EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.9.12.

COM(2018) 637 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Szabad és tisztességes európai választások biztosítása



Az Európai Bizottság hozzájárulása a 2018 szeptember 19-20-i

salzburgi vezetői üléshez

Szabad és tisztességes európai választások biztosítása

Az Európai Unió jövőjének kulcsfontosságú pillanata

Az Európai Unió alapját képezi, hogy megvédi a demokráciát és a demokratikus értékeket, amelyek elengedhetetlenek egy olyan társadalom számára, amelyben a pluralizmus és a tolerancia érvényesül, és ahol az európai polgárok annak biztos tudatában szavazhatnak, hogy nem vezetik félre őket. A jogállamiság és az alapvető jogok mellett a demokrácia is részét képezi identitásunknak, és Uniónk lényegi eleme.

A 2019. májusi európai parlamenti választások a korábbi választásokhoz képest nagyon eltérő kontextusban kerülnek lebonyolításra. Az Unió és tagállamai jelentős politikai kihívásokkal szembesülnek. Egyértelműen egy még szilárdabb Uniót kell kialakítani, amely abban a világban is hitelesen és erőteljesen tud fellépni, ahol az érdekeinkkel vagy értékeinkkel nem feltétlenül azonosuló globális szereplők küzdenek a hatalomért. A hatékony igazságügyi együttműködésre, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében folytatott információcserére épülő szilárd Unió, valamint a zavartalanul működő belső piac egyaránt szükségessé teszi a tagállamok között fennálló, valamint a demokratikus rendszereinkbe vetett kölcsönös bizalmat. Ezen egyedülálló körülmények között a 2019. májusi európai parlamenti választások fogják meghatározni az Európai Unió jövőjét a következő években.

Az Unió demokratikus rendszerei ellenálló képességének biztosítása a biztonsági unió része: a választási infrastruktúra és kampányok információs rendszerei elleni támadások olyan hibrid fenyegetések, amelyekkel az Uniónak foglalkoznia kell. A politikai indíttatású – többek között harmadik országok által folytatott – tömeges online félretájékoztatási kampányok, amelyek célja, hogy a választásokat hiteltelenítsék és legitimitásukat aláássák, egyre jelentősebb fenyegetést jelentenek demokráciáinkra 1 . Az Európai Uniónak minden lehetséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy megvédje a választási folyamatait harmadik országok vagy magánérdekek manipulációjával szemben. Bebizonyosodott, hogy választási időszakokban különösen nagy a célzott félretájékoztatás kockázata. Ezek a támadások kihatnak a választási folyamat integritására és tisztességességére, valamint a polgárok megválasztott képviselőikbe vetett bizalmára, és így magának a demokráciának a megkérdőjelezésére is irányulnak.

Az európai polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy teljes mértékben megértsék a rendelkezésükre álló politikai döntési lehetőségeket, és ennek fényében szavazhassanak. Ez azt jelenti, hogy jobban tisztában kell lenni azokkal a veszélyekkel, amelyek a politikai folyamatunkat fenyegetik, és e folyamat fokozott átláthatóságra van szükség. Az illetéktelen befolyástól stabilan védett, nyilvános közszféra egyenlő versenyfeltételeket teremt a politikai kampányok és a nyilvánosság bizalmát élvező választási folyamatok számára 2 . Demokráciáinknak feltétlenül teret kell biztosítaniuk olyan élénk politikai kampány számára, amely egyértelmű és torzítatlan képet nyújt a szavazóknak a szavazataikért versengő pártok elképzeléseiről és programjairól. Ezért aktívan küzdeni kell a csalás és a választások manipulációjára irányuló más szándékos kísérletek ellen, többek között szankciók révén.

Az online tevékenységek – ideértve a választási folyamatok során folytatottakat is – gyorsan fejlődnek, így a fokozott biztonság és az egyenlő politikai versenyfeltételek kulcsfontosságúak. A hagyományos (offline) választási biztosítékokat – például a választási időszakban a politikai kommunikációra, a választási kiadások átláthatóságára és korlátaira, a kampánycsend-időszakok tiszteletben tartására és a jelöltekkel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályokat – online is alkalmazni kell 3 . A televíziós vagy hirdetőtáblákon megjelenő politikai hirdetésekre vonatkozó átláthatóságot és korlátokat, valamint a politikai hirdetések átláthatóságát szintén érvényesíteni kell az online világban. Jelenleg nem ez a helyzet, és ezt még a következő európai választások előtt orvosolni kell.

Új kihívások és friss fejlemények

Bár az online kommunikáció csökkentette a politikai szereplőknek a polgárokkal folytatott interakcióival járó akadályokat és költségeket, és nagyszerű lehetőségeket kínál, egyidejűleg fokozta annak lehetőségét, hogy a demokratikus vita és a választási folyamatok rosszindulatú szereplők célpontjaivá váljanak. Az online környezet megkönnyítheti a szereplők számára, hogy úgy nyújtsanak információkat, hogy nem fedik fel azok eredetét vagy célját, ami többek között azáltal is megvalósulhat, ha nem átlátható egy közlés (mint például egy közösségi média bejegyzés) esetében, hogy fizetett reklámról, nem pedig tényszerű beszámolóról van szó, ha véleményt ténycikként ismertetnek, vagy a beszámolókat szelektíven ismertetik feszültségkeltés vagy a vita kiélezése céljából. E fenyegetésekkel kapcsolatosan senki ne tápláljon olyan illúziókat, hogy az Európai Unió és politikai rendszere mentes ezektől.

Ezen túlmenően a választások integritására súlyosan kihathatnak a „hagyományos” kiberbiztonsági incidensek, ideértve a választási folyamatokat, kampányokat, politikai pártok infrastruktúráit, a jelöltek vagy hatóságok rendszereit érintő kibertámadásokat és a személyes adatokkal való visszaéléseket. A közelmúltban napvilágra került tények, többek között a Facebook/Cambridge Analytica ügy pontosan ezeket támasztják alá. Úgy tűnik, visszaéltek személyes adatokkal és azokat harmadik felek számára jogellenesen adták át, az eredeti céloktól eltérő felhasználásra. Ez rávilágított azokra a potenciális kockázatokra, amelyek a polgárok rejtett politikai hirdetésekkel és kommunikációval való célzott megkeresésére alkalmazott egyes online tevékenységekhez, és személyes adataik olyan jogtalan kezeléséhez és az adatokkal való olyan visszaéléshez kapcsolódnak, amelynek célja a véleménymanipulálás, félretájékoztatás terjesztése vagy pusztán az igazság politikai célzatú vagy megosztottságot fokozó elkendőzése 4 .

Szabad és tisztességes európai választások támogatása

Nem az európai intézmények bonyolítják le a választásokat, e tekintetben intézkedést elsősorban a tagállamok hozhatnak. A tagállamok felelősek a választások megszervezéséért és a választási folyamat lebonyolításának ellenőrzéséért. 5 Mindazonáltal nyilvánvalóan jelen van egy uniós dimenzió. Azáltal, hogy jelölteket állítanak az európai parlamenti választásokra, a nemzeti és regionális politikai pártok játsszák a főszerepet az európai választási kampányokban. Az európai politikai pártok és az azokhoz kapcsolódó alapítványok fontos szerepet töltenek be az európai szintű kiegészítő kampányok megszervezésében, beleértve az Európai Bizottság elnöki tisztjére pályázó vezető jelöltekkel kapcsolatos kampányokat is.

A 2014. évi európai parlamenti választásokat követően a Bizottság a 2015. évi választások utáni jelentésében 6 ígéretet tett arra, hogy meghatározza az európai dimenzió és az uniós döntéshozatali folyamat demokratikus legitimitása további javításának módjait, valamint megvizsgálja a néhány tagállamban tartósan alacsony részvételi arány okait és ezt a problémát megpróbálja kezelni. 2018 februárjában a Bizottság sürgette az európai kérdésekről folytatott viták keretében a polgárokkal tartott párbeszéd korai megkezdését és folyamatos fenntartását, a politikai pártok európai parlamenti választási kampányainak korábbi megkezdését, beleértve az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó jelöltekkel kapcsolatos kampányt is, a nemzeti és európai politikai pártok közötti kapcsolatok átláthatóságának fokozását, valamint a szavazati jog tagállamok általi népszerűsítését, különösen az alulreprezentált csoportok esetében.

Az Európai Unió már tett néhány fontos lépést a demokratikus reziliencia Európában történő kiépítése érdekében, beleértve az idén május óta hatályban lévő új európai adatvédelmi keretet is. Ez az általános adatvédelmi rendelet, amely az Európai Unió egészében közvetlenül alkalmazandóvá vált, biztosítja a személyes adatoknak a választási környezetben történő jogellenes felhasználásának kezeléséhez szükséges eszközöket. Folyamatban van a biztonságosabb online környezet előmozdítása a kiberfenyegetésekkel – ideértve az online félretájékoztatást és a viselkedés manipulációját is – szembeni általános rezilienciánk növelése révén.

Fontos, hogy ebben az új kontextusban az európai adatvédelmi szabályok végrehajtásának módja a lehető legegyértelműbb legyen, egyidejűleg pedig a tudatosság, az átláthatóság és a biztonság növelésére irányuló erőfeszítéseinket is fokoznunk kell. A polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy megtudhassák, kik keresik fel őket online reklámokon és politikai üzeneteken keresztül, és ki fizeti a politikai hirdetéseket vagy politikai üzeneteket. Az új adatvédelmi szabályok európai parlamenti választásokkal összefüggésben történő végrehajtásának módjára vonatkozó iránymutatás minden bizonnyal elősegíti a nagyobb tisztánlátást és a jobb megértést, a hatóságok és egyéb szereplők közötti fokozottabb együttműködés és információcsere pedig hozzájárul a biztonság erősítéséhez.

Az e közleménnyel együtt előterjesztésre kerülő, a demokratikus reziliencia megerősítésére irányuló csomag kiegyensúlyozott, átfogó és célzott intézkedéseket tartalmaz a 2019. évi európai parlamenti választások integritásának és hatékony lebonyolításának támogatására. Ez a választási folyamatban részt vevő valamennyi szereplő közös felelőssége, amely folyamatos éberséget és a dinamikus környezethez és az új technológiai fejlesztésekhez való rugalmas alkalmazkodást igényel. Az európai és nemzeti politikai pártok, a nemzeti kormányok, a hatóságok, a magánszervezetek és az érdekelt felek az iránymutatások, ajánlások és a szükséges eszközök biztosítása révén mindannyian egyértelműbben, egyenlő versenyfeltételek mellett tudnak együtt tevékenykedni a biztonságosabb demokratikus környezet megteremtésén.

A tagállamokat arra is ösztönözzük, hogy ezeket az elveket a nemzeti szintű választásokra és népszavazásra is alkalmazzák.

Az e csomagban javasolt intézkedések célja:

1.Konkrét iránymutatás nyújtása a választások során a személyes adatok kezeléséhez;

2.A félretájékoztatások és kibertámadások jelentette kockázatok kezelésére bevált gyakorlatok ajánlása, valamint az online átláthatóság és elszámoltathatóság előmozdítása az uniós választási folyamatban; valamint az illetékes hatóságok közötti együttműködés erősítése, és a számukra a választási folyamat integritásának garantálása érdekében beavatkozási, és szükség esetén szankcionálási lehetőséget biztosító eszközök létrehozása.

3.Olyan helyzetek kezelése, amikor a politikai pártok vagy a kapcsolódó alapítványok adatvédelmi szabályokat sértő, az európai választások kimenetelét szándékosan befolyásolni célzó vagy azt megkísérlő gyakorlatokból jutnak előnyhöz.

E csomag benyújtása során a Bizottság ügyelt arra, hogy elkerülje a szükségtelen adminisztratív terheket és ne korlátozza túlzottan az európai, regionális és nemzeti politikai pártok és alapítványok számára biztosított mozgásteret.

1.A szabad és tisztességes választások megóvására szolgáló jelenlegi uniós védelem

Az Unió már jelentős lépéseket tett a választások integritásának védelme és a demokratikus folyamat megerősítése érdekében.

Az általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: GDPR) 7 2018. május 25. óta közvetlenül alkalmazandó az egész Unióban, és ezzel az Európai Unió már teljes mértékben felkészült a személyes adatok jogellenes felhasználásával kapcsolatos ügyek megelőzésére és kezelésére. Így az Európai Unió iránymutató szerepet tölt be ezen a területen.

Ezen túlmenően az Európai Parlament tagjainak megválasztására vonatkozó jogszabályt a közelmúltban módosították, ideértve az európai választási folyamat további átláthatóságának biztosításának célját is 8 . Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2018. május 3-án elfogadott felülvizsgált rendelet 9 fokozza az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok elismerését, hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A Bizottság (EU) 2018/234 ajánlása 10 kiemeli a 2019. évi európai parlamenti választások hatékony lebonyolításának elősegítéséhez szükséges kulcsfontosságú lépéseket.

A 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) 11 alkalmazandó a direkt marketing célú, nem kívánt tájékoztatásokra, beleértve a politikai pártok és a politikai folyamatban részt vevő egyéb szereplők által közvetített politikai üzeneteket. Biztosítja továbbá a bizalmasságot, valamint a felhasználó végberendezésén – például okostelefonon vagy számítógépen 12 – tárolt információk védelmét. A jelenleg egyeztetés alatt álló, a magánélet védelméről és az elektronikus hírközlésről szóló rendeletjavaslat 13 tovább erősíti a polgárok rendelkezési lehetőségeit azáltal, hogy fokozza az átláthatóságot és kiterjeszti a hagyományos távközlési szolgáltatók által nyújtott védelem hatókörét az internetalapú elektronikus hírközlési szolgáltatásokra.

Ezen túlmenően a Bizottság 2018. április 26-i közleményében az online félretájékoztatás kezelésére vonatkozó európai megközelítést is előterjesztett 14 . E közlemény révén a Bizottság átláthatóbb, megbízhatóbb és elszámoltatható online környezetet kíván előmozdítani. Az egyik legfontosabb elérendő eredmény egy, a félretájékoztatásra vonatkozó ambiciózus gyakorlati kódex 15 kidolgozása, amely rábírná az online platformokat és a reklámipart a politikai hirdetések vonatkozásában az átláthatóság biztosítására és a célzási lehetőségek korlátozására. A kódex várhatóan 2018 szeptemberében 16 kerül közzétételre, és októberre már mérhető eredményeket kell felmutatni.

Konkrétabban, a gyakorlati kódex aláíróinak meg kell állapodniuk abban, hogy a „csaló” weboldalakat és a félretájékoztató honlapokat megfosszák a reklámbevételektől, biztosítaniuk kell a szponzorált tartalom – különösen a politikai és a témaalapú reklám – átláthatóságát, egyértelmű jelölési rendszereket és szabályokat kell kialakítaniuk a robotokra vonatkozóan 17 , és biztosítaniuk kell, hogy tevékenységük ne legyen összetéveszthető az emberi interakciókkal, valamint fokozniuk kell a hamis felhasználói fiókok bezárására irányuló erőfeszítéseket. Az aláíróknak meg kell állapodniuk arról is, hogy elősegítik a tartalom felhasználók általi értékelését a tartalomforrások megbízhatóságát jelző mutatók kidolgozásának ösztönzésével, valamint a megbízható tartalmak fellelhetőségének javítása révén csökkentik a félrevezető információk láthatóságát és tájékoztatják a felhasználókat arról, hogy az algoritmusok hogyan rangsorolják a tartalmat. Ezenkívül az aláíróknak megbízható tényfeltáró szervezetek és a tudományos közösség számára hozzáférést kell biztosítani a platformadatokhoz. A gyakorlati kódex értékelése részét képezi majd egy olyan cselekvési terv kidolgozására irányuló munkának, amely a Bizottság és a főképviselő által az év vége előtt előterjesztendő, a félretájékoztatással kapcsolatos kihívásokra adott összehangolt uniós válaszra irányuló konkrét javaslatokat tartalmaz.

Ami a „hagyományosabb” kiberbiztonsági incidenseket – például az informatikai rendszerek feltörését vagy honlapok eltávolítását – illeti, az információs rendszerek elleni támadásokról szóló 2013/40/EU irányelv uniós szinten harmonizálta az információs rendszerek elleni támadások vonatkozásában a bűncselekmények fogalommeghatározásait és a minimális és maximális büntetési tételeket.

A (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv 18 alapján létrehozott együttműködési csoport közös kihívásként azonosította a választások kiberbiztonságát. Ez az együttműködési csoport, amely a kiberbiztonságért felelős nemzeti illetékes hatóságokat, a Bizottságot és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA) foglalja magában, feltérképezte a választások során használt hálózati és információs rendszerek kiberbiztonságára vonatkozó meglévő nemzeti kezdeményezéseket. A csoport azonosította a kiberbiztonság elégtelen szintjével járó, a következő európai parlamenti választásokra potenciálisan hatást gyakorló kockázatokat, és elkészítette a választási technológiák kiberbiztonságáról szóló gyűjteményt, amely a tapasztalatokon és a bevált gyakorlatokon alapuló műszaki és szervezési intézkedéseket is magában foglal. A gyűjtemény gyakorlati útmutatással szolgál a kiberbiztonságért felelős hatóságok és a választásokat lebonyolító szervek számára.

2.A demokratikus reziliencia további erősítése: az európai parlamenti választásokkal összefüggésben a választási együttműködési hálózatok, az online átláthatóság, a kiberbiztonsági eseményekkel szembeni védelem és a félretájékoztatási kampányok elleni küzdelem fokozása

Tekintettel a kihívás nagyságára, és mivel az e területre vonatkozó hivatalos kötelezettségek több hatóság között oszlanak meg, érdemi eredményeket csak akkor lehet elérni, ha az összes érintett szereplő együttműködik.

E közleményt ajánlás kíséri, amely az európai parlamenti választásokkal összefüggésben a választási együttműködési hálózatokra, az online átláthatóságra, a kiberbiztonsági eseményekkel szembeni védelemre és a félretájékoztatási kampányok elleni küzdelemre vonatkozik. A szabad és tisztességes választások biztosítása érdekében a 2019. évi európai parlamenti választások során valamennyi szereplőnek kellő időben végre kell hajtania ezt az ajánlást.

Az ajánlásban arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy hozzanak létre és támogassanak egy nemzeti választási hálózatot. A választási ügyekben hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságoknak a kapcsolódó területek más hatóságaival (például adatvédelmi hatóságok, médiaszabályozók, kiberbiztonságért felelős hatóságok stb.) kellő időben és hatékonyan együtt kell működniük. Szükség esetén a bűnüldöző hatóságokkal is kapcsolatba kell lépniük. Ez lehetővé teszi számukra az európai parlamenti választásokat érintő lehetséges fenyegetések gyors felismerését, és a meglévő szabályok gyors érvényesítését, többek között a rendelkezésre álló pénzügyi szankciók – például a közpénzből biztosított hozzájárulás visszafizettetésének – alkalmazása révén. Tiszteletben kell tartani és végre kell hajtani az uniós és a nemzeti jogszabályokat. E tekintetben a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy az alkalmazandó nemzeti és uniós joggal összhangban szorgalmazzák, hogy az adatvédelmi hatóságok osszák meg az információkat a választások, valamint a politikai pártok tevékenységeinek és finanszírozásának ellenőrzéséért felelős hatóságokkal, amennyiben a döntéseikből az következik, vagy ha egyébként megalapozottan feltételezhető, hogy a jogsértés a nemzeti politikai pártok vagy alapítványok európai parlamenti választásokkal összefüggő politikai tevékenységeihez kapcsolódik.

Ajánlott továbbá, hogy a tagállamok jelöljenek ki kapcsolattartó pontokat az európai parlamenti választások európai együttműködési hálózatában való részvételre. A Bizottság a kijelölt kapcsolattartó pontok 2019. januári első ülésének összehívásával fogja támogatni ezeket az együttműködési hálózatokat. A nemzeti hatáskörök és az érintett hatóságokra alkalmazandó eljárási követelmények tiszteletben tartása mellett ez a fórum képezi majd a valós idejű európai riasztási folyamat magját, valamint a tagállami hatóságok közötti információ- és tapasztalatcsere fórumaként szolgál.

A politikai pártoknak, alapítványoknak és kampányszervezeteknek átlátható gyakorlatokat kell biztosítaniuk a polgárokkal folytatott politikai kommunikációjukban, és garantálniuk kell, hogy az európai választási folyamatot ne torzítsák tisztességtelen gyakorlatok. A Bizottság konkrét intézkedéseket terjeszt elő az átláthatóság fokozására annak érdekében, hogy a polgárok tisztában lehessenek azzal, hogy az általuk kapott politikai kommunikáció mögött ki áll és ki fizeti azt 19 . A tagállamoknak az ilyen átláthatóságot támogatniuk kell és elősegíteniük azt, valamint az illetékes hatóságok erőfeszítéseit a jogsértések nyomon követése és a szabályok betartatása terén, szükség esetén szankciók alkalmazásával. Adott esetben a bűnüldöző hatóságokat is be kell vonni az incidensekre adott megfelelő válaszok biztosításába, és a megfelelő szankciók alkalmazásába 20 .

A reziliencia, az elrettentés és a védelem alapvető fontosságú az Európai Unió erős kiberbiztonságának megteremtéséhez 21 . Az illetékes európai és nemzeti hatóságoknak, politikai pártoknak, alapítványoknak és kampányszervezeteknek teljes mértékben tisztában kell lenniük a jövő évi választásokat fenyegető kockázatokkal, és megfelelő erőfeszítéseket kell tenniük hálózati és információs rendszereik védelme érdekében 22 .

3.Az adatvédelmi szabályok alkalmazása a választási folyamatban

Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 (az általános adatvédelmi rendelet), amely 2018. május 25-től az Európai Unió egész területén közvetlenül alkalmazandóvá vált, biztosítja a személyes adatok választási környezetben történő jogellenes felhasználásának kezeléséhez szükséges eszközöket az Unió számára.

Mivel a következő európai parlamenti választások alkalmával első alkalommal alkalmazzák e szabályokat az európai választási környezetben, fontos, hogy a választási folyamatokban részt vevő valamennyi szereplő – például a nemzeti választási hatóságok, politikai pártok, adatközvetítők és -elemzők, közösségi médiaplatformok és online hirdetőhálózatok – egyértelműen megértse, hogyan lehet a legjobban alkalmazni ezeket, mit engednek és mit nem tesznek lehetővé számukra.

A Bizottság ezért külön iránymutatást készített annak érdekében, hogy kiemelje a választási környezetben releváns adatvédelmi kötelezettségeket. A személyes adatokkal való visszaélésre irányuló rosszhiszemű kísérletek – különösen ha azok mikrocélzás céljából történnek – elleni küzdelem érdekében a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak, mint az általános adatvédelmi rendelet érvényesítőinek, teljes mértékben ki kell használniuk az esetleges jogsértések kezelésére vonatkozó megerősített hatásköreiket.

4.Az európai politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályok megerősítése

A politikai pártok és alapítványok természetesen a választások kulcsfontosságú szereplői, akik a választók szavazataiért versengenek kampányaik során. Az egyenlő politikai versenyfeltételek biztosítása, valamint a politikai pártok és alapítványok jogsértésektől való védelme érdekében alapvető fontosságú megelőzni azokat a helyzeteket, amikor bármelyik párt hasznot húzhat az adatvédelmi szabályokat sértő jogellenes gyakorlatokból. Ezek nem csupán az emberek magánéletét sértik, hanem az európai parlamenti választások kimenetelét is befolyásolhatják, ezért szankcionálás szükséges. A Bizottság – amellett, hogy felszólította a tagállamokat arra, hogy a pártokat és alapítványok adott esetben nemzeti szinten ily módon szankcionálják – javasolja a 1141/2014/EU, Euratom rendelet célzott módosítását, hogy arányos szankciókat határozzon meg az európai szintű politikai pártokat és alapítványokat érintő esetekben. A meglévő szabályokat megerősítő e módosítás célja annak biztosítása, hogy az európai parlamenti választások szilárd demokratikus szabályok alapján, valamint az Unió alapját képező értékek – különösen a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság – tiszteletben tartása mellett valósulhassanak meg.

A Bizottság arra ösztönzi az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy biztosítsák e célirányos módosítások megvalósítását a 2019. évi európai parlamenti választások előtt.

5.Következtetések

A közelmúltbeli események rámutattak, hogy a választási folyamat manipulálásának kockázatai – akár az információs rendszerek elleni támadások, akár a személyes adatokkal való visszaélések, akár az átláthatatlan gyakorlatok révén – valósak és fokozottan jelentkeznek. Az EU sem mentes ezektől. A választásokkal összefüggésben folytatott online tevékenységek új veszélyt jelentenek és különleges védelmet igényelnek. A polgárokat és a demokráciát a legjobban azáltal tudjuk szolgálni, ha már most felkészülünk. Nem várhatunk arra, hogy a választások vagy népszavazások lebonyolítása után derüljön fény ilyen tevékenységekre, és csak ezt követően reagáljunk rájuk.

A demokrácia védelme az Európai Unió és tagállamai közös és komoly felelőssége, továbbá sürgős kérdés is. Valamennyi érintett szereplőnek fokoznia kell erőfeszítéseit, és együtt kell működnie a választási rendszerbe való rosszhiszemű beavatkozás megakadályozása, megelőzése és szankcionálása érdekében. A Bizottság által e csomagban előterjesztett intézkedések támogatják ezeket az erőfeszítéseket.

A Bizottság a 2019. évi választásokat követően jelentést fog tenni az Európai Parlamentnek ezen intézkedéscsomag végrehajtásáról.

(1)

   Lásd: Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A reziliencia és a hibrid fenyegetések kezelésére szolgáló képességek megerősítése (JOIN(2018) 16 final), valamint a 2018. június 28-i európai tanácsi következtetések (http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2018/06/29/20180628-euco-conclusions-final/pdf).

(2)

   Az Európa Tanács Velencei Bizottsága iránymutatást adott a választásokról (http://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDL-AD(2002)023rev-e), ideértve a médiakörnyezetet is ( http://www.venice.coe.int/webforms/documents/?pdf=CDL-PI(2016)006-e ).

(3)

   Lásd az Európa Tanács „Internet és választási kampányok – Tanulmány az internet választási kampányokban való használatáról” című közelmúltbeli kiadványát, amelyet az Európa Tanács médiapluralizmussal és a médiatulajdon átláthatóságával foglalkozó szakértői bizottsága (MSI-MED) készített (https://www.coe.int/en/web/human-rights-rule-of-law/-/internet-and-electoral-campaigns-a-new-study-has-been-published). A tanulmány a választási hirdetések internetre való áthelyeződésének következményeit vizsgálja, különösen választási kiadások és a szavazók személyre szabott üzenetekkel való mikrocélzásán alapuló hirdetési technikák tekintetében. Lásd még az Európa Tanács CM/Rec (2016) 5. számú ajánlását az internet szabadságáról, amely utal a kormányok, platformok és közvetítők felelősségére a politikai pártok, a jelöltek és más magánszemélyek által online folytatott politikai kampányok tekintetében.

(4)

   Lásd az Egyesült Királyság adatvédelmi hatósága (ICO) által közzétett időközi jelentést, amely azt követően készült, hogy hivatalos vizsgálatot indítottak a politikai célú adatelemzések alkalmazásával kapcsolatban, miután az uniós népszavazás során jogellenes adatkezelés és a politikai hirdetések mikrocélzásának gyanúja merült fel ( https://ico.org.uk/media/action-weve-taken/2259371/investigation-into-data-analytics-for-political-purposes-update.pdf  ). A jelentés kiemeli, hogy „a nagy adathalmazok használata terén bekövetkező gyors társadalmi és technológiai fejlődés azt jelenti, hogy korlátozott tudás – vagy átláthatóság – áll rendelkezésre a szervezetek és a vállalkozások »színfalak mögötti« adatkezelési technikáival kapcsolatosan (ideértve az algoritmusokat, az elemzést, az adategyeztetést és a profilalkotást), amelyet az egyének mikrocélzásához használnak. Egyértelmű, hogy ezek az eszközök jelentős hatással lehetnek az emberek magánéletére. Fontos, hogy nagyobb és valódi átláthatóság álljon fenn az ilyen technikák alkalmazásával kapcsolatosan annak biztosítása érdekében, hogy az emberek saját adataik felett ellenőrzést gyakoroljanak, és a jogszabályokat betartsák. Ha e technikák alkalmazásának célja a demokratikus folyamathoz kapcsolódik, nagyon komoly érdek fűződik az átláthatóság magas szintjéhez.” Szintén kiemelték annak fontosságát, hogy az adatvédelmi szempontokat jobban integrálják a választásokat szabályozó szélesebb szabályozási keretbe.

(5)

   Az uniós jog és nemzetközi kötelezettségeik keretében.

(6)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Jelentés a 2014. évi európai parlamenti választásokról (COM(2015) 206 final).

(7)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(8)

   A Tanács (EU, Euratom) 2018/994 határozata (2018. július 13.) az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról ( https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX:32018D0994 ).

(9)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).

(10)

   A Bizottság (EU) 2018/234 ajánlása (2018. február 14.) a 2019. évi európai parlamenti választások európai jellegének és hatékony lebonyolításának elősegítéséről (HL L 45., 2018.2.17., 40. o.).

(11)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(12)

   A felhasználók előzetes hozzájárulására van szükség ahhoz, hogy a weboldalak hozzáférjenek az ilyen információkhoz, vagy nyomon kövessék a felhasználók online magatartását, például cookie-k tárolásával a felhasználó készülékén.

(13)

   Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről, valamint a 2002/58/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet), COM(2017) 10 final.

(14)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére (COM(2018) 236 final).

(15)

   E gyakorlati kódex elkészítése érdekében a Bizottság 2018 májusában összehívott egy fórumot, amely egy – a főbb online platformokból, továbbá a reklámipar és a legjelentősebb hirdetők képviselőiből álló – „munkacsoportból”, valamint egy – a média és a civil társadalom képviselőiből álló – „véleményező testületből” tevődik össze.

(16)

   Ezt követően a véleményező testület kibocsátotta véleményét.

(17)

   A robotok közé tartoznak a közösségi médiaplatformokon megjelenő automatikus bejegyzések, valamint az olyan interaktívabb alkalmazások is, mint a csetrobotok, amelyek közvetlenül érintkeznek a felhasználókkal.

(18)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

(19)

   Ezek a javaslatok kiegészítik a gyakorlati kódexet, amelyet a Bizottság által az online félretájékoztatásról szóló 2018. április 26-i közleményét követően összehívott, több érdekelt felet tömörítő fórum dolgoz ki.

(20)

   Ez különösen azokra az esetekre vonatkozna, amikor a választási folyamatot rosszhiszemű szándékkal célozzák meg, beleértve az információs rendszerek elleni támadásokon alapuló incidenseket is. A körülményektől függően a büntetőjogi szankciókat eredményező nyomozás megindítása is szükséges lehet. A fenti megállapításoknak megfelelően a 2013/40/EU irányelv uniós szinten harmonizálta az információs rendszerek elleni támadások vonatkozásában a bűncselekmények fogalommeghatározásait és a minimális és maximális büntetési tételeket.

(21)

   Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság 2017. szeptemberi közös közleménye elismeri, hogy átfogó választ kell adni az Unió erős kiberbiztonságának kiépítéséhez, és ennek az ellenálló képességen, az elrettentésen és a védelmen kell alapulnia (JOIN (2017) 450 final).

(22)

   A (EU) 2016/1148 irányelv alapján létrehozott együttműködési csoport által kidolgozott gyűjtemény hasznos iránymutatást nyújt e tekintetben. Az (EU) 2016/1148 irányelv célja a magas szintű kiberbiztonsági reziliencia elérése Unió-szerte. E cél elérése érdekében az irányelv támogatja a nemzeti kiberbiztonsági képességek fejlesztését, és védi az alapvető szolgáltatások nyújtását a kulcsfontosságú ágazatokban. Az irányelv megfelelő végrehajtására irányuló erőfeszítések megerősítése érdekében a Bizottság 2020-ig több mint 50 millió EUR-t biztosít az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: CEF) program keretében. Az (EU) 2016/1148 irányelv kockázatkezelő intézkedései a választási folyamat releváns referenciamutatói. Az általános adatvédelmi rendelet előírja továbbá a megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtásának kötelezettségét annak érdekében, hogy a személyes adatok kezelésének biztonsági szintjét garantálja. A választási folyamatban részes valamennyi szereplőre vonatkozik, és kötelezettséget tartalmaz arra nézve is, hogy az adatvédelmi incidensekről tájékoztassák az illetékes adatvédelmi hatóságokat és az érintetteket (lásd a Bizottság által kiadott iránymutatást).

(23)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(24)

   Ez magában foglalhatja az olyan intézkedések alkalmazását is, amelyeket a rosszhiszemű kibertevékenységekkel szembeni közös uniós diplomáciai fellépés keretében dolgoztak ki.