Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020PC0182

    Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezményben a makaronéziai térség OSPAR tengeri területbe történő felvételével kapcsolatban képviselendő álláspontról

    COM/2020/182 final

    Brüsszel, 2020.5.7.

    COM(2020) 182 final

    2020/0072(NLE)

    Javaslat

    A TANÁCS HATÁROZATA

    az Európai Unió által az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezményben a makaronéziai térség OSPAR tengeri területbe történő felvételével kapcsolatban képviselendő álláspontról


    INDOKOLÁS

    1.A javaslat tárgya

    Ez a javaslat az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: az OSPAR-egyezmény) módosításának tervezett elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározására vonatkozik.

    2.A javaslat háttere

    2.1.Az OSPAR-egyezmény

    Az OSPAR-egyezmény célja az északkelet-atlanti tengeri területnek az emberi tevékenységek káros hatásaival szembeni védelme az emberi egészség megóvása és a tengeri ökológiai rendszer megőrzése, illetve, amennyiben ez lehetséges, a káros hatásokat szenvedett tengeri területek helyreállítása érdekében. Az egyezménynek 16 részes fele van: Belgium, Dánia, az EU 1 , Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság, Luxemburg és Svájc. Az egyezményt 1992. szeptember 22-én nyitották meg aláírásra az Oslói és Párizsi Bizottságok miniszteri ülésén Párizsban, és 1998. március 25-én lépett hatályba.

    2.2.Az OSPAR-bizottság

    Az egyezmény 10. cikke szerint létrehozott OSPAR-bizottság az egyes részes felek képviselőiből áll, rendszeres időközönként és különleges körülmények miatt bármikor ülésezik. Feladatai közé tartozik az egyezmény végrehajtásának felügyelete, valamint a tengeri terület állapotának, az elfogadott intézkedések hatékonyságának, a prioritásoknak és az esetleges kiegészítő vagy eltérő intézkedések szükségességének a felülvizsgálata.

    Az egyezmény 20. cikke értelmében minden részes fél egy szavazattal rendelkezik a bizottságban. Az EU annyi szavazattal van felruházva, ahány tagállama részes fele az egyezménynek. Az EU nem szavaz abban az esetben, ha tagállamai gyakorolják saját szavazati jogukat, és fordítva.

    Az egyezmény 15. cikkének (3) bekezdése szerint a bizottság a részes felek egyhangú szavazatával fogadja el az egyezmény módosításait.

    2.3.Az OSPAR-bizottság tervezett jogi aktusa

    Az éves találkozó miniszteri ülésén az OSPAR-bizottságnak el kell fogadnia az egyezmény 1. cikke a) pontjának módosítását, amely az OSPAR tengeri területének határait a portugál és spanyol joghatóság alá tartozó vizekre, valamint a köztük lévő nemzetközi vizekre is kiterjeszti (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus).

    A tervezett jogi aktus célja, hogy az OSPAR és a tengervédelmi stratégiáról szóló uniós keretirányelv 2 közötti jobb koherencia biztosítása érdekében a Makaronézia (Madeira és Kanári-szigetek) körüli vizeket hozzáadja az OSPAR-egyezmény hatálya alá tartozó tengeri területekhez, és ezáltal javítsa a Makaronézia területére jellemző kiemelkedő biológiai sokféleség és sérülékeny ökoszisztémák védelmére és megőrzésére irányuló koordinációt.

    Azon részes felek számára, amelyek a módosítást megerősítették, elfogadták vagy jóváhagyták, az egyezmény módosítása az attól számított harmincadik napon lép hatályba, hogy a letéteményes kormány az OSPAR-egyezmény 15. cikkének rendelkezéseivel összhangban kézhez vette legalább hét részes fél értesítését. Ezt követően a módosítások bármely más részes fél tekintetében a vonatkozó megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás letétbe helyezését követő harmincadik napon lépnek hatályba.

    Az OSPAR-egyezmény módosításának hatálybalépéséig Portugália és Spanyolország, valamint bármely más részes fél ideiglenesen alkalmazhatja az egyezményt a szerződések jogáról szóló, 1969. május 23-i bécsi egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek, különösen annak az ideiglenes alkalmazásról szóló, 25. cikkének megfelelően.

    3.Az Unió által képviselendő álláspont

    A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv 4. cikke értelmében a Makaronézia alrégió az Atlanti-óceán észak-keleti régiójának a része, és az európai tengerek legnagyobb tengeri alrégiója. A terület élőhelyekben gazdag és számos fajnak ad otthont, köztük több olyannak is, amely szerepel az OSPAR-egyezményhez csatolt, a veszélyeztetett és/vagy csökkenő állományú fajokat és élőhelyeket felsoroló jegyzékben is. Az OSPAR-egyezmény hatálya alá tartozó tengeri területek jelenleg csak részben fedik le a Makaronézia alrégió uniós szinten meghatározott és elfogadott vizeit.

    Portugália és Spanyolország – az a két uniós tagállam és egyben OSPAR-ország, amely felségvizekkel rendelkezik Makaronéziában – közös javaslatot terjesztett elő az OSPAR-egyezmény módosítására annak érdekében, hogy az OSPAR tengeri területe összhangba kerüljön a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti határokkal. Ez az összehangolás az OSPAR-szintű megerősített együttműködés révén megkönnyíti a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtását a két ország számára, és az OSPAR bevonása révén megerősíti e régió veszélyeztetett fajainak és élőhelyeinek, valamint egyedülálló tengeri és part menti biológiai sokféleségének védelmét.

    Az összehangolás érdekében módosítani kell egy jogilag kötelező erejű szöveget, az OSPAR-egyezményt, amelynek az Unió is részes fele, ezért uniós álláspontot kell kialakítani. Mivel a módosítás elősegíti az uniós jogszabályok végrehajtását és javítja a környezet védelmét, az Uniónak ajánlott támogatnia az OSPAR-egyezmény 1. cikke a) pontjának szóban forgó módosítását.

    4.Jogalap

    4.1.Eljárási jogalap

    4.1.1.Általános elvek

    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

    A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát 3 .

    4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

    Az OSPAR-bizottságot megállapodás, nevezetesen az OSPAR-egyezmény hozta létre.

    Az OSPAR-bizottság által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A tervezett jogi aktus joghatással bír, mivel joghatással bíró meglévő jogi aktust módosít, nevezetesen az OSPAR-egyezményt.

    A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja az OSPAR-egyezmény intézményi keretét.

    Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

    4.2.Anyagi jogalap

    4.2.1.Általános elvek

    Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

    4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

    A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a környezet védelmével kapcsolatos.

    Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése.

    4.3.Következtetés

    A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével.

    5.A tervezett jogi aktus kihirdetése

    Mivel az OSPAR-bizottság jogi aktusa módosítani fogja az OSPAR-egyezményt, amelynek az Unió részes fele, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    2020/0072 (NLE)

    Javaslat

    A TANÁCS HATÁROZATA

    az Európai Unió által az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezményben a makaronéziai térség OSPAR tengeri területbe történő felvételével kapcsolatban képviselendő álláspontról

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 192. cikkének (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    mivel:

    (1)Az OSPAR-egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) az Európai Unió az 1997. október 7-i 98/249/EK tanácsi határozattal 4 kötötte meg, és az egyezmény 1998. március 25-én lépett hatályba.

    (2)Az egyezmény 15. cikkének értelmében az OSPAR-bizottság a részes felek egyhangú szavazatával módosíthatja az egyezményt.

    (3)Az OSPAR-bizottság várhatóan módosítást fogad el az OSPAR-egyezmény 1. cikkének a) pontjára vonatkozóan, Makaronézia OSPAR tengeri területbe történő integrálása tekintetében.

    (4)Helyénvaló meghatározni az Unió által az OSPAR-bizottságban képviselendő álláspontot, mivel az OSPAR-egyezmény módosításai kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve.

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    Az OSPAR-bizottság ülésén az Unió nevében képviselendő álláspont az, hogy támogatni kell az OSPAR-egyezmény 1. cikke a) pontjának módosítását Makaronéziának az OSPAR tengeri területbe történő felvétele tekintetében.

    2. cikk

    Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

    Kelt Brüsszelben, -án/-én.

       a Tanács részéről

       az elnök

    (1)    A Tanács 98/249/EK határozata (1997. október 7.) az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 104., 1998.4.3., 1. o.).
    (2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
    (3)    A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.
    (4)    A Tanács 98/249/EK határozata (1997. október 7.) az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 104., 1998.4.3., 1. o.).
    Top