This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52019PC0457
Proposal for a COUNCIL DECISION on the position to be taken on behalf of the European Union in the CETA Joint Committee established under the Comprehensive Economic and Trade Agreement (CETA) between Canada, of the one part, and the European Union and its Member States, of the other part as regards the adoption of a decision setting out the administrative and organisational matters regarding the functioning of the Appellate Tribunal
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) által létrehozott CETA Vegyes Bizottságban a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdéseket meghatározó határozat elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) által létrehozott CETA Vegyes Bizottságban a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdéseket meghatározó határozat elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról
COM/2019/457 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.10.11.
COM(2019) 457 final
2019/0217(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) által létrehozott CETA Vegyes Bizottságban a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdéseket meghatározó határozat elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) által létrehozott CETA Vegyes Bizottságban a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdéseket meghatározó határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
2.1.Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA)
Az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) (a továbbiakban: a megállapodás) célja a kereskedelem és a beruházások liberalizálása és elősegítése, valamint az Európai Unió és Kanada (a továbbiakban: Felek) közötti szorosabb gazdasági kapcsolat előmozdítása. A Felek a megállapodást 2016. október 30-án írták alá és 2017. szeptember 21-e óta ideiglenesen alkalmazzák.
2.2.A CETA Vegyes Bizottság
A CETA Vegyes Bizottság a megállapodás 26.1. cikke alapján jött létre, amely előírja, hogy a CETA Vegyes Bizottság az Európai Unió és Kanada képviselőiből álljon, társelnöke Kanada külkereskedelmi minisztere és az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja, vagy a megfelelő meghatalmazottaik. A CETA Vegyes Bizottság évente egyszer, illetve bármelyik Fél kérésére összeül, és dönt az ülésezési rendjéről, valamint meghatározza napirendjét. A CETA Vegyes Bizottság felel a Felek közötti kereskedelmet és beruházásokat érintő valamennyi kérdésért, továbbá e megállapodás végrehajtásáért és alkalmazásáért. A Felek az e megállapodás végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatos kérdéseket vagy a Felek közötti kereskedelemmel és beruházással kapcsolatos más kérdéseket utalhatják a CETA Vegyes Bizottság elé.
A megállapodás 26.3. cikkével összhangban a CETA Vegyes Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy konszenzussal döntést hozzon valamennyi olyan ügyben, amelyet a megállapodás a hatáskörébe utal. A CETA Vegyes Bizottság által hozott döntések – a szükséges belső követelményekre és eljárások lefolytatásának feltételével – a Felekre nézve kötelezőek, azokat a Felek kötelesek végrehajtani.
A megállapodás 26.2. cikkének (4) bekezdésével összhangban a szakbizottságok, köztük a szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó bizottság, javaslatot tehetnek a CETA Vegyes Bizottság által elfogadandó határozattervezetekre.
A CETA Vegyes Bizottság és a szakbizottságok eljárási szabályzata 1 10. szabályának (2) bekezdésével összhangban az ülések közötti időszakban a CETA Vegyes Bizottság a megállapodás Feleinek erre vonatkozó konszenzusa esetén írásbeli eljárás útján határozatokat, illetve ajánlásokat fogadhat el. E célból a társelnökök írásban eljuttatják a javaslat szövegét a 7. szabálynak megfelelően a CETA Vegyes Bizottság tagjaihoz egy olyan határidő megjelölésével, amelyen belül a tagok közlik a javaslattal kapcsolatos esetleges aggályaikat, illetve módosító indítványaikat. Az elfogadott javaslatokat a határidő lejártát követően a 7. szabály szerint köröztetik, és felveszik őket a következő ülés jegyzőkönyvébe.
2.3.A CETA Vegyes Bizottság tervezett jogi aktusa
A CETA Vegyes Bizottság határozatot fogad el, amely a megállapodás 8.28. cikke (7) bekezdésének megfelelően meghatározza a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdéseket (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus).
Ennélfogva a tervezett jogi aktus célja a megállapodás 8.28. cikke (7) bekezdésének végrehajtása.
A tervezett jogi aktus kötelező lesz a Felekre nézve. A megállapodás 26.3. cikkének (2) bekezdése szerint: „A CETA Vegyes Bizottság által hozott döntések – a szükséges belső követelményekre és eljárások lefolytatásának feltételével – a Felekre nézve kötelezőek, azokat a Felek kötelesek végrehajtani.”
3.Az Unió által képviselendő álláspont
A megállapodás közös értelmező okmánya 6. pontjának f) alpontjában foglaltaknak megfelelően az Európai Unió, annak tagállamai és Kanada megállapodtak arról, hogy haladéktalanul megkezdik az úgynevezett „beruházási igazságszolgáltatási rendszernek” 2 , vagyis a megállapodás beruházási viták rendezésére vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására irányuló további munkát.
A megállapodás 8.28. cikkének (7) bekezdése értelmében: „A CETA Vegyes Bizottság határozatot fogad el, amely meghatározza a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdéseket: a) igazgatási segítség; b) a fellebbezések kezdeményezésére és lebonyolítására vonatkozó eljárások, és adott esetben az ügyeknek az ítélet kiigazítása céljából a Fórumhoz való visszautalására vonatkozó eljárások; c) a Fellebbviteli Fórumban és annak az ügy tárgyalására felállított tanácsában megüresedett hely betöltésére irányuló eljárás; d) a Fellebbviteli Fórum tagjainak javadalmazása; e) a fellebbezések költségeivel kapcsolatos rendelkezések; f) a Fellebbviteli Fórum tagjainak száma; és g) a Fellebbviteli Fórum hatékony működéséhez szükségesnek ítélt bármely más kérdés”.
A megállapodásról szóló közös értelmező okmány 6. pontjának g) alpontja előírja: „A CETA az első olyan megállapodás, amely fellebbviteli mechanizmust tartalmaz. Ez lehetővé teszi a hibák orvosolását és biztosítja az elsőfokú Fórum határozatainak következetességét.” Ezen túlmenően a Bizottság és a Tanács 36. számú nyilatkozata a CETA Unió nevében történő aláírását engedélyező határozat Tanács általi elfogadása alkalmával bekerült a Tanács jegyzőkönyvébe és a következőket tartalmazza: „A CETA 8.28. cikkében előírt fellebbviteli mechanizmust úgy kell kialakítani és tökéletesíteni, hogy az maradéktalanul alkalmas legyen az első fokon hozott határozatok összhangjának biztosítására és ezáltal a jogbiztonsághoz történő hozzájárulásra. Ez különösen az alábbiakat jelenti: A fellebbviteli fórum összetételét úgy kell kialakítani, hogy az a lehető legnagyobb mértékű állandóságot biztosítsa. Elő kell írni, hogy a fellebbviteli fórum minden tagja köteles tájékozódni a fellebbviteli fórum azon részlegei által hozott határozatokról, amelyeknek nem tagja. A fellebbviteli fórumnak képesnek kell lennie „nagytanácsban” eljárni a fontos elvi kérdéseket érintő ügyekben, illetve az olyan ügyekben, amelyek tekintetében a fellebbviteli fórum részlegei eltérő állásponton vannak.” 3 .
A tervezett jogi aktus e kötelezettségvállalásokat a következőkre vonatkozó részletes szabályok meghatározásával hajtja végre: a Fellebbviteli Fórum összetétele és az adminisztratív intézkedések (a tervezett jogi aktus 2. cikke); valamint a fellebbezések lebonyolítása (3. cikk). A tervezett jogi aktus a megállapodás hatálybalépésének napján lép hatályba (4. cikk).
E javaslat illeszkedik a CETA beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerének végrehajtásával kapcsolatos egyéb kezdeményezésekhez. A Bizottság 2018 júniusa óta a Tanács szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó kereskedelempolitikai bizottságának keretében a tagállamokkal, valamint Kanadával együttműködve négy határozattervezetből álló csomagot dolgozott ki a következők tekintetében:
–a megállapodás 8.28. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdéseket meghatározó szabályok;
–a Fórum és a Fellebbviteli Fórum tagjai, valamint a közvetítők által alkalmazandó magatartási kódex a megállapodás 8.44. cikkének (2) bekezdésével összhangban;
–a vitában részt vevő felek általi felhasználásra szánt, közvetítésre vonatkozó szabályok a megállapodás 8.44. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban; valamint
–az értelmezések elfogadására irányuló eljárásra vonatkozó szabályok a megállapodás 8.31. cikkének (3) bekezdésével és 8.44. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban.
Folytatódik a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer végrehajtásának egyéb területein, többek között a Fórum és a Fellebbviteli Fórum tagjainak kiválasztása, kinevezése és díjazása tekintetében végzett munka. Jóllehet a Fórum és a Fellebbviteli Fórum tagjainak járó javadalmazás összege a tagállamok és Kanada között folytatott megbeszélések tárgyát képezi, a Bizottság korábban úgy becsülte, hogy a CETA beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerének éves állandó költségei mintegy 800 000 eurót tennének ki, amelyet Kanada és az EU között egyenlő arányban kell felosztani. 4 Ennélfogva ezen állandó költségeknek az uniós költségvetésre gyakorolt hatása körülbelül évi 400 000 EUR lenne. E költségeket a 2021-re vonatkozó uniós költségvetésben fogják figyelembe venni.
Ezért a megállapodás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében helyénvaló meghatározni a tervezett jogi aktussal kapcsolatban az Unió által a CETA Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontot.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog értelmében nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által elfogadott szabályozás tartalmát” 5 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A CETA Vegyes Bizottságot megállapodás, nevezetesen az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) (a továbbiakban: a megállapodás) hozta létre.
A CETA Vegyes Bizottság által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A megállapodás 26.3. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tervezett jogi aktus a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű lesz a Felekre nézve.
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos.
A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 207. cikkének (3) bekezdése és (4) bekezdésének első albekezdése.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 207. cikkének (3) bekezdése és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
5.A tervezett jogi aktus hiteles nyelvei és kihirdetése
Mivel a CETA Vegyes Bizottság jogi aktusa a beruházók és az államok közötti beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése tekintetében hajtja majd végre a megállapodást, helyénvaló azt a megállapodás 6 valamennyi hiteles nyelvén elfogadni és azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetni.
2019/0217 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) által létrehozott CETA Vegyes Bizottságban a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdéseket meghatározó határozat elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésére, valamint 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az (EU) 2017/37 tanácsi határozat 7 rendelkezik az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) (a továbbiakban: a megállapodás) Európai Unió nevében történő aláírásáról. A megállapodást 2016. október 30-án aláírták.
(2)Az (EU) 2017/38 tanácsi határozat 8 rendelkezik a megállapodás egyes részeinek ideiglenes alkalmazásáról, ideértve a CETA Vegyes Bizottság létrehozását is. A megállapodást 2017. szeptember 21. óta ideiglenesen alkalmazzák.
(3)A megállapodás 26.3. cikke (1) bekezdésének értelmében a CETA Vegyes Bizottság e megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében hatáskörrel rendelkezik arra, hogy döntéseket hozzon valamennyi olyan ügyben, amelyet e megállapodás a hatáskörébe utal.
(4)A megállapodás 26.3. cikke (2) bekezdésének értelmében a CETA Vegyes Bizottság által hozott döntések – a szükséges belső követelményekre és eljárások lefolytatásának feltételével – a Felekre nézve kötelezőek, azokat a Felek kötelesek végrehajtani.
(5)A megállapodás 8.28. cikkének (7) bekezdése értelmében a CETA Vegyes Bizottság határozatot fogad el, amely meghatározza a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdéseket.
(6)Ezért helyénvaló meghatározni az Unió által a CETA Vegyes Bizottságban a CETA Vegyes Bizottság Fellebbviteli Fórumról szóló csatolt határozattervezete alapján képviselendő álláspontot a megállapodás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió által a CETA Vegyes Bizottságban a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdéseket meghatározó határozat elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont a CETA Vegyes Bizottság határozatának az e tanácsi határozathoz csatolt tervezetén alapul.
2. cikk
(1)A CETA Vegyes Bizottság határozatát a megállapodás valamennyi hiteles nyelvén el kell fogadni.
(2)A CETA Vegyes Bizottság által elfogadott határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.10.11.
COM(2019) 457 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) által létrehozott CETA Vegyes Bizottságban a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdéseket meghatározó határozat elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról
CSATOLMÁNY
TERVEZET
A CETA VEGYES BIZOTTSÁG […/2019] HATÁROZATA
(...)
a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdések meghatározásáról
A CETA VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) 26.1. cikkére,
mivel a megállapodás 8.28. cikkének (7) bekezdése értelmében a CETA Vegyes Bizottság határozatot fogad el a Fellebbviteli Fórum működésével kapcsolatos adminisztratív és szervezési kérdések meghatározásáról,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában:
a)érvényesek a megállapodás Első fejezete (Általános fogalommeghatározások és bevezető rendelkezések) 1.1. cikkében (Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások) foglalt fogalommeghatározások;
b)a megállapodás Nyolcadik fejezetének (Beruházás) 8.1. cikkében (Fogalommeghatározások) foglalt fogalommeghatározások; továbbá a következő fogalommeghatározás:
c)„tag”: a megállapodás Nyolcadik fejezetének (Beruházás) F. szakasza (A beruházó és az állam közötti, beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése) szerint létrehozott Fellebbviteli Fórum tagja.
2. cikk
Összetétel és adminisztratív intézkedések
(1)A Fellebbviteli Fórum hat tagból áll, akiket a CETA Vegyes Bizottság nevez ki a sokszínűség és a nemek közötti egyenlőség elveinek szem előtt tartásával. E kinevezés során:
a)a Kanada által javasolt jelöltekből két tagot kell kiválasztani;
b)az Európai Unió által javasolt jelöltekből két tagot kell kiválasztani; valamint
c)Kanada vagy az Európai Unió által javasolt jelöltekből két tagot kell kiválasztani, akik nem lehetnek sem Kanada, sem az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai.
(2)A CETA Vegyes Bizottság dönthet úgy, hogy a tagok számát a három többszörösével növeli. A további tagokat az (1) bekezdésben leírtak szerint nevezik ki.
(3)A tagokat kilencéves időtartamra nevezik ki, amely kinevezés nem újítható meg. Ugyanakkor a megállapodás 8.28. cikkének (3) bekezdése szerint kinevezett első hat személy közül három személy hivatali idejét hatéves időtartamra kell korlátozni. E három személyt sorsolás útján választják ki úgy, hogy az (1) bekezdés a), b), illetve c) pontja szerint kinevezett tagok csoportjaiból egy-egy tagot választanak. Elvileg a Fellebbviteli Fórum valamely tanácsában eljáró tag hivatali ideje lejártakor – kivéve, ha a Fellebbviteli Fórum elnöke a tanács többi tagjával folytatott konzultációt követően másképp nem határoz – továbbra is részt vehet a tanács munkájában az adott tanács eljárásainak lezártáig, és kizárólag e célból folyamatosnak tekintendő tagsága is. A Fellebbviteli Fórum megüresedő álláshelyeit az üresedések sorrendjében töltik be.
(4)A Fellebbviteli Fórum elnöke és alelnöke felelős a szervezési kérdésekért; őket a CETA Vegyes Bizottság elnöke sorsolás útján kétéves időtartamra választja ki a harmadik országbeli állampolgárságú tagok közül. Feladatukat rotációs alapon látják el. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti.
(5)A Fellebbviteli Fórumnak a megállapodás 8.28. cikkének (5) bekezdése szerinti ügyek tárgyalására létrehozott tanácsa három tagból áll, akik közül egyet az (1) bekezdés a) pontja szerint, egy másikat az (1) bekezdés b) pontja szerint, egy további tagot pedig az (1) bekezdés c) pontja szerint neveztek ki. A tanács elnöki tisztjét az (1) bekezdés c) pontja szerint kinevezett tag tölti be.
(6)A Fellebbviteli Fórum elnöke minden esetben rotációs alapon nevezi ki a Fellebbviteli Fórumnak az egyes fellebbezéseket tárgyaló tanácsait alkotó tagjait, biztosítva, hogy a tanácsok összetétele véletlenszerű legyen, és ne legyen előre kiszámítható, ugyanakkor egyenlő esélyt biztosítson valamennyi tagnak tisztsége gyakorlására.
(7)A Fellebbviteli Fórum hat tagból álló tanácsban járhat el, amennyiben valamely tanács előtt folyamatban lévő ügy komoly kérdést vet fel a megállapodás Nyolcadik fejezetének értelmezését vagy alkalmazását illetően. A Fellebbviteli Fórum hat tagból álló tanácsban jár el, amennyiben a vitában részt vevő mindkét fél ezt kéri, vagy ha a tagok többsége úgy dönt, hogy ez kívánatos. A Fellebbviteli Fórum elnöke vezeti a hattagú tanácsot.
(8)A Fellebbviteli Fórum megállapíthatja saját munkarendjét.
(9)A tagok biztosítják, hogy rendelkezésre állnak és képesek ellátni az e határozat és a megállapodás Nyolcadik fejezetének (Beruházás) F. szakasza (A beruházó és az állam közötti, beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése) szerinti feladatokat.
(10)Rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében a tagok havi rendelkezésre állási díjazásban részesülnek, melynek mértékét a CETA Vegyes Bizottság határozza meg.
(11)A (10) bekezdésben említett díjhoz a két Fél egyenlő mértékben járul hozzá, amelyet az ICSID titkársága által kezelt számlára fizet be. Amennyiben az egyik Fél elmulasztja a díj megfizetését, a másik Fél dönthet úgy, hogy megfizeti a díjat. Minden ilyen hátralékot a megfelelő mértékű kamattal együtt meg kell fizetni.
(12)Egy adott ügy tárgyalására létrejött tanács tagjainak járó díjakat és e tagok kiadásainak összegét – a (10) bekezdésben említett díjakon kívül – a CETA Vegyes Bizottság határozza meg, és azokat a megállapodás 8.39. cikkének (5) bekezdése szerint felosztják a vitában részt vevő felek között.
(13)A CETA Vegyes Bizottság határozat útján rendszeres fizetéssé alakíthatja a rendelkezésre állási díjazást és a munkavégzés minden egyes napjáért felszámított díjat. Ilyen esetben a tagok teljes munkaidőben teljesítenek szolgálatot, és a CETA Vegyes Bizottság meghatározza díjazásukat és a kapcsolódó szervezési ügyeket. Ilyen esetben a tagok sem kereső, sem egyéb tevékenységet nem folytathatnak, kivéve, ha a Fellebbviteli Fórum elnöke kivételesen mentességet biztosít.
(14)A Fellebbviteli Fórum titkárságának szerepét az ICSID titkársága tölti be, amely a Fellebbviteli Fórum munkáját megfelelően segíti. E segítség költségeit a Felek egyenlő arányban viselik.
3. cikk
A fellebbezések lebonyolítása
(1)A vitában részt vevő felek bármelyike a megállapodás Nyolcadik fejezetének (Beruházás) F. szakasza (A beruházó és az állam közötti, beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése) szerint létrehozott Fórum által hozott ítélet ellen a megállapodás 8.28. cikke (9) bekezdésének a) pontja által megállapított határidőn belül és a megállapodás 8.28. cikkének (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján fellebbezést nyújthat be.
(2)Ha a Fellebbviteli Fórum teljes mértékben vagy részben helyt ad a fellebbezésnek, úgy teljes mértékben vagy részben módosítja vagy visszavonja a Fórum jogi ténymegállapításait és következtetéseit. A Fellebbviteli Fórumnak pontosan részleteznie kell, hogy hogyan módosította vagy vonta vissza a Fórum vonatkozó ténymegállapításait és következtetéseit.
(3)Ha a Fórum által megállapított tények ezt lehetővé teszik, a Fellebbviteli Fórum saját jogi ténymegállapításait és az ilyen tényekre vonatkozó következtetéseit alkalmazza, valamint jogerős ítéletet hoz. Ha ez nem lehetséges, úgy határozatot hoz, amelyben az ügyet visszautalja a Fórumhoz, hogy az a Fellebbviteli Fórum ténymegállapításainak és következtetéseinek megfelelően ítéletet hozzon. A Fellebbviteli Fórum lehetőleg a Fórum ugyanazon tanácsához utalja vissza az ügyet, amelyet korábban az ügy eldöntése céljából hoztak létre.
(4)A Fellebbviteli Fórum elutasítja a fellebbezést, amennyiben úgy találja, hogy a fellebbezés megalapozatlan. A fellebbezést gyorsított eljárásban is elutasíthatja, amennyiben egyértelmű, hogy a fellebbezés nyilvánvalóan megalapozatlan. Ha a Fellebbviteli Fórum elutasítja a fellebbezést, a Fórum által hozott ítélet jogerőssé válik.
(5)Általános szabály, hogy a vitában részt vevő fél fellebbezési szándékának hivatalos bejelentésétől a Fellebbviteli Fórum határozata vagy ítélete kiadásának időpontjáig tartó eljárás nem haladhatja meg a 180 napot. Ha a Fellebbviteli Fórum úgy ítéli meg, hogy határozatát vagy ítéletét nem tudja 180 napon belül meghozni, úgy írásban tájékoztatja a vitában részt vevő feleket a késedelem okairól, valamint arról a becsült időtartamról, amely alatt határozatát vagy ítéletét módjában áll kibocsátani. Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a fellebbviteli eljárás ne haladja meg a 270 napot.
(6)A fellebbezést benyújtó, vitában részt vevő félnek fedezetet kell biztosítania a fellebbviteli eljárás költségeire, amelyet a Fellebbviteli Fórumnak az ügy tárgyalása céljából felállított tanácsa határoz meg. A Fellebbviteli Fórum elrendelheti, hogy a vitában részt vevő fél egyéb biztosítékot is szolgáltasson.
(7)A megállapodás 8.20. cikkének (Közvetítői eljárás), 8.24. cikkének (Más nemzetközi megállapodás alapján folytatott eljárások), 8.26. cikkének (Harmadik fél általi finanszírozás), 8.31. cikkének (Alkalmazandó jog és értelmezés), 8.34. cikkének (Ideiglenes biztosítási intézkedések), 8.35. cikkének (Az eljárás megszűnése), 8.36. cikkének (Az eljárások átláthatósága), 1 8.38. cikkének (Vitában részt nem vevő Fél), 8.39. cikkének (Az ügy érdemében hozott ítélet) és 8.40. cikkének (Kártalanítás vagy egyéb kártérítés) rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a fellebbviteli eljárás tekintetében.
4. cikk
Hatálybalépés
E határozatot a megállapodás Nyolcadik fejezetének (Beruházás) F. szakasza (A beruházó és az állam közötti, beruházásokkal kapcsolatos viták rendezése) hatálybalépésének napján közzé kell tenni és hatályba kell léptetni, figyelemmel a szükséges belső követelmények és eljárások befejezését igazoló írásbeli értesítések Felek közötti, diplomáciai úton lebonyolított cseréjére.
Kelt ...-ban/-ben, ...-án/-én.