fizikai címe;

(b)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató jogi formája;

(c)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató alapszabálya;

(d)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtani szándékozott kriptoeszköz-szolgáltatások típusait meghatározó üzleti terv, beleértve a szóban forgó szolgáltatások forgalmazásának helyére és módjára vonatkozó információt is;

(e)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató irányítási rendszerének leírása;

(f)büntetlen előélet igazolása a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető testületében részt vevő természetes személyek, valamint azon természetes személyek vonatkozásában, akik a részvénytőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-át közvetlenül vagy közvetve birtokolják, a kereskedelmi jog, a fizetésképtelenségi jog, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jog, a pénzmosás elleni küzdelmet célzó jog, a terrorizmus elleni küzdelmet célzó jog területén hatályos nemzeti szabályok és a szakmai felelősségre vonatkozó kötelezettségek megsértése tekintetében;

(g)annak bizonyítéka, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető testületében részt vevő természetes személyek együttesen elegendő tudással, készséggel és tapasztalattal rendelkeznek a szolgáltató vezetéséhez, és hogy ezek a természetes személyek kötelesek elegendő időt fordítani feladataik ellátására;

(h)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató belsőkontroll-mechanizmusának, kockázatértékelési eljárásának és üzletmenet-folytonossági tervének leírása;

(i)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató informatikai rendszereinek és biztonsági intézkedéseinek szaknyelvi és nem szaknyelvi leírása;

(j)annak igazolása, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelel a 60. cikk szerinti prudenciális követelményeknek;

(k)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató ügyfélpanaszok kezelésére szolgáló eljárásainak leírása;

(l)az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzeszközeinek elkülönítésére szolgáló eljárás leírása;

(m)a piaci visszaélés felderítését szolgáló eljárás és rendszer leírása;

(n)amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelést és adminisztrációt szándékozik biztosítani, a letétkezelési szabályzat leírása;

(o)amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-kereskedési platformot szándékozik működtetni, a kereskedési platform működési szabályainak leírása;

(p)amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszközöket szándékozik átváltani fiat valutára vagy más kriptoeszközökre, a megkülönböztetésmentes üzletpolitika leírása;

(q)amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató harmadik személy nevében kriptoeszközre vonatkozó megbízásokat szándékozik végrehajtani, a végrehajtási politika leírása;

(r)amennyiben a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató harmadik személyek nevében kriptoeszköz-megbízásokat szándékozik fogadni és továbbítani, annak igazolása, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nevében tanácsot adó természetes személyek rendelkeznek a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges ismeretekkel és szakértelemmel.

(3)Az illetékes hatóságok nem írhatják elő a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy bocsásson rendelkezésre olyan információkat, amelyeket a 2009/110/EK irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2015/2366 irányelv vagy a kriptoeszköz-szolgáltatásokra alkalmazandó nemzeti jog alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően már megkaptak, feltéve, hogy ezek az információk vagy dokumentumok még mindig naprakészek és hozzáférhetők az illetékes hatóságok számára. 

55. cikk
Az engedélykérelem értékelése és az engedély megadása vagy a kérelem elutasítása

(1)Az illetékes hatóságok az 54. cikk (1) bekezdésében említett kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül értékelik a kérelem hiánytalanságát annak ellenőrzésével, hogy az 54. cikk (2) bekezdésében felsorolt információkat benyújtották-e. Ha a kérelem hiányos, a hatóságok határidőt tűznek ki a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató számára a hiányzó információk benyújtására.

(2)Az illetékes hatóságok elutasíthatják a kérelmek elbírálását, amennyiben azok az (1) bekezdésben meghatározott határidőt követően is hiányosak.

(3)Az illetékes hatóságok haladéktalanul értesítik a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatót a kérelem hiánytalanságának tényéről.

(4)A kriptoeszköz-szolgáltatói engedély megadását vagy a kérelem elutasítását megelőzően az illetékes hatóságok a következő esetekben konzultálnak egy másik tagállam illetékes hatóságaival:

(a)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató leányvállalata;

(b)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató anyavállalatának leányvállalata;

(c)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató ugyanazon természetes vagy jogi személyek irányítása alatt áll, akik/amelyek az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatót irányítják.

(5)Az illetékes hatóságok a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül megvizsgálják, hogy a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató megfelel-e az e címben meghatározott követelményeknek, és teljes körű indokolással ellátott határozatot fogadnak el a kriptoeszköz-szolgáltatóként történő engedélyezés megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az értékelés során figyelembe kell venni a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtani tervezett kriptoeszköz-szolgáltatások jellegét, terjedelmét és összetettségét.

Az illetékes hatóságok elutasíthatják az engedélykérelmet, ha objektív és bizonyítható indokok alapján vélelmezhető, hogy:

(a)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató vezető testülete veszélyezteti a szolgáltató hatékony, megbízható és prudens vezetését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét;

(b)a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltató nem teljesíti vagy valószínűleg nem teljesíti az e címben előírt követelmények valamelyikét.

(6)Az illetékes hatóságok az e cikknek megfelelően megadott valamennyi engedélyről tájékoztatják az ESMA-t. Az ESMA a sikeres kérelmekben benyújtott információkat belefoglalja az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatók 57. cikk szerinti nyilvántartásába. Az ESMA tájékoztatást kérhet annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok következetes módon adják meg az e cikk szerinti engedélyeket.

(7)Az illetékes hatóságok az említett határozat időpontját követő három munkanapon belül értesítik a kérelmező kriptoeszköz-szolgáltatót az engedély megadására vagy a kérelem elutasítására vonatkozó határozatukról.

56. cikk
Az engedély visszavonása

(1)Az illetékes hatóságok a következő helyzetek bármelyikében visszavonják az engedélyt, ha a kriptoeszköz-szolgáltató:

(a)az engedély megadásától számított 18 hónapon belül nem élt az engedéllyel;

(b)kifejezetten lemondott az engedélyéről;

(c)kilenc egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatást;

(d)szabálytalan módon szerezte meg az engedélyét, ideértve az engedély iránti kérelmében tett valótlan állításokat is;

(e)már nem felel meg az engedély megadásának alapjául szolgáló feltételeknek, és meghatározott időn belül nem hozta meg az illetékes hatóság által kért korrekciós intézkedéseket;

(f)súlyosan megsértette e rendelet rendelkezéseit.

(2)Emellett az illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkeznek az engedély visszavonására a következő helyzetekben:

(a)a kriptoeszköz-szolgáltató, vagy vezető testületének tagjai megsértették a pénzmosással vagy a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos, az (EU) 2015/849 irányelvet 62 végrehajtó nemzeti jogot;

(b)a kriptoeszköz-szolgáltató elveszítette az (EU) 2015/2366 irányelv 13. cikke szerinti pénzforgalmi intézményként, vagy a 2009/110/EK irányelv II. címe szerinti elektronikuspénz-kibocsátó intézményként kapott engedélyét, és a szóban forgó kriptoeszköz-szolgáltató 40 naptári napon belül nem orvosolta a helyzetet.

(3)Amennyiben valamely illetékes hatóság visszavon egy engedélyt, az adott tagállamban a 81. cikkel összhangban egyedüli kapcsolattartó pontként kijelölt illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti erről az ESMA-t és a fogadó tagállamok illetékes hatóságait. Az ESMA bevezeti az 57. cikkben említett nyilvántartásba az engedély visszavonására vonatkozó információt.

(4)Az illetékes hatóságok az engedély visszavonását egy adott szolgáltatásra is korlátozhatják.

(5)Az engedély visszavonását megelőzően az illetékes hatóságok konzultálnak a másik tagállam illetékes hatóságával, amennyiben a szóban forgó kriptoeszköz-szolgáltató:

(a)az említett másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató leányvállalata;

(b)az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató anyavállalatának a leányvállalata;

(c)ugyanazon természetes vagy jogi személyek irányítása alatt áll, akik/amelyek az adott másik tagállamban engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatót irányítják.

(6)Az EBH, az ESMA és a fogadó tagállam bármely illetékes hatósága bármikor kérheti, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága vizsgálja meg, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató továbbra is megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt megadták.

(7)A kriptoeszköz-szolgáltatók olyan megfelelő eljárásokat hoznak létre, hajtanak végre és tartanak fenn, amelyek az engedély visszavonása esetén biztosítják az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzeszközeinek időben és szabályosan történő átadását egy másik kriptoeszköz-szolgáltató részére.

57. cikk 
Kriptoeszköz-szolgáltatók nyilvántartásba vétele

(1)Az ESMA az összes kriptoeszköz-szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Ezt a nyilvántartást a honlapján nyilvánosan elérhetővé kell tennie és rendszeresen frissítenie kell.

(2)Az (1) bekezdésben említett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

(a)a kriptoeszköz-szolgáltató neve, jogi formája és jogalany-azonosítója, valamint fióktelepei;

(b)a kriptoeszköz-szolgáltató vagy az általa működtetett kriptoeszköz-kereskedési platform kereskedelmi megnevezése, fizikai címe és honlapja;

(c)az engedélyt megadó illetékes hatóság neve és címe, valamint kapcsolattartási adatai;

(d)azon kriptoeszköz-szolgáltatások felsorolása, amelyek nyújtására a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyt kapott;

(e)azon tagállamok jegyzéke, amelyekben a kriptoeszköz-szolgáltató bejelentette, hogy az 58. cikkel összhangban kriptoeszköz-szolgáltatásokat kíván nyújtani;

(f)a kriptoeszköz-szolgáltató által nyújtott, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb szolgáltatás, a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokra való hivatkozással.

(3)A kriptoeszköz-szolgáltatóra vonatkozó engedély 56. cikk szerinti visszavonásának öt éven át szerepelnie kell a nyilvántartásban.

58. cikk
Kriptoeszköz-szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása

(1)Azon kriptoeszköz-szolgáltatók, amelyek egynél több tagállamban szándékoznak kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtani, továbbítják a következő információkat a 81. cikkel összhangban egyedüli kapcsolattartó pontként kijelölt illetékes hatóságnak:

(a)azon tagállamok listája, amelyekben a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását tervezi;

(b)a tervezett kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásának kezdő időpontja;

(c)a kriptoeszköz-szolgáltató által végzett, e rendelet hatálya alá nem tartozó összes egyéb tevékenység felsorolása.

(2)Az engedély megadásának helye szerinti tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja az (1) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül közli ezeket az információkat a fogadó tagállamok illetékes hatóságaival, az ESMA-val és az EBH-val. Az ESMA ezt az információt feltünteti az 57. cikkben említett nyilvántartásban.

(3)Az engedély megadásának helye szerinti tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja ezt követően haladéktalanul tájékoztatja a kriptoeszköz-szolgáltatót az információk (2) bekezdés szerinti közléséről.

(4)A kriptoeszköz-szolgáltatók a (3) bekezdésben említett információközlésről szóló értesítés kézhezvételekor vagy legkésőbb 15 naptári nappal az (1) bekezdésben említett információk benyújtását követően megkezdhetik kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását a székhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban.

2. fejezet: Minden kriptoeszköz-szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségek

59. cikk
Az ügyfelek legfőbb érdekét szem előtt tartó becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásra, valamint az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó kötelezettség

(1)A kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleik és leendő ügyfeleik legfőbb érdekét szem előtt tartva, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járnak el.

(2)A kriptoeszköz-szolgáltatók tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatást nyújtanak ügyfeleiknek, különösen a marketingközleményekben, amelyeknek ekként felismerhetőnek kell lenniük. A kriptoeszköz-szolgáltatók nem téveszthetik meg szándékosan vagy gondatlanságból az ügyfelet a kriptoeszközök valós vagy vélt előnyeivel kapcsolatban.

(3)A kriptoeszköz-szolgáltatók figyelmeztetik az ügyfeleket a kriptoeszköz-vásárlással kapcsolatos kockázatokra.

(4)A kriptoeszköz-szolgáltatók honlapjukon jól látható helyen online közzététel útján nyilvánosan hozzáférhetővé teszik árképzési politikájukat.

60. cikk
Prudenciális követelmények

(1)A kriptoeszköz-szolgáltatók mindenkor rendelkeznek prudenciális biztosítékokkal, amelyek összege megfelel a következők közül legalább a magasabb összegnek:

(a)a IV. mellékletben feltüntetett, a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatás jellegétől függő állandó minimális tőkekövetelmények összege;

(b)az előző évre vonatkozó, évente felülvizsgált állandó általános költségek egynegyede. 

(2)Az (1) bekezdésben említett prudenciális biztosítékoknak az alábbi formák egyikét kell ölteniük:

(a)az 575/2013/EU rendelet 26–30. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemekből álló szavatolótőke az említett rendelet 36. cikke szerinti levonások teljes mértékű alkalmazása után, az említett rendelet 46. és 48. cikke szerinti, küszöbértékhez kapcsolódó mentességek alkalmazása nélkül;

(b)az Unió olyan területeire kiterjedő biztosítás, ahol a kriptoeszköz-szolgáltató ténylegesen szolgáltatást nyújt, vagy hasonló garancia.

(3)Az olyan kriptoeszköz-szolgáltatóknak, amelyek a szolgáltatásnyújtás megkezdésének napja óta még nem folytattak üzleti tevékenységet egy teljes éven át, az (1) bekezdés b) pontjában említett számítás céljából azokat az előre jelzett állandó általános költségeket kell használniuk, amelyeket az engedélykérelmükhöz csatolt, az első 12 havi szolgáltatásnyújtásra vonatkozó előrejelzéseik tartalmaztak.

(4)A (2) bekezdésben említett biztosításnak rendelkeznie kell legalább a következő jellemzők mindegyikével:

(a)legalább egy éves kezdeti futamidő;

(b)legalább 90 napos felmondási idő;

(c)olyan vállalkozástól származik, amely az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban engedéllyel rendelkezik biztosítás nyújtására;

(d)harmadik személy szervezet bocsátja rendelkezésre.

(5)A (2) bekezdés b) pontjában említett biztosításnak a következő kockázatok fedezetére kell kiterjednie:

(a)dokumentumok elvesztése;

(b)megtévesztés vagy félrevezető nyilatkozatok;

(c)olyan cselekmények, hibák vagy mulasztások, amelyek a következők megsértését eredményezik:

i. jogi és szabályozási kötelezettségek;

ii. az ügyfelekkel szembeni becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásra vonatkozó kötelezettség;

iii. titoktartási kötelezettség;

(d)az összeférhetetlenség elkerülését szolgáló megfelelő eljárások létrehozásának, bevezetésének és fenntartásának elmulasztása;

(e)az üzletmenet fennakadásából vagy rendszerhibákból eredő veszteségek;

(f)amennyiben az üzleti modellre alkalmazandó: az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzeszközeinek megőrzése során elkövetett súlyos gondatlanság.

(6)Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a kriptoeszköz-szolgáltatóknak az előző évi állandó általános költségeiket az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő, a legújabb auditált éves pénzügyi kimutatásban vagy – amennyiben auditált éves pénzügyi kimutatás nem áll rendelkezésre – a nemzeti felügyeleti hatóság által ellenőrzött éves pénzügyi kimutatásban szereplő adatok felhasználásával kell kiszámítaniuk úgy, hogy a következő tételeket levonják az összes ráfordításból a tulajdonosoknak teljesített nyereségfelosztást követően:

(a)az alkalmazottaknak járó jutalmak és egyéb javadalmazás, amennyiben azok a kriptoeszköz-szolgáltató adott évi nettó nyereségétől függenek;

(b)a munkavállalók, igazgatók és partnerek nyereségrészesedése;

(c)az eredményfelosztásból származó egyéb juttatások és egyéb változó javadalmazások, amennyiben ezek teljes mértékben diszkrecionálisak;

(d)nem szokásos tevékenységekből eredő nem ismétlődő kiadások.

61. cikk
Szervezeti követelmények

(1)A kriptoeszköz-szolgáltatók vezető testületi tagjai rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges jó hírnévvel és – a képzettség, a tapasztalat és a készségek szempontjából vett – szakmai alkalmassággal. Igazolják, hogy elegendő időt tudnak fordítani feladataik hatékony ellátására.

(2)A kriptoeszköz-szolgáltató részvénytőkéjének vagy szavazati jogainak több mint 20 %-ával közvetlenül vagy közvetve rendelkező, vagy felette bármely más módon ellenőrzést gyakorló természetes személyek igazolják, hogy rendelkeznek a szükséges jó hírnévvel és szakmai alkalmassággal.

(3)Az (1) vagy a (2) bekezdésben említett személyek nem lehetnek pénzmosással, terrorizmusfinanszírozással vagy más pénzügyi bűncselekménnyel kapcsolatban büntetett előéletűek.

(4)A kriptoeszköz-szolgáltatók a rájuk ruházott feladatok ellátásához szükséges készségekkel, tudással és szakértelemmel rendelkező személyzetet alkalmaznak, figyelembe véve a nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások mértékét, jellegét és körét.

(5)A vezető testület értékeli és rendszeres időközönként felülvizsgálja az e cím 2. és 3. fejezetében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés érdekében bevezetett szabályok, mechanizmusok és eljárások hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket hoz az esetleges hiányosságok kezelésére.

(6)A kriptoeszköz-szolgáltatók minden észszerű lépést megtesznek kriptoeszköz-szolgáltatásaik folyamatosságának és szabályosságának biztosítása érdekében. E célból a kriptoeszköz-szolgáltatók megfelelő és arányos erőforrásokat és eljárásokat használnak, ideértve az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 63 megfelelő reziliens és biztonságos IKT-rendszereket is.

Az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 64 megfelelő, olyan üzletmenet-folytonossági politikát és ezen belül IKT-üzletmenet-folytonossági és katasztrófa utáni helyreállítási tervet dolgoznak ki, amelyek IKT-rendszereik és eljárásaik zavara esetén biztosítják az alapvető adatok és funkciók megőrzését és a kriptoeszköz-szolgáltatások fenntartását, vagy ha ez nem lehetséges, az említett adatok és funkciók gyors helyreállítását, és a kriptoeszköz-szolgáltatások gyors újraindítását.

(7)A kriptoeszköz-szolgáltatók belsőkontroll-mechanizmusokkal, valamint hatékony kockázatértékelési eljárásokkal rendelkeznek, ideértve az IKT-rendszerek irányítása tekintetében az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 65 megfelelő hatékony kontroll- és védelmi intézkedéseket is. Nyomon követik és rendszeresen értékelik a belsőkontroll-mechanizmusok és a kockázatértékelési eljárások megfelelőségét és eredményességét, és megfelelő intézkedéseket hoznak az esetleges hiányosságok kezelésére.

A kriptoeszköz-szolgáltatók az (EU) 2021/xx európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 66 megfelelően rendelkeznek az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzését szolgáló rendszerekkel és eljárásokkal.

(8)A kriptoeszköz-szolgáltatók gondoskodnak az általuk nyújtott összes szolgáltatás, valamint végrehajtott összes megbízás és ügylet nyilvántartásáról. A nyilvántartásnak megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy az illetékes hatóságok elláthassák felügyeleti feladataikat, és megtehessék a jogérvényesítési intézkedéseket, és különösen hogy meggyőződhessenek arról, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató eleget tett-e az ügyfelekkel vagy potenciális ügyfelekkel szemben, illetve a piac integritásának megőrzése kapcsán fennálló minden kötelezettségének.

(9)A kriptoeszköz-szolgáltatók a VI. címben meghatározottak szerint a piaci visszaélések nyomon követését és felderítését célzó rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal rendelkeznek.  Haladéktalanul jelentenek az illetékes hatóságuknak minden olyan gyanús körülményt, amely alapján felmerül, hogy piaci visszaélésre került sor, piaci visszaélés van folyamatban vagy valószínűleg piaci visszaélést fognak elkövetni.

62. cikk
Az illetékes hatóságok tájékoztatása

A kriptoeszköz-szolgáltatók értesítik illetékes hatóságukat a vezető testületükben bekövetkező változásokról, és rendelkezésükre bocsátanak minden olyan információt, amely a 61. cikknek való megfelelés megítéléséhez szükséges.

63. cikk
Az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzeszközeinek letéti őrzése

(1)Azon kriptoeszköz-szolgáltatók, amelyek az ügyfelek kriptoeszközeivel vagy az ilyen kriptoeszközökhöz való hozzáférést biztosító eszközökkel rendelkeznek, megfelelő intézkedéseket tesznek az ügyfelek tulajdonjogának védelme érdekében, különösen a kriptoeszköz-szolgáltató fizetésképtelensége esetére, és annak megakadályozására, hogy az ügyfél kriptoeszközeit – annak kifejezett hozzájárulása nélkül – saját számlájukra felhasználják.

(2)Amennyiben üzleti modelljük vagy kriptoeszköz-szolgáltatásuk szükségessé teszi az ügyfelek pénzeszközeinek tartását, a kriptoeszköz-szolgáltatók megfelelő intézkedésekkel rendelkeznek az ügyfelek jogainak védelmére és annak megakadályozására, hogy az ügyfelek (EU) 2015/2366 irányelv 67 4. cikkének 25. pontjában meghatározott pénzeszközeit saját számlára használják fel.

(3)A kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfelük pénzeszközeit haladéktalanul elhelyezik valamely központi banknál vagy hitelintézetnél.

A kriptoeszköz-szolgáltatók minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az ügyfelek központi banknál vagy hitelintézetnél tartott pénzeszközeit a kriptoeszköz-szolgáltató pénzeszközeinek tartására használt számláktól elkülönülten azonosítható számlán vagy számlákon tartsák.

(4)A kriptoeszköz-szolgáltató nyújthat az általa kínált kriptoeszköz-szolgáltatással kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatásokat, vagy igénybe vehet harmadik személyt ilyen szolgáltatás nyújtására, feltéve, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató vagy a harmadik személy az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 4. pontjában meghatározott pénzforgalmi intézmény.

(5)E cikk (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó azokra a kriptoeszköz-szolgáltatókra, amelyek a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmények vagy az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 4. pontjában meghatározott pénzforgalmi intézmények.

64. cikk
Panaszkezelési eljárás

(1)A kriptoeszköz-szolgáltatók hatékony és átlátható eljárásokat hoznak létre és tartanak fenn az ügyfelektől kapott panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából.

(2)A kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják, hogy ügyfeleik panaszaikat díjmentesen nyújthassák be.

(3)A kriptoeszköz-szolgáltatók kidolgozzák és az ügyfelek rendelkezésére bocsátják a panaszbejelentő űrlapot, és nyilvántartást vezetnek az összes kapott panaszról és az azokra válaszul hozott intézkedésekről.

(4)A kriptoeszköz-szolgáltatók időben és tisztességes módon kivizsgálják az összes panaszt, és a vizsgálat eredményéről észszerű időn belül tájékoztatják ügyfeleiket.

65. cikk
Az összeférhetetlenségek megelőzése, azonosítása, kezelése és közzététele

(1)A kriptoeszköz-szolgáltatók hatékony szabályokat tartanak fenn és alkalmaznak a köztük és a következők közötti összeférhetetlenségek megelőzése, azonosítása, kezelése és közzététele céljából:

(a)részvényeseik vagy irányítás révén a szolgáltatókhoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó személyek;

(b)vezetőik és alkalmazottaik;

(c)ügyfeleik, vagy egy ügyfél és egy másik ügyfél.

(2)A kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleik és lehetséges ügyfeleik számára közzéteszik az összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint a mérséklésükre tett lépéseket.

E közzétételt a kriptoeszköz-szolgáltatóknak honlapjukon, jól látható helyen kell megtenniük.

(3)A (2) bekezdésben említett közzétételnek – figyelembe véve az egyes ügyfelek jellegét – elég pontosnak kell lennie ahhoz, hogy minden ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon szolgáltatásról, amelyre nézve az összeférhetetlenség fennáll.

(4)A kriptoeszköz-szolgáltatók értékelik és legalább évente felülvizsgálják az összeférhetetlenségre vonatkozó politikájukat, és minden megfelelő intézkedést megtesznek az esetleges hiányosságok kezelésére.

66. cikk
Kiszervezés

(1)A kriptoeszköz-szolgáltatók, ha operatív funkciók ellátásához harmadik személyt vesznek igénybe, minden észszerű lépést megtesznek a további működési kockázat elkerülése érdekében. A kiszervezett tevékenységek tekintetében továbbra is teljes mértékben felelősek az e címben előírt kötelezettségeiknek való megfelelésért, és mindenkor biztosítaniuk kell a következő feltételek teljesülését:

(a)a kiszervezés nem eredményezi a kriptoeszköz-szolgáltatók felelősségének átruházását;

(b)a kiszervezés nem változtatja meg a kriptoeszköz-szolgáltatók és ügyfeleik közötti kapcsolatot, sem a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleikkel szembeni kötelezettségeit;

(c)a kiszervezés nem változtatja meg a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezésének feltételeit;

(d)a kiszervezésben részt vevő harmadik személyek együttműködnek a kriptoeszköz-szolgáltatók székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságával, és a kiszervezés nem akadályozza meg, hogy az említett illetékes hatóságok ellássák felügyeleti feladataikat, ideértve az e feladatkörök ellátásához szükséges megfelelő információkhoz való helyszíni hozzáférést;

(e)a kriptoeszköz-szolgáltatók rendelkeznek a nyújtott szolgáltatások minőségének értékeléséhez szükséges szakértelemmel és erőforrásokkal annak érdekében, hogy folyamatosan biztosítani tudják a kiszervezett funkciók hatékony felügyeletét és a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatok kezelését;

(f)a kriptoeszköz-szolgáltatók közvetlenül hozzáférnek a kiszervezett szolgáltatásokra vonatkozó információkhoz;

(g)a kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják, hogy a kiszervezésben részt vevő harmadik személyek megfeleljenek a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokban meghatározott standardoknak, amelyek akkor lennének alkalmazandók, ha a harmadik személyek székhelye az Unióban lenne.

A g) pont alkalmazásában a kriptoeszköz-szolgáltatók felelősek annak biztosításáért, hogy a (3) bekezdésben említett szerződés tartalmazza a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokban meghatározott előírásokat.

(2)A kriptoeszköz-szolgáltatók rendelkeznek a kiszervezésre vonatkozó szabályokkal, beleértve a vészhelyzeti terveket és a kilépési stratégiákat is.

(3)A kriptoeszköz-szolgáltatók írásbeli szerződést kötnek a kiszervezésben részt vevő bármely harmadik személlyel. Ez az írásbeli megállapodás meghatározza mind a kriptoeszköz-szolgáltatók, mind az érintett harmadik személyek jogait és kötelezettségeit, és lehetővé teszi az érintett kriptoeszköz-szolgáltatók számára a megállapodás felmondását.

(4)A kriptoeszköz-szolgáltatók és a harmadik személyek az illetékes hatóságok és az érintett hatóságok kérésére rendelkezésükre bocsátják mindazon információkat, amelyek alapján azok értékelhetik, hogy a kiszervezett tevékenységek megfelelnek-e az e címben foglalt követelményeknek.

3. fejezet: Az adott típusú kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettségek

67. cikk
Kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelés és adminisztráció

(1)A kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelésre és adminisztrációra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók a feladataikat és felelősségi köreiket meghatározó megállapodást kötnek ügyfeleikkel. A megállapodásba legalább a következőket bele kell foglalni:

(a)a megállapodás részes feleinek személyazonossága;

(b)a nyújtott szolgáltatás jellege és a szolgáltatás leírása;

(c)a kriptoeszköz-szolgáltató és az ügyfél közötti kommunikáció módja, beleértve az ügyfél hitelesítési rendszerét;

(d)a kriptoeszköz-szolgáltató által használt biztonsági rendszerek leírása;

(e)a kriptoeszköz-szolgáltató által felszámított díjak;

(f)a megállapodásra alkalmazandó jog.

(2)A kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelésre és adminisztrációra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók nyilvántartást vezetnek az egyes ügyfelek nevében nyitott, az ügyfél kriptoeszközökkel kapcsolatos jogait megtestesítő pozíciókról. A kriptoeszköz-szolgáltatók a lehető leghamarabb rögzítik az említett nyilvántartásban az ügyfeleik utasításai alapján bekövetkező mozgásokat. Belső eljárásaiknak biztosítaniuk kell, hogy a kriptoeszközök nyilvántartását befolyásoló minden mozgást az ügyfél pozíció-nyilvántartásában rendszeresen rögzített ügylet támasszon alá.

(3)A kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelésre és adminisztrációra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók belső szabályokat és eljárásokat tartalmazó letétkezelési szabályzatot dolgoznak ki az ilyen kriptoeszközök vagy a kriptoeszközökhöz való hozzáférést biztosító eszközök, például kriptográfiai kulcsok letéti őrzéséhez vagy ellenőrzéséhez.

E szabályoknak és eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató ne veszíthesse el az ügyfelek kriptoeszközeit vagy az ezen eszközökhöz kapcsolódó jogokat csalás, kiberfenyegetés vagy gondatlanság következtében. 

(4)Adott esetben a kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelésre és adminisztrációra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatóknak meg kell könnyíteniük a kriptoeszközökhöz kapcsolódó jogok gyakorlását. Az ügyfél pozíció-nyilvántartásában a lehető leghamarabb rögzíteni kell minden olyan eseményt, amely valószínűleg ügyféljogot keletkeztet vagy módosít.

(5)A kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelésre és adminisztrációra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók legalább háromhavonta és az érintett ügyfél kérésére minden esetben rendelkezésre bocsátják a nevében nyilvántartott kriptoeszközökre vonatkozó pozíciókimutatást. A pozíciókimutatást tartós adathordozón kell rendelkezésre bocsátani. A pozíciókimutatásnak tartalmaznia kell az érintett kriptoeszközök megnevezését, egyenlegét, értékét és a szóban forgó időszakban lebonyolított kriptoeszköz-forgalmat.

A kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelésre és adminisztrációra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók a lehető leghamarabb minden szükséges információval ellátják ügyfeleiket az olyan kriptoeszköz-műveletek kapcsán, amelyek az ügyfél közreműködését igénylik.

(6)A kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelésre és adminisztrációra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják, hogy az ügyfeleik nevében tartott kriptoeszközök vagy az e kriptoeszközökhöz való hozzáférést biztosító eszközök a lehető leghamarabb visszakerüljenek az érintett ügyfelekhez.

(7)A kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelésre és adminisztrációra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók az ügyfeleik nevében tartott eszközöket elkülönítik saját eszközállományuktól. Biztosítaniuk kell, hogy a DLT keretében ügyfeleik kriptoeszközeit a saját kriptoeszközeikhez használt címektől elkülönített címeken tartsák.

(8)A kriptoeszközökre vonatkozó, harmadik személy nevében történő letétkezelésre és adminisztrációra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók az elvesztett kriptoeszközök piaci értékének erejéig felelősséget vállalnak ügyfeleik felé a kriptoeszközök működési hiba vagy feltörés miatt bekövetkező elvesztése esetében.

68. cikk
Kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése  

(1)A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók meghatározzák a kereskedési platform működési szabályait. Ezeknek a működési szabályoknak magukban kell foglalniuk legalább a következőket:

(a)a kriptoeszközök kereskedési platformra történő bevezetése előtt alkalmazott követelmények, átvilágítási és jóváhagyási eljárások meghatározása;

(b)adott esetben a kizárási kategóriák, vagyis azon kriptoeszköz-típusok meghatározása, amelyek nem vezethetők be a kereskedési platformon;

(c)a kriptoeszközök kereskedési platformra való bevezetésére vonatkozó szabályok, eljárások és adott esetben díjak meghatározása;

(d)a kereskedési tevékenységekben való részvétel olyan objektív és arányos kritériumainak meghatározása, amelyek elősegítik a kereskedni kívánó ügyfelek kereskedési platformhoz való tisztességes és nyílt hozzáférését;

(e)a tisztességes és szabályos kereskedést biztosító követelmények meghatározása;

(f)a kriptoeszközök platformon maradásához teljesítendő feltételek meghatározása, ideértve a likviditási küszöbértékeket és az időszakos közzétételi követelményeket;

(g)azon feltételek meghatározása, amelyek mellett a kriptoeszközökkel folytatott kereskedés felfüggeszthető;

(h)a kriptoeszköz-ügyletek és fiat valutában lebonyolított ügyletek hatékony kiegyenlítésének biztosítását szolgáló eljárások meghatározása.

Az a) pont alkalmazásában a működési szabályoknak egyértelműen meg kell határozniuk, hogy kriptoeszköz nem vezethető be a kereskedési platformon, amennyiben nem tettek közzé kriptoeszköz-alapdokumentumot, kivéve, ha a kriptoeszközre a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott mentesség vonatkozik.

A kriptoeszköz bevezetését megelőzően a kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják, hogy a kriptoeszköz megfeleljen a kereskedési platform szabályainak, és értékelik a szóban forgó kriptoeszköz minőségét. A kriptoeszköz minőségének értékelésekor a kereskedési platformnak figyelembe kell vennie a kibocsátó és az eszközfejlesztő csapat tapasztalatát, korábbi eredményeit és hírnevét. A kereskedési platformnak értékelnie kell azon kriptoeszközök minőségét is, amelyek a 4. cikk (2) bekezdése szerinti mentességben részesülnek.

A kriptoeszköz-kereskedési platform működési szabályainak meg kell tiltaniuk a beépített anonimizálási funkcióval rendelkező kriptoeszközök bevezetését, kivéve, ha a kriptoeszközök birtokosait és azok korábbi ügyleteit a kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók vagy az illetékes hatóságok azonosítani tudják.

(2)Az (1) bekezdésben említett működési szabályokat a székhely szerinti tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni. A működési szabályokat közzé kell tenni az érintett kriptoeszköz-szolgáltató honlapján.

(3)A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók nem kereskedhetnek saját számlára az általuk működtetett kriptoeszköz-kereskedési platformon, még akkor sem, ha engedéllyel rendelkeznek kriptoeszközök fiat valutára vagy más kriptoeszközökre történő átváltására.

(4)A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és intézkedésekkel rendelkeznek annak biztosítására, hogy kereskedési rendszereik:

(a)reziliensek;

(b)elegendő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős piaci stresszhelyzetben biztosítani tudják a szabályos kereskedést;

(c)vissza tudják utasítani az olyan megbízásokat, amelyek meghaladják az előre meghatározott mennyiségi vagy árküszöböt, vagy egyértelműen tévesek;

(d)teljes körű tesztelésen estek át az a), b) és c) pontban foglalt feltételek teljesülésének biztosítása érdekében;

(e)hatékony üzletmenet-folytonossági mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek a kereskedési rendszer meghibásodása esetén is biztosítják szolgáltatásaik folyamatosságát.

(5)A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók nyilvánosságra hozzák a kriptoeszköz-kereskedési platform rendszerein keresztül a kriptoeszközökre meghirdetett vételi és eladási árakat, valamint a szóban forgó árakhoz tartozó kereskedési mennyiséget. Az érintett kriptoeszköz-szolgáltatók ezeket az információkat a kereskedési idő alatt folyamatosan elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(6)A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk a kereskedési platformjukon forgalmazott kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek árát, volumenét és időpontját. Az ilyen ügyletek részleteit a valós időhöz technikailag lehetséges legközelebbi időpontban kell nyilvánosságra hozniuk.

(7)A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók az (5) és (6) bekezdésnek megfelelően nyilvánosságra hozott információkat észszerű üzleti alapon a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják, és biztosítják az azokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést. Ezeket az információkat a közzététel után 15 perccel, díjmentesen, számítógéppel olvasható formátumban hozzáférhetővé kell tenni, legalább 2 évig biztosítva hozzáférhetőségüket.

(8)A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók a DLT keretében az ügylet kereskedési platformon történő lebonyolításának napján végrehajtják a kriptoeszköz-ügylet végleges kiegyenlítését.

(9)A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják díjstruktúráik átláthatóságát, tisztességességét és megkülönböztetésmentességét, és azt, hogy azok ne hassanak ösztönzőleg megbízások oly módon történő elhelyezésére, módosítására vagy törlésére, illetőleg ügyletek oly módon történő lebonyolítására, ami hozzájárul rendellenes kereskedési feltételek vagy a VI. cím szerinti piaci visszaélés kialakulásához.

(10)A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók rendelkeznek olyan erőforrásokkal és tartalékrendszerekkel, amelyek biztosítják, hogy bármikor adatot tudjanak szolgáltatni illetékes hatóságuknak.

69. cikk
Kriptoeszközök fiat valutára vagy más kriptoeszközökre történő átváltása

(1)A kriptoeszközök fiat valutára vagy más kriptoeszközre való átváltására engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók megkülönböztetésmentes üzletpolitikát alakítanak ki, amely kiterjed mindenekelőtt arra, hogy milyen ügyfelekkel kívánnak ügyletet lebonyolítani, és hogy az ügyfeleknek milyen feltételeknek kell megfelelniük.

(2)A kriptoeszközök fiat valutára vagy más kriptoeszközre való átváltására engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók közzéteszik a kriptoeszközök rögzített árát vagy az általuk a kriptoeszköz fiat valutára vagy más kriptoeszközre való átváltásához javasolt árat meghatározó módszert.

(3)A kriptoeszközök fiat valutára vagy más kriptoeszközre való átváltására engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók az ügyfelek megbízásait az azok kézhezvételének időpontjában feltüntetett árakon hajtják végre.

(4)A kriptoeszközök fiat valutára vagy más kriptoeszközre való átváltására engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók nyilvánosságra hozzák a megbízások részleteit és az általuk végrehajtott ügyleteket, beleértve az ügyletek volumenét és árait.

70. cikk
Kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő végrehajtása

(1)A kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő végrehajtására engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók a megbízások végrehajtása során minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el, figyelembe véve a végrehajtás szempontjából lényeges tényezőket, így az árat, a költségeket, a gyorsaságot, a végrehajtás és a kiegyenlítés valószínűségét, a nagyságrendet, a jelleget vagy bármely más, a megbízás végrehajtása szempontjából jelentős megfontolást, kivéve, ha az érintett kriptoeszköz-szolgáltató az ügyfelei által kapott konkrét utasítások alapján hajtja végre a megbízást.

(2)A (2) bekezdésnek való megfelelés biztosítása érdekében a kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő végrehajtására engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók hatékony végrehajtási mechanizmust alakítanak ki és hajtanak végre. Mindenekelőtt a megbízások végrehajtására vonatkozó olyan politikát dolgoznak ki és hajtanak végre, amely lehetővé teszi, hogy ügyfélmegbízásaik végrehajtása során a lehető legjobb eredményt érjék el. A megbízások végrehajtására vonatkozó politikának mindenekelőtt biztosítania kell az ügyfélmegbízások azonnali, tisztességes és gyors teljesítését és meg kell akadályoznia, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók személyzete visszaéljen az ügyfelek megbízásaihoz kapcsolódó információkkal.

(3)A kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő végrehajtására engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók megfelelő és egyértelmű tájékoztatást nyújtanak ügyfeleiknek a megbízások végrehajtására vonatkozó politikájukról és annak bármely jelentős változásáról.

71. cikk
Kriptoeszközök elhelyezése

(1)A kriptoeszközök elhelyezésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók a szerződéskötést megelőzően a következő információkat közlik a kibocsátókkal vagy a nevükben eljáró bármely harmadik személlyel:

(a)az elhelyezés tervezett típusa, többek között minimális vételi garancia megléte;

(b)a javasolt művelettel összefüggő szolgáltatáshoz kapcsolódó tranzakciós díjak összegének feltüntetése;

(c)a javasolt művelet tervezett időzítése, végrehajtása és ára;

(d)a megcélzott vevőkre vonatkozó információk.

A kriptoeszközök elhelyezésére engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók a kriptoeszközök elhelyezését megelőzően megszerzik a kibocsátók vagy a nevükben eljáró bármely harmadik személy beleegyezését az a)–d) pont tekintetében.

(2)Az összeférhetetlenségre vonatkozó, 65. cikk szerinti szabályoknak konkrét és megfelelő eljárásokat kell tartalmazniuk a következő helyzetekből eredő összeférhetetlenségek megelőzésére, nyomon követésére, kezelésére és esetleges nyilvánosságra hozatalára:

(a)a kriptoeszköz-szolgáltatók saját ügyfeleiknél helyezik el a kriptoeszközöket;

(b)a kriptoeszközök elhelyezéséhez javasolt ár túlzottan magas vagy túlzottan alacsony.

72. cikk
Megbízások harmadik személy nevében történő fogadása és továbbítása

(1)A megbízások harmadik személy nevében történő fogadására és továbbítására engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók olyan eljárásokat és mechanizmusokat alakítanak ki és hajtanak végre, amelyek biztosítják az ügyfélmegbízások azonnali és megfelelő továbbítását a kriptoeszköz-kereskedési platformon történő végrehajtás céljából vagy egy másik kriptoeszköz-szolgáltató számára.

(2)A megbízások harmadik személy nevében történő fogadására és továbbítására engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók nem fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli juttatást annak ellentételezéséül, hogy az ügyfél megbízásait egy meghatározott kriptoeszköz-kereskedési platformra vagy egy másik kriptoeszköz-szolgáltatóhoz irányítják.

(3)A megbízások harmadik személy nevében történő fogadására és továbbítására engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók nem élhetnek vissza a függőben lévő ügyfélmegbízásokra vonatkozó információkkal, és meg kell tenniük minden észszerű lépést annak megakadályozása érdekében, hogy alkalmazottaik visszaéljenek az ilyen információkkal.

73. cikk
Kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás

(1)A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadásra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók felmérik a kriptoeszközöknek az ügyfelek igényeivel való összeegyeztethetőségét, és csak abban az esetben javasolhatják kriptoeszköz vásárlását, ha az az ügyfél érdekében áll.

(2)A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadásra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók biztosítják, hogy a kriptoeszközökkel vagy kriptoeszköz-szolgáltatással kapcsolatban a nevükben tanácsot adó vagy információt nyújtó természetes személyek birtokában vannak a kötelezettségük teljesítéséhez szükséges ismereteknek és szakértelemnek.

(3)Az (1) bekezdésben említett értékelés céljából a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadásra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók információt kérnek az ügyfél vagy potenciális ügyfél kriptoeszközökkel kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, céljairól, pénzügyi helyzetéről, így veszteségviselési képességéről, valamint a kriptoeszköz-vásárlásban rejlő kockázatokkal kapcsolatos alapvető ismereteiről.

A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadásra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók figyelmeztetik ügyfeleiket, hogy a kriptoeszközök értéke azok kereskedelemképessége miatt ingadozhat.

(4)A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadásra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók olyan szabályzatot és eljárásokat dolgoznak ki, tartanak fenn és hajtanak végre, amelyek lehetővé teszik számukra minden ahhoz szükséges információ beszerzését és vizsgálatát, hogy ügyfeleik számára el tudják végezni ezt az értékelést. Észszerű lépéseket kell tenniük az ügyfeleiktől vagy lehetséges ügyfeleiktől begyűjtött információk megbízhatóságának biztosítására.

(5)Ha az ügyfelek nem tájékoztatják a kriptoeszköz-szolgáltatókat a (4) bekezdésben előírtaknak megfelelően, vagy ha a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadásra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók a (4) bekezdés szerint kapott információk alapján úgy vélik, hogy az ügyfelek vagy leendő ügyfelek nem rendelkeznek elegendő ismerettel, a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadásra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók tájékoztatják ezeket az ügyfeleket arról, hogy a kriptoeszközök, vagy a kriptoeszköz-szolgáltatások esetleg nem megfelelőek számukra, és figyelmeztetést kell kiadniuk a kriptoeszközökkel kapcsolatos kockázatokról. Ebben a kockázati figyelmeztetésben egyértelműen közölni kell, hogy fennáll a kockázata annak, hogy az ügyfél a kriptoeszközre átváltott teljes összeget elveszti. Az ügyfeleknek kifejezetten el kell ismerniük, hogy megkapták és megértették az érintett kriptoeszköz-szolgáltató által adott figyelmeztetést.

(6)A kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadásra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók az (1) bekezdés szerinti kezdeti értékelést követően kétévente minden egyes ügyfél esetében felülvizsgálják az említett bekezdés szerinti értékelést.

(7)Az (1) bekezdésben említett értékelés elvégzését követően a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadásra engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók a tanácsokat összefoglaló jelentést bocsátanak az ügyfelek rendelkezésére. A jelentést tartós adathordozón kell elkészíteni és továbbítani az ügyfelek számára. A jelentésnek ki kell terjednie legalább a következőkre:

(a)az ügyfelek szükségletei és igényei;

(b)a tanácsadás főbb elemei.

4. fejezet: Részesedésszerzés kriptoeszköz-szolgáltatóban

74. cikk
A kriptoeszköz-szolgáltatóban való tervezett részesedésszerzés értékelése

(1)Minden olyan természetes vagy jogi személynek, vagy összehangoltan fellépő több ilyen személynek („a részesedést szerezni kívánó személy”), aki vagy amely döntést hozott befolyásoló részesedésnek egy kriptoeszköz-szolgáltatóban való közvetlen vagy közvetett megszerzésére vagy ilyen befolyásoló részesedésnek egy kriptoeszköz-szolgáltatóban való közvetlen vagy közvetett további növelésére, aminek eredményeképpen szavazati jogainak vagy birtokolt tőkerészesedésének aránya elérné vagy meghaladná a 10 %-ot, 20 %-ot, 30 %-ot vagy 50 %-ot vagy a kriptoeszköz-szolgáltató a leányvállalatává válna („szándékolt részesedésszerzés”), értesítenie kell erről a szóban forgó kriptoeszköz-szolgáltató illetékes hatóságát, megadva a megszerezni kívánt részesedés nagyságát, továbbá a 75. cikk (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság által elfogadott szabályozástechnikai standardokban előírt információkat.

(2)Minden olyan természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely döntést hozott egy kriptoeszköz-szolgáltatóban fennálló befolyásoló részesedésének közvetlen vagy közvetett elidegenítéséről (a továbbiakban: a részesedést elidegeníteni kívánó személy), erről – a részesedés nagyságának megjelölésével – először írásban értesítenie kell az illetékes hatóságot. E személynek hasonlóképpen értesítenie kell az illetékes hatóságot akkor is, ha befolyásoló részesedésének oly mértékű csökkentéséről döntött, hogy ezáltal szavazati jogának vagy az általa birtokolt tőkerészesedésnek az aránya 10 %, 20 %, 30 % vagy 50 % alá csökkenne, vagy a kriptoeszköz-szolgáltató megszűnne leányvállalata lenni.

(3)Az illetékes hatóságok azonnal, és minden esetben az (1) bekezdésben előírt értesítés átvételét követő két munkanapon belül írásban visszaigazolják annak átvételét a részesedést szerezni kívánó személy felé.

(4)Az illetékes hatóságok a (3) bekezdésben említett írásos átvételi elismervény keltétől számított hatvan munkanapon belül értékelik az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést és a Bizottság által a 75. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardokban előírt információkat.

Az értesítés átvételének elismerésekor az illetékes hatóságok tájékoztatják az (1) bekezdésben említett személyeket arról, hogy mikorra készül el a végleges értékelés.

(5)A (4) bekezdés első albekezdésében említett értékelés elvégzése során az illetékes hatóságok az értékelés elvégzéséhez szükséges további információt kérhetnek az (1) bekezdésben említett személyektől. Ezt a kérést az értékelés véglegesítése előtt, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett írásbeli átvételi elismervény keltétől számított 50. munkanapon kell benyújtani. Az információkérést írásban, a szükséges kiegészítő információk megnevezésével kell megtenni.

Az illetékes hatóságok az e bekezdés első albekezdésében említett kiegészítő információk kézhezvételéig, de legfeljebb 20 munkanapra megszakítják a (4) bekezdés első albekezdésében említett értékelést. Az illetékes hatóságok esetleges – az információ kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérése nem járhat az értékelés újabb megszakításával.

Az illetékes hatóságok az e bekezdés második albekezdésében említett megszakítást legfeljebb 30 munkanapra meghosszabbíthatják, amennyiben az (1) bekezdésben említett személy az Unión kívül található vagy harmadik ország szabályozása alá tartozik.

(6)Azon illetékes hatóságok, amelyek az értékelés befejezését követően úgy döntenek, hogy ellenzik az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést, erről két munkanapon belül, de a (4) bekezdés második albekezdésében említett – adott esetben az (5) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpont előtt értesítik az (1) bekezdésben említett személyeket. Az értesítésben meg kell adni e döntés indokait.

(7)Amennyiben az illetékes hatóságok nem ellenzik az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzést a (4) bekezdés második albekezdésében említett – adott esetben az (5) bekezdés második és harmadik albekezdésével összhangban meghosszabbított – időpontig, a szándékolt részesedésszerzést vagy a szándékolt elidegenítést jóváhagyottnak kell tekinteni.

(8)Az illetékes hatóság megszabhatja az (1) bekezdésben említett szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatja.

75. cikk
A kriptoeszköz-szolgáltatóban való szándékolt részesedésszerzés értékelésének tartalma

(1)A 74. cikk (4) bekezdésében említett értékelés során az illetékes hatóságok a következő kritériumok alapján értékelik a 74. cikk (1) bekezdésében említett személyek alkalmasságát és a szándékolt részesedésszerzés pénzügyi stabilitását:

(a)a 74. cikk (1) bekezdésében említett személyek hírneve;

(b)a szándékolt részesedésszerzés vagy elidegenítés eredményeképpen a kriptoeszköz-szolgáltató üzleti tevékenységét irányító bármely személy hírneve és szakmai tapasztalata;

(c)a 74. cikk (1) bekezdésében említett személyek pénzügyi stabilitása, mindenekelőtt a részesedésszerzés tárgyát képező kriptoeszköz-szolgáltatóban folytatott és tervezett üzleti tevékenység típusával kapcsolatban;

(d)a kriptoeszköz-szolgáltató képes lesz-e teljesíteni és képes-e folyamatosan teljesíteni e cím rendelkezéseit;

(e)a szándékolt részesedésszerzéssel összefüggésben feltételezhető-e, hogy pénzmosásra vagy terrorizmusfinanszírozásra, illetőleg ezek kísérletére kerül vagy került sor az (EU) 2015/849 irányelv 1. cikke értelmében, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát.

(2)Az illetékes hatóságok csak akkor ellenezhetik a szándékolt részesedésszerzést, ha erre az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján észszerű okuk van, vagy ha a 74. cikk (4) bekezdésének megfelelően nyújtott információ hiányos vagy téves.

(3)A tagállamok nem szabhatnak előzetes feltételeket a megszerzendő részesedés nagysága tekintetében, és nem engedélyezhetik illetékes hatóságaik számára a szándékolt részesedésszerzésnek a piac gazdasági igényei alapján való vizsgálatát.

(4)Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a 74. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett értékelés elvégzéséhez szükséges és a 74. cikk (1) bekezdésében említett értesítés időpontjában az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk kimerítő jegyzékének megállapítása céljából. Az előírt információknak a prudenciális értékelés szempontjából relevánsaknak, továbbá arányosnak kell lenniük, és igazodniuk kell a 74. cikk (1) bekezdésében említett személyek és szándékolt részesedésszerzés jellegéhez.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

VI. CÍM: A kriptoeszközökkel kapcsolatos piaci visszaélés megakadályozása

76. cikk 
A piaci visszaélésre vonatkozó szabályok hatálya

Az e címben meghatározott tilalmak és követelmények bármely személy minden olyan cselekményére alkalmazandók, amely engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató által működtetett kriptoeszköz-kereskedési platformra bevezetett kriptoeszközökkel vagy olyan kriptoeszközökkel kapcsolatos, amelyekre vonatkozóan ilyen kereskedési platformra történő bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be.

77. cikk 
Bennfentes információk közzététele

(1)A kriptoeszköz-kibocsátók haladéktalanul tájékoztatják a nyilvánosságot az őket érintő bennfentes információról oly módon, ami lehetővé teszi, hogy a nyilvánosság könnyen hozzáférhessen az információhoz, és teljes körűen, megfelelően és időben értékelhesse azt.

(2)A kriptoeszköz-kibocsátók saját felelősségükre késleltethetik a bennfentes információ közzétételét, feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül:

(a)az azonnali közzététel valószínűleg sértené a kibocsátók jogos érdekeit;

(b)a közzététel késleltetése a nyilvánosság számára vélhetően nem félrevezető,

(c)a kibocsátók biztosítani tudják az információk bizalmas kezelését.

78. cikk 
A bennfentes kereskedelem tilalma

(1)Senki nem használhat fel kriptoeszközökre vonatkozó bennfentes információt közvetlenül vagy közvetve kriptoeszközök megszerzésére, illetve elidegenítésére, a saját javára vagy harmadik személy javára.

(2)A kriptoeszközökre vonatkozó bennfentes információkkal rendelkező személy:

(a)nem tanácsolhatja e bennfentes információ alapján másik személynek azt, hogy olyan kriptoeszközöket szerezzen meg vagy idegenítsen el, amelyekre az információ vonatkozik, vagy nem bírhatja rá a másik személyt ezek megszerzésére vagy elidegenítésére;

(b)nem tanácsolhatja e bennfentes információ alapján másik személynek azt, hogy olyan kriptoeszközökre vonatkozó megbízást vonjon vissza vagy módosítson, amelyekre az információ vonatkozik, vagy nem bírhatja rá a másik személyt ezek visszavonására vagy módosítására.

79. cikk 
Bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalma

A bennfentes információval rendelkező személy nem adhatja át más személynek a szóban forgó információt, kivéve ha arra munkaviszony, valamely foglalkozás vagy meghatározott feladatok szokásos teljesítése keretében kerül sor.

80. cikk 
A piaci manipuláció tilalma

(1)Tilos minden piaci manipuláció, ideértve az alábbi tevékenységek bármelyikét:

(a)amennyiben az ügyletet kötő, vételi vagy eladási megbízást adó, vagy bármely más magatartást tanúsító személy nem bizonyítja, hogy az ilyen ügylet, megbízás vagy magatartás indokai jogszerűek, az olyan ügyletkötés, vételi vagy eladási megbízás, vagy bármely más magatartás, amely:

i. hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, vagy valószínűleg adhat a kriptoeszköz kínálatáról, keresletéről vagy áráról;

ii. a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzíti, vagy valószínűleg rögzítheti egy vagy több kriptoeszköz árát.

(b)olyan ügyletkötés, vételi vagy eladási megbízás, vagy bármely más tevékenység vagy magatartás, amely egy vagy több kriptoeszköz árát érinti vagy valószínűleg érintheti, és amelynek során fiktív eszköz igénybevételére, a megtévesztés vagy félrevezetés egyéb formájára kerül sor;

(c)olyan információk vagy híresztelések terjesztése a médiában – többek között az interneten – vagy bármilyen más módon, amelyek hamis vagy félrevezető jelzéseket adnak vagy valószínűleg adhatnak valamely kriptoeszköz kínálatáról, keresletéről vagy áráról, illetve a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzítik, vagy valószínűleg rögzíthetik egy vagy több kriptoeszköz árát, és a terjesztő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információ hamis vagy félrevezető.

(2)Piaci manipulációnak minősülnek többek között az alábbi magatartási formák:

(a)valamely kriptoeszköz kínálata vagy kereslete tekintetében erőfölény biztosítása, ami közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy eladási árak rögzítését vagy más tisztességtelen kereskedési feltételek kialakítását eredményezi, vagy valószínűleg azt eredményezheti;

(b)megbízás adása kriptoeszköz-kereskedési platform részére, továbbá a megbízás visszavonása vagy módosítása, bármely rendelkezésre álló kereskedési eszköz útján, ami az (1) bekezdés a) pontjában említett hatás valamelyikét fejti ki a következők révén:

i. a kriptoeszköz-kereskedési platform működésének megszakítása vagy késleltetése, vagy olyan tevékenység folytatása, amely valószínűleg ilyen hatással jár;

ii. annak megnehezítése mások számára, hogy a kriptoeszköz-kereskedési platformon a valós megbízásokat azonosíthassák, vagy olyan tevékenység folytatása, amely valószínűleg ilyen hatással jár, például olyan megbízások adása révén, amelyek a kriptoeszköz-kereskedési platform szokásos működésének megzavarásával járnak;

iii. hamis vagy félrevezető benyomás keltése valamely kriptoeszköz kínálatát, keresletét vagy árát illetően, különösen tendenciaindító vagy -erősítő megbízások adásával vagy valószínűleg ilyen hatással járó tevékenység folytatásával;

(c)kriptoeszközre vonatkozó vélemény eseti vagy rendszeres kinyilvánítása a hagyományos vagy az elektronikus tömegtájékoztatásban, ha a véleményt adó személy előzőleg állást foglalt a kérdéses kriptoeszköz vonatkozásában, és utóbb az általa kinyilvánított véleménynek a kriptoeszközre adott egyéb ajánlati árakra gyakorolt hatását kihasználva tesz szert haszonra anélkül, hogy egyidejűleg megfelelően és eredményesen nyilvánosságra hozta volna ezt az összeférhetetlenséget.

VII. cím: Illetékes hatóságok, az EBH és az ESMA

1. fejezet: Az illetékes hatóságok hatásköre és együttműködés az illetékes hatóságok, az EBH és az ESMA között

81. cikk
Az illetékes hatóságok

(1)A tagállamok kijelölik az e rendeletben előírt feladatok és kötelezettségek végrehajtásáért felelős illetékes hatóságokat és erről tájékoztatják az EBH-t és az ESMA-t.

(2)Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdés alapján egynél több illetékes hatóságot jelölnek ki, meg kell határozniuk az egyes hatóságok feladatait, és közülük egyet ki kell jelölniük az illetékes hatóságok közötti, valamint az EBH-val és az ESMA-val folytatandó, határokon átnyúló közigazgatási együttműködés egyedüli kapcsolattartó pontjaként.

(3)Az ESMA a honlapján közzéteszi az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóságok listáját.

82. cikk
Az illetékes hatóságok hatásköre

(4)Az e rendelet II., III., IV. és V. címe szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – legalább a következő felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek:

(a)előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók és a felettük ellenőrzést gyakorló vagy általuk ellenőrzött természetes vagy jogi személyek számára, hogy információkat és dokumentumokat bocsássanak rendelkezésre;

(b)előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók vezető testületének tagjai számára információk rendelkezésre bocsátását;

(c)felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy függesszék fel – a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

(d)megtilthatják a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették;

(e)a fogyasztók védelmének, illetőleg a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közzétehetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy tegye közzé – az összes lényeges információt, amely hatással lehet a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására;

(f)közzétehetik a tényt, hogy egy kriptoeszköz-szolgáltató nem teljesíti a kötelezettségeit;

(g)felfüggeszthetik – vagy előírhatják a kriptoeszköz-szolgáltató számára, hogy függessze fel – a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását, ha az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató helyzete következtében a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtása hátrányosan befolyásolná a fogyasztók érdekeit;

(h)átruházhatják a meglévő szerződéseket egy másik kriptoeszköz-szolgáltatóra az ügyfelek és az átvevő kriptoeszköz-szolgáltató beleegyezésével, amennyiben a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyét az 56. cikk alapján visszavonták;

(i)ha okkal feltételezhető, hogy valamely személy engedély nélkül nyújt kriptoeszköz-szolgáltatást, információkat és dokumentumokat kérhetnek be a szóban forgó személytől;

(j)ha okkal feltételezhető, hogy valamely személy engedély nélkül bocsát ki eszközalapú tokeneket vagy elektronikuspénz-tokeneket, információkat és dokumentumokat kérhetnek be a szóban forgó személytől;

(k)sürgős esetekben, amikor okkal feltételezhető, hogy valamely személy engedély nélkül nyújt kriptoeszköz-szolgáltatást, előzetes figyelmeztetés vagy határidő kitűzése nélkül elrendelhetik a tevékenység azonnali beszüntetését;

(l)előírhatják a kriptoeszközök – többek között eszközalapú tokenek és elektronikuspénz-tokenek – kibocsátói, vagy a kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetést kérő személyek, valamint a felettük ellenőrzést gyakorló vagy általuk ellenőrzött személyek számára, hogy információkat vagy dokumentumokat bocsássanak rendelkezésre;

(m)előírhatják a kriptoeszközök – többek között eszközalapú tokenek és elektronikuspénz-tokenek – kibocsátói, vagy az ilyen kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését kérő személyek vezető testületének tagjai számára információk rendelkezésre bocsátását;

(n)amennyiben a fogyasztók védelme vagy a pénzügyi stabilitás érdekében szükséges, előírhatják a kriptoeszközök – többek között eszközalapú tokenek és elektronikuspénz-tokenek – kibocsátói számára, hogy foglaljanak további információkat kriptoeszköz-alapdokumentumukba;

(o)felfüggeszthetik a kriptoeszközökre – többek között eszközalapú tokenekre és elektronikuspénz-tokenekre – vonatkozó nyilvános ajánlattételt vagy azok kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

(p)megtilthatják a kriptoeszközökre – többek között eszközalapú tokenekre és elektronikuspénz-tokenekre – vonatkozó nyilvános ajánlattételt vagy kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették vagy észszerű indokkal feltételezhető, hogy meg fogják sérteni;

(q)felfüggeszthetik – vagy előírhatják valamely kriptoeszköz-kereskedési platform számára, hogy függessze fel – a kriptoeszközök – többek között eszközalapú tokenek vagy elektronikuspénz-tokenek – kereskedését esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

(r)megtilthatják a kriptoeszközök – többek között eszközalapú tokenek vagy elektronikuspénz-tokenek – kriptoeszköz-kereskedési platformon történő kereskedését, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették;

(s)közzétehetik a tényt, hogy a kriptoeszközök – többek között eszközalapú tokenek és elektronikuspénz-tokenek – valamely kibocsátója vagy a kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetést kérő személy nem teljesíti a kötelezettségeit;

(t)a fogyasztók védelme, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közzétehetik – vagy előírhatják a kriptoeszközök, többek között eszközalapú tokenek és elektronikuspénz-tokenek, kibocsátója számára, hogy tegye közzé – az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvános ajánlattételre kerülő vagy kriptoeszköz-kereskedési platformra bevezetett kriptoeszközök értékelésére;

(u)felfüggeszthetik – vagy előírhatják az érintett kriptoeszköz-kereskedési platform számára, hogy függessze fel – a kriptoeszközök, többek között eszközalapú tokenek és elektronikuspénz-tokenek kereskedését, ha úgy ítélik meg, hogy a kibocsátó helyzete következtében a kereskedés hátrányosan befolyásolná a fogyasztók érdekeit;

(v)sürgős esetekben, amikor okkal feltételezhető, hogy valamely személy engedély nélkül bocsát ki eszközalapú tokent vagy elektronikuspénz-tokent, vagy a 7. cikknek megfelelően bejelentett kriptoeszköz-alapdokumentum nélkül bocsát ki kriptoeszközt, előzetes figyelmeztetés vagy határidő kitűzése nélkül elrendelhetik a tevékenység azonnali beszüntetését;

(w)előírhatják bármely olyan gyakorlat ideiglenes beszüntetését, amelyet az illetékes hatóság e rendelettel ellentétesnek ítél;

(x)helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken, és e célból bizonyos helyiségekbe beléphetnek, hogy dokumentumokhoz és bármilyen formátumú adatokhoz férjenek hozzá, amennyiben fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy ott az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő olyan dokumentumok és adatok találhatók, amelyek relevánsak lehetnek e rendelet megsértésének bizonyításához.

A 2009/110/EK irányelvet átültető nemzeti jog alapján az érintett illetékes hatóságokra ruházott hatáskörök nem érintik az elektronikuspénz-kibocsátókkal kapcsolatban gyakorolt felügyeleti és vizsgálati hatásköröket.

(5)Az e rendelet VI. címe szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóságok – a nemzeti joggal összhangban – az (1) bekezdésben felsorolt hatáskörök mellett legalább az alábbi felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek:

(a)hozzáférhetnek bármely dokumentumhoz és adathoz, függetlenül azok formájától, és azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;

(b)tájékoztatást kérhetnek bármely személytől vagy felszólíthatnak bármely személyt tájékoztatás megadására, ideértve az érintett megbízások közvetítésének és az érintett ügyletek lebonyolításának egyes szakaszaiban részt vevő személyeket és e személyek munkahelyi elöljáróit is, továbbá információszerzés céljából szükség szerint beidézhetik és meghallgathatják e személyeket;

(c)beléphetnek természetes és jogi személyek helyiségeibe és területére dokumentumok és bármilyen formátumú adatok lefoglalása érdekében, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyához kapcsolódó dokumentumok vagy adatok az e rendeletet sértő bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció bizonyítása szempontjából lényegesek lehetnek;

(d) nyomozást kezdeményezhetnek;

(e)bekérhetik távközlési szolgáltató meglévő adatforgalmi nyilvántartását, amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi, ha alapos okkal feltételezhető, hogy jogsértés történt, illetve ezek a nyilvántartások a 77., 78., 79. és 80. cikk megsértésének kivizsgálása szempontjából lényegesek lehetnek;

(f)indítványozhatják vagyontárgyak zárolását vagy lefoglalását vagy mindkettőt;

(g)ideiglenesen megtilthatják szakmai tevékenység gyakorlását;

(h) meghozhatnak a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásához szükséges minden intézkedést, többek között helyesbíthetnek közzétett valótlan vagy félrevezető információkat, ezen belül kötelezhetik a valótlan vagy félrevezető információt közzétevő vagy terjesztő kriptoeszköz-kibocsátót vagy egyéb személyt helyesbítő nyilatkozat közzétételére.

(6)Ha a nemzeti jogszabályok alapján szükséges, az illetékes hatóság kérheti a megfelelő igazságügyi hatóságot, hogy határozzon az (1) és (2) bekezdésben említett hatáskörök alkalmazásáról.

(7)Az illetékes hatóságok az alábbi módokon látják el az (1) és (2) bekezdésben említett funkcióikat és gyakorolják hatásköreiket:

(a)közvetlenül;

(b)más hatóságokkal együttműködve;

(c)saját felelősségük mellett az említett hatóságokra való hatáskör-átruházással;

(d)az illetékes igazságügyi hatóságokhoz benyújtott kérelem útján.

(8)A tagállamok a megfelelő intézkedések meghozatalával biztosítják, hogy az illetékes hatóságok valamennyi olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel rendelkezzenek, amely feladataik ellátásához szükséges.

(9)Az illetékes hatóságok részére valamely személy által e rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem tekintendő az információközlés szerződésben vagy bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésben előírt bármely korlátozása megsértésének, és nem jár a bejelentő semmilyen felelősségével az ilyen bejelentéssel kapcsolatban.

83. cikk
Együttműködés az illetékes hatóságok között

(1)E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük egymással. Indokolatlan késedelem nélkül információt kell cserélniük és együtt kell működniük a vizsgálati, felügyeleti és jogérvényesítési tevékenységeik során.

Amennyiben a tagállamok a 92. cikk (1) bekezdésével összhangban úgy határoztak, hogy büntetőjogi szankciókat írnak elő e rendelet megsértésére vonatkozóan, akkor megfelelő intézkedésekkel gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges hatáskörökkel, hogy kapcsolatba lépjenek a joghatóságukhoz tartozó igazságügyi, bűnüldözési, illetve egyéb bűnügyi igazságszolgáltatási hatóságokkal annak érdekében, hogy az e rendelet megsértése miatt indított nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat továbbítsák más illetékes hatóságoknak, valamint az EBH-nak és az ESMA-nak, hogy teljesíthessék az együttműködésre vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségüket.

(2)Az illetékes hatóság csak a következő kivételes körülmények valamelyikének a fennállása esetén tagadhatja meg az információkérés vagy valamely nyomozás tekintetében történő együttműködés iránti kérelem teljesítését:

(a)ha a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálati vagy jogérvényesítési tevékenységeit, illetve egy nyomozás kimenetelét;

(b)ha ugyanazon cselekmények és ugyanazon természetes vagy jogi személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a megkeresett tagállam hatóságainál;

(c)ha az említett természetes vagy jogi személyek tekintetében ugyanazon cselekmények miatt a megkeresett tagállamban már jogerős bírósági határozatot hoztak.

(3)Az illetékes hatóságok kérésre kötelesek haladéktalanul rendelkezésre bocsátani az e rendelet alkalmazása céljából szükséges információkat.

(4)Valamely illetékes hatóság segítséget kérhet egy másik tagállam illetékes hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

Amennyiben valamely illetékes hatóság egy másik tagállam illetékes hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása iránti megkeresést kap, a következő intézkedések valamelyikét teheti:

(a)saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

(b)engedélyezi az őt megkereső illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

(c)engedélyezi az őt megkereső illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

(d)a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő konkrét feladatokat megoszt más illetékes hatóságokkal.

(5)Az illetékes hatóságok az ESMA-hoz utalhatják azokat az eseteket, amikor egy együttműködés – különösen információcsere – iránti megkeresés elutasításra került vagy arra észszerű időn belül nem reagáltak.

Az EUMSZ 258. cikkének sérelme nélkül az ESMA ilyen helyzetekben az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörnek megfelelően járhat el.

(6)Az (5) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóságok az EBH-hoz utalhatják azokat az eseteket, amikor egy eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token kibocsátójával, illetőleg eszközalapú tokenhez vagy elektronikuspénz-tokenhez kapcsolódó kriptoeszköz-szolgáltatással összefüggő együttműködés – különösen információcsere – iránti megkeresés elutasításra került vagy arra észszerű időn belül nem reagáltak.

Az EUMSZ 258. cikkének sérelme nélkül az EBH ilyen helyzetekben az 1093/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörnek megfelelően járhat el.

(7)Az illetékes hatóságok szorosan koordinálják felügyeleti tevékenységüket annak érdekében, hogy feltárják és orvosolják e rendelet megsértését, kidolgozzák és előmozdítsák a legjobb gyakorlatokat, megkönnyítsék az együttműködést, elősegítsék az egységes értelmezést, valamint vitás esetekben a joghatóságok közötti értékeléseket végezzenek.

Az első albekezdés alkalmazásában az EBH és az ESMA koordinációs szerepet tölt be az illetékes hatóságok között, valamint a 99. és a 101. cikkben említett kollégiumok között annak érdekében, hogy egységes felügyeleti kultúrát, továbbá következetes felügyeleti gyakorlatot, eljárásokat és megközelítéseket lehessen kialakítani, valamint fokozni lehessen a felügyeleti eredmények következetességét, különösen azon felügyeleti területeken, amelyek határokon átnyúló dimenzióval vagy lehetséges határokon átnyúló hatásokkal rendelkeznek.

(8)Amennyiben egy illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy e rendelet valamely előírása nem teljesült, vagy ezt okkal feltételezi, megállapításairól kellő részletességgel tájékoztatja az ilyen jogsértést feltételezhetően elkövető szervezet vagy szervezetek illetékes hatóságát.

(9)Az ESMA – az EBH-val folytatott konzultációt követően – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az illetékes hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban megosztandó információk meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

(10)Az ESMA – az EBH-val folytatott konzultációt követően – végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az illetékes hatóságok közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az ESMA [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

84. cikk
Együttműködés az EBH-val és az ESMA-val

(1)E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságoknak az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően szorosan együtt kell működniük az ESMA-val, valamint az 1093/2010/EU rendeletnek megfelelően az EBH-val. Információt kell cserélniük az e fejezetben és e cím 2. fejezetében előírt feladataik elvégzése érdekében.

(2)A megkereső illetékes hatóság tájékoztatja az EBH-t és az ESMA-t a 83. cikk (4) bekezdésében említett valamennyi megkeresésről.

Határokon átnyúló hatású helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat esetében az ESMA valamely érintett illetékes hatóság megkeresésére koordinálja az ellenőrzést vagy vizsgálatot. Amennyiben a határokon átnyúló hatású helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token kibocsátóját, illetőleg eszközalapú tokenhez vagy elektronikuspénz-tokenhez kapcsolódó kriptoeszköz-szolgáltatást érint, az ellenőrzést vagy vizsgálatot – valamely érintett illetékes hatóság megkeresésére – az EBH koordinálja.

(3)Az illetékes hatóságok az 1093/2010/EU rendelet 35. cikkével, illetve az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul az EBH és az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladataik elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.

(4)E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA – az EBH-val szorosan együttműködve – végrehajtás-technikai standardokat dolgoz ki az illetékes hatóságok közötti, valamint az EBH-val és az ESMA-val folytatott együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások létrehozása céljából.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az ESMA [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

85. cikk
Együttműködés más hatóságokkal

Amennyiben a kriptoeszköz – többek között eszközalapú token vagy elektronikuspénz-token – kibocsátója vagy a kriptoeszköz-szolgáltató az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységektől eltérő tevékenységeket is folytat, az illetékes hatóságok a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogban előírtak szerint együttműködnek az ilyen egyéb tevékenységek felügyeletéért felelős hatóságokkal, beleértve az adóhatóságokat is.

86. cikk
Értesítési kötelezettség

A tagállamok [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig értesítik a Bizottságot, az EBH-t és az ESMA-t az e címet végrehajtó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket is beleértve. A tagállamok minden ezt követő módosításról indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot és az ESMA-t.

87. cikk 
Szakmai titoktartás

(1)Az e rendelet értelmében az illetékes hatóságok között folytatott bármilyen, üzleti vagy működési feltételekkel, illetve más gazdasági vagy személyes jellegű ügyekkel kapcsolatos információcsere bizalmasnak tekintendő és a szakmai titoktartás követelményeinek hatálya alá tartozik, kivéve azt az esetet, ha az illetékes hatóság az információközléssel egyidejűleg megállapítja, hogy a szóban forgó információ közzétehető, illetve ha az ilyen közzétételt jogi eljárás teszi szükségessé.

(2)A szakmai titoktartás kötelezettsége minden olyan természetes vagy jogi személyre vonatkozik, aki/amely az illetékes hatóságoknál dolgozik vagy dolgozott. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk semmilyen más természetes vagy jogi személlyel vagy hatósággal nem közölhetők, kivéve, ha ezt az uniós vagy tagállami jogban foglalt rendelkezés írja elő.

88. cikk 
Adatvédelem

A személyes adatok e rendelet hatálya alatt végzett kezelése tekintetében az illetékes hatóságok az (EU) 2016/679 rendelettel 68 összhangban végzik a rendelet alkalmazásához kapcsolódó feladataikat.

Az EBH és az ESMA az e rendelet hatálya alatt általa folytatott személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelettel 69 összhangban jár el.

89. cikk
Óvintézkedések

(1)Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságának egyértelmű és bizonyítható oka van azt feltételezni, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató vagy kriptoeszközök – többek között eszközalapú tokenek vagy elektronikuspénz-tokenek – kibocsátója szabálytalanságot követett el, erről értesíti a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát és az ESMA-t.

Amennyiben a szabálytalanságok eszközalapú tokenek vagy elektronikuspénz-tokenek kibocsátójával vagy eszközalapú tokenekkel vagy elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos kriptoeszköz-szolgáltatással vannak összefüggésben, a fogadó tagállamok illetékes hatósága értesíti az EBH-t is.

(2)Ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által meghozott intézkedések ellenére a kriptoeszköz-szolgáltató vagy a kriptoeszköz-kibocsátó továbbra is megsérti e rendeletet, a fogadó tagállam illetékes hatósága – a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának, az ESMA-nak és adott esetben az EBH-nak a tájékoztatását követően – minden megfelelő intézkedést megtesz a fogyasztók védelme érdekében, és erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot, az ESMA-t és adott esetben az EBH-t.

(3)Amennyiben valamely illetékes hatóság nem ért egyet egy másik illetékes hatóságnak az e cikk (2) bekezdése értelmében hozott valamely intézkedésével, az ügyet az ESMA elé utalhatja. Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján ráruházott hatáskörben járhat el.

Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben az intézkedések eszközalapú tokenek vagy elektronikuspénz-tokenek kibocsátójára vagy eszközalapú tokenekkel vagy elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos kriptoeszköz-szolgáltatásra vonatkoznak, az illetékes hatóság az ügyet az EBH elé utalhatja. Az EBH az 1093/2010/EU rendelet 19. cikke alapján ráruházott hatáskörben járhat el.

90. cikk
Együttműködés harmadik országokkal

(1)A tagállamok illetékes hatóságai szükség szerint együttműködési megállapodást kötnek a harmadik országok felügyeleti hatóságaival a harmadik országbeli felügyeleti hatóságokkal való információcserére, valamint az e rendelet alapján a harmadik országokban keletkező kötelezettségek érvényesítésére vonatkozóan. Az együttműködési megállapodásoknak biztosítaniuk kell legalább a hatékony információcserét, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az e rendeletből eredő kötelezettségeik teljesítését.

Az illetékes hatóság tájékoztatja az EBH-t, az ESMA-t és a többi illetékes hatóságot ilyen jellegű megállapodás megkötésére irányuló szándékáról.

(2)Az ESMA – az EBH-val szorosan együttműködve –, hacsak lehetséges, megkönnyíti és összehangolja az illetékes hatóságok és a harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozását.

Az ESMA – az EBH-val szorosan együttműködve –a tagállamok illetékes hatóságai által adott esetben alkalmazandó együttműködési megállapodásokra vonatkozó mintadokumentumot tartalmazó szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap a második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(3)Az ESMA – az EBH-val szorosan együttműködve – lehetőség szerint megkönnyíti és összehangolja továbbá a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól kapott, és a 2. fejezetben tárgyalt intézkedések meghozatala szempontjából esetleg lényeges információknak az illetékes hatóságok közötti cseréjét.

(4)Az illetékes hatóságok csak olyan esetekben kötnek információcseréről szóló együttműködési megállapodásokat harmadik országok felügyeleti hatóságaival, ha a továbbadott információkra legalább a 87. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garancia vonatkozik. Az információcserének az említett illetékes hatóságok feladatainak elvégzését kell szolgálnia.

91. cikk
Az illetékes hatóságok panaszkezelése

(1)Az illetékes hatóságok olyan eljárásokat dolgoznak ki, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek és más érdekelt felek – ezen belül a fogyasztói szervezetek – számára, hogy panaszt nyújtsanak be az illetékes hatóságokhoz az e rendeletnek a kriptoeszközök – többek között eszközalapú tokenek és elektronikuspénz-tokenek – kibocsátói és a kriptoeszköz-szolgáltatók általi feltételezett megsértésével kapcsolatban. A hatóságoknak a panaszokat minden esetben el kell fogadniuk akár írásban, akár elektronikus formában, a panasz benyújtásának helye szerinti tagállam valamely hivatalos nyelvén, vagy az említett tagállam illetékes hatóságai által elfogadott nyelven.

(2)Az (1) bekezdésben említett panasztételi eljárásokra vonatkozó információkat az egyes illetékes hatóságok honlapján elérhetővé kell tenni, és azokat közölni kell az EBH-val és az ESMA-val. Az ESMA az 57. cikkben említett kriptoeszköz-nyilvántartásában közzéteszi az illetékes hatóságok honlapjainak a panasztételi eljárásokkal kapcsolatos szakaszaira vonatkozó hivatkozásokat.

2. fejezet: Az illetékes hatóságok közigazgatási intézkedései és szankciói

92. cikk
Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

(1)A büntetőjogi szankciók és az illetékes hatóságok 82. cikk szerinti felügyeleti hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára a megfelelő közigazgatási szankciók kiszabásához és egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához legalább az alábbi jogsértések esetére:

(a)a 4–14. cikk megsértése;

(b)a 17. és 21. cikk, a 23–36. cikk és a 42. cikk megsértése;

(c)a 43–49. cikk megsértése, a 47. cikk kivételével;

(d)az 56. cikk, valamint az 58–73. cikk megsértése;

(e)a 76–80. cikk megsértése;

(f)a 82. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálatban, ellenőrzésben vagy kérelem teljesítésében való együttműködés hiánya vagy ezek elvégzésének elmulasztása.

A tagállamok [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig dönthetnek úgy, hogy nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat az első albekezdésben foglaltak szerint, ha az említett albekezdés a), b), c), d) vagy e) pontja szerinti jogsértések a nemzeti jogukban már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak. Amennyiben a tagállamok így határoznak, részletesen tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és az EBH-t büntetőjoguk idevágó részeiről.

A tagállamok az első és második albekezdésben említett szabályokról [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot, az EBH-t és az ESMA-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul értesítik a Bizottságot, az ESMA-t és az EBH-t.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt jogsértések esetében a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához:

(a)a felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét megnevező nyilvános közlemény a 82. cikknek megfelelően;

(b)a felelős természetes vagy jogi személy számára a jogsértést megvalósító magatartással való felhagyást előíró végzés;

(c)közigazgatási bírság, melynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók;

(d)jogi személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 5 000 000 EUR, illetve azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben [kérjük, illessze be a rendelet hatálybalépésének dátumát]-án/-én ennek megfelelő összeg vagy a jogi személy vezető testülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló pénzügyi kimutatások szerinti teljes éves árbevételének 3 %-a. Amennyiben a jogi személy anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv 70 értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(e)természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 700 000 EUR, azokban a tagállamokban pedig, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben [kérjük, illessze be a rendelet hatálybalépésének dátumát]-án/-én ennek megfelelő összeg.

(3)Az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt jogsértések esetében a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához:

(a)a felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét megnevező nyilvános közlemény;

(b)a felelős természetes vagy jogi személy számára a jogsértést megvalósító magatartással való felhagyást előíró végzés;

(c)közigazgatási bírság, melynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók;

(d)jogi személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa a jogi személy – a vezető testülete által jóváhagyott legutolsó rendelkezésre álló pénzügyi kimutatások szerinti – teljes éves árbevételének legalább 15 %-a.

(4)Az (1) bekezdés c) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához:

(a)a felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét megnevező nyilvános közlemény;

(b)a felelős természetes vagy jogi személy számára a jogsértést megvalósító magatartással való felhagyást előíró végzés;

(c)közigazgatási bírság, melynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók;

(d)jogi személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa a jogi személy – a vezető testülete által jóváhagyott legutolsó rendelkezésre álló pénzügyi kimutatások szerinti – teljes éves árbevételének legalább 15 %-a.

(5)Az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához:

(a)nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét;

(b)végzés, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

(c)tilalom, amely megakadályozza, hogy a jogi személy vezetőtestületének bármely, a jogsértésért felelős tagja vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személy vezetői hatáskört gyakorolhasson ilyen vállalkozásokban;

(d)a jogsértésből származó haszon – ha az számszerűsíthető – legalább kétszeresének megfelelő maximális összegű közigazgatási bírság abban az esetben is, ha az meghaladja az e) pontban feltüntetett maximális összegeket;

(e)jogi személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 500 000 EUR, azokban a tagállamokban pedig, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben [kérjük, illessze be a rendelet hatálybalépésének dátumát]-án/-én ennek megfelelő összeg vagy a szóban forgó jogi személy – a vezető testülete által jóváhagyott legutolsó rendelkezésre álló pénzügyi kimutatások szerinti – teljes éves árbevételének legfeljebb 5 %-a. Amennyiben a jogi személy anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében összevont pénzügyi kimutatásokat kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel;

(f)természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 500 000 EUR, azokban a tagállamokban pedig, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben [kérjük, illessze be a rendelet hatálybalépésének dátumát]-án/-én ennek megfelelő összeg.

(6)Az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve közigazgatási intézkedések meghozatalához:

(a)végzés, amely előírja a jogsértésért felelős személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

(b)a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének visszaszolgáltatása, ha azok meghatározhatók;

(c)nyilvános figyelmeztetés, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét;

(d)a kriptoeszköz-szolgáltató engedélyének visszavonása vagy felfüggesztése;

(e)ideiglenes tilalom, amely megakadályozza, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató vezető testületének bármely, a jogsértésért felelős tagja, vagy bármely más, a jogsértésért felelősnek tartott természetes személy vezetői hatáskört gyakorolhasson a kriptoeszköz-szolgáltatónál;

(f)a 78., 79., vagy 80. cikkel kapcsolatos jogsértés többszöri elkövetése esetén a kriptoeszköz-szolgáltató vezető testülete bármely, a jogsértésért felelős tagjának, vagy a jogsértésért felelős bármely más természetes személynek a végleges eltiltása attól, hogy vezetői feladatokat lásson el a kriptoeszköz-szolgáltatónál;

(g)a kriptoeszköz-szolgáltató vezető testülete bármely, a jogsértésért felelős tagjának, vagy a jogsértésért felelős bármely más természetes személynek a saját számlára való kereskedéstől történő ideiglenes eltiltása;

(h)közigazgatási bírság, melynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének háromszorosa, amennyiben azok meghatározhatók;

(i)természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 5 000 000 EUR, illetve azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben [kérjük, illessze be a rendelet hatálybalépésének dátumát]-án/-én ennek megfelelő összeg;

(j)jogi személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 15 000 000 EUR, vagy a jogi személy vezető testülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti teljes éves árbevételének legalább 15 %-a, illetve azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben [kérjük, illessze be a rendelet hatálybalépésének dátumát]-án/-én ennek megfelelő összeg. Amennyiben a jogi személy anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében összevont pénzügyi kimutatásokat kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(7)A tagállamok az illetékes hatóságokat a (2)–(6) bekezdésben említetteken felüli hatáskörrel is felruházhatják, és az említett bekezdésekben foglaltakat meghaladó mértékű szankciókat is előírhatnak a jogsértésért felelős természetes és jogi személyek tekintetében egyaránt.

93. cikk
A felügyeleti és szankcionálási hatáskörök gyakorlása

(1)Az illetékes hatóságok a 92. cikk alapján kiszabandó, illetve előírandó közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések típusának és mértékének meghatározásakor figyelembe veszik, hogy a jogsértés mennyiben volt szándékos, vagy mennyiben származott gondatlanságból, továbbá figyelembe vesznek minden egyéb lényeges körülményt, többek között – adott esetben – a következőket:

(a)a jogsértés súlyossága és időtartama;

(b)a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

(c)a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

(d)a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, amennyiben ez meghatározható;

(e)a jogsértéssel harmadik személyeknek okozott veszteség, amennyiben ez meghatározható;

(f)a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül;

(g)a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések;

(h)a jogsértésért felelős személy által a jogsértés megismétlésének elkerülése érdekében tett intézkedések;

(i)a jogsértés fogyasztók vagy befektetők érdekeire gyakorolt hatása.

(2)A közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések kiszabására, illetőleg előírására vonatkozó hatáskörük 92. cikk szerinti gyakorlása során az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a felügyeleti és vizsgálati hatáskörük gyakorlása, valamint a kiszabott közigazgatási szankciók és előírt egyéb közigazgatási intézkedések e rendeletnek megfelelően hatékonyak és arányosak legyenek. A párhuzamos és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében összehangoltan kell fellépniük a határokon átnyúló esetekben a felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlása, valamint a közigazgatási szankciók kiszabása és egyéb közigazgatási intézkedések előírása során.

94. cikk
A jogorvoslathoz való jog

A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet alapján hozott határozatokat kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni. A bíróság előtti jogorvoslat jogát alkalmazni kell a kriptoeszköz-szolgáltatóként való engedélyezés iránti olyan kérelem esetében is, amely tartalmazza az összes előírt információt, de a benyújtástól számított hat hónapon belül arról nem hoztak határozatot.

95. cikk
A határozatok közzététele

(1)Az e rendelet megsértéséért közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést kiszabó, illetőleg előíró határozatot az illetékes hatóságok közzéteszik a hivatalos honlapjukon közvetlenül azt követően, hogy a szankció által sújtott természetes vagy jogi személyt tájékoztatták róla. A közzétételnek legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős természetes vagy jogi személyek személyazonosságára, illetve kilétére vonatkozó információkat tartalmaznia kell. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a vizsgálati jellegű intézkedést elrendelő határozatokra.

(2)Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyazonosságának vagy személyes adatainak a közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyeztetne egy folyamatban lévő nyomozást, az illetékes hatóságnak a következő intézkedések valamelyikét kell tennie:

(a)elhalasztja a szankciót kiszabó vagy intézkedést előíró határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

(b)anonim módon, a nemzeti jognak megfelelően teszi közzé a szankciót kiszabó vagy intézkedést előíró határozatot, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét;

(c)nem teszi közzé a szankciót kiszabó vagy intézkedést előíró határozatot abban az esetben, ha az a) és a b) pontban foglalt lehetőségeket nem tekinti elégségesnek annak biztosításához, hogy: 

i. a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

ii. e határozat közzététele arányos legyen a kisebb jelentőségűeknek tekintett intézkedések tekintetében.

A szankció vagy intézkedés anonim közzétételéről szóló döntés esetén – az első albekezdés b) pontjában említettek szerint – az érintett adatok közzététele észszerű ideig elhalasztható, amennyiben ezen időn belül az anonim közzététel indokai várhatóan megszűnnek.

(3)Amennyiben a szankciót kiszabó vagy intézkedést előíró határozattal szemben az illetékes igazságügyi vagy más hatóságoknál jogorvoslattal éltek, az illetékes hatóságok a hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzéteszik ezt az információt, valamint a jogorvoslat eredményére vonatkozó további információkat is. A szankciót kiszabó vagy intézkedést előíró korábbi határozatot megsemmisítő határozatokat ugyancsak közzé kell tenni.

(4)Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az e cikkel összhangban közzétett információk a közzétételt követően legalább öt évig hozzáférhetőek legyenek a hivatalos honlapjukon. A nyilvánosságra hozott személyes adatok csak annyi ideig tarthatók az illetékes hatóság hivatalos honlapján, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban szükséges.

96. cikk
Szankciók és közigazgatási intézkedések bejelentése az ESMA és az EBH részére

(1)Az illetékes hatóság évente köteles az ESMA és az EBH rendelkezésére bocsátani a 92. cikknek megfelelően kiszabott összes közigazgatási szankcióra és előírt egyéb közigazgatási intézkedésre vonatkozó összesített információkat. Az ESMA az említett információkat éves jelentésben teszi közzé.

Amennyiben a tagállamok a 92. cikk (1) bekezdésével összhangban úgy döntenek, hogy az említett bekezdésben foglalt rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, az illetékes hatóságaiknak évente összesített és anonimizált adatokat kell küldeniük az EBH-nak és az ESMA-nak az összes lefolytatott nyomozásra és kiszabott büntetőjogi szankcióra vonatkozóan. Az ESMA a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos információkat éves jelentésben teszi közzé.

(2)Az illetékes hatóságnak a közigazgatási szankciók, egyéb közigazgatási intézkedések vagy büntetőjogi szankciók nyilvános közzétételével egyidejűleg ezekről értesítenie kell az ESMA-t.

(3)Az illetékes hatóságok tájékoztatják az EBH-t és az ESMA-t minden elrendelt, de közzé nem tett közigazgatási szankcióról vagy egyéb közigazgatási intézkedésről, beleértve a kapcsolódó jogorvoslati eljárásokat és azok eredményét is. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos jogerős ítéletekről, és azokat benyújtsák az EBH-nak és az ESMA-nak. Az ESMA kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából köteles központi adatbázist fenntartani a hozzá bejelentett szankciókról és közigazgatási intézkedésekről. Ezen adatbázishoz kizárólag az EBH és az ESMA, valamint az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az illetékes hatóságok által szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni.

97. cikk

A jogsértések bejelentése és a bejelentő személyek védelme

Az e rendelettel kapcsolatos jogsértések bejelentésére és a jogsértéseket bejelentő személyek védelmére az (EU) 2019/1937 irányelv 71 alkalmazandó.

3. fejezet: Az EBH jelentős eszközalapú tokenek és jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóival kapcsolatos felügyeleti feladatai és a felügyeleti kollégiumok

98. cikk
Az EBH jelentős eszközalapú tokenek és jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóival kapcsolatos felügyeleti feladatai

(1)Amennyiben egy eszközalapú tokent a 39. vagy a 40. cikknek megfelelően jelentősnek minősítettek, az ilyen eszközalapú tokenek kibocsátójának tevékenysége az EBH felügyeletének hatálya alá tartozik.

A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói tekintetében az EBH látja el a 21., 37. és 38. cikk által az illetékes hatóságokra ruházott hatásköröket.

(2)Amennyiben a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt vagy jelentős eszközalapú tokenektől eltérő kriptoeszközöket bocsát ki, az ilyen szolgáltatásokat és tevékenységeket továbbra is a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felügyeli.

(3)Amennyiben egy eszközalapú tokent a 39. cikknek megfelelően jelentősnek minősítettek, az EBH felügyeleti újraértékelést végez annak biztosítása érdekében, hogy a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói megfeleljenek a III. cím szerinti követelményeknek.

(4)Amennyiben egy elektronikuspénz-tokent az 50. vagy az 51. cikknek megfelelően jelentősnek minősítettek, az EBH viseli a felelősséget azért, hogy az ilyen jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója megfeleljen az 52. cikkben meghatározott követelményeknek.

99. cikk
A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóival foglalkozó kollégiumok

(1)Az EBH az eszközalapú tokenek jelentőssé minősítéséről szóló határozatot követő 30 naptári napon belül tanácsadó felügyeleti kollégiumot hoz létre a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói számára, és ellátja annak igazgatását és elnökletét, hogy elősegítse az e rendelet szerinti felügyeleti feladatainak végrehajtását.

(2)A kollégium a következő tagokból áll:

(a)az EBH, amely ellátja a kollégium elnöki feladatait;

(b)az ESMA;

(c)annak a székhely szerinti tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója letelepedett;

(d) a tartalékeszközök 33. cikk szerinti letétkezelését biztosító legfontosabb hitelintézetek vagy kriptoeszköz-szolgáltatók illetékes hatóságai;

(e)adott esetben azon legfontosabb kriptoeszköz-kereskedési platformok illetékes hatóságai, amelyeken a jelentős eszközalapú tokeneket bevezették;

(f)adott esetben azon legfontosabb kriptoeszköz-szolgáltatók illetékes hatóságai, amelyek felelősek a jelentős eszközalapú tokenek likviditásának biztosításáért a 35. cikk (4) bekezdése első albekezdésének megfelelően;

(g)adott esetben a 30. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említett feladatokat ellátó szervezetek illetékes hatóságai;

(h)adott esetben a 3. cikk (1) bekezdésének 10. pontjában említett kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtó legfontosabb kriptoeszköz-szolgáltatók illetékes hatóságai, a jelentős eszközalapú tokenekkel összefüggésben;

(i)az EKB;

(j)amennyiben a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója olyan tagállamban telepedett le, amelynek pénzneme nem az euró, vagy amennyiben a tartalékeszközök között az eurótól eltérő pénznem is szerepel, az adott tagállam nemzeti központi bankja;

(k)azon harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai, amelyekkel az EBH a 108. cikknek megfelelően igazgatási megállapodást kötött.

(3)Valamely tagállam olyan illetékes hatósága, amely nem tagja a kollégiumnak, kikérheti a felügyeleti feladatai ellátása szempontjából releváns információt a kollégiumtól.

(4)A kollégium az illetékes hatóságok e rendeletben meghatározott jogkörének sérelme nélkül biztosítja az alábbiakat:

(a)a 100. cikkben említett nem kötelező erejű vélemény elkészítése;

(b)a 107. cikk szerinti információcsere;

(c)a kollégium tagjai közötti önkéntes feladatmegosztásra, többek között a 120. cikk szerinti feladatátruházásra vonatkozó megállapodás;

(d)a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója által a 30. cikk (9) bekezdésével összhangban elvégzett kockázatértékelésen alapuló felügyeleti vizsgálati programok koordinálása.

Az első albekezdés alapján a kollégiumokra ruházott feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében a kollégiumok (2) bekezdésben említett tagjai számára biztosítani kell a jogot, hogy hozzájáruljanak a kollégiumi ülések napirendjének megállapításához, mindenekelőtt azáltal, hogy az adott üléshez maguk is javasolnak napirendi pontokat.

(5)A kollégium létrehozásának és működésének az annak valamennyi tagja között létrejött írásbeli megállapodáson kell alapulnia.

A megállapodásban meg kell határozni a kollégium működésének gyakorlati kereteit, így többek között a következőkre vonatkozó részletes szabályokat:

(a)a 100. cikk (4) bekezdésében említett szavazási eljárás;

(b)a kollégium ülései napirendjének megállapítására vonatkozó eljárás;

(c)a kollégium üléseinek gyakorisága;

(d)az EBH által a kollégium tagjai számára nyújtott tájékoztatás formája és köre, különös tekintettel a 30. cikk (9) bekezdésében említett kockázatértékelésre;

(e)az a megfelelő minimális időtartam, amely a kollégium tagjainak rendelkezésére áll, hogy megvizsgálják a kapcsolódó dokumentációt;

(f)a kollégium tagjai közötti kommunikáció módja.

A megállapodásban meg lehet határozni bizonyos, az EBH-ra vagy a kollégium más tagjára ruházandó feladatokat is.

(6)Annak biztosítása érdekében, hogy a kollégiumok következetes és koherens módon működjenek, az EBH az ESMA-val és a Központi Bankok Európai Rendszerével együttműködésben kidolgozza azon szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek meghatározzák, hogy a (2) bekezdés d)–h) pontjában említett szervezetek milyen feltételek mellett tekinthetők a legfontosabbnak, illetve meghatározzák az (5) bekezdésben említett gyakorlati szabályok részleteit.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak. 

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

100. cikk
A kollégiumok által a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói számára adott nem kötelező erejű vélemények

(1)A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóival foglalkozó kollégium a következőkre vonatkozóan bocsáthat ki nem kötelező erejű véleményt: 

(a)a 98. cikk (3) bekezdésében említett felügyeleti újraértékelés;

(b)bármely olyan határozat, amely a 41. cikk (4) bekezdésének megfelelően előírja a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója számára szavatolótőkéjének növelését, vagy lehetővé teszi az ilyen kibocsátó számára szavatolótőkéjének csökkentését;

(c)a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója 42. cikk szerinti rendezett felszámolási tervének aktualizálása;

(d)a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója üzleti modelljének a 21. cikk (1) bekezdése szerinti módosítása;

(e)a kriptoeszköz-alapdokumentum 21. cikk (2) bekezdésének megfelelően módosított tervezete;

(f)a 21. cikk (3) bekezdésének megfelelően előirányzott intézkedések;

(g)a 112. cikknek megfelelően előirányzott felügyeleti intézkedések;

(h)harmadik ország felügyeleti hatóságával kötendő előirányzott információcsere-megállapodás a 108. cikknek megfelelően;

(i)felügyeleti feladatok átruházása az EBH-ról valamely illetékes hatóságra a 120. cikk értelmében;

(j)a 99. cikk (2) bekezdésének d)–h) pontjában említett szervezetek és kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezésére vagy az azokkal kapcsolatos bármely tervezett felügyeleti intézkedésre vonatkozóan előirányzott módosítás.

(2)Amennyiben a kollégium a kollégium bármely tagjának kérésére, és a kollégium többsége által a (4) bekezdéssel összhangban való elfogadás mellett az (1) bekezdésnek megfelelően véleményt ad ki, e vélemény tartalmazhat az EBH vagy az illetékes hatóságok által tervezett fellépés vagy intézkedés hiányosságainak kiküszöbölésére irányuló ajánlásokat.

(3)Az EBH – az 1093/2010/EU rendelet 31. cikke szerinti általános koordinációs feladatkörével összhangban – elősegíti a vélemény elfogadását.

(4)A kollégium a tagok egyszerű többségével fogadja el többségi véleményét.

A 12 vagy annál kevesebb tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb két kollégiumi tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van. A 12 tagnál több tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb három tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.

Amennyiben az EKB a 99. cikk (2) bekezdésének i. pontja értelmében a kollégium tagja, két szavazattal rendelkezik.

A 99. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett harmadik országbeli felügyeleti hatóságok nem rendelkezhetnek szavazati joggal a kollégium véleményét illetően.

(5)Az EBH és az illetékes hatóságok megfelelően figyelembe veszik a kollégium által az (1) bekezdésnek megfelelően kialakított véleményt, ideértve a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóit vagy a 99. cikk (2) bekezdésének d)–h) pontjában említett szervezeteket és kriptoeszköz-szolgáltatókat érintő tervezett fellépés vagy felügyeleti intézkedés hiányosságainak kiküszöbölésére irányuló esetleges ajánlásokat is. Amennyiben az EBH vagy egy illetékes hatóság nem ért egyet a kollégium véleményével – ideértve a tervezett fellépés vagy felügyeleti intézkedés hiányosságainak kiküszöbölésére irányuló esetleges ajánlásokat is –, határozatában ezt teljeskörűen meg kell indokolnia, és abban magyarázattal kell szolgálnia a véleménytől, illetve az ajánlásoktól való minden jelentős eltérésre vonatkozóan.

101. cikk
A jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóival foglalkozó kollégiumok

(1)Az EBH az elektronikuspénz-tokenek jelentőssé minősítéséről szóló határozatot követő 30 naptári napon belül tanácsadó felügyeleti kollégiumot hoz létre a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátói számára, és ellátja annak igazgatását és elnökletét, hogy elősegítse az e rendelet szerinti felügyeleti feladatok végrehajtását.

(2)A kollégium a következő tagokból áll:

(a)az EBH, amely ellátja az elnöki feladatokat;

(b)azon székhely szerinti tagállam illetékes hatósága, amelyben az elektronikuspénz-token kibocsátóját hitelintézetként vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézményként engedélyezték;

(c)az ESMA;

(d)a jelentős elektronikuspénz-tokenek átváltásáért kapott pénzeszközök letétkezelését biztosító legfontosabb hitelintézetek illetékes hatóságai;

(e)az (EU) 2015/2366 irányelv 11. cikkének megfelelően engedélyezett és jelentős elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó legfontosabb pénzforgalmi intézmények illetékes hatóságai;

(f)adott esetben azon legfontosabb kriptoeszköz-kereskedési platformok illetékes hatóságai, amelyeken a jelentős elektronikuspénz-tokeneket bevezették;

(g)adott esetben a 3. cikk (1) bekezdésének 10. pontjában említett, jelentős elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtó legfontosabb kriptoeszköz-szolgáltatók illetékes hatóságai;

(h)az EKB, amennyiben a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója olyan tagállamban telepedett le, amelynek pénzneme az euró, vagy amennyiben az elektronikuspénz-token referenciaként az eurót használja;

(i)amennyiben a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója olyan tagállamban telepedett le, amelynek pénzneme nem az euró, vagy amennyiben az elektronikuspénz-token referenciaként az eurótól eltérő pénznemet használ, az adott tagállam nemzeti központi bankja;

(j)azon harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai, amelyekkel az EBH a 108. cikknek megfelelően igazgatási megállapodást kötött.

(3)Valamely tagállam olyan illetékes hatósága, amely nem tagja a kollégiumnak, kikérheti a felügyeleti feladatai ellátása szempontjából releváns információt a kollégiumtól.

(4)A kollégium az illetékes hatóságok e rendeletben meghatározott jogkörének sérelme nélkül biztosítja az alábbiakat:

(a)a 102. cikkben említett nem kötelező erejű vélemény elkészítése;

(b)az e rendelet szerinti információcsere;

(c)a kollégium tagjai közötti önkéntes feladatmegosztásra, többek között a 120. cikk szerinti feladatátruházásra vonatkozó megállapodás.

Az első albekezdés alapján a kollégiumokra ruházott feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében a kollégiumok (2) bekezdésben említett tagjai számára biztosítani kell a jogot, hogy hozzájáruljanak a kollégiumi ülések napirendjének megállapításához, mindenekelőtt azáltal, hogy az adott üléshez maguk is javasolnak napirendi pontokat.

(5)A kollégium létrehozásának és működésének az annak valamennyi tagja között létrejött írásbeli megállapodáson kell alapulnia.

A megállapodásban meg kell határozni a kollégium működésének gyakorlati kereteit, így többek között a következőkre vonatkozó részletes szabályokat:

(a)a 102. cikkben említett szavazási eljárások;

(b)a kollégium ülései napirendjének megállapítására vonatkozó eljárás;

(c)a kollégium üléseinek gyakorisága;

(d)a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójának illetékes hatósága által a kollégium tagjai számára nyújtott tájékoztatás formája és köre;

(e)az a megfelelő minimális időtartam, amely a kollégium tagjainak rendelkezésére áll, hogy megvizsgálják a kapcsolódó dokumentációt;

(f)a kollégium tagjai közötti kommunikáció módja.

A megállapodásban meg lehet határozni bizonyos, a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójának felügyeleti hatóságára vagy a kollégium más tagjára ruházandó feladatokat is.

(6)Annak biztosítása érdekében, hogy a kollégiumok következetes és koherens módon működjenek, az EBH az ESMA-val és a Központi Bankok Európai Rendszerével együttműködésben kidolgozza azon szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek meghatározzák, hogy a (2) bekezdés d)–g) pontjában említett szervezetek milyen feltételek mellett tekinthetők a legfontosabbnak, továbbá meghatározzák az (5) bekezdésben említett gyakorlati szabályok részleteit.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak. 

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

102. cikk
A kollégium által a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátói számára adott nem kötelező erejű vélemények

(1)A jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóival foglalkozó kollégium a következőkre vonatkozóan adhat ki nem kötelező erejű véleményt:

(a)bármely olyan határozat, amely a 31. cikknek és a 41. cikk (4) bekezdésének megfelelően előírja a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója számára szavatolótőkéjének növelését, vagy lehetővé teszi az ilyen kibocsátó számára szavatolótőkéjének csökkentését;

(b)a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója 42. cikk szerinti rendezett felszámolási tervének aktualizálása;

(c)a kriptoeszköz-alapdokumentum 46. cikk (10) bekezdése szerinti módosított tervezete;

(d)a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójának hitelintézetként vagy a 2009/110/EK irányelv alapján történő engedélyezésének tervezett visszavonása;

(e)a 112. cikknek megfelelően előirányzott felügyeleti intézkedések;

(f)harmadik országbeli felügyeleti hatósággal kötendő információcsere-megállapodás;

(g)felügyeleti feladatok átruházása a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójának illetékes hatóságáról az EBH-ra vagy más illetékes hatóságra, vagy az EBH-ról az illetékes hatóságra a 120. cikknek megfelelően;

(h)a 101. cikk (2) bekezdésének d)–g) pontjában említett szervezetek és kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezésére vagy az azokkal kapcsolatos bármely tervezett felügyeleti intézkedésre vonatkozóan előirányzott módosítás.

(2)Amennyiben a kollégium a kollégium bármely tagjának kérésére, és a kollégium többsége által a (4) bekezdéssel összhangban való elfogadás mellett az (1) bekezdésnek megfelelően véleményt ad ki, e vélemény tartalmazhat az illetékes hatóságok vagy az EBH által tervezett fellépés vagy intézkedés hiányosságainak kiküszöbölésére irányuló ajánlásokat.

(3)Az EBH – az 1093/2010/EU rendelet 31. cikke szerinti általános koordinációs feladatkörével összhangban – elősegíti a vélemény elfogadását.

(4)A kollégium a tagok egyszerű többségével fogadja el többségi véleményét.

A 12 vagy annál kevesebb tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb két kollégiumi tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van. A 12 tagnál több tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb három tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.

Amennyiben az EKB a 101. cikk (2) bekezdésének h) pontja értelmében a kollégium tagja, két szavazattal rendelkezik.

A 101. cikk (2) bekezdésének j) pontjában említett harmadik országbeli felügyeleti hatóságok nem rendelkezhetnek szavazati joggal a kollégium véleményét illetően.

(5)A jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójának illetékes hatósága, az EBH, vagy a 101. cikk (2) bekezdésének d)–g) pontjában említett szervezetek és kriptoeszköz-szolgáltatók illetékes hatósága megfelelően figyelembe veszi a kollégium által az (1) bekezdésnek megfelelően kialakított véleményt, ideértve a tervezett fellépés vagy felügyeleti intézkedés hiányosságainak kiküszöbölésére irányuló esetleges ajánlásokat is. Amennyiben az EBH vagy egy illetékes hatóság nem ért egyet a kollégium véleményével – ideértve a tervezett fellépés vagy felügyeleti intézkedés hiányosságainak kiküszöbölésére irányuló esetleges ajánlásokat is –, határozatában ezt teljeskörűen meg kell indokolnia, és abban magyarázattal kell szolgálnia a véleménytől, illetve az ajánlásoktól való minden jelentős eltérésre vonatkozóan.

4. fejezet: Az EBH jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóival és jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóival kapcsolatos hatáskörei

103. cikk
A 104–107. cikkben említett hatáskörök gyakorlása

A 104–107. cikk által az EBH-ra, az EBH valamely tisztviselőjére vagy az EBH által felhatalmazott valamely más személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk kiszolgáltatásának az előírására, amelyekre titoktartási kötelezettség vonatkozik.

104. cikk
Információkérés

(1)A 98. cikk szerinti feladatainak ellátása céljából az EBH egyszerű kérés vagy határozat útján kérheti a következő személyektől, hogy bocsássanak rendelkezésre az e rendelet szerinti feladatainak ellátását számára lehetővé tevő minden szükséges információt:

(a)jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója, vagy a felette ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

(b)a 30. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említett harmadik személyek, amelyekkel a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói szerződéses megállapodást kötöttek;

(c)jelentős eszközalapú tokenekhez likviditást biztosító, a 35. cikk (4) bekezdésében említett kriptoeszköz-szolgáltató;

(d)a tartalékeszközök 33. cikk szerinti letétkezelését biztosító hitelintézetek vagy kriptoeszköz-szolgáltatók;

(e)jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója, vagy a felette ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

(f)az (EU) 2015/2366 irányelv 11. cikkének megfelelően engedélyezett, jelentős elektronikuspénz-tokenekkel összefüggő pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi intézmények;

(g)a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója nevében jelentős elektronikuspénz-tokenek forgalmazásáért felelős természetes vagy jogi személyek;

(h)jelentős eszközalapú tokenekkel vagy jelentős elektronikuspénz-tokenekkel összefüggésben a 3. cikk (1) bekezdésének 10. pontjában említett kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató;

(i)jelentős eszközalapú tokent vagy jelentős elektronikuspénz-tokent bevezető kriptoeszköz-kereskedési platform;

(j)az a)–i) pontban említett személyek vezető testületei.

(2)Az (1) bekezdés szerinti egyszerű információkérés:

(a)a kérés jogalapjaként e cikkre hivatkozik;

(b)meghatározza a kérés célját;

(c)részletesen meghatározza a kért információt;

(d)meghatározza az információnyújtás határidejét;

(e)feltünteti a 113. cikkel összhangban abban az esetben kiszabandó pénzbírság összegét, ha a nyújtott információ nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető.

(3)Az (1) bekezdés szerinti, határozat útján történő információkérés esetén az EBH:

(a)a kérés jogalapjaként e cikkre hivatkozik;

(b)meghatározza a kérés célját;

(c)részletesen meghatározza a kért információt;

(d)meghatározza az információnyújtás határidejét;

(e)felhívja a figyelmet a 114. cikkben arra az esetre előírt kényszerítő bírságra, ha az információ biztosítása előírás;

(f)felhívja a figyelmet a 113. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságra, ha a kérdésre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető;

(g)felhívja a figyelmet arra, hogy az 1093/2010/EU rendelet 60. és 61. cikkével összhangban a határozat ellen fellebbezni lehet az EBH fellebbviteli tanácsa előtt, és a határozat felülvizsgáltatható az Európai Unió Bíróságával (a továbbiakban: a Bíróság).

(4)A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a törvény vagy az alapszabályuk által képviseletükre felhatalmazott személyek szolgáltatják. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek szintén jogosultak az ügyfelük nevében az információ benyújtására. Az ügyfél teljes felelősséggel tartozik, ha az adott tájékoztatás hiányos, a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető.

(5)Az EBH haladéktalanul megküldi az egyszerű kérés vagy a határozat másolatát azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek területén az (1) bekezdésben említett, az információkérés által érintett személyek tartózkodási hellyel rendelkeznek vagy letelepedettek.

105. cikk
Általános vizsgálati hatáskörök

(1)Az EBH az e rendelet 98. cikke szerinti feladatainak ellátása érdekében vizsgálatokat folytathat a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóinál és a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinál. E célból az EBH tisztviselői és az általa felhatalmazott más személyek jogosultak az alábbiakra:

(a)a feladataik végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások vagy egyéb anyagok megvizsgálása, az adathordozótól függetlenül;

(b)az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokra vonatkozó információkról és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;

(c)jelentős eszközalapú tokenek kibocsátójának vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójának, illetőleg azok vezető testületének vagy személyzetének berendelése, és szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése a vizsgálat tárgyával és céljával összefüggő tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

(d)bármely egyéb olyan természetes vagy jogi személy meghallgatása, aki hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából meghallgassák;

(e)a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóival foglalkozó, 99. cikk szerinti kollégiumot vagy a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóival foglalkozó, 101. cikk szerinti kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely a feladataik elvégzése szempontjából releváns lehet.

(2)Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az EBH tisztviselői és az általa felhatalmazott más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni továbbá a 114. cikk értelmében abban az esetben kivetendő kényszerítő bírságot is, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokkal kapcsolatos információkat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói vagy a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátói a feltett kérdésekre nem, vagy hiányosan válaszolnak, valamint a 113. cikk értelmében abban az esetben kivetendő pénzbírságot, ha a jelentős eszközalapú tokenek vagy a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátói a feltett kérdésekre a valóságnak nem megfelelően, vagy félrevezető módon válaszolnak.

(3)A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói és a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátói kötelesek alávetni magukat az EBH határozata alapján indított vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, a 114. cikkben előírt kényszerítő bírságokat, az 1093/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint azon jogot, hogy a határozat az Európai Unió Bíróságával felülvizsgáltatható.

(4)Az EBH az (1) bekezdésben említett vizsgálat előtt kellő időben tájékoztatja a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon tagállam illetékes hatóságát, amelynek a területén a vizsgálatra sor kerül. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői az EBH kérésére segítik a felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a vizsgálaton.

(5)Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikéréséhez az alkalmazandó nemzeti jog szerint valamely igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, ezt az engedélyt kérelmezni kell. Ez az engedély óvintézkedésként is kérhető.

(6)Ha valamely nemzeti igazságügyi hatósághoz az (1) bekezdés e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérésének engedélyezése iránti kérelem érkezik, e hatóság ellenőrzi a következőket:

(a)az EBH által elfogadott, a (3) bekezdésben említett határozat hiteles-e;

(b)bármelyik megteendő intézkedés arányos-e, és nem önkényes vagy túlzott-e.

(7)A (6) bekezdés b) pontja alkalmazásában a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az EBH-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az EBH e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, valamint azon személy érintettségének a jellegére vonatkozóan, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az EBH irataiban foglalt adatokat. Az EBH határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1093/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

106. cikk
Helyszíni ellenőrzések

(1)Az EBH az e rendelet 98. cikke szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges minden helyszíni ellenőrzést elvégezhet a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóinak és a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak helyiségeiben és területein.

A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóival foglalkozó, 99. cikk szerinti kollégiumot vagy a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóival foglalkozó, 101. cikk szerinti kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely feladataik elvégzése szempontjából releváns lehet.

(2)Az EBH tisztviselői és az általa helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott más személyek beléphetnek az EBH vizsgálati határozatával érintett személyek helyiségeibe és területeire, és rendelkeznek a 105. cikk (1) bekezdése szerinti összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely helyiséget vagy területet, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3)Az EBH a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, az EBH – az érintett illetékes hatóság tájékoztatása után – a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátójának vagy a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójának előzetes értesítése nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést.

(4)Az EBH által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 114. cikk értelmében abban az esetben kivetendő kényszerítő bírságot, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek.

(5)A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója vagy a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója köteles alávetni magát az EBH határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban fel kell tüntetni az ellenőrzés tárgyát és célját, meg kell határozni az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint utalni kell a 114. cikkben előírt kényszerítő bírságra, az 1093/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre és azon jogra, hogy a határozat az Európai Unió Bírósága által felülvizsgáltatható.

(6)Azon tagállam illetékes hatóságának tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, amelynek területén a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az EBH kérésére aktívan segítik az EBH által felhatalmazott tisztviselőket és más személyeket. Az érintett tagállam illetékes hatóságának tisztviselői szintén jelen lehetnek a helyszíni ellenőrzésen.

(7)Az EBH arra is felkérheti az illetékes hatóságokat, hogy végezzék el a nevében az e cikkben és a 105. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket.

(8)Amennyiben az EBH tisztviselői és az EBH által felhatalmazott más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk alapján elrendelt vizsgálatot, úgy az érintett tagállam illetékes hatósága – adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező végrehajtó hatóság közreműködésével – megadja a szükséges segítséget ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

(9)Amennyiben az (1) bekezdésben előírt helyszíni ellenőrzéshez vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz a nemzeti jog szerint valamely igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, ezt az engedélyt kérelmezni kell. Ez az engedély óvintézkedésként is kérhető.

(10)Ha valamely nemzeti igazságügyi hatósághoz az (1) bekezdésben előírt helyszíni ellenőrzés vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelem érkezik, e hatóság ellenőrzi a következőket:

(a)az EBH által elfogadott, a (4) bekezdésben említett határozat hiteles-e;

(b)bármelyik megteendő intézkedés arányos-e, és nem önkényes vagy túlzott-e.

(11)A (10) bekezdés b) pontja alkalmazásában a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az EBH-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az EBH e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, valamint azon személy érintettségének a jellegére vonatkozóan, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az EBH irataiban foglalt adatokat. Az EBH határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1093/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

107. cikk
Információcsere

Az EBH és az illetékes hatóságok a 98. cikk szerinti feladataik ellátása érdekében és a 84. cikk sérelme nélkül indokolatlan késedelem nélkül átadják egymásnak az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat. E célból a hatóságok információt cserélnek az EBH-val a következőkre vonatkozóan:

(a)jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója, vagy a felette ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

(b)a 30. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említett harmadik személyek, amelyekkel a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói szerződéses megállapodást kötöttek;

(c)jelentős eszközalapú tokenekhez likviditást biztosító, a 35. cikk (4) bekezdésében említett kriptoeszköz-szolgáltató;

(d)a tartalékeszközök 33. cikk szerinti letétkezelését biztosító hitelintézetek vagy kriptoeszköz-szolgáltatók;

(e)jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója, vagy a felette ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

(f)az (EU) 2015/2366 irányelv 11. cikkének megfelelően engedélyezett, jelentős elektronikuspénz-tokenekkel összefüggő pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi intézmények;

(g)a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója nevében jelentős elektronikuspénz-tokenek forgalmazásáért felelős természetes vagy jogi személyek;

(h)jelentős eszközalapú tokenekkel vagy jelentős elektronikuspénz-tokenekkel összefüggésben a 3. cikk (1) bekezdésének 10. pontjában említett kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató;

(i)jelentős eszközalapú tokent vagy jelentős elektronikuspénz-tokent bevezető kriptoeszköz-kereskedési platform;

(j)az a)–i) pontban említett személyek vezető testületei.

108. cikk
Az EBH és harmadik országok közötti információcserére vonatkozó igazgatási megállapodások

(1)A 98. cikk szerinti feladatainak ellátása céljából az EBH harmadik országok felügyeleti hatóságaival csak abban az esetben köthet információcserére vonatkozó igazgatási megállapodást, ha a közölt információk tekintetében olyan szakmai titoktartási garanciák vannak érvényben, amelyek legalább a 111. cikkben meghatározott garanciákkal egyenértékűek.

(2)Az (1) bekezdésben említett információcserére az EBH vagy az említett felügyeleti hatóságok feladatainak ellátása céljából kerül sor.

(3)A személyes adatok harmadik országok részére történő továbbítása tekintetében az EBH az (EU) 2018/1725 rendeletet alkalmazza.

109. cikk
A harmadik országokból származó információk közzététele

Az EBH a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól kapott információkat csak akkor teheti közzé, ha az EBH vagy az illetékes hatóság ehhez megszerezte az információkat átadó felügyeleti hatóság kifejezett hozzájárulását, és amennyiben az ilyen információkat adott esetben kizárólag olyan céllal teszi közzé, amelyhez a felügyeleti hatóság hozzájárult, vagy ha azok közzétételét bírósági eljárás teszi szükségessé.

110. cikk
Együttműködés más hatóságokkal

Amennyiben a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója vagy a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységektől eltérő tevékenységeket folytat, az EBH együttműködik a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokban előírtaknak megfelelően az ilyen egyéb tevékenységek felügyeletéért felelős hatóságokkal, beleértve az adóhatóságokat is.

111. cikk
Szakmai titoktartás

Szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik az EBH-ra és minden olyan személyre, aki az EBH-nak vagy más olyan személynek lát vagy látott el feladatokat, amelyre vagy akire az EBH feladatokat ruházott át, ideértve az EBH által megbízott ellenőröket és szakértőket is.

112. cikk
Az EBH felügyeleti intézkedései

(1)Amennyiben az EBH megállapítja, hogy a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója elkövette az V. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, a következő egy vagy több intézkedést hozhatja:

(a)határozatot fogad el, amelyben kötelezi a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóját a jogsértés megszüntetésére;

(b)a 113. és 114. cikknek megfelelően pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatot fogad el;

(c)határozatot fogad el, amelyben előírja a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátójának kiegészítő információk benyújtását, ha a fogyasztóvédelem szempontjából szükséges;

(d)határozatot fogad el, amelyben előírja, hogy a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra függessze fel a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételt, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

(e)határozatot fogad el, amelyben megtiltja a jelentős eszközalapú tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételt, amennyiben megállapítja, hogy e rendeletet megsértették, vagy észszerű indokkal feltételezhető, hogy meg fogják sérteni;

(f)határozatot fogad el, amelyben előírja azon érintett kriptoeszköz-kereskedési platform számára, amelyen jelentős eszközalapú tokeneket vezettek be, a kereskedés felfüggesztését, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezik, hogy e rendeletet megsértették;

(g)határozatot fogad el, amelyben megtiltja a jelentős eszközalapú tokenekkel való kereskedést valamely kriptoeszköz-kereskedési platformon, amennyiben megállapítja, hogy e rendeletet megsértették;

(h)határozatot fogad el, amelyben – a fogyasztók védelmének, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében – előírja a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója számára, hogy tegye közzé az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvános ajánlattételre kerülő vagy kriptoeszköz-kereskedési platformra bevezetett jelentős eszközalapú tokenek értékelésére;

(i)figyelmeztetést tesz közzé arra a tényre vonatkozóan, hogy a jelentős eszközfedezetű token kibocsátója nem teljesíti a kötelezettségeit;

(j)visszavonja a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátójának adott engedélyt.

(2)Amennyiben az EBH megállapítja, hogy a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója elkövette a VI. mellékletben felsorolt jogsértések valamelyikét, a következő egy vagy több intézkedést teheti:

(a)határozatot fogad el, amelyben kötelezi a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóját a jogsértés megszüntetésére;

(b)a 113. és 114. cikknek megfelelően pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatot fogad el;

(c)figyelmeztetést tesz közzé arra a tényre vonatkozóan, hogy a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója nem teljesíti a kötelezettségeit.

(3)Az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedések meghozatalakor az EBH figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyosságát, tekintettel a következő kritériumokra:

(a)a jogsértés időtartama és gyakorisága;

(b)a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

(c)a jogsértés feltárt-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokat a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátójának vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójának eljárásaiban, szabályzataiban és kockázatkezelési intézkedéseiben;

(d)a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

(e)a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója felelősségének mértéke;

(f)a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú tokenek vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójának a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

(g)a jogsértésnek a jelentős eszközalapú tokenek vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek birtokosainak érdekeire gyakorolt hatása;

(h)a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik személyeknek a jogsértésből származó vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

(i)a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója EBH-val való együttműködésének mértéke, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül;

(j)a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója által elkövetett korábbi jogsértések;

(k)a jogsértést követően a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója által az ilyen jogsértés megismétlődésének megakadályozása céljából tett intézkedések.

(4)Az (1) bekezdés d)–g) és j) pontjában említett intézkedések meghozatala előtt az EBH tájékoztatja az ESMA-t és – amennyiben a jelentős eszközalapú tokenek uniós pénznemhez kapcsolódnak – az e pénznemeket kibocsátó központi bankokat.

(5)A (2) bekezdés a)–c) pontjában említett intézkedések meghozatalát megelőzően az EBH tájékoztatja a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójának illetékes hatóságát és a jelentős elektronikuspénz-tokenhez referenciaként használt pénznemet kibocsátó központi bankot.

(6)Az EBH indokolatlan késedelem nélkül értesíti a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóját vagy a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóját az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott intézkedésekről, és tájékoztatja ezekről az intézkedésekről az érintett tagállamok illetékes hatóságait és a Bizottságot. Az EBH a határozat elfogadásának időpontjától számított 10 munkanapon belül közzéteszi a határozatot a honlapján.

(7)A (6) bekezdésben említett közzététel tartalmazza a következőket:

(a)a jogsértésért felelős személy azon jogának megerősítése, hogy a Bíróság előtt jogorvoslattal élhet a határozat ellen;

(b)adott esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásának megerősítése és annak közlése, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya;

(c)annak közlése, hogy az EBH fellebbviteli tanácsa az 1093/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.

113. cikk
Pénzbírságok

(1)Az EBH a (3) vagy a (4) bekezdésnek megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el, amennyiben a 116. cikk (8) bekezdésével összhangban megállapítja, hogy:

(a)a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója szándékosan vagy gondatlanságból elkövette az V. mellékletben felsorolt valamely jogsértést;

(b)a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója szándékosan vagy gondatlanságból elkövette a VI. mellékletben felsorolt valamely jogsértést.

A jogsértés akkor minősül szándékos jogsértésnek, ha az EBH olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy az említett kibocsátó vagy vezető testülete kifejezetten a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.

(2)Az (1) bekezdésben említett intézkedések meghozatalakor az EBH figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyosságát, tekintettel a következő kritériumokra:

(a)a jogsértés időtartama és gyakorisága;

(b)a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

(c)a jogsértés feltárt-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokat a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátójának vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójának eljárásaiban, szabályzataiban és kockázatkezelési intézkedéseiben;

(d)a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

(e)a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója felelősségének mértéke;

(f)a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú tokenek vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójának a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

(g)a jogsértésnek a jelentős eszközalapú tokenek vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek birtokosainak érdekeire gyakorolt hatása;

(h)a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú tokenek vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik személyeknek a jogsértésből származó vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

(i)a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú tokenek kibocsátója vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója EBH-val való együttműködésének mértéke, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül;

(j)a jogsértésért felelős, jelentős eszközalapú tokenek vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója által elkövetett korábbi jogsértések;

(k)a jogsértést követően a jelentős eszközalapú tokenek vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátója által az ilyen jogsértések megismétlődésének megakadályozása érdekében tett intézkedések.

(3)A jelentős eszközalapú tokenek kibocsátójára kivetett, az (1) bekezdés szerinti pénzbírság maximális összege a vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott előző üzleti évi éves árbevétel legfeljebb 15 %-a, vagy a jogsértés révén realizált nyereség vagy elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben meghatározható.

(4)A jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátójára kivetett, (1) bekezdés szerinti pénzbírság maximális összege a vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott előző üzleti évi éves árbevétel legfeljebb 5 %-a, vagy a jogsértés révén realizált nyereség vagy elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben meghatározható.

114. cikk
Kényszerítő bírságok

(1)Az EBH határozatban kényszerítő bírságot szab ki annak érdekében, hogy kötelezzen:

(a)valamely személyt a jogsértés megszüntetésére, összhangban a 112. cikk alapján hozott határozattal;

(b)a 104. cikk (1) bekezdésében említett személyt:

i. a 104. cikk szerinti határozatban kért információk hiánytalan benyújtására;

ii. arra, hogy vesse alá magát vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul adja át az előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokra vonatkozó információkat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolja és helyesbítse a 105. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat;

iii. arra, hogy vesse alá magát a 106. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.

(2)A kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. A kényszerítő bírságot a késedelem minden egyes napja után ki kell szabni.

(3)A (2) bekezdés sérelme nélkül a kényszerítő bírság összege az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-a, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2 %-a. Az összegeket a kényszerítő bírságot kiszabó határozatban megállapított időponttól kezdődően kell kiszámítani.

(4)A kényszerítő bírság az EBH határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. Ezen időszak végét követően az EBH felülvizsgálja az intézkedést.

115. cikk
A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok közzététele, jellege, behajtása és elhelyezése

(1)Az EBH közzétesz minden, a 113. és a 114. cikk alapján kiszabott pénzbírságot és kényszerítő bírságot, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek. E közzététel az (EU) 2016/6791 rendelet 72 értelmében nem tartalmazhat személyes adatokat.

(2)A 113. és a 114. cikkel összhangban kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

(3)Amennyiben az EBH úgy határoz, hogy nem vet ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, döntéséről és annak indokairól megfelelően tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az érintett tagállam illetékes hatóságait.

(4)A 113. és a 114. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok behajthatók.

(5)A behajtásra annak az államnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályai vonatkoznak, amelynek területén a behajtásra sor kerül.

(6)A pénzbírságok és kényszerítő bírságok összege az Európai Unió általános költségvetését illeti.

116. cikk
A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kiszabásának eljárási szabályai

(1)Amennyiben az EBH a 98. cikk szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül az V. vagy VI. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértés elkövetésének alapos gyanúja, akkor az EBH-n belül független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy kivizsgálására. A kijelölt tisztviselő nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt sem közvetlenül, sem közvetetten jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóinak vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak felügyeletében, és feladatait az EBH-tól függetlenül látja el.

(2)Az (1) bekezdésben említett vizsgálatvezető a vizsgálat által érintett személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az EBH-nak.

(3)A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 104. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 105. és a 106. cikk szerinti vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogkörének gyakorlása közben teljesítenie kell a 103. cikkben foglaltakat.

(4)A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az EBH a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.

(5)A vizsgálatvezető a vizsgálat befejezésekor, mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EBH-nak, lehetőséget ad a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

(6)Az érintett személyek védekezéshez való jogát az e cikk alapján történő vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(7)Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EBH-nak, tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. A vizsgálat alatt álló személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a harmadik felet érintő bizalmas információkra vagy az EBH belső előkészítő dokumentumaira.

(8)A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint, amennyiben ezt a vizsgálat által érintett személyek kérik, e személyeknek a 117. cikk szerinti meghallgatását követően az EBH határoz arról, hogy a vizsgálat által érintett jelentős eszközalapú tokenek vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátói elkövették-e az V. vagy a VI. mellékletben felsorolt jogsértések valamelyikét, és amennyiben igen, a 112. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést hoz, és/vagy a 113. cikknek megfelelően pénzbírságot szab ki.

(9)A vizsgálatvezető nem vesz részt az EBH tanácskozásain, és más módon sem avatkozik bele az EBH döntéshozatalába.

(10)A Bizottság a 121. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlására vonatkozó további részletes eljárási szabályok meghatározása céljából, beleértve a védelemhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket, valamint a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok beszedésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabása és behajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseket is.

(11)Az EBH az ügyet vizsgálat és esetleges büntetőeljárás megindítása céljából a megfelelő nemzeti hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az EBH nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

117. cikk
Az érintett személyek meghallgatása

(1)A 112., 113. és 114. cikk szerinti határozat meghozatala előtt az EBH meghallgatási lehetőséget biztosít az eljárás alá vont személyek számára megállapításai tekintetében. Az EBH csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt megtenni észrevételeiket.

(2)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha sürgős intézkedésre van szükség a pénzügyi stabilitást vagy a fogyasztók védelmét fenyegető súlyos és közvetlen veszély elhárítása érdekében. Ilyen esetekben az EBH ideiglenes határozatot fogadhat el, és a határozathozatalát követően a lehető leghamarabb biztosítania kell a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.

(3)A vizsgálat által érintett személyek védelemhez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az EBH ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra vagy az EBH belső előkészítő dokumentumaira.

118. cikk
Az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat

Az Európai Unió Bírósága korlátlan hatáskörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az EBH pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki, vagy más szankciót vagy adminisztratív intézkedést hozott e rendeletnek megfelelően. Az Európai Unió Bírósága törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

119. cikk
Felügyeleti díjak

(1)Az EBH e rendelettel és a (3) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban díjakat számít fel a jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóinak és a jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak. Ezek a díjak fedezik az EBH jelentős eszközalapú tokenek kibocsátóinak és jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak a 98. cikk szerinti felügyeletéhez, valamint ahhoz kapcsolódó kiadásait, hogy megtérítse az illetékes hatóságok részére az e rendelet alapján folytatott tevékenység során – különösen a feladatok 120. cikkel összhangban történő átruházása következtében – esetlegesen felmerült költségeiket.

(2)A jelentős eszközalapú tokenek egyes kibocsátóinak felszámított díj összegének arányosnak kell lennie tartalékeszközeik nagyságával, és fedeznie kell az EBH-nál az e rendelet szerinti felügyeleti feladatai ellátása során felmerült valamennyi költséget.

A jelentős elektronikuspénz-tokenek egyes kibocsátóinak felszámított díj összegének arányosnak kell lennie a pénzeszközökért cserébe kibocsátott elektronikus pénz mennyiségével, és fedeznie kell az EBH-nál az e rendelet szerinti felügyeleti feladatai ellátása során felmerült valamennyi költséget.

(3)A Bizottság a 121. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el [kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módja, valamint az EBH által a (2) bekezdés értelmében szervezetenként felszámítható maximális összeg kiszámítására vonatkozó módszertan meghatározása céljából.

120. cikk
A feladatok EBH általi átruházása az illetékes hatóságokra

(1)Amennyiben a jelentős eszközalapú tokenek vagy jelentős elektronikuspénz-tokenek kibocsátóival kapcsolatos valamely felügyeleti feladat megfelelő elvégzéséhez szükséges, az EBH konkrét felügyeleti feladatokat egy tagállam illetékes hatóságára ruházhat át. E konkrét felügyeleti feladatok közé tartozhat különösen a 104. cikk szerinti információkérések, valamint a 105. és 106. cikk szerinti vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések lefolytatásának hatásköre.

(2)Az EBH a feladatok átruházását megelőzően konzultál az érintett illetékes hatósággal a következőkről:

(a)az átruházandó feladat meghatározása;

(b)a feladatok elvégzésének ütemezése; továbbá

(c)a szükséges információknak az EBH által, illetve az EBH részére történő átadása.

(3)A 119. cikk (3) bekezdése alapján a Bizottság által elfogadott díjszabályzatnak megfelelően az EBH megtéríti az illetékes hatóságok részére az átruházott feladatok elvégzésével összefüggésben felmerült költségeket.

(4)Az EBH megfelelő időközönként felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatot. Az átruházás bármikor visszavonható.

VIII. cím: Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

121. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében, a 39. cikk (6) bekezdésében, a 116. cikk (10) bekezdésében és a 119. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 36 hónapos időtartamra szól [kérjük illessze be e rendelet hatálybalépésének dátumát]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 39. cikk (6) bekezdésében, a 116. cikk (10) bekezdésében és a 119. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 3. cikk (2) bekezdése, a 39. cikk (6) bekezdése, a 116. cikk (10) bekezdése és a 119. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

IX. cím: Átmeneti és záró rendelkezések

122. cikk
Jelentés

(1)A Bizottság [e rendelet hatálybalépése után 36 hónappal]-ig az EBH-val és az ESMA-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

(2)A jelentés a következőket tartalmazza:

(a)a kriptoeszköz-kibocsátások száma az EU-ban, az illetékes hatóságoknál nyilvántartásba vett kriptoeszköz-alapdokumentumok száma, a kibocsátott kriptoeszközök típusa és piaci tőkeértéke, kriptoeszköz-kereskedési platformon bevezetett kriptoeszközök száma;

(b)az EU-ban kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok számára vonatkozó becslés;

(c)az EU-ban bejelentett, kriptoeszközökkel kapcsolatos csalások, feltörések és lopások száma és értékbeli nagyságrendje, a csalárd magatartás típusai, a kriptoeszköz-szolgáltatókhoz és eszközalapú tokenek kibocsátóihoz beérkezett panaszok száma, az illetékes hatóságokhoz beérkezett panaszok száma és a kapott panaszok tárgya;

(d)az eszközalapú tokenek e rendelet szerint engedélyezett kibocsátóinak száma, valamint a tartalékokban szereplő eszközkategóriák elemzése, a tartalékok nagysága és az eszközalapú tokenekben teljesített kifizetések volumene;

(e)a jelentős eszközalapú tokenek e rendelet szerint engedélyezett kibocsátóinak száma, valamint a tartalékokban szereplő eszközkategóriák elemzése, a tartalékok nagysága és a jelentős eszközalapú tokenekben teljesített kifizetések volumene;

(f)az elektronikuspénz-tokenek e rendelet és a 2009/110/EK irányelv szerint engedélyezett kibocsátóinak száma, valamint az elektronikuspénz-tokenek fedezetéül szolgáló pénznemek elemzése, a tartalékok nagysága és az elektronikuspénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

(g)a jelentős elektronikuspénz-tokenek e rendelet és a 2009/110/EK irányelv szerint engedélyezett kibocsátóinak száma, valamint a jelentős elektronikuspénz-tokenek fedezetéül szolgáló pénznemek elemzése, a tartalékok nagysága és a jelentős elektronikuspénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

(h)a kriptoeszköz-szolgáltatások uniós piacának működésére, többek között a piaci fejleményekre és tendenciákra vonatkozó értékelés, figyelembe véve a felügyeleti hatóságok tapasztalatait, az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatók számát és átlagos piaci részesedésüket;

(i)a fogyasztóvédelem – többek között a kriptoeszköz-kibocsátóknak és a kriptoeszköz-szolgáltatóknak a működési rezilienciája szempontjából –, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás e rendelet által biztosított szintjének értékelése;

(j)annak értékelése, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások e rendelet hatálya alá tartozó köre megfelelő-e, és szükség van-e az ebben a rendeletben szereplő fogalommeghatározások kiigazítására;

(k)annak értékelése, hogy létre kell-e hozni a harmadik országbeli kriptoeszköz-szolgáltatókra, eszközalapú tokenek kibocsátóira vagy elektronikuspénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó egyenértékűségi rendszert e rendelet keretében;

(l)annak értékelése, hogy a 4. és a 15. cikk szerinti mentességek megfelelőek-e;

(m)annak értékelése, hogy e rendelet milyen hatást gyakorol a kriptoeszközök belső piacának megfelelő működésére, ideértve a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésére és az új fizetési eszközök kifejlesztésére gyakorolt hatásokat is;

(n)a kriptoeszközök piacán jellemző üzleti modellek és technológiák alakulásának leírása;

(o)annak értékelése, hogy szükség van-e a fogyasztóvédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosítását célzó, e rendeletben meghatározott intézkedések módosítására;

(p)a közigazgatási szankciók és más közigazgatási intézkedések alkalmazása;

(q)az illetékes hatóságok, az EBH és az ESMA közötti együttműködés értékelése, valamint az abból fakadó előnyök és hátrányok értékelése, hogy az EBH és az illetékes hatóságok felelősek az e rendeletben előírt felügyelet ellátásáért;

(r)az eszközalapú tokenektől és az elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátóinak a rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos költségei a kriptoeszköz-kibocsátásokból származó összeg százalékos arányában;

(s)a kriptoeszköz-szolgáltatók e rendeletnek való megfelelésével kapcsolatos költségei működési költségeik százalékos arányában;

(t)az eszközalapú tokenek kibocsátóinak és az elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak az e rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos költségei működési költségeik százalékos arányában;

(u) az illetékes hatóságok és az EBH által az e rendelet megsértéséért kiszabott közigazgatási bírságok és büntetőjogi szankciók száma és összege.

123. cikk
Átmeneti intézkedések

(1)A 4–14. cikk nem alkalmazandó az eszközalapú tokenektől és az elektronikuspénz-tokenektől eltérő olyan kriptoeszközökre, amelyek [kérjük, illessze be a rendelet alkalmazásának kezdőnapját] előtt kerültek nyilvános ajánlattételre az Unióban vagy vezettek be kriptoeszköz-kereskedési platformon.

(2)E rendelettől eltérve azok a kriptoeszköz-szolgáltatók, amelyek az alkalmazandó joggal összhangban nyújtottak szolgáltatást [kérjük, illessze be a rendelet alkalmazásának kezdőnapját] előtt, továbbra is folytathatják tevékenységüket [kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal az alkalmazás kezdőnapját követően]-ig vagy addig, amíg meg nem kapják az 55. cikk szerinti engedélyt, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb.

(3)Az 54. és 55. cikktől eltérve a tagállamok egyszerűsített eljárást alkalmazhatnak azon engedélykérelmekre, amelyeket [kérjük, illessze be a rendelet alkalmazásának kezdőnapját] és [kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal az alkalmazás kezdőnapját követően] között olyan szervezetek nyújtottak be, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában a nemzeti jog alapján kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkeztek. Az illetékes hatóságok – mielőtt az ilyen egyszerűsített eljárások alapján megadnák az engedélyt – biztosítják a IV. cím 2. és 3. fejezetében megállapított követelmények teljesülését.

(4)Az EBH a 98. cikk szerinti felügyeleti feladatait a 39. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjától kezdve gyakorolja.

124. cikk 
Az (EU) 2019/1937 irányelv módosítása

Az (EU) 2019/1937 irányelv mellékletének I.B. része a következő ponttal egészül ki:

„xxi. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …./…rendelete (2021/XXX) a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L …) 73 .”

125. cikk
Az (EU) 2019/1937 irányelv módosításának átültetése

(1)A tagállamok [e rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-ig elfogadják, kihirdetik és alkalmazzák azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek a 97. cikknek való megfeleléshez. Ha azonban az említett időpont megelőzi az (EU) 2019/1937 irányelv 26. cikkének (1) bekezdésében említett átültetési határidőt, ezen törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alkalmazását el kell halasztani az (EU) 2019/1937 irányelv 26. cikkének (1) bekezdésében említett átültetési határidőig.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal, az EBH-val és az ESMA-val nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket a 97. cikk által szabályozott területen fogadnak el.

126. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)Ezt a rendeletet [kérjük, illessze be a dátumot: a hatálybalépés után 18 hónappal]-tól/től kell alkalmazni.

(3)A III. és a IV. címben meghatározott rendelkezéseket azonban [kérjük, illessze be a hatálybalépés dátumát]-tól/-től kell alkalmazni. 

(4)Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

Tartalomjegyzék

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul: 

⌧ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 74  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek) 

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) 

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók 

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

·A kriptoeszköz-kibocsátások száma és volumene az EU-ban

·Az EU-ban kriptoeszköz-szolgáltatóként engedélyezett szervezetek száma

·Az EU-ban eszközfedezetű kriptoeszköz vagy jelentős eszközalapú token kibocsátójaként engedélyezett szervezetek száma

·A csalások és a kriptoeszközök ellopásának száma és értéke az EU-ban

·Illetékes nemzeti hatóság által a kísérleti rendszer keretében DLT-alapú piaci infrastruktúraként engedélyezett szervezetek száma

·A DLT-alapú piaci infrastruktúrán lebonyolított és kiegyenlített ügyletek volumene

·Kriptoeszközökkel kapcsolatos, az illetékes nemzeti hatóságoknak bejelentett és általuk kivizsgált piaci visszaélések száma

·Eszközfedezetű kriptoeszközök és jelentős eszközalapú tokenek piaci kapitalizációja

·Eszközalapú tokenek és jelentős eszközalapú tokenek használata révén teljesített fizetések volumene

·Annak értékelése, hogy kriptoeszközök, illetve DLT technológiát használó és/vagy kriptoeszközökkel foglalkozó infrastruktúrák vagy piaci szereplők rendszerszintű jelentőségűvé nőttek-e

·Az EU-ban kriptoeszközként kibocsátott pénzügyi eszközök száma és volumene

·Az illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott, kriptoeszközként használt pénzügyi eszközökre vonatkozó tájékoztatók száma

·A hatályos uniós jogszabályok (pl. MiFID II. irányelv / MiFIR-rendelet, a központi értéktárakról szóló rendelet, az elszámolások véglegességéről szóló irányelv) szerinti szolgáltatások nyújtása vonatkozásában az illetékes nemzeti hatóságok által engedélyezett és a DLT technológiát / kriptoeszköz formájában lévő pénzügyi eszközt használó szervezetek száma

·A hatályos uniós jogszabályok (pl. MiFID II. irányelv / MiFIR-rendelet, a központi értéktárakról szóló rendelet, az elszámolások véglegességéről szóló irányelv) alapján engedélyezett és DLT technológiát / kriptoeszköz formájában lévő pénzügyi eszközöket használó szolgáltatók által lebonyolított és kiegyenlített ügyletek volumene

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    a javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

⌧ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 75

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻    végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

⌧ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkben említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.