Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52020AR5234

    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – 8. környezetvédelmi cselekvési program

    COR 2020/05234

    HL C 106., 2021.3.26, p. 44–55 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2021.3.26.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 106/44

    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – 8. környezetvédelmi cselekvési program

    (2021/C 106/09)

    Főelőadó:

    Dimitrios KARNAVOS (EL/EPP), Kallithéa polgármestere

    Referenciaszöveg:

    Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról; Brüsszel, 2020.10.14.

    COM(2020) 652 final, 2020/0300 (COD)

    I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

    1. módosítás

    (9) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak fel kell gyorsítania a regeneratív gazdaságra való átállást, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle. A regeneratív növekedési modell elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, amelyek biztonságos cselekvési mozgásteret biztosítanak gazdaságaink számára. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek olyan módon kell alakulnia, hogy az ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, visszafordítsa az éghajlatváltozást és a környezetkárosodást, minimalizálja a szennyezést és a természeti tőke fenntartását és gazdagítását eredményezze, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőséges elérhetőségét. A regeneratív gazdaság a folyamatos innováció, az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén erősíti a rezilienciát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét.

    A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak fel kell gyorsítania egy olyan gazdaságra való átállást, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle. A fenntartható növekedési modell elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, amelyek biztonságos cselekvési mozgásteret biztosítanak gazdaságaink számára. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek fenntartható módon kell alakulnia, hogy ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, az éghajlatváltozás hatásait mérséklő vagy kompenzáló, a helyi környezet és közösségek számára járulékos előnyöket hozó intézkedésekkel visszafordítsa az éghajlatváltozást és a környezetkárosodást, folyamatosan nyomon kövesse a környezetre kifejtett hatást, minimalizálja a szennyezést és a természeti tőke fenntartását és gazdagítását eredményezze, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőséges elérhetőségét. A fenntartható gazdaság a folyamatos innováció, az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén erősíti a rezilienciát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét.

    Indokolás

    i.

    A gazdasági tevékenységeknek fenntarthatóaknak kell lenniük, és folyamatos bővülésük során biztosítaniuk kell a környezet védelmét és a helyi környezet és közösségek fenntartható fejlődését. Ehhez célzott intézkedéseket és nyomonkövetési mechanizmust vagy olyan eszközöket is alkalmazni kell, mint amilyenek például a környezetvédelmi és szociális irányítási tervek. ii. A „regeneratív gazdaság” elképzelése esetleg úgy értelmezhető, mintha a természet és a környezetünk könnyen helyreállítható volna. Ehelyett a „fenntartható növekedési modell” kifejezés használatát javasoljuk.

    2. módosítás

    2. cikk (1) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2050-re szóló hosszú távú kiemelt célja, hogy a polgárok bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan regeneratív gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő és nem okoz környezetkárosodást. Az egészséges környezet megalapozza a polgárok jólétét, a biológiai sokféleség kibontakozik és a természeti tőke védelme, helyreállítása és értékelése oly módon történik, amely fokozza az éghajlatváltozással és más környezeti kockázatokkal szembeni ellenálló képességet. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában.

    A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2050-re szóló hosszú távú kiemelt célja, hogy a polgárok és helyi közösségeik bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan fenntartható gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő és nem okoz környezetkárosodást. Az egészséges környezet megalapozza a polgárok jólétét és egészségét, fejleszti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat , a biológiai sokféleség kibontakozik és a természeti tőke védelme, helyreállítása és értékelése oly módon történik, amely fokozza az éghajlatváltozással és más környezeti kockázatokkal szembeni ellenálló képességet. A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja a környezetvédelmi politika és az egészség közötti kapcsolat erősítése. Az emberi egészséget, az egészséges bolygót, az egészséges gazdaságot és a mindenki számára lehetőségeket kínáló egészséges társadalmat előmozdító valamennyi uniós szakpolitikának egy, az egészséges életmódon alapuló megközelítésre kell épülnie. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában.

    Indokolás

    i.

    Számos környezetvédelmi politika nemcsak egyes polgárokat, hanem helyi közösségeket is megcéloz. ii. A Covid19-világjárvány miatt előállt helyzetre tekintettel nagyobb hangsúlyt kell helyezni az egészséggel kapcsolatos dimenzióra. Alapvető jelentősége miatt ki kell emelni az egészség és a környezet közötti kapcsolatot is. A helyi és regionális önkormányzatok közösségeikben észlelhetik a környezetvédelmi politikáknak az egészségre és a jólétre gyakorolt hatásait. iii. Az ökoszisztéma-szolgáltatások fogalma az egészséges környezettel is összefügg.

    3. módosítás

    2. cikk (2) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat kiemelt tematikus célkitűzése a következő:

    A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat kiemelt tematikus célkitűzése a következő:

    a)

    az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozatos és visszafordíthatatlan csökkentése, illetve az ilyen gázok természetes vagy más úton történő elnyelésének növelése az Unióban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése és a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása érdekében az (EU)…/… rendeletben meghatározottak szerint;

    a)

    az üvegházhatású gázok kibocsátásának folyamatos és visszafordíthatatlan csökkentése, illetve az ilyen gázok természetes vagy más úton történő elnyelésének növelése, valamint a CO2-kibocsátások csökkentéséhez uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten hozzájáruló zöld beruházások indítása az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése és a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása érdekében az (EU)…/… rendeletben meghatározottak szerint;

    b)

    folyamatos előrelépés az alkalmazkodóképesség növelése, a reziliencia erősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén;

    b)

    folyamatos igény az előrelépésre – különösen a kiszolgáltatott régiókban és térségekben – az alkalmazkodóképesség növelése, a reziliencia erősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén;

    c)

    előrelépés egy olyan regeneratív növekedési modell felé, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, a gazdasági növekedés függetlenítése az erőforrás-felhasználástól és a környezetkárosodástól, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása;

    c)

    előrelépés egy olyan fenntartható növekedési modell felé, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, a gazdasági növekedés függetlenítése az erőforrás-felhasználástól és a környezetkárosodástól, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása;

    d)

    szennyező anyag-mentességi célkitűzés megvalósítása a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj) megteremtése és a polgárok egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme érdekében;

    d)

    szennyező anyag-mentességi célkitűzés megvalósítása a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj) megteremtése és a polgárok egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme érdekében;

    e)

    a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a természeti tőke – különösen a levegő, a víz, a talaj és az erdők, az édesvíz, a vizes élőhelyek és a tengeri ökoszisztémák – növelése;

    e)

    a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások védelme, megőrzése és helyreállítása a védett területeken és azokon kívül is , valamint a természeti tőke – különösen a levegő, a víz, a talaj és az erdők, az édesvíz, a vizes élőhelyek és a tengeri ökoszisztémák – növelése;

    f)

    a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás és az élelmiszerrendszer területén.

    f)

    a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések csökkentése különféle eszközök, például környezeti hatásvizsgálatok és megfelelő elemzések használatával, illetve a folyamatos horizontális hatásfigyelést és a környezeti teljesítmény folyamatos javítását szolgáló módszerek és eszközök kifejlesztésével , különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás és az élelmiszerrendszer területén.

    Indokolás

    i.

    A légszennyezést nemcsak természetes vagy más úton történő elnyeléssel lehet csökkenteni, hanem zöld és fenntartható beruházásokkal is. ii. Az alkalmazkodóképesség növelése és az éghajlatváltozással szembeni reziliencia erősítése a kiszolgáltatottabb területek, például a part menti térségek számára fontos. Ezért kimondhatjuk, hogy elsősorban regionális és helyi szintű kihívásról van szó. iii. Az f) pontban említett területek (pl. energia, ipar, infrastruktúra) többségén előírás a környezetvédelmi engedélyezési folyamat végrehajtása. Ez bizonyos mértékig képes biztosítani, hogy kialakításuk és működtetésük fenntartható módon történjen. Létfontosságú ezért, hogy legyen egy olyan mechanizmus, amelynek köszönhetően környezeti teljesítményük folyamatosan nyomon követhető és javítható.

    4. módosítás

    3. cikk (1) bekezdés b) pont

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    (1)   A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez a következőkre van szükség:

    (1)   A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez a következőkre van szükség:

    a)

    … …

    a)

    … …

    b)

    a szakpolitikák kidolgozására és végrehajtására vonatkozó integrált megközelítés megerősítése, különösen az alábbiak révén:

    b)

    a szakpolitikák kidolgozására és végrehajtására vonatkozó integrált megközelítés megerősítése, különösen az alábbiak révén:

     

    —

    a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések általános érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben annak érdekében, hogy azok és végrehajtásuk ne sértse a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések egyikét sem;

     

    —

    a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések általános érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben annak érdekében, hogy azok és végrehajtásuk ne sértse a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések egyikét sem;

     

     

    —

    olyan gyakorlatok kidolgozása és tevékenységek végrehajtása, amelyek támogatják a helyi és regionális önkormányzatokat a célkitűzések teljesítésében;

     

     

    —

    az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködés erősítése a környezetvédelmi együttműködés technikai platformja keretében, valamint a párbeszéd és az információmegosztás javításával kapcsolatos lehetőségek megvizsgálása;

     

    —

    a 2014/52/EU és a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásából származó előnyök maximalizálása;

     

    —

    a 2014/52/EU és a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásából származó előnyök maximalizálása;

     

    —

    kitüntetett figyelem a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzések közötti szinergiákra és lehetséges kompromisszumokra annak érdekében, hogy a polgárok táplálkozással, lakhatással és mobilitással kapcsolatos igényeinek biztosítása fenntartható módon, senkiről sem megfeledkezve történjen;

     

    —

    kitüntetett figyelem a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzések közötti szinergiákra és lehetséges kompromisszumokra annak érdekében, hogy a polgárok táplálkozással, lakhatással és mobilitással kapcsolatos igényeinek biztosítása fenntartható módon, senkiről sem megfeledkezve történjen;

     

     

    —

    annak biztosítása, hogy a 2050-re meghatározott, a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt hosszú távú kiemelt célkitűzés elérésének ára ne legyen az adók és az energiaárak emelkedése, és/vagy az európai fogyasztókra és vállalkozásokra háruló szabályozási terhek fokozódása;

     

    —

    a meglévő politikák rendszeres értékelése és hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan, széles körű és olyan eljárásoknak megfelelő konzultációk alapján, amelyek elszámoltathatók, inkluzívak, megalapozottak és egyszerűen végrehajthatók, és amelyek kellően figyelembe veszik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt várható hatásokat;

     

    —

    a meglévő politikák rendszeres értékelése és hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan, széles körű és olyan eljárásoknak megfelelő konzultációk alapján, amelyek elszámoltathatók, inkluzívak, megalapozottak és egyszerűen végrehajthatók, és amelyek kellően figyelembe veszik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt várható hatásokat;

     

     

    —

    azon uniós, nemzeti, helyi és regionális szintű kommunikációs tevékenységek előmozdítása, amelyek célja, hogy különösen a fiatalok körében felhívják a figyelmet a környezetvédelmi politika következetes végrehajtásának jelentőségére és előnyeire, valamint arra, hogy az milyen értéktöbblettel jár a polgárok, a vállalkozások és a bolygó számára. Mindezek célja, hogy erősödjön a felelősségvállalás érzése és valamennyi érdekelt fél nagyobb mértékben vegyen részt a végrehajtást célzó erőfeszítésekben;

    Indokolás

    i.

    A környezetvédelmi együttműködés technikai platformját 2012-ben hozták létre, majd beépítették a 7. környezetvédelmi cselekvési programba. Amint az a platform weboldalán is szerepel, a platformnak a környezetvédelmi cselekvési programba való beépítése szilárd és hosszú távú alapokat biztosított a számára. Tekintettel az együttműködés pozitív tapasztalataira, a fórumnak a 8. környezetvédelmi cselekvési programba történő felvétele természetes lépés lenne, amely garantálná e fórum fennmaradását. ii. A kommunikációt tovább kell fejleszteni, és a helyi és regionális önkormányzatoknak ebben fontos szerepe lehet.

    5. módosítás

    3. cikk (1) bekezdés d) pont

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    az állami és magánforrásokból – többek között az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló alapokból és eszközökből – finanszírozott fenntartható beruházások mobilizálása az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten;

    az állami és magánforrásokból – többek között az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló alapokból és eszközökből – finanszírozott fenntartható beruházások mobilizálása az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten , biztosítva a megfelelő szinergiákat, valamint ezzel párhuzamosan azt is, hogy elegendő beruházás legyen irányítható arra a szintre, ahol a leginkább szükség van rá, illetve ahol kivitelezése a leghatékonyabb. Ezáltal biztosítható, hogy a helyi és regionális közösségek rendelkezzenek a megfelelő forrásokkal a helyi szintű végrehajtáshoz ;

    Indokolás

    A környezetvédelmi politikák végrehajtása sok esetben a helyi és regionális önkormányzatok határozott részvételével történik. Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy megfelelő források álljanak a helyi és regionális közösségek rendelkezésére. Még azokban az esetekben is, ahol a szakpolitikák végrehajtásáért a nemzeti hatóságok felelősek, azok közvetlen és közvetett helyi szintű hatásait gyakran helyi és regionális szinten kezelik.

    6. módosítás

    3. cikk (1) bekezdés e) pont

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetése uniós és nemzeti szinten, a piaci alapú eszközök és a zöld költségvetés-tervezési eszközök – köztük a társadalmilag igazságos átállás biztosításához szükséges eszközök – lehető legjobb kihasználása, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó standard számviteli gyakorlatok kidolgozásában;

    a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetése uniós és nemzeti szinten, a piaci alapú eszközök és a zöld költségvetés-tervezési eszközök lehető legjobb kihasználása, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó standard számviteli gyakorlatok kidolgozásában , és ezzel párhuzamosan valamennyi régió, város és település társadalmilag igazságos átállásának biztosítása ;

    Indokolás

    A társadalmilag igazságos átállás elvét nemcsak a zöld költségvetés-tervezési eszközök, hanem valamennyi eszköz végrehajtása kapcsán és az EU valamennyi régiója, városa és települése vonatkozásában is alkalmazni kell.

    7. módosítás

    3. cikk (1) bekezdés f) pont

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    annak biztosítása, hogy a környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése révén;

    annak biztosítása, hogy a környezetvédelmi politikák és intézkedések uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten is a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése révén; továbbá a tudományos ismeretek folyamatos bővítésének előmozdítása olyan mutatók alapján, amelyek regionális szinten is összehasonlíthatók, segítve ezzel a tájékozott döntéshozatalt;

    Indokolás

    A javasolt módosítás hangsúlyozza, hogy valamennyi szintnek kritikus fontosságú szerepe van, és célja a 8. környezetvédelmi cselekvési program átfogó célkitűzései felé történő előrehaladás minden szintű felmérését szolgáló kapacitások erősítése, ideértve a regionális szintű mutatókat is.

    8. módosítás

    3. cikk (1) bekezdés – új, h) pont beillesztése a g) pont után

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    —

    h)

    a helyi és regionális önkormányzatok teljeskörű részvételének és a velük való együttműködésnek a garantálása a környezetvédelmi politikai döntéshozatal valamennyi vetülete kapcsán, együttműködésen és többszintű kormányzáson alapuló megközelítés révén;

    Indokolás

    A javasolt módosítás várhatóan elősegíti a szakpolitika alaposabb kidolgozását és határozottabb végrehajtását.

    9. módosítás

    A 3. cikk (1) bekezdése az i) pont után új j) ponttal egészül ki.

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    —

    j)

    a 8. környezetvédelmi cselekvési program helyi és regionális szintű előnyeinek népszerűsítése az uniós környezetvédelmi politika hatékony és eredményes végrehajtásának alapvető részeként, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatára szolgáló eszközben meghatározottak szerint;

    Indokolás

    A környezetvédelmi politikák végrehajtási arányának növelése érdekében fontos kommunikálni és népszerűsíteni a 8. környezetvédelmi cselekvési program előnyeit.

    10. módosítás

    3. cikk (2) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, valamint ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között a városi és vidéki területeken .

    A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, valamint ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között. Az EU olyan holisztikus, helyi alapú és területorientált megközelítést fog előnyben részesíteni, amely figyelembe veszi a közösségek valamennyi típusának – például a városi és vidéki, valamint a part menti, hegyvidéki, szigeti, szigetcsoporti és legkülső területeknek – a sajátos kihívásait és erősségeit. Ez a megközelítés szem előtt tartja az egyes közösségek és a környező területek, különösen a városi területek és a hozzájuk kapcsolódó térségek közötti kölcsönhatásokat.

    Indokolás

    Az EU-ban a helyi és regionális önkormányzatok sokfélék, és minden típusuknak megvannak a maga kihívásai és erősségei. A környezetvédelmi politikák gyakran határozott területi dimenzióval rendelkeznek, amelyet a helyi sajátosságokhoz kell igazítani. A 7. környezetvédelmi cselekvési program elsősorban a városi dimenzióra összpontosít. A 8. környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó javaslat csak a városi és vidéki területeket említi. Az uniós közösségek gazdag sokféleségének központi szerepet kell kapnia az uniós környezetvédelmi politikák hatékony végrehajtásában.

    11. módosítás

    4. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    (1)   A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával – rendszeresen értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket.

    (1)   A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával – rendszeresen értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, a tagállamokban és uniós szinten rendelkezésre álló – különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai statisztikai rendszer által kezelt – adatokra építve. A szóban forgó értékelés nem érinti a környezetvédelmi és éghajlat-politikára vonatkozó már meglévő nyomonkövetési, jelentéstételi és irányítási kereteket és gyakorlatokat.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, a tagállamokban és uniós szinten rendelkezésre álló – különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai statisztikai rendszer által kezelt – adatokra építve. A szóban forgó értékelés nem érinti a környezetvédelmi és éghajlat-politikára vonatkozó már meglévő nyomonkövetési, jelentéstételi és irányítási kereteket és gyakorlatokat.

    (3)   Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatni fogja a Bizottságot az adatok és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:

    (3)   Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatni fogja a Bizottságot az adatok és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:

    a)

    bizonyítékok és adatok gyűjtése, feldolgozása és jelentése modern digitális eszközök segítségével;

    a)

    bizonyítékok és adatok gyűjtése, feldolgozása és jelentése modern digitális eszközök segítségével;

    b)

    a nyomon követéssel kapcsolatos releváns adathiányok megszüntetésének elősegítése;

    b)

    a nyomon követéssel kapcsolatos releváns adathiányok megszüntetésének elősegítése;

    c)

    szakpolitikai szempontból releváns és rendszerszintű elemzések készítése, valamint hozzájárulás a szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtásához;

    c)

    szakpolitikai szempontból releváns és rendszerszintű elemzések készítése, valamint hozzájárulás a szakpolitikai célkitűzések uniós, nemzeti , regionális és helyi szintű végrehajtásához;

    d)

    a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokra vonatkozó adatok integrálása, és az egyéb rendelkezésre álló – például a Kopernikusz által szolgáltatott – adatok maradéktalan kiaknázása;

    d)

    a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokra vonatkozó adatok integrálása, és az egyéb rendelkezésre álló – például a Kopernikusz által szolgáltatott – adatok maradéktalan kiaknázása;

    e)

    az adatokhoz való hozzáférés további javítása az uniós programokon keresztül;

    e)

    az adatokhoz való hozzáférés további javítása az uniós programokon keresztül;

    f)

    az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása;

    f)

    az adatok rendelkezésre állásának és interoperabilitásának javítása helyi és regionális szinten;

    g)

    a civil társadalom, a hatóságok, a polgárok, a szociális partnerek és a magánszektor támogatása az éghajlati és környezeti kockázatok azonosításában, valamint az azok megelőzésére, enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló lépések meghozatalában, továbbá a tudásbeli hiányosságok megszüntetésében való szerepvállalásuk támogatása.

    g)

    az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása;

     

    h)

    a civil társadalom, a nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságok, a polgárok, a szociális partnerek és a magánszektor támogatása az éghajlati és környezeti kockázatok azonosításában, valamint az azok megelőzésére, enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló lépések meghozatalában, továbbá a tudásbeli hiányosságok megszüntetésében való szerepvállalásuk támogatása.

    i)

    pozitív környezeti kapcsolatok előmozdítása a városi, városkörnyéki és vidéki térségek között, összhangban a 11. fenntartható fejlődési céllal (fenntartható városok és közösségek).

    (4)   A Bizottság rendszeresen megvizsgálja az adatok és ismeretek iránti uniós és nemzeti szintű igényeket, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség (3) bekezdésben említett feladatok ellátásával összefüggő kapacitását.

    (4)   A Bizottság rendszeresen megvizsgálja az adatok és ismeretek iránti uniós és nemzeti , illetve adott esetben regionális és helyi szintű igényeket, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség (3) bekezdésben említett feladatok ellátásával összefüggő kapacitását.

    Indokolás

    A helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak a környezetvédelmi politika helyi szintű végrehajtásában. Az új nyomonkövetési keret létrehozásakor figyelembe kell venni ezeket a szinteket, és adatokat kell szolgáltatni a helyi és regionális közösségekben történő végrehajtás támogatása céljából.

    II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

    1.

    		 örömmel fogadja a 8. környezetvédelmi cselekvési programot, amely stratégiai megközelítést határoz meg 2030 viszonylatában a környezetvédelmi és az éghajlat-politikák számára, és fenntart egy 2050-ig teljesítendő hosszú távú jövőképet is azzal a céllal, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül biztosítsuk, hangsúlyt helyezve a jobb végrehajtásra és monitoringra;

    2.

    		 kéri, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program fontos kiegészítője legyen az európai zöld megállapodásnak, és hosszú távú orientációja és környezetvédelmi kiemelt célkitűzései révén támogassa az EU-ban a zöld helyreállítást;

    3.

    		 kéri, hogy azt, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program a korábbi hasonló programokkal ellentétben nem tartalmaz intézkedéseket, ne tekintsék követendő példának a jövőbeli környezetvédelmi cselekvési programok kidolgozása során; hangsúlyozza, hogy a zöld megállapodás csak 2024-ig irányoz elő intézkedéseket a 2030-ig érvényes 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt céljai vonatkozásában; kéri ennek kapcsán, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési programban pontosítsák, miként kell a cselekvési program félidős felülvizsgálata során új intézkedéseket meghatározni a program kiemelt céljainak elérése érdekében;

    4.

    		 üdvözli, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program kulcsfontosságú prioritásként határozta meg a hatékonyabb és eredményesebb végrehajtást. Ehhez megfelelő eszközök és források rendelkezésre bocsátását, valamint innovatív megközelítéseket szorgalmaz, amelyeknek köszönhetően a helyi és regionális önkormányzatok testre szabott megoldásokat kínálhatnak, javítva a környezetvédelmi politikák helyi szintű végrehajtását;

    5.

    		 hangsúlyozza, hogy a végrehajtási problémák nem oldhatóak meg csak azzal, hogy még több jogszabályt fogadunk el. Támogatási mechanizmusok, új megközelítések és innovációk is szükségesek a célértékek és szabványok eléréséhez;

    6.

    		 rámutat az Európai Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága környezetvédelmi együttműködést célzó technikai platformja pozitív szerepére, valamint arra, hogy a platformnak a 7. környezetvédelmi cselekvési programba való beépítése szilárd és hosszú távú alapokat biztosított a számára. Kéri, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program fejlessze tovább az ENVE szakbizottság és a Környezetvédelmi Főigazgatóság által létrehozott környezetvédelmi együttműködés technikai platformját a párbeszéd ösztönzése, valamint annak érdekében, hogy információt gyűjtsön az uniós környezetvédelmi jogszabályok alkalmazása kapcsán a helyi és regionális szint előtt álló kihívásokról és az általuk alkalmazott megoldásokról;

    7.

    		 a végrehajtás javítása érdekében kéri, hogy a digitális és adattechnológiákban rejlő lehetőségeket kiaknázva erősítsék meg a környezetvédelmi tudásalapot, valamint hogy fokozzák a természetalapú megoldások és a társadalmi innováció használatát;

    8.

    		 hangsúlyozza, hogy a hagyományos ágazati környezetvédelmi politika jórészt eredménytelen, ezért a környezetvédelmi politika megerősítése érdekében a 8. környezetvédelmi cselekvési programnak integrált megközelítést kell kialakítania, kezelnie kell a környezeti kihívások sokrétűségét, valamint szinergiákat kell teremtenie, és biztosítania kell az alábbiak összhangját:

    a)

    a különböző környezetvédelmi, energiaügyi és éghajlatváltozási szakpolitikák ambíciói, menetrendjei, végrehajtási eljárásai és eszközei,

    b)

    az EU környezetvédelmi jogszabályainak és forrásokra irányuló szakpolitikáinak ambíciói és a határértékek menetrendje;

    9.

    		 rámutat arra, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program nincs összhangban a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret elfogadásával, és megismétli, hogy a jövőbeli környezetvédelmi cselekvési programokra vonatkozó döntéshozatali eljárást össze kell hangolni a többéves pénzügyi keret időkeretével;

    10.

    		 megjegyzi, hogy a kitűzött célok eléréséhez elengedhetetlen a környezet állapotára vonatkozó adatok hatékony gyűjtése, feldolgozása és hasznosítása. Ez azonban még mindig igen változó mértékben, gyakran kezdetlegesen és túl sok emberi munkával valósul meg, különösen helyi és regionális szinten. Ezért az RB hangsúlyozza, hogy EU-szerte fejlesztési tevékenységekre és beruházásokra van szükség a szükséges adatfeldolgozás egységes végrehajtása érdekében, hangsúlyt fektetve a kompatibilitásra és kiaknázva az automatizált adatáramlást és a nyílt interfészeket;

    11.

    		 úgy véli, hogy a „ne árts” elv, amellett, hogy az egészséges élet egyik megközelítése, a szakpolitikai integráció és összhang biztosítása érdekében irányt is kell, hogy mutasson a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek számára;

    12.

    		 kéri a környezetvédelmi és éghajlat-politikáknak, illetve a körforgásos gazdaság kialakítását lehetővé tevő politikáknak az EU költségvetési, gazdasági és szociális célú fellépéseibe történő maradéktalan beépítését, valamint emlékeztet arra, hogy a zöld helyreállítással kapcsolatos törekvések során figyelembe kell venni a területi egyenlőtlenségeket és kihívásokat, illetve biztosítani kell, hogy egyetlen közösség se maradjon le;

    13.

    		 ismételten holisztikus helyalapú vagy területre koncentráló megközelítést ajánl, mert ez a legjobb módja a mindenki számára elérhető egészséges élet megvalósításának az adott hely vagy terület tulajdonságai és biokulturális sokszínűsége tükrében;

    14.

    		 üdvözli az európai zöld megállapodáson alapuló helyreállítási stratégia melletti elkötelezettséget, és megismétli azt az álláspontját, amely szerint a környezetvédelmi, éghajlatváltozási és az áttérésekkel kapcsolatos kihívásokhoz minden kormányzati szinten jelentős zöld és kék beruházások és innovációk szükségesek;

    15.

    		 ambiciózus beruházásokat szorgalmaz a legfontosabb zöld ágazatokban (például a megújuló energiával kapcsolatos projektek, a körforgásos gazdaság vagy a környezetbarát szállítási módokra való átállás terén), amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy szolidaritáson alapuló, méltányos, inkluzív és fenntartható társadalomban javítsuk az ellenálló képességet, növekedést generáljunk és munkahelyeket teremtsünk. Rámutat, hogy ezek a beruházások sokféle előnnyel járnak a gazdaság számára, valamint az emberek egészsége és jólléte terén is. A helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszhatnak a helyreállításban, és adott esetben be kell őket vonni e beruházások megtervezésébe és végrehajtásába;

    16.

    		 rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra döntő szerep hárul abban, hogy a polgárokat, a vállalkozásokat, a kutatóközpontokat, a tudományos és egyetemi köröket és a helyi érdekelt feleket bevonják a környezetvédelmi politikák kidolgozásába és végrehajtásába;

    17.

    		 jól működő többszintű kormányzási keretet szorgalmaz, és arra ösztönzi a kormányzás valamennyi szintjét, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtása érdekében mozdítsák elő a közigazgatások, régiók, települések közötti és határokon átnyúló együttműködést;

    18.

    		 rámutat arra, hogy több kutatásra, adatra és ismeretre van szükség ahhoz, hogy a különböző helyi és regionális közösségekben kezelhessék a konkrét környezeti kihívásokat és ki tudják használni a lehetőségeket, figyelembe véve a vidék elnéptelenedését, a lakosság elöregedését és a régiók közötti különbségeket. Hangsúlyozza továbbá, hogy ezeknek az adatoknak és ismereteknek nyilvánosan hozzáférhetőeknek és könnyen elérhetőeknek kell lenniük;

    19.

    		 rámutat arra, hogy több helyi szintű adatra van szükség, köztük olyanokra, amelyek közvetlenül a zöld projekteket fejlesztő polgároktól vagy magánszervezetektől származnak (pl. talaj, víz, madármegfigyelés, élőhelyek stb.). Együttműködést szorgalmaz tehát az Európai Bizottság és a helyi és regionális önkormányzatok között az ilyen helyi adatok megszerzése érdekében, amire mindenképpen szükség van a környezetvédelmi cselekvési program jobb végrehajtásához;

    20.

    		 támogatja egy új nyomonkövetési keret létrehozását, amely kellően figyelembe veszi a meglévő kereteket, mint amilyen például a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata. Kiáll amellett, hogy az RB-t és a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni a kulcsfontosságú mutatók meghatározását célzó konzultációs folyamatba, biztosítandó a helyi és regionális dimenzió megfelelő figyelembevételét;

    21.

    		 folyamatos erőfeszítéseket szorgalmaz a környezetvédelmi nyomon követés (pl. biológiai sokféleség, zéró szennyezés, toxikus anyagoktól mentes környezet, egy felülvizsgált körforgásos gazdaság) megerősítése érdekében, összekapcsolva azt horizontális nyomonkövetési eszközökkel (pl. fenntartható fejlesztési célokkal, reziliencia-eredménytáblával stb.), valamint kiemelt mutatókat dolgozva ki (pl. a körforgásos gazdaságra, az éghajlatra és az energiára, a toxikus anyagoktól mentes környezetre, a biológiai sokféleségre, a zéró szennyezésre, a környezeti terhelésre, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatára – végrehajtási mutatók – stb. vonatkozóan) olyan általános elvek alapján, mint a minőségbiztosítás, az egyensúly, az alkalmazhatóság, a prioritások meghatározása, a rugalmasság, a határidők és a rendszeresség;

    22.

    		 kéri, hogy az új nyomonkövetési keret a lehető legnagyobb mértékben építsen a környezetvédelmi politika, illetve az energiaunió és a klímavédelem irányítási rendszere kapcsán meglévő nyomonkövetési eszközökre és mutatókra, továbbá a párhuzamos munkavégzés elkerülése és az adminisztratív terhek alacsony szinten tartása érdekében egyesítse a szakterület-specifikus jelentéstételi követelményeket;

    23.

    		 rámutat, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtását fel lehet gyorsítani olyan kezdeményezésekkel, mint a Zöld város megállapodás vagy a környezetbarátabb városok európai éve 2022-ben és a városfejlesztési menetrend, valamint olyan önkéntes fellépésekkel, mint a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége és a városi mobilitási megfigyelőközpont. Ezeket tehát még jobban népszerűsíteni és támogatni kell;

    24.

    		 támogatja a környezetvédelmi oktatásra és az ifjúsági projektekre irányuló erőfeszítések fokozását a környezettudatosság növelése érdekében;

    25.

    		 leszögezi, hogy számos környezetvédelmi politika teljeskörű végrehajtása csak akkor valósítható meg, ha a polgárok mindennapi tevékenységeik során teljes mértékben elköteleződnek iránta;

    26.

    		 megjegyzi, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a városi területek és a vidéki szereplők közötti kapcsolatokra, valamint arra, hogy az olyan földrajzi területek, mint a hegyvidékek, a szigetek, a part menti övezetek, a legkülső régiók stb. hihetetlen potenciállal rendelkeznek a zöld beruházások (pl. megújuló energiával kapcsolatos projektek) fejlesztése tekintetében;

    27.

    		 rámutat a sérülékeny, köztük a szénorientált és karbonintenzív régiók kötelezettségvállalásaira, valamint a legkülső régiók elkötelezettségére a dekarbonizáció 2040-ig történő megvalósítása iránt. Kéri ezért e régiók arra irányuló erőfeszítéseinek támogatását, hogy felgyorsítsák globális változtatási stratégiáikat, lehetővé téve, hogy az ő kísérleti terepként való közreműködésükkel feltárhassuk azokat a nehézségeket, amelyekkel foglalkozni kell az e területen kitűzött célok elérése érdekében;

    28.

    		 egyetért a környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó javaslat (19) preambulumbekezdésével, amely kimondja, hogy annak céljait a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani. A jelek szerint a javaslat a jelenlegi formájában nem vet fel kérdéseket a szubszidiaritás elvének való megfelelőség tekintetében, és az arányosság elvének való megfelelés sem kérdéses;

    29.

    		 támogatja az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítására vonatkozó uniós rendszer megerősítését és az Aarhusi Egyezmény javasolt módosításait (1); hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésre, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítására vonatkozó uniós rendszert; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mozdítsa elő a párbeszédet az RB-vel és a helyi és regionális önkormányzatokkal annak biztosítása érdekében, hogy a helyi közösségek hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz való jogot garantáló megfelelő csatornákhoz, és teljes mértékben hozzájárulhassanak az uniós környezetvédelmi politika végrehajtásának javításához;

    30.

    		 javasolja, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a környezetvédelmi együttműködés technikai platformján belül létrehozzák a platform „követeinek” hálózatát. Ennek köszönhetően a környezetvédelmi jogszabályok valamennyi kormányzati szinten történő végrehajtása olyan formában lenne előmozdítható, amely összeegyeztethető a már folyamatban lévő törekvésekkel és kiegészíti azokat – például a technikai segítségnyújtás és információcsere eszközét (TAIEX), a partnerségi eszközt, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatát (EIR), a Zöld város megállapodást és a Natura 2000 biogeográfiai folyamatot.

    Kelt Brüsszelben, 2021. február 5-én.

    a Régiók Európai Bizottsága elnöke

    Apostolos TZITZIKOSTAS

    (1)  Kapcsolódó dokumentumok és további információ az alábbi sajtótájékoztatóban: https://ec.europa.eu/environment/news/commission-proposes-improve-public-scrutiny-eu-acts-related-environment-2020-10-14_en.

    Top