This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52017DC0566
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL AND THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE On the follow-up to the Action Plan on VAT Towards a single EU VAT area - Time to act
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK az „Úton egy egységes uniós héaövezet felé – új döntések szükségeltetnek” című, a héára vonatkozó cselekvési terv nyomon követéséről
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK az „Úton egy egységes uniós héaövezet felé – új döntések szükségeltetnek” című, a héára vonatkozó cselekvési terv nyomon követéséről
COM/2017/0566 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.10.4.
COM(2017) 566 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
az „Úton egy egységes uniós héaövezet felé – új döntések szükségeltetnek” című, a héára vonatkozó cselekvési terv nyomon követéséről
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS – ÚTON AZ EGYSÉGES EURÓPAI HÉAÖVEZET FELÉ
2. 2. A HÉÁRA VONATKOZÓ CSELEKVÉSI TERV ELFOGADÁSA ÓTA ELÉRT EREDMÉNYEK
2.1. 2.1. A héarendszernek a digitális gazdasághoz való igazítása és a korszerű héakulcsképzési politika előkészítése
2.1.1. 2.1.1. Az e-kereskedelemben alkalmazandó héára vonatkozó javaslatok
2.1.2. 2.1.2. Az elektronikus kiadványokra alkalmazandó héamértékre vonatkozó javaslat
2.2. 2.2. A csalás elleni küzdelemre szolgáló célzott intézkedések
2.2.1. 2.2.1. Az adóbehajtás és a közigazgatási együttműködés javítása
2.2.2. 2.2.2. Átmeneti eltérés
3. 3. A SORON KÖVETKEZŐ JAVASLATOK VÉGREHAJTÁSA
3.1. 3.1. Egy stabil, egységes európai héaövezet felé
3.1.1. 3.1.1. A végleges héarendszer első szakaszának végrehajtása
3.1.2. 3.1.2. A héacsalás elleni küzdelem ma: jobb közigazgatási együttműködés a gyorsabb eredmények érdekében
3.1.3. 3.1.3. A hatékonyabb adóigazgatás felé
3.2. 3.2. Egy korszerű héakulcs-politika felé
3.3. 3.3. A kkv-kra vonatkozó héacsomag
4. 4. KÖVETKEZTETÉS
1.BEVEZETÉS – ÚTON AZ EGYSÉGES EURÓPAI HÉAÖVEZET FELÉ
Az uniós héarendszer az egységes piac fontos eszköze: azáltal, hogy lebontotta a versenyt torzító és az áruk szabad mozgását gátló akadályokat, nagyban hozzájárult az EU-n belüli kereskedelem előmozdításához. A hozzáadottérték-adó (héa) egy széles alapokon nyugvó fogyasztási adó, és mint ilyen, az egyik leginkább növekedésbarát adófajta. A héa emellett az adóbevételek egyik legfontosabb és egyre növekvő forrása is az Európai Unióban 1 . Az utóbbi években azonban a héarendszer nem volt képes lépést tartani a gazdaság globalizációjával és digitalizációjával. A tagállamok közötti kereskedelem adóztatásának jelenlegi rendszere továbbra is a 25 évvel ezelőtt kidolgozott „átmeneti héaszabályozáson” alapul 2 . Az átmeneti héaszabályozás értelmében a belföldi ügyletek és határon átnyúló tranzakciók két teljesen eltérő héarendszer alá tartoznak. Ez azt eredményezi, hogy a határokon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozások 11 %-nyi megfelelési többletköltséggel szembesülnek a kizárólag belföldön kereskedő vállalkozásokhoz képest. Továbbá a szóban forgó szabályok lehetővé teszik az áruk határokon átnyúló adómentes megvásárlását, ezért ezek esetében különösen magas az adócsalás kockázata. 2015-ben a csalások és a rendelkezésekből eredő egyéb hiányosságok miatt 151 milliárd EUR összegű, azaz 12,8 %-ot kitevő héa hiányzott a költségvetésekből 3 . Becslések szerint ebből 50 milliárd EUR a határokon átnyúló héacsalásnak tudható be; egy olyan csalásról van szó, amelyet nagy részben bűnszervezetek követnek el, és amely – a legfrissebb sajtóértesülések szerint – a terrorizmus finanszírozásával is összefüggésbe hozható.
Az EU héarendszere jelenleg túlságosan széttöredezett és túl nagy mértékben van kitéve a csalás lehetőségének. A méltányos és hatékony uniós adórendszer kialakítására irányuló munka részeként a Bizottság célul tűzte ki a héarendszer új alapokra helyezését annak érdekében, hogy az a jövőben is hatékony eszközként működhessen. Előzetes becslések szerint, amennyiben az egységes piacon egységes héarendszer kerülne létrehozásra, azzal a határon átnyúló héacsalások mértékét 41 milliárd EUR-val 4 , a vállalkozásokra nehezedő megfelelési költségeket pedig 1 milliárd EUR-val 5 lehetne csökkenteni.
A Bizottság a 2016. április 7-i, héára vonatkozó cselekvési tervében 6 kifejtette, hogy olyan egységes európai héaövezet létrehozására van szükség, amely képes megfelelni a XXI. század kihívásainak. Rövid és középtávon elfogadandó kulcsfontosságú intézkedéseket jelentett be abból a célból, hogy az uniós héarendszer korszerűbbé és egyszerűbbé váljon, hatékonyabban tudja kiszűrni a csalás lehetőségét és vállalkozásbarátabb legyen. Az intézkedések több célkitűzésre irányulnak, nevezetesen a következőkre: a héarendszernek a globális, digitális és mobil gazdasághoz való igazítása, a kkv-k igényeinek való megfelelés, megfelelő héakulcsképzési politika kialakítása, a határokon átnyúló héacsalás megszüntetése, valamint a tagállamok támogatása a héabevétel-kiesés felszámolásában.
A jelenlegi héarendszer korszerűsítése egymást követő szakaszokban fog megvalósulni. Ez a közlemény beszámol a már végrehajtott intézkedésekről (2. szakasz), és további részletekkel szolgál a végrehajtásra váró lépésekről (3. szakasz), köztük az ez évben elfogadandó kezdeményezésekről, melyek a következők:
·az Unión belüli, vállalkozások közötti (B2B) kereskedelemre vonatkozó végleges héarendszerről (a továbbiakban: végleges héarendszer) szóló jogalkotási csomag,
·a héakulcsok reformjára irányuló javaslat,
·a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésre szolgáló meglévő eszközök megerősítésére irányuló javaslat, és
·a kkv-kra vonatkozó héaszabályok egyszerűsítésére irányuló javaslat.
2.A HÉÁRA VONATKOZÓ CSELEKVÉSI TERV ELFOGADÁSA ÓTA ELÉRT EREDMÉNYEK
2.1. A héarendszernek a digitális gazdasághoz való igazítása és a korszerű héakulcsképzési politika előkészítése
2016. december 1-jén a Bizottság a határokon átnyúló e-kereskedelemre alkalmazandó héa korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat 7 , valamint az elektronikus kiadványokra alkalmazandó héakulcsra vonatkozó javaslatot fogadott el. E javaslatok a digitális egységes piaci stratégia 8 fontos részét képezik, és céljuk a héarendszernek a digitális gazdasághoz való hozzáigazítása.
2.1.1. Az e-kereskedelemben alkalmazandó héára vonatkozó javaslatok
A gazdaság digitalizálása egyre sürgetőbb kihívásokat jelent az adópolitika terén. Az új üzleti trendek nyomon követéséhez innovatív és előretekintő megoldásokra van szükség. Az adózási szabályokat úgy kell átalakítani, hogy igazodjanak az üzleti modellek és a fogyasztói minták gyors változásaihoz. Ezzel párhuzamosan az adózásnak méltányosnak és hatékonynak kell lennie a feltörekvő vállalkozások számára, és pozitívan hozzá kell járulnia a digitális egységes piac fejlődéséhez.
Fogyasztási adóként a héa fontos szerepet játszik az e célok elérését célzó stratégiában. Az e-kereskedelemre vonatkozó javaslatok a vállalkozások, a polgárok és a tagállamok érdekeit szolgálják, és lehetővé tették az EU számára, hogy világszinten vezető szerepet töltsön be.
Az új szabályok lehetővé tennék az áruk online értékesítését végző vállalatok számára, hogy egyetlen helyen, könnyedén kezeljék az uniós héakötelezettségeiket, és azon induló vállalkozások és mikrovállalkozások számára, amelyek határokon átnyúló online értékesítése nem haladja meg a 10 000 EUR-t, leegyszerűsítenék a héa kezelését. A határokon átnyúló értékesítés tekintetében továbbá 100 000 EUR összegig egyszerűbb eljárások vonatkoznának a kkv-kra. Az új szabályok értelmében megszűnne az EU-ba behozott, 22 EUR-nál alacsonyabb értékű kis szállítmányokra vonatkozó jelenlegi héamentesség, és biztosítva lenne, hogy az uniós vállalkozások egyenlő versenyfeltételeket élvezzenek.
E javaslatokat jelenleg a Tanács tárgyalja.
Ezen túlmenően az uniós héafórum 9 keretében a Bizottság vizsgálja, hogyan lehetne az állam és a magánszektor közötti strukturált együttműködést kialakítani az adóhatóságokkal, a logisztikai vállalatokkal, az internetes platformokkal, a pénzforgalmi szolgáltatókkal és a vállalkozói szövetségekkel a héa beszedésének javítása, az e-kereskedelem terén elkövetett csalások csökkentése és a jogszabályokat betartó vállalkozások számára az egyenlő feltételek megteremtése érdekében. A konzultáció eredményeire támaszkodva a Bizottság 2018-ban kezdeményezést fog előterjeszteni.
2.1.2. Az elektronikus kiadványokra alkalmazandó héamértékre vonatkozó javaslat
A Bizottság arra vonatkozó ígéretének is eleget tett, hogy a tagállamok ugyanolyan héamértéket alkalmazhassanak az e-kiadványokra – például az elektronikus könyvekre és online újságokra –, mint a nyomtatott kiadványokra, mégpedig azáltal, hogy hatályon kívül helyezte az elektronikus kiadványokat a hagyományos nyomtatott kiadványok esetében engedélyezett kedvezményes adóügyi megítélés alól kizáró rendelkezéseket. Ez a javaslat előrelépést jelent a technológiai semlegesség biztosítása és az e-kiadványok piacának fejlődése előtt álló adózási akadályok felszámolása szempontjából. A javaslatot jelenleg a Tanács tárgyalja.
2.2. A csalás elleni küzdelemre szolgáló célzott intézkedések
2.2.1. Az adóbehajtás és a közigazgatási együttműködés javítása
A célzott héa-adatoknak az Eurofisc hálózat kockázatelemző tisztviselői általi cseréje és közös feldolgozása céljából a Bizottság elindította a tranzakció-hálózatok elemzésére szolgáló eszköz kidolgozását 10 . Ez az új eszköz lehetővé fogja tenni az adóhatóságok számára, hogy egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb módon vessenek véget a csalárd hálózatok működésének.
A büntetőjog területén emellett fontos megemlíteni, hogy a tavalyi év júliusában elfogadásra került az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv 11 , amely minimumszabályokat állapít meg az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények meghatározása, a szankciók és az elévülési idő tekintetében. Az irányelv meghatározza a jövőben létrehozandó Európai Ügyészség (EPPO) 12 hatáskörét. Az EPPO lesz illetékes többek között a két vagy több tagállam területét érintő, összességében legalább 10 000 000 EUR összegű héacsalásokkal kapcsolatos nyomozások lefolytatásáért és a büntetőeljárás alá vonásért.
Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti, a Bizottság tárgyalásokat folytatott a héa területén való közigazgatási együttműködésről, a csalás elleni küzdelemről és a követelések behajtásáról szóló EU-Norvégia megállapodásról. A megállapodás az aláírására és megkötésére vonatkozó határozatok Tanács általi elfogadását követően lép hatályba. A Bizottság szolgálatai emellett igazgatási megállapodást írtak alá az Európai Adóigazgatások Szervezetével (IOTA) a bevált gyakorlatoknak a tagállamok és az IOTA tagjai közötti megosztása érdekében.
Végül több tagállam kért támogatást az adóigazgatási kapacitás növeléséhez. A strukturálisreform-támogató program keretébe tartozó támogató intézkedéseket a Bizottság a FISCALIS program 13 keretében szorosan összehangolja.
2.2.2. Átmeneti eltérés
2016. december 21-én a Bizottság eleget tett az általános fordított adózási mechanizmusnak a számlánként 10 000 EUR értékhatár feletti termék- és szolgáltatásértékesítés esetében történő ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre 14 irányuló javaslat benyújtására vonatkozó kötelezettségvállalásának. E rendszer keretében a héa a teljes gazdasági lánc mentén (vállalkozások között) „felfüggesztésre” kerül, és azt csak a végső fogyasztónak kell megfizetnie. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy – addig is, amíg meg nem születik az átfogó, uniós szintű megoldás – segítse a csalás által különösen érintett tagállamokat a „körhintacsalás” 15 elleni küzdelemben. A Tanácsban jelenleg folynak a témával kapcsolatos tárgyalások.
3.A SORON KÖVETKEZŐ JAVASLATOK VÉGREHAJTÁSA
3.1. Egy stabil, egységes európai héaövezet felé
3.1.1. A végleges héarendszer első szakaszának végrehajtása
Amint azt a héára vonatkozó cselekvési tervében bejelentette, a Bizottság a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó jelenlegi átmeneti szabályozást végleges szabályozással javasolja felváltani. Az Európai Parlament 16 és a Tanács 17 kérésének megfelelően ez a végleges héarendszer a rendeltetési hely szerinti tagállamban történő adóztatás elvén fog alapulni 18 .
Annak érdekében, hogy az adóhatóságok és a vállalkozások számára az átállás fokozatos legyen, kétszakaszos megközelítést kell alkalmazni 19 .
Az első jogalkotási szakaszban az Unión belüli B2B termékértékesítések héa szempontjából történő kezelése kerülne rendezésre. Ezen első jogalkotási szakasz végrehajtása további két alszakaszból állna (lásd a 3.1.1.1. és a 3.1.1.2. pontot), amelyeknek részét képezik a Bizottság által ebben az évben elfogadandó javaslatok (1. alszakasz), valamint egy további, a jövő évben elfogadandó javaslat (2. alszakasz).
A második jogalkotási szakaszban az új héaszabályozás valamennyi határon átnyúló értékesítésre, így a szolgáltatásnyújtásra is kiterjesztésre kerülne. A második jogalkotási szakasz végrehajtására a Bizottság az első szakasz végrehajtásának megfelelő nyomon követése után tenne javaslatot; az első szakaszban bevezetett intézkedések működését pedig a Bizottság a hatálybalépést követő öt év elteltével értékelné. A végleges rendszer ezt követően kerülne teljeskörűen végrehajtásra.
Az összes érdekelt féllel való konzultációt és a rendeltetési hely elvének végrehajtására vonatkozó különböző lehetőségek részletes elemzését követően a Bizottság olyan adózási szabályok mellett tette le a voksát, amelyek értelmében az Unión belüli, határokon átnyúló termékértékesítés esetében az eladó az áru érkezésének helye szerinti tagállamban érvényes kulcson számítaná fel a héát a vásárlónak. A héát az eladó letelepedési helye szerinti tagállamban egy egyablakos ügyintézési mechanizmus keretében kellene bejelenteni és megfizetni. A végleges héarendszer első szakaszában és ezen általános elv alóli kivételként 20 azonban, amennyiben a vevőt az illetékes adóhatóság szabálykövető vállalkozásnak minősíti (ez a lehetőség kkv-k számára is nyitva áll), a jelenlegi helyzethez hasonlóan a továbbiakban is a vevő lenne a felelős a más tagállamokból vásárolt termékek utáni héa megfizetéséért 21 .
Ezen túlmenően a tanácsi következtetések 22 , valamint a tagállamokkal és más érdekelt felekkel a héára vonatkozó cselekvési tervvel kapcsolatban folytatott megbeszélések rámutattak arra, hogy a jelenlegi héarendszer tekintetében szükség van bizonyos rövid távú módosításokra („gyors megoldások”). Ebben az évben a Bizottság négy ilyen gyors megoldásra, valamint a végleges héarendszer jogi alapelveire tesz javaslatot (lásd az 1. alszakaszt). A 2018-ban (2. alszakasz) előterjesztendő javaslat további részletekkel fog szolgálni a végleges héarendszer első szakaszának tényleges végrehajtására vonatkozó részletes technikai rendelkezésekről.
3.1.1.1.Első alszakasz: a héarendszerre vonatkozó 2017. októberi végleges csomag
A héarendszerre vonatkozó 2017. októberi végleges csomag az alábbi három jogszabályból áll:
A.) A héairányelv módosításáról szóló irányelvjavaslat
A javaslat az alábbiakat vezeti be:
a) a „minősített adóalany” fogalma, a vámügy területén jelenleg is alkalmazott „engedélyezett gazdálkodó” fogalmának mintájára. A minősített adóalany koncepciója lehetővé teszi annak igazolását, hogy egy adott vállalkozás általában véve megbízható adózónak tekinthető. A minősített adóalanyok a jogszabályok tekintetében bizonyos egyszerűsítéseket élveznének 23 . A javaslat megállapítja a minősített adóalany státusz megadásához szükséges kritériumokat, a kizárás okait, azt, hogy mely tagállam illetékes a minősített adóalany státusz megadásában és visszavonásában, az adóalanyoknak az ilyen ügyben hozott közigazgatási határozatokkal szembeni jogorvoslathoz való jogát, valamint a tagállamok kölcsönös elismerési kötelezettségét.
b) A Tanács által kért három „gyors megoldás”, nevezetesen:
- a vevői készletekkel kapcsolatos megállapodásokra vonatkozó szabályok egyszerűsítése és harmonizációja 24 ;
- a vevő héaazonosító számának érdemi feltételként történő elismerése a Közösségen belüli termékértékesítéskor alkalmazható héamentesség igénybevételéhez 25 ;
- a szabályok egyszerűsítése a láncügyletekre vonatkozóan a jogbiztonság biztosítása érdekében 26 .
Ezek az „gyors megoldások” csak a minősített adóalanyok számára állnának rendelkezésre (a héaazonosító számra vonatkozó gyors megoldás kivételével, amely tekintetében – jellegénél fogva – nem lehet ilyen korlátozást alkalmazni).
c) A végleges héarendszer jogi alapelvei. Idetartozik különösen a rendeltetési hely szerinti tagállamban történő adóztatás elvének és annak az elvnek főszabályként történő bevezetése, hogy a héa megfizetéséért az eladó felelős (kivéve, ha a vevő minősített adóalany) 27 . Emellett bevezetésre kerülne egy egyablakos ügyintézési rendszer, amely lehetővé tenné az eladók számára, hogy a más tagállamokba teljesített termékértékesítéseik után esedékes héát a letelepedés helye szerinti tagállamban számolják el. Az egyablakos ügyintézési rendszer lehetővé tenné az EU-n belüli beszerzések során felmerült, előzetesen felszámított héának az áthárított héával történő ellentételezését.
B) A negyedik „gyors megoldás” bevezetéséről szóló, a 282/2011/EU végrehajtási rendelet módosítására irányuló javaslat
Ez a javaslat a Tanács által kért negyedik „gyors megoldás” bevezetésére irányul, nevezetesen az áruk Közösségen belüli szállításának a Közösségen belüli termékértékesítés héa alóli mentesítése céljából történő igazolására vonatkozó szabályok harmonizációjára és egyszerűsítésére. Ez az egyszerűsítés csak a minősített adóalanyok részvételével megvalósuló ügyletek esetében állna rendelkezésre.
C) A héa területén történő közigazgatási együttműködésről szóló rendelet módosítására irányuló javaslat
Ez a javaslat annak biztosításához szükséges, hogy a minősített adóalany fogalma bekerüljön a VIES rendszerbe 28 . Megteremti a jogalapját egy olyan hatékony technikai informatikai eszköznek, amely lehetővé teszi a tagállamok és a gazdasági szereplők számára, hogy elektronikus úton azonnal ellenőrizhessék, hogy egy gazdasági szereplő megkapta-e a minősített adóalany státuszt.
3.1.1.2. Második alszakasz: a végleges héarendszerre vonatkozóan 2018-ban előterjesztendő részletes technikai rendelkezések
A végleges héarendszer fent említett jogi alapelvei képeznék a tagállamok azon elvi megállapodásának alapját, hogy a jelenlegi átmeneti héaszabályozásról a rendeltetési helyen történő adóztatás elvén alapuló végleges héarendszerre térjenek át. A Bizottság 2018-ban irányelvre és ahhoz kapcsoló megfelelő végrehajtási intézkedésekre irányuló javaslatot fog elfogadni, amelyben meghatározza a végleges héarendszer működéséhez szükséges részletes technikai rendelkezéseket.
A 2018. évi javaslat a jogi alapelvek végrehajtására vonatkozó konkrét rendelkezéseket fogja tartalmazni. A Bizottság az új rendszer 2022-ig történő működésbe léptetéséhez szükséges informatikai fejlesztések alapjának kialakítát célzó végrehajtási intézkedéseket is javasolni fog.
3.1.2. A héacsalás elleni küzdelem ma: jobb közigazgatási együttműködés a gyorsabb eredmények érdekében
A közelmúltban Európa-szerte megjelent sajtóhírek, valamint a nemzeti hatóságok vizsgálatai is rámutattak arra, hogy kapcsolat van a nagy volumenű héacsalási ügyek és a szervezett bűnözés között. A bizonyítékot arra utalnak, hogy a héacsalásból származó bevételeket pénzmosási mechanizmusokba csatornázzák, majd azokat egyéb bűncselekmények, adott esetben terrorizmus finanszírozására használják. Ezzel összefüggésben, és amint azt az Európai Parlament 29 , a tagállamok 30 és az Európai Számvevőszék 31 is elismerte, meg kell erősíteni a héa területén folytatott közigazgatási együttműködés eszközeit.
2017 novemberéig a Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszt elő a közigazgatási együttműködés meglévő eszközeinek megerősítésére vonatkozóan. Az egyik cél az Eurofisc keretén belül rendelkezésre álló információk gyorsabb közös kockázatelemzésére vonatkozó tagállami kapacitások erősítése, nyomonkövetési intézkedések elindítása és a héacsalásokkal kapcsolatos hírszerzési információknak az uniós szintű bűnüldözési szervekkel, például az Europollal, az OLAF-fal és az EPPO-val való megosztása. A javaslatnak tartalmaznia kell olyan intézkedéseket is, amelyek az úgynevezett 42-es kódszámú vámeljárás 32 hatálya alá tartozó behozatali rendszer hiányosságainak kezelésére irányulnak azáltal, hogy megkönnyítik az adóhatóságok és a vámhatóságok számára a releváns információkhoz való szisztematikus hozzáférést.
Mindezen intézkedések várhatóan elősegítik az adóhatóságok közötti kölcsönös bizalom növelését, amelyre szükség lesz a végleges héarendszer teljes körű végrehajtásához.
3.1.3. A hatékonyabb adóigazgatás felé
2017 végéig a Bizottság az alábbi két jelentésből álló külön csomagot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:
·az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet 33 12. cikke szerinti jelentés az adóalanyok nyilvántartásba vételére, valamint a héa kivetésére és beszedésére vonatkozó tagállami eljárásokról, valamint a héaellenőrzési rendszerek működéséről és eredményeiről;
·a 2010/24/EU irányelv 34 27. cikke szerinti jelentés az adóalanyok által nem önkéntesen fizetett adók – különösen a hozzáadottérték-adó – behajtása terén a tagállamok között folytatott kölcsönös segítségnyújtásról.
Ezek a jelentések rávilágítanak majd az adók beszedésével kapcsolatos azon kihívásokra, amelyekkel az adóhatóságoknak a változó társadalmi, gazdasági és pénzügyi környezetben meg kell birkózniuk. A digitalizáció, a globalizáció, az új üzleti modellek, az adócsalás, az adókikerülés és az erőforrások szűkössége arra ösztönzi az adóhatóságokat, hogy vizsgálják felül gyakorlataikat, és az egységes piacon találják meg az adók beszedésének korszerű vagy alternatív módjait. Ez további lehetőséget biztosít a Bizottság számára, hogy magas szintű stratégiai párbeszédet kezdeményezzen a nemzeti hatóságokkal EU-szerte egységes és az uniós szabályokkal összhangban lévő megoldások kialakítása érdekében.
3.2. Egy korszerű héakulcs-politika felé
Amint azt a héára vonatkozó cselekvési tervében bejelentette, a Bizottság a tagállamok héakulcs-meghatározásra vonatkozó jogkörének jelenlegi szabályozását is módosítani kívánja.
Az e-kiadványokra vonatkozó, a fenti 2.1.2. pontban említett javaslat mellett a Bizottság 2017 novemberéig a héakulcsok reformjára vonatkozóan is javaslatot terjeszt elő. Ez összhangban áll a rendeltetési hely elvén alapuló végleges szabályozással, amely fokozatosan fel fogja váltani a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó jelenlegi átmeneti rendelkezéseket.
Azáltal, hogy az áruk és szolgáltatások után a rendeltetési hely szerinti tagállamban kell adózni, az eladóknak nem fog érdeke fűződni ahhoz, hogy alacsonyabb adókulcsot alkalmazó tagállamokban legyenek letelepedve. A héakulcsok közötti eltérések ezért a jövőben nem fogják zavarni az egységes piac működését, feltéve, hogy egyúttal megfelelő biztosítékok is életbe lépnek az olyan potenciális kockázatok kivédésére, mint a bevételek eróziója, a versenytorzulás, a túlzott bonyolultság és a jogbizonytalanság.
3.3. A kkv-kra vonatkozó héacsomag
A kkv-k az uniós héarendszer összetettsége és széttöredezettsége miatt a nagyvállalatokhoz képest az arányokat tekintve magasabb héamegfelelési költségeket viselnek. A megfelelési költségek csökkentése érdekében a Bizottság 2017 novemberéig a kkv-k számára egy átfogó egyszerűsítési csomagot dolgoz ki annak érdekében, hogy olyan környezetet jöjjön létre, amely elősegíti ezek növekedését és kedvez a határokon átnyúló kereskedelemnek.
A kisvállalkozásokra vonatkozó meglévő különös szabályozás célja, hogy csökkentse a kkv-k megfelelési költségeit, de a rendeltetési helyen alapuló rendszerben nem lehet alkalmazni. Ezért oly módon kell kiigazítani, hogy a kkv-k számára egyenlő elbánást biztosítson függetlenül attól, hogy hol vannak letelepedve az EU-ban, és ösztönözze őket a határokon átnyúló tevékenységekben való részvételre és az egységes piac kínálta lehetőségek maradéktalan kiaknázására.
4.KÖVETKEZTETÉS
A héarendszer korszerűsítése és a csalás elleni küzdelem által támasztott kihívásokhoz való hozzáigazítása az egységes piac jövője szempontjából rendkívül fontos. A jelenlegi héarendszer reformja várhatóan hozzájárul a digitális egységes piac fejlődéséhez, és kiegészíti a Bizottság által a méltányosabb és hatékonyabb uniós társaságiadó-rendszer kialakítása érdekében meghatározott menetrendet.
Ebben az összefüggésben szükséges és sürgős is további lépéseket tenni egy olyan, az EU egészére kiterjedő héarendszer felé vezető úton, amely elősegítheti a foglalkoztatást, a növekedést, a beruházásokat és a versenyképességet, és amely megfelel az egyre inkább digitalizált gazdaság igényeinek. A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy teljesítse erre vonatkozó ígéreteit.