EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.12.15.

COM(2020) 730 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az uniós polgárságról szóló 2020. évi jelentés

A polgárok felhatalmazása és jogaik védelme

1.Bevezetés

A béke mellett az uniós polgárság az európai projekt egyik legjelentősebb vívmánya, amely egyedülálló a világon. Az uniós polgársághoz fűződő jogok, köztük a szabad mozgás, a politikai és demokratikus jogok, valamint az uniós polgárok joga ahhoz, hogy konzuli védelemben részesüljenek más tagállamoktól, ha nincs saját képviseletük külföldön, átalakító hatást gyakoroltak Európára. Jelenleg több, mint 13,3 millió európai 1 él azzal a jogával, hogy egy másik uniós országban éljen.

A Bizottság háromévente beszámol az uniós polgárságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról 2 , és új prioritásokat javasol a következő három évre. Az uniós polgárságról szóló utolsó, 2017. évi jelentés kiadása óta – többek között a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben – jelentős kihívások érték az uniós polgársághoz fűződő jogok gyakorlását, és számos pozitív fejlemény is megjelent. Például 10 európai polgár közül 9 most már ismeri az „Európai Unió polgára” kifejezést – ez az eddigi legmagasabb nyilvántartott szám 3 . Ezen túl, a legutolsó európai választások két évtized óta a legmagasabb részvétel mellett zajlottak 4 , elsősorban a fiatal és az első szavazóknak köszönhetően. A szavazás és az Európai Parlament összetétele terén tovább mérséklődött a nemek közötti szakadék. A szabad mozgás támogatása 12 évet tekintve most a legnagyobb 5 .

A polgárságról szóló utolsó jelentés óta Európában erőteljes társadalmi mozgalmak jelentkeztek olyan kérdésekben, mint például az éghajlatváltozás, a gazdaság és az adózás, a rasszizmus és az egyenlőség. Ezekhez a mozgalmakhoz sokszor internetes tiltakozások is társultak, sikeresen átlépve a földrajzi és nyelvi határokat, hogy páneurópai, sőt akár globális szinergiák jöjjenek létre. Ha kétség merült volna fel azzal kapcsolatban, hogy az európai polgárok megőrizték-e politikai elkötelezettségüket, az elmúlt évek megmutatták, hogy jobban igyekeznek hallatni a hangjukat és alakítani a társadalmat, amelyben élnek, mint valaha.

Emellett az elmúlt időszakban számos összetett kihívás jelentkezett. A Covid19-válság megmutatja, mára az európaiak mennyire számítanak már a szabad mozgásra, és mennyire függnek is tőle gazdasági és személyes okokból. 2020 első félévében európaiak ezrei rekedtek külföldön a Covid19-járvány kitörését követően bevezetett utazási korlátozások miatt; ennek nyomán az EU és a tagállamok példa nélküli összehangolt erőfeszítésének lehettünk tanúi, amely több, mint 600 000 uniós polgár biztonságos hazatérését segítette. Bár Európa felnőtt a kihíváshoz, hogy a külföldön maradt polgárait hazamentse, kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az uniós források harmadik országokban való összevonásának nem kellene-e észszerűbben működnie, és a polgároknak nyújtott segítséget nem kellene-e rugalmasabbá tenni. A világjárvány, valamint az európai választások idején és azon túl is az európaiakat elárasztották online dezinformációkkal, ami veszélyezteti a közéletben való demokratikus részvétel alapvető követelményét és a polgárok megalapozott döntését.

Továbbra is számos napi szintű gyakorlati adminisztratív és jogi teher érinti az uniós polgárok életét; mindezt beárnyékolja az új technológiák hatása és a globális egészségügyi vészhelyzet. A terhek a mobilis uniós polgárok esetében a választói névjegyzékbe való felvételre irányuló bonyolult eljárásoktól egészen a határ menti ingázókra vonatkozó közigazgatási eljárásokra és adórendszerekre rendelkezésre álló elégtelen digitális opciókig terjednek. Ezenfelül a Brexit-népszavazás, amely az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséhez vezetett, közel 3,7 millió uniós polgár életére van hatással 6 , akik az Egyesült Királyságban telepedtek le, és brit polgárok millióinak életére is, akik elveszítették uniós polgári jogállásukat.

A polgárságról szóló jelentés erősen összefügg a Bizottság Európára vonatkozó hat fő törekvésével 7 , különösen az európai demokrácia megerősítésével és a polgároknak az Unióhoz való közelebb hozásával. A jelentést más kezdeményezésekkel – például az Alapjogi Charta alkalmazásának megerősítésére irányuló új stratégiával 8 és különösen az európai demokráciáról szóló cselekvési tervvel 9 – együtt, azokkal kiegészítve kell értelmezni. Az ebben a jelentésben meghatározott intézkedések és prioritások közvetlenül a polgár szerepének erősítésére helyezik a hangsúlyt, ezáltal kiegészítik a demokráciára vonatkozó európai cselekvési tervet, amely a demokráciáinkat fenyegető legfontosabb kihívásokkal foglalkozik, és széles körű társadalmi hatást kiváltó szakpolitikai területeket ölel fel 10 .

A javasolt prioritások célzott konzultációkon 11 , köztük az uniós polgársághoz fűződő jogokról tartott nyilvános konzultáción, valamint az uniós polgárságra és a demokráciára vonatkozó Eurobarométer gyorsfelmérésen 12 és kutatásokon – például az uniós polgársághoz fűződő jogokkal foglalkozó tudományos szakemberek hálózatának munkáján – alapulnak. A Bizottság prioritásainak meghatározása során a polgároktól kapott számos levélből is közvetlenül merített; a polgárok rendszeresen írnak, leveleikben kifejtik azokat a problémákat és kérdéseket, amelyekkel a jogaik gyakorlása során a mindennapokban szembesülnek.

Az uniós polgárságról szóló 2020. évi jelentés két különálló dokumentumból áll: ebből a jelentésből és az EUMSZ 25. cikke alapján készített jelentésből 13 , amely az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát mutatja be az uniós polgársághoz fűződő jogok területén.

A jelentés számba veszi az uniós polgársággal kapcsolatban a 2017. évi jelentés óta tett előrehaladást, és új prioritásokat és intézkedéseket javasol, amelyek valódi előnyöket jelentenek majd az uniós polgárok számára – biztosítják, hogy az uniós polgársághoz fűződő jogaikkal a gyakorlatban is élhessenek, különösen a határokon átnyúló viszonylatban. A jelentés számos konkrét intézkedést és prioritást ismertet a négy fő téma köré csoportosítva:

·A demokratikus részvétel erősítése, a polgárok felelősségvállalásának ösztönzése és fokozottabb bevonásuk az EU ügyeibe;

·A szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése és a mindennapi élet egyszerűsítése;

·Az uniós polgárság védelme és előmozdítása;

·Az uniós polgárok védelme Európában és külföldön, válság/vészhelyzet idején is.

2.A demokratikus részvétel erősítése, a polgárok felelősségvállalásának ösztönzése és fokozottabb bevonásuk az EU ügyeibe

2.1.    A szavazati jogok hatékony gyakorlása

Az aktív és passzív választójog a demokratikus társadalom alapja. A 2019-es európai parlamenti választásokon volt a legmagasabb a részvételi arány az utóbbi két évtizedben. A megnövekedett részvétel húzóerejét a fiatalok és az első szavazók alkották. A nők is nagyobb számban vettek részt a választáson, és a szavazás terén a nemek közötti szakadék a 2014. évi 4 %-ról 2019-ben 3 %-ra szűkült. A Parlamentbe beválasztott nők számaránya 37 %-ról 39,4 %-ra emelkedett. Az egyéb alulreprezentált csoportok választásokon való részvételére vonatkozó adatok korlátozottak, mivel kevés tagállam gyűjti azokat 14 .

A szavazók alulreprezentált kategóriái ugyanakkor további kihívásokkal szembesülnek. A kisebbségi faji vagy etnikai hátterű személyek számára a lakosság többi részénél nehezebb lehet a jelöltlistákra való felkerülés, a választói névjegyzékbe való felvétel vagy az egyéb választási eljárások teljesítése. Például sokszor előfordul, hogy számos roma személy társadalmi és gazdasági sebezhetőségét kihasználják a választási folyamat során 15 – szavazatvásárlással és a szavazat manipulálásával, közvetlen nyomásgyakorlással vagy fenyegetéssel. A romák sikeres integrációja is függ attól, hogy megfelelően gyakorolják-e a szavazati és a választhatósághoz való jogukat. Éppen ezért a tagállamoknak jobban kellene törekedniük arra, hogy a romák és más hátrányos helyzetű csoportok részvételének növelése érdekében fokozzák a választásokkal kapcsolatos tájékoztatást – biztosítsák, hogy ezek a csoportok szabad és megalapozott döntést hozhassanak a választásokon, és ösztönözzék politikai képviseletüket 16 .

A fogyatékossággal élő személyek továbbra is alulreprezentáltak a választásokon – mind a szavazati joguk gyakorlását, mind pedig a választhatóságukat tekintve. Sokféle hátrányt szenvednek, ilyen például a helyiségek és a szavazási fordulók korlátozott hozzáférhetősége, vagy a jelöltekről és a vitákról elérhető információk elégtelensége. A becslések szerint a 2019. évi európai parlamenti választásokon 16 tagállam 800 000 uniós polgárát fosztották meg a részvétel jogától 17 azzal, hogy e tagállamok nemzeti szabályai és szervezeti rendelkezései nem veszik kellően figyelembe az ő speciális szükségleteiket. A Bizottság a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel együtt azon fog dolgozni, hogy a fogyatékossággal élő személyek politikai jogait másokkal azonos alapon garantálják 18 , különösen pedig azon, hogy biztosítsák, a szóban forgó személyek ezt a jogot már a következő európai parlamenti választásokon is élvezhessék.

Számos tagállam tett konkrét intézkedéseket a nők európai uniós választásokon való részvételének 19 javítására. Ezek közé tartozik a politikai pártoknak nyújtott állami finanszírozás összekapcsolása a nők politikai részvételének előmozdításával 20 , a kvótarendszer bevezetése a jelöltek listái tekintetében 21 és a politikai pártok azon kötelezettségének bevezetése, hogy nemek közötti egyensúlyt biztosító jelöltlistát állítsanak 22 . Azonban még mindig sok problémát kell kezelni. Az internetes gyűlöletbeszéd és a politika terén a kibertérben elkövetett nők elleni erőszak fokozott mértékben gátolja a nők politikai részvételét például azzal, hogy visszatartja a női jelölteket attól, hogy induljanak a választáson 23 .

Figyelemmel a következő európai parlamenti választásokra, a Bizottság magas szintű rendezvényt szervez különböző hatóságok részvételével, amelynek célja a választási eljárásokkal kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a polgárok demokratikus folyamatban való részvételének növelése szavazóként és jelöltként egyaránt.

Az európai választási együttműködési hálózat keretén belül a Bizottság segített az uniós országoknak azon bevált gyakorlatok kicserélésében, amelyek a polgárok különböző csoportjainak választási részvételét segítik, és ezt a tevékenységét a jövőben is folytatni fogja 24 . Továbbra is előmozdítja a bevált gyakorlatok népszerűsítését a hálózaton belül, a szabad és tisztességes választásokra vonatkozó legmagasabb európai normákkal – köztük az Európa Tanács Velencei Bizottsága által ajánlott normákkal – összhangban 25 .

2021-ben a Bizottság műhelytalálkozókat szervez az európai választási együttműködési hálózat részére a következő témákról: i. az európai választások megközelíthetőségének javítása; ii. a távszavazással és különösen az elektronikus szavazással (e-szavazással), valamint azokkal az online eszközökkel kapcsolatos gyakorlatok, amelyek – a biztonsági és titkossági aggályok kezelése mellett – megkönnyíthetik az elektronikus demokratikus részvételt 26 ; és iii. mutatók kidolgozása, pl. egyes konkrét csoportok demokratikus részvételével kapcsolatban. Az európai parlamenti választásokon az európai dimenzió további ösztönzése erősíti a kapcsolatot az egyének és az európai intézmények között, ennélfogva az európai döntéshozatal demokratikus legitimációját is fokozza. Emellett a politikai elszámoltathatóságot is segíti. Annak érdekében, hogy a politikusokat felelősségre lehessen vonni, az embereknek látniuk kell a jelöltek nemzeti kampányai és programjai, az európai szakpolitikák és az általuk képviselt politikai pártok közötti egyértelmű kapcsolatot. A 2019. évi választások során a kampányban használt anyagokban Európa és az olyan európai kérdések voltak meghatározók, mint például az „értékek”, a „gazdaság”, a „társadalom” és a „környezet” 27 . Számos politikai párt tájékoztatta a szavazókat arról, hogy mely európai párt tagja, és számos párt tett lépéseket annak érdekében, hogy a kampányanyagain és weboldalain keresztül tudatosítsa a választások európai dimenzióját. Két politikai párt közvetlenül jelen volt számos tagállamban, és egy páneurópai program mellett kampányolt 28 . Németországban egy európai parlamenti képviselőt meg is választottak az egyik ilyen pártból 29 . Amikor erről kérdeztek a 2020. évi Eurobarométer 30 felmérésben, 10 válaszadó közül több, mint 4 (43 %) valószínűnek tartotta, hogy ha más uniós országbeli jelölteket is tartalmazó listák lennének, az a következő európai parlamenti választásokon jobban ösztönözné őt a szavazásra.

Az európai parlamenti választásokon aktív és passzív választójoggal rendelkező polgárok egyre növekvő csoportját alkotják a „mobilis” uniós polgárok: olyan polgárok, akik másik tagállamba költöztek azért, hogy ott éljenek, dolgozzanak vagy tanuljanak 31 . Becslés szerint 2019-ben a több mint 17 millió mobilis uniós polgár közül csaknem 15 millió 32 (a szavazásra jogosult teljes uniós lakosság több mint 3 %-a) rendelkezett aktív választójoggal a 2019. évi európai parlamenti választásokon. Azonban viszonylag alacsony számban 33 éltek választójogukkal.

A közelmúltban készített Eurobarométer 34 felmérés adatai szerint a válaszadók közel kétharmada (65 %) tartotta valószínűnek, hogy ha lenne egy információs szolgálat, amely tájékoztatást nyújt a polgároknak az európai parlamenti választásokkal és a szavazási eljárásokkal kapcsolatban, az jobban ösztönözné őket arra, hogy szavazzanak a következő európai parlamenti választásokon. Az ezzel a jelentéssel kapcsolatos nyílt nyilvános konzultációra válaszolók több mint 60 %-a vélekedett úgy, hogy nem tesznek eleget annak érdekében, hogy tájékoztassák a polgárokat az uniós polgársághoz fűződő jogaikról; a leggyakrabban említett akadály (22 %) a nemzeti szinten nyújtott tájékoztatás hiánya volt. A Bizottság a Parlamenttel szoros együttműködésben fel fogja tárni annak lehetőségét, hogy egy külön erre a célra szolgáló közös erőforrást hozzanak létre azzal a céllal, hogy támogassák az uniós polgárokat a szavazati jogaik gyakorlásában, valamint további lehetőségeket biztosítsanak számukra a politikai részvételüket befolyásoló akadályok és események bejelentésére. Ezt 2023 őszéig az uniós polgárok (köztük a mobilis uniós polgárok) és az illetékes hatóságok számára egyaránt meg kell valósítani.

A mobilis uniós polgárok emellett a lakóhely szerinti tagállamukban rendezett helyhatósági választásokon és az európai parlamenti választásokon is rendelkeznek aktív és passzív választójoggal. Mégis, a részvételük gyakran alacsonyabb azon polgárokénál, akik az adott ország állampolgárai. Ennek oka részben a bonyolult névjegyzéki felvételi eljárásokban 35 , részben pedig a nem elégséges szavazási lehetőségekben 36 keresendő. Annak érdekében, hogy a mobilis polgárok jobban élni tudjanak szavazati jogaikkal, a Bizottságnak szándékában áll frissíteni a vonatkozó irányelveket 37 . Ennek keretében frissítenék, pontosítanák és megerősítenék a szabályokat, hogy biztosítsák, a szabályok a mobilis uniós polgárok széles körű és inkluzív részvételét szolgálják. Az ide tartozó területek közé sorolható a célzott tájékoztatás nyújtása a mobilis uniós polgárok részére 38 – például a határidőkről, a szavazói névjegyzékbe való felvétel hatásairól és tartamáról, a mobilis uniós szavazópolgárok és az európai választásokon jelöltként induló személyek névjegyzékbe vételével kapcsolatos információcseréről, valamint a Brexitet követően szükséges kiigazításokról.

Számos uniós tagállam 39 a tartósan más országban letelepedett állampolgárait megfosztja attól a joguktól, hogy a nemzeti parlamenti választásokon szavazzanak. Ezek a választójogból kizárt polgárok gyakorta azzal szembesülnek, hogy a származási országukban és a tartózkodási helyük szerinti országban is ki vannak zárva a politikai életből. 2014. évi ajánlásában 40 a Bizottság arra szólította fel a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé állampolgáraik számára, hogy azok kérhessék, hogy maradjanak benne a választói névjegyzékben, azaz megőrizhessék szavazati jogukat. A Bizottság továbbra is nyomon követi a helyzetet és szorgalmazza, hogy az érintett tagállamok töröljék el ezeket a szavazati jog megvonására vonatkozó szabályokat.

Az uniós polgársághoz fűződő jogok nem biztosítják a mobilis uniós polgárok számára a szavazati jogot a lakóhely szerinti tagállamukban rendezett nemzeti választásokon még akkor sem, ha a szóban forgó polgárok a társadalom aktív tagjai, és a nemzeti politikák érintik őket. A 485. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés szerint 10 európai közül több mint 6 (63 %) indokoltnak tartja, hogy a származási országuktól eltérő uniós országban lakó uniós polgárok rendelkezzenek szavazati joggal a lakóhelyük szerinti országban rendezett nemzeti választásokon és népszavazásokon. Az erre a jelentésre vonatkozó nyílt és nyilvános konzultáció során kiderült, hogy a lakóhely szerinti tagállamban rendezett nemzeti választásokon való szavazati jog biztosítása a mobilis uniós polgárok számára hasonló támogatottságot élvez 41 . 2020 márciusában nyilvántartásba vettek egy európai polgári kezdeményezést e tárgyban 42 . A Bizottság a tagállamokkal együtt tovább vizsgálja ezt a témát.

A választási megfigyelés jó alkalmat kínál arra, hogy bevonják a polgárokat a választási folyamatba, és növeljék a szabad és tisztességes választások iránti közbizalmat. A választások polgárok általi ellenőrzése túlléphet a szavazás és a szavazatszámlálás megfigyelésén, kiterjedhet az internetes választási szabályok alkalmazására, amelyek nagy mértékben segíthetik a választási kérdésekért felelős nemzeti hatóságok munkáját. A Bizottság, építve a meglévő sikeres gyakorlatokra, olyan projekteket kíván finanszírozni, amelyek az európai választási együttműködési hálózaton belül megvitatott iránymutatásokkal vagy bevált gyakorlatokkal segítik a független – többek között a polgárok által végzett – választási megfigyelést.

2.2.    A polgárok demokratikus folyamatban való részvételének növelése

A polgárok egyre nagyobb fokú bevonása a demokratikus folyamat valamennyi szakaszába kulcsfontosságú az európai demokráciánk számára. Számos új kezdeményezés születik a polgárok döntéshozatali folyamatba való bevonására 43 . Unió-szerte nagy érdeklődés övezi például a deliberatív demokrácia kérdését 44 , amit fel kell ismerni és bátorítani kell. A politikacsinálás és a döntéshozatal átláthatóságának növelése, valamint a polgárok bevonása az európai intézmények előtt álló bonyolult kérdésekről való döntésekbe központi jelentőséggel bír a demokratikus legitimitás szempontjából. Ez a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalma és az uniós intézményekhez való kapcsolódása szempontjából is releváns.

A hamarosan megrendezésre kerülő, deliberatív demokrácián alapuló nagyszabású páneurópai esemény, az Európa jövőjéről szóló konferencia új nyilvános fórumot hoz létre a polgárokkal számos kulcsfontosságú prioritásról és kihívásról folytatandó nyílt, inkluzív, átlátható és strukturált vitához. A konferencia a kezdetektől fogva tartalmazni fog egy úttörő többnyelvű digitális platformot, amely az élet minden területén tevékenykedő és az Unió minden szögletén élő polgárok számára hozzáférhetővé teszi a konferenciát. A polgárok lehetőséget kapnak arra, hogy ötleteket és javaslatokat terjesszenek elő, vagy helyi vitákat szervezzenek. Az összes uniós nyelvre történő valós idejű fordításnak köszönhetően a különböző tagállamok polgárai követhetik majd a vitákat, így valódi transznacionális vitákra nyílik lehetőség Európa jövőjével kapcsolatban. A csúcsjelöltállítási rendszer tökéletesítését az európai parlamenti választások vonatkozásában, valamint a transznacionális listák kérdése kezelésének módját az Európa jövőjéről szóló konferencián is megvitathatják.

Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv keretében tervezett más tevékenységeket kiegészítve, a polgárságról szóló jelentés a polgárokat középpontba helyező megközelítést képvisel, és azokra a tevékenységekre és kezdeményezésekre helyezi a hangsúlyt, amelyek közvetlenül ösztönzik a polgárok bevonását, és védik a jogaikat. Innovatív, a felhasználót a középpontba helyező, a különböző korosztályok számára és különböző igényekhez megfelelő technikákat kell használni a deliberatív és képviseleti demokratikus részvétel támogatására. A tudatosságot növelő és a nagyközönséget az európai szintű döntéshozatalba fokozottan bevonó politikáknak valamennyi polgár javára kell válnia. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az európai polgárok meg legyenek győződve arról, hogy a hangjukat meghallják, és a szavazásnak van tétje. A fokozottabban bevont polgároknak rendelkezniük kell azokkal az eszközökkel, csatornákkal és készségekkel, amelyek segítségével hallathatják a hangjukat a közügyek terén, hogy minden szinten közvetlenül hozzájárulhassanak a közpolitikák alakításához. A Bizottság innovatív módokat fog kifejleszteni arra, hogy konzultáljon a polgárokkal az új uniós jogszabályokról, és begyűjtse visszajelzéseiket.

A Bizottság már most is vizsgálja a részvételi és döntéshozatali folyamatokat, például a kohéziós politikával kapcsolatos projektek tervezése és végrehajtása 45 , valamint a jövőben az Európai horizont – a következő kutatási és innovációs keretprogram – szerves részévé váló öt uniós cél (rákkutatás, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, zöldebb és intelligensebb városok, egészséges talajok, valamint egészséges óceánok és vizek) 46 területén. Folytatja az olyan kutatási és innovációs projektek finanszírozását, amelyek célja deliberatív és részvételi demokráciák kísérletezésen keresztül történő kialakítása, valamint a deliberatív demokrácia folyamatai gyakorlatának, kihívásainak és hatásainak feltárása különböző földrajzi méretekben és különböző társadalmi csoportokban 47 . A Bizottság emellett olyan innovációs projekteket is finanszíroz, amelyek bővítik a kapacitást vagy gyakorlati támogatást kínálnak az európai polgároknak az európai zöld megállapodás részét képező átalakulásokba való bevonásához – mind tanácskozáson, mind részvételen keresztül 48 , és más területeken is 49 .

Ezenfelül, az Európai Unió tovább kívánja ösztönözni a fiatalok demokratikus életben való részvételét Európában 50 . Az inkluzív részvételi demokrácia előmozdítása egyike az Európai Unió ifjúsági stratégiája (2019–2027) 51 irányadó elveinek, amelynek célja az európai fiatalok bevonása a társadalom és a politika alakításába. Az EU ifjúsági stratégiájának három fő területe a következő: bevonni, összekapcsolni és felhatalmazni. A bevonni a fiatalok részvételét jelenti és az EU-nak azt a határozott szándékát, hogy ösztönözze valamennyi fiatal demokratikus részvételét, főként az uniós ifjúsági párbeszéden 52 keresztül, amely a fiatalok részvételét szolgáló strukturált eszköz, egyben a polgárok egyik legnagyobb részvételi eszköze az EU-ban, amely hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok ötletei az asztalra kerüljenek. Kiváló példája a vélemények alulról építkező kifejezésének, amely végül sikeresen eléri a politikai döntéshozókat. 2020-ban van az uniós ifjúsági párbeszéd tizedik évfordulója 53 .

Az európai polgári kezdeményezés az uniós polgársághoz fűződő jogok fontos részét alkotja, egyben a részvételi demokrácia hathatós eszköze is az EU-ban. Lehetővé teszi, hogy a tagállamok egynegyedében lakóhellyel rendelkező egymillió polgár kérje a Bizottságot, hogy terjesszen elő az uniós szerződéseket végrehajtó jogi aktusra irányuló javaslatot 54 . 2020. januártól kezdődően új szabályok vannak érvényben, amelyek felhasználóbarátabbá és hozzáférhetőbbé teszik az európai polgári kezdeményezést annak érdekében, hogy az növelni tudja az európai polgárok részvételét az EU demokratikus folyamataiban. 2020. július 15-én az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes intézkedéseket fogadott el a Covid19-világjárvány európai polgári kezdeményezésre gyakorolt hatásainak kezelésére. A szabályokat módosították annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a pandémia által érintett polgári kezdeményezések aláírásgyűjtési idejének meghosszabbítását.

A Covid19-világjárványt hamis vagy félrevezető információk tömkelege kíséri, köztük Unión kívüli személyek és csoportok is próbálják befolyásolni az uniós polgárokat és vitákat. Azzal, hogy fokozottabb elszámoltathatóságot ír elő az online platformok számára, a Bizottság folytatja azt a munkát, amelynek célja egy olyan információs környezet támogatása, amelyben a polgárok tájékozott véleményt alakíthatnak ki közügyekről. A Covid19-cel kapcsolatos félretájékoztatás ügyében a Bizottság a Covid19-cel kapcsolatos 2020. júniusi közös közlemény 55 folyományaként nyomon követési és jelentéstételi programot hozott létre. A Dezinformációra vonatkozó magatartási szabályzat aláírói havonta beszámolnak a Covid19-cel kapcsolatos dezinformációk terjesztésének korlátozására a szolgálatuknál hozott intézkedésekről. Ezenfelül, a Covid19-világjárvány idején elharapózó félretájékoztatás egyik konkrét elemeként a fogyasztókat érintő csalások – mint például felesleges, hatástalan és potenciálisan veszélyes védő készítmények kínálása – száma is meglódult 56 . A közös közleményben 57 és az új fogyasztóügyi stratégiában 58 szereplő kezdeményezések kezelik ezeket a kérdéseket. Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály azokat a kihívásokat kezeli, amelyeket az online dezinformáció jelent a társadalmaink számára.

A tanulási tevékenységekben való részvétel hozzájárulhat a polgárok demokratikus folyamatokban való részvételének növeléséhez. Erre az európai készségfejlesztési program 59 is utal, amely támogatja az életviteli készségeket, mert „a demokratikus társadalmak az aktív polgároktól függenek, akik képesek különbséget tenni a különböző forrásokból származó információk között, azonosítani a dezinformációkat, tájékozott döntéseket hozni, valamint reziliensek és felelősen cselekednek”. E nézet alapján a Bizottság – összhangban a szociális jogok európai pillérének első elvével – támogatja a minőségi és inkluzív felnőttképzés fejlesztését.

A digitális technológiák átalakítják a döntéshozatalt az EU-ban, és a hatóságok és a polgárok közötti kapcsolattartás módját is. Napjainkban, amikor a körülmények miatt sokan kényszerültek munkavégzési és egymással való kapcsolattartási szokásaik megváltoztatására, az online eszközök megkönnyíthetik a kapcsolattartást és a demokratikus részvételt 60 . Ugyanakkor a digitális részvételnek megvannak a korlátai az emberek technikai tudása miatt.

A Bizottság fő prioritásainak egyike a „digitális korra felkészült Európa”, és ehhez kapcsolódóan a fiatalok és a felnőttek digitális jártasságának javítása 61 . Ez áll a 2021-től 2027-ig tartó frissített digitális oktatási cselekvési terv 62 középpontjában. A vonatkozó intézkedések közé tartozik a digitális jártasság erősítése és közös iránymutatások kidolgozásának támogatása a dezinformáció leküzdésére az oktatáson és képzésen keresztül, valamint a mesterséges intelligencia és adatok jobb megértésének támogatása a polgárok körében, és a digitális jártasság szisztematikus beépítése az iskolarendszerű és informális oktatási projektekbe. A Bizottság elkötelezett továbbá az elöregedés hatásának kezelése iránt valamennyi szakpolitikai területen annak érdekében, hogy segítse a társadalmakat és gazdaságokat a demográfiai változásokhoz való alkalmazkodásban 63 . Konkrét intézkedéseket vázol a polgárok aktív részvételének ösztönzésére valamennyi életszakaszban, a fiataltól az időskorig 64 , a gyermekeknek az uniós politikai és demokratikus életbe való esetleges bevonására is hangsúlyt fektetve.

A más tagállamban letelepedő mobilis uniós polgároknak szükségük van támogatásra ahhoz, hogy könnyebben beilleszkedjenek a fogadó társadalomba. Előfordulhat, hogy egyes mobilis uniós polgárok – például a hajléktalanok – bizonytalan helyzetben vannak, vagy esetleg kisebbségi hátterűek, ezért további támogatásra lehetnek jogosultak. Jelenleg a támogatás sokszor harmadik országbeli állampolgárok számára is elérhető, a mobilis uniós polgárok mint speciális csoport pedig gyakorta nem kapnak elegendő támogatást. Természetesen ez alól vannak kivételek, és egyre több helyi önkormányzati és civil társadalmi projekt próbálja kitölteni ezt az űrt. Ezenfelül a Bizottság – célzott finanszírozással – minden évben támogat az uniós polgársághoz fűződő jogokkal és a mobilis uniós polgárok bevonásával kapcsolatos figyelemfelhívó intézkedéseket.

Ezen túl, a nemzetközi kutatás és szakirodalom szerint erős összefüggés áll fenn a kulturális részvétel és a demokrácia között. Azok a társadalmak nyitottabbak és toleránsabbak, jobban működnek, gazdaságilag erősebbek és a demokratikus biztonságuk is nagyobb, ahol az emberek könnyen hozzáférnek különféle kulturális tevékenységekhez, és ahol magas arányban vesznek részt az emberek az ilyen tevékenységekben. Ezzel kapcsolatban a Bizottság 2021 elején független felmérést készül indítani „A polgárok a polgári szerepvállalás és a demokrácia kultúrájában való részvételének fontossága – a nemzetközi kutatásokból származó politikai tanulságok” címmel. A felmérés összegzi az e témáról meglévő ismereteket és bizonyítékokat, leszűri a legfontosabb politikai tanulságokat, és több uniós tagállamból kiemel példákat a sikeres tevékenységekre. A felmérés támogatni fogja a Bizottságot az Új európai kulturális menetrend és a Tanács 2019–2022. évre szóló kulturális munkatervének végrehajtásában.

3.A szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése és a mindennapi élet egyszerűsítése

3.1.Nagyobb jogbiztonság a szabad mozgással kapcsolatos jogok gyakorlása során

A szabad mozgás 65 , amely minden uniós polgár számára lehetővé teszi, hogy bármelyik tagállamban éljen, dolgozzon vagy tanuljon, az uniós polgárok leginkább becsben tartott joga. Az Eurobarométer felmérésben 10 válaszadó közül több, mint 8 (84 %) úgy vélekedett, hogy az uniós polgárok EU-n belüli szabad mozgása összességében kedvező a saját országa gazdasága számára 66 . A becslések szerint kb. 13,3 millió uniós polgár élt ezzel a jogával, és költözött át egy másik tagállamba. A külföldre költözés számos jogi és igazgatási problémával járhat 67 ; a Bizottság a tagállamokat és az uniós polgárokat is támogatja azzal, hogy iránymutatásokat ad ki 68 az átköltözés vagy a szabad mozgás szabályainak gyakorlati alkalmazása során problematikusnak tartott kérdésekkel kapcsolatban.

A polgárságról szóló legutóbbi jelentés óta számos új problémás kérdést azonosítottak, emellett az Európai Unió Bírósága fontos ítéleteket hozott, amelyek tovább pontosítják az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz való jogát. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy a tagállamok jogi normáinak különbözősége miatt előfordulhat, hogy bizonyos családi kapcsolatokat nem vesznek figyelembe, amikor szivárványcsaládok (azaz olyan családok, ahol legalább egy családtag LMBTIQ személy) gyakorolják a szabad mozgáshoz való jogukat.

A Coman-ügyben hozott ítéletében a Bíróság megállapította, hogy a szabad mozgással kapcsolatos jogok gyakorlása kapcsán a szabad mozgásról szóló irányelvben szereplő „uniós polgár házastársa” kifejezés azonos nemű személyre is vonatkozik mint az uniós polgárral házasságot kötött személyre 69 . Egy másik esetben az (állandó) tartózkodási kártyával rendelkező nem uniós családtagok nem mindig tudták igénybe venni a vízummentességet, amikor fogadó tagállamukból egy másik tagállamba utaztak. A Bíróság két ítéletben pontosította, hogy joguk van a szóban forgó mentesség igénybevételéhez 70 . A szabad mozgásról szóló irányelv hatálya alá tartozó kiskorúakkal kapcsolatban 71 a Bíróság megállapította, hogy a szabad mozgásról szóló irányelvben használt „uniós polgár közvetlen leszármazottja” fogalmat úgy kell érteni, hogy abba az uniós polgár biológiai és örökbefogadott gyermeke is beletartozik.

A Bizottságnak szándékában áll felülvizsgálni a szabad mozgásról szóló, 2009. évi iránymutatást 72 annak érdekében, hogy javítsa a szabad mozgáshoz való jogaikat gyakorló uniós polgárok jogbiztonságát, továbbá biztosítsa a szabad mozgással kapcsolatos jogszabályok hatékonyabb és egységesebb alkalmazását az egész EU-ban 73 . A felülvizsgált iránymutatásnak tükröznie kell a családok sokszínűségét, ebből következően valamennyi családot – a szivárványcsaládokat is beleértve – hozzá kell segítenie a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásához. Frissített iránymutatást kell nyújtania valamennyi érintett fél – különösen az uniós polgárok – számára, és támogatnia kell az állampolgári jogokkal foglalkozó nemzeti hatóságok, a bíróságok és a jogi szakemberek munkáját.

Az iránymutatás frissítésekor a Bizottság foglalkozni kíván a szabad mozgást korlátozó intézkedésekkel, különösen azokkal, amelyeket közegészségügyi szempontok miatt hoztak. A Covid19-járvány számos sajátos problémát felvetett az EU-n belüli szabad mozgással kapcsolatban, hiszen sok tagállam vezetett be utazási korlátozásokat egészségügyi óvintézkedés gyanánt 74 .

2020 márciusában a Bizottság külön iránymutatásokat fogadott el a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának gyakorlására vonatkozóan 75 . Azzal a céllal, hogy segítse az utazási korlátozások fokozatos feloldását és az egyes tagállamok intézkedéseinek összehangolását, 2020 májusában a Bizottság a szabad mozgás helyreállítására vonatkozó közös megközelítés talaján álló intézkedéscsomagot 76 , egy sor, turistáknak, utazóknak és vállalkozásoknak szóló iránymutatást és ajánlást, valamint a turizmus helyreállítására vonatkozó kritériumokat terjesztett elő 77 . Az előadott rugalmas megközelítés járványügyi kritériumokon, a járvány megfékezésére irányuló intézkedések bevezetésén, valamint gazdasági szempontokon és közösségi távolságtartási megfontolásokon alapult. 2020. szeptember 4-én a Bizottság a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot terjesztett elő, amelyet a Tanács 2020. október 13-án elfogadott. Az ajánlás 78 célja annak biztosítása, hogy a Covid19 miatt a szabad mozgás korlátozására a tagállamok által hozott intézkedések minden esetben arányosak, megkülönböztetésmentesek, uniós szinten jól összehangoltak és világosan megfogalmazottak legyenek.

A Bizottság elindította a „Re-open EU” 79 internetes platformot is, amelyen az EU összes nyelvén elérhető alapvető információk találhatók a szabad mozgás és a turizmus Európa-szerte történő biztonságos újraindításához. A platform valós idejű információkat tartalmaz a határokról, az utazási korlátozásokról, a közegészségügyi és biztonsági intézkedésekről, valamint utazóknak szóló más gyakorlati információk is olvashatók rajta.

Ahogy a Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumában 80 szerepel, a Bizottság olyan stratégiát fogad el a schengeni térség jövőjére vonatkozóan, amely megerősíti a Schengeni határellenőrzési kódexet 81 és a schengeni értékelési mechanizmust, és létrehoz egy schengeni fórumot a konkrét együttműködés ösztönzése érdekében, és feltárja a schengeni integráció elmélyítésének lehetőségeit a belső határellenőrzés felszámolását elősegítő támogatási és együttműködési program révén. A schengeni fórum első ülésére 2020. november 30-án került sor.

A Brexit jelentős hatással van azokra az uniós polgárokra – számuk mintegy 3,7 millió 82 –, akik, miután gyakorolták a szabad mozgással kapcsolatos jogaikat, amikor az Egyesült Királyság még az EU tagja volt, jelenleg az Egyesült Királyságban élnek 83 . A Bizottság továbbra is elkötelezett az ő jogaik védelme iránt. A kilépésről rendelkező megállapodás nagyjából ugyanazokat a jogokat garantálja e polgárok számára, mint amelyek jelenleg is megilletik őket: továbbra is élhetnek, tanulhatnak, dolgozhatnak és utazhatnak a fogadó országuk és az Egyesült Királyság vagy az EU-27 között. Ugyanez vonatkozik minden olyan uniós polgárra is, aki az átmeneti időszak vége előtt az Egyesült Királyságba költözik 84 . A Bizottság segíti az Egyesült Királyságban tartózkodó uniós polgárokat abban, hogy teljes körű információval rendelkezzenek a jogaikról, és gondoskodik arról, hogy minden lehetséges végrehajtási kérdést felvessen a brit hatóságoknak. A kilépésről rendelkező megállapodás második része annak a több mint 1 millió brit állampolgárnak a jogait is védi, akik 2020. február 1. óta már nem uniós polgárok, de még mindig uniós országban élnek; garantálja azt a jogukat, hogy a fogadó országban éljenek, dolgozzanak vagy tanuljanak. Rendelkezik a tartózkodási jogokról, a be- és kilépési jogról, a munkavégzés jogáról, a szakképesítések elismeréséről és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról. A kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt állampolgári jogok megfelelő végrehajtása – a hátrányos helyzetű csoportokra kiterjedően is – a Bizottság egyik kiemelt prioritása. Valamennyi polgárnak rendelkeznie kell az ahhoz szükséges információkkal, hogy gyakorolni tudja a jogait.

3.2.A határokon átnyúló munkavégzés és utazás egyszerűsítése

2019-ben az EU szigorúbb védelmi intézkedéseket vezetett be az uniós polgárok részére kiadott személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok tekintetében 85 . Az új kártyák megkönnyítik a mobilis uniós polgárok és családtagjaik, a határ menti ingázók, diákok, turisták és más utazók mindennapi életét. Az új szabályok, amelyek 2021. augusztus 2-án lépnek hatályba, az egész EU-ban javítják a személyazonosító igazolványok és tartózkodási kártyák biztonságát azáltal, hogy minimumszabályokat vezetnek be mind a kártyákban foglalt adatokra, mind pedig a szóban forgó okmányokat kiadó valamennyi tagállam közös biztonsági jellemzőire vonatkozóan 86 . A Bizottság megvizsgálja, hogyan lehetne ösztönözni azon digitális eszközök és innovációk igénybevételét, amelyek kihasználják az e-kormányzati és e-üzleti szolgáltatásokra vonatkozó új szabályok szerint kiadott személyazonosító igazolványok nyújtotta lehetőségeket.

A közigazgatási eljárások és alaki követelmények kritikus fontosságúak az egyik tagállamból a másikba költöző polgárok számára. Ez különösen lényeges a közokiratok – mint például a külföldön kiállított születési bizonyítvány, állampolgárságot igazoló okmány vagy hatósági erkölcsi bizonyítvány – szempontjából, amelyeket le kell fordíttatni és hitelesíttetni kell ahhoz, hogy a hatóságok elfogadják. A közokiratokra vonatkozó rendelet 87 2019. február 16-án vált teljes mértékben alkalmazandóvá; megkönnyíti a polgárok számára a szabad mozgáshoz való jog gyakorlását az Unión belül. A Bizottság szorosan nyomon követi ezen új szabályok megfelelő végrehajtását, és aktívan támogatja a tagállamokat a polgárok és a hatóságok által jelzett problémák kiküszöbölésében.

Az uniós polgárok szabadon mozoghatnak az uniós tagállamok között munkavégzési célból anélkül, hogy a munkafeltételek szempontjából – a javadalmazást is beleértve – megkülönböztetést kellene elszenvedniük. A határ menti ingázók olyan személyek, akik az egyik uniós tagállamban dolgoznak, de egy másik tagállamban élnek. 2019-ben a számuk a 220 millió 20–64 év közötti uniós munkavállalóból 2 milliót tett ki 88 , ami a teljes uniós munkaerő majdnem 1 %-ának felel meg. Az adózás területén nincsenek uniós szintű szabályok a határ menti ingázók fogalmának meghatározása, az adóztatási jogok tagállamok közötti felosztása, vagy az alkalmazandó adózási szabályok tekintetében. A szomszédos tagállamok, amelyekben sok polgár kel át a határokon munkavégzés céljából, sokszor külön szabályokat építenek be a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményeikbe a határ menti ingázókra vonatkozóan. Az ilyen szabályok gyakran csak a határ menti keskeny sávban élő és dolgozó polgárokra vonatkoznak. Mivel ezek a szabályok a két tagállam között fennálló speciális helyzetre vonatkoznak, és az adott tagállamok között lezajlott tárgyalások eredményei, minden egyes, a kettős adóztatást kizáró egyezmény esetében eltérnek. A határ menti ingázó jövedelme egy vagy mindkét érintett tagállamban is megadóztatható, az adórendelkezésektől függően 89 . A Bizottságnak szándékában áll ajánlásokat kiadni a határokon átnyúló tevékenységet folytató adózók – köztük a határ menti ingázók – helyzetének javítása érdekében. A Bizottság 2020. júliusi adózási cselekvési tervében 90 bejelentette, hogy 2021-ben kezdeményezést indít az uniós adózók jogaival és az uniós polgárokat terhelő adófizetési kötelezettségek egyszerűsítésével kapcsolatban.

A tagállamok közötti utazás olykor számos közlekedési mód igénybevételével jár együtt („multimodalitás”). A multimodális útvonaltervezők 91 átfogó jellegű, háztól házig tartó információkat nyújtanak az európai utazóknak, akik ennélfogva jól megalapozott, igényeikhez szabott utazási döntéseket tudnak hozni. Zökkenőmentesen integrálják a különböző közlekedési módokra, különösen a vasúti és helyi tömegközlekedésre vonatkozó információkat, ami hatékonyabb közlekedési rendszert eredményez. Ez nagyon hasznos a polgárok számára, mivel nem mindig könnyű pontos információt kapni a határon átnyúló közlekedésről és a csatlakozásokról. Azt is lehetővé kell tennie, hogy az emberek a környezetre legkevésbé káros közlekedési módot tudják választani. A Bizottság megnöveli azon szolgáltatások támogatását, amelyek segítenek az embereknek az Unión belül megkeresni a multimodális közlekedési csatlakozásokat, és a foglalásokat elküldeni.

4.Az uniós polgárság védelme és előmozdítása

4.1.Az uniós polgárság védelme

Az uniós polgárság és az általa biztosított jogok a Szerződésekben gyökereznek. Az uniós polgárság egyetlen feltétele az, hogy az adott személy valamelyik tagállam állampolgárságával rendelkezzen. Az állampolgárság megadásakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ez a cselekményük nem veszélyezteti az uniós polgárság lényeges tartalmát, értékét és integritását. Ez az integritás veszélybe kerül, amikor a tagállamok az állampolgárságot – és ebből következően az uniós polgárságot – előre meghatározott mértékű befektetésért cserébe adják meg anélkül, hogy követelményként írnák elő a befektető és az ország közötti tényleges kapcsolat meglétét. Az uniós értékek és elvek, mint például a tagállamok állampolgárai közötti szolidaritás, gyengülnek, ha az európai projekt részévé válás, Európa jogainak élvezete és az Európa demokratikus életében való részvétel pusztán egy gazdasági tranzakció függvénye. Emellett a szóban forgó alapvető jogokat a befektetői állampolgársági programok is veszélyeztetik, amelyek megkönnyítik a pénzmosást, az adókijátszást és a korrupciót, ahogyan erre a Bizottság 2019. januári 92 és 2019. júliusi 93 jelentései is rámutatnak. 2020. október 20-án a Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított két tagállammal szemben a szóban forgó tagállamok befektetői állampolgársági programja miatt, amelyet „aranyútlevél” programnak is neveznek 94 . A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a helyzet alakulását a befektetői letelepedési programokkal vagy „aranyvízumokkal” kapcsolatban is, amelyek hasonló kockázatot jelentenek.

4.2.    Az uniós polgárság és az uniós értékek érvényesülésének előmozdítása

Az uniós polgárság a Szerződés 2. cikkében 95 ismertetett közös értékekre épül, amelyek körébe tartozik a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség és az alapvető jogok tiszteletben tartása. A 2019-ben végzett Eurobarométer felmérés megmutatta, hogy az európai polgárok csaknem ugyanezeket az értékeket választották ki az EU-t a leginkább jellemző értékek gyanánt, azaz a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot, amelyek fölé csupán a békét helyezték 96 .

A Covid19 kihívást intézett bizonyos uniós értékek ellen, mivel miatta ideiglenes korlátozásokat kellett bevezetni az alapvető jogok és a demokratikus értékek vonatkozásában. Gyorsan felmerültek kérdések azzal kapcsolatban, hogy ilyen körülmények között hogyan kellene megtartani a választásokat, hogyan folytatható le tisztességesen a választási kampány, hogyan hallathatják a véleményüket a polgárok, és kell-e – és ha igen, milyen – korlátozásokat bevezetni. Kiemelten fontos, hogy foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel, annak tudatában, hogy válság idején a demokratikus értékek védelme különös jelentőséggel bír, és a körülmények, amelyek miatt sor került a szóban forgó intézkedésekre, ismét előállhatnak. A Bizottság a jövőben is elő fogja segíteni, hogy a tagállamok az e kérdésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat – köztük szabályozási intézkedéseket – az európai választási együttműködési hálózat keretében kicserélhessék. A polarizáció a világjárvány nélkül is fokozódott Európában – ahogy másutt is – az elmúlt években, és az európai értékeket az Unión belülről és kívülről is támadások érték.

Azzal a céllal, hogy segítse a jogállamiság valódi kultúrájának kialakulását a nagyközönség körében, a Bizottság „Az Unión belüli jogállamiság megerősítése – Intézkedési terv” című 2019. júliusi közleményében 97 számos intézkedést bejelentett. Ezek közé tartozik például egy célzott nyilvános kommunikációs kampány a jogállamisággal kapcsolatban. Ezenfelül 2020. szeptember 30-án kiadta az első éves jogállamisági jelentését 98 , amely az új európai jogállamisági mechanizmus középpontjában áll 99 . A jelentés évről évre serkenteni fogja az állandó vitát a jogállamiságról, és segíti a jogállamiság kultúrájának kialakítását az EU-ban.

Az Erasmus+ programot számos európai az EU egyik legnagyobb vívmányának 100 tartja 101 . Külföldre menni tanulás, képzés és munkavégzés céljából, vagy részt venni ifjúsági és sporttevékenységekben – mindez hozzájárul – a maga sokszínűségében – európai identitás erősítéséhez, és minden korosztályban elősegíti az aktív állampolgári részvételt. Az Erasmus+ ösztönzi a fiatalok részvételét Európa demokratikus életében, felhívja a figyelmet a közös európai értékekre, köztük az alapvető jogokra, emellett összehozza a fiatalokat és a döntéshozókat helyi, nemzeti és uniós szinten egyaránt 102 . Az Erasmus+ program Jean Monnet intézkedései – az európai integrációs tanulmányok terén a kiválóság fejlesztésén keresztül – előmozdítják az európai identitásérzet és elkötelezettség kialakulását. A jövőbeli Erasmus+ a felsőfokú oktatás területéről az oktatás és képzés más területeire is kiterjeszti a Jean Monnet intézkedéseket.

Az állampolgári ismeretek oktatását úgy tervezik meg, hogy támogassák az aktív állampolgári részvételt és segítsék a fiatalokat abban, hogy felfedezzék a helyüket a mai összetett társadalomban. A lehetséges tevékenységek közé tartozik a közérdekű önkéntes tevékenység 103 az Európai Szolidaritási Testületnél, a virtuális tapasztalatszerzésben való részvétel az Erasmus+ virtuális információcserén 104 keresztül, vagy a külföldre utazás és új kultúrák felfedezése a DiscoverEU kezdeményezés keretében. Ezen felül a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról szóló tanácsi ajánlás 105 felhívja a tagállamokat arra, hogy tegyenek több erőfeszítést a közös értékek – köztük az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása – támogatására. Az ajánlás emellett szorgalmazza az inkluzívabb oktatási rendszereket, a pedagógusok hatékonyabb támogatását, valamint az Európáról és annak tagállamairól való tanítást, amelynek célja, hogy segítse az egy iskolához, helyi közösséghez, országhoz és egyben az európai családhoz tartozás érzésének fokozott kialakulását. A Bizottság a jövőben is dolgozik olyan innovatív projekteken, amelyek előmozdítják az állampolgári ismeretek elméleti és gyakorlati oktatását a fiatalok részére, akár a jövőbeli Erasmus programon (2021–2027) keresztül is.

Az európai értékek gazdasági tevékenység folytatása során is relevánsak. A szociális gazdaságba olyan üzleti struktúrák tartoznak, mint például a szövetkezetek, a biztosító egyesületek, a nonprofit szervezetek, alapítványok és szociális vállalkozások, a jogi formától függetlenül. Azon túl, hogy munkahelyek millióit hozzák létre, az ilyen vállalkozások és szervezetek egyben a társadalmi innováció motorjai is. Az ágazat az embereket, a szolidaritást és a demokráciát állítja munkája középpontjába. Válaszokat nyújt korunk problémáira, és erősíti az uniós polgárság eszméjét. Ezt különösen az ágazatba tartozó számos egyesület és karitatív szervezet, valamint sok európai országban a közérdekű önkéntes tevékenység egyre gyorsuló terjedése szemlélteti. A szociális gazdaság az „emberközpontú gazdaság” kialakulását segíti. A szociális gazdaságra irányuló cselekvési tervvel, amelynek elfogadására előreláthatólag 2021 második felében kerül sor, a Bizottság új intézkedéseket hoz a szociális gazdaságra és a társadalmi innovációra alkalmas környezet kialakítására, ezáltal erősíti a társadalmi befogadást és részvételt. Ilyen módon a Bizottság a jövőben is folytatja az európai szociális gazdasági régiók projektet (ESER), és Mannheim városával közösen 2021 májusában megszervezi az európai szociális gazdasági csúcstalálkozót.

Politikai iránymutatásában a Bizottság hangsúlyozta az Unióban meglévő esélyegyenlőtlenségek kezelésének fontosságát. Az Unió csak a tehetségek és a sokféleség teljes mértékű kihasználása révén bontakoztathatja ki a benne rejlő összes lehetőséget. Az, hogy az EU-ban még mindig nem ismeretlen fogalom a hátrányos megkülönböztetés, gyengíti az EU társadalmi kohézióját, megfosztja a gazdaságot a benne rejlő lehetőségek teljes kiaknázásától, és közvetlen kihívást jelent az alapvető jogok és az uniós értékek szempontjából. Von der Leyen elnök asszonynak az „egyenlőségközpontú Unió” építése iránti elkötelezettségével összhangban a Bizottság elfogadta a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiát 106 , az EU rasszizmus elleni cselekvési tervét 107 és az uniós LMBTIQ- 108 és romastratégiai keretet 109 . A Bizottság 2021. évi munkaprogramja további kezdeményezéseket tartalmaz erre a területre, mint például: Javaslat a nemi alapú erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatban, Kezdeményezés az uniós dimenziójú bűncselekmények listájának a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd minden formájával való kibővítésére vonatkozóan, A fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó stratégia, valamint Közlemény az antiszemitizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégiáról.

5.Az uniós polgárok védelme Európában és külföldön, válság/vészhelyzet idején

5.1Tevékeny szolidaritás a polgárokért az Unión belül

A Covid19-világjárvány és következményei rávilágítanak a tagállamok, valamint a társadalomban élő egyének közötti szolidaritás értékére. A világjárvány különbözőképpen érinti az európaiakat társadalmi helyzetüktől, nemüktől, valamint attól függően, hogy melyik ágazatban dolgoznak, létfontosságú vagy nem létfontosságú munkakört töltenek-e be, és ami a járvány egészségügyi hatását tekintve a legsúlyosabb: az életkoruktól és állapotuktól függően. A világjárvány a társadalmainkban meglévő egyenlőtlenségeket is reflektorfénybe helyezte, sőt súlyosbította 110 . Az európai válasz sokrétű volt, és abban az uniós kormányzat és a nemzeti kormányok, az ipar, a civil társadalom és a közösségükben aktív polgárok egyaránt részt vettek 111 .

Az élet és a megélhetés védelme, valamint a tartós és sikeres helyreállítás biztosítása érdekében a Bizottság javaslatot tett a „NextGenerationEU” elnevezésű Európai Helyreállítási Eszközre, amely egy 750 milliárd eurós helyreállítási program, és célzott erősítéseket is javasolt a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetéshez. A Bizottság elkötelezett aziránt, hogy a fenntartható és hosszú távú stabilitás biztosítása érdekében az egyenlőséget továbbra is a helyreállítás középpontjában tartsa.

Az európai nagyközönség elvárja az Uniótól, hogy a jövőben hatékonyabban reagáljon az egészségügyi válságokra. A Covid19-világjárványra adott válasz részeként, felismerve továbbá, hogy az új Covid19-vakcinák hozzásegíthetnek a pandémiából való kilábaláshoz, a Bizottság ambiciózus uniós stratégiát dolgozott ki a Covid19-vakcinákra vonatkozóan 112 , amelyet 2020 júniusában el is fogadtak, és amely arra irányul, hogy a Covid19-vakcina vezető gyártóival kötött előzetes vételi megállapodásokkal biztosítsák a szóban forgó vakcinákhoz való hozzájutást. A stratégia támogatja továbbá a tagállamokat a Covid19-vakcinák sikeres terítésére és – miután elérhetővé váltak – elégséges mennyiségben való alkalmazására történő felkészülésben 113 . A Bizottság erős európai egészségügyi uniót is épít, amely jobban védi a polgárok egészségét, képessé teszi az Uniót és tagállamait arra, hogy jobban megelőzzék és kezeljék a jövőbeli világjárványokat, és javítja az európai egészségügyi rendszerek ellenálló képességét. Ennek érdekében a Bizottság 2020. november 11-én rendeletjavaslatot fogadott el a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről 114 , amelynek célja az európaiak egészségének további védelme és a határokon át terjedő egészségügyi válságokra való kollektív reagálás, amelyhez csatlakozik az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megbízatásának kiterjesztésére 115 , valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) megbízatásának megerősítésére 116 vonatkozó javaslat.

A Bizottság új egészségügyi programra is javaslatot tett „az EU az egészségügyért” program néven, amely olyan intézkedéseket támogat, amelyek célja az uniós polgárok védelme a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szemben, a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és a válság szempontjából releváns egyéb termékek Unióban való elérhetőségének javítása, hozzájárulás azok megfizethetőségéhez, az innováció támogatása, továbbá az egészségügyi rendszerek és az egészségügyi szakdolgozók megerősítése, többek között a digitális transzformáción keresztül.

Mióta a von der Leyen-Bizottság megkezdte munkáját, a szociális jogok európai pillérének teljes körű végrehajtása politikai prioritás. A fellendüléshez és a méltányos és erős gazdasági struktúrák kiépítéséhez elengedhetetlen, hogy az EU-ban minden munkavállaló számára biztosítva legyen a tisztességes megélhetés, és a minimálbérek alapvető szerepet játszanak ebben. A minimálbérek egyaránt relevánsak a kizárólag kollektív szerződésekben megállapított bérküszöböket alkalmazó és a minimálbért jogszabályban meghatározó országokban. A bizottsági javaslatot 117 2020. október 28-án fogadták el. A szociális jogok európai pillére Európa helyreállításának iránytűje lesz, egyben a legjobb eszköz annak biztosítására, hogy senki ne maradjon magára. A Bizottság bejelentette 118 , hogy ambiciózus cselekvési tervet terjeszt elő, amelynek célja a pillér teljes körű végrehajtásának biztosítása. A cselekvési terv közép- és hosszú távon elő fogja segíteni a társadalmi-gazdasági fellendülést és ellenálló képességet – a digitális és zöld gazdaságra való átállás szociális méltányosságának növelése érdekében.

A válság a fiatalok életét is negatívan érintette; ezt részben enyhítheti az ifjúsági garancia 119 . A fiatalokat érintő előző foglalkoztatási válság csúcsán, 2013-ban útjára indított ifjúsági garancia számos tagállamban jelentős átalakító hatást gyakorolt. Az elindítása óta több mint 24 millió fiatalnak kínált munkahelyet vagy további oktatást, szakmai gyakorlati lehetőséget vagy tanulószerződéses gyakorlati képzést mint átmeneti lehetőséget egy jövőbeli karrier irányába. A fiatalok foglalkoztatását támogató 2020. évi csomagjában 120 a Bizottság további intézkedéseket javasolt a fiatalok munkaerőpiaci támogatására, mint például az ifjúsági garancia megerősítését és uniós szinten a hátrányos helyzetű fiatalokra való kiterjesztését 121 .

5.2.    Tevékeny szolidaritás az uniós polgárokért az Unión kívül

A világjárvány kitörése előtt egyre több európai utazott az Unión kívülre – távoli helyekre is 122 . A becslések szerint közel 7 millió uniós polgár 123 utazik vagy él olyan helyen, ahol nincs uniós képviselet 124 . Azonban nem minden uniós tagállam rendelkezik nagykövetséggel vagy konzulátussal a világ minden országában. A konzuli védelemhez való jog az egyik speciális jog, amelyet a Szerződések biztosítanak az uniós polgárok számára 125 ; ez a jog az európai szolidaritás egyik kézzelfogható példája. A tagállamoknak ugyanolyan feltételekkel kell segítséget nyújtaniuk egy harmadik országban a képviselettel nem rendelkező uniós polgároknak, mint ahogyan a saját állampolgáraikat segítik. A 485. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés szerint a válaszadók háromnegyede (76 %) tud erről a jogról.

Bár a konzuli védelmet többnyire napi szinten nyújtják világszerte az uniós polgárok részére, vannak olyan nagyobb események, amelyek EU-27-szintű koordinációt és közös fellépést igényelnek. Az elmúlt években számos olyan esemény merült fel, amely közös fellépést kívánt meg, ide tartoznak természeti katasztrófák, terrortámadások, polgári zavargások és felkészülés világméretű sporteseményekre, de olyan mérvű és annyira összetett fellépés még soha nem volt, mint a Covid19-járvány idején.

A korábban nem látott hazatérési folyamat során a tagállamoknak – az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat segítségével – 2020. február és május között sikerült hazajuttatni több mint félmillió, a Covid19 miatt világszerte bevezetett utazási korlátozások által érintett európai polgárt 126 . A Bizottság akár 75 %-os társfinanszírozást biztosított az uniós költségvetésből az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül a hazatérési célú közös járatokhoz. Ez az erőfeszítés egy nehéz időszakban bizonyította az EU tevékeny szolidaritását, és a konzuli védelem mint az uniós polgársághoz fűződő egyik jog előnyeit is 127 .

Amikor a Covid19-járvány miatt külföldön rekedt uniós polgárok hazatérését szervezték, a tagállamok – helyesen – nem kezelték eltérően a képviselettel rendelkező és a képviselettel nem rendelkező uniós polgárokat. Ahol a hazatelepítési kapacitások engedték, valamennyi európai polgárnak segítséget nyújtottak 128 .

A Covid19-válság megmutatta, hogy tovább kell erősíteni az uniós szolidaritást annak érdekében, hogy az uniós polgárok fokozottabb védelemben részesüljenek külföldön, különösen válság idején. Még mindig nagyok a különbségek a tagállamok között a harmadik országban történő segítségnyújtási kapacitás tekintetében, például ami a konzuli hálózatok méretét, a helyi alkalmazottak számát és a hazaszállítás céljára rendelkezésre álló anyagi eszközöket illeti. Ez nemcsak a képviselettel nem rendelkező uniós polgárokat érintheti, hanem a képviselettel rendelkezőket is, amikor saját tagállamuk nincs olyan helyzetben, hogy gyorsan segítséget nyújtson nekik válsághelyzetben 129 .

A válság tanulságai ráirányították a figyelmet az uniós küldöttségek fontos szerepére, ők egyeztettek ugyanis az uniós tagállamokkal a polgárok hazaszállításáról, segítettek a kereskedelmi, illetve az uniós kormányok által szervezett légi járatokon hazatérő személyek listáinak elkészítésében. A hatályos uniós jog az uniós küldöttségek szerepét a koordinációra és információnyújtásra korlátozza, de a legtöbb uniós polgár 130 üdvözölné, ha a küldöttségek aktívabb szerepet kapnának a szükséghelyzetben lévő uniós polgároknak történő segítségnyújtásban 131 . Az „Európa globális szerepének erősítése” kiemelt prioritás részeként a Bizottság felülvizsgálja a konzuli védelemről szóló irányelvet annak érdekében, hogy megkönnyítse a konzuli védelemhez való jog gyakorlását, amely az uniós polgársághoz fűződő jog, és erősítse az uniós szolidaritást az uniós polgárok külföldön – különösen válsághelyzetben – történő fokozottabb védelme érdekében. Ez növelné a tagállamok közötti együttműködést, és erősítené az EU támogató szerepét, a legjobban hasznosítva az uniós küldöttségek egyedülálló hálózatát azzal a céllal, hogy konzuli segítséget nyújtson a szükséghelyzetben lévő uniós polgároknak, például azáltal, hogy lehetővé teszi számukra hazatérési légi járatok szervezését, és sürgősségi úti okmányokat bocsát ki a részükre. Az uniós küldöttségeknek ki kell egészíteniük a tagállamok konzuli hálózatait, különösen harmadik országokban, ahol az egyes tagállamoknak nincs, vagy nagyon kevés tagállamnak van saját képviselete. Mivel nem minden fenti probléma kezelhető az EUMSZ 23. cikke (konzuli védelem) alapján, a Bizottság mérlegeli a konzuli védelemhez való jognak mint az uniós polgársághoz fűződő jogok egyikének az EUMSZ 25 cikke. (2) bekezdése alapján történő kiterjesztését.

6.Következtetések

Az uniós polgárság az európai projekt középpontjában áll. A polgárok az EU-tól várják jogaik védelmét és azt, hogy az EU hozzáadott értéket nyújtson életük különböző területeihez. Az egészségügyi világválság még jobban megmutatja a mai Unió valóságát, ahol a nagyszámú határokon átnyúló kapcsolat és továbbgyűrűző hatás az európaiak életének és megélhetésének védelme érdekében szükségessé teszi közös európai megközelítések kialakítását.

Az új politikai, társadalmi és technológiai kihívások már a Covid19-válság előtt is a régi megközelítések újragondolását és olyan új intézkedések bevezetését vetették fel, amelyek célja az uniós polgárok védelme és három fő joguk gyakorlására való képességük javítása, mely utóbbiak a következők: szabad mozgás; részvétel a szabad és tisztességes választásokon; konzuli védelem az EU-n kívül. Ugyanakkor, ahogyan ebben a jelentésben is tükröződik, az uniós polgárság fogalma és az EU-nak a polgárt középpontba állító intézkedései túlmutatnak ezen.

A Bizottság folyamatosan nyomon követi és értékeli a tagállamokban fennálló helyzetet, és az EU-Szerződéseknek és a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően cselekszik. Az elkövetkezendő években számos területen jogalkotási intézkedéseket fog javasolni annak érdekében, hogy megszüntesse a hiányosságokat és javítsa a polgárok jogbiztonságát jogaik gyakorlása során. Más területeken a polgárok jogainak teljes gyakorlása nem csupán a jogszabályokon, hanem azon végrehajtásán is múlik, amely módosíthatja a kereteket, lehetővé téve, hogy a polgárok teljes mértékben kiaknázhassák e jogok szellemét. Ezeken a területeken a jelentés olyan intézkedéseket fogalmaz meg, amelyeken keresztül a Bizottság a szükséges változtatások elérése irányába tesz lépéseket.

A Bizottság elkötelezett az ebben a jelentésben meghatározott intézkedések végrehajtása iránt. Ennek érdekében másokkal – uniós intézményekkel, tagállamokkal, helyi és regionális hatóságokkal, a civil társadalommal és mindenekelőtt magukkal a polgárokkal – partnerségben fog dolgozni.

Melléklet az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentésben bejelentett intézkedések nyomon követéséről

(1)

Az Eurostat „migr_pop1ctz” adatbázisa.

(2)

A 2017. évi jelentés megtalálható a következő oldalon: https://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=51132  

(3)

A 485. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés a következő oldalon olvasható: https://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/survey/getsurveydetail/instruments/flash/surveyky/2260

(4)

Lásd a 2019. évi európai parlamenti választásokról szóló jelentést, COM(2020) 252 final.

(5)

485. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés.

(6)

Az Eurostat „migr_pop1ctz” adatbázisa.

(7)

Ezeket a hivatalba lépő következő Európai Bizottságnak (2019–2024) szóló politikai iránymutatás is megemlíti: Az európai zöld megállapodás, az emberközpontú gazdaság, a digitális korra felkészült Európa, az európai életmód előmozdítása, Európa globális szerepének erősítése és az európai demokrácia megerősítése.

(8)

COM(2020) 711.

(9)

COM(2020) 790.

(10)

A polgárságról szóló jelentés hatóköre túlmutat az uniós polgárok demokratikus jogain, és az uniós polgársághoz fűződő más, a Szerződésben és az Alapjogi Chartában foglalt jogokra is kiterjed. Nyilvánvaló az összefüggés a közelmúltban elfogadott új fogyasztóügyi stratégiával is, amely a fogyasztók azonnali szükségleteivel foglalkozik a Covid19-világjárvány fényében, és a következő öt évre vonatkozóan felvázolja az uniós fogyasztóvédelmi politika vízióját. A stratégia holisztikus megközelítéssel viszonyul a fogyasztóvédelmi politikákhoz, célja az uniós polgárok mint fogyasztók védelme és szerepük erősítése azáltal, hogy védi a társadalmunk zöld gazdaságra való átállása és digitális transzformációja értelmében fennálló jogaikat.

(11)

Például tagállami szakértőkkel a választásokkal foglalkozó európai együttműködési hálózat és a szabad mozgással foglalkozó szakértői csoport keretében 2020 szeptemberében. 2020 szeptemberében speciális egyeztető megbeszélésre került sor a „jogok, egyenlőség és polgárság” program és az „Európa a polgárokért” program kedvezményezettjeivel.

(12)

485. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: „Uniós polgárság és demokrácia”, amelyet 2020. február 27. és március 6. között készítettek a 27 uniós tagállamban.

https://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/survey/getsurveydetail/instruments/flash/surveyky/2260  

(13)

COM(2020) 731.

(14)

A nemzeti választások részvételi adatai arra engednek következtetni, hogy számos polgárnak adódhatnak problémái a szavazással. Azok közül, akik rendelkeznek a lakóhelyük szerinti ország állampolgárságával, az adatközlő országban bevándorló szülők gyermekeként születettek közel 60 %-a – uniós szinten – mondta, hogy szavazott a lakóhelye szerinti országban rendezett legutolsó nemzeti parlamenti választásokon. Ez majdnem 10 százalékponttal alacsonyabb, mint azok körében, akik az adatközlő országban született szülők gyermekei, és 5 százalékponttal alacsonyabb azok részvételi arányánál, akik gyermekként érkeztek, és később szereztek állampolgárságot az adatközlő országban. Ugyanakkor 10 százalékponttal magasabb, mint az adatközlő ország olyan állampolgárainak részvételi aránya, akik 15 éves koruk után érkeztek. Részletesebben lásd az OECD-EU (2018) „Letelepedés 2018-ban: A bevándorlók beilleszkedésére vonatkozó mutatók” c. dokumentumot.

(15)

Lásd Roma civil társadalmi ellenőrzés: Összesített jelentés a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásáról Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában (2018. március), 12–13. o. és 28. o.; Roma civil társadalmi ellenőrzés: A nemzeti romaintegrációs stratégiák Európai Unióban való végrehajtásáról szóló civil társadalmi jelentések összegzése (2020. március), 23. o.

(16)

A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó új uniós stratégiai keretrendszert 2020. október 7-én fogadták el: https://ec.europa.eu/info/publications/new-eu-roma-strategic-framework-equality-inclusion-and-participation-full-package_hu  

(17)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. évi, „A fogyatékossággal élő személyek tényleges szavazati jogai az európai parlamenti választásokon” c. jelentése.

(18)

Az EU és valamennyi tagállam részese a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek (UNCRPD). Ennélfogva a részes államok – egyetértve az egyezmény politikai és közéletben való részvételről szóló 29. cikkével – kötelesek garantálni a fogyatékossággal élő személyek számára a politikai jogokat és a lehetőséget arra, hogy a szóban forgó személyek másokkal azonos alapon élhessenek ezekkel a jogokkal.

(19)

A nőknek a tagállami politikai döntéshozatal különböző szintjein való képviseletére vonatkozó adatokat a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) nemekre vonatkozó statisztikai adatbázisában teszik közzé: https://eige.europa.eu/gender-statistics/dgs/browse/wmidm/wmidm_pol  

(20)

Írország.

(21)

Példák: BE, ES, SI, FR, PT, SI.

(22)

Románia.

(23)

Interparlamentáris Unió, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, 2018: Szexizmus, zaklatás és nőkkel szembeni erőszak az európai parlamentekben: http://www.assembly.coe.int/LifeRay/EGA/WomenFFViolence/2018/20181016-WomenParliamentIssues-EN.pdf  

(24)

Az európai választási együttműködési hálózatot 2019 januárjában hozták létre azzal a céllal, hogy segítsék a tagállamokat a – például a veszélyekkel, hiányosságokkal és végrehajtással kapcsolatos – tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztásában. Lásd: https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/eu-citizenship/electoral-rights/european-cooperation-network-elections_en

(25)

További információk a következő URL-címen találhatók: https://www.venice.coe.int/WebForms/pages/?p=01_Elections_and_Referendums&lang=EN  

(26)

Az erre a jelentésre vonatkozó nyílt és nyilvános konzultáció azt mutatta, hogy a többség támogatja a levélszavazást, bár számos válaszadó úgy ítéli meg, hogy az internetes szavazás kockázatai még mindig meghaladják annak előnyeit.

(27)

Több mint 11 000 választási anyag, többek közt 418 politikai párt vagy jelölt által készített plakátok, televíziós reklámok, közösségi oldalakon közzétett bejegyzések és nyomtatott hirdetmények, valamint 193 hivatalos Facebook-fiók alapján az Európai Választási Megfigyelőközpont azonosította a választási kampányokban leggyakrabban felmerülő kérdéseket, azaz az „Európa” (az összes téma 15 %-a), majd az „értékek”, a „gazdaság”, a „társadalmi” és a „környezet” kifejezéseket. Lásd Johansson, Bengt and Novelli, Edoardo, „2019 European elections campaign – Images, topics, media in the 28 Member States” (2019. évi európai választási kampány – Képek, témák, média a 28 tagállamban), 2019. július 9., https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/e6767a95-a386-11e9-9d01-01aa75ed71a1/language-en  

(28)

Jelentés a 2019. évi európai parlamenti választásokról, COM(2020) 252 final.

(29)

A Volt Deutschland képviseletében. A DiEM25 nem volt sikeres az európai parlamenti választásokon, azonban Dániában, Németországban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Ausztriában, Lengyelországban és Portugáliában indított jelölteket a nemzeti választásokon is, és vannak tagjai a dán, görög, lengyel és portugál jogalkotó szervnél.

(30)

485. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés.

(31)

A Bizottság a választási ügyekkel foglalkozó szakértői csoport keretében támogatta a tagállamokat a mobilis uniós polgárok választójogával kapcsolatos uniós jog egyes rendelkezéseinek végrehajtása során. A megbeszélések kitértek a hatályos formai követelményekre, beleértve a névjegyzéki felvételre vonatkozó határidőket és a részvétel támogatására irányuló gyakorlatokat.

(32)

Az Eurostat „migr_pop1ctz” adatbázisa.

(33)

A tagállamoktól kapott adatok azt mutatják, hogy a mobilis uniós polgároknak a tartózkodási helyük szerinti országban való névjegyzéki felvétele továbbra is alacsony az egész EU-ban, bár a számok tagállamonként jelentősen eltérőek (ahogyan a vonatkozó adatok rendelkezésre állása is): a Horvátországban mért 0,1 %-tól és a lettországi 0,2 %-tól kezdődően egészen a spanyolországi 17 %-ig és a máltai 24 %-ig. További információkért lásd a COM(2020) 252 final munkadokumentumot.

(34)

485. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés.

(35)

Az európai parlamenti választási névjegyzékbe vételre vonatkozó határidők például tagállamonként eltérőek, ami az időben való névjegyzéki felvételt megnehezíti a mobilis uniós polgárok számára.

(36)

Ezek közé tartozhatnak a későn kiküldött kormányzati levelek és a levélszavazással kapcsolatos nehézkes eljárások.

(37)

A 94/80/EK tanácsi irányelv és a 93/109/EK irányelv.

(38)

Ezeket az információkat az Európa Önökért portálon és az egységes digitális ügyfélkapuban részt vevő nemzeti portálokon keresztül bocsátják rendelkezésre, ahogyan azt az (EU) 2018/1724 rendelet kötelezően előírja (vö. I. melléklet, D.3. pont).

(39)

Ciprus, Dánia, Írország, Málta és Németország.

(40)

A Bizottság 2014/53/EU ajánlása.

(41)

A válaszadók úgy vélekedtek, hogy a szavazópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy válasszanak a két ország között, vagy egyenlő arányban megoszthassák szavazatukat a származási és a tartózkodási hely szerinti ország között. Sokak számára a tartózkodás időbeli hossza az a megfelelő kritérium, amely alapján eldönthető, hogy megadják-e a külföldi állampolgároknak a szavazati jogot a nemzeti választásokon.

(42)

2020. március 4-én az Európai Bizottság megállapította az elfogadhatóságot, és nyilvántartásba vette a „Választók Határok Nélkül – Teljeskörű politikai jogokat az Unió polgárainak” című polgári kezdeményezést. A szervezők „olyan reformokat követelnek, amelyek megerősítik az uniós polgároknak a lakóhelyük szerinti országban az európai és helyhatósági választásokon való aktív és passzív választójogát, valamint olyan új jogszabályokat, amelyek kiterjesztik e jogokat a regionális és a nemzeti választásokra, valamint a népszavazásokra”.

(43)

E kezdeményezések közé tartozott a polgárok gyűlése (mint például Vallóniában, ahol ilyen gyűléseket rendeztek azzal a céllal, hogy bevonják az embereket az „álhírek” felismerésére vonatkozó politikai ajánlások kidolgozásába). A polgárok gyűlései tanácskozó testületek, amelyeket számos tagállamban használnak arra, hogy az emberek hozzájárulhassanak a politikai döntéshozatalhoz. Az egyik említésre méltó példa Írország, ahol az ilyen gyűléseket széles körben használják népszavazási opciók kidolgozására.

(44)

Az OECD egyik nemrégiben készült jelentésében ismertette, mennyire mély és elterjedt inspiratív kezdeményezések léteznek a deliberatív demokráciával kapcsolatban, például az EU-ban is, ahol véletlenszerűen kiválasztott emberek ezrei vettek részt részvételi kormányzás stílusú demokrácia gyakorlásában. („A deliberatív hullám meglovaglása”: https://www.oecd.org/gov/innovative-citizen-participation-and-new-democratic-institutions-339306da-en.htm ).

(45)

  https://ec.europa.eu/regional_policy/en/newsroom/news/2020/04/22-04-2020-deadlines-reminder-boost-citizen-engagement-in-the-implementation-of-cohesion-policy

(46)

  https://ec.europa.eu/info/horizon-europe-next-research-and-innovation-framework-programme/missions-horizon-europe_hu A Bizottság 2020 végén bejelenti a kiválasztott küldetéseket. Miután a küldetések megkezdődnek, az európai polgárokat továbbra is bevonják a végrehajtásuk valamennyi szakaszába.

(47)

A Horizont 2020 keretprogram csaknem 12 millió EUR-t biztosít négy, több érdekelt fél bevonásával alakult konzorcium részére, amelyek kutatási és kísérleti tevékenységeket fognak végezni a következőkkel kapcsolatban: i. a területi kohézió demokratizálása (kísérletezés a polgárok deliberatív szerepvállalásával és a részvételi költségvetéstervezéssel kapcsolatban az európai regionális és várospolitikák területén), ii. a városok mint a politikai innováció színterei a deliberatív és részvételi demokrácia erősítésében, iii. inkluzív tudomány és európai demokráciák, valamint iv. részvételi terek kialakítása többnyelvű, dinamikus deliberatív megközelítés segítségével. Utódprogramja, az Európai horizont már feltárta egy „ellenállóbb, befogadóbb és demokratikusabb európai társadalom” létrejöttét mint az egyik kulcsfontosságú stratégiai irányt, ebből következően az első munkaprogramok folytatják a kutatások finanszírozását ezeken a területeken.

(48)

Ez különösen a zöld megállapodáshoz kapcsolódó pályázati felhíváson keresztül történik, amely 1 milliárd EUR összeget mobilizál olyan kutatási és innovációs projektek céljára, amelyek az éghajlati válsággal foglalkoznak, és segítenek megvédeni Európa egyedi ökoszisztémáit és biodiverzitását. Az európai zöld megállapodás legfontosabb munkafolyamataira reflektáló tematikus területek mellett egy szektorokat átfogó terület a polgárok felelősségvállalásának ösztönzésével foglalkozik – három kulcsfontosságú témára mobilizál pénzeszközöket: i. a polgárok zöld megállapodással kapcsolatos vitáit és részvételét támogató európai kapacitás, ii. viselkedésbeli, társadalmi és kulturális változás a zöld megállapodás érdekében, és iii. annak lehetővé tétele a polgárok számára az oktatáson, civil tudományon, megfigyelési kezdeményezéseken és a polgárok bevonásán keresztül, hogy cselekedjenek az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatban.

(49)

A polgárok egyben fogyasztók is, akiket a világjárvány jelentősen próbára tesz a mindennapi élet során, például a termékek és szolgáltatások elérhetősége és hozzáférhetősége, valamint az EU-n belüli utazás, az EU-ba való beutazás, illetve az EU-ból való kiutazás tekintetében. Az „új fogyasztóügyi stratégia” a fogyasztóknak a stratégia tevékenységeinek végrehajtásában történő részvételén alapszik, amelyet többek között a fogyasztói szervezetek megerősítésével biztosítanak, mely szervezetek képviselik a fogyasztók érdekeit, emellett tanácsadást és támogatást is nyújtanak a részükre. Ez különösen fontos a polgárok egyes csoportjai számára, akik szociális körülményeik vagy sajátos jellemzőik – például életkoruk, nemük, egészségi állapotuk, digitális jártasságuk vagy pénzügyi helyzetük – miatt kiszolgáltatottabb helyzetben vannak.

(50)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkének (2) bekezdése.

(51)

  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:C:2018:456:FULL&from=EN  

(52)

  https://ec.europa.eu/youth/policy/youth-strategy/euyouthdialogue_en  

(53)

Az uniós ifjúsági párbeszéd eredményeként elfogadták az európai ifjúsági célokat, amelyek a fiatalok európai jövőképét mutatják, és rendkívül fontosak azon törekvésünk szempontjából, hogy komolyan fontolóra vegyük a fiatalabb generációktól érkező jelzéseket, és hosszabb távú perspektívát építsünk a szakpolitikákról szóló döntéshozatalba, ösztönözzük a párbeszédet, továbbá növeljük a szakpolitikai döntéseinkkel kapcsolatos átláthatóságot és elszámoltathatóságot.

(54)

Eddig 75 kezdeményezést vettek nyilvántartásba; ezek közül hat esetében már valamennyi eljárási szakasz lezárult, és sikeresen benyújtották őket a Bizottsághoz (forrás: https://europa.eu/citizens-initiative/home_en).

(55)

Az Európai Bizottság és a főképviselő közös közleménye: „A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezelése – lássuk a valós tényeket”, 2020. június 10., JOIN(2020) 8 final.

(56)

  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN-HU/TXT/?from=EN&uri=CELEX %3A52020JC0008&qid=1606741076817  

(57)

Az Európai Bizottság és a főképviselő közös közleménye: „A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezelése – lássuk a valós tényeket”, 2020. június 10., JOIN(2020) 8 final.

(58)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: „Új fogyasztóügyi stratégia – A fogyasztói reziliencia erősítése a fenntartható helyreállítás érdekében”, 2020.11.13., COM(2020) 696 final. Az új fogyasztóügyi stratégia szerinti kezdeményezésekkel összhangban a Bizottság támogatja a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok online vizsgálati kapacitásának fejlesztését, és elősegíti a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat és más jogérvényesítő hálózatok és az érdekelt szereplők közötti együttműködést a fogyasztókat érintő csalások, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és csalások visszaszorítása érdekében.

(59)

COM(2020) 274 final, 2020. július 1.

(60)

A 2020. évi „régiók és városok európai hete” rendezvény ideje alatt a Bizottság ülésszakot rendezett „ne zárkózzunk el az e-demokrácia elől” elnevezéssel, amelyen sorra vették egyes kiválasztott uniós finanszírozású projektek bevált gyakorlatait, és feltárták azokat a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket, amelyek növelni tudják a polgárok részvételét az európai demokratikus vitában.

(61)

Az emberek felvértezése a digitális átálláshoz szükséges készségekkel az európai készségfejlesztési program egyik leghangsúlyosabb eleme, amely számos tevékenységet irányoz elő a digitális stratégiával, az ipari és kkv-stratégiákkal és az Európai Felsőoktatási Térséggel összhangban.

(62)

A tervnek két stratégiai prioritása van: i. egy kiválóan működő digitális oktatási ökoszisztéma kialakításának ösztönzése Európában, és ii. a digitális készségek és kompetenciák javítása a digitális transzformáció érdekében. Lásd https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/document-library-docs/deap-communication-sept2020_en.pdf  

(63)

2020 júniusában a Bizottság jelentést fogadott el a demográfiai változás hatásáról, amely ismerteti a demográfiai változást kiváltó tényezőket, és azok hatását Európa-szerte.

(64)

A 2019. évi európai parlamenti választásokról szóló bizottsági jelentésben (COM(2020) 252 final) bejelentették, hogy a Bizottság különös figyelmet fordít a fiatalabb és idősebb emberek, a nők, a mobilis uniós polgárok és a fogyatékossággal élők 2024-es választásokon való inkluzív és egyenlő részvételének támogatására.

(65)

Ezt a jogot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikke közvetlenül biztosítja minden uniós polgár számára, és az Alapjogi Charta 45. cikkében is szerepel. Az EUMSZ 21. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozások és feltételek betartása mellett. A vonatkozó korlátozások és feltételek megtalálhatók az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004/38/EK irányelvben, HL L 158., 2004.4.30., 77. o. (a továbbiakban: „a szabad mozgásról szóló irányelv”). Ezenfelül az EUMSZ 45. cikke minden uniós polgár számára biztosítja a jogot arra, hogy bármelyik tagállamban munkaviszonyt létesítsen, és e célból ott letelepedjen.

(66)

Ez 17 százalékpontos növekedést jelent a 2012-es értékhez képest.

(67)

Az ezzel a jelentéssel kapcsolatos nyílt és nyilvános konzultáció rávilágított, hogy bár a külföldre költöző polgárok összességében jól tájékozottnak érzik magukat, külföldön élve mégis adminisztratív problémákkal szembesülnek. Számos esetben megfogalmazzák, hogy bárcsak jobban tájékozottak lettek volna az átköltözés előtt olyan kérdésekben, mint például az adók, a szociális ellátások vagy az egészségbiztosítás.

(68)

COM(2009) 313 végleges.

(69)

A Bíróság 2018. június 5-i ítélete, Coman és társai, C-673/16, EU:C:2018:385.

(70)

A Bíróság 2014. december 18-i ítélete, McCarthy és társai, C‑202/13, EU:C:2014:2450 és a Bíróság 2020. június 18-i ítélete, Ryanair Designated Activity Company, C-754/18, EU:C:2020:478.

(71)

A Bíróság 2019. március 26-i ítélete, SM (algériai kafala hatálya alá helyezett gyermek), C-129/18, EU:C:2019:248.

(72)

COM(2009) 313 végleges.

(73)

A tagállamokat a szabad mozgással kapcsolatos jogszabályok helyes alkalmazásában a SOLVIT hálózat segíti, amely nemzeti szinten dolgozik azon, hogy kezelje az uniós jognak való megfeleléssel összefüggő problémákat. Lásd a SOLVIT működését meghatározó elvekről szóló bizottsági ajánlást, 2013.9.17., C(2013) 5869 végleges.

(74)

A szabad mozgással kapcsolatos jogszabályokkal összhangban, a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásoknak meg kell felelniük az arányosságra és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó követelményeknek.

(75)

A Bizottság közleménye – COVID-19 A munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának gyakorlására vonatkozó iránymutatások (2020/C 102 I/03)

(76)

A Bizottság közleménye: Út a szabad mozgás helyreállítására és a belső határellenőrzések megszüntetésére vonatkozó, fokozatos és összehangolt megközelítés kialakítása felé – Covid19 2020/C 169/03.

(77)

A Bizottság közleménye: Uniós iránymutatás a turisztikai szolgáltatások fokozatos újraindításáról, valamint a szálláshelyek és vendéglátóipari létesítmények egészségügyi protokolljáról – Covid19 2020/C 169/01.

(78)

A Tanács (EU) 2020/1475 ajánlása a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről, HL L 337., 2020.10.14., 32. o.

(79)

  https://reopen.europa.eu  

(80)

COM(2020) 609, 2020.9.23.

(81)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(82)

Az Eurostat „migr_pop1ctz” adatbázisa.

(83)

És a becslések szerint 1 millió brit állampolgár él az EU-27 országaiban (forrás: Első együttes jelentés a kilépésről rendelkező megállapodás második része szerinti tartózkodási jogok érvényesüléséről).

(84)

Ugyanez vonatkozik minden olyan brit állampolgárra is, aki az átmeneti időszakban uniós tagállamba költözik.

(85)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1157 rendelete (2019. június 20.) az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről, HL L 188., 2019.7.12., 67. o.

(86)

Az új szabályok közé tartoznak az erős adatvédelmi biztosítékok, amelyek célja annak biztosítása, hogy a gyűjtött információk nem kerülnek rossz kézbe. A nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell a kapcsolat nélküli chip és az azon tárolt adatok biztonságát, hogy a chipet ne tudják feltörni, vagy engedély nélkül ne tudjanak hozzáférni.

(87)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1191 rendelete (2016. július 6.) egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 200., 2016.7.26., 1–136. o.). A rendelet a legtöbb olyan problémát enyhíti, amellyel az európai polgárok szembe találják magukat, amikor egy másik tagállamban kiadott közokiratot próbálnak benyújtani. A hatóságok már nem kérhetnek hitelesítő záradékot a közokiratra vagy annak hiteles másolatára. Ezenfelül néhány közokiratot már le sem kell fordíttatni, feltéve, hogy többnyelvű, egységes formanyomtatványon nyújtják be, amelyet a tagállami hatóságok az e-igazságügyi portálon elérhetnek.

(88)

2019-ben a határt átlépő munkavállalók a legnagyobb számban azok közül kerültek ki, akik Lengyelországban éltek és Németországban dolgoztak (122 000 fő), Franciaországban éltek és Luxemburgban dolgoztak (93 000 fő), Magyarországon éltek és Ausztriában dolgoztak (56 000 fő), Németországban éltek és Luxemburgban dolgoztak (54 000 fő), illetve Franciaországban éltek és Belgiumban dolgoztak (50 000 fő). A legtöbb határt átlépő munkavállaló az építőiparban, a feldolgozóiparban, illetve egészségügyi jellegű munkakörben dolgozott.

Részletesebben lásd https://ec.europa.eu/eurostat/cache/digpub/eumove/bloc-2c.html?lang=en  

(89)

Állandó ítélkezési gyakorlat, hogy a kettős adóztatás elkerülésére kötött kétoldalú megállapodások keretében a tagállamok szabadon meghatározhatják egymás között az adóztatási jogkörök megosztására vonatkozó kapcsoló elveket. A szóban forgó adóztatási jogkört ugyanakkor az uniós joggal összhangban kell gyakorolniuk. Ez azt is jelenti, hogy nincsenek olyan szabályok, amelyek az érintett tagállamok közül a legkedvezőbb adórendszerhez biztosítanának jogot a határ menti ingázóknak.

(90)

COM(2020) 312.

(91)

A multimodális útvonaltervező olyan informatikai rendszer, amely egy vagy több közlekedési szolgáltatás együttesére tud javaslatot tenni, választ adva legalább arra a kérdésre, hogy „hogyan juthatok el A helyről B helyre egy adott indulási/érkezési napon és időpontban, és milyen körülmények között”. Az ilyen útvonaltervezőhöz leginkább egy bizonyos online szolgáltatáson keresztül lehet hozzáférni. (Az Európai Bizottság „Egy európai multimodális útvonaltervező felé” c. tanulmánya, 2011)

(92)

COM(2019) 12 final.

(93)

COM(2019) 370 final és SWD(2019) 650 final.

(94)

További információk: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_1925  

(95)

A 2. cikk a következőképpen szól: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában”.

(96)

A 2019 őszén készített 92. sz. Standard Eurobarométer felmérésben arra kérték a válaszadókat, hogy válasszák ki azokat az értékeket, amelyek szerintük a legjobban képviselik az EU-t. Az EU-t a legjobban képviselő érték a „béke” lett (42 %), ezt követte másodikként a „demokrácia” (34 %), valamint harmadik helyen az „emberi jogok” (32 %). A negyedik helyet a „jogállamiság” szerezte meg, amelyet öt válaszadó közül több mint egy (22 %) megemlített.

(97)

COM(2019) 343 final. A Bizottság különösen elkötelezett aziránt, hogy minden finanszírozási lehetőséget kihasználjon annak érdekében, hogy segítse a civil társadalmat és a tudományos világot a jogállamiság kultúrájának megerősítésében, például a polgárok, egyenlőség, jogok és értékek jövőbeli programon keresztül.

(98)

  https://ec.europa.eu/info/publications/2020-rule-law-report-communication-and-country-chapters_en  

(99)

E mechanizmus célja valódi párbeszéd indítása a jogállamiságról európai és nemzeti szinten egyaránt. Az elgondolás szerint egy egyéves folyamatról van szó, amelynek célja a problémák felmerülésének vagy mélyülésének megakadályozása. A mechanizmus közös tudatosítást végez a jogállamiság helyzetéről az egész EU-ban, és erősíti az intézményközi együttműködést a kérdésben.

(100)

A 2018-ban készített 89. sz. Standard Eurobarométer felmérésben a válaszadók az „ERASMUS-hoz hasonló diákcsereprogramokat” az EU harmadik legpozitívabb eredményeként rangsorolták, amelyet csak az „uniós tagállamok közötti béke” és a „személyek, áruk és szolgáltatások Unión belüli szabad mozgása” előzött meg.

(101)

Az utóbbi három évtizedben több mint 10 millióan vettek részt az Erasmus+ programban és annak elődprogramjaiban. Több, mint 1,7 millióan kaptak lehetőséget a programon keresztül arra, hogy külföldön tanuljanak, transznacionális partnerségben vegyenek részt, amelynek keretében olyan innovatív szakpolitikai megközelítéseket és gyakorlatokat dolgozhatnak ki a polgárokhoz legközelebb álló szinten, amelyek kiemelten kezelik a társadalmi befogadást, a közös értékek előmozdítását és az interkulturális megértést.

(102)

2021-től kezdődően az Erasmus+ ifjúsági részvételi tevékenységek is – fiatalok által kezdeményezett különféle részvételi projekteken keresztül – támogatják a fiatalok részvétele és a polgári szerepvállalás alternatív, innovatív, intelligens és digitális formáit.

(103)

A közérdekű önkéntes tevékenység a szolidaritás egyik legjobban látható megnyilvánulása. Azzal, hogy részt vesznek az Európai Szolidaritási Testületben, a fiatalok segítenek a helyi közösségeken belül azonosított igények kezelésében, és hozzájárulnak fontos társadalmi problémák leküzdéséhez. A közérdekű önkéntes tevékenység lehetővé teszi továbbá a fiatalok számára, hogy hasznos tapasztalatokra, készségekre és kompetenciákra tegyenek szert személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésük érdekében, elősegítve ezáltal foglalkoztathatóságukat és aktív polgári szerepvállalásukat. A válaszadók beszámolói szerint az önkéntesek 76 %-a egyetért azzal, hogy miután részt vettek az általuk végzett közérdekű önkéntes tevékenységben, aktívabban kívánnak részt venni a közösségük társadalmi és politikai életében. Az önkéntesek 87 %-a a visszatérését követően a továbbiakban is a szolidaritás területén kíván tevékenykedni, és ott aktív szeretne maradni.

(104)

Ez lehetővé teszi az európai és a dél-mediterrán országokban élő fiatalok számára, hogy érdemi interkulturális tapasztalatokat szerezzenek online.

(105)

2018/C 195/01.

(106)

COM(2020) 152 final.

(107)

Egyenlőségközpontú Unió: Az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra:

https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/a_union_of_equality_eu_action_plan_against_racism_2020_-2025_en.pdf A bejelentett intézkedések egyike szerint a Bizottság műhelytalálkozót szervez a választásokról azzal a céllal, hogy kicseréljék és terjesszék az inkluzív demokráciával kapcsolatos bevált gyakorlatokat, és olyan jelöltlisták jöjjenek létre, amelyek tükrözik társadalmaink sokszínűségét. Ezt a műhelytalálkozót 2022-re tervezik annak érdekében, hogy információkkal szolgáljon a 2024-ben tartandó következő európai parlamenti választásokhoz.

(108)

Egyenlőségközpontú Unió: Az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségére vonatkozó stratégia a 2020–2025-ös időszakra.

(109)

A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer egy átfogó, három pilléren nyugvó megközelítést határoz meg a 2020 és 2030 közötti időszakra: Ez a megközelítés az egyenlőség előmozdításával és a részvétel ösztönzésével kiegészíti a marginalizált romák társadalmi és gazdasági befogadását. Ebből következően célja az, hogy valamennyi roma számára lehetőséget adjon a benne rejlő teljes potenciál felismerésére és a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életben való részvételre.

(110)

Például a Covid19-világjárvány aránytalanul súlyos negatív hatást gyakorolt a marginalizált személyekre és a jogfosztott roma közösségekre. Az uniós romastratégiai keret külön iránymutatást tartalmaz a tagállamok részére annak biztosítása céljából, hogy a jövőbeli stratégiák jobban felkészítsék őket a hasonló válságok kezelésére. A világjárvány tanulságai emellett az új keret kiemelt célkitűzéseinek kiválasztásával (pl. a lakhatás és az alapvető szolgáltatások területén) és a tanácsi ajánlástervezetben javasolt intézkedésekkel (pl. a roma gyermekek digitális integrációjával és távoktatásával) kapcsolatban is információval szolgálnak.

(111)

További információk: Koronavírus: Európai szolidaritás a gyakorlatban, https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/health/coronavirus-response/coronavirus-european-solidarity-action_hu  

(112)

COM/2020/245 final.

(113)

Ezenfelül a kidolgozás alatt álló új európai gyógyszerstratégia olyan fontos kérdéseket kezel, amelyek már évtizedek óta foglalkoztatják a betegeket és az egészségügyi rendszereket; ilyen például a gyógyszerek hozzáférhetősége és megfizethetősége, az egészségügyi rendszerek fenntarthatósága és a gyógyszerhiány. A stratégia a digitalizálás és az innováció lehetővé tétele érdekében értékelést irányoz elő a jelenlegi rendszerről, különösen ami a kielégítetlen igényeket illeti, és az uniós ipar globális versenyképességét javító intézkedésekről rendelkezik. Hozzájárul egy olyan, a válságnak ellenálló rendszer kialakításához, amely minden körülmények között biztosítja a biztonságos, magas színvonalú és hatásos gyógyszerekhez való hozzáférést.

(114)

COM(2020) 727 final.

(115)

COM(2020) 725 final.

(116)

COM(2020) 726 final.

(117)

COM(2020) 682 final.

(118)

A Bizottság 2020. január 14-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa”, COM(2020) 14 final. Ezt a kezdeményezést a Bizottság 2021. évi munkaprogramja megerősítette.

(119)

Az ifjúsági garancia egy olyan kötelezettségvállalás, amely biztosítja, hogy valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön.

(120)

A csomag koordinálása az európai készségfejlesztési programmal és különösen a Bizottság szakoktatásra és szakképzésre vonatkozó tanácsi ajánlásra irányuló javaslatával történik, amely segít abban hogy ellássák az embereket a tudás, készségek és kompetenciák olyan kiegyensúlyozott elegyével, amely erős alapot nyújt az ellenálló képességhez, az egész életen át tartó tanuláshoz, az egész életen át tartó foglalkoztathatósághoz, a társadalmi befogadáshoz, az aktív állampolgári részvételhez és a személyes fejlődéshez.

(121)

COM/2020/276 final.

(122)

Számos uniós polgár, a kettős állampolgárokat is beleértve, tartós jelleggel harmadik országban él.

(123)

SWD(2018) 273 final.

(124)

A „képviselettel nem rendelkező” kifejezés azokra a polgárokra utal, akiknek tagállamának vagy nincs nagykövetsége vagy konzulátusa egy harmadik országban, vagy ténylegesen nincs olyan helyzetben, hogy segítséget nyújtson.

(125)

Ez a jog az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és 23. cikkében, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 46. cikkében is szerepel.

(126)

Az Európai Külügyi Szolgálat külön konzuli munkacsoportot hozott létre erre a célra, a tagállamokkal és a Bizottság Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központjával (ERCC) szoros együttműködésben a hazaszállítások koordinálására.

(127)

Ez a törekvés szemmel látható volt a polgárok számára, az e jelentés nyílt és nyilvános konzultációjára válaszolók több mint 60 %-a úgy nyilatkozott, hogy tud azokról a hazatelepítési légi járatokról, amelyeket a tagállamok és az Európai Bizottság szervezett azon uniós polgárok számára, akik a Covid19-járvány kitörésekor harmadik országban voltak.

(128)

Ez a nagymérvű és történelmileg egyedülálló konzuli együttműködés az uniós tagállamok és az uniós intézmények között a partnerországok – mint például az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország – állampolgárai számára is hasznos volt, hiszen az ő állampolgáraikat is uniós légi járatokkal szállították haza.

(129)

Az Egyesült Királyság Unióból való kilépését is figyelembe kell venni, mivel ez az ország nagy konzuli hálózattal és kapacitással rendelkezik arra, hogy válsághelyzetben segítséget nyújtson.

(130)

A 2020. évi Eurobarométer felmérésben 10 válaszadó közül több mint 9 (92 %) egyetértett azzal, hogy ha olyan Unión kívüli országban lenne, ahol a saját országa nem rendelkezik konzulátussal vagy nagykövetséggel, és segítségre lenne szüksége, szívesen fordulna egy uniós küldöttséghez támogatásért.

(131)

Hasonlóképpen, e jelentés nyílt és nyilvános konzultációja megmutatta, hogy a válaszadók 90 %-a támogatja, hogy az uniós küldöttségeknek képesnek kell lenniük arra, hogy szükség esetén harmadik országban segítséget nyújtsanak uniós polgároknak.