EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.6.17.

COM(2020) 253 final

FEHÉR KÖNYV

a külföldi támogatások tekintetében az egyenlő versenyfeltételek biztosításáról

FEHÉR KÖNYV

a külföldi támogatások tekintetében az egyenlő versenyfeltételek biztosításáról

Tartalomjegyzék

1Bevezetés

2Problémameghatározás

2.1Az EU belső piacát torzító külföldi támogatások

2.2A külföldi támogatásokat érintő ügyek áttekintése

3Hiányelemzés

3.1Uniós versenyjogi szabályok

3.2Az EU kereskedelempolitikája

3.3Közbeszerzés

3.4EU-finanszírozás:

4A külföldi támogatások által általában a belső piacon , valamint a felvásárlások és a közbeszerzés konkrét eseteiben okozott torzulások kezelésére szolgáló keretrendszer

4.1A külföldi támogatásokat lefedő általános eszköz (1. modul)

4.1.1Alapvető jellemzők

4.1.2Az 1. modul hatálya

4.1.3A belső piaci torzulások vizsgálata

4.1.4Az uniós érdek vizsgálata

4.1.5Az eljárás

4.1.6Jogorvoslati intézkedések

4.1.7Felügyeleti hatóságok

4.2Az uniós célpontok megszerzését elősegítő külföldi támogatások (2. modul)

4.2.1Alapvető jellemzők

4.2.2A 2. modul hatálya

4.2.3A támogatott felvásárlásokhoz kapcsolódó torzulások értékelése

4.2.4Az uniós érdek vizsgálata

4.2.5Az eljárás

4.2.6Jogorvoslati intézkedések

4.2.7Felügyeleti hatóságok

4.3Külföldi támogatások a közbeszerzés során (3. modul)

4.3.1Bevezetés

4.3.2Külföldi támogatások által okozott torzulások a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben

4.3.3Az eljárás

4.3.4Külföldi támogatások a kormányközi megállapodások szerinti közbeszerzések során

5Külföldi támogatások az uniós finanszírozással összefüggésben

5.1Problémameghatározás

5.2A hiányosságok megszüntetését célzó keret és intézkedések

5.2.1Közvetlen irányítás

5.2.2Megosztott irányítás

5.2.3Közvetett irányítás

6Kölcsönhatás más uniós és nemzetközi jogi aktusokkal

6.1Uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet

6.2Uniós trösztellenes szabályok

6.3Az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok

6.4Uniós közbeszerzési szabályok

6.5A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás

6.6Piacvédelmi eszközök – a támogatott importtal szembeni védelem

6.7A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet

6.8Kétoldalú kereskedelmi megállapodások

6.9A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás és a szabadkereskedelmi megállapodások közbeszerzési fejezetei

6.10Ágazati szabályok: a verseny védelme a légi és tengeri szállításban

7Nyilvános konzultáció

I. MELLÉKLET: A KÜLFÖLDI TÁMOGATÁS MEGHATÁROZÁSA

II. MELLÉKLET: KÉRDŐÍV

1Bevezetés

Európa jólétének és versenyképességének alapja a kereskedelem és a befektetések iránti nyitottság. A kereskedelem az EU GDP-jének közel 35 %-át teszi ki. 35 millió európai munkahely kapcsolódik az exporthoz. Az EU a világ legnagyobb szolgáltatója és a közvetlen külföldi befektetések legfőbb globális célpontja; 1 ezekhez 16 millió európai munkahely kapcsolódik.

Az erős, nyitott és versenyképes egységes piac lehetővé teszi az uniós vállalkozások számára, hogy globális szinten működjenek és versenyezzenek egymással. 2020. március 10-én az Európai Bizottság új európai iparstratégiát terjesztett elő, amely egyértelmű utat vázolt fel Európa számára ahhoz, hogy iparunk vezető szerepet játsszon a versengésen, nyitott piacokon, világszínvonalú kutatáson és technológiákon, valamint az erős egységes piacon alapuló zöld és digitális átmenetben.

Annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználja a globális kereskedelem előnyeit, Európa a nyitott stratégiai autonómia modelljét fogja követni. Ez azt jelenti, hogy kialakítjuk a globális gazdasági irányítás új rendszerét, és fejlesztjük a kölcsönösen előnyös kétoldalú kapcsolatokat, miközben megvédjük magunkat a tisztességtelen és visszaélésszerű gyakorlatokkal szemben.

A kereskedelem és a befektetések iránti nyitottság a gazdaság ellenálló képességének részét képezi, de ehhez tisztességes és kiszámítható szabályoknak kell társulniuk. A jelenlegi globális gazdasági környezet a legnehezebb, amire a közelmúltból vissza tudunk emlékezni. Veszélybe került az egyenlő versenyfeltételeken alapuló nyitott kereskedelem, valamint a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokra törekvés célkitűzése. Ezt jól illusztrálják az államilag támogatott tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok, amelyek figyelmen kívül hagyják a piaci erőket és visszaélnek a meglévő nemzetközi szabályokkal, abból a célból, hogy erőfölényt alakítsanak ki a különféle gazdasági ágazatokban. Az ilyen tisztességtelen gyakorlatok közé tartoznak jellemzően az ágazatok versenytől való megvédése szelektív piacnyitás, engedélyezés és egyéb befektetési korlátozások révén, valamint olyan támogatások nyújtása, amelyek aláássák az egyenlő versenyfeltételeket mind az állami, mind a magánszektorbeli vállalatok számára. Az ilyen gyakorlatok torzító gazdasági hatásai bármely érintett – akár stratégiai, akár egyéb – ágazatban relevánsak.

Napjaink összefonódó világgazdaságában azonban a külföldi támogatások torzíthatják az EU belső piacát és alááshatják az egyenlő versenyfeltételeket. Egyre több olyan eset fordul elő, amikor úgy tűnik, hogy külföldi támogatások segítették elő uniós vállalkozások felvásárlását, egyéb befektetési döntéseket befolyásoltak, vagy torzították a kedvezményezettek piaci magatartását. Az EU-n belül az egységes piac és annak szabálykészlete egyenlő versenyfeltételeket biztosít a tagállamok, a gazdasági szereplők és a fogyasztók számára, hogy élvezhessék az uniós gazdaság méretéből és által nyújtott lehetőségekből fakadó előnyöket.

Az egységes piaci szabálykészlet közbeszerzési szabályokat is tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások tisztességes módon hozzáférhessenek a közbeszerzési szerződésekhez, az ajánlatkérő szervek pedig kihasználhassák a tisztességes verseny nyújtotta előnyöket.

A versenyszabályok a kezdetektől fogva az EU belső piacának részét képezik. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok biztosítják többek között azt, hogy a hatóságok által nyújtott támogatások összeegyeztethetők legyenek a belső piaccal. Számos külföldi támogatás problematikus lenne, ha azokat uniós tagállamok nyújtanák és az uniós állami támogatási szabályok alapján értékelnék. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok azonban csak az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokra vonatkoznak. Ezzel szemben a nem uniós hatóságok által nyújtott támogatások kívül esnek az állami támogatások uniós ellenőrzésén.

Ezenfelül a harmadik országok belföldi piacának korlátozott nyitottsága tovább torzíthatja a piacot. Amennyiben egy kedvezményezett a hazai piacán nem vagy csak korlátozott mértékben szembesül versennyel, más piacokon kihasználhatja privilegizált helyzetét, és ezáltal jogtalan előnyt élvezhet másokkal szemben. Az olyan államokból származó külföldi támogatások, ahol a piacra jutás zárt vagy korlátozott, még nagyobb valószínűséggel okoznak torzulásokat.

A koronavírus okozta válság jelenlegi körülményei között az uniós tagállamok jelentős összegű állami támogatást nyújtanak egyes vállalkozások és az uniós gazdaság egészének támogatására. Olyan helyzetről van szó, amelyben az állami támogatás a hatóságok rendelkezésére álló nélkülözhetetlen eszköz a gazdaság stabilizálásához és a koronavírussal kapcsolatos kutatás felgyorsításához. Ugyanakkor az állami támogatás továbbra is az állami támogatások uniós ellenőrzésének hatálya alá tartozik a jelenlegi helyzetben is, biztosítva például a támogatás arányosságát és minimalizálva a versenyt potenciálisan torzító hatást. Ezen túlmenően a jelenlegi értékelési keret átmeneti jellegű, annak hatálya a válságintézkedésekre korlátozódik. A jelenlegi helyzet jól illusztrálja az egyenlő versenyfeltételek megőrzésének fontosságát a belső piacon, még kivételes gazdasági körülmények között is.

A jelen fehér könyv célja, hogy széles körű vitát indítson a tagállamokkal, más európai intézményekkel, valamennyi érdekelt féllel, többek között az iparral, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, a kutatókkal, általában a nyilvánossággal és bármely más érdekelt féllel az azonosított kihívások hatékony kezelésének legjobb módjáról. A fehér könyvről folytatott konzultáció eredményei előkészítik a terepet a külföldi támogatások által okozott torzulások kezelése legmegfelelőbb módjának kiválasztásához, beleértve a megfelelő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat is.

A fehér könyv először felvázolja a külföldi támogatások kezelésének indokait, beleértve az olyan külföldi támogatások tipikus példáit, amelyek láthatóan aláássák az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon. A fehér könyv ezután elemzi a külföldi támogatások kezelését szolgáló fennálló jogi aktusokat, és kitér a szabályozási hézag kérdésére. Ezt követően a fehér könyv meghatározza az alábbiakkal kapcsolatos szabályozási hézagok kezelésére szolgáló jogi aktusokra vonatkozó előzetes anyagi és eljárási iránymutatásokat:

·A belső piacot torzító külföldi támogatások

oaz EU-ban működő gazdasági szereplők általános piaci működése;

ouniós vállalkozások felvásárlása;

oközbeszerzési eljárások;

·Külföldi támogatások az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés összefüggésében.

2Problémameghatározás

2.1Az EU belső piacát torzító külföldi támogatások

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok segítenek megőrizni a vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon az uniós tagállamok által nyújtott támogatások tekintetében. Ugyanakkor nincsenek a nem uniós hatóságok által a belső piacon működő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok. Ebben a helyzetben előfordulhat például, hogy a kedvezményezett vállalkozások egy nem uniós vállalat vagy egy külföldi kormány tulajdonában vagy legfőbb ellenőrzése alatt állnak.

Kevés információ áll rendelkezésre a nyújtott külföldi támogatások tényleges összegéről. Ez főként az átláthatóság hiányának és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás (SCM-megállapodás 2 ) szerinti, a támogatások bejelentésére vonatkozó kötelezettségnek való megfelelés alacsony szintjének 3 tudható be. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyes jelentéseiből ugyanakkor az tűnik ki, hogy a kormányzati beavatkozások széles körben elterjedtnek tűnnek bizonyos ágazatokban. 4  

Az EU gazdasága nyitott a külföldi befektetések előtt. Ezt tükrözik a legfrissebb gazdasági adatok is. 2016-ban az európai vállalatok 3 %-a állt nem uniós befektetők tulajdonában vagy ellenőrzése alatt, ami a teljes eszközállomány 35 %-át és mintegy 16 millió munkahelyet jelentett. 5 A közelmúltban a hagyományos befektetőktől – például az Egyesült Államoktól és Kanadától – eltérő harmadik országokból származó befektetések is nőttek. Az elmúlt néhány évben gyorsan nőttek az állami tulajdonban lévő vállalatok befektetései, valamint fokozódott az „offshore befektetők” jelenléte.

Az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések szintje, összetétele és a legjelentősebb kedvezményezett tagállamok nem állandóak, folyamatosan változnak. A Covid19-világjárvány által a beáramló közvetlen külföldi befektetések szintjére és az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések eredetére gyakorolt hatás nagyságrendje még nem látható.

A külföldi befektetések iránti nagyobb nyitottság lehetőségeket teremt az EU gazdasága számára, ugyanakkor megnövekedett kockázatokkal is jár, mint például a külföldi támogatás, amelyet ellenőrizni kell annak érdekében, hogy ne ássa alá a versenyképességet és az egyenlő versenyfeltételeket az EU piacán. A támogatással kapcsolatos aggályok akkor is fokozódhatnak, ha a közvállalkozásokra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a magánvállalkozásokra, és ha az állam és vállalkozásai közötti pénzügyi kapcsolatok nem átláthatóak. A Szerződés semleges a vállalkozások köz- vagy magántulajdona tekintetében. A versenyszabályok mind a köz-, mind a magánvállalkozásokra vonatkoznak. Emellett az átláthatósági irányelv 6 értelmében a tagállamoknak az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok átláthatósági követelményeinek való megfelelésen túl átláthatónak kell lenniük a közöttük és közvállalkozásaik között fennálló pénzügyi kapcsolatok tekintetében. 7  

Az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokhoz hasonlóan a külföldi támogatások is torzíthatják a versenyt a belső piacon, és egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményezhetnek, amelyek között a kevésbé hatékony gazdasági szereplők a hatékonyabb gazdasági szereplők kárára növekednek és növelik piaci részesedésüket. Ehhez hasonlóan a külföldi támogatások költséges és gyakran pazarló vetélkedést is eredményezhetnek, és támogatási versenyhez vezethetnek a hatóságok között. Ezenkívül a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés átláthatóságának és kölcsönösségének hiánya olyan további tényezők, amelyek súlyosbítják az ilyen káros hatásokat.

Az EU-ban működő vállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatásokkal kapcsolatos általános aggályok mellett külön aggályok merülnek fel a külföldi támogatásokkal kapcsolatban az uniós célpontok felvásárlásával és a közbeszerzéssel összefüggésben.

A felvásárlások esetében az az ár, amelyet a felvásárlók hajlandók fizetni, jellemzően azt a hatékonyságnövekedést vagy bevételnövekedést tükrözi, amelyet az eszköz megszerzésével érhetnek el. A támogatás azonban lehetővé teheti a támogatott felvásárló számára, hogy magasabb árat fizessen az eszköz megszerzéséért, mint amit egyébként fizetett volna, és így torzíthatja az uniós eszközök értékelését. A külföldi támogatások ezért eltúlzott vételárakhoz vezethetnek (túllicitálás), ugyanakkor a nem támogatott felvásárlók esetében megakadályozhatják a hatékonyságnövekedés elérését vagy a kulcsfontosságú technológiákhoz való hozzáférést.

A külföldi támogatások ezért a források nem hatékony általános elosztásához és különösen az ilyen támogatásban nem részesülő vállalatok versenyképességének és innovációs potenciáljának csökkenéséhez vezethetnek. Egyes esetekben a külföldi támogatások nyújtását olyan stratégiai célkitűzés is vezérelheti, amely az EU-n belüli erős jelenlét megteremtésére, vagy a felvásárlás előmozdítására, majd a technológiák más – esetlegesen EU-n kívüli – termelőhelyekre történő továbbítására irányul. Ezért különösen fontos az egyenlő versenyfeltételek biztosítása az uniós célpontok felvásárlása tekintetében. Ez biztosíthatja azt, hogy minden vállalat egyenlő feltételek mellett versenyezzen a kulcsfontosságú eszközök megszerzése és a technológia élvonalában maradás érdekében, megőrizve ugyanakkor a nemzetközi verseny és a befelé irányuló külföldi közvetlen befektetések által nyújtott előnyöket.

Az uniós közbeszerzési piacok nagyrészt nyitva állnak a harmadik országbeli ajánlattevők előtt. Az ajánlatok uniós szintű közzététele biztosítja az átláthatóságot, és piaci lehetőségeket teremt mind az uniós, mind a nem uniós vállalatok számára. Az uniós vállalatok azonban nem mindig versenyeznek egyenlő feltételek mellett a külföldi támogatásban részesülő vállalatokkal. A támogatott vállalatok előnyösebb ajánlatokat tehetnek, ezáltal mindenekelőtt visszatarthatják a nem támogatott vállalatokat a részvételtől, vagy a nem támogatott hatékonyabb vállalatok hátrányára nyerhetik el a szerződéseket. 8 Ezért fontos annak biztosítása, hogy az EU-ban közbeszerzési szerződésekre ajánlatot tevő, külföldi támogatásban részesülő vállalkozások egyenlő feltételek mellett versenyezzenek.

Sok ajánlatkérő – figyelemmel költségvetésére – hajlamos arra, hogy az alacsony árakat kínáló ajánlattevőknek ítéljen oda szerződéseket, függetlenül attól, hogy ezeket az árakat külföldi támogatások segítik elő. Ez nemcsak az ár alapján odaítélt szerződések esetében fordulhat elő, hanem a legjobb ár-minőség arány alapján odaítélt szerződések esetében is, mivel a minőségi kritériumok ritkán ellensúlyozzák az olyan jelentős árkülönbségeket, mint amilyeneket a külföldi támogatások tesznek lehetővé.

Ugyanez a torzító hatás akkor is bekövetkezhet, ha a külföldi támogatásban részesülő vállalatok megpróbálnak hozzáférni az uniós költségvetésből származó finanszírozáshoz.

2.2A külföldi támogatásokat érintő ügyek áttekintése 

A nem uniós hatóságok számos – nem feltétlenül teljes mértékben gazdasági jellegű – célkitűzést követhetnek külföldi támogatások nyújtása révén, és különböző módokon nyújthatnak támogatást az EU-ban működő vállalkozások részére. Az alábbiakban néhány példát mutatunk be.

Először is, a vállalkozások támogatást kaphatnak az EU-ban meglévő tevékenységeik előmozdítására. Külföldi államok támogatást nyújthatnak (pl. vissza nem térítendő támogatás) vagy olcsóbb finanszírozást biztosíthatnak az uniós vállalkozásnak (pl. egy EU-ban székhellyel rendelkező leányvállalatnak). Külföldi államok nyújthatnak támogatást az EU-n kívüli anyavállalatoknak is (pl. szelektív ösztönzőket nyújtó társaságiadó-rendszerek), amelyek aztán csoporton belüli ügyletek révén finanszírozzák az EU-ban található leányvállalatot. Az EU-ban működő vállalkozások továbbá kedvezményes feltételek mellett részesülhetnek finanszírozásban közvetlenül külföldi bankoktól, külföldi államok utasítására. Ezen túlmenően a harmadik országok együttműködési megállapodásokat köthetnek az uniós helyi hatóságokkal vagy uniós fejlesztési bankokkal, és így a külföldi támogatásokat e hatóságokon vagy bankokon keresztül irányíthatják az EU-ban működő vállalkozásokhoz. 9  

Egyes esetekben a külföldi támogatásokat azzal a kifejezett céllal nyújtják, hogy lehetővé tegyék a vállalkozások számára, hogy a piaci árnál vagy akár a költségeknél alacsonyabb áron, közvetlen „alákínálás” révén tegyenek ajánlatot közbeszerzési szerződésekre, a versenytárs, nem támogatott vállalkozások kárára. A támogatások emellett általában véve elősegíthetik az agresszív piaci magatartást. Ezt a nem szokásos kereskedelmi megfontolások által vezérelt magatartást a stratégiailag fontos piacokon vagy régiókban való jelenlétre, illetve a kritikus és jelentős infrastruktúrákhoz való kiváltságos hozzáférésre irányuló stratégiai célok vezérlik, ideértve a 2014/25/EU irányelv szabályai által szabályozott infrastruktúrákat is.

Végül a külföldi támogatások a felvásárlásokat is elősegíthetik annak érdekében, hogy segítsék a nem uniós vállalatokat az EU-ban való terjeszkedésben. A nem uniós hatóságok megpróbálhatják preferenciális finanszírozás, hitelgaranciák és a tőkeköltségek csökkentésére szolgáló egyéb eszközök felajánlása révén irányítani a felvásárlásokat. Az ilyen intézkedések irányulhatnak közvetlenül a vállalkozások kifelé irányuló befektetéseinek célzott adókedvezmények (jövedelemadó-csökkentések) nyújtása vagy államilag támogatott befektetési alapokból vagy közvetítőktől származó finanszírozás révén történő támogatására. 10 Mindezek a különböző lehetséges előnyök jelentős hatással lehetnek a felvásárlások során kínált felárakra. Emellett a közvetlen külföldi befektetések jelentős része offshore pénzügyi központokon keresztül zajlik, amelyek különleges adózási feltételeket kínálhatnak. Kiemelendő, hogy az uniós vállalatokat ellenőrző külföldi befektetők 10,9 %-a 11 ilyen offshore pénzügyi központokban telepedett le.

3Hiányelemzés

Vannak egyes olyan uniós és nemzetközi jogi aktusok, amelyeket figyelembe kell venni annak mérlegelése során, hogy miként kell kezelni a belső piacon a külföldi támogatások által okozott torzulásokat. Míg a nemzetközi és uniós szabályok bizonyos mértékben kezelik ezeket a torzulásokat, a következő hiányelemzés azt támasztja alá, hogy a kérdést mindeddig az eszközök egyike sem kezelte kimerítő jelleggel. Közelebbről szabályozási hézag áll fenn abban az esetben, ha a külföldi támogatások uniós vállalkozások felvásárlását elősegítő pénzmozgások formáját öltik, vagy ha az EU-ban működő vállalkozás működését támogatják. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a külföldi támogatások torzítják a közbeszerzési eljárásokat, vagy amikor a külföldi támogatások előnyt biztosítanak az uniós pénzügyi támogatás igénybevételekor. A jelen fehér könyv tehát ismerteti a meglévő szabályozási hézagok kezelését és a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek biztosítását célzó ilyen jellegű új eszközök lehetséges tulajdonságait.

Ugyanakkor átfedések lehetnek az ilyen új eszközök és a hatályos szabályok között. A 6. pont részletesebben kifejti ezeket az átfedéseket, valamint az ilyen új eszközök kapcsolódásának módját a meglévő uniós és nemzetközi szabályokhoz.

3.1Uniós versenyjogi szabályok

Az uniós összefonódási és trösztellenes szabályok lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy beavatkozzon, amennyiben összefonódások vagy a vállalatok piaci gyakorlatai torzítják a versenyt a belső piacon. Sem az uniós trösztellenes szabályok, sem az uniós összefonódás-ellenőrzés nem veszi kifejezetten figyelembe, hogy egy gazdasági szereplő részesülhetett-e külföldi támogatásokból (még akkor sem, ha az főszabály szerint az értékelés részét képezheti), és nem teszi lehetővé a Bizottság (vagy a tagállamok) számára, hogy kizárólag vagy akár csak elsődlegesen ezen az alapon avatkozzon be és döntsön.

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok akkor alkalmazandók, ha az uniós tagállamok által vállalkozások részére nyújtott pénzügyi támogatás torzítja a versenyt a belső piacon, vagy azzal fenyeget. A nem uniós hatóságok által az EU-ban működő vállalkozások részére közvetlenül vagy az EU-n kívüli anyavállalataik révén nyújtott pénzügyi támogatás azonban nem tartozik az uniós állami támogatási szabályok hatálya alá. 12  

3.2Az EU kereskedelempolitikája

A kereskedelempolitika területén az EU rendelkezik néhány eszközzel az egyenlő versenyfeltételek helyreállítására az árukereskedelem és a befektetések terén: multilaterális szinten a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás, kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások és egyoldalú intézkedések, például a piacvédelmi eszközök. Ezek az eszközök lehetővé teszik az EU számára, hogy reagáljon a tisztességtelen versenyre azokban az esetekben, amikor a termékeket nem uniós finanszírozás segítségével állították elő (szubvencióellenes intézkedések). 13 A tisztességtelen gyakorlatok ellensúlyozására irányuló intézkedések általában a kár megszüntetése érdekében a külföldi versenytársak által kapott támogatás utáni kiegészítő importvám formáját öltik.

Ezek az eszközök azonban korlátozottak, és nem teszik lehetővé a belső piacot érintő valamennyi külföldi támogatás kezelését. Az EU dömpingellenes és szubvencióellenes szabályait az áruk Unióba történő behozatalára kell alkalmazni. Ezek azonban nem terjednek ki a szolgáltatások kereskedelmére, a befektetésekre vagy a vállalkozások EU-n belüli letelepedésével és működésével kapcsolatos egyéb pénzmozgásokra.

Az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló rendelet (a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet) 14 fontos eszköze az EU vagy a tagállamok kritikus eszközeit célzó külföldi befektetések által előidézett biztonsági és közrendi kockázatok kezelésének. A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet alkalmazási köre azonban a közvetlen külföldi befektetések átvilágítása által a biztonságra és a közrendre gyakorolt valószínű kihatás meghatározására terjed ki, többek között annak a kritikus infrastruktúrára, a kritikus technológiákra, illetve a kritikus termelési tényezőkre gyakorolt hatásainak mérlegelése révén, és nem kezeli kifejezetten a külföldi támogatások által okozott torzulások kérdését.

Nemzetközi szinten az EU pert indíthat egy WTO-taggal szemben a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás megsértése miatt, különösen akkor, ha a WTO-tag e megállapodás értelmében tiltott vagy az érdekeit hátrányosan érintő támogatásokat nyújt: ilyenkor az ügyet egy WTO-vizsgálóbizottság bírálja el. A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás hatálya azonban szintén az árukereskedelemre korlátozódik. A WTO GATS tartalmaz egy felhatalmazást a szolgáltatások kereskedelme területén a támogatási szabályok kidolgozására, de eddig nem dolgoztak ki ilyen szabályokat.

3.3Közbeszerzés

A közbeszerzés területén fennálló uniós jogi keret nem foglalkozik kifejezetten az uniós közbeszerzési piacok külföldi támogatások által okozott torzulásaival. Egységes piaci eszközként az uniós közbeszerzési irányelvek nem határoznak meg konkrét szabályokat a külföldi támogatásban részesülő gazdasági szereplők részvételére vonatkozóan. Az ajánlatkérő szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek mind a közbeszerzési eljárás megtervezése, mind az eljárás során benyújtott ajánlatok értékelése során. Emellett az ajánlatkérő szervek jogilag nem kötelesek megvizsgálni a külföldi támogatások fennállását az ajánlatok értékelése során, és a torzulást okozó külföldi támogatások fennállásához nem kapcsolódnak konkrét jogkövetkezmények.

Az EU számos nemzetközi megállapodás (például a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás és a közbeszerzési fejezeteket tartalmazó kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások) keretében vállalt kötelezettséget arra, hogy számos harmadik ország árui, nyújtott szolgáltatásai és szállítói esetében hozzáférést biztosít közbeszerzési piacához. Ennek megfelelően a közbeszerzési irányelvek úgy rendelkeznek, hogy az uniós ajánlatkérők az említett megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Európai Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit, amennyiben e megállapodások vonatkoznak a szóban forgó közbeszerzésre.

Az említett kötelezettségen túlmenően nem biztosított azon harmadik országok gazdasági szereplőinek részvétele az uniós közbeszerzési eljárásokban, amelyek nem kötöttek az uniós közbeszerzési piac megnyitását előíró megállapodást az EU-val vagy amelyek áruira, szolgáltatásaira és építési beruházásaira nem vonatkozik hasonló megállapodás, vagyis e gazdasági szereplők kizárhatók az eljárásokból. 15 A gyakorlatban a biztosított hozzáféréssel nem rendelkező harmadik országbeli ajánlattevők kizárására vonatkozó döntéseket igazolhatná a külföldi támogatásokban részesülés, de a jelenlegi jogi keret nem kapcsolja ezeket össze.

Az ajánlatkérők a szerződés teljesítésével és végrehajtásával kapcsolatos kockázatok értékelésekor figyelembe vehetik a külföldi támogatások fennállását. Konkrétabban az ajánlatkérők az ajánlat általános pénzügyi életképességének értékelésekor figyelembe vehetik a támogatásokra támaszkodást. Ezen értékelés tekintetében a 2014/24/EU irányelv 16 69. cikke lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára, hogy elutasítsák az általuk kirívóan alacsony összegűnek ítélt ajánlatokat azokban az esetekben, amikor az ajánlattevő által benyújtott magyarázatok és bizonyítékok nem indokolják megfelelően az ajánlott alacsony árat. Amennyiben ezen értékelés keretében megállapítható, hogy az ajánlattevő olyan, az EUMSZ‑szel összeegyeztethetetlen uniós állami támogatásban részesült, amely lehetővé tette számára, hogy alacsony összegű ajánlatot tegyen, az ajánlatot – további feltételek mellett – kizárólag ezen az alapon el lehet utasítani. 17 Ezzel szemben a 2014/24/EU irányelv 69. cikke nem tartalmaz ennek megfelelő rendelkezést az olyan külföldi támogatások kapcsán, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők számára, hogy alacsony összegű ajánlatokat nyújtsanak be. Ha az átfogó értékelés keretében figyelembe lehet venni a külföldi támogatások nyújtását, és az ajánlatkérők végül úgy döntenek, hogy elutasítanak egy kirívóan alacsony összegű ajánlatot, az elutasítást annak bizonyításával kell igazolni, hogy a külföldi támogatások hátráltatják az ajánlat életképességét és az ajánlattevő azon képességét, hogy a szerződést az ajánlott (kirívóan alacsony) áron teljesítse. 18

Az uniós ajánlatkérőket arra is ösztönzik, hogy magas szintű környezetvédelmi és szociális normákat követeljenek meg közbeszerzéseik során, és biztosítsák, hogy az uniós és a harmadik országbeli ajánlattevőkre ugyanazok a követelmények vonatkozzanak. Valójában használhatnak műszaki leírásokat, kizárási, kiválasztási és odaítélési kritériumokat, valamint meghatározhatnak szerződések teljesítésére vonatkozó olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják a magas szintű normák tiszteletben tartását. 19 Bár az ilyen követelmények a gyakorlatban elősegíthetik az egyenlő versenyfeltételek megteremtését, nem általában véve a külföldi támogatások potenciális torzító hatásának kezelésére irányulnak, különösen nem az EU-ban letelepedett támogatott szervezetek esetében, mivel azokra már ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nem támogatott társaikra.

A gyakorlatban az ajánlatkérők nem rendelkeznek az annak vizsgálatához szükséges információkkal, hogy az ajánlattevők részesülnek-e külföldi támogatásokban, illetve az annak felméréséhez szükséges információkkal, hogy a támogatások milyen mértékben okoznak torzulásokat a közbeszerzési piacokon. Az ajánlatkérőknek rövid távú gazdasági érdekük fűződhet ahhoz, hogy ilyen ajánlattevőknek ítéljenek oda szerződéseket, még akkor is, ha a kínált alacsony árak külföldi támogatások következményei.

Végezetül a nemzetközi közbeszerzési eszköz 20 (IPI) fő célja, hogy a kereskedelmi partnereket arra ösztönözze, hogy folytassanak tárgyalásokat az EU-val közbeszerzési piacaik uniós vállalkozások előtti megnyitásáról. Feltéve, hogy az IPI-t a jelenlegi formájában fogadják el, az az EU-n kívüli közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés javítását célozza, de nem kezeli a belső piacon a közbeszerzési eljárások azon torzulásait, amelyek az uniós közbeszerzési piacokon tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatásokból erednek. 21  

Az uniós közbeszerzés területén hatályos szabályok nem elegendőek a külföldi támogatások által okozott torzulások kezeléséhez és orvoslásához. Ezért úgy tűnik, hogy szabályozási hézag áll fenn abban az esetben, ha a külföldi támogatások elősegítik és torzítják az uniós közbeszerzési eljárásban történő ajánlattételt.

3.4EU-finanszírozás:

Az uniós pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés a költségvetési rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) megállapított szabályok hatálya alá tartozik. 22 A harmadik országokkal kötött megállapodások szabályozzák a harmadik országbeli szervezetek hozzáférését az uniós finanszírozáshoz. Ezeket a szabályokat az uniós kiadási programokra és alapokra vonatkozó rendeletek egészítik ki.

E szabályok mindegyike tartalmaz az egyenlő versenyfeltételek védelmét célzó rendelkezéseket: például a kirívóan alacsony összegű ajánlatok hatásának csökkentését célzó intézkedések bevezetése révén. 23  

Jelenleg azonban e szabályok egyike sem veszi figyelembe a külföldi támogatások fennállását és azoknak a vállalat azon képességére gyakorolt hatását, hogy az ilyen támogatások alapján uniós finanszírozáshoz jusson, függetlenül a vállalat letelepedési helyétől.

A megosztott irányítás tekintetében a 3.3. pontban található hiányelemzés és az uniós közbeszerzési szabályokkal kapcsolatos, e dokumentumban szereplő megfontolások az uniós finanszírozás szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak, mivel a tagállamok ezeket a szabályokat alkalmazzák a megosztott irányítású uniós finanszírozású projektekre.

4A külföldi támogatások által általában a belső piacon , valamint a felvásárlások és a közbeszerzés konkrét eseteiben okozott torzulások kezelésére szolgáló keretrendszer  

Amint azt a hiányelemzés kimutatta, az EU már rendelkezik bizonyos eszközökkel azon torzulások kezelésére, amelyeket a külföldi támogatások okozhatnak a belső piacon, különösen amikor a külföldi támogatásokat áruk behozatalához nyújtják. A hiányelemzésből és a problémameghatározásból azonban az is kiderül, hogy a meglévő eszközöket ki kell egészíteni, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék kifejezetten az EU belső piacán a nem uniós hatóságok által nyújtott támogatásokból eredő torzulások kezelését és orvoslását. E pontban a fehér könyv ezért egy olyan keretet terjeszt elő megvitatás céljából, amely egyrészt az uniós piacon működő gazdasági szereplőnek nyújtott külföldi támogatások által okozott torzulásokat (1. modul), másrészt a külföldi támogatásoknak az uniós célpontok felvásárlásával összefüggésben kifejtett torzító hatását (2. modul), illetve a közbeszerzéseket (3. modul) kezelné. Valamennyi modul esetében a támogatás eredete, azaz a harmadik ország által nyújtott támogatás a meghatározó kiváltó ok. A modulok önállóan vagy együttesen alkalmazhatók.

Az alábbiakban a fehér könyv részletesen ismerteti a modulokat, kezdve az egyes modulok alapvető jellemzőinek és alkalmazási körének meghatározásával, majd rögzíti azokat a lehetséges kritériumokat, amelyek alapján az illetékes felügyeleti hatóság megállapíthatja a belső piacot torzító külföldi támogatás fennállását, az eljárást és a helyreállítást célzó lehetséges intézkedéseket.

E fehér könyv alkalmazásában a „külföldi támogatás” fogalmát az I. melléklet határozza meg.

4.1A külföldi támogatásokat lefedő általános eszköz (1. modul)

4.1.1Alapvető jellemzők

Az 1. modul olyan általános eszköz, amelynek célja a belső piacon torzulásokat okozó és az EU-ban letelepedett vagy bizonyos esetekben az ott működő kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatások kezelése. 24

E modul keretében az illetékes felügyeleti hatóságok (a Bizottság és az érintett tagállami hatóságok, amelyek a párhuzamosságok elkerülése érdekében megosztott rendszerben gyakorolják végrehajtási jogköreiket) hivatalból eljárhatnak bármely, általuk relevánsnak ítélt olyan információ alapján, amely az EU-ban működő kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatásra utal. Információk származhatnak például a piaci szereplőktől vagy a tagállamoktól. Az ügy előzetes vizsgálattal kezdődik annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e olyan külföldi támogatás, amely torzíthatja a belső piacot. Ha az előzetes vizsgálat eredményeként nem merül fel aggály, mivel nem áll fenn külföldi támogatás, semmi sem utal a belső piac torzulására, vagy az ügy nem minősül prioritásnak, akkor az illetékes felügyeleti hatóság lezárja az ügyet.

Ha bizonyíték van arra, hogy egy külföldi támogatás torzíthatja a belső piac megfelelő működését, akkor részletes vizsgálatot kell lefolytatni, amelynek során az illetékes felügyeleti hatóságnak alá kell támasztania azon előzetes megállapítását, hogy fennáll a belső piacot torzító külföldi támogatás.

E részletes vizsgálat végén, amennyiben megerősítést nyer, hogy a külföldi támogatás torzíthatta vagy torzíthatja a belső piac megfelelő működését, az illetékes felügyeleti hatóságnak lehetősége lenne arra, hogy intézkedéseket tegyen a belső piaci torzulások orvoslására (a továbbiakban: jogorvoslati intézkedések). Ezzel szemben a vizsgálatot lezárnák, ha a külföldi támogatás fennállását nem erősítik meg, ha semmi nem utal torzulásra, vagy ha mérlegelés alapján a támogatás által okozott esetleges torzulást enyhíti a támogatott gazdasági tevékenység vagy befektetés által az EU-n belül eredményezett, illetve az EU által elismert közpolitikai érdekre gyakorolt pozitív hatás. 

4.1.2Az 1. modul hatálya 

4.1.2.1Általános megfontolások 

Az 1. modul tárgyi hatálya széles, és valamennyi piaci helyzetben lehetővé teszi a torzító hatású külföldi támogatások kezelését. 25 Ez azt jelenti, hogy az 1. modul magában foglalná a külföldi támogatások által elősegített felvásárlások és/vagy a támogatott ajánlattevő által a közbeszerzések során tanúsított piaci magatartás vizsgálatának lehetőségét is.

4.1.2.2Az EU-ban tevékenykedő vállalkozások részére nyújtott külföldi támogatások

Az 1. modul célja az EU-ban nyújtott külföldi támogatások által okozott torzulások kezelése. E célból az 1. modul azokra az EU-ban letelepedett vállalkozásokra vonatkozna, amelyek külföldi támogatásban részesülnek. Ettől függetlenül úgy is lehetne tekinteni, hogy az 1. modul bizonyos, az EU-ban egyéb módon működő, külföldi támogatásban részesülő vállalkozásokra is vonatkozik. A két lehetőséget az alábbiakban vizsgáljuk. Az illetékes hatóságoknak mindkét lehetőség esetében csak akkor lenne lehetőségük a fellépésre, ha a támogatás torzulást okoz a belső piacon.

·Az EU-ban letelepedett vállalkozások

A külföldi támogatás akkor esne ezen opció hatálya alá, ha gazdasági előnyt biztosít egy, az EU-ban letelepedett vállalkozás 26 számára. Egy vállalkozás akkor minősül az EU-ban letelepedettnek, ha valamelyik szervezete az EU-ban letelepedett. Amennyiben a támogatást az EU-n kívül letelepedett szervezetnek nyújtják, meg kell állapítani, hogy a külföldi támogatásból származó előny milyen mértékben juttatható az EU-ban letelepedett szervezethez, figyelembe véve az olyan releváns kritériumokat, mint a külföldi támogatás célja és feltételei, vagy a források tényleges felhasználása (például a szóban forgó vállalkozás könyvelése alapján).

·Az EU-ban működő vállalkozások

Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az 1. modult ne csak az EU-ban letelepedett vállalkozásokra alkalmazzák, hanem bizonyos olyan vállalkozásokra is, amelyek külföldi támogatásban részesülnek, és más módon működnek az EU-ban, így például ha az EU-n kívül letelepedett vállalkozás uniós célpont felvásárlására törekszik.

4.1.2.3A támogatás nyújtásának időpontja

A külföldi támogatás attól az időponttól minősül az 1. modul alá tartozónak, amelytől kezdve a kedvezményezett jogosult a támogatásra. A támogatás tényleges kifizetése nem szükséges feltétele annak, hogy a támogatás az 1. modul hatálya alá tartozzon. A kifizetés azonban lényeges a megfelelő korrekció meghatározásakor, amint az az alábbiakban kifejtésre kerül.

4.1.3A belső piaci torzulások vizsgálata 

A külföldi támogatás fennállásának megállapítását követően az illetékes felügyeleti hatóság értékeli, hogy az ilyen támogatás torzítja-e a belső piacot. Mind a tényleges, mind a potenciális torzulásokat figyelembe kell venni. A külföldi támogatások bizonyos kategóriáit automatikusan úgy tekintenék, mint amelyek nagy valószínűséggel torzítják a belső piacot. Minden egyéb külföldi támogatás esetében részletesebb értékelésre lenne szükség olyan mutatók alapján, amelyek segítik annak megállapítását, hogy egy külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan torzítja-e a belső piac megfelelő működését. Mindenesetre az érintett vállalkozás azt is bizonyíthatja, hogy a szóban forgó külföldi támogatás az ügy sajátos körülményei között nem alkalmas a belső piac torzítására.

Általánosságban célszerű, ha egy bizonyos küszöbérték alatt a külföldi támogatások problémamentesnek minősülnek, mivel valószínűleg nem torzítják a belső piac megfelelő működését. Vélelmezni kell, hogy az e küszöbérték alatti külföldi támogatások nem képesek torzítani a belső piac megfelelő működését. A küszöbértéket három egymást követő évben összesen nyújtott 200 000 EUR-ban lehetne megállapítani. Ez az összeg összhangban lenne az uniós állami támogatási szabályokban meghatározott de minimis küszöbértékkel. 27

4.1.3.1A külföldi támogatások azon kategóriái, amelyek valószínűleg torzítják a belső piacot

A külföldi támogatások bizonyos kategóriái – például az állami támogatások bizonyos típusai – jellegüknél és formájuknál fogva valószínűleg torzítják a belső piacot. A külföldi támogatások e kategóriái kapcsán megállapítható lenne, hogy azok torzítják a belső piacot; ezek közé a következők tartozhatnának:

·Exportfinanszírozás formájában nyújtott támogatások, kivéve, ha az exportfinanszírozásra a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló OECD-megállapodással összhangban kerül sor.

·Nehéz helyzetben lévő, azaz olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatások (például adósságelengedés), amelyek független kereskedelmi forrásokból nem jutnak hosszú távú finanszírozáshoz vagy befektetésekhez, kivéve, ha rendelkezésre áll a kedvezményezett hosszú távú életképességét eredményező és a kedvezményezett jelentős saját hozzájárulását tartalmazó szerkezetátalakítási terv. 28 A gazdaságban bekövetkezett súlyos nemzeti vagy globális zavar megszüntetésére nyújtott támogatások nem tartoznak ebbe a kategóriába, ha időben korlátozottak és arányosak az adott zavar megszüntetésének céljával.

·Olyan támogatások, amelyek esetében az állam bizonyos vállalkozások adósságait vagy kötelezettségeit az adósságok és kötelezettségek összegére vagy a garancia időtartamára vonatkozó korlátozás nélkül garantálja.

·Az általános intézkedéseken kívüli, adókedvezmény formájában nyújtott működési támogatások.

·A felvásárlást közvetlenül elősegítő külföldi támogatások.

4.1.3.2Az összes többi külföldi támogatás értékelése mutatók alapján

A fent említett kategóriák egyikébe sem tartozó külföldi támogatások is torzulásokat okozhatnak a belső piacon. Az ilyen külföldi támogatások lehetővé tehetik a kevésbé hatékony gazdasági szereplők számára, hogy növekedjenek és növeljék piaci részesedésüket a belső piacon, az ilyen támogatásban nem részesülő, hatékonyabb gazdasági szereplők kárára. Előfordulhat, hogy a külföldi támogatásban részesülő gazdasági szereplők olcsóbban képesek termelni, és végső soron alacsonyabb áron kínálhatják termékeiket és szolgáltatásaikat a belső piacon, az ilyen támogatásban nem részesülő versenytársak kárára. A külföldi támogatások azt is lehetővé tehetik a kedvezményezettek számára, hogy áruk vásárlásakor vagy vállalkozások felvásárlásakor túllicitáljanak más, adott esetben hatékonyabb piaci szereplőket.

A torzító hatású támogatások előre meghatározott kategóriáin kívül eső ilyen esetekben a külföldi támogatásokat részletesebben meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy azok ténylegesen vagy potenciálisan torzítanák-e az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon.

A külföldi támogatások átláthatóságának általános hiánya és a kereskedelmi realitások összetettsége megnehezíti az egyes külföldi támogatások belső piacra gyakorolt hatásának egyértelmű azonosítását, vagy akár számszerűsítését. E hatás meghatározásához ezért szükségesnek tűnik a támogatásokra és a releváns piaci helyzetre vonatkozó mutatócsoport használata. A releváns mutatók nem teljes körű felsorolása a következő kritériumokat foglalhatná magában:

·A szóban forgó támogatás relatív mértéke: minél magasabb relatív értelemben a támogatás összege, annál valószínűbb, hogy negatív hatást gyakorol a belső piacra; például befektetés támogatása esetében a támogatás mértéke összehasonlítható a befektetés méretével.

·A kedvezményezett helyzete: például minél nagyobb egy kedvezményezett, annál valószínűbb, hogy a támogatás torzulásokat okoz. Általában a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében kevésbé valószínű, hogy torzulást okoznak. 29 Minél nagyobb a kedvezményezett termelési kapacitása, annál valószínűbb, hogy a támogatás torzulásokat okoz.

·Az érintett piac helyzete: például a strukturális többletkapacitással rendelkező piacokon működő kedvezményezetteknek nyújtott támogatások nagyobb valószínűséggel okoznak torzulásokat, mint mások. A nagy koncentrációjú piacokon működő kedvezményezetteknek nyújtott támogatások nagyobb valószínűséggel okoznak torzulásokat, mint mások. Ehhez hasonlóan a gyorsan növekvő csúcstechnológiai piacokon nyújtott támogatások nagyobb valószínűséggel okoznak torzulásokat.

·A szóban forgó piaci magatartás, pl. a közbeszerzési eljárások során történő túllicitálás vagy torzító hatású ajánlattétel.

·A kedvezményezett tevékenységi szintje a belső piacon: a belső piacon korlátozott tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott támogatások kisebb valószínűséggel okoznak torzulásokat a belső piacon.

Mérlegelni kell továbbá azt a lehetőséget is, hogy az illetékes felügyeleti hatóság figyelembe vehetné, hogy a kedvezményezett (különleges vagy kizárólagos jogokkal egyenértékű intézkedések révén) kiváltságos hozzáféréssel rendelkezik a hazai piacához, ami az EU belső piacán felhasználható mesterséges versenyelőnyhöz vezet, és ezáltal súlyosbítja a támogatások torzító hatását.

4.1.4Az uniós érdek vizsgálata 

Ha bebizonyosodik, hogy egy külföldi támogatás alkalmas a belső piac torzítására, és amennyiben bizonyíték van arra, hogy a támogatott gazdasági tevékenység vagy befektetés pozitív hatást gyakorolhat az EU-n belül vagy az EU által elismert közpolitikai érdekekre, a torzulást össze kell vetni az ilyen lehetséges pozitív hatásokkal.

Ezen értékelés során figyelembe vennék az EU közpolitikai célkitűzéseit, például a munkahelyteremtést, a klímasemlegesség elérését és a környezet védelmét, a digitális átalakulást, a biztonságot, a közrendet, valamint a közbiztonságot és az ellenálló képességet. E megfontolásoknak a torzulással szembeni mérlegelése során a torzulás mértéke is szerepet játszik. Ezen túlmenően a mérlegelésnek a különböző érdekek értékelésén kell alapulnia, beleértve a fogyasztói érdekek védelmének szükségességét is. Ha összességében a külföldi támogatás által okozott belső piaci torzulást a támogatott gazdasági tevékenység vagy befektetés pozitív hatása kellőképpen enyhíti, a folyamatban lévő vizsgálatot nem kell tovább folytatni.

4.1.5Az eljárás

Célszerű lenne, ha az 1. modul szerinti eljárás kétlépcsős rendszerből állna, nevezetesen a külföldi támogatás fennállásából eredő esetleges belső piaci torzulás előzetes vizsgálatából és egy részletes vizsgálatból.

Az illetékes felügyeleti hatóság e modul keretében nehézségekkel szembesülhet a szükséges információk beszerzése során, különösen azért, mert a külföldi támogatásokat nyújtó hatóságok az EU-n kívül találhatók, ahogy esetleg azok a szervezetek is, amelyeken keresztül a támogatásokat folyósíthatják.

E tekintetben a megfelelő vizsgálati eszközök és annak lehetősége, hogy piaci információk formájában tájékoztatást kérjenek a piaci szereplőktől, kulcsfontosságú lesz annak érdekében, hogy az illetékes felügyeleti hatóság eljárhasson.

Emellett mind az előzetes vizsgálat, mind a részletes vizsgálat során rendelkezésre állnának a vonatkozó információk összegyűjtésére szolgáló mechanizmusok. Az illetékes felügyeleti hatóság pénzbírságot és időszakos kényszerítő bírságot szabhatna ki a kért információ időben történő szolgáltatásának elmulasztása, illetve a hiányos, helytelen vagy félrevezető információk szolgáltatása esetén. Amennyiben az információkat az említett szankciók ellenére nem szolgáltatják, az illetékes felügyeleti hatóságnak lehetősége lenne arra, hogy a rendelkezésre álló tények alapján hozzon határozatot, az uniós piacvédelmi eszközökhöz és az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásokhoz hasonlóan. Ezen túlmenően az illetékes felügyeleti hatóságnak lehetősége lehetne arra, hogy tényfeltáró látogatásokat tegyen a külföldi támogatás feltételezett kedvezményezettjének uniós telephelyein, valamint harmadik országokban, amennyiben a harmadik ország ehhez hozzájárul.

4.1.5.1Az esetleges külföldi támogatás előzetes vizsgálata

Az előzetes vizsgálat célja annak megállapítása, hogy nyújtanak-e olyan külföldi támogatást az EU-ban letelepedett, illetve bizonyos esetekben ott működő vállalkozás számára, amely torzíthatja a belső piacot.

Ha az illetékes felügyeleti hatóság – az előzetes vizsgálat eredményeként – azt feltételezi, hogy olyan külföldi támogatásról van szó, amely torzíthatja a belső piacot, részletes vizsgálatot indíthat, annak érdekében, hogy megerősítse azon előzetes álláspontját, amely szerint a belső piac megfelelő működésének torzítására alkalmas külföldi támogatásról van szó. Az illetékes felügyeleti hatóság tájékoztatja az érintett vállalkozást, a támogatást állítólagosan nyújtó harmadik országot, illetve adott esetben a Bizottságot, valamint a többi tagállam illetékes felügyeleti hatóságait a részletes vizsgálat megindításáról.

Amennyiben az előzetes vizsgálat eredményeként nem merülnek fel aggályok, vagy azért, mert nem áll fenn külföldi támogatás, vagy mert semmi sem utal a belső piac torzulására, az előzetes vizsgálatot lezárják, és erről az érintett vállalkozást, valamint a Bizottságot és az összes uniós tagállamot tájékoztatják.

4.1.5.2A külföldi támogatás részletes vizsgálata

A részletes vizsgálat során felkérik az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat a külföldi támogatás fennállásáról és annak a belső piacra gyakorolt lehetséges torzító hatásáról.

Ha az érintett vállalkozás nem szolgáltatja az illetékes felügyeleti hatóság által kért információkat, vagy más módon nem működik együtt legjobb képességei szerint, az illetékes felügyeleti hatóság a rendelkezésre álló tények alapján hozhat határozatot. A részletes vizsgálat végén az illetékes felügyeleti hatóság határozatot hoz:

·Ha azt állapítja meg, hogy a külföldi támogatás torzulást okoz, az illetékes felügyeleti hatóság kártérítési intézkedéseket vezet be a szóban forgó vállalkozással szemben („kártérítési intézkedéseket tartalmazó határozat”).

·Ha azt állapítja meg, hogy a külföldi támogatás torzulást okoz, és az érintett vállalkozás olyan kötelezettségvállalásokat ajánl fel, amelyeket az illetékes felügyeleti hatóság megfelelőnek és elégségesnek ítél a torzulás mérsékléséhez, határozat útján kötelezi a vállalkozást e kötelezettségvállalások végrehajtására („kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat”).

Amennyiben nem áll fenn külföldi támogatás, illetve semmi nem utal a belső piacon a fellépést igazoló mértékű lehetséges vagy tényleges torzulásra, lezárja az ügyet, és tájékoztatja az érintett vállalkozást és az eljárásban részt vevő érdekelt feleket, valamint az összes tagállamot és – ha nem a Bizottság az illetékes felügyeleti hatóság – a Bizottságot. Ha a Bizottság, mint illetékes felügyeleti hatóság megállapítja, hogy a torzulást enyhíti a támogatott gazdasági tevékenység vagy befektetés belső piacra gyakorolt pozitív hatása, akkor az ügyet ugyanilyen módon lezárja.

4.1.6Jogorvoslati intézkedések

Jogorvoslati intézkedéseket lehetne bevezetni a külföldi támogatás által okozott torzulások orvoslása céljából. Az uniós állami támogatási szabályok szerint az e szabályoknak meg nem felelően nyújtott állami támogatást elsősorban a támogatást nyújtó tagállamnak kell kamatokkal együtt visszatéríteni. Ez az elv a külföldi támogatások esetében azt jelentené, hogy az ilyen támogatásokból származó pénzügyi előnyt a harmadik ország részére teljesített jogorvoslati kifizetések révén kellene megszüntetni. Külföldi támogatások esetében azonban a gyakorlatban nehéz lehet annak megállapítása, hogy a külföldi támogatást ténylegesen és visszafordíthatatlanul visszafizették a harmadik országnak.

Ezért esetleg meg kell fontolni, hogy többféle alternatív jogorvoslati intézkedés álljon az illetékes felügyeleti hatóság rendelkezésére. Ezek a strukturális jogorvoslatoktól és a magatartási jellegű intézkedésektől az EU-nak vagy a tagállamoknak történő jogorvoslati kifizetésekig terjedhetnek. A megfelelő jogorvoslati intézkedések meghatározásakor figyelembe kellene venni a külföldi támogatás sajátosságait és a belső piacra gyakorolt torzító hatását. Ha például egy külföldi támogatás elősegítette a felvásárlást, a strukturális jogorvoslatok megfelelőbbek lehetnek, mint a jogorovoslati kifizetések.

Abban az esetben, ha a harmadik országba irányuló jogorvoslati kifizetések nem megfelelőek vagy megvalósíthatók, a lehetséges jogorvoslati intézkedések közé a következők tartoznak:

·Bizonyos eszközök elidegenítése, a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentése, ami korlátozhatja a belső piac lehetséges torzulásait, különösen a kifejezetten a belső piaci tevékenységek előmozdítására nyújtott külföldi támogatásokhoz kapcsolódóan, a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásra 30 támaszkodva;

·Bizonyos befektetések tilalma; ez különösen akkor lehet releváns, ha egy konkrét befektetéshez nyújtottak külföldi támogatást;

·A támogatott felvásárlás tilalma;

·Harmadik felek hozzáférése, például a közlekedési szolgáltatók hozzáférése a közlekedési alkalmazásokhoz, vagy pedig ösztönzés merítése az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló uniós iránymutatás 31 alapján;

·Tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) feltételek mellett történő engedélyezés; Ha például egy vállalkozás támogatásban részesül és távközlési frekvenciákat szerez vagy hozzáférést biztosít az ilyen frekvenciákat használó hálózatokhoz, kötelezhető lenne arra, hogy engedélyezze e frekvenciák használatát más vállalkozásoknak;

·A külföldi támogatáshoz kapcsolódó konkrét piaci magatartás tilalma;

·Egyes K+F eredmények közzététele, oly módon, amely lehetővé teszi más vállalkozások számára azok reprodukálását, például az európai közérdeket képviselő jelentős projektekre vonatkozó követelményekre 32 támaszkodva vagy a 651/2014/EK csoportmentességi rendeletben 33 meghatározott követelményekből merítve;

·Jogorvoslati kifizetések az EU vagy a tagállamok részére.

Mivel az átláthatóság hiánya általában, illetve különösen a harmadik országok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok tekintetében is fontos kérdés, a jövőre vonatkozó jelentéstételi és átláthatósági kötelezettségek minden olyan esetben alkalmazandók, amikor jogorvoslati intézkedéseket írnak elő. Az ilyen jelentéstételi és átláthatósági kötelezettségekhez például a 2006/111/EK átláthatósági irányelvből is meríthetőek ötletek. A fokozottabb átláthatóság hozzájárulhat a torzulások jövőbeli elkerüléséhez.

Az érintett vállalkozás a torzulás mérséklését célzó kötelezettségvállalásokat is felajánlhat. Ha az illetékes felügyeleti hatóság elégségesnek ítéli ezeket a kötelezettségvállalásokat, kötelezővé tehetné azokat a vállalkozás számára.

Ha egy vállalkozás nem tesz eleget az illetékes felügyeleti hatóság által előírt jogorvoslati intézkedéseknek vagy a számára kötelezővé tett kötelezettségvállalásoknak, az illetékes felügyeleti hatóság a meg nem felelés miatt szankcióként pénzbírságot és időszakos kényszerítő bírságokat szabhatna ki.

Az illetékes felügyeleti hatóságok jogorvoslati intézkedések elrendelésére vonatkozó hatásköre tíz éves elévülési időn belül lenne érvényesíthető, amely a támogatás nyújtásának napján kezdődne. Az illetékes felügyeleti hatóság külföldi támogatással kapcsolatos intézkedése megszakítaná az elévülési időt. Az elévülési idő minden megszakadás után újraindulna.

4.1.7Felügyeleti hatóságok

Célszerű, hogy mind a Bizottság, mind a tagállamok kijelöljenek felügyeleti hatóságokat. Koordinációs mechanizmusokat alakítanának ki a Bizottság és az illetékes nemzeti felügyeleti hatóság között annak érdekében, hogy biztosítsák végrehajtási intézkedéseik koherenciáját és hatékonyságát. Az e modulban ismertetetthez hasonló rendszer esetében a több jogalkalmazó közötti hatáskör-megosztás rendszere nyújtja a legjobb biztosítékot a torzító hatású külföldi támogatások feltárására és hatékony kezelésére. Ez lehetővé tenné mind a Bizottság, mind a tagállamok számára, hogy kihasználják saját erősségeiket annak biztosítása érdekében, hogy a külföldi támogatások által okozott torzulásokat megfelelően ellenőrizzék az EU-ban.

A tagállamok a hazai piacaik működésével kapcsolatos közvetlen ismereteikre támaszkodhatnak. Bizonyos körülmények között ugyanakkor a külföldi támogatások egynél több tagállamot is érinthetnek. Ilyen esetekben a Bizottság – a piacvédelmi eszközök és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazása terén szerzett tapasztalataira építve – alkalmasabb lenne arra, hogy végrehajtsa az 1. modult, a szabályok Unió egész területén történő egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.

Az egyes nemzeti felügyeleti hatóságok hatáskörrel rendelkeznének arra, hogy az 1. modult az adott tagállam területeként meghatározott joghatósági területükön érvényesítsék. A Bizottság rendelkezne hatáskörrel az EU-ban tevékenykedő vállalkozás részére nyújtott külföldi támogatások tekintetében, függetlenül attól, hogy azok egy vagy több uniós tagállam területét érintik-e. Az uniós érdekkel kapcsolatos teszt alkalmazása szintén kizárólag a Bizottság hatáskörébe tartozna. A tagállamok a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésükre nyújthatnak be észrevételeket. A Bizottság és a tagállamok azonban továbbra is mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak eldöntése során, hogy kivizsgálják-e a potenciálisan torzító külföldi támogatás egyedi eseteit.

Ez azt jelenti, hogy a külföldi támogatás a következő módokon vizsgálható:

·egyetlen nemzeti felügyeleti hatóság által; vagy

·több, egymással párhuzamosan eljáró nemzeti felügyeleti hatóság által (amennyiben egy külföldi támogatás egynél több tagállamban folytatott gazdasági tevékenységekre irányuló); vagy

·a Bizottság által.

Együttműködési és koordinációs mechanizmus

A megosztott végrehajtás rendszeréhez hatékony együttműködési mechanizmusokra lenne szükség a több jogalkalmazó között. A Bizottság és a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti együttműködés a trösztellenes fellépés terén már meglévő, az 1/2003/EK rendeletben 34 meghatározott együttműködéshez hasonlóan működhetne. Ez a tagállamok és a Bizottság közötti koordinációs mechanizmussal párosulna, amely szükség esetén biztosítaná a támogatás fennállásával összefüggésben a koherenciát és a koordinációt. Konkrétabban a támogatás fennállását illetően a nemzeti felügyeleti hatóságok egyeztetnének a Bizottsággal az előzetes vizsgálat és az azt követő részletes vizsgálat során, hogy biztosítsák a támogatási fegyelem érvényesítésének koherenciáját.

Célszerű, hogy amíg a Bizottság nem indít részletes vizsgálatot, addig a nemzeti felügyeleti hatóságok megőrizzék hatáskörüket ügyeik folytatására. Amint azonban a Bizottság megkezdi egy külföldi támogatás részletes vizsgálatát, kizárólagos hatáskörrel rendelkezne, és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak fel kellene függeszteniük ügyeiket. A nemzeti felügyeleti hatóságok csak akkor folytathatnák ügyeiket, ha a Bizottság lezárja az adminisztratív úton végzett részletes vizsgálatot.

A hatékony végrehajtás biztosítása érdekében a nemzeti felügyeleti hatóságok felkérhetik a Bizottságot, hogy indítson eljárást; ez utóbbi továbbra is hatáskörrel rendelkezne az ilyen kérelem elfogadására vagy elutasítására. Az is kívánatos lehet, hogy az ügyet egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság átadja a Bizottságnak, vagy fordítva. Különösen abban az esetben, ha két vagy több nemzeti felügyeleti hatóság jár el ugyanazon külföldi támogatással kapcsolatban, 35 a Bizottság tűnik alkalmasabbnak az ügy kezelésére. Az átadásra mindaddig sor kerülhet, amíg az ügy folyamatban van, és csak abban az esetben, ha mind a megkereső, mind a megkeresett hatóság egyetért.

A Bizottság és a nemzeti felügyeleti hatóságok az előzetes vizsgálat, valamint a részletes vizsgálat megkezdésekor is tájékoztatnák egymást. Megoszthatnák egymással a vonatkozó dokumentumokat, ideértve a bizalmas információkat is. A részletes vizsgálat során az eljáró nemzeti felügyeleti hatóságnak ki kell kérnie a Bizottság véleményét arról, hogy teljesül-e az uniós érdekkel kapcsolatos teszt. A tagállamot köti a Bizottság álláspontja. A részletes vizsgálatot követően a jogorvoslati intézkedést tartalmazó határozat vagy a kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat elfogadása előtt az eljáró nemzeti felügyeleti hatóság konzultálna a Bizottsággal, és tájékoztatná az összes többi nemzeti felügyeleti hatóságot. A Bizottság pedig bevonná a nemzeti felügyeleti hatóságokat döntéshozatalába azáltal, hogy lehetőséget biztosít számukra arra, hogy (a részletes vizsgálatot követően) véleményt nyilváníthassanak egy határozattervezetről. Ha a Bizottságnak vagy a nemzeti felügyeleti hatóságoknak nincsenek aggályaik a külföldi támogatás által okozott versenytorzulást illetően, és így lezárnak egy ügyet, akkor tájékoztatják egymást. Az ilyen lezárás nem érinti a felügyeleti hatóságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy folytassák vagy megnyissák ugyanazt az ügyet, és más következtetésre jussanak. Ezzel összefüggésben a nemzeti felügyeleti hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy következtetésüket a Bizottsággal szoros együttműködésben fogadják el.

4.2Az uniós célpontok megszerzését elősegítő külföldi támogatások (2. modul)

4.2.1Alapvető jellemzők

A 2. modul célja kifejezetten az uniós célpontok megszerzését elősegítő külföldi támogatások okozta torzulások kezelése (az alábbi 4.2.2.1. pontban meghatározottak szerint). Röviden szólva, célja annak biztosítása, hogy a külföldi támogatások ne biztosítsanak tisztességtelen előnyt a kedvezményezetteknek, amikor más vállalkozásokat vásárolnak fel (szereznek bennük részesedést), ezért alkalmazási köre szűkebb, mint az 1. modulé.

A külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot azáltal, hogy elősegítik az uniós célpontok megszerzését. Ez megtörténhet 1) közvetlenül azáltal, hogy egy adott felvásárláshoz vagy adott vállalkozáshoz kifejezetten kapcsolódó támogatást nyújtanak, vagy 2) közvetve, azáltal, hogy de facto növelik a kedvezményezett pénzügyi erejét, ami pedig elősegítené a felvásárlást.

E modul keretében az illetékes felügyeleti hatóság egy kötelező bejelentési mechanizmus keretében előzetesen megvizsgálná az esetleges külföldi támogatásokat is magukban foglaló tervezett felvásárlásokat. A vizsgálati folyamat két lépésben valósulna meg: előzetes vizsgálati szakasz és adott esetben részletes vizsgálat.

Ha az illetékes felügyeleti hatóság az előzetes vizsgálat alapján elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az átvevő társaság a felvásárlást elősegítő külföldi támogatásban részesül, részletes vizsgálatot indíthat. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a felvásárlással kapcsolatos vizsgálat megindításához, az illetékes felügyeleti hatóság a továbbiakban nem jár el és adminisztratív úton lezárja az ügyet.

Ha a részletes vizsgálat végén az illetékes felügyeleti hatóság megállapítja, hogy a felvásárlást külföldi támogatások segítik elő és az torzítja a belső piacot, akkor az alábbi két lehetőség állna rendelkezésére: elfogadja a bejelentő fél azon kötelezettségvállalásait, amelyek hatékonyan orvosolják a torzulást; vagy végső megoldásként megtiltja a felvásárlást.

A hatékony végrehajtás biztosítása érdekében az illetékes felügyeleti hatóságnak jogában állna hivatalból vizsgálni azokat a felvásárlásokat is, amelyeket a felvásárlónak be kellett volna jelentenie, de amelyeket nem jelentett be, ideértve az azok befejezését követő vizsgálatot is. Ez a vizsgálat végső soron a felvásárlás megtiltását, vagy ha már befejeződött, annak megszüntetését eredményezhetné.

4.2.2A 2. modul hatálya

A 2. modul célja az uniós célpontok megszerzését elősegítő külföldi támogatások által okozott torzulások kezelése.

A 4.2.2.1. pont a 2. modul alkalmazásának céljára meghatározza a „felvásárlás”, az „uniós célpont ” és a „potenciálisan támogatott felvásárlások” fogalmát. A 4.2.2.2. pont a kötelező előzetes bejelentés két lehetséges kiváltó okát ismerteti. Végül a 4.2.2.3. pont bemutatja azokat a küszöbértékeket, amelyek célja, hogy a 2. modul alkalmazási körét a legproblémásabb felvásárlásokhoz igazítsák.

4.2.2.1Fogalommeghatározások

Felvásárlás

E modul alkalmazásában a „felvásárlás” fogalma a következőket jelenti:

·Egy vállalkozás feletti közvetlen vagy közvetett irányítás megszerzése, 36 vagy

·Egy vállalkozásban a részvények vagy a szavazati jogok legalább [meghatározott százalék] %-ának közvetlen vagy közvetett megszerzése vagy abban egyéb „jelentős befolyás” megszerzése. 37 . 

A 2. modul ezért magában foglalja a jelentős, de esetlegesen nem ellenőrző kisebbségi jogok vagy részesedések megszerzését.

Uniós célpont

A Bizottság azt javasolja, hogy „uniós célpontként” határozzanak meg minden olyan vállalkozást, amely az EU-ban letelepedett, és amely az EU-ban egy bizonyos árbevételi küszöbértéket elér, de más kritériumokat is mérlegelni lehetne (lásd a 4.2.2.3. pontot).

Potenciálisan támogatott felvásárlás

A potenciálisan támogatott felvásárlások úgy határozhatók meg, mint az uniós célpont tervezett felvásárlásai, amennyiben valamelyik fél bármely harmadik ország kormányától pénzügyi hozzájárulást kapott (a külföldi támogatások mellékletben szereplő meghatározásában részletezettek szerint).

Azt javasoljuk, hogy az ilyen pénzügyi hozzájárulás folyósítása kapcsán a releváns időszak a bejelentést és a bejelentést követően nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat megelőző utolsó [három] naptári évre korlátozódjon, illetve a felvásárlás lezárását követő egy évre, amennyiben a pénzügyi hozzájárulást később nyújtják. Ez utóbbi eset egyik példája az a helyzet, amikor politikai kötelezettségvállalás áll fenn arra vonatkozóan, hogy az elkövetkező hónapokban ilyen pénzügyi hozzájárulást nyújtanak.

4.2.2.2Előzetes bejelentési kötelezettség

A bejelentési kötelezettség a potenciálisan támogatott felvásárlásokra terjedne ki, azaz arra az esetre, ha a bejelentő fél az előző három évben valamely harmadik országbeli hatóságtól pénzügyi hozzájárulást kapott, vagy a következő évben ilyen hozzájárulást vár (a fent meghatározottak szerint).

A bejelentések tehát csak a potenciálisan problematikus felvásárlásokra összpontosítanának, vagyis arra, amikor a harmadik országbeli hatóság pénzügyi hozzájárulása elősegíti a felvásárlást.

Ugyanakkor a bejelentési kötelezettség hatályának a potenciálisan támogatott felvásárlásokra korlátozása a vállalkozások bizonyos mértékű önértékelésén alapulna. Meg kellene határozniuk, hogy milyen mértékben kaptak pénzügyi hozzájárulást a harmadik országok hatóságaitól annak érdekében, hogy megtudják, be kell-e jelenteniük a felvásárlást. Ez a hiba vagy az intézkedések kijátszásának kockázatával járna, amennyiben a vállalkozásoknak esetleg nincs tudomásuk az ilyen állami támogatásról, vagy nem kívánják azt nyilvánosságra hozni.

Ellentétben ugyanakkor a „külföldi támogatás” fogalommeghatározásával, a harmadik országok hatóságaitól származó „pénzügyi hozzájárulás” fogalmának (amelyet az I. melléklet rögzít a külföldi támogatások meghatározásának keretében) objektívebbnek és kevésbé ellentmondásosnak kell lennie, mivel nyitva hagyja annak megítélését, hogy a hozzájárulás támogatásnak minősül-e. A fogalommeghatározás emellett összhangban van olyan más általánosan használt fogalmakkal, amelyek a pénzügyi hozzájárulásokra is hivatkoznak (például a WTO-szabályok és az uniós állami támogatási szabályok alapján). Ezért észszerűnek tűnik azt feltételezni, hogy a felek tisztában lennének azzal, hogy az elmúlt három évben kaptak-e pénzügyi hozzájárulást valamely harmadik országbeli hatóságtól (vagy hogy erre a következő évben sor kerül).

Ezenkívül az illetékes felügyeleti hatóság szigorú (és ezáltal visszatartó erejű) eszközökkel rendelkezne az olyan esetek kezelésére, amikor a felvásárlók elmulasztanák bejelenteni a bejelentendő felvásárlásokat. A bejelentést elmulasztó felvásárlók közelebbről jelentős bírságokat és az ügylet megszüntetésére vonatkozó kötelezettséget kockáztatnának.

4.2.2.3Küszöbértékek

A fent ismertetett keret küszöbértékeket is tartalmazhat annak érdekében, hogy jobban meg lehessen célozni a támogatott felvásárlások potenciálisan problematikus eseteit. Az ilyen küszöbértékek tényleges értéke különösen az uniós célponttal, a bejelentés alapjául szolgáló tényállással és a megfelelő illetékes felügyeleti hatóságokkal (4.2.7. pont) kapcsolatban kiválasztott lehetőségektől függ.

Először is, az uniós célpont – bármely, az EU-ban letelepedett rendelkező vállalkozás – különböző küszöbértékekre való hivatkozással határozható meg, annak biztosítása érdekében, hogy az valamennyi részesedésszerzést magában foglaljon (azaz a küszöbértékek bármelyikének megfelelő ügylet vizsgálatára sor kerülne):

·egy minőségi küszöbérték, amely minden olyan eszközre vonatkozik, amely a jövőben valószínűleg jelentős uniós forgalmat generál 38 és/vagy egy mennyiségi küszöbérték, amelyet az ügylet értéke alapján határoztak meg,

·az árbevételen alapuló mennyiségi küszöbérték, amelyet például 100 millió EUR-ban lehetne megállapítani, de más értékek, küszöbértékek vagy alternatív megközelítések is szóba jöhetnek. Általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb árbevételi küszöb kiszélesíti bármely új eszköz hatókörét, és fennáll a kockázata annak, hogy nagyobb számú kicsi, potenciálisan kevésbé releváns felvásárlást fed le. Ezzel szemben a magasabb árbevételi küszöb csökkenti az előzetes bejelentési rendszer adminisztratív terheit, de lehetséges, hogy már nem fedi le a potenciálisan releváns felvásárlásokat.

A választott küszöbértéknek meg kell felelnie az eredményesség és a hatékonyság közötti egyensúlynak.

Másodszor, a potenciálisan támogatott felvásárláskénti minősítést megalapozó tényállás a harmadik országok hatóságaitól származó bizonyos mértékű pénzügyi hozzájárulás által elősegített felvásárlásokra is korlátozódhat. Ez lehetne a helyzet például akkor, ha a bejelentést megelőző három naptári évben a felvásárló vállalkozás által kapott pénzügyi hozzájárulás teljes összege meghalad egy bizonyos összeget vagy a felvásárlási ár meghatározott hányadát. Mivel joghatást kiváltó tényállásról van szó, ezeket a kritériumokat egyértelműen kell meghatározni. 39 .

Végezetül, az egyes küszöbértékek értéke valószínűleg a 2. modul végrehajtásával megbízott felügyeleti hatóságtól függ. A fent említett küszöbértékeket akkor lehetne alkalmazni, ha a Bizottság rendelkezne kizárólagos hatáskörrel a 2. modul végrehajtására. Ugyanakkor az alacsonyabb küszöbértékek megfelelőbbek lehetnek abban az esetben, ha a hatáskör megosztott lenne a tagállamokkal vagy kizárólagosan a tagállamokat illetné meg (lásd a 4.2.7. pontot), tükrözve, hogy a tagállamok gazdaságainak mérete kisebb a teljes uniós gazdasághoz képest.

A fenti mennyiségi küszöbértékek mellett bizonyos minőségi kritériumokat is ki lehet alakítani annak érdekében, hogy jobb egyensúlyt lehessen elérni a potenciális torzulások bevonása, illetve a vállalatokra és a felügyeleti hatóságokra nehezedő terhek korlátozása között.

4.2.3A támogatott felvásárlásokhoz kapcsolódó torzulások értékelése

A támogatott felvásárlások torzíthatják az egyenlő versenyfeltételeket a befektetési lehetőségek tekintetében a belső piacon. Az ilyen torzulás egyik példája az a lehetőség, hogy a támogatott felvásárló túllicitálhatja a versenytársakat a vállalkozás felvásárlása céljából. Az ilyen túllicitálás torzítja a tőkeallokációt, és aláássa a felvásárlás lehetséges előnyeit, például a hatékonyságnövekedés tekintetében.

Az a jogi mérce, amely alapján az illetékes felügyeleti hatóság a felvásárlást értékeli, a belső piac külföldi támogatásokkal történő felvásárlás elősegítése által eredményezett torzulása lenne. Más szóval, az illetékes felügyeleti hatóságnak bizonyítania kellene, hogy a felvásárlást külföldi támogatás segíti elő, valamint a belső piac ebből eredő torzulását is.

A külföldi támogatások közvetlenül vagy a gyakorlatban segíthetik elő a felvásárlást. A felvásárlást közvetlenül elősegítő támogatások a felvásárláshoz nyújtott támogatások (amennyiben a felvásárlással fennálló kapcsolat megállapítható). Tekintettel arra, hogy súlyosan károsítják a befektetések egyenlő versenyfeltételeit, rendes esetben úgy kell tekinteni, hogy a felvásárlásokat közvetlenül elősegítő külföldi támogatások torzítják a belső piacot.

A gyakorlatban történő elősegítés azokban az esetekben áll fenn, amikor a külföldi támogatások megerősítik a felvásárló pénzügyi erejét, kivéve, ha a felvásárló bizonyítani tudja, hogy a felvásárlás elősegítése nem állt fenn. A gyakorlatban történő elősegítés esetében a támogatott felvásárlásokat részletesebben meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy ténylegesen vagy potenciálisan torzítják-e az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon.

A külföldi támogatások átláthatóságának általános hiánya és a kereskedelmi realitások összetettsége megnehezítheti az egyes támogatott felvásárlások által okozott torzulás egyértelmű azonosítását. Az ilyen torzulás meghatározásához ezért szükségesnek tűnik a támogatott felvásárlásra és a releváns piaci helyzetre vonatkozó mutatócsoport használata. A releváns mutatók nem teljes körű felsorolása a következő kritériumokat foglalhatná magában:

·A szóban forgó támogatás relatív mértéke: minél magasabb relatív értelemben a támogatás összege, annál valószínűbb, hogy negatív hatást gyakorol a belső piacra;

·A kedvezményezett helyzete: pl. minél nagyobb az uniós célpont vagy a felvásárló, annál valószínűbb, hogy a támogatott felvásárlás torzító hatású. Hasonlóképpen, minél nagyobb az uniós célpont vagy a felvásárló kihasználatlan termelési kapacitása, annál valószínűbb, hogy a támogatott felvásárlás torzulásokat okoz.

·Az érintett piac(ok) helyzete: például azok a támogatott felvásárlások, amelyek esetében az uniós célpont strukturális többletkapacitással rendelkező piacokon működik, nagyobb valószínűséggel okoznak torzulásokat, mint mások. Hasonlóképpen, azok a támogatott felvásárlások is más eseteknél nagyobb valószínűséggel okoznak torzulásokat, amelyeknél az uniós célpont nagy koncentrációjú piacokon működik. Ehhez hasonlóan a gyorsan növekvő csúcstechnológiai piacokon nyújtott támogatások nagyobb valószínűséggel okoznak torzulásokat. A versenyző ajánlatok fennállása a belső piac torzulása értékelésének egyik szempontja, anélkül hogy önmagában meghatározó lenne.

·Az érintett felek tevékenységi szintje a belső piacon: támogatott felvásárlások, amelyek esetében a felek, nevezetesen a célvállalkozás, globális tevékenységeikhez képest korlátozott mértékben fejtik ki tevékenységüket a belső piacon, kisebb valószínűséggel torzítják a belső piacot.

Mérlegelnie kell továbbá azt a lehetőséget is, hogy az illetékes felügyeleti hatóság figyelembe veheti, hogy a kedvezményezett (különleges vagy kizárólagos jogokkal egyenértékű intézkedések révén) kiváltságos hozzáféréssel rendelkezhetne a hazai piacához, ami az EU belső piacán felhasználható mesterséges versenyelőnyhöz vezet, és ezáltal súlyosbítja a támogatások torzító hatását. Ha az illetékes felügyeleti hatóság megállapítja, hogy a felvásárlást külföldi támogatások közvetlenül vagy a gyakorlatban elősegítették és torzították a belső piacot, az alábbiakban ismertetett jogorvoslati intézkedéseket írhatja elő (lásd a 4.2.6. pontot).

4.2.4Az uniós érdek vizsgálata

Az 1. modulhoz hasonlóan a megállapított torzulást mérlegelni kell azzal a pozitív hatással szemben, amelyet a befektetés eredményezhet az EU-n belül vagy az EU által elismert közpolitikai érdekek tekintetében (lásd a 4.1.4. pontot).

4.2.5Az eljárás

A 2. modul kétlépcsős bejelentési rendszert hoz létre.

Első lépésként a felvásárlók kötelesek lennének rövid tájékoztatót benyújtani az illetékes felügyeleti hatósághoz. E tájékoztató azokat az alapvető információkat tartalmazná, amelyekre az illetékes felügyeleti hatóságnak szüksége van ahhoz, hogy azonosítsa a külföldi támogatásokat érintő, esetlegesen problémás műveleteket. Ez például valamennyi felvásárló és célvállalkozás esetében magában foglalhatja az alábbi elemek némelyikét vagy mindegyikét:

·jogi információk, beleértve a tulajdonjogot és az irányítást;

·a finanszírozásra vonatkozó információk;

·az elmúlt három évre vonatkozó árbevételi adatok (az EU-ban és világszerte);

·az üzleti tevékenység leírása (az EU-ban és világszerte);

·az ügylet finanszírozása;

·a felvásárló teljes finanszírozásának fő forrásai;

·a harmadik országbeli hatóságok által az ügylet céljára nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

·a harmadik országok hatóságaitól az elmúlt három évben kapott bármely pénzügyi hozzájárulás;

·a célvállalkozás alternatív leendő felvásárlóira vonatkozó információk az elmúlt három évből, beleértve a célvállalkozás értékesítési folyamatának részeként kapott ajánlatokat is.

A tervezett felvásárlás rövid összefoglalóját közzé lehetne tenni az érdekelt felek számára, hogy meghatározott határidőn belül észrevételeket tehessenek.

Az előzetes bejelentési rendszer keretében létezne egy úgynevezett felfüggesztési időszak: a felvásárlók a teljes bejelentés illetékes felügyeleti hatóság általi kézhezvételétől számított [x] munkanapon belül nem tudnák lezárni az ügyletet. A vizsgálati és az előzetes bejelentési rendszer integritásának megőrzése érdekében a felfüggesztési időszak szükség szerint meghosszabbítható lenne, amennyiben a felek nem szolgáltatnának kellő időben pontos információkat.

Ezen időszak alatt az illetékes felügyeleti hatóság megvizsgálná az információkat, és második lépésként dönthetne úgy, hogy részletes vizsgálatot indít, amennyiben elegendő bizonyíték áll rendelkezésére annak alátámasztására, hogy a felvásárló társaság részesülhetett felvásárlást megkönnyítő külföldi támogatásokban,

Ha az illetékes felügyeleti hatóság nem indít részletes vizsgálatot, a felek a bejelentést követő eredeti felfüggesztési időszak végén – az egyéb jogi kötelezettségek (például adott esetben az uniós összefonódás-ellenőrzés vagy a közvetlen külföldi befektetések átvilágítása) sérelme nélkül – lezárhatják az ügyletet. Ezenkívül a felvásárló kellően indokolt kérésére az illetékes felügyeleti hatóság eltekinthetne az eredeti felfüggesztési időszaktól vagy engedélyezhetné a felvásárlónak, hogy anélkül zárja le az ügyletet, hogy meg kellene várnia ezen időszak végét.

Ha az illetékes felügyeleti hatóság részletes vizsgálatot indít, a felfüggesztési időszak meghosszabbodik: a felek csak [x] munkanappal azt követően tudnák lezárni az ügyletet, hogy az illetékes felügyeleti hatóság megkapta a hiánytalan információkat. Az előzetes szakaszhoz hasonlóan a felfüggesztési időszak szükség szerint meghosszabbítható lenne a vizsgálati és az előzetes bejelentési rendszer integritásának megőrzése érdekében.

A részletes vizsgálatot követően három eredmény lenne lehetséges:

·Először is, az illetékes felügyeleti hatóság megállapíthatná, hogy nem áll fenn torzulás (a felvásárlás elősegítése révén), és úgy dönthetne, hogy nem emel kifogást a felvásárlással szemben.

·Másodszor, az illetékes felügyeleti hatóság feltételes engedélyezési határozatot fogadhatna el, amely jogilag kötelezővé teszi a vevő által felajánlott kötelezettségvállalásokat. Az ilyen korrekcióknak hatékonyan kell orvosolniuk az elősegített felvásárlásból eredő torzulást.

·Harmadszor, az illetékes felügyeleti hatóság határozatot fogadhatna el a tervezett ügylet megtiltásáról, ha azt állapítja meg, hogy a külföldi támogatások elősegítik a felvásárlást és a belső piac olyan torzulásához vezetnek, amely kötelezettségvállalások révén nem orvosolható.

A kötelező előzetes bejelentési rendszer hatékonyságának biztosítása és a kijátszás elkerülése érdekében az illetékes felügyeleti hatóság – amennyiben a felvásárló nem jelenti be a bejelentendő felvásárlást – hivatalból vizsgálatot indíthatna a 2. modul hatálya alá tartozó felvásárlással kapcsolatban.

Az illetékes felügyeleti hatóság az eljárási szabályok megsértése miatt is indíthatna közigazgatási eljárást, például akkor, ha arra utaló jelek vannak, hogy a felek beadványai félrevezető vagy hiányos információkat tartalmaztak, ha arra utalnak adatok, hogy a kötelező erejű kötelezettségvállalásokat nem megfelelően hajtották végre, vagy abban az esetben, ha az ügyletet nem jelentették be, noha be kellett volna. Az eljárási szabálysértés esetén alkalmazandó szankcióknak elrettentő hatásúaknak kell lenniük. 40  

Az eljárás ennélfogva kialakítaná a releváns információk összegyűjtéséhez szükséges mechanizmusokat, a hiányos vagy helytelen információk szolgáltatására vonatkozó szigorú szankciók, valamint a felfüggesztési kötelezettség formájában, amely megakadályozza, hogy a felvásárlást a Bizottság határozatának meghozatala előtt végrehajtsák.

4.2.6Jogorvoslati intézkedések

A felvásárló megfelelő kötelezettségvállalásokat ajánlhat fel a külföldi támogatások által okozott torzulások orvoslására, amelyeket az illetékes felügyeleti hatóság döntésében kötelezővé tesz a felvásárló számára, ha azokat hatékonynak ítéli.

E vonatkozásban az 1. modul szerinti jogorvoslati intézkedésekről szóló 4.1.6. pont megfelelően alkalmazandó. E tekintetben azonban lehetnek különbségek a két modul között. Kevésbé valószínű, hogy a jogorvoslati kifizetések és az átláthatósági kötelezettségek a gyakorlatban a 2. modul szerinti tényleges jogorvoslati intézkedések lennének. Ezért a kötelezettségvállalások valószínűleg a strukturális korrekciós intézkedésekre összpontosulnak.

4.2.7Felügyeleti hatóságok

E pont a külföldi támogatások belső piacra gyakorolt hatásának kezelésére szolgáló intézményi keretet vizsgálja. Kifejtjük, hogy a hatáskörök milyen mértékben helyezhetők uniós vagy tagállami szintre, illetve oszthatók meg a két szint között.

A felvásárlásokkal kapcsolatos, bejelentéseken alapuló előzetes végrehajtási rendszer bonyolultabban osztható meg több jogalkalmazó között, mint az 1. modul keretében kialakítotthoz hasonló rendszerek, különösen a jelentős időbeli korlátok miatt. Ehhez több adminisztratív mechanizmust kellene létrehozni a bejelentések rövid határidőn belüli kezelésére, megfelelő küszöbértékeket kellene meghatározni minden egyes jogalkalmazó számára, és bonyolult bejelentési rendszereket kellene kialakítani, amelyek akkor lépnek működésbe, ha a küszöbértékek nem vezetnek az ügyek megfelelő elosztásához. A jogalkalmazók közötti következetesség elérése is nehezebbé válhat.

A fentiekre tekintettel célszerű lenne, ha a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezne a 2. modul felvásárlások előzetes bejelentése mellett történő végrehajtására. Egy ilyen uniós szintű központosított rendszer alacsonyabb általános végrehajtási költségeket eredményezne mind a hatóságok, mind a vállalkozások számára, és fokozná a jogbiztonságot. Az ilyen rendszer biztosítaná az egész EU-ban az egyablakos ellenőrzést a bizonyos küszöbértékeket meghaladó felvásárlások esetében, és elkerülné, hogy egyetlen támogatott felvásárló társaságnak egyszerre több tagállami hatósággal is kapcsolatba kelljen kerülnie. Azt is elkerülné, hogy a tagállamoknak 27 hasonló, központosított előzetes adminisztratív rendszert kelljen kialakítaniuk, különösen akkor, ha még nem áll rendelkezésre elegendő tapasztalat annak meghatározásához, hogy a külföldi támogatások hány felvásárlást érintenek hátrányosan. A tagállamok egy tájékoztatási mechanizmuson keresztül vennének részt a bizottsági eljárás kezdetén és annak folyamán, a részletes vizsgálatokat követően pedig konzultálnának velük a végleges határozatokról.

Ha a 2. modult az 1. modullal kombinálják, a tagállamok minden esetben hivatalból vizsgálhatnák a felvásárlásokat, még a 2. modulban meghatározott küszöbértékek alatt is, ezáltal biztosítva a külföldi támogatások ellenőrzésének hatékony rendszerét, a hatósági végrehajtás korlátozott összesített költségei mellett.

4.3Külföldi támogatások a közbeszerzés során  (3. modul)

4.3.1Bevezetés

A belső piac egyik legfontosabb vívmánya az egységes közbeszerzési piac létrehozása. Az ajánlatok uniós szintű közzététele biztosítja az átláthatóságot, és piaci lehetőségeket teremt mind az uniós, mind a nem uniós vállalkozások számára. Az uniós közbeszerzési szabályok tisztességes feltételeket biztosítanak az uniós közbeszerzési piacon a projektekért versengő valamennyi gazdasági szereplő számára, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférés tekintetében.

A közbeszerzési eljárásban az odaítélési szempontok, például a szociális vagy környezetvédelmi szempontok, a műszaki leírások és/vagy szerződésteljesítéssel kapcsolatos feltételek hozzájárulhatnak az egyenlő versenyfeltételek biztosításához.

A közbeszerzési keret más uniós aktusokra támaszkodik annak érdekében, hogy megakadályozza a verseny torzulását, és a gyakorlatban is fenntartsa az egyenlő versenyfeltételeket. Így például az állami támogatások ellenőrzése biztosítja, hogy az ajánlattevők ne részesüljenek az EU belső piacával összeegyeztethetetlen állami támogatásban, amely egy adott közbeszerzési eljárás során torzíthatja a versenyt.

E modul, amelyet megfelelő jogi aktus révén kell végrehajtani (lásd a 4.3.3.3. pontot), biztosítja, hogy a külföldi támogatásokat egyedi közbeszerzési eljárások keretében is lehessen kezelni. Az uniós ajánlatkérőknek ki kellene zárniuk a közbeszerzési eljárásokból azokat a gazdasági szereplőket, amelyek torzító külföldi támogatásban részesültek. Ez az új kizárási ok vonatkozhat a szóban forgó eljárásra is, de bizonyos feltételek teljesülése esetén a későbbi közbeszerzési eljárásokból való kizáráshoz is vezethet. E kizárási ok hatályát az EU-nak a WTO Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásának (GPA) és az uniós közbeszerzési piachoz való hozzáférést biztosító különböző kétoldalú megállapodások szerinti nemzetközi kötelezettségeinek fényében határozzák meg.

4.3.2Külföldi támogatások által okozott torzulások a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben

A kifejezetten a közbeszerzés torzulásaira irányuló vizsgálat célja az egyenlő versenyfeltételek megőrzése lenne ezen a konkrét területen. Ezért, míg a külföldi támogatás fennállását (a pénzügyi hozzájárulás és előny fennállását) ugyanazon elvek alapján határoznák meg, mint amelyeket e dokumentum I. melléklete ismertet, a külföldi támogatás hatásának hiányát vagy fennállását a konkrét közbeszerzési eljárás keretében értékelnék. Meg kell határozni, hogy a külföldi támogatás elősegíti-e a közbeszerzési eljárásban való részvételt, azaz lehetővé teszi-e a támogatásban részesülő gazdasági szereplő részvételét az eljárásban a nem támogatott vállalkozások kárára. Ily módon a közbeszerzések terén a külföldi közbeszerzési támogatások a közbeszerzési eljárás torzulásához vezethetnek akár közvetlenül, azáltal, hogy kifejezetten összekapcsolják a támogatást az adott közbeszerzési projekttel, akár közvetve, azáltal, hogy de facto növelik a kedvezményezett pénzügyi erejét. Amennyiben ez lehetővé teszi a kedvezményezett számára, hogy olyan ajánlatot nyújtson be, amely egyébként – a támogatás nélkül – gazdaságilag kevésbé lenne fenntartható, különösen ha az ajánlattétel jelentősen a piaci ár vagy költség alatt történik, vélelmezni lehet a torzulást. Egyéb esetekben a torzulást a 4.1.3. pontban ismertetett elvek és kritériumok szerint kell vizsgálni, amennyiben azok relevánsak és alkalmasak annak bizonyítására, hogy a külföldi támogatás elősegíti a közbeszerzési eljárásban való részvételt. 41  

4.3.3Az eljárás

4.3.3.1Az eljárás megindítása

A közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőknek ajánlatuk benyújtásakor tájékoztatniuk kellene az ajánlatkérő szervet arról, hogy részesültek-e az I. melléklet szerinti pénzügyi hozzájárulásban az eljárásban való részvételt megelőző három évben, beleértve a konzorciumuk tagjait, illetve az alvállalkozóikat és beszállítóikat is, és hogy ilyen pénzügyi hozzájárulás a szerződés teljesítése során várható-e.

Annak érdekében, hogy a közbeszerzésben csak azokat a külföldi támogatásokat kezeljék, amelyek a közbeszerzési eljárás torzulását okozhatják, valamint hogy korlátozzák az ajánlatkérőkre és az illetékes felügyeleti hatóságokra háruló adminisztratív terheket, küszöbértékeket és további bejelentési feltételeket lehetne bevezetni, például:

·Az érintett támogatási időszak pl. a bejelentés időpontját megelőző [három] naptári évre korlátozódhatna, beleértve a szerződés várható teljesítését követő évet is.

·A bejelentést csak egy bizonyos külföldi pénzügyi hozzájárulási érték felett lehetne megkövetelni.

·Olyan küszöbértéket lehetne meghatározni, amely meghaladja a közbeszerzési irányelvek alkalmazásának küszöbértékeit.

E feltételek és küszöbértékek bevezetésének célja az eszköz legrelevánsabb esetekre történő összpontosítása lenne. Általánosságban az alacsonyabb bejelentési küszöbérték és a fent felsorolt feltételek hiánya kiszélesítené az aktus alkalmazási körét, és azzal a kockázattal járna, hogy annak alkalmazása a közbeszerzési eljárásokban történő nagyobb számú, potenciálisan kevésbé releváns részvételre terjedne ki. Ezzel szemben a fent felsorolt feltételeket tartalmazó magasabb bejelentési küszöbérték csökkenti az előzetes bejelentési rendszer adminisztratív terheit, de már nem feltétlenül fedi le az összes potenciálisan releváns eljárást. A közbeszerzési eljárás során a 3. modul alkalmazási körén kívül eső támogatott ajánlattétel esetében továbbra is lehetőség van arra, hogy e magatartást az 1. modul keretében kezeljék, amennyiben az torzulást okoz a belső piacon.

A bejelentésnek általában tartalmaznia kellene az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy a gazdasági szereplő részesül-e a közbeszerzési eljárás során külföldi támogatásokban. A teljes bejelentésnek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

·jogi információk, beleértve az ajánlattevő tulajdonjogát és az irányítását, a konzorciumi tagot, valamint a külföldi pénzügyi hozzájárulásban részesült alvállalkozókat és beszállítókat;

·az ajánlat általános finanszírozásának fő forrásai;

·az elmúlt 3 évben kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások teljes összege;

·kifejezetten a közbeszerzési eljárásban való részvétel céljából kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások;

·a szerződés várható teljesítése során befolyó külföldi pénzügyi hozzájárulások.

A bejelentés hiánytalanságának megvizsgálását követően az ajánlatkérő szerv továbbítaná a bejelentést az illetékes felügyeleti hatóságnak (lásd a lenti 4.3.3.2 pontot), hogy az kivizsgálja az információkat és értékelje a külföldi támogatás fennállását. Az átláthatóság érdekében a bejelentéseket közzétennék.

Szigorú és visszatartó erejű eszközöket kellene kialakítani azon esetek kezelésére, amikor a gazdasági szereplők nem tesznek eleget a bejelentési kötelezettségnek, illetve helytelen információkat nyújtanak be. A bejelentési kötelezettség elmulasztását az ajánlatkérő szerv jelentős bírságokkal, valamint végső esetben a közbeszerzési eljárásból való kizárással vagy egy folyamatban lévő szerződés felmondásával szankcionálhatná.

A közbeszerzési eljárásokban való támogatott részvétel esetén az előzetes bejelentési kötelezettség bizonyos fokú önértékelést tenne szükségessé a gazdasági szereplők részéről. Annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e a pénzügyi hozzájárulással járó ajánlat benyújtásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség, meg kell határozniuk, hogy milyen mértékben részesültek külföldi pénzügyi hozzájárulásokban. Az ilyen önértékelés a hiba és a gazdasági szereplők általi szándékos kijátszás jelentős kockázatát hordozza magában, mivel nem biztos, hogy tudomásuk van a pénzügyi hozzájárulás fennállásáról, vagy nem kívánják feltárni annak tényét az ajánlatkérő szervek előtt.

A harmadik felek és a versenytársak ezért jogosultak tájékoztatni az ajánlatkérő szervet arról, hogy az eljárás során bejelentést kellett volna tenni. Ezeket a beadványokat alá kell támasztani, és prima facie bizonyítékot kell szolgáltatni a bejelentés szükségességére vonatkozóan.

4.3.3.2Az illetékes felügyeleti hatóság által végzett vizsgálat és kölcsönhatás a folyamatban lévő közbeszerzési eljárással

Az 1. modulhoz hasonlóan célszerű, hogy mind a Bizottság, mind a nemzeti hatóságok rendelkezzenek hatáskörrel, és hogy a rendszer a koherencia biztosítása érdekében a koordinációt is biztosítsa. A Bizottság és a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti együttműködés a trösztellenes fellépés terén már meglévő, az 1/2003/EK rendeletben 42 meghatározott együttműködéshez hasonlóan működhetne.

A teljes bejelentés átvételét követően az ajánlatkérő szerv továbbítja a bejelentést a tagállami szintű illetékes felügyeleti hatóságnak, hogy az kivizsgálja az információkat és értékelje a külföldi támogatás fennállását. Olyan esetekben is értesítheti a nemzeti felügyeleti hatóságot, ha kellően megalapozott adatok utalnak arra, hogy az ajánlattevő olyan külföldi támogatásban részesült, amelyet nem jelentett be.

A vizsgálat 2 lépésben zajlik: előzetes vizsgálat és részletes vizsgálat. Az előzetes vizsgálat során a nemzeti felügyeleti hatóság megpróbálja beszerezni a külföldi támogatás fennállására és nyújtásának feltételeire vonatkozó szükséges információkat. Amennyiben az előzetes vizsgálat keretében a nemzeti felügyeleti hatóság arra a következtetésre jut, hogy nem áll fenn külföldi támogatás, erről tájékoztatja az ajánlatkérő szervet, ahogy arról is, hogy nem áll szándékában részletes vizsgálatot indítani. Ha azonban a nemzeti felügyeleti hatóság az előzetes vizsgálati szakaszban arra a következtetésre jut, hogy fennállhat külföldi támogatás, részletes vizsgálatot indít a külföldi támogatás fennállásának megerősítése érdekében. A nemzeti felügyeleti hatóság mindkét esetben összefoglaló közleményben tájékoztatja erről a Bizottságot, az ajánlatkérő szervet, valamint a többi tagállam valamennyi illetékes felügyeleti hatóságát.

A részletes eljárás végén a nemzeti felügyeleti hatóság vagy arra a következtetésre juthat, hogy a közbeszerzési eljárásban nem áll fenn külföldi támogatás, vagy úgy dönthet, hogy külföldi támogatás áll fenn (lásd a 4.3.3.3. pontot). A nemzeti felügyeleti hatóság azonban mindkét esetben a következtetés ajánlatkérő szervvel való közlését megelőzően tájékoztatja a Bizottságot a határozattervezetről, és ezáltal biztosítja, hogy a nemzeti hatóság a Bizottsággal szoros együttműködésben hozza meg határozatát.

A vizsgálat során biztosítani kell, hogy a közbeszerzési eljárások a lehető legkevesebb késedelmet szenvedjék el. Ezért szigorú határidőket vezetnének be, például legfeljebb [15] munkanapot a nemzeti felügyeleti hatóság általi előzetes vizsgálatra és [legfeljebb 3 hónapot] a részletes vizsgálatra. Amennyiben a Bizottság a végleges határozatról szóló tájékoztatást követően nem ért egyet a nemzeti felügyeleti hatóság értékelésével, a részletes vizsgálat határideje meghosszabbodik.

A vizsgálat során az ajánlatkérő szerv nem ítélheti oda a szerződést a vizsgált gazdasági szereplőnek. 43 Egyebekben a közbeszerzési eljárást tovább folytatják. A fentiekből az alábbiak következnek:

·A bejelentést és annak az illetékes felügyeleti hatósághoz történő továbbítását követően az ajánlatkérő szerv elvégzi az ajánlatok értékelését.

·Az értékelés alapján meghatározhatja azt a gazdasági szereplőt, amelynek a szerződést odaítélnék, figyelmen kívül hagyva az esetleges torzító külföldi támogatást.

·Amennyiben ez a gazdasági szereplő nem vizsgált gazdasági szereplő, az ajánlatkérő szerv odaítélheti a szerződést és lezárhatja a közbeszerzési eljárást. Ebben az esetben tájékoztatja az illetékes felügyeleti hatóságot.

·Amennyiben a szerződést elnyerő gazdasági szereplő vizsgálat alatt áll, a közbeszerzési eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg az illetékes felügyeleti hatóság nem vizsgálja meg a külföldi támogatást, és el nem küldi véleményét az ajánlatkérő szervnek.

4.3.3.3Jogorvoslati intézkedések 

Ha a felügyeleti hatóság a vizsgálat során megerősíti, hogy a gazdasági szereplő külföldi támogatásban részesült, az ajánlatkérő szerv megállapítaná, hogy a támogatás torzította-e a közbeszerzési eljárást. Amennyiben igen, kizárja ezt a gazdasági szereplőt a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásból.

Az is elképzelhető, hogy az ilyen gazdasági szereplőt legfeljebb [3] évre kizárják a jövőbeli közbeszerzési eljárásokból. Ezen időszak alatt a gazdasági szereplő bizonyíthatja azt, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvételekor már nem részesül torzító hatású külföldi támogatásban, és ebben az esetben részt vehet jövőbeli közbeszerzési eljárásokban.

Közelebbről:

·Ha a felügyeleti hatóság arra a következtetésre jut, hogy a közbeszerzési eljárásban nem áll fenn külföldi támogatás, ezt a következtetést határozat útján közli az ajánlatkérő szervvel. Ebben az esetben az érintett gazdasági szereplőt az ajánlatkérő szerv nem zárja ki a közbeszerzési eljárásból (kivéve, ha az ajánlatkérő szerv az uniós közbeszerzési jogszabályok alapján a torzító hatású külföldi támogatás fennállásától eltérő kizárási ok fennállását állapítja meg).

·Ezzel szemben, ha a felügyeleti hatóság arra a következtetésre jut, hogy fennáll a külföldi támogatás, ezt a következtetést közli az ajánlatkérő szervvel, amely ezt követően egységes módszertan 44 alapján eldönti, hogy a támogatás torzította-e a közbeszerzési eljárást, és amennyiben igen, jogorvoslati intézkedéseket ír elő a támogatott gazdasági szereplővel szemben. A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó jogorvoslati intézkedések magukban foglalják a támogatott ajánlattevő kizárását a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásból, valamint esetlegesen a támogatott ajánlattevő kizárását meghatározott időtartamra az említett hatóság előtt folyó jövőbeli közbeszerzési eljárásokból.

E kizárási ok bevezetésének célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az állami támogatásban részesülő és a külföldi támogatásban részesülő ajánlattevők számára. A jelenlegi közbeszerzési keret nem tartalmaz konkrét kizárási okot az uniós szabályokkal összeegyeztethetetlen állami támogatás kedvezményezettjeire vonatkozóan. 45 A megkülönböztetésmentes és egyenlő bánásmód biztosítása érdekében figyelembe kell venni e kizárási ok által az állami támogatási eljárások tárgyát képező vállalkozásokra gyakorolt hatásokat.

A határozat ellen jogorvoslatnak van helye.

4.3.4Külföldi támogatások a kormányközi megállapodások szerinti közbeszerzések során

Bizonyos közbeszerzéseket – különösen a nagy infrastrukturális projektek esetében – az uniós közbeszerzési rendszer hatálya alá nem tartozó országokkal kötött kormányközi megállapodások keretében lehet megszervezni. Az ilyen megállapodások szerinti ajánlati eljárások a 2014/24/EU irányelv 9. cikkében meghatározott feltételek mellett mentesülnek az uniós közbeszerzési jogszabályok alól. 46 A kormányközi megállapodásnak arra kell irányulnia, hogy aláírói közösen valósítsanak meg vagy hasznosítsanak egy projektet, és a megállapodás közbeszerzési rendszerének összeegyeztethetőnek kell lennie az EU-Szerződéssel. Ami a közbeszerzési irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzéseket illeti, ezek esetében nincs külön vizsgálat a külföldi támogatásokra és azoknak az ilyen megállapodások szerinti közbeszerzésekre gyakorolt torzító hatásukra vonatkozóan. Annak érdekében, hogy az ilyen megállapodások szerinti közbeszerzések esetében is egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani, célszerű a javasolt megközelítést az e megállapodások szerinti közbeszerzésekre is alkalmazni. Az ilyen megállapodások sajátos jellege miatt ezekben az esetekben az illetékes felügyeleti hatóságnak a Bizottságnak kell lennie.

5 Külföldi támogatások az uniós finanszírozással összefüggésben

5.1Problémameghatározás

A gazdasági szereplőknek egyenlő feltételek mellett kell versenyezniük a különböző (a belső és külső politikákra vonatkozó) uniós eszközök és végrehajtási módok révén nyújtott uniós pénzügyi támogatásért. Az uniós finanszírozás nem járulhat hozzá a torzító hatású külföldi támogatásokban részesülő vállalatok előnyben részesítéséhez más vállalatokkal szemben.

A megosztott irányítás kapcsán egyes tagállamok és ajánlattevők felhívták a Bizottság figyelmét a nem uniós vállalatok által a közbeszerzési eljárások során benyújtott, különösen alacsony árú ajánlatokra. A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben felvetett, a 3.3. és 4.3. pontban felvázolt kérdések megosztott irányítás esetében is relevánsak.

Az odaítélési eljárások során az uniós finanszírozás egyenlő versenyfeltételeinek külföldi támogatások eredményeként előállt esetleges torzulása elleni fellépés megfelelő eszközeit gondosan kell értékelni, az eszköz egyedi jellegétől és mögöttes költségektől függően, az intézkedések várható hatásával szembeállítva.

A közbeszerzés területén az ajánlatkérő szerv árukra és szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatokat kér a piacon jelen lévő gazdasági szereplőktől. Az egyes ajánlattevőket előnyben részesítő külföldi támogatások torzíthatják a közbeszerzési eljárást. A tényleges odaítélésen túl, amennyiben azt külföldi támogatások érintik, a közbeszerzés útján kifizetett finanszírozás torzíthatja a versenyt és alááshatja az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon.

A nem uniós vállalat vagy külföldi kormány tulajdonában vagy végső irányítása alatt álló, az EU-n belül letelepedett gazdasági szereplők részt vehetnek az uniós finanszírozási eljárásokban (kivéve, ha kizárási ok áll fenn velük szemben). Az EU-n kívül letelepedett vállalkozások is jogosultak részt venni az uniós intézmények által indított közbeszerzési eljárásokban, amennyiben az adott harmadik országgal a közbeszerzés területén kötött megállapodás erre feljogosítja őket.

A külföldi támogatások miatt ezek a gazdasági szereplők mindkét esetben vagy kirívóan alacsony összegű árajánlatot nyújtanak be, vagy egyébként lehetőségük van arra, hogy a többi ajánlattevő alá kínáljanak, ezáltal akadályozva a versenytársak lehetőségeit. Ezért a gazdasági szereplő letelepedési helyétől függetlenül fennáll annak kockázata, hogy a külföldi támogatások torzíthatják a közbeszerzési eljárásokat.

A közbeszerzéssel ellentétben a támogatás-odaítélési eljárások során az Unió az Unió szakpolitikai célkitűzéseit végrehajtó projektekhez vagy programokhoz járul hozzá. Ezek a tevékenységek általában nem kormányzati szervezeteknek, állami vagy kvázi állami hatóságoknak, alapkutatási és -fejlesztési tevékenységeknek stb. nyújtanak támogatást olyan hozzájárulás révén, amelynek célja a nem piaci vagy piaci tevékenységet megelőző tevékenységekben részt vevő szervezeteknél felmerült költségek részleges megtérítése. A közvetett irányítás keretében végrehajtott uniós finanszírozás esetében az EU különböző partnerekre bízza a költségvetés végrehajtását, így harmadik országok közjogi szerveire és nemzetközi szervezetekre, köztük nemzetközi pénzügyi intézményekre. Noha azt a célt kell kitűzni, hogy a külföldi támogatások torzító hatásainak elkerülése érdekében az uniós források folyósításának valamennyi eszközére egyenértékű intézkedések vonatkozzanak, egyes megbízott szervezetekre bizonyos kormányzati korlátozások vonatkoznak, és ezért nem képesek teljes mértékben végrehajtani a sajátos uniós politikákat.

Ezért ebben a szakaszban a lehetséges intézkedések körvonalai a közbeszerzés tekintetében a legtisztábbak, ahol a tisztességes versenyre gyakorolt hatások kérdése a leginkább égető, és ahol jelentős mértékben azonosak a megfontolások az általános közbeszerzési megfontolásokkal (lásd a fenti 3. modult).

Az érdekelt feleket arra is felkérik, hogy fejtsék ki véleményüket arról, hogy a külföldi támogatásokkal kapcsolatos, a jelen fehér könyvben rögzített megfontolások hogyan kezelhetők a vissza nem térítendő támogatások (bármilyen irányítási módban) vagy a közvetett irányítás tekintetében.

5.2A hiányosságok megszüntetését célzó keret és intézkedések

5.2.1Közvetlen irányítás

5.2.1.1Közbeszerzés

A közbeszerzéseken való részvételre vonatkozó, a költségvetési rendeletben meghatározott szabályok az uniós költségvetést végrehajtó valamennyi uniós intézményre alkalmazandók. 47  

Amennyiben a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött többoldalú Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás alkalmazandó, a közbeszerzési eljárás nyitva áll az említett megállapodást megerősítő országokban letelepedett gazdasági szereplők előtt, az abban meghatározott feltételekkel. A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás hozzáférést biztosít bizonyos, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat és a Tanács által saját felelősségükre indított közbeszerzési eljárásokhoz.

Az egyes harmadik országokban letelepedett szervezetek különleges vagy kétoldalú megállapodások révén kaphatnak hozzáférést az uniós finanszírozáshoz. 48 Az Európai Gazdasági Megállapodás (EGT) hatálya alá tartozó országokban letelepedett gazdasági szereplők teljes körűen részt vehetnek az uniós közbeszerzésekben.

Az uniós költségvetést a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával kell végrehajtani: minden gazdasági szereplőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az uniós költségvetés számára a legjobb ajánlatot tegye és hogy egyenlő feltételek mellett versenyezzen az uniós finanszírozásért.

A közvetlen irányítás keretében az uniós közbeszerzést illetően a költségvetési rendelet előírja, hogy ugyanazokat az előírásokat kell alkalmazni, mint a közbeszerzési irányelvek hatálya alá tartozó ajánlatkérő szervekre. A kifejezetten a torzító hatású külföldi támogatások kérdésének kezelése érdekében elfogadott jogi aktus tartalmát az uniós intézmények közbeszerzései esetében is tükröznék, vagy megismételnék a költségvetési rendeletben. A fentiektől való néhány eltérés (pl. az állampolgárságra és a származásra vonatkozó szabályok tekintetében) érvényesül az EU külső fellépéseiben a közbeszerzésekkel kapcsolatban.

A külföldi támogatások kérdését az uniós intézményekre alkalmazandó felülvizsgált jogi keretben szereplő kizárási okok kiigazítása révén kell kezelni. Következésképpen azt az ajánlattevőt, amely torzító külföldi támogatásban részesült, meghatározott ideig ki kell zárni a folyamatban lévő és a jövőbeli közbeszerzési eljárásokból. Bizonyos típusú szerződések esetében (pl. meghatározott értékhatár felett vagy meghatározott ágazatokban – lásd alább) előzetes bejelentési kötelezettségi rendszert kell bevezetni. Ajánlata benyújtásakor valamennyi ajánlattevőnek ajánlatával együtt tájékoztatnia kellene az ajánlatkérő szervet arról, hogy részesült-e az I. melléklet szerinti pénzügyi hozzájárulásban az eljárásban való részvételt megelőző három évben, beleértve konzorciumának tagjait, illetve alvállalkozóit vagy beszállítóit is, és hogy várható-e ilyen pénzügyi hozzájárulás a szerződés teljesítése során. Általános szabályként az eljárási lépéseket megfelelően hozzá kell igazítani a fenti 4.3. pontban a nemzeti ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzések kapcsán előírtakhoz.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy a külföldi támogatás fennáll, meg kell vizsgálni, hogy a külföldi támogatás torzítja-e a közbeszerzési eljárást, amely esetben az ajánlattevőt kizárják az eljárásból.

Továbbá jelentős kiadások, csúcstechnológiai, tőkeigényes vagy gyorsan növekvő piacok esetében az ajánlatkérő szervek előzetes piaci konzultációkat folytathatnak. Az eszközről a költségvetési rendelet már rendelkezik, 49 és azt a piacokra és kulcsfontosságú szereplőire vonatkozó információk gyűjtésére kell felhasználni. Ez lehetővé tenné az ajánlatkérő szerv számára az eljárás testreszabását, és megakadályozná a külföldi támogatások által okozott esetleges torzulásokat.

5.2.1.2Vissza nem térítendő támogatások

A vissza nem térítendő támogatások az uniós költségvetésből származó közvetlen pénzügyi hozzájárulások, amelyeket az uniós szakpolitikákat szolgáló tevékenységekben részt vevő harmadik fél számára nyújtanak.

A program jellegétől függően a vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó szabályok általában tartalmazzák a harmadik országbeli szervezetek részvételére vonatkozó feltételeket. A finanszírozásra való jogosultság feltétele például az EGT/EFTA-országban vagy olyan országban való letelepedés, amely külön megállapodást kötött az EU-val.

Így az EU-ban és adott esetben harmadik országokban letelepedett pályázók versenyeznek a támogatásokért.

A külföldi támogatásokból eredő problémák a kizárási kritériumok révén kezelhetők az 5.2.1.1.pontban a közbeszerzésre vonatkozóan előírtakkal összhangban. Ajánlatuk benyújtásakor az ajánlattevőknek be kell jelenteniük a támogatást nyújtó hatóság felé, ha külföldi támogatásban részesültek. A 4.3.3.1. pontban vizsgáltakhoz hasonló küszöbértékeket lehetne alkalmazni. 50  

Az eljárásért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőnek továbbítania kell a bejelentést a felügyeleti hatóságnak, hogy értékelje a külföldi támogatás fennállását. Az eljárás hatékonyságának biztosítása érdekében eljárási határidőkre lesz szükség. Amennyiben a felügyeleti hatóság határozatot hozott a külföldi torzító hatás fennállásáról, azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy a külföldi támogatás torzítja-e vagy torzíthatja-e a támogatási eljárást.

Például a vissza nem térítendő uniós támogatásra irányuló pályázat benyújtásakor a költségeket tartalmazó költségvetést benyújtó pályázóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az eljárásban való részvételüket megelőző három évben részesültek-e az I. melléklet szerinti pénzügyi hozzájárulásban, és hogy várható-e ilyen pénzügyi hozzájárulás a szerződés teljesítése során. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a külföldi támogatás fennáll, meg kell vizsgálni, hogy a külföldi támogatás torzítja-e az odaítélési eljárást, amely esetben a pályázót kizárják az eljárásból.

A vissza nem térítendő támogatások odaítélését érintő forgatókönyvek, például az uniós résztvevők többségével működő kutatási konzorciumok esetében fontolóra lehetne venni a fent vázolt rendszer kiigazítását.

5.2.2Megosztott irányítás

5.2.2.1Közbeszerzés

A megosztott irányítás keretében az uniós költségvetés végrehajtásának felelőssége megoszlik a Bizottság és a tagállamok között.

A legjelentősebb források jelenleg a közös agrárpolitika (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 51 ) és az európai strukturális és beruházási alapok (ESB-alapok) forrásai.

Az ESB-alapok az EU kulcsfontosságú beruházási eszközei: a 2014-2020 közötti időszakban a kohéziós politika keretében (az Európai Regionális Fejlesztési Alapból [ERFA], a Kohéziós Alapból és az Európai Szociális Alapból) mintegy 350 milliárd EUR áll rendelkezésre a gazdasági felzárkózás és a versenyképesség szociális, inkluzív és környezetbarát módon történő támogatására.

Az ESB-alapoknak a jelenlegi programozási időszakban történő felhasználását a közös rendelkezésekről szóló rendelet 52 (CPR) és a kapcsolódó alapspecifikus rendeletek szabályozzák. Hasonló programokat terveznek a következő, 2021-27-es többéves pénzügyi keretben; emellett a COVID-19 világjárvány által kiváltott gazdasági válságból való európai kilábalást az új generációs EU révén finanszírozott és megosztott irányítás alá tartozó új programok (a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, valamint a REACT EU) fogják támogatni. 53

A megosztott irányítás keretében a külföldi támogatásban részesülő vállalatoknak például az ERFA vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projektekben való részvétele főként közbeszerzési eljárások keretében valósul meg, amelyek során az uniós finanszírozás kedvezményezettjeként működő hatóság ajánlattételi felhívást ír ki például egy jelentős infrastrukturális beruházásra. Ezek az eljárások a 2014/24/EU irányelvet végrehajtó tagállami közbeszerzési szabályok hatálya alá tartoznak. A kohéziós politikai alapok mintegy – felét azaz a jelenlegi finanszírozási időszakban több mint 200 milliárd EUR-t (nemzeti társfinanszírozással) – a nemzeti és regionális hatóságok használják fel közbeszerzési eljárásokon keresztül.

Az ilyen közbeszerzési eljárások kapcsán felmerült kérdések megegyeznek a 3.3. és a 4.3. pontban szereplőkkel, továbbá az általánosan alkalmazandó közbeszerzési szabályok alapján a külföldi támogatások kezelésére hozott intézkedéseket ugyanúgy alkalmazni kell annak megelőzése érdekében, hogy a közbeszerzéseken keresztül felhasznált uniós finanszírozás hozzájáruljon a belső piac torzulásához.

5.2.2.2Vissza nem térítendő támogatások

A megosztott irányítás keretében odaítélt támogatásokra értelemszerűen az 5.2.1.2. pontban szereplőkkel azonos elvek vonatkoznának.

5.2.3Közvetett irányítás

A közvetett irányítás keretében végrehajtott uniós finanszírozás esetében az EU különböző végrehajtó partnerekre bízza a költségvetés végrehajtását, így harmadik országok közjogi szerveire és nemzetközi szervezetekre, köztük nemzetközi pénzügyi intézményekre, feltéve, hogy azok az uniós költségvetés számára igazoltan egyenértékű védelmet biztosítanak. Az uniós finanszírozás egyre nagyobb részét osztják el költségvetési garanciákon keresztül a magánbefektetések mozgósítása érdekében (pl. ESBA, InvestEU, EFSD). A gazdaságélénkítési csomag tovább erősíti ezeket az eszközöket, és az InvestEU keretében arra tesz javaslatot, hogy fektessenek az Európa jövőbeli ellenálló képessége és stratégiai autonómiája szempontjából kulcsfontosságú értékláncokba. Az érintett irányítási szervek és a másodlagos jogszabályok meghatározzák a közvetítők (alapok, különleges célú gazdasági egységek és egyebek) ellenőrzésével kapcsolatos szükséges követelményeket, a jogi keret teljes körű tiszteletben tartása mellett. Ezek a követelmények potenciálisan kiterjedhetnek a külföldi támogatásokhoz kapcsolódó kérdésekre is.

Jelentős érdek fűződik annak biztosításához, hogy a külső (EU-n kívüli) finanszírozás kapcsán az uniós költségvetésből támogatott projekteket végrehajtó nemzetközi pénzügyi intézmények – például az EBB vagy az EBRD – szabályai tükrözzék a külföldi támogatásokkal kapcsolatban a jelen fehér könyvben felvázolt megközelítést.

Azokban az esetekben, amikor a végrehajtó partnerek uniós pénzügyi támogatásban részesülnek, fel lehetne hívni őket közbeszerzési politikáik fejlesztésére annak érdekében, hogy kezelni tudják a külföldi támogatásokból eredő kirívóan alacsony összegű ajánlatokat, és rendszeresen tájékoztassák az Európai Bizottságot arról, hogy a gyakorlatban hogyan kezelik az ilyen eseteket. A jelen fehér könyv által elindított nyilvános konzultációval párhuzamosan a Bizottság e célból párbeszédet kezd e partnerekkel. Ahhoz, hogy egyes megbízott szervezetek végrehajtsák az uniós szakpolitikai célkitűzéseket, irányítási korlátaikra való tekintettel egyedi intézkedésekre lehet szükség.

6Kölcsönhatás más uniós és nemzetközi jogi aktusokkal 

A hiányelemzésben leírtak szerint átfedés lehetséges egyrészt a meglévő uniós és nemzetközi jogi aktusok, másrészt a külföldi támogatásokra vonatkozó új intézkedések között. Ezért fontos meghatározni a különböző jogi aktusok közötti kapcsolatot és kölcsönhatást.

A külföldi támogatásokra vonatkozó jogi aktusokra irányuló javaslatok jogalapja azok céljától és konkrét tartalmától függ. Minden új jogi aktusnak mindenképpen teljes mértékben tiszteletben kell tartania a Szerződéseket (meg kell felelniük különösen a Szerződés alapvető szabadságainak, mint például a letelepedés szabadságának, amennyiben a vállalkozás az EU-ban letelepedett – az EUMSZ 49. és 54. cikke –, valamint a tőke tagállamok és harmadik országok közötti szabad mozgásának, amelyet az EUMSZ 63. cikke véd). Meg kell felelnie továbbá az EU nemzetközi kötelezettségeinek (különösen a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános WTO-egyezményben (GATS), a Kormányzati Közbeszerzésről szóló WTO-megállapodásban (GPA), a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásban(ASCM), valamint az Európai Unió által számos országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban (FTA-k) foglalt kötelezettségeknek).

6.1Uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet

Az EU összefonódás-ellenőrzési rendszerét a 139/2004/EK tanácsi rendelet tartalmazza, 54 amely előzetes bejelentési és jóváhagyási rendszert hoz létre a vállalkozások feletti irányítás meghatározott uniós forgalmi küszöbértékeket meghaladó változásaira vonatkozóan. Az összefonódásokat csak annyiban nyilvánítják a belső piaccal összeegyeztethetőnek, amennyiben nem akadályozzák jelentősen a tényleges versenyt. Míg a támogatásokat figyelembe lehet venni például az összefonódással létrejött szervezet versenytársaihoz viszonyított pénzügyi erejének vizsgálatakor, a tényleges verseny jelentős akadályozásának elemzése egy adott piacon a verseny szerkezetére összpontosít, nem pedig önmagában a külföldi támogatások fennállására vagy hatásaira. Az új jogi aktus ezért eltérő célkitűzése révén kiegészítené az összefonódás-ellenőrzési rendeletet. Ha egy adott felvásárlást mind az ilyen új jogi aktus, mind az összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján be kell jelenteni, a bejelentéssel és a lehetséges értékeléssel párhuzamosan, de a vonatkozó jogi aktusok alapján külön kellene foglalkozni.

6.2Uniós trösztellenes szabályok

Az EU-ban az EUMSZ 101. és 102. cikkében foglalt trösztellenes szabályok rendszere érvényesül, amely tiltja a vállalkozások olyan összehangolt magatartását, amelynek célja vagy hatása a belső piaci verseny torzítása, valamint az erőfölénnyel való visszaélést. Az összehangolt magatartások tilalma alól akkor engedélyezhetők kivételek, ha bizonyos feltételek mellett hozzájárulnak az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához. Noha a trösztellenes szabályok a versenyellenes piaci magatartás valamennyi típusával foglalkoznak, nem veszik figyelembe, hogy a piaci magatartás egy tagállam vagy egy nem uniós kormány által nyújtott támogatásokhoz kapcsolódik-e. Az új jogi aktus ezért kiegészítené a jelenlegi uniós trösztellenes szabályokat, különös tekintettel a külföldi támogatások által okozott torzulásokra. 55  

6.3Az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok

Az EU-ban érvényesül az állami támogatások EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt ellenőrzési rendszere, amely akkor alkalmazandó, ha egy uniós tagállam olyan pénzügyi támogatást nyújt egy vállalkozásnak vagy vállalatcsoportnak, amely a versenyt torzító és a tagállamok közötti kereskedelmet érintő előny fennállásához vezet. Az új jogi aktus ezért elkülönülne az uniós állami támogatási szabályoktól, mivel csak akkor lenne alkalmazandó, ha a támogatás formájában nyújtott pénzügyi támogatást nem uniós országok nyújtanák.

6.4Uniós közbeszerzési szabályok

A jelenlegi uniós közbeszerzési keret nem határoz meg konkrét szabályokat a külföldi támogatásban részesülő gazdasági szereplők részvételére vonatkozóan. A jelen fehér könyv külön modult javasol a közbeszerzés torzulásaira vonatkozóan. A cél egy olyan célzott jogi aktus, amely egyenlő versenyfeltételeket biztosít a belső piacon. Ezt a konkrét célt követve egészíti ki a meglévő uniós közbeszerzési keretet.

A jogi aktus lehetővé tenné a támogatott ajánlattevők kizárását a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásból. E célból a közbeszerzési irányelvekben felsorolt kizárási okokat kiegészítő új, kötelező kizárási ok kerülne bevezetésre. Az ajánlatkérő szerv általi kizárás a 89/665/EGK és a 92/13/EGK jogorvoslati irányelv rendelkezéseivel összhangban a nemzeti szabályok alapján képezné felülvizsgálat tárgyát. 56  

6.5A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás

A támogatás fogalmának a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás szerinti meghatározása nagy vonalakban egybeesik a támogatás mellékletben szereplő meghatározásával, amelyet be lehetne építeni egy új jogi aktusba. Az egyik kivétel a szolgáltatások vásárlása formájában nyújtott pénzügyi hozzájárulás. A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás azonban csak a harmadik országokból származó támogatott termékimportra vonatkozik. Ezért nem alkalmazandó a szolgáltatások kereskedelméhez, valamint az EU-n belüli vállalkozások letelepedéséhez és működéséhez kapcsolódó olyan támogatásokra, amelyeket külföldi támogatások segítenek elő, és amelyek nem járnak árukereskedelemmel.

6.6Piacvédelmi eszközök – a támogatott importtal szembeni védelem

A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló uniós jogszabályok a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásban előírt szabályokon alapulnak. Abban az esetben, ha árukat importálnak az EU-ba, és elegendő bizonyíték áll rendelkezésre annak bizonyítására, hogy azok külföldi kiegyenlíthető támogatásokban részesülnek, szubvencióellenes vizsgálat indítható. 57  

Általános szabályként a vizsgálatokat az az EU-ba importált termékkel azonos terméket előállító uniós gazdasági ágazat által benyújtott panasz alapján indítják meg. Különleges körülmények között azonban a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy hivatalból indítson vizsgálatot. 58 A vizsgálat alapján határozzák meg i. a harmadik országból származó behozatalnak kedvező támogatások fennállását; ii. a behozatallal versenyző uniós gazdasági ágazatot ért tényleges kárt vagy annak veszélyét, iii. az ok-okozati összefüggést a támogatott behozatal és a kár között; valamint iv. azt, hogy a korrekciós intézkedések elfogadása az EU érdekét szolgálja-e. Amennyiben a fenti feltételek teljesülnek, a Bizottság kiegyenlítő intézkedéseket vezet be, általában a behozatalra megállapított támogatási összeg szintjén.

Az SCM-megállapodásból és különösen annak 32. cikke (1) bekezdéséből eredő kötelezettségekkel összhangban kidolgozandó jogi aktusokra vonatkozó megfelelő javaslatok kiegészítenék az uniós piacvédelmi eszközöket. Az EU szubvencióellenes rendelete lehetővé teszi az EU számára, hogy fellépjen a harmadik országokból származó áruk támogatott behozatala ellen, de a szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó, illetve az EU-ban tevékenykedő, külföldi támogatások révén támogatott vállalatok árukereskedelemmel nem járó letelepedésével és működésével kapcsolatos támogatások ellen nem teszi lehetővé a fellépést. Ezzel szemben egy új jogi aktus lefedné a belső piacon torzulásokat okozó vállalkozások támogatását. A Bizottság azonban felhasználhatná a piacvédelmi ügyekben szerzett tapasztalatokat annak értékelése céljából, hogy fennáll-e külföldi támogatás az új jogi aktussal összefüggésben.

6.7A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet

A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet minden olyan, az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetésre vonatkozik, amely valószínűleg hatást gyakorol a biztonságra vagy a közrendre. Vizsgálat vagy valamely tagállam arról szóló bejelentése alapján indul, hogy valamely közvetlen külföldi befektetés nemzeti átvilágítási mechanizmus keretében átvilágítás alatt áll, vagy pedig a Bizottság vagy egy tagállam hivatalból információkéréssel élne egy átvilágítás alatt nem álló közvetlen külföldi befektetéssel kapcsolatban.

Az értékelésnek annak megállapítására kell irányulnia, hogy a közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre. A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet felvázolja a figyelembe vehető tényezők nem kimerítő listáját, mint például a kritikus infrastruktúrára, a kritikus technológiákra, a kritikus termelési tényezőkkel való ellátottságra, az érzékeny adatokhoz való hozzáférésre, valamint a média szabadságára és pluralizmusára gyakorolt lehetséges hatások. További tényezőket is figyelembe lehet venni, mint például azt, hogy a befektető felett közvetlenül vagy közvetetten irányítást gyakorol-e egy külföldi kormány, hogy a befektető részt vett-e már korábban olyan tevékenységekben, amelyek valamely tagállamban a biztonságra vagy a közrendre hatást gyakoroltak, vagy hogy fennáll-e annak komoly kockázata, hogy a külföldi befektető illegális tevékenységet végez vagy bűncselekményt követ el. Annak értékelése, hogy egy befektető külföldi kormány irányítása alatt áll-e, számos mutatón alapulhat, amelyek közül az egyik az, hogy a befektető jelentős finanszírozásban részesült. Ez azonban csak egyike azon lehetséges mutatóknak, amelyeket figyelembe kell venni, és nem jelenti azt, hogy a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet keretében bevezetik a külföldi támogatások ellenőrzését, ahogy azt a jogi aktusra vonatkozó megfelelő javaslat tenné.

Egy ilyen új jogi szabályozás kiegészítené a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendeletet. Először is, míg a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet a biztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek értékelését teszi lehetővé, addig az új jogi aktus a belső piac lehetséges torzulásait értékeli. Másodszor, míg a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet a kritikus eszközökre – vagyis a kritikus infrastruktúrára, a kritikus technológiákra és a kritikus termelési tényezőkre – összpontosít (ami annak a következménye, hogy a rendelet a biztonságot vagy a közrendet valószínűleg érintő befektetésekre összpontosít), az új jogi aktus főszabály szerint nem korlátozódna ezekre. Harmadszor, míg a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet a közvetlen külföldi befektetések valamennyi típusára vonatkozik, az új jogi aktus alkalmazásának alapját a befektetéshez köthető vagy nem köthető külföldi támogatások jelentik.

Átfedés állhat fenn a 2. (és esetleg az 1.) modullal, ha a közvetlen külföldi befektetés olyan felvásárlásnak minősül, amelyet külföldi támogatás segít elő, és amely biztonsági és közrendi aggályokat vet fel. Ez párhuzamos eljárásokhoz vezethet, amikor a külföldi finanszírozású felvásárlást mind a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet szerinti átvilágítási mechanizmus, mind a külföldi támogatásokkal kapcsolatos új jogi aktus alapján bejelentik az érintett hatóságoknak. A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet és ezzel párhuzamosan egy új eszköz alkalmazása független lenne, mivel eltérő célkitűzéseket követnek.

6.8Kétoldalú kereskedelmi megállapodások

Az EU különböző szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött. Ezek a megállapodások az elsősorban az árukra vonatkozó vámtarifák eltörlését vagy korlátozását célzó kereskedelmi megállapodásoktól a vámuniós megállapodásokig, sőt olyan megállapodásokig terjednek, amelyek széles körű hozzáférést biztosítanak a belső piachoz. A bővítéssel összefüggésben az EU stabilizációs és társulási megállapodásokat kötött. Nemzetközi megállapodásaiban az EU nagy vonalakban két különböző megközelítést alkalmaz a támogatásokra: a „WTO+ megközelítés” (SCM-megállapodás a legkárosabb támogatások kiegészítő tilalmával, átláthatósági kötelezettségek és kétoldalú konzultáció) és az „állami támogatási megközelítés” (az uniós állami támogatási szabályokhoz hasonló szabályok).

Mindkét megközelítés keretében a vonatkozó megállapodástól függően lehetséges az átfedés az új jogi aktussal. A „WTO+ megközelítés” főszabály szerint lehetővé teszi a szerződő felek közötti kereskedelemre és befektetésekre negatív hatást gyakorló támogatások figyelembevételét. A WTO+ megközelítéssel kötött megállapodások hatálya alá tartozó támogatás ezért elvben az új jogi aktus hatálya alá is tartozhat (pl. a belföldi vállalatoknak nyújtott külföldi állami támogatás; e támogatás segítségével a külföldi vállalat uniós célpontot vásárol fel; a támogatás főszabály szerint mind a kereskedelmi megállapodás, mind az új jogi aktus hatálya alá tartozna). Az „állami támogatási megközelítésben” is lehetségesek az ilyen átfedések, mivel a vonatkozó megállapodások lehetővé teszik a két szerződő fél közötti kereskedelemre hatást gyakorló állami támogatásra való alkalmazását (pl. külföldi állami támogatás külföldi szolgáltatónak; a külföldi szolgáltatónak az EU-ban is van telephelye; az állami támogatás főszabály szerint mind a kereskedelmi megállapodás, mind az új jogi aktus hatálya alá tartozna.) Ilyen átfedések esetén, ha az új jogi aktuson alapuló fellépés során megfelelőbbnek tűnik a külföldi támogatás által okozott torzulásnak a vonatkozó kereskedelmi megállapodás vitarendezési vagy konzultációs rendelkezései alapján történő kezelése, az új jogi aktuson alapuló fellépést fel lehet függeszteni. A jogorvoslati intézkedések bevezetése vagy kötelezettségvállalások elfogadása érdekében a fellépés két alternatív forgatókönyv szerint folytatható: (1) a kereskedelmi megállapodás szerinti vitarendezés lezárult, és jogsértés megállapításához vezetett, de a jogsértő fél nem tesz korrekciós intézkedéseket; (2) a fellépés felfüggesztésétől számított 12 hónapon belül nem szüntették meg a külföldi támogatás által okozott torzulást.

6.9A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás és a szabadkereskedelmi megállapodások közbeszerzési fejezetei

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében megkötött Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás (GPA) lehetővé teszi, hogy a 19 másik résztvevő WTO-partner gazdasági szereplői ajánlatot tegyenek az uniós közbeszerzési szerződések esetében és az uniós vállalatok ajánlatot tegyenek a 19 másik WTO-partner szerződései esetében. Emellett számos szabadkereskedelmi megállapodás tartalmaz konkrét közbeszerzési fejezeteket. A GPA és a szabadkereskedelmi megállapodások közbeszerzési fejezetei nem alkalmazandók automatikusan a felek valamennyi közbeszerzése esetében. Az alkalmazási körök határozzák meg, hogy mely közjogi intézményeknek kell megfelelniük a megállapított szabályoknak, és milyen mértékben állnak áru- és szolgáltatásbeszerzéseik a GPA-ban vagy szabadkereskedelmi megállapodásban részt vevő többi fél gazdasági szereplői előtt nyitva. A szabályokat kizárólag az adott fél alkalmazási köreiben feltüntetett meghatározott küszöbértéket meghaladó közbeszerzések esetében kell alkalmazni. Az ajánlattevők közbeszerzésről szóló javasolt jogi aktus szerinti kizárásának biztosítania kell az e megállapodás hatálya alá tartozó közbeszerzésekre vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal, különösen a GPA VIII. cikkével és a szabadkereskedelmi megállapodás hasonló rendelkezéseivel való összeegyeztethetőséget.

6.10Ágazati szabályok: a verseny védelme a légi és tengeri szállításban 59

A 2019/712 rendelet lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy vizsgálatokat folytasson és kártérítési intézkedéseket fogadjon el, amennyiben olyan gyakorlatokat észlel, amelyek az uniós légi fuvarozók és harmadik országbeli légi fuvarozók közötti megkülönböztetés vagy támogatások révén torzítják a versenyt, és kárt okoznak az uniós légi fuvarozóknak, vagy ezzel fenyegetnek.

A vizsgálat megindítására akkor kerül sor, ha meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre a versenyt torzító, az uniós fuvarozóknak kárt vagy kárveszélyt okozó gyakorlat fennállására. A „kár” meghatározása magában foglalja i. az érintett uniós légi fuvarozók helyzetének; valamint ii. az érintett légiközlekedési szolgáltatási piacok általános helyzetének vizsgálatát.

Javasoljuk, hogy a 2019/712 rendelet hatálya alá tartozó helyzeteket zárják ki az új jogi aktus hatálya alól.

A 4057/86 rendelet 60 lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy vizsgálatot folytasson és kártérítési intézkedéseket hozzon, amennyiben olyan gyakorlatokat észlel, amelyek nem uniós állam által harmadik ország hajótulajdonosai részére nyújtott nem kereskedelmi jellegű előnyök révén torzítják a versenyt a tengeri szállításban.

A vizsgálatot panasz alapján, illetve akkor indítják meg, ha valamely tagállam bizonyítékkal rendelkezik a tisztességtelen árképzési gyakorlatra és az abból eredő kárra vonatkozóan. A kár vizsgálata kiterjed az uniós hajótulajdonosok versenytársai által kínált árképzésre, valamint ennek az árképzésnek a különböző gazdasági mutatók alapján elemzett hatására.

Javasoljuk, hogy a 4057/86 rendelet hatálya alá tartozó helyzeteket zárják ki az új jogi aktus hatálya alól.

7Nyilvános konzultáció 

A Bizottság a fehér könyvben foglalt javaslatokkal kapcsolatos észrevételeket a következő címen elérhető nyilvános konzultáció keretében várja: https://ec.europa.eu/info/consultations_en . Az érdekelt felek beadványainak strukturálása céljából a II. melléklet tartalmaz egy kérdőívet, amelyre az érdekelt feleknek válaszolniuk kell.

A konzultáció 2020. szeptember 23-ig tart. A Bizottság bevett gyakorlata, hogy a nyilvános konzultáció eredményeként hozzá beérkezett észrevételeket nyilvánosságra hozza. Ugyanakkor kérhető az észrevételek, vagy azok részeinek bizalmas kezelése. Amennyiben ez az eset áll fenn, kérjük, egyértelműen jelezze a beadvány elülső oldalán, hogy a beadványt nem szabad nyilvánosságra hozni, valamint közzététel céljából küldje meg a Bizottságnak a beadvány betekinthető változatát is.

I. MELLÉKLET: A KÜLFÖLDI TÁMOGATÁS MEGHATÁROZÁSA

A jelen fehér könyv alkalmazásában a „külföldi támogatás” egy nem uniós állam kormánya vagy bármely állami szerve által nyújtott olyan pénzügyi hozzájárulás, 61 amely a címzett 62 részére gazdasági előnyt biztosít, és amely jogilag vagy ténylegesen egy adott vállalkozásra vagy ágazatra, illetve vállalkozások vagy ágazatok csoportjára korlátozódik.

A külföldi támogatások csak annyiban tartoznak az új jogi aktus hatálya alá, amennyiben közvetlenül vagy közvetve torzulásokat okoznak a belső piacon. Így a jelenlegi meghatározás a következőkre terjed ki: i. az EU-ban letelepedett vállalkozásoknak közvetlenül nyújtott külföldi támogatások; ii. harmadik országban letelepedett vállalkozásnak nyújtott külföldi támogatások, amennyiben az ilyen támogatást az EU-ban letelepedett kapcsolt fél használja fel; és iii. harmadik országban letelepedett vállalkozásnak nyújtott külföldi támogatások, amennyiben az ilyen támogatást uniós vállalkozás felvásárlásának elősegítésére vagy közbeszerzési eljárásokban való részvételre használják fel.

A pénzügyi hozzájárulás különböző formákat ölthet. Például a következőkből állhat:

– pénzeszközök vagy kötelezettségek átruházása (tőkejuttatások, vissza nem térítendő támogatások, kölcsönök, hitelgaranciák, fiskális ösztönzők, a működési veszteségek ellentételezése, a hatóságok által kirótt pénzügyi terhek ellentételezése, adósságelengedés vagy átütemezés);

– elmaradt vagy be nem szedett állami bevételek, például kedvezményes adóügyi elbánás vagy adókedvezmények, például adójóváírások;

– áruk vagy szolgáltatások nyújtása, illetve áruk és szolgáltatások beszerzése.

Annak megállapításakor, hogy a pénzügyi hozzájárulás formájától függően előnyhöz juttatja-e a vállalkozást vagy az ágazatot, a következőket kell figyelembe venni: a magánbefektetők szokásos befektetési gyakorlatát, a piacon megszerezhető finanszírozási rátákat, 63 az adott áru vagy szolgáltatás megfelelő ellenértékét. Amennyiben nem állnak rendelkezésre közvetlenül összehasonlítható referenciamutatók, lehetséges a meglévő referenciamutatók kiigazítása, 64 vagy általánosan elfogadott értékelési módszerek alapján megállapíthatók piaci feltételek. 65 E fehér könyv alkalmazásában vélelmezett, hogy a vállalkozásoknak három év alatt nyújtott, 200 000 EUR értékhatár alatti külföldi támogatások nem okoznak torzulást a belső piacon.

A „külföldi támogatás” javasolt fogalma az EU szubvencióellenes rendeletében 66 és a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről szóló uniós rendeletben 67 szereplő támogatás fogalmának meghatározásra támaszkodik. Ezek a fogalommeghatározások a vonatkozó WTO-szabályokban, különösen a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásban foglalt támogatás-meghatározásra is támaszkodnak, elismerve ugyanakkor, hogy támogatás nyújtható közvetlenül vagy közvetve egy EU-ban működő vállalkozásnak. A fő különbség az, hogy a külföldi támogatás olyan pénzügyi hozzájárulás, amelynek közvetlen vagy közvetett kedvezményezettje egy árukat vagy szolgáltatásokat kínáló vagy befektetéseket végző uniós vállalkozás, míg a két rendelet és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás szerinti támogatásokat általában az EU-n kívüli kedvezményezetteknek nyújtják.

A fogalommeghatározás azt is lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az uniós szubvencióellenes rendelet és a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről szóló uniós rendelet szerinti piacvédelmi eszközök keretében tett megállapításokra támaszkodjon (a részleteket lásd a. 6. pontban, más uniós jogi aktusokkal együttesen).

II. MELLÉKLET: KÉRDŐÍV

Az alábbi kérdéseket a jelen fehér könyvről szóló nyilvános konzultáció keretében kell megválaszolni az EU felmérési weboldalán.

Bevezetés

1.Kérjük, mutatkozzon be, és fejtse ki, hogy miért kíván résztvenni a nyilvános konzultációban.

A három modullal kapcsolatos kérdések

Általános kérdések

1.Ön szerint szükség van-e új jogi aktusokra a nem uniós hatóságok által nyújtott támogatásokból („külföldi támogatások”) eredő belső piaci torzulások kezelésére? Kérjük, fejtse ki, és mutasson be példákat a külföldi támogatásokból eredő korábbi torzulásokra.

2.Ön szerint a fehér könyvben bemutatott keret megfelelően kezeli a külföldi támogatások által a belső piacon okozott torzulásokat? Kérjük, fejtse ki.

1. modul:

1.Ön szerint az 1. modul megfelelően kezeli az EU-ban tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatások által okozott belső piaci torzulásokat?

2.Egyetért a fehér könyvben ismertetett eljárási kerettel, azaz a 2 lépésből álló vizsgálati eljárással, az illetékes hatóság tényfeltáró eszközeivel, stb.? (Lásd a fehér könyv 4.1.5. pontját.)

3.Egyetért-e a fehér könyvben ismertetett érdemi értékelési kritériumokkal (4.1.3. pont) és a jogorvoslati intézkedések listájával (4.1.6. pont)?

4.Hasznosnak tartja-e Ön, hogy közpolitikai célkitűzésekre vonatkozó uniós érdekű teszt is szerepeljen (4.1.4.pont), és véleménye szerint mit kellene kritériumként belefoglalni ebbe a tesztbe?

5.Ön szerint az 1. modulnak ki kellene-e terjednie a támogatott (pl. a 2. modulban meghatározott küszöbérték alatti) felvásárlásokra is? (4.1.2. pont)

6.Ön szerint meg kellene állapítani egy minimális (de minimis) küszöbértéket a külföldi támogatások 1. modul szerinti kivizsgálásához, és ha igen, egyetért azzal, ahogyan ez a fehér könyvben szerepel (4.1.3. pont)?

7.Egyetért azzal, hogy az 1. modul szerinti végrehajtási felelősségnek meg kell oszlania a Bizottság és a tagállamok között (4.1.7. pont)?

2. modul:

1.Ön szerint a 2. modul megfelelően kezeli a külföldi támogatások által okozott olyan belső piaci torzulásokat, amelyek megkönnyítik az EU-ban letelepedett vállalkozások (uniós célpontok) felvásárlását?

2.Egyetért a 2. modul eljárási keretével, azaz a kötelező előzetes bejelentési rendszerrel, a két lépésből álló vizsgálati eljárással, az illetékes hatóság tényfeltáró eszközeivel stb. (lásd a fehér könyv 4.2.5. pontját)?

3.Egyetért-e a 2. modul (a 4.2.2. pont) hatályával az alábbiak tekintetében?

·a felvásárlás fogalmának meghatározása

·az uniós célpont fogalmának meghatározása és küszöbértékei (4.2.2.3.)

·a potenciálisan támogatott felvásárlás fogalmának meghatározása

A küszöbértékeket illetően kérjük, fejtse ki véleményét a megfelelő küszöbértékekről.

4.Ön szerint a 2. modulnak az uniós célpontok bármely felvásárlása esetében tartalmaznia kellene bejelentési kötelezettséget, vagy csak a potenciálisan támogatott felvásárlásokra vonatkozóan (4.2.2.2. pont)?

5.Egyetért a fehér könyvben ismertetett 2. modul szerinti érdemi értékelési kritériumokkal (4.2.3. pont) és a jogorvoslati intézkedések listájával (4.2.6. pont)?

6.Hasznosnak tartja, ha közpolitikai célkitűzésekre vonatkozó uniós érdekű teszt szerepel (4.2.4. pont), és véleménye szerint mit kellene feltételként belefoglalni egy ilyen tesztbe?

7.Egyetért-e azzal, hogy a 2. modul szerinti végrehajtásért való felelősség a Bizottságra háruljon (4.2.7. pont)?

3. modul:

1.Ön szerint szükség van a kifejezetten a külföldi támogatások által okozott torzulások kezelésére a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésében? Kérjük, fejtse ki.

2.Ön szerint a fehér könyvben javasolt közbeszerzési keret megfelelően kezeli a külföldi támogatások által a közbeszerzési eljárások során okozott torzulásokat? Kérjük, fejtse ki.

3.Ön szerint megfelelő-e az ajánlatkérő szervek és a felügyeleti hatóságok közötti tervezett viszony, például annak megállapítása tekintetében, hogy a külföldi támogatás torzítja-e a vonatkozó közbeszerzési eljárást?

4.Ön szerint a közbeszerzéssel és a külföldi támogatásokkal összefüggésben a jelen fehér könyvben foglaltakon kívül más kérdésekkel is foglalkozni kellene?

Az 1., 2. és 3. modul közötti kölcsönhatás

1.Ön szerint:

a.Az 1. modulnak önálló modulként kellene működnie;

b.A 2. modulnak önálló modulként kellene működnie;

c.A 3. modulnak önálló modulként kellene működnie;

d.Az 1., 2. és a 3. modult össze kell kapcsolni és együtt kellene működniük?

A külföldi támogatásokkal kapcsolatos kérdések az uniós finanszírozással összefüggésben

1.Ön szerint szükség van további intézkedésekre a belső piac azon esetleges torzulásainak kezelése céljából, amelyek a nem uniós hatóságok által az uniós finanszírozás sajátos összefüggésében nyújtott támogatásokból erednek? Kérjük, fejtse ki.

2.Ön szerint a fehér könyvben bemutatott uniós finanszírozási keret megfelelően kezeli a külföldi támogatások által okozott esetleges torzulásokat ebben az összefüggésben? Kérjük, fejtse ki.

(1) Az uniós befektetők közvetlen külföldi befektetési állománya a világ többi részén 2018 végén 8 750 milliárd EUR-ttett ki. Ezzel szemben a harmadik országbeli befektetők közvetlentőke-befektetési állományaaz EU-ban 2018 végén 7 197 milliárd EUR-t tett ki. https://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/investment/

(2) A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló, 1994. április 15-i WTO-megállapodás, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény, 1A. melléklet, 1869 U.N.T.S. 14. [Nem szerepel az I.L.M.-ben.]

(3)

 A WTO titkársága által nemrégiben készített háttérfeljegyzés (G/SCM/W/546/Rev.10 ) megállapítja, hogy 1995 és 2017 között meredeken nőtt a bejelentés elmulasztó tagok száma. Április 2019-ig 77 WTO-tag még nem nyújtott be támogatásokra vonatkozó bejelentést 2017-re, 62 tag pedig  2015-re vonatkozóan. Lásd még: https://www.wto.org/english/news_e/news19_e/scm_30apr19_e.htm

(4)  Az OECD becslése szerint az alumíniumágazatban a vizsgált cégeknek nyújtott teljes kormányzati támogatás 20 és 70 milliárd USD között volt a 2013–2017 közötti időszakban (a pénzügyi támogatás becslésének módjától függően). Lásd: https://www.oecd-ilibrary.org/docserver/c82911ab-en.pdf?expires=1587470829&id=id&accname=guest&checksum=CA92281E81EB5ECE7D5F87CED76198CF . Továbbá az OECD becslése szerint egy félvezetőket gyártó 21 nagyvállalatból álló minta esetében a teljes kormányzati támogatás a 2014–18 közötti időszakban meghaladta az 50 milliárd USD-t: http://www.oecd.org/officialdocuments/publicdisplaydocumentpdf/?cote=TAD/TC(2019)9/FINAL&docLanguage=En

(5) Minta alapján és a https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2019/march/tradoc_157724.pdf dokumentumban ismertetettek szerint.

(6) A Bizottság 2006/111/EK irányelve (2006. november 16.) a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról (HL L 318., 2006.11.17., 17. o.).

(7) A részletes átláthatóság az állami támogatási reformprogram egyik alapelve volt az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló közleményben: https://ec.europa.eu/competition/state_aid/modernisation/index_en.html  

(8) A Tender Electronic Daily (TED) fájlokban az információk hiánya megnehezíti a megbízható és releváns közbeszerzési adatok gyűjtését az EU-ban.

(9) Bizonyos finanszírozási vagy együttműködési megállapodásokat az uniós fejlesztési bankokkal lehet megkötni, amelyek ezt követően részt vehetnek az uniós vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás végrehajtásában.

(10) Lásd például a Sino–CEEF alapot (10 milliárd EUR), amely egy kifejezetten az EU-n belüli befektetésekre létrehozott befektetési alap.

(11) Forrás: EB-JRC külföldi tulajdonosi adatbázis, valamint https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2019/march/tradoc_157724.pdf .

(12) A külföldi támogatásokról szóló új jogi aktus nem érintené a jelenlegi trösztellenes és összefonódási szabályokat. A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet, az összefonódás-ellenőrzési szabályok és/vagy bármely új jogi aktus szerinti párhuzamos eljárások esetében ezek az eszközök mechanizmust tartalmaznak az esetleges átfedések kezelésére és az eljárások hatékonyságának biztosítására.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79I., 2019.3.21., 1. o.).

(15) Az Európai Bizottság közleménye, „Iránymutatás a harmadik országbeli ajánlattevők és áruk uniós közbeszerzési piacon való részvételéről”, C(2019) 5494 final, 6. o. Ez nem vonatkozik a kizárt harmadik országbeli ajánlattevők támogatott uniós leányvállalataira.

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.), 69. cikk (4) bekezdése.

(18) Iránymutatásért lásd az Európai Bizottság „Iránymutatás a harmadik országbeli ajánlattevőknek és áruknak az uniós közbeszerzési piacon való részvételéről” című közleményét, C (2019) 5494 final, 2. szakasz.

(19) Az Európai Bizottság „Iránymutatás a harmadik országbeli ajánlattevők és áruk uniós közbeszerzési piacon való részvételéről“ című közleménye, C(2019) 5494 final, 3. fejezet.

(20)

Módosított javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról, COM(2016) 34 final, 2016. január 29. Ezt a javaslatot a Tanács jelenleg tárgyalja.

(21) A Bizottság és az Európai Tanács 2019. márciusi, a megbeszélések folytatására vonatkozó felhívását követően a társjogalkotók jelenleg konstruktív megbeszéléseket folytatnak az IPI-ről a Bizottság 2016. évi módosított jogalkotási javaslata alapján.

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(23) Lásd a költségvetési rendelet I. mellékletének 23. pontját. A kirívóan alacsony összegű ajánlatok vizsgálata során az ajánlatkérő szerv figyelembe veheti az ajánlattevő azzal kapcsolatos észrevételeit, hogy az ajánlattevő az alkalmazandó szabályoknak megfelelően részesülhet-e állami támogatásban. Az ajánlatkérő szerv akkor zárhatja ki a kirívóan alacsony összegű ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, ha az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által meghatározott megfelelő határidőn belül nem tudja bizonyítani, hogy a szóban forgó támogatás az EUMSZ 107. cikk értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

(24) Az EU-ba importált árukhoz és mezőgazdasági termékekhez nyújtott külföldi támogatások az uniós piacvédelmi eszköz hatálya alá tartoznak, így azokra az 1. modul hatálya nem terjed ki.

(25) Ez valamennyi piaci helyzetben az EU-ban tevékenykedő vállalkozásokra vonatkozik, függetlenül attól, hogy a támogatás az EU-ban áruk előállítását, szolgáltatásokat vagy befektetéseket érint-e. Javasoljuk azonban, hogy az 1. modul hatálya alól zárják ki az EU-ba importált termékekre és mezőgazdasági termékekre nyújtott külföldi támogatásokat, amelyek az EU szubvencióellenes rendeletének hatálya alá tartoznak.

(26) A Bíróság több ízben is következetesen olyan jogalanyokként határozta meg a vállalkozásokat, amelyek gazdasági tevékenységet folytatnak, és megállapította, hogy több önálló jogalany egyetlen gazdasági egységnek minősülhet, amely ezt követően az érintett vállalkozásnak tekintendő. E tekintetben a Bíróság azt vizsgálja, hogy fennáll-e az irányítási jogokat biztosító részesedés, valamint léteznek-e egyéb működési, gazdasági és szervezeti kapcsolatok A Bíróság 2000. szeptember 12-i Pavlov és társai egyesített ügyekben hozott ítélete (C-180/98–C-184/98, ECLI:EU:C:2000:428) 74. pont. A Bíróság 2006. január 10-i Cassa di Risparmio di Firenze SpA és társai ítélete (C-222/04, ECLI:EU:C:2006:8) 107. és 112. pont.

(27) A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(28) Ha a kedvezményezett többletkapacitással rendelkező ágazatban vagy iparágban működik, nem valószínű, hogy a szerkezetátalakítási terv a kedvezményezett hosszú távú életképességét eredményezi.

(29) A kis-, közép- és nagyvállalkozások megkülönböztetése tekintetében lásd a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) I. mellékletét.

(30) A Bizottság közleménye – Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.).

(31) A Bizottsági közleménye – Uniós iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról (HL C 25., 2013.1.26., 1. o.).

(32) A Bizottság közleménye – Az európai közérdeket képviselő jelentős projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól (HL C 188., 2014.6.20., 4. o.)

(33) A Bizottság (EU) 651/2014 rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.), legutóbb módosította a 2017. június 14-i (EU) 2017/1084 bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.).

(34) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(35) Például ha a támogatást egy olyan EU-n kívüli anyavállalatnak nyújtják, amely Ausztriában és Németországban rendelkezik leányvállalatokkal, akkor elvben mindkét leányvállalat részesülhetett a támogatásból.

(36) Az „irányítás” fogalmára vonatkozó iránymutatás megtalálható a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közleményben (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.).

(37) E második lehetőség célja, hogy lefedje az olyan részesedésszerzéseket, amelyek jelentős befolyást biztosíthatnak egy vállalkozás felett, anélkül, hogy meg kellene állapítani az irányítás fennállását. A bejelentés szükségességével kapcsolatos félreértések elkerülése érdekében azonban gondoskodni kell a „jelentős befolyás” megfelelő meghatározásáról. E tekintetben a jogbiztonságra törekvő vállalkozások számos „elővigyázatossági” bejelentést küldhetnek.

(38) Ezt a kritikus eszközökkel rendelkező vagy alacsony forgalmú, de nagy növekedési vagy technológiai fejlődési kilátásokkal rendelkező, így esetlegesen különös gazdasági vagy stratégiai jelentőséggel bíró társaságokat érintő ügyletek vizsgálatához fűződő érdekre tekintettel lehetne meghatározni.

(39) A fentiekhez hasonlóan a pénzügyi hozzájárulás e küszöbértékének célja az eszköz hatályának kiigazítása lenne. Közelebbről, az alacsonyabb pénzügyi hozzájárulási küszöb biztosítaná, hogy az eszköz hatálya kellően széles legyen ahhoz, hogy minden esetlegesen problémás támogatott felvásárlásra kiterjedjen. Ezzel szemben a 2. modulra vonatkozó magasabb pénzügyi hozzájárulási küszöbérték azt biztosítaná, hogy az előzetes bejelentési rendszer adminisztratív terhei arra a kevés potenciálisan támogatott felvásárlásra korlátozódjanak, amely a legnagyobb valószínűséggel problematikus lenne.

(40) Ezek a bírságok eljárási szabálysértések szankciói, így összegük meghaladhatja a támogatás megállapított összegét.

(41) A torzulás ajánlatkérő szervek általi értékelésének egységes gyakorlata érdekében egységes módszertant/az ajánlatkérő szerveknek szóló iránymutatást kell készíteni.

(42) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(43) El lehetne képzelni a felfüggesztés megszüntetését is, konkrét, egyértelműen meghatározott körülmények között, lehetővé téve az ajánlatkérő számára, hogy a folyamatban lévő vizsgálat ellenére is folytassa a közbeszerzési eljárást. A különleges körülmények különösen sürgős helyzetekhez vagy a projekthez szükséges finanszírozáshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokhoz kapcsolódhatnak. Ilyen esetekben a vizsgálat érdekeit azokkal a lehetséges – pénzügyi vagy egyéb – következményekkel járó kockázatokkal szemben kell mérlegelni, amelyeket az eljárás késedelme okoz. A felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó egyértelmű szabályokat részletesen rögzítő iránymutatásokat lehetne kiadni.

(44) Ezt a módszertant olyan iránymutatásban lehetne meghatározni, amelynek célja, hogy az egész EU-ban biztosítsa a torzulások értékelésének egységes gyakorlatát.

(45) Amint azt a 3.3. pontban megjegyeztük, a jelenlegi uniós szabályok a kirívóan alacsony összegű ajánlat elutasításának lehetőségére korlátozódnak azokban az esetekben, amikor az alacsony ár állami támogatásnak tudható be.

(46) Valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.) 20. cikke.

(47) Ezeket a szabályokat a budgweb oldalon közzétett ajánlattételi dokumentáció mintája is tükrözi, amelyet a Bizottság valamennyi szolgálatának használnia kell.

(48) A költségvetési rendelet 176. cikkének (1) bekezdése értelmében „a közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel áll nyitva minden, a Szerződések hatálya alá tartozó természetes és jogi személy előtt, és minden olyan harmadik országban letelepedett természetes és jogi személy előtt, amely ország külön megállapodással rendelkezik az Unióval a közbeszerzés területén, az ilyen megállapodásban megállapított feltételek mellett. A közbeszerzési eljárásban való részvétel nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.”

(49) Lásd a költségvetési rendelet 166. cikkének (1) bekezdését.

(50) Az alábbi feltételek értelemszerűen alkalmazandók a fehér könyv közbeszerzésről szóló részéből. A vissza nem térítendő támogatások azonban a társfinanszírozás elvének hatálya alá tartoznak, amely számos esetben harmadik felek pénzügyi hozzájárulását írja elő. Ilyen esetekben a támogatásokat e konkrét követelmény figyelembevételével kell értékelni az odaítélési eljárás során.

(51) Az EMVA az ESB-alapok része.

(52) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(53) Vö.: A Bizottság közleménye: „Európa pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című közleményével, https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_940.

(54) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(55) A külföldi támogatásokról szóló új eszköz nem sértené a jelenlegi trösztellenes és összefonódási szabályokat.

(56) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról (HL L 335., 2007.12.20., 31. o.).

(57) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.).

(58) Bár ez a gyakorlatban nem történik meg, mivel az uniós belföldi gazdasági ágazatnak okozott kárra vonatkozó bizonyíték általában nem áll a Bizottság rendelkezésére.

(59) Az ágazati szabályok tekintetében a vízi járművekre vonatkozó káros árképzés elleni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1035 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 176., 2016.6.30., 1. o.) lehetővé teszi, hogy az Unió fellépjen minden olyan káros árképzésű vízi járművel szemben, amelynek rendes értéken aluli eladása káros hatást gyakorol az Unió iparára. Bár ez a rendelet hivatalosan hatályba lépett, soha nem alkalmazták, mivel alkalmazásának feltétele, hogy az Egyesült Államok ratifikálja az OECD Hajógyártási Megállapodását.

(60) A Tanács 4057/86/EK rendelete (1986. december 22.) a tengeri szállításban alkalmazott tisztességtelen árképzési gyakorlatokról (HL L 378., 1986.12.31., 14. o.).

(61) E fogalommeghatározás szerint a rendszerint a kormányra ruházott feladatokkal megbízott vagy a nem uniós kormány által irányított magánszervezet is nyújthat „külföldi támogatást”.

(62)  A címzett az EU-ban vagy harmadik országban letelepedett vállalkozás lehet.

(63) Az uniós vállalkozások részére euróban nyújtott finanszírozást össze kell hasonlítani az uniós piacon az euróban történő finanszírozás szempontjából releváns referenciaértékekkel.

(64) Például: ha rendelkezésre áll olyan referenciaérték, amely rövidebb futamidejű finanszírozásra vonatkozik, akkor lehetséges ezt a meglévő referenciaértéket kiindulási pontként használni, a hitel lejáratához igazítva.

(65) Bizottsági közlemény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról (HL C 262., 2016.7.19., 1. o.).

(66) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.).

(67) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/712 rendelete (2019. április 17.) a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről és a 868/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2019.5.10., 4. o.).