EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.12.6.

COM(2017) 738 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2016. évi alkalmazásáról

Bevezetés

A Bizottság 2016-ban is elkötelezett maradt a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság megvalósítása iránt. Ennek egyik módja az uniós intézmények által tárolt dokumentumokhoz 1 való hozzáférésre vonatkozó jog eredményes gyakorlásának támogatása. Ezt a jogot az Európai Unió Alapjogi Chartája 42. cikke, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének (3) bekezdése, és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet rögzíti 2 .

Szélesebb körű átláthatósági program

A Bizottság több fontos lépést tett jogalkotásai eljárásainak és szakpolitikai végrehajtási folyamatainak átláthatóságának növelése érdekében, beleértve az érdekelt felekkel és a lobbistákkal való kapcsolattartást.

A Bizottság 2016-ban folytatta minőségi jogalkotási programjának megvalósítását – melynek célja az Európai Unió jobb és átláthatóbb módon történő működtetése – nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy az EU egyszerűbb módon, és csak azokban az esetekben lépjen fel, amikor az a polgárok számára valóban lényeges. A Bizottság célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT) továbbra is biztosította, hogy az uniós jogalkotás eredményes és hatékony legyen, és a lehető legkevesebb költséggel járjon az uniós polgárok és vállalkozások számára. A REFIT-platformot, amely lehetővé teszi a nemzeti hatóságok, polgárok és más érdekelt felek számára, hogy részt vegyenek az uniós jogalkotás minőségének átlátható módon történő javításában, 2016. januárjában indították el hivatalosan.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2016. áprilisban bizottsági javaslat nyomán elfogadta az a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást. A megállapodás tovább fokozza az átláthatóságot egy sor olyan intézkedés által, amelyek az uniós döntéshozatali folyamat nyitottságát fokozzák.

A C(2014) 9048 és 9051 3 határozatok 2014. novemberi elfogadása óta a biztosok, a kabinettagok és főigazgatók, valamint az érdekképviseletek közötti több mint 11 000 kétoldalú találkozóról tettek az Europa honlapon a nyilvánosság számára információkat elérhetővé. Általános szabályként ilyen találkozókra kizárólag az átláthatósági nyilvántartásban regisztrált érdekképviseletekkel kerülhet sor 4 . Az átláthatósági nyilvántartás folyamatosan bővült, és jelenleg 11 000 bejegyzés szerepel benne, melyek közül 3 500-at 2016 januárja óta jegyeztek be 5 .

2016 májusában a Bizottság a szakértői csoportokra vonatkozó új átláthatósági szabályokat fogadott el 6 tekintetében, ezzel megerősítette az átláthatósági követelményeket és szinergiákat hozott létre az átláthatósági nyilvántartással.

A Bizottság 2016 szeptemberében az átláthatósági nyilvántartás jövőjéről szóló nyilvános konzultáció eredményeit figyelembe véve elfogadta a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásra vonatkozó javaslatot, amely az EU szintjén egy fontos lépés a közös és kötelező átláthatósági rendszer felé. A Bizottság felkérte az Európai Parlamentet és a Tanácsot a tárgyalások megkezdésére egy ilyen mindhárom intézményre kiterjedő rendszer mihamarabbi létrehozásának céljából.

Az esetleges „forgóajtó-jelenségek” esetében a közvélemény nagyobb átláthatóságra vonatkozó elvárásainak teljesítése céljából a Bizottság 2016 decemberében közzétette második éves közleményét 7 , melyben információt szolgáltatott a Bizottságot új munkahelyért elhagyó vezető tisztviselőkről részletezve korábbi feladataikat, a Bizottságon kívüli új tevékenységeiket és a kinevező hatóság vonatkozó döntését. Emellett az átláthatóság a korábbi biztosok hivatali idejük kitöltése utáni tevékenységeinek jóváhagyásával kapcsolatos minden döntés esetében is biztosított egy erre a célra szolgáló Europa internetes oldal 8 révén.

Dokumentumokhoz való hozzáférés

E szélesebb körű átláthatósági programon belül a dokumentumokhoz való hozzáférés joga kiemelkedő szerepet játszik az átláthatóság bizottsági megközelítésében. A Bizottság az 1049/2001/EK rendelet értelmében a birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása mellett proaktív és felhasználóbarát módon tett közzé különféle nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásaiban és internetes oldalain számos információt és dokumentumot.

A jelentés elkészítésére az 1049/2001/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében került sor. Áttekintést nyújt arról, hogy a Bizottság 2016-ban hogyan alkalmazta a dokumentumokhoz való hozzáférés szabályait. A jelentés a mellékletben összegzett statisztikai adatokon alapul. 9 A statisztikák a 2016-ban benyújtott kérelmek és az azokra adott válaszok számát tükrözik. Nem tükrözik a kért vagy (részlegesen) kiadott dokumentumok számát, amely sokkal nagyobb volt. Előfordulhat, hogy a kérelmezők egyetlen dokumentumhoz kérnek hozzáférést, sokkal gyakoribb azonban, hogy több dokumentumba, sőt akár egy adott tárggyal vagy eljárással kapcsolatos teljes aktákba igényelnek betekintést 10 . A statisztikák szerint a dokumentumokhoz való hozzáférés joga fontos szerepet tölt be a Bizottság átfogó átláthatósági szakpolitikáján belül. A kért dokumentumokat az esetek 81,3 %-ában az alapkérelemi szakaszban egészben vagy részlegesen kiadták, a megerősítő szakaszban felülvizsgált kérelmek 52 %-ánál pedig szélesebb körű vagy teljes körű hozzáférést engedélyeztek.

1.Nyilvántartások és internetes oldalak

11 12 13 2016-ban 18 523 új dokumentumot vettek fel a bizottsági dokumentumok nyilvántartásába(lásd a mellékletben az 1. táblázatot), melyek a C, COM, JOIN, OJ, PV, SEC vagy SWD kategóriákba tartoznak. A Bizottság 2016-ban nem hozott létre és nem kapott a fenti dokumentumtípusokba tartozó minősített dokumentumokat.

14 2016-ban az „A dokumentumokhoz való hozzáférés” című internetes oldal az Europa honlapon a látogatások számának enyhe növekedést mutatta ki (19 191 a 2015. évi 18 939-hez képest), ennek ellenére a látogatók száma és a látogatott oldalak száma nem változott (lásd a mellékletben a 2. táblázatot).

2.A többi intézménnyel való együttműködés a rendelet alapján

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2016-ban igazgatási szinten továbbra is rendszeresen tartott technikai értekezletet a tapasztalatok megosztása, a legjobb gyakorlatok kidolgozása és az 1049/2011/EK rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.

3.Hozzáférésekre vonatkozó kérelmek elemzése

3.1.Kérelmek száma

2016-ban az alapkérelmek száma közel 10 %-kal csökkent (6 077 a 2015. évi 6 752-höz képest). Az 1049/2001/EK rendeleten alapuló válaszok száma azonban több mint 2 %-kal növekedett (2016-ban 5 944 a 2015. évi 5 819-hez képest – a legtöbb válasz az elmúlt öt évben).

A fennmaradó 1 193 választ nem az 1049/2001/EK rendelet alapján adták ki, vagy igazolták, hogy a kért dokumentumok nincsenek a Bizottság birtokában (lásd a mellékletben a 3. táblázatot).

A hozzáférhetőséget egészben vagy részlegesen elutasító alapkérelmeknek a bizottsági felülvizsgálatát kérő megerősítő kérelmek aránya 4 %-kal növekedett (2016-ban 295 a 2015. évi 284-hez képest), így folytatódott a 2012 óta tartó egyre növekvő tendencia. Másrészt az 1049/2001/EK rendeleten alapulón megerősítő válaszok száma enyhén csökkent, a 2015-ös 230-ról 219-re 2016-ban annak következtében, hogy néhány kérelem tájékoztatás iránti megkeresésnek bizonyult.

Más esetekben egy kérelmező több kérelmét csoportosították át és kezelték egyetlen válaszban (lásd a mellékletben az 5. táblázatot).

3.2.A kérelmek aránya bizottsági főigazgatóságonként/szolgálatonként (lásd a mellékletben a 10. táblázatot)

A Bizottság Főtitkársága kapta az alapkérelmek legnagyobb százalékát (8,6 % a 2015. évi 8,7 %-hoz képest), az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság pedig a második volt e tekintetben, a 2015-ös 9,2 %-ról 2016-ra 8 %-ra csökkent a hozzá benyújtott kérelmek aránya. A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság birtokában lévő dokumentumok iránti alapkérelmek aránya 8,6 %-ról 7,6 %-ra csökkent 2016-ban, amivel a harmadik helyre került.

Ezen főigazgatóságokon kívül csak a Versenypolitikai Főigazgatóság (7,2 %) és Tőkepiaci Unió Főigazgatósága (5,6 %) kapta az összes alapkérelem több mint 5 %-át. A fennmaradó bizottsági szervezeti egységek mindegyike az összes alapkérelem legfeljebb 4 %-át kapta.

A Bizottság Főtitkárságához beérkező megerősítő kérelmek legnagyobb arányban a Versenypolitikai Főigazgatóság első válaszaihoz kapcsolódtak (2016-ban 15,9 % a 2015. évi 16,2 %-hoz képest). Ezt az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság (10,2 % a 2015. évi 7 %-hoz képest) és a Bizottság Főtitkársága (6,8 % a 2015. évi 10,2 %-hoz képest) követte.

Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság és az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság osztozott a negyedik helyen (2016-ban mindkettő 6,1 %-kal a 2015. évi 7,4 %-hoz, valamint 6,3 %-hoz képest). Két másik bizottsági szervezeti egység első válaszai az összes megerősítő kérelem több mint 5 %-át képezték (az Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság és az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal). A fennmaradó bizottsági szervezeti egységek mindegyike az összes megerősítő kérelem legfeljebb 5 %-át kapta.

3.3.A kérelmezők társadalmi és foglalkozási helyzete 15 (lásd a mellékletben a 8. táblázatot)

A legtöbb alapkérelem 2016-ban továbbra is polgároktól érkezett. Ezek az összes kérelem majdnem 40 %-át képezték (38,3 % a 2015. évi 24,7 %-hoz képest). A tudományos intézetek és agytrösztök voltak a második legaktívabb csoport, innen az alapkérelmek 16 %-a származott (a 2015. évi 21,3 %-hoz képest).

Harmadik helyre kerültek a jogi szakemberek (13,5 % a 2015. évi 12,7 %-hoz képest), akiket a civil társadalom követett (11,9 % a 2015. évi 15,2 %-hoz képest), a vállalatok (9,7 % a 2015. évi 2 %-hoz képest) és az újságírók (5,9 % a 2015. évi 7,1 %-hoz képest).

A legtöbb megerősítő kérelem 2016-ban a polgároktól érkezett. Ezek az összes kérelem 30 %-át képezték (30,2 % a 2015. évi 24,3 %-hoz képest). A jogi szakemberek az összes kérelem 26,4 %-ával (a 2015. évi 27,8 %-hoz képest) a második legaktívabb csoportnak bizonyultak.

Őket szorosan követte a civil társadalom csoportja, akik a kérelmek 24,7 %-át küldték (24,6 % 2015-ben). Az újságírók a negyedik helyet foglalták el 8,1 %-kal (13 % 2015-ben), a tudományos intézetek és agytrösztök pedig az ötödikek lettek a kérelmek 4,4 %-ával (5,6 % 2015-ben.)

3.4.A kérelmezők földrajzi származása (lásd a 9. táblázatot a mellékletben)

Ami az alapkérelmek földrajzi megoszlását illeti, a legtöbb továbbra is a Belgiumban tartózkodó kérelmezőktől érkezett (27,2 % 2015. évi 26,8 %-hoz képest), amit Németország (12,6 % 2015. évi 11,7 %-hoz képest) és az Egyesült Királyság (jelentős növekedés, a 2015-ös 7,6 %-ról 2016-ra 10 %) követett. Ezt Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia követte, országonként az összes kérelem több mint 5 %-ával. A fennmaradó 21 tagállamból származó kérelmek, tagállamonként az összes kérelem kevesebb mint 2 %-ával.

A harmadik országbeli állandó lakhellyel vagy bejegyzett irodával rendelkező kérelmezők is gyakorolták a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát, az általuk benyújtott alapkérelmek az összes alapkérelem 4,1 %-át képezték (4,4 % 2015-ben).

Ami a megerősítő kérelmek földrajzi megoszlását illeti, a legnagyobb mennyiség messzemenően továbbra is a Belgiumban tartózkodó kérelmezőktől érkezett (33,2 % a 2015. évi 30,3 %-hoz képest), amit Németország (13,2 % a 2015. évi 15,1 %-hoz képest) és az Egyesült Királyság (jelentős növekedés, a 2015-ös 7,6 %-ról 2016-ra 10 %) követett. Az összes kérelem több mint 5 %-a a tagállamok közül csak Olaszországból (9,8 %), Spanyolországból (8,8 %), Hollandiából (6,4 %), az Egyesült Királyságból (5,8 %) és Franciaországból (5,1 %) érkezett.

A fennmaradó 21 tagállamból származó kérelmek tagállamonként az összes kérelem legfeljebb 2 %-át képezték. Végül a harmadik országbeli állandó lakhellyel vagy bejegyzett irodával rendelkező kérelmezők által benyújtott kérelmek az összes kérelem 3,7 %-át képezték (a 2015. évi 2,5 %-hoz képest).

4.A hozzáférési jogra vonatkozó kivételek alkalmazása

4.1.A jóváhagyott hozzáférések típusai

Az alapkérelmi szakaszban 2016-ban az esetek több mint 80 %-ában hagytak jóvá teljes vagy részleges körű hozzáférést (81,3 % a 2015. évi 84,7 %-hoz képest). Az esetek majdnem 61 %-ában továbbra is teljes körű hozzáférést biztosítottak. Ez az előző évhez képest csökkent (68,8 %), folytatva a 2012 óta tartó csökkenő tendenciát, amely részben a Bizottság adatvédelmi szakpolitikájának szigorúbb alkalmazásával magyarázható.

Ugyanezen okból a részlegesen pozitív válaszok aránya jelentősen megnőtt, 30 %-kal (2016-ban 20,4 % a 2015. évi 15,9 %-hoz képest). A kérelmek 18,7 %-át teljesen elutasították (a 2015 évi. 15,3 %-hoz képest) – (lásd a mellékletben a 4. táblázatot).

2016-ban minden második, megerősítő kérelemmel fellebbezett első választ a megerősítő szakaszban részlegesen vagy teljesen megváltoztattak (2015-től 2016-ig jelentősen megnőtt 41,3 %-ról 52 %-ra). Az esetek 47 %-ában az alapkérelmi szakaszhoz képest szélesebb (bár nem teljes) körű hozzáférést engedélyeztek (ez jelentős növekedés a 2015. évi 31,7 %-hoz képest). A megerősítő szakaszban a kezdeti teljes körű visszautasítást csak az esetek 48 %-ában fogadták el (2015. évi 58,7 %-hoz képest).

Másrészt a teljes mértékben pozitív megerősítő válaszokat eredményező megerősítő kérelmek száma 2015-höz (9,6 %) képest alacsonyabb (5 %) volt (lásd 6. táblázatot a mellékletben).

4.2.Hivatkozott kivételek a hozzáférési jog alól (lásd a 7. táblázatot a mellékletben)

Az alapkérelmi szakaszban a hozzáférés teljes vagy részleges elutasításának fő indoka továbbra is az esetek 30 %-ában az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme volt. A második leggyakrabban hivatkozott kivétel az intézmény döntéshozatali eljárásának védelme volt (enyhe növekedés, a 2015-ös 20,3 %-ról 2016-ban 21,7 %-ra). Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére irányuló kivételre, amely a harmadik helyet foglalta el, sokkal ritkábban hivatkoztak, mint 2015-ben (2016-ban 16,2 % a 2015. évi 20,9 %-hoz képest).

A kereskedelmi érdekek védelmét szolgáló kivétel relatív használata enyhén csökkent (2016-ban 13,7 %-ra a 2015. évi 14,7 % százalékhoz képest), de a negyedik helyen maradt. A legjelentősebb növekedés a közbiztonság tekintetében a közérdek védelmére hivatkozó kivételre vonatkozott (2016-ban 7,3 % a 2015. évi 2,4 %-hoz képest).

A megerősítő szakaszban a hozzáférés (teljes vagy részleges) elutasítását a leggyakrabban az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme érdekében erősítették meg, ami az előző évhez képest 45 %-os növekedést jelentett (2016-ban 28,3 % a 2015. évi 15,6 %-hoz képest). A második helyen a döntéshozatali eljárás védelmére szolgáló kivétel volt (22,3 % a 2015. évi 16,4 %-hoz képest). Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére irányuló kivételre sokkal ritkábban hivatkoztak (2016-ban 20,3 % a 2015. évi 37,7 %-hoz képest), ezáltal a harmadik helyre került.

A negyedik és az ötödik helyen a kereskedelmi érdekek védelmére (15,9 % a 2015. évi 13,1 %-hoz képest), valamint a bírósági eljárások és jogi tanácsadás védelmére (5,6 % a 2015. évi 4,9 %-hoz képest) vonatkozó kivételek szerepeltek.

5.Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszok

16 17 18 Az ombudsman 2016-ban 21 panaszt zárt le a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek bizottsági elbírálásával kapcsolatban. Ezek közül hatot további vagy kritikai észrevételekkel zártak le. Összehasonlításképp, az ombudsman 2015-ben 23 panaszt zárt le, ezek közül hatot kritikai észrevétellel.

2016 folyamán az ombudsman 12 olyan új vizsgálatot indított, ahol a panasz tárgya első- vagy másodsorban a dokumentumokhoz való hozzáférés volt (enyhe növekedés 2015-höz képest, amikor 11 új vizsgálatot indítottak).

6.Bírósági felülvizsgálat

Az Európai Unió bíróságai 2016-ban fontos új határozatokat hoztak, amelyek az 1049/2001/EK rendelet értelmében befolyásolják a bizottsági gyakorlatot.

6.1.A Bíróság

A Bíróság fellebbezési eljárás során három olyan fontos ítéletet hozott, amelyekben a Bizottság félként szerepelt az eljárásban.

Az Internationaler Hilfsfonds humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó szerződés aktáihoz való hozzáférés iránti kérelem ügyében 19 megerősítette a Törvényszék végzését, elutasítva a felperes Bizottság elleni kérelmét.

A Bíróság a SeaHandlig-ügyben hozott ítéletében 20 , megerősítette azon általános vélelem fennállását, amely szerint az állami támogatásra vonatkozó vizsgálat adminisztratív aktáiban szereplő dokumentumok hozzáférhetővé tétele főszabály szerint sérti a vizsgálat céljának védelmét. Azt is kimondta, hogy bírósági eljárás céljából a dokumentum megszerzéséhez kapcsolódó lehetséges érdek nem minősül nyomós közérdeknek a közzététel szempontjából. Továbbá kifejtette, hogy késleltetett válasz esetén a felperes panaszt nyújthat be az ombudsmanhoz vagy kártérítési keresetet kezdeményezhet a hozzáférési jogának és a bírósághoz fordulási jogának érvényesítésére.

A Bíróság a Stichting Greenpeace Nederland ügyben hozott ítéletében 21 megállapította, hogy az 1367/2006/EK rendelet értelmében 22 a „környezetbe való kibocsátás” fogalma nem korlátozódik a tényleges kibocsátásokra, hanem egy termék vagy anyag rendes vagy reális felhasználási feltételek melletti előre látható környezetbe történő kibocsátásait is magába foglalja. A Bíróság továbbá megállapította, hogy a „környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos” információk olyan információk, amelyek ilyen kibocsátást érintenek vagy arra vonatkoznak, nem pedig az olyan információkra, amelyek akár közvetlen, akár közvetett kapcsolatban állnak a környezetbe történő kibocsátással.

6.2.A Törvényszék

23 24 A Törvényszék 12 olyan ítéletet hozott a dokumentumokhoz való hozzáférési joggal kapcsolatban, amelyben a Bizottság félként szerepelt. Két ügyben a Törvényszék kimondta, hogy a bizottsági határozat megsemmisítése iránti kereset elfogadhatatlan. Egy ügyben nem született ítélet.

25 26 Hat esetben a Törvényszék elutasította a felperes bizottsági dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó megerősítő határozat megsemmisítésének kérését, megerősítve ezzel a Bizottság álláspontját. Három esetben a Törvényszék részben semmisítette meg a bizottsági határozatot.

A Törvényszék a személyes adatok tárgyában kimondta, hogy a Bizottság nem takarhatja ki a kérelmező személyes adatait, amennyiben az illető egyértelműen egyetért ezek közzétételével. Azt is tisztázta, hogy az intézménynek nem kell mérlegelnie az érintett törvényes érdekei sérelmének hiányát, amennyiben a kérelmező nem terjesztett elő semmilyen kifejezett és törvényes célt, illetve meggyőző érvet e személyes adatok továbbításának szükségességét alátámasztandó. 27

A kereskedelmi érdekeket illetően a Törvényszék emlékeztetett a közbeszerzési eljárások ajánlattevőinek ajánlataihoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelem fennállására, mivel ezek közzététele sértené a sikeres ajánlattevő kereskedelmi érdekeit és az ajánlattevők közti tisztességes versenyt.

A vizsgálatok céljára vonatkozóan a Törvényszék megerősítette az Európai Csalás Elleni Hivatal folyamatban lévő nyomozásainak és bizonyos esetekben lezárt nyomozásainak vizsgálati dokumentumaihoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelem fennállását. Azt is kijelentette, hogy a bizalmas információk illetéktelen kiszivárogtatása az 1049/2001/EK rendelet alapján önmagában nem igazolja ezen dokumentumok hozzáférhetővé tételét. A Törvényszék azt is megállapította, hogy a Bizottság az 1049/2001/EK rendelet értelmében nem tagadhatja meg a kérelem kezelését, még akkor sem ha a kérelmező rendelkezik a kért dokumentumokkal (dokumentumok részeivel) 28 .

Továbbá a Törvényszék újból megerősítette a kötelezettségszegési eljárás aktáinak részét képező dokumentumoknak a pert megelőző szakaszban való hozzáférés megtagadására vonatkozó általános vélelem fennállását, mivel közzétételük főszabály szerint sértené a vizsgálat céljainak védelmét 29 .

Az uniós szinten folyamatban lévő jogvitákkal és a nagy valószínűséggel előzetes döntéshozatalhoz vezető nemzeti eljárásokkal releváns kapcsolatban álló dokumentumokat illetően a Törvényszék kimondta ezen dokumentumok hozzáféréstől való védhetőségét. A cél a fegyveregyenlőségi elv és az igazságszolgáltatás megbízható működése érvényesülésének biztosítása,és ezáltal a bírósági eljárások védelme 30 .

Továbbá a Törvényszék megerősítette, hogy a jogi tanácsadás védelmére szolgáló kivétel alkalmazásának céljából az időzítés és a tanácsadás módja (formális vagy informális) nem bír jelentőséggel. Azt is elismerte, hogy a jogi tanácsadás védelme kiterjed a Bizottság Jogi Szolgálatának a Bizottság Bíróság előtt képviselete során kifejtett álláspontjára, a többi féllel azonos feltételek mellett. Végül a Törvényszék álláspontja szerint pusztán az a tény, hogy a jogi tanácsadásra jogalkotási eljárás során került sor, önmagában nem elegendő a nyomós közérdek fennállásának bizonyítására 31 .

A döntéshozatali folyamatot illetően a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottságnak jogában áll vélelmezni – anélkül, hogy a hatásvizsgálat keretében összeállított minden egyes dokumentumot konkrét és egyedi módon megvizsgálna –, hogy a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele elvileg súlyosan veszélyeztetné a politikai javaslat kidolgozására irányuló döntéshozatali eljárását 32

A Törvényszék továbbá elismerte az uniós személyzet független véleménynyilvánítási lehetőségének fontosságát. Megerősítette, hogy az intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések során belső használatra megfogalmazott véleményeik közzététele súlyosan veszélyeztetné a Bizottság döntéshozatali eljárását, mivel ez megakadályozná a személyzet független, azon kilátás általi befolyásolástól mentes véleménynyilvánítását, hogy az intézményt, amelynek részét képezik, széles körű nyilvánosságnak teszik ki 33 .

Egy másik ítéletben a Törvényszék tisztázta, hogy azon külső nyomás fennállását, amelynek a döntéshozó folyamatot kitennék, tényleges bizonyossággal meg kell állapítani, és bizonyítékokkal kell alátámasztani, hogy fennállt az ésszerűen előrelátható kockázata annak, hogy az eljárást e külső nyomás jelentős mértékben befolyásolja 34 .

A Törvényszék 2016-ban nem hozott a dokumentumokhoz való hozzáférés jogához kapcsolódó ítéletet a Közszolgálati Törvényszék határozatával szemben benyújtott fellebbezési ügyekben, amelyekben a Bizottság félként szerepelt az eljárásban.

6.3.Új bírósági ügyek

35 36 A Bizottság 1049/2001/EK rendelete alapján hozott határozatai ellen 2016-ban 19 új keresetet nyújtottak be a Törvényszékhez. Továbbá a Bíróság előtt négy új fellebbezési eljárást indítottak a Törvényszék olyan ügyekben hozott ítéleteivel szemben, amelyekben a Bizottság félként szerepelt az eljárásban.

7.Végkövetkeztetések

A Bizottság 2016-ban az 1049/2001 rendelet értelmében és a szélesebb körű átláthatósági program keretén belül egyaránt folytatta az átláthatóság növelésével kapcsolatos kötelezettségvállalásának teljesítését.

Ez többek között megnyilvánult a minőségi jogalkotási program fokozatos megvalósításában; a politikai vezetők és vezető tisztségviselők érdekképviseletekkel tartott megbeszéléseire vonatkozó információk rendszeres közzététele során; a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásra vonatkozó bizottsági javaslatban; és a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos politikája révén.

A Bizottság folytatta a különféle jogalkotási és egyéb tevékenységeivel kapcsolatos információk és dokumentumok széles körének felhasználóbarát módon történő proaktív közzétételét.

A dokumentumokhoz kérelem alapján való hozzáférés joga továbbra is fontos eszköze volt a Bizottság átláthatósággal kapcsolatos kötelezettségvállalása teljesítésének, az Európai Unió Alapjogi Chartájának, a Szerződéseknek és az 1049/2001/EK rendeletnek megfelelően.

A Bizottság 2016-ban több mint 6 000, dokumentumhoz való hozzáférési alapkérelmet és közel 300 megerősítő kérelmet kapott. Ez azt mutatja, hogy az uniós polgárok és más kedvezményezettek aktívan gyakorolják a Bizottság birtokában levő dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogukat.

Az intézmények közül továbbra is a Bizottság kezelte messze a legtöbb hozzáférésre irányuló kérelmet. Az engedélyezett hozzáférések számos hozzáférési kérelemre válaszul magas aránya következtében nagyszámú dokumentum vált elérhetővé. Erre a Bizottság által 2016-ban proaktív és felhasználóbarát módón közzétett dokumentációkon és információkon, vagy a Bizottság internetes oldalakon és különféle nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásaiban már közzétett dokumentációkon és információkon túlmenően került sor.

(1)    A dokumentumokhoz való hozzáférés jogának kedvezményezettei az uniós polgárok és valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező személyek. Emellett harmadik országbeli, valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel nem rendelkező polgárok és jogi személyek szintén élvezik ezt a jogot.

(2)    Hivatalos Lap L 145., 2001.5.31, 43. o. (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet).

(3)    A Bizottság C(2014)9048 határozata (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről szóló tájékoztatás közzétételéről, valamint a Bizottság C(2014)9051 határozata (2014.11.25.) a Bizottság tagjai, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről szóló tájékoztatás közzétételéről.

(4)    A „regisztráció nélkül nincs találkozó” szabályt az elnöknek a Bizottsághoz címzett közleménye tartalmazza. A Bizottság munkamódszerei 2014–2019 között (C(2014) 9004) című közlemény, 9. o.

(5)    Az adatok a 2017. február 1-jei számadatokon alapulnak.

(6)    A Bizottság C(2016) 3301 határozata (2016.5.30.) a bizottsági szakértői csoportok létrehozásáról és működéséről szóló horizontális szabályok megállapításáról.

(7)    A Bizottsághoz szóló C(2016) 8928 közlemény a volt vezető tisztviselők szolgálatból való kilépés utáni szakmai tevékenységéről szóló információk közzétételéről (a személyzeti szabályzat 16. cikkének (3) és (4) bekezdése). A következő internetes címen érhető el: http://ec.europa.eu/civil_service/docs/2016_annual_report_hu.pdf .

(8)     https://ec.europa.eu/info/about-european-union/principles-and-values/ethics-and-integrity/ethics-and-integrity-eu-commissioners/former-european-commissioners-authorised-occupations_en

(9)    Eltérő jelzés hiányában, a jelentésben bemutatott statisztikák a bizottsági informatikai alkalmazásokból 2017 május 3-án lehívott számadatokon alapulnak. A jelentés szöveges részében található százalékos arányokat a legközelebbi tizedesig kerekítettük.

(10)    Több száz (vagy bizonyos esetekben több ezer) dokumentumot felölelő kérelmek esetén, ahol a kérelmezőkkel közösen történik a méltányos megoldás kialakítása, a kérelmeket általában több egymást követő szakaszban kezelik úgy, hogy mindegyik az 1049/2011/EK rendeletben előírt határidőkön belül kezelhető több dokumentumra terjed ki.

(11)    Ez hasonló a 2015. évi adathoz (18 945).

(12)    C: A Bizottság önálló aktusai; COM: Bizottsági jogalkotási javaslatok és más intézményekkel közölt egyéb dokumentumok előkészítő dokumentumaikkal együtt; JOIN: a Bizottság és a főképviselő közös jogi aktusai; OJ: a bizottsági ülések napirendjei; PV: a bizottsági ülések jegyzőkönyvei; SEC a többi kategóriába nem sorolható bizottsági dokumentumok; SWD: Bizottsági szolgálati munkadokumentumok.

(13)    Az 1049/2001 rendelet alkalmazásában minősített dokumentumok a „très secret/top secret”, „secret” vagy „confidential” minősítésű dokumentumok (lásd az 1049/2011 rendelet 9. cikkének (1) bekezdését).

(14)    Dokumentumokhoz való hozzáférés http://ec.europa.eu/transparency/access_documents/index_hu.htm .

(15) Kérelmeikben a kérelmezők megjelölhetik (azonban nem kötelesek erre) társadalmi/foglalkozási profiljukat (választhatnak egyet a hét megadott kategória közül). Statisztikai célokból a „polgárok” csoportba azok a kérelmezők tartoznak, akik profiljukban a „polgár” megjelölést használták, továbbá azok, akik nem jelölték meg társadalmi/foglalkozási profiljukat (a hét kategória egyikét sem jelölték meg).

(16)    A statisztikák, az Európai Csalás Elleni Hivatal kivételével, minden bizottsági szervezeti egységnek az ombudsman által kezelt ügyeire vonatkoznak.

(17)    A további/kritikai észrevételekkel ellátott hat ügy: 2012/0803/TN (+ 2013/369/TN), 2014/0852/LP, 2014/1871/JN, 2014/2063/PMC, és 2015/437/OMB. Három ügyet továbbfejlesztésre irányuló javaslatokkal zártak le, 12 ügyet pedig bármilyen további intézkedés nélkül zártak le.

(18)    A 2015. évi jelentésben közölt statisztikák csak a megerősítő kérelmekből adódó ügyekre és a Főtitkárság által központilag bonyolított ügyekre vonatkoznak (16 panaszeset, ezekből kettőt kritikai észrevételekkel zártak le. Más bizottsági szervezeti egységek további hét panaszesetet bonyolítottak le, ezek közül négyet kritikai észrevételekkel zártak le).

(19)    A Bíróság C-103/15 P sz., Internationaler Hilfsfonds kontra Bizottság ügyben hozott 2016. január 21-i végzése.

(20)    A Bíróság C-271/15 P sz., a felszámolás alatt álló Sea Handling SpA, korábban Sea Handling SpA kontra Bizottság ügyben 2016. július 14-én hozott ítélete.

(21)    A Bíróság C-673/13 P sz., Bizottság kontra Stichting Greenpeace Nederland és PAN Europe ügyben 2016. november 23-án hozott ítélete.

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (Hivatalos Lap L 264., 2006.9.25., 13–19. o.).

(23)    A Törvényszék végzései a (1) T-674/15. sz., PITEE kontra Bizottság ügyben (fellebbezés alatt áll), és a (2) T-660/16. sz. Pint Anikó kontra Bizottság ügyben (fellebbezés alatt áll).

(24)    A Törvényszék a T-189/15 sz., TMG Landelijke Media BV és Menzo Willems kontra Bizottság ügyben hozott végzése, EU:T:2016:22.

(25)    IMG kontra Bizottság, T-110/15.; Philip Morris Ltd kontra Bizottság, T-796/14. és T-800/14.; Herbert Smith Freehills kontra Bizottság, T-755/14.; Syndial SpA kontra Bizottság, T-581/15.; Secolux kontra Bizottság, T-363/14.

(26)    Ítéletek a T-51/15. sz. PAN Europe kontra Bizottság; a T-18/15. sz. Philip Morris Ltd kontra Bizottság; és a T-221/08. sz. Strack kontra Bizottság ügyekben.

(27)    A T-221/08 sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2016. április 26-án hozott ítélet és a T‑363/14 sz. Secolux kontra Bizottság ügyben 2016. szeptember 21-én hozott ítélet.

(28)    A T-110/15 sz. IMG kontra Bizottság ügyben 2016. május 26-án hozott ítélet és a T-221/08 sz. Strack kontra Bizottság ügyben 2016. április 26-án hozott ítélet.

(29)    A T-581/15 sz., Syndial SpA kontra Bizottság ügyben 2016. május 25-én hozott ítélet.

(30)    A T-18/15., T-796/14. és T-800/14. sz., Philip Morris Ltd kontra Bizottság ügyben 2016. szeptember 15-én hozott ítéletek.

(31)    A T-755/14. sz. Herbert Smith Freehills kontra Bizottság ügyben és a T-796/14. és T-800/14. sz. Philip Morris kontra Bizottság ügyben 2016. szeptember 15-én hozott ítéletek.

(32)    A T-424/14. és T-425/14. sz. ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2015. november 13-án hozott ítélet (fellebbezés alatt áll).

(33)    A T-18/15. sz. Philip Morris Ltd. kontra Bizottság ügyben 2016. szeptember 15-én hozott ítélet.

(34)    A T-51/15 sz. Stichting Greenpeace Nederland and Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) kontra Bizottság ügyben 2016. szeptember 20-án hozott ítélet.

(35)    Steven Verschuur kontra Bizottság, T-877/16.; Falcon Technologies Int. LLC kontra Bizottság, T-875/16.; Access Info Europe kontra Bizottság, T-852/16. és T-851/16.; Anikó Pint kontra Bizottság, T-660/16.; Malte kontra Bizottság, T-653/16. és T-653/16R.; ClientEarth kontra Bizottság, T-644/16.; Verein Deutsche Sprache e.V. kontra Bizottság, T-468/16.; Fabio De Masi kontra Bizottság, T-423/16., T-341/16. és T-11/16.; MS kontra Bizottság, T-314/16.; CEE Bankwatch Network kontra Bizottság, T-307/16.; Pagkyprios organismos ageladotrofon (POA) Dimosia Ltd kontra Bizottság, T-74/16.; European Environmental Bureau (EEB) kontra Bizottság, T-38/16.; Association Justice & Environment, z.s. kontra Bizottság, T-727/15.; PITEE kontra Bizottság, T-674/15.; Stichting Greenpeace Nederland and Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) kontra Bizottság, T-545/11RENV.

(36)    ClientEarth kontra Bizottság, C-57/16 P.; ClientEarth kontra Bizottság, C-410/16.; PITEE kontra Bizottság, C-464/16 P.; és Pint kontra Bizottság, C-625/16 P.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.12.6.

COM(2017) 738 final

MELLÉKLET

a következőköz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2016. évi alkalmazásáról

1.A nyilvántartásba vett dokumentumok száma

2.Az Europa honlap „A dokumentumokhoz való hozzáférés” elnevezésű oldalának látogatottsága

3.A beérkezett és elbírált alapkérelmek száma

4.Az alapkérelmi szakaszban adott válaszok

5.A beérkezett és elbírált megerősítő kérelmek száma

6.A megerősítő szakaszban adott válaszok

7.A hozzáférés megtagadása a kivételek alkalmazásával (%)

8.
A kérelmezők társadalmi és foglalkozási helyzete (%) 6

9.A kérelmezők földrajzi származása (%)

10.
Bizottsági szervezeti egységenkénti kérelmek (%)

(1)    Egyetlen kérelem több dokumentumra is irányulhat, ezért több különböző választ tehet szükségessé. Másrészt egyes esetekben több kérelem összevontan is kezelhető és egyetlen választ eredményezhet.

(2)    Ez a kategória csak az 1049/2001/EK rendelet alapján érkezett dokumentumokhoz való hozzáférési kérelmekre adott, hozzáférést engedélyező vagy (részlegesen) megtagadó válaszokat tartalmaz. Nem foglalja magába azokat a válaszokat, amelyekben a Bizottság jelezte, hogy nincs a kért dokumentumok birtokában. Továbbá nem tartalmazza azokat a hozzáférési kérelmekre adott válaszokat, amelyek nem tartoznak a 1049/2001/EK rendelet hatálya alá (például a tagállamokkal vagy más intézményekkel való lojális együttműködés elve vagy a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat alapján adott válaszokat, stb.).

(3)      Lásd az 1. lábjegyzetben szereplő magyarázatot

(4)    Lásd a 2. lábjegyzetben szereplő magyarázatot

(5)      Ez a rovat már nem használatos, mivel nem képez az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében szereplő kivételt. Mindazonáltal továbbra is megjelenítjük, mivel a rendelkezésre álló nyers adatok nem minden esetben tették lehetővé az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében szereplő kivételek szerinti lebontást.

(6)      2016-ban a társadalmi és foglalkozás helyzet szerinti kategóriákat átszervezték, és ezért azok többé nem felelnek meg a 2015-ös éves jelentés kategóriáinak. Következésképpen a 2016-os éves jelentésben a 2015. évi statisztikákat átcsoportosították a 2016-ban bevezetett új profiloknak megfelelően.

(7)      A nemzeti/szubnacionális hatóságoktól származó kérelmeket 2015-ben a 1049/2001/EK rendelet alapján benyújtott kérelmekként vettek nyilvántartásba. 2016 óta e kérelmeket már nem ekként veszik nyilvántartásba, mivel ezeket a Bizottság és a tagállamok közötti lojális együttműködés elve alapján benyújtott kérelmek kategóriájába sorolják.

(8)      Ez a kategória azért jelenik meg a statisztikákban, mivel esetenként, ha az alapkérelmet nem az online rendszeren keresztül nyújtották be, hanem manuálisan kódolták, egyes esetekben elírás miatt a kérelmező származási országát nem tüntették fel a dokumentumokhoz való hozzáférési ügyek kezelésére használt informatikai rendszerben (GestDem).

(9)    Az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) létrehozása óta csak a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat dokumentumai maradtak a Bizottság birtokában.

(10)      Az Európai Csalás Elleni Hivatalról közzétett adatok a hivatal igazgatási tevékenységeihez kapcsolódó dokumentumokhoz való hozzáférési kérelmekre vonatkoznak, amelyeket abban az informatikai rendszerben regisztrálnak, amelyet a többi bizottsági szervezeti egység is használ (GestDem). Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálati cselekményeihez kapcsolódó dokumentumokra vonatkozó hozzáférési kérelmek nem képezik e jelentés tárgyát.