Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017PC0389

    Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Mauritiusi Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást módosító megállapodás aláírásáról

    COM/2017/0389 final - 2017/0178 (NLE)

    Brüsszel, 2017.7.27.

    COM(2017) 389 final

    2017/0178(NLE)

    Javaslat

    A TANÁCS HATÁROZATA

    az Európai Unió és a Mauritiusi Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást módosító megállapodás aláírásáról


    INDOKOLÁS

    1.A JAVASLAT HÁTTERE

    A 2013. június 26-i 610/2013/EU rendelet 1 (a továbbiakban: a Schengeni határellenőrzési kódex módosítása) módosította a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt 2 (Schengeni Egyezmény), az 562/2006/EK rendeletet 3  (Schengeni határellenőrzési kódex) és a 810/2009/EK rendeletet 4 (Uniós Vízumkódex), valamint többek között újradefiniálta a harmadik országbeli állampolgárok schengeni térségben való rövid távú tartózkodásának fogalmát. 2013. október 18-tól a rövid távú tartózkodás céljából a schengeni térségbe beutazni kívánó – akár vízumköteles, akár vízummentes – harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodásának maximális időtartama „bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napban” van meghatározva. A 2013. október 18-ig hatályos meghatározáshoz képest („az első beutazás időpontjától számított hat hónapon belül, de legfeljebb három hónapig”) az új meghatározás pontosabb, mivel az időtartamot hónapok helyett napokban állapítja meg. Emellett a meghatározásból törlésre került „az első beutazás időpontjától számított” szövegrész, amely számos bizonytalanság és kérdés forrása volt.

    A Schengeni határellenőrzési kódex módosítása minden szükséges változást bevezetett a vízumügyi és határellenőrzési uniós vívmányokba, vagyis a Schengeni Egyezménybe, a Schengeni határellenőrzési kódexbe, az Uniós Vízumkódexbe és az 539/2001/EK rendeletbe 5 . Ugyanakkor a rövid távú tartózkodás fogalmát az Európai Unió által kötött egyes nemzetközi megállapodások is magukban foglalják. Az Antigua és Barbudával 6 , a Bahamai Közösséggel 7 , a Barbadosszal 8 , a Brazil Szövetségi Köztársasággal 9 , a Mauritiusi Köztársasággal 10 , a Saint Kitts és Nevis Államszövetséggel 11 , valamint a Seychelle Köztársasággal 12 kötött vízummentességi megállapodás a vízummentes tartózkodás időtartamának meghatározásakor még mindig a régi meghatározást („az első beutazást követő hat hónapos időtartam során legfeljebb három hónap” 13 ) alkalmazza.

    A Bizottság 2014. július 16-án ajánlást fogadott el az Európai Unió és a fent említett országok közötti, a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességre vonatkozó megállapodások módosítására irányuló tárgyalások megkezdésére a Bizottságnak adandó felhatalmazásról szóló tanácsi határozatról 14 , amelyet a Tanács 2014. október 9-én elfogadott 15 . Ennek célja az volt, hogy végrehajtsák e hét ország tekintetében a rövid távú tartózkodás új, a Schengeni határellenőrzési kódex módosításának megfelelő meghatározását. Emellett a vízummentességi megállapodásokban a „rövid távú tartózkodás” hónapok helyett napokban történő meghatározása egyszerűbben ellenőrizhető és számítható digitális/informatikai eszközökkel, ami célszerűbb a központi határigazgatási rendszerek – például a javasolt határregisztrációs rendszer 16 – szempontjából.

    A Tanács felhatalmazását követően a Bizottság megkezdte a vízummentességi megállapodások módosításáról szóló tárgyalásokat az érintett hét országgal (Antigua és Barbuda, Bahamai Közösség, Barbados, Brazil Szövetségi Köztársaság, Saint Kitts és Nevis Államszövetség, valamint Seychelle Köztársaság).

    A tárgyalások a Mauritiusi Köztársasággal sikeresen lezárultak, és 2016. november 11-én a felek parafálták a módosító megállapodást. Mindkét fél elfogadta, hogy az EU és a Mauritiusi Köztársaság közötti vízummentességi megállapodás egészében a rövid távú tartózkodás új meghatározását alkalmazzák. Emellett a megállapodás tartalmazza néhány technikai részlet módosítását (lásd alább), az utazók szempontjából azonban egyik módosítás sem érdemi.

    Az Egyesült Királyság és Írország különleges helyzetét a megállapodás preambuluma említi.

    2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

    Jogalap

    A megállapodáshoz mindkét szerződő fél jóváhagyása szükséges, vonatkozó eljárásaiknak megfelelően. Az Unió részéről ez a megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatokat jelenti.

    Ezt a javaslatot a Tanács elé terjesztik annak érdekében, hogy felhatalmazást adjon az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást módosító megállapodás aláírására.

    A megállapodás biztosítja a jogszabályok összhangját és közelítését a tagállamok között, mivel következetesen érvényesíti a rövid távú tartózkodás új – a Schengeni határellenőrzési kódex módosításában foglalt – meghatározását, amely egyértelművé teszi a „rövid távú tartózkodás” értelmezését.

    A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja, összefüggésben annak 218. cikkével.

    Az Unió nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a schengeni vívmányok – köztük a közös vízumpolitika – végrehajtásához társult négy országra nézve kötelező erejű módosításokat vezessen be a vízummentességi megállapodásokba. A schengeni térségben engedélyezett tartózkodás időtartamára vonatkozó rendelkezéseket illetően az összehangolt megközelítés és végrehajtás biztosítása érdekében a megállapodás együttes nyilatkozatot foglal magában arról, hogy egyrészről a Mauritiusi Köztársaság, másrészről Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc részéről kívánatos a hatályos kétoldalú vízummentességi megállapodásaik megfelelő módosítása.

    Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

    Amennyiben egy nemzetközi megállapodás egyik szerződő fele az Európai Unió, a tagállamok jogszerűen az érintett megállapodás semmilyen módosítását nem hajthatják végre önállóan. A Mauritiusi Köztársasággal létrejött vízummentességi megállapodást az Európai Unió kötötte meg. Következésképpen uniós szintű fellépésre van szükség.

    Emellett a vízummentességi megállapodások tagállamok általi megkötése hatást gyakorolna a vízumügyi uniós vívmányokra (az EUMSZ 3. cikkének (2) bekezdése).

    Arányosság

    Ez a javaslat nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez – vagyis a Mauritiusi Köztársaság és az Unió közötti hatályos vízummentességi megállapodás módosításához – szükséges mértéket.

    3.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

    A javaslatnak nincs költségnövelő hatása az EU költségvetésére.

    4. AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

    Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

    2014. október 9-én a Tanács a tárgyalási irányelvek elfogadásával felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy a Mauritiusi Köztársasággal megkezdje a két fél közötti vízummentességi megállapodás módosításáról szóló tárgyalásokat. A tagállamokat a vízum-munkacsoport ülésein tájékoztatták a tárgyalások alakulásáról.

    5.EGYÉB ELEMEK

    A tárgyalások eredménye

    A Bizottság úgy véli, hogy a Tanács tárgyalási irányelveiben rögzített célkitűzések megvalósultak, és a megállapodás tervezete elfogadható az Unió számára.

    A megállapodás végleges tartalma a következőképpen foglalható össze:

    a) A tartózkodás időtartama

    A megállapodás vízummentes utazásról rendelkezik az Európai Unió polgárai, illetve a Mauritiusi Köztársaság állampolgárai számára a másik Szerződő Fél területére irányuló, bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig tartó utazás esetén (az első beutazást követő hat hónapos időtartam során legfeljebb három hónap helyett). Az új meghatározás az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás egészében alkalmazandó.

    b) Záró rendelkezés – a megállapodás felfüggesztése (8. cikk (4) bekezdés)

    A megállapodás szerint a 8. cikk (4) bekezdésének utolsó mondata a következőképpen módosul: „Az e megállapodás alkalmazását felfüggesztő Szerződő Fél haladéktalanul tájékoztatja a másik Szerződő Felet, amennyiben a felfüggesztés okai megszűntek, valamint megszünteti a felfüggesztést.” A „,valamint megszünteti a felfüggesztést” szövegrész jelenlegi szövegbe történő beillesztésének köszönhetően a módosított megállapodás egyértelművé teszi, hogy a vízummentesség felfüggesztését a felfüggesztéshez vezető okok megszűnése esetén meg kell szüntetni. E tekintetben a módosítás a Mauritiusi Köztársasággal fennálló vízummentességi megállapodás szövegét az Unió által 2015-ben és 2016-ban aláírt összes többi vízummentességi megállapodás szövegéhez igazítja. 2016. június 14-én konzultáltak a vízum-munkacsoporttal erről a módosításról, és egyetlen tagállam sem emelt kifogást.

    c) „Közösség” helyett „Unió

    A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Európai Unió egységes jogi személyiséggel rendelkezik. Mindazonáltal az „Európai Közösség” még mindig szerepel a Lisszaboni Szerződést megelőzően hatályba lépett nemzetközi megállapodásokban, köztük az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásban is. A módosító megállapodás értelmében ezért a vízummentességi megállapodás egészében a „Közösség” kifejezés helyébe az „Unió” kifejezés lép.

    d) Együttes nyilatkozatok

    A megállapodáshoz két együttes nyilatkozatot csatolnak:

    – a bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 nap értelmezéséről, valamint;

    – Izlandról, Norvégiáról, Svájcról és Liechtensteinről.

    e) Hatálybalépés

    A megállapodás a Szerződő Felek megerősítési eljárások befejezéséről szóló kölcsönös értesítésének napját követő hatodik hónap első napján lép hatályba. Annak érdekében, hogy garantált legyen a jogbiztonság, az utazók pedig világosan megérthessék és betarthassák a jogszabály, kellően hosszú átmeneti időszakra van szükség. A megállapodás megerősítését követő hat hónapos időszak lehetővé teszi az utazók számára, hogy még az előtt befejezzék a régi rendszer szerint számított rövid távú tartózkodásaikat, hogy hatályba lépne a rövid távú tartózkodás új meghatározása és az utolsó 180 napra vonatkozó referencia-időszak.

    A módosító megállapodás nem érinti az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló hatályos megállapodás semmilyen egyéb rendelkezését, így területi hatályát sem.

    6.KÖVETKEZTETÉS

    A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács határozzon a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról, és hatalmazza fel a Tanács elnökét az Unió nevében aláírásra jogosult személy(ek) kijelölésére.

    2017/0178 (NLE)

    Javaslat

    A TANÁCS HATÁROZATA

    az Európai Unió és a Mauritiusi Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást módosító megállapodás aláírásáról

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    mivel:

    (1)2009. november 30-i határozatával a Tanács megkötötte az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást. A megállapodás vízummentes utazásról rendelkezik az Európai Unió polgárai, illetve a Mauritiusi Köztársaság állampolgárai számára a másik Szerződő Fél területére irányuló, „hat hónapos időtartam alatt legfeljebb három hónapig tartó” beutazás esetén.

    (2)A 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 horizontális változásokat vezetett be a vízumügyi és határigazgatási uniós vívmányok terén, és a rövid távú tartózkodást bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napban határozta meg.

    (3)A rövid távú tartózkodás uniós rendszerének teljes körű harmonizációja érdekében az Unió és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásba bele kell foglalni ezt az új meghatározást.

    (4)2014. október 9-én a Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a Bizottságot az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást módosító megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) irányuló tárgyalások megkezdésére.

    (5)A tárgyalások a Mauritiusi Köztársasággal sikeresen lezárultak, és 2016. november 11-én az Unió és a Mauritiusi Köztársaság főtárgyalója levélváltás útján parafálta a megállapodást.

    (6)A megállapodást alá kell írni, és a megállapodáshoz csatolt nyilatkozatokat jóvá kell hagyni az Unió nevében.

    (7)Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal 18 összhangban nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

    (8)Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal 19 összhangban nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    Az Európai Unió és a Mauritiusi Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást módosító megállapodásnak (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, figyelemmel a megállapodás megkötésére.

    A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

    2. cikk

    Az e határozathoz csatolt nyilatkozatokat a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

    3. cikk

    A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

    4. cikk

    Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

    Kelt Brüsszelben, -án/-én.

       a Tanács részéről

       az elnök

    (1) HL L 182., 2013.6.29., 1. o.
    (2) HL L 239., 2000.9.22., 19. o.
    (3) HL L 105., 2006.4.13., 1. o.
    (4) HL L 243., 2009.9.15., 1. o.
    (5) HL L 81., 2001.3.21., 1. o.
    (6) HL L 169., 2009.6.30., 3. o.
    (7) HL L 169., 2009.6.30., 24. o.
    (8) HL L 169., 2009.6.30., 10. o.
    (9) Az EU két megállapodást kötött a Brazil Szövetségi Köztársasággal. Egyet a közönséges útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozóan (HL L 255., 2012.9.21., 4. o.), egy különálló megállapodást pedig a diplomata-, szolgálati vagy hivatali útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozóan (HL L 66., 2011.3.12., 2. o.).
    (10) HL L 169., 2009.6.30., 17. o.
    (11) HL L 169., 2009.6.30., 38. o.
    (12) HL L 169., 2009.6.30., 31. o.
    (13) Lásd a „Tárgy” és „A tartózkodás időtartama” című részeket a megállapodásokban.
    (14) COM(2014) 468 final.
    (15) A Tanács határozata (2014. október 9.) az Európai Unió/Közösség, valamint Antigua és Barbuda, a Bahamai Közösség, Barbados, a Brazil Szövetségi Köztársaság, a Mauritiusi Köztársaság, a Saint Kitts és Nevis Államszövetség és a Seychelle Köztársaság közötti, a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességre vonatkozó megállapodások módosítására irányuló tárgyalások megkezdésére a Bizottságnak adandó felhatalmazásról.
    (16) COM(2016) 194 final.
    (17) Az Európai Parlament és a Tanács 610/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, a 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 182., 2013.6.29., 1. o.).
    (18) A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).
    (19) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).
    Top

    Brüsszel, 2017.7.27.

    COM(2017) 389 final

    MELLÉKLET

    a következőhöz:

    Javaslat
    A TANÁCS HATÁROZATA

    az Európai Unió és a Mauritiusi Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást módosító megállapodás aláírásáról


    MELLÉKLET

    a következőhöz:

    Javaslat
    A TANÁCS HATÁROZATA

    az Európai Unió és a Mauritiusi Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást módosító megállapodás aláírásáról



    MEGÁLLAPODÁS

    az Európai Unió és a Mauritiusi Köztársaság között
    az Európai Közösség és a
    Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás módosításáról

    AZ EURÓPAI UNIÓ

    egyrészről, valamint

    A MAURITIUSI KÖZTÁRSASÁG (a továbbiakban: Mauritius)

    másrészről,

    a továbbiakban együtt: a Szerződő Felek,

    TEKINTETTEL az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességtől szóló megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás), amely 2010. március 1-jén lépett hatályba,

    MEGERŐSÍTVE az emberek közötti kapcsolatok elősegítésének jelentőségét,

    NYUGTÁZVA, hogy a megállapodás működése a Szerződő Felek állampolgárainak megelégedésére szolgál,

    FIGYELEMBE VÉVE, hogy a rövid távú tartózkodás megállapodásban foglalt meghatározása (az első beutazást követő hat hónapos időtartam során legfeljebb három hónap) nem elég pontos, és különösen az „első beutazás” fogalma kapcsán kételyek vagy kérdések merülhetnek fel,

    SZEM ELŐTT TARTVA, hogy a 2013. június 26-i 610/2013/EU rendelet horizontális változásokat vezetett be az EU vízumügyi és határigazgatási „belső” vívmányai terén, és a rövid távú tartózkodást „bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napban” határozta meg,

    FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió által létrehozandó határregisztrációs rendszer szükségessé teszi a rövid távú tartózkodás egységes és egyértelmű, valamennyi harmadik országbeli állampolgárra alkalmazandó meghatározását,

    AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a Szerződő Felek határátkelőhelyein biztosítsák a zökkenőmentes utasforgalmat,

    MEGERŐSÍTVE, hogy a megállapodás hatálya az Egyesült Királyság és Írország kivételével az Európai Unió valamennyi tagállamának állampolgáraira kiterjed,

    FIGYELEMBE VÉVE az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvet, valamint az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvet, és megerősítve, hogy e megállapodás rendelkezései az Egyesült Királyságra és Írországra nem alkalmazandók,

    A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

    1. cikk

    A megállapodás e cikk rendelkezéseinek megfelelően módosul:

    (1)A címben és a 6. cikk (1) bekezdésében a „Közösség” szó helyébe az „Unió” szó lép, a 3. cikk (5) bekezdésében a „közösségi” szó helyébe az „uniós” szó lép, valamint a 8. cikk (7) bekezdésében az „A Közösség” szövegrész helyébe az „Az Unió” szövegrész lép.

    (2)Az 1. cikkben a „hat hónapos időtartam alatt legfeljebb három hónapig” szövegrész helyébe a „bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig” szövegrész lép.

    (3)A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „Az Európai Unió polgárai bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak Mauritius területén.”

    (4)A 4. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „Mauritius állampolgárai bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok területén. Ez az időtartam a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó tagállamok területén történő tartózkodástól függetlenül számítandó.

    Mauritius állampolgárai bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak minden egyes, a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó tagállam területén, a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok területén való tartózkodásra számított időtartamtól függetlenül.”

    (5)A 4. cikk (3) bekezdésében a „három hónapot” szövegrész helyébe a „90 napot” szövegrész lép, valamint a „közösségi” szó helyébe az „uniós” szó lép.

    (6)A 8. cikk (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

    „Az e megállapodás alkalmazását felfüggesztő Szerződő Fél haladéktalanul tájékoztatja a másik Szerződő Felet, amennyiben a felfüggesztés okai megszűntek, valamint megszünteti a felfüggesztést.”

    2. cikk

    E megállapodást a Szerződő Felek saját belső eljárásaikkal összhangban erősítik meg vagy hagyják jóvá, és e megállapodás azt a napot követő hatodik hónap első napján lép hatályba, amikor az utolsó Fél értesíti a másik Felet arról, hogy az említett eljárások befejeződtek.

    Kelt […]-ban/-ben, a kétezer-tizenhetedik év […] havának […] napján két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

    az Európai Unió részéről

    a Mauritiusi Köztársaság részéről

    EGYÜTTES NYILATKOZAT IZLANDRÓL, NORVÉGIÁRÓL, SVÁJCRÓL ÉS LIECHTENSTEINRŐL

    Kívánatos, hogy egyrészről Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein, másrészről Mauritius hatóságai a jelen megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően haladéktalanul módosítsák a rövid távú tartózkodásra vonatkozó vízumok alóli mentességről szóló, hatályos kétoldalú megállapodásokat.

    Együttes nyilatkozat a bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 nap értelmezéséről

    A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a megállapodás 4. cikkében rögzített, bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napos időtartam folyamatos tartózkodást vagy több egymást követő látogatást jelent, amelyek időtartama bármely 180 napos időszakban összességében nem haladja meg a 90 napot.

    A „bármely” kifejezés folyamatosan aktualizált 180 napos referencia-időszak alkalmazására utal: a tartózkodás minden napján a megelőző 180 napos időszakra visszatekintve ellenőrzik, hogy továbbra is teljesül-e a bármely 180 napos időszakban 90 napra vonatkozó követelmény. Ez többek között azt jelenti, hogy egy megszakítás nélküli 90 napos távollét legfeljebb 90 napos új tartózkodást tesz lehetővé.

    ________

    Top