EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.5.22.

COM(2018) 271 final

2018/0127(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről

{SWD(2018) 173 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az emberi élet korai évei 1 a legmeghatározóbbak az alapvető kompetenciák kialakulása és azon képességek elsajátítása szempontjából, amelyek nagyban meghatározzák a későbbi oktatási és foglalkoztatási kilátásokat, tágabb értelemben az életben elért eredményeket és a megelégedettséget.

A szociális jogok európai pillére 2 kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a megfizethető, jó minőségű kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz. A továbbiakban kifejti, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van az esélyegyenlőséget javító külön intézkedésekhez.

Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén című közleményében 3 a Bizottság vázolja az európai oktatási térségről szóló elképzelést, amely szerint a magas színvonalú, befogadó oktatás, képzés és kutatás útjában nem állnak határok, és az emberek élhetnek az Unióban biztosított gazdag oktatási kínálat lehetőségeivel. A magas színvonalú koragyermekkori nevelés és gondozás 4 ezen elképzelés része, mivel megalapozza a további tanulást 5 , az identitás kialakulását és a polgári szerepvállalást.

A magas színvonalú szolgáltatások döntő fontosságúak az oktatás eredményeinek javításában, és többek között a szociális kompetenciák kialakulása szempontjából is. A kutatások azt jelzik, hogy a magas színvonalú koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel révén jobb alapkészségek szerezhetők, és nagyban megelőzhető a korai iskolaelhagyás 6 . A PISA, az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérése szintén azt mutatja, hogy a több mint egy évig iskola előtti nevelésben részesülő diákok több pontot szereztek matematikából 15 éves korukban. Az ilyen nevelésből kimaradó diákok esetében háromszor nagyobb az esélye annak, hogy gyengén teljesítenek, mint azok esetében, akik több mint egy évig részt vettek ilyen nevelésben 7 .

Az inkluzív koragyermekkori nevelés és gondozás jelentősen hozzájárul az egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztés felszámolásához. A magas színvonalú koragyermekkori nevelés nélkül a fejlődési és kompetenciabeli lemaradások korán kialakulnak a különböző társadalmi-gazdasági hátterű gyermekek körében 8 , ezáltal megerősödik a hátrányos helyzet nemzedékeken átívelő öröklődése. A koragyermekkori nevelésben és gondozásban szerzett tapasztalatok lehetőséget kínálnak a a hátrányos helyzetű roma közösségekben élő és a migráns hátterű gyermekeket érő hátrányok megelőzésére és enyhítésére. A kutatások bizonyítják, hogy az összehasonlítható migráns háttérrel rendelkező gyermekek közül azok, akik a fogadó országban koragyermekkori nevelésben és gondozásban vettek részt, jobb eredményt értek el olvasásban 9 . Ezenfelül, a magas színvonalú koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások kedvező hatással vannak a szülők munkaerőpiaci részvételére és egyértelműen előnyösek a nemek közötti nagyobb egyenlőség elérése szempontjából.

E tanácsi ajánlásra irányuló javaslat célja, hogy támogassa a koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekbe való bejutásnak és e rendszerek minőségének a javítását szolgáló tagállami erőfeszítéseket, egyúttal elismeri, hogy az elsődleges felelősség a tagállamoké ezen a területen. Arra törekszik, hogy közös európai felfogást alakítson ki arról, hogy mi jelenti a minőséget a koragyermekkori nevelésben és gondozásban. Eszközöket és szakpolitikai példákat mutat be, amelyek támogatják a tagállamokat a magas színvonalú inkluzív rendszerek és szolgáltatások biztosítására irányuló törekvéseikben. Egy közelmúltbeli szakpolitikai vizsgálat 10 rámutat arra, hogy a minőségre vonatkozó stratégiai megközelítéssel rendelkező országok jobban haladnak a koragyermekkori nevelés és gondozás fejlesztésével és javításával. Ugyanakkor csak néhány tagállamban van minőségi keretrendszer vagy azzal egyenértékű szakpolitikai dokumentum, amely az ellátást szabályozná. Ezért e javaslat bemutatja a koragyermekkori nevelés és gondozás minőségi keretrendszerének főbb elemeit, ami ösztönözheti a tagállamokat az e szolgáltatásokkal kapcsolatos stratégiai gondolkodásukban.

A legtöbb uniós országban sem a minőség, sem a férőhelyek száma nem felel meg az elvárásoknak. Jelenleg több mint 32 millió gyermek él az EU-ban, akik még nem tanköteles korúak, de csak mintegy 15 millióan vesznek részt koragyermekkori nevelésben és gondozásban 11 . Noha a szülők döntenek arról, hogy igénybe veszik-e a szolgáltatásokat vagy sem, a férőhelyek iránti kereslet egész Európában meghaladja a kínálatot.

Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerében megállapított európai referenciaérték 12 meghatározása szerint a negyedik életévüket betöltött, de még nem tanköteles korú gyermekek legalább 95 %-ának részesülnie kellene koragyermekkori nevelésben. Ez a referenciaérték majdnem teljesült 13 . Az Európai Tanács barcelonai ülésén 2002-ben (a nők munkaerő-piaci részvétel javítása tekintetében) elfogadott cél szerint a három év alatti gyermekek 33 %-ának és a harmadik életévüket betöltött, de még nem tanköteles korú gyermekek 90 %-ának hozzá kellene férniük e szolgáltatásokhoz. E célok értékelését e javaslattal párhuzamosan mutatják be 14 .

Az ellátás minősége gyakran elégtelen, és nagymértékben eltérő az egyes országokban és az országok között, a magán- és az állami intézmények között, a városi és vidéki vagy távoli területek között, továbbá a korosztályok (0–3 és 3–6) között is 15 .

A rendelkezésre álló és megfizethető helyek hiányának és a gyenge szolgáltatási minőségnek a következményei nagy horderejűek 16 . A magas színvonalú szolgáltatások korlátozott elérhetősége és/vagy megfizethetősége különösen nagy kihívást jelent azon gyermekek esetében, akik már eleve hátránnyal indulnak számos tényező, például szegénység, fogyatékosság, megkülönböztetés, roma származás vagy egyéb migrációs háttér miatt. Napjaink Európájában a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő gyermekek esetében továbbra is kisebb a valószínűsége, mint jobb módú társaik esetében, hogy jól teljesítenek az iskolában, jó lesz az egészségük és megvalósíthatják később a bennük rejlő lehetőségeket 17 .

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szolgáltatások minőségének javítása nagy hangsúlyt kap az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztésére vonatkozó bizottsági közleményben 18 , és az iskolák fejlesztéséről és a kiváló oktatásról szóló kapcsolódó tanácsi következtetésekben 19 .

A Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés című bizottsági közlemény 20 kiemelte, hogy fontos a magas színvonalú, befogadó koragyermekkori nevelés és gondozás elérhetővé tétele; e szolgáltatásoknak megfizethetőknek kell lenniük és igazodniuk kell a családok igényeihez, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű gyermekek szükségleteire.

2018 januárjában a Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot fogadott el az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról 21 , amelyben hivatkozik a koragyermekkori nevelésre és gondozásra és annak fontosságára, hogy a kompetenciafejlesztést támogatni kell a korai évek nevelésében, a szociális és érzelmi kompetenciákra összpontosítva.

A Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot fogadott a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról 22 . A javaslat kiemeli, hogy fontos minden tanulónak kisgyermekkortól kezdve inkluzív oktatást biztosítani.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat szorosan összefügg a szociális jogok európai pillérével 23 , amely a 11. elvben állapította meg a gyermekek jogát a megfizethető, jó minőségű kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz.

A magas színvonalú gyermekgondozási létesítmények rendelkezésre állása, elérhetősége és megfizethetősége szintén döntő fontosságú a szülők munkaerőpiaci részvétele szempontjából. Az Európai Tanács 2002-es barcelonai ülésén elfogadott célokról szóló, az Európai Bizottság által közzétett jelentés értékeli a tagállamokban elért haladást 24 .

A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó közlemény 25 elismerte, hogy szükség van megfelelő színvonalú intézményes gondozási szolgáltatásokra egész Európában, hogy fel lehessen számolni a foglalkoztatás, különösen a nők foglalkoztatásának akadályait. E szolgáltatások segíthetik a nők munkaerőpiaci részvételének növelését és a férfiak és nők egyenlő mértékű gazdasági függetlenségét, amelyet a Bizottság a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentumban 26 prioritásként határozott meg. Ez a kezdeményezés tehát hozzájárul azokhoz a Szerződésen alapuló célkitűzésekhez 27 , amelyek a férfiak és nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségére, valamint az Unión belüli magas szintű foglalkoztatottság előmozdítására irányulnak.

A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 28 és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló 2013-as tanácsi ajánlás 29 felhívta a tagállamokat, hogy terjesszék ki a hozzáférést az koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz, továbbá javítsák annak minőségét, többek között a roma gyerekek célzott támogatása útján.

A harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési terv 30 és A migráns gyermekek védelme című közlemény 31 elismerte, hogy a koragyermekkori nevelés és gondozás alapvető a harmadik országbeli családok és gyermekek integrációja szempontjából. A kezdeményezés hozzájárul azon lányok és fiúk koragyermekkori nevelésben való részvétele előtti akadályok felszámolásához, akik valamely harmadik ország állampolgárai, és gondoskodik arról, hogy valamennyi gyermek esélyt kapjon a benne rejlő lehetőségek teljes mértékű kibontakoztatására, továbbá támogatja a migráns gyermekek beilleszkedését.

Az európai szemeszter folyamata kiemelt figyelmet fordított a koragyermekkori nevelés és gondozás kérdésére, és több tagállam kapott országspecifikus ajánlásokat a gyermekgondozásról és a befogadó oktatásról. A foglalkoztatási iránymutatások hangsúlyozzák a megfizethető színvonalú koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel fontosságát. A 2018-as éves növekedési jelentés ezt a jelentőséget az esélyegyenlőség, a társadalmi befogadás és a munka és a magánélet közötti egyensúly szakpolitikái szempontjából fejti ki. A 2018-as közös foglalkoztatási jelentés szintén megemlíti a tagállamok által e területen tett előrelépéseket, és különös figyelemmel kíséri a 3 év alatti gyermekek koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételét a szociális pillér eredménytáblájának részeként 32 . A munka és a családi élet összeegyeztetését elő kell segíteni, különösen a tartós ápolás-gondozás elérhetőségével és a megfizethető színvonalú koragyermekkori neveléssel és gondozással.

Végül, az uniós strukturális és beruházási alapok szintén fontos szerepet töltenek be az elérhető, megfizethető és minőségi infrastruktúrába és szolgáltatásokba való beruházások támogatásában.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A kezdeményezés összhangban áll az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkével. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az „Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét”.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

·Tőkét kovácsolni az Unión belüli ismeretekből és szakértelemből, és folytatni az együttműködést a javasolt minőségi keretrendszer mint közös referenciaeszköz alapján.

·A továbbiakban támogatni a tagállamokat az ellátásuk megreformálására irányuló erőfeszítéseikben.

·Támogatni a tagállami erőfeszítéseket olyan európai eszközökkel, mint például a minőségre vonatkozó állítások.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2016 decemberében 250 szakértő, politikai döntéshozó és gyakorló szakember vett részt az „A Great start in life! The best possible education in the early years” (Nagyszerű életkezdés! A lehető legjobb oktatás a korai években) című konferencián. A Bizottság kellően figyelembe vette a konferencia 35 következtetéseit e javaslat elkészítéséhez. Ezenfelül a munka és a magánélet közötti egyensúllyal kapcsolatos kezdeményezés 36 és a szociális jogok európai pillére 37 tárgyában tartott nyilvános konzultáció során tett megfelelő megállapításokat is szem előtt tartotta.

A koragyermekkori nevelés és gondozás minőségi keretrendszerének kulcsfontosságú elveire irányuló javaslatokkal kapcsolatos korábbi konzultációk 38 nyomán a Bizottság 2018. január 31-én célirányos konzultációs találkozót szervezett az érdekelt felekkel. A résztvevők a civil társadalmi szervezetek széles skáláját, valamint a tagállamokat képviselték, ideértve az oktatás és az élethosszig tartó tanulás, a gyermekvédelem és a gyermekek jogai terén működő szervezeteket, szülői munkaközösségeket és családi egyesületeket, a társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozó hálózatokat, speciális oktatással és fogyatékossággal foglalkozó ügynökségeket és pedagógus-szakszervezeteket. Az érdekeltekkel tartott találkozó megerősítette és üdvözölte az átfogó megközelítést, és további rálátást biztosított az ágazat aktuális kihívásaira és a lehetséges megoldásokra. 

·Az érdekeltek rámutattak a társadalmi befogadás szükségességére, és arra, hogy konkrét gyermekcsoportokat (vagy családokat) kell meghatározni, hogy ne maradjanak magukra. Emlékeztettek arra, hogy fontos egyenletes minőséget biztosítani mindenütt, a vidéki térségekben is, valamint a gyermekek szükségleteire kell összpontosítani, és az életkornak megfelelő célokat kitűzni, továbbá nagyobb hangsúlyt fektetni a játékalapú tanulásra.

·Az érdekeltek azt is kiemelték, hogy be kell látni, a minőségi keretrendszernek nem az az egyetlen célja, hogy minimumelőírásokat határozzon meg, és hogy a tagállamokat ösztönözni kell a magas színvonalú szolgáltatások nyújtására. Emellett a tanácsi ajánlásnak támogatást kell nyújtania tagállami vagy rendszerszinten, és rugalmasságot kell hagynia, hogy a különböző országok felülvizsgálhassák saját minőségi megközelítésüket.

•A szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az elmúlt két év során a Bizottság az EU egészéből érkező fontos szakértőkkel dolgozott együtt minőségi szempontok 39 és önértékelési eszközök kidolgozásán. Más fontos források az alábbiakban olvashatók:

(1)A bejutásra, részvételre és színvonalra vonatkozó adatokat az Eurydice „Key Data on Early Childhood Education and Care” (A koragyermekkori nevelés és gondozás legfontosabb adatai) című jelentéséből (2016), az Oktatási és Képzési Figyelőből (2017), valamint az OECD (2017) Starting Strong V: Key indicators on early childhood education and care (Erős kezdés V. – A koragyermekkori nevelés és gondozás legfontosabb mutatói) című dokumentumából nyerik ki.

(2)CARE (2016), Curriculum Quality Analysis and Impact Review of European early childhood education and care (A tanterv minőségi elemzése és az európai koragyermekkori nevelés és gondozás hatásvizsgálata), Policy Recommendations on quality (A minőséggel kapcsolatos szakpolitikai ajánlások). Ez a multidiszciplináris európai kutatási projekt következtetéseket és ajánlásokat fogalmazott meg a tantervvel, a színvonallal, a jólléttel, a hatásokkal, a bejutással, a finanszírozással, a szabályozással és a szakemberek szerepével kapcsolatban.

(3)EENEE (2017) Benefits of early childhood education and care and the conditions under which they can be obtained (A koragyermekkori nevelés és gondozás előnyei és ezen előnyök megszerzésének feltételei). A jelentés különböző típusú meghatározó tényezőkre hívja fel a figyelmet, amelyek befolyásolhatják, hogy ezek a potenciális előnyök megvalósulnak-e.

(4)NESET (2017) Current state of national early childhood education and care quality frameworks, or equivalent strategic policy documents, governing early childhood education and care quality in EU Member States (A koragyermekkori nevelés és gondozás nemzeti minőségi keretrendszereinek jelenlegi helyzete, illetve az azokkal egyenértékű, az uniós tagállamokban a koragyermekkori nevelést és gondozást szabályozó stratégiai szakpolitikai dokumentumok).

(5)Az Európai Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma a Beruházások a gyermekek érdekében című ajánlás végrehajtásáról 40 , amelyet a szociális jogok európai pillérével együtt tettek közzé.

Emellett a European Platform for Investing in Children („Befektetés a gyermekek jövőjébe” – európai platform, EPIC) tényalapú bevált gyakorlatokat kínál a Beruházások a gyermekek érdekében című ajánlás végrehajtására, továbbá az EU-ban alkalmazott gyermek- és családpolitikáról szóló naprakész országprofilokat ad.

•Hatásvizsgálat

Tekintve a tevékenységek tagállami kezdeményezésekkel szembeni összetett megközelítését, a javasolt tevékenységek önkéntes jellegét, valamint a várt hatások körét, nem került sor hatásvizsgálat elvégzésére. Ehelyett a javaslat kidolgozásához korábbi tanulmányok, a tagállamokkal folytatott konzultációk, valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultáció szolgáltattak információkat.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

Az ajánlás tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, ideértve az oktatáshoz való jogot, a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűséget és a megkülönböztetésmentességet. Közelebbről: az ajánlás előmozdítja a gyermekek 24. cikkben megfogalmazott jogait, és figyelembe veszi az ENSZ gyermek jogairól szóló egyezményét 41 , különösen annak 29. cikke (1) bekezdésének c) pontját, amely kimondja, hogy a gyermek tudatába kell vésni a szülei, személyazonossága, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint annak az országnak, amelyben él, továbbá esetleges származási országának a nemzeti értékei iránti és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet. Ezt az ajánlást az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Tagállami rendelkezések

A javaslat ajánlja, hogy a tagállamok javítsák a koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételt és a szolgáltatás minőségét. A javaslat a mellékletben előterjeszti a koragyermekkori nevelés és gondozás uniós minőségi keretrendszerét.

A javaslat felhívja a tagállamokat, hogy kezeljék a koragyermekkori nevelési és gondozási ágazatuk főbb kihívásait, és olyan szakpolitikai alternatívákat fogalmaz meg, amelyek a következőkre irányulnak:

·annak biztosítása, hogy a koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások elérhetők, megfizethetők és inkluzívak legyenek;

·a személyzet professzionalizációjának támogatása, a szakmai képesítések meglévő szintjeitől és a munkakörülményektől függően;

·a korai évek tantervei kidolgozásának javítása, hogy azok megfeleljenek a gyermekek jólléti és oktatási szükségleteinek;

·a szolgáltatások átlátható nyomon követésének és értékelésének előmozdítása a szabályozás valamennyi szintjén;

·megfelelő finanszírozás és jogi keret biztosítása a szolgáltatásnyújtáshoz, ideértve a koragyermekkori nevelés és gondozás egyedi nemzeti vagy regionális minőségi keretrendszerének létrehozását és fenntartását.

Bizottsági rendelkezések

Az ajánlás javasolja a Bizottság azon szándékának üdvözlését, amely szerint:

·megkönnyíti a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés jövőbeli stratégiai keretével (ET2020) összefüggésben;

·európai uniós forrásokat bocsát rendelkezésre a szolgáltatások elérhetősége és minősége javításának támogatására az Erasmus+ programon és az európai strukturális és beruházási alapokon keresztül;

·a tagállamokkal folytatott konzultációt követően javaslatot tesz az Oktatás és képzés 2020 referenciaértékének és a barcelonai céloknak a felülvizsgálatára, valamint a koragyermekkori nevelés és gondozás esetleges összehasonlító teljesítményértékelésre az európai szemeszter és a szociális jogok pillére végrehajtásának keretében.

2018/0127 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A szociális jogok európai pillére 44 11. elvében kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a megfizethető, jó minőségű kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz. Ez összhangban áll az EU Alapjogi Chartájával 45 , amely jogként ismeri el az oktatást, és az Egyesült Nemzetek Szervezete 4.2. fenntartható fejlődési céljával 46 , amely előírja, hogy minden lány- és fiúgyermek számára 2030-ig biztosítani kell a színvonalas koragyermekkori fejlesztést, gondozást és iskola előtti nevelést.

(2)Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén című közleményében 47 az Európai Bizottság vázolja az európai oktatási térséggel kapcsolatos elképzelést, elismerve a koragyermekkori nevelés és gondozás szerepét abban, hogy lerakja az iskolai és életen át tartó tanulás szilárd alapját. Az iskolai fejlesztésről és a kiváló oktatásról szóló tanácsi következtetések 48 , illetve az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat 49 megismétli, hogy a koragyermekkori nevelés és gondozás döntő szerepet játszik valamennyi gyermek tanulásának, jóllétének és fejlődésének előmozdításában.

(3)Mind a politikai döntéshozók, mind a kutatók elismerik, hogy a gyermekek a korai életéveikben 50 szerzik meg az alapot és a képességet az egész életen át tartó tanulásra. A tanulás növekedésre épülő folyamat; a magasabb szintű kompetenciafejlesztés és az oktatás sikerének előfeltétele, hogy a szilárd alapokat a korai életévekben lerakják, emellett alapvető a gyermekek egészsége és jólléte szempontjából. Ezért a koragyermekkori nevelésre és gondozásra úgy kell tekinteni, mint az oktatási és képzési rendszerek alapjaira, és annak az oktatás folytonosságának elválaszthatatlan részét kell képeznie.

(4)A koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel minden gyermek számára előnyös, de különösen a hátrányos helyzetű gyermekek számára hasznos. Azzal segít, hogy megakadályozza a készséghiányok korai kialakulását, ezért fontos eszköz az egyenlőtlenségek és az oktatási szegénység felszámolásában. A koragyermekkori nevelés és gondozás olyan szakpolitikai intézkedések integrált, gyermekjogokon alapuló csomagjának szerves részét kell képezze, amelynek célja, hogy javítsa a gyermekek eredményeit és megszakítsa a hátrányos helyzet nemzedékeken átívelő öröklődését. Az ellátás javítása tehát segít a Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés című bizottsági ajánlásba 51 , valamint a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló 2013-as tanácsi ajánlásban 52 tett kötelezettségvállalások teljesítésében.

(5)A koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel többszörös haszonnal 53 jár, mind az egyének, mind a társadalom egésze számára, amely hasznok a jobb oktatási eredményekben és munkaerőpiaci esélyekben, valamint a kevesebb társadalmi és oktatási beavatkozásban és az összetartóbb és befogadóbb társadalomban jelentkeznek. Azok a gyermekek, akik több mint egy évig részesültek koragyermekkori nevelésben, magasabb pontszámot értek el matematikában 15 éves korukban a PISA-felméréseken 54 . A koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel a korai iskolaelhagyás megelőzésében is döntő tényezőnek bizonyult 55 .

(6)A legkorábbi szakaszokban kezdődő nevelés lényeges a heterogén társadalmakban való együttélés elsajátítása szempontjából. E szolgáltatások több módon is megerősítik a társadalmi kohéziót és a befogadást. Találkozóhelyül szolgálhatnak a családok számára. Hozzájárulhatnak a gyermekek nyelvi kompetenciáinak fejlesztésében, mind a szolgáltatás nyelvén, mind az anyanyelven. A koragyermekkori nevelésben és gondozásban szerzett tapasztalatok a szociális–érzelmi tanuláson keresztül lehetővé teszik a gyermekek számára annak elsajátítását, hogy hogyan viselkedjenek empatikusan, továbbá megismerteti velük a jogaikat, az egyenlőséget, a toleranciát és a sokszínűséget.

(7)Az oktatás korai szakaszába történő beruházások térülnek meg a legnagyobb mértékben valamennyi oktatási szakasszal összevetve, különösen a hátrányos helyzetűek esetében 56 . A koragyermekkori nevelésre és gondozásra fordított összegek a humántőkébe történő, magas megtérülést garantáló korai beruházások.

(8)A magas színvonalú gyermekgondozási létesítmények rendelkezésre állása, elérhetősége és megfizethetősége továbbá olyan döntő tényezők, amelyek a gondozásért felelős nők és férfiak számára lehetővé teszi a munkaerőpiaci részvételt, amint azt az Európai Tanács 2002. évi barcelonai ülése, a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktum 57 és a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó, 2017. április 26-án elfogadott bizottsági közlemény 58 is elismeri. A nők foglalkoztatása közvetlenül hozzájárul a háztartás társadalmi-gazdasági helyzetének javításához és a gazdasági növekedéshez.

(9)A koragyermekkori nevelésbe és gondozásba való beruházás csak akkor jó, ha a szolgáltatások jó minőségűek, elérhetők, megfizethetők és inkluzívak. A bizonyítékok arra utalnak, hogy csak a magas színvonalú koragyermekkori nevelés és gondozás hoz előnyöket, a gyenge minőségű szolgáltatásoknak jelentősen kedvezőtlen a hatásuk a gyermekekre és a társadalom egészére 59 . A szakpolitikai intézkedések és a reformok prioritást kell rendeljenek a minőségi megfontolásokhoz.

(10)A tagállamok általában jóval kevesebbet költenek a koragyermekkori nevelésre és gondozásra, mint az alapfokú oktatásra. Amint a barcelonai célok terén tett előrelépést értékelő jelentés 60 rámutatott, jelenleg nem áll rendelkezésre elég férőhely a koragyermekkori nevelésben és gondozásban, és a kereslet majdnem minden országban meghaladja a kínálatot. E szolgáltatások igénybevételének fő akadályaiként a rendelkezésre állás, az elérhetőség és a megfizethetőség hiányát azonosították 61 .

(11)Az új európai készségfejlesztési programról szóló, 2017. szeptember 14-i európai parlamenti állásfoglalás 62 felhívja a tagállamokat, hogy javítsák a koragyermekkori nevelés és gondozás minőségét és elérhetőségét, és oldják meg a minden javadalmazási szinten minőségi, elérhető gyermekgondozást kínáló infrastruktúrák hiányának problémáját, továbbá fontolják meg a szegénységben és társadalmi kirekesztésben élő családok részére az ingyenes hozzáférést.

(12)A koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások középpontjában a gyermekeknek kell állniuk; a gyermekek legjobban olyan környezetben tanulnak, amely a részvételükre és a tanulás iránti érdeklődésükre épít. Az oktatók a szervezésről, valamint a tevékenységek és a tanulási anyagok választékáról gyakran tájékoztatják a gyermekeket. A szolgáltatásoknak biztonságos, támogató és gondoskodó környezetet kell kínálniuk, és olyan szociális, kulturális és fizikai teret biztosítaniuk, ahol a gyermekek számos lehetőséget kihasználva bontakoztathatják ki képességeiket. Az ellátást legjobb azon alapvető feltevés mentén kialakítani, hogy a nevelés és a gondozás elválaszthatatlan.

(13)Ebben a környezetben, amelyet nemzeti, regionális vagy helyi rendeletek határoznak meg, a családokat gyermekeik nevelésének és gondozásának valamennyi vonatkozásába be kell vonniuk. A család a gyermekek növekedésének és fejlődésének elsődleges és legfontosabb tere, és a szülők és gyámok a felelősek minden egyes gyermek jóllétéért, egészségéért és fejlődéséért. A koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások ideális lehetőséget kínálnak az integrált megközelítés kialakításához, mivel alkalmat adnak a szülővel való első személyes kapcsolatfelvételre. A nehézségekkel küzdő szülőknek egyéni tanácsadási szolgáltatást lehet felajánlani a családlátogatások során. Ahhoz, hogy a családok részvétele valódi legyen, a koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokat a családokkal partnerségben kell kialakítani, és azoknak a bizalmon és kölcsönös tiszteleten kell alapulniuk 63 .

(14)A koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel hatékony eszköz lehet a méltányos oktatás eléréséhez a hátrányos helyzetű gyermekek körében, például néhány migráns vagy etnikai kisebbséghez tartozó (köztük a roma) gyermekek és a menekült gyermekek, a sajátos igényű vagy fogyatékossággal élő gyermekek, az alternatív gyermekgondozási rendszerekben ellátott gyermekek és az utcagyerekek, a szabadságvesztés-büntetésüket töltő szülők gyermekei, továbbá a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának különösen kitett háztartásokban – így az egyszülős családban vagy nagycsaládban – élő gyermekek körében. A menekült gyermekek veszélyeztetettségük okán fokozott támogatást igényelnek. A szegénység, a fizikai és érzelmi stressztényezők, a traumák, a hiányzó nyelvi készségek gátolhatják jövőbeli oktatási kilátásaikat és az új társadalomba való sikeres beilleszkedésüket. A koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel segíthet e kockázati tényezők enyhítésében.

(15)A befogadó koragyermekkori nevelés és gondozás biztosítása hozzájárulhat a tagállamok által az ENSZ gyermek jogairól szóló egyezményének 64 és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének 65 keretében vállalt kötelezettségek teljesítéséhez, mivel ezeket az egyezményeket valamennyi tagállam aláírta.

(16)A minőségi keretrendszer legfőbb elveiről szóló ajánlás 66 2014-es közzététele volt 25 ország európai szakértőinek első nyilatkozata a koragyermekkori nevelés és gondozás minőségéről. A nyilatkozatok öt dimenziót érintettek: hozzáférés, munkaerő, tanterv, nyomon követés és értékelés, szabályozás és finanszírozás. Összesen tíz nyilatkozat született a koragyermekkori nevelés és gondozás biztosítása minőségének megerősítéséről. Ezt a dokumentumot számos országban megosztották a politikai pártfogásban, kutatásban és képzési kezdeményezésekben aktív helyi érdekelt felek. Ezekben az országokban a tervezett keretrendszer a változás erőteljes katalizátoraként működött azzal, hogy hozzájárult a szakpolitikai konzultációs folyamathoz, amely támogatta a reform meglévő útjait.

(17)A minőségi keretrendszer mind az öt dimenziója lényeges a kiváló minőségű szolgáltatások garantálásához. Különösen a koragyermekkori neveléssel és gondozással foglalkozó szakemberek munkájának van tartós hatása a gyermekek életére. Számos országban ugyanakkor a szakma nem igazán vonzó és megbecsült 67 .

(18)A gyermekek és családjaik támogatásában betöltött hivatásuk beteljesítése érdekében a koragyermekkori neveléssel és gondozással foglalkozó személyzetnek összetett ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkezniük, továbbá mélységében meg kell érteniük a gyermek fejlődését. A személyzet szakmai színvonala kulcsfontosságú, mivel a magasabb felkészültség pozitív összefüggést mutat a szolgáltatás jobb minőségével, a személyzet és a gyermekek közötti magasabb színvonalú kapcsolatokkal, és ebből következően a gyermekek számára jobb eredmény érhető el fejlesztésük terén 68 .

(19)Számos szolgáltató foglalkoztat olyan asszisztenseket, akiknek az az elsődleges feladata, hogy támogassák a közvetlenül a gyermekekkel és családokkal dolgozó oktatókat. Ezek az asszisztensek gyakran alacsonyabb szintű képesítéssel rendelkeznek, mint az oktatók, és számos országban nem állapítanak meg képesítési követelményeket az asszisztensek számára. Ezért a személyzet professzionalizálódására van szükség 69 , az asszisztenseket is ideértve. A folyamatos szakmai fejlődés az asszisztensek kompetenciái növelésének szerves része.

(20)A minőségi keretrendszer vagy egy azzal egyenértékű dokumentum hatékony tényező lehet a koragyermekkori nevelés és gondozás megfelelő szabályozásában. Egy szakértői vélemény és egy közelmúltbeli szakpolitikai felülvizsgálat 70 szerint azok az országok, amelyek minőségi keretrendszereket dolgoznak ki és hajtanak végre, átfogóbb és következetesebb megközelítést alkalmaznak a reformokra.

(21)A tagállamok megállapítottak referenciaértékeket és célokat a gyermekek koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételére. A 2002-ben Barcelonában ülésező Európai Tanács célokat 71 tűzött ki az intézményes gyermekgondozás biztosítására, ennek értelmében az Unióban élő, harmadik életévüket betöltött, de nem tanköteles korú gyermekek legalább 90 %-ának, és a három év alatti gyermekek legalább 33 %-ának részesülnie kell ilyen gondozásban 2010-re. Ezeket a célokat a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktum (2011–2020) is megerősítette. Az e referenciaérték felé tett lépések elemzését a barcelonai célkitűzésekkel kapcsolatos bizottsági jelentés 72 részletesen elemzi. Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere 73 95 %-os részvételi referenciaértéket határozott meg a negyedik életévüket betöltött, de az alapfokú oktatást még meg nem kezdő gyermekek számára.

(22)A tagállamok általában jól haladtak az elmúlt években a koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások rendelkezésre állásának javításával. Az oktatás és képzés 2020 referenciaértékét és a 3 év alatti gyermekekre vonatkozó barcelonai célokat teljesítették. A 2011 óta tett előrelépés ellenére a 3 évesnél idősebb, de nem tanköteles korú gyermekekre vonatkozó barcelonai célt még nem sikerült megvalósítani. 2016-ban az ebbe a korcsoportba tartozó gyermekek 86,3 %-a részesült koragyermekkori nevelésben és gondozásban. Ugyanakkor, ezek az átlagok elfedik a tagállamok, régiók és társadalmi csoportok közötti jelentős különbségeket 74 . További erőfeszítésekre van szükség, hogy minden gyermek részt vehessen magas színvonalú koragyermekkori nevelésben és gondozásban, amikortól szülei ezt igénylik. Közelebbről: konkrét intézkedésekre van szükség a hátrányos helyzetű gyermekek nagyobb arányú bejutásának biztosításához 75 .

(23)Ez az ajánlás arra törekszik, hogy közös európai felfogást alakítson ki arról, hogy mi jelenti a minőséget a koragyermekkori nevelésben és gondozásban. Megállapít lehetséges intézkedéseket, amelyet a kormányok sajátos körülményeikhez igazodva mérlegelhetnek. Ez az ajánlás a szülőket, az intézményeket és a szervezeteket, többek között a szociális partnereket és az ágazat jobbítására törekvő civil társadalmi szervezeteket is megszólítja.

(24)A koragyermekkori nevelés és gondozás ezen ajánlás értelmében 76 – az intézménytől, a finanszírozástól, a nyitvatartási időtől vagy a program tartalmától függetlenül – bármely olyan szabályozási intézkedés, amely nevelést és gondozást biztosít a gyermekek számára a születésüktől a tanköteles kor betöltéséig; magában foglalja a gyermekmegőrző központokat, a családi napközit, a magán- vagy állami finanszírozású ellátást és az iskola előtti és iskola-előkészítő ellátást.

(25)Ez az ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét,

AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:

A nemzeti és európai jogszabályokkal, a rendelkezésre álló forrásokkal és a tagállami körülményekkel összhangban, és az összes érdekelt féllel szoros együttműködésben:

(1)Javítsák a magas színvonalú koragyermekkori nevelési és gondozási rendszerekbe való bejutást az ezen ajánlás mellékletében bemutatott, „A koragyermekkori nevelés és gondozás minőségi keretrendszerében” megfogalmazott nyilatkozatokkal és a szociális jogok európai pillérének 11. elvével összhangban.

(2)Dolgozzanak annak biztosításán, hogy a koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások elérhetők, megfizethetők és inkluzívak legyenek. Meg lehet fontolni a következőket:

a)a kínálat és a családoktól érkező kereslet elemzése, hogy a koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások kínálatát jobban a családok igényéhez lehessen igazítani, tiszteletben tartva a szülők választását;

b)a családok előtt álló bármely akadály elemzése és felszámolása, például a költségekkel, a szegénységgel, a földrajzi elhelyezkedéssel, a rugalmatlan nyitvatartási időkkel, a kulturális és nyelvi akadályokkal, a megkülönböztetéssel illetve az információhiánnyal összefüggésben;

c)kapcsolat létesítése minden családdal, különösen a hátrányos helyzetű családokkal, hogy tájékoztassák őket a koragyermekkori nevelés és gondozás előnyeiről, és felépítsék a szolgáltatások iránti bizalmat;

d)annak biztosítása, hogy minden gyermek bejusson megfizethető, megfelelő színvonalú koragyermekkori nevelésbe és gondozásba, azáltal, hogy a megfelelő irányítási szinten a megfelelő színvonalú koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való jog garantálásán munkálkodnak;

e)inkluzív koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások nyújtása valamennyi gyermek, azaz különböző hátterű gyermekek, sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő gyermekek számára is, kerülve a szegregációt és fokozva részvételüket, függetlenül a szüleik vagy gondozóik munkaerőpiaci helyzetétől;

f)valamennyi gyermek támogatása abban, hogy az oktatás nyelvét elsajátítsa, de egyúttal a gyermek anyanyelvének elfogadása és az anyanyelve értékének elismerése.

(3)Támogassák a koragyermekkori nevelést és gondozást nyújtó személyzet professzionalizációját. A szakmai képesítés meglévő szintjétől és a munkakörülményektől függően sikeres erőfeszítések lehetnek az alábbiak:

a)a koragyermekkori nevelési és gondozási hivatás megbecsültségének növelése szakmai előírások kidolgozásával, a koragyermekkori nevelésben és gondozásban részt vevő oktatókra vonatkozó képesítési követelmények, hivatásos jogállás és karrierlehetőségek összehangolása az alapfokú iskolákban tanítókéval, és professzionalizációs útvonalak kialakítása az alacsony képesítéssel rendelkező vagy képesítés nélküli személyzet számára, továbbá egyedi útvonalak az asszisztensek képesítéséhez;

b)az alapképzés és a folyamatos szakmai fejlődés javítása, hogy figyelembe vegyék a gyermekek jóllétét, tanulási és fejlesztési igényeit, a megfelelő társadalmi fejleményeket, és teljesen átlássák a gyermekek jogait;

c)a személyzet számára idő biztosítása szakmai tevékenységekhez, azaz az elmélkedéshez, a tervezéshez, a szülőkkel való kapcsolatfelvételhez, a más szakmabeliekkel és kollégákkal való együttműködéshez;

d)törekvés arra, hogy a személyzetet ellássák a megfelelő kompetenciákkal, hogy reagálni tudjanak a különböző hátterű, sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő gyermekek egyéni igényeire, és a személyzet felkészítése különböző csoportok vezetésére.

(4)Javítsák a korai évek tantervének kidolgozását, hogy megfeleljenek a gyermekek jólléti és oktatási szükségleteinek. A tanterv kidolgozását és a gyermekek szociális, érzelmi, tanulási és nyelvi kompetenciáit támogató megközelítések a következők lehetnek:

a)egyensúly megteremtése a szociális-érzelmi kompetenciák, a jóllét és a tanulás biztosításakor, elismerve a játék, a természettel való kapcsolat fontosságát, a zene, a művészetek és a fizikai aktivitás szerepét;

b)az empátia, az együttérzés és a tudatosság előmozdítása az egyenlőséggel és a sokszínűséggel összefüggésben;

c)lehetőségek biztosítása a fiatalkori nyelvi kitettségre és a játékos tevékenységeken keresztül történő tanulásra, valamint a kétnyelvű koragyermekkori programok mérlegelése;

d)útmutatás nyújtása a szolgáltatók számára a digitális eszközök és a megjelenő új technológiák életkornak megfelelő használatáról;

e)a koragyermekkori nevelés és gondozás oktatás folytonosságába történő további integrálásának előmozdítása, valamint a koragyermekkori nevelést és gondozást és az alapfokú oktatást nyújtó személyzet közötti együttműködés és a gyermekek alapfokú oktatásba való zökkenőmentes átvételének támogatása.

(5)Segítsék elő a koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások átlátható és egységes nyomon követését és értékelését minden szinten, tekintettel a szakpolitikák kidolgozására. A hatékony megközelítések a következők lehetnek:

a)önértékelési eszközök, kérdőívek, észrevételezési iránymutatások használata a rendszer- és szolgáltatásszintű minőségirányítás részeként;

b)helyénvaló és életkornak megfelelő módszerek alkalmazása a gyermekek részvételének előmozdítására és a gyermekek véleményének, aggodalmainak és ötleteinek meghallgatására, továbbá mindezeknek az értékelési folyamatban történő figyelembevételére;

c)a meglévő eszközök végrehajtása a koragyermekkori nevelés és gondozás befogadó jellegének javítása érdekében; ezek az eszközök például: az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért által kifejlesztett, a befogadó koragyermekkori nevelés tanulási környezetének önértékelő eszköze.

(6)Törekedjenek arra, hogy megfelelő finanszírozást és jogi keretet biztosítsanak a koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások számára. Meg lehet fontolni a következőket:

a)a koragyermekkori nevelésbe és gondozásba történő beruházások léptékének növelése, a rendelkezésre állásra, a minőségre és a megfizethetőségre összpontosítva, ideértve az európai strukturális és beruházási alapok által kínált finanszírozási lehetőségeket;

b)egyedi nemzeti vagy regionális minőségi keretrendszerek kialakítása és fenntartása;

c)a családoknak és a gyermekeknek szóló szolgáltatások további – elsődlegesen a szociális és egészségügyi szolgáltatásokba történő – integrációjának támogatása;

d)szilárd gyermekvédelmi/a gyermekek biztonságának garantálására irányuló szabályzatok beépítése a koragyermekkori nevelés és gondozás rendszerébe, hogy segítsék a gyermekeknek az erőszak valamennyi formájával szembeni védelmét.

(7)Tegyenek jelentést a koragyermekkori nevelési és gondozási rendszerekhez való hozzáféréssel és az azok minőségével kapcsolatos tapasztalatokról és haladásról a meglévő keretrek és eszközök segítségével.

ÜDVÖZLI A BIZOTTSÁG AZON SZÁNDÉKÁT, HOGY:

(8)Megkönnyíti a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés jövőbeli stratégiai keretével és annak utódprogramjaival összefüggésben, továbbá a szociális védelemmel foglalkozó bizottságban.

(9)Támogatja a tagállamok közötti együttműködést azzal, hogy kérelmükre megszervezi a társaktól való tanulást és a partneri tanácsadást.

(10)Támogatja a magas színvonalú inkluzív koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások kialakítását uniós finanszírozás rendelkezésre bocsátásával, különösen az Erasmus+ program és az európai strukturális és beruházási alapok keretében, ideértve az Interreget, a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások sérelme nélkül.

(11)Naprakész európai referenciaértékeket vagy célokat javasol a koragyermekkori nevelést és gondozást érintően, a szolgáltatásnyújtásra irányulóan, az esetlegesen felülvizsgált ET2020 referenciaértékkel és a barcelonai célokkal összhangban, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően.

(12)Jelentést tesz a Tanácsnak az ajánlás nyomon követéséről a meglévő keretek és eszközök jelentéstételi szabályai szerint.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A „korai évek” ezen ajánlással összefüggésben az élet első hat évét jelentik.

(2)    Az Európai Unió Tanácsa (2017), A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13129-2017-INIT/hu/pdf .

(3)    A Bizottság közleménye (2017), Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén – az Európai Bizottság hozzájárulása a 2017. november 17-i göteborgi vezetői találkozóhoz, COM(2017) 673 final .

(4)    A koragyermekkori nevelés és gondozás – az intézménytől, a finanszírozástól, a nyitvatartási időtől vagy a program tartalmától függetlenül – bármely olyan szabályozási intézkedés, amely nevelést és gondozást biztosít a gyermekek számára a születésüktől a tanköteles kor betöltéséig; magában foglalja a gyermekmegőrző központokat, a családi napközit, a magán- vagy állami finanszírozású ellátást és az iskola előtti és iskola-előkészítő ellátást.

(5)    Stringher, C. (2016), Assessment of learning to learn in early childhood: an Italian framework. Italian Journal of Sociology of Education, 1/2016.

(6)    Európai Bizottság (2014), Study on the effective use of early childhood education and care in preventing early school leaving, https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/7548dd37-c626-4e2d-bd70-625edf707adc/language-en .

(7)    OECD (2016), Low-performing students: why they fall behind and how to help them succeed (Gyengén teljesítő tanulók: a lemaradás okai és a felzárkóztatás módjai). https://www.mecd.gob.es/dctm/inee/internacional/low-performers-ebook-final.pdf?documentId=0901e72b82011e68 .

(8)    A legutóbbi kutatások ezt már 12 hónap után kimutatják: Hurt H. és Betancourt M. (2017), Turning 1 Year of Age in a Low Socioeconomic Environment: A Portrait of Disadvantage, Journal of Developmental & Behavioral Pediatrics: 38. kötet – 7. kiadás – 493–500. o.

(9)

   OECD és Európai Unió (2015), Indicators of Immigrant Integration 2015, Settling In, http://www.oecd.org/els/mig/Indicators-of-Immigrant-Integration-2015.pdf .

(10)    Lazzari A. (2017), The current state of national ECEC quality frameworks, or equivalent strategic policy documents, governing ECEC quality in EU Member States, NESET II jelentés, http://nesetweb.eu/en/library/the-current-state-of-national-ecec-quality-frameworks-or-equivalent-strategic-policy-documents-governing-ecec-quality-in-eu-member-states/ .

(11)    Európai Politikai Stratégiai Központ (2017), 10 Trends Transforming the Education as We Know It. https://ec.europa.eu/epsc/publications/other-publications/10-trends-transforming-education-we-know-it_en .

(12)    Európai Bizottság/ EUROSTAT, Your key data to European statistics- European benchmarks, http://ec.europa.eu/eurostat/web/education-and-training/eu-benchmarks .

(13)    A legújabb, 2017-es Európai Oktatási és Képzési Figyelő szerint azok a gyermekek, akik elmúltak négyévesek, és nem töltötték még be az ISCED 1 megkezdéséhez szükséges életkort, 94,8 %-ban vesznek részt nevelésben http://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017_en.pdf .

(14)    A Bizottság jelentése: A kisgyermekeknek szóló gyermekgondozási létesítmények fejlesztéséről a nők munkaerő-piaci részvétele, a dolgozó szülők esetében a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása, és az európai fenntartható és inkluzív növekedés (a „barcelonai célkitűzések”) érdekében, COM(2018) 273 final; http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2018/HU/COM-2018-273-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF

(15)    Lazzari, A.; Vandenbroeck, M. (2013), Accessibility of ECEC for children from ethnic minority and low-income families https://www.researchgate.net/publication/236347188_Accessibility_of_Early_Childhood_Education_and_Care_ECEC_for_children_from_ethnic_minority_and_low--income_families ; A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma (2017), Taking stock of the 2013 Recommendation on Investing in children: breaking the cycle of disadvantage (A Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés című, 2013. évi ajánlás mérlege), COM (2017) 258.

(16)    Vandenbroeck M. et al.(2018), Benefits of early childhood education and care and the conditions for obtaining them, EENNEE jelentés, https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/14194adc-fc04-11e7-b8f5-01aa75ed71a1/language-en ; lásd még Európai Bizottság (2016), Employment and Social Developments in Europe 2015.

(17)    A Bizottság ajánlása (2013), Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés (2013/112/EU) HL L 59., 2013.3.2.

(18)    A Bizottság közleménye (2017): Az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztése a fiatalok életkezdési esélyeinek javítása érdekében, COM(2017)248 .

(19)    A Tanács következtetései az iskolák fejlesztéséről és a kiváló oktatásról, 2017/C 421/03 .

(20)    A Bizottság ajánlása (2013.2.20.), Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés (2013/112/EU) HL L 59., 2013.3.2.

(21)    Európai Bizottság (2018), A Tanács ajánlására irányuló javaslat az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, COM(2018)24 .

(22)    Európai Bizottság (2018), A Tanács ajánlására irányuló javaslat a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról. COM (2018)23 final .

(23)    Az Európai Unió Tanácsa (2017), A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13129-2017-INIT/hu/pdf .

(24)    A Bizottság jelentése: A kisgyermekeknek szóló gyermekgondozási létesítmények fejlesztéséről a nők munkaerő-piaci részvétele, a dolgozó szülők esetében a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása, és az európai fenntartható és inkluzív növekedés (a „barcelonai célkitűzések”) érdekében, COM(2018) 273 final; http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2018/HU/COM-2018-273-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF .

(25)    A Bizottság közleménye (2017), Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására, COM(2017) 252 final .

(26)    Európai Bizottság (2015), Strategic Engagement for Gender Equality 2016-2019 (Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)) , https://ec.europa.eu/anti-trafficking/eu-policy/strategic-engagement-gender-equality-2016-2019_en

(27)    Az Európai Unióról működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153. cikke.

(28)    A Bizottság kölmeénye (2011) a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről , COM(2011)173 .

(29)     A Tanács 2013. deember 9-i ajánlása (EPSCO) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről , https://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/lsa/139979.pdf .

(30)    A Bizottság közleménye (2016), A harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési terv, COM(2016) 377 final .

(31)    A Bizottság közleménye (2017), A migráns gyermekek védelme, COM(2017) 211 final .

(32)    Social Scoreboard. Monitoring EU Member States Performance under the European Pillar of Social Rights, https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/social-scoreboard-2018-country-reports_en.pdf .

(33)    A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) – Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai, 2015/C 417/04 .

(34)    A koragyermekkori neveléssel és gondozással foglalkozó tematikus munkacsoport (2014), Proposal for key principles of a Quality Framework for Early Childhood Education and Care, http://ec.europa.eu/assets/eac/education/policy/strategic-framework/archive/documents/ecec-quality-framework_en.pdf .

(35)    Európai Bizottság (2016), Great Start in Life. Conference Report , https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/great-start-life-report_en.pdf

(36)    Európai Bizottság (2017), Report on the public consultation on possible action addressing the challenges of work-life balance faced by working parents and caregivers,  http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1311&langId=en&moreDocuments=yes .

(37)    Nyilvános konzultáció a szociális jogok európai pilléréről http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=699&consultId=22&visib=0&furtherConsult=yes .

(38)    Például: European Association of Service Providers for Persons with Disabilities (Fogyatékos Emberek Számára Szolgáltatást Nyújtó Szervezetek Európai Szövetsége) (2016), Statement on Early Childhood Intervention, http://www.easpd.eu/sites/default/files/sites/default/files/Policy/Education/easpd_statement_on_early_childhood_intervention.pdf , European Parents' Association (2015) The Best Interest of the Young Child: Position Paper on Early Childhood Education and Care Needs and Provisions from the Parents’ Perspective.

(39)    Európai Bizottság (2018) Monitoring the Quality of Early Childhood Education and Care – Complementing the EU ECEC Quality Framework with indicators. https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/825252b4-3ec6-11e8-b5fe-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-69837044 .

(40)    A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma (2017), Taking stock of the 2013 Recommendation on Investing in children: breaking the cycle of disadvantage (A „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című, 2013. évi ajánlás mérlege), COM (2017) 258.; lásd még: A Bizottság ajánlása (2013.2.20.), Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés (2013/112/EU) HL L 59., 2013.3.2.

(41)    ENSZ (1989), Egyezmény a gyermek jogairól, elfogadva: 1989.11.20.

(42)    A barcelonai Európai Tanács elnökségi következtetései, 2002. március 15–16., SN 100/1/02 REV 1. http://ec.europa.eu/invest-in-research/pdf/download_en/barcelona_european_council.pdf .

(43)    A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) – Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai, 2015/C 417/04 .

(44)    Az Európai Unió Tanácsa (2017), A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13129-2017-INIT/hu/pdf .

(45)    Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 2012/C 326/02.

(46)    Az ENSZ 4. fenntartható fejlődési célja, UN SDG 4.2 .

(47)    A Bizottság közleménye (2017), Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén – az Európai Bizottság hozzájárulása a 2017. november 17-i göteborgi vezetői találkozóhoz, COM(2017) 673 final .

(48)    A Tanács következtetései az iskolák fejlesztéséről és a kiváló oktatásról, 2017/C 421/03 .

(49)    Európai Bizottság (2018), A Tanács ajánlására irányuló javaslat az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, COM(2018)24 .

(50)    A korai életévek a születéstől általában a 6. év betöltéséig terjednek, ami az ISCED 0 oktatási szintnek felel meg.

(51)    A Bizottság ajánlása (2013.2.20.), Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés (2013/112/EU) HL L 59., 2013.3.2.

(52)     A Tanács 2013. deember 9-i ajánlása (EPSCO) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről

(53)    Vandenbroeck M. et al (2017), Benefits of early childhood education and care and the conditions for obtaining them, Report of the European Expert Network on Economics of Education http://www.eenee.de/eeneeHome/EENEE/Analytical-Reports.html .

(54)    OECD (2016), Education at a Glance, http://www.oecd.org/education/education-at-a-glance-19991487.htm .  

(55)    Európai Bizottság (2014), Study on the effective use of early childhood education and care in preventing early school leaving, https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/7548dd37-c626-4e2d-bd70-625edf707adc/language-en .

(56)

   Heckman, J.J. és Mosso, S. (2014), The Economics of Human Development and Social Mobility. Annual Reviews of Economics, 6, 689–733. o.

(57)    A Tanács következtetései (2011. március 7.) a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumról (2011–2020) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52011XG0525(01)&from=EN

(58)    A Bizottság közleménye (2017), Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására, COM(2017) 252 final .

(59)    Melhuish, E.; et al.; (2015). A Review of Research on the Effects of Early Childhood Education and Care on Child Development. CARE Project Report, http://ecec-care.org/ .

(60)    A Bizottság jelentése: A kisgyermekeknek szóló gyermekgondozási létesítmények fejlesztéséről a nők munkaerő-piaci részvétele, a dolgozó szülők esetében a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása, és az európai fenntartható és inkluzív növekedés (a „barcelonai célkitűzések”) érdekében, COM(2018) 273 final; http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2018/HU/COM-2018-273-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF

(61)

   OECD (2017), Starting Strong 2017: Key OECD Indicators on Early Childhood Education and Care http://dx.doi.org/10.1787/9789264276116-en ; és a Tanács ajánlása (2013) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32013H1224(01)&from=hu ; and Eurofound (2015) Early childhood care : Accessibility and quality of services (Koragyermekkori nevelés és gondozás: a szolgáltatások elérhtősége és minősége), https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef1512en.pdf .

(62)    Az Európai Parlament állásfoglalása (2017. szeptember 14.) az új európai készségfejlesztési programról (2017/2002(INI)) P8_TA-PROV(2017)0360 .

(63)    A Children in Europe szakpolitikai dokumentuma (2008), Young children and their services: developing a European approach, http://www.edizionijunior.com/public/INSERTI/CiE%20Policy%20Paper_april%202008_INGLESE.pdf.

(64)    Egyezmény a gyermek jogairól (1989), http://www.ohchr.org/EN/ProfessionalInterest/ Pages/CRC.aspx .

(65)    Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyezménye a fogyatékossággal élő személyek jogairól (2006) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyezménye a fogyatékossággal élő személyek jogairól .

(66)

   A koragyermekkori neveléssel és gondozással foglalkozó tematikus munkacsoport (2014), Proposal for key principles of a Quality Framework for Early Childhood Education and Care, az Európai Bizottság égisze alatt működő, a koragyermekkori neveléssel és gondozással foglalkozó munkacsoport jelentése, http://ec.europa.eu/assets/eac/education/policy/strategic-framework/archive/documents/ecec-quality-framework_en.pdf .

(67)    Eurofound (2015), Early Childhood Care: working conditions, training and quality-A systematic review https://www.eurofound.europa.eu/de/publications/report/2015/working-conditions-social-policies/early-childhood-care-working-conditions-training-and-quality-of-services-a-systematic-review .  

(68)    Európai Bizottság (2011), CoRe: Competence Requirements in Early Childhood Education and Care, https://download.ei-ie.org/Docs/WebDepot/CoReResearchDocuments2011.pdf .

(69)    Peeters, J.; Sharmahd, J.; Budginaitė I. (2016), Professionalisation of Childcare Assistants in Early Childhood Education and Care (ECEC): Pathways towards Qualification, NESET II report, http://www.earlychildhoodworkforce.org/node/228 .  

(70)    Lazzari A. (2017), The current state of national ECEC quality frameworks, or equivalent strategic policy documents, governing ECEC quality in EU Member States , NESET II jelentés.

(71)    A barcelonai Európai Tanács elnökségi következtetései, 2002. március 15–16., SN 100/1/02 REV 1. számú dokumentum http://ec.europa.eu/invest-in-research/pdf/download_en/barcelona_european_council.pdf.

(72)    A Bizottság jelentése: A kisgyermekeknek szóló gyermekgondozási létesítmények fejlesztéséről a nők munkaerő-piaci részvétele, a dolgozó szülők esetében a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása, és az európai fenntartható és inkluzív növekedés (a „barcelonai célkitűzések”) érdekében, COM(2018) 273 final; http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2018/HU/COM-2018-273-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF

(73)    A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) – Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai, 2015/C 417/04 .

(74)    A Bizottság jelentése: A kisgyermekeknek szóló gyermekgondozási létesítmények fejlesztéséről a nők munkaerő-piaci részvétele, a dolgozó szülők esetében a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása, és az európai fenntartható és inkluzív növekedés (a „barcelonai célkitűzések”) érdekében, COM(2018) 273 final; http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2018/HU/COM-2018-273-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF

(75)    Európai Bizottság (2017): Oktatási és Képzési Figyelő .

(76)    ISCED 0.1 és ISCED 0.2.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.5.22.

COM(2018) 271 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA

a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről

{SWD(2018) 173 final}

MELLÉKLET
A KORAGYERMEKKORI NEVELÉS ÉS GONDOZÁS
MINŐSÉGI KERETRENDSZERE

A gyermekeknek joguk van a megfizethető, jó minőségű kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz 1 .

A szociális jogok európai pillére

A tanulás és a nevelés a születéssel kezdődik, és a korai évek a legmeghatározóbbak a gyermekek életében, mivel megalapozzák egész életen át tartó fejlődésüket. Ez a minőségi keretrendszer megadja a legfontosabb elveket, és európai megközelítést kínál a magas színvonalú koragyermekkori nevelési és gondozási rendszerekhez, az uniós tagállamok bevált gyakorlatai és a kutatás jelenlegi állása szerint. A keretrendszer tíz minőségi nyilatkozatból áll, amelyek a minőség öt tágabb területe köré strukturálódnak, ezek a hozzáférés, a munkaerő, a tanterv, a nyomon követés és értékelés, a szabályozás és finanszírozás. A tíz minőségi nyilatkozat a kiváló minőségű szolgáltatások gyakorlatban azonosított főbb jellemzőit írja le. A minőségi keretrendszer szabályozási eszköz, amelynek célja, hogy kijelölje a koragyermekkori nevelési és gondozási rendszerek kidolgozásának és fenntartásának irányait. A keretrendszert mutatók jegyzéke teszi teljessé, amelyet nemzeti, regionális vagy helyi szinten lehet használni önértékelésre és továbbgondolásra.

A keretrendszer elsődleges célja az, hogy minden gyermek számára megfelelő színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosítsanak; kidolgozását a következő elvek vezérlik:

·a magas színvonalú szolgáltatások döntő fontosságúak a gyermekek fejlődésének és tanulásának elősegítéséhez, hosszú távon pedig javítják oktatási esélyeiket;

·a szülők partnerkénti részvétele e szolgáltatásokban elengedhetetlen – a család a gyermekek növekedésének és fejlődésének elsődleges és legfontosabb tere, és a szülők (és gyámok) a felelősek minden egyes gyermek jóllétéért, egészségéért és fejlődéséért;

·a koragyermekkori nevelésnek és gondozásnak a gyermekekre kell összpontosítania, aktívan bevonnia a gyermeket és elismernie a gyermek álláspontját.

A koragyermekkori nevelés és gondozás uniós minőségi keretrendszere

HOZZÁFÉRÉS valamennyi gyermek számára a minőségi koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokhoz, ami biztosítja egészséges fejlődésüket, oktatási sikereiket, emellett segít a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, és mérsékli a kompetenciabeli lemaradásokat a különböző társadalmi-gazdasági hátterű gyermekek körében. A méltányos hozzáférés szintén döntő fontosságú annak biztosításához, hogy a szülők, különösen a nők rugalmasan tudjanak a munkaerőpiacra lépni vagy oda visszatérni.

Minőségi nyilatkozatok:

1.Valamennyi család és gyermekeik számára rendelkezésre álló és megfizethető ellátás.

A koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való egyetemes, törvényi jogosultság szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy valamennyi gyermekhez el lehessen jutni. A népességi adatokra és a koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító férőhelyek iránti kereslettel kapcsolatos szülői felmérésekre építve meg lehet becsülni a további igényeket és ki lehet igazítani a kapacitást.

Az ellátással felszámolhatók azok az akadályok, amelyek gátolhatják a családokat és a gyermekeket a részvételben. Idetartozhat a koragyermekkori nevelésre és gondozásra felszámolt díjak oly módon történő kiigazítása, hogy az alacsony jövedelmű háztartások is hozzájuthassanak az ellátáshoz. Bizonyított az is, hogy a nyitvatartási idő tekintetében tanúsított rugalmasság és más rendelkezések lehetővé teszik különösen a dolgozó anyák gyermekeinek, valamint a kisebbséghez vagy hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó gyermekeknek a részvételét.

A városi és vidéki térségek, a jómódú és szegény lakókörnyezetek és régiók között egyenlően megoszló ellátás bővítheti a társadalom hátrányos helyzetű csoportjainak az ellátáshoz való hozzáférését. A kiváló minőségű szolgáltatások rendelkezésre állása és megfizethetősége olyan lakókörnyezetekben, ahol szegény családok, etnikai kisebbséghez tartozó vagy migráns családok élnek, a jelentések szerint a legnagyobb hatást gyakorolja az egyenlőség és a társadalmi befogadás támogatására.

2.A részvételt támogató, a társadalmi befogadást erősítő és a sokszínűséget elfogadó ellátás.

A koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító intézmények tevékenyen ösztönözhetik a részvételt a szülők, a családok és a gondozók döntéshozatali eljárásokba való bevonásán keresztül (pl. szülői bizottságokban). A családok, különösen a nők, a hátrányos helyzetű, kisebbségi vagy migráns családok célzott kezdeményezésekkel történő megszólítása lehetővé teszi számukra igényeik kifejtését, és a szolgáltatók számára, hogy ezeket az igényeket figyelembe vegyék, amikor az ellátást a helyi közösségek igényeihez igazítják.

A személyzet marginalizált, migráns vagy kisebbségi csoportokból történő felvétele támogatható, mivel előnyösnek bizonyult, ha a kora gyermekkori nevelés és gondozás intézményeinek személyzeti összetétele tükrözi a közösségben megjelenő sokszínűséget.

A gyermekek számára olyan befogadó környezet megteremtése, amely értékeli nyelvi és otthoni hátterüket, hozzájárul az odatartozás érzésének kialakulásához. A megfelelő, folyamatos szakmai fejlődés szintén felkészíti a személyzetet, hogy fogadják és támogassák a kétnyelvű gyermekeket.

A koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító intézmények kialakíthatnak olyan bevált gyakorlatokat a családokkal, amelyek révén zökkenőmentes átállás biztosítható az otthoni környezet és az intézmény között és egyedi kezdeményezések szervezésével előmozdítható a magas szintű szülői részvétel.

A SZEMÉLYZET a leginkább jelentőségteljes tényező a gyermek jólléte, tanulási és fejlődési eredményei szempontjából. Ezért a személyzet munkakörülményei és szakmai fejlődése a minőség alapvető elemének tekinthető.

Minőségi nyilatkozatok:

3.Jól képzett személyzet, amelynek alap- és továbbképzése lehetővé teszi hivatása betöltését.

A hatékony koragyermekkori nevelési és gondozási rendszerek foglalkoznak a személyzet hivatása megbecsültségének növelésével a képesítési szint emelése, rugalmas karrierlehetőségek és az asszisztensek számára alternatív útvonalak biztosítása révén, mivel széles körben elismert, hogy a megbecsültség kulcsfontosságú tényező a minőség szempontjából. Ez támogatható olyan pedagógiai munkaerő keresésével, amely az ISCED 6-os szintű koragyermekkori nevelésben teljes képesítéssel rendelkező szakemberekből áll, az asszisztens munkatársak mellett.

A legkorszerűbb alapképzési programokat a gyakorló szakemberekkel együtt dolgozzák ki, és e programok megfelelő egyensúlyt teremtenek az elmélet és a gyakorlat között. Szintén értékes lehet, ha az oktatási programok jobban felkészítik a személyzetet az együttdolgozásra és a reflektív kompetenciák bővítésére. Az ilyen programok számára előnyös lehet, ha a személyzetet nyelvi és kulturális sokszínűséggel jellemzett, kisebbségi, migráns vagy alacsony jövedelmű családok alkotta csoportokkal végzendő munkára képezik ki.

A kisgyermekek fejlődési igényeinek figyelemmel kíséréséhez felszerelt és a lehetséges fejlődési problémákat kiszűrni képes személyzet aktívabban tudja támogatni a gyermek fejlődését. A rendszeres, személyre szabott, folyamatos szakmai fejlődési lehetőségek előnyösek a személyzet minden tagja számára, ideértve az asszisztenseket és a kisegítő alkalmazottakat is.

A gyermek fejlődésének a szükséges elemei és a gyermekpszichológia tekintetében a személyzet kompetenciáinak magukban kell foglalniuk egy alkalmazott gyermekvédelmi, még általánosabban pedig egy gyermekjogi modult.

4.Támogató munkakörülmények, ideértve a szakmai irányítást, amelyek lehetőségeket kínálnak a megfigyelésre, az elmélkedésre, a tervezésre, a csapatmunkára és a szülőkkel való együttműködésre.

Az olyan koragyermekkori nevelési és gondozási rendszerek, amelyek célja jobb munkakörülmények teremtése, ideértve a megfelelőbb bérszinteket, vonzóbb lehetőséggé tehetik a koragyermekkori nevelésben való munkavállalást a magasabban képzett, megfelelő karrierre vágyó személyzet számára.

A felnőtt-gyermek arányok és a csoportméretek akkor a legmegfelelőbbek, ha a gyermekcsoport életkorához és összetételéhez igazodóan tervezik meg őket, mivel a fiatalabb gyermekek több figyelmet igényelhetnek.

A szakmai tanulóközösségek, amennyiben léteznek az intézményeken belül és közöttük, igazoltan pozitív hatást fejtenek ki azáltal, hogy időt és teret rendelnek a személyzeti kollegiális gyakorlatok és a közös munka számára.

A mentorálás és a szupervízió betanulás során történő biztosítása az újonnan felvett személyek számára segíthet gyorsan elsajátítani hivatásbeli szerepüket.

A TANTERV hatásos eszköz a gyermekek jóllétének, fejlődésének és oktatásban szerzett tapasztalatainak javításában. Az átfogó pedagógiai keretrendszer megállapítja a gyermek fejlődése olyan nevelési és gondozási gyakorlatok révén történő támogatásának elveit, amelyek megfelelnek a gyermekek érdeklődésének, igényeinek és képességeinek.

Minőségi nyilatkozatok:

5.Pedagógiai célokon, értékeken és olyan megközelítéseken alapuló tanterv, amely lehetővé teszi a gyermekek számára a bennük rejlő összes lehetőség kibontakoztatását és foglalkozik szociális, érzelmi, kognitív és fizikai fejlődésükkel és jóllétükkel.

A gyermekközpontú pedagógiai megközelítések jobban támogatják a gyermek általános fejlődését, segítséget nyújtanak tanulási stratégiáikhoz, és előmozdítják kognitív és nem kognitív fejlődésüket azáltal, hogy szisztematikusabban építenek a tapasztalati tanulásra, a játékra és a szociális interakcióra.

Határozottan bizonyított, hogy egy egyértelmű tanterv nagy érték, mivel koherens keretet biztosít a gondozás, a nevelés és a szocializáció számára, amelyek a koragyermekkori nevelés és gondozás elválaszthatatlan részei. Ideális esetben az ilyen keretrendszer korspecifikus tanulási célokat határoz meg, egyúttal lehetővé teszi az oktatók számára, hogy a megközelítéseiket a gyermekek egyéni igényeinek megfelelően személyre szabják, és iránymutatást ad a magas színvonalú tanulási környezet számára. A tanterv kellő figyelmet fordít a gyermekek írni-olvasni tudása fejlődésének elősegítéséhez szükséges könyvek és más nyomtatott anyagok rendelkezésre állására.

A sokszínűség, az egyenlőség és a nyelvi tudatosság előmozdításával a hatékony tantervi keret elősegíti a migránsok integrációját. Gondoskodhat mind az anyanyelv, mind az oktatás nyelvének elsajátításáról.

6.A személyzet, valamint a gyermekek, a munkatársak és a szülők közötti együttműködést és a saját gyakorlat felülvizsgálatát előíró tanterv.

A tanterv segíthet a szülők, az érdekeltek és a személyzet jobb bevonásában, és annak biztosításában, hogy megfelelőbb válaszokat adjon a gyermekek igényeire, érdeklődésére és a bennük rejlő képességekre.

A tanterv meghatározhatja a személyzet feladatát a szülőkkel, valamint a gyermekeket ellátó más szolgálatok (egészségügyi, szociális ellátási és oktatási ágazat) munkatársaival folytatandó rendszeres együttműködés terén, illetve ezen együttműködés menetét.

Amennyiben lehetséges, a tanterv iránymutatást tartalmaz a koragyermekkori nevelési és gondozási személyzet számára arról, hogy miként kell kapcsolatot tartani az iskolai személyzettel a gyermekek alapfokú iskolákba és/vagy iskolaelőkészítő intézményekbe való átvétele kapcsán.

A NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS a tartós színvonalat támogató eszközök. Azzal, hogy rámutatnak az erősségekre és a gyengeségekre, eljárásaik fontos összetevői lehetnek a koragyermekkori nevelési rendszerek színvonalának emelésében. A nyomon követés és az értékelés támogatást adhat az érdekelteknek és a politikai döntéshozóknak olyan kezdeményezésekhez, amelyek a gyermekek, a szülők és a helyi közösségek igényeire reagálnak.

Minőségi nyilatkozatok:

7.A nyomon követés és az értékelés információt szolgáltat a megfelelő helyi, regionális és/vagy nemzeti szinten, hogy támogassa a szakpolitika és a gyakorlat minőségének folyamatos javítását.

A szolgáltatásról és a személyzetről vagy a tanterv végrehajtásáról szóló, megfelelő – nemzeti, regionális vagy helyi – szintű átlátható információ segíthet a minőség javításában.

A rendszeres visszajelzés megkönnyítheti a szakpolitikák értékelésének folyamatát, többek között azáltal, hogy lehetővé teszi annak elemzését, hogy az állami források miként kerülnek felhasználásra, valamint hogy mi működik hatékonyan és milyen környezetben.

Ahhoz, hogy azonosítani lehessen a személyzet tanulási igényeit és helyes döntéseket lehessen hozni a szolgáltatásminőség lehető legjobb növeléséről, hasznos, ha a koragyermekkori nevelés vezetői időben összegyűjtik a megfelelő adatokat.

8.A gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe vevő nyomon követés és értékelés.

A gyermekek jogainak védelme érdekében erőteljes gyermekvédelmi/ a gyermekek biztonságának garantálására irányuló szabályzatokat kell beépíteni a koragyermekkori nevelés és gondozás rendszerébe, hogy a gyermekeket az erőszak valamennyi formájával szemben védelemben részesítsék. A gyermekvédelmi szabályzatoknak négy átfogó területet kell lefedniük: (1) szabályzat, (2) emberek, (3) eljárások, és (4) elszámoltathatóság. E területekről további információ a Keeping Children Safe által kiadott Child safeguarding standards and how to implement them (A gyermekek biztonságának garantálására irányuló előírások és azok végrehajtásának módja) című dokumentumban 2 olvasható.

A nyomon követés és értékelés eljárásai elősegíthetik valamennyi érdekelt aktív részvételét és a közöttük lévő együttműködést. A minőség fejlesztésével érintett valamennyi személy közreműködhet a nyomonkövetési és értékelési gyakorlatokban, és profitálhat is belőlük.

A rendelkezésre álló bizonyítékok azt sugallják, hogy a nyomonkövetési módszerek (pl. a gyermekek kompetenciáinak megfigyelése, dokumentálása, narratív értékelése) kombinációja hasznos információt szolgáltathat és számot adhat a gyermekek tapasztalatairól és fejlődéséről, ideértve az alapfokú oktatásra való zökkenőmentes átállás elősegítését.

Nyomonkövetési eszközök és részvételen alapuló értékelési eljárások alakíthatók ki, hogy lehetővé tegyék a gyermekek meghallgatását és azt, hogy a gyermekek kifejthessék a tanulással és a szocializációval kapcsolatosan az intézményben szerzett tapasztalatokat.

A SZABÁLYOZÁS ÉS A FINANSZÍROZÁS döntő fontosságú annak lehetővé tétele szempontjából, hogy a koragyermekkori nevelés és gondozás betölthesse szerepét a gyermekek személyes fejlődésében, a végzettségbeli eltérés csökkentésében és a társadalmi kohézió előmozdításában. A szabályozás a kora gyermekkori nevelést és gondozást más, a fiatal gyermekek és családjaik jóllétén munkálkodó szolgálatokkal összekapcsoló, koherens közpolitikák átfogó rendszerének részét kell képezze.

Minőségi nyilatkozatok:

9.Az érdekeltek egyértelműen tisztában vannak szerepükkel és kötelezettségeikkel, ezekben közösen megegyeznek, és tudják, hogy elvárják tőlük a partnerszervezetekkel való együttműködést.

A koragyermekkori nevelés és gondozás során jó esetben szorosan együtt kell működni a gyermekekért dolgozó valamennyi szolgálattal, ideértve az egészségügyi szolgálatokat, az iskolákat és a helyi érdekelteket. Az ilyen intézményközi kapcsolatok hatékonyabbnak bizonyultak, amikor koherens szakpolitikai keret szabályozta őket, amely proaktívan előmozdíthatja az együttműködést és a helyi közösségekbe történő, hosszú távú beruházásokat.

Az érdekeltek bevonása döntő fontosságúnak mutatkozott a koragyermekkori nevelés és gondozás megtervezése és megvalósítása szempontjából.

A koragyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó valamennyi szabályozásért és a finanszírozásért viselt felelősség ideális esetben ugyanazt a szervezeti egységet terheli.

10.A jogalkotás, szabályozás és/vagy finanszírozás elősegíti az államilag támogatott vagy finanszírozott koragyermekkori nevelésre és gondozásra való egyetemes jogosultság felé történő elmozdulást, az előrelépésről pedig rendszeresen beszámolnak valamennyi érdekeltnek.

A valamennyi gyermeknek történő szolgáltatásnyújtás minőségi javítása jobban megvalósítható, ha fokozatosan kiépítik az egyetemes jogosultságot. Hasznos lehet annak értékelése, hogy a piaci alapú koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások egyenlőtlen hozzáférést vagy gyengébb minőséget biztosítanak-e a hátrányos helyzetű gyermekek számára, és szükség esetén ennek orvoslását szolgáló intézkedéseket kell tervbe venni.

Egyértelműen értékes lehet a foglalkoztatáspolitikával, az egészségüggyel és a szociálpolitikával való szoros kapcsolat, mivel előmozdíthatja az erőforrások hatékonyabb elosztását azáltal, hogy a többletfinanszírozást a hátrányos helyzetű csoportok és lakókörnyezetek felé irányítják.

(1)     https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union/european-pillar-social-rights/european-pillar-social-rights-20-principles_hu  

(2)     http://ec.europa.eu/justice/fundamental-rights/files/rights_child/standards_child_protection_kcsc_en.pdf