This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52019PC0115
Proposal for a COUNCIL DECISION concerning the position to be taken on behalf of the European Union in the Inter-American Tropical Tuna Commission and the Meeting of the Parties to the Agreement on the International Dolphin Conservation Programme and repealing Decision 10126/14
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás részes feleinek ülésén képviselendő álláspontról, valamint a 10126/14 határozat hatályon kívül helyezéséről
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás részes feleinek ülésén képviselendő álláspontról, valamint a 10126/14 határozat hatályon kívül helyezéséről
COM/2019/115 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.3.8.
COM(2019) 115 final
2019/0064(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás részes feleinek ülésén képviselendő álláspontról, valamint a 10126/14 határozat hatályon kívül helyezéséről
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban (IATTC) az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tervezett elfogadásával kapcsolatban a szervezet 2019 és 2023 között tartandó ülésein képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
2.1.Az Antiguai Egyezmény és a Nemzetközi Delfinvédelmi Program
Az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezmény (Antiguai Egyezmény) célja, hogy az IATTC felállítása révén gondoskodjon a hatálya alá tartozó halállományok hosszú távú védelméről és fenntartható hasznosításáról. Az Antiguai Egyezmény 2008. október 10-én lépett hatályba.
A Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás (AIDCP) célja, hogy az AIDCP részes felei ülésének létrehozásával fokozatosan nullához közeli szintre szorítsa a járulékos delfinpusztulást az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó területen. Az Antiguai Egyezmény XIV. cikke szerint az IATTC fontos szerepet játszik a megállapodás végrehajtásának koordinálásában, valamint az AIDCP keretében elfogadott intézkedések végrehajtásában. A megállapodás 1999. február 15-én lépett hatályba.
Az Unió az IATTC és az AIDCP részes fele, mivel a 2006/539/EK tanácsi határozat 1 útján jóváhagyta az Antiguai Egyezményt, a 2005/938/EK tanácsi határozat 2 útján pedig az AIDCP-t.
2.2.Az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság és a Delfinvédelmi Program részes feleinek ülése
Az IATTC az Antiguai Egyezmény által létrehozott szerv, amely az egyezmény hatálya alá tartozó területen a halászati erőforrások kezeléséért és védelméért felel. Olyan állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják az egyezmény hatálya alá tartozó halállományok hosszú távú védelmét és fenntartható hasznosítását.
Az AIDCP részes feleinek ülését az AIDCP hozta létre, hogy az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó területen biztosítsa az erszényes kerítőhálós tonhalhalászat által érintett élő tengeri erőforrások hosszú távú fenntarthatóságát. Az IATTC jelentős hatáskörrel rendelkezik az AIDCP részes feleinek ülése által elfogadott intézkedések végrehajtása tekintetében, és biztosítja az AIDCP titkárságát.
Az IATTC és az AIDCP részes feleinek ülése által elfogadott intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.
Az IATTC és az AIDCP részes felei ülésének tagjaként az Unió részvételi és szavazati joggal is rendelkezik. Az IATTC és az AIDCP részes feleinek ülése konszenzussal hozza határozatait.
2.3.Az IATTC és az AIDCP részes feleinek ülése által elfogadott határozatok
Az illetékessége alá tartozó halászati tevékenységek vonatkozásában a IATTC a szerződő felekre nézve kötelező állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket („ajánlások”) fogadhat el.
Az Antiguai Egyezmény IX. cikkének (7) bekezdésével összhangban a határozatok 45 nappal azután lépnek hatályba, hogy az IATTC értesíti róluk a szerződő feleket.
Az AIDCP célkitűzéseinek elérése érdekében az AIDCP részes feleinek ülése jogosult határozatok elfogadására. Elfogadásukat követően ezek a határozatok kötelezőek a szerződő felekre nézve.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
A regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves ülésein az Unió által képviselendő álláspont kialakítása jelenleg egy kétlépcsős eljárásban történik. Az uniós álláspont alapelveit és irányvonalait több évre szólóan rögzíti egy tanácsi határozat. Ezt az álláspontot az egyes éves ülésekre a tanácsi munkacsoportban megvitatandó informális bizottsági dokumentumok révén aktualizálják.
Az IATTC vonatkozásában ezt a megközelítést a 2014. május 23-i 10126/14 tanácsi határozat vezette be, amely meghatározza a 2014–2018-as időszakban az IATTC-ben és az AIDCP részes feleinek ülésén képviselendő uniós álláspontot. A határozat általános elveket és iránymutatásokat tartalmaz, de a lehetséges mértékben az IATTC és az AIDCP sajátosságait is figyelembe veszi. Ezen túlmenően a tagállamok által kifejezett kérésnek megfelelően egységes eljárást állapít meg az uniós álláspont évenkénti meghatározására vonatkozóan.
A 10126/14 határozat előírja, hogy a 2019-es éves ülés előtt felül kell vizsgálni az Unió álláspontját. Ezért ez a javaslat meghatározza az IATTC-ben a 2019–2023-as időszakban képviselendő uniós álláspontot, és ezáltal felváltja a 10126/14 határozatot.
A 10126/14 határozat tükrözte az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 3 meghatározott új közös halászati politika alapelveit és irányvonalait, figyelembe véve a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményben 4 megfogalmazott célkitűzéseket is. Ezenkívül az uniós álláspontot összhangba hozta a Lisszaboni Szerződéssel.
A jelenlegi felülvizsgálat a halászat hatásaival összefüggésben figyelembe veszi „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményt 5 , valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményét 6 és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetéseket 7 .
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktusok” fogalmába beletartoznak a kérdéses szervet szabályozó nemzetközi jog szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok, valamint azok az eszközök is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 8 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
Az IATTC-t és az AIDCP részes feleinek ülését megállapodás, nevezetesen az Antiguai Egyezmény, illetve az AIDCP hozta létre.
Az IATTC és az AIDCP részes feleinek ülése által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. Az Antiguai Egyezmény IX. cikkének és az AIDCP VII. cikkének megfelelően a tervezett jogi aktusok a nemzetközi jog szerint kötelező érvényűek lesznek, és meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás és azon belül a következő jogszabályok tartalmát:
·a Tanács 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról 9 ;
·a Tanács 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról 10 ; és
·az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről 11 .
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják az AIDCP intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben az említett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus fő célja és tartalma a halászattal kapcsolatos. Az 1380/2013/EU rendelet az a jogalap, amely meghatározza az ebben az álláspontban érvényesítendő elveket.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése. A határozatnak fel kell váltania a 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó 10126/14 határozatot.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2019/0064 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás részes feleinek ülésén képviselendő álláspontról, valamint a 10126/14 határozat hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Európai Unió a 2006/539/EK tanácsi határozat 12 útján csatlakozott az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményhez, amely létrehozta a Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságot (IATTC).
(2)Az IATTC az Antiguai Egyezmény által létrehozott szerv, amely a szóban forgó egyezmény hatálya alá tartozó területen a halászati erőforrások kezeléséért és védelméért felel. Az IATTC olyan állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják az egyezmény hatálya alá tartozó halállományok hosszú távú védelmét és fenntartható hasznosítását. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.
(3)Az Európai Unió a 2005/938/EK tanácsi határozat 13 útján jóváhagyta a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodást (AIDCP), amely létrehozta a Nemzetközi Delfinvédelmi Program részes feleinek ülését. Az Antiguai Egyezmény XIV. cikke szerint az IATTC fontos szerepet játszik az AIDCP végrehajtásának koordinálásában, valamint az AIDCP keretében elfogadandó intézkedések végrehajtásában. Az AIDCP titkárságát az IATTC biztosítja.
(4)Az AIDCP részes feleinek ülését az AIDCP hozta létre, hogy segítse fokozatosan nullához közelítő szintre csökkenteni az erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászatból eredő járulékos delfinpusztulást az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó területen. Az AIDCP részes feleinek ülése határozatokat fogad el az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott erszényes kerítőhálós tonhalhalászat által érintett élő tengeri erőforrások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása céljából. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.
(5)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, végzésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszerellátás biztosításához. Az említett rendelet ezenkívül előírja, hogy az Uniónak elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia a halászati gazdálkodás vonatkozásában, annak biztosítására törekedve, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. Rögzíti továbbá, hogy az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia, támogatnia kell a tudományos ismeretek elmélyítését és a tudományos szakvélemények kidolgozását, valamint fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, és elő kell mozdítania az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz. Emellett az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy külső halászati politikáját az Uniónak e célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia.
(6)Amint azt az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság által kibocsátott, a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” 15 című közös közleménye és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetések 16 is leszögezik, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyságának támogatása és fokozása, valamint – adott esetben – az említett szervezetek irányításának javítása az e fórumok munkájában való uniós szerepvállalás központi elemét képezi.
(7)„A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény 17 konkrét intézkedéseket említ a műanyagok mennyiségének és a tengerszennyezésnek a csökkentésére, valamint a tengeren elveszített vagy szándékosan hátrahagyott halászeszközök számának mérséklésére.
(8)Helyénvaló meghatározni az Unió által az IATTC ülésein és az AIDCP részes feleinek a 2019–2023-as időszakban tartandó ülésein képviselendő álláspontot, mivel az IATTC állományvédelmi és végrehajtási intézkedései és az AIDCP részes felei ülésének határozatai kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve, és meghatározó módon befolyásolhatják majd az uniós szabályozás, nevezetesen az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 18 , az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 19 és az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 tartalmát.
(9)Az Unió által az IATTC ülésein képviselendő álláspontot jelenleg a 10126/14 tanácsi határozat 21 állapítja meg. A 10126/14 határozatot helyénvaló hatályon kívül helyezni és a 2019–2023-as időszakra egy új határozattal felváltani.
(10)Tekintettel az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások folyamatosan változó természetére, valamint arra, hogy ezzel összefüggésben az uniós álláspont kialakításánál figyelembe kell venni az új fejleményeket – ideértve az IATTC és az AIDCP részes feleinek ülései előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos és egyéb releváns információkat –, az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikke (2) bekezdésében meghatározott elvével összhangban a 2019–2023-as időszakra meg kell állapítani az Unió álláspontjának évenkénti kialakítását szolgáló eljárást,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság (IATTC) ülésein és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás (AIDCP) részes feleinek ülésén az Unió által képviselendő álláspontot az I. melléklet tartalmazza.
2. cikk
Az IATTC ülésein és az AIDCP részes feleinek ülésén képviselendő uniós álláspontot évenként, a II. mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani.
3. cikk
Az I. mellékletben szereplő uniós álláspontot a Tanács legkésőbb az IATTC 2024-es éves üléséig értékeli és – adott esetben – a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálja.
4. cikk
A 2014. május 23-i 10126/14 határozat hatályát veszti.
5. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.3.8.
COM(2019) 115 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
az Európai Unió által az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás részes feleinek ülésén képviselendő álláspontról, valamint a 10126/14 határozat hatályon kívül helyezéséről
I. MELLÉKLET
Az Unió által az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban (IATTC) és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás (AIDCP) részes feleinek ülésén képviselendő álláspont
1.ELVEK
Az IATTC és az AIDCP részes feleinek ülése keretében az Unió:
a) azoknak a célkitűzéseknek és elveknek megfelelően jár el, amelyeket az Unió a közös halászati politika keretében követ, elsősorban az elővigyázatossági megközelítés és az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti, a maximális fenntartható hozamhoz kapcsolódó célkitűzések útján, a következők érdekében: a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének előmozdítása, a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerülése és csökkentése, a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolása, a halászat által a tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt hatások minimalizálása, valamint – a gazdaságilag életképes és versenyképes uniós halászat támogatása révén – a halászatból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása és a fogyasztók érdekeinek figyelembevétele;
b) elősegíti az érdekelt felek megfelelő szerepvállalását az IATTC- és AIDCP-intézkedések előkészítő szakaszában és gondoskodik arról, hogy az IATTC és az AIDCP részes feleinek ülése által elfogadott intézkedések összhangban legyenek az Antiguai Egyezménnyel és az AIDCP-vel;
c) gondoskodik arról, hogy az IATTC és az AIDCP részes feleinek ülése által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményével, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi ENSZ-megállapodással, a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi megállapodással, valamint a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló 2009. évi FAO-megállapodással;
d) olyan álláspontokat képvisel, amelyek összhangban állnak más regionális halászati gazdálkodási szervezetek adott területen már bevált módszereivel;
e) következetességre és szinergiára törekszik a harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatok keretében követett politikájával, és biztosítja az összhangot az egyéb uniós politikákkal, elsősorban a külkapcsolatok, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a kutatás és az innováció területén;
f)gondoskodik arról, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak;
g) a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatos 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel 1 összhangban végzi tevékenységét;
h) arra törekszik, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az uniós flotta számára az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen, az uniós jog szerint alkalmazandóakkal megegyező elvek és normák alapján, valamint törekszik ezen elvek és normák egységes végrehajtásának előmozdítására;
i) összhangban jár el az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményével 2 és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetésekkel 3 , továbbá előmozdítja az IATTC és az AIDCP hatékonyságának támogatását és fokozását, valamint – adott esetben – irányításának és teljesítőképességének javítását szolgáló intézkedéseket (különösen a tudományosság, a szabályszerűség, az átláthatóság és a döntéshozatal tekintetében), ily módon hozzájárulva az óceánok minden szempontból fenntartható kezeléséhez;
j) elősegíti a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és a regionális tengeri egyezmények közötti koordinációt, valamint adott esetben ezeknek – megbízatásuk keretein belül – a globális szervezetekkel folytatott együttműködését;
k)elősegíti a tonhallal foglalkozó egyéb regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel folytatott koordinációt és együttműködést, nevezetesen a tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetekre vonatkozó úgynevezett kobei folyamat újraaktiválása, illetve minden regionális halászati gazdálkodási szervezetre való kiterjesztése révén.
2.IRÁNYVONALAK
Az Európai Unió – adott esetben – az alábbi IATTC- és AIDCP-intézkedések elfogadásának támogatására törekszik:
a) az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó terület halászati erőforrásai vonatkozásában a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, beleértve az IATTC által szabályozott élő biológiai erőforrásokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek (TAC), kvóták vagy erőkifejtés olyan szinten történő meghatározását, amely legkésőbb 2020-ig fokozatosan, egyre növekvő jelleggel biztosítja a maximális fenntartható hozam szerinti kiaknázást. Szükség esetén az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek külön intézkedéseket kell tartalmazniuk a túlhalászott állományokra vonatkozóan, hogy a halászati erőkifejtés összhangba kerüljön a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel;
b) a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések az egyezmény hatálya alá tartozó területen, többek között a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók feketelistáinak összeállítása;
c) az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések, köztük a kikötő szerinti államok intézkedéseinek elfogadása és a műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS) megerősítése, az ellenőrzés hatékonyságának és az IATTC által elfogadott intézkedések betartásának biztosítása érdekében;
d) a halászati tevékenységek tengeri biodiverzitásra, valamint tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását célzó intézkedések, beleértve a tengeri szennyezés csökkentésére és a műanyagok tengerbe ürítésének megakadályozására, illetve a már tengerbe került műanyagok tengeri biodiverzitásra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásának csökkentésére irányuló intézkedéseket, az ENSZ-közgyűlés határozataival összhangban az Antiguai Egyezmény hatálya alá tartozó terület veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáinak védelmét szolgáló intézkedéseket, valamint a nem szándékos fogások – beleértve különösen a veszélyeztetett tengeri fajokat – lehető legnagyobb mértékű elkerülésére és csökkentésére, valamint a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására irányuló intézkedéseket;
e)a halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) használatával kapcsolatos intézkedések, nevezetesen az adatgyűjtés javítását, a FAD-használat pontos felmérését, nyomon követését és figyelését, a veszélyeztetett tonhalállományra gyakorolt hatásának csökkentését, az összes célfajra és nem célfajra, valamint az ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges hatásainak mérséklését, továbbá a tengeri hulladék keletkezését mérséklő intézkedések;
f)hátrahagyott, elveszített vagy más módon az óceánba juttatott halászeszközök hatását csökkentő és az ilyen eszközök azonosítását és begyűjtését megkönnyítő intézkedések;
g) a szervezeten belül a megfelelés figyelemmel kísérésére szolgáló rendszer megerősítésére irányuló, valamint a lobogó szerinti államok által a meg nem felelési problémák kezelésére tett lépések hatékonyságát biztosító intézkedések;
h) a kizárólag cápauszonyok zsákmányolására irányuló halászat betiltását és az elejtett cápák uszonyostul való kirakodásának előírását célzó intézkedések;
i)adott esetben közös megközelítések kidolgozása más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, főleg az ugyanazon a területen halászati gazdálkodást folytatókkal;
j) kiegészítő technikai intézkedések az IATTC és az AIDCP részes felei ülésének kisegítő testületei által kibocsátott ajánlások alapján;
k)az erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászatból eredő járulékos delfinpusztulás fokozatos, nullához közelítő szintre való csökkentése, valamint a delfinpopulációk rendszeres értékelő felmérése;
l)adott esetben és a vonatkozó alapító okmányok által megengedett keretek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) halászati munkaügyi egyezményének végrehajtását ösztönző ajánlások;
m)a szervezet hatékony működését biztosító, többek között rendszeres teljesítményértékelésre is kiterjedő intézkedések.
II. MELLÉKLET
Az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság ülésein és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás részes feleinek ülésein képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározása
Az IATTC és az AIDCP részes feleinek minden olyan ülése előtt, ahol e szerveknek az Unióra joghatással bíró határozatot kell elfogadniuk, gondoskodni kell arról, hogy az Unió által képviselendő álláspont az I. mellékletben meghatározott alapelvek és irányvonalak tiszteletben tartása mellett figyelembe vegye a Bizottsághoz eljuttatott legújabb tudományos és egyéb releváns információkat.
Ennek érdekében a Bizottság az IATTC és az AIDCP részes feleinek minden ülése előtt kellő időben eljuttatja a Tanácshoz vagy annak előkészítő szerveihez az említett információk figyelembevételével javasolható uniós álláspont részletes írásos ismertetését, amelyet a Tanács megvitat, majd elfogadja az Unió által képviselendő álláspont részleteit.
Amennyiben az IATTC és az AIDCP részes feleinek valamely ülése során nem sikerül – akár már a helyszínen – megállapodásra jutni, akkor az új elemeket is figyelembe vevő uniós álláspont kialakítása érdekében a kérdést vissza kell utalni a Tanács vagy előkészítői szervei elé.