EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.12.18.

COM(2017) 776 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának 2016. évi éves jelentése

TARTALOMJEGYZÉK

1.Bevezetés

2.2016 folyamán benyújtott kérelmek

3.Finanszírozás

4.Ügylezárások

5.Következtetések

1.Bevezetés

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) 12. cikke előírja, hogy az alap előző évi tevékenységéről jelentést kell készíteni az Európai Parlament és a Tanács számára. Ez a jelentés bemutatja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: Szolidaritási Alap) 2016. évi tevékenységeit. A jelentés összefoglalja a 2016-ban érkezett kérelmeket és lezárt ügyeket. A Bizottsághoz 2016-ban benyújtott kérelmeket a rendeletben annak 2014. évi módosítását 1 követően rögzített, átdolgozott kritériumok szerint értékelték.

A Bizottsághoz 2016-ban a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás iránt hat kérelem érkezett: jelesül Görögországból (lefkadai földrengés), az Egyesült Királyságból (árvíz), Németországból (alsó-bajorországi árvíz), Ciprusról (aszály és tüzek), Portugáliából (madeirai tüzek) és Olaszországból (földrengések). A Szolidaritási Alap tekintetében az olasz Appenninekben 2016. augusztus és 2017. január között bekövetkezett földrengéssorozat jelenti a legnagyobb természeti katasztrófát.

A rendelet 2014. évi átdolgozásával bevezetett előlegfizetést négy ország kérte. Ezekben az esetekben a Bizottság a kérelmek beérkezésétől számított néhány héten belül összesen 31,3 millió EUR-t fizetett ki előlegekre.

A Szolidaritási Alapot 2016-ban két kérelem, jelesül a görögországi földrengéssel és a németországi árvízzel kapcsolatos kérelem esetében 33,1 millió euró összegben vették igénybe. A 2016-ban beérkezett másik négy kérelem tárgyában a Bizottság 2017 elején határozott.

A Bizottság 2016-ban négy, a Szolidaritási Alapból történt intervenciót zárt le. A részleteket a 4. pont tartalmazza.

Az I. melléklet bemutatja a Szolidaritási Alap „jelentős katasztrófa” címén történő igénybevételére 2016-ban alkalmazandó küszöbértékeket. A II. melléklet áttekintést nyújt a 2016-ban érkezett kérelmekről és az ezekhez tartozó pénzügyi adatokról.

2.2016 folyamán benyújtott kérelmek

A Bizottsághoz 2016-ban hat kérelem érkezett a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás iránt. Az összes kérelem az „első kár bekövetkezését követően [...] legfeljebb tizenkét héten belül” (a rendelet 4. cikkének (1) bekezdése), jogszabályi határidőn belül érkezett. Négy kérelem regionális szintű katasztrófákra, míg két kérelem jelentős katasztrófára vonatkozott.

GÖRÖGORSZÁG – Lefkadai földrengés (2015)

A Richter-skála szerinti 6,1-es erősséget elérő földrengéssorozat rázta meg Lefkadát 2015. november 17. reggelén. Ithaki és Kefalónia északi részén is észleltek károkat. Az eseményt számos utórengés követte. Az érintett lakosság ideiglenes szállást, menedéket és élelmet kapott. A földrengésben 120 lakóház károsodott, amelyből 20-at lakhatásra alkalmatlannak nyilvánítottak. A tartományi és települési infrastruktúra-hálózatok, magántulajdonban és köztulajdonban álló épületek (pl. helyi kórház, kikötők), valamint kulturális helyszínek (főként templomok) károsodásáról érkezett jelentés. A földcsuszamlások a sziget nyugati részén betemettek és megsemmisítettek néhányat a turisztikailag legfontosabb partszakaszok közül.

Görögország 2016. február 5-én a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be. A Bizottság kérésére válaszként Görögország 2016. március 9-én naprakész információt bocsátott rendelkezésre.

A görög hatóságok kezdetben a teljes közvetlen kárt 65,919 millió euróra becsülték. A görög hatóságok 2016 márciusában a teljes közvetlen kárt 66,073 millió euróra módosították. A kár az érintett Ionia Nisia (EL62) 2 NUTS 2 szintű régió bruttó hazai terméke (GDP) 2,1%-ának felelt meg, tehát regionális katasztrófának minősült. E régióban a Szolidaritási Alap igénybevételének küszöbértéke a regionális GDP 1,5%-a.

A Bizottság 2016. április 8-án Görögországnak 164 798 EUR összegű előleget fizetett ki, amely összeg a Szolidaritási Alapból nyújtani tervezett pénzügyi hozzájárulás 10%-a.

A Bizottság megvizsgálta a kérést és 2016. június 21-én az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Szolidaritási Alapból 1 651 834 EUR összeg igénybevételét javasolta. A Szolidaritási Alapból a pénzügyi hozzájárulás egyenlegét 2016. november 15-én, a megfelelő költségvetési módosítás Európai Parlament és Tanács általi elfogadását követően fizették ki Görögországnak.

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG – Árvíz (2015)

2015. december 5-én az Egyesült Királyság 11 régióját súlyos árvíz érte 3 . Az árvíz 16 000-nél is több háztartást és 4 985 vállalkozást sújtott, továbbá mintegy 3 600 családot máshol kellett elszállásolni. A mentési és helyreállítási műveleteket 1 700 katona segítette; ebből egyszerre 700-an mindig terepen voltak. A katasztrófa jelentős hatást gyakorolt a turizmusra (pl. hotelfoglalások lemondása, kevesebb turista); az idegenforgalmi vállalkozások 35%-a Anglia északi részének árvízzel érintett területein helyezkedett el. A mezőgazdasági üzemek termelési veszteséget is szenvedtek.

Az Egyesült Királyság a 2 300 millió EUR összegre becsült teljes kár vonatkozásában 2016. február 26-án a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be. Az Egyesült Királyság hatóságai kérelmükben rámutattak arra, hogy a kárfelmérés még folyamatban van, és a bejelentett összeg átmeneti. A módosított 2 412,042 millió EUR összeget tartalmazó végleges kérelmet az Egyesült Királyság 2016. szeptember 22-én nyújtotta be. A katasztrófa regionális természeti katasztrófának minősült, mivel a teljes közvetlen kár az érintett 11 NUTS 2 szintű régió súlyozott átlagú GDP-je 5,77%-ának felelt meg 4 , ami egyértelműen meghaladja a rendeletben rögzített, a súlyozott regionális átlag GDP 1,5%-ának megfelelő küszöbértéket.

Az Egyesült Királyság nem kérte előleg kifizetését.

A Bizottság megvizsgálta a kérést és 2017. január 13-án az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Szolidaritási Alapból 60 301 050 EUR összeg igénybevételét javasolta. Az Egyesült Királyság a pénzügyi hozzájárulás kifizetéséhez szükséges tájékoztatást 2017. május 5-én bocsátotta rendelkezésre. Az Egyesült Királyság a kifizetést 2017. július 17-én, a megfelelő költségvetési módosítás Európai Parlament és Tanács általi jóváhagyását követően kapta meg.

NÉMETORSZÁG – Alsó-bajorországi árvíz (2016)

Németországot 2016. május és június között szokatlanul heves esőzések érték, amelyek következtében a folyók kiléptek medrükből és – különösen Niederbayern (Alsó-Bajorország) régióban – számos települést öntöttek el. A legsúlyosabb csapás az alsó-bajorországi Rottal-Inn kerületét érte. Simbach am Inn városa június 1-jén szinte teljesen megsemmisült. Önmagában Rottal-Inn kerületében hozzávetőlegesen 5 000 otthonnak helyt adó, közel 430 km2-es területet érintett az árvíz. Alsó-Bajorországban összességében 47 000-nél is több embert érintett az áradás, és hét ember életét vesztette. A katasztrófában a közinfrastruktúra, magánlakások és vállalkozások szenvedtek kárt.

Németország 2016. augusztus 19-én a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be. A kérelem egyetlen NUTS 2 szintű régióra, nevezetesen a Niederbayern (DE22) régióra korlátozódott. A becsült teljes közvetlen kár 1 259,005 millió EUR-nak felelt meg. Ez az összeg a régió GDP-je 3,03%-ának 5 felelt meg és meghaladta a rendeletben rögzített 1,5%-os regionális küszöbértéket.

Németország nem kérte előleg kifizetését.

A Bizottság megvizsgálta a kérést és 2016. október 14-én az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Szolidaritási Alapból 31 475 125 EUR összeg igénybevételét javasolta. Németország a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás kifizetését 2017. március 29-én, a megfelelő költségvetési módosítás Európai Parlament és Tanács általi jóváhagyását követően kapta meg.

CIPRUS – Aszály és tüzek (2016)

2015 októbere és 2016 júniusa között Cipruson nagyon kevés csapadék esett, és az országot ismételt hőhullámok érték. A kialakult aszály következtében a terméshozam visszaesett, erdőtüzek és bozóttüzek keletkeztek és vízhiány lépett fel. A vízhiány súlyosan érintette a mezőgazdaságot, a háztartásokat és a környezetet. Nicosia, Larnaca és Famagusta kerületek nagy részén az esővizet igénylő termények (köztük az árpa, búza és más nem öntözött takarmánynövények) 100%-ban megsemmisültek. A víztározókba történő vízbeáramlás jelentősen visszaesett; ez különösen igaz volt a Kouris gátra, amely a szennyvíztisztítók és öntözőrendszerek fő forrásának minősül. Június közepén a Ciprust ért hőhullám két nagy tűzvészt váltott ki. Az első tűz Argakában indult, és a Pafosz állami erdőből 763 ha-t égetett le. A Soleából kiinduló második tűz az Adelfoi állami erdő részét képező 1 897 ha területet égetett le.

Ciprus 2016. szeptember 5-én a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be. Ciprus az aszály és az erdőtüzek okozta teljes közvetlen kárt összesen 180,803 millió EUR-ra becsülte. Ez az összeg meghaladta a Szolidaritási Alap jelentős katasztrófa jogcímén való igénybevételére szolgáló, 2016-ban Ciprus esetében alkalmazott 101,412 millió EUR küszöbértéket (vagyis a 2014. évi adatok alapján a GNI 0,6%-át).

A Bizottság 2016. december 5-én Ciprusnak 729 876 EUR összegű előleget fizetett ki, amely összeg a Szolidaritási Alapból nyújtani tervezett pénzügyi hozzájárulás 10%-a.

A Bizottság megvizsgálta a kérést, és 2017. január 24-én az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Szolidaritási Alapból 7 298 760 EUR összeg igénybevételét javasolta. A Szolidaritási Alapból a pénzügyi hozzájárulás egyenlegét 2017. május 16-án, a megfelelő költségvetési módosítás Európai Parlament és Tanács általi elfogadását követően fizették ki Ciprusnak.

PORTUGÁLIA – Tüzek Madeira szigetén (2016)

A Madeira szigetét 2016. augusztus 8. és 13. között érintő magas hőmérséklet, igen erős szél és rendkívül kevés csapadék nagy futótüzeket váltott ki, ami Funchal fővárosra és Calheta településre rendkívül súlyos hatást gyakorolt. A tüzek – három halálesetet is ideértve – a lakosság mindennapi életét és vagyonát is jelentősen érintették. A leégett terület 6 000 ha-nak felelt meg, amelyből 560 ha a Natura 2000 hálózat részét képező védett terület volt. Történelmi jelentőségű vagyontárgyak, otthonok százai károsodtak vagy semmisültek meg. Emellett a tüzek az alapvető infrastruktúrát, a vállalkozásokat és a mezőgazdasági ágazatot is érintették.

Portugália 2016. szeptember 21-én a Szolidaritási Alapból származó hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be. Portugália a kérelem kiegészítése céljából további tájékoztatást nyújtott 2016. október 26-án.

A portugál hatóságok a katasztrófa okozta, 157 millió EUR-ra becsült teljes közvetlen kárral járó regionális katasztrófáról nyújtottak be kérelmet. A Madeirát is magában foglaló legkülső régiók esetében a regionális katasztrófára vonatkozó küszöbérték a regionális GDP 1%-a volt. A bejelentett közvetlen kár Madeira GDP-je 3,84%-ának felelt meg 6 , tehát regionális katasztrófának minősült.

A Bizottság 2016. november 23-án Portugáliának 392 500 EUR összegű előleget fizetett ki, amely összeg az Alapból nyújtani tervezett pénzügyi hozzájárulás 10%-a.

A Bizottság megvizsgálta a kérést és 2017. január 24-én az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Szolidaritási Alapból 3 925 000 EUR összeg igénybevételét javasolta. A Szolidaritási Alapból a pénzügyi hozzájárulás egyenlegét 2017. május 16-án, a megfelelő költségvetési módosítás Európai Parlament és Tanács általi elfogadását követően fizették ki Portugáliának.

OLASZORSZÁG – Földrengéssorozat (2016-2017)

A Richter-skála szerint 6-os erősségű földrengés rázta meg Olaszországot 2016. augusztus 24-én. A földrengés Abruzzo, Lazio, Marche és Umbria régiókban a közép-olaszországi Appennin hegyláncot széles körben érintette. Számos utórengés következett. Ugyanezt a régiót 2016 októberében további két súlyos földrengés sújtotta. A Richter-skála szerint 5,9-es erősségű első földrengés október 26-án, míg a 6,5-ös erősségű második földrengés 2016. október 30-án következett be. Ezek a földrengések súlyosbították a helyzetet, és az érintett területeken további súlyos károkat okoztak. 2017. január 18-án további négy földrengés rázta meg a térség déli végét, ahol a súlyos havazás és az új rengések együttes hatása következtében a korábbiakban már károsodott infrastruktúra és lakóépületek összeomlottak. A súlyos és kiterjedt károk magántulajdonban és köztulajdonban álló épületeket, az infrastruktúrát, vállalkozásokat, mezőgazdasági üzemeket és jelentős kulturális örökségeket érintettek, és ez az eset bizonyult a Szolidaritási Alap történetében messze a legsúlyosabb katasztrófának.

Olaszország először 2016. november 16-án nyújtott be a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet. Ennek alapján a Bizottság a Szolidaritási Alapból nyújtani tervezett 30 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulásból előleget biztosított, amelyet 2016. december 9-én fizettek ki.

Az ezt követő földrengésekre tekintettel Olaszország 2017. február 15-én a 2016. augusztus 24. és 2017. január 18. között bekövetkezett földrengések által előidézett összes kárt felölelő, módosított becslést tartalmazó, frissített kérelmet nyújtott be. További információt 2017. május 25-én szolgáltattak.

E jelentés elkészítésének idején a szóban forgó kérelem feldolgozása még folyamatban volt, és arról a Szolidaritási Alap 2017. évi éves jelentése fog beszámolni.

3.Finanszírozás

Az Európai Parlament és a Tanács 2016-ban a Szolidaritási Alapból nyújtott pénzügyi hozzájárulás iránti két kérelmet hagyott jóvá.

(1)Görögország, lefkadai földrengés (2015): Az Európai Parlament és a Tanács 2016. október 11-én jóváhagyta a Szolidaritási Alap igénybevételét. Az 1 651 834 EUR összegű teljes hozzájárulás a 2016. évi költségvetésben előleg jogcímén rendelkezésre álló 50 millió EUR összegű előirányzatokból fedezhető volt. A kifizetést 2016 novemberében teljesítették Görögország javára.

(2)Németország, alsó-bajorországi árvíz (2016): Az Európai Parlament és a Tanács a Szolidaritási Alapból 31 475 125 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás nyújtását hagyta jóvá 2016. október 19-én 7 . Mivel a kifizetést 2016-ban nem lehetett teljesíteni, ezért a költségvetési előirányzatot át kellett vinni a 2017-es évre. A kifizetést 2017 márciusában teljesítették Németország javára.

2016-ban négy ország (Görögország, Ciprus, Portugália és Olaszország) kérte előleg kifizetését. A Bizottság összesen 31 287 millió EUR összegben jóváhagyta az összes kérelmet. Ezt a 2016. évi költségvetésben előleg céljára előirányzott 50 millió euró tartalék terhére folyósította. Az előleget Görögország 2016 áprilisában, Portugália 2016 novemberében, Ciprus és Olaszország pedig 2016 decemberében kapta meg.

4.Ügylezárások

A Bizottság 2016 során négy Szolidaritási Alapból történt intervenciót zárt le. Az összes intervenciót a rendeletben a 2014. évi átdolgozást megelőzően szereplő feltételek alapján hajtották végre. E feltételek szerint a 8. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a pénzügyi hozzájárulás folyósításától számított 18 hónapon belül a kedvezményezett állam a pénzügyi végrehajtásról jelentést készít (a továbbiakban: végrehajtási jelentés), amelyben nyilatkozik a kiadások indokáról (a továbbiakban: érvényességi nyilatkozat).

(1)Spanyolország, erdőtüzek (2003): a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás 1,331 millió EUR-t tett ki. Spanyolország a végrehajtási jelentést és az érvényességi nyilatkozatot 2006 márciusában nyújtotta be. A Bizottság az értékelésének befejezése érdekében kiegészítő tájékoztatást kért Spanyolországtól. A spanyol hatóságok arról számoltak be, hogy 778 258,73 EUR összeget vissza kell fizetni. A Bizottság az összeg beszedését követően 2016 júniusában lezárta az intervenciót.

(2)Spanyolország , lorcai földrengés (2011): a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás 21,071 millió EUR-t tett ki. Spanyolország a végrehajtási jelentés és az érvényességi nyilatkozat benyújtására rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását kérte. A végrehajtási jelentés és az igazoló dokumentumok 2014 júliusában érkeztek be a Bizottsághoz. Az érvényességi nyilatkozatban szereplő adatok alapján a Szolidaritási Alapból támogatható kiadás a kifizetett pénzügyi hozzájárulásnál 364 473,17 EUR-val kevesebb volt. A Bizottság ezt az összeget 2016 júniusában szedte be.

(3)Horvátország, árvíz (2012): a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás 286 587 EUR-t tett ki. Horvátország a végrehajtási jelentést és az érvényességi nyilatkozatot 2015 júniusában nyújtotta be. A Bizottság kérésére Horvátország kiegészítő tájékoztatást nyújtott, amelyet követően a Bizottság 2016 júliusában lezárta az intervenciót.

(4)Ausztria, árvíz (2013): a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás 21,662 millió EUR-t tett ki. Ausztria 2015 augusztusában benyújtotta a végrehajtási jelentést és az érvényességi nyilatkozatot. A jelentés teljesnek és a rendeletben foglalt követelményeknek megfelelőnek bizonyult, így a Bizottság 2016 augusztusában le tudta zárni az intervenciót.

2016-ban a Bizottsághoz három végrehajtási jelentés és érvényességi nyilatkozat is érkezett Romániától a 2012-es aszállyal és tűzkatasztrófával kapcsolatban, Németországtól és a Cseh Köztársaságtól pedig a 2013-as árvízzel kapcsolatban. Az említett intervenciók lezárása folyamatban van.

5.Következtetések

2016 folyamán korlátozott számban nyújtottak be új kérelmeket a Bizottságnak a Szolidaritási Alap tekintetében; e kérelmekből kettő olyan katasztrófákhoz kapcsolódott, amelyek már 2015 novemberében és decemberében bekövetkeztek (a lefkadai földrengés és az egyesült királysági árvizek). Ez láthatólag ismételten csak azt erősíti meg, hogy a rendeletben szereplő, regionális katasztrófákra vonatkozó kritériumok 2014-es módosítás szerinti felülvizsgálata és pontosítása a várt eredményeket hozza, különösen pedig azt eredményezi, hogy már nem nyújtanak be egyértelműen nem támogatható kérelmeket.

Augusztusban és októberben azonban Olaszországot ismételten pusztító földrengések sújtották, amelyek a 2017 januárjában bekövetkezett további súlyos rengéssel együtt a Szolidaritási Alap történetében annak 2002-es létrehozása óta messze a legsúlyosabb katasztrófát eredményezték. A 22 milliárd EUR összegű kár a második legjelentősebb ügyben, vagyis a 2012-es emilia-romagnai földrengésben bekövetkezett károknak majdnem a kétszerese volt. Ezek az események megerősítik a korábban már azonosított mintát: míg az árvízesemények képviselik a legnagyobb arányt a Szolidaritási Alappal kapcsolatos kérelmekhez vezető katasztrófákból (az összes ügy mintegy kétharmada), a földrengések a legritkább, ugyanakkor a legnagyobb kárt és költséget okozó események között vannak, a halálos áldozatok, a sérültek és a lakóhelyüket hosszú időre elhagyni kényszerülő személyek számáról nem is beszélve.

A 2016-ban benyújtott kérelmek alacsony száma és az, hogy az olasz földrengésre vonatkozó kérelmet csak 2017-ben egészítették ki, költségvetési szempontból szerencsés egybeesésnek bizonyult. A 2016 folyamán történt igénybevétel a 2015. évi előirányzatnak a 2016-ra átvitt, kifizetetlen részéből került folyósításra. Ennek megfelelően a 2016. évi előirányzat teljes összege érintetlen maradt, és azt átvitték 2017-re, aminek következtében Olaszország 2017-ben a Szolidaritási Alapból messze az eddigi legnagyobb hozzájárulást vehette igénybe. Ez azt mutatja, hogy az előző évben el nem költött összegek következő évre történő átvitelének lehetősége rendkívül sokat segít a Szolidaritási Alap költségvetési működőképességének fenntartásában, jóllehet az Alap éves előirányzatát a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret esetében a jelenlegi árakon számított 1 milliárd EUR-ról 2011. évi árakon számított 500 millió EUR-ra csökkentették. Fontos lesz ezt a rugalmasságot 2020 után is fenntartani. Másfelől a 2016. évi események azt is mutatják, hogy a Szolidaritási Alap pénzügyi alapja eléggé szűkös, és könnyen nehézségekkel szembesülhet, amennyiben viszonylag rövid időn belül több súlyos katasztrófa következik be, különösen pedig akkor, ha az előző évről nem lehetett jelentősebb összeget átvinni a következő évre. Ilyen esetben nehéz volna fenntartani a megállapított támogatási intenzitásokat, ami az egyenlő bánásmód elvét ásná alá.

Az előlegfizetés lehetőségének a 2014. évi átdolgozás révén a rendeletbe történő bevezetése igen hasznosnak bizonyult. Míg a kérelmező államok közül nem mindegyik kért előleget, a Bizottság egyetlen esetet leszámítva a kérelemhez szükséges teljes dokumentáció benyújtását követő egy hónapon belül ki tudta fizetni a kért előleget. Érdemesnek tűnik azon elgondolkodni, hogy az előlegnek a Szolidaritási Alapból nyújtani tervezett pénzügyi kifizetés 10%-át kitevő jelenlegi mértékhez (legfeljebb 30 millió EUR-hoz) képest történő megnövelése életképes megoldás lehet-e a Szolidaritási Alap válaszadási képességének javítására, amely Alapnak a költségvetési eljárás keretében történő teljes körű igénybevétele továbbra is minden esetben több hónapot vesz igénybe.

(1)    A 2014. május 15-i 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 189., 2014. 6. 27., 143. o.) módosított, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 311., 2002. 11. 14., 3. o.).

(2)    EL62 = a 2014. évi adatok alapján a regionális GDP 3 137 millió EUR.

(3)    11 érintett régió = UKC2-Northumberland, UKD1-Cumbria, UKD3-Great Manchester, UKD4-Lancashire, UKE2-North Yorkshire, UKE4-West Yorkshire, UKL1-West Wales and the Valleys, UKM2-Eastern Scotland, UKM3-South Western Scotland, UKM5-North Eastern Scotland és UKN0-Northern Ireland.

(4)    A 2014. évi adatok alapján a regionális GDP 41 784 millió EUR-nak felelt meg.

(5)    DE22 = a 2014. évi adatok alapján 41 522 millió EUR-nak megfelelő regionális GDP.

(6)    PT30 = a 2014. évi adatok alapján 4 085 millió EUR-nak megfelelő regionális GDP.

(7)    A 2016. évi 6. sz. költségvetés-módosítás a Szolidaritási Alap 31 475 125 EUR összegű, kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában történő igénybevételére irányul. Az igénybevétel németországi árvizekkel kapcsolatos.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.12.18.

COM(2017) 776 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának 2016. évi éves jelentése

I. melléklet:    Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – Jelentős katasztrófákra vonatkozó, 2016-ban alkalmazandó küszöbértékek
       (az Eurostat bruttó nemzeti jövedelemre vonatkozó 2014-as adatai alapján)

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának 1 igénybevételekor országspecifikus küszöbértékek alkalmazandók, amelyek értelmében a teljes közvetlen kárnak meg kell haladnia a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,6 %-át vagy a 2011-es árakon számított 3 milliárd EUR-t. A két érték közül az alacsonyabbat veszik figyelembe.

(millió EUR)

* 2011-es árakon számítva 3 milliárd EUR-nak felel meg.

** Nem állnak rendelkezésre GNI számadatok; helyettük az AMECO adatbázison (az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának éves makrogazdasági adatbázisán) alapuló GDP-adatok kerültek felhasználásra.

*** Nem áll rendelkezésre Eurostat adat; helyettük a Montenegró statisztikai hivatalából származó adatok kerültek felhasználásra.

II. melléklet: Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – A 2016 folyamán benyújtott kérelmek áttekintése

2002 óta az összes EUSZA-ügy áttekintése a következő hivatkozáson érhető el:    
http://ec.europa.eu/regional_policy/index.cfm/en/funding/solidarity-fund/

(1)    A 2014. május 15-i 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 189., 2014. 6. 27., 143. o.).

(2)      2017-ben megítélt