EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.7.19.

COM(2018) 542 final

2018/0289(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes felei találkozóján képviselendő álláspontról

INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Unió által a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes feleinek találkozóján (a továbbiakban: a részes felek találkozója) a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás V. melléklete (a vasúti infrastruktúrához nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás (a továbbiakban: RSU)) hatókörének a kötélpálya-létesítmények és trolibuszok belefoglalása céljából történő kibővítéséről szóló határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.

2.A JAVASLAT HÁTTERE

2.1.Megállapodás a hivatalosan támogatott exporthitelekről

A megállapodás egy informális megállapodás az EU, az USA, Kanada, Japán, Korea, Norvégia, Svájc, Ausztrália és Új-Zéland között, melynek célja, hogy keretet biztosítson a hivatalosan támogatott exporthitelek szabályszerű alkalmazásához. A gyakorlatban ez az egyenlő versenyfeltételek biztosítását jelenti (azáltal, hogy a verseny alapját az exportált termékek ára és minősége képezi, nem pedig a biztosított pénzügyi feltételek), valamint az arra való törekvést, hogy megszűntessék a támogatásokat és a kereskedelemnek a hivatalosan támogatott exporthitelekkel kapcsolatos torzulásait. A megállapodás 1978 áprilisában határozatlan időtartamra hatályba lépett, és bár adminisztratív támogatást kap az OECD titkárságától, nem az OECD jogi aktusa 1 .

Az exporthitelekre a különböző szektorokban ható új technikai és szakpolitikai fejlemények figyelembevétele érdekében a megállapodást rendszeresen aktualizálják. A megállapodásban szereplő iránymutatásokat belefoglalták az uniós jogszabályokba, és így jogilag kötelező érvényűvé vált az EU-ban az 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2   3 által. A frissítéseket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rendszeresen belefoglalják az uniós jogszabályokba, az említett rendelet 2. cikke szerint.

2.2.A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes feleinek találkozója

Az Uniót az Európai Bizottság képviseli a részes felek találkozóján, amelyen a 9 részes fél a megállapodás valamennyi módosításáról konszenzus útján határoz. Az Unió álláspontjait a Tanács exporthitelekkel foglalkozó munkacsoportja 4 által képviselt tagállamokkal folytatott konzultációt követően határozzák meg.

A megállapodás 67. cikke úgy rendelkezik, hogy „A felek rendszeresen felülvizsgálják a megállapodás működését. A vizsgálat során a felek többek között megvizsgálják a bejelentési eljárásokat, a differenciált leszámítolási kamatláb (DDR) rendszer alkalmazását és működését, a kötött segéllyel kapcsolatos szabályokat és eljárásokat, az egyeztetés kérdéseit, az előzetes kötelezettségvállalásokat és a megállapodásban való szélesebb részvétel lehetőségeit.”

2.3.A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes felei találkozójának tervezett jogi aktusa

A részes felek 2017. november 17-i 136. és 137. találkozójukon megvitatták az Uniónak az RSU hatókörének a kötélpálya-létesítmények és trolibuszok belefoglalása céljából történő kibővítésére vonatkozó javaslatát. A részes felek 137. találkozóján felkérték az Uniót, hogy szolgáltasson további információkat az RSU hatóköre említett infrastruktúrák belefoglalása céljából történő kibővítésének pénzügyi indokairól; az EU küldöttsége benyújtotta ezeket az információkat a részes felek 138. találkozóján, melyre 2018. március 14-én és 15-én került sor. Az említett találkozó során egyik résztvevő sem ellenezte a hatókör javasolt kibővítését.

A 2018. november 14-i héten a részes felek 140. találkozójukon az Unió által benyújtott javaslat alapján a titkárság által megszövegezett határozatot terveznek elfogadni (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus).

3.Az Unió által képviselendő álláspont

Az RSU jelenlegi hatóköre a vasúti infrastrukturális projektekre korlátozódik. Ugyanakkor vannak olyan közlekedési rendszerek, amelyek nem vasúti infrastruktúrán alapulnak, de szerves részét képezik a tömegközlekedési rendszereknek, különösen a városi övezetekben. A kötélpálya-létesítmények és trolibuszok például ilyen nem vasúti alapú tömegközlekedési rendszerek, amelyek egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot a nagyvárosok városi közlekedési infrastruktúrájában, különösen a feltörekvő országokban. Jelenleg azonban ezek a projektek nem élvezhetik az RSU feltételeit, jóllehet azok jobban illeszkednek e projektek jellegéhez. Az ilyen típusú infrastruktúrák uniós gyártói előnyére válna a hatókör kibővítése, mivel jobb feltételeket kínálhatnának ügyfeleiknek.

A kötélpálya-létesítményekre és trolibuszokra vonatkozó projektek építési költsége általában az RSU-ban szereplő minimum 10 millió SDR teljes szerződés szerint érték felett van, infrastruktúrájuk hasznos élettartama pedig rendesen hosszabb, mint 20 év. Így hasonlóak a jelenleg az RSU hatókörében tartozó más vasúti infrastrukturális projektekhez, ezért élvezniük kellene a hosszabb visszafizetési feltételek előnyeit.

A kötélpálya-létesítményekre és trolibuszokra vonatkozó projekteket elsősorban közszektorbeli szervezetek rendelik meg, amelyek gyakran csak korlátozott mértékben férnek hozzá a kereskedelmi pénzügyi piacokhoz. Az RSU hatókörének a kötélpálya-létesítmények és trolibuszok belefoglalása céljából történő kibővítése lehetővé tenné a hivatalosan támogatott exporthitelek alkalmazását e projektek esetében az RSU egyedi feltételei szerint, ami hosszabb idejű visszafizetési feltételeket eredményezne, és ezzel megkönnyítené e projektek végrehajtását.

Ezért javasolt, hogy az EU támogassa az RSU hatókörének a kötélpálya-létesítmények és trolibuszok belefoglalása céljából történő kibővítését.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 5 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A részes felek találkozója által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A tervezett jogi aktusnak jogi hatásai vannak, mivel az 1233/2011/EU rendelet 2. cikke szerint a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, melynek eredményeképpen az uniós jogszabályokba foglalják az iránymutatások részes felek által megállapított módosításait.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a következő területtel kapcsolatos: a hivatalosan támogatott exporthitelek szabályozása, ami a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartozik. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az 207. cikk.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja ezért a 207. cikk, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

5.A tervezett jogi aktus kihirdetése

Mivel a részes felek találkozójának jogi aktusa módosítani fogja a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodást, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2018/0289 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás részes felei találkozóján képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban (a továbbiakban: megállapodás) szereplő iránymutatások az Unióban az 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 7 értelmében alkalmazandók.

(2)A megállapodás részes felei találkozójának a 2018. november 14-i hétre tervezett 140. ülésén határozatot tervez elfogadni a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás V. melléklete (a vasúti infrastruktúrához nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás (a továbbiakban: RSU)) hatókörének a kötélpálya-létesítmények és trolibuszok belefoglalása céljából történő kibővítéséről, az Unió javaslata szerint.

(3)Helyénvaló meghatározni az Unió által a megállapodás részes feleinek találkozóján e javaslat tekintetében képviselendő álláspontot.

(4)A megállapodás V. melléklete jelenleg nem terjed ki a kötélpálya-létesítményekre és trolibuszokra. Az ilyen típusú infrastruktúrák finanszírozásának – különösen a feltörekvő országokban való – megkönnyítése érdekében helyénvaló kiterjeszteni az V. melléklet hatókörét, figyelembe véve az ilyen projekteket általában végrehajtó közszektorbeli szervezetek által a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés terén tapasztalt nehézségeket, ezeknek az infrastruktúráknak a hasznos élettartamát és környezeti előnyeiket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió által képviselendő álláspont a következő: támogatni kell a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás V. melléklete (a vasúti infrastruktúrához nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás (a továbbiakban: RSU)) hatókörének a kötélpálya-létesítmények és trolibuszok belefoglalása céljából történő kibővítését.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az OECD-egyezmény 5. cikkében meghatározottak szerint.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1233/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 326., 2011.12.8., 45. o.).

(3)    A múltban az OECD-megállapodás korábbi verzióit már tanácsi határozatok útján átültették az uniós jogba.

(4)    A Tanács határozata a hitelbiztosítással, hitelgaranciával és pénzügyi hitelekkel foglalkozó politika-koordinációs csoport létrehozásáról (HL 66., 1960.10.27., 1339. o.).

(5)    A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács 1233/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 326., 2011.12.8., 45. o.).

(7)    A múltban az OECD-megállapodás korábbi verzióit már tanácsi határozatok útján átültették az uniós jogba.