52019DC0517

(4)A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól, hogy vizsgálja felül partnerségi megállapodását és releváns programjait, és javasoljon azokhoz módosításokat. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést. 4

(5)Magyarország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az adósságszabály hatálya alá tartozik. 2019. évi konvergenciaprogramjában a kormány azt tervezi, hogy az államháztartási hiány a 2018. évi 2,2 %-ról 2019-ben a GDP 1,8 %-ára csökken. A tervek szerint a hiány 2021-ig fokozatosan 1,2 %-ra javul, és 2023-ra kiegyensúlyozott lesz az államháztartás egyenlege. Az újraszámított strukturális egyenleg 5 alapján Magyarország 2022-ben közel állna a középtávú költségvetési céljához – amely 2019-ben a GDP 1,5 %-át, majd 2020-tól a GDP 1,0 %-át kitevő strukturális hiány –, és azt a következő évben érné el. A konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság 2022 végére fokozatosan 60 % alá csökken. Az ezeket a költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2019 tekintetében megalapozott, 2020-tól azonban kifejezetten optimista, ami a hiánycélok megvalósítása tekintetében kockázatot hordoz. Ugyanakkor 2020-tól kezdődően a tervezett hiánycélok elérésének támogatásához szükséges intézkedések nincsenek kellőképpen kidolgozva.

(6)2018. június 22-én a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 121. cikkének (4) bekezdése szerint megállapította, hogy Magyarországon 2017-ben a középtávú költségvetési céltól való jelentős, megfigyelhető eltérés következett be. Tekintettel a megállapított jelentős eltérésre, a Tanács 2018. június 22-i ajánlásaiban arra szólította fel Magyarországot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások 6 nominális növekedési rátája 2018-ban ne haladja meg a 2,8 %-ot; ez a GDP 1,0 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. 2018. december 4-én a Tanács megállapította, hogy Magyarország a neki címzett 2018. június 22-i tanácsi ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket, és felülvizsgált ajánlást bocsátott ki. Az új ajánlásban a Tanács felkérte Magyarországot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája 2019-ben ne haladja meg a 3,3 %-ot, ami a GDP 1,0 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. 2019. június XX-én a Tanács megállapította, hogy Magyarország a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket. Ezen túlmenően a 2018. évi eredményadatokból megállapítást nyert, hogy Magyarország 2018-ban jelentős mértékben eltért az ajánlott kiigazítástól.

(7)Az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdésével és az 1466/97/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság 2019. június 5-én figyelmeztetést adott ki Magyarország számára, mely szerint 2018-ban jelentős eltérés volt megfigyelhető a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. 2019. június XX-án elfogadott ajánlásában a Tanács megerősítette, hogy Magyarországnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája 2019-ben ne haladja meg a 3,3 %-ot, ami a GDP 1,0 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Bizottság 2019. évi tavaszi előrejelzése alapján fennáll a kockázata annak, hogy 2019-ben Magyarország eltér ettől az ajánlástól.

(8)2019. június XX-i ajánlásában a Tanács 2020 tekintetében azt ajánlotta Magyarországnak, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése ne haladja meg a 4,7 %-ot, ami a GDP 0,75 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. Ez Magyarországot a középtávú költségvetési célhoz vezető, megfelelő kiigazítási pályára állítaná. A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező, 2019. évi tavaszi előrejelzése alapján fennáll a kockázata annak, hogy 2020-ban Magyarország eltér ettől a követelménytől. Összességében a Tanács úgy véli, hogy 2019-től jelentős további intézkedésekre lesz szükség a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek való megfelelés érdekében, összhangban a 2019. június XX-án Magyarországnak címzett, a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős, megfigyelhető eltérés korrekciójára irányuló ajánlással.

(9)A teljes foglalkoztatási ráta jelentős mértékben javult az erős gazdasági expanzió közepette, de a javulás nem egyenlő mértékben érintette az egyes társadalmi csoportokat. A képzettségi csoportok, illetve a nők és a férfiak közötti foglalkoztatási és bérkülönbségek továbbra is nagyobbak az uniós átlagnál. A nemek közötti foglalkoztatási különbség részben abból fakad, hogy a jó minőségű gyermekgondozási ellátások kínálata szűkös. A különböző kiszolgáltatott csoportok, köztük a romák és a fogyatékkal élők tekintetében gyengék a munkaerőpiaci eredmények. Bár mérete csökkent, továbbra is jelentős a közfoglalkoztatási program, amely nem tereli hatékonyan az elsődleges munkaerőpiac felé a résztvevőit. A munkanélküliek és inaktívak álláskeresését és képzését segítő egyéb szakpolitikák nem eléggé célzottak. A digitális készségek fejlesztése hozzájárulhat a foglalkoztathatóság javításához. A közelmúltban hozott intézkedések célja a nyugdíjba vonult munkavállalók ismételt bevonása a munkaerőpiacra, és a nyugdíjas munkavállalók számának fokozatos növelése. Az általános szegénységi helyzet 2013 óta javul Magyarországon. Az álláskeresési járadékok időtartama az EU-ban a legrövidebb, legfeljebb három hónap, amely jóval a munkakeresés átlagos időtartama alatt van.

(10)A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya csökken. A hangsúly a szociális ellátásokról egyértelműen a munkához kötött családtámogatásokra és természetbeni juttatásokra tevődött át, amelyek azonban nem kellőképpen célozzák a szegényeket. A lakásvásárlási támogatások bővültek, de a szociális lakások kínálata terén nem történt javulás.

(11)Az oktatási eredmények elmaradnak az uniós átlagtól, és jelentős területi egyenlőtlenségeket mutatnak. A korai iskolaelhagyás magasabb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb az uniós átlagnál. Az oktatási rendszer akadályozza a társadalmi mobilitást. Korán eldől, hogy a tanulók a különféle, rendkívül eltérő oktatási eredményeket produkáló és foglalkoztatási pályákat kínáló iskolatípusok között melyikbe kerülnek. Azoknak az iskoláknak az aránya, ahol többségben vannak a roma tanulók, a 2008. évi 10 %-ról 2017-ben 15 %-ra nőtt. A hátrányos helyzetű tanulók iskolák közötti egyenletes eloszlását célzó, közelmúltban hozott intézkedések hatása korlátozott, mivel a nem állami iskolák mentesülnek a hátrányos helyzetű tanulók elhelyezésének követelménye alól. A hátrányos helyzetű gyermekek jellemzően olyan szakközépiskolákban koncentrálódnak, ahol alacsonyabb az alapkészségek szintje, magasabb a lemorzsolódási arány és alacsonyabbak a fizetési kilátások, illetve rosszabbak a karrierlehetőségek. A hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák alacsony részvétele a minőségi oktatásban a humán tőkeképzés szempontjából elszalasztott lehetőségnek tekinthető. A tanárhiány továbbra is kihívást jelent. A tanárok fizetése az elmúlt években nőtt, de a más felsőfokú végzettséggel rendelkezőkéhez képest még mindig viszonylag alacsony. A felsőoktatásban részt vevő diákok alacsony száma nincs összhangban sem a magasan képzett munkavállalók iránti erős kereslettel, sem a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérelőnyével, ami az EU-ban a legmagasabb. A magyar felsőoktatási intézmények rendelkeznek a legalacsonyabb pénzügyi önállósággal az EU-ban. Ezen túlmenően az felsőoktatási törvény 2017. áprilisi módosítása, amely megállapította a nemzetközi egyetemek magyarországi működésének további követelményeit, további aggályokat vetett fel a tudományos élet szabadságával kapcsolatban. 2018-ban a nemzetközileg legmagasabban rangsorolt magyar egyetem jelezte azon szándékát, hogy elhagyja az országot az e módosítás által teremtett szabályozási bizonytalanság miatt.

(12)Az egészségügyi eredmények rosszabbak, mint a legtöbb más uniós tagállamban; ez részben az egészségtelen életmódot, részben az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát tükrözi. A dohányzás, az alkoholizmus és az elhízás elterjedtsége az egyik legmagasabb az EU-ban. Az Európai Unióban a magyarok a leginkább érintettek között vannak a rossz levegőminőség miatti korai elhalálozás tekintetében. Az elkerülhető halálesetek száma az egyik legmagasabb az EU-ban, részben a szűrővizsgálati rendszer és az alapellátás irányításának hiányosságai miatt. Jelentős társadalmi-gazdasági különbségek vannak a minőségi ellátáshoz való hozzáférés terén. Az egészségügyre fordított állami kiadások az uniós átlag alatt vannak, és a polgárok a minőségi ellátást közvetlenül fizetett térítések révén veszik igénybe, ami tovább növeli az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés tekintetében meglévő társadalmi-gazdasági szakadékot. A rendszer továbbra is erősen kórházközpontú; hiányosságok észlelhetők az alapellátás és különösen a krónikus betegségek korai észlelése és megelőzése terén. A szegényebb területeken az egészségügyi dolgozók jelentős mértékű hiánya akadályozza az ellátáshoz való hozzáférést.

(13)A kutatási és innovációs kapacitások növelése javíthatja Magyarország szerény innovációs teljesítményét, és növelheti a termelékenységet. Az intellektuáliseszköz-felhalmozás alacsony szintjét a szabadalmak, védjegyek és formatervezési minták alacsony bejelentési száma, az innovatív vállalkozások csekély száma, valamint a kis- és középvállalkozások nemzetköziesítésének alacsony mértéke is tükrözi. A kisebb vállalkozások körében különösen alacsony szintű az innováció, ami gátolja a globális értékláncban való részvételüket. A magánszektor K+F tevékenysége néhány nagy, főleg külföldi tulajdonú vállalatra koncentrálódik, és nagyvonalú kormányzati támogatásban részesül. A tudomány és a vállalkozások közötti együttműködés támogatása hozzájárulna az innovációs teljesítmény és a technológiaátadás javításához. A közfinanszírozású kutatás minősége a rossz hatékonyságú K+F-politika és az alulfinanszírozás miatt alacsony; az állami szektor K+F kiadásai jóval az uniós átlag alatt vannak. A közelmúltbeli szakpolitikai intézkedések, amelyek célja a finanszírozás csökkentése és a tudományos-kutatási fórumok függetlenségének korlátozása, bizonytalanságot teremtenek a tudományos és kutatási fórumok körében, ami a legtehetségesebb kutatók elvándorlásához, a kutatás minőségének tartós csökkenéséhez vezethet.

(14)A helyi tömegközlekedési összeköttetések hiányosságai és a magas ingázási költségek növelik a munkanélküliséget a hátrányos helyzetű térségekben. A közúti és vasúti hálózatok rossz állapota hátráltatja a mobilitást, és csökkenti az utasbiztonságot. A közúti hálózat több mint fele rossz állapotban van, különösen a hátrányos helyzetű régiókban. A közlekedési hálózatok Budapest-központúak, míg a helyi hálózatok és az országot átszelő keresztirányú összeköttetések nem elég fejlettek. A közutak túlterheltsége egyre nagyobb kihívást jelent, és akadályozza a termelékenység növelését Magyarország városi területein. Ezenkívül az elmúlt 5 évben jelentősen nőtt a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A Duna alacsony vízszintje miatt nehezedő dunai belvízi hajózás fellendítését elősegítené a kevésbé korlátozó szabályozás.

(15)A lakóingatlanok energiahatékonysága továbbra is gyenge. A villamosenergia-termelő hálózatot fel kell készíteni a decentralizált megújuló villamosenergia-termelés növekvő szerepére. Magyarország területének fele jelentős mértékben ki van téve az éghajlatváltozás okozta kockázatoknak, köztük aszálynak és áradásoknak, ami szükségessé teszi a fő folyókon a vízgazdálkodásba történő beruházást. A légszennyezés és a vízminőség továbbra is aggodalomra ad okot. A szennyezés fő forrásai a háztartások által elégetett szilárd tüzelőanyagokból, a mezőgazdaságból és a közlekedésből származó kibocsátások. A körforgásos gazdaság megvalósítása továbbra is kezdeti szakaszában van, a települési hulladékok újrahasznosítása fejletlen, és a gazdasági eszközök nem elegendőek a környezeti kihívások kezeléséhez.

(16)Továbbra is aggályos a korrupció megelőzése és büntetőeljárás alá vonása. Számos mutató arra utal, hogy az elmúlt években Magyarországon fokozódott a korrupció kockázata. A korrupciós kockázatok és a favoritizmus torzítják a források elosztását, mivel így azokat nem a legtermelékenyebb vállalkozások kapják. Az ügyészség működése alapvető fontosságú a korrupció elleni küzdelem szempontjából. Bár úgy tűnik, hogy az alacsony szintű korrupcióval szembeni küzdelmet célzó intézkedések némi sikerrel jártak, még mindig hiányoznak azok a határozott intézkedések, amelyek alapos gyanú esetén a magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével kapcsolatos korrupció üldözésére irányulnának. Aggodalomra ad okot a vizsgálatok lezárására vonatkozó döntésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság kérdése, mivel nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslat az ilyen döntések megtámadására. A korrupció megelőzését a közintézmények által alkalmazott korlátozások, például az információhoz való hozzáférésért felszámított, visszatartó erejű díjak is akadályozzák.

(17)Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása szempontjából döntő fontosságú fékek és ellensúlyok tovább gyengültek a rendes bírósági rendszerben. Az Országos Bírói Tanács egyre nehezebben képes ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköreit. Ez aggályokat vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Ami a közigazgatási bíróságokat illeti, meg kell jegyezni, hogy a kormány 2019. május 30-án törvényjavaslatot nyújtott be a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről.

(18)Az elmúlt években javult a közbeszerzési rendszer, de a versenyt továbbra is több tényező akadályozza. Idetartozik például a korlátozottan nyilvános eljárások alkalmazása és a pályáztatási eljárások során rendszeresen előforduló szabálytalanságok, amelyek különösen a nem megfelelő kiválasztási és odaítélési szempontokhoz, valamint az ajánlattevőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz kapcsolódnak. Bár néhány mutató javulást mutat, továbbra is magas az egyetlen ajánlattevővel induló eljárások száma. Az e-közbeszerzés szélesebb körű alkalmazása tovább növelhetné a hatékonyságot és az átláthatóságot.

(19)A szociális párbeszéd struktúrái és folyamatai továbbra sem kielégítőek, és nem teszik lehetővé a szociális partnerek érdemi részvételét a szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában. Az érdekelt felek bevonásával kapcsolatos hiányosságok és a korlátozott átláthatóság aláássák a politikai döntéshozatal tényalapját és minőségét. Ez a szabályozások gyakori és előre nem látható változását eredményezi, és visszatartja a magas hozzáadott értékű beruházásokat.

(20)Magyarország több intézkedést hajtott végre az adórendszer továbbfejlesztése érdekében, de néhány probléma változatlanul fennáll. A munka adóterhe csökkent, de továbbra is magas az alacsony jövedelműek esetében. Az ágazatspecifikus adók és számos kisebb adó bonyolulttá teszi az adórendszert, és – különösen a kisebb cégek esetében – növeli a megfelelési költségeket.

(21)A szabályozási akadályok és a termékpiacokon való állami részvétel akadályozzák a hatékony vállalkozások kiválasztódását, és korlátozzák a versenyt. A hatóságok továbbra is állami vállalkozásokat vagy kifejezetten erre a célra létrehozott magánvállalkozásokat bíznak meg bizonyos szolgáltatások működtetésével. Az egyes személyre szabott jogszabályok és intézkedések, valamint a versenyellenőrzés alóli eseti mentességek akadályozzák a piac működését, és hátráltatják a beruházásokat. A jogi keret kiszámíthatatlansága további problémát jelent, különösen a kiskereskedelmi ágazatban, amelynek szabályozását az elmúlt években gyakran módosították. Az elmúlt évben jogszabályt fogadtak el, mely újabb különleges engedélyhez köti a kiskereskedelmi létesítmények rendeltetésének vagy kialakításának módosítását. A szabályozott szakmákra vonatkozó szabályozás továbbra is restriktív. Ezen ágazatokban a verseny hiánya hátrányosan érintheti az innovációt és a hatékonyságot.

(22)Az agresszív adótervezés elleni küzdelem elengedhetetlen a hatékonyabb és méltányosabb adórendszer kialakításához. Az adózók agresszív adótervezési stratégiáinak a tagállamok között átgyűrűző hatásai az uniós jogszabályokat kiegészítő, koordinált fellépést kívánnak meg a nemzeti szakpolitikák részéről. Magyarország intézkedéseket hozott az agresszív adótervezés ellen, ám esetében viszonylag jelentősek az olyan tőkebeáramlások és -kiáramlások, amelyeket semmilyen vagy csekély reálgazdasági szereppel bíró különleges célú gazdasági egységek bonyolítanak le. A Magyarországon működő vállalkozások által külföldre (azaz az Unióban rezidens adóalanyok által harmadik országban rezidens adóalanyok számára) utalt osztalék-, kamat- és jogdíjfizetésekre vonatkozó forrásadó hiánya miatt e kifizetések teljes mértékben adózatlanok maradhatnak, amennyiben azok a kedvezményezett országában, illetve területén sem adókötelesek.

(23)A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós alapok programozása hozzájárulhat az ajánlásokban azonosított egyes hiányosságok kezeléséhez, különösen az országjelentés 7 D. mellékletében ismertetett területeken. Ez lehetővé tenné Magyarország számára, hogy az azonosított ágazatok tekintetében a lehető legoptimálisabban használja fel az említett alapokat, a regionális különbségeket is figyelembe véve.

Choose the experimental features you want to try