Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018PC0099

    Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról

    COM/2018/099 final - 2018/047 (COD)

    Brüsszel, 2018.3.8.

    COM(2018) 99 final

    2018/0047(COD)

    Javaslat

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

    a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    {SWD(2018) 56}
    {SWD(2018) 57}


    INDOKOLÁS

    1.A JAVASLAT HÁTTERE

    A javaslat indokai és céljai

    A Bizottság ma elfogadta a tőkepiaci unió elmélyítését célzó intézkedéscsomagot és „A tőkepiaci unió megvalósítása 2019-ig – itt az idő a végrehajtás felgyorsítására” című közleményt. A jelen javaslat mellett a csomag a következőket tartalmazza: javaslat a fedezett kötvényekre vonatkozó uniós keretrendszer kialakításáról; javaslat a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítésére; javaslat a követelésengedményezés harmadik felekre gyakorolt hatásai tekintetében alkalmazandó jogról és közlemény az értékpapírügyletek tulajdonjogi hatásai tekintetében alkalmazandó jogról.

    Ez a kezdeményezés a Bizottság tőkepiaci unió létrehozására irányuló prioritásának része, és célja az innovatív vállalkozások, induló vállalkozások és az egyéb, tőzsdén nem jegyzett vállalkozások számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés kibővítése.

    Ma e vállalkozások számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés továbbra is nehéz, különösen amikor az induló szakaszból átlépnek a növekedési szakaszba, strukturális információs aszimmetriák miatt. A rövid lejáratú fedezetlen banki hitelezés túlzott igénybevétele gyakran túlságosan költséges az induló innovatív vállalkozások, illetve általánosabban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. Ezenkívül az induló innovatív vállalkozásoknak és a kkv-knak nyújtott banki hitelek volumenét egyaránt súlyosan érintette a 2008-as pénzügyi válság, vagyis a forráshiány jelentős mértékben hozzájárul az induló innovatív vállalkozások kudarcához.

    Ezen piaci hiányosságok miatt a közösségi finanszírozás a közösségi kiszervezés és az alternatív finanszírozás bevált megoldásává vált. A közösségi finanszírozás modelljének résztvevői rendszerint a projektet finanszírozásra javasló projektgazdák, a javasolt projektet finanszírozással támogató befektetők és a feleket az adott projekt finanszírozása és elindítása érdekében összehozó közvetítő platform. A közösségi finanszírozási platformokat egyre gyakrabban használják a kis- és alakuló vállalkozások különböző tevékenységeinek finanszírozására.

    Ezt felismerve néhány tagállam már bevezetett a közösségi finanszírozásra vonatkozó egyedi nemzeti szabályozást. A tagállamok azonban a szabályozási keretrendszereiket a helyi piacok és befektetők sajátosságaihoz és igényeihez igazítják, ami a közösségi finanszírozási platformok működési feltételei, az engedélyezett tevékenységek köre és az engedélyezési követelmények tekintetében eltérő szabályok kialakításához és alkalmazásához vezet. A különböző szabályozási megközelítések eredményeként a platformok üzleti modelljei nem könnyen passzportálhatók az Unióban. A közösségi finanszírozási tevékenység megfelelő uniós keretszabályozásának hiánya miatt a közösségi finanszírozási szolgáltatók a határokon átnyúló környezetben bizonytalansággal és magas megfelelési költségekkel szembesülnek, és ezért nehezen tudják bővíteni működésüket, és határon átnyúló forgalmuk továbbra is korlátozott.

    Az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló (EU) XXX/XXX rendeletet 1 , többek között azzal a céllal, hogy meghatározza a közösségi finanszírozási szolgáltatásokra vonatkozó arányos követelményeket, és elősegítse az ilyen szolgáltatások határon átnyúló nyújtását, és egyúttal kezelje a működési kockázatokat, és magas szintű átláthatóságot és befektetővédelmet biztosítson. Az (EU) XXX/XXXX rendelet [az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló rendelet] egységes, arányos és közvetlenül alkalmazandó engedélyezési és felügyeleti követelményeket és egy központi felügyeleti szervet ír elő.

    Emellett a szolgáltatásoknak az összeférhetetlenségek elkerülését és az eredményes felügyelet biztosítását szolgáló egyértelmű szétválasztása érdekében indokolt, hogy az (EU) XXX/XXX rendelet [az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló rendelet] alapján közösségi finanszírozási szolgáltatóként engedélyezett személy a 2014/65/EU irányelv alapján ne kaphasson engedélyt, és fordítva.

    A jogbiztonság érdekében és a 2014/65/EU irányelvből eredő előírások közösségi finanszírozási szolgáltatásokra való alkalmazásának elkerülése céljából explicit módon rögzíteni kell, hogy a 2014/65/EU irányelv nem alkalmazandó az (EU) XXX/XXX rendelet alapján közösségi finanszírozási szolgáltatóként engedélyezett személyekre.

    A javaslat e célból mentesíti a közösségi finanszírozási szolgáltatókat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv szerinti kötelezettségek alól.

    Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

    A közösségi finanszírozási szolgáltatások Unión belüli nyújtását az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló (EU) XXXX/XX rendelet szabályozza, a jelen javaslat kiegészíti ezt a rendeletet.

    Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

    A javaslat következetes és kiegészítő jellegű az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló (EU) XXXX/XX rendelet tekintetében, amelynek célja az innovatív vállalkozások, az induló vállalkozások és az egyéb, tőzsdén nem jegyzett vállalkozások számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés kibővítése, összhangban a Bizottság tőkepiaci unió létrehozására irányuló prioritásával. Az említett rendelet e javaslattal kiegészülve kedvezőbb jogi keretet biztosít a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak, és így alternatív tőkeforrásokhoz kíván hozzáférést biztosítani az induló vállalkozások és a kkv-k számára, összhangban más olyan kezdeményezésekkel, mint például az európai kockázatitőke-alapra vonatkozó keret, amelyek e szervezetek finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését kívánták megkönnyíteni.

    A kezdeményezés az Európai Bizottság pénzügyi technológiai cselekvési tervének is részét képezi, amelynek célja a pénzügyi szolgáltatási ágazatot támogató technológia jobb megismerése és elősegítése. Valójában a pénzügyi szolgáltatási ágazat a digitális technológiák legnagyobb felhasználója és társadalmunk digitális átalakulásának egyik fő hajtóereje. Ezek az új technológiák megváltoztatják a fogyasztók és a vállalkozások szolgáltatásokhoz való hozzáférésének módját, és javítják a kockázatok megértésének és mérésének képességét. A Bizottság a pénzügyi technológiák innovatívabb megközelítésének bevezetésére törekszik egy olyan szabályozási környezet elősegítésével, amelyben az innovatív pénzügyi szolgáltatások, termékek és megoldások egy a befektetők és a vállalkozások számára egyaránt biztonságos, pénzügyileg stabil környezetben elterjedhetnek.

    2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

    Jogalap

    E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 53. cikkének (1) bekezdése, amely lehetővé teszi olyan intézkedések elfogadását, amelyek célja a befektetési vállalkozások, a szabályozott piacok és az adatszolgáltatók tevékenységéhez való hozzáférésre vonatkozó tagállami rendelkezések közelítése.

    Szubszidiaritás

    Az EUMSZ 4. cikke értelmében a belső piac megvalósítására irányuló uniós fellépést az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt szubszidiaritási elv fényében kell értékelni. Meg kell vizsgálni, hogy a javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudnák-e elérni nemzeti jogrendszerük keretében, valamint hogy léptékük és hatásuk miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók-e.

    A közösségi finanszírozási tevékenység tekintetében az uniós tagállamok által kialakított különböző megközelítések és azok eltérő értelmezése megnehezítette a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára szolgáltatásaik EU-ban való passzportálását. A Bizottság szolgálatai 2013 óta figyelemmel kísérték a piacot, és az eltérések fokozódását és a problémák súlyosbodását tapasztalták, amelyek indokolttá teszik az uniós szintű beavatkozást. Emellett a nem betéti intézmények általi hitelnyújtási szolgáltatásokra vonatkozó szabályok terén eddig nem történtek koordinációs erőfeszítések a tagállamok között, és a MiFID szabályainak a befektetésalapú közösségi finanszírozási platformokra való alkalmazása nem eléggé egységes ahhoz, hogy lehetővé tegye a határokon átnyúló tevékenységet. A további tagállami intézkedések csak a saját piacokat javíthatják, ami nem lenne elegendő az egységes piac működésére gyakorolt negatív hatás csökkentéséhez.

    Ezért az innovatív vállalkozások, az induló vállalkozások és az egyéb, tőzsdén nem jegyzett vállalkozások magvető és korai szakaszbeli finanszírozásának megkönnyítésére, valamint az ezen vállalkozások projektjeit támogatni kívánó befektetők egyértelmű, egységes és átlátható szabályozási környezetének biztosítására irányuló célkitűzés nem valósítható meg a tagállamok egyedi intézkedéseivel.

    Arányosság

    Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

    A közösségi finanszírozás lényege az új induló innovatív vállalkozások vagy a kisvállalkozások tőkebevonásának támogatása. Néhány tagállamban azonban a szolgáltatóknak a meglévő ágazati szabályozást kell alkalmazniuk, például a MiFID II-t és a MiFIR-t. Ezek a szabályok aránytalanok lehetnek a kisebb tevékenységekhez. Sőt ezek a szabályok adott esetben nem célravezetők. A közösségi finanszírozás sok különböző üzleti modellt foglal magában, amelyekkel nem okvetlenül foglalkoznak, és ezért ezeknek megjósolhatatlan szabályozási továbbgyűrűző hatása lehet. Következésképpen előfordulhat, hogy nem lehet arányosan figyelembe venni azon platformok növekvő számát, amelyek különböző üzleti modelleket elegyítenek, és adott esetben hitelnyújtás- és befektetésalapú ügyletekkel, illetve újonnan felmerülő, meghatározatlan eszközök használatával is járhatnak.

    Ezen okokból a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára arányosabb szabályozási környezetet teremtene, ha mentesülnének a MiFID szabályai alól, illetve kizárólag az (EU) XXXX/XX rendelet lenne rájuk alkalmazandó.

    Emellett ez a megoldás a határokon átnyúlóan működő (vagy működni szándékozó) közösségi finanszírozási platformok piacralépési költségeinek (szabályozási és felügyeleti költségek) viszonylag gyors és jelentős csökkenéséhez vezetne, mivel e platformoknak csak egyszeri engedélyezésre lenne szükségük, és élveznék a szabályozás bizonytalanságának csökkenéséből származó előnyöket is.

    A jogi aktus típusának megválasztása

    Az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdése irányelv vagy rendelet formájában teszi lehetővé jogi aktusok elfogadását. A 2014/65/EU irányelv hatálya a legegyszerűbb és jogilag legkövetkezetesebb módon a 2014/65/EU irányelvet módosító európai parlamenti és tanácsi irányelv útján módosítható.

    3.HATÁSVIZSGÁLAT

    Hatásvizsgálat

    A fő gazdasági és társadalmi hatásokat az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat hatásvizsgálata tartalmazza.

    Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

    Tárgytalan.

    Alapjogok

    A kezdeményezésnek nincs jelentős alapjogi hatása.

    4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

    A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.

    5.EGYÉB ELEMEK

    Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

    Tárgytalan.

    A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

    Az 1. cikk a javaslat egyetlen érdemi rendelkezése. Ez a cikk módosítja a 2014/65/EU irányelv hatályát: hozzáadja az (EU) XXX/XXXX rendelet [az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló rendelet] alapján engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatókat azon mentesített szervezetek jegyzékéhez, amelyekre nem alkalmazandó a 2014/65/EU irányelv. A 2. cikk előírja a tagállamok számára az irányelv rendelkezéseinek átültetését. A 3. cikk meghatározza a módosított 2014/65/EU irányelv hatálybalépésének időpontját.

    2018/0047 (COD)

    Javaslat

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

    a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

    tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 2 ,

    tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 3 ,

    rendes jogalkotási eljárás keretében,

    mivel:

    (1)A közösségi finanszírozás alternatív forráshoz jutást jelent a vállalkozások számára, vagyis hozzájárul a tőkepiaci unió célkitűzéseinek megvalósításához.

    (2)Az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 értelmében a jogi személyek dönthetnek úgy, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnál engedélyezésüket kérik közösségi finanszírozási szolgáltatóként.

    (3)Az (EU) XXX/XXXX rendelet [az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló rendelet] egységes, arányos és közvetlenül alkalmazandó követelményeket ír elő a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete tekintetében, és az említett közösségi finanszírozási szolgáltatók felügyeletét az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnál központosítja.

    (4)Az (EU) XXX/XXXX rendelet és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5 hatálya alá tartozó személyek és tevékenységek körével kapcsolatos jogbiztonság megteremtése céljából, illetve annak elkerülése érdekében, hogy azonos tevékenységek különböző engedélyezések hatálya alá tartozzanak az EU-ban, az (EU) XXX/XXXX rendelet alapján közösségi finanszírozási szolgáltatóként engedélyezett jogi személyeket ki kell venni a 2014/65/EU irányelv hatálya alól.

    (5)Mivel az ebben az irányelvben előírt módosítás közvetlenül kapcsolódik az (EU) XXX/XXXX rendelethez [az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló rendelethez], a tagállamok számára a módosítást átültető nemzeti rendelkezések alkalmazása tekintetében előírt határidőt az említett rendelet alkalmazásának kezdőnapjához kell igazítani,

    ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

    1. cikk

    A 2014/65/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

    „p)    közösségi finanszírozási szolgáltatók az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet* 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint.

    _____________________________________________________________

    *    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX/XXX rendelete az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról (HL L […]., […]., […]. o.).”.

    2. cikk

    (1)A tagállamok legkésőbb [Kiadóhivatal: a közösségi finanszírozásról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

    A tagállamok ezeket az intézkedéseket [Kiadóhivatal: a közösségi finanszírozásról szóló rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től alkalmazzák.

    (2)A tagállamok közlik a Bizottsággal és az ESMA-val nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

    3. cikk

    Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    4. cikk

    Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

    Kelt Brüsszelben, -án/-én.

    az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

    az elnök    az elnök

    (1)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXXX/XXXX rendelete az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról (HL L […]., […]., […]. o.).
    (2)    HL C […]., […], […]. o.
    (3)    HL C […]., […], […]. o.
    (4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX/XXX rendelete az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról (HL L […]., […]., […]. o.).
    (5)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
    Top