EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.9.13.

COM(2017) 487 final

2017/0224(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról

{SWD(2017) 297 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A közvetlen külföldi befektetés az EUMSZ 63. cikke szerinti tőkemozgásnak számít. Az EUMSZ 63. cikke tiltja a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgások bármiféle korlátozását. A befektetésekre vonatkozó átvilágítási mechanizmusok a tőke szabad mozgását korlátozó tényezőnek minősülhetnek, amelyek azonban – amennyiben a Szerződésben meghatározott célok eléréséhez szükségesek és arányosak – indokolhatók, többek között közbiztonsági és közrendi okokkal (az EUMSZ 65. cikke) vagy az Európai Unió Bíróságának értelmezése szerint közérdeken alapuló kényszerítő indokkal.

Amint azt a Bíróság ítélkezési gyakorlata egyértelművé teszi, a tagállamok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a közrendi és közbiztonsági követelmények nemzeti szükségleteiknek megfelelő meghatározását illetően 4 , mindazonáltal a tagállamok nem határozhatják meg egyoldalúan – az uniós intézmények bármiféle ellenőrzése nélkül – ezeket a közérdekeket, és azokat szigorúan kell értelmezni: csak akkor használhatók fel indokként, ha a társadalom valamely alapvető érdekét valós és kellőképpen komoly veszély fenyegeti 5 . Az alapvető szabadságok korlátozásával nem szabad oly módon visszaélni, hogy az pusztán gazdasági célokat szolgáljon. Emellett a befektetésekre vonatkozó átvilágítási mechanizmusoknak összhangban kell állniuk az uniós jog általános elveivel, különösen az arányosság és a jogbiztonság elvével. Ezek az elvek megkövetelik, hogy a befektetésekre vonatkozó átvizsgálási eljárások és kritériumok megkülönböztetésmentesen és kellőképpen pontosan kerüljenek meghatározásra. A potenciális befektetők számára biztosítania kell az e mechanizmusokról való előzetes tájékozódás és a bírósági jogorvoslat igénybevételének lehetőségét.

A javasolt rendelet mindezen követelményeknek megfelel. Megerősíti, hogy a tagállamok biztonsági vagy közrendi okokból átvilágíthatják a közvetlen külföldi befektetéseket, és megállapítja a tagállami átvilágítási mechanizmusokra vonatkozó alapvető eljárási követelményeket, például az átláthatóság, a különböző harmadik országok közötti megkülönböztetésmentesség és a bírósági felülvizsgálat tekintetében.

A közvetlen külföldi befektetés egy harmadik országbeli befektető Európai Unióban történő letelepedését eredményezheti például akkor, ha a szóban forgó befektető irányítást biztosító részesedést szerez egy uniós székhelyű vállalkozásban. Az EUMSZ 49. cikke tiltja az egyik tagállam állampolgárának egy másik tagállam területén való letelepedésére vonatkozó korlátozást. Míg az EUMSZ 63. cikke a harmadik országokból kiinduló tőkemozgásokra is alkalmazandó, az EUMSZ 49. cikke nem alkalmazandó a harmadik országbeli állampolgárok Unióban történő letelepedésére. A javasolt rendelet tehát nem érinti a Szerződés szabad letelepedésre vonatkozó rendelkezéseit.

Egyre komolyabb aggályok övezik az értékes nyersanyagok biztosítását az uniós gazdaság számára, és a helyzet kezelése érdekében a Bizottság 2008-ban elindította az európai nyersanyag-politikai kezdeményezést. Egy integrált stratégiáról van szó, amely célzott intézkedéseket irányoz elő az EU nyersanyagokhoz való hozzáférésének biztosítása és javítása érdekében. A kezdeményezés egyik kiemelt intézkedése volt a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós szintű jegyzékének összeállítása. A jegyzék olyan nyersanyagokat tartalmaz, amelyek mind a gazdasági jelentőség, mind az ellátási kockázat tekintetében elérnek vagy meghaladnak egy bizonyos határértéket. A Bizottság 2011-ben összeállította az első jegyzéket, és kötelezettségvállalásának eleget téve azt azóta legalább háromévente frissíti a piaci, termelési és technológiai fejlődést figyelembe véve 14 . 2014-ben közzétették a második jegyzéket, a legújabb jegyzéket pedig a jelen rendelettel egy időben hozzák nyilvánosságra.

A kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzéke elősegíti a kritikus fontosságú nyersanyagok európai termelésének ösztönzését, és megkönnyíti az új bányászati és újrafeldolgozási tevékenységek indítását. A Bizottság az utóbbi években a kereskedelem, a nemzetközi kapcsolatok, a kutatás és innováció, valamint a tudásalapú és körforgásos gazdaság területére irányuló számos fellépésében is figyelembe vette a kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékét. Az EU támogatja a tagállamok kiegészítő szakpolitikai kezdeményezéseit, és a kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékének összeállításában a tagállamok is részt vesznek.

A javasolt rendelet nem fogja érinteni a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzését, ami a 428/2009/EK rendelet 22 hatálya alá tartozik. A kettős felhasználású termékek kereskedelmét az ilyen termékek potenciális nemzetközi biztonsági kockázatainak kiszűrése érdekében ellenőrzik. Az ellenőrzés nemzetközi kötelezettségekből fakad, és összhangban áll a többoldalú exportellenőrzési rendszerek keretében tett kötelezettségvállalásokkal. Az EU exportellenőrzési rendszerére a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK rendelet az irányadó, amely meghatározza a közös ellenőrzési szabályokat és a kettős felhasználású termékek közös jegyzékét, valamint koordinációt és együttműködést irányoz elő az egész Unióra kiterjedő következetes végrehajtás és jogérvényesítés támogatása érdekében. A rendelet kötelező erővel bír és az EU egészében közvetlenül alkalmazandó.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

Az Unió a közvetlen külföldi befektetésekkel szemben legnyitottabb gazdaságok egyike. Az EU-ba irányuló befektetések folyamatosan bővülnek, és egyre inkább egyes konkrét ágazatokra és az átlagosnál nagyobb méretű vállalkozásokra összpontosulnak, a befektetők pedig egyre gyakrabban állami tulajdonban lévő vállalatok vagy a kormányzatokhoz szorosan kötődő szereplők. Ezzel szemben globális szinten 2016 óta szigorodnak a közvetlen külföldi befektetéseket érintő korlátozások.

A közelmúltban több európai vállalkozás felvásárlásában is szerepet játszottak a hazai kormányukhoz szorosan kötődő külföldi befektetők, és ezen ügyletek stratégiai középpontjában olyan európai vállalkozások felvásárlása állt, amelyek a társadalom és a gazdaság szempontjából kritikus feladatok ellátásához nélkülözhetetlen technológiákat fejlesztenek vagy infrastruktúrákat működtetnek. Az ilyen befektetésekkel járó legfőbb kockázat az, hogy károsan érinthetik az Unió vagy az uniós tagállamok biztonságát és közrendjét. Mindezen fejlemények együttese aggályokat vetett fel az uniós polgárok, vállalkozások és tagállamok részéről. Ezen aggályok körültekintő elemzést és megfelelő intézkedéseket tesznek szükségessé, amint azt a Bizottság a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló, 2017. május 10-én közzétett vitaanyagában bejelentette.

A gyorsan változó gazdasági realitásokra, valamint a polgárok és a tagállamok fokozódó aggályaira való tekintettel a javaslat kivételesen kapcsolódó hatásvizsgálat nélkül kerül előterjesztésre. A javaslat arányos módon a jelen szakaszban azonosított fő problémákat célozza. Az egyéb elemek további értékelésére a rendeletet kísérő közleményben bejelentett tanulmány keretében kerül sor. A Bizottság rendeletjavaslatát addig is egy bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely a rendelkezésre álló adatok alapján tényekkel alátámasztva mutatja be az EU-ban megvalósult külföldi felvásárlásokat, és rövid elemzést tartalmaz a szóban forgó témáról.

A rendeletjavaslatot kísérő bizottsági közlemény előirányozza az EU-ba irányuló befektetések mélyreható elemzését, különös tekintettel a stratégiai ágazatokra, illetve azokra az eszközökre, amelyek biztonsági vagy közrendi aggályokat vethetnek fel. Ez az elemzés magában foglalja az adatgyűjtést, a tendenciák elemzését és a hatásvizsgálatot, többek között esettanulmányok segítségével. Az elemzés eredményeit fel fogják használni a döntéshozatali eljárás során.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az adminisztratív költségektől eltekintve a javaslatnak nincsenek költségvetési vonzatai (lásd a mellékelt pénzügyi kimutatást).

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások (1. és 2. cikk)

A rendelet célja az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítását támogató átfogó keret létrehozása. Az 1. cikk megerősíti, hogy a tagállamok és a Bizottság biztonsági vagy közrendi okokból átvilágíthatják a közvetlen külföldi befektetéseket. A befektetésátvilágítás indokainak meghatározása összhangban áll a biztonsági és közrendi okokon alapuló korlátozó intézkedések bevezetésére vonatkozó releváns követelményekkel, amelyeket a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (beleértve különösen a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény XIV. cikkének a) pontját és XIVa. cikkét), valamint más olyan kereskedelmi és beruházási megállapodások vagy egyezmények tartalmaznak, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei.

A 2. cikk rögzíti az e rendelet alkalmazásában használatos fogalommeghatározásokat. Kifejezetten tisztázza, hogy a közvetlen külföldi befektetés magában foglalja mindazon befektetések széles körét, amelyek tartós és közvetlen kapcsolatot hoznak létre vagy tartanak fenn harmadik országbeli befektetők és a tagállamokban gazdasági tevékenységet végző vállalkozások között. A portfólióbefektetés nem minősül közvetlen külföldi befektetésnek.

Emellett a javaslatot kísérő bizottsági közleményben említettekkel összhangban a Bizottság létrehozza a közvetlen külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó koordinációs csoportot, amely a tagállamok képviselőit és a Bizottságot tömöríti. A csoport rendszeresen fog ülésezni az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetésekkel összefüggő – többek között a rendelet végrehajtása kapcsán felmerülő – kérdések megvitatása céljából. A koordinációs csoport fórumot biztosíthat az információk – többek között a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos tőkemozgásokra és tendenciákra vonatkozó információk –, valamint a közvetlen külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztásához.

2017/0224 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A közvetlen külföldi befektetések hozzájárulnak az Unió növekedéséhez azáltal, hogy javítják versenyképességét, munkahelyeket teremtenek, méretgazdaságosságot eredményeznek, tőkét, technológiát, innovációt és szakértelmet vonzanak, valamint új piacokat nyitnak meg az uniós export számára. Előmozdítják a Bizottság európai beruházási tervének célkitűzéseit, valamint további uniós projektekhez és programokhoz is hozzájárulnak.

(2)A Unió és a tagállamok befektetési környezetének nyitottságát az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) rögzíti, továbbá az Unió és a tagállamok által a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatban tett nemzetközi kötelezettségvállalások is előirányozzák azt.

(3)A Kereskedelmi Világszervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, valamint a harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében tett nemzetközi kötelezettségvállalások alapján az Unió és a tagállamok a közvetlen külföldi befektetéseket korlátozó intézkedéseket fogadhatnak el a biztonsággal vagy a közrenddel kapcsolatos indokok alapján, bizonyos előírások betartása mellett.

(4)Több tagállam is hozott olyan intézkedéseket, amelyek alapján közrendi vagy közbiztonsági okokból korlátozhatják a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásokat. Ezek az intézkedések a tagállamoknak a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos célkitűzéseit és aggályait tükrözik, és számos, hatókörüket és az alkalmazott eljárásokat tekintve különböző intézkedést eredményeznek. Más tagállamok nem alkalmaznak ilyen mechanizmust.

(5)Jelenleg nem létezik uniós szintű átfogó keret a közvetlen külföldi befektetések közrendi vagy közbiztonsági okokból történő átvilágítására.

(6)A közvetlen külföldi befektetések a közös kereskedelempolitika részét képezik. Az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében a közös kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(7)Fontos a jogbiztonság garantálása, valamint az uniós szintű koordináció és együttműködés biztosítása egy olyan keret létrehozása útján, amely az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések közrendi vagy biztonsági okokból történő átvilágítására szolgál. Ez nem sérti a tagállamoknak a nemzetbiztonság fenntartására vonatkozó kizárólagos felelősségét.

(8)A közvetlen külföldi befektetések átvilágítására szolgáló keret célja, hogy eszközt adjon a tagállamok és a Bizottság kezébe a biztonságot és a közrendet veszélyeztető kockázatok átfogó módon történő kezeléséhez, valamint a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz, miközben megőrzi az ahhoz szükséges rugalmasságot, hogy a tagállamok egyedi helyzetüket és nemzeti körülményeiket figyelembe véve hajtsák végre a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágítását.

(9)A keretnek ki kell terjednie mindazon befektetések széles körére, amelyek tartós és közvetlen kapcsolatot hoznak létre vagy tartanak fenn harmadik országbeli befektetők és a tagállamokban gazdasági tevékenységet végző vállalkozások között.

(10)A tagállamoknak abban a helyzetben kell lenniük, hogy az uniós joggal összhangban meghozhassanak minden szükséges intézkedést átvilágítási mechanizmusuk, valamint a biztonság vagy a közrend védelmében hozott határozataik kijátszásának megelőzésére. A keretnek ki kell terjednie az Unión belüli olyan beruházásokra, melyeket a gazdasági realitásokat nem tükröző mesterséges manőverek útján eszközöltek, amelyek kijátsszák az átvizsgálási mechanizmusokat és az átvilágítási határozatokat, és amelyek esetében a befektető végső soron egy harmadik országbeli természetes személy vagy vállalkozás tulajdonában vagy irányítása alatt áll. Ez nem sérti a letelepedés és a tőkemozgás EUMSZ-ben rögzített szabadságát.

(11)Helyénvaló a rendelet tagállami és bizottsági alkalmazását segítő útmutatásként meghatározni azon tényezők jegyzékét, amelyek figyelembe vehetők a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágítása során. Ez a jegyzék egyúttal javítja az átvilágítási folyamat átláthatóságát azon befektetők számára, akik az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetést terveznek vagy valósítanak meg. A biztonságra vagy a közrendre esetlegesen hatást gyakorló tényezők listájának nem kimerítő jellegűnek kell maradni.

(12)Egy adott közvetlen külföldi befektetés esetleges biztonsági vagy közrendi hatásainak felmérésekor a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé kell tenni minden releváns tényező figyelembevételét, beleértve a kritikus infrastruktúrákra és technológiákra – köztük a kulcsfontosságú alaptechnológiákra –, valamint a biztonság vagy a közrend fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen inputokra gyakorolt hatásokat, amely inputok zavara, elvesztése vagy megsemmisülése jelentős hatást váltana ki egy tagállamban vagy az Unióban. E tekintetben a tagállamok és a Bizottság számára szintén lehetővé kell tenni annak figyelembevételét, hogy egy adott külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten egy harmadik ország kormányának ellenőrzése alatt áll-e (például jelentős pénzügyi támogatás, akár állami támogatás eredményeként).

(13)Helyénvaló rögzíteni a közvetlen külföldi befektetések tagállamok általi átvilágítására vonatkozó eljárási keret lényeges elemeit, hogy a befektetők, a Bizottság és a többi tagállam megérthessék a befektetések átvilágításának várható módját, valamint biztosított legyen az érintett befektetések átlátható módon történő átvilágítása és a különböző harmadik országok megkülönböztetésmentes kezelése. Ezen elemeknek magukban kell foglalniuk legalább az átvilágítás időkeretének meghatározását és a külföldi befektetők számára az átvilágítási határozatokkal szembeni jogorvoslat igénybevételének lehetőségét.

(14)Létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok közti együttműködést és az egymásnak nyújtott támogatást olyan esetekben, amikor az egyik tagállamban eszközölt közvetlen külföldi befektetés hatással lehet egy másik tagállam biztonságára és közrendjére. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeket tegyenek egy másik tagállamban tervezett vagy megvalósult közvetlen külföldi befektetéssel kapcsolatban akkor is, ha az észrevételt tevő tagállam vagy a tervezett, illetve megvalósult közvetlen külföldi befektetés célországának számító tagállam nem alkalmaz átvilágítási mechanizmust vagy nem végez átvilágítást az adott befektetésre vonatkozóan. A tagállamok által tett észrevételeket továbbítani kell a Bizottságnak is. A Bizottság számára lehetővé kell tenni azt is, hogy adott esetben véleményt intézzen a tervezett, illetve megvalósult közvetlen külföldi befektetés célországának számító tagállamhoz, akkor is, ha ez a tagállam nem alkalmaz átvilágítási mechanizmust vagy nem végez átvilágítást, és akkor is, ha más tagállamok nem tettek észrevételt.

(15)Ezenkívül a Bizottság számára lehetővé kell tenni az uniós érdekű projektekre vagy programokra valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetések biztonsági és közrendi okokból történő átvilágítását. Ez eszközt adna a Bizottságnak az olyan projektek és programok védelméhez, amelyek az Unió egészét szolgálják és jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtéshez és versenyképességhez. Ilyennek tekintendők különösen a jelentős uniós finanszírozásban részesülő, valamint a kritikus infrastruktúrákkal, a kritikus technológiákkal vagy a kritikus inputokkal kapcsolatos uniós jogszabályok által létrehozott projektek és programok. A nagyobb egyértelműség kedvéért a mellékletnek tartalmaznia kell azon uniós érdekű projektek és programok indikatív listáját, amelyekkel kapcsolatban egy közvetlen külföldi befektetés bizottsági átvilágítás tárgyát képezheti.

(16)Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy egy közvetlen külföldi befektetés biztonsági vagy közrendi okok miatt valószínűleg hatással lesz uniós érdekű projektekre vagy programokra, biztosítani kell számára annak lehetőségét, hogy észszerű időkereten belül véleményt intézzen azokhoz a tagállamokhoz, amelyekben az ilyen beruházást tervezik vagy megvalósították. A tagállamoknak a legmesszemenőbben figyelembe kell venniük a véleményt, és az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdése szerinti lojális együttműködés elvének megfelelően magyarázatot kell adniuk a Bizottságnak abban az esetben, ha nem követik annak véleményét. A Bizottság számára lehetővé kell tenni azt is, hogy ezektől a tagállamoktól bekérje az ilyen befektetések átvilágításához szükséges információkat.

(17)A többi tagállammal való együttműködés, valamint a közvetlen külföldi befektetések Bizottság általi átvilágításának elősegítése érdekében a tagállamok bejelentést tesznek a Bizottságnak átvilágítási mechanizmusukról és annak valamennyi módosításról, valamint rendszeresen jelentést tesznek átvilágítási mechanizmusuk alkalmazásáról. Hasonló okokból az átvilágítási mechanizmust nem alkalmazó tagállamoknak a rendelkezésükre álló információk alapján szintén jelentést kell készíteniük a területükön megvalósult közvetlen külföldi befektetésekről.

(18)E célból fontos az is, hogy valamennyi tagállamban biztosítsák a tájékoztatás és a koordináció minimális szintjét a jelen rendelet hatálya alá tartozó közvetlen külföldi befektetések tekintetében. A tagállamok vagy a Bizottság kérésére az a tagállam, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, rendelkezésre bocsátja ezeket az információkat. Releváns információnak számít például a külföldi befektető tulajdonosi szerkezete és a tervezett vagy megvalósult befektetés finanszírozása, beleértve a harmadik országok által nyújtott támogatásokra vonatkozó információkat is, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

(19)A tagállami és uniós szintű kommunikációt és együttműködést az egyes tagállamokban létesített, a közvetlen külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó kapcsolattartó pontok útján kell fokozni.

(20)A tagállamoknak és a Bizottságnak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a bizalmas és más különleges adatok védelmének biztosítására.

(21)A Bizottság legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően három évvel jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról. Amennyiben a jelentés a rendelet rendelkezéseinek módosítására tesz javaslatot, adott esetben jogalkotási javaslat is csatolható hozzá.

(22)E rendelet Unió és tagállamok általi végrehajtásának összhangban kell állnia a biztonsági és közrendi okokon alapuló korlátozó intézkedések bevezetésére vonatkozó releváns követelményekkel, amelyeket az uniós jog, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás), a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (beleértve különösen a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény XIV. cikkének a) pontját és XIVa. cikkét), valamint más olyan kereskedelmi és beruházási megállapodások vagy egyezmények tartalmaznak, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei.

(23)Amennyiben egy közvetlen külföldi befektetés összefonódásnak minősül a 139/2004/EK tanácsi rendelet 25 értelmében, e rendelet végrehajtása nem érinti a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének alkalmazását. E rendeletet és a 139/2004/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdését következetes módon kell alkalmazni. Amennyiben a két rendelet alkalmazási köre átfedi egymást, úgy a jelen rendelet 1. cikkében felsorolt átvilágítási okokat és a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének harmadik bekezdése szerinti jogos érdekek fogalmát koherens módon kell értelmezni, az ilyen érdekek védelmére irányuló nemzeti intézkedéseknek a közösségi jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségére vonatkozó értékelés sérelme nélkül.

(24)E rendelet összhangban áll az ágazatspecifikus uniós jogszabályokban meghatározott bejelentési és átvilágítási eljárásokkal, és nem sérti azokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet létrehozza az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések tagállamok és Bizottság általi, biztonsági és közrendi okokból történő átvilágításának keretét.

2. cikk

Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában:

1.„közvetlen külföldi befektetés”: külföldi befektető által eszközölt bármely fajta befektetés, melynek célja, hogy tartós és közvetlen kapcsolatokat hozzon létre vagy tartson fenn a külföldi befektető és azon vállalkozó vagy vállalkozás között, amelynek a rendelkezésére bocsátják a tőkét azzal a céllal, hogy gazdasági tevékenységet folytasson egy tagállamban, olyan befektetéseket is ideértve, amelyek lehetővé teszik a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás irányításában vagy ellenőrzésében való tényleges részvételt;

2.„külföldi befektető”: harmadik országbeli természetes személy vagy harmadik országbeli vállalkozás, mely közvetlen külföldi befektetést tervez vagy hajtott végre;

3.„átvilágítás”: közvetlen külföldi befektetés értékelését, kivizsgálását, engedélyezését, feltételhez kötését, megtiltását vagy felszámolását lehetővé tevő eljárás;

4.„átvilágítási mechanizmus”: általánosan alkalmazandó eszköz, például törvény vagy rendelet, valamint az ahhoz kapcsolódó adminisztratív előírások, végrehajtási szabályok vagy iránymutatások, melyek rögzítik a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágításának feltételeit és eljárását;

5.„átvilágítási határozat”: átvilágítási mechanizmus alkalmazása során elfogadott intézkedés;

6.„harmadik országbeli vállalkozás”: harmadik ország jogszabályai szerint alapított vagy másképpen szervezett vállalkozás.

3. cikk

A közvetlen külföldi befektetések átvilágítása

(1)A tagállamok fenntarthatnak, módosíthatnak vagy bevezethetnek a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágítására szolgáló mechanizmusokat, a jelen rendeletben szereplő feltételek mellett és azoknak megfelelően.

(2)A Bizottság biztonsági vagy közrendi okokból átvilágíthatja az uniós érdekű projektekre vagy programokra valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetéseket.

(3)Uniós érdekűnek minősülnek a jelentős összegű vagy jelentős arányú uniós finanszírozásban részesülő, vagy a kritikus infrastruktúrákról, a kritikus technológiákról vagy a kritikus inputokról szóló uniós jogszabályok hatálya alá tartozó projektek és programok. Az 1. melléklet tartalmazza az uniós érdekű projektek és programok indikatív jegyzékét.

4. cikk

Az átvilágítás során figyelembe vehető tényezők

A közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágítása során a tagállamok és a Bizottság fontolóra veheti a többek közt a következőkre gyakorolt esetleges hatásokat:

–kritikus infrastruktúra, ideértve az energiát, a közlekedést, a távközlést, az adattárolást, az űrinfrastruktúrát és a pénzügyi infrastruktúrát, valamint a különleges létesítményeket;

–kritikus technológiák, ideértve a mesterséges intelligenciát, a robotikát, a félvezetőket, a potenciálisan kettős felhasználású technológiákat, a kiberbiztonságot, az űr- vagy nukleáris technológiát;

–a kritikus inputok ellátásbiztonsága; vagy

–a különleges adatokhoz való hozzáférés vagy a különleges adatok feletti ellenőrzés képessége.

Annak meghatározása során, hogy egy közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok és a Bizottság figyelembe vehetik, hogy a külföldi befektető egy harmadik ország kormányának ellenőrzése alatt áll-e, akár jelentős finanszírozás útján is.

5. cikk

Kijátszásellenes mechanizmus

A tagállamok az átvilágítási mechanizmusok és az átvilágítási határozatok kijátszásának megelőzéséhez szükséges intézkedéseket tarthatnak fenn, módosíthatnak vagy fogadhatnak el.

6. cikk

A tagállami átvilágítás kerete

(1)A tagállami átvilágítási mechanizmusok átláthatóak és megkülönböztetésmentesen kezelik a harmadik országokat. A tagállamok meghatározzák különösen az átvilágítás megindításához szükséges körülményeket, az átvilágítás okait és az alkalmazandó részletes eljárási szabályokat.

(2)A tagállamok meghatározzák az átvilágítási határozatok kibocsátásának időkereteit. Ezen időkereteknek lehetővé kell tenniük, hogy a tagállamok figyelembe vegyék a 8. cikk szerinti tagállami észrevételeket, valamint a Bizottság 8. és 9. cikk szerinti véleményét.

(3)A külföldi befektetők és az érintett vállalkozások által elérhetővé tett bizalmas információkat, köztük az üzleti szempontból különleges adatokat, védelemben részesítik.

(4)A külföldi befektetőknek és érintett vállalkozásoknak lehetőségük van jogorvoslatért folyamodni a nemzeti hatóságok átvilágítási határozatai ellen.

7. cikk

A tagállamok átvilágítási mechanizmusáról szóló értesítések és éves jelentéstétel

(1)A tagállamok legkésőbb […]-ig (az e rendelet hatálybalépését követő 30. napig ) bejelentik a Bizottságnak meglévő átvilágítási mechanizmusaikat. A tagállamok legkésőbb az átvilágítási mechanizmus hatálybalépését követő 30. napig értesítik a Bizottságot a meglévő átvilágítási mechanizmusaik bármely módosításáról, vagy bármely újonnan kialakított átvilágítási mechanizmusról.

(2)Az átvilágítási mechanizmust fenntartó tagállamok éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak átvilágítási mechanizmusuk alkalmazásáról. Az egyes jelentéstételi időszakok tekintetében a jelentés különösen a következőkről tartalmaz információkat:

a)az átvilágított és átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetések;

b)a közvetlen külföldi befektetéseket megtiltó átvilágítási határozatok;

c)a közvetlen külföldi befektetéseket feltételekhez vagy enyhítő intézkedésekhez kötő átvilágítási határozatok;

d)az átvilágított és átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetések ágazata, származása és értéke.

(3)Az átvilágítási mechanizmust nem alkalmazó tagállamok a rendelkezésükre álló információk alapján éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a területükön megvalósult közvetlen külföldi befektetésekről.

8. cikk

Együttműködési mechanizmus

(1)A tagállamok az átvilágítás megkezdését követő 5 munkanapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot minden olyan közvetlen külföldi befektetésről, amely átvilágítási mechanizmusuk keretében átvilágítás alatt áll. A tájékoztatás részeként – adott esetben – az átvilágítást végző tagállam törekszik annak jelzésére, hogy véleménye szerint az adott közvetlen külföldi befektetés valószínűleg a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozik-e.

(2)Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy egy másik tagállamban tervezett vagy megvalósult közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol saját biztonságára vagy közrendjére, észrevételeket tehet annak a tagállamnak, amely területén a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították. Az észrevételeket egyidejűleg a Bizottságnak is megküldi.

(3)Amennyiben a Bizottság úgy látja, hogy egy közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol egy vagy több tagállam biztonságára vagy közrendjére, véleményt címezhet ahhoz a tagállamhoz, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították. A Bizottság véleményt bocsáthat ki akkor is, ha más tagállamok nem tettek észrevételeket.

(4)A Bizottság vagy egy tagállam, amely megalapozottan feltételezi, hogy egy közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol biztonságára vagy közrendjére, felkérheti azt a tagállamot bármely olyan információ megadására, amely a területén a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, amely a (2) bekezdésben említett észrevételek megtételéhez, vagy a (3) bekezdésben említett vélemény kibocsátásához szükséges.

(5)A (2) bekezdés szerinti észrevételek vagy a (3) bekezdés szerinti vélemények címzettje az a tagállam, amelynek területén a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, és az észrevételt vagy véleményt észszerű határidőn belül kell megtenni, de legkésőbb a Bizottság által a (2) bekezdés szerint kért információk kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül. Azokban az esetekben, amelyekben a Bizottság véleménye más tagállamok észrevételeit követi, a Bizottságnak további 25 munkanap áll rendelkezésére véleménye megfogalmazásához.

(6)Az a tagállam, amelynek területén a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, megfelelően figyelembe veszi a többi tagállam (2) bekezdés szerinti észrevételeit és a Bizottság (3) bekezdés szerinti véleményét.

(7)A tagállamok e cikk szerinti együttműködésére a 12. cikk szerinti kapcsolattartói pontokon keresztül kerül sor.

9. cikk

A bizottsági átvilágítás kerete

(1)Amennyiben a Bizottság úgy látja, hogy egy közvetlen külföldi befektetés biztonsági vagy közrendi okokból valószínűleg hatással lesz uniós érdekű projektekre vagy programokra, véleményt címezhet ahhoz a tagállamhoz, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították.

(2)A Bizottság felkérheti azt a tagállamot, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, hogy adja meg az (1) bekezdésben említett vélemény kibocsátásához szükséges információkat.

(3)A Bizottság észszerű határidőn belül, de legkésőbb a Bizottság által a (2) bekezdés szerint kért információk kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül kibocsátja az érintett tagállamnak címzett véleményét. Amennyiben egy tagállamban a 3. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint átvilágítási mechanizmus működik, és az átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó információt a Bizottság a 8. cikk (1) bekezdése szerint megkapta, a véleményt legkésőbb az ilyen információ kézhezvételét követő 25 munkanapon belül ki kell bocsátani. Amennyiben a vélemény kibocsátásához további információra van szükség, a 25 napos határidő ezen információ kézhezvételétől kezdődően számítandó.

(4)A Bizottság véleményéről a többi tagállam is tájékoztatást kap.

(5)Azok a tagállamok, melyekben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, maradéktalanul figyelembe veszik a Bizottság véleményét, és a vélemény figyelmen kívül hagyása esetén magyarázattal szolgálnak a Bizottságnak.

10. cikk

Tájékoztatási követelmények

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a Bizottság és a más tagállamok által a 8. cikk (4) bekezdése és a 9. cikk (2) bekezdése alapján kért információkat indokolatlan késedelem nélkül a Bizottság és a kérelmező tagállamok rendelkezésére bocsássák.

(2)Az e cikk (1) bekezdésében szereplő információk különösen az alábbiakat foglalják magukban:

a)a külföldi befektető és azon vállalkozás tulajdonosi szerkezete, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezték vagy megvalósították, ideértve a legfőbb többségi részvényesre vagy részvényesekre vonatkozó információkat is;

b)a közvetlen külföldi befektetés értéke;

c)a külföldi befektető és azon vállalkozás termékei, szolgáltatásai és üzleti tevékenységei, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezték vagy megvalósították;

d)azok a tagállamok, amelyekben a külföldi befektető és azon vállalkozás üzleti tevékenységet folytat, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezték vagy megvalósították;

e)a befektetés finanszírozása, a tagállam rendelkezésére álló információk alapján.

11. cikk

Titoktartás

(1)Az e rendelet alkalmazásának eredményeként megszerzett információk kizárólag az információkérés céljának megfelelően használhatók fel.

(2)A tagállamok és a Bizottság biztosítják az e rendelet alkalmazásának eredményeként megszerzett bizalmas információk védelmét.

12. cikk

Kapcsolattartó pontok

Minden egyes tagállam kijelöl egy, a közvetlen külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó kapcsolattartó pontot (a továbbiakban: kapcsolattartó pont) a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására. A Bizottság és a többi tagállam bevonja ezeket a kapcsolattartó pontokat a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos valamennyi kérdésbe.

13. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság értékelést készít és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, legkésőbb három évvel a hatálybalépése után. A tagállamok részt vesznek ebben a műveletben, és ellátják a Bizottságot a jelentés elkészítéséhez szükséges információkkal.

(2)Amennyiben a jelentés a rendelet rendelkezéseinek módosítására tesz ajánlást, a jelentéshez csatolható a megfelelő jogalkotási javaslat.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 26 irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a [ ]. sz. konkrét célkitűzés

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az Unió részvételéből adódó többletérték (különböző tényezőkből következhet, úgymint összehangolásból, jogbiztonságból, nagyobb hatékonyságból vagy kiegészítő jellegből származó előnyök). E pont alkalmazásában „az uniós részvételből adódó többletérték” az uniós beavatkozásokból származó érték, amely több, mint amit egyébként a tagállamok egyedül tudnának megteremteni.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 27

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

[Ezt a részt az  igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában  (a pénzügyi kimutatás mellékletében található második dokumentum) kell kitölteni, és a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a CISNET-re.]

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–x    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–x    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–x    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–X    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1)    A mechanizmus lehetővé teszi az állam számára a stratégiai fontosságúnak minősülő vállalatokba/ágazatokba irányuló külföldi befektetések ellenőrzését, illetve bizonyos körülmények között az ilyen befektetések megakadályozását.

(2)    Ezek a szempontok nem befolyásolják azt a tényt, hogy valamennyi átvilágítási mechanizmusnak maradéktalanul összhangban kell állnia az uniós joggal.

(3)    COM(2015) 497, 2015.10.14.

(4)    A C-265/95. sz., Bizottság kontra Franciaország („spanyol eper”) ügyben hozott ítélet 33. pontja.

(5)    A C-463/00. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben hozott ítélet 34. pontja, a C-212/09. sz., Bizottság kontra Portugália ügyben hozott ítélet 83. pontja és a C-244/11. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet 67. pontja.

(6)    A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(7)    A közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó átvilágítási mechanizmus, valamint az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkének (4) bekezdése szerinti eljárás zökkenőmentes nemzeti szintű kezelésének biztosítása érdekében hasznos lehet, ha a tagállamok a javasolt rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti átvilágítási eljárás elindításakor a Biztonságnak és a többi tagállamnak nyújtott tájékoztatás keretében jelzik, hogy egy adott ügylet valószínűleg az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozik-e.

(8)    A Tanács 2008/114/EK irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

(11)    A 994/2010/EU rendeletet hatályon kívül helyező új rendelet elfogadása folyamatban van, és az új jogszabály a várakozások szerint 2017 őszén fog hatályba lépni.

(12)    A villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2016) 318.

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

(14)    A Bizottság közleménye – Az árupiacokkal és a nyersanyagokkal kapcsolatos kihívásokkal való szembenézés, COM(2011) 25.

(15)    JOIN(2013) 1 final, 2013.2.7.

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről.

(18)    A Bizottság közleménye – Európa kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének erősítése, valamint a versenyképes és innovatív kiberbiztonsági ágazat támogatása, COM(2016) 410.

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről.

(20)    HL L 293., 2008.10.31., 3. o.

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/44/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 1. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(22)    A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).

(23)    Lásd konkrétan: az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról (HL L 142., 2004.4.30., 12. o.).

(24)    Lásd például: 2008/114/EK irányelv az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról, 2009/73/EK irányelv a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról, 2009/72/EK irányelv a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról, 428/2009/EK rendelet a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról, (EU) 2016/1148 irányelv az információs rendszerek biztonságáról, valamint a 994/2010/EU rendeletet hatályon kívül helyező új rendelet a földgázellátás biztonságának megőrzéséről.

(25)    A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(26)    A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(27)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(28)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(29)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(30)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(31)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(32)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(33)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(34)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(35)    Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

(36)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(37)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(38)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(39)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(40)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.9.13.

COM(2017) 487 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról

{SWD(2017) 297 final}

MELLÉKLET

Az uniós érdekű projektek vagy programok 3. cikk (3) bekezdésében említett jegyzéke

–Európai GNSS-programok (Galileo és EGNOS):

Az Európai Parlament és a Tanács 1285/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

–Kopernikusz:

Az Európai Parlament és a Tanács 377/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a Kopernikusz program létrehozásáról, HL L 122., 2014.4.24., 44. o.

–Horizont 2020:

Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, beleértve a rendeletben előirányzott intézkedéseket a kulcsfontosságú alaptechnológiák – például a mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetők és a kiberbiztonság – terén.

–Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T):

Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről, HL L 348., 2013.12.20., 1. o.

–Transzeurópai energiahálózat (TEN-E):

Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról, HL L 115., 2013.4.25., 39. o.

–Transzeurópai távközlési hálózat:

Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről.