EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.4.24.

COM(2018) 229 final

2018/0109(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint az 1967/2006/EK és az (EU) 2017/2107 rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Konzultációk az érdekelt felekkel

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

a) Eltérés a kirakodási kötelezettségtől

b) A 2017-re és 2018-ra vonatkozó halászati lehetőségek átültetése

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet 15 a 2018. évre meghatározza az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket, valamint módosítja az (EU) 2017/127 rendeletet. A 16-05. számú ICCAT-ajánlás 4. pontja nyomán a TAC a 2017-ben elfogadott teljes kifogható mennyiséghez képest 3 %-kal csökkent.

c) Felhatalmazás

E rendelet 34. cikke kimerítően felsorolja azokat az eseteket, amelyek vonatkozásában a Bizottság az ICCAT által elfogadott ajánlások gyakori módosításából adódó helyzet kezelése érdekében felhatalmazáson alapuló hatásköröket kér. Azon helyzetek felsorolása, amelyekben a Bizottság felhatalmazáson alapuló hatásköröket kérhet, a következő főbb tényezőkkel magyarázható:

a) az a tény, hogy egy terv 15 évre szól, nem jelenti azt, hogy a szerződő felek nem próbálják újra gyarapítani a biomasszát, illetve hogy nem kísérlik meg a lehető leghamarabb a biztonságos biológiai határértékeken belüli állapotra fejleszteni az állományt azzal a céllal, hogy a terv biológiai célkitűzései a lehető legkorábban elérhetők legyenek. Ebben az összefüggésben a tapasztalatok azt mutatják, hogy néhány év elteltével az elfogadott intézkedéseket és különösen a technikai és ellenőrzési intézkedéseket szigorítani kell, különösen akkor, ha a tendenciák azt mutatják, hogy a helyreállítási célkitűzések megvalósulása nem halad előre, és hogy az állomány nem a várt ütemben épül. Ezért előfordulhat, hogy a konkrét és rendszeres változásokat rövid távon is végre kell hajtani, és kérni kell a vonatkozó javaslatok gyorsított eljárás keretében történő elfogadását;

b) az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területet és más területeket érintő helyreállítási tervek végrehajtása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályozás szövege meglehetősen gyakran változik, és fontos, hogy a változások mielőbb maradéktalanul hatályba lépjenek. Például az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra vonatkozó helyreállítási terv esetében a szöveg 6 alkalommal (2006-ban, 2008-ban, 2010-ben, 2012-ben, 2014-ben és 2017-ben) módosult azóta, hogy az ICCAT az ajánlását 2006-ban előterjesztette.

2018/0109 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint az 1967/2006/EK és az (EU) 2017/2107 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 16 foglaltak szerint a közös halászati politika célja az, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázását fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel biztosítsa.

(2)Az Unió szerződő fele az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságnak (ICCAT).

(3)A portugáliai Vilamourában tartott 2016-os éves találkozón az ICCAT szerződő felei, együttműködő nem szerződő felei, egyéb jogalanyai vagy halászatot folytató jogalanyai (a továbbiakban: SZEF-ek) elismerték, hogy orvosolni kell a kardhal (Xiphias gladius) földközi-tengeri állományának aggasztó állapotát. E célból az ICCAT elfogadott egy 2017-től 2031-ig tartó helyreállítási tervet figyelemmel arra, hogy a földközi-tengeri kardhalállomány jelenlegi biológiai jellemzői, szerkezete és dinamikája rövid távon nem teszik lehetővé a maximális fenntartható hozamot (MFH) biztosítani képes biomasszaszintek elérését még akkor sem, ha drasztikus és sürgős állománygazdálkodási intézkedések (a halászat teljes tilalma) kerülnek elfogadásra. A helyreállítási tervre vonatkozó ajánlást az ICCAT 20. rendkívüli ülésén fogadta el, miután elemezte Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottságának (SCRS) tudományos szakvéleményét. A 16-05. számú ajánlás 17 2017. június 12-én lépett hatályba, és kötelező az Unióra nézve.

(4)2016. decemberi levelében az Unió tájékoztatta az ICCAT titkárságát arról, hogy 2017 januárjában hatályba lépnek a 16-05. számú ajánlás egyes intézkedései, különösen a január 1-jétől március 31-ig tartó tilalmi időszakkal, valamint a kardhal földközi-tengeri halászatára vonatkozó kvóták kiosztásával kapcsolatos intézkedések. Az uniós helyreállítási tervbe indokolt belefoglalni minden egyéb, a 16-05. számú ajánlásban foglalt intézkedést.

(5)Az 1380/2013/EU rendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerint a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekre kell alapoznia álláspontját, ezáltal gondoskodva arról, hogy a halászati erőforrásokkal folytatott gazdálkodás a közös halászati politika célkitűzéseivel összhangban történjen, kiváltképp a halállományok fokozatos helyreállítására és a maximális fenntartható hozamot biztosítani képes biomasszaszint felett tartására irányuló célkitűzéssel, még akkor is, ha a megállapított határidő 2031-ben jár le, valamint azzal a célkitűzéssel, amely szerint az 1380/2013/EU rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint 29. és 33. cikkével összhangban meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halászati és a halfeldolgozó ipar, valamint a halászathoz kötődően a szárazföldön végzett tevékenységek gazdaságilag életképessé és versenyképessé váljanak, és egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani az uniós gazdasági szereplők számára.

(6)A helyreállítási terv figyelembe veszi a halászeszközök és halászati technikák különböző típusainak sajátosságait. A helyreállítási terv végrehajtása során az Uniónak és a tagállamoknak törekedniük kell a part menti halászati tevékenységek ösztönzésére, valamint az alacsony környezeti hatással járó és szelektív – többek között a hagyományos és kisüzemi halászatban alkalmazott – halászeszközök és halászati technikák népszerűsítésére, hogy ezzel is hozzájáruljanak a helyi gazdasági szereplők megfelelő megélhetéséhez.

(7)Az 1380/2013/EU rendelet bevezeti a minimális állományvédelmi referenciaméret fogalmát. A következetesség biztosítása érdekében az ICCAT szerinti minimális méret fogalmát minimális állományvédelmi referenciaméretként kell átültetni az uniós jogba.

(8)A Földközi-tengeren kifogott, a minimális állományvédelmi referenciaméretet el nem érő kardhalakat a 16-05. számú ICCAT-ajánlás 17. pontja szerint vissza kell majd dobni, kivéve, ha azok belül esnek a tagállamok által éves halászati terveikben megállapított járulékos fogási korlátokon. Az ICCAT keretében az Unió részéről vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében az (EU) 2018/191 felhatalmazáson alapuló rendelet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban lehetővé teszi a földközi-tengeri kardhalra vonatkozó kirakodási kötelezettségtől való eltérést. Az (EU) 2018/191 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtja a 16-05. számú ICCAT-ajánlás egyes rendelkezéseit, mely ajánlás előírja, hogy azok a hajók, amelyek túllépik a számukra kiosztott kvótát és/vagy megengedett járulékos fogások maximális szintjét, kötelesek visszadobni a fedélzetükön lévő kardhalakat. E felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya a hobbihorgászatot folytató hajókra is kiterjed.

(9)Figyelembe véve, hogy a helyreállítási terv végrehajtja a 16-05. számú ICCAT-ajánlást, az (EU) 2017/2107 rendelet földközi-tengeri kardhalra vonatkozó rendelkezéseit indokolt elhagyni.

(10)Az eresztőhálót alkalmazó halászati tevékenységek az elmúlt időszakban gyors ütemben növekedtek a halászati erőkifejtés tekintetében, ráadásul nem elég szelektívek. E tevékenységek ellenőrizetlen bővülése komoly kockázatot jelentett a célfajokra, ezért a nagy távolságra vándorló halak – köztük a kardhalak – halászatának vonatkozásában az 1239/98/EK tanácsi rendelet 18 betiltotta a szóban forgó háló használatát.

(11)A közös halászati politika szabályainak betartása érdekében uniós jogszabályok kerültek elfogadásra egy olyan ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszer létrehozására irányulóan, amely a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (a továbbiakban: IUU) halászat elleni küzdelem szabályait is magában foglalja. Ezen belül az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 19 a közös halászati politika valamennyi szabályának betartását biztosítandó globális és integrált szemléletű uniós ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszert hozott létre. A 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 20 részletes szabályokat állapít meg az 1224/2009/EK rendelet végrehajtására vonatkozóan. Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 21 létrehozta az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszert. Ezek a rendeletek már számos, az ICCAT 16-05. számú ajánlásában megállapított intézkedést magukban foglalnak. E rendelkezéseket tehát nem szükséges felvenni e rendeletbe.

(12)A bérleti megállapodásokban gyakran nem egyértelműek a tulajdonos, a bérlő és a lobogó szerinti állam közötti viszonyok, és bizonyos, jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató halászok elkerülik az ellenőrzéseket azáltal, hogy visszaélnek a halászhajók bérlésére vonatkozó rendelkezésekkel. A hajóbérlést tiltja az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási terv létrehozásáról szóló (EU) 2016/1627 rendelet 22 . Ezért a helyreállítási terv hatálya alá tartozó állomány védelmére és az uniós joggal való összhang biztosítása érdekében megelőző intézkedésként a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási tervben helyénvaló hasonló tilalomról rendelkezni.

(13)Az uniós jogszabályoknak annak érdekében kell végrehajtaniuk az ICCAT-ajánlásokat, hogy biztosítani lehessen az uniós és a harmadik országbeli halászok közötti egyenlő bánásmódot és lehetővé váljon a szabályok mindenki általi elfogadása.

(14)Az ICCAT-ajánlások jövőbeli módosításainak az uniós jogban való mihamarabbi végrehajtása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek és az e rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében felsorolt rendelkezéseknek a módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 23 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(15)E rendelet rendelkezéseinek egységes feltételekkel történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az e rendelet végrehajtásával kapcsolatban a tagállamok által benyújtandó éves jelentés vonatkozásában. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 24 megfelelően kell gyakorolni.

(16)Az e rendeletben meghatározott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok nem érinthetik a jövőbeli ICCAT-ajánlásoknak az uniós jogban rendes jogalkotási eljárás útján történő végrehajtását.

(17)Az 1967/2006/EK tanácsi rendelet 25 II. melléklete szerint legfeljebb 3 500 horog helyezhető ki vagy tartható a kardhalra halászó hajók fedélzetén, míg az ICCAT 16-05. számú ajánlása szerint legfeljebb 2 500 horog használata engedélyezett. Az említett ajánlás uniós jogban történő megfelelő végrehajtása érdekében az 1967/2006/EK tanácsi rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(18)Az (EU) 2017/2107 európai parlament és tanács rendelet 26 III. fejezetének 2. szakasza technikai és ellenőrzési intézkedéseket határoz meg a földközi-tengeri kardhalra vonatkozóan. A 16-05. számú ICCAT-ajánlással elfogadott intézkedések, amelyeket e rendelet ültet át, korlátozóbbak vagy részletesebbek, hogy lehetővé tegyék az állomány helyreállását. Az (EU) 2017/2107 rendelet III. fejezetének 2. szakaszát ezért el kell hagyni és fel kell váltani az e rendeletben megállapított intézkedésekkel,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet általános szabályokat állapít meg az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) által javasolt, a kardhal (Xiphias gladius) földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves, 2017-től 2031-ig tartó helyreállítási terv (a továbbiakban: helyreállítási terv) Unió általi végrehajtására vonatkozóan.

2. cikk
Hatály

Ez az rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

a)    olyan uniós halászhajók és hobbihorgászatot folytató uniós hajók, amelyek:

i.az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatnak tevékenységet és kardhalra halásznak a Földközi-tengeren;
vagy

ii.a Földközi-tengeren kifogott kardhalakat az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül is átrakják;

b)    olyan harmadik országbeli halászhajók és hobbihorgászatot folytató harmadik országbeli hajók, amelyek a Földközi-tengeren kardhalra halásznak;

c)    olyan harmadik országbeli hajók, amelyeket tagállami kikötőkben vizsgálatnak vetnek alá, és amelyek a Földközi-tengeren kifogott kardhalakat szállítanak fedélzetükön, vagy a Földközi-tengeren halászott kardhalakból készült olyan halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át kikötőben.

3. cikk
Célkitűzés

Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésétől eltérve e rendeletnek az a célja, hogy a kardhal földközi-tengeri állományának biomasszája 2031-ig legalább 60 %-os valószínűséggel elérje a maximális fenntartható hozamnak megfelelő szintet.

4. cikk
Kapcsolat más uniós jogi aktusokkal

E rendelet rendelkezéseit a következő rendeletekben megállapított rendelkezéseken túlmenően, vagy amennyiben ezek a rendeletek úgy rendelkeznek, rendelkezéseiktől eltérően kell alkalmazni:

1.a Tanács 1224/2009/EK rendelete 27 a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról;

2.az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete 28 a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről;

3.az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete 29 az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról.

5. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„halászhajó”: a tengerek élő biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására felszerelt vízi jármű;

2.„uniós halászhajó”: tagállami lobogó alatt közlekedő és az Unióban lajstromozott halászhajó;

3.„az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az Atlanti-óceán és a vele szomszédos tengerek valamennyi vízterülete;

4.„Földközi-tenger”: a nyugati hosszúság 5° 36’ vonalától keletre található földközi-tengeri térségi tengeri vizek;

5.„SZEF”: az ICCAT-egyezmény szerződő felei, együttműködő nem szerződő felei és egyéb jogalanyai vagy halászatot folytató jogalanyai;

6.„halászati engedély”: egy uniós halászhajó számára kiadott engedély, amelynek birtokában az adott hajó meghatározott időtartamon belül, különleges feltételek mellett meghatározott halászati tevékenységeket végezhet egy adott területen vagy egy adott halászat keretében;

7.„különleges halászati engedély”: egy uniós halászhajó számára kiadott engedély, amelynek birtokában az adott hajó meghatározott időtartamon belül, különleges feltételek mellett meghatározott halászeszközökkel meghatározott halászati tevékenységeket végezhet egy adott területen, illetve egy adott halászat keretében;

8.„halászati lehetőség”: mennyiségileg meghatározott halászati jogosultság, fogási mennyiségben és/vagy halászati erőkifejtésben kifejezve;

9.„állomány”: valamely adott állománygazdálkodási területen előforduló tengeri biológiai erőforrás;

10.„halászati termékek”: halászati tevékenységből származó vízi organizmus, vagy az abból előállított termékek;

11.„visszadobások”: olyan fogások, amelyeket visszadobnak a tengerbe;

12.„hobbihorgászat”: a tengerek élő biológiai erőforrásainak szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi célú halászati tevékenység;

13.„hajómegfigyelési rendszer adatai”: a halászhajók azonosítására és földrajzi helyzetére, valamint a dátumra, időpontra, útirányra és sebességre vonatkozó adatok, amelyeket a halászhajók fedélzetére telepített műholdas követő eszközökkel a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központjába továbbítanak;

14.„kirakodás”: a halászhajó fedélzetén található halászati termékek bármely mennyiségének partra történő első kirakodása;

15.„átrakás”: egy halászhajó fedélzetén található halászati termékek egy részének vagy egészének egy másik hajóra történő rakodása;

16.„hajóbérlet”: olyan megállapodás, amelynek révén egy másik tagállambeli vagy harmadik országbeli piaci szereplő egy tagállami lobogó alatt közlekedő halászhajóval meghatározott időtartamra, lobogóváltás nélkül szerződik;

17.„nagy méretű nyílt vízi horogsoros hajó”: 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú nyílt vízi horogsoros hajó;

18.„horogsor”: egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra (horogelőke) szerelt horoggal ellátott halászeszköz;

19.„horog”: meghajlított, kihegyezett végű acéldrótdarab;

20.„horgászbot”: horgászok által használt botra felszerelt olyan horgászzsinór, amely csévélő mechanizmus (orsó) segítségével felcsévélhető.

II. CÍM
ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁS, TECHNIKAI ÁLLOMÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ÉS ELLENŐRZÉS

1. FEJEZET
Állománygazdálkodási intézkedések

6. cikk
Halászati erőkifejtés

(1)Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajók halászati erőkifejtése arányban álljon a földközi-tengeri kardhal vonatkozásában az adott tagállam rendelkezésére álló halászati lehetőségekkel.

(2)Tilos a fel nem használt kvóták átvitele.

7. cikk
A halászati lehetőségek kiosztása

(1)Az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkével összhangban a tagállamoknak a számukra rendelkezésre álló halászati lehetőségek elosztása során átlátható és objektív – többek között környezeti, társadalmi és gazdasági jellegű – kritériumokat kell alkalmazniuk, és törekedniük kell egyrészt arra, hogy a nemzeti kvótákat méltányosan osszák el a különböző flottaszegmensek között, kellő figyelmet fordítva a hagyományos és a kisüzemi halászatra, másrészt pedig arra, hogy ösztönzőket biztosítsanak olyan uniós halászhajók számára, amelyek szelektív halászeszközöket vagy alacsony környezeti hatású halászati technikákat alkalmaznak.

(2)Kardhalkvótája keretében valamennyi tagállam rendelkezik a kardhal járulékos fogásairól, és erről halászati tervének 9. cikk szerinti benyújtásakor tájékoztatja a Bizottságot. Az említett rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy valamennyi elpusztult hal levonásra kerüljön a kvótából.

8. cikk
Kapacitáskorlátozás

(1)A helyreállítási terv időtartama alatt a halászhajók vonatkozásában halászeszköztípusonkénti kapacitáskorlátozást kell alkalmazni. A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, a kardhal földközi-tengeri halászatára engedéllyel rendelkező halászhajóik számát az alábbi intézkedések bármelyikével halászeszköz-típusonként korlátozzák attól függően, hogy melyik intézkedés eredményez alacsonyabb számot:

a)azon hajóik átlagos éves száma, amelyek a 2013–2016-os időszakban földközi-tengeri kardhalra halásztak, illetve ilyen kardhalat tároltak fedélzetükön, raktak át, szállítottak vagy rakodtak ki;
vagy

b)azon halászhajóik száma, amelyek 2016-ban földközi-tengeri kardhalra halásztak, illetve ilyen kardhalat tartottak fedélzetükön, raktak át, szállítottak vagy rakodtak ki.

(2)Az (1) bekezdésben említett kapacitáskorlát tekintetében a tagállamok a 2018–2019-es időszakra 5 %-os tűréshatárt alkalmazhatnak.

(3)A tagállamok minden év február 15. napjáig tájékoztatják a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a lobogójuk alatt közlekedő és a kardhal földközi-tengeri halászatára engedéllyel rendelkező halászhajók számának korlátozása érdekében hoztak.

9. cikk
Éves halászati tervek

(1)Halászati tervüket a tagállamok minden év március 1. napjáig benyújtják a Bizottságnak. Az ilyen terveknek összhangban kell lenniük az adatok és információk benyújtására vonatkozó ICCAT-iránymutatásokkal, és részletes információkat kell tartalmazniuk a kardhal földközi-tengeri állománya tekintetében halászeszköz-típusonként kiosztott kvótákról, beleértve adott esetben a hobbihorgászat, illetve a járulékos fogások céljára kiosztott kvótát.

(2)A Bizottság összegyűjti az (1) bekezdés szerinti terveket, majd belefoglalja őket az uniós halászati tervbe. A Bizottság uniós halászati tervet minden év március 15. napja előtt megküldi az ICCAT titkárságának.

2. FEJEZET
Technikai állományvédelmi intézkedések

1. szakasz
Halászati idények

10. cikk
Halászati tilalmi időszakok

(1)    Minden évben a január 1-jétől március 31-ig tartó időszakban tilos földközi-tengeri kardhalat (akár célfajként, akár járulékosan) kifogni, a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2)A földközi-tengeri kardhalállomány védelme érdekében minden évben október 1-jétől november 30-ig tilalmi időszakot kell alkalmazni a germon (Thunnus alalunga) földközi-tengeri állományára halászó horogsoros hajók vonatkozásában.

(3)A tagállamok figyelemmel kísérik az (1) és (2) bekezdésben említett tilalmak hatékonyságát, és a szóban forgó bekezdések betartásának biztosítására évente legalább két hónappal és 15 nappal az ICCAT éves ülése előtt benyújtják a Bizottságnak az előző évben elvégzett megfelelő ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatos valamennyi lényeges információt. A Bizottság ezeket az információkat minden évben legalább két hónappal az ICCAT éves ülése előtt megküldi az ICCAT titkárságának.

2. szakasz
Minimális állományvédelmi referenciaméret, véletlen fogások és járulékos fogások

11. cikk
A földközi-tengeri kardhal minimális állományvédelmi referenciamérete

(1)Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve tilos halászni, a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, szállítani, tárolni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni a kardhal – többek között hobbihorgászat keretében ejtett – olyan fogásait vagy járulékos fogásait, amelyek esetében az egyedeknek: 

a)az alsó állkapocstól a farok tövéig mért hossza nem éri el a 100 cm-t;
vagy

b)a tömege nem éri el a 11,4 kg-os élőtömeget vagy a 10,2 kg-os kopoltyú nélküli és kizsigerelt tömeget.

(2)Csak a kardhal egész egyedei (a külső testrészek eltávolítása nélkül), vagy kopoltyú nélküli és kizsigerelt egyedei tarthatók a fedélzeten, rakodhatók ki, rakhatók át, illetve szállíthatók a kirakodást követő első szállításkor.

12. cikk
A minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb kardhalak véletlen járulékos fogása

A 11. cikk (1) bekezdése ellenére a kardhalra aktívan halászó hajók a fedélzeten tarthatják, átrakhatják, átszállíthatják, kirakodhatják, szállíthatják, tárolhatják, értékesíthetik, illetve eladásra kiállíthatják vagy felkínálhatják a minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb, járulékosan kifogott kardhalakat, feltéve, hogy az ilyen fogások tömegben vagy egyedszámban nem haladják meg az ilyen hajók összes kardhalfogásának 5 %-át.  

13. cikk
Járulékos fogások

(1)A halászati műveletek után a kardhal járulékos fogásai semmikor sem haladhatják meg a horogsoros halászat keretében kifogott kardhalak fedélzeten lévő teljes, tömegben vagy egyedszámban megadott mennyiségét.

(2)Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kardhalra aktívan nem halászó halászhajók nem tarthatnak a fedélzetükön olyan kardhalmennyiséget, amely a fedélzeten tartott összes fogásban tömeg vagy egyedszám tekintetében meghaladja a tagállamok által éves halászati tervükben meghatározott járulékos fogási korlátot.

(3) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a hobbihorgászatban hajónként tilos naponta egynél több kardhalat kifogni, a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a hobbihorgászat keretében élve kifogott kardhalak visszaengedésének biztosítására és megkönnyítésére. 

(4)Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, ha a lobogó szerinti tagállam számára kiosztott kvóta kimerül, az élve kifogott kardhalakat vissza kell engedni. 

(5)Amennyiben a lobogó szerinti tagállam számára kiosztott kvóta kimerül, az elpusztult kardhalakat egészben és feldolgozatlan állapotban ki kell rakodni; ezeket a hatóságok elkobozzák, majd megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket hoznak velük kapcsolatban. Az ilyen módon elpusztult kardhalak mennyiségét valamennyi tagállam évente bejelenti a Bizottságnak, amely ezt az információt a 21. cikknek megfelelően továbbítja az ICCAT titkárságának.

3. szakasz
A halászeszközök műszaki jellemzői

14. cikk
A halászeszközök műszaki jellemzői

(1)A földközi-tengeri kardhalra halászó hajók által kihelyezhető vagy fedélzetre vehető horgok maximális száma 2 500.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve két napnál hosszabb utak esetében a halászhajók fedélzetén további 2 500 fel nem szerelt tartalékhorog szállítható.

(3)A horgok mérete nem lehet kisebb 7 cm-nél.

(4)A nyílt vízi horogsorok hossza nem haladhatja meg a 30 tengeri mérföldet (55,56 km).

3. FEJEZET
Ellenőrzési intézkedések

1. szakasz
Hajónyilvántartás

15. cikk
Halászati engedélyek

(1)A tagállamok az (EU) 2017/2403 rendeletben megállapított rendelkezésekkel összhangban a földközi-tengeri kardhal fogására vonatkozó halászati engedélyeket bocsátanak ki a lobogójuk alatt közlekedő alábbi hajók számára:

a)földközi-tengeri kardhalra halászó halászhajók;

b)földközi-tengeri kardhalat járulékosan kifogó halászhajó; és

c)hobbihorgászatot folytató hajók.

(2)A tagállamok különleges halászati engedélyt adnak ki a földközi-tengeri kardhalra szigonnyal vagy nyílt vízi horogsorral halászó hajók számára.

(3)Kizárólag az ICCAT-hajónyilvántartásba a 16. és 17. cikkben megállapított eljárás szerint felvett uniós hajók kaphatnak engedélyt a földközi-tengeri kardhal halászatára, illetve arra, hogy ilyen kardhalat tartsanak fedélzetükön, rakjanak át, szállítsanak, dolgozzanak fel vagy rakodjanak ki.

(4)A tagállamok által engedélyezett nagy méretű halászhajókat fel kell venni az ICCAT által a 20 méternél nagyobb teljes hosszúságú halászhajókról vezetett nyilvántartásba, hogy az ICCAT engedélyt adjon számukra a tonhal és a makrahalalkatúak halászatára, fedélzeten tartására, átrakására vagy kirakodására.

16. cikk
Tájékoztatás a folyó évben kardhal és germon halászatára engedéllyel rendelkező hajókról

(1)A tagállamok az adatok és információk benyújtására vonatkozó ICCAT-iránymutatásokban meghatározott formátumban évente elektronikus úton benyújtják a Bizottságnak az alábbi információkat:

a)január 1-jéig a lobogójuk alatt közlekedő, a kardhalnak a – többek között járulékos fogásként és hobbihorgászat keretében történő – földközi-tengeri halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajókra vonatkozó információk. A Bizottság ezeket az információkat minden év január 15. napjáig megküldi az ICCAT titkárságának;

b)március 1-jéig a lobogójuk alatt közlekedő, a germon földközi-tengeri halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajókra vonatkozó információk. A Bizottság ezeket az információkat minden év március 15. napjáig megküldi az ICCAT titkárságának.

(2)Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti fogóhajókra vonatkozó információknak tartalmazniuk kell a hajó nevét és az uniós halászflotta-nyilvántartásról szóló (EU) 2017/218 bizottsági végrehajtási rendelet 30 I. melléklete szerinti uniós flottanyilvántartási számot.

(3)A (2) bekezdésben említett információkon túlmenően a tagállamok legkésőbb 30 napon belül értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés szerinti fogóhajókra vonatkozó információk bárminemű kiegészítéséről, törléséről vagy módosításáról. A Bizottság ezeket az információkat legkésőbb a kiegészítésük, törlésük vagy módosításuk napjától számított 45 napon belül továbbítja, és erről értesíti az ICCAT titkárságát.

(4)Az (EU) 2017/2403 rendelet 7. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság szükség esetén az év folyamán módosítja az (1) bekezdésben említett fogóhajókra vonatkozó információkat azáltal, hogy naprakész információkat küld az ICCAT titkárságának.

17. cikk
Tudományos információk földközi-tengeri kardhal szigonnyal vagy nyílt vízi horogsorral történő halászatára az előző évben engedéllyel rendelkező hajókról

(1)A tagállamok minden év június 30. napjáig elektronikus úton benyújtják Bizottságnak azon, lobogójuk alatt közlekedő fogóhajókra vonatkozó alábbi információkat, amelyek az előző évben engedéllyel rendelkeztek a földközi-tengeri kardhal nyílt vízi horogsoros halászatára vagy szigonyos halászatára:

a)a hajó neve (a név hiányában a lajstromozási számot kell feltüntetni az ország kezdőbetűi nélkül);

b)a hajó uniós flottanyilvántartási száma az (EU) 2017/218 bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint;

c)ICCAT nyilvántartási szám.

(2)Az (1) bekezdés szerinti információkat az adatok és információk benyújtására vonatkozó ICCAT-iránymutatások legutóbbi változatában meghatározott formátumban kell benyújtani.

(3)A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31. napjáig megküldi az ICCAT titkárságának.

2. szakasz
Nyomon követés és felügyelet

18. cikk
Műholdas hajómegfigyelési rendszer

(1)Az ICCAT hajónyilvántartásában szereplő és a kardhal földközi-tengeri halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajóknak, valamint a 12 méternél nagyobb teljes hosszúságú, a földközi-tengeri kardhal uniós vizeken történő halászatára engedéllyel rendelkező harmadik országbeli hajóknak az 1224/2009/EK rendelet 9. cikke értelmében rendelkezniük kell a fedélzeten egy olyan, teljes mértékben működőképes berendezéssel, amely a pozícióra vonatkozó adatokat rendszeres időközönként továbbítva a műholdas hajómegfigyelési rendszeren (VMS) keresztül automatikusan lehetővé teszi a hajó azonosítását és földrajzi helyzetének meghatározását.

(2)A VMS-adatoknak a földközi-tengeri kardhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajók általi megküldése – ellenőrzési okokból kifolyólag – nem szakítható meg a hajók kikötői tartózkodásának idejére.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól kapott VMS-üzeneteket halászati felügyelőközpontjaik valós időben és „https” adatátviteli formátumban továbbítsák a Bizottságnak és az általa kijelölt szervnek. A Bizottság ezeket az üzeneteket elektronikus úton továbbítja az ICCAT titkárságának.

(4)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól kapott VMS-üzeneteket legalább kétóránként továbbítsák a Bizottságnak;

b)a VMS műszaki hibája esetén a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 25. cikkének (1) bekezdése szerint alternatív eszközök útján kapott üzeneteket azoknak a halászati felügyelőközpontjaikba való beérkezésétől számított 24 órán belül továbbítsák a Bizottságnak;

c)a Bizottságnak továbbított üzenetek (egyedi azonosítókkal történő) számozása az üzenetek többszörös elküldésének elkerülése érdekében folyamatos legyen;

d)a Bizottságnak továbbított üzenetek eleget tegyenek a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 24. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak.

(5)Minden tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ellenőrhajóik számára rendelkezésre bocsátott üzeneteket bizalmasan kezeljék, és kizárólag a tengeren végzett vizsgálatok céljára használják fel őket.

19. cikk
Uniós halászhajók bérlete

Tilos uniós halászhajókat földközi-tengeri kardhal halászata céljából bérelni.

20. cikk
A nyílt vízi horogsoros hajókat érintő nemzeti megfigyelői programok

(1)A földközi-tengeri kardhal tekintetében minden kvótával rendelkező lobogó szerinti tagállam nemzeti megfigyelői programot hajt végre az e cikk értelmében földközi-tengeri kardhalra halászó nyílt vízi horogsoros hajók vonatkozásában. A nemzeti megfigyelői programnak meg kell felelnie az I. mellékletben megállapított minimumkövetelményeknek.

(2)Minden érintett tagállam biztosítja, hogy a földközi-tengeri kardhalra halászó nyílt vízi horogsoros hajók legalább 20 %-án nemzeti tudományos megfigyelők legyenek jelen. A százalékos lefedettséget halászati napok, a halászeszközök kivetése vagy az utak száma alapján kell mérni.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve azon 15 méter teljes hossznál rövidebb hajók esetében, amelyeknél olyan, rendkívüli biztonsági aggályok merülhetnek fel, amelyek megakadályozzák a megfigyelő fedélzetre vételét, az adott tagállam a tudományos megfigyelés tekintetében alternatív módszert is alkalmazhat. Az alternatív módszernek a (2) bekezdésben meghatározottakhoz hasonló lefedettséget és azokkal egyenértékű adatgyűjtést kell biztosítania. Az érintett tagállamok az alternatív módszert indokolatlan késedelem nélkül részletesen bemutatják a Bizottságnak.

(4)A Bizottság a (3) bekezdésben említett alternatív módszer részleteit értékelés céljából haladéktalanul eljuttatja az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottságának. Az alternatív módszereket végrehajtásuk előtt az ICCAT-bizottságnak az ICCAT éves ülésén jóvá kell hagynia.

(5)A tagállamok nemzeti megfigyelőik részére hivatalos személyazonosító okmányt állítanak ki.

(6)A tudományos megfigyelők I. mellékletben meghatározott feladatain túlmenően a tagállamok előírják, hogy a tudományos megfigyelők értékeljék és bejelentsék a földközi-tengeri kardhalra vonatkozó alábbi adatokat:

a)a méreten aluli visszadobott egyedek mennyisége;

b)az adott térségre jellemző méret és életkor az ivarérettség elérésekor;

c)az élőhelyek igénybevétele annak összehasonlító felméréséhez, hogy a kardhalat mennyiben érintik különböző halászati tevékenységek, beleértve a hagyományos és a mezopelágikus zónában használt horogsorok összehasonlítását;

d)a mezopelágikus zónában folytatott horogsoros halászat hatása a fogás összetételére, az egységnyi erőkifejtésre jutó halfogás (CPUE) sorozataira, a fogások méreteloszlására; és

e)havi becslés a fogásokban található ívó és állománypótló halegyedek arányáról.

(7)A tagállamok minden év június 30. napjáig benyújtják a Bizottságnak a nemzeti tudományos megfigyelői programjuk keretében az előző év során gyűjtött információkat. A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31. napjáig továbbítja az ICCAT titkárságának.

3. szakasz
A fogások ellenőrzése

21. cikk
A fogások rögzítése és bejelentése

(1)A kardhal földközi-tengeri halászatára engedéllyel rendelkező valamennyi hajó parancsnok köteles a II. mellékletben megállapított követelményeknek megfelelően halászati naplót vezetni, és a hajónaplóban szereplő információkat köteles benyújtani a lobogó szerinti tagállamnak.

(2)Az 1224/2009/EK rendelettel előírt tagállami jelentéstételi kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok negyedévenként jelentést küldenek a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, engedéllyel rendelkező hajók által kifogott földközi-tengeri kardhal összes fogásáról. E negyedéves jelentéseket legkésőbb az egyes negyedéves időszakok vége után 15 nappal kell elküldeni (minden évben április 15., július 15. és október 15., valamint a következő évben január 15.). A Bizottság ezeket az információkat minden év április 30., július 30. és október 30. napjáig, valamint a következő év január 30. napjáig megküldi az ICCAT titkárságának.

(3)Az (1) bekezdés szerinti információkon túlmenően a tagállamok minden év június 30. napjáig benyújtják Bizottságnak az olyan uniós halászhajókra vonatkozó alábbi információkat, amelyek az előző évben engedéllyel rendelkeztek a földközi-tengeri kardhal nyílt vízi horogsoros halászatára vagy szigonyos halászatára:

a)a halászati tevékenységekre vonatkozó információk mintavétel alapján vagy a flotta egészére vonatkozóan:

i.    halászati időszak(ok), valamint a hajó éves halászati napjainak teljes száma, célfajok és területek szerinti bontásban;

ii.    érintett földrajzi területek a hajó által célfajonként és területenként folytatott halászati tevékenységek vonatkozásában az ICCAT statisztikai négyszögek szerinti bontásban;

iii.    a hajó típusa, célfajok és területek szerinti bontásban;

iv.    a hajó által használt horgok száma, célfajok és területek szerinti bontásban;

v.    a hajó által használt horogsoregységek száma, célfajok és területek szerinti bontásban;

vi.    a hajó horogsoregységeinek teljes hossza célfajok és területek szerinti bontásban;

b)fogási adatok, a lehető legkisebb időbeli-területi egységben megadva:

i.    a fogások méret és – amennyiben lehetséges – kor szerinti megoszlása;

ii.    hajónkénti fogások és azok összetétele;

iii.    halászati erőkifejtés (a halászati napok átlagos száma hajónként, horgok átlagos száma hajónként, a horogsoregységek átlagos száma hajónként, a horogsorok átlagos teljes hossza hajónként).

(4)A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31. napjáig továbbítja az ICCAT titkárságának.

(5)Az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti információkat az adatok és információk benyújtására vonatkozó ICCAT-iránymutatások legutóbbi változatában meghatározott formátumban kell benyújtani.

22. cikk
A kvóta kimerítésére és a halászat tilalmára vonatkozó információk

(1)Az 1224/2009/EK rendelet 34. cikkének sérelme nélkül minden tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, ha egy meghatározott halászeszköz tekintetében megállapított kvóta felhasználása eléri a 80 %-ot.

(2)Amikor a földközi-tengeri kardhal halmozott fogásai elérik a nemzeti kvóta 80 %-os küszöbértékét, a fogási adatokat a lobogó szerinti tagállamok heti rendszerességgel küldik a Bizottságnak.

4. szakasz
Kirakodási és átrakási műveletek

23. cikk
Kijelölt kikötők

(1)A földközi-tengeri kardhal fogásai – a járulékos fogásokat és a hobbihorgászat keretében kifogott kardhalak 30. cikk szerinti, jelölés nélküli minden darabját is ideértve – csak kijelölt kikötőkben rakodhatók ki.

(2)Minden tagállam kijelöli azokat a kikötőket, amelyekben az (1) bekezdés szerinti kirakodásokra sor kerül, és meghatározza az engedélyezett kirakodási és átrakási időpontokat és helyeket, valamint a kikötőkben alkalmazandó vizsgálati és felügyeleti eljárásokat.

(3)Kijelölt kikötőik jegyzékét a tagállamok minden év február 15. napjáig eljuttatják a Bizottsághoz. A Bizottság ezeket az információkat minden év március 1. napjáig továbbítja az ICCAT titkárságának.

24. cikk
Előzetes értesítés

(1)Az e rendelet 16. cikkében említett hajójegyzékben szereplő, legalább 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokaira az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke alkalmazandó. Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke szerinti előzetes értesítést el kell küldeni a használni kívánt kikötő vagy kirakodóhely szerinti tagállam (ideértve a lobogó szerinti tagállamot is) vagy SZEF illetékes hatóságának.

(2)A 16. cikkben említett hajójegyzékben szereplő, 12 méternél kisebb teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnoka a kikötőbe érkezés várható időpontja előtt legalább négy órával köteles bejelenteni a használni kívánt kikötő vagy kirakodóhely szerinti tagállam (ideértve a lobogó szerinti tagállamot is) vagy SZEF illetékes hatóságának a következő információkat:

a)az érkezés várható időpontja;

b)a fedélzeten lévő földközi-tengeri kardhal becsült mennyisége; és

c)a fogás helye szerinti földrajzi területre vonatkozó adatok.

(3)A kikötő szerinti tagállamok hatóságai kötelesek nyilvántartani minden, a folyó évre vonatkozó előzetes értesítést.

25. cikk
Átrakási műveletek

(1)A fedélzetükön földközi-tengeri kardhalat szállító uniós halászhajók számára átrakási műveletek végzése minden körülmények között tilos.

(2)Az (EU) 2017/2107 rendelet 51., 52., 54. és 57. cikkének sérelme nélkül a halászhajók csak a kijelölt kikötőkben rakhatnak át földközi-tengeri kardhalat.

5. szakasz
Vizsgálatok

26. cikk
Éves vizsgálati tervek

(1)A tagállamok minden év január 31. napjáig eljuttatják a Bizottsághoz éves vizsgálati tervüket. A vizsgálati terveket a következőkkel összhangban kell összeállítani:

a)az (EU) 2018/17 határozatban 31 meghatározott vizsgálati tevékenységek céljai, prioritásai és eljárásai, valamint az ilyen tevékenységek referenciaértékei; és

b)az 1224/2009/EK rendelet 46. cikke alapján létrehozott, a földközi-tengeri kardhalra vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési program.

(2)A Bizottság összegyűjti a nemzeti vizsgálati terveket, majd belefoglalja őket az uniós vizsgálati tervbe. A Bizottság a vizsgálati tervet a 9. cikk szerinti éves halászati tervekkel együtt jóváhagyásra megküldi az ICCAT titkárságának.

27. cikk
Az ICCAT közös nemzetközi vizsgálati programja

(1)A közös nemzetközi vizsgálati tevékenységeket a III. mellékletben meghatározott, a közös nemzetközi vizsgálatokra vonatkozó ICCAT-programmal (a továbbiakban: ICCAT-program) összhangban kell elvégezni.

(2)Azok a tagállamok, amelyek halászhajói engedéllyel rendelkeznek a kardhal földközi-tengeri halászatára, ellenőröket jelölnek ki, és az ICCAT-program keretében vizsgálatokat folytatnak a tengeren. A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv az ICCAT-program keretében uniós ellenőröket jelölhet ki.

(3)Ha az egyezmény hatálya alá tartozó területen bármikor több mint 50, ugyanazon tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó halászik kardhalra a Földközi-tengeren, az adott tagállam egészen addig, amíg a hajók ott tartózkodnak, tengeri ellenőrzés és vizsgálat céljából ellenőrhajót működtet a Földközi-tengeren. Ezt a kötelezettséget akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a tagállamok az ellenőrhajó üzemeltetése céljából együttműködnek, vagy ha a Földközi-tengeren uniós ellenőrhajó folytat tevékenységet.

(4)A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv az Unió nevében összehangolja a felügyeleti és vizsgálati tevékenységeket. A Bizottság az érintett tagállamokkal együttműködve olyan közös vizsgálati programokat dolgozhat ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az Unió teljesítse az ICCAT-program keretében vállalt kötelezettségeit. Azok a tagállamok, amelyek halászhajói kardhalra halásznak a Földközi-tengeren, meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék e programok végrehajtását, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint azok igénybevételének időszakai és földrajzi területei tekintetében.

(5)A tagállamok minden év december 1. napjáig értesítik a Bizottságot azon ellenőrök és ellenőrhajók nevéről, akiket, illetve amelyeket a következő év során az ICCAT-programhoz kívánnak rendelni. Ezen információk felhasználásával a Bizottság a tagállamokkal együttműködve éves tervet dolgoz ki az Uniónak az ICCAT-programban való részvételére vonatkozóan, és azt minden év január 1. napjáig elküldi az ICCAT titkárságának.

28. cikk
Vizsgálatok jogsértés esetén

(1)Minden lobogó szerinti tagállam meghozza az e cikk (2) bekezdése szerinti intézkedéseket, amennyiben a lobogója alatt közlekedő valamely hajó megsértette az e rendeletben foglalt rendelkezéseket.

(2)Minden lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a fizikai vizsgálatokra saját felügyelete alatt a kikötőiben kerüljön sor, vagy azokat egy általa kijelölt személy végezze el, amennyiben a hajó nem a szóban forgó tagállam valamelyik kikötőjében tartózkodik.

4. FEJEZET
Hobbihorgászat

29. cikk
Állománygazdálkodási intézkedések

(1)Nemzeti kvótáján belül minden tagállam hobbihorgászati kvótát állapít meg, és erről halászati tervének 9. cikk szerinti benyújtásakor tájékoztatja a Bizottságot. Az említett rendelkezésnek biztosítania kell, hogy valamennyi elpusztult hal levonásra kerüljön a kvótából.

(2)Hobbihorgászat keretében tilos hajónként és naponta egynél több kardhalat kifogni, a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(3)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítható legyen a hobbihorgászat keretében élve kifogott kardhalak visszaengedése.

(4)A hobbihorgászat keretében kifogott földközi-tengeri kardhalakat tilos értékesíteni vagy bármilyen más formában forgalmazni.

30. cikk
Ellenőrzési intézkedések

(1)Hobbihorgászat keretében csak horgászbotos hajók kaphatnak engedélyt a kardhal földközi-tengeri halászatára.

(2)Az engedéllyel rendelkező hobbihorgászhajókról az ICCAT titkárságának a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban küldött információknak tartalmazniuk kell a következőket:

a)a hajó neve (a név hiányában a lajstromozási számot kell feltüntetni az ország kezdőbetűi nélkül);

b)a hajó uniós flottanyilvántartási száma az (EU) 2017/218 bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint;

c)a hajó korábbi neve, adott esetben;

d)a hajó teljes hossza;

e) a halászhajó-tulajdonos(ok) és -üzemeltető(k) neve és címe.

(3)Minden egyes, hobbihorgászat keretében kifogott, fedélzeten tartott és kirakodott földközi-tengeri kardhal fogási adatait, beleértve az élőtömeget és az alsó állkapocstól a farok tövéig mért hosszt, a 21. cikknek megfelelően kell feljegyezni és bejelenteni.

(4)Földközi-tengeri kardhal csak egészben vagy kopoltyú nélkül és kizsigerelve rakodható ki vagy a 23. cikknek megfelelően kijelölt kikötőben vagy úgy, hogy az egyes darabokat jelöléssel kell ellátni. A manipulációbiztos jelöléseken egyedi országspecifikus számot kell feltüntetni.

(5)A tagállamok e rendelet alkalmazásában jelölési programot hoznak létre, amelynek jellemzőit belefoglalják az e rendelet 9. cikkében említett éves halászati tervekbe.

(6)A tagállamok csak akkor engedélyezik jelölések használatát, ha a felhalmozott fogásmennyiség a számukra kiosztott kvóta keretén belül van.

(7)A tagállamok minden évben két hónappal és 15 nappal az ICCAT éves ülése előtt éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a jelölési program végrehajtásáról. A Bizottság összeállítja a tagállamoktól származó információkat, és azokat két hónappal az ICCAT éves ülése előtt megküldi az ICCAT titkárságának.

III. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk
Éves jelentés

(1)A tagállamok minden év szeptember 15. napjáig éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak e rendelet előző naptári évi végrehajtásáról, illetve szükség szerint bejelentenek bármilyen kiegészítő információt.

(2)Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia a méreten aluli földközi-tengeri kardhalak járulékos fogásainak és visszadobott mennyiségének mérséklésére tett lépésekről, valamint bármilyen, e tárgyban folytatott releváns kutatásról.

(3)A Bizottság összegyűjti az (1) és (2) bekezdés alapján kapott információkat, és azokat minden év október 15. napjáig továbbítja az ICCAT titkársága számára.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk szerinti éves jelentés formátumára vonatkozó részletes követelmények tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 36. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

32. cikk
Felülvizsgálat

A Bizottság 2025. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó, e rendelet szerinti helyreállítási terv működéséről.

33. cikk
Finanszírozás

Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási terv az 1380/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti többéves tervnek tekintendő.

34. cikk
Módosítási eljárás

(1)Amennyiben az a már meglévő ICCAT-ajánlásokat érintő, az Unióra nézve kötelező erejűvé váló módosításoknak vagy kiegészítéseknek az uniós jogban történő végrehajtásához szükséges, és amennyiben az uniós jogot érintő módosítások nem lépnek túl az ICCAT-ajánlásokban foglaltakon, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak módosítása céljából:

a)adatszolgáltatási határidők a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében, a 16. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 17. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 21. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (3) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében, a 27. cikk (5) bekezdésében és a 31. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint;

b)a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalmi időszakok;

c)a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimális állományvédelmi referenciaméret;

d)a 12. és 13. cikkben említett toleranciaszintek;

e)a 14. cikk (1)–(4) bekezdése szerinti halászeszközök műszaki jellemzői;

f)a kvóta kimerítésének a 22. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított százalékos aránya;

g)a 16. cikk (2) bekezdésében, a 17. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésében és a 23. cikk (3) bekezdésében említett fogóhajókra vonatkozó információk; és

h)e rendelet I., II., és III. melléklete.

(2)Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott módosításoknak szigorúan a megfelelő ICCAT-ajánlásokat érintő módosítások és/vagy kiigazítások uniós jogban való végrehajtására kell korlátozódniuk.

35. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 34. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól az e rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 34. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 34. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

36. cikk
A bizottsági eljárás

A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet 47. cikke által létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

37. cikk
Az (EU) 2017/2107 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/2107 rendeletben a 20–26. cikket el kell hagyni.

38. cikk
Az 1967/2006/EK rendelet módosításai

Az 1967/2006/EK rendelet II. mellékletének 6. (2) pontja helyébe a következő szöveg lép:

–„(2) Hajónként 2 500 horgot a kardhalat (Xiphias gladius) halászó hajók esetében, amennyiben osztályozást követően ez a faj az élősúlyban számított fogás legalább 70 %-át teszi ki.”

39. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(2)    A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).

(3)    A Tanács 86/238/EGK határozata (1986. június 9.) a Közösségnek az 1984. július 10-én Párizsban aláírt, az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény részes államai meghatalmazottai konferenciájának záróokmányához csatolt jegyzőkönyvvel módosított egyezményhez történő csatlakozásáról (HL L 162., 1986.6.18., 33. o.).

(4)    Az ICCAT szerződő felei, együttműködő nem szerződő felei, egyéb jogalanyai vagy halászatot folytató jogalanyai.

(5)    A Bizottság (EU) 2018/191 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 30.) az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményből adódó, az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti uniós nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról szóló (EU) 2015/98 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek a kardhal földközi-tengeri állománya tekintetében történő módosításáról (HL L 36., 2018.2.9., 13. o.).

(6)    A Tanács (EU) 2017/127 rendelete (2017. január 20.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról (HL L 24., 2017.1.28., 1. o.).

(7)    A Tanács (EU) 2017/1398 rendelete (2017. július 25.) az (EU) 2017/127 rendelet bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról (HL L 199., 2017.7.29., 2. o.).

(8)    HL L 409., 2006.12.30., 11. o.; legutóbb a 2015. október 28-i (EU) 2015/2102 rendelet módosította (HL L 308., 2015.11.25., 1. o.).

(9)    HL L 315., 2017.11.30., 1. o.

(10)    HL L 199., 2017.7.29., 2. o.

(11)    A Tanács (EU) 2018/120 rendelete (2018. január 23.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról (HL L 27., 2018.1.31., 1. o.).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).

(13)    A Tanács (EU) 2017/127 rendelete (2017. január 20.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról (HL L 24., 2017.1.28., 1. o.).

(14)    A Tanács (EU) 2017/1398 rendelete (2017. július 25.) az (EU) 2017/127 rendelet bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról (HL L 199., 2017.7.29., 2. o.).

(15)    A Tanács (EU) 2018/120 rendelete (2018. január 23.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról (HL L 27., 2018.1.31., 1. o.).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(17)    Az ICCAT 2016-os éves ülésén elfogadott 16-05. számú ajánlás, amely felváltja a [13–04]. számú ajánlást és létrehozza a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási tervet.

(18)    A Tanács 1239/98/EK rendelete (1998. június 8.) a halászati erőforrások megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről szóló 894/97/EK rendelet módosításáról (HL L 171., 1998.6.17., 1. o.).

(19)    A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(20)    A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

(21)    A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).

(23)    Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(25)    A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete (2017. november 15.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 315., 2017.11.30., 1. o.).

(27)    A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete (2017. november 15.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 315., 2017.11.30., 1. o.).

(30)    HL L 34., 2017.2.9., 9. o.

(31)    A Bizottság (EU) 2018/17 végrehajtási határozata (2018. január 5.) a kékúszójútonhal-állományok kelet-atlanti és földközi-tengeri halászatára, a kardhalállományok földközi-tengeri halászatára, valamint a szardínia- és szardellaállományok észak-adriai halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról szóló 2014/156/EU végrehajtási határozat módosításáról (HL L 4., 2018.1.9., 20. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.4.24.

COM(2018) 229 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint az 1967/2006/EK és az (EU) 2017/2107 rendelet módosításáról

A halászhajókat érintő tudományos megfigyelői programokra vonatkozó ICCAT-minimumkövetelmények

I. MELLÉKLET

A halászhajókat érintő tudományos megfigyelői programokra vonatkozó ICCAT-minimumkövetelmények

Általános rendelkezések

1. Ezek a halászhajókat érintő tudományos megfigyelői programokra vonatkozóan a 16-14. számú ICCAT-ajánlásban meghatározott minimumkövetelmények.

A megfigyelők képesítése

2. A Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottság (SCRS) által ajánlott képzések vagy szakmai képesítések sérelme nélkül a SZEF-ek biztosítják, hogy feladataik ellátásához a megfigyelők rendelkezzenek a következő minimális képesítéssel:

a) az ICCAT szabályozása alá eső fajok és halászeszköz-konfigurációk azonosításához szükséges megfelelő ismeretek és tapasztalat;

b) a program keretében összegyűjtendő információk pontos megfigyelésének és rögzítésének képessége;

c) az alábbi 7. pontban meghatározott feladatok ellátásának képessége;

d) biológiai minták gyűjtésére vonatkozó képesség; és

e) alapszintű és megfelelő képzés a biztonság és a tengeri túlélés területén.

3. Ezenkívül a nemzeti megfigyelői programjuk integritása érdekében a SZEF-ek biztosítják, hogy a megfigyelők:

a) ne legyenek tagjai a megfigyelt hajó személyzetének;

b) ne legyenek alkalmazottai a megfigyelt halászhajó tulajdonosának vagy haszonélvezőjének; és

c) aktuálisan ne rendelkezzenek pénzügyi vagy más érdekeltségekkel a megfigyelés tárgyát képező halászatban.

Megfigyelői jelenlét

4. Hazai megfigyelői programjai tekintetében minden SZEF biztosítja a következőket:

a) a halászati erőkifejtés vonatkozásában legalább 5 %-os megfigyelői jelenlét valamennyi nyílt vízi horogsoros halászatban, valamint – az ICCAT glosszáriumában szereplő meghatározások szerint – a csalival halászó hajókkal és csapdákkal folytatott halászatban, valamint a kopoltyúhálós és a vonóhálós halászatban. A megfigyelői jelenlét százalékos arányát az alábbiak szerint kell mérni:

i. a nyílt vízi horogsoros halászat esetében halászati napokban, a horogsorkivetések számában vagy az utak számában;

ii. a csalival halászó hajókkal és csapdákkal folytatott halászat esetében halászati napokban;

iii. a kopoltyúhálós halászat esetében halászattal töltött órákban vagy halászati napokban; és

iv. a vonóhálós halászat esetében a hálóbehúzások számában vagy halászati napokban;

b) az a) pont ellenére, amennyiben a 15 méternél rövidebb hajók esetében olyan rendkívüli biztonsági aggály áll fenn, amely kizárja a fedélzeti megfigyelő jelenlétét, a SZEF-ek alkalmazhatnak alternatív tudományos nyomonkövetési megközelítést, amely az ezen ajánlásban meghatározottal egyenértékű adatok gyűjtésére irányul az összehasonlítható megfigyelői jelenlét biztosítása érdekében. Ilyen esetekben az alternatív megközelítéssel élni nem kívánó SZEF-nek a megközelítés részleteit értékelés céljából be kell mutatnia az SCRS-nek. Az SCRS szaktanácsadást biztosít az ICCAT-bizottság számára az ebben az ajánlásban meghatározott adatgyűjtési kötelezettségek végrehajtására vonatkozó alternatív megközelítés megfelelőségéről. Végrehajtásuk előtt az e rendelkezésnek megfelelően kidolgozott alternatív megközelítéseket az ICCAT-bizottságnak jóvá kell hagynia az éves ülésen;

c) az ebben az ajánlásban előírt kielégítő és megfelelő adatok összegyűjtése érdekében a flotta működésének, illetve a SZEF-ek hazai megfigyelői programjai vonatkozásában megállapított további követelményeknek a reprezentatív időbeli és térbeli lefedettsége, figyelembe véve a flották és a halászat jellemzőit;

d) a halászati művelet releváns szempontjaira – többek között a fogásokra – kiterjedő adatgyűjtés a 7. pontban részletezettek szerint.

5. A SZEF-ek kétoldalú megállapodásokat köthetnek, amelyek értelmében egy SZEF hazai megfigyelőket rendel ki valamely másik SZEF lobogója alatt közlekedő hajókra, feltéve, hogy teljesül ezen ajánlás valamennyi rendelkezése.

6. A SZEF-ek törekednek arra, hogy a megfigyelőket megbízatásaik során mindig más és más hajókra rendeljék ki.

A megfigyelő feladatai

7. A SZEF-ek többek között előírják, hogy a megfigyelők:

a) rögzítsék és jelentsék a megfigyelt hajó halászati tevékenységével kapcsolatos információkat, amelyeknek magukban kell foglalniuk legalább a következőket:

i. adatgyűjtés, amely kiterjed a célfajok összes fogásának, a visszadobott halmennyiségnek és a járulékos fogásoknak a számszerűsítésére (beleértve a cápákat, a tengeri teknősöket, a tengeri emlősöket és a tengeri madarakat), a méret szerinti összetétel becslésére vagy mérésére (a lehetőségekhez mérten), a kezelés módjára (azaz a fedélzeten tartott, az elpusztult állapotban visszadobott és az élve visszaengedett egyedekre) vonatkozó adatokra, valamint az élettörténet-tanulmányok készítéséhez szükséges biológiai minták gyűjtésére (például ivarmirigyekre, otolitokra, tövisnyúlványokra, pikkelyekre) vonatkozó adatok;

ii. minden talált jelölés összegyűjtése és bejelentése;

iii. a halászati műveletre vonatkozó információk, beleértve az alábbiakat:

– a fogás helyszíne a földrajzi hosszúság és szélesség megjelölésével,

– a halászati erőkifejtésre vonatkozó információk (pl. a halászeszközök kivetésének száma, horgok száma stb.),

– az egyes halászati műveletek dátuma, beleértve adott esetben a halászati tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját,

– halcsoportosulást előidéző tárgyak, többek között halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) használata, és

– a visszaengedett állategyedek általános állapota a túlélési rátákhoz viszonyítva (azaz elpusztult/élő, sebesült stb.);

b) figyeljék meg és rögzítsék a járulékos fogásokat mérséklő intézkedések alkalmazását és más releváns információkat;

c) amennyire lehetséges, figyeljék meg és jelentsék be a környezeti feltételeket (pl. a tenger állapota, éghajlati és hidrológiai paraméterek stb.);

d) a trópusi tonhalra vonatkozó többéves állományvédelmi és -gazdálkodási program keretében elfogadott ICCAT megfigyelői programmal összhangban figyeljék meg a FAD-okat és tegyenek róluk jelentést; és

e) hajtsanak végre minden egyéb, az SCRS által javasolt és az ICCAT-bizottság által elfogadott tudományos feladatot.

A megfigyelő kötelezettségei

8. A SZEF-ek biztosítják, hogy a megfigyelő:

a) ne nyúljon hozzá a hajó elektronikus berendezéseihez;

b) ismerje a hajó fedélzetén érvényes vészhelyzeti eljárásokat, beleértve a mentőtutajok, tűzoltó készülékek és elsősegélycsomagok helyét;

c) szükség szerint kommunikáljon a hajóparancsnokkal a megfigyelőkkel összefüggő releváns kérdésekről és a megfigyelői feladatokról;

d) ne akadályozza a hajó halászati tevékenységét és rendes működését, és azokba ne avatkozzon be;

e) vegyen részt a megfigyelői program végrehajtásáért felelős tudományos intézet vagy hazai hatóság megfelelő képviselőivel folytatott tájékoztató megbeszélése(ke)n.

A hajóparancsnok kötelezettségei

9. A SZEF-ek gondoskodnak arról, hogy a megfigyelő kirendelésének helye szerinti hajó parancsnoka:

a) megfelelő hozzáférést biztosítson a hajóhoz és a hajón végzett műveletekhez;

b) tegye lehetővé a megfigyelő számára, hogy feladatait hatékonyan lássa el, többek között az alábbiak révén:

i. megfelelő hozzáférést biztosít a hajó halászeszközeihez, dokumentumaihoz (beleértve az elektronikus és papíralapú hajónaplót) és a fogásokhoz;

ii. bármikor kommunikál a tudományos intézet vagy a hazai hatóság megfelelő képviselőivel;

iii. megfelelő hozzáférést biztosít az elektronikai és egyéb, halászattal összefüggő berendezésekhez, beleértve egyebek mellett a következőket:

– műholdas navigációs berendezés,

– elektronikus kommunikációs eszközök;

iv. biztosítja, hogy a megfigyelt hajó fedélzetén senki se manipulálja a megfigyelők eszközeit vagy dokumentumait, illetve senki se semmisítse meg azokat; senki se akadályozza vagy zavarja a megfigyelő munkáját, illetve senki ne lépjen fel oly módon, amely szükségtelenül megakadályozza a megfigyelőt feladatainak ellátásában; senki se félemlítse meg vagy zaklassa bármilyen módon a megfigyelőt, illetve senki okozzon neki bármilyen testi sérülést; vagy senki se vesztegesse meg vagy kísérelje megvesztegetni a megfigyelőt;

c) a megfigyelőknek a tisztekkel azonos szállást biztosítson, beleértve az elhelyezést, élelmezést és megfelelő szaniterhelyiségek biztosítását;

d) a megfigyelőknek megfelelő helyet biztosítson a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében munkájuk elvégzésére, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására.

A SZEF-ek feladatai

10. Minden SZEF:

a) előírja hajói számára, hogy az ICCAT szabályozása alá eső fajok halászatakor ezen ajánlás rendelkezéseivel összhangban tudományos megfigyelő tartózkodjon fedélzetén;

b) gondoskodik a megfigyelők biztonságáról;

c) amennyiben lehetséges és helyénvaló, ösztönzi tudományos intézetét vagy hazai hatóságait, hogy a megfigyelői jelentések és megfigyelői adatok cseréje céljából megállapodásokat kössenek más SZEF-ek tudományos intézeteivel vagy nemzeti hatóságaival;

d) az ICCAT-bizottság és az SCRS általi felhasználásra szánt éves jelentésében konkrét információkkal szolgál az ajánlás végrehajtásáról, amely tartalmazza a következőket:

i. a tudományos megfigyelői programjaik szerkezetére és kialakítására vonatkozó részletek, többek között:

– a megfigyelői jelenlét célszintje halászat és halászeszközök szerinti bontásban, valamint a mérési módszer részletei,

– az összegyűjtendő adatok,

– az érvényben lévő egyed- és mintakezelési protokollok,

– az arra vonatkozó információk, hogy miként történik a hajók kiválasztása a SZEF által a megfigyelői jelenlét tekintetében kitűzött célszint eléréséhez,

– a megfigyelők képzési követelményei, és

– a megfigyelők képesítési követelményei;

ii. a megfigyelt hajók száma, a halászat és a halászeszköz típusa szerinti lefedettség; és

iii. a lefedettségi szintek számítására vonatkozó részletek;

e) a 10.d) i. pontban előírt információk eredeti benyújtása után éves jelentéseiben beszámol a megfigyelői programok szerkezetét és/vagy tervezését érintő változásokról, amennyiben ilyen változások bekövetkeznek. A 10.d) ii. pontban előírt információkat a SZEF-ek a továbbiakban is minden évben benyújtják az ICCAT-bizottságnak;

f) az SCRS által kialakított, kijelölt elektronikus formátumok segítségével – az egyéb adatszolgáltatási követelményekre vonatkozó eljárásokkal összhangban és a hazai titoktartási követelményeknek megfelelően – az ICCAT-bizottság általi felhasználás céljából minden évben bejelenti az SCRS-nek a hazai megfigyelői programok keretében gyűjtött információkat, különösen az állományértékelési és az egyéb tudományos célú információkat;

g) biztosítja, hogy a 7. pontban említett feladataik ellátása során a megfigyelők megbízható adatgyűjtési protokollokat alkalmazzanak, beleértve – amennyiben szükséges és helyénvaló – a fényképek készítését is.

Az ügyvezető titkár feladatai

11. Az ügyvezető titkár megkönnyíti, hogy az SCRS és az ICCAT-bizottság hozzájusson az ezen ajánlás alapján benyújtott releváns adatokhoz és információkhoz.

Az SCRS feladatai

12. Az SCRS:

a) amennyiben szükséges és helyénvaló, kézikönyvet dolgoz ki a megfigyelők számára, amelyet hazai megfigyelői programjaikban a SZEF-ek önkéntes alapon használhatnak, és amely magában foglalja az adatgyűjtési formanyomtatványokat és a szabványosított adatgyűjtési eljárásokat; a kézikönyv kidolgozásakor figyelembe veszi a más forrásokból – többek között a SZEF-ektől, regionális és szubregionális szervektől és egyéb szervezetektől – származó megfigyelői kézikönyveket és kapcsolódó anyagokat;

b) specifikus halászati iránymutatásokat dolgoz ki az elektronikus monitoringrendszerekre vonatkozóan;

c) összefoglalja az ICCAT-bizottságnak az ezen ajánlás alapján összegyűjtött és bejelentett tudományos adatokat és információkat, valamint bármely, hozzájuk kapcsolódó megállapítást;

d) amennyiben szükséges és helyénvaló, ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy az ICCAT-bizottság adatigényeinek kielégítése érdekében miként javítható a tudományos megfigyelői programok hatékonysága, beleértve az ezen ajánlás esetleges felülvizsgálatára és/vagy a minimumkövetelmények és -protokollok SZEF-ek általi végrehajtására vonatkozó ajánlásokat is.

Elektronikus monitoringrendszer

13. Amennyiben az SCRS megállapítása szerint egy adott halászatban hatékonynak bizonyulnak, a halászhajók fedélzetére elektronikus montoringrendszerek telepíthetők azzal a céllal, hogy kiegészítsék vagy – az SCRS szakvéleményének és az ICCAT-bizottság határozatának függvényében – felváltsák a fedélzeten tartózkodó emberi megfigyelők munkáját.

14. A SZEF-eknek figyelembe kell venniük minden olyan érvényes iránymutatást, amelyet az SCRS az elektronikus monitoringrendszerek használatával kapcsolatban jóváhagyott.

15. A SZEF-ek ösztönzést kapnak arra, hogy beszámoljanak az SCRS-nek azon tapasztalataikról, amelyeket az elektronikus monitoringrendszereknek az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során az emberi megfigyelői programok kiegészítése céljából történő használatával kapcsolatban szereztek. Azok a SZEF-ek, amelyek még nem vezettek be ilyen rendszereket, bátorítást kapnak arra, hogy vizsgálják meg a szóban forgó rendszerek használatának lehetőségét, és megállapításaikról számoljanak be az SCRS-nek.