This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52019PC0102
Proposal for a COUNCIL DECISION concerning the position to be taken on behalf of the European Union in the Northwest Atlantic Fisheries Organisation and repealing Decision 9449/1/14 REV 1
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben képviselendő álláspontról és a 9449/1/14 REV 1 határozat hatályon kívül helyezéséről
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben képviselendő álláspontról és a 9449/1/14 REV 1 határozat hatályon kívül helyezéséről
COM/2019/102 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.3.7.
COM(2019) 102 final
2019/0051(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben képviselendő álláspontról és a 9449/1/14 REV 1 határozat hatályon kívül helyezéséről
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben (NAFO) az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tervezett elfogadásával kapcsolatban a szervezet 2019 és 2023 között tartandó ülésein képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
2.1.Egyezmény az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó együttműködésről
Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó együttműködésről szóló egyezmény (NAFO-egyezmény) célja, hogy a NAFO létrehozásával – konzultáció és együttműködés révén – segítse a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület (szabályozási terület) halászati erőforrásainak optimális hasznosítását, észszerű kezelését és védelmét. Az egyezmény 1979. január 1-jén lépett hatályba és azóta négy alkalommal módosították.
A 2017. május 18-án hatályba lépett negyedik módosítás célja a NAFO korszerűsítése volt, a következők révén:
–az ökoszisztéma-alapú megközelítés meghonosítása a halászati gazdálkodásban,
–a NAFO döntéshozatali eljárásának leegyszerűsítése,
–a szerződő felek, a lobogó, illetve a kikötő szerinti államok kötelezettségeinek megerősítése, és
–egy hivatalos vitarendezési mechanizmus kidolgozása.
Az Európai Unió a NAFO-egyezmény részes fele, miután a 3179/78/EGK rendelet 1 értelmében jóváhagyta azt. Az egyezmény negyedik módosítását a 2010/717/EU tanácsi határozattal 2 erősítette meg.
2.2.Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet bizottsága
Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet bizottsága (NAFO-bizottság) a NAFO-egyezmény által létrehozott szerv, amely a szabályozási területen a halászati erőforrások kezeléséért és védelméért felel. Olyan állományvédelmi és végrehajtási intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják az illetékessége alá tartozó halászati erőforrások optimális hasznosítását.
A NAFO-bizottság tagjaként az Unió részvételi és szavazati joggal is rendelkezik. A NAFO-bizottság konszenzussal hozza határozatait.
2.3.A NAFO határozatai
Az illetékessége alá tartozó halászati tevékenységek vonatkozásában a NAFO-bizottság jogosult a szerződő felekre nézve kötelező állományvédelmi és végrehajtási intézkedések elfogadására.
A NAFO-egyezmény XIV. cikkének (1) bekezdésével összhangban az intézkedések 60 nappal azután lépnek hatályba, hogy a NAFO értesíti a szerződő feleket az intézkedésekről. Ha bármely szerződő fél az értesítéstől számított 60 napon belül kifogást emel valamely intézkedéssel szemben, akkor rá nézve az intézkedés nem kötelező.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
A regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves ülésein az Unió által képviselendő álláspont kialakítása jelenleg egy kétlépcsős eljárásban történik. Az uniós álláspont alapelveit és irányvonalait több évre szólóan rögzíti egy tanácsi határozat. Ezt az álláspontot az egyes éves ülésekre a tanácsi munkacsoportban megvitatandó informális bizottsági dokumentumok révén aktualizálják.
A NAFO vonatkozásában ezt a megközelítést a 2014. május 19-i 9449/1/14 REV 1 tanácsi határozat vezette be, amely a 2014–2018-as időszakra meghatározza a NAFO-ban képviselendő uniós álláspontot. A határozat általános elveket és iránymutatásokat tartalmaz, de a lehetséges mértékben a NAFO sajátosságait is figyelembe veszi. Ezen túlmenően a tagállamok által kifejezett kérésnek megfelelően egységes eljárást állapít meg az uniós álláspont évenkénti meghatározására vonatkozóan.
A 9449/1/14 REV 1 határozat előírja, hogy a 2019-es éves ülés előtt felül kell vizsgálni az Unió álláspontját. Ezért ez a javaslat meghatározza a NAFO-ban a 2019–2023-as időszakban képviselendő uniós álláspontot, és ezáltal felváltja a 9449/1/14 REV 1 határozatot.
A 9449/1/14 REV 1 határozat tükrözte az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 3 meghatározott új közös halászati politika alapelveit és irányvonalait, figyelembe véve a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményben 4 megfogalmazott célkitűzéseket is. Ezenkívül az uniós álláspontot összhangba hozta a Lisszaboni Szerződéssel.
A jelenlegi felülvizsgálat a halászat hatásaival összefüggésben figyelembe veszi „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményt 5 , valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményét 6 és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetéseket 7 .
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktusok” fogalmába beletartoznak a kérdéses szervet szabályozó nemzetközi jog szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok, valamint azok az eszközök is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 8 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A NAFO-bizottságot egy megállapodás, nevezetesen a NAFO-egyezmény hozta létre.
A NAFO-bizottság által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. A NAFO-egyezmény XIV. cikkének megfelelően a tervezett jogi aktusok a nemzetközi jog szerint kötelező érvényűek lesznek, és meghatározó módon befolyásolják az uniós szabályozás tartalmát, nevezetesen:
·a Tanács 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról 9 ;
·a Tanács 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról 10 ; és
·az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről 11 .
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják a NAFO-egyezmény intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben az említett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus fő célja és tartalma a halászattal kapcsolatos. Az 1380/2013/EU rendelet az a jogalap, amely meghatározza az ebben az álláspontban érvényesítendő elveket.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése. A határozat felváltja a 2014–2018-as időszakra vonatkozó 9449/1/14 REV 1 határozatot.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2019/0051 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben képviselendő álláspontról és a 9449/1/14 REV 1 határozat hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Európai Unió a 3179/78/EGK rendelet 12 útján megkötötte az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó együttműködésről szóló egyezményt (NAFO-egyezmény), amely létrehozta az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetet (NAFO). A 2010. november 8-i 2010/717/EU tanácsi határozat 13 értelmében az Unió elfogadta a NAFO-egyezmény negyedik módosítását, amely létrehozta az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet Bizottságát (NAFO-bizottság).
(2)A NAFO-bizottság felel azon intézkedések elfogadásért, amelyek célja a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen (szabályozási terület) található halászati erőforrások hosszú távú megőrzésének és fenntartható hasznosításának biztosítása, illetve az ezen erőforrásoknak otthont adó tengeri ökoszisztémák megóvása. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.
(3)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, végzésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszerellátás biztosításához. Az említett rendelet ezenkívül előírja, hogy az Uniónak elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia a halászati gazdálkodás vonatkozásában, annak biztosítására törekedve, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. Rögzíti továbbá, hogy az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia, támogatnia kell a tudományos ismeretek elmélyítését és a tudományos szakvélemények kidolgozását, valamint fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, és elő kell mozdítania az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz. Emellett az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy külső halászati politikáját az Uniónak e célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia.
(4)Amint azt az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” 15 című közös közleménye és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetések 16 is leszögezik, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyságának támogatása és fokozása, valamint – adott esetben – az említett szervezetek irányításának javítása az e fórumok munkájában való uniós szerepvállalás központi elemét képezi.
(5)„A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény 17 konkrét intézkedéseket említ a műanyagok mennyiségének és a tengerszennyezésnek a csökkentésére, valamint a tengeren elveszített vagy szándékosan hátrahagyott halászeszközök számának mérséklésére.
(6)Helyénvaló meghatározni az Unió által a NAFO-bizottság 2019–2024-es időszakban tartandó ülésein képviselendő álláspontot és hatályon kívül helyezni a 9449/1/14 REV 1 tanácsi határozatot 18 , mivel a NAFO állományvédelmi és végrehajtási intézkedései kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve és meghatározó módon befolyásolhatják majd az uniós szabályozás, nevezetesen az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 19 , az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 20 és az 2017/2403/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 tartalmát.
(7)Tekintettel a szabályozási területen található halászati erőforrások folyamatosan változó természetére, valamint arra, hogy ezzel összefüggésben az uniós álláspont kialakításánál figyelembe kell venni az új fejleményeket – ideértve a NAFO Bizottság ülései előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos és egyéb releváns információkat –, az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek az EUSZ 13. cikke (2) bekezdésében meghatározott elvével összhangban a 2019–2023-as időszakra vonatkozóan helyénvaló megállapítani az Unió álláspontjának évenkénti kialakítását szolgáló eljárást,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) bizottságának ülésein az Unió által képviselendő álláspontot az I. melléklet tartalmazza.
2. cikk
A NAFO-bizottság ülésein képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározását a II. mellékletnek megfelelően kell elvégezni.
3. cikk
Az I. mellékletben szereplő uniós álláspontot a Tanács legkésőbb a NAFO-bizottság 2024-es éves üléséig értékeli és – adott esetben – a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálja.
4. cikk
A 2014. május 19-i 9449/1/14 REV 1 határozat hatályát veszti.
5. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
A Tanács 3179/78/EGK rendelete (1978. december 28.) az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezménynek az Európai Gazdasági Közösség általi megkötéséről (HL L 378., 1978.12.30., 1. o.).
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.3.7.
COM(2019) 102 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
az Európai Unió által az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben képviselendő álláspontról és a 9449/1/14 REV 1 határozat hatályon kívül helyezéséről
I. MELLÉKLET
Az Unió által az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben (NAFO) képviselendő álláspont
1.ALAPELVEK
A NAFO keretében az Unió:
a) azoknak a célkitűzéseknek és elveknek megfelelően jár el, amelyeket az Unió a közös halászati politika keretében követ, elsősorban az elővigyázatossági megközelítés és az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti, a maximális fenntartható hozamhoz kapcsolódó célkitűzések útján, a következők érdekében: a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének és a halászati tevékenységek környezeti hatásai mérséklésének előmozdítása, a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerülése és csökkentése, a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolása, a halászat által a tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt hatások minimalizálása, valamint – a gazdaságilag életképes és versenyképes uniós halászat támogatása révén – a halászatból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása és a fogyasztók érdekeinek figyelembevétele;
b) elősegíti az érdekelt felek megfelelő szerepvállalását a NAFO-intézkedések előkészítő szakaszában és gondoskodik arról, hogy a NAFO-bizottság által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a NAFO-egyezménnyel;
c) gondoskodik arról, hogy a NAFO-bizottság által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményével, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi ENSZ-megállapodással, a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi megállapodással, valamint a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló 2009. évi FAO-megállapodással;
d) olyan álláspontokat képvisel, amelyek összhangban állnak más regionális halászati gazdálkodási szervezetek adott területen már bevált módszereivel;
e) következetességre és szinergiára törekszik a harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatok keretében követett politikájával, és biztosítja az összhangot az egyéb uniós politikákkal, elsősorban a külkapcsolatok, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a kutatás és az innováció területén;
f)gondoskodik arról, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak;
g) a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatos 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel 1 összhangban végzi tevékenységét;
h) arra törekszik, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az uniós flotta számára a NAFO szabályozási területén, az uniós jog szerint alkalmazandóakkal megegyező elvek és normák alapján, valamint törekszik ezen elvek és normák egységes végrehajtásának előmozdítására;
i) összhangban jár el az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményével 2 és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetésekkel 3 , továbbá előmozdítja a NAFO hatékonyságának támogatását és fokozását, valamint – adott esetben – a szóban forgó szervezet irányításának és teljesítőképességének javítását szolgáló intézkedéseket (különösen a tudományosság, a szabályszerűség, az átláthatóság és a döntéshozatal tekintetében), ily módon hozzájárulva az óceánok minden szempontból fenntartható kezeléséhez;
j) elősegíti a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és a regionális tengeri egyezmények közötti koordinációt, valamint adott esetben ezeknek – megbízatásuk keretein belül – a globális szervezetekkel folytatott együttműködését;
k)a tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek ún. kobei folyamatához hasonló együttműködési mechanizmusokat mozdít elő a tonhaltól eltérő fajokkal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek között.
2.IRÁNYVONALAK
Az Unió – adott esetben – törekszik annak támogatására, hogy a NAFO elfogadja az alábbi intézkedéseket:
a) a szabályozási terület halászati erőforrásai vonatkozásában a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken és az elővigyázatossági megközelítésen alapuló állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, beleértve a NAFO által szabályozott élő biológiai erőforrásokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket (TAC) és kvótákat vagy erőkifejtési szabályozásokat, amelyek legkésőbb 2020-ig fokozatosan, egyre növekvő jelleggel biztosítják a maximális fenntartható hozam szerinti kiaknázást. Szükség esetén a túlhalászott állományokra vonatkozóan célzott intézkedéseket kell mérlegelni annak érdekében, hogy a halászati erőkifejtés összhangba kerüljön a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel;
b) a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések a szabályozási területen, többek között a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók feketelistáinak összeállítása;
c) a NAFO szabályozási területére vonatkozó nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések az ellenőrzés hatékonyságának és a NAFO által elfogadott intézkedések betartásának biztosítása érdekében;
d) a halászati tevékenységek tengeri biodiverzitásra, valamint tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását célzó intézkedések, beleértve a tengerszennyezés csökkentésére és a műanyagok tengerbe ürítésének megakadályozására, illetve a már tengerbe került műanyagok tengeri biodiverzitásra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásának csökkentésére irányuló intézkedéseket, a NAFO-egyezménnyel összhangban és a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatásokra is figyelemmel a szabályozási terület veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáinak védelmét szolgáló intézkedéseket, továbbá a nem szándékos fogások, köztük különösen a veszélyeztetett tengeri fajok nem szándékos fogásainak lehető legnagyobb mértékű elkerülésére és csökkentésére, valamint a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására irányuló intézkedéseket;
e)hátrahagyott, elveszített vagy más módon az óceánba juttatott halászeszközök hatását csökkentő és az ilyen eszközök azonosítását és begyűjtését megkönnyítő intézkedések;
f) a kizárólag cápauszonyok zsákmányolására irányuló halászat betiltására irányuló intézkedések és a kifogott cápák uszonyostul való kirakodásának előírása;
g)adott esetben közös megközelítések kidolgozása más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, különösen azokkal, amelyek ugyanabban a térségben folytatnak halászati gazdálkodást;
h)a szabályozási területen folytatott, halászattól eltérő tevékenységek tengeri biológiai erőforrásokra gyakorolt hatásainak kezelésével kapcsolatos megközelítések kidolgozása;
i)adott esetben és a vonatkozó alapító okmányok által megengedett keretek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) halászati munkaügyi egyezményének végrehajtását ösztönző ajánlások;
j)kiegészítő technikai intézkedések a NAFO kisegítő testületei és munkacsoportjai által kibocsátott ajánlások alapján.
II. MELLÉKLET
Az uniós álláspont évenkénti meghatározása
az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet ülésein
A NAFO Bizottság minden olyan ülése előtt, ahol e szervnek az Unióra joghatással bíró határozatot kell elfogadnia, gondoskodni kell arról, hogy az Unió által képviselendő álláspont az I. mellékletben meghatározott alapelvek és irányvonalak tiszteletben tartása mellett figyelembe vegye a Bizottsághoz eljuttatott legújabb tudományos és egyéb releváns információkat.
Ennek érdekében a Bizottság a NAFO-bizottság minden ülése előtt kellő időben eljuttatja a Tanácshoz vagy annak előkészítő szerveihez az említett információk figyelembevételével javasolható uniós álláspont részletes írásos ismertetését, amelyet a Tanács megvitat, majd elfogadja az Unió által képviselendő álláspont részleteit.
Amennyiben a NAFO-bizottság valamely ülése során nem sikerül – akár már a helyszínen – megállapodásra jutni, akkor az új elemeket is figyelembe vevő uniós álláspont kialakítása érdekében a kérdést vissza kell utalni a Tanács vagy előkészítői szervei elé.