1.     A Parlament a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat határoz meg az összes képviselő többségével elfogadott magatartási kódex formájában, amelyet mellékletként csatolni kell ezen eljárási szabályzathoz  (4) .

2.     A képviselőknek be kell vezetniük azt a következetes gyakorlatot, hogy csak az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti, az átláthatósági nyilvántartásról szóló megállapodással  (5) létrehozott átláthatósági nyilvántartásba felvett érdekképviselőkkel tárgyalnak.

3a.     A képviselők nem akadályozhatják a parlamenti munka zökkenőmentes végzését, a biztonság és rend fenntartását a Parlament épületeiben vagy a Parlament berendezéseinek működését.

3b.     A képviselők nem zavarhatják meg a rendet az ülésteremben, és tartózkodniuk kell a nem megfelelő magatartástól. A képviselők nem mutathatnak fel transzparenseket.

3c.     Az ülésteremben tartott parlamenti vitákban a képviselők nem használhatnak sértő nyelvezetet.

3d.     A képviselők betartják a bizalmas információk kezelésére vonatkozó parlamenti szabályokat.

3e.     A képviselőknek tartózkodniuk kell a pszichológiai vagy szexuális zaklatás minden típusától, és feladataik ellátása során tiszteletben kell tartaniuk az Európai Parlament képviselőinek megfelelő magatartására vonatkozó, ezen eljárási szabályzathoz mellékletként csatolt kódexet  (1a) .

4.     E cikk alkalmazása egyéb módon nem korlátozhatja a parlamenti viták élénkségét, és a képviselők szólásszabadságát.

5.   Ha valamely képviselő alkalmazásában álló személy, illetve más olyan személy, aki a képviselő közbenjárására kapott hozzáférést a Parlament épületeihez vagy berendezéseihez, megsérti a (3) bekezdésben foglalt magatartási szabályokat, a 166. cikkben meghatározott szankciók adott esetben az érintett képviselővel szemben is kiszabhatók .

5.   Ha valamely képviselőnek dolgozó személy, illetve más olyan személy, aki a képviselő közbenjárására kapott hozzáférést a Parlament épületeihez vagy berendezéseihez, megsérti az e cikkben foglalt magatartási szabályokat, akkor e magatartás adott esetben az érintett képviselőnek felróható .

5a.     E cikk alkalmazása egyéb módon nem korlátozhatja a parlamenti viták élénkségét és a képviselők szólásszabadságát.

5b.     E cikk értelemszerűen alkalmazandó a Parlament szerveire, bizottságaira és küldöttségeire is.

6.     Az egyes képviselők által akkreditálható asszisztensek legmagasabb számát a quaestorok határozzák meg.

7.     A magatartási kódexet, valamint a volt képviselők jogait és kiváltságait az Elnökség határozata állapítja meg. A volt képviselőkkel szemben nem alkalmazható megkülönböztető bánásmód.

1.     A Parlament a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat állapít meg az összes képviselő többségével elfogadott magatartási kódex formájában, amelyet mellékletként csatolni kell ezen eljárási szabályzathoz  (1a) .

2.     A képviselőknek be kell vezetniük azt a következetes gyakorlatot, hogy csak az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti, az átláthatósági nyilvántartásról szóló megállapodással  (1b) létrehozott átláthatósági nyilvántartásba felvett érdekképviselőkkel tárgyalnak.

3.     A képviselőknek az átláthatósági nyilvántartás alkalmazási körébe tartozó érdekképviselővel tervezett összes találkozójukat nyilvánosságra kell hozniuk az interneten. Az I. melléklet 4. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül, az előadók, az árnyékelőadók és a bizottsági elnökök minden jelentés esetében közzéteszik az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó érdekképviselőkkel tervezett minden találkozót. Az Elnökség a Parlament weboldalán biztosítja az ehhez szükséges infrastruktúrát.

4.     Az Elnökség a Parlament weboldalán a képviselők személyes online oldalán biztosítja a szükséges infrastruktúrát azon képviselők számára, akik a képviselői statútumban és annak végrehajtási rendelkezéseiben foglalt alkalmazandó szabályoknak megfelelően közzé kívánják tenni az önkéntes ellenőrzés eredményét vagy a megerősítést arra vonatkozóan, hogy a számukra juttatott általános költségtérítés megfelel a képviselői statútumban és annak végrehajtási intézkedéseiben foglalt alkalmazandó szabályoknak.

(5)     E szabályok más módon nem hátráltathatják vagy korlátozhatják a képviselőt hivatali tevékenysége, illetve bármely ehhez kapcsolódó politikai vagy egyéb tevékenysége gyakorlásában.

6.     A magatartási kódexet, valamint a volt képviselők jogait és kiváltságait az Elnökség határozata állapítja meg. A volt képviselőkkel szemben nem alkalmazható megkülönböztető bánásmód.

5.   Az Elnököt nyilatkozatban kell értesíteni a képviselőcsoport létrehozásáról. A nyilatkozatban meg kell határozni a csoport nevét, valamint tagjainak és elnökségi tagjainak nevét. A nyilatkozatot a képviselőcsoport minden tagjának alá kell írnia.

5.    Az Elnököt nyilatkozatban kell értesíteni a képviselőcsoport létrehozásáról. A nyilatkozatban meg kell határozni:

1a.     A közös munkacsoportok és egyéb nem hivatalos csoportosulások fellépéseinek teljesen átláthatóknak kell lenniük, és nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely összetéveszthető a Parlament és szervei hivatalos tevékenységeivel. Nem szervezhetnek olyan eseményeket harmadik országokban, amelyek egybeesnek valamely hivatalos parlamenti szerv, például hivatalos választási megfigyelő küldöttség kiküldetésével.

2.    E csoportosulások fellépéseinek teljesen átláthatónak kell lenniük és nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely a Parlament és szervei hivatalos tevékenységeivel összetéveszthető. A létrehozásukra vonatkozóan az Elnökség által elfogadott szabályok tiszteletben tartása mellett a képviselőcsoportok logisztikai támogatást nyújtva elősegíthetik tevékenységüket .

2.    Az ilyen csoportosulások létrehozására vonatkozó parlamenti belső szabályok tiszteletben tartása mellett egy képviselőcsoport logisztikai támogatást nyújtva elősegítheti azok tevékenységét .

3a.     Csak az átláthatósági nyilvántartásba bejegyzett érdekképviselők vehetnek részt a közös munkacsoportok vagy egyéb nem hivatalos csoportosulások által az Európai Parlament épületeiben szervezett tevékenységekben, például látogathatják, támogathatják vagy társ-házigazdagént lebonyolíthatják a közös munkacsoportok vagy egyéb nem hivatalos csoportosulások üléseit vagy rendezvényeit.

4.   A quaestorok nyilvántartást vezetnek a (3) bekezdésben említett nyilatkozatokról. A  nyilvántartást közzé kell tenni a Parlament honlapján.  A  quaestorok megállapítják az e nyilatkozatokra vonatkozó részletes szabályokat és biztosítják e cikk tényleges végrehajtását .

4.   A quaestorok nyilvántartást vezetnek a (3) bekezdésben említett nyilatkozatokról. A  quaestorok részletes szabályokat fogadnak el ezekre a nyilatkozatokra és azoknak a Parlament honlapján való közzétételére vonatkozóan .

4a.     A quaestorok biztosítják e cikk hatékony végrehajtását.

4.   A kérdést a plenáris ülésen a kérdésfeltevők egyike fejtheti ki . A kérdés címzettjének válaszolnia kell.

4.   A kérdést a plenáris ülésen a kérdésfeltevők által előzetesen kijelölt képviselőnek kell kifejtenie. Ha ez a képviselő nincs jelen, a kérdés érvényét veszti.  A kérdés címzettjének válaszolnia kell.

1.   Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben rögzített feltételeknek megfelelően (27). A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.

1.   Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő , képviselőcsoport vagy bizottság tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben rögzített feltételeknek megfelelően (27). A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.

2.   A kérdéseket az Elnökhöz kell benyújtani. A kérdés elfogadhatóságát érintő ügyekben az Elnök dönt. Az Elnök döntése nem kizárólag az (1) bekezdésben említett melléklet rendelkezésein, hanem általában ezen eljárási szabályzat rendelkezésein alapul. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell az Elnök döntéséről és annak indokairól.

2.   A kérdéseket elektronikus formában az Elnökhöz kell benyújtani. A kérdés elfogadhatóságát érintő ügyekben az Elnök dönt. Az Elnök döntése nem kizárólag az (1) bekezdésben említett melléklet rendelkezésein, hanem általában ezen eljárási szabályzat rendelkezésein alapul. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell az Elnök döntéséről és annak indokairól.

3.    A kérdéseket elektronikus formátumban kell benyújtani. Minden képviselő három egymást követő hónap alatt legfeljebb húsz kérdést nyújthat be.

3.   Minden képviselő , képviselőcsoport vagy bizottság három egymást követő hónap alatt legfeljebb húsz kérdést nyújthat be. Főszabályként a kérdésre a címzettnek a kérdés részére való továbbításától számított hat héten belül kell válaszolnia. Ugyanakkor minden képviselő, képviselőcsoport vagy bizottság az általa feltett kérdések közül minden hónapban egyet „elsőbbségi kérdésként” jelölhet ki, és erre a címzettnek a kérdés részére való továbbításától számított három héten belül kell választ adnia.

5.   Ha egy kérdést címzettje a  neki való továbbítást követő ( elsőbbséget élvező kérdés esetén ) háromhetes, illetve (elsőbbséget nem élvező kérdés esetén) hathetes határidőn belül nem tud megválaszolni, a  kérdést a megfogalmazó kérésére az illetékes bizottság következő ülésének napirendjére lehet tűzni .

5.   Ha egy kérdés címzettje a ( 3 ) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem válaszol, akkor az illetékes bizottság dönthet úgy, hogy a kérdést a következő ülése napirendjére tűzi .

6.     Egy képviselő havonta egy elsőbbséget élvező kérdést terjeszthet elő.

7.   A kérdéseket és a válaszokat a válaszokhoz kapcsolódó mellékletekkel együtt közzé kell tenni a Parlament honlapján.

1.     Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy az összes képviselő legalább öt százaléka írásbeli választ igénylő kérdések formájában kisebb interpellációkat intézhet a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, amelyek kérhetik a Parlament tájékoztatását konkrétan megjelölt kérdésekben.

2.     A kérdéseket és a válaszokat közzé kell tenni a Parlament honlapján.

1.    Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy az összes képviselő legalább öt százaléka írásbeli választ igénylő kérdések formájában , amelyeket vita követ, nagyobb interpellációkat intézhet a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A kérdésekhez rövid indokolást lehet fűzni .

1.    A nagyobb interpellációk írásbeli választ igénylő kérdésekből állnak , amelyeket egy képviselőcsoport a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intéz .

1a.     A nagyobb interpelláció általános érdeklődésre tart számot, és azt írásban kell benyújtani az Elnöknek. A nagyobb interpelláció terjedelme nem haladhatja meg az 500 szót. Amennyiben a nagyobb interpelláció általánosságban összhangban van az eljárási szabályzat rendelkezéseivel, az Elnök írásbeli válasz céljából haladéktalanul továbbítja azt a címzettnek.

1b.     Évente legfeljebb 30 nagyobb interpellációra van lehetőség. Az Elnökök Értekezlete biztosítja az ilyen interpellációk méltányos elosztását a képviselőcsoportok között, és egyetlen képviselőcsoport sem nyújthat be havonta egynél többet.

1c.     Ha a címzett a részére való megküldéstől számított hat héten belül nem válaszol a nagyobb interpellációra, az interpellációt a szerző kérésére a 149. cikkben előírt eljárással összhangban és a (3a) bekezdésre is tekintettel fel kell venni a Parlament végleges napirendtervezetébe.

2.   Az írásbeli válasz kézhezvételekor a nagyobb interpellációt a 149. cikkben rögzített eljárásnak megfelelően fel kell venni a Parlament napirendtervezetébe. Amennyiben egy bizottság, képviselőcsoport vagy az összes képviselő legalább öt százaléka azt kéri, vitát kell tartani.

2.   Az írásbeli válasz kézhezvételekor , amennyiben legalább a  közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kéri, a nagyobb interpellációt a 149. cikkben rögzített eljárásnak megfelelően és a (3a) bekezdésre is tekintettel fel kell venni a Parlament végleges napirendtervezetébe.

3.     Ha a címzett visszautasítja a kérdésre való válaszadást, vagy azt három héten belül nem válaszolja meg, a kérdést fel kell venni a napirendtervezetbe. Amennyiben egy bizottság, képviselőcsoport vagy az összes képviselő legalább öt százaléka azt kéri, vitát kell tartani. A vita előtt a kérdésfeltevők egyike engedélyt kaphat arra, hogy kiegészítő indokolást fűzzön a kérdéshez.

3a.     Az egyazon plenáris ülés során megvitatott nagyobb interpellációk száma nem haladhatja meg a hármat. Ha a vitákat egyazon plenáris ülés alkalmával több mint három nagyobb interpellációra vonatkozóan kérelmezik, akkor az Elnökök Értekezlete azokat a vita iránti kérelmek beérkezési sorrendjében veszi fel a végleges napirendtervezetbe.

4.   A kérdést a plenáris ülésen a  kérdésfeltevők egyike fejtheti ki. Az érintett intézmény egy tagja válaszol .

4.   A nagyobb interpellációt a plenáris ülésen a  szerző által vagy a  vitát a (2) bekezdéssel összhangban kérelmezők által előzetesen kijelölt képviselő fejti ki. Ha ez a képviselő nincs jelen, a nagyobb interpelláció érvényét veszti. A kérdés címzettjének válaszolnia kell .

5.   Ezeket a kérdéseket és a rájuk adott válaszokat közzé kell tenni a Parlament honlapján.

5.   Ezeket az interpellációkat és a rájuk adott válaszokat közzé kell tenni a Parlament honlapján.

1.   Az Elnök az ülés zavartalan lebonyolítását akadályozó vagy a 11. cikk vonatkozó rendelkezéseibe ütköző magatartást tanúsító képviselőt rendreutasítja.

1.   Az Elnök a 11. cikk (3b) vagy (3c) bekezdésében meghatározott magatartási szabályokat megsértő képviselőt rendreutasítja.

2.   Ismételt rendzavarás esetén az Elnök a képviselőt ismét rendreutasítja, és a rendreutasítás ténye rögzítésre kerül az ülés jegyzőkönyvében.

2.   Ismételt szabálysértés esetén az Elnök a képviselőt ismét rendreutasítja, és a rendreutasítás ténye rögzítésre kerül az ülés jegyzőkönyvében.

3.    További vagy folytatódó rendzavarás esetén az Elnök megvonhatja a képviselőtől a szót és az ülés hátralévő részére az ülésteremből kizárhatja. Különösen súlyos rendbontás esetén az Elnök azonnal, második rendreutasítás nélkül is kizárhatja az érintett képviselőt az ülésteremből az ülés hátralévő részére. E fegyelmi intézkedés végrehajtásáról a teremőrök, és szükség esetén a Parlament biztonsági szolgálata segítségével a főtitkár haladéktalanul gondoskodik.

3.    Ha a szabálysértés folytatódik, vagy ha újabb szabálysértésre kerül sor, akkor az Elnök megvonhatja a képviselőtől a szót és az ülés hátralévő részére az ülésteremből kizárhatja. Különösen súlyos rendbontás esetén az Elnök azonnal, második rendreutasítás nélkül is kizárhatja az érintett képviselőt az ülésteremből az ülés hátralévő részére. E fegyelmi intézkedés végrehajtásáról a teremőrök, és szükség esetén a Parlament biztonsági szolgálata segítségével a főtitkár haladéktalanul gondoskodik.

5.   Az Elnök elrendelheti az ülés élő közvetítésének megszakítását, amennyiben egy képviselő becsületsértő, rasszista vagy idegengyűlölő nyelvezetet használ vagy magatartást tanúsít .

5.   Az Elnök elrendelheti az ülés élő közvetítésének megszakítását, amennyiben egy képviselő megérti a 11. cikk (3b) vagy (3c) bekezdésében meghatározott magatartási szabályokat .

1.    Súlyos rendbontás vagy a parlamenti munka megzavarása esetén – amely sérti a  11. cikkben meghatározott elveket  – az Elnök a szankciót megállapító, indoklással ellátott határozatot hoz.

1.   A 11. cikk (3a)–(5b) bekezdésének súlyos megsértése esetén az Elnök e cikknek megfelelően az érintett képviselőt sújtó megfelelő szankciót megállapító, indoklással ellátott határozatot hoz.

1a.     Az Elnök az érintett képviselőt felkéri írásos észrevételek benyújtására a határozat meghozatala előtt. Ha az megfelelőbb, akkor az Elnök ehelyett szóbeli meghallgatást rendelhet el.

2.   A tanúsított magatartás értékelésekor annak súlyossága mellett figyelembe kell venni annak egyszeri, visszatérő vagy pedig állandó jellegét.

2.   A tanúsított magatartás értékelésekor annak súlyossága mellett figyelembe kell venni annak egyszeri, visszatérő vagy pedig állandó jellegét. Adott esetben figyelembe kell venni a Parlament méltóságát és hírnevét ért esetleges károkat is.

4.   A (3) bekezdés b)–e) pontjában foglalt intézkedések megduplázhatóak ismételt szabályszegés esetén, illetve amennyiben a képviselő megtagadja a 165. cikk (3) bekezdése szerint hozott rendelkezés teljesítését.

7.   Az Elnök más módosításokat is együttes szavazásra bocsáthat, ha kölcsönösen kiegészítik egymást, kivéve, ha egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő külön vagy részenkénti szavazást kért. A módosítások megfogalmazói is javasolhatnak ilyen együttes szavazást , ha módosításaik kölcsönösen kiegészítik egymást .

7.   Az Elnök más módosításokat is együttes szavazásra bocsáthat, ha kölcsönösen kiegészítik egymást, kivéve, ha egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő külön vagy részenkénti szavazást kért. A módosítások megfogalmazói is javasolhatnak együttes szavazást módosításaikról .

10.   Az olyan módosításokról, amelyekre név szerinti szavazást kértek, egyenként kell szavazni.

10.   Az olyan módosításokról, amelyekre név szerinti szavazást kértek, az egyéb módosításoktól elkülönítve kell szavazni.

1.   A bizottsági tagok 199. cikk alapján történő kinevezését követő első bizottsági ülésen a bizottság külön választási fordulók során elnökséget választ, amely a rendes tagjai közül megválasztott elnökből és alelnökökből áll. A megválasztandó alelnökök számát a Parlament határozza meg az Elnökök Értekezletének javaslata alapján. A Parlament sokszínűségének minden bizottság elnökségének összetételében tükröződnie kell; nem megengedhető, hogy egy elnökség csak férfiakból vagy csak nőkből álljon, vagy hogy valamennyi alelnök ugyanabból a tagállamból származzon.

1.   A bizottsági tagok 199. cikk alapján történő kinevezését követő első bizottsági ülésen , majd két és fél év elteltével ismét a bizottság külön választási fordulók során elnökséget választ, amely a rendes tagjai közül megválasztott elnökből és alelnökökből áll. A megválasztandó alelnökök számát a Parlament határozza meg az Elnökök Értekezletének javaslata alapján. A Parlament sokszínűségének minden bizottság elnökségének összetételében tükröződnie kell; nem megengedhető, hogy egy elnökség csak férfiakból vagy csak nőkből álljon, vagy hogy valamennyi alelnök ugyanabból a tagállamból származzon.

4.   A bizalmas eljárást alkalmazó bizottságból legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kérheti a titoktartási kötelezettség megsértésének vizsgálatát. E kérelem a következő bizottsági ülés napirendjére tűzhető. A bizottság tagjai többségével határozhat úgy, hogy a 11. és a 166. cikk értelmében az ügyet vizsgálat céljából az Elnök elé terjeszti.

4.   A titoktartási kötelezettség megszegésére általánosságban vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a bizalmas eljárást alkalmazó bizottságból legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kérheti a titoktartási kötelezettség megsértésének vizsgálatát. E kérelem a következő bizottsági ülés napirendjére tűzhető. A bizottság tagjai többségével határozhat úgy, hogy a 11. és a 166. cikk értelmében az ügyet vizsgálat céljából az Elnök elé terjeszti.

7a.     A Parlament a 211/2011/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a vonatkozó nyilvántartásban közzétett polgári kezdeményezésről a nyilvános meghallgatást követő plenáris ülésen vitát tart, és már a vita napirendre tűzésekor határoz arról, hogy a vitát állásfoglalással zárja-e majd le. A Parlament nem zárja le állásfoglalással a vitát, ha ugyanezen vagy a következő plenáris ülés napirendjén azonos vagy hasonló tárgyú jelentés szerepel, kivéve, ha az Elnök kivételes indokok alapján más javaslatot tesz. Ha a Parlament úgy határoz, hogy a vitát állásfoglalással zárja le, akkor a téma szerint illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. A 123. cikk (3)–(8) bekezdése az állásfoglalási indítványok előterjesztéséről és a róluk tartott szavazásokról értelemszerűen alkalmazandó.

(8)    Amennyiben a Bizottság nem terjeszt elő jogi aktusra irányuló javaslatot a  hozzá a 211/2011/EU rendelet 9. cikke szerint benyújtott sikeres európai polgári kezdeményezésről tizenkét hónapon belül azt követően, hogy arról kedvező véleményt nyilvánított és közleményben jelezte az ezzel kapcsolatban meghozni kívánt intézkedéseit , a téma szerint illetékes bizottság a polgári kezdeményezés szervezőivel konzultálva meghallgatást kezdeményezhet , és szükség esetén elindíthatja a  46 . cikkben meghatározott eljárást a Parlament azon jogának gyakorlása érdekében , hogy felkérje a  Bizottságot megfelelő javaslat benyújtására .

(8)    A Bizottságnak az adott polgári kezdeményezéssel kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit felvázoló közleményét követően, a Parlament értékeli a Bizottság által a közlemény eredményeként tett lépéseket. Amennyiben a Bizottság nem terjeszt elő megfelelő javaslatot a polgári kezdeményezésről, a téma szerint illetékes bizottság a polgári kezdeményezés szervezőivel konzultálva meghallgatást szervezhet. A Parlament ezen kívül dönthet arról, hogy tart-e plenáris vitát, és hogy a vitát állásfoglalással zárja-e le. A 211. cikk (7a) bekezdésben meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó.  A Parlament dönthet úgy is , hogy él az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti jogával, ezáltal elindítva az ezen eljárási szabályzat 46. cikkében meghatározott eljárást .

2a.     Legalább 50 polgárból álló csoport a 1141/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján indokolással ellátott kérelmet nyújthat be, amelyben felkéri a Parlamentet a (2) bekezdésben említett ellenőrzés kérelmezésére. Ezt az indokolással ellátott kérelmet képviselők nem terjeszthetik be és nem írhatják alá. A kérelemnek alapos ténybeli bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nem felel meg a (2) bekezdésben említett feltételeknek.

228a. cikk

A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése

Az Elnökség elfogad egy, a nemek közötti egyenlőség szempontjait a Parlament valamennyi tevékenysége során, minden szinten és minden szakaszban érvényesítő cselekvési tervet. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet kétévente ellenőrizni kell és legalább ötévente felül kell vizsgálni.