EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2018.6.12.

COM(2018) 390 final

2018/0210(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról és az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2018) 276 final}
{SWD(2018) 295 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

•A javaslat indokai és céljai

A javaslat célja az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) létrehozása a 2021–2027 közötti időszakra. Az Alap célja, hogy az uniós költségvetésből célzottan támogassa a közös halászati politikát (KHP), az Unió tengerpolitikáját és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásait az óceánpolitikai irányítás területén, különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel összefüggésben.

Ez a finanszírozás alapvető feltétele a fenntartható halászatnak és a tengeri biológiai erőforrások megőrzésének, a tengeri eredetű élelmiszertermékekkel való ellátás révén biztosított élelmezésbiztonságnak, a fenntartható kék gazdaság növekedésének, valamint az egészséges, biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengereknek és óceánoknak.

Tekintettel arra, hogy az óceánok hasznosításában globális tényezőnek számít, valamint a tengeri eredetű élelmiszerek ötödik legnagyobb előállítója, az Unió komoly felelősséggel bír az óceánok és erőforrásaik megóvása, megőrzése és fenntartható hasznosítása terén. A tengerek és óceánok megőrzése valóban elengedhetetlen a világ gyorsan növekvő népessége számára. Ez az Unió számára egyúttal társadalmi-gazdasági érdek is: a fenntartható kék gazdaság ösztönzi a beruházásokat, elősegíti a munkahelyek létrejöttét és a növekedést, előmozdítja a kutatást és az innovációt, valamint az óceánenergia révén hozzájárul az energiabiztonsághoz. Ezenkívül a biztonságos és védett tengerek és óceánok a hatékony határellenőrzés és a tengeri vonatkozású bűncselekmények elleni globális küzdelem szempontjából is létfontosságúak, mivel ily módon kezelhetők a polgárok biztonsági aggályai. Ezekhez a prioritásokhoz az ETHA-n keresztül biztosított uniós pénzügyi támogatásra van szükség.

E támogatásokat ki fogják egészíteni az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak nyújtott célzott finanszírozás, a fenntartható halászati partnerségi megállapodások, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben és egyéb nemzetközi szervezetekben betöltött uniós tagság, ami szintén hozzájárul az Unió halászati és tengerhasznosítási ágazati szakpolitikáinak érvényesítéséhez.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat célja, hogy támogassa a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, elősegítse az Unió tengerpolitikájának végrehajtását és megerősítse a nemzetközi óceánpolitikai irányítást. Tudatában annak, hogy az óceáni területek kihívásai és lehetőségei összefüggnek egymással, és egészként kell tekinteni azokat, e kihívásokat és lehetőségeket szoros összefüggésben kell kezelni.

A Bizottság 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2018. május 2-án elfogadott javaslata meghatározta a közös halászati politika és a tengerpolitika költségvetési keretét. Ezenkívül a megosztott irányítás alá tartozó alapok (a továbbiakban: az alapok) keretében nyújtott támogatás koordinálásának javítása és végrehajtásának harmonizálása érdekében a Bizottság 2018. május 29-én elfogadta a közös rendelkezésekről szóló rendeletre irányuló javaslatot, amelynek fő célja a szakpolitika koherens módon történő végrehajtásának egyszerűsítése. Ezek a közös rendelkezések az ETHA megosztott irányítás alá tartozó részére vonatkoznak.

Az alapok egymást kiegészítő célokat tűztek ki, és irányítási módjuk megegyezik. A közös rendelkezésekről szóló rendelet ennélfogva számos közös általános célkitűzést és alapelvet állapít meg, ilyenek például a partnerség és a többszintű kormányzás. Az említett rendelet a stratégiai tervezés és programozás közös elemeit is tartalmazza, beleértve az egyes tagállamokkal megkötendő partnerségi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket, meghatározza továbbá az alapok teljesítményközpontúságának egységes megközelítését. Ennek megfelelően tartalmazza az előfeltételeket, a teljesítmény-felülvizsgálatot, valamint a nyomon követésre, a beszámolásra és az értékelésre vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet emellett a támogathatósági szabályokra vonatkozó közös rendelkezéseket is megállapít, valamint külön intézkedéseket határoz meg a pénzügyi eszközökre, az InvestEU igénybevételére, a közösségvezérelt helyi fejlesztésekre és pénzgazdálkodásra vonatkozóan. Egyes irányítási és kontrollintézkedések az alapok mindegyikére vonatkoznak.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat és annak célkitűzései összhangban állnak más uniós szakpolitikákkal, különösen a környezetvédelmi, kohéziós, szociális, piaci és kereskedelmi politikákkal.

A partnerségi megállapodás a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek megfelelően ismertetni fogja az alapok (az ETHA-t is ideértve) és más uniós programok közötti kiegészítő jelleget.

Az ETHA a közvetlen irányítás keretében szinergiákat és komplementaritásokat fog kialakítani más uniós alapokkal és programokkal. Ez egyúttal lehetővé teszi a pénzügyi eszközök formájában történő finanszírozást az InvestEU rendelet alapján végrehajtott vegyesfinanszírozási műveletek keretében.

Az ETHA keretében nyújtott támogatásnak a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelésére kell szolgálniuk arányos módon, elkerülve a magánfinanszírozás megkettőzését vagy kiszorítását, és egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük. Ez biztosítja az ETHA és az uniós állami támogatási szabályok közötti összhangot, elkerülve a belső piacon a verseny indokolatlan torzulását.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 42. cikke, 43. cikkének (2) bekezdése, 91. cikkének (1) bekezdése, 100. cikkének (2) bekezdése, 173. cikkének (3) bekezdése, 175. cikke, 188. cikke, 192. cikkének (1) bekezdése, 194. cikkének (2) bekezdése, 195. cikkének (2) bekezdése és 349. cikke.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat rendelkezéseit a költségvetési rendelettel összhangban megosztott irányítás, közvetlen irányítás és közvetett irányítás keretében hajtják végre.

•Arányosság

A javasolt rendelkezések megfelelnek az arányosság elvének, mivel megfelelőek, szükségesek, és nem állnak rendelkezésre kevésbé korlátozó intézkedések a kívánt szakpolitikai célkitűzések eléréséhez.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt eszköz: Európai parlamenti és tanácsi rendelet.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó Európai Halászati Alap (EHA) utólagos értékelésének eredményeit a hatásvizsgálat kulcsfontosságú elemeként kerültek figyelembevételre a halászati ágazat 2020 utáni további pénzügyi támogatása lehetőségének felmérése során. Az utólagos értékelés az érdekelt felekkel 2016. február és május között folytatott konzultációkon alapul, amelynek célja az EHA hatékonyságával és eredményességével kapcsolatos általános közvélemény felmérésre.

Az értékelésnek a 2020 utáni időszakra vonatkozó legfőbb ajánlásai között a finanszírozás és a szakpolitikai célkitűzések közötti kapcsolat megerősítése, a halászati erőforrások fenntartható kiaknázása, valamint a környezetnek és a természeti erőforrásoknak a tengeri környezetre gyakorolt negatív hatások minimalizálása révén történő védelme és javítása szerepel. Kiemelte továbbá, hogy stratégiaibb megközelítést kell alkalmazni az akvakultúra versenyképesebbé tételéhez, illetve a termelés növeléséhez, valamint hogy jobban figyelembe kell venni a kisüzemi part menti halászati tevékenységek előtt álló kihívásokat.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A 2020 utáni programozási időszakra vonatkozó legfőbb konzultációs tevékenység az ETHA érdekelt felek számára tartott, „2020 után: Európa part menti közösségeinek támogatása” című konferenciája volt, amelyre 2017 októberében került sor Tallinnban. A 70 előadóval és több mint 300 résztvevővel megtartott rendezvény lehetővé tette az érdekelt felek számára, hogy hozzájáruljanak az ETHA által a KHP és az uniós tengerpolitika számára a 2014–2020 közötti programozási időszak során nyújtott pénzügyi támogatás értékeléséhez, valamint azt, hogy felmérjék, hogy milyen formát ölthet ez a támogatás 2020 után. Az ETHA-konferencia számos érdekelt felet érintett. A 300 résztvevő több mint 50 %-a hatóságokat képviselt, 12 % az ipar, 11 % nem kormányzati szervek, 14 % halászati szövetségek és szervezetek, 7 % pedig a tudományos élet képviselői közül került ki.

Az ETHA szakértői csoportjának tagjai (a tagállamok közigazgatási szervei) két lehetőséget kaptak arra, hogy rész vegyenek a vitában és hozzájáruljanak a gondolkodási folyamathoz. Ezekre az értekezletekre 2017. november 6-án, illetve 2018. január 15-én került sor. Az ETHA szakértői csoportjaiban folytatott eszmecseréket a Bizottság által az értekezletet megelőzően rendelkezésre bocsátott vitaanyagok és orientációs kérdések segítették. A tagállamok szintén írásban küldték meg hozzájárulásaikat.

Ezenkívül levélben szólították fel a tanácsadó testületeket, nem kormányzati szerveket és az európai szociális partnereket, hogy tegyék meg észrevételeiket a halászati és a tengerhasznosítási ágazat 2020 utáni uniós finanszírozásával kapcsolatosan. A szociális partnerekkel konzultációs céllal rendezett egyéni találkozókra került sor.

Az Európai Külső Tengeri Régiók Konferenciája (CPMR) ugyancsak elküldte észrevételeit, például a 2017. decemberi, „Az ETHA jövője 2020 után: Az elemzés elemei és lehetséges forgatókönyvek” című technikai dokumentumot, valamint a CPMR 2017. októberi és márciusi megjegyzéseit a 2020 utáni ETHA-ról. Az ETHA jövőjével kapcsolatos végleges politikai álláspontot a CPMR politikai elnöksége 2018. márciusban fogadta el.

Az értékeléshez számos egyéb munkaértekezlet és jelentés járult hozzá, például a Halászati Közgazdászok Európai Szövetségének (2017. áprilisi) konferenciája alatt tartott szakpolitikai ülés, valamint a (2017. májusi) Tengerek Európai Napja alatt az érdekelt felek számára a tengerpolitika támogatásáról tartott munkaértekezlet.

A konzultáció eredményei a következőképpen foglalhatóak össze:

–Szinte az összes érdekelt fél határozott igényét fejezte ki a folyamatosságra, valamint egy a halászati és tengerpolitika céljait szolgáló jövőbeni finanszírozási eszközre, a KHP célkitűzéseinek további teljesülésére, valamint a kék gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználására.

–A tagállamok egyetértettek abban, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó célkitűzéseinek támogatniuk kell a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot. A KHP célkitűzéseinek teljesülését az érdekelt felek a következő alap prioritásaként határozták meg.

–A konzultációk eredményeképpen az érdekelt felek megegyeztek abban, hogy a 2014–2020 közötti ETHA legnagyobb hiányosságai a lassú lehívás és az operatív programok kései megvalósítása voltak, ennek oka pedig alapvetően a jogszabályi keretek késedelmes jóváhagyása volt. Ez – a túlságosan előíró jellegű uniós szintű szabályozással, a merev és rugalmatlan értelmezéssel, valamint a célkitűzések és célok teljesülése helyett túlságosan is a támogathatóságra történő összpontosítással együtt – jelenti a tagállamok előtt álló kihívást. Ennek kapcsán az érdekelt felek jelentős része fejezte ki igényét az egyszerűbb jogszabályi kereteket kínáló, kevésbé bonyolult szabályozás iránt.

–Az érdekelt felek egyhangúlag úgy vélekedtek, hogy bizonyos fokú stabilitásra lenne szükség, méghozzá azáltal, hogy jelentős mértékben egyszerűbbé váljon az ETHA végrehajtása (mind uniós, mind nemzeti szinten). Eltérő nézetek hangzottak el azonban arról, hogy miként lehet megtalálni a helyes egyensúlyt az eredményorientáció nagyobb hangsúlyozása és az igazgatási terheknek a kedvezményezettek és az irányító szervek számára történő csökkentése között, miközben a kiadások helyes mértéke is biztosított.

–Észrevételeikben a tagállamok megjegyezték, hogy a monitoring- és értékelési rendszer kulcsfontosságú szerepet játszik az Alap hatékonyságának szemléltetésében, mivel információval szolgál a halászati és kék gazdasági ágazatok alakulása mögött meghúzódó okozati összefüggésekről.

–Véleménykülönbség volt megfigyelhető a halászflották támogatását illetően, az érintettek majdnem egyenlő arányban támogatták és ellenezték a flottával kapcsolatos intézkedések folytatását.

–Az akvakultúra-ágazat kapcsán valamennyi érdekelt fél egyetértett abban, hogy további munkára lenne szükség az adminisztratív és jogi eljárások egyszerűsítése terén, hogy csökkenthető legyen az engedélyezési eljárások időtartama, anélkül, hogy ez veszélyeztetné az uniós jogban rögzített magas szintű környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és állategészségügyi normákat. Megerősítették, hogy továbbra is az adminisztratív terhek jelentik az ágazat fejlődésének legfőbb akadályát a túlságosan összetett (az engedélyezésre, illetve az finanszírozáshoz való hozzáférésre vonatkozó) eljárási követelmények mellett. Emellett 11 tagállam határozott támogatását fejezte ki az akvakultúra jelenlegi uniós támogatásának a következő alap során történő folytatása iránt, különösen az édesvízi akvakultúrát illetően.

–A kisüzemi part menti halászati tevékenységeket és a legkülső régiókban folytatott halászati tevékenységeket illetően a tagállamok a célzottabb és testre szabottabb támogatás alkalmazása mellett foglaltak állást, és támogatták, hogy azok továbbra is magasabb arányú támogatásban részesüljenek, és előlegfizetéseken keresztül kedvezőbb elbírálás alá essenek. Egyes tagállamok szerint a kisüzemi part menti halászat, valamint a belvízi halászat preferenciális pénzügyi kezelését 2020 után is indokolt megtartani. Az érdekelt felek elismerték továbbá, hogy rugalmasságra van szükség a helyi sajátosságok figyelembevétele, valamint az idősödő munkaerő generációs megújulásának elősegítése érdekében.

–Valamennyi tagállam és az összes érdekelt fél úgy vélte, hogy az adatgyűjtés támogatása, a halászati ellenőrzés és végrehajtás, valamint a termelői szervezetek támogatása a megosztott irányítás alá tartozó halászati alap része kell, hogy maradjon.

–Számos érdekelt fél vélte úgy, hogy az uniós fellépés megerősítése az ETHA-n keresztül a tengerpolitika különböző területein (képzés, tengeri területrendezés, tengerészeti biztonság és tengerfelügyelet, innovatív projektek finanszírozása stb.) hozzáadott értéket jelent Európa és a régiók számára. Tekintettel arra, hogy a kék gazdaság egy rendkívül összetett környezetben fejlődik, továbbra is biztosítani kell a különböző eszközök egymást kiegészítő jellegét a párhuzamosságok és a szétaprózottság elkerülése érdekében.

–Az érdekelt felek jelentős része felismerte a közösségvezérelt helyi fejlesztés szerepének fontosságát abban, hogy a part menti közösségek helyi megoldásokat alkalmazzanak a helyi problémákra, továbbá felismerték, hogy az értékes lehetőséget biztosít a halászati és akvakultúra-ágazat számára ahhoz, hogy aktív szerepet játsszanak a helyi önkormányzati és irányítási ügyekben. Sok érdekelt fél szeretné, ha a közösségvezérelt helyi fejlesztés komolyabb szerepet játszana a kék gazdaság fejlesztésében helyi szinten.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A hatásvizsgálatot a Bizottság szolgálatai készítették. A teljesítmény nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos vizsgálathoz külső szakértőket vontak be. A külső szakértői hozzájárulás részét képezte egy, a 2020 utáni időszak monitoring- és értékelési keretre irányuló javaslat, amely a 2014–2020 közötti időszakra kidolgozott rendszeren alapul, valamint korlátozott számú eredménymutató, beleértve az adatgyűjtési igények, a források és a hozzáférhetőség vizsgálatát.

•Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat a program főbb általános célkitűzéseit, valamint a konkrét célkitűzéseket dolgozza ki. A célkitűzések között szerepelnek a többéves pénzügyi keretnek a rugalmassággal, a koherenciával és a szinergiákkal kapcsolatos horizontális célkitűzései, az egyszerűsítés és a teljesítményre való összpontosítás.

A hatásvizsgálat a korábbi programozási időszakok értékeléseinek megállapításai és a konzultációs tevékenységek eredményei alapján meghatározza és kifejti a jövőbeni program által kezelendő problémákat, az új többéves pénzügyi keret horizontális célkitűzéseit és az új politikai prioritásokat, valamint az Unió beavatkozását igénylő, felmerülő problémákat.

A hatásvizsgálat a korábbi programok tapasztalatai alapján nagyjából rangsorolja a finanszírozható fellépéseket (a fenti célkitűzések teljesülése szempontjából), mivel a költségvetési előirányzat a hatásvizsgálat készítésekor még nem volt ismert.

A vizsgálat felmérte a finanszírozási prioritások szubszidiaritással (uniós hozzáadott érték/uniós fellépés szükségessége) és arányossággal kapcsolatos dimenzióit. Szintén elemzésre kerültek a program alkalmazási körében és felépítésében bekövetkezett változások.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Bár a javaslat nem kötődik a Célravezető és hatásos szabályozás programhoz (REFIT), célja, hogy mérsékelje a szabályozási terheket és egyszerűbbé tegye az Alapból történő teljesítést.

Emellett a kisebb kedvezményezetteket kedvezményes elbánásban részesíti nagyobb támogatási intenzitás, valamint a kisüzemi part menti halászati tevékenységeket folytató kedvezményezettek számára nyújtott speciális támogatási formák révén.

•Alapjogok

A jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. A szabályokat a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló rendelet írja elő. A közös rendelkezésekről szóló rendelet kedvező feltételeket vezetett be az Alapjogi Charta tiszteletben tartásának garantálása érdekében. Ez az ETHA-ra alkalmazandó.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A többéves pénzügyi keretről szóló előírja, hogy az uniós költségvetésnek továbbra is támogatnia kell a halászati és tengerpolitikát. Az ETHA javasolt költségvetése folyó áron 6 140 000 000 EUR. Az ETHA forrásai a megosztott, a közvetlen és közvetett irányítás között oszlanak meg. A megosztott irányítás keretében nyújtott támogatásra 5 311 000 000 EUR, a közvetlen és közvetett irányítás keretében nyújtott támogatásra pedig 829 000 000 EUR kerül elkülönítésre. Az ETHA pénzügyi hatásával kapcsolatos részleteket a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javaslat a közös rendelkezésekről szóló rendelet nyomonkövetési, értékelési és jelentéstételi intézkedéseihez kapcsolódik. Ezen intézkedések végrehajtása a javaslat által létrehozott közös monitoring- és értékelési keret segítségével történik.

Az értékelésekre a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdésének megfelelően kerül majd sor, amelyben a három intézmény megerősítette, hogy a hatályos joganyag és szakpolitikák értékelése képezi a további intézkedési alternatívák hatásvizsgálatainak alapját. Az értékelések a program gyakorlati hatásait egyfelől a programhoz kapcsolódó mutatók és célok alapján mérik fel, másfelől egy részletes elemzésre támaszkodva, amely azt vizsgálja, hogy a program milyen mértékben tekinthető relevánsnak, eredményesnek, hatékonynak, kellő uniós hozzáadott értéket képvisel-e, és összhangban van-e az egyéb uniós szakpolitikákkal. Az értékelések tanulságokat is megfogalmaznak annak érdekében, hogy azonosítsák az esetleges hiányosságokat és problémákat, illetve a fellépések továbbfejlesztésének vagy az eredmények javításának lehetőségeit, valamint hogy hozzájáruljanak azok kiaknázásának és hatásának maximalizálásához.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Nem alkalmazható

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Célkitűzések

Az ETHA-ra vonatkozó jelen rendelet célja, hogy támogassa a KHP környezeti, gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási célkitűzéseinek teljesülését, elősegítse az Unió tengerpolitikájának végrehajtását, és támogassa az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásait az óceánpolitikai irányítás területén. A javaslat a következő négy prioritáson alapul, amelyek tükrözik a közös rendelkezésekről szóló rendeletben meghatározott vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket, és a fenntartható kék gazdaság fejlődéséhez való uniós hozzájárulás maximalizálására irányulnak:

(1)a fenntartható halászat és a tengeri biológiai erőforrások védelmének előmozdítása;

(2)hozzájárulás az uniós élelmiszerbiztonsághoz versenyképes és fenntartható akvakultúra és piacok révén;

(3)a fenntartható kék gazdaság növekedésének elősegítése és a virágzó part menti közösségek támogatása;

(4)A nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengerek és óceánok biztosítása.

Európa tengerhasznosító ágazata több mint 5 millió embert foglalkoztat, évente csaknem 500 milliárd EUR-t termel, és kellő mértékű munkahelyteremtő potenciállal rendelkezik. A globális óceángazdaság teljesítménye ma 1,3 billió EUR-ra becsülhető, ami 2030-ig több mint megduplázódhat (The Ocean Economy in 2030, OECD jelentés). A szén-dioxid-kibocsátási célértékek teljesítésének szükségessége, az erőforrás-hatékonyság növelése és a kék gazdaság környezeti lábnyomának csökkentése máig jelentős innovációs hajtóerő más ágazatokban, így például a tengerészeti felszerelések előállításában, a hajógyártásban, az óceánmegfigyelésben, valamint a kotrás, a partvédelem és a tengeri építés területén. A tengeri gazdaságba irányuló beruházásokat az uniós strukturális alapok biztosították, elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA). Az ágazat növekedési potenciáljának kibontakoztatásához új beruházási eszközöket kell alkalmazni, például az InvestEU-t.

A Bizottságnak a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata ambiciózusabb célt tűz ki az éghajlati szempontok minden uniós programra kiterjedő érvényesítésével kapcsolatban oly módon, hogy összességében az uniós kiadások 25 %-a hozzájáruljon az éghajlat-politikai célok eléréséhez. Az ETHA hozzájárulása ezen átfogó cél eléréséhez egy megfelelő bontási szintű uniós éghajlati marker rendszeren keresztül, többek között ‒ ha rendelkezésre állnak ‒ precízebb módszerek alkalmazásával követhető nyomon. A Bizottság továbbra is évente, az éves költségvetési tervezettel összefüggésben nyújtja be az információkat a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében. A Bizottság előkészítési, végrehajtási, felülvizsgálati és értékelési folyamatok során igyekszik azonosítani a releváns intézkedéseket, elősegítve az ETHA-ban rejlő lehetőségek teljes körű kihasználását az éghajlat-politikai célok elérése érdekében.

Az ETHA az Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához is hozzá fog járulni. E hozzájárulás nyomon követése uniós környezetvédelmi mutatók segítségével fog történni, és arról értékelések és éves teljesítményjelentés keretében rendszeresen be kell majd számolni.

Egyszerűsítés

A javaslat célja, hogy a 2014–2020 közötti időszak rendkívül összetett rendszeréhez képest egyszerűbbé tegye az ETHA-ból történő teljesítést. A 2014–2020 közötti ETHA valóban a finanszírozási lehetőségek és a támogathatósági szabályok („intézkedések”) szigorú leírásán alapul, ami megnehezítette a végrehajtást a tagállamok és a kedvezményezettek számára. Ezért a 2020 utáni ETHA egy egyszerűbb felépítés felé fog elmozdulni, a következő elemek mentén:

–4 prioritás – ezek a prioritások leírják az ETHA támogatásának hatályát a KHP, valamint a tengerpolitika és a nemzetközi óceánpolitikai irányítási fellépések célkitűzéseivel összhangban.

–Támogatási területek – a rendelet cikkei nem határoznak meg előíró intézkedéseket, hanem bemutatják az egyes prioritások szerinti támogatási területeket, rugalmas keretet biztosítva a végrehajtáshoz.

–Nincsenek előre meghatározott intézkedések vagy támogathatósági szabályok uniós szinten – a megosztott irányítás keretében a tagállamok felelőssége saját programjuk kidolgozása, amelyben feltüntetik az ETHA-prioritások elérésének legmegfelelőbb eszközeit. A támogathatósági szabályokat a tagállamok rugalmas módon határozhatják meg. A programjukban meghatározott különféle intézkedések támogathatók az ETHA-ban és a közös rendelkezésekről szóló rendeletben megállapított szabályok értelmében, feltéve, hogy intézkedések besorolhatók a támogatási területekbe.

–Egyes területekre vonatkozó feltételek és korlátozások – össze kell állítani a támogatásra nem jogosult műveletek listáját, hogy elkerülhetőek legyenek a halászati állományvédelem szempontjából káros következmények; ilyen lehet például a halászati kapacitás növelését célzó beruházások általános tilalma. Ezenkívül a halászflottákkal kapcsolatos beruházások és ellentételezések (a halászati tevékenységek végleges beszüntetése, a halászati tevékenységek rendkívüli szüneteltetése, hajó beszerzése, motorcsere) szigorúan ahhoz a feltételhez lesznek kötve, hogy összhangban legyenek a KHP állományvédelmi célkitűzéseivel. Ez alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a pénzügyi támogatás ezeknek a célkitűzéseknek a teljesülését szolgálják.

–Eredménymutatók – az ETHA-támogatás által elért eredmények értékelése mutatószámok alapján fog történni. A tagállamok be fognak számolni a megállapított mérföldkövek és célok elérésében elért eredményekről, a Bizottság pedig a tagállamok éves teljesítményjelentései alapján el fogja végezni az éves teljesítményértékelést, lehetővé téve a végrehajtással kapcsolatos esetleges problémák korai észlelését és a korrekciós intézkedéseket. E célból létre fog jönni egy monitoring- és értékelési keret.

Ahelyett, hogy felsorolnák a támogatható műveletek kínálatából kiválasztott intézkedéseket, ami a jelenlegi gyakorlat, a nemzeti programoknak az egyes tagállamok által kiválasztott stratégiai prioritásokra kell összpontosítaniuk. Ez a rendszer a program végrehajtását teljesítmény alapján fogja optimalizálni a szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében, a Bizottság és a tagállamok közötti, az eredmények elérésével kapcsolatos folyamatos párbeszéd kontextusában. A hatékony egyszerűsítés három alapelve ezért a rugalmasság, az eredményorientáltság és a Bizottság és a tagállamok közötti kölcsönös bizalom.

A megosztott irányítás keretében a programokat a tagállamok dolgozzák ki, és a Bizottság hagyja jóvá. A regionalizációval összefüggésben, illetve abból a célból, hogy a tagállamokat a programok előkészítése során fokozottan stratégiai megközelítés alkalmazására sarkallja, a Bizottság minden tengermedencéről elemzést fog készíteni, amelyben a KHP célkitűzéseinek teljesülése szempontjából meghatározza a közös erősségeket és gyengeségeket. Az elemzés iránymutatásul fog szolgálni mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság számára az egyes programok regionális kihívásokat és igényeket is érintő megtárgyalása során.

A programok értékelésekor a Bizottság figyelembe fogja venni a KHP környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági kihívásait, a fenntartható kék gazdaság társadalmi-gazdasági teljesítményét, a tengermedencék szintjén jelentkező kihívásokat, a tengeri ökoszisztémák megőrzését és helyreállítását, a tengeri hulladék csökkentését, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást.

A szabályozás is egyszerűbbé fog válni a közös rendelkezésekről szóló rendelet révén, amely megállapítja a végrehajtással, felügyelettel és ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezések többségét.

Az erőforrások elosztása

Az ETHA-t két teljesítési rendszer keretében kell végrehajtani:

–megosztott irányítás keretében a tagállamok által, a nemzeti stratégiákon alapuló ETHA-programokon keresztül,

–közvetlen irányítás keretében közvetlenül a Bizottság által.

A javaslat értelmében meg kell őrizni az erőforrásoknak a megosztott irányítás és a közvetlen irányítás közötti 2014–2020-as megosztását. Ennek megfelelően a javaslat szerint 5 311 000 000 EUR-t a megosztott irányításra (86,5 %), 829 000 000 EUR-t pedig a közvetlen irányításra (13,5 %) kell elkülöníteni. Ez az elosztás lehetővé teszi a megosztott és a közvetlen irányítás alá tartozó erőforrások megfelelő egyensúlyának fenntartását.

Ami a megosztott irányítást illeti, az Egyesült Királyság programja értékének (243 millió EUR) levonását követően a tagállamok nominális értéken a 2014–2020 közötti juttatásaik 96,5 %-át őriznék meg. A stabilitás biztosítása érdekében, különös tekintettel a KHP célkitűzéseinek elérésére, a nemzeti juttatások meghatározása azok 2014–2020 közötti megosztásán fog alapulni.

A javaslat szerint a megosztott irányítás alá tartozó bizonyos támogatási területek összegei elkülönítettek legyenek:

–ellenőrzés és végrehajtás, valamint a halászati gazdálkodás céljából és tudományos célokból végzett adatgyűjtés és -kezelés (az odaítélt pénzügyi támogatás legalább 15 %-a tagállamonként, a tengerparttal nem rendelkező országokat kivéve),

–a legkülső régiók (az elkülönített összeg mind a többletköltségek ellentételezésére vonatkozó rendszert, mind pedig a strukturális támogatást lefedi).

Feltételrendszer

Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje az óceánok megőrzését és fenntartható hasznosítását a 17 fenntartható fejlesztési cél egyikeként (SDG 14) határozta meg. Az Unió teljes mértékben elkötelezett e cél és annak végrehajtása mellett. Ezzel összefüggésben vállalta, hogy előmozdítja a tengeri területrendezéssel, a biológiai erőforrások megőrzésével és a jó környezeti állapot elérésével összhangban lévő fenntartható kék gazdaságot, betiltja a többletkapacitáshoz és a túlhalászáshoz hozzájáruló halászati támogatások bizonyos formáit, felszámolja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászathoz hozzájáruló támogatásokat, valamint tartózkodik az ilyen jellegű új támogatások bevezetésétől. Ezt az eredményt 2020-ig kell elérni a Kereskedelmi Világszervezetben a halászati támogatásokra vonatkozóan folytatott tárgyalások révén.

Emellett a Kereskedelmi Világszervezetben a fenntartható fejlődésről szóló 2002-es világszintű csúcstalálkozón és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2012-es ENSZ-konferencián (Rio+20) folytatott tárgyalások során az Unió elkötelezte magát a halászati többletkapacitáshoz és a túlhalászáshoz hozzájáruló támogatások felszámolása mellett.

Mi több, a KHP-rendelet 42. cikke előírja, hogy a ETHA keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatáshoz a KHP szabályainak való megfelelést kell feltételül szabni. Ezért a KHP vonatkozó szabályainak eleget nem tévő kedvezményezettek kérelmei nem lesznek befogadhatók. A Bizottságot továbbá fel kell majd hatalmazni, hogy felléphessen a KHP szabályait be nem tartó tagállamokkal szemben.

A fenntartható halászat és a tengeri biológiai erőforrások védelmének előmozdítása

A KHP-nak biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és hogy kezelésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszerellátás biztosításához. A KHP-nak annak biztosítására kell törekednie, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot (MFH) előállítani képes szintet. Biztosítania kell továbbá, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásai a lehető legkisebbek legyenek, valamint hogy az akvakultúra- és a halászati tevékenységek ne idézzék elő a tengeri környezet romlását (a KHP-rendelet 2. cikke).

Az elmúlt években jelentős előrelépések történtek a halállományok egészséges szintjének visszaállítása, az uniós halászati ágazat nyereségességének növelése, valamint a tengeri ökoszisztéma megőrzése terén. A KHP társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése érdekében azonban még jelentős kihívásokkal kell szembenézni. Ehhez a támogatások 2020 utáni folytatása szükséges, különösen azokban a tengermedencékben, ahol szerényebb eredményeket sikerült elérni. A halászat alapvető fontosságú az Unió számos part menti közösségének megélhetése és kulturális öröksége szempontjából, különösen ott, ahol a kisüzemi part menti halászat fontos szerepet tölt be. Tekintve, hogy az átlagéletkor sok halászközösségben meghaladja az 50 évet, a generációs megújulás és a tevékenységek diverzifikálása továbbra is kihívást jelent.

Az 1. prioritás keretében nyújtott támogatás célja a KHP-rendelet 2. cikkében meghatározott gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási célkitűzések elérése. Ennek a támogatásnak biztosítania kell, hogy a halászati tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és hogy kezelésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszer-ellátás biztosításához.

Az ETHA-ból nyújtott támogatás célja különösen a fenntartható, MFH-n alapuló halászat megvalósítása és fenntartása, valamint a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémára gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása. A támogatás emellett ki fog terjedni az innovációra és az alacsony környezeti hatású, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó és alacsony szén-dioxid-kibocsátású halászati gyakorlatokba és technikákba történő beruházásokra.

A kirakodási kötelezettség egyike a KHP előtt álló legfőbb kihívásoknak. Jelentős változásokat idézett elő az ágazat halászati gyakorlataiban, esetenként jelentős pénzügyi költségekkel. Az ETHA ezért az egyéb műveletekre vonatkozónál nagyobb támogatási intenzitással fogja támogatni az olyan innovációkat és beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a kirakodási kötelezettség végrehajtásához, például a szelektív halászeszközökbe, a kikötői infrastruktúra fejlesztésébe, valamint a nem szándékos fogások értékesítésébe történő beruházásokat. Emellett 100 %-os maximális támogatási intenzitást fog biztosítani a tagállamok közötti halászati lehetőségek cseréjére (a továbbiakban: kvótacserék) szolgáló átlátható rendszerek tervezésére, fejlesztésére, nyomon követésére, értékelésére és kezelésére a kirakodási kötelezettség által okozott „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó faj”-hatás mérséklése érdekében.

Az egészségügyi, biztonsági és a munkakörülmények, az energiahatékonyság, valamint a fogások minőségének javítása érdekében az 1. prioritás keretében nyújtott támogatás kiterjedhet továbbá a halászhajók fedélzetét érintő innovációira és beruházásaira is. Ezek a támogatások azonban nem eredményezhetik a halászati kapacitás vagy a halfelderítési képesség növekedését, és nem nyújtható támogatás pusztán az uniós vagy a nemzeti jog értelmében kötelező követelményeknek való megfelelés céljára. A halászhajók fedélzetét érintő egészségügyi, biztonsági és munkakörülmények tekintetében lehetővé kell majd tenni az egyéb műveletekre vonatkozónál nagyobb támogatási intenzitást.

A halászati ellenőrzés kiemelt fontosságú a KHP végrehajtása szempontjából. Ezért az ETHA a megosztott irányítás keretében támogatnia fogja egy, az ellenőrzési rendeletben meghatározott uniós halászati ellenőrzési rendszer fejlesztését és végrehajtását. Az ellenőrzési rendelet felülvizsgálata által előírt egyes kötelezettségek (hajókövető és elektronikus jelentéstételi rendszerek a kisüzemi part menti hajók esetében, elektronikus távellenőrzési rendszer, a hajtómotor-teljesítmény folyamatos mérése és rögzítése) indokolják a tagállamok és a halászok általi gyors és hatékony végrehajtáshoz nyújtott külön támogatást. A tagállamok ellenőrzési eszközökbe történő beruházásai a tengerfelügyelet és a parti őrségi feladatokkal kapcsolatos együttműködés céljára is felhasználhatók.

A KHP sikere ezenkívül a halászati gazdálkodással összefüggő tudományos szakvélemények rendelkezésre állásától és ennélfogva a halászati adatok rendelkezésre állásától is függ. Tekintettel a megbízható és teljes körű adatok beszerzésével járó kihívásokra és költségekre, szükséges támogatni a tagállamoknak az adatgyűjtési keretről szóló rendelettel összhangban történő adatgyűjtésre és -kezelésre irányuló tevékenységeit, valamint hozzá kell járulni a lehető legjobb tudományos szakvélemények biztosításához. E támogatás lehetővé fogja tenni a szinergiát a tengeri adatok egyéb típusainak gyűjtésével és feldolgozásával.

Az ETHA továbbá támogatni fogja a KHP közvetlen és közvetett irányítás keretében történő, hatékony, tudásalapú végrehajtását és irányítását tudományos szakvélemények biztosítása révén, valamint egy uniós halászati ellenőrzési rendszer fejlesztését és megvalósítását, a tanácsadó testületek működését és a nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulásokat.

Az állományvédelmi célkitűzésekre irányuló flottakezelés

Tekintettel a tengeri biológiai erőforrások hosszú távon fenntartható, a közös halászati politika állományvédelmi célkitűzéseivel összhangban történő kiaknázásával kapcsolatos nehézségekre, az ETHA támogatást fog biztosítani a halászat és a halászflották irányításához. Ezzel összefüggésben egyes flottaszegmensek és tengermedencék esetében olykor továbbra is szükség lehet a flottaátalakítás támogatására. E támogatásnak szigorúan a tengeri biológiai erőforrások megőrzésére és fenntartható kiaknázására kell irányulnia, és a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti egyensúly elérését kell céloznia. Ezért azokban a flottaszegmensekben, amelyekben a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek nincsenek egyensúlyban, az ETHA támogathatja a halászati tevékenységek végleges beszüntetését. Az ilyen támogatás a KHP-rendelet 22. cikkének (4) bekezdésében előírt, a strukturális többletkapacitással rendelkező flottaszegmensek kiigazítására irányuló cselekvési tervek megvalósításának eszköze lesz, amelynek végrehajtása vagy a halászhajó leselejtezésével, vagy a hajó leszerelésével és utólagos felszerelésével történik. Amennyiben az utólagos felszerelés a tengeri ökoszisztéma hobbihorgászat általi terhelésének fokozódásához vezetne, támogatás csak akkor nyújtható, az utólagos felszerelés összhangban van a közös halászati politikával és a vonatkozó többéves tervek célkitűzéseivel.

A halászati tevékenységek végleges beszüntetéséhez nyújtott támogatás korábban nem volt kellően célzott és nem kezelte hatékonyan a halászflották strukturális kiegyensúlyozatlanságát. A halászflották strukturális kiigazítása és az állományvédelmi célkitűzések közötti összhang érdekében az ilyen támogatást szigorúan az eredmények elérésétől kell függővé tenni, illetve ahhoz kell kötni. A javaslat szerint a támogatás a közös rendelkezésekről szóló rendeletben előírtaknak megfelelően kizárólag a költségektől független finanszírozás keretében biztosítható. E mechanizmus keretében a halászati tevékenységek végleges beszüntetését a Bizottság nem a ténylegesen felmerülő költségek, hanem a feltételek teljesülése és az elért eredmények alapján fogja megtéríteni a tagállamok részére. A Bizottság e célból felhatalmazáson alapuló jogi aktusban fogja meghatározni ezeket a feltételeket, amelyek a KHP állományvédelmi célkitűzéseinek teljesüléséhez fognak kapcsolódni.

A halászati tevékenység rendkívüli szüneteltetéséhez nyújtott ellentételezés

Tekintettel a halászati tevékenységek nagymértékű kiszámíthatatlanságára, a rendkívüli körülmények jelentős gazdasági veszteségeket eredményezhetnek a halászok számára. E következmények mérséklésére az ETHA támogatást nyújthat a halászati tevékenységek rendkívüli szüneteltetéséért járó ellentételezéshez, amennyiben a rendkívüli szüneteltetést bizonyos állományvédelmi intézkedések végrehajtása (többéves tervek, az állományok védelmére és fenntartható kiaknázására vonatkozó célkitűzések, a halászhajók halászati kapacitásának a rendelkezésre álló halászati lehetőségekhez való igazítására irányuló intézkedések és technikai intézkedések), sürgősségi intézkedések (például halászati tilalom bevezetése), a fenntartható halászati partnerségi megállapodások alkalmazásának vis maior miatti felfüggesztése, illetve természeti katasztrófák vagy környezeti események okozták.

Ilyen támogatás kizárólag abban az esetben lesz nyújtható, ha e körülmények jelentős hatást gyakorolnak a halászokra, azaz ha az érintett hajó kereskedelmi tevékenységei legalább 90 egymást követő napon szünetelnek, és ha a szüneteltetésből eredő gazdasági veszteségek az érintett vállalkozás egy meghatározott időszakban elért átlagos éves forgalmának több mint a 30 %-át teszik ki.

A kisüzemi part menti halászat és a legkülső régiók tekintetében biztosított kedvezményes elbánás

Kisüzemi part menti halászati tevékenységet a 12 méternél kisebb, vontatott halászeszközt igénybe nem vevő halászhajók folytatnak. Ez az ágazat az Unióban lajstromozott összes halászhajó közel 75 %-át és a halászati ágazat által létrehozott összes álláshely csaknem felét képviseli. A kisüzemi part menti halászatot folytató szereplők fő bevételi forrása nagy mértékben függ az egészséges halállományoktól. Az ETHA ezért 100 %-os támogatási intenzitás biztosításával kedvezményes elbánásban fogja részesíteni őket, hogy esetükben ezzel ösztönözze a fenntartható halászati gyakorlatok alkalmazását. Ezenfelül bizonyos támogatási területek a kisüzemi halászat számára lesznek fenntartva azokban a flottaszegmensekben, ahol a halászati kapacitás egyensúlyban van a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel; ilyen lehet például a használt hajók beszerzése és a hajómotor cseréje vagy korszerűsítése. A tagállamok programjai ezenkívül tartalmazni fognak egy, a kisüzemi part menti halászatra irányuló cselekvési tervet, amelynek nyomon követése olyan mutatók alapján fog történni, amelyek tekintetében mérföldkövek és célok kerülnek meghatározásra.

A „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak címzett 2017. október 24-i bizottsági közleményben ismertetett legkülső régiók a Szerződés 349. cikkében említett távoli fekvésükből, valamint domborzati és éghajlati viszonyaikból adódóan sajátos kihívásokkal szembesülnek, továbbá olyan különleges adottságokkal rendelkeznek, amelyre fenntartható kék gazdaság építhető. Ezért minden egyes legkülső régió esetében az érintett tagállamok programjaihoz csatolni kell majd egy, a fenntartható kék gazdasági ágazatok fejlesztésére és többek között a halászat és az akvakultúra fenntartható kiaknázására irányuló cselekvési tervet, valamint külön pénzügyi keret lesz biztosítva e cselekvési tervek végrehajtásának támogatására. Az ETHA a legkülső régiók számára az elhelyezkedésükből és szigetjellegükből adódóan keletkező többletköltségek ellentételezésére is nyújthat támogatást. E támogatás felső határa a teljes pénzügyi támogatás bizonyos százalékában kerül meghatározásra. Ezenkívül a legkülső régiók esetében az egyéb műveletekre vonatkozónál nagyobb támogatási intenzitás lesz alkalmazandó.

A tengeri biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tengeri és tengerparti biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása az egészséges tengerekre és óceánokra irányuló törekvések előtt álló egyik legfőbb kihívás. Megosztott irányítás keretében az ETHA e célkitűzéshez az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék halászok általi begyűjtésének támogatása, valamint az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék fogadására alkalmas létesítményeket biztosító kikötői beruházások támogatása révén fog hozzájárulni. Támogatni fogja továbbá a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben meghatározott, a tengeri környezet jó környezeti állapotának elérését vagy fenntartását célzó intézkedéseket, az említett irányelv alapján létrehozott területvédelmi intézkedések végrehajtását, a NATURA 2000 területek kezelésére, helyreállítására és monitoringjára irányuló intézkedéseket, valamint az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv hatálya alá tartozó fajok védelmére irányuló intézkedéseket.

Közvetlen irányítás keretében az ETHA hozzá fog járulni a tiszta és egészséges tengerek előmozdításához, valamint az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2016. január 16-i bizottsági közleményben kidolgozott, a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia végrehajtásához, összhangban a tengeri környezet jó környezeti állapotának elérésére vagy fenntartására vonatkozó célkitűzéssel.

Hozzájárulás az uniós élelmiszerbiztonsághoz

A halászat és az akvakultúra hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz és a táplálkozáshoz. Ugyanakkor az Unió jelenleg halászati termékeinek több mint 60 %-át importálja, ezért nagy mértékben függ harmadik országoktól. Fontos kihívás az Unióban előállított, jó minőségű halprotein fogyasztásának ösztönzése, valamint, hogy az ilyen termékek elérhető áron álljanak a fogyasztók rendelkezésére.

Ezzel összefüggésben az akvakultúra fontos szerepet tölt be. Az ETHA ezért támogathatja az akvakultúra előmozdítását és fenntartható fejlesztését, beleértve az édesvízi akvakultúrát is, a vízi állatok és növények élelmiszer és egyéb nyersanyagok előállítása céljából történő tenyésztése, illetve termesztése érdekében. Egyes tagállamokban továbbra is bonyolult adminisztratív eljárások, például a területhez való nehéz hozzáférés és nehézkes engedélyezési eljárások vannak érvényben, amelyek megnehezítik az ágazat számára a tenyésztett termékek megítélésének és versenyképességének javítását. A támogatásnak összhangban kell lennie az akvakultúrára irányuló, a KHP-rendelet alapján kidolgozott többéves nemzeti stratégiai tervekkel. Különösen a környezeti fenntarthatóság, a termelő beruházások, az innováció, a szakmai készségek elsajátítása, a munkakörülmények javítása, valamint a kritikus terület- és természetgazdálkodási szolgáltatásokat biztosító kompenzációs intézkedések lesznek támogathatók. A közegészségügyi intézkedések, az akvakultúrában nevelt állományokra vonatkozó biztosítási rendszerek és az állategészségügyi és állatjóléti intézkedések szintén támogathatók lesznek. A termelő beruházások esetében azonban a támogatás nyújtására csak pénzügyi eszközök és az InvestEU révén fog sor kerülni, amelyek nagyobb tőkeáttételt kínálnak a piacokon, és ezért nagyobb jelentőséggel bírnak, mint az ágazat finanszírozási kihívásainak kezeléséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatások.  

Az élelmezésbiztonság a hatékony és jól szervezett piacon is alapul, amely javítja az átláthatóságot, a stabilitást, a minőséget és az ellátási lánc diverzitását, valamint a fogyasztók tájékoztatását. Ebből a célból az ETHA támogathatja a halászati és akvakultúra-termékek forgalmazását, összhangban a közös piacszervezés célkitűzéseivel. Támogathatja mindenekelőtt termelői szervezetek létrehozását, a termelési és értékesítési tervek végrehajtását, új kereskedelmi értékesítési lehetőségek előmozdítását, valamint a piacra vonatkozó ismeretek létrehozását és terjesztését.

A feldolgozóiparnak ezenkívül szerepe van a halászati és akvakultúra-termékek elérhetőségének és minőségének biztosításában. Az ETHA támogathatja az ágazat célzott beruházásait, feltéve, hogy azok hozzájárulnak a közös piacszervezés célkitűzéseinek eléréséhez. A legfrissebb adatok az Unió feldolgozó ágazatának jó teljesítményét mutatják, ezért a támogatás kizárólag pénzügyi eszközökön és az InvestEU-n keresztül lesz nyújtható, vissza nem térítendő támogatás formájában nem. A nagyléptékű beruházások az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében támogathatók.

A fenntartható kék gazdaság növekedésének elősegítése és a virágzó part menti közösségek támogatása

A part menti régiókban a munkahelyteremtés a fenntartható kék gazdaság helyileg ösztönzött fejlesztésére támaszkodik, amely felfrissíti e régiók társadalmi szerkezetét. Az óceánhasznosító ágazatok és szolgáltatások teljesítménye várhatóan felül fogja múlni a globális gazdaság növekedését, és 2030-ra jelentősen hozzá fog járulni a foglalkoztatáshoz és a növekedéshez. A kék növekedés fenntarthatósága az új tengeri vállalkozások és a biogazdaságot célzó innováción és beruházásokon múlik, ideértve a fenntartható idegenforgalmi modelleket, az óceánalapú megújuló energiát, az innovatív, csúcstechnológiát képviselő hajógyártást, valamint az új kikötői szolgáltatásokat, amelyek képesek munkahelyeket létrehozni, miközben a helyi fejlődéshez is hozzájárulnak. Miközben a fenntartható kék gazdaságba irányuló közberuházásokat az uniós költségvetés egészében érvényesíteni kell, az ETHA különös figyelmet fog fordítani a fenntartható kék gazdaság fejlődését elősegítő feltételek megteremtésére és a szűk keresztmetszetek megszüntetésére a beruházások elősegítése és az új piacok, technológiák és szolgáltatások fejlesztése érdekében.

A fenntartható kék gazdaság fejlődése nagymértékben támaszkodik a helyi érdekelt felek közötti partnerségekre, amelyek hozzájárulnak a part menti és a szárazföldi közösségek és gazdaságok életképességéhez. Az ETHA eszközöket fog biztosítani e partnerségek előmozdításához. Ehhez megosztott irányítás keretében támogatni fogja a közösségvezérelt helyi fejlesztéseket. A közösségvezérelt helyi fejlesztések rendkívül sikeres eszköznek bizonyultak a 2014–2020 közötti időszakban. Ezek a stratégiák a part menti és belvízi halászat, az akvakultúra és a fenntartható kék gazdaság fejlesztése révén ténylegesen, helyi szinten növelik a gazdasági diverzifikációt. Biztosítaniuk kell, hogy a helyi közösségek jobban kiaknázzák és hasznosítsák a fenntartható kék gazdaság által kínált lehetőségeket, a környezeti, kulturális, társadalmi és emberi erőforrásokra építve és megerősítve azokat. A 2014–2020 közötti időszakhoz képest az ETHA által támogatott, közösségvezérelt helyi fejlesztésekre irányuló stratégiák hatálya kiterjesztésre kerül: valamennyi helyi partnerségnek tükröznie kell stratégiájának központi elemét azáltal, hogy biztosítja a fenntartható helyi kék gazdaságban érdekelt valamennyi fél kiegyensúlyozott részvételét és képviseletét.

Megosztott irányítás keretében az ETHA az adatok gyűjtése, kezelése és felhasználása révén a fenntartható kék gazdaságot is támogatni fogja a tengeri környezet állapotával kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében. E támogatásnak az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelv követelményeinek teljesítésére és a tengeri területrendezés támogatására kell irányulnia, valamint arra, hogy az európai tengeri megfigyelési és adathálózat segítségével javuljon az adatminőség és intenzívebbé váljon az adatmegosztás.

Közvetlen és közvetett irányítás keretében az ETHA a fenntartható kék gazdaságot előmozdító feltételeket fogja a középpontba helyezni a tengerpolitika integrált igazgatásának és irányításának előmozdítása, a kutatásnak, az innovációnak és a technológiának a fenntartható kék gazdaságban megvalósuló transzfere és elterjedése, a tengerészeti készségek és az óceánokkal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a fenntartható kék gazdasággal kapcsolatos társadalmi-gazdasági adatok megosztása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fenntartható kék gazdaság elősegítése, valamint a projekttervezetek és innovatív finanszírozási eszközök kidolgozása révén.

A nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengerek és óceánok biztosítása.

Az óceánok területének 60 %-a a nemzeti joghatóságokon kívül esik. Ez megosztott nemzetközi felelősséget feltételez. Az óceánokat érintő legtöbb probléma – például a túlhalászás, az éghajlatváltozás, a savasodás, a szennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése – jellegénél fogva határokon átívelő kérdés, amely ezért közös fellépését igényel. Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye, amelynek az Unió is szerződő fele, számos joghatósági szabályt, intézményt és egyedi keretet hozott létre az óceánokon folytatott emberi tevékenység szabályozására és igazgatására. Az utóbbi években globális konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a tengeri környezet és a tengereket érintő emberi tevékenységek hatékonyabb irányítására van szükség az óceánok egyre fokozódó terhelésének kezelése érdekében.

Globális szereplőként az Unió szilárdan elkötelezte magát a nemzetközi óceánpolitikai irányítás támogatása iránt, összhangban az „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2016. november 10-i közös közleménnyel. Az Unió óceánpolitikai irányításra vonatkozó politikája olyan új politika, amely az óceánokat integrált módon kezeli. A nemzetközi óceánpolitikai irányítás nem csupán a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és különösen a 14. fenntartható fejlesztési cél („Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható hasznosítása a fenntartható fejlődés céljait követve”) elérése szempontjából bír központi jelentőséggel, hanem abból a szempontból is, hogy a jövő generációi számára biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengerek és óceánok legyenek biztosíthatók. Az Uniónak teljesítenie kell ezeket a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, valamint bilaterális, regionális és multilaterális szinten elő kell mozdítania a jobb nemzetközi óceánpolitikai irányítást, ideértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzését, megakadályozását és felszámolását, a nemzetközi óceánpolitikai irányítás keretének fejlesztését, az óceánokra és tengerekre nehezedő terhelés mérséklését, a fenntartható kék gazdaság feltételeinek megteremtését, valamint a nemzetközi óceánkutatás és az óceánokkal kapcsolatos adatok megerősítését. Az ETHA közvetlen irányítás keretében támogatni fogja e nemzetközi kötelezettségvállalásokat és célkitűzéseket.

Az ETHA keretében a nemzetközi óceánpolitikai irányítás előmozdítására hozott intézkedések célja a nemzetközi és regionális folyamatok, megállapodások, szabályok és intézmények átfogó keretének fejlesztése az óceánokon folytatott emberi tevékenység szabályozása és igazgatása érdekében. Az ETHA finanszírozni fogja az Unió által a fenntartható halászati partnerségi megállapodások hatálya alá nem tartozó területek vonatkozásában különféle harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodásokat, valamint az Unió által a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek fizetendő tagsági hozzájárulásokat. A fenntartható halászati partnerségi megállapodások és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek finanszírozása továbbra is az Unió költségvetésének különböző részeiből történik.

A biztonság és a védelem területén alapvető fontosságú a határellenőrzés és a tengerfelügyelet javítása. A Tanács által 2014. június 24-én elfogadott európai uniós tengeri védelmi stratégia és a hozzá kapcsolódó, 2016. december 16-án elfogadott cselekvési terv értelmében az információmegosztásra, valamint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Határ- és Parti Őrség közötti európai határvédelmi és parti őrségi együttműködésre építő uniós tengeri védelmi stratégia kulcsfontosságú e célkitűzések teljesítéséhez. Éppen ezért az ETHA mind megosztott, mind közvetlen irányítás keretében támogatni fogja a tengerfelügyeletet és a parti őrségek közötti együttműködést többek között azáltal, hogy felszereléseket vásárol többcélú tengeri műveletekhez. Emellett lehetővé fogja tenni az érintett ügynökségek számára, hogy a tengerfelügyelet és tengeri védelem területét érintő támogatások végrehajtása „közvetett irányítás” keretében történjen.

2018/0210 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról és az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 91. cikkének (1) bekezdésére, 100. cikkének (2) bekezdésére, 173. cikkének (3) bekezdésére, 175. és 188. cikkére, 192. cikkének (1) bekezdésére, 194. cikkének (2) bekezdésére, 195. cikkének (2) bekezdésére, valamint 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 1 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 2 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Létre kell hozni az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot (ETHA) a 2021–2027 közötti időszakra. Az alap célja, hogy az uniós költségvetésből célzottan támogassa a közös halászati politikát (KHP), az Unió tengerpolitikáját és az Unió által az óceánpolitikai irányítás területén tett nemzetközi kötelezettségvállalásokat. Ez a finanszírozás alapvető feltétele a fenntartható halászatnak és a tengeri biológiai erőforrások megőrzésének, a tengeri eredetű élelmiszertermékekkel való ellátás révén biztosított élelmezésbiztonságnak, a fenntartható kék gazdaság növekedésének, valamint az egészséges, biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengereknek és óceánoknak.

(2)Tekintettel arra, hogy az óceánok hasznosításában globális tényezőnek számít, valamint a tengeri eredetű élelmiszerek ötödik legnagyobb előállítója, az Unió komoly felelősséggel bír az óceánok és erőforrásaik megóvása, megőrzése és fenntartható hasznosítása terén. A tengerek és óceánok megőrzése valóban elengedhetetlen a világ gyorsan növekvő népessége számára. Ez az Unió számára egyúttal társadalmi-gazdasági érdek is: a fenntartható kék gazdaság ösztönzi a beruházásokat, elősegíti a munkahelyek létrejöttét és a növekedést, előmozdítja a kutatást és az innovációt, valamint az óceánenergia révén hozzájárul az energiabiztonsághoz. Ezenkívül a biztonságos és védett tengerek és óceánok a hatékony határellenőrzés és a tengeri vonatkozású bűncselekmények elleni globális küzdelem szempontjából is létfontosságúak, mivel ily módon kezelhetők a polgárok biztonsági aggályai.

(3)A megosztott irányítás alá tartozó alapok (a továbbiakban: az alapok) keretében nyújtott támogatás koordinálásának javítása és végrehajtásának harmonizálása érdekében elfogadásra került az (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet) 3 , amelynek fő célja a szakpolitika koherens módon történő végrehajtásának egyszerűsítése. Ezek a közös rendelkezések az ETHA megosztott irányítás alá tartozó részére vonatkoznak. Az alapok egymást kiegészítő célokat tűztek ki, és irányítási módjuk megegyezik. Az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] ennélfogva számos közös általános célkitűzést és alapelvet állapít meg, ilyenek például a partnerség és a többszintű kormányzás. Az említett rendelet a stratégiai tervezés és programozás közös elemeit is tartalmazza, beleértve az egyes tagállamokkal megkötendő partnerségi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket, meghatározza továbbá az alapok teljesítményközpontúságának egységes megközelítését. Ennek megfelelően tartalmazza az előfeltételeket, a teljesítmény-felülvizsgálatot, valamint a nyomon követésre, a beszámolásra és az értékelésre vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet emellett a támogathatósági szabályokra vonatkozó közös rendelkezéseket is megállapít, valamint külön intézkedéseket határoz meg a pénzügyi eszközökre, az InvestEU igénybevételére, a közösségvezérelt helyi fejlesztésekre és pénzgazdálkodásra vonatkozóan. Egyes irányítási és kontrollintézkedések az alapok mindegyikére vonatkoznak. A partnerségi megállapodásban az (EU) xx/xx rendeletnek [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] megfelelően indokolt ismertetni az alapok (az ETHA-t is ideértve) és más uniós programok közötti kiegészítő jelleget.

(4)Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok vonatkoznak. E szabályokat a (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 4 rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. A Szerződés 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(5)Az ETHA-nak a közvetlen irányítás keretében szinergiákat és komplementaritásokat kell kialakítania más uniós alapokkal és programokkal. Ez egyúttal lehetővé teszi a pénzügyi eszközök formájában történő finanszírozást az (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 [InvestEU rendelet] alapján végrehajtott vegyesfinanszírozási műveletek keretében.

(6)Az ETHA keretében nyújtott támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, elkerülve a magánfinanszírozás megkettőzését vagy kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. A támogatásnak egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselnie.

(7)A finanszírozás típusait és az e rendelet szerinti végrehajtási módszereket az alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek elérni az intézkedésekre meghatározott prioritásokat, illetve eredményeket, különös tekintettel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre, valamint a meg nem felelés várható kockázatára. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalánydíj és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását csakúgy, mint az (EU) xx/xx rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] 125. cikkének (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás igénybevételét.

(8)Az (EU) xx/xx rendeletben 6 meghatározott többéves pénzügyi keretről szóló javaslat előírja, hogy az uniós költségvetésnek továbbra is támogatnia kell a halászati és tengerpolitikát. Az ETHA költségvetésének folyó áron 6 140 000 000 EUR-nak kell lennie. Az ETHA forrásait meg kell osztani a megosztott, a közvetlen és közvetett irányítás között. A megosztott irányítás keretében nyújtott támogatásra 5 311 000 000 EUR-t, a közvetlen és közvetett irányítás keretében nyújtott támogatásra pedig 829 000 000 EUR-t kell előirányozni. A stabilitás biztosítása érdekében, különös tekintettel a KHP célkitűzéseinek elérésére, a 2021–2027 közötti programozási időszak megosztott irányítás alá tartozó nemzeti juttatásai meghatározásának az ETHA 2014–2020 közötti megosztásán kell alapulnia. Meghatározott összegeket kell elkülöníteni a legkülső régiók számára, az ellenőrzésre és végrehajtásra, valamint a halászati gazdálkodással összefüggő és tudományos célú adatgyűjtésre és -kezelésre, míg a halászati tevékenységek végleges beszüntetésének és rendkívüli szüneteltetésének támogatására szolgáló összegek esetében felső határt kell meghatározni.

(9)Európa tengerhasznosító ágazata több mint 5 millió embert foglalkoztat, évente csaknem 500 milliárd EUR-t termel, és kellő mértékű munkahelyteremtő potenciállal rendelkezik. A globális óceángazdaság teljesítménye ma 1,3 billió EUR-ra becsülhető, ami 2030-ig több mint megduplázódhat. A szén-dioxid-kibocsátási célértékek teljesítésének szükségessége, az erőforrás-hatékonyság növelése és a kék gazdaság környezeti lábnyomának csökkentése máig jelentős innovációs hajtóerő más ágazatokban, így például a tengerészeti felszerelések előállításában, a hajógyártásban, az óceánmegfigyelésben, valamint a kotrás, a partvédelem és a tengeri építés területén. A tengeri gazdaságba irányuló beruházásokat az uniós strukturális alapok biztosították, elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az ETHA. Az ágazat növekedési potenciáljának kibontakoztatásához új beruházási eszközöket kell alkalmazni, például az InvestEU-t.

(10)Az ETHA a következő négy prioritáson alapul: a fenntartható halászat és a tengeri biológiai erőforrások védelmének előmozdítása; hozzájárulás az uniós élelmiszerbiztonsághoz versenyképes és fenntartható akvakultúra és piacok révén; a fenntartható kék gazdaság növekedésének elősegítése és a virágzó part menti közösségek támogatása; a nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengerek és óceánok biztosítása. Ezeket a prioritásokat megosztott, közvetlen és közvetett irányítás révén kell megvalósítani.

(11)A 2020 utáni ETHA-nak egyszerűsített rendszeren kell alapulnia, előre meghatározott intézkedések, illetve uniós szintű, túlságosan előíró jellegű támogathatósági szabályok nélkül. Ehelyett általános támogatási területeket kell meghatározni az egyes prioritásokhoz. A tagállamoknak ezért ki kell dolgozniuk saját programjukat, amelyben feltüntetik a prioritások elérésének legmegfelelőbb eszközeit. A programjukban meghatározott különféle intézkedések támogathatók az e rendeletben és az (EU) xx/xx rendeletben [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] megállapított szabályok értelmében, feltéve, hogy az intézkedések besorolhatók az e rendeletben meghatározott támogatási területekbe. Mindazonáltal össze kell állítani a támogatásra nem jogosult műveletek listáját, hogy elkerülhetőek legyenek a halászati állományvédelem szempontjából káros következmények; ilyen lehet például a halászati kapacitás növelését célzó beruházások általános tilalma. Ezenkívül a halászflottákkal kapcsolatos beruházásokat és ellentételezéseket szigorúan ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy azok összhangban legyenek a KHP állományvédelmi célkitűzéseivel.

(12)Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje az óceánok megőrzését és fenntartható hasznosítását a 17 fenntartható fejlesztési cél egyikeként (SDG 14) határozta meg. Az Unió teljes mértékben elkötelezett e cél és annak végrehajtása mellett. Ezzel összefüggésben vállalta, hogy előmozdítja a tengeri területrendezéssel, a biológiai erőforrások megőrzésével és a jó környezeti állapot elérésével összhangban lévő fenntartható kék gazdaságot, betiltja a többletkapacitáshoz és a túlhalászáshoz hozzájáruló halászati támogatások bizonyos formáit, felszámolja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászathoz hozzájáruló támogatásokat, valamint tartózkodik az ilyen jellegű új támogatások bevezetésétől. Ezt az eredményt a Kereskedelmi Világszervezetben a halászati támogatásokról folytatott tárgyalások révén kell elérni. Emellett a Kereskedelmi Világszervezetben a fenntartható fejlődésről szóló 2002-es világszintű csúcstalálkozón és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2012-es ENSZ-konferencián (Rio+20) folytatott tárgyalások során az Unió elkötelezte magát a halászati többletkapacitáshoz és a túlhalászáshoz hozzájáruló támogatások felszámolása mellett.

(13)Tekintettel az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásának szükségességére, és összhangban azzal, hogy az EU elkötelezte magát az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljai és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett, e rendeletnek hozzá kell járulnia az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-a éghajlat-politikai célokat támogasson. A rendelet keretében végrehajtott intézkedések nyomán várhatóan az ETHA teljes pénzügyi keretösszegének 30 %-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A releváns fellépések meghatározására az ETHA kidolgozása és végrehajtása folyamán kerül sor, majd e fellépéseket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újra kell értékelni.

(14)Az ETHA-nak hozzá kell járulnia az Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez. Ezt a hozzájárulást az uniós környezetvédelmi mutatók segítségével kell nyomon követni, és arról rendszeresen be kell számolni az értékelések és az éves teljesítményjelentések keretében.

(15)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a „KHP-rendelet”) 7 42. cikke értelmében az Unió által az ETHA keretében biztosított pénzügyi támogatás feltétele a KHP szabályainak betartása. A KHP vonatkozó szabályainak eleget nem tévő kedvezményezettek kérelmei nem fogadhatók be.

(16)Az 1380/2013/EU rendeletben említett, a KHP-vel összefüggő sajátos feltételek kezelése, valamint a KHP szabályainak való megfeleléshez való hozzájárulás érdekében az (EU) xx/xx rendeletben [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] a megszakításra, a felfüggesztésre és pénzügyi korrekcióra vonatkozóan meghatározott szabályokon túlmenően további rendelkezéseket kell megállapítani. Amennyiben egy tagállam vagy egy kedvezményezett nem teljesítette a KHP szerinti kötelezettségeit, vagy ha a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok ilyen kötelezettségszegésre utalnak, a Bizottság számára óvintézkedésként lehetővé kell tenni a kifizetések határidejének a megszakítását. A kifizetések határidejének megszakítására vonatkozó lehetőségen kívül, valamint a nem támogatható kiadások kifizetése nyilvánvaló kockázatának elkerülése érdekében a KHP-szabályok valamely tagállam általi súlyos megsértése esetén a Bizottság számára lehetővé kell tenni a kifizetések felfüggesztését és pénzügyi korrekciók alkalmazását.

(17)A KHP az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a halállományok egészséges szintjének visszaállítása, az uniós halászati ágazat nyereségességének növelése, valamint a tengeri ökoszisztéma megőrzése terén. A KHP társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése érdekében azonban még jelentős kihívásokkal kell szembenézni. Ehhez a támogatások 2020 utáni folytatása szükséges, különösen azokban a tengermedencékben, ahol szerényebb eredményeket sikerült elérni.

(18)A halászat alapvető fontosságú az Unió számos part menti közösségének megélhetése és kulturális öröksége szempontjából, különösen ott, ahol a kisüzemi part menti halászat fontos szerepet tölt be. Tekintve, hogy az átlagéletkor sok halászközösségben meghaladja az 50 évet, a generációs megújulás és a tevékenységek diverzifikálása továbbra is kihívást jelent.

(19)Az ETHA-nak a KHP az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében meghatározott gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási célkitűzéseinek elérésére kell törekednie. Ennek a támogatásnak biztosítania kell, hogy a halászati tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és hogy kezelésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszer-ellátás biztosításához.

(20)Az ETHA-ból nyújtott támogatás célja a fenntartható, a maximális fenntartható hozamon (MFH) alapuló halászat megvalósítása és fenntartása, valamint a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémára gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása. A támogatásnak emellett ki kell terjednie az innovációra és az alacsony környezeti hatású, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó és alacsony szén-dioxid-kibocsátású halászati gyakorlatokba és technikákba történő beruházásokra.

(21)A kirakodási kötelezettség egyike a KHP előtt álló legfőbb kihívásoknak. Jelentős változásokat idézett elő az ágazat halászati gyakorlataiban, esetenként jelentős pénzügyi költségekkel. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az ETHA az egyéb műveletekre vonatkozónál nagyobb támogatási intenzitással támogassa az olyan innovációkat és beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a kirakodási kötelezettség végrehajtásához, például a szelektív halászeszközökbe, a kikötői infrastruktúra fejlesztésébe, valamint a nem szándékos fogások értékesítésébe történő beruházásokat. Emellett 100 %-os maximális támogatási intenzitást kell nyújtania a tagállamok közötti halászati lehetőségek cseréjére (a továbbiakban: kvótacserék) szolgáló átlátható rendszerek tervezésére, fejlesztésére, nyomon követésére, értékelésére és kezelésére a kirakodási kötelezettség által okozott „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó faj”-hatás mérséklése érdekében.

(22)Az egészségügyi, biztonsági és munkakörülmények, az energiahatékonyság, valamint a fogások minőségének javítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ETHA támogassa a halászhajók fedélzetét érintő innovációt és beruházásokat. Ezek a támogatások azonban nem eredményezhetik a halászati kapacitás vagy a halfelderítési képesség növekedését, és nem nyújtható támogatás pusztán az uniós vagy a nemzeti jog értelmében kötelező követelményeknek való megfelelés céljára. Az előíró intézkedéseket nem tartalmazó rendszer keretében a tagállamok feladata meghatározni e beruházások pontos támogathatósági szabályait. A halászhajók fedélzetét érintő egészségügyi, biztonsági és munkakörülmények tekintetében lehetővé kell tenni az egyéb műveletekre vonatkozónál nagyobb támogatási intenzitást.

(23)A halászati ellenőrzés kiemelt fontosságú a KHP végrehajtása szempontjából. Ezért az ETHA-nak megosztott irányítás keretében támogatnia kell egy az 1224/2009/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: ellenőrzési rendelet) 8 meghatározott uniós halászati ellenőrzési rendszer fejlesztését és végrehajtását. Egyes kötelezettségek, amelyeket az ellenőrzési rendelet felülvizsgálata ír elő, speciális ETHA-támogatást indokolnak, ilyenek például a kötelező hajókövető és elektronikus jelentéstételi rendszerek a kisüzemi part menti halászhajók esetében, a kötelező elektronikus távellenőrzési rendszer, valamint a hajtómotor-teljesítmény kötelező folyamatos mérése és rögzítése. A tagállamok ellenőrzési eszközökbe történő beruházásai a tengerfelügyelet és a parti őrségi feladatokkal kapcsolatos együttműködés céljára is felhasználhatók.

(24)A KHP sikere a halászati gazdálkodással összefüggő tudományos szakvélemények rendelkezésre állásától és ennélfogva a halászati adatok rendelkezésre állásától is függ. Tekintettel a megbízható és teljes körű adatok beszerzésével járó kihívásokra és költségekre, szükséges támogatni a tagállamoknak az (EU) 2017/1004 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: adatgyűjtési keretről szóló rendelet) 9 összhangban történő adatgyűjtésre és -kezelésre irányuló tevékenységeit, valamint hozzá kell járulni a lehető legjobb tudományos szakvélemények biztosításához. A támogatásnak lehetővé kell tennie a szinergiát a tengeri adatok egyéb típusainak gyűjtésével és feldolgozásával.

(25)Az ETHA-nak támogatnia kell a KHP közvetlen és közvetett irányítás keretében történő, hatékony, tudásalapú végrehajtását és irányítását tudományos szakvélemények biztosítása révén, valamint egy uniós halászati ellenőrzési rendszer fejlesztését és végrehajtását, a tanácsadó testületek működését és a nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulásokat.

(26)Tekintettel a közös halászati politika állományvédelmi célkitűzéseinek elérése előtt álló kihívásokra, lehetővé kell tenni, hogy az ETHA támogassa a halászat és a halászflották irányítását célzó intézkedéseket. Ezzel összefüggésben egyes flottaszegmensek és tengermedencék esetében olykor továbbra is szükség lehet a flottaátalakítás támogatására. E támogatásnak szigorúan a tengeri biológiai erőforrások megőrzésére és fenntartható kiaknázására kell irányulnia, és a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti egyensúly elérését kell céloznia. Ezért azokban a flottaszegmensekben, amelyekben a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek nincsenek egyensúlyban, lehetővé kell tenni, hogy az ETHA támogatást nyújtson a halászati tevékenységek végleges beszüntetéséhez. Az ilyen támogatás az 1380/2013/EU rendelet 22. cikk (4) bekezdésében előírt, a strukturális többletkapacitással rendelkező flottaszegmensek kiigazítására irányuló cselekvési tervek megvalósításának eszköze, amelyet vagy a halászhajó leselejtezésével, vagy a hajó leszerelésével és utólagos felszerelésével kell végrehajtani. Amennyiben az utólagos felszerelés a tengeri ökoszisztéma hobbihorgászat általi terhelésének fokozódásához vezetne, a támogatás csak akkor nyújtható, ha az utólagos felszerelés összhangban van a közös halászati politikával és a vonatkozó többéves tervek célkitűzéseivel. A halászflották kiigazítása és az állományvédelmi célkitűzések közötti összhang érdekében a halászati tevékenységek végleges beszüntetéséhez nyújtandó támogatást szigorúan az eredmények elérésétől kell függővé tenni, illetve ahhoz kell kötni. Ezért az (EU) xx/xx rendeletben [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] előírtaknak megfelelően ilyen támogatás kizárólag a költségektől független finanszírozás keretében biztosítható. E mechanizmus keretében a halászati tevékenységek végleges beszüntetését a Bizottság nem a ténylegesen felmerülő költségek, hanem a feltételek teljesülése és az elért eredmények alapján téríti meg a tagállamok részére. A Bizottságnak e célból felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell meghatároznia ezeket a feltételeket, és azoknak a KHP állományvédelmi célkitűzéseinek teljesüléséhez kell kapcsolódniuk.

(27)Tekintettel a halászati tevékenységek nagymértékű kiszámíthatatlanságára, a kivételes körülmények jelentős gazdasági veszteségeket eredményezhetnek a halászok számára. E következmények mérséklése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ETHA támogatást nyújtson a halászati tevékenységek rendkívüli szüneteltetését célzó ellentételezéshez, amennyiben a rendkívüli szüneteltetést bizonyos állományvédelmi intézkedések végrehajtása – többéves tervek, az állományok védelmére és fenntartható kiaknázására vonatkozó célkitűzések, a halászhajók halászati kapacitásának a rendelkezésre álló halászati lehetőségekhez való igazítására irányuló intézkedések és technikai intézkedések –, sürgősségi intézkedések végrehajtása, a fenntartható halászati partnerségi megállapodások alkalmazásának vis maior miatti felfüggesztése, illetve természeti katasztrófák vagy környezeti események okozták. Támogatás kizárólag abban az esetben adható, ha e körülmények jelentős hatást gyakorolnak a halászokra, azaz ha az érintett hajó kereskedelmi tevékenységei legalább 90 egymást követő napon szünetelnek, és ha a szüneteltetésből eredő gazdasági veszteségek az érintett vállalkozás egy meghatározott időszakban elért átlagos éves forgalmának több mint a 30 %-át teszik ki. E támogatások nyújtásakor tekintettel kell lenni az angolnahalászat egyedi jellemzőire.

(28)Kisüzemi part menti halászati tevékenységet a 12 méternél kisebb, vontatott halászeszközt igénybe nem vevő halászhajók folytatnak. Ez az ágazat az Unióban lajstromozott összes halászhajó közel 75 %-át és a halászati ágazat által létrehozott összes álláshely csaknem felét képviseli. A kisüzemi part menti halászatot folytató szereplők fő bevételi forrása nagy mértékben függ az egészséges halállományoktól. Az ETHA-nak ezért – az ellenőrzéssel és végrehajtással kapcsolatos tevékenységek esetében is – 100 %-os támogatási intenzitás biztosításával kedvezményes elbánásban kell részesítenie a kisüzemi kedvezményezetteket, hogy ösztönözze őket a fenntartható halászati gyakorlatok alkalmazására. Ezenfelül bizonyos támogatási területeket a kisüzemi halászat céljára kell fenntartani azokban a flottaszegmensekben, ahol a halászati kapacitás egyensúlyban van a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel; ilyen lehet például a használt hajók beszerzésének és a hajtómű cseréjének vagy korszerűsítésének támogatása. A tagállamok programjainak ezenkívül szintén tartalmaznia kell egy, a kisüzemi part menti halászatra irányuló cselekvési tervet, amelyet olyan mutatók alapján kell nyomon követni, amelyekre vonatkozóan mérföldköveket és célokat szükséges meghatározni.

(29)A „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak címzett 2017. október 24-i bizottsági közleményben 10 ismertetett legkülső régiók a Szerződés 349. cikkében említett távoli fekvésükből, valamint domborzati és éghajlati viszonyaikból adódóan sajátos kihívásokkal szembesülnek, továbbá olyan különleges adottságokkal rendelkeznek, amelyre fenntartható kék gazdaság építhető. Ezért minden egyes legkülső régió esetében az érintett tagállamok programjaihoz csatolni kell egy, a fenntartható kék gazdasági ágazatok fejlesztésére és többek között a halászat és az akvakultúra fenntartható kiaknázására irányuló cselekvési tervet, valamint pénzügyi előirányzatot kell biztosítani e cselekvési tervek végrehajtásának támogatására. Lehetővé kell tenni, hogy az ETHA a legkülső régiók számára az elhelyezkedésükből és szigetjellegükből adódóan keletkező többletköltségek ellentételezésére is nyújtson támogatást. E támogatás felső határát a teljes pénzügyi támogatás bizonyos százalékában kell meghatározni. Ezenkívül indokolt előírni, hogy a legkülső régiók esetében az egyéb műveletekre vonatkozónál nagyobb támogatási intenzitás legyen alkalmazandó.

(30)Lehetővé kell tenni, hogy az ETHA megosztott irányítás keretében támogatást nyújtson a tengeri és tengerparti biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához. E célból támogatást kell biztosítania, hogy ellentételezze a halászoknak az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék begyűjtése miatt felmerült költségeit, valamint támogatnia kell az elveszett halászeszközök és a tengeri hulladék fogadására alkalmas kikötői létesítmények biztosítására irányuló kikötői beruházásokat. Támogatást kell biztosítani továbbá a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 11 (a továbbiakban: a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) meghatározott, a tengeri környezet jó környezeti állapotának elérését vagy fenntartását célzó intézkedésekre, az említett irányelv alapján kialakított területvédelmi intézkedések végrehajtására, valamint a 92/43/EGK tanácsi irányelv 12 (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) alapján létrehozott priorizált intézkedési keretnek megfelelően a NATURA 2000 területek kezelésére, helyreállítására és monitoringjára, valamint a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13 (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) hatálya alá tartozó fajok védelmére. Közvetlen irányítás keretében az ETHA-nak támogatnia kell a tiszta és egészséges tengerek előmozdításához, valamint az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2016. január 16-i bizottsági közleményben 14 kidolgozott, a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia végrehajtásához, összhangban a tengeri környezet jó környezeti állapotának elérésére vagy fenntartására vonatkozó célkitűzéssel.

(31)A halászat és az akvakultúra hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz és a táplálkozáshoz. Ugyanakkor az Unió jelenleg halászati termékeinek több mint 60 %-át importálja, ezért nagy mértékben függ harmadik országoktól. Fontos kihívás az Unióban előállított, jó minőségű halprotein fogyasztásának ösztönzése, valamint, hogy az ilyen termékek elérhető áron álljanak a fogyasztók rendelkezésére.

(32)Lehetővé kell tenni, hogy az ETHA támogassa az akvakultúra előmozdítását és fenntartható fejlesztését, beleértve az édesvízi akvakultúrát is, a vízi állatok és növények élelmiszer és egyéb nyersanyagok előállítása céljából történő tenyésztése, illetve termesztése érdekében. Egyes tagállamokban továbbra is bonyolult adminisztratív eljárások, például a területhez való nehéz hozzáférés és nehézkes engedélyezési eljárások vannak érvényben, amelyek megnehezítik az ágazat számára a tenyésztett termékek megítélésének és versenyképességének javítását. A támogatásnak összhangban kell lennie az akvakultúrára irányuló, az 1380/2013/EU rendelet alapján kidolgozott többéves nemzeti stratégiai tervekkel. Különösen a környezeti fenntarthatóság, a termelő beruházások, az innováció, a szakmai készségek elsajátítása, a munkakörülmények javítása, valamint a kritikus terület- és természetgazdálkodási szolgáltatásokat biztosító kompenzációs intézkedéseknek kell támogathatónak lenniük. A közegészségügyi intézkedéseket, az akvakultúrában nevelt állományokra vonatkozó biztosítási rendszereket és az állategészségügyi és állatjóléti intézkedéseket is indokolt támogathatóvá tenni. A termelő beruházások esetében azonban a támogatás nyújtására csak pénzügyi eszközök és az InvestEU révén kerül sor, amelyek nagyobb tőkeáttételt kínálnak a piacokon, és ezért nagyobb jelentőséggel bírnak, mint az ágazat finanszírozási kihívásainak kezeléséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatások.

(33)Az élelmezésbiztonság a hatékony és jól szervezett piacon alapul, amely javítja az átláthatóságot, a stabilitást, a minőséget és az ellátási lánc diverzitását, valamint a fogyasztók tájékoztatását. Ebből a célból lehetővé kell tenni, hogy az ETHA támogassa a halászati és akvakultúra-termékek forgalmazását, összhangban az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a közös piacszervezésről szóló rendelet) 15 célkitűzéseivel. Ezen belül támogatást kell biztosítani mindenekelőtt a termelői szervezetek létrehozásához, a termelési és értékesítési tervek végrehajtáshoz, új kereskedelmi értékesítési lehetőségek előmozdításához, valamint a piacra vonatkozó ismeretek létrehozásához és terjesztéséhez.

(34)A feldolgozóiparnak szerepe van a halászati és akvakultúra-termékek elérhetőségének és minőségének biztosításában. Lehetővé kell tenni, hogy az ETHA támogassa az ágazat célzott beruházásait, feltéve, hogy azok hozzájárulnak a közös piacszervezés célkitűzéseinek eléréséhez. Ilyen támogatások kizárólag pénzügyi eszközökön és az InvestEU-n keresztül nyújthatók, vissza nem térítendő támogatás formájában nem.

(35)A part menti régiókban a munkahelyteremtés a fenntartható kék gazdaság helyileg ösztönzött fejlesztésére támaszkodik, amely felfrissíti e régiók társadalmi szerkezetét. Az óceánhasznosító ágazatok és szolgáltatások teljesítménye várhatóan felül fogja múlni a globális gazdaság növekedését, és 2030-ra jelentősen hozzá fog járulni a foglalkoztatáshoz és a növekedéshez. A kék növekedés fenntarthatósága az új tengeri vállalkozások és a biogazdaságot célzó innováción és beruházásokon múlik, ideértve a fenntartható idegenforgalmi modelleket, az óceánalapú megújuló energiát, az innovatív, csúcstechnológiát képviselő hajógyártást, valamint az új kikötői szolgáltatásokat, amelyek képesek munkahelyeket létrehozni, miközben a helyi fejlődéshez is hozzájárulnak. Miközben a fenntartható kék gazdaságba irányuló közberuházásokat az uniós költségvetés egészében érvényesíteni kell, az ETHA-nak különös figyelmet kell fordítania a fenntartható kék gazdaság fejlődését elősegítő feltételek megteremtésére és a szűk keresztmetszetek megszüntetésére a beruházások elősegítése és az új piacok, technológiák és szolgáltatások fejlesztése érdekében. A fenntartható kék gazdaság támogatását megosztott, közvetlen és közvetett irányítással kell megvalósítani.

(36)A fenntartható kék gazdaság fejlődése nagymértékben támaszkodik a helyi érdekelt felek közötti partnerségekre, amelyek hozzájárulnak a part menti és a szárazföldi közösségek és gazdaságok életképességéhez. Az ETHA-nak eszközöket kell biztosítania e partnerségek előmozdításához. Ehhez megosztott irányítás keretében támogatást kell biztosítani a közösségvezérelt helyi fejlesztésekhez. Ez a megközelítés a part menti és belvízi halászat, az akvakultúra és a fenntartható kék gazdaság fejlesztése révén helyi szinten növeli a gazdasági diverzifikációt. A közösségi szinten irányított helyi fejlesztési stratégiáknak biztosítaniuk kell, hogy a helyi közösségek jobban kiaknázzák és hasznosítsák a fenntartható kék gazdaság által kínált lehetőségeket, a környezeti, kulturális, társadalmi és emberi erőforrásokra építve és megerősítve azokat. Valamennyi helyi partnerségnek ezért tükröznie kell stratégiájának központi elemét azáltal, hogy biztosítja a fenntartható helyi kék gazdaságban érdekelt valamennyi fél kiegyensúlyozott részvételét és képviseletét.

(37)Lehetővé kell tenni, hogy megosztott irányítás keretében az ETHA az adatok gyűjtése, kezelése és felhasználása révén támogassa a fenntartható kék gazdaságot a tengeri környezet állapotával kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében. E támogatásnak a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv követelményeinek teljesítésére és a tengeri területrendezés támogatására kell irányulnia, valamint arra, hogy az európai tengeri megfigyelési és adathálózat segítségével javuljon az adatminőség és intenzívebbé váljon az adatmegosztás.

(38)Közvetlen és közvetett irányítás keretében az ETHA-nak a fenntartható kék gazdaságot előmozdító feltételekre kell összpontosítania a tengerpolitika integrált igazgatásának és irányításának előmozdítása, a kutatásnak, az innovációnak és a technológiának a fenntartható kék gazdaságban megvalósuló transzfere és elterjedése, a tengerészeti készségek és az óceánokkal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a fenntartható kék gazdasággal kapcsolatos társadalmi-gazdasági adatok megosztása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fenntartható kék gazdaság elősegítése, valamint a projekttervezetek és innovatív finanszírozási eszközök kidolgozása révén. A fent említett területekkel összefüggésben kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiók sajátos helyzetére.

(39)Az óceánok területének 60 %-a a nemzeti joghatóságokon kívül esik. Ez megosztott nemzetközi felelősséget feltételez. Az óceánokat érintő legtöbb probléma – például a túlhalászás, az éghajlatváltozás, a savasodás, a szennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése – jellegénél fogva határokon átívelő kérdés, amely ezért közös fellépését igényel. Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye, amelynek a 98/392/EK tanácsi határozat 16 értelmében az Unió is szerződő fele, számos joghatósági szabályt, intézményt és egyedi keretet hozott létre az óceánokon folytatott emberi tevékenység szabályozására és igazgatására. Az utóbbi években globális konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a tengeri környezet és a tengereket érintő emberi tevékenységek hatékonyabb irányítására van szükség az óceánok egyre fokozódó terhelésének kezelése érdekében.

(40)Globális szereplőként az Unió szilárdan elkötelezte magát a nemzetközi óceánpolitikai irányítás támogatása iránt, összhangban az „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2016. november 10-i közös közleménnyel 17 . Az Unió óceánpolitikai irányításra vonatkozó politikája olyan új politika, amely az óceánokat integrált módon kezeli. A nemzetközi óceánpolitikai irányítás nem csupán a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és különösen a 14. fenntartható fejlesztési cél („Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható hasznosítása a fenntartható fejlődés céljait követve”) elérése szempontjából bír központi jelentőséggel, hanem abból a szempontból is, hogy a jövő generációi számára biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengerek és óceánok legyenek biztosíthatók. Az Uniónak teljesítenie kell ezeket a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, valamint bilaterális, regionális és multilaterális szinten elő kell mozdítania a jobb nemzetközi óceánpolitikai irányítást, ideértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzését, megakadályozását és felszámolását, a nemzetközi óceánpolitikai irányítás keretének fejlesztését, az óceánokra és tengerekre nehezedő terhelés mérséklését, a fenntartható kék gazdaság feltételeinek megteremtését, valamint a nemzetközi óceánkutatás és az óceánokkal kapcsolatos adatok megerősítését.

(41)Az ETHA keretében a nemzetközi óceánpolitikai irányítás előmozdítására hozott intézkedések célja a nemzetközi és regionális folyamatok, megállapodások, szabályok és intézmények átfogó keretének fejlesztése az óceánokon folytatott emberi tevékenység szabályozása és igazgatása érdekében. Az ETHA-nak finanszíroznia kell az Unió által a fenntartható halászati partnerségi megállapodások hatálya alá nem tartozó területek vonatkozásában különféle harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodásokat, valamint az Unió által a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek fizetendő tagsági hozzájárulásokat. A fenntartható halászati partnerségi megállapodások és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek finanszírozása továbbra is az Unió költségvetésének különböző részeiből történik.

(42)A biztonság és a védelem területén alapvető fontosságú a határellenőrzés és a tengeri védelem javítása. A Tanács által 2014. június 24-én elfogadott európai uniós tengeri védelmi stratégia és a hozzá kapcsolódó, 2014. december 16-án elfogadott cselekvési terv értelmében az információmegosztásra, valamint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Határ- és Parti Őrség közötti európai határvédelmi és parti őrségi együttműködésre építő uniós tengeri védelmi stratégia kulcsfontosságú e célkitűzések teljesítéséhez. Éppen ezért az ETHA-nak mind megosztott, mind közvetlen irányítás keretében támogatnia kell a tengerfelügyeletet és a parti őrségek közötti együttműködést többek között azáltal, hogy felszereléseket vásárol többcélú tengeri műveletekhez. Emellett lehetővé kell tennie az érintett ügynökségek számára, hogy a tengerfelügyelet és tengeri védelem területét érintő támogatások végrehajtása közvetett irányítás keretében történjen.

(43)A megosztott irányítás keretében minden tagállam egyetlen programot dolgoz ki, amelyet a Bizottságnak kell jóváhagynia. A regionalizációval összefüggésben, illetve abból a célból, hogy a tagállamokat a programok előkészítése során fokozottan stratégiai megközelítés alkalmazására sarkallja, a Bizottságnak minden tengermedencéről elemzést kell készítenie, amelyben a KHP célkitűzéseinek teljesülése szempontjából meghatározza a közös erősségeket és gyengeségeket. Az elemzésnek iránymutatásul kell szolgálnia mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság számára az egyes programok regionális kihívásokat és igényeket is érintő megtárgyalása során. A programok értékelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a KHP környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági kihívásait, a fenntartható kék gazdaság társadalmi-gazdasági teljesítményét, a tengermedencék szintjén jelentkező kihívásokat, a tengeri ökoszisztémák megőrzését és helyreállítását, a tengeri hulladék csökkentését, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást.

(44)Az ETHA-támogatás által elért eredményeket mutatók alapján kell értékelni. A tagállamoknak be kell számolniuk a mérföldkövek és célok elérésében elért eredményekről, a Bizottságnak pedig a tagállamok éves teljesítményjelentései alapján el kell végeznie az éves teljesítményértékelést, lehetővé téve a végrehajtással kapcsolatos esetleges problémák korai észlelését és a korrekciós intézkedéseket. E célból egy monitoring- és értékelési keret kell létrehozni.

(45)Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 18 (22) és (23) bekezdése értelmében szükség van az ETHA-nak a konkrét nyomonkövetési követelmények révén gyűjtött információk alapján történő értékelésére, elkerülve ugyanakkor a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamok tekintetében. Ezek a követelmények adott esetben – az ETHA gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.

(46)A Bizottságnak tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket kell végeznie az ETHA-hoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az ETHA-hoz allokált pénzügyi forrásokból kell fedezni ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeit, amelyek kapcsolódnak az ETHA célkitűzéseihez.

(47)Az (EU) [...] rendelettel [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet], a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 19 , a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel 20 , a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel 21 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 22 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – köztük a csalás – megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendeletnek megfelelően az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 23 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. Az (EU) xx/xx rendelettel [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Az ETHA kezelése és végrehajtása során a tagállamoknak az (EU) xx/xx rendelettel [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] és az (EU) xx/xx rendelettel [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] összhangban biztosítaniuk kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(48)Az uniós források felhasználása és az e forrásokkal való eredményes pénzgazdálkodás – és különösen a felhasznált pénzösszegek nyilvános ellenőrzésének megerősítése – tekintetében az átláthatóság fokozása érdekében indokolt előírni, hogy bizonyos, az ETHA keretében finanszírozott műveletekre vonatkozó információkat az (EU) xx/xx rendeletnek [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] megfelelően közzé kell tenni egy tagállami weboldalon. Amennyiben valamely tagállam közzéteszi az ETHA keretében finanszírozott műveletekkel kapcsolatos információkat, be kell tartani a személyes adatok védelmére vonatkozóan az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 24 meghatározott szabályokat.

(49)E rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a kérelmek befogadhatósági kritériumai vonatkozásában a befogadhatatlanságot kiváltó küszöb és a befogadhatatlanság időtartamának megállapítása; az állományvédelmi intézkedések végrehajtásához kapcsolódó, a halászati tevékenységek végleges beszüntetése miatt felmerülő költségektől független finanszírozás nyújtására vonatkozó feltételek meghatározása; a legkülső régiók sajátos hátrányos helyzetéből eredő többletköltségek számítási kritériumainak meghatározása; a tagállamok általi súlyos meg nem felelés azon eseteinek meghatározása, amelyek a kifizetések határidejének megszakítását vonhatják maguk után; a tagállamok általi súlyos meg nem felelés azon eseteinek meghatározása, amelyek a kifizetések felfüggesztését vonhatják maguk után; a pénzügyi korrekciók mértékének megállapítására vonatkozó kritériumok; az átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumok meghatározása; az I. melléklet módosítása; valamint egy monitoring- és értékelési keret létrehozása. Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 25 létrehozott rendszerről az e rendelettel létrehozott rendszerre történő zökkenőmentes áttérés elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az átmeneti feltételek megállapítására vonatkozóan.

(50)A rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni az operatív programok jóváhagyása és módosítása, az adatgyűjtésre irányuló nemzeti munkatervek jóváhagyása és módosítása, valamint a kifizetések felfüggesztése és a pénzügyi korrekciók tekintetében.

(51)Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni az adatgyűjtésre irányuló nemzeti munkatervek benyújtásával kapcsolatos eljárások, a munkatervek formátuma és a benyújtás menetrendje, valamint az éves teljesítményjelentések bemutatása tekintetében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM ÁLTALÁNOS KERET

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot (ETHA). A rendelet megállapítja az ETHA prioritásait, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó konkrét szabályokat, kiegészítve ezzel az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] ETHA-ra vonatkozó általános szabályait.

2. cikk

Földrajzi hatály

Eltérő rendelkezések hiányában ez a rendelet az Unió területén végrehajtott műveletekre érvényes.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában és a (2) bekezdés sérelme nélkül az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1379/2013/EU rendelet 5. cikkében, az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkében és az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások érvényesek.

(2)E rendelet alkalmazásában:

1.„vegyesfinanszírozási művelet”: az uniós költségvetésből – többek között az (EU) xx/xx rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

2.„közös információmegosztási környezet” (CISE): a tengerfelügyeletben részt vevő hatóságok közötti, ágazatokon átívelő és határokon átnyúló információcsere támogatására kifejlesztett rendszerekből álló környezet, amelynek célja, hogy a hatóságok pontosabb információkkal rendelkezzenek a tengereken folyó tevékenységekről;

3.„parti őrség”: a partvédelmi feladatokat ellátó nemzeti hatóságok, amelyeknek a feladatai felölelik a tengerészeti biztonságot, a tengeri védelmet, a tengeri vámügyi tevékenységeket, a tiltott kereskedelem és csempészet megelőzését és visszaszorítását, az ezzel összefüggő tengeri bűnüldözést, a tengeri határellenőrzést, a tengerfelügyeletet, a tengeri környezet védelmét, a kutatást és mentést, a baleset- és katasztrófavédelmet, a halászati ellenőrzést és az ezekkel kapcsolatos egyéb tevékenységeket;

4.„európai tengeri megfigyelési és adathálózat” (EMODNET): tengeri adatokat és metaadatokat gyűjtő partnerség, amely minőségbiztosított, interoperábilis és harmonizált tengeri adatok biztosításával könnyebben elérhetővé és használhatóvá kívánja tenni a töredezett forrásokat a köz- és magánszektorbeli felhasználók számára;

5.„felderítő halászat”: olyan állomány halászata, amelyet eddig nem halásztak, vagy amelyet az előző tíz évben egy bizonyos típusú eszközzel vagy technikával nem halásztak;

6.„halász”: minden olyan természetes személy, aki az adott tagállam által elismerten kereskedelmi célú halászati tevékenységet folytat;

7.„belvízi halászat”: a belvizeken hajókkal vagy egyéb – többek közt a jéghalászatra használt – eszközökkel, kereskedelmi célból végzett halászati tevékenység;

8.„nemzetközi óceánpolitikai irányítás”: az Unió azon kezdeményezése, amellyel javítani kívánja a nemzetközi és regionális folyamatok, megállapodások, intézkedések, szabályok és intézmények keretét koherens, ágazatokon átívelő és szabályokon alapuló megközelítéssel, amely biztosítja, hogy az óceánok egészségesek, biztonságosak, védettek és tiszták maradjanak, valamint fenntartható módon kezeljék őket.

9.„tengerpolitika”: olyan uniós szakpolitika, amelynek célja az integrált és koherens döntéshozatal előmozdítása, hogy ezáltal a következetes, tengeri vonatkozású politikák és megfelelő nemzetközi együttműködés révén maximalizálható legyen az Unió – különösen a part menti és szigeti térségek, a legkülső régiók, valamint a fenntartható kék gazdasági ágazatok – fenntartható fejlődése, gazdasági növekedése és a társadalmi kohéziója;

10.„tengeri védelem és tengerfelügyelet”: azok a tevékenységek, amelyek segítségével átfogó módon felmérhető, szükség esetén megelőzhető és kezelhető a tengeri területekkel kapcsolatos valamennyi olyan esemény és intézkedés, amely hatással van a tengerészeti biztonságra és tengeri védelemre, a bűnüldözésre, a védelemre, a határellenőrzésre, a tengeri környezet védelmére, a halászati ellenőrzésre és az Unió kereskedelmi és gazdasági érdekeire;

11.„tengeri területrendezés”: az a folyamat, amelynek során az érintett tagállami hatóságok – ökológiai, gazdasági és társadalmi célkitűzések elérése érdekében – elemzik és megszervezik a tengeri területeken folytatott emberi tevékenységeket;

12.„produktív akvakultúra-beruházások”: az akvakultúrás termeléshez szükséges létesítmények építésébe, bővítésébe és korszerűsítésébe, vagy az ott használt berendezésekbe történő beruházás;

13.„tengermedence-stratégia”: olyan integrált keret, amely kezeli a tagállamok, és adott esetben harmadik országok előtt álló tengeri és tengerészeti kihívásokat, egy adott tengermedencében vagy egy vagy több tengermedencerészben, és előmozdítja az együttműködést és a koordinációt a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósítása érdekében; a Bizottság dolgozza ki az érintett országok, azok régiói és szükség estén egyéb érintettek közreműködésével;

14.„kisüzemi part menti halászat”: 12 méternél nem hosszabb és az 1967/2006/EK tanácsi rendelet 26 2. cikke (1) bekezdésében felsorolt vontatott halászfelszereléssel nem rendelkező halászhajóval folytatott halászat;

15.„fenntartható kék gazdaság”: az egységes piacon végzett minden olyan ágazati és ágazatokon átívelő gazdasági tevékenység, amely az óceánokkal, tengerekkel, partvidékekkel és belvizekkel kapcsolatos, kiterjed az Unió legkülső régióira és tengeri kijárattal nem rendelkező országaira, magában foglalja a feltörekvő ágazatokat és a nem piaci árukat és szolgáltatásokat, és összhangban áll az Unió környezetvédelmi jogszabályaival.

4. cikk

Prioritások

Az ETHA hozzájárul a KHP és a tengerpolitika végrehajtásához. A következő prioritásokra irányul:

1.a fenntartható halászat és a tengeri biológiai erőforrások védelmének előmozdítása;

2.hozzájárulás az uniós élelmiszerbiztonsághoz versenyképes és fenntartható akvakultúra és piacok révén;

3.a fenntartható kék gazdaság növekedésének elősegítése és a virágzó part menti közösségek támogatása;

4.a nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengerek és óceánok biztosítása.

Az ETHA keretében nyújtott támogatás hozzájárul az Uniónak a környezet- és éghajlatváltozások enyhítésével és az ilyen változásokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításához. Ezt a hozzájárulást a IV. mellékletben ismertetett módszertan szerint kell nyomon követni.

II. FEJEZET

Pénzügyi keret

5. cikk

Költségvetés

(1)Az ETHA-nak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 6 140 000 000 EUR.

(2)A pénzügyi keretösszegnek az ETHA céljára a II. cím alapján elkülönített részét megosztott irányítás keretében kell végrehajtani az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] és az (EU) xx/xx rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] 63. cikke szerint.

(3)A pénzügyi keretösszegnek az ETHA céljára a III. cím alapján elkülönített részét vagy közvetlenül a Bizottság hajtja végre az (EU) xx/xx rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] 62.cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint, vagy pedig közvetett irányítás keretében kell végrehajtani az említett rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint.

6. cikk

A megosztott irányítás keretébe tartozó költségvetési források

(1)A megosztott irányítás keretébe tartozó pénzügyi keretösszegnek a II. címben meghatározott része – az V. melléklet szerinti éves bontásnak megfelelően – folyó áron 5 311 000 000 EUR.

(2)A legkülső régiókban végzett műveletek esetében az V. melléklet szerint megállapított uniós támogatásból minden érintett tagállam legalább az alábbi összeget allokálja:

a)102 000 000 EUR az Azori-szigetek és Madeira számára;

b)82 000 000 EUR a Kanári-szigetek számára,

c)131 000 000 EUR Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Mayotte, Réunion és Saint-Martin számára.

(3)A 21. cikk szerinti ellentételezés a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett allokációk egyikénél sem haladhatja meg az 50%-ot.

(4)A tagállamonként allokált uniós pénzügyi támogatás legalább 15 %-át a 19. és a 20. cikkben említett támogatási területekhez kell hozzárendelni. Az uniós vizekhez hozzáféréssel nem rendelkező tagállamok alacsonyabb százalékot is megállapíthatnak az ellenőrzési és adatgyűjtési feladataik mértéke szerint.

(5)Az ETHA által a 17. cikk (2) bekezdésében és a 18. cikkben megadott támogatási területekhez tagállamonként allokált uniós pénzügyi támogatás nem haladhatja meg az alábbi két küszöbérték közül a magasabbikat:

a)6 000 000 EUR; vagy

b)a tagállamonként kiosztott uniós pénzügyi támogatás 10 %-a.

(6)Az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 30–32. cikke szerint az ETHA egy tagállam kezdeményezésére technikai segítséget nyújthat az Alap thatékony kezeléséhez és használatához.

7. cikk

A megosztott irányítás keretébe tartozó források elosztása

A 6. cikk (1) bekezdésében említett, tagállami kötelezettségvállalások céljára a 2021–2027 közötti időszakban rendelkezésre álló forrásokat az V. mellékletben szereplő táblázat állapítja meg.

8. cikk

A közvetlen és közvetett irányítás keretébe tartozó költségvetési források

(1)A pénzügyi keretösszeg közvetlen és közvetett irányítás keretébe tartozó része a III. címben leírtak szerint folyó áron 829 000 000 EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az ETHA végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket.

Az ETHA a Bizottság kezdeményezésére és a pénzügyi keretösszegnek az 5. cikk (1) bekezdésében említett 1,7 %-os felső határáig támogathatja különösen az alábbiakat:

a)technikai segítségnyújtás e rendelet végrehajtásához az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 29. cikke szerint;

b)fenntartható halászati partnerségi megállapodások előkészítése, nyomon követése és értékelése, valamint az Unió részvétele a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben;

c)helyi akciócsoportokból álló európai hálózat létrehozása.

(3)Az ETHA támogatja a jelen rendelet végrehajtásához kapcsolódó tájékoztató és kommunikációs tevékenységek költségeit.

III. FEJEZET

Programozás    

9. cikk

A megosztott irányítás keretében nyújtott támogatáshoz kapcsolódó programozás

(1)Az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 16. cikke értelmében minden tagállam egyetlen programot készít a 4. cikkben említett prioritások végrehajtása érdekében.

(2)A II. cím alatt nyújtott támogatást a II. mellékletben meghatározott támogatási területek mentén kell megszervezni.

(3)Az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 17. cikkében említett elemeken túlmenően a programnak a következőket kell tartalmaznia:

a)helyzetelemzés az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és fenyegetések számbavételével, és annak meghatározása, hogy milyen igényekkel kell foglalkozni az adott földrajzi területen, ideértve szükség esetén a program által érintett tengermedencéket is;

b)a 15. cikkben említett, kisüzemi part menti halászatra vonatkozó cselekvési terv;

c)adott esetben a (4) bekezdésben említett, legkülső régiókra vonatkozó cselekvési terv.

(4)Programjuk részeként az érintett tagállamok a 6. cikk (2) bekezdésében említett minden legkülső régió vonatkozásában cselekvési tervet készítenek az alábbi elemekkel:

a)a halászati erőforrások fenntartható kiaknázására és a fenntartható kék gazdasági ágazatok fejlesztésére vonatkozó stratégia;

b)a tervezett főbb intézkedések és a hozzájuk tartozó pénzeszközök leírása, ideértve az alábbiakat:

i.    a halászati és akvakultúra-ágazat II. cím szerinti strukturális támogatása;

ii.    a 21. cikkben említett további költségek ellentételezése;

iii.    egyéb olyan, a fenntartható kék gazdaságba történő beruházások, amelyek szükségesek a partvidék fenntartható fejlődéséhez.

(5)A Bizottság minden tengermedencéhez elemzést készít, amelyben jelzi az adott tengermedence alapvető erősségeit és gyengeségeit a KHP célkitűzéseinek elérése szempontjából, amint azt a 1380/2013/EU rendelet 2. cikke ismerteti. Az elemzésnek adott esetben figyelembe kell vennie a meglévő tengermedence- és makroregionális stratégiákat.

(6)A Bizottság a programot az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 18. cikke szerint értékeli. Az értékelésben különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a)a program hozzájárulásának maximalizálása a 4. cikkben említett prioritásokhoz;

b)a flották halászati kapacitása és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti egyensúly, amint arról a tagállamok évente jelentést tesznek az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerint;

c)adott esetben az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke szerint elfogadott többéves irányítási tervek, az 1967/2006/EK tanácsi rendelet 19. cikke szerint elfogadott irányítási tervek, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetek ajánlásai, amennyiben azok alkalmazandók az Unióra nézve;

d)az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség végrehajtása;

e)a fenntartható kék gazdaság társadalmi-gazdasági teljesítményének legújabb bizonyítékai, különösen a halászati és akvakultúra-ágazatban;

f)szükség esetén az (5) bekezdésben említett elemzések;

g)a program hozzájárulása a tengeri ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához, a Natura 2000-hez kapcsolódó támogatásnak pedig összhangban kell állnia a 92/43/EGK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése szerint létrehozott, az intézkedések fontossági sorrendben történő végrehajtására vonatkozó tervvel;

h)a program hozzájárulása a tengeri hulladék csökkentéséhez az (EU) xx/xx európai parlament és a tanácsi irányelv [az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelv] szerint 27 ;

i)a program hozzájárulása az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

(7)Az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 18. cikkére is figyelemmel a Bizottság elfogadja a programot jóváhagyó végrehajtási jogi aktusokat. A Bizottság jóváhagyja a javasolt programot, amennyiben a szükséges információkat benyújtották.

(8)Az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 19. cikkére is figyelemmel a Bizottság elfogadja a programmódosításokat jóváhagyó végrehajtási jogi aktusokat.

10. cikk

A közvetlen és közvetett irányítás keretében nyújtott támogatás programozása

A III. címet az (EU) xx/xx rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] 110. cikkében említett munkaprogramok révén kell végrehajtani. A munkaprogramok adott esetben meghatározzák a 47. cikk szerinti vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

II. CÍM: MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

I. FEJEZET

Általános támogatási alapelvek

11. cikk

Állami támogatás

(1)A (2) bekezdés sérelme nélkül a Szerződés 107., 108. és 109. cikke érvényes a tagállamok által a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra.

(2)A Szerződés 107. 108. és 109. cikke azonban nem vonatkozik a tagállamok által az e rendelet szerint teljesített és a Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó kifizetésekre.

(3)Azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyek a (2) bekezdésben említett kifizetések tekintetében az e rendelet rendelkezésein túlmutató állami finanszírozást határoznak meg, összességében az (1) bekezdés szerint kell kezelni.

12. cikk

A kérelmek befogadhatósága

(1)Egy kedvezményezett által benyújtott kérelem az e cikk (4) bekezdése alapján meghatározott ideig nem fogadható be az ETHA-ból nyújtandó támogatáshoz, ha az illetékes hatóság megállapította, hogy az érintett kedvezményezett:

a)az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 28 42. cikke vagy az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 90. cikke szerinti, vagy az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott egyéb jogszabály szerinti súlyos jogsértést követett el;

b)az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 40. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint az Unió IUU-hajólistáján szereplő halászhajók vagy a rendelet 33. cikkében meghatározottak szerint nem együttműködő harmadik országnak minősülő ország lobogója alatt közlekedő hajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában érintett; vagy

c)elkövette a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 29 3. és 4. cikkében meghatározott környezetvédelmi bűncselekmények valamelyikét, amennyiben a kérelem a 23. cikk szerinti támogatásra vonatkozik.

(2)A kedvezményezettnek a támogatási kérelem benyújtását követően, a művelet végrehajtásának teljes időszaka alatt és a számára nyújtott végső kifizetést követő ötéves időszak alatt is meg kell felelnie az (1) bekezdésben említett befogadhatósági feltételeknek.

(3)A messzebb ható nemzeti jogszabályok sérelme nélkül, ahogyan az érintett tagállammal kötött partnerségi megállapodás meghatározza, a kedvezményezett által benyújtott kérelem nem fogadható be a (4) bekezdés alapján meghatározott ideig, ha az illetékes hatóság megállapította, hogy a kedvezményezett az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30 3. cikke értelmében vett csalást követett el.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 52. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)a befogadhatatlanságot kiváltó küszöb, valamint az (1) és (3) bekezdésben említett befogadhatatlansági időtartam hosszának megállapítása; ezen időtartamnak arányosnak kell lennie a súlyos jogsértés, bűncselekmény vagy csalás jellegével, súlyosságával, időtartamával vagy ismétlődésével, és legalább egy évnek kell lennie;

b)az (1) és (3) bekezdésben említett időszak kezdő és záró időpontjai.

(5)A tagállamoknak előírják, hogy az ETHA keretében kérelmet benyújtó kedvezményezettek adjanak át az irányító hatóságnak egy aláírt nyilatkozatot, amelyben megerősítik, hogy teljesítik az (1) és (3) bekezdésben felsorolt kritériumokat. A tagállamok a művelet jóváhagyása előtt az 1224/2009/EK rendelet 93. cikkében említett „jogsértések nemzeti nyilvántartása” szerint rendelkezésre álló információk vagy bármely más rendelkezésre álló adat alapján ellenőrzik a nyilatkozat helytállóságát.

Az első albekezdés szerinti ellenőrzés alkalmazásában a tagállamok valamely más tagállam kérésére rendelkezésre bocsátják a 1224/2009/EK rendelet 93. cikkében említett „jogsértések nemzeti nyilvántartásában” foglalt információkat.

13. cikk

Nem támogatható műveletek

Az alábbi műveletek nem támogathatók az ETHA keretében:

a)a halászhajó halászati kapacitását növelő műveletek vagy a halászhajó halfelderítő képességét javító eszközök beszerzése;

b)halászhajók építése és beszerzése vagy importálása, amennyiben az e rendelet másképpen nem rendelkezik;

c)a halászhajók átadása harmadik országoknak vagy valamely harmadik ország lobogójára történő átlobogózása többek között oly módon, hogy vegyes vállalatot hoznak létre harmadik országbeli partnerekkel;

d)a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése vagy végleges beszüntetése, kivéve, ha ez a rendelet másképpen nem rendelkezik;

e)felderítő halászat;

f)vállalkozás tulajdonjogának átruházása;

g)közvetlen állománypótlás, kivéve, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti állománypótlás esetén.

h)új kikötők, új kirakodóhelyek vagy új árverési csarnokok építése;

i)olyan piaci intervenciós mechanizmusok, amelyek célja a halászati vagy akvakultúra-termékek visszavonása a piacról a kínálat csökkentése, és ezáltal az árcsökkenés megelőzése vagy az árak emelése érdekében; tágabb értelemben olyan tárolási műveletek a logisztikai láncban, amelyek szándékosan vagy nem szándékosan ugyanezt az eredményt hozzák;

j)a halászhajók fedélzetén végrehajtott olyan beruházások, amelyek az uniós vagy nemzeti jogban előírt követelmények betartásához szükségesek, ideértve a regionális halászati gazdálkodási szervezetek összefüggésében az Unióra háruló kötelezettségekből eredő követelményeket;

k)olyan halászhajók fedélzetén végrehajtott beruházások, amelyek a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző két naptári év mindegyikében kevesebb mint 60 napot töltöttek a tengeren.

II. FEJEZET

1. prioritás: A fenntartható halászat és a tengeri biológiai erőforrások védelmének előmozdítása

1. szakasz

Általános feltételek

14. cikk

A támogatás általános hatálya

(1)Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia a KHP-nak az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében meghatározott környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási célkitűzései megvalósításához.

(2)Amennyiben egy hajó e fejezet alapján támogatást kap, a hajót a támogatott műveletre vonatkozó utolsó kifizetéstől számított legalább öt évig nem szabad harmadik országnak átadni vagy harmadik ország lobogójával átlobogózni.

(3)Az e fejezet keretében nyújtott támogatás a 15. és 17. cikk kivételével a belvízi halászatra is vonatkozik.

2. szakasz

Kisüzemi part menti halászat

15. cikk

Kisüzemi part menti halászatra vonatkozó cselekvési terv

(1)Programjuk részeként a tagállamok a kisüzemi part menti halászatra vonatkozó cselekvési tervet dolgoznak ki, amelyben meghatározzák a nyereséges és fenntartható kisüzemi part menti halászat fejlesztési stratégiáját. Ez a stratégia adott esetben az alábbi szakaszokból áll:

a)a halászati kapacitás kiigazítása és kezelése;

b)az alacsony környezeti hatású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású halászati gyakorlatok előmozdítása, amelyek a lehető legkisebb kárt okozzák a tengeri környezetben;

c)az ágazat értékláncának megerősítése és a marketingstratégiák előmozdítása;

d)a készségek, a tudás, az innováció és a kapacitásépítés előmozdítása;

e)az egészségügyi, biztonsági és munkakörülmények javítása a halászhajók fedélzetén;

f)az adatgyűjtési, nyomonkövethetőségi, monitoring-, ellenőrzési és felügyeleti előírások fokozott betartása;

g)részvétel a tengeri területek részvételen alapuló irányításában, ideértve a védett tengeri területeket és a Natura 2000 területeket;

h)a tevékenységek diverzifikálása a tágabb értelemben vett fenntartható kék gazdaságban;

i)kollektív szervezés és részvétel a döntéshozási és tanácsadási folyamatokban.

(2)A cselekvési tervnek figyelembe kell vennie a FAO által a fenntartható kisüzemi halászat védelme érdekében meghatározott önkéntes irányelveket, valamint, ahol szükséges, a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság kisüzemi halászatra vonatkozó regionális cselekvési tervét.

(3)Az (1) bekezdésben említett stratégia végrehajtásának nyomon követése érdekében a cselekvési terv konkrét mérföldköveket és célokat határoz meg, amelyek a 37. cikk szerinti monitoring- és értékelési keret szerint kidolgozott releváns mutatószámokhoz kapcsolódnak.

16. cikk

Beruházások a kisüzemi part menti halászhajókba

(1)Az ETHA támogatást nyújthat az olyan kisüzemi part menti halászhajókkal kapcsolatos alábbi beruházásokhoz, amelyek olyan flottaszegmens részei, amely az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett, halászati kapacitásra vonatkozó legutóbbi jelentés szerint egyensúlyban van az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel:

a)első halászhajó beszerzése olyan fiatal halász által, aki a kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét, és legalább öt éve halászként dolgozik, vagy megszerezte a megfelelő szakképzettséget;

b)fő- vagy segédhajtómű cseréje vagy korszerűsítése.

(2)Az (1) bekezdés szerinti hajóknak tengeri halászatra alkalmas felszereléssel kell rendelkezniük, a koruk pedig 5 és 30 év között lehet.

(3)Az (1) bekezdés b) pontjában említett támogatást kizárólag az alábbi feltételek mellett nyújtható:

a)az új vagy a korszerűsített hajtómű kW-ban mért teljesítménye nem haladja meg a jelenlegi hajtómű teljesítményét;

b)a kW-ban mért halászati kapacitásnak a fő vagy a segédhajtómű-cseréje vagy -modernizálása miatt bekövetkező csökkenése esetén a hajót véglegesen törölték az uniós flottanyilvántartásból;

c)a halászhajó hajtóművének teljesítményét a tagállam fizikailag megvizsgálta, és meggyőződött arról, hogy az nem haladja meg a halászati engedélyben meghatározott motorteljesítményt.

(4)E cikk alapján nem adható támogatás abban az esetben, ha az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerinti legutóbbi jelentésben az érintett hajókat tömörítő flottaszegmensnek a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly szempontjából történő értékelése nem a szóban forgó rendeletben említett közös iránymutatásokban meghatározott biológiai, gazdasági és hajóhasználati mutatók alapján történt.

3. szakasz

Konkrét támogatási területek

17. cikk

A halászat és a halászflották irányítása

(1)Az ETHA támogatást nyújthat a halászat és a halászflották kezelésére irányuló tevékenységekhez.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben említett támogatást a halászati tevékenységek végleges beszüntetéséért járó ellentételezés útján adják, teljesülniük kell az alábbi feltételeknek:

a)a beszüntetés az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (4) bekezdésében említett cselekvési terv egyik eszköze;

b)a beszüntetés a halászhajó leselejtezésével vagy leszerelésével és a kereskedelmi halászattól eltérő tevékenységre történő átalakításával történik, a KHP és a többéves tervek célkitűzéseivel összhangban;

c)a halászhajót aktív hajóként lajstromozták, és a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző utolsó három naptári év mindegyikében legalább 120 napot töltött a tengeren halászati tevékenység végzésével;

d)a megfelelő halászati kapacitást véglegesen törlik az Unió halászflotta-nyilvántartásából, és a halászati jogosítványokat és engedélyeket az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (5) és (6) bekezdése értelmében végérvényesen bevonják; valamint

e)a kedvezményezett a támogatás kézhezvételét követő öt éven belül nem kérheti halászhajó lajstromozását.

(3)A halászati tevékenységeknek a (2) bekezdés szerinti végleges beszüntetéséhez nyújtandó támogatás az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 46. cikkének a) pontja és 89. cikke szerint a költségektől független finanszírozással valósul meg, és a következőkön alapul:

a)a feltételek teljesítése az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 46.cikke a) pontjának i. alpontja szerint; valamint

b)az eredmények elérése az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 46.cikke a) pontjának ii. alpontja szerint;

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 52. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az a) pontban említett azon feltételek meghatározására, amelyek kapcsolódnak az 1380/2013/EU rendelet 7. cikke szerinti állományvédelmi intézkedések végrehajtásához.

(4)A (2) bekezdés alapján nem adható támogatás abban az esetben, ha az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerinti legutóbbi jelentésben az érintett hajókat tömörítő flottaszegmensnek a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly szempontjából történő értékelése nem a szóban forgó rendeletben említett közös iránymutatásokban meghatározott biológiai, gazdasági és hajóhasználati mutatók alapján történt.

18. cikk

A halászati tevékenységek rendkívüli szüneteltetése

(1)Az ETHA támogatást nyújthat a halászati tevékenység alábbi okokból történő rendkívüli szüneteltetése esetén fizetendő ellentételezésre:

a)az 1380/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és j) pontja szerinti állományvédelmi intézkedések vagy a velük egyenértékű, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott intézkedések, ha azok érintik az Uniót;

b)bizottsági intézkedések a tengerek biológiai erőforrásait súlyosan fenyegető veszély esetén, az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke szerint;

c)valamely fenntartható halászati partnerségi megállapodás vagy a hozzá csatolt jegyzőkönyv alkalmazásának vis maior miatti megszakítása; vagy

d)természeti katasztrófák vagy környezeti események esetén, amelyeket az adott tagállam illetékes hatóságai hivatalosan elismertek.

(2)Az (1) bekezdésben említett támogatás csak az alábbi esetekben adható:

a)az érintett hajó kereskedelmi tevékenységét legalább 90 egymást követő napra leállítják; valamint

b)a szüneteltetésből eredő gazdasági veszteség – az érintett vállalkozásnak az előző három naptári évi átlagos forgalma alapján számítva – meghaladja a vállalkozás éves forgalmának 30 %-át.

(3)Az (1) bekezdésben említett támogatás csak az alábbi személyeknek nyújtható:

a)olyan halászhajók tulajdonosainak, amelyeket aktív hajóként lajstromoztak, és a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző utolsó három naptári év mindegyikében legalább 120 napot töltöttek a tengeren halászati tevékenység végzésével; vagy

b)olyan halászoknak, akik a támogatási kérelem benyújtását megelőző három naptári év mindegyikében legalább 120 napot dolgoztak a tengeren a rendkívüli szüneteltetés által érintett uniós halászhajó fedélzetén.

Ebben a bekezdésben a tengeren töltött napok számára vonatkozó utalás az angolna halászatára nem vonatkozik.

(4)Az (1) bekezdésben említett támogatás hajónként legfeljebb 6 hónapra adható a 2021–2027 közötti időszakban.

(5)A szüneteltetés időszakában az érintett hajók és halászok által folytatott valamennyi halászati tevékenységet ténylegesen fel kell függeszteni. Az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a rendkívüli szüneteltetés időszakában az érintett hajó felhagyott minden halászati tevékenységgel, valamint arról, hogy nem került sor a hajó más célokra történő használatából eredő túlkompenzációra.

19. cikk

Ellenőrzés és végrehajtás

(1)Az ETHA támogatást nyújthat az 1380/2013/EU rendelet 36. cikkében előírt és az 1224/2009/EK tanácsi rendeletben részletesen meghatározott uniós halászati ellenőrzési rendszer kifejlesztéséhez és végrehajtásához.

(2)A 13. cikk j) pontjától eltérően az (1) bekezdésben említett támogatás kiterjedhet az alábbiakra is:

a)az ellenőrzési célokra szolgáló kötelező hajókövetési és elektronikus jelentéstételi rendszerek szükséges komponenseinek megvásárlása és a hajókra történő telepítése kizárólag kisüzemi part menti halászhajók esetében;

b)az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló kötelező elektronikus távellenőrzési rendszerek szükséges komponenseinek megvásárlása és a hajókra történő telepítése;

c)a hajtómotor-teljesítmény kötelező folyamatos mérésére és rögzítésére szolgáló eszközök megvásárlása és telepítése.

(3)Az (1) bekezdésben említett támogatás a 28. cikk szerinti tengerfelügyelethez és a 29. cikkben említett parti őrségi feladatokkal kapcsolatos európai együttműködéshez is hozzájárulhat.

(4)A 2. cikktől eltérve az (1) bekezdés szerinti támogatás az Unió területén kívül végrehajtott műveletekre is alkalmazható.

20. cikk

Halászati gazdálkodás céljából és tudományos célokból végzett adatgyűjtés és -kezelés

(1)Az ETHA támogatást nyújthat halászati gazdálkodás céljából és tudományos célokból végzett adatgyűjtéshez és -kezeléshez, amint azt az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdése és 27. cikke meghatározza, az (EU) 2017/1004 rendelet pedig pontosítja az (EU) 2017/1004 rendelet 6. cikkében említett nemzeti munkatervek alapján.

(2)A 2. cikktől eltérve az (1) bekezdés szerinti támogatás az Unió területén kívül végrehajtott műveletekre is alkalmazható.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határozhat meg az (1) bekezdésben említett nemzeti munkatervek tekintetében alkalmazandó eljárások, formai követelmények és benyújtási határidők vonatkozásában. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)A munkaterv érvénybe lépését megelőző év december 31. napjáig a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben jóváhagyja vagy módosítja az (1) bekezdésben említett nemzeti munkaterveket.

21. cikk

Halászati és akvakultúra-termékekkel tekintetében felmerülő többletköltségek ellentételezése a legkülső régiókban

(1)Az ETHA támogatást nyújthat a 6. cikk (2) bekezdése szerinti legkülső régiókból származó bizonyos halászati és akvakultúra-termékek halászata, tenyésztése, feldolgozása és forgalmazása során a kedvezményezetteknél felmerülő többletköltségekhez.

(2)Az egyes érintett tagállamok az (1) bekezdésben említett régiók vonatkozásában a (7) bekezdésben megállapított kritériumok szerint meghatározzák halászati és akvakultúra-termékek jegyzékét és e termékek ellentételezésre jogosult mennyiségét.

(3)A jegyzék összeállítása és a (2) bekezdésben említett mennyiségek meghatározása során a tagállamok minden releváns tényezőt figyelembe vesznek, különösen azt, hogy az ellentételezés összhangban álljon a KHP szabályaival.

(4)Nem részesülhetnek ellentételezésben olyan halászati és akvakultúra-termékek, amelyeket:

a)harmadik országok hajói fogtak, az (EU) 2015/1565 tanácsi határozat értelmében 31 a Venezuela lobogója alatt közlekedő, uniós vizeken tevékenykedő halászhajók kivételével;

b)olyan uniós halászhajók fogtak, amelyeket nem az (1) bekezdésben említett régiók valamely kikötőjében lajstromoztak;

c)harmadik országokból hoztak be.

(5)A (4) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó, ha az érintett legkülső régióban meglévő feldolgozóipari kapacitás meghaladja az érintett régióban biztosított nyersanyag mennyiségét.

(6)Az (1) bekezdésben említett tevékenységeket a legkülső régiókban végző, vagy e régiók kikötőjében lajstromozott hajót birtokló kedvezményezettek számára fizetett ellentételezésben a túlkompenzáció elkerülése érdekében figyelembe kell venni:

a)az egyes halászati és akvakultúra-termékek vagy termékkategóriák esetében az érintett régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségeket; valamint

b)minden olyan egyéb állami intervenciós intézkedést, amely a többletköltségek mértékét befolyásolja.

(7)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 52. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az érintett régiók konkrét hátrányaiból eredő többletköltségek kiszámításának kritériumait.

22. cikk

A tengeri és tengerparti biológiai sokféleség és ökoszisztémák védelme és helyreállítása

(1)Az ETHA támogatást nyújthat a tengeri és tengerparti biológiai sokféleség és ökoszisztémák – többek között a belvizek – védelmét és helyreállítását célzó intézkedésekhez.

(2)Az (1) bekezdés szerinti támogatás a következőkre terjedhet ki:

a)az elvesztett halászeszközök halászok által történő összegyűjtéséért és a tengeri hulladék begyűjtéséért járó ellentételezés;

b)kikötői beruházások az elvesztett halászeszközök és a tengerből begyűjtött tengeri hulladék megfelelő átvételéhez szükséges létesítményekbe;

c)a tengeri környezet jó környezeti állapotának elérését és fenntartását célzó intézkedések a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerint;

d)a 2008/56/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdése alapján létrehozott területvédelmi intézkedések végrehajtása;

e)a Natura 2000 területek kezelése, helyreállítása és monitoringja a 92/43/EGK irányelv 8. cikke szerint létrehozott priorizált intézkedési keretnek megfelelően;

f)fajvédelem a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv szerint, a 92/43/EGK irányelv 8. cikke szerint létrehozott priorizált intézkedési keretnek megfelelően.

III. FEJEZET

2. prioritás: Hozzájárulás az uniós élelmiszerbiztonsághoz versenyképes és fenntartható akvakultúra és piacok révén

23. cikk

Akvakultúra

(1)Az ETHA a 1380/2013/EU rendelet 34. cikkének (1) bekezdése szerint támogatást nyújthat a fenntartható akvakultúra előmozdításához. Az ETHA ezenkívül támogathatja az állategészségügyi és -jóléti szempontok érvényesülését az akvakultúrában, összhangban az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 32 és az 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 33 .

(2)Az (1) bekezdés szerinti támogatásnak összhangban kell állnia az 1380/2013/EU rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett, az akvakultúra fejlesztésére vonatkozó többéves nemzeti stratégiai tervekkel.

(3)E cikk értelmében a produktív akvakultúra-beruházások kizárólag az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikkében biztosított pénzügyi eszközökön keresztül, valamint a szóban forgó rendelet 10. cikkének megfelelően az InvestEU-n keresztül támogathatók.

24. cikk

Halászati és akvakultúra-termékek forgalmazása

Az ETHA támogatást nyújthat az 1380/2013/EU rendelet 35. cikkében előírt és az 1379/2013/EU rendeletben részletesebben meghatározott, a halászati és akvakultúra-termékek piacainak közös szervezésével kapcsolatos célkitűzések eléréséhez. Ezenkívül támogathatja a halászati és akvakultúra-termékek forgalmazását, minőségét és hozzáadott értékét előmozdító intézkedéseket.

25. cikk

Halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása

(1)Az ETHA támogatást nyújthat a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához szükséges beruházásokhoz. Ez a támogatás hozzájárul az 1380/2013/EU rendelet 35. cikkében előírt és az 1379/2013/EU rendeletben részletesebben meghatározott, a halászati és akvakultúra-termékek piacainak közös szervezésével kapcsolatos célkitűzések eléréséhez.

(2)E cikk értelmében a támogatások kizárólag az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikkében biztosított pénzügyi eszközökön keresztül, valamint a szóban forgó rendelet 10. cikkének megfelelően az InvestEU-n keresztül nyújthatók.

IV. FEJEZET

3. prioritás: A fenntartható kék gazdaság növekedésének elősegítése és a virágzó part menti közösségek támogatása

26. cikk

Közösségvezérelt helyi fejlesztés

(1)Az ETHA támogatást nyújthat a helyi gazdaságok és közösségek fenntartható fejlődéséhez az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 25. cikkében meghatározott közösségvezérelt helyi fejlesztésen keresztül.

(2)Az ETHA-támogatás alkalmazásában az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 26. cikkében említett közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák biztosítják, hogy a helyi közösségek jobban kiaknázzák és kihasználják a fenntartható kék gazdaságban rejlő lehetőségeket, valamint a javukra fordítsák és erősítsék a környezeti, kulturális, társadalmi és humán erőforrásokat.

27. cikk

A tengerrel kapcsolatos ismeretek

Az ETHA támogatást nyújthat adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez és felhasználásához azzal a céllal, hogy bővüljenek a tengeri környezet állapotáról rendelkezésre álló ismeretek az alábbiak érdekében:

a)a nyomonkövetési, területkijelölési és kezelési előírások teljesítése a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv szerint;

b)a tengeri területrendezés támogatása a 2014/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben leírtak szerint 34 ;

c)az adatminőség és -megosztás javítása az európai tengeri megfigyelési és adathálózatban (EMODNET).

V. FEJEZET

4. prioritás: A nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengerek és óceánok biztosítása

28. cikk

Tengerfelügyelet

(1)Az ETHA támogatást nyújthat a közös információmegosztási környezet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges intézkedésekhez.

(2)A 2. cikktől eltérve az e cikk (1) bekezdése szerinti támogatás az Unió területén kívül végrehajtott műveletekre is alkalmazható.

29. cikk

Parti őrségek közötti együttműködés

(1)Az ETHA támogathatja azokat a nemzeti hatóságok által végrehajtott intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35 53. cikkében, az (EU) 2016/1625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 2b. cikkében és az (EU) 2016/1626 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 7a. cikkében említett parti őrségi feladatok terén zajló európai együttműködéshez.

(2)Az (1) bekezdésben említett tevékenységekre vonatkozó támogatás a 19. cikkben meghatározott feltételekkel hozzájárulhat az Unió halászati ellenőrzési rendszerének fejlesztéséhez és végrehajtásához is.

(3)A 2. cikktől eltérve az (1) bekezdés szerinti támogatás az Unió területén kívül végrehajtott műveletekre is alkalmazható.

VI. FEJEZET

A megosztott irányítás keretében történő végrehajtás szabályai

1. szakasz

Az ETHA által nyújtott támogatás

30. cikk

A többletköltségek vagy a kiesett bevétel kiszámítása

A többletköltségek vagy a kiesett bevétel alapján nyújtott támogatás az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 46. cikkének a), c), d) és e) pontjaiban meghatározott bármely formában nyújtható.

31. cikk

A társfinanszírozási arányok meghatározása

Az egyes támogatási területekre vonatkozó maximális ETHA társfinanszírozási arányt a II. melléklet határozza meg.

32. cikk

A közpénzből nyújtott támogatás intenzitása

(1)A tagállamok legfeljebb a művelet összes elszámolható kiadása 50 %-ának megfelelő maximális támogatási intenzitást alkalmaznak.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve a III. melléklet bizonyos támogatási területekre és bizonyos típusú műveletekre vonatkozóan maximális támogatási intenzitást határoz meg.

(3)Amennyiben egy művelet a III. melléklet 2–16. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb támogatási intenzitást kell alkalmazni.

(4)Amennyiben egy művelet a III. melléklet 2–16. sora közül egy vagy több sorba is beilleszthető, és egyúttal az 1. sorba is, akkor az 1. sorban meghatározott maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

2. szakasz

Pénzgazdálkodás

33. cikk

A fizetési határidő megszakítása

(1)Az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 90. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság egy kifizetési kérelem egészére vagy egy részére megszakíthatja a fizetési határidőt abban az esetben, ha bizonyítéka van arra, hogy a tagállam nem tartotta be a KHP keretében érvényes szabályokat, amennyiben a meg nem felelés befolyásolja a kifizetési kérelemben lévő olyan kiadásokat, amelyekre a kifizetést kérték.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott megszakítás előtt a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot a meg nem felelést alátámasztó bizonyítékokról, és lehetőséget ad arra, hogy a tagállam észszerű időn belül észrevételeket nyújtson be.

(3)Az (1) bekezdésben említett megszakítás arányos lesz, és figyelembe veszi a meg nem felelés jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 52. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdés szerinti meg nem felelés eseteit.

34. cikk

Kifizetések felfüggesztése

(1)Az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 91. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján egészben vagy részben felfüggesztheti a program időközi kifizetéseit abban az esetben, ha a tagállamok súlyosan megsértik a KHP szabályait, és az ebből eredő kötelezettségszegés befolyásolhatja az időközi kifizetés iránti kérelemmel érintett kifizetési kérelemben szereplő kiadásokat.

(2)Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztést megelőzően a Bizottság tájékoztatja a tagállamot arról, hogy a Bizottság véleménye szerint fennáll a KHP szabályainak súlyos megsértése, és lehetőséget ad arra, hogy a tagállam észszerű időn belül észrevételeket nyújtson be.

(3)Az (1) bekezdésben említett felfüggesztésnek arányosnak kell lennie, és figyelembe kell vennie a súlyos meg nem felelés jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 52. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdés szerinti súlyos meg nem felelés eseteit.

35. cikk

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1)Az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 97. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak pénzügyi korrekciókat kell alkalmazniuk az e rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségek be nem tartása esetén.

(2)Az (1) bekezdésben említett pénzügyi korrekciók esetében a tagállamoknak meg kell határozniuk a korrekció összegét, amelynek arányosnak kell lennie a kedvezményezett által elkövetett jogsértés vagy bűncselekmény jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését figyelembe véve, valamint azt, hogy az ETHA-ból származó hozzájárulás mekkora részt képvisel a kedvezményezett gazdasági tevékenységében.

36. cikk

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1)Az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 98. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén, valamely programhoz nyújtott uniós hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével pénzügyi korrekciókat hajt végre, amennyiben – a szükséges vizsgálatokat követően – az alábbiakat állapítja meg:

a)a 12. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek kedvezményezett általi megsértését magában foglaló eset érint egy kifizetési kérelemben szereplő kiadást, és a kötelezettségszegést a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem korrigálta;

b)a közös halászati politika keretébe tartozó szabályok tagállam általi súlyos megsértésének esetei érintenek egy kifizetési kérelemben szereplő kiadást, és ez a kifizetés a 34. cikk szerinti felfüggesztéséhez vezetett, illetve ha az érintett tagállam továbbra sem bizonyítja, hogy megtette a szükséges korrekciós intézkedéseket az alkalmazandó szabályok jövőbeli betartásának és végrehajtásának biztosítása érdekében.

(2)A Bizottság a korrekció összegéről való döntésnél figyelembe veszi a közös halászati politika keretébe tartozó szabályok tagállam vagy kedvezményezett általi súlyos megsértésének jellegét, súlyosságát, tartamát és ismétlődő jellegét, illetve azt, hogy az ETHA-ból származó támogatás az érintett kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez képest mennyire jelentős.

(3)Abban az esetben, ha nem állapítható meg pontosan a közös halászati politika keretébe tartozó szabályok tagállamok általi megsértésével kapcsolatos kiadás összege, a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciót alkalmaz.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 52. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az alkalmazandó pénzügyi korrekció mértékét eldöntő kritériumokat, valamint az átalánydíj vagy az extrapolált pénzügyi korrekció alkalmazásának kritériumait.

3. szakasz

Monitoring és jelentéstétel

37. cikk

Monitoring- és értékelési keret

(1)Az ETHA által a 4. cikkben meghatározott prioritások megvalósításában elért eredményekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat az I. melléklet határozza meg.

(2)Az ETHA prioritásainak megvalósításában elért eredmények hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 52. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására vonatkozóan, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, valamint a rendeletnek egy monitoring- és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.

38. cikk

Éves teljesítményjelentés

(1)Az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 36. cikkének (6) bekezdése értelmében minden tagállamnak be kell nyújtania egy éves teljesítményjelentést a Bizottságnak, legkésőbb az éves áttekintő értekezlet előtt egy hónappal. Az első jelentést 2023-ban kell benyújtani, az utolsót pedig 2029-ben.

(2)Az (1) bekezdés szerinti jelentésnek ismertetnie kell a program végrehajtásában, valamint az (EU) xx/xx rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 12. cikkében említett mérföldkövek elérésében és célok megvalósításában elért eredményeket. Ezenkívül le kell írnia a program teljesítését érintő minden kérdést, valamint az ezek megoldása érdekében tett intézkedéseket.

(3)Az (1) bekezdés szerinti jelentést a [közös rendelkezések megállapításáról szóló] (EU) […/…] rendelet 36. cikkének megfelelően az éves értékelő értekezleten kell megvizsgálni.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el az (1) bekezdésben említett jelentés kialakítására vonatkozóan. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. CÍM: TÁMOGATÁS KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS ALATT

39. cikk

Földrajzi hatály

A 2. cikktől eltérve ez a cím a technikai segítségnyújtást kivéve az Unió területén kívül végrehajtott műveletekre is alkalmazható.

I. FEJEZET

1. prioritás: A fenntartható halászat és a tengeri biológiai erőforrások védelmének előmozdítása

40. cikk

A KHP végrehajtása

Az ETHA az alábbi eszközökkel segíti a KHP végrehajtását:

a)tudományos szakvélemények és ismeretek rendelkezésre bocsátása annak érdekében, hogy a KHP keretében előmozdítható legyen a megfelelő és hatékony döntéshozatal halászati gazdálkodási kérdésekben, többek között a szakértők tudományos testületekben történő részvételével;

b)uniós halászati ellenőrzési rendszer fejlesztése és végrehajtása a 1380/2013/EU rendelet 36. cikke és az 1224/2009/EK rendeletben foglalt részletes szabályok szerint;

c)a 1380/2013/EU rendelet 43. cikke szerint létrehozott tanácsadó testületek működtetése, amelyek célja az uniós politikák alakításában való részvétel és a KHP támogatása;

d)önkéntes hozzájárulások a nemzetközi halászati szervezetek tevékenységeihez, összhangban az 1380/2013/EU rendelet 29. és 30. cikkével.

41. cikk

Tiszta és egészséges tengerek előmozdítása

(1)Az ETHA támogatja a tiszta és egészséges tengerek előmozdítását, többek között a 2008/56/EK irányelv megvalósításának támogatását célzó intézkedésekkel, valamint olyan intézkedésekkel, amelyek az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének j) pontja értelmében koherenciát biztosítanak a jó környezeti állapot elérésével, valamint az európai műanyag-stratégia körforgásos gazdaságban történő végrehajtásával.

(2)Az (1) bekezdés szerinti támogatásnak összhangban kell lennie az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerinti jó környezeti állapot elérésére vagy fenntartására vonatkozó célkitűzéssel.

II. FEJEZET

2. prioritás: Hozzájárulás az uniós élelmiszerbiztonsághoz versenyképes és fenntartható akvakultúra és piacok révén

42. cikk

A piacra vonatkozó ismeretek

Az ETHA az 1379/2013/EU rendelet 42. cikkének megfelelően támogatja a piacra vonatkozó ismeretek Bizottság által történő kidolgozását és terjesztését a halászati és akvakultúra-termékek vonatkozásában.

III. FEJEZET

3. prioritás: A fenntartható kék gazdaság növekedésének elősegítése és a virágzó part menti közösségek támogatása

43. cikk

Tengerpolitika és a fenntartható kék gazdaság fejlesztése

Az ETHA az alábbi eszközökkel segíti a tengerpolitika végrehajtását:

a)a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens kék gazdaság előmozdítása;

b)a tengerpolitika integrált irányításának és kezelésének előmozdítása, ideértve a tengeri területrendezést, a tengermedence-stratégiákat és a regionális tengeri együttműködést;

c)a kutatás, az innováció és a technológia transzferének és elterjedésének fokozása a fenntartható kék gazdaságban, ideértve az európai tengeri megfigyelési és adathálózatot (EMODNET);

d)a tengerészeti készségek, az óceánokkal kapcsolatos ismeretek javítása, és a fenntartható kék gazdaságra vonatkozó társadalmi-gazdasági adatok megosztása;

e)projekttervezetek és innovatív pénzügyi eszközök kidolgozása.

IV. FEJEZET

4. prioritás: A nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengerek és óceánok biztosítása

44. cikk

Tengeri védelem és tengerfelügyelet

Az ETHA támogatja a tengeri védelem és a tengerfelügyelet előmozdítását, többek között az adatok megosztásával, a parti őrségek és az ügynökségek közötti együttműködéssel és a tengeri vonatkozású bűncselekmények és a tengeren folytatott jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel.

45. cikk

Nemzetközi óceánpolitikai irányítás

Az ETHA az alábbi eszközökkel segíti a nemzetközi óceánpolitikai irányítás végrehajtását:

a)az óceánpolitikai irányítás terén aktív nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulások;

b)önkéntes együttműködés és koordináció nemzetközi fórumokkal, szervezetekkel, szervekkel és intézményekkel, valamint ezek között az ENSZ Tengerjogi Egyezménye, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások, intézkedések és partnerségek kontextusában;

c)óceánokkal kapcsolatos partnerségek kialakítása az Unió és az óceánok hasznosításában érdekkel bíró releváns szereplők között;

d)a jobb óceánpolitikai irányítást előmozdítására irányuló releváns nemzetközi megállapodások, intézkedések és eszközök végrehajtása, valamint olyan cselekvések, intézkedések és tudás kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik a biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt óceánokat;

e)a vonatkozó nemzetközi megállapodások, intézkedések és eszközök megvalósítása a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében;

f)nemzetközi együttműködés az óceánkutatásban és az óceánokra vonatkozó adatok kezelésében, valamint e területek fejlesztése.

V. FEJEZET

Végrehajtási szabályok közvetlen és közvetett irányítás esetében

46. cikk

Uniós finanszírozási formák

(1)Az ETHA az (EU) xx/xx rendeletben [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást, különösen a rendelet VII. címe szerinti közbeszerzési támogatás és a rendelet VIII. címe szerinti támogatás formájában. Az ETHA az InvestEU rendelet alapján végrehajtott, 47. cikk szerinti vegyesfinanszírozási műveletek keretében pénzügyi eszközök formájában is biztosíthat finanszírozást.

(2)A javasolt támogatások értékelését független szakértők is végezhetik.

47. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Az ETHA keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az (EU) xx/xx rendelettel [InvestEU rendelet] és az (EU) xx/xx rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] X. címével összhangban kell végrehajtani.

48. cikk

Értékelés

(1)Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)A III. cím keretében nyújtott támogatás időközi értékelését a támogatás végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a támogatás végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3)A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb négy évvel időszak végét követően a Bizottság elkészíti a III. cím szerinti támogatás végső értékelését.

(4)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

49. cikk

Ellenőrzések

Az (EU) xx/xx rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

50. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az ETHA-hoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az ETHA-hoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 4. cikkben említett prioritásokhoz.

51. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)Az (EU) [...] rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] 197. cikkében említett feltételeken túlmenően a (2)–(3) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)egy tagállamban vagy a munkaprogramban felsorolt valamely harmadik országban letelepedett jogalanyok a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint;

b)bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

(3)Harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

(4)A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok elviekben viselik részvételük költségeit.

IV. CÍM: ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

52. cikk

Felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 12., 17., 21., 33., 34., 36., 37. és 55. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12., 17., 21., 33., 34., 36., 37. és 55. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)A 12., a 17., a 21., a 33., a 34., a 36., a 37. vagy az 55. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

53. cikk

A Bizottság eljárása

(1)A Bizottság munkáját az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

V. CÍM: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)Az 508/2014/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

(2)A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

55. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)Az 508/2014/EU rendelettel létrehozott támogatási rendszerről az e rendelettel létrehozandó támogatási rendszerre való áttérés elősegítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 52. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan feltételek meghatározására, amelyek teljesülése esetén a Bizottság által az 508/2014/EU rendelet alapján jóváhagyott támogatás beépíthető az e rendeletben előírt támogatásba.

(2)Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 508/2014/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(3)Az 508/2014/EU rendelet értelmében benyújtott kérelmek érvényesek maradnak.

56. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

Pénzügyi kimutatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

X új intézkedés 

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 39  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X korlátozott időtartam

–X    A javaslat/kezdeményezés 2021.01.01. és 2027.12.31. között hatályos.

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

◻ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 40  

X Közvetlen irányítás a Bizottság által

–X részlegei által, ideértve az uniós delegációkban résztvevő munkatársait is;

–X    végrehajtó ügynökségen keresztül

X Megosztott irányítás a tagállamokkal

X Közvetett irányítás, melyben a költségvetési végrehajtási feladatokat a következő felek végzik:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–X a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keretről és a költségvetés kiadási tételeiről szóló fejezet

Megosztott irányítás

Közvetlen irányítás

A fenti táblázatban szereplő költségvetési tételek listája előzetes jellegű, és nem érinti a konkrét költségvetési nómenklatúrát, amelyet a Bizottság az éves költségvetési eljárás keretében fog javasolni.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

[Ezt a szakaszt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázata segítségével kell kitölteni (a pénzügyi kimutatás mellékletében a második dokumentum), és fel kell tölteni a DECIDE-ra szolgálatok közötti konzultáció céljaira.]

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1)    HL C […]., […]., […]. o.

(2)    HL C […]., […]., […]. o.

(3)    HL C […]., […]., […]. o.

(4)    HL C […]., […]., […]. o.

(5)    HL C […]., […]., […]. o.

(6)    HL C […]., […]., […]. o.

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(8)    A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1004 rendelete (2017. május 17.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról és a 199/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2017.6.20., 1. o.).

(10)    COM(2017) 623.

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

(12)    A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(14)    COM(2018) 28.

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(16)    A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).

(17)    JOIN(2016) 49.

(18)    Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(20)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(21)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(22)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

(26)    A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).

(27)    HL C […]., […]., […]. o.

(28)    A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(31)    A Tanács (EU) 2015/1565 határozata (2015. szeptember 14.) a Venezuelai Bolivári Köztársaság lobogója alatt közlekedő hajók részére a Francia Guyana partjainál húzódó kizárólagos gazdasági övezet uniós vizein halászati lehetőségek engedélyezéséről szóló nyilatkozatnak az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról (HL L 244., 2015.9.14., 55. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 652/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2014.6.27., 1. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/89/EU irányelve (2014. július 23.) a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról (HL L 257., 2014.8.28., 135. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1625 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról (HL L 251., 2016.9.16., 77. o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1626 rendelete (2016. szeptember 14.) a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról szóló 768/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 251., 2016.9.16., 80. o.).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(39)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(40)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(41)    A közvetlenül a Bizottság által irányítandó programrészt delegálni lehet egy végrehajtó ügynökségnek, a költség-haszon elemzés eredménye és a kapcsolódó döntések függvényében. A program végrehajtásához szükséges kapcsolódó igazgatási előirányzatokat a Bizottságban és a végrehajtó ügynökségben ehhez kell igazítani.

(42)    Technikai/igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(43)    Technikai/igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(44)    Ide tartoznak a 2014–2020 közötti időszakban az ETHA által kezdeményezett és jelenleg az EASME által végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódó összegek.

(45)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(46)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(47)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg,2018.6.12.

COM(2018) 390 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról és az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2018) 276 final}

{SWD(2018) 295 final}

I. MELLÉKLET

KÖZÖS MUTATÓK

II. MELLÉKLET

A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS ALÁ TARTOZÓ TÁMOGATÁSI TERÜLETEK

III. MELLÉKLET

A MAXIMÁLIS TÁMOGATÁSI INTENZITÁS MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN

IV. MELLÉKLET

EGYÜTTHATÓK A KÖRNYEZETVÉDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS ÉGHAJLAT-POLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK MEVALÓSÍTÁSÁRA FORDÍTOTT TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEK KISZÁMÍTÁSÁHOZ

* Programjukban a tagállamok javasolhatják, hogy a táblázatban *-gal jelölt valamely támogatási területhez egy 40 %-os együttható legyen hozzárendelve, feltéve, hogy az adott tagállam megfelelő módon bizonyítani tudja a szóban forgó támogatási terület relevanciáját az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a környezetvédelemhez kapcsolódó célkitűzések megvalósítása szempontjából.

V. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI ALAP ÖSSZES FORRÁSA TAGÁLLAMONKÉNT A 2021–2027 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN