EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.10.15.
COM(2019) 465 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet szerinti felhatalmazásról
A 376/2014/EU rendelet célja a polgári légi közlekedés biztonságának javítása azáltal, hogy biztosítja a vonatkozó polgári légi közlekedéssel kapcsolatos információk bejelentését, gyűjtését, tárolását, védelmét, megosztását, terjesztését és elemzését. Az eseményjelentések kizárólagos célja a balesetek és repülőesemények megelőzése.
A 7. cikk (6) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közös európai kockázatbesorolási rendszer meghatározására vonatkozóan.
A rendelet 17. cikke pedig arra hatalmazza fel a Bizottságot, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy
a) aktualizálja az eseményjelentések kötelező adatmezőinek az I. mellékletben szereplő listáját, amennyiben az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján változtatásokra van szükség a légi közlekedés biztonságának javítása céljából;
b) a tapasztalatok és a fejlemények figyelembevétele céljából aktualizálja az európai központi adattárban tárolt információkhoz való hozzáférés kérésére szolgáló, a III. mellékletben szereplő formanyomtatványt;
c) a mellékletek bármelyikét hozzáigazítsa a nemzetközileg elfogadott ECCAIRS szoftverhez és az ADREP-taxonómiához, valamint az Unió által elfogadott más jogi aktusokhoz és a nemzetközi megállapodásokhoz.
Ezzel összefüggésben a rendelet 18. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a Bizottság jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rá ruházott felhatalmazásról.
Közös európai kockázatbesorolási rendszer (ERCS)
Bár az ERCS-t meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktus jogalapját a rendelet 7. cikkének (6) bekezdése képezi, nem szabad figyelmen kívül hagyni e cikk (5) és (7) bekezdését sem.
Mielőtt a 7. cikk (6) bekezdése alapján elfogadásra kerül az ERCS-t „meghatározó” felhatalmazáson alapuló jogi aktus, ugyanezen cikk (5) bekezdésének megfelelően „ki kell dolgozni” az ERCS-t. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott ERCS-t a továbbiakban végre is kell hajtani a 7. cikk (7) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus által megállapított szabályok szerint. Ez azt jelenti, hogy az ERCS végrehajtására csak időben egymást követő, ám egymással szorosan összefüggő lépések egész sorát követően kerülhet sor.
Az ERCS kidolgozása a 7. cikk (5) bekezdésében meghatározott céldátumnak megfelelően 2017. május 15-én lezárult.
Azóta megkezdődött az ERCS meghatározására szolgáló felhatalmazáson alapuló jogi aktus következő lépésben esedékes elfogadásának előkészítése, a munka azonban még nem fejeződött be. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a rendszer sikeres végrehajtásához szükséges egységes szabályrendszer kialakítása céljából célszerűbb volna a (6) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktust a (7) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus(ok)kal párhuzamosan kidolgozni és egyszerre jóváhagyni.
Ebből következően a Bizottság még nem élt a 376/2014/EU rendelet 7. cikkének (6) bekezdésében kapott felhatalmazással.
A mellékletek módosítása
A rendelet 17. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy adott esetben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a rendelet mellékleteinek módosítására vonatkozóan. Bár a rendelet végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok és új fejlemények fényében várhatóan később szükség lesz ilyen módosításokra, megállapítást nyert, hogy a mellékletek jelenlegi tartalma egyelőre megfelel rendeltetésének.
Ebből következően a mellékletek módosítása céljából a Bizottság eddig nem élt a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazással.
Az előző szakaszban ismertetett okok miatt a Bizottság eddig nem gyakorolta a fent említett cikkek által biztosított, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörét. Az ilyen jogi aktusok elfogadása a 7. cikk (6) bekezdése tekintetében továbbra is szükséges, és a 17. cikk tekintetében szükségessé válhat.