52017DC0669

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2017.11.15.

COM(2017) 669 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Eredményjelentés az európai migrációs stratégiáról

{SWD(2017) 372 final}

1. BEVEZETÉS

Az európai migrációs stratégia 2015. májusi elfogadása 1 óta a menekültügyi és migrációs válság számos kihívásának kezelésére irányuló uniós fellépés egy átfogó megközelítés keretébe illeszkedik. 2017 szeptemberében, a stratégia félidős értékelése alkalmával a Bizottság átfogó értékelést készített a válságkezelés és a stratégia által előirányzott intézkedések 2 megvalósítása terén elért eredményekről. Az Európai Tanács 2017. októberi ülésén nyugtázta az összes fronton elért eredményeket, és felszólított e munka konszolidálására 3 .

Az Európai Bizottság folytatta az európai migrációs stratégia valamennyi különböző részére irányuló munkáját. Az előrehaladás nyomon követése, valamint az uniós intézmények és a tagállamok által – többek között az Európai Tanács következtetéseiben – tett kötelezettségvállalások tényeken alapuló értékelésének lehetővé tétele érdekében, a Bizottság rendszeres értékelő jelentéseket nyújtott be az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról, az áthelyezésről és az áttelepítésről, az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tételéről, valamint a harmadik országokkal kialakított partnerségi keret előrehaladásáról 4 .

Mindegyik munkafolyamat hozzájárul az uniós reagálás átfogó eredményességéhez. A félidős felülvizsgálatban bejelentettek szerint ez az egységes szerkezetbe foglalt jelentés az átfogó megközelítést tükrözi és erősíti meg, a különböző területek összefogása révén. A mellékletekben szereplő információkkal együtt ismerteti a legutóbbi, szeptember 6-i jelentések elkészítése óta elért legfontosabb fejleményeket 5 , és meghatározza azokat a kulcsfontosságú fellépéseket, amelyek nyomon követést igényelnek az érintett szereplők részéről, nevezetesen az Európai Tanács következő, decemberi ülésének előkészítése során.

2. HELYZET A FŐ MIGRÁCIÓS ÚTVONALAK MENTÉN

Kelet-mediterrán útvonal

A kelet-mediterrán útvonalon a migrációs mozgások továbbra is korlátozottak az EU–Törökország nyilatkozat 2016. márciusi aktiválását megelőző időszakhoz képest. A görög szigetekre érkezők száma azonban 2017 nyarának eleje óta emelkedett, a szezonális tendenciáknak megfelelően. Augusztus középétől kezdve tovább nőtt a migrációs nyomás: szeptemberben és októberben átlagosan napi 198 szabálytalan határátlépés történt, míg 2016-ban ugyanebben az időszakban mindössze 99 6 . 2017 eleje óta a görög szigetekre érkező migránsok közül a legtöbb szíriai (39 %), iraki (17 %), afgán (10 %) és pakisztáni (6 %) állampolgár 7 .

Továbbá egyes jelek szerint a migránsok egy része az Égei-tengeren kívüli útvonalon kísérli meg Törökország elhagyását. Miközben az Törökországból Bulgáriába irányuló felderített szabálytalan határátlépések száma továbbra is alacsony, a szárazföldi határon keresztül Törökországból Görögországba irányuló szabálytalan határátlépések száma a közelmúltban emelkedett (szeptember 4. és november 9. között naponta átlagosan 29-at tett ki a felderített esetek száma, míg az előző hat hónapban mindössze napi 20-at). 2017-ben eddig a görög szigetekre érkező migránsok közül a legtöbb török (37 %), szíriai (27 %), pakisztáni (15 %) vagy iraki (12 %) állampolgár volt. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy mostanra megszűntek a nyár folyamán tapasztalt, Törökországból a Fekete-tengeren keresztül Romániába történő érkezések 8 . Szintén korlátozottak – jóllehet rendszeresek – voltak a Törökországból Olaszországba történő érkezések (2017-ben eddig 3 676 eset fordult elő). 2017-ben regisztráltak továbbá Törökországból Ciprusra érkező migránsokat is (a számuk 2017-ben eddig 917 volt).

Nyugat-balkáni útvonal

Jóllehet a nyugat-balkáni útvonal belépési pontjain észlelt irreguláris migránsok száma alacsony szinten stabilizálódott, az útvonal végpontjain található néhány tagállam arról számolt be, hogy továbbra is jelentős számú migráns és menedékkérő érkezik a területükre. Az a tény, miszerint az ilyen személyek jelentős részét korábban nem vették nyilvántartásba az Eurodac-ban, megerősíti azt a következtetést, hogy számos irreguláris migránsnak sikerül észrevétlenül végighaladnia az útvonalon. E kérdés megoldásához elengedhetetlen az érintett tagállamok, az Europol és az Európai Határ- és Parti Őrség közötti együttműködés. Folyamatos éberségre van szükség, és ennek keretében maradéktalanul ki kell használni a kéthetente a Bizottság elnökletével megrendezett videokonferenciákban rejlő lehetőségeket is.

Közép-mediterrán útvonal

A tengeri úton érkező migránsok számát tekintve továbbra is a közép-mediterrán útvonal számít a legforgalmasabbnak. Az elmúlt hónapokban az általános migrációs helyzet stabilizálódott, mivel július közepe óta kevesebben keltek útra ezen az útvonalon Líbiából. Míg Olaszországban nyár elején számottevően magasabb volt az érkezők száma, összességében az érkezések száma a szeptemberben jelentett csökkenő tendenciát követi, és 2016-hoz képest mostanra 30 %-kal csökkent – de az év eddigi részét tekintve továbbra is magas, meghaladja a 114 000 főt. Az érkező migránsok állampolgárságát tekintve a három fő csoport a következő: nigériai (15 %); guineai (8 %); és elefántcsontparti (8 %). Emellett 2017-ben jelentős mértékben – 2016-hoz képest a hétszeresére – nőtt a Tunéziából Olaszország irányába indulók száma, ez azonban még mindig sokkal alacsonyabb annál, mint ahányan Líbiából keltek útra 9 . A nyugat-afrikai származási országokból származó migránsok kiáramlása Nigerből Líbia és Európa felé továbbra is csökkenő tendenciát mutat, de némi, Algéria felé tartó átrendeződés továbbra is tapasztalható.

A tengeren életüket vesztett és eltűnt személyek száma a becslések szerint 2017-ben eddig 2 750 volt, szemben a 2016. évi 4 581-gyel 10 . Az olasz parti őrséget támogató uniós műveletek során több mint 285 100 migránst mentettek meg 11 . Emellett a líbiai parti őrség saját becslése szerint Líbia felségvizein az idei évben (október 6-ig) több mint 18 400 személyt mentett meg, amiben az új személyzet kiképzését követően visszaadott hajók 12 is a segítségére voltak. A Szükséghelyzeti Alap Afrikáért 13 támogatja a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és a nigeri hatóságok azon munkáját is, amelynek célja kutatási és mentési missziók végrehajtása a sivatagban: 2017-ben több mint 1 100, az embercsempészek által magukra hagyott migránst helyeztek biztonságba.

Nyugat-mediterrán útvonal

2017 folyamán a nyugat-mediterrán/atlanti útvonalon az irreguláris áramlások növekvő tendenciáját rögzítették: Spanyolországba összesen 22 031 személy érkezett, vagyis majdnem 94 %-kal többen, mint 2016 azonos időszakában. 2017-ben augusztus végéig a migránsok három fő származási országa Marokkó (21 %), Elefántcsontpart (18 %) és Guinea (14 %) volt.

A menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatos tendenciák

2017 szeptemberének végéig az EU-ban és a társult államokban 535 609 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, szemben a tavalyi év azonos időszakában benyújtott 1 010 839 kérelemmel 14 . 2017 első félévében 275 710 kedvező elsőfokú határozatot hoztak 15 , szemben az előző év azonos időszakában hozott 293 315 határozattal.

3. UNIÓS OPERATÍV TÁMOGATÁS AZ ÚTVONALAK MENTÉN

Az uniós támogatás sarokköve továbbra is a 2015 óta alkalmazott, uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció. A Bizottság eddig Görögországban és Olaszországban vizsgálta meg az uniós fogadóállomások működését, és az ügynökségekkel szoros együttműködésben összegyűjtötte az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatokat 16 .

Az Europol-vendégtisztek kiküldése kulcsfontosságú lépést jelentett a kockázati profilok meghatározása, valamint a csempészhálózatok elleni küzdelem terén, és e vendégtisztek továbbra is elkülönített helyen történő biztonsági ellenőrzéseket végeznek majd a görögországi és az olaszországi uniós fogadóállomásokon.

Az EU munkájának másik fontos prioritása az, hogy a gyermekek szükségleteire összpontosítson a migrációs folyamat során 17 . Az uniós fogadóállomásokon alapuló megközelítés végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatok azonosítják azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a gyermekek és más veszélyeztetett csoportok megsegítése érdekében kell foganatosítani. A 2017. november 7–8-án megtartott 11. Európai Gyermekjogi Fórum lehetőséget biztosított azon szükségszerű kérés áttekintésére, hogy milyen alternatív megoldások kínálkoznak a gyermekek fogva tartása helyett a migrációval összefüggésében.

Kelet-mediterrán útvonal

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Europol támogatása, valamint tizenkét hajó tengeri műveletek céljára történő mozgósítása döntő jelentőségű a görögországi uniós fogadóállomások működőképessé tétele szempontjából. Folyamatban van az arra irányuló munka, hogy pontosabb képet kapjunk a migránsok számáról és szükségleteiről, többek között az uniós fogadóállomásokon is. A görög kormány várhatóan november végéig készíti el e munka első összefoglalóját.

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap nemzeti programjának keretében előirányzott rendelkezések ellenére azonban az uniós fogadóállomásokon még mindig nem áll rendelkezésre elegendő számú befogadási férőhely. Az újonnan érkezők közelmúltban tapasztalható magas száma miatti egyre növekvő teher további nyomást okozhat. Továbbra is sürgős prioritás a befogadási férőhelyek rendelkezésre állásának 18 és minőségének javítása, többek között a veszélyeztetett csoportok sajátos szükségleteinek jobb kezelése révén. A görög hatóságok azonnali fellépésére van szükség a szigeteken található befogadó létesítmények hiányosságainak további kezelése és a téli körülményekre való felkészülés érdekében. A Bizottság kész megfelelő támogatást nyújtani.

Az EU továbbra is jelentős pénzügyi támogatást nyújt Görögországnak, tekintettel a válságból fakadó kihívásokra. Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszközéből eddig több mint 440 millió EUR-t biztosítottak 15 humanitárius partner munkájának támogatásához. Ezen eszköz egyrészt biztosította, hogy elegendő befogadási férőhely álljon rendelkezésre a szárazföldön, az elérhető mennyiséget hozzáigazítva az igényekhez legfeljebb 40 000 férőhelyig, másrészt pedig hozzájárult a kapacitásteremtéshez a szigeteken. E munka keretében a görög hatóságok jelenlegi prioritása az, hogy minél több menekültet helyezzenek át a táborokból bérelt szálláshelyekre. Sor került egy többcélú készpénztámogatási program 19 bevezetésére is. A bérelhető szálláshelyek és a készpénztámogatási program fő célja, hogy a rászorulók számára méltó életkörülményeket biztosítsanak. November 7-ig 19 447 szálláshelyet hoztak létre – habár a városi bérelhető szálláshelyeken elszállásolt menekültek száma ingadozik, a jelenlegi számuk 15 458. Havonta átlagosan 32 500 menekült kap készpénztámogatást.

Folynak a megbeszélések a görög hatóságokkal a 2018-ra szóló pénzügyi terv elfogadásáról, amelyben meghatározzák az alapvető szükségleteket, a tevékenységeket és a megfelelő finanszírozási forrásokat. További lépések történtek a fenntarthatóbb támogatás biztosítása érdekében azáltal, hogy áthelyeződött a hangsúly a sürgősségi finanszírozásról a Görögországra vonatkozó nemzeti programok keretében elkülönített összegek felhasználására. Az ilyen programok keretében nyújtott finanszírozást használják fel például a fogadóállomásokon biztosított egyes szolgáltatások – többek között az étkeztetés, a szállás és a takarítás –, valamint a kísérő nélküli kiskorúak számára fenntartott szálláshelyeken biztosított szolgáltatások biztosításának támogatásához. Ezek a programok már finanszírozást nyújtanak az elfogadott prioritások megvalósításához, többek között a szigeteken biztosított befogadási szolgáltatások és a kísérő nélküli kiskorúak számára fenntartott szálláshelyek működéséhez. A Nemzetközi Migrációs Szervezet által végrehajtott önkéntes visszatérési és reintegrációs program számára nyújtott uniós támogatás (eddig megközelítőleg 27 millió EUR) döntő fontosságú volt a nyomás enyhítéséhez: 2017-ben több mint 4 800 személy tért vissza származási országába e program révén.

Görögországban az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal csapatai támogatást nyújtanak a görög hatóságok számára a potenciális nemzetközi védelmet kérelmezők azonosításához és nyilvántartásba vételéhez, és tájékoztatják a migránsokat a Görögországban alkalmazott nemzetközi védelmi rendszerről, valamint az áthelyezési eljárásról. Emellett a szakértők tanácsot adnak az állampolgárság-értékeléssel és a lehetséges kizárási kérdésekkel kapcsolatban, és közreműködnek az okmányokkal való esetleges visszaélések felderítésében. November 9-ig az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalon keresztül 18 tagállami szakértő kiküldésére került sor az áthelyezési folyamat támogatása céljából, valamint egy kiküldött szakértő kezdte meg a görög befogadási és azonosítási szolgálat támogatására irányuló munkát. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség november 8-ig 21 szakértőt küld ki a Görögország és Macedónia volt jugoszláv köztársaság közötti határszakaszra.

Bulgária is jelentős pénzügyi támogatásban részesült a migrációs kihívások kezeléséhez. A Bulgáriának 2016 őszén nyújtott sürgősségi segítségnyújtási támogatásokat a teljes körű végrehajtás lehetővé tétele érdekében a közelmúltban egy évvel meghosszabbították. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség továbbra is támogatja Bulgáriát a szárazföldi határainak ellenőrzésében, többek között a továbbutazások megelőzése céljából. A kiküldött állomány jelenleg 143 tisztviselőből áll, valamint az eszközök széles skáláját foglalja magában. A 2014–2020-as időszakra szóló Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap nemzeti programja keretében Bulgária számára 4,5 millió EUR-t különítettek el visszatérési intézkedések – többek között a támogatott önkéntes visszatérés – költségeinek fedezésére, és emellett 800 személy támogatott önkéntes visszatérése valósulhatott meg (2017. november 10-ig) sürgősségi támogatás révén.

Az EU–Törökország nyilatkozat

Az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása továbbra is kulcsfontosságú szerepet tölt be annak biztosításában, hogy az EU és Törökország hatékonyan és közösen kezelje a Földközi-tenger keleti térségében kialakult migrációs kihívást. A nyilatkozat továbbra is konkrét eredményeket hoz a szabálytalan és veszélyes határátkelések csökkentése és az Égei-tengeren történő életmentés terén. Ezen túlmenően a törökországi menekülteket támogató eszköz révén a nyilatkozat gyakorlati támogatást nyújt a szíriai menekülteknek és a befogadó közösségeknek Törökországban, valamint biztosítja a szíriai menekültek Törökországból Európába történő áthelyezését. A nyilatkozat teljes körű és tartós végrehajtásához folyamatos erőfeszítésekre és politikai eltökéltségre van szükség minden fél részéről.

A Bizottság és az uniós ügynökségek folytatják a nyilatkozat végrehajtására irányuló célzott munkát (lásd a 2. mellékletet), többek között a görög menekültügyi szolgálatnak nyújtott jelentős támogatás révén 20 . A korábbi jelentésekben feltárt hiányosságok azonban továbbra is fennállnak 21 . Nevezetesen a nyilatkozat értelmében Törökországba való visszatérések üteme továbbra is igen lassú: 2016 márciusa óta mindössze 1 969 visszatérésre 22 került sor. Ezek közül mindössze 439 történt menedékjog iránti kérelemre vonatkozó másodfokú elutasító bírósági határozat eredményeképpen. A nyilatkozat központi elemét képezi a tényleges visszatérés biztosítása a jogi eljárás befejezését követően, ezért az nagymértékben függ a görög menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozó szakaszában rendelkezésére bocsátott forrásoktól. A görög államtanács 2017. szeptember 22-én hozott ítélete ellenére – amely elutasította két szíriai állampolgár fellebbezését, és ezáltal arra a következtetésre jutott, hogy Törökország biztonságos ország a migránsoknak a nyilatkozat alapján történő visszatérése szempontjából, és egyedi elbírálás tárgyát képezi – a fellebbviteli bizottságok határozatainak száma nem nőtt számottevően, és következésképpen a visszatérések szintje is alacsony, a későbbiekben benyújtott közigazgatási fellebbezések száma miatt is. Ez azt eredményezi, hogy a görög szigeteken a létesítményekre és műveletekre nehezedő nyomás továbbra is magas és egyre növekszik: november 9-én a becslések szerint mintegy 15 169 migráns tartózkodott a szigeteken.

Folytatódik a Törökországból a nyilatkozat alapján történő áttelepítés, és alapvető fontosságú a művelet gyors ütemének fenntartása. 2016. április 4. óta 11 354 személyt telepítettek át Törökországból 23 . Ami az önkéntes humanitárius befogadási rendszert illeti, a Bizottság és Törökország véglegesítette a standard működési eljárásokat, amelyeket most a tagállamoknak jóvá kell hagyniuk. A rendszer aktiválásáról szóló gyors döntés lendületet adna a nyilatkozat végrehajtásának, így biztonságos és jogszerű alternatívát biztosítana a szíriaiak számára az EU-ba való irreguláris migráció helyett.

Folytatódik a migrációval kapcsolatos operatív párbeszéd a török hatóságokkal, különös tekintettel a visszatérésre és az információk megosztására, valamint az áttelepítésre. Ami a vízumliberalizációs ütemrend végrehajtását illeti, a Bizottság változatlanul ösztönzi Törökország arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a lehető legrövidebb időn belül eleget tegyen a vízumliberalizációs ütemterv összes fennmaradó referenciakövetelményének.

A nyilatkozat másik fontos eleme a törökországi menekülteket támogató eszköz révén nyújtott támogatás, amelynek központi célja, hogy közvetlen helyi hatást fejtsen ki (lásd a 3. mellékletet). Az EU jó úton halad afelé, hogy 2017 végéig a 3 milliárd EUR-s teljes összeget lekösse. Már 55 projektszerződést írtak alá 1,78 milliárd EUR értékben 24 . E szerződések mindegyike tekintetében folyamatban van a tényleges végrehajtás. A folyósított teljes összeg elérte a 908 millió EUR-t. A jelenleg folyamatban lévő projektek közel félmillió szíriai gyermek számára teszik hozzáférhetővé az oktatást, és mintegy kétmillió személy számára biztosítják az egészségügyi ellátást. 2017 szeptemberében jelentős mérföldkövet sikerült elérni: a leginkább veszélyeztetett menekültek közül immár egy millióan részesülnek havi elektronikus készpénzátutalásban a mindennapi szükségleteik fedezésére.

Jordánia és Libanon

Az EU más olyan országoknak is támogatást nyújt, amelyek a szíriai válság következtében nyomás alá kerültek, és segítséget nyújt az elhúzódó menekültválság jelentette hatalmas kihívás kezeléséhez. Jordánia és Libanon változatlanul támogatja a menekültek megélhetését, a befogadó közösségeikkel együtt. A közelmúltban Jordánia és Libanon egyaránt fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy valamennyi menekült gyermek számára megnyissa az oktatást. A szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap eddig 290 millió EUR-t különített el libanoni projektekre (152,3 millió EUR-t szerződéssel) és 141 millió EUR-t jordániai projektekre (96,5 millió EUR-t szerződéssel). Az EU továbbra is azokat a fellépéseket tekinti prioritásnak, amelyek védelmet és segítséget nyújtanak a leginkább veszélyeztetett személyek számára. A jövőben is jelentős nemzetközi pénzügyi támogatásra lesz szükség.

A legfontosabb jövőbeni intézkedések

·A görög szigeteken kialakult helyzet javítása érdekében a görög hatóságoknak sürgősen növelniük kell a görögországi tartózkodásra nem jogosult személyek Törökországba való visszatérésének arányát, az uniós és nemzetközi szabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Ez a szíriaiak visszatérésére is vonatkozik az államtanács legutóbbi ítélete nyomán.

·Javítani kell a befogadási feltételeket és kapacitásokat a szigeteken.

·Mielőbb megállapodásra kell jutni az önkéntes humanitárius befogadási rendszerről és annak aktiválásáról, az EU–Törökország nyilatkozatban meghatározott feltételekkel összhangban.

·Az év végéig be kell fejezni a szerződéskötést a törökországi menekülteket támogató eszköz keretébe tartozó humanitárius programok még hátralévő részéről.

·Folytatni kell a nyugat-balkáni útvonalon folytatott migránscsempészés tendenciáinak figyelemmel kísérését és az ellene való küzdelmet, többek között a tagállamok és az érintett ügynökségek közötti együttműködés révén.

·A tagállamoknak továbbra is támogatniuk kell az illetékes uniós ügynökségek tevékenységét, az ügynökségeknek pedig biztosítaniuk kell a folyamatban lévő műveletek fenntarthatóságát.

·Elegendő finanszírozást kell biztosítani Jordánia és Libanon számára az ott tartózkodó jelentős számú migráns ellátásának támogatásához, a szíriai válságról és a régióról szóló, 2018 tavaszán Brüsszelben megrendezendő konferencia fényében is.

Közép-mediterrán útvonal

Az Európai Tanács októberi következtetései 25 hangsúlyozták, hogy a közép-mediterrán útvonal kezelése közös érdek, és több kiemelt intézkedést is megneveztek. Ezek a visszatérésre, az áttelepítésre és a migránsok számára nyújtott emberséges körülményekre vonatkozó hatékony intézkedéseket is magukban foglaltak. Az EU – az olasz hatóságokkal szoros együttműködésben 26 – tovább bővítette operatív válaszintézkedéseinek körét a közép-mediterrán térségben, mely intézkedések az életmentésre, a csempészés elleni küzdelemre, a védelmi szolgáltatások támogatására, a közösségek stabilizálására és a kapacitásépítésre irányulnak. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért észak-afrikai keretének égisze alatt a rendelkezésre álló teljes összegre, 264,58 millió EUR értékben születtek kötelezettségvállalások, amelyből 131,1 millió EUR-ra kötöttek szerződéseket és 57 millió EUR-t folyósítottak (11 program finanszírozására).

Olaszországban a Bizottság új támogatásnyújtási módszereket dolgozott ki a július 4-i cselekvési tervvel 27 , valamint a Juncker elnök és Gentiloni miniszterelnök közötti 2017. augusztusi levélváltással összhangban. Rövid távú fellépésként a Bizottság azonnal kifejezte, hogy kész a Belső Biztonsági Alapból (Határok) elkülönített legfeljebb 35 millió EUR összegű sürgősségi segély mozgósításával támogatni Olaszországot az olasz belügyminisztérium által azonosított, az uniós fogadóállomásokra összpontosuló kiemelt intézkedések végrehajtásában, amelyek célja az eljárások hatékonyságának javítása és az országba érkezők szükségleteinek kielégítése 28 . Szükség esetén a Bizottság további lépésként készen áll arra, hogy további 100 millió EUR összegű sürgősségi finanszírozást mozgósítson a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból. Ez segíti Olaszországot abban, hogy további előrelépéseket tegyen a cselekvési terv belső vonatkozásai terén, ideértve a menekültügyi és visszatérési eljárások felgyorsítását, valamint az őrizeti kapacitások jelentős növelését.

2017. szeptember 30-án Messinában 250 férőhellyel megnyílt az ötödik uniós fogadóállomás (az „elsősegélynyújtási, segítségnyújtási és azonosítási központ”), de összességében az uniós fogadóállomások befogadási kapacitása továbbra is rendkívül korlátozott 29 . Olaszországban az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal több mint 45 helyszínen van jelen az uniós fogadóállomások területén belül és kívül. A szakértők tájékoztatást és támogatást nyújtanak az áthelyezési eljárásra tekintettel nemzetközi védelmet kérelmező személyek regisztrációjához. November 9-én az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 53 tagállami szakértőt, 55 kulturális közvetítőt és 18 ügynökségi alkalmazottat küldött ki Olaszországba.

Folytatódtak a tengerfelügyeleti műveletek. Jelenleg nyolc eszközt vetnek be a Tritón közös művelethez és öt tengeri egységet az Sophia művelethez. Ezen intézkedések eredményeként 119 feltételezett embercsempészt és emberkereskedőt tartóztattak le, és több mint 497 eszközt semlegesítettek.

Az EU folytatta a líbiai parti őrség támogatására irányuló célzott erőfeszítéseit. A tengeren és a tagállami létesítményekben már lezárult az a kezdeti képzési csomag, amelyet a Sophia művelet keretében tartottak a személyzet 142 tagja – köztük egy 39 tagú járőrhajó-személyzet – számára, és ezenfelül a Sophia művelet oktatók számára is biztosított képzést 30 . Alapos átvilágítást követően a közelmúltban 66 tagú líbiai személyzet képzése kezdődött el Tarantóban. A következő hetekben további képzési modulok elindítása várható Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban. A közelmúlt legfontosabb fejleménye a parti őrség hajóinak nemrégiben történt visszaadása és egy nyomonkövetési rendszer felállítása volt. A nyomonkövetési rendszer célja a kapacitásépítés értékelése és a képzési követelmények kiigazítása, a líbiai hatóságok támogatása abban, hogy felelősséget vállaljanak a parti tengereik biztonságossá tételéért, valamint az emberi jogok védelmének és tiszteletben tartásának javítása. A nyomonkövetési tevékenységekről szóló elsődleges jelentés 2018 elején esedékes. A közelmúltban a Seahorse program legutóbbi képzése is befejeződött, amelynek középpontjában a líbiai parti őrség kapacitásainak növelése állt, a „Seahorse” földközi-tengeri hálózat létrehozására irányuló hosszú távú munka elősegítése érdekében.

Miközben a tengeri kezdeményezések továbbra is jelentős eredményeket hoznak, fokozott hangsúlyt helyeztek a szárazföldi intézkedésekre is annak érdekében, hogy javítsák a Líbiában tartózkodó migránsok ellátásában tapasztalható, gyakorta megdöbbentő állapotokat, és alternatív megoldásokat biztosítsanak az országban rekedt migránsok és az emberkereskedelem áldozatai számára. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében áprilisban elfogadott 90 millió EUR-s programon belül konkrét fellépés indult a Líbiában tartózkodó migránsok védelme érdekében. Az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa és a Nemzetközi Migrációs Szervezet azon munkálkodott, hogy fokozza a migránsok támogatását az idegenrendészeti fogdákban és a partraszállási pontokon. Közel 4 000 migráns részesült orvosi ellátásban és alapvető támogatásban, és javulás tapasztalható az idegenrendészeti fogdákban a védelmi jogállás nyomon követése terén. Az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa és a Nemzetközi Migrációs Szervezet ezenkívül több mint 2 000, a lakóhelye elhagyására kényszerült líbiai család számára is támogatást nyújtott. Az idegenrendészeti fogdákban a sabrathai milíciák közötti összecsapásokat követően több mint 14 000 migráns részesült orvosi segítségnyújtásban és ellátásban. A Szükséghelyzeti Alap ily módon közvetlenül hozzájárul a migránsok azonnali szükségleteinek kielégítéséhez.

A tervek szerint infrastrukturális munkálatokat hajtanak végre, ami elősegíti a munkahelyteremtést a líbiai állampolgárok és a migránsok számára, és támogatást nyújtanak a kisvállalkozások fejlesztéséhez, valamint a közösségi biztonság és stabilitás előmozdításához. Különös figyelmet fordítanak a gyermekekre is, ami az iskolák rehabilitációjára, a líbiai állampolgárok és a migránsok iskolarendszeren kívüli oktatására, a tanárok képzésére, valamint a kísérő nélküli és szüleiktől elválasztott gyermekek átmeneti gondozását végző intézmények támogatására irányuló munkában nyilvánul meg. Támogatják majd a gyermekbarát tereket, illetve kialakítanak ilyeneket, többek között a meglévő struktúrákon és közösségi központokon belül. A program a tágabb gazdasági ágazatokra is kiterjed, kezdve a kisebb infrastrukturális munkálatokkal és a helyi irányítás kapacitásépítésével. Líbiában a kihívásokkal teli környezet változatlanul akadályozza az uniós támogatás gyors célba juttatását, de a Bizottság aktívan együttműködik partnereivel a helyszínen a késedelmek minimálisra csökkentése érdekében.

Az EU líbiai határellenőrzést segítő missziója november végéig korlátozott jelenlétet alakít ki Tripoliban. Ezt követi majd a személyzeti állomány fokozatos és ütemekre bontott kiépítése 2018 tavaszáig, ami lehetővé teszi a határigazgatásért, a bűnüldözésért és a büntető igazságszolgáltatásért felelős líbiai hatóságokkal – köztük a polgári és a parti rendőrséggel – való rutinszerűbb együttműködést. A határellenőrzést segítő misszió szintén részt vesz az Olaszország vezetésével Líbia déli részén ősszel esedékes tényfeltáró misszió tervezésében, amely a líbiai határőrség teljes bevonásával zajlik, és a határigazgatással és a migrációval kapcsolatos kérdésekre összpontosít.

A déli szárazföldi határon új erőfeszítések történnek. A júliusban elfogadott, 46,3 millió EUR összegű programról szóló szerződést novemberben kötik meg. A csempészet elleni küzdelemmel párosulva olyan gazdasági lehetőségeket kínálnak, amelyek alternatívát jelentenek az embercsempészéssel szemben. Ez az áprilisban elfogadott 90 millió EUR-s program 31 közösségi stabilizációs alkotóelemének egyik fő célkitűzése.

Az EU továbbra is aktívan együttműködik a Nemzetközi Migrációs Szervezettel a migránsok védelmére és reintegrációjára vonatkozó közös kezdeményezésen keresztül. E programok közé tartozik a támogatott önkéntes visszatéréshez nyújtott támogatás és a reintegrációs támogatás a közép-mediterrán útvonal mentén. 2017-ben több mint 10 000 Líbiában rekedt migráns kapott segítséget a származási országukba – nevezetesen Nigériába, Szenegálba, Guineába, Maliba és Gambiába – való visszatéréshez. A Nigerben, Maliban és Mauritániában rekedt migránsokkal együtt ez a szám meghaladja a 15 000-t. Ezen túlmenően az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa segítségével fokozzák a Líbiával szomszédos országokkal folytatott együttműködést annak elősegítése céljából, hogy több migráns térhessen haza Líbiából, vagy több menekültet telepíthessen át a nemzetközi közösség. A származási és tranzitországokban működő uniós küldöttségek kiépítették a szükséges kapcsolatokat a konzuli támogatás fokozása érdekében, ezáltal elősegítve a visszatérések számának növelését.

Az EU továbbra is elkötelezett a 2017. júliusi tanácsi következtetésekkel 32 összhangban álló, befogadó szemléletű politikai átmenet mellett, amely a Líbiában és rajta keresztül zajló migrációs mozgások kezelése terén elért szilárd és fenntartható eredmények előfeltétele. Ez támogatni fogja az Európai Tanács által szorgalmazott állandó uniós jelenlét kialakítása érdekében tett lépéseket, amely elengedhetetlen a hatékony válaszadáshoz.

Egyiptomból továbbra is nagyon kevés migráns kel útra. Nemrégiben megállapodást írtak alá egy, az irreguláris migráció gazdasági mozgatórugóinak kezelésére, a foglalkoztathatóság javítására és a migráció által érintett közösségek ellenálló képességének fokozására irányuló 60 millió EUR összegű program finanszírozásáról. Várhatóan decemberben elindul az Egyiptommal folytatott migrációs párbeszéd.

Az olasz hatóságokkal együttműködve intézkedéseket dolgoznak ki a Tunéziából érkezők megnövekedett számának kezelésére – mind az érkezések korlátozása, mind pedig a visszatérések arányának növelése tekintetében. Folytatódtak a kapcsolatok Algériával, és az EU ajánlatot tett a párbeszéd és az együttműködés fokozására kétoldalú és regionális formában egyaránt.

Az Európai Tanács különös hangsúlyt fektetett arra a kötelezettségvállalásra, miszerint elegendő és célzott finanszírozást biztosít az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért észak-afrikai kerete számára.

Megállapítást nyert, hogy különösen a jelenleg folyamatban lévő „vegyes migrációs program” folytatásához mintegy 110 millió EUR összegű azonnali finanszírozási hiányzik. A kiterjesztett program az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel együtt döntő fontosságú feladatok elvégzésén munkálkodik a következő területeken: támogatott önkéntes visszatérés és reintegráció; az idegenrendészeti fogdákban tartózkodó migránsok körülményeinek javítása; valamint a közösségek stabilizálása és a települések támogatása például az új foglalkoztatási lehetőségek és a kulcsfontosságú szolgáltatások támogatása terén. Tekintettel arra, hogy az Észak-Afrikában folyó munka döntő fontosságú az EU átfogó politikája szempontjából, 2018 folyamán további programok végrehajtására lesz szükség Líbiában és más észak-afrikai országokban egyaránt. A szükségletek nem elégíthetők ki a tagállamoknak a Szükséghelyzeti Alaphoz való további hozzájárulása nélkül. Az Európai Tanács 2017 decemberében értékelni fogja az e kötelezettségvállalás terén elért eredményeket.

Nyugat-mediterrán útvonal 33

Mivel ezen az útvonalon az érkezések számának emelkedése figyelhető meg, intenzívebbé váltak a kapcsolatok Marokkóval. A G6-csoport belügyminisztereinek októberi, külön e célra tartott ülésén 34 a Bizottság kifejezte, hogy kész további segítséget nyújtani a migráció kezeléséhez.

A legfontosabb jövőbeni intézkedések

·A tagállamoknak fokozniuk kell az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért észak-afrikai keretéhez nyújtott hozzájárulásukat annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni Líbia legsürgetőbb szükségleteit, amelyek további110 millió EUR-t tesznek ki. 2018-ra további kulcsfontosságú programokat kell kidolgozni.

·Állandó uniós jelenlétet kell kialakítani Líbiában, amint azt a biztonsági feltételek lehetővé teszik.

·Folytatni kell az együttműködést az afrikai származási és tranzitországokkal a partnerségi keret égisze alatt, többek között a líbiai déli határon, és fokozni kell az együttműködést Líbia szomszédos országaival a visszatérések és az áttelepítések számának növelése érdekében.

·Figyelemmel kell kísérni a Tunézia felől érkező migrációs áramlásokat, valamint értékelni kell a lehetséges intézkedések és támogatások szükségességét.

·Nyomon kell követni a nyugat-mediterrán útvonal fejleményeit, és elő kell készíteni a lehetséges támogatást.

4. FELLÉPÉS A MIGRÁNSCSEMPÉSZÉS ELLEN

Jelentős erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék az embercsempészek üzleti modelljét az Európába vezető valamennyi jelentős migrációs útvonalon. Az Europol által támogatott bécsi székhelyű Közös Műveleti Hivatal segítségével a tagállamok számos fellépést hajtottak végre a Nyugat-Balkánon, amelyek a munka kezdete óta 185 letartóztatáshoz vezettek. Októberben az Europol keretében működő Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja a tagállamokkal és a nyugat-balkáni szomszédos országokkal közös akciónapot koordinált: ennek eredményeként több mint 760 irreguláris migránst észleltek, és 24 feltételezett embercsempészt tartóztattak le.

Az embercsempészés elleni küzdelem a partnerségi keretre vonatkozó megközelítés központi eleme. A nigeri kormány szilárd elkötelezettségéhez nyújtott uniós támogatás eredményeképpen az Agadezen áthaladó irreguláris migránsok átlagos száma a 2016. évi napi 340-ról 2017-ben napi 40–50-re csökkent. Jelenleg folyik az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért egy kísérleti projektje, amely a nigeri rendőrség működési és igazságszolgáltatási kapacitásainak megerősítésére irányul (közös nyomozócsoport). 2017 első félévében 101 személyt tartóztattak le és állítottak bíróság elé; 66 gépjárművet és 8 motorkerékpárt foglaltak le és zároltak (ezenfelül 79 személyt tartóztattak le emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekért). Az Európai Tanács 2017. októberi felhívásának megfelelően a modellt más országokra is kiterjesztik. Ezzel párhuzamosan az EU, annak érdekében, hogy a migránscsempészés helyett alternatív bevételi forrásokat biztosítson, jövedelemtámogatást nyújt az észak-nigeri helyi közösségeknek 35 .

Az EU Brüsszelben magas szintű nemzetközi konferenciát rendez a Száhel-övezet biztonságáról és fejlesztéséről. A konferencia célja, hogy a Száhel-övezet peremterületeinek, határokon átnyúló és törékeny térségeinek stabilitására és stabilizálására összpontosítson. A Száhel-övezet G5-országai közös haderejének biztosított uniós támogatást (50 millió EUR az Afrikai Békekereten keresztül) 36 követően az EU – a terrorizmus, a kábítószerek, a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem támogatása céljából – segítséget nyújt majd a közös haderő számára biztosított nemzetközi támogatás mozgósításához. Emellett az EU bővíti képzési és tanácsadási tevékenységeit a helyi biztonsági erők kapacitásainak növelése érdekében 37 . A közös biztonság- és védelempolitikai polgári misszió (EUCAP Száhel Niger) tovább fokozza a különböző régiókban tett helyszíni látogatásait, projektek végrehajtása, képzések nyújtása, a bűnüldöző hatóságok további szükségleteinek meghatározása, valamint az irreguláris migrációs áramlások feltérképezéséhez való hozzájárulás céljából. A misszió 2017 szeptemberében második alkalommal tett látogatást az emberkereskedelem egyik központi csomópontjának számító Madamában. Az EU a jövőben még jobban megerősíti a missziót, nagyobb hangsúlyt helyezve a migránscsempészés, az emberkereskedelem, valamint a kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni küzdelem támogatására, a nigeri biztonsági és védelmi erők számára biztosított fokozott támogatás, valamint a decentralizált tevékenységek országos szintű továbbfejlesztése mellett.

Az együttműködés alapvető fontosságú a migránscsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem sikere érdekében. Szeptemberben az Europolon belül létrehozták a migránscsempészéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó információs központot. A központ munkájában már közreműködik a Sophia művelet és öt tagállam (Németország, Görögország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság nemzeti szakértőit), és képes más felek támogatását is fogadni 38 . Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Interpol célja, hogy november végéig összekötő tisztek révén kapcsolatokat építsenek ki. Célzott erőfeszítések folynak annak elősegítésére, hogy az uniós konzuli tisztviselők kezelni tudják a vízumhamisítás révén elkövetett migránscsempészést 39 . Nigériában és Pakisztánban már működnek azok a migránscsempészés elleni uniós együttműködési platformok, amelyek lehetővé teszik, hogy hatékonyabban célzott fellépésekre kerüljön sor a kiemelten fontos helyszíneken 40 . Ezt a megközelítést más helyszínekre is kiterjesztik egy, a jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz történő segítségnyújtásra vonatkozó operatív cselekvési terv keretei között, amelyet a tagállamok november végéig fogadnak el a szervezett bűnözésre vonatkozó szakpolitikai ciklus keretében.

A legfontosabb jövőbeni intézkedések

·Javítani kell az információmegosztást az EU-n belül a tagállamok, az uniós ügynökségek, a KBVP-missziók és -műveletek között, valamint ki kell terjeszteni az operatív közös nyomozócsoportokat a kulcsfontosságú nyugat-afrikai partnerekre.

·Támogatni kell a Száhel-övezet G5-országai közös haderejének kiépítését.

5. AZ IRREGULÁRIS MIGRÁCIÓ KIVÁLTÓ OKAINAK KEZELÉSE

Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért a Száhel-övezetre és a Csád-tó térségére, Afrika szarvára és Észak-Afrikára vonatkozó három keretének 41 köszönhetően új irányt szabott a migráció kezelésének. 117 programot hagytak jóvá összesen közel 2 milliárd EUR értékben, és a megkötött szerződések értéke valamivel meghaladja az 1,3 milliárd EUR-t 42 . Jóllehet az Európai Tanács az észak-afrikai keretet tekinti a legsürgetőbb prioritásnak, döntő fontosságú a Szükséghelyzeti Alap többi keretével kapcsolatos munka folytatása is.

Afrika szarván a szükséghelyzeti alap keretében jelenleg folyamatban lévő projektek több mint 44 000 munkahelyet teremtenek Etiópiában, Kenyában és Szomáliában, és további 30 000 munkahelyet közvetlenül finanszíroznak Dél-Szudánban. A projektek révén több mint 1,6 millió kedvezményezett juthat hozzá az alapvető szociális szolgáltatásokhoz. A Nyugat-Afrikában és a Száhel-övezetben jelenleg folyó munka 114 000 munkahely létrehozását és közel 10 000 mikro-, kis- és középvállalkozás támogatását célozza. Ezen intézkedések többsége kiterjed a visszatérő migránsok támogatására, megteremtve számukra a reintegráció lehetőségeit.

Ázsia tekintetében a Bizottság szeptemberben 196 millió EUR összegű rendkívüli intézkedést fogadott el az elhúzódó kényszerű lakóhelyelhagyás és a migráció következtében Ázsiában és a Közel-Keleten jelentkező kihívások kezelésére. Az intézkedés – amelynek Afganisztán, Pakisztán, Irán, Irak és Banglades a kedvezményezettje 43 – kiegészíti az EU és az öt célország között folytatott migrációs párbeszédet. A legfontosabb célkitűzések az ellenálló képesség és az önfenntartás erősítése, – többek között a helyi és a befogadó közösségek esetében –,a fenntartható megélhetési források támogatása, a jogvédelem fokozása és a fenntartható reintegráció biztosítása.

Ezen túlmenően a kiváltó okok kezelését segítő hosszú távú beruházási projektek hamarosan szintén részesülhetnek majd a 2017. szeptember 28-án hatályba lépett külső beruházási terv keretében nyújtott támogatásból, és így többek között az ahhoz tartozó Európai Fenntartható Fejlődési Alapból(EFFA). A terv célja, hogy elősegítse az innovatív pénzügyi partnerségek működését Afrikában és a szomszédságban az inkluzív növekedés, a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. Folyamatban van az Alap működőképessé tételére irányuló munka, és a Bizottság a keleti partnerség csúcstalálkozója, illetve az Afrikai Unió–EU csúcstalálkozó elé kívánja terjeszteni azt a határozatot, amely öt célzott beruházási keretet 44 határoz meg, megnyitva az utat az első szándéknyilatkozati felhívás ez év végéig történő közzététele előtt 45 .

A migráció jelentette hosszú távú kihívás kezelése minden ízében globális megközelítést igényel. A migrációról szóló globális megállapodás kidolgozása jelenleg a kétéves folyamat felénél tart. A 2017 decemberében záruló konzultációs szakasz lesz az első lépés a megállapodásnak a 2018.évi kormányközi konferencián történő jóváhagyása felé. A menekültekről szóló globális megállapodás informális tematikus vitájának szakasza a tervek szerint 2017 novemberében fejeződik be. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának a védelmi kihívásokról folytatott párbeszéde – amelyre december 12-én Genfben kerül sor – az elért eredmények értékelésére és az előkészítő munka során levont tanulságok összegzésére, valamint a menekültekről szóló globális megállapodás alapjainak lefektetésére irányul.

Ez a munka alátámasztja majd a migráció fontosságát a november végén tartandó EU-Afrikai Unió csúcstalálkozóval összefüggésben. A csúcstalálkozó a vallettai cselekvési tervre épül, és olyan kiegyensúlyozott kapcsolatot biztosít, amely elengedhetetlen a kiváltó okok kezelése, a fejlesztési támogatás nyújtása, a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint a legális migráció, a hatékony visszafogadás és a reintegráció előmozdítása szempontjából.

A legfontosabb jövőbeni intézkedések

·Decemberben megállapodásra kell jutni az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért azon kereteinek égisze alatt végrehajtandó projektek új köréről, amelyek a Száhel-övezetre és a Csád-tó térségére, valamint Afrika szarvára vonatkoznak.

·Az EU–Afrikai Unió csúcstalálkozón elő kell mozdítani az afrikai országokkal közös migrációkezelésre irányuló partnerségi megközelítést;

·2017 végéig közzé kell tenni az első szándéknyilatkozati felhívásokat a külső beruházási terv keretében.

6. VISSZATÉRÉS ÉS VISSZAFOGADÁS

Amint az az Európai Tanács múlt hónapban elfogadott következtetéseiben is szerepel, az európai migrációs stratégia részét képezi a tartózkodásra nem jogosult személyek visszatérési arányának javítása. Ez olyan kihívás, amely csak akkor kezelhető, ha arra valamennyi szereplő kötelezettséget vállal: az egyéni kiutasítási határozatok meghozataláért felelős tagállamok, amelyeknek az ajánlásnak és a visszaküldésre vonatkozó cselekvési terv aktualizált változatának 46 végrehajtását célzó munkája elengedhetetlen a kiutasítási határozatot kapott személyek tényleges visszaküldésének biztosításához; az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, amely konkrét megbízatással rendelkezik e munka támogatására; valamint a harmadik országok, amelyeknek teljesíteniük kell a visszafogadással kapcsolatos kötelezettségeiket.

Amint az az európai migrációs stratégia megvalósításának szeptemberi félidős értékelésében szerepel, a Bizottság rendszeresen jelentést készít az elért haladásról. Erre ez a jelentés jelenti az első lehetőséget, és a Bizottság szándéka, hogy még hatékonyabbá tegye az e területre vonatkozó nyomonkövetési és visszajelzési eljárásait.

E törekvés egyik fontos eleme, hogy megfelelő időben kell jó minőségű adatokat biztosítani. Ennek érdekében teljes körű támogatást kell biztosítani a tagállamok számára az integrált visszatérés-kezelési alkalmazás (IRMA) használata terén az alkalmazás azon funkciójának kihasználása érdekében, amely megbízható és rendszeres áttekintést ad a visszatérés aktuális állásáról. Ezen túlmenően az Eurostat a naprakészebb nyomon követés lehetővé tétele érdekében növelni fogja a visszatérésre vonatkozó adatgyűjtés gyakoriságát: az eddigi évenkénti adatgyűjtés helyett negyedévenként fog ilyen adatokat gyűjteni.

Az Európai Tanács 2017. októberi következtetéseiben különös hangsúlyt fektetett az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség munkájára. Az Ügynökség november végén határoz a visszatérés terén a tagállamoknak nyújtott támogatás kialakítását célzó következő operatív lépésekről. Az Ügynökség – a képzések biztosítása és a legjobb gyakorlatok terjesztése 47 mellett – proaktívabb munkát fog végezni a tagállamokból történő visszatérések terén, hogy ezáltal a visszatérésre irányuló operatív erőfeszítések fókuszpontjává válhasson. Az Ügynökség sikeres működéséhez elengedhetetlen a tagállamok teljes körű támogatása és elkötelezettsége az Ügynökség visszatérés-végrehajtási kerete iránt. Ennek alapján 2018 első negyedévének végéig operatív terveket kell kidolgozni.

Az Ügynökség által a visszatérési műveletekhez nyújtott támogatás 48

Koordinált visszatérési műveletek száma összesen	279 49 : Ebből a vizsgálatok 54 %-a zajlott felügyelő tiszt fizikai jelenlétében (ez az arány 2016 ugyanezen időszakában 41 % volt). Az adatszolgáltatási időszak során az Ügynökség 70 felügyelő tisztet helyezett ki a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből álló állományból, 70 műveletre vonatkozóan.
Az Ügynökség támogatásával visszatért személyek száma összesen	11 698
Az öt legfontosabb harmadik ország a visszatérések számát tekintve	1. Albánia: 87 művelet, 3416 visszatérésre kötelezett személy 2. Tunézia: 47 művelet, 1 187 visszatérésre kötelezett személy 3. Koszovó 50 : 46 művelet, 1597 visszatérésre kötelezett személy 4. Szerbia: 36 művelet, 1508 visszatérésre kötelezett személy 5. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: 26 művelet, 962 visszatérésre kötelezett személy
Az öt legfontosabb célország a visszatérési műveletek számát tekintve, a nyugat-balkáni országok kivételével	1. Tunézia: 47 művelet, 1 187 visszatérésre kötelezett személy 2. Grúzia: 16 művelet, 502 visszatérésre kötelezett személy 3. Afganisztán: 16 művelet, 237 visszatérésre kötelezett személy 4. Nigéria: 14 művelet, 522 visszatérésre kötelezett személy 5. Örményország: 9 művelet, 168 visszatérésre kötelezett személy
A tíz legfontosabb tagállam a visszaküldési műveletekben való részvétel alapján (a visszatérésre kötelezett személyek számától függetlenül) 51	1. Németország: 103 művelet 2. Olaszország: 51 művelet 3. Franciaország: 39 művelet 4. Ausztria: 29 művelet 5. Svédország: 10 művelet 6. Spanyolország: 8 művelet 7. Belgium: 8 művelet 8. Görögország: 7 művelet 9. Izland: 6 művelet 10. Finnország: 6 művelet

A nyár óta további előrelépés történt több harmadik országgal a visszaküldéssel kapcsolatos strukturáltabb gyakorlati együttműködés kialakítása terén. A Tanács 2017. szeptember 25-én jóváhagyta a Bangladessel szeptemberben elfogadott eljárási standardokat, így immár egyértelmű keret áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy következetesen együttműködjenek Bangladessel, amely az idei év eddigi adatai alapján a migránsok ötödik legfontosabb származási országa. A Bizottság jelenleg hasonló megállapodások kidolgozását végzi számos kulcsfontosságú afrikai partnerrel. Ahhoz, hogy ezeknek az intézkedéseknek gyakorlati hatásuk legyen, a tagállamoknak teljes mértékben alkalmazniuk kell a bevált gyakorlatokat és az elfogadott operatív megállapodásokat. November 28-án új tárgyalási fordulót tartanak az Tunéziával kötendő visszafogadási megállapodásról, a vízumkönnyítési megállapodásról szóló tárgyalásokkal párhuzamosan.

Míg néhány kulcsfontosságú ország esetében előrelépés történt, más országokkal kapcsolatban továbbra is nehézségek jelentkeznek. Ezután is törekedni kell az Nigériával, Elefántcsontparttal, Szenegállal és Malival való fokozott együttműködésre, ahol nem történt előrelépés a migráció kezelése és a visszafogadás terén. Valamennyi esetben folytatni kell az uniós és nemzeti szintű ösztönzők és eszközök mozgósításának aktív feltérképezését, és szükség esetén alkalmazni kell azokat.

A legfontosabb jövőbeni intézkedések

·Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség az igazgatótanács következő ülésén ismerteti az integrált visszatérés-kezelési rendszer létrehozását célzó következő lépéseket.

·A tagállamoknak össze kell gyűjteniük és közölniük kell a visszatérésre vonatkozó adatokat, ezáltal uniós szinten lehetővé téve a visszatérések hatékonyságának jobb értékelését.

·Az Eurostatnak az eddigi évenkénti gyakoriság helyett negyedévente kell adatokat szolgáltatnia a visszatérésekről.

·A tagállamoknak a gyakorlatban alkalmazniuk kell a harmadik országokkal a visszatérések megkönnyítése érdekében létrehozott megállapodásokat. A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie e rendelkezések alkalmazását.

·Mielőbb véglegesíteni kell az operatív megállapodásokat a legfontosabb származási országokkal, ideértve a Nigériával és Tunéziával kötendő visszafogadási megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat is.

7. ÁTHELYEZÉS, ÁTTELEPÍTÉS ÉS EGYÉB JOGI LEHETŐSÉGEK

A támogatásra jogosult kérelmezők tagállamok általi áthelyezése még mindig az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek megsegítésének, valamint az Olaszország és Görögország menekültügyi rendszerére nehezedő nyomás enyhítésének értékes eszköze. November 9-ig 31 503 személyt helyeztek át (10 265-öt Olaszországból és 21 238-at Görögországból), ebből 3 807-et az áthelyezésről és áttelepítésről szóló legutóbbi jelentés 52 óta. Ciprus, Észtország, Horvátország és Litvánia újra kinyilvánította az áthelyezések iránti támogatását a szeptember 26. után tett vállalásaik révén. A tagállamoknak sürgősen el kell végezniük a még hátralévő jogosult kérelmezők áthelyezését.

Görögországból összesen 758 kérelmezőt kell még áthelyezni (ebből 369 személyt Írországba). Míg Görögország tekintetében elegendőek a jelenlegi vállalások, a tagállamoknak sürgősen el kell végezniük a még hátralévő jogosult kérelmezők áthelyezését. Nevezetesen Írországnak szálláslehetőségeket kell találnia, és át kell helyeznie a már bejelentett eseteket Görögországból, Németországnak és Svájcnak pedig válaszolnia kell az Görögország által küldött áthelyezési kérelmekre. Az összes többi olyan tagállamnak, amelyek már egyeztetett és bejelentett esetekért felelősek, fel kell gyorsítaniuk az Görögországból történő áthelyezéseket.

Olaszországból összesen 3 110 kérelmezőt kell még áthelyezni. Olaszországban azonban még folyik a fennmaradó jogosult kérelmezők nyilvántartásba vétele, és ennek mielőbb be kell fejeződnie a kérelmezők számának véglegesítése érdekében. Németországnak, Svájcnak, Franciaországnak és Ausztriának gyorsabban válaszolnia kell az Olaszországból érkező áthelyezési kérelmekre és valamennyi tagállamnak mielőbb végre kell hajtania a már egyeztetett és bejelentett esetek Olaszországból való áthelyezését. A tagállamoknak ezenfelül sürgősen választ kell adniuk a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozóan Olaszország által benyújtott 190 függőben lévő kérelemre, és legalább 200 további férőhelyet kell biztosítaniuk azoknak az áthelyezésre jogosult kísérő nélküli kiskorúaknak az elhelyezésére, akiknek az áthelyezése már előkészítés alatt áll, de akiket áttelepítési vállalás hiányában egyelőre egyik tagállamba sem lehet áthelyezni.

A Bizottság az áthelyezésről és áttelepítésről szóló jelentéseiben több ízben emlékeztette valamennyi tagállamot a tanácsi határozatok értelmében fennálló jogi kötelezettségeikre, és felszólította azokat a tagállamokat, amelyek még nem tettek kötelezettségvállalást és nem hajtottak végre áthelyezést Görögországból és Olaszországból, hogy ezt azonnal tegyék meg. Sajnálatos módon az ismételt felhívások ellenére Magyarország és Lengyelország még mindig nem helyezett át egyetlen személyt sem, a Cseh Köztársaság pedig mindössze néhány személyt helyezett át és nem tett vállalást több mint egy éve. A Bizottság ezért 2017. június 14-én úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményez e három tagállammal szemben. A felszólító levelekre adott válaszokat követően a Bizottság 2017. július 26-án úgy határozott, hogy a következő lépésként indokolással ellátott véleményt fogad el. Az Európai Unió Bíróságának 2017. szeptember 6-i ítélete megerősítette az áthelyezésről szóló második tanácsi határozat érvényességét, és a Bizottság azt várta a három tagállamtól, hogy ennek megfelelően intézkedni fog. Sajnos azonban a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország mindeddig nem hozott semmilyen intézkedést az indokolással ellátott véleményben szereplő sérelmek orvoslására, ezért a szóban forgó kötelezettségszegési eljárások továbbra is folyamatban vannak.

Miközben a jelenlegi program a végéhez közeledik, az EU-nak továbbra is szolidaritást kell tanúsítania Olaszországgal és Görögországgal. A Bizottság ezért arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a jelenlegi programon túl is folytassák az áthelyezéseket Olaszországból és Görögországból. A Bizottság készen áll arra, hogy pénzügyi támogatást nyújtson azok a tagállamoknak, amelyek fenntartják áthelyezési erőfeszítéseiket. Az uniós ügynökségek szintén folytatják az Olaszországnak és Görögországnak történő segítségnyújtást, és szükség esetén fokozzák azt.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal az áthelyezési program 2015. szeptemberi elindítása óta döntő szerepet játszott annak végrehajtásában – ideértve többek között tagállami szakértők kihelyezését, az áthelyezési eljárás egyes lépéseit támogató eszközök kifejlesztését, valamint egy, az áthelyezésre vonatkozó kommunikációs csomag végrehajtását –, és a tagállamok által az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal számára nyújtott folyamatos támogatás kulcsfontosságú

Az áttelepítés lehetővé teszi az EU és a tagállamok számára, hogy egyfelől teljesítsék a nemzetközi védelemre szorulók megsegítésével kapcsolatos kötelességüket, másfelől pedig csökkentsék az irreguláris migráció ösztönzőit. 2015-ben 22 504 áttelepítésről születetett megállapodás 53 , és ennek több mint 81 %-ára sor került. 2017. november 10-éig 18 366 személyt telepítettek át 20 tagállamba és négy társult államba 54 , főként Törökországból, Jordániából és Libanonból. Mivel számos magas kvótával rendelkező ország már teljesítette áttelepítési vállalását, vagy nagyon közel áll a kvótája teljesítéséhez, az erőfeszítések továbbra is főként az EU–Törökország nyilatkozat alapján történő áttelepítésekre irányulnak. A két uniós program elindítása óta e programok keretében 25 739 személyt telepítettek át.

A Bizottság ajánlását 55 követően, amely felszólítja a tagállamokat, hogy 2017. október 31-ig legalább 50 000 áttelepítési férőhelyet ajánljanak fel, 16 tagállam összesen több mint 34 400 áttelepítési férőhelyre tett vállalást. A Bizottság üdvözli Belgium, Bulgária, Ciprus, Finnország, Franciaország, Horvátország, Írország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság áttelepítési vállalásait. Több más tagállam bejelentette, hogy hamarosan megteszi áthelyezési vállalását, más olyan tagállamok pedig, amelyek korábban már tettek vállalást, a vállalásaik további növelésére tettek ígéretet. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a mielőbb nyújtsanak be további vállalásokat – különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek ezt még nem tették meg –, annak érdekében, hogy elérjék a legalább 50 000 áttelepítésre vonatkozó célt, és lehetővé tegyék az EU számára a konkrét áttelepítési folyamatok tervezésének megkezdését, beleértve a Líbiából való evakuálást az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságával együttműködésben.

Amint azt a Bizottság a szeptemberi félidős felülvizsgálatban is bejelentette, előrelépés történt a harmadik országokkal a legális migrációra vonatkozó kísérleti projektek terén. A tagállamok többsége kedvezően fogadta a koncepciót, és számos tagállam készen áll annak megvalósítására 56 .

A legfontosabb jövőbeni intézkedések

·Olaszországnak be kell fejeznie az áthelyezésre jogosult kérelmezők nyilvántartásba vételét.

·A tagállamoknak sürgősen el kell végezniük a fennmaradó jogosult kérelmezők áthelyezését Olaszországból és Görögországból, különös figyelmet fordítva a jogosult kísérő nélküli kiskorúak Olaszországba való áthelyezésére szolgáló további férőhelyekre. a Bizottság készen áll arra, hogy továbbra is támogassa azokat a tagállamokat, amelyek a jelenlegi programon túl is folytatják az áthelyezéseket Olaszországból és Görögországból.

·A tagállamoknak áttelepítési vállalásokat kell tenniük annak érdekében, hogy elérjék a legalább 50 000 áttelepítésre vonatkozó célt.

·A Bizottságnak és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának véglegesítenie kell a menekültek Líbiából, áttelepítés céljából való evakuálására irányuló projektet.

·Az érdekelt tagállamokkal együtt meg kell határozni a legális migrációra vonatkozó kísérleti projektek hatályát, és azonosítani kell azon harmadik országokat, amelyek részt vehetnének azokban.

8. A KÜLSŐ HATÁRIGAZGATÁS TOVÁBBI MEGERŐSÍTÉSE

Működésének megkezdése után egy évvel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség jelenleg közös műveletek révén, több mint 1 500 határőr és egyéb személyzet kihelyezésével támogatja a tagállamokat a kelet-, közép- és nyugat-mediterrán térségben, valamint a Nyugat-Balkánon húzódó főbb migrációs útvonalak mentén. A Spanyolországba érkező migránsok számának növekedése miatt 2017 végéig meghosszabbították az Indalo műveletet, amelyet rendes körülmények között csak a nyári csúcsidőszakban hajtanak végre. A támogatás másik területe a tagállamokra vonatkozó sebezhetőségi értékelések és a kapcsolódó ajánlások kidolgozása.

A nagy migrációs nyomásnak kitett tagállamokat támogató, folyamatban lévő közös műveletek hiányosságai azonban továbbra is fennállnak. A vállalások továbbra is túlságosan rövidek, nem igazodnak megfelelően a követelményekhez, valamint nagyságrendileg is elmaradnak a kívánatostól. A Poszeidón közös művelet az egyetlen olyan terület, ahol november középéig nem várhatók hiányosságok.

Miközben további előrelépés történt az állandó gyorsreagálási kapacitás kialakítása terén, 2017. november 9-ig 26 tagállam nevezte ki határőreit, ami az előírt állomány-összetétel 74 %-ának felel meg (1 500 tisztviselőből 1 110). A gyorsreagálású eszközállományt illetően szeptember óta 57 nem történt további előrelépés, és a legtöbb eszköztípus tekintetében továbbra is jelentős hiányosságok állnak fenn – mindössze 14 tagállam járul hozzá azokhoz, és április óta nem érkezett új vállalás. Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott eszközök támogatása érdekében a Bizottság 2017 augusztusában további 76 millió EUR-t irányzott elő a Belső Biztonsági Alap egyedi intézkedéseinek 58 keretében a tagállamok tengerieszköz-beszerzéseinek támogatására. Ez az összeg kiegészíti a 2015-ben erre a célra előirányzott 132 millió EUR-t. A tagállamoknak most fokozniuk kell az e projektek végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket, hogy ezek az eszközök mielőbb az Ügynökség rendelkezésére álljanak. Ezen túlmenően az Ügynökség stratégiát fogadott el a 2017–2020 közötti időszakra vonatkozó eszközvásárlásairól, és jelenleg egy 2027-ig tartó hosszú távú stratégia kidolgozását végzi.

Az Ügynökség munkájának egyik kulcsfontosságú területe a sebezhetőségi értékelések kidolgozása a tagállami határellenőrzések lehetséges hiányosságainak feltárása érdekében. Következő lépésként a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a 2017 júliusában megfogalmazott ajánlásokat, az Ügynökségnek pedig a tagállamok által 2017 szeptemberében benyújtott cselekvési tervek végrehajtását biztosító hatékony nyomonkövetési mechanizmust kell létrehoznia. Az Ügynökség a szimulációs gyakorlatokat követően hamarosan befejezi az értékeléseket 59 . Ez az eljárás további ajánlásokat is eredményezhet. A sebezhetőségi értékelések közös módszertanát várhatóan az igazgatótanács következő, 2017. november 22–23-i ülésén felülvizsgálják. Ezen túlmenően megkezdődtek a lépések az összekötő tisztviselők tagállamokba való kihelyezésére 60 , amelyet az Ügynökségnek 2018 februárjáig kell elvégeznie.

Az Ügynökség munkájához elengedhetetlen a harmadik országokkal való együttműködés. Szerbiával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folyamatban vannak a jogállásról szóló megállapodásokra irányuló tárgyalások. A Tanács 2017. október 16-án jóváhagyta az Albániával, Montenegróval és Bosznia-Hercegovinával kötendő hasonló megállapodásokról szóló tárgyalások megkezdését.

Az Európai Parlament és a tagállamok 2017. október 17-én külön találkozót tartottak a nemzeti és uniós szinten folyó munka összefogását célzó európai integrált határigazgatási stratégia kidolgozásáról. Ennek tapasztalatait felhasználják majd az EU egészére vonatkozó közös integrált határellenőrzési stratégia kulcsfontosságú elemeinek meghatározására irányuló további munka során 61 .

A legfontosabb jövőbeni intézkedések

·A tagállamoknak eleget kell tenniük az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által létrehozott gyorsreagálású állományhoz való hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségeiknek;

·A tagállamoknak kellő időben végre kell hajtaniuk a sebezhetőségi értékelés alapján tett ajánlásokat, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hatékony nyomon követése mellett;

·A tagállamoknak maradéktalanul ki kell aknázniuk az Ügynökség által nyújtott összes lehetséges támogatást.

9. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

Ez a jelentés összefoglalja az európai migrációs stratégia keretében előmozdítandó különböző munkafolyamatokat. Bemutatja a munka átfogó jellegét, és emlékeztet arra, hogy feltétlenül fenn kell tartani az EU erőfeszítéseinek intenzitását valamennyi területen. A Bizottság a jövőben is fenntartja az egyetlen átfogó jelentésre irányuló megközelítést, amelyben kiemeli a különös hangsúlyt igénylő kérdéseket.

Ez a jelentés azonosítja a jelenlegi migrációs kihívásra adott uniós válasz eredményességének biztosításához szükséges kulcsfontosságú operatív intézkedéseket. Ezekhez a tagállamok, az uniós intézmények és az uniós ügynökségek azonnali figyelmére és folyamatos elkötelezettségére van szükség. Ezek az intézkedések ugyanakkor előkészítik a terepet a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról szóló megállapodáshoz vezető konvergenciához is. E tekintetben az Európai Tanács decemberi ülése jó alkalmat teremt majd arra, hogy számba vegyük az elért eredményeket és kijelöljük az előttünk álló utat az Európai Tanács októberi ülésén jóváhagyott vezetői ütemtervvel összhangban.

(1)

COM(2015) 240 final, 2015.5.13.

(2)

COM(2017) 558 final, 2017.9.27.

(3)

Az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetései, EUCO 14/17. sz. dokumentum, CO EUR 17, CONCL 5.

(4)

Hét jelentés készült az EU-Törökország nyilatkozat végrehajtásáról, tizenöt az áthelyezésről és az áttelepítésről, öt az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tételéről, valamint öt a partnerségi keretben elért eredményekről.

(5)

Ideértve a hosszabb távú tendenciákat és összehasonlításokat is.

(6)

Szemben az EU–Törökország nyilatkozatot megelőző hónapok átlagos napi 1 700 érkezésével.

(7)

Augusztus 1-je óta az érkező migránsok állampolgárságát tekintve a fő csoportok a következők: szíriai (40 %), iraki (22 %), afgán (12 %) és török (8 %).

(8)

A török parti őrség által elfogott migránsok száma arra enged következtetni, hogy ehhez a romló időjárási körülmények mellett az is hozzájárulhatott, hogy augusztus második felében további megfigyelési eszközöket vetettek be a Fekete-tengeren..

(9)

A Tunéziából útra kelő migránsok közel 98 %-a tunéziai; a számuk 2017-ben eddig összesen 5 749-et tett ki.

(10)

Forrás: IOM, Eltűnt Migránsok Projekt (https://missingmigrants.iom.int/region/mediterranean).

(11)

Az idei évben november 5-ig.

(12)

Ezek a hajókat korábban Olaszország tartóztatta fel.

(13)

Az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap (a továbbiakban: Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért). C(2015) 7293 final bizottsági határozat.

(14)

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal legfrissebb rendelkezésre álló adatai.

(15)

Forrás: Eurostat. Legutóbbi frissítés: 2017. október 26.

(16)

SWD(2017) 372, 2017.11.14.

(17)

Közlemény a migráns gyermekek védelméről, COM(2017) 211 final, 2017.4.12.

(18)

A görög szigeteken jelenleg elszállásolt migránsok teljes száma megközelíti a 15 000-t, ami több mint a kétszerese a 7 000 férőhelyes befogadási kapacitásnak.

(19)

Görögországban a készpénztámogatási program havi fix összegű támogatást biztosít a migránsok és a humanitárius szükségletekkel rendelkező menekültek számára, amely az élelmiszer és nem élelmiszer jellegű szükségleteik fedezésére szolgál.

(20)

A tagállamokból 107 nemzeti szakértőt küldtek ki az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalhoz az EU–Törökország nyilatkozat görögországi végrehajtásának támogatása céljából.

(21)

Lásd: COM(2017) 470 final, 2017.9.6.

(22)

2016. március 20. óta az EU–Törökország nyilatkozat keretében 1 380, a Görögország–Törökország kétoldalú jegyzőkönyv keretében pedig 589 személy tért vissza Törökországba.

(23)

Eddig 15 uniós tagállam – nevezetesen Ausztria, Belgium, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta (amely az első áttelepítési műveletét hajtotta végre az EU–Törökország nyilatkozat keretében), Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország – telepített át menekülteket Törökországból. Ezen túlmenően Norvégia 2016. április 4. óta eddig 814 szíriai állampolgárt telepített át Törökországból. Horvátország októberben végrehajtotta első ellenőrző misszióját Törökországban, és várhatóan a következő hetek folyamán áttelepítéseket végez.

(24)

2017 decemberében két fontos szerződést írnak alá a szükséghelyzeti szociális védőháló kiterjesztésére, illetve az oktatási célú feltételes készpénzátutalásról szóló projektre vonatkozóan.

(25)

Az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetései, EUCO 14/17. sz. dokumentum, CO EUR 17, CONCL 5.

(26)

Legutóbb novemberben, egy operatív munkaértekezlet keretében, amelynek célja a visszatérés hatékonyságának javítása volt.

(27)

SEC(2017) 339, 2017.7.4.

(28)

Olaszország a nemzeti programjai keretében a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, valamint a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alapból összesen mintegy 634 millió EUR-t kapott. 2014 óta az Európai Bizottság összesen 149,1 millió EUR sürgősségi segélyt ítélt oda Olaszországnak.

(29)

Az uniós fogadóállomásokra vonatkozó bevált gyakorlatokról lásd a 4. oldalt.

(30)

A Sophia művelet 2017. január végén Görögországban és Máltán egy második szárazföldi képzési csomagot indított, amelynek eredményeképpen további 40 fő részesült képzésben.

(31)

Ugyanakkor folytatódott a kapacitásépítés a partnerországokban a közös biztonság- és védelempolitikai műveletek keretében: az EU líbiai határellenőrzést segítő missziója támogatja egy új, integrált határigazgatási stratégia kidolgozását.

(32)

A Tanács 2017. július 17-i következtetései Líbiáról (11155/17. sz. dokumentum).

(33)

A Földközi-tenger nyugati térségében folytatott közös művelet során jelenleg három eszközt vetnek be.

(34)

Sevilla (Spanyolország), 2017. október 16.

(35)

Hasonlóképpen, Szudánban folyamatban van a „hatékonyabb migrációkezelés programja”, amelynek célja a nemzeti és regionális politikák összekapcsolása: ennek eredményeképpen az emberkereskedelemre szakosodott ügyészségi hivatalokat állítottak fel.

(36)

A főképviselő/alelnök bejelentése az EU és a Száhel-övezet G5-országai közötti, 2017. június 5-én Bamakóban megrendezett miniszteri találkozón.

(37)

A misszió az európai migrációs összekötő tisztviselővel, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség összekötő tisztviselőjével és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel együtt részt vesz az irreguláris migrációra vonatkozó információcserét szolgáló platformban is.

(38)

Az EMPACT (Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen) 2018. évi, a jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz történő segítségnyújtásra vonatkozó operatív cselekvési terve.

(39)

A vízumhamisítás elleni első uniós/schengeni konzuli munkaértekezletre a tervek szerint november 30-án és december 1-jén kerül sor Moszkvában.

(40)

A migránscsempészés elleni küzdelemmel foglalkozó Pakisztán–EU együttműködési platform második hivatalos találkozójára várhatóan november 23-án Iszlámábádban kerül sor.

(41)

C(2015) 7293 final bizottsági határozat; Az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap (az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért).

(42)

A legutóbbi tagállami hozzájárulások közé tartoznak a következők: Észtország, Ausztria, a Cseh Köztársaság és Olaszország további hozzájárulásokat fizetett; Horvátország, Lettország és Olaszország hozzájárulási tanúsítványt küldött, Bulgária és más donorok pedig dolgoznak a szándéknyilatkozataik formalizálásán.

(43)

Ezzel párhuzamosan az EU aktívan részt vesz a rohindzsák és befogadó közösségeik humanitárius szükségleteinek kezelésében Bangladesben és Mianmarban egyaránt. A 2017. október 23-án Genfben tartott nemzetközi donorkonferencián az EU további 30 millió EUR értékben tett kötelezettségvállalást, amelynek keretében a válsággal összefüggésben nyújtott uniós támogatás teljes összege 2017-re 51 millió EUR-ra emelkedett. A humanitárius segítségnyújtás a táplálkozásra, a betegségek kitörése elleni küzdelemre, a szexuális és a nemi alapú erőszak kérdésére, valamint a vészhelyzeti oktatásra összpontosít.

(44)

Fenntartható energia és fenntartható hálózati összekapcsoltság; A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása; Fenntartható mezőgazdaság, vidéki vállalkozók és agráripar; Fenntartható városok; A fenntartható fejlődést szolgáló digitalizáció.

(45)

Az EFFA stratégiai tanácsának első ülésére szintén szeptember 28-án került sor, a két földrajzi platform operatív testületeinek együttes ülését pedig november 7-én tartották, az öt ágazati intervenciós ablak részletesebb megvitatása céljából.

(46)

Közlemény: Az európai uniós visszatérési politika hatékonyságának fokozása – megújított cselekvési terv, COM(2017) 200 final, 2017.3.2.

(47)

Legutóbb az Olaszországban rendezett, a visszatérési politika hatékonyságának fokozásáról szóló munkaértekezlet (november 6.) támogatása révén.

(48)

Adatszolgáltatási időszak: 2017. január 1.– 2017. október 15.

(49)

Közülük 153 a Nyugat-Balkánon kívüli országokban dolgozott.

(50)

Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban áll az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(51)

Az adatok tartalmazzák a közös visszaküldési műveleteket, a nemzeti visszaküldési műveleteket és a gyűjtő visszaküldési műveleteket.

(52)

COM(2017) 465 final, 2017.9.6.

(53)

A Tanács következtetései („20 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy multilaterális és nemzeti mechanizmusok révén történő letelepítéséről”), 2015.7.20., 11130/15. sz. dokumentum.

(54)

Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Franciaország, Izland, Írország, Olaszország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Ausztria, Portugália, Románia, Spanyolország, Finnország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság.

(55)

A Bizottság ajánlása a nemzetközi védelemre szoruló személyek legális beutazási lehetőségeinek javításáról, 2017.9.27., C(2017) 6504.

(56)

A tervek szerint 2017. november 29-én találkozóra kerül sor az érdekelt tagállamok és a Bizottság között.

(57)

COM(2017) 467 final, 2017.9.6.

(58)

Az egyedi intézkedés a Belső Biztonsági Alaphoz tartozó olyan kiegészítő finanszírozást nyújtó támogatási program, amely a tagállami eszközbeszerzések társfinanszírozására szolgál. Ezen eszközöket a megvásárlásukat követően nyilvántartásba kell venni az Ügynökség műszakieszköz-állományában, és azokat az Ügynökség kérésére rendelkezésre kell bocsátani a külső határok bármely szakaszán történő telepítés céljából, különösen gyorsreagálási határvédelmi műveletek esetében.

(59)

Bulgária, Görögország, Olaszország és Horvátország esetében ez a folyamat november végén, Franciaország és Spanyolország esetében pedig decemberben zárul le.

(60)

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségről szóló (EU) 2016/1624 rendelet (2016. szeptember 14.) 12. cikke (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.). Az összekötő tisztviselőket nagyrészt tagállami klaszterekbe telepítik.

(61)

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségről szóló rendelet 4. cikke.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2017.11.15.

COM(2017) 669 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Eredményjelentés az európai migrációs stratégiáról

Szükséghelyzeti Alap Afrikáért – Tagállami hozzájárulások

{SWD(2017) 372 final}

	Tanúsított hozzájárulás (EUR)						Beérkezett hozzájárulás (EUR)
Ország	Minden rész	Elkülönített hozzájárulás részenkénti bontásban					2017.11.13-án
		Száhel-övezet, Csád-tó		Afrika szarva	Észak-Afrika		Összesen
Ausztria	6 000 000		3 000 000			3 000 000	6 000 000
Belgium	10 000 000	5 500 000	500 000			4 000 000	6 000 000
Bulgária	50 000	20 000	20 000			10 000	50 000
Horvátország	200 000		100 000			100 000
Cseh Köztársaság	1 669 008		740 000			929 008	1 669 008
Dánia	6 001 921	2 400 768	2 400 768			1 200 384	6 001 921
Észtország	1 450 000					1 450 000	1 450 000
Finnország	5 000 000	1 000 000	3 000 000			1 000 000	5 000 000
Franciaország	3 000 000	1 200 000	1 200 000			600 000	3 000 000
Németország	51 000 000	39 600 000	1 200 000			10 200 000	23 000 000
Magyarország	700 000		700 000				700 000
Írország	3 000 000		3 000 000				1 200 000
Olaszország	102 000 000	86 000 000	5 000 000			11 000 000	102 000 000
Lettország	300 000	20 000	20 000			260 000	50 000
Litvánia	50 000	20 000	20 000			10 000	50 000
Luxemburg	3 100 000	3 000 000	100 000				3 100 000
Málta	250 000		125 000			125 000	100 000
Hollandia	16 362 000	6 000 000	7 362 000			3 000 000	13 362 000
Norvégia (EUR-nak megfelelő NOK)	3 593 344 1	1 113 937	2 479 407				3 593 344
Lengyelország	1 100 000		1 100 000				1 100 000
Portugália	450 000	180 000	180 000			90 000	450 000
Románia	100 000	40 000	40 000			20 000	100 000
Szlovákia	600 000	200 000	300 000			100 000	600 000
Szlovénia	50 000	20 000	20 000			10 000	50 000
Spanyolország	3 000 000	1 200 000	1 200 000			600 000	3 000 000
Svédország	3 000 000	1 200 000	1 200 000			600 000	3 000 000
Svájc	4 100 000	1 640 000,00	1 640 000			820 000	3 600 000
Egyesült Királyság	3 000 000		3 000 000				1 200 000
Összes hozzájárulás	229 126 273	150 354 705	39 647 176			39 124 392	189 426 274

Jóváhagyott projektek az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért stratégiai célkitűzései szerinti bontásban (millió EUR)
Uniós Szükséghelyzeti Alap – stratégiai célkitűzések	Száhel-övezet, Csád-tó	Afrika szarva	Észak-Afrika	Összesen
Több gazdasági és foglalkoztatási lehetőség	225	260	0	485
A közösségek rezilienciájának erősítése	297,6	275	0	572,6
Jobb migrációkezelés	143,8	70	264,7	478,5
Jobb kormányzás és konfliktusmegelőzés	322,4	50	0	372,4
Egyéb	13	4	0	17
Több területet érintő tevékenységek	0	6	0	6
Összesen	1001,8	665	264,7	1931,5*

* Kerekített számadatok

Jóváhagyott projektek a vallettai cselekvési terv prioritásai szerinti bontásban (millió EUR)
Rész / Ország	Száhel-övezet, Csád-tó	Afrika szarva	Észak-Afrika	Összesen (millió EUR)
A migráció kedvező hatásai a fejlődésre	540,3	442	155,3	1137,6
Legális migráció és mobilitás	87,2	7	8	94,2
Védelem és menedékjog	121,2	88	58,7	267,9
Az irreguláris migráció, a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzése és az azokkal szembeni küzdelem	185	35	7,2	227,2
Visszatérés, visszafogadás és visszailleszkedés	55,1	93	34,3	182,4
Egyéb	13		1,2	14,2
Mindösszesen	1001,8	665	264,7	1931,5*

* Kerekített számadatok

(1)

Norvégia 8 936 651 EUR-ra tett vállalást, míg tanúsítvány 3 593 344. EUR-ról érkezett.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2017.11.15.

COM(2017) 669 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Eredményjelentés az európai migrációs stratégiáról

Közös cselekvési terv az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról

{SWD(2017) 372 final}

Kiemelt intézkedések	A jelenlegi helyzet 1
A szigetekre kiküldött, menedékjog iránti kérelmeket feldolgozó személyzet létszámának növelése	November 12-ig az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 232 személyt – köztük 107 ügyintézői feladatokat ellátó tagállami szakértőt, veszélyeztetett csoportokkal foglalkozó szakértőt és információnyújtásban jártas szakértőt, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal személyzetéhez tartozó 17 állandó és 25 ideiglenes alkalmazottat, valamint 83 tolmácsot – küld ki a szigeteken található befogadási és azonosítási központokba. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal a közelmúltban további 15 ideiglenes ügyintézőt vett fel. E szakemberek jelenleg célzott képzésen vesznek részt, és rövidesen készen állnak majd a munkavégzésre és a kiküldetésre. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat arról, hogy a befogadási és azonosítási központokban milyen speciális profillal rendelkező szakértőkre van szükség. A keresett profilokat ismertető tájékoztató csomagok állnak rendelkezésre, amelyek tartalmazzák az egyes szigetekre vonatkozóan a kiküldetés előtti tudnivalókat is. Görög menekültügyi szolgálat: November elején 101 tagú személyzet állt szolgálatban az uniós fogadóállomásokon.
A dublini családegyesítési ügyek feldolgozása	A görög parlament még mindig nem fogadta el azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a Dublin III. rendelet értelmében családegyesítést kérelmező menedékkérők ne mentesüljenek a határon folytatott eljárás alól. A görög menekültügyi szolgálat elemzi az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által 15 tagállamtól begyűjtött, a Törökországból történő családegyesítésre vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos információkat; a vonatkozó iránymutatások kidolgozása jelenleg folyik.
A veszélyeztetett személyek ügyeinek feldolgozása	A görög menekültügyi szolgálat úgy véli, hogy a veszélyeztetett csoportokat mentesíteni kellene a határokon folytatott eljárás alól az őket (például az orvosi és pszichiátriai szolgáltatások objektív alkalmatlansága miatt) megillető különleges eljárási garanciák biztosítása érdekében. Mindazonáltal rendkívül fontos a veszélyeztetettség objektív értékelésének garantálása. Ezért a befogadási és azonosítási központokban mielőbb új sablont kell bevezetni az orvosi veszélyeztetettségre vonatkozóan a veszélyeztetettség szabványosított és objektív észelése érdekében. Ezen túlmenően a görög hatóságoknak elegendő számú szakképzett orvos és egyéb orvosi és pszichológiai kisegítő személyzet állandó jelenlétét kell biztosítaniuk valamennyi uniós fogadóállomáson a veszélyeztetettség értékelésének hatékony elvégzéséhez.
A meghallgatások és a menedékjog iránti kérelmek értékelési eljárásainak gyorsítása	Szeptember végén az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal a görög menekültügyi szolgálattal együttműködve információs szolgálatot hozott létre Athénban, ahol három vezető tagállami szakértő és a származási ország egy szakértője válaszol az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyintézőinek és veszélyeztetett csoportokkal foglalkozó szakértőinek eljárási kérdésekkel, minőségi felülvizsgálattal és a veszélyeztetettség értékelésével kapcsolatos megkereséseire. Az immár működőképes menekültügyi eszköztár magában foglalja a határon folytatott menekültügyi eljárások esetében alkalmazandó új standard működési eljárásokat, az összevont meghallgatásokhoz használható sablont, valamint a származási országokra vonatkozó információkat és referenciákat tartalmazó jegyzéket. Jelentős előrelépés könyvelhető el a menekültügyi meghallgatások időzítése, valamint e meghallgatások minősége és időtartama terén. A menedék kérelmezésére vonatkozó szándék kifejezésre juttatása és a menedékjog iránti kérelem tényleges benyújtása között eltelt idő átlagosan nem haladja meg a két hetet. A befogadási és azonosítási központokban tartózkodók tájékoztatása szintén javult, a valamennyi szigeten felállított információs fülkék sikeres működésének köszönhetően. A gyorsított eljárások még nem fejtették ki hatásukat a jogorvoslati eljárások kimenetelére. A fellebbviteli bizottságok tagjaival nemrégiben folytatott megbeszélés során a felek arra a következtésre jutottak, hogy a teljesítmény növelése érdekében alaposabban áttekintik a következő javaslatokat: a) az ügyelosztási rendszer javítása; b) több előadó megbízása és a munkafeltételek módosítása; c) a bizottságok szakosodása; és d) teljesítménycélok meghatározása és a termelékenység nyomon követése.
Az alacsony elismerési aránnyal rendelkező származási országokból érkező kérelmezőkre vonatkozó elfogadhatósági eljárás fenntartása és további gyorsítása	Az eljárás valamennyi szigeten felgyorsult, és a menekültügyi szolgálat és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal szoros figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. 2017. október 19-én a görög menekültügyi szolgálat és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal közös operatív találkozó keretében áttekintette a kulcsfontosságú kérdéseket – ideértve az előre történő ütemezést és tervezést, a tolmácsszolgáltatás kezelését és az eljárási kérdéseket – a következő hónapokban felmerülő szükségletek azonosítása, valamint a két szervezet központi és helyi szintű együttműködésének további erősítése érdekében.
A biztonsági és védelmi intézkedések javítása a szigeteken	Immár valamennyi uniós fogadóállomás tekintetében rendelkezésre állnak az átfogó kiürítési tervek és összefoglalók. Valamennyi befogadási és azonosítási központban kiürítési gyakorlatokra került sor az uniós fogadóállomások személyzete számára. A görög rendőrtisztek további támogatására van szükség a befogadási és azonosítási központokba történő belépések szisztematikus ellenőrzésének biztosításához. Fokozni kell a szállások területén folytatott járőrözést, a kísérő nélküli kiskorúak számára kialakított biztonságos területek szigorú felügyelete mellett – ez egyes befogadási és azonosítási központokban még nem valósult meg.
Állandó koordinátorok kinevezése az uniós fogadóállomásokra	2017. február 20-tól állandó parancsnokok látják el az uniós fogadóállomások koordinációját. A görög hatóságoknak sürgősen hivatalosan el kell fogadniuk az uniós fogadóállomásokra vonatkozó standard működési eljárásokat annak érdekében, hogy a befogadási és azonosítási központok valamennyi uniós fogadóállomáson megkezdhessék azok végrehajtását.
A fellebbviteli bizottságok számának növelése	13 fellebbviteli bizottság működik, és tevékenységüket egy pótbizottság egészíti ki.
Az egyes fellebbviteli bizottságok által hozott határozatok számának növelése	A fellebbviteli bizottságok számának növekedése és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 11 előadója által nyújtott segítség ellenére továbbra is alacsony a fellebbviteli bizottságok által kibocsátott másodfokú határozatok száma. Szintén problémát jelent az előadók által elkészített vélemények száma. A görög hatóságok többek között a következők révén tudnák sürgősen javítani a bizottságok teljesítményét: a bizottságok tagjait teljes munkaidőben kellene foglalkoztatniuk, és azoknak kizárólag ezzel a feladattal kellene foglalkozniuk; olyan megoldásokat kellene találniuk, amelyek révén biztosítani lehet, hogy a fellebbviteli bizottságok az érintett menedékkérők tartózkodási helyének közvetlen közelében (lehetőleg magukon a szigeteken) helyezkedjenek el; valamint növelniük kellene a fellebbviteli bizottságok számát. Az Államtanács szeptember 22-én közzétett ítélete megerősítette két szíriai állampolgár menedékjog iránti kérelmének elfogadhatatlanságát, amelyet korábban első- és másodfokon azon az alapon mondtak ki, hogy Törökország biztonságos harmadik országnak számít, ahová visszatérhetnek. Ez az ítélet azonban nem váltotta ki azt a várt hatást, hogy pusztán a fellebbviteli határozatok számának emelkedése a visszatérések számának emelkedését eredményezi. Az október 30-i hét folyamán a fellebbviteli bizottságok 63 olyan másodfokú elutasító határozatot bocsátottak ki, amely szíriai állampolgárok által benyújtott kérelmek elfogadhatatlanságához kapcsolódott.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által kiküldött személyzet szükséges létszámának fenntartása	Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség jelenleg 45 kísérőt helyez ki Leszboszra, akik a visszatérési műveletekkel járó szállítási szükségleteket elégítik ki. A tagállamoknak folytatniuk kell a kihelyezéseket. Tekintettel a Törökországba irányuló visszatérési műveletek számának lehetséges emelkedésére, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek készen kell állnia az általa nyújtott támogatás haladéktalan fokozására.
A szökés veszélyének korlátozása	A görög hatóságok továbbra is korlátozzák földrajzilag az újonnan érkezett migránsok és menedékkérők mozgását, akik nem hagyhatják el az érkezésük helye szerinti szigetet. Automatikus napi és heti listák/jelentések formájában elektronikus nyomonkövetési rendszer működik: naponta: az ütemezett meghallgatások listája, a regisztrációs célú időpontfoglalások listája, azon határozatok listája, amelyekről nem kézbesítettek értesítést, a visszatérésre alkalmas ügyek napi listája, az archivált ügyek listája, amelyet a görög hatóságok az aggasztó helyzetben lévő személyek ügyeinek nyomon követéséhez és adott esetben a visszatérési intézkedések végrehajtásához használnak; hetente: a meghallgatáson való meg nem jelenések listája, a regisztrációs időpontban való meg nem jelenések listája. A görög rendőrtisztek által végzett járőrtevékenység fokozása révén tovább csökkenhetne a szökés kockázata. A migráns lakosság hatékonyabb figyelemmel kísérését és a tartózkodási helyük nyomon követését az is elősegítené, ha az uniós fogadóállamásokon milelőbb megkezdenék egy olyan rendszer alkalmazását, amely lehetővé teszi a be- és kilépések regisztrálását.
A támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs program bővítése a szigeteken	2017. január és szeptember között a görög szigetekről havonta átlagosan mintegy 145 személyt adtak át a támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs program keretében, míg 2016. június és december között havonta átlagosan 70 kedvezményezett átadására került sor. A támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs program keretébe tartozó tevékenységek – amelyeket jelenleg a Nemzetközi Migrációs Szervezet hajt végre – további támogatást igényelnek az e keretbe tartozó műveletek arányának javítása érdekében.
Kiutasítási határozatok kiadása a visszatérési eljárás korábbi szakaszában	Sürgős technikai és informatikai kiigazításokra van szükség annak érdekében, hogy a kiutasítási határozatokat az elsőfokú elutasító menekültügyi határozatra vonatkozó értesítéssel egyidejűleg ki lehessen adni.
További befogadási kapacitás kialakítása a szigeteken és a meglévő létesítmények fejlesztése	Annak ellenére, hogy jelentős erőfeszítések történtek a szigeteken rendelkezésre álló befogadási kapacitás növelése és a befogadási körülmények javítása érdekében, az újonnan érkezők számára biztosított elhelyezés minősége sok esetben elmarad az elfogadható szinttől. Tekintettel az érkezések egyre növekvő számára, az ilyen hiányosságok kiemelt jelentőséggel bírnak, és a téliesítés terén is sürgős korszerűsítésre van szükség. A kísérő nélküli kiskorúaknak – konkrétan a védőőrizetben maradó gyermekeknek –biztosított befogadási feltételek – ideértve a biztonsági szempontokat – a szigeteken továbbra sem minden esetben megfelelőek.
Elegendő őrizeti kapacitás kialakítása a szigeteken	Jelenleg mintegy 710 férőhely áll rendelkezésre a szigeteken lévő kitoloncolás előtti központokban: 210 férőhely Leszboszon, 500 pedig Kószon. Számoszon és Híoszon egyelőre nem található idegenrendészeti fogda. A görög hatóságoknak sürgősen növelniük kell az őrizeti kapacitást annak érdekében, hogy fokozni lehessen a visszatérések ütemét.

(1)

Ez a melléklet az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról szóló hetedik eredményjelentésben (nevezetesen annak 1. mellékletében) szereplő előző jelentésre épül (COM(2017) 470).

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2017.11.15.

COM(2017) 669 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Eredményjelentés az európai migrációs stratégiáról

Törökországi menekülteket támogató eszköz

{SWD(2017) 372 final}

A törökországi menekülteket támogató eszköz 2016–2017. évi 3 milliárd EUR összegű költségvetéséből 2,9 milliárd EUR-t különítettek el, és 55 projektre 1 kötöttek szerződést 1,78 milliárd EUR értékben. E projektek végrehajtása folyamatban van. A folyósított teljes összeg elérte a 908 millió EUR-t. 2

Humanitárius segítségnyújtás 3

A szerződésben lekötött összeg 638 millió EUR-ra emelkedett. Ez összesen 19 különböző partnerrel megvalósuló 40 humanitárius projektet jelent, amelyek az alapvető, a védelemhez, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, az élelemhez és a szálláshoz fűződő szükségletek fedezésére irányulnak. A szerződésben lekötött 638 millió EUR-ból eddig 488 millió EUR-t folyósítottak. A fő projektek közé tartoznak az alábbiak:

·A szükséghelyzeti szociális védőháló: szeptemberben elérte a fontos mérföldkőnek számító egy millió kedvezményezettet. Az oktatási célú feltételes készpénzátutalásra vonatkozó projekt keretében jelenleg több mint 136 000 gyermek részesül támogatásban. Decemberben mindkét projektet meghosszabbítják.

·A szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító egyéb projektek, ideértve a védelmet, a szociális szolgáltatásokat, az állami szociális jóléti rendszereket, valamint a szexuális és reproduktív egészséggel és nemi alapú erőszakkal kapcsolatos szolgáltatásokat.

Nem humanitárius segítségnyújtás

A szerződésben lekötött összeg 1,14 milliárd EUR-ra emelkedett, a folyósított összeg pedig elérte a 420 millió EUR-t.

·Novemberben aláírták az első projektet, amely a szíriai menekültek és a török serdülőkorúak szakoktatási és -képzési rendszerekben való részvételének javítására irányul, a második projekt hat ivóvízellátó rendszer, hulladékkezelő telep és szennyvízelvezetési infrastruktúra kiépítését, a harmadik pedig egy 300 ágyas kórház kialakítását célozza.

·Az eszközből finanszírozott folyamatban lévő tevékenységek jelentős eredményeket hoznak a helyi közösségek számára. Több mint 20 000 szíriai beteget vizsgáltak meg az EU által eddig megnyitott három egészségügyi központban, amelyek 585 fős egészségügyi és nem egészségügyi személyzettel rendelkeznek, akiket a helyi egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás enyhítése céljából helyeztek át ezekbe az egészségügyi központokba. Az oktatás területén 100 arab nyelvtanárt vettek fel, 11 445 szíriai gyermek vehetett részt felzárkóztató kurzusokon és több mint 25 000 gyermek használhatott új iskolabútort. Eddig már 1 605 személy vett részt a szakmai készségek fejlesztését célzó, szakmai vagy vállalkozásfejlesztési továbbképzésen.

(1)

Az eszközből finanszírozott projektek listája a következő internetcímen érhető el: https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/facility_table.pdf

(2)

A források folyósítása részletekben, a projektek lezárásáig történik, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban. Az eszköz láthatóságot célzó tevékenységeinek részeként kialakított interaktív térkép közvetlenül szemlélteti a különböző projektek helyszínét és várható eredményeit: http://ec.europa.eu/enlargement/news_corner/migration/index_en.htm .

(3)

Az eszköz keretében nyújtott humanitárius segélyt továbbra is a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogszabályokkal és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban rögzített alapelvekkel összhangban hajtják végre.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2017.11.15.

COM(2017) 669 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Eredményjelentés az európai migrációs stratégiáról

Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

{SWD(2017) 372 final}

1. Kiküldések

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség folytatja az uniós frontországok támogatását, amelynek keretében az európai határőrcsapatok megközelítőleg 1 500 tagját küldték ki Görögországba, Olaszországba, Bulgáriába és Spanyolországba, valamint a Nyugat-Balkánra. A térkép a 2017. november 13–17. közötti héten aktuális helyzetet mutatja be.

*Nyugat-Balkán

2017. január 1. és október 31. között a tagállamok hozzájárulása meghaladta a 489 000 embernapot.

Emberierőforrás-kiküldések Görögországba, Olaszországba, Bulgáriába, Spanyolországba és a Nyugat-Balkánra 2017. január 1. és 2017. október 31. között
Tagállam/Schengeni társult állam	Európai határőrcsapatok kiküldése embernapokban (a belső kiküldések kivételével)	Legénység/műszaki személyzet, koordináló személyzet és tolmácsok kiküldése embernapokban (a belső kiküldések kivételével)	Belső kiküldések embernapokban	Kiküldések a Nyugat-Balkánra	Összesen
Ausztria	6 484	366		3 713	10 563
Belgium	979			174	1 153
Bulgária	10 881	1 037	7 512	117	19 547
Horvátország	1 739	1 353		29	3 121
Ciprus	444				444
Cseh Köztársaság	6 190	228		162	6 580
Dánia	2 082	1 722			3 804
Észtország	2 754	462		203	4 582
Finnország	891	3 204		487	4 582
Franciaország	14 208	5 124		87	19 419
Németország	24 842	8 092		1 499	34 433
Görögország	9 504	2	131 354	218	141 078
Magyarország	1 657			44	1 701
Izland		775			775
Olaszország	1 545	5 678	32 485	174	39 882
Lettország	2 914	4 465		303	7 682
Litvánia	3 859	758		234	4 851
Luxemburg	802	971			1 773
Málta	168	12 911		56	13 079
Hollandia	13 151	9 075		205	22 431
Norvégia	917	13 183			14 100
Lengyelország	11 052	1 122		590	12 764
Portugália	6 849	24 100		461	31 410
Románia	15 907	8 535		1 287	25 729
Szlovákia	1 858			145	2 003
Szlovénia	1 240			594	1 834
Spanyolország	8 012	18 726	15 136	338	42 212
Svédország	1 949	3 590		57	5 596
Svájc	760			200	960
Egyesült Királyság*	3 035	9 326			12 361
Összesen	156 673	134 805	186 487	11 321	489 286

* Hivatalosan nem járul hozzá az európai határőrcsapatokhoz

2. Gyorsreagálási képesség, az erőforrások kötelező összevonásával együtt

2017. november 9-ig a gyorsreagálású állományból kiküldhető „kijelölt” határőrök teljes száma 1 110 főt tesz majd ki, ami az állomány 74 %-a.

Tagállam	Ausztria	Belgium	Bulgária	Horvátország	Ciprus	Cseh Köztársaság	Dánia	Észtország	Finnország	Franciaország	Németország	Görögország	Magyarország	Izland	Olaszország	Lettország	Litvánia	Luxemburg	Málta	Hollandia	Norvégia	Lengyelország	Portugália	Románia	Szlovákia	Szlovénia	Spanyolország	Svédország	Svájc
Az Operában kijelölt határőrök száma	47	89	40	97	0	132	29	168	57	378	65	58	65	0	131	30	53	7	14	81	12	275	5	196	4	8	0	63	46
A regionális reagálási terv (RRP) szerinti kötelező kiküldés céljára rendelkezésre álló személyek száma	34	30	40	65	0	20	29	18	30	170	65	50	65	0	125	30	39	7	6	50	12	100	5	75	4	8	0	17	16
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségről szóló rendelet I. melléklete szerinti hozzájárulások	34	30	40	65	8	20	29	18	30	170	225	50	65	2	125	30	39	8	6	50	20	100	47	75	35	35	111	17	16

A gyorsreagálású eszközállomány tekintetében még mindig jelentős hiány áll fenn a legtöbb eszköztípusra vonatkozóan, és a jelenlegi hozzájárulásokat továbbra is mindössze 14 tagállam biztosítja.

Eszköz típusa	Igazgatótanácsi határozat útján kért eszközhónapok száma	A tagállamok/schengeni társult államok által felajánlott eszközhónapok száma	Hiány	Hozzájáruló tagállam
Busz	36	5	31	Bulgária, Cseh Köztárasaság, Finnország, Horvátország, Magyarország, Lettország, Hollandia, Szlovénia, Portugália, Olaszország, Ausztria, Lengyelország, Németország
Part menti járőrcsónak	67	24	43
Part menti járőrhajó	33	13	20
Merevszárnyú légi jármű	19	3	16
Helikopter	20	3	17
Nyílt tengeri járőrhajó	28	13	15
Járőrautó	167	442	-–275 1
Hőképalkotó eszközökkel felszerelt jármű	55	33	22

3. Sebezhetőségi értékelés

Az Ügynökség 2017 decemberéig 6 szimulációs gyakorlatot hajt végre, és ezzel lezárja a sebezhetőségi értékelések első ciklusát.

Az ügynökségi visszajelzések típusa	Az érintett tagállamok száma
Azok a tagállamok, amelyeknek az Ügynökség intézkedéseket tartalmazó ajánlást címzett, a végrehajtásra vonatkozó meghatározott ütemtervvel	21
Azok a tagállamok, amelyeknek az Ügynökség olyan ajánlást címzett (konkrét intézkedések nélkül), amely szerint nemzeti szinten figyelembe kell venniük a sebezhetőséget	6
Azok a tagállamok, amelyek nem kaptak ajánlást	2
ÖSSZESEN	29

Az Ügynökség összesen 21 tagállamban végrehajtandó 33 intézkedésre tett ajánlást, amelyek a különböző területeket érintő sebezhetőség orvosolását célozzák.

Sebezhetőség	Ajánlott intézkedések	A tagállamok száma
Határforgalom-ellenőrzés	·Az adatbázisokban való lekérdezésekre vonatkozó eljárások módosítása annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a szisztematikus ellenőrzéseket ·Az okmányokkal való visszaéléssel/illegális beutazással kapcsolatos felderítetlen esetek becsült számának meghatározása és célzott ellenőrzések végzése	20
Készenléti tervezés	·Készenléti terv kidolgozása és/vagy naprakésszé tétele, a terv tesztelése	6
Regisztrációs és elszállásolási kapacitás	·Az elszállásolási kapacitás növelése ·Részletes leltár készítése az EURODAC ujjnyomatszkennerekről	4
Határellenőrzést végző személyzet	·A személyzet tényleges létszámának növelése	2
Határőrizet	·Nyilvántartás létrehozása az észlelést követő reagálási időről	1

4. Az erőforrások összevonása, valamint az Ügynökség saját kapacitásainak kiépítése az operatív támogatás biztosításának céljából

Merevszárnyú légi jármű

Part menti járőrhajó

Part menti járőrcsónak

Hőképalkotó eszközökkel felszerelt jármű / megfigyelő jármű

Teljes költségvetés

A Belső Biztonsági Alap keretébe tartozó egyedi intézkedések, 2015

6 tétel: Lengyelország (2), Spanyolország (1), Franciaország (1), Málta (1), Olaszország (1)

6 tétel: Görögország (2), Spanyolország (1),

Olaszország (2), Franciaország (1),

Finnország (1)

11 tétel: Görögország (1), Lettország (2),

Spanyolország (2), Portugália (2), Bulgária (1),

Románia (1), Litvánia (1), Ausztria (1)

132 millió EUR

A Belső Biztonsági Alap keretébe tartozó egyedi intézkedések, 2015

5 tétel: Görögország, Olaszország, Portugália, Litvánia,

Románia

20 tétel: Németország (1), Finnország (3),

Görögország (3), Lettország (3), Olaszország (3),

Portugália (3), Románia (3)

11 tétel: Görögország (1), Lettország (2),

Spanyolország (2), Portugália (2), Bulgária (1),

Románia (1), Litvánia (1), Ausztria (1)

86 millió EUR

(1)

A negatív érték azt jelzi, hogy a megállapodás szerinti források meghaladják a szükséges forrásokat.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2017.11.15.

COM(2017) 669 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Eredményjelentés az európai migrációs stratégiáról

Visszaküldés

{SWD(2017) 372 final}

	2014			2015			2016
	Távozásra kötelezett személyek száma	Harmadik országba visszatért személyek száma	Visszaküldési arány 1	Távozásra kötelezett személyek száma	Harmadik országba visszatért személyek száma	Visszaküldési arány	Távozásra kötelezett személyek száma	Harmadik országba visszatért személyek száma	Visszaküldési arány
Európai Unió (28 ország)	470 080	196 280	41,75 %	533 395	196 190	36,78 %	493 790	226 150	45,80 %
Belgium	35 245	5 575	15,82 %	31 045	5 550	17,88 %	33 020	6 920	20,96 %
Bulgária	12 870	1 155	8,97 %	20 810	540	2,59 %	14 120	1 105	7,83 %
Cseh Köztársaság	2 460	320	13,01 %	4 510	330	7,32 %	3 760	390	10,37 %
Dánia	2 905	1 400	48,19 %	3 925	1 040	26,50 %	3 050	930	30,49 %
Németország (1990-ig a korábbi NSZK területe)	34 255	21 895	63,92 %	54 080	53 640	99,19 %	70 005	74 080	105,82 %
Észtország	475	445	93,68 %	590	40	6,78 %	505	380	75,25 %
Írország	970	345	35,57 %	875	205	23,43 %	1 355	245	18,08 %
Görögország	73 670	27 055	36,72 %	104 575	14 390	13,76 %	33 790	19 055	56,39 %
Spanyolország	42 150	15 150	35,94 %	33 495	12 235	36,53 %	27 845	9 530	34,23 %
Franciaország	86 955	19 525	22,45 %	79 950	12 195	15,25 %	81 000	10 930	13,49 %
Horvátország	3 120	2 245	71,96 %	3 910	1 405	35,93 %	4 730	1 720	36,36 %
Olaszország	25 300	5 310	20,99 %	27 305	4 670	17,10 %	32 365	5 715	17,66 %
Ciprus	3 525	2 990	84,82 %	2 250	1 840	81,78 %	1 575	1 035	65,71 %
Lettország	1 555	1 550	99,68 %	1 190	1 030	86,55 %	1 450	1 355	93,45 %
Litvánia	2 245	1 930	85,97 %	1 870	1 685	90,11 %	1 740	1 545	88,79 %
Luxemburg	775	605	78,06 %	700	720	102,86 %	655	405	61,83 %
Magyarország	5 885	4 345	73,83 %	11 750	5 755	48,98 %	10 765	780	7,25 %
Málta	990	495	50,00 %	575	465	80,87 %	415	420	101,20 %
Hollandia	33 735	7 995	23,70 %	23 765	8 380	35,26 %	32 950	11 215	34,04 %
Ausztria	:	2 480	:	9 910	:	:	11 850	5 895	49,75 %
Lengyelország	10 160	9 280	91,34 %	13 635	12 750	93,51 %	20 010	18 530	92,60 %
Portugália	3 845	820	21,33 %	5 080	565	11,12 %	6 200	0	0,00 %
Románia	2 030	2 085	102,71 %	1 930	1 995	103,37 %	2 070	1 865	90,10 %
Szlovénia	1 025	840	81,95 %	1 025	155	15,12 %	1 375	205	14,91 %
Szlovákia	925	695	75,14 %	1 575	970	61,59 %	1 735	1 390	80,12 %
Finnország	3 360	3 195	95,09 %	4 905	2 980	60,75 %	17 975	5 610	31,21 %
Svédország	14 280	6 630	46,43 %	18 150	9 695	53,42 %	17 585	10 160	57,78 %
Egyesült Királyság	65 365	49 920	76,37 %	70 020	40 965	58,50 %	59 895	34 740	58,00 %
Izland	:	:	:	:	:	:	:	:	:
Liechtenstein	15	15	100,00 %	15	0	0,00 %	15	5	33,33 %
Norvégia	13 305	5 365	40,32 %	13 705	3 540	25,83 %	:	:	:
Svájc	3 335	:	:	3 730	0	0,00 %	:	:	:

(1)

A visszaküldési arány a kiutasítási határozatot kapott személyek és a ténylegesen visszatért személyek száma közötti arány (függetlenül attól, hogy az adott személyek önként vagy kényszer hatására tértek vissza).

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2017.11.15.

COM(2017) 669 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Eredményjelentés az európai migrációs stratégiáról

Áthelyezés

{SWD(2017) 372 final}

Áthelyezések Olaszországból és Görögországból november 14-ig

Tagállam	Tényleges áthelyezések Olaszországból	Tényleges áthelyezések Görögországból	Tényleges áthelyezések összesen	A tanácsi határozatokban jogszabályilag előírt kötelezettségvállalás 1
Ausztria 2	15		15	1 953
Belgium	361	698	1 059	3 812
Bulgária		50	50	1302
Horvátország	18	60	78	968
Ciprus	47	96	143	320
Cseh Köztársaság		12	12	2 691
Észtország		141	141	329
Finnország	779	1 201	1 980	2 078
Franciaország	377	4 322	4 699	19 714
Németország	3 972	5 197	9 169	27 536
Magyarország				1 294
Izland
Írország		646	646	600
Lettország	27	294	321	481
Liechtenstein		10	10
Litvánia	29	355	384	671
Luxemburg	211	271	482	557
Málta	67	101	168	131
Hollandia	842	1 709	2 551	5 947
Norvégia	816	693	1 509
Lengyelország				6 182
Portugália	315	1 192	1 507	2 951
Románia	45	683	728	4 180
Szlovákia	0	16	16	902
Szlovénia	60	172	232	567
Spanyolország	205	1 096	1 301	9 323
Svédország 3	1 202	1 649	2 851	3 766
Svájc	877	574	1 451
ÖSSZESEN	10 265	21 238	31 503	98 255

(1)

Ez nem foglalja magában az első tanácsi határozat értelmében még áthelyezendő mintegy 8 000 személyt és a második tanácsi határozat értelmében még áthelyezendő 54 000 személyre vonatkozó kvótákat.

(2)

A Tanács (EU) 2016/408 végrehajtási határozata (2016. március 10.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1601 határozat szerint Ausztriára jutó kérelmezői létszám 30 %-a áthelyezésének ideiglenes felfüggesztéséről.

(3)

A Tanács (EU) 2016/946 határozata (2016. június 9.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1523 határozat 9. cikkével, valamint az (EU) 2015/1601 határozat 9. cikkével összhangban a nemzetközi védelem területén Svédország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2017.11.15.

COM(2017) 669 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Eredményjelentés az európai migrációs stratégiáról

Áttelepítés

{SWD(2017) 372 final}

Áttelepítés – 2017. november 10-i állapot

Tagállam / Társult állam	Vállalások a 2015. július 20-i következtetések alapján	Áttelepített személyek a 2015. július 20-i következtetések alapján	Áttelepített személyek 1 az EU–Törökország nyilatkozat alapján	A két uniós program keretében áttelepített személyek száma összesen	Az a harmadik ország, ahonnan a két uniós program keretében az áttelepítés történt
Ausztria	1 900	1 880	192 (192)	1 880	Irak, Jordánia, Libanon, Törökország
Belgium	1 100	1 100	823 (245)	1 678	Egyiptom, Jordánia, Libanon, Törökország
Bulgária	50	0	0	0
Horvátország	150	0	0	0
Ciprus	69	0	0	0
Cseh Köztársaság	400	52	0	52	Jordánia, Libanon
Dánia	1 000	481	0	481	Libanon, Uganda
Észtország	20	20	30 (20)	30	Törökország
Finnország	293	293	994	1 287	Egyiptom, Jordánia, Libanon, Törökország
Franciaország	2 375	2 283	1 091 (228)	3 146	Irak, Jordánia, Libanon, Törökország
Németország	1 600	1 600	3 797 (1 600)	3 797	Törökország
Görögország	354	0	0	0
Magyarország			0	0
Izland	50	50		50	Libanon
Írország	520	520	0	520	Libanon
Olaszország	1 989	1 521	327 (327)	1 521	Libanon, Jordánia, Szíria, Szudán, Törökország
Lettország	50	42	42 (42)	42	Törökország
Liechtenstein	20	20		20	Törökország
Litvánia	70	32	32 (32)	32	Törökország
Luxemburg	30	26	206	232	Libanon, Törökország
Málta	14	14	17 (14)	17	Törökország
Hollandia	1 000	1 000	2 594 (556)	3 038	Egyiptom, Etiópia, Irak, Izrael, Jordánia, Kenya, Libanon, Líbia, Marokkó, Szaúd-Arábia, Szíria, Törökország
Norvégia	3 500	3 489		3 489	Jordánia, Libanon, Törökország
Lengyelország	900	0	0	0
Portugália	191	76	46 (46)	76	Egyiptom, Marokkó, Törökország
Románia	80	26	0	26	Törökország
Szlovákia	100	0	0	0
Szlovénia	20	0	0	0
Spanyolország	1 449	631	410 (410)	631	Libanon, Törökország
Svédország	491	491	753 (269)	975	Egyiptom, Irak, Jordánia, Kenya, Libanon, Szudán, Törökország
Svájc	519	519		519	Libanon, Szíria
Egyesült Királyság	2 200	2 200	0	2 200	Egyiptom, Irak, Jordánia, Libanon, Törökország, egyéb
ÖSSZESEN	22 504	18 366	11 354 (3 981)	25 739

(1)

A zárójelben szereplő adatok az EU–Törökország nyilatkozat alapján áttelepített azon személyek számát jelöli, akiket már a 2015. július 20-i uniós program keretében is számításba vettek.

Top

Choose the experimental features you want to try