EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.7.1.

COM(2020) 274 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program

{SWD(2020) 121 final}
{SWD(2020) 122 final}

„A jövőnkbe legjobban megtérülő befektetés az emberekbe való befektetés. Európa versenyképességét és az innovációt a készségek és az oktatás révén mozdíthatjuk elő. Európa azonban még nem áll teljesen készen. Biztosítani fogom, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt és pénzeszközt felhasználjunk, hogy egyensúlyba hozzuk a mérleg nyelvét. 

Ursula von der Leyen elnök

„Mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz.”

A szociális jogok európai pillérének 1. alapelve

Az átalakulások korában élünk. A zöld és a digitális átállás kettőse átalakítja életmódunkat, munkánkat és interakcióinkat. Az Európai Unió átállása az erőforrás-hatékony, körforgásos, digitalizált és klímasemleges gazdaságra, valamint a mesterséges intelligencia és a robotika széles körű alkalmazása várhatóan új munkahelyeket teremt 1 , miközben más munkahelyek megváltoznak vagy akár el is tűnnek majd. A demográfiai változás szükségessé teszi majd, hogy Európa teljes mértékben kihasználja a rendelkezésére álló tehetséget és a sokféleséget. Ugyanakkor munkalehetőségeket is teremt az ezüst gazdaságban és a gondozási szolgáltatásokat nyújtó gazdasági ágazatokban. Ezek az átalakulások azt mutatják, hogy a készségek terén példátlan változás szükséges annak érdekében, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk az azokban rejlő lehetőségeket.

A Covid19-világjárvány felgyorsította a digitális átállást. Miközben a távmunka és a távoktatás milliók számára vált valósággá az Unióban, gyakran felszínre kerültek a jelenlegi digitális felkészültségünk korlátai is. A világjárvány kiemelte a már korábban is meglévő digitális készséghiányt, és új egyenlőtlenségek merülnek fel, mivel sokan nem rendelkeznek a digitális készségek szükséges szintjével, vagy a digitalizáció terén lemaradó munkahelyeken vagy iskolákban dolgoznak vagy tanulnak.

Emellett a világjárvány jelentős mértékben befolyásolta számos uniós polgár karrierlehetőségeit is. A jelenlegi becslések szerint az Unió GDP-je várhatóan több mint 7 %-kal fog csökkenni 2020-ban, és a munkanélküliség eléri majd a 9 %-ot, meghaladva a 2019 végén mért 6,6 %-ot, és a hatás bizonyos országokban ennél is nagyobb lesz majd. A Bizottság becslései 2 azt mutatják, hogy bizonyos ágazatok az előrejelzések szerint a valódi bruttó hozzáadott értékben kifejezett legnagyobb veszteségeket fogják elszenvedni 2020-ban, ami a 2019-es szintekhez viszonyítva 20 % és 40 % közötti csökkenést jelent. Ezenkívül bizonyos ágazatok árbevételében 70 %-ot meghaladó visszaesés következhet be 2020 második negyedévében. Azok az országok és régiók, amelyekben a gazdaság erősen támaszkodik ezekre az ágazatokra, nagyobb nehézségekkel fognak szembenézni a helyreállítás során.

Annak érdekében, hogy szembenézzen ezzel a kihívással és előmozdítsa a kettős átállást, a Bizottság egy ambiciózus helyreállítási csomagot javasolt, amelynek célja egy fenntarthatóbb, ellenállóbb és méltányosabb Európát építeni a jövő generáció számára 3 . Amint Európa elindul a helyreállítás útján, elengedhetetlenné válik a készségek fejlesztése és kiigazítása. Ez kulcsfontosságú lesz abból a szempontból is, hogy lehetővé váljon az EU mint geopolitikai szereplő számára, hogy biztosítsa saját vezető szerepét a globális helyreállítás során.

Az Uniónak most minden korábbinál nagyobb szüksége van a készségekkel kapcsolatos paradigmaváltásra. Ennek létre kell hoznia egy, a munkahelyeket támogató, határozott készségfejlesztési programot, amely előmozdítja a kettős átállást, és biztosítja a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatását követő fellendülést, a következők érdekében:

·A fenntartható versenyképesség megerősítése: A készségek és az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságúak a hosszú távú és fenntartható növekedéshez, a termelékenységhez és az innovációhoz, ezért ezek bármely méretű vállalkozás – de különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – versenyképességének kulcsfontosságú tényezői 4 . Ha az emberek elsajátíthatják a megfelelő készségeket, az lehetőséget nyújt számukra ahhoz, hogy hatékonyabban dolgozzanak és kihasználják a fejlett technológiák előnyeit 5 , megszünteti azt a fő akadályt, amelyet az üzleti beruházásokat leginkább gátló tényezőként azonosítottak 6 , megelőzi a munkaerőpiaci igények és készségek közötti eltéréseket 7 , valamint megalapozza a kutatást és fejlesztést (K+F) és a cégekre alapuló innovációt. Európa csak a megfelelő készségekkel erősítheti meg pozícióját a globális versenyben, és tarthatja fenn a zöld és digitális átállásra irányuló gazdasági újraindítást. Ez különösen az Unió növekedési stratégiáját képező európai zöld megállapodás teljesítését, valamint az Unió új iparstratégiájában azonosított stratégiai ágazatokban és ökoszisztémákban történő teljesítést jelenti.

·A társadalmi méltányosság biztosítása: A továbbképzési és átképzési lehetőségekhez való hozzáférés létfontosságú a csökkentett munkaidőbe vagy munkanélküliségbe kényszerülő dolgozók tízmilliói számára, függetlenül a készségeik jelenlegi szintjétől vagy a képesítési területüktől. Európa helyreállítása csak akkor lesz sikeres, ha kohézió jellemzi, és senki sem marad ki belőle. A megfelelő készségek azt jelentik, hogy a munkavállaló könnyebben képes megtartani az állását és pályamódosításokat végrehajtani. Ehhez az szükséges, hogy mindenki számára biztosított legyen a további továbbképzési lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés, függetlenül a nemtől, a faji vagy etnikai származástól, a vallástól vagy meggyőződéstől, a fogyatékosságtól, az életkortól vagy a szexuális irányultságtól, és beleértve az alacsony képesítésű/képzettségű felnőtteket és a migráns hátterű személyeket is. Hasonlóképpen, a társadalmi méltányosságnak az egész Európai Unió minden területére ki kell terjednie, a nagyvárosoktól kezdve a vidéki, part menti vagy távoli területekig.

·Rezilienciánk kiépítése: Az elmúlt hónapokban számos foglalkozást erőteljes nyomás alá került. Különösen ez a helyzet az egészségügyi és gondozási szakemberek, a kiskereskedelemben, a közlekedésben, a szociális vagy higiéniai szolgáltatásokban dolgozó, ügyfelekkel közvetlenül érintkező szakemberek, valamint a tanárok és az oktatók esetében. Válságidőszakban a polgárok alapvető egészségügyi, szociális vagy oktatási szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférésének biztosításához kulcsfontosságú, hogy elegendő képzett munkavállaló dolgozzon ezekben a stratégiai ágazatokban. Egyéni szinten a reziliencia készségek révén történő javítása a piaci körülményektől való függőség csökkentését jelenti, valamint a saját képességek javítását azzal kapcsolatban, hogy az egyén eligazodjon a magánéleti és a szakmai átmenetek során. A Covid19-világjárvány ezenkívül azt is megmutatta, hogy digitálisan készen kell állnunk az oktatási és üzleti tevékenység folytatására. Az informatikai infrastruktúrával és az elektronikus rendszerekkel kapcsolatos kihívások rámutattak, hogy fejlesztenünk kell humán kapacitásainkat a kiberbiztonsági felkészültséggel és reagálással kapcsolatban.

A sikeresség érdekében az egész életen át tartó tanulásnak mindenki számára valósággá kell válnia Európában. Minden európai polgárnak vonzó, innovatív és inkluzív tanulási programokhoz kell hozzáférnie azért is, mert a készségek gyorsabban válnak elavulttá. A fiatalkori oktatás továbbra is alapvető fontosságú, de csak a kezdete a tanulásban bővelkedő életnek, amely a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól az általános és középiskolai oktatáson át a műszaki oktatásig, a szakképzésig, a felsőoktatásig, valamint a felnőttképzésig tart. Az egész életen át tartó tanulás – ideértve az idősebb korban történő tanulást is – lesz az, ami számít. Mégis, minden évben öt felnőttből kevesebb mint kettő vesz részt oktatásban. Ez nem elegendő a gazdaságunk újraindításához és a zöld és digitális átállás összes előnyének kiaknázásához. Az Unió minden egyes polgára számára lehetővé kell tenni a továbbképzésben és átképzésben való részvételt, és jutalmazni kell azt.

E törekvés során a vezérelvnek a munkához szükséges készségfejlesztésnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy kiindulásként fel kell térképezni az egyes személyek készségeit, célzott képzést kell nyújtani, amely megfelel a konkrét továbbképzési és átképzési igényeknek, és segíteni kell az adott személyt abban, hogy olyan állást találjon, amely iránt van munkaerőpiaci kereslet.

Bár a készségekkel kapcsolatos szakpolitikákra vonatkozó felelősségek nagy része továbbra is nemzeti, regionális és helyi szinten marad, Európának fontos szerepet kell betöltenie. Sokan dolgoznak olyan kisvállalatoknál, amelyek egész Európára kiterjedő értékláncok részét képezik. Minden ágazatban – a gépjárműipartól a textiliparig, a gyógyszeripartól az energiaiparig – van egy európai tehetséglánc. E lánc megerősítése erősíti majd az egységes piacot és gazdaságunk rezilienciáját. Az EU ösztönözheti és támogathatja a tagállamokat abban, hogy olyan politikákat léptessenek életbe, amelyek azonos irányba haladnak, és hatékonyan kezelik a kettős átállást, valamint megerősítik gazdaságunk és társadalmunk rezilienciáját.

Európa emellett a költségvetése révén is értékes támogatást nyújt. A Bizottság Next Generation EU eszközre vonatkozó javaslata 8 az uniós költségvetésből támogatja a tagállamok helyreállítását és gazdaság újraindítását. Átalakított, 1,1 billió EUR összegű hosszú távú költségvetésével, amelyet megerősített egy 750 milliárd EUR összegű elkülönített, ideiglenes Next Generation EU eszköz, az Unió mozgósította forrásait, hogy beruházzon egy fenntartható, inkluzív és méltányos helyreállításba. E javaslatok középpontjában a készségekbe való beruházások állnak. Példátlan lehetőségeket adnak a tagállamoknak az olyan készségekkel kapcsolatos szakpolitikák finanszírozására, amelyek erősítik a gazdasági sokkhatásokkal szembeni rezilienciát és azt a képességet, hogy a tagállamok gyorsabban lábaljanak ki a jelenlegi visszaesésből és haladjanak a kettős átállás irányában.

A 2016-ban elfogadott készségfejlesztési programból 9 kiindulva, és felszabadítva az európai helyreállítási terv lehetőségeit, az új készségfejlesztési program a következő öt építőelemre terjed ki, és:

Az új készségfejlesztési program átülteti a gyakorlatba a szociális jogok európai pillérét, nevezetesen annak első alapelvét, amely megfogalmazza a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jogot. Emellett szorosan támaszkodik az európai zöld megállapodásra 10 , az új digitális stratégiára 11 , valamint az új iparstratégiára és kkv-stratégiára 12 , mivel a készségek kulcsfontosságúak azok sikeréhez. Támogatja továbbá az „Út a munka világába – az ifjúsági garancia megerősítése” című tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatot, amelyet a Bizottság a mai napon fogadott el, és figyelembe veszi a nemrégiben készült, a demográfiai változások hatásairól szóló jelentés 13  megállapításait. A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia szintén rávilágít a készségek zöld gazdaságra való átállásban játszott kulcsfontosságú szerepére.

Összefüggésben áll más politikai kezdeményezésekkel, amelyek támogatják az egész életen át tartó tanulási megközelítést. További javaslatok követik majd, amelyek új lendületet adnak az oktatásnak, különös tekintettel arra a kezdeményezésre, amelynek célja, hogy a tanulás útjában álló akadályok Unió-szerte történő felszámolása, valamint a mindenki számára nyújtott innovatív és inkluzív oktatás és képzés támogatása révén 2025-ig megvalósítsa az európai oktatási térséget. Az Európai Kutatási Térség szintén támogatja a tehetségek továbbképzését és átképzését, különösen tudományos körökben. Ezek a kezdeményezések együttesen segíteni fognak kialakítani az egész életen át tartó tanulás kultúráját Európában, elő fogják mozdítani a keresletvezérelt megközelítést az iparral való együttműködés megerősítése érdekében, és fokozni fogják a polgárok foglalkoztathatóságát.

1.Együttműködés a készségfejlesztési paktum alapján

Kiváló lehetőség rejlik az együttes fellépés ösztönzésében arra, hogy maximalizáljuk a készségfejlesztési beruházások hatását. A készségekkel kapcsolatos szakpolitikákkal és fellépésekkel számos szereplő foglalkozik. A minisztériumok, az oktatási és képzési szolgáltatók, maga az ipar, a kutatási szervezetek, a szociális partnerek, a kereskedelmi kamarák és a munkaerő-közvetítő ügynökségek csak néhány szereplő abból a körből, amely hozzájárul a továbbképzések és átképzések megvalósításához. Az összehangolt erőfeszítések egyértelművé tehetik a helyzetet az egyének és a vállalatok számára az értéklánc egészében, csökkenthetik a költségeket, és a prioritásokra összpontosíthatnak.

A sikeres készségfejlesztési programok a különböző szakaszokat ötvözve kísérik végig az egyes munkavállalókat átképzésükön vagy továbbképzésükön: a kettős átálláshoz szükséges készségek azonosításától az adott készségek célzott képzési programok révén történő kiépítéséig, valamint azok meglévő munkahelyen vagy új állás megszerzése érdekében történő használatának támogatásáig.

A készségfejlesztési program első építőeleme az együttműködés előmozdítása a készségfejlesztési paktum révén.

A készségfejlesztési paktum hidakat épít a már meglévő uniós együttműködési kezdeményezések között, és – ahol releváns – egyedüli kapcsolattartási ponttá válik a következők számára:

·A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve az ágazati készségekkel kapcsolatos információgyűjtés meghatározására, a fő foglalkozási igények feltérképezésére, a foglalkozási profilok és a bevezetendő képzési programok meghatározására. A munkához szükséges készségfejlesztés a tervek elválaszthatatlan részét képezi, amelyeket bővíteni fognak, és amelyeket további ágazatok számára nyitják meg és megerősített költségvetéssel látják majd el. A tervek készítésének folyamatát jelentős mértékben felgyorsítják majd annak biztosítása érdekében, hogy időszerű eredményeket nyújtson a vállalkozások és az egyének készségigényeivel összhangban. Az átalakított tervek hivatkozni fognak továbbá a foglalkoztatási lehetőségekre a képzési program végén.

·A megerősített Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége. Amint azt az Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generáció számára 16 című közlemény meghatározza, a Szövetség új vállalásokat fog mozgósítani a tanulószerződéses gyakorlati képzési ajánlatoknak a jelenlegi gazdasági visszaesés ellenére történő fenntartására, valamint a tanulószerződéses gyakorlati képzési programok kidolgozására. A megújult Szövetség új nemzeti tanulószerződéses gyakorlati képzési koalíciókat fog indítani, amelyek keretében szót kapnak a tanulószerződéses tanulók, és amelyek megerősítik a társadalmi párbeszédet.

·A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció vállalásokat fog gyűjteni a tagállamoktól, a vállalatoktól, a szociális partnerektől, a nonprofit szervezetektől és az oktatási szolgáltatóktól az új képzési programokkal, valamint a meglévő munkaerő toborzásával vagy átképzésével kapcsolatban, a digitális készségek fejlesztése érdekében. A Covid19-járvánnyal összefüggésben egy közelmúltbeli felhívásra válaszul több mint 70 új vállalás érkezett 17 . A koalíció adminisztratív támogatásának megerősítésével a Bizottság egy egyablakos ügyintézési pontot biztosít, amely lehetővé teszi a digitális tartalom, a bevált módszerek és a képzési lehetőségek megosztását, többek között a kkv-kkal is.

A Készségfejlesztési paktum minden ágazatra kiterjed, és valamennyi érdekelt fél előtt nyitva áll. Kezdetben a jelenlegi válság által erőteljesen érintett ipari ökoszisztémákra fog összpontosítani, valamint az európai zöld megállapodásban azonosított prioritási területekre, amelyekre vonatkozóan az ambiciózus továbbképzési és átképzési stratégiák nélkülözhetetlenek lesznek a helyreállítás előmozdításához. A későbbiekben más ökoszisztémákra és területekre is kiterjed majd:

·Egészségügy: a Covid19-világjárvány emlékeztetett arra, hogy milyen mértékben függünk az egészségügyi dolgozóktól, akiknek készségeket kell elsajátítaniuk és képzéseken kell részt venniük a fertőzések megfékezése, a karanténprotokollok, a védőfelszerelések használata és a klinikai irányítási feladatok terén. Míg az egészségügyi és a szociális ellátási ágazat az Unió teljes foglalkoztatottságának 10 %-át teszi ki, az előrejelzések szerint több mint 830 000 új állást jelentő növekedés várható, amely a pótlási szükségletekkel együtt 8 millió új álláslehetőséget jelent a következő 10 évben 18 .. Emellett annak érdekében, hogy kielégítsék az egészségügyi szervezetek igényeit az új digitális technológiák (mint például a mesterséges intelligencia) sikeres bevezetésével kapcsolatban, amelyek javítják az ellátás minőségét és fokozzák a hatékonyságot a tagállamok egészségügyi rendszereiben, az alap- és haladó szintű digitális készségek iránti kereslet 2030-ig fog jelentős mértékben növekedni 19 . Ez jelentős készséghiányról árulkodik, amely a népesség elöregedése és a krónikus betegségek előfordulásának növekedése miatt csak súlyosbodni fog. E hiány betöltése kulcsfontosságú a nemzeti jóléti rendszerek magas szintű rezilienciájának és méltányosságának az Unió egészében történő garantálása érdekében.

·Építőipar: a Covid19-világjárvány jelentős hatást gyakorolt az ágazatra 20 , amely többnyire helyi foglalkoztatást biztosító kis- és mikrovállalkozásokból áll (több mint 90 % a kkv-k aránya 21 ). A 12 millió dolgozót foglalkoztató ágazat nehezen tudja vonzani a fiatal és képzett munkaerőt 22 . A készséghiány látható a zöld tervezés, technológiák és anyagok terén. Ahogy megkezdődik a helyreállítás, nyilvánvalóvá válnak az energia- és erőforrás-hatékonyságra, a decentralizált megújuló energetikai megoldásokra, a körforgásosságra, a digitalizálásra, valamint a meglévő építmények akadálymentességi követelményeknek megfelelő 23 felújítására összpontosító továbbképzés iránti igények. A képzett építőipari munkavállalók rendelkezésre állása kulcsfontosságú az európai zöld megállapodás felújítási hullámának sikere szempontjából.

·Gépjárműipar és közlekedés: a Covid19-világjárvány alatt bevezetett utazási korlátozások jelentős mértékben befolyásolták a légi közlekedési, vasúti, tengeri, belvízi hajózási és közúti ágazatokat, és erőteljes hatást gyakoroltak a közlekedési ágazatra, amely több mint 9 millió embert foglalkoztat az Unióban 24 . A járvány megfékezésére irányuló intézkedések a gépjárműiparban és annak kiterjedt ellátási láncában is jelentős zavarokat okoztak, a gyárleállások legalább 1,1 millió állást érintettek 25 . A gépjárműipari ágazat, amely az Unió GDP-jének 7 %-át teszi ki, már korábban is jelentős szerkezeti változásokkal nézett szembe, valamint a digitalizációval, a zöld technológiával (pl. a közlekedés villamosításának megvalósítására szolgáló akkumulátorok 26 és egyéb alternatív üzemanyag-megoldások) és a nagyobb hálózati összekapcsoltsággal és automatizálással kapcsolatos sürgető beruházási igénnyel, továbbá a meglévő modellek és értékláncok átalakításának szükségességével. A közlekedési, és különösen a gépjárműipari ágazatnak egyértelmű menetrendre van szüksége egy sor új készség fejlesztésére, beleértve a nagy adathalmazok elemzését, a szoftverfejlesztést, a mesterséges intelligenciát, a robotikát, a kémiát, az elektronikát, valamint egy sor új humán készséget. Ösztönözni kell e készségek használatának maximalizálását minden ökoszisztémában és ellátási láncban, például az elektromos töltési infrastruktúra bevezetésében.

·Turizmus: a Covid19-világjárvány 80 %-kal csökkentette a turisztikai tevékenységet, és sürgős intézkedés nélkül 6 millió állás van veszélyben 27 . A szükséges készségek az online marketingtől, a hulladékok újrahasznosításától és kezelésétől, a víz- és energiaszolgáltatásoktól a fenntarthatóbb turizmusra történő átállásig, a kultúrák közötti megértésig és kommunikációig, valamint az új higiéniai protokollokig terjednek 28 . Az utazói élmény optimalizálása a digitális adatok és az emberi szolgáltatás ötvözésére fog alapulni. A meglévő terv 29 már azonosította ezeket a készséghiányokat és az új állásprofilokat. Ezt a tervet most bővíteni kell, mivel a technológiai innováció és a társadalmi tendenciák gyorsabban változnak, mint amivel bizonyos vállalatok képesek lépést tartani. A személyzetnek képesnek kell lennie arra, hogy különböző részlegeken, különböző szinteken dolgozzon, és különféle eszközöket és alkalmazásokat használjon.

2. Munkához szükséges készségfejlesztés: a szakpolitikák összehangolása az eredmények elérése érdekében

A készségfejlesztési program második építőeleme – a „munkához szükséges készségek” elképzelését integrálva – átfogó megközelítést alkalmaz a továbbképzésekre és átképzésekre vonatkozóan, amely a teljes értékláncra kiterjed.

Ez a készségekkel kapcsolatos megbízható információgyűjtéssel kezdődik, hogy a munkaerőpiac szempontjából releváns képzéseket biztosítsanak. Ezt be kell építeni a nemzeti készségfejlesztési stratégiákba és a képzési és oktatási rendszerekbe. Az egyes vállalatoknak is ki kell dolgozniuk belső folyamatokat a készséghiányok azonosítására, valamint intézkedéseket a saját munkavállalóik továbbképzésének kezelésére.

Ez a szakasz meghatározza a „munkához szükséges készségek” megközelítésének fő alkotóelemeit, amelynek célja az uniós munkavállalók támogatása abban, hogy teljes mértékben kihasználják a zöld és digitális átállás előnyeit.

2.1.A készségekkel kapcsolatos információgyűjtés javítása: a továbbképzések és átképzések megalapozása

Annak biztosításával kapcsolatban, hogy az emberek elsajátíthassák a jelenlegi vagy jövőbeli állásukhoz szükséges készségeket, az első lépést a készségigényekre vonatkozó naprakész információk jelentik. A készségekkel kapcsolatos információgyűjtésre azonban gyakran túl későn kerül sor ahhoz, hogy megalapozza a döntéseket. Nélkülözhetetlen a készségekkel kapcsolatos hozzáférhető, könnyen érthető, célzott és naprakész információk gyűjtése. A pályakövetési felmérések és az adminisztratív adatok ellenőrzése mellett komoly lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában és a nagy adathalmazok elemzésében. Az MI és a nagy adathalmazok segítségével új állásprofilok határozhatók meg különböző ágazatokban, a szükséges konkrét készségek alapján.

A Cedefop nevű uniós ügynökség kísérleti projektet indított az online álláshirdetések nagy adathalmazokkal kapcsolatos elemzésének alkalmazására a munkáltatók által regionális szinten igényelt készségek vizsgálata érdekében 30 , a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervei pedig a kulcsfontosságú ágazatok készségigényeit vizsgálták. E sikertörténetek alapján megújult erőfeszítésekre van szükség a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés további elmélyítésére, figyelembe véve mind a regionális, mind az ágazati dimenziókat, valamint arra, hogy az összegyűjtött információkat hozzáférhető módon mutassák be, az oktatási és képzési intézmények és szervezetek számára is.

2.2.A nemzeti készségfejlesztési stratégiák támogatása, a foglalkoztatási szolgálatok, valamint a legális migráció szerepe

A munkához szükséges készségfejlesztés nemzeti készségfejlesztési stratégiákat igényel, az összes érdekelt fél bevonásával. A teljes kormányzat részvételével tervezett és megvalósított nemzeti készségfejlesztési stratégiák összehangolják a foglalkoztatási, oktatási, kutatási, ipari és regionális fejlesztési politikák erőfeszítéseit. Elkészítésükbe be kell vonni a szociális partnereket, a civil társadalmat, az oktatási, képzési és munkaerőpiaci érdekelt feleket, és a meglévő nemzeti készségfejlesztési stratégiákra kell épülniük.

A folyamatban lévő válság fényében, és tekintettel annak munkanélküliségre gyakorolt hatására, különösen a fiatalok esetében, a foglalkoztatási szolgálatok – mind az állami, mind a magánszférában – nemzeti készségfejlesztési stratégiákkal kapcsolatos közreműködése kulcsfontosságú, együttműködésben az oktatási és képzési közigazgatási szervekkel és szolgáltatókkal, valamint a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíciókkal. Az állami foglalkoztatási szolgálatok nagyobb szerepet játszhatnak abban, hogy az embereket több és jobb továbbképzés és átképzés felé irányítsa, és fokozza a munkaerőpiaci relevanciát az oktatási és képzési rendszerekben. A nemzeti készségfejlesztési stratégiák összehangolják a közös megállapodás tárgyát képező fő kihívásokra vonatkozó nemzeti és regionális szakpolitikákat és beruházásokat. Emellett eligazítást nyújtanak a tagállamoknak az európai alapokkal közösen finanszírozott projektekkel kapcsolatban.

A kettős átálláshoz szükséges megfelelő készségek birtoklása és a demográfiai kihívásokra való reagálás a legális migrációra vonatkozó stratégiaibb jellegű megközelítéssel is kezelhető, amely a tehetségek jobb vonzására és megtartására irányul. Továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy hány migráns munkavállalót fogadnak be, de egy erős uniós keretrendszer támogathatja őket abban, hogy azokat a migráns munkavállalókat vonzzák, akikre az EU-nak szüksége van, és biztosítsák, hogy a munkaerő-migráció mindenki számára előnyös legyen. Ahhoz, hogy a legális migrációt a szakképzett munkaerő hiányával küzdő régiók és foglalkozások felé tereljük, jobb megfeleltetésre és egyértelmű eljárásokra van szükség. Többet kell tenni az Unióba való legális bejutás lehetőségeinek javítása érdekében, valamint a harmadik országbeli állampolgárok kompetenciáinak az uniós munkaerőpiacon való elismeréséért. Ezt a harmadik országokkal partnerségben kell megvalósítani annak érdekében, hogy a készségekbe való fokozott beruházások révén mind a fejlődést, mind a mobilitást támogassuk. Végezetül ugyanilyen fontos a már az Unióban élő, harmadik országokból származó migránsok képességeinek és készségeinek stratégiaibb felhasználása. Az oktatás növekvő szintje ellenére ők átlagosan továbbra is alacsonyabb képesítési szinttel rendelkeznek, ami akadályozza a hosszú távú munkaerőpiaci befogadást.

2.3.A szakképzés időtállóvá tétele

Az oktatást és képzést nyújtó szervezeteknek az egész életen át tartó tanulás teljes folyamata során releváns készségeket kell biztosítaniuk. Az európai együttműködés első napjaitól kezdve a szakképzés az uniós projekt középpontjában állt, és azóta a szélesebb európai oktatási és képzési együttműködési keretrendszer és az európai oktatási térség részévé is vált. Napjainkban az Unióban a fiatal tanulók körülbelül fele szakképzésben vesz részt, és e képzések egyre nagyobb arányban magasabb szintű képzések 32 . Európának agilis, ellenálló és időtálló szakképzési rendszerekre van szüksége, amelyek képesek támogatni a fiatalokat abban, hogy kezeljék belépésüket egy változóban lévő munkaerőpiacra, és biztosítják, hogy a felnőttek hozzáférjenek a kettős zöld és digitális átállásra szabott szakmai programokhoz.

2.4. Az európai egyetemek hálózatainak kialakítására irányuló kezdeményezés megvalósítása és a tudósok továbbképzése

A felsőoktatás nélkülözhetetlen eszköz, amely biztosítja a diákok számára azokat a készségeket, amelyekre szükségük lesz a jövőben. Az egyetemek olyan fejlett tudást és készségeket generálnak, amelyek segítik a társadalmat a nagy kihívások innováció útján történő kezelésében. Ellátják az embereket a szakmai, társadalmi és személyes fejlődésük fokozását lehetővé tevő, magas szintű készségekkel. A gyorsan változó munkaerőpiac és a társadalmi átalakulások szükségessé teszik a felsőoktatási intézmények átalakítását és azok jobb hozzáigazítását a gazdasági környezethez annak biztosítása érdekében, hogy végzett hallgatóik rendelkezzenek a munkaerőpiacon – és különösen a kettős átálláshoz – szükséges képzettséggel és készségekkel.

A kutatók a tudomány és az innováció élvonalában vannak, és speciális készségekre van szükségük. Többet lehetne tenni ennek meghatározása, valamint a tudományos körökön belüli és kívüli sikeres pályafutásukhoz szükséges alapkészségek meghatározása, továbbá a tudósok Európán belüli mobilitásának előmozdítása érdekében is.

2.5.A zöld és digitális átállást kísérő készségek az állások területén és azon túl

A jövő állásai a kettős átálláshoz szükséges készségeket igényelnek. A zöld átálláshoz szükségesek az emberek készségeibe történő befektetések annak érdekében, hogy növeljük a zöld – többek között digitális – technológiákat építő és ismerő, a zöld termékeket, szolgáltatásokat és üzleti modelleket fejlesztő, az innovatív, természetalapú megoldásokat létrehozó, valamint a tevékenységek környezetvédelmi lábnyomának minimalizálását segítő szakemberek számát 37 . Európa ezenkívül csak akkor válik klímasemleges kontinenssé, erőforrás-hatékony társadalommá és körforgásos gazdasággá, ha tájékozott népességgel és munkaerővel rendelkezik, amely tisztában van azzal, hogy hogyan kell környezetbarát módon gondolkodni és cselekedni.

Hasonlóképpen, az emberközpontú digitális átállás megvalósításához a digitális készségek terén ugrásszerű változásra van szükség. Az európai polgároknak – a férfiaknak és a nőknek egyaránt – már ma is digitális készségekre van szükségük a magánéletükben és a munkájukban: bizonyos álláskategóriákban az állások több mint 90 %-a speciális típusú digitális készségeket igényel 38 . A világjárvány és annak életünkre és a gazdaságokra gyakorolt következményei rávilágítottak a digitalizáció jelentőségére az uniós gazdaság és társadalom minden területén. Csakugyan, minden 10 munkavállalóból csaknem 4 távmunkában kezdett dolgozni a járvány megfékezésére irányuló intézkedések alatt 39 . Ezenkívül 2005 és 2016 között az új munkahelyek 40 %-a digitálisan intenzív ágazatokban jött létre 40 . A digitális szakértők iránti gyorsan növekvő kereslet azonban nem elégíthető ki. Például 291 000 szakember hiányzik a kiberbiztonság területén 41 .

Ezenkívül a digitális technológiák alkalmazása digitálisan képzettebb munkaerőt igényel majd minden készségszinten és minden életkorban az összes gazdasági ágazatban, beleértve a nem technológiai ágazatokat is. A Covid19-világjárvány és az ennek következtében bevezetett, a járvány megfékezésére irányuló intézkedések határozott emlékeztetőül szolgáltak arra, hogy az európai munkaerőnek – és tágabb értelemben a teljes lakosságnak – gyorsan javítania kell digitális készségszintjét. 42 Ez különösen jól látható volt az oktatási ágazatban, a diákok, a tanárok és az oktatók számára egyaránt.

A STEM-készségek (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) kulcsfontosságúak a kettős átállás előmozdításához. A gyors technológiai innováció időszakában a vállalatoknak olyan emberekre van szükségük, akik magas szintű készségekkel rendelkeznek a STEM-tárgyakban. Az ilyen készségek nélkülözhetetlenek az új technológiák használatához, és a STEM-készségek magas szintje kritikus jelentőségű az élvonalbeli IKT-területeken (például az MI vagy a kiberbiztonság területén) zajló innováció előmozdításához. Azonban csupán minden ötödik európai fiatal szerez felsőfokú végzettséget STEM-területen, ami évente kevesebb mint kétmillió STEM-szakon végzett szakembert jelent 43 . Ennek a számnak növekednie kell, ami a STEM-pályák népszerűsítésével érhető el, különösen a nők körében. Jelenleg az Unióban csak feleannyi nő végez STEM-területen, mint férfi, bár a tagállamok között rendkívül nagyok az eltérések 44 . A más felsőfokú programok helyett a STEM-területre való beiratkozás gyakran a középiskolai teljesítményen múlik 45 , de mivel a lányok jobb eredményeket érnek el a digitális jártasságban, mint a fiúk, 46 egyértelmű, hogy az általános társadalmi megítélések és attitűdök is szerepet játszanak 47 . Szükséges, hogy a fiatal tanulók, és különösen a lányok jobb magyarázatot kapjanak arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőségeket nyújt egy STEM-pálya választása.

Európában jelentős azoknak a létszáma, akiknek vállalkozói törekvéseik vannak, többek között növekvő tendencia jellemzi a szociális vállalkozásokat is. Mindkettő előmozdítja a munkahelyteremtést és hozzájárul a gazdasági növekedéshez a fokozott verseny, a termelékenység és az innováció révén. Annak érdekében, hogy e törekvéseket valóra váltsuk, jelentős javulás szükséges ahhoz, hogy a hangsúlyt áthelyezzük a vállalkozói készségek fejlesztésére. A pályaválasztási tanácsadási rendszernek és gyakorlatoknak megfelelően foglalkozniuk kell a vállalkozói dimenzióval is. A szociális vállalkozásokkal és más szociális gazdasági üzleti modellekkel kapcsolatos tájékoztatás továbbá segíthet a vállalkozói lét vonzerejének és az azzal kapcsolatos érdeklődésnek a fokozásában is. A (például a körforgásos gazdasággal kapcsolatos) munkahelyteremtésben úttörő szociális gazdaság szintén támogatja a társadalmi befogadást és a zöld átállást.

A technikai készségeken túl a munkaerőpiacon egyre nagyobb szükség van olyan transzverzális készségekre, mint az együttműködés, a kritikus gondolkodás és a kreatív problémamegoldás. A robotok és algoritmusok által a munkaerőpiacra gyakorolt növekvő befolyás tovább növeli az olyan egyedien „emberi” készségek iránti igényt, mint az empátia és az összetett környezet változásaihoz való alkalmazkodás. Ezek a készségek a növekvő ezüst gazdaságra és a gondozási szolgáltatásokat nyújtó gazdasági ágazatokra tekintettel is különösen fontosak a demográfiai változások miatt, és magas irántuk a kereslet a munkaerőpiacon. Bár az iskoláknak is megvan a szerepük, ezeknek a készségeknek a fejlesztése gyakran a formális tanuláson kívül történik, a munkahelyen és az élet során. Ezeknek a készségeknek az azonosítása, elismerése és közlése nehéz lehet, az Unió transzverzális készségekre irányuló fellépésének következő szakaszában ezért többet kell tenni annak érdekében, hogy rögzítsék ezeket.

A Covid19-világjárvány és a kapcsolódó, a járvány megfékezésére irányuló intézkedések rámutattak az életviteli készségek jelentőségére, valamint annak fontosságára, hogy képesek legyünk közösségként alkalmazkodni, kezelni a változásokat és gondoskodni egymásról. A reziliencia, a médiatudatosság, a polgári kompetenciák, a pénzügyi, környezetvédelmi és egészségügyi jártasság kulcsfontosságúak ebben az összefüggésben. A nyílt, demokratikus társadalmak az aktív polgároktól függenek, akik képesek különbséget tenni a különböző forrásokból származó információk között, azonosítani a dezinformációkat, tájékozott döntéseket hozni, valamint reziliensek és felelősen cselekednek.

A felnőttkori tanulásra vonatkozó európai cselekvési program megkönnyítette az európai együttműködést ezen a területen az elmúlt évtized során. Többet kell tenni annak érdekében, hogy támogassuk az embereket e készségek elsajátításában, és megerősítsük a kompetenciafejlesztési pályákat 49 a felnőttek számára, különösen azok esetében, akik alacsonyabb szintű készségekkel és képesítésekkel rendelkeznek. Ez túlmutat a munkához szükséges készségfejlesztésen, de magában foglalja az önkéntes munkát és az idősebbeket is, akiknek ugyanúgy szükségük van új készségekre.

3.Olyan eszközök fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az embereknek, hogy életük során mindvégig fejlesszék a készségeiket

A készségfejlesztési program harmadik építőeleme azoknak a nélkülözhetetlen eszközöknek a fejlesztése, amelyek mindenki számára lehetővé teszik – legyenek akár munkavállalók, akár munkanélküliek vagy inaktívak –, hogy életük során mindvégig fejlesszék a készségeiket. A készségek segíthetik az egyént abban, hogy előrehaladjon a karrierje során, és hogy sikeresen kezelje a munkahelyek közötti váltásokat. Kizárólag az egész életen át tartó tanulás valódi kultúrájának meghonosításával biztosíthatunk egy versenyképes gazdaságot és összetartó társadalmat, és juttathatjuk érvényre a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jogot, amint azt a szociális jogok európai pillérének 1. alapelve meghatározza.

3.1.Mindenki számára lehetővé tenni a tanulásban való részvételt: Egyéni tanulási számlák

A képzéshez szükséges idő hiánya, a képzés költsége, valamint az igény vagy a képzési lehetőségek ismeretének hiánya jelentős akadályai a továbbképzésnek és az átképzésnek 50 . Az emberek számára nyújtott közvetlen képzési ösztönzők, mint például az egyéni tanulási számlák megvalósíthatják az egész életen át tartó tanulást. Ezek finanszírozást biztosítanak a munkahelyek fejlődő készségigényeihez való alkalmazkodáshoz, vagy a foglalkozás- vagy ágazatmódosításhoz, beleértve a más tagállamba való költözést is. Az egyéni tanulási számlák biztosíthatják, hogy a képzési jogosultságok átvihetők legyenek egyik állásból a másikba (vagy állásból munkanélküliségbe és állásba), és bevezetésük az iránymutatási és értékelési rendszerek jelentős javításaival, valamint a képzési ajánlatok minőségével és átláthatóságával ötvözhető.

Ahol ezek léteznek, az egyéni tanulási számlák finanszírozása országonként eltérő, a nemzeti szinten meghozott stratégiai döntéseknek megfelelően. Például Franciaországban a számlák finanszírozása elsődlegesen egy munkáltatói adón keresztül történik, míg Hollandiában állami finanszírozással számolnak. E számlák feltárása során a Bizottság foglalkozni fog ezzel az alapvető elemmel, és különös figyelmet fordít majd arra, hogy biztosítsa ezek megfelelőségét a kkv-k számára.

Az egyéni tanulási számlák azt is biztosíthatják, hogy elegendő képzési forrás álljon rendelkezésre a gazdasági visszaesések alatt. Ezek lehetővé teszik az egyének számára, hogy hosszabb ideig gyűjtsék a képzési jogosultságokat, hogy az alacsony gazdasági tevékenység időszakában használhassák fel azokat, például a csökkentett munkaidejű munkavégzés időszakában, amikor több idejük van a képzésre. Ez megakadályozza a készségek kényszerű inaktivitásból fakadó leértékelődését, és segíti az egyéneket abban, hogy a sikeres munkahelyváltásokhoz szükséges készségeket sajátítsák el.

3.2.A tanulási eredmények értékelése: a mikrotanúsítványok

Annak lehetővé tétele, hogy a munkavállalók egész életükben továbbképzéseken és átképzéseken vehessenek részt, azt is jelenti, hogy valamennyi tanulási tapasztalatot megfelelően el kell ismerni. A munkavállalók egyre nagyobb mértékben vesznek részt rövid és személyre szabott képzéseken, és ezekre vonatkozóan elismerést kell kapniuk. Ilyen tanfolyamokat sokféle oktatási és képzési szolgáltató nyújthat (pl. a felsőoktatási intézmények, a szakképzési szolgáltatók, a kutatási szervezetek, az ipar, a szociális partnerek, a kereskedelmi kamarák, az ipari vagy kézműipari kamarák, a civil társadalmi szervezetek).

A mikrotanúsítványok 51 elismerik és rögzítik az ilyen rövid tanfolyamok eredményeit, sok esetben a digitális területen. Növelhetik a különböző oktatási pályák/rendszerek közötti átjárhatóságot és javíthatják a rugalmasságot. A tanulást nagyobb mértékben az egyéni igényekhez igazíthatják, és így előmozdítják az innovatívabb és inkluzívabb megközelítéseket, és megkönnyítik a munkaerőpiachoz való hozzáférést és a munkahelyváltásokat. Emellett megkönnyíthetik a továbbtanulást is, mivel összegyűjthetők egy nagyobb tanúsítvány megszerzése céljából, ami lehetővé teszi az egyének számára, hogy az idők során több intézményből, ágazatból vagy határokon átnyúlóan, valamint online, e-tanulási programokon keresztül is tanulási eredményeket gyűjtsenek. Azonban egyelőre még nem létezik európai szabvány a mikrotanúsítványok minőségének, átláthatóságának és elterjedésének támogatására az Unión belül.

3.3.A készségek bemutatása: az új Europass platform

Amint az adott személy rendelkezik egy, a készségeit igazoló tanúsítvánnyal, képesnek kell lennie arra, hogy kommunikálja ezt, amikor egy állásra vagy további oktatásra jelentkezik. Az új technológia lehetőségeket kínál arra, hogy a hagyományos önéletrajzon túl más módokon is kommunikálják a készségeket, és hogy összekapcsolják az embereket a tanulási- és álláslehetőségekkel.

A készségfejlesztési programmal együtt elindított új Europasst úgy alakították ki, hogy az EU online eszköze legyen, amely segít az embereknek hatékonyan kommunikálni a készségeiket és képesítéseiket, és proaktívan utat mutat számukra az állás- vagy tanulási lehetőségekhez. Ingyenes eszközöket és tájékoztatást nyújt minden hivatalos uniós nyelven a tanulók, a munkavállalók és az álláskeresők számára, hogy kezelhessék karrierjük és tanulásuk minden egyes szakaszát.

4.Ambiciózus készségfejlesztési célkitűzések

Ezzel a programmal a Bizottság egy új és dinamikus készségfejlesztési politikát határoz meg uniós szinten, amelynek célja, hogy iránymutatást nyújtson a tagállamok számára, segítse a kettős átállás előmozdítását, és biztosítsa a Covid19-világjárvány hatásaiból való társadalmi-gazdasági helyreállítást. A sikeresség érdekében az egész életen át tartó tanulásnak mindenki számára valósággá kell válnia Európában, minden egyes tagállamban és minden egyes régióban.

A program teljesítése érdekében, és szem előtt tartva a helyreállítás és a gyorsuló átalakulások által adott lendületet, a Bizottság számszerűsíthető célkitűzések megállapítását javasolja a meglévő mutatók 55 alapján, amelyeket 2025-ig nyomon kell követni. 

Először is jelentős mértékben növelnünk kell a felnőttek részvételét a tanulásban általánosságban – csak ez garantálja az egész életen át tartó tanulás megközelítését. Emellett – annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítás és a kettős átállás társadalmilag méltányos legyen – a Bizottság határozott célkitűzéseket is javasol az alacsonyan képzett felnőttek és a munkanélküliek tanulásban való részvételére vonatkozóan.

®2025-re az Unióban 120 millió felnőttnek kell tanulásban részt vennie minden évben. Ez megfelel a felnőtt népesség 50 %-ának, és erre a csoportra vonatkozóan körülbelül 540 millió képzési tevékenységnek az ötéves időszakban.

®2025-re az Unióban 14 millió alacsony képesítésű felnőttnek kell tanulásban részt vennie minden évben. Ez megfelel a csoport 30 %-ának, és erre a csoportra vonatkozóan körülbelül 60 millió képzési tevékenységnek az ötéves időszakban. 

Ennek a mutatónak a nyomon követése, az e közleményben meghatározott intézkedésekkel kombinálva pozitívan fog hozzájárulni az alacsony képesítésű felnőttek arányának csökkentéséhez is, amelynek értéke jelenleg 22 % (2019), és ahol Európa lemarad a globális versenytársaihoz képest.    

®2025-re 2 millió álláskeresőnek, vagyis öt álláskeresőből egynek friss tanulási tapasztalattal kell rendelkeznie. Ez erre a csoportra vonatkozóan körülbelül 40 millió tanulási tevékenységnek felel meg az ötéves időszakban. 56  

A tanulás tartalmának tekintetében sokféle készség lesz szükséges annak biztosításához, hogy sikeres legyen a helyreállítás és a kettős átállás. A Covid19 által előidézett, a járvány megfékezésére irányuló intézkedések által súlyosbított helyzetben a digitális készségek értéke kritikus a munkavégzés, a tanulás és a társadalmi interakciók során. Ez az oka annak, hogy a negyedik nyomon követendő célkitűzés a legalább alapfokú digitális készségekkel rendelkező felnőttek aránya.

®2025-re 230 millió felnőttnek kell rendelkeznie legalább alapfokú digitális készségekkel, ami az Unió felnőtt lakosságának 70 %-át teszi ki.

A zöld átállásnak méltányosnak kell lennie, és külön figyelmet kell fordítania a különösen érintett munkavállalókra és régiókra. A készségek kulcsfontosságúak e törekvéssel kapcsolatban. Ebben a szakaszban még nem léteznek a zöld készségekre vonatkozó mennyiségi mutatók. A Bizottság ki fog dolgozni ilyen mutatókat (6. intézkedés).

Felszólítjuk a tagállamokat, az oktatási és képzési szolgáltatókat, a szociális partnereket, a vállalkozásokat, a tanulók képviselőit és valamennyi releváns érdekelt felet, hogy vitassák meg a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének összefüggésében, hogy milyen módon érhetjük el ezeket a célkitűzéseket.

A célkitűzések elérése irányában tett előrehaladást rendszeresen nyomon követik az európai szemeszterben 57 . Az elért eredményeket az éves közös foglalkoztatási jelentésben teszik majd közzé, és azok a készségekre, oktatásra és képzésre vonatkozó, célzottabb országspecifikus ajánlások elemzési alapjául szolgálnak majd. Amikor lehetséges, a Bizottság a célkitűzéseket nemek, földrajzi területek és – az alacsony képesítésű személyek és munkanélküliek melletti – sebezhető csoportok (például fogyatékossággal élő személyek) szerint fogja nyomon követni.

Ezen túlmenően tovább kell fokozni a szakképzésben tanulók tanulási mobilitási lehetőségeit az Unió egészében, az új Erasmus+ programban javasoltak szerint, valamint a szakképzésről szóló tanácsi ajánlásban bejelentetteknek megfelelően, ahol a Bizottság a szakképzési tanulók uniós mobilitásának 6 %-ról 8 %-ra történő fokozását javasolja.

5.Tegyünk a sikerért: a beruházások felszabadítása

Ezeknek az ambiciózus céloknak a 2025-ig történő teljesítéséhez jelentős mértékben mozgósítani kell a készségekbe történő magán és állami beruházásokat. A felnőtt tanulási részvételre vonatkozó átfogó cél megvalósításának becsült értéke évente 48 milliárd euró további beruházást jelent. 62  

Ezen túlmenően a készségfejlesztési program megvalósításához szintén további finanszírozás szükséges a különböző intézkedések uniós, nemzeti és helyi szintű bevezetésének biztosítása érdekében.

5.1.Uniós költségvetés a humán tőkébe történő beruházások támogatására és felszabadítására 63

A Bizottság javaslata a Next Generation EU eszközzel kapcsolatban jelentős erőforrásokat biztosít egy nagyobb költségvetési kezdeményezés részeként a válság gazdasági és társadalmi következményeinek kezelése érdekében. A Bizottság biztosítani fogja, hogy eszközeit megfelelően használják a humán tőkébe történő beruházások támogatása és felszabadítása érdekében, előmozdítva a nemek közötti egyenlőséget és az inkluzivitást. A tagállamokat arra fogják ösztönözni, hogy használják az uniós pénzügyi erőforrásokat a munkaerő továbbképzésére és átképzésére szolgáló nemzeti programok végrehajtására.

Rövid távon a Next Generation EU eszköz által finanszírozott REACT-EU, valamint a 2020-ra vonatkozó, kiigazított jelenlegi pénzügyi keretről szóló javaslat 55 milliárd EUR-t fog juttatni a kohéziós politika finanszírozására a 2020-22 közötti időszakra. Ez lehetővé teszi majd az Európai Szociális Alap számára, hogy a további finanszírozást a zöld és digitális átállást kísérő készségfejlesztési lehetőségek felé irányítsa.

Továbbá az 560 milliárd EUR értékű támogatással és kölcsönnel működő Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz bőséges lehetőségeket kínál a tagállamok számára a továbbképzési és átképzési intézkedések finanszírozására. A Bizottság 2020-as országspecifikus ajánlásokra vonatkozó javaslata a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére szolgáló azonnali intézkedésekre összpontosított, és a készségeket, az oktatást és a képzést rövid távú prioritásként azonosította 22 tagállam számára. A tagállamok által az Eszköz forrásainak elérése érdekében készítendő nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek tükrözniük kell a készségeket, mint a programozás egyik prioritását.

A 2021–2027 közötti időszak egészében az Európai Szociális Alap Plusz – egy 86 milliárd EUR javasolt költségvetéssel – a nemzeti továbbképzési és átképzési tevékenységek egyik fontos finanszírozási forrása marad.

Emellett az Erasmus+ javasolt 24,6 milliárd EUR-ja hozzájárul majd a készségfejlesztéshez, és finanszírozza a fentiekben vázolt intézkedések egy részét, mint például az „Európai Egyetemek” kezdeményezést, a szakképzési kiválósági központokat és a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködési tervezeteket. Továbbá az Erasmus+ támogathatja a fizikai és virtuális tanulási mobilitás jelentős növelését az Unióban, ami új tanulási lehetőséget nyit meg, amelyek otthon esetleg nem elérhetőek.

Az Európai horizont kulcsfontosságú szerepet fog játszani az ipar és a kkv-k helyreállításában, nevezetesen a kettős átállásban, de az egyetemek és a kutatók támogatása, valamint a képzett munkaerő cirkulációja és a mobilitás alátámasztása révén is. Az új Digitális Európa program a digitális területek tudományos ajánlatainak fejlesztésébe fog beruházni, valamint az olyan területek speciális képzési lehetőségeibe, mint az adatok, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia, e területek jelenlegi szakemberhiányának kezelése érdekében.

Más források közvetlenül támogathatják az európai munkaerő továbbképzését és átképzését. A tagállamok „nagy társadalmi következményekkel járó infrastruktúrába” történő beruházásait az oktatás és képzés területén, a digitális infrastruktúrát is beleértve, tovább támogathatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az InvestEU, amelyek saját szociális beruházási lehetőségeik értelmében (egy javasolt 3,6 milliárd EUR költségvetési garanciával) támogathatják többek között az oktatási és képzési terület kritikus infrastruktúráiba való beruházásokat.

A zöld átállás összefüggésében a Bizottság mind a 27 tagállam esetén prioritásként azonosította a készségekbe való befektetést egy zöld átállás érdekében, a Méltányos Átállást Támogató Alap, valamint annak javasolt 40 milliárd EUR teljes költségvetésének felhasználása során. A méltányos átállást támogató mechanizmus értelmében a közszektor-hitelezési eszköz várhatóan 25 és 30 milliárd EUR közötti összeget mozgósít, ami szintén beruházható a készségfejlesztésbe 64 . Javasoltuk az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap felső határértékének megduplázását a jövőbeli pénzügyi keretben, hogy támogassuk azoknak a munkavállalóknak és az önfoglalkoztatóknak a továbbképzését, akiket a tömeges ipari szerkezetátalakítás során elbocsátanak. Más programok, mint például a Modernizációs Alap szintén finanszíroznak továbbképzési és átképzési programokat, hogy segítsék a zöld átállás által érintett régiók és ágazatok munkavállalóit.

A jövőbeli uniós költségvetéssel (különösen a Next Generation EU Eszköz forrásainak felhasználásával) támogatható, a készségfejlesztési program (beleértve a készségfejlesztési paktumot is) teljesítésére irányuló műveletek nem teljes áttekintése a következőket foglalja magában:

5.2.A támogató keret fejlesztése a készségfejlesztésre irányuló tagállami- és magánbefektetések felszabadítása érdekében

Az uniós alapok katalizátorként működhetnek, de a készségfejlesztési beruházást egyéb köz- és magánberuházásokkal kell finanszírozni. Ez kifizetődik: a továbbképzésbe és átképzésbe fektetett 1 euró legalább 2 euró bevételt vagy megtakarítást eredményez 65 . Ebből a célból, az uniós programokon keresztül elérhető konkrét finanszírozási lehetőségeken túlmenően a Bizottság számos intézkedést fog végrehajtani a készségfejlesztésbe és a humán tőkébe történő állami- és magánberuházások támogatása érdekében.

Következtetés

Eljött a cselekvés ideje. Ezzel a cselekvési felhívással a Bizottság célja, hogy a készségeket az európai politikai menetrend középpontjába helyezze a következő 5 évre, hogy megvalósítsa az egész életen át tartó tanuláshoz való jogot, és végrehajtsa a szociális jogok európai pillérének 1. alapelvét. Gazdaságunk helyreállítása, Európa globális versenyképességének megerősítése és a kettős zöld és digitális átállás sürgetése merész készségfejlesztési politikát igényel. Ezért a Bizottság:

·javasolja a vállalkozások, a szociális partnerek és egyéb érdekelt felek számára, hogy MŰKÖDJENEK EGYÜTT, egy ambiciózus készségfejlesztési paktum értelmében;

·MUNKÁHOZ SZÜKSÉGE KÉSZSÉGEKET fejleszt, a készségfejlesztés előretekintő megközelítésének köszönhetően, a készségekkel kapcsolatos megbízható információgyűjtésre, valamint modern és dinamikus oktatási és képzési szolgáltatásokra alapozva, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a munkaerőpiachoz és a társadalmi igényekhez;

·LEHETŐVÉ TESZI AZ EMBEREK SZÁMÁRA készségeik kiépítését innovatív eszközök kidolgozása, valamint a tanulási utak rugalmasabbá és hozzáférhetőbbé tétele által.

E törekvés megvalósítása érdekében a Bizottság ambiciózus, számszerűsíthető célkitűzésekre tesz javaslatot, amelyek lehetővé teszik az előrehaladás évente történő mérését. A Bizottság felszólítja a tagállamokat és valamennyi érdekelt felet, hogy segítsenek előidézni egy készségfejlesztési forradalmat, és használják ki teljes mértékben a Next Generation EU által nyújtott példa nélküli lehetőségeket.

(1) A Covid19-világjárvány kitörését megelőzően a becslések szerint 1 millió munkahely megteremtése volt várható 2030-ig. Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában (ESDE), 2019. Hasonlóképpen, a becslések szerint ezek a technológiák várhatóan közel 60 millió új munkahelyet fognak teremteni világszerte a következő 5 évben.

(2) A helyreállítási igények azonosítása; SWD(2020) 98 final.

(3) COM(2020) 442 final.

(4) Európai Bizottság (2017), Investment in Human Capital – Assessing the Efficiency of Public Spending on Education (Humántőke-beruházások – Az oktatásra fordított állami kiadások hatékonyságának értékelése), Feljegyzés az eurócsoport számára, 2017. november 6.

(5) Woessmann, L., The Economic Case for Education, EENEE Analytical Report No. 20 (Gazdasági érvek az oktatás mellett, EENEE 20. elemző jelentés), Ifo Intézet és Egyetem, München, 2017.

(6) Az Európai Beruházási Bank 2017-es beruházási felmérése szerint a cégek 80 %-a a beruházás akadályaként említette a képzett személyzet hiányát.

(7) Európai Bizottság (2014), Gazdasági érvek az oktatás mellett. A Bizottság szolgálatai által készített, a Tanács 2014. december 12-i irányadó vitájához információkat szolgáltató háttérdokumentum.

(8) COM(2020) 441 final/2.

(9) COM(2016) 381 final.

(10) A Bizottság közleménye az európai zöld megállapodásról, COM(2020) 640 final.

(11)

Európai digitális stratégia, 2020 https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/content/european-digital-strategy

(12) COM(2020) 102 final és COM(2020) 103 final.

(13) COM (2020) 241 final.

(14) Ezek a megkülönböztetést tiltó és a nemekre vonatkozó megfontolásokat is magukban foglalnak majd.

(15)  Az EU 2020 márciusában elfogadott iparstratégiájában meghatározottak szerint.

(16) COM(2020) 276 final.

(17)  A vállalások a magán- vagy állami szervezetek által tett kötelezettségvállalások arra vonatkozóan, hogy közvetlenül hozzájárulnak annak a digitális készséghiánynak a csökkentéséhez, amellyel Európa szembenéz, például elkötelezik magukat amellett, hogy készségfejlesztő képzéseket, szakmai gyakorlatokat vagy a digitális képességek fejlesztésére szolgáló lehetőségeket biztosítanak. Ezek a következő címen érhetők el:  https://pledgeviewer.eu/

(18) Cedefop-készségkörkép, egészségügyi és kapcsolódó szakemberek.

(19)  EIT Health és McKinsey, 2020, „Transforming healthcare with AI: The impact on the workforce and organisations” (Az egészségügy átalakítása mesterséges intelligenciával: A munkaerőre és a szervezetekre gyakorolt hatás).

(20) OECD, A Covid19 megfékezésére irányuló intézkedések által a gazdasági tevékenységre gyakorolt kezdeti hatás értékelése, 1. ábra.

(21) 2017-ben az építőipari vállalatok 94 %-a kkv volt, Eurostat [sbs_sc_con_r2].

(22) European Builders Construction, készségekkel foglalkozó weboldal.

(23) A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló (EU) 2019/882 irányelv.

(24)  Transport in Figures 2019 (A közlekedés számokban, 2019) https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/f0f3e1b7-ee2b-11e9-a32c-01aa75ed71a1  

(25) Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (ACEA), A Covid19 foglalkoztatási hatásai az európai autóiparra.

(26) Az akkumulátorágazatban szükséges készségekkel kapcsolatban elindítottak egy tervezetkészítési projektet („ALBATTS”), amely nemcsak a gépjárműipari ágazat számára lesz fontos, hanem a növekvő energiatárolási ágazat számára is.

(27) COM(2020) 550 final: Turizmus és közlekedés 2020-ban és azon túl.

(28)  C(2020) 3251 Uniós iránymutatás a turisztikai szolgáltatások fokozatos újraindításáról, valamint a szálláshelyek és vendéglátóipari létesítmények egészségügyi protokolljáról – Covid19 2020/C 169/01.

(29) https://nexttourismgeneration.eu/

(30) Cedefop „Skills Ovate”, NUTS 2. szint.

(31)  Az online eszköz a készségekre vonatkozó részletes és naprakész információkat fog biztosítani, különösen regionális és ágazati szinten, és ezáltal egy pillanatképet mutat a munkaerőpiaci készségigényekről, valós időben. Ez nagyon rövid időközönként megismételhető, és lehetővé teszi a készségigényekre vonatkozó tendenciák azonosítását, valamint az újonnan felmerülő készségigények észlelését.

(32) A szakképzési programok az oktatás és a képzés különböző szintjeit érintik. Abszolút számokban a szakképzésben részt vevők legnagyobb létszáma (8,5 millió tanuló) felső középfokú képzésben vesz részt. Összehasonlításképpen: 1,5 millió tanuló vesz részt nem felsőfokú posztszekunder képzésben, 1,2 millió tanuló rövid képzési idejű felsőfokú képzésben, 1,2 millió tanuló alapszintű és 0,7 millió tanuló mesterszintű szakképzési/szakképesítési programban. Forrás: Unesco-OECD-Eurostat (UOE): közös adatgyűjtés az oktatásról és képzésről.

(33) A szakképzési kiválóság és nemzetköziesítés támogatásának céljával az európai szakmai alapprofilok európai szinten meghatároznák a közös képzési tartalom egy bizonyos arányát. A profilok – az Europass platform részeként, és ahol lehetséges, digitális szakképzési eszközökkel kiegészítve – jelentős mértékben előmozdíthatják a tanulók és a munkavállalók mobilitását, a képesítések automatikus elismerését, valamint a közös szakképzési tantervek, képesítések és mikrotanúsítványok kidolgozását.

(34) Az Európai Bizottság tanulmánya a szakképzési kiválósági központok feltérképezéséről: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=hu&pubId=8250&furtherPubs=yes

(35) Ez a törekvés a Bizottság következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatára alapul.

(36) Ezt az intézkedést az Európai Kutatási Térséggel együtt koordinálják.

(37)  Az Unió biogazdasági stratégiájának bevezetése jó példája annak, hogy ebbe az irányba haladunk, a készségek fejlesztését lehetővé tévő intézkedésekkel, az oktatással való szinergiákkal és az egész életen át tartó tanulással.

(38)   ICT for work: Digital Skills in the Workplace (IKT a munka világában: Digitális készségek a munkahelyen): az Ecorys és a Danish Technology Institute által az Európai Bizottság számára készített tanulmány, 2017

(39)   Eurofound, Élet, munkavégzés és Covid19, 2020. április.

(40)  OECD (2019), Going Digital: Shaping Policies, Improving Lives (Digitális átállás: A szakpolitikák alakítása és az életminőség javítása), OECD Publishing, Párizs. v.ö. OECD Foglalkoztatási kilátások, 2019 : A munkavégzés jövője, 2.1. szövegdoboz

(41) ENISA, Cybersecurity skills development in the EU (A kiberbiztonsági készségek fejlesztése az EU-ban), 2020. március

(42) A Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) évente nyomon követi az alap- és haladó szintű digitális készségek szintjét az egyes tagállamokban és az Unióban. 

(43)  https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Tertiary_education_statistics#Graduates

(44) Eurostat-adatok a felsőfokú STEM-végzettséget szerző szakemberekről [educ_uoe_grad04].

(45) OECD, Why don’t more girls choose STEM careers (Miért nem választ több lány STEM-pályát). 

(46) 2018. évi nemzetközi számítástechnikai és informatikai műveltségi vizsgálat (ICILS)

(47) Európai Bizottság, 2016, Több STEM-végzettségű szakemberre van szüksége az Uniónak? , 3.3.1. szakasz

(48)   A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia kiemeli, hogy az uniós kohéziós politika támogatja a női vállalkozásokat.

(49) HL C 484/01., 2016.12.24.

(50) Az uniós felnőttoktatási felmérés adatai alapján.

(51) A mikrotanúsítványok olyan dokumentált nyilatkozatokként határozhatók meg, amelyek elismerik az adott személy tanulási eredményeit, amelyek kis mennyiségű tanulással kapcsolatosak, és amelyeket a felhasználó számára láthatóvá tesznek egy (digitális vagy nyomtatott formátumú) tanúsítványban, jelvényben vagy igazolásban.

(52) Az EURES az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja, amely megkönnyíti a munkavállalók szabad mozgását az Unión belül. Online állásadatbázist biztosít, és rengeteg információt nyújt az Unión belüli mobilitásról az álláskeresők és munkáltatók számára. https://ec.europa.eu/eures/public/hu/homepage

(53)

Az EURAXESS – Kutatók mozgásban https://euraxess.ec.europa.eu/ weboldal információkat és támogató szolgáltatásokat nyújt a hivatásos kutatók számára, támogatva a kutatói mobilitást és szakmai előmenetelt, és ezzel egyidejűleg fokozza a tudományos együttműködést Európa és a világ többi része között.

(54) A jogszerűen tartózkodó migránsok továbbra is nehézségekkel szembesülnek az Unión kívül megszerzett készségeik és képesítéseik bemutatásakor. v.ö. JRC (2020) „Külföldi oklevelek, születési régió és a felsőfokú oktatás kihasználatlansága az EU-ban”.

(55) Az elérhető mutatók gyakran nem teszik lehetővé a képzés minőségi szempontjainak figyelembevételét. Ez a készségfejlesztési program nyilvánvalóan ugrásszerű változást mozdít elő kvalitatív szempontból is azáltal, hogy előtérbe helyezi a „munkához szükséges készségfejlesztés” alapelvét.

(56) A tanulási tevékenységek esetén 3 hónapos átlagos időtartamot feltételezve.

(57) A négy mutató kapcsolatban áll a szociális jogok európai pillérét kísérő szociális eredménytáblával. Az elmúlt 12 hónapban tanulásban részt vevő felnőttekről és az alapvető digitális készségekről szóló két mutató mellett, amelyek már részei a szociális eredménytáblának, az alacsonyan képzett és munkanélküli felnőttek oktatásban és képzésben való részvételéről szóló két további mutatóra teszünk javaslatot. Ezek szintén elismert mutatók, amelyeket 2018-ban megerősített a Foglalkoztatási Bizottság (Együttes foglalkoztatási jelentés 2019), és azóta is használatosak az európai szemeszterben. A digitális készségekre vonatkozó mutató megegyezik a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóban (DESI) használt mutatóval.

(58) A mutató azoknak a 25–64 éves felnőtteknek az arányát mutatja, akik legalább egy formális vagy nem formális oktatási vagy képzési tevékenységben részt vettek (nem számítva ide azonban a munkahelyi képzési tevékenységeket) a felmérés interjúját megelőző 12 hónap során. E mutató jelenlegi adatforrása az EU felnőttoktatási felmérése. 2022-től az e mutatóra vonatkozó adatok forrása az EU munkaerő-felmérése lesz.

(59) A mutató meghatározása és forrásai hasonlóak, mint a felnőttek tanulásban való részvételére vonatkozó első mutató esetén. A fő különbség az, hogy az alacsonyan képzett felnőttekre összpontosít, azaz azokra a felnőttekre, akik legfeljebb alacsonyabb középfokú (vagy az alatti) végzettséget szereztek legmagasabb formális iskolai végzettségként. Így a mutató azoknak az alacsonyan képzett felnőtteknek az arányát méri, akik arról számoltak be, hogy 12 hónap alatt részt vettek formális vagy nem formális oktatásban és képzésben.

(60) Az adatok az EU munkaerő-felméréséből érhetők el. A „friss tanulási tapasztalat” a formális vagy nem formális oktatásban és képzésben az elmúlt 4 hét során való részvételre utal.

(61) E mutató adatforrása az IKT háztartásokban és egyének által történő használatáról szóló uniós közösségi felmérés.

(62) Ez a becslés az egyes országokban az 50 %-os részvételi arány eléréséhez szükséges további felnőtt tanulók számán alapul (a jelenlegi részvételi szintekhez viszonyítva), kombinálva az országspecifikus, az Európai Szociális Alapból visszatérítendő, egy órára jutó munkavállalói képzés átalányösszegével a Bizottság 2019/2170 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján, és feltételezve egy évenkénti 100 órás oktatási vagy képzési időtartamot.

(63) Az ebben a szakaszban szereplő összegek 2018-as árakon vannak kifejezve.

(64) A méltányos átállást támogató mechanizmus keretében biztosított közszektor-hitelezési eszközről szóló rendeletre irányuló javaslat, COM(2020) 453 final.

(65)  „A Strategist’s Guide to Upskilling” (Stratégiai útmutató a kompetenciafejlesztéshez), PwC, 2019. július 15.

(66)  Understanding Social Impact Bonds (A szociális beruházási kötvények értelmezése), OECD munkadokumentum, 2016, 4. o.