Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

(COM(2020) 642 final – 2020/0289 (COD))

(2021/C 123/10)

Előadó:	Arnaud SCHWARTZ
Társelőadó:	Isabel CAÑO AGUILAR

Felkérés:	Európai Parlament, 2020.10.19. Tanács, 2020.10.20.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (1) bekezdése és 304. cikke
Elnökségi határozat:	2020.10.28.
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.1.11.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.1.27.
Plenáris ülés száma:	557.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	254/2/7

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB üdvözli az aarhusi rendeletben (1) foglalt belső felülvizsgálati mechanizmus megerősítésére irányuló európai bizottsági javaslatot (2), és értékeli az abban rejlő lehetőségeket.

1.2

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság közleményében meghatározott négy kiemelt intézkedést, nevezetesen a tagállamok azon kötelezettségét, hogy teljes mértékben és helyesen ültessék át az Unió másodlagos jogából eredő, az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatos követelményeket; azt az igényt, hogy a társjogalkotók az igazságszolgáltatáshoz való jogról szóló rendelkezéseket építsenek be a környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó új és felülvizsgált uniós jogszabályokba; azt, hogy a tagállamoknak felül kell vizsgálniuk azokat a saját nemzeti jogszabályi és szabályozási rendelkezéseiket, amelyek akadályozzák vagy aláássák az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesülését; illetve a nemzeti bíróságoknak azt a kötelezettségét, hogy az uniós jognak megfelelően garantálják az egyének és a nem kormányzati szervezetek hatékony jogorvoslathoz való jogát.

1.3

Mindazonáltal az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy javaslata olyan kiskapukat tartalmaz, amelyeket az intézmények felhasználhatnak az elszámoltathatóság elkerülése érdekében.

1.4

Így például az EGSZB nem támogatja az Európai Bizottságnak a „tagállami átültető intézkedéseket” maguk után vonó uniós jogi aktusok kizárására irányuló javaslatát, mivel fennáll annak a valós lehetősége, hogy egy ilyen kizárás révén az Európai Bizottság javaslata teljesen vagy részben hatástalanná válna.

1.5

Az EGSZB azt is aggasztónak találja, hogy ha a civil társadalmi szervezetek számára csak a végrehajtási intézkedések elfogadása után teszik lehetővé, hogy felülvizsgálatot végezzenek, akkor számos – ha nem a legtöbb – uniós aktus és mulasztás elkerülhetné a belső felülvizsgálatot.

1.6

Az Európai Bizottság által kifejtett érvek ellenére az EGSZB megjegyzi, hogy a jogilag nem kötelező erejű uniós jogi aktusok jelentős hatást gyakorolhatnak mind az uniós jogszabályok végrehajtására, mind azoknak az Európai Unió Bírósága (EUB) általi értelmezésére.

1.7

A szociális partnerek környezetvédelmi kérdésekben kulcsszereplők, ezért az EGSZB sürgeti, hogy az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében egyértelműen ismerjék el őket.

1.8

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az új rendeletnek lehetővé kell tennie az állami támogatásokról szóló európai bizottsági határozatok belső felülvizsgálatát.

1.9

Az EGSZB úgy véli, hogy a civil társadalmi szervezetek többletterhekkel (például további költségekkel vagy bürokratikus intézkedésekkel) szembeni védelmét mind nemzeti, mind uniós szinten megfelelően biztosítani kell annak érdekében, hogy a bírósági felülvizsgálat a gyakorlatban is hozzáférhető legyen.

2.   Háttér-információk

2.1   Dióhéjban az Aarhusi Egyezményről és az Európai Bizottság jogalkotási javaslatáról

2.1.1

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) által kidolgozott, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményt („Aarhusi Egyezmény”) 1998. június 25-én fogadták el (3). Az egyezmény számos jogot állapít meg a nyilvánosság (egyének és szervezeteik) számára a környezet tekintetében. Az egyezmény három pillérből áll: — mindenki arra vonatkozó joga, hogy a közigazgatási szervek birtokában lévő környezeti információkról tájékoztatást kapjon („a környezeti információkhoz való hozzáférés”). Ez tartalmazhat a környezet állapotára, illetve a végrehajtott politikákra vagy intézkedésekre, valamint az emberi egészség és biztonság állapotára vonatkozó információkat is, amennyiben a környezeti állapot ezt befolyásolhatja. A kérelmezők jogosultak a kérelmüktől számított egy hónapon belül megkapni ezeket az információkat, anélkül, hogy kérelmüket meg kellene indokolniuk. Ezenkívül – az egyezmény értelmében – a közigazgatási szervek kötelesek aktívan terjeszteni a birtokukban lévő környezeti információkat; — a környezeti döntéshozatalban való részvétel joga. A közigazgatási szerveknek intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a nyilvánosság és a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek például a környezetet érintő projektekre vonatkozó javaslatokra vagy a környezettel kapcsolatos tervekre és programokra vonatkozóan észrevételeket tehessenek, és hogy ezeket az észrevételeket megfelelően figyelembe vegyék a döntéshozatal során. Emellett a közigazgatási szerveknek tájékoztatást kell nyújtaniuk a végső döntésekről és azok okairól („a nyilvánosság részvétele a környezeti döntéshozatalban”); — a felülvizsgálati eljáráshoz való jog a fent említett két jog vagy általában a környezetvédelmi jogszabályok tiszteletben tartása nélkül hozott állami döntések megtámadására („az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés”).

2.1.2

Az EU az Aarhusi Egyezmény részes fele. A 2006-ban elfogadott aarhusi rendelet (4) hozzájárul az egyezményből az uniós intézmények és szervek számára fakadó kötelezettségek végrehajtásához.

2.1.3

Az Európai Bizottság az európai zöld megállapodásról szóló közleményében (5) kötelezettséget vállalt arra, hogy „fontolóra fogja venni az aarhusi rendelet felülvizsgálatát, hogy azok a polgárok és nem kormányzati szervezetek, amelyek kétségbe vonják valamely környezeti hatással bíró határozat jogszerűségét, jobban érvényesíteni tudják az uniós szintű közigazgatási és bírósági felülvizsgálathoz fűződő jogukat”, valamint hogy „lépéseket fog tenni annak érdekében is, hogy valamennyi tagállamban javuljanak a nemzeti bíróságok előtti igazságszolgáltatáshoz való joguk érvényesítésének lehetőségei”.

2.1.4

Az Európai Bizottság 2020. október 14-én jogalkotási javaslatot fogadott el az aarhusi rendelet módosításáról (6), amelynek megfogalmazott célja „az Aarhusi Egyezmény végrehajtásának javítása” és „a nem kormányzati szervezetek érdekében létrehozott” belső felülvizsgálati mechanizmus felülvizsgálata „az uniós intézmények és szervek igazgatási aktusaira és mulasztásaira tekintettel”.

2.1.5

Az Európai Bizottság javaslatában – az EUB-nak az Aarhusi Egyezmény uniós jogrendben érvényes relevanciájával kapcsolatos ítéletei alapján – hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi jog területén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez kapcsolódó bírósági és közigazgatási eljárások „elvben” a tagállamok joga alá tartoznak. Ezért a közigazgatási és bírósági felülvizsgálathoz való jog biztosításának bármilyen uniós szintű javítása csak kiegészítheti az uniós környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jognak a tagállamok nemzeti bíróságai szintjén történő biztosítását.

2.1.6

A nemzeti bíróságok az Egyezmény 9. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében az uniós környezetvédelmi jog végrehajtásakor is kötelesek biztosítani az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Ha azonban az érintett nem kormányzati szervezetek nemzeti szinten hiányosságokat tárnak fel az elfogadott közigazgatási eljárásokban, először a tagállam illetékes nemzeti bíróságához kell fordulniuk jogorvoslatért. Ezt követően a nem kormányzati szervezetek az EUMSZ 267. cikkében leírt előzetes döntéshozatali eljárás keretében fordulhatnak az EUB-hoz. Ez az eljárás az uniós intézmények jogi aktusainak érvényességét is érintheti.

2.2   Az európai bizottsági dokumentum lényegi tartalma

2.2.1

Az Európai Bizottság által javasolt módosítások célja elsősorban az, hogy javítsák a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek azon lehetőségeit, hogy az uniós intézményeket felkérjék az aktusok felülvizsgálatára, amennyiben a nem kormányzati szervezetek úgy ítélik meg, hogy azok ellentmondanak a környezetre vonatkozó uniós jogszabályoknak.

2.2.2

Ennek elő kell mozdítania a nyitottságot és az elszámoltathatóságot a környezetvédelem terén, hozzá kell járulnia a nagyobb átláthatósághoz és az EU környezetvédelmi célkitűzéseinek hatékonyabb megvalósításához, és ezáltal elő kell segítenie az európai zöld megállapodás által megkövetelt rendszerszintű társadalmi változások megvalósítását.

2.2.3

A javaslat módosítja az 1367/2006/EK rendeletet, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2006-ban fogadott el, miután az EU 2005-ben ratifikálta az Aarhusi Egyezményt.

2.2.4

2017-ben az egyezmény keretében működő Megfelelési Bizottság megállapította, hogy az EU nem teljesítette a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségeit. Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatával reagálni kíván ezekre a megállapításokra.

2.2.5

A jogalkotási javaslatot egy európai bizottsági közlemény (7) kíséri, amelynek célja a környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése az egyének és a nem kormányzati szervezetek számára az EU tagállamaiban.

2.2.6

A nemzeti hatóságok és a helyi önkormányzatok számos fontos döntést hoznak az EU környezetvédelmi jogszabályainak alkalmazásakor, például amikor engedélyt adnak olyan infrastrukturális projektek vagy ipari létesítmények számára, amelyek szennyezhetik a természetet, a talajt, a levegőt vagy a vizet.

2.2.7

Fontos ezen döntések nyilvánosság általi ellenőrzésének javítása is. Az Európai Bizottság intézkedéseket fog hozni, például a képzés, az információcsere és a kapacitásépítés terén, hogy segítse a tagállamokat rendszereik fejlesztésében, de készen áll arra is, hogy jogi lépéseket tegyen az uniós jog megsértése esetén.

2.3   Következő lépések

2.3.1

Az Európai Bizottság javaslatát most az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell megtárgyalnia és elfogadnia. Az Európai Bizottság konstruktív módon együtt fog működni mindkét intézménnyel, elősegítendő, hogy a felülvizsgált aarhusi rendeletet még az Aarhusi Egyezmény feleinek 2021. októberi találkozója előtt el tudják fogadni.

3.   Általános megjegyzések

3.1

Az EGSZB emlékeztet „Az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása nemzeti szinten az uniós környezetvédelmi jogszabályokat végrehajtó intézkedésekkel kapcsolatosan” című korábbi véleményének következtetéseire (8):

3.1.1

elismeri, hogy az igazságszolgáltatáshoz való jog egész Unióban érvényesülő egységessége elengedhetetlen az egységes piac támogatásához és az uniós jogból származtatható jogok egész Unióban való következetes érvényesítéséhez, továbbá megteremti a szükséges egyértelműséget és jogbiztonságot a piacok és a befektetők számára;

3.1.2

támogatja az Aarhusi Egyezményt és annak az Unió által és az Unióban történő teljes körű végrehajtását. Ezért továbbra is fontos, hogy a felek teljes mértékben elfogadják az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságának – melyet a felek neveznek ki – a megfeleléssel kapcsolatos megállapításait;

3.1.3

tekintve, hogy a környezetvédők jelenleg világszerte sok esetben zaklatásnak és üldöztetésnek vannak kitéve, kéri az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesítésének előmozdításában;

3.1.4

megállapítja, hogy a környezetvédelmi területen működő NGO-kkal és általában a civil társadalommal közösen egy széles körű és ambiciózus megközelítés keretében tisztázni kell, hogyan és milyen területeken javíthatja az Unió az egyezmény végrehajtását és az igazságszolgáltatáshoz való jognak az uniós intézményeken belüli, illetve azok általi biztosítását. Az igazságszolgáltatáshoz való jog uniós intézményeken belüli és azok általi biztosításával kapcsolatos párhuzamos és kiegészítő megközelítést, illetve a kapcsolódó iránymutatást és a megvalósítási tevékenységeket is meg kell vizsgálni.

3.2

Az EGSZB emlékeztet az Uniós intézkedések a környezetvédelmi megfelelés és irányítás javítására című véleményben foglalt azon álláspontjára is (9), hogy a jelenlegi hiányosságok aláássák a polgároknak az uniós jogszabályok hatékonyságába vetett bizalmát, ezért arra kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy a környezetvédelmi irányítás és a vonatkozó jogszabályok végrehajtásának nyomon követése érdekében teremtsék elő a további személyzet felvételéhez szükséges jelentős forrásokat.

3.3

Az EGSZB, hivatkozva a Hogyan játszhat a civil társadalom konstruktívabb szerepet a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásában című véleményére (10), ismét kéri az Európai Bizottságot, hogy:

3.3.1

tegyen erőfeszítéseket a civil társadalom igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének javításáért, hogy például a civil szervezeteknek jogában álljon a Bírósághoz fordulni, és szakosodott bíráik és ügyészeik legyenek uniós, nemzeti és helyi szinten;

3.3.2

tegye lehetővé az egyének számára, hogy közvetlenül a Bírósághoz forduljanak – ahogy az az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) esetében lehetséges –, amikor az uniós jog nemzeti jogba történő átültetése a kérdés, és a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerültek;

3.3.3

fontolja meg egy, a környezetvédelmi jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás bevezetését, amelyet a tagállamoknak követniük kell, és amelynek alapján – szükséghelyzetek kivételével – a munkát az elsőfokú bíróság döntéséig fel kell függeszteni abban az esetben, ha azonnali környezetkárosítás fenyeget;

3.3.4

hozzon létre megfelelő mechanizmust annak érdekében, hogy a környezeti károk okozása miatt befizetett büntetéseket a környezetvédelem támogatását célzó intézkedésekre fordítsák.

4.   Részletes megjegyzések

4.1

Az EGSZB üdvözli az aarhusi rendeletben foglalt belső felülvizsgálati mechanizmus megerősítésére irányuló európai bizottsági javaslatot, és értékeli az abban rejlő lehetőségeket.

4.2

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság közleményében meghatározott négy kiemelt intézkedést, nevezetesen a tagállamok azon kötelezettségét, hogy teljes mértékben és helyesen ültessék át az Unió másodlagos jogából eredő, az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatos követelményeket; azt az igényt, hogy a társjogalkotók az igazságszolgáltatáshoz való jogról szóló rendelkezéseket építsenek be a környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó új és felülvizsgált uniós jogszabályokba; azt, hogy a tagállamoknak felül kell vizsgálniuk azokat a saját nemzeti jogszabályi és szabályozási rendelkezéseiket, amelyek akadályozzák vagy aláássák az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesülését; illetve a nemzeti bíróságoknak azt a kötelezettségét, hogy az uniós jognak megfelelően garantálják az egyének és a nem kormányzati szervezetek hatékony jogorvoslathoz való jogát.

4.3

Az EGSZB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések nem helyettesítik a belső felülvizsgálati kérelem révén az EUB-hoz való megfelelő hozzáférést, és nem teszik feleslegessé egy, az igazságszolgáltatáshoz való tagállami szintű hozzáférést szabályozó horizontális irányelv kidolgozását sem.

4.4

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy erősíteni kell az EU környezetvédelmi jogszabályainak tagállami és uniós intézmények általi végrehajtását és betartatását, mivel a Európai zöld megállapodásnak teljesítenie kell célkitűzéseit és ígéreteit.

4.5

Az EGSZB ezért figyelmezteti az Európai Bizottságot arra, hogy ez a javaslat problematikus kiskapukat tartalmaz, amelyeket az intézmények felhasználhatnak az elszámoltathatóság elkerülésére.

4.6

Az EGSZB emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy a civil társadalmi szervezetek – és köztük valamennyi szociális partner is – erős végrehajtási mechanizmusokat kérnek az EU-tól, amelyek lehetővé teszik számukra az uniós intézmények számonkérését, ha nem sikerül elérniük a környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos célokat.

4.7

Az EGSZB úgy véli, hogy megfelelő változtatások nélkül ez a javaslat nem teszi elszámoltathatóvá az uniós intézményeket, és nem biztosítja az EU nemzetközi jogi kötelezettségvállalásainak betartását.

4.8

Az EGSZB nem támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy ki kell zárni azokat az uniós jogi aktusokat, amelyek „tagállami átültető intézkedésekkel” járnak. Fennáll annak tényleges veszélye, hogy ez a kizárás teljesen hatástalanná vagy kevésbé hatékonnyá teheti az Európai Bizottság javaslatát.

4.9

Mivel gyakran nem világos, hogy mely uniós jogi aktusok vonnak maguk után végrehajtási intézkedéseket, az EGSZB úgy véli, hogy a késedelem és a jogbizonytalanság elkerülhető lenne, ha a javaslat lehetővé tenné a civil szervezetek számára, hogy ne csak a végrehajtási intézkedések elfogadását követően kérhessék az ilyen jogi aktusok felülvizsgálatát. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javaslat megfogalmazása miatt sok, ha nem a legtöbb uniós eljárás és mulasztás esetében nem kerülhetne sor belső felülvizsgálatra. Az EGSZB e tekintetben hangsúlyozza, hogy az előzetes döntéshozatal lehetőségével a nemzeti bíróságokhoz való hozzáférés nem helyettesíti a belső felülvizsgálati mechanizmushoz való hozzáférést.

4.10

Az EGSZB úgy véli, hogy az igazgatási aktusok meghatározását össze kell hangolni az Európai Unió Bíróságának (EUB) régóta kialakult ítélkezési gyakorlatával, hogy minden „jogilag kötelező érvényű” aktus a belső felülvizsgálati mechanizmus hatálya alá tartozzon, köztük az olyan előkészítő aktusok is, amelyek a rendeletek alapját képezik, és így megfeleljünk az elővigyázatosság elvének, amely a környezetvédelmi jogvitákban alapvető fontosságú.

4.11

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a közigazgatási és bírósági ellenőrzés hatálya alá tartozó igazgatási aktusok meghatározása nem kimerítő, ezért kifejezett pontosításra van szükség abban az értelemben, hogy a környezettel kapcsolatos valamennyi igazgatási aktust meg lehet vizsgálni.

4.12

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a jogilag nem kötelező erejű uniós jogi aktusok jelentős hatást gyakorolhatnak mind az uniós jogszabályok végrehajtására, mind azok EUB általi értelmezésére. Az ilyen típusú jogi aktusokra ezért a belső felülvizsgálati mechanizmusnak is ki kell terjednie.

4.13

Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy a javaslatnak lehetővé kell tennie az állami támogatásokról szóló európai bizottsági határozatok belső felülvizsgálatát. Ahogyan azt az EUB megerősítette (11), az Európai Bizottságnak be kell tartania az uniós környezetvédelmi jogszabályokat az állami támogatási határozatok meghozatalakor. Ezért alapvető fontosságú, hogy e döntéseket a civil szervezetek megtámadhassák, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az Európai Bizottság nem teljesítette ezt a követelményt.

4.14

Az EGSZB úgy véli, hogy a civil társadalmi szervezetek többletterhekkel (például további költségekkel vagy bürokratikus intézkedésekkel) szembeni védelmét mind nemzeti, mind uniós szinten megfelelően biztosítani kell annak érdekében, hogy a bírósági felülvizsgálat a gyakorlatban is hozzáférhető legyen.

4.15

Az aarhusi rendeletnek elő kellene írnia, hogy az EUB belső felülvizsgálati határozatokhoz kapcsolódó bírósági jogorvoslatának ki kell terjednie a határozat érdemi és eljárásbeli jogszerűségére.

4.16

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy koherens szabályozásra van szükség abban az értelemben, hogy a közigazgatási és/vagy bírósági ellenőrzésre vonatkozó eljárási határidők csak akkor alkalmazandók, ha a környezetvédelmi jog által védett jelentős közérdekkel kapcsolatos megtámadott igazgatási aktus tartalma már ismert, és visszafordíthatatlan ökológiai károkról van szó. Erre az olyan gyakorlatok elkerülése érdekében van szükség, amelyek sérthetik az Aarhusi Egyezmény 9. cikkét és ellentétben állhatnak az EUB ítélkezési gyakorlatával (lásd a C-261/18. sz., Bizottság kontra Írország ügyet (12)), és így önkényességhez vezethetnek.

4.17

Végül, de nem utolsósorban, a szociális partnerek környezetvédelmi kérdésekben kulcsszereplők, ezért az EGSZB kéri, hogy az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében egyértelműen ismerjék el őket. Az EGSZB úgy véli, hogy az aarhusi rendelet 11. cikke jelenleg összeegyeztethetetlen az Aarhusi Egyezmény 2. cikkének (5) bekezdésével, és hogy azt úgy kell módosítani, hogy ne korlátozza a civil társadalmi szervezetek igazságszolgáltatáshoz való jogát, úgy rendelkezve, hogy elegendő, ha egy nem kormányzati szervezetnek a környezetvédelem is a céljai közé tartozik.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).

(2)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020PC0642&from=HU.

(3)  Az Aarhusi Egyezmény szövege: https://www.unece.org/fileadmin/DAM/env/pp/documents/cep43hu.pdf.

(4)  1367/2006/EK rendelet.

(5)  Az Európai Bizottság közleménye: Az európai zöld megállapodás – COM(2019) 640 final.

(6)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020PC0642&from=HU.

(7)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0643&from=HU.

(8)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása nemzeti szinten az uniós környezetvédelmi jogszabályokat végrehajtó intézkedésekkel kapcsolatosan (közlemény) (HL C 129., 2018.4.11., 65. o.).

(9)  Az EGSZB véleménye: Intézkedések a környezetvédelmi megfelelés és irányítás javítására (HL C 283., 2018.8.10., 83. o.).

(10)  Az EGSZB véleménye: Hogyan játszhat a civil társadalom konstruktívabb szerepet a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásában? (HL C 47., 2020.2.11., 50. o.).

(11)  C-594/18. P. sz. ügy, Ausztria kontra Bizottság, ECLI:EU:C:2020:742, 42–46. szakasz.

(12)  C-261/18. sz., Európai Bizottság kontra Írország (Derrybrien szélerőműpark) ügy (ECLI:EU:C:2019:955), 80. és 95. pont.