EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.7.6.

COM(2017) 370 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Az európai uniós jog alkalmazásának ellenőrzése
2016. évi éves jelentés

{SWD(2017) 259 final}
{SWD(2017) 260 final}

I.    Bevezetés    

II.    Jogérvényesítés a kiemelt szakpolitikai területeken    

1.    Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak    

2.    Az összekapcsolt „digitális egységes piac”    

3.    Stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika    

4.    Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac    

5.    Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió    

6.    A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége    

7.    Elmozdulás egy új migrációs politika felé    

8.    Együttműködés a tagállamokkal az uniós jog megfelelő végrehajtásának biztosítása céljából    

8.1.    Végrehajtási tervek: a helyzet állása    

8.2.    Magyarázó dokumentumok: a helyzet állása    

III.    Kötelezettségszegési eljárások    

IV.    A kötelezettségszegési eljárás megindítása előtti időszak    

1.    A problémák feltárása    

1.1.    Hivatalból indított ügyek    

1.2.    Panaszok és petíciók    

2.    EU Pilot    

V.    A kötelezettségszegési eljárás szakaszai    

1.    A pert megelőző szakasz    

2.    A Bíróságnak az EUMSZ 258. cikke, valamint 260. cikkének (2) bekezdése alapján hozott ítéletei    

VI.    Irányelvek átültetése    

1.    Késedelmes átültetés    

2.    Az EUMSZ 258. cikke, valamint 260. cikkének (3) bekezdése alapján történő Bíróság elé utalások    

VII.    Következtetések    

I.Bevezetés

Az uniós jog hatékony alkalmazása alapvető fontosságú ahhoz, hogy az európai uniós politikák előnyeit a lakosság és a vállalkozások ténylegesen élvezzék. Amikor kétségek merülnek fel – például a személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási vizsgálatok, az illegális hulladéklerakók vagy a közlekedésbiztonság és -védelem kapcsán –, a probléma forrása sok esetben nem az uniós jogszabályok hiányában keresendő, hanem az uniós jog alacsony hatékonyságú alkalmazásában.

A tagállamok felelősek azért, hogy az irányelveket kellő időben és pontosan átültessék a nemzeti jogukba, valamint hogy helyesen alkalmazzák és hajtsák végre a teljes uniós joganyagot (az uniós vívmányokat) 1 . A Bizottság a Szerződések őreként ellenőrzi a tagállami intézkedéseket, és gondoskodik arról, hogy a nemzeti jogszabályok összhangban álljanak az uniós joggal 2 . Amennyiben egy tagállam nem tartja be az uniós jogot, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, és szükség esetén az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. Pénzbüntetés javasolható, ha egy tagállam nem hajtja végre a Bíróság ítéletét vagy nem közli a Bizottsággal egy jogalkotási irányelv átültetési intézkedéseit 3 .

A Juncker-Bizottság kiemelten kezeli az uniós jog alkalmazásának javítását és az a minőségi jogalkotási programnak is fontos részét képezi. A Bizottság ismételten kinyilvánította az uniós jog alkalmazásának javítása iránti kötelezettségvállalását egy 2016. decemberi közleményben, amely fokozottan stratégiai megközelítést határoz meg a kötelezettségszegésre vonatkozó szakpolitikája tekintetében 4 . A Bizottság bejelentette, hogy kiemelten fogja kezelni az uniós jog megsértésének legsúlyosabb eseteit, amelyek a polgárok és a vállalkozások érdekeit érintik.

Ez az éves jelentés kiemeli a jogérvényesítési politika fontosabb 2016. évi fejleményeit. A jelentés szerkezete azt tükrözi, hogy a Bizottság által kiemelten kezelt szakpolitikai területeken a jogérvényesítés kerül a középpontba. Például a Bizottság jogérvényesítési intézkedéseket tett a belső piac terén, amelyek kifejezetten arra irányultak, hogy a tagállamok nem hoztak létre vagy alkalmaznak olyan szankciórendszereket, amelyek visszatartják az autógyártókat a gépjármű-kibocsátási jogszabályok megsértésétől. További példát jelent a közbeszerzésekre és koncessziós szerződésekre vonatkozó uniós szabályok átültetése; ezen a téren az uniós jog teljes körű átültetése és végrehajtása lényeges ahhoz, hogy az átláthatóság és a verseny uniós elveinek maradéktalan tiszteletben tartása mellett megkönnyítsék és olcsóbbá tegyék a kis- és középvállalkozások számára a közbeszerzési szerződésekre irányuló ajánlatok benyújtását. A kiemelt területeken túl, a jelentést kísérő dokumentumok 5 megvizsgálják, hogy mennyire jól alkalmazták az uniós jogot és kezelték a nehézségeket az egyes tagállamokban és szakpolitikai területeken.

II.Jogérvényesítés a kiemelt szakpolitikai területeken

Az uniós jogi eszközök jobb alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása az előfeltétele, hogy megvalósuljanak általában véve az uniós szakpolitikák, és különösen a Juncker-Bizottság politikai prioritásai. A Bizottság széles eszköztárat, többek között kötelezettségszegési eljárásokat alkalmaz az uniós szakpolitikák célkitűzéseinek megvalósításához. A 2016. évi éves jelentés áttekintést nyújt a Bizottság ezzel kapcsolatos fellépéséről.

Új jogérvényesítési politika – Közlemény az uniós jogról: Jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén

2016 decemberében a Bizottság a végrehajtási politikáról szóló új közleményt fogadott el: Uniós jog: Jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén 6 . A közlemény ismerteti, hogy a Bizottság a Szerződések őreként hogyan fogja fokozni az uniós jog betartásának biztosítására irányuló erőfeszítéseit. Annak, hogy az EU „a nagyobb dolgok tekintetében nagyobb szerepet vállal, a kisebb dolgok tekintetében pedig kisebbet”, úgy kell megnyilvánulnia a gyakorlatban, hogy a kötelezettségszegés kezelését illetően a Bizottság fokozottan stratégiai jellegű és eredményes jogérvényesítési megközelítést alkalmaz. E megközelítés megvalósításakor a Bizottságnak azokra a szakpolitikai prioritásokra és problémákra kell helyeznie a hangsúlyt, ahol a Bizottság jogérvényesítési fellépése valódi többletértéket tud nyújtani. Következtetésképpen a Bizottság annak alapján különbözteti meg az ügyeket, hogy az adott kötelezettségszegési eljárás mekkora hozzáadott értéket valósíthat meg. A Bizottság azokat az ügyeket zárja le, amelyek esetében szakpolitikai szempontból helyénvalónak tekinti ezt.

A Bizottság azokra az ügyekre összpontosít majd, amelyekben a tagállamok:

•nem közlik az átültetési intézkedéseket vagy az intézkedések helytelenül ültetik át az irányelveket;

•nem tesznek eleget a Bíróság ítéletének (az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint); vagy

•súlyosan károsítják az EU pénzügyi érdekeit vagy megsértik az EU kizárólagos hatásköreit.

A Bizottság szigorúan eljár azokban az ügyekben, amelyekben a tagállam jogrendszerének rendszerszintű hiányosságaira derül fény. Ezek közé tartozik a Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását akadályozó nemzeti szabályok vagy általános gyakorlatok esete. A Bizottság ugyancsak szigorúan lép fel azokban az ügyekben, amikor a nemzeti jog megakadályozza, hogy a nemzeti bíróságok elismerhessék az uniós jog elsőbbségét. Kiemelten jár el azokban az ügyekben is, amikor a nemzeti jog nem biztosít hatékony jogorvoslati eljárásokat az uniós jog megsértésével szemben, vagy amennyiben a nemzeti jog más módon gátolja, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek biztosíthassák az uniós jog eredményes alkalmazását. A Bizottság gyorsított eljárásban fogja kivizsgálni az ilyen jogsértéseket. Az EU Pilot mechanizmus igénybevétele nélkül elindítja majd a kötelezettségszegési eljárásokat, kivéve ha az adott ügyben célszerűnek látszik az EU Pilot alkalmazása.

Az új megközelítésének megvalósítása során a Bizottság változatlanul nagy jelentőséget tulajdonít az egyéni panaszosok szerepének az uniós jog érvényesítésével kapcsolatos szélesebb körű, a polgárok és a vállalkozások érdekeit is érintő problémák azonosításában. Alapvetően fontos azonban, hogy a polgárok megértsék a kötelezettségszegési eljárások jellegét, és ennek megfelelően alakítsák ki várakozásaikat. Sokan azzal az elvárással tesznek panaszt, hogy esetleg pénzügyi vagy más jellegű kártérítést kaphatnak az uniós jog megsértése miatt. A kötelezettségszegési eljárásnak nem ez a célja. Ezért a helytelen alkalmazás olyan egyedi esetei, amelyek nem vetnek fel szélesebb körű elvi kérdéseket, gyakran megnyugtatóbban rendezhetők más, célszerűbb uniós és tagállami szintű mechanizmusokkal. Amennyiben biztosított a hatékony jogorvoslat lehetősége, a Bizottság az ilyen ügyekben közvetlenül hozzá forduló panaszosokat főszabály szerint a megfelelő nemzeti szintű fórumra irányítja.

Jóllehet a Bizottság továbbra is támogatást nyújt a tagállamoknak az uniós jog átültetésére, alkalmazására és végrehajtására irányuló erőfeszítéseik során, rendkívül lényeges, hogy a tagállamok eleget tegyenek az általuk közösen életre hívott szabályok tiszteletben tartásával és érvényesítésével kapcsolatos felelősségüknek. A Bizottság e tekintetben megerősíti majd a nemzeti jogba való átültető intézkedések közlésének elmulasztásával kapcsolatos szankciók kiszabására vonatkozó megközelítését: az EUMSZ 260. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 258. cikke alapján a Bíróság elé terjesztett ügyekben a Bizottság mostantól következetesen javasolni fogja a Bíróságnak mind az átalányösszeg, mind a kényszerítő bírság kiszabását.

1.Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak

A Juncker-Bizottság elsődleges prioritása Európa versenyképességének erősítése, és a munkahelyeket teremtő befektetések ösztönzése. Ha azonban nem hajtják végre helyesen és időben az uniós vívmányokat, akkor veszélybe kerülnek a vállalkozásokat és a munkahelyteremtést támogató, megfelelő szabályozási környezet megteremtésére irányuló erőfeszítések. Az uniós jog alkalmazásának és végrehajtásának kikényszerítése tehát a munkahelyteremtéshez, a gazdasági növekedéshez és a befektetésekhez is jelentősen hozzájárul.

A Bizottság 2016. évi jogérvényesítési tevékenysége a következő területekre helyezte a hangsúlyt:

A munkavállalók szabad mozgására és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós vívmányok érvényesítése

A Bizottság folyamatos erőfeszítéseket tett arra, hogy a munkavállalók szabad mozgására és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonsága terén elfogadott irányelvek teljes körű és helyes tagállami átültetésének ellenőrzésével biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket az EU munkaerőpiacán.

2016-ban két fontos irányelv átültetésének határideje járt le: az egyik a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogára vonatkozik 7 , a másik pedig a kiküldött munkavállaló jogainak érvényesítésére 8 . Mivel több tagállam nem közölte a határidőn belül az átültetési intézkedéseit, a Bizottság 2016 szeptemberében számos kötelezettségszegési eljárást indított.

A munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén, 2016. július 1-jén járt le az elektromágneses terek által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló irányelv 9 átültetésének határideje. Az irányelv jelentős hozzájárulást nyújt a munkavállalók egészségének védelméhez. A Bizottság folyamatosan ellenőrzi a tagállamok nemzeti átültető intézkedéseit, és 2016-ban számos kötelezettségszegési eljárást indított.

A Bizottság folytatta az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló irányelv 10 átültetésének ellenőrzését, és nyolc tagállamba küldött vizsgálócsoportot, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló irányelv 11 helyes végrehajtásának ellenőrzésére.

A környezetvédelmi uniós vívmányok érvényesítése

A Bizottságnak az uniós környezetvédelmi szabályokkal kapcsolatos jogérvényesítési tevékenysége arra irányult, hogy elősegítse az egészségesebb környezet és olyan szilárdabb és „körkörösebb” gazdaság kialakítását, amely fenntarthatóbban használja fel az erőforrásokat. Arra törekedett továbbá, hogy biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket a tagállamok és azon gazdasági szereplők számára, amelyeknek teljesíteniük kell a környezetvédelmi követelményeket. A szigorú végrehajtás emellett arra ösztönzi a piacot, hogy fedezzen fel innovatív módszereket a forráshatékonyság növelésére és az importfüggőség csökkentésére, ez pedig versenyelőnyt nyújthat az uniós vállalkozásoknak és munkahelyeket hozhat létre.

Az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása és érvényesítése terén továbbra is jelentős hiányosságok állnak fenn egyes tagállamokban, különösen a hulladékgazdálkodás, a szennyvíztisztító infrastruktúra és a levegőminőségi határértékek betartása terén.

A Bizottság továbbra is jogi eszközökkel, különösen kötelezettségszegési eljárásokkal kezelte az említett hiányosságokat, ugyanakkor szorosan együttműködött a nemzeti hatóságokkal és más érdekelt felekkel annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a szabályok betartásához. Ennek keretében a Bizottság 2016-ban elindította a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatát 12 . E folyamat célja az uniós környezetvédelmi politikák és jogszabályok terén az egyes tagállamokban fennálló végrehajtási hiányosságokkal kapcsolatos közös ismeretek javítása, továbbá e hiányosságok kiváltó okainak kezelése. Emellett olyan megoldásokat kíván nyújtani, amelyek kiegészítik a jogérvényesítési eljárást és ösztönzik a bevált gyakorlatok cseréjét. A felülvizsgálat a kétévente készítendő országspecifikus jelentéseken alapul, amelyek az egyes tagállamok környezetvédelmi jogszabályai és szakpolitikái terén a fő témákra fognak koncentrálni. A jelentés előkészíti az egyes tagállamokkal és azokon belül lefolytatandó párbeszédeket.

A mezőgazdasági uniós vívmányok érvényesítése

A Bizottság jogérvényesítési stratégiája a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés terén legnagyobb potenciállal rendelkező mezőgazdasági intézkedések végrehajtásának biztosítására helyezte a hangsúlyt. Ezek az intézkedések a mélyebb és tisztességesebb belső piachoz is hozzájárulnak.

A közös agrárpolitika (KAP) és a vonatkozó uniós szabályok érvényesítése egyaránt elősegíti a versenyképességet és a primer szektor piacorientáltságát, miközben védelmet nyújt a mezőgazdasági termelőknek a váratlan és súlyos piaci zavarokkal szemben. A legfőbb célja a gazdálkodás fenntartása Európában.

A Bizottság 2016-ban különös figyelmet szentel annak, hogy minden tagállam végrehajtsa a közvetlen kifizetésre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a 2014. évi KAP-reform központi elemét képezik. Miután megvizsgálta, hogy a nemzeti jogszabályok összhangban állnak-e az uniós rendelkezésekkel, a Bizottság EU Pilot párbeszédet indított több tagállammal.

A Bizottság emellett hangsúlyt helyezett annak aktív nyomon követésére, hogy a tagállamok helyesen, egyértelműen és időben átültetik-e a mezőgazdasági tárgyú uniós irányelveket. Az volt a cél, hogy jogbiztonság valósuljon meg, és a polgárok és a vállalkozások előnyhöz juthassanak az egységes piac lehetőségeiből. A Bizottság támogatást nyújtott a tagállamokat, segítve őket abban, hogy időben (2016. december 22-ig) végrehajtsák a kazeinekre és kazeinátokra vonatkozó irányelvet 13 .

A tengerügyek és halászati uniós vívmányok érvényesítése

A Bizottság 2016-os jogérvényesítési stratégiája a halászati erőforrások megóvására és ellenőrzésére helyezte a hangsúlyt, ami rendkívül lényeges egy olyan „körkörös” gazdaság kiépítéséhez, ahol fenntarthatóan használják fel a halászati erőforrásokat, és hosszú távon biztosítják a halászati ágazat munkahelyeit és növekedését. A Bizottság különös figyelmet szentelt a nemzeti halászati ellenőrzési rendszerek olyan rendszerszintű hiányosságainak, amelyek következtében az illegális halászati tevékenység észrevétlen marad, ami károsítja az ágazat fenntarthatóságát. A Bizottság ezenfelül több ügyben fellépett az EU kizárólagos külső hatáskörének megsértésével szemben, azon uniós célkitűzés elősegítése érdekében, hogy az EU erőteljesebb globális szereplővé váljon a halászat terén. Továbbá azt követően, hogy 2016. szeptember 18-án lejárt a tengeri területrendezésről szóló irányelv 14 egyes rendelkezéseinek átültetési időszaka, a Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított öt olyan tagállammal szemben, amelyek nem közölték a nemzeti átültető intézkedéseket. Három másik ügyet részleges átültetés miatt indítottak.

2.Az összekapcsolt „digitális egységes piac”

A tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok terén a Bizottság 2016-os jogérvényesítési stratégiája több szektorban a prioritásokra irányult. Ezek közé tartoznak például az elektronikus hírközlési jogszabályok strukturális elemei, mint a nemzeti szabályozó hatóságok függetlensége, a konzultációs eljárások tiszteletben tartása a piaci felülvizsgálati folyamat során, a frekvenciagazdálkodás és a letelepedés szabadsága. A jogérvényesítési erőfeszítések emellett az audiovizuális szolgáltatások belső piacának megóvása tekintetében döntő fontosságú rendelkezésekre irányultak, például a származási ország és a műsorvétel szabadságának elveire.

A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a legtöbb tagállammal szemben amiatt, hogy nem ültették át teljeskörűen a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelvet 15 és a közös jogkezelésről szóló irányelvet 16 . További lépéseket tett azokban a már folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokban, amelyeket a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv 17 átültetésének elmulasztása miatt indított. A Bizottság emellett párbeszédeket folytatott a tagállamokkal a megfelelési kérdések rendezése céljából. Ezek például az eIDAS-rendelet helyes végrehajtásának és a közös jogkezelésről szóló irányelv helyes átültetésének gyakorlati szabályaira vonatkoztak.

3.Stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika

A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája 18 című bizottsági dokumentum kimondja, hogy „az energiaunió létrehozása szempontjából az elsődleges prioritás a hatályos energiapolitikai és kapcsolódó jogszabályok maradéktalan végrehajtása és szigorú érvényesítése”.

A Bizottság szorosan nyomon követte az éghajlat- és energiapolitikai uniós vívmányok alkalmazását, és rendszeres ellenőrzéseket végzett több irányelv tagállami átültetése és betartása tekintetében. Emellett tovább folytatta az alábbi jogszabályok tekintetében már megkezdett kötelezettségszegési eljárásokat:

·a harmadik energiaügyi csomag irányelvei 19 ;

·az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 20 ;

·a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló irányelv 21 ;

·a radioaktív hulladékokról szóló irányelv 22 ;

·az energiahatékonysági irányelv 23 ;

·a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról szóló irányelv 24 ;

·a megújulóenergia-irányelv 25 ;

·a kőolajkészletekről szóló irányelv 26 ;

·a földgázellátás biztonságáról szóló rendelet 27 ;

·az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréről szóló irányelvek 28 ;

·az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv 29 ; valamint

·a szén-dioxid-leválasztásról és -tárolásról szóló irányelv 30 .

A megfelelőség-ellenőrzéseket követően a Bizottság 2016-ban EU Pilot párbeszédeket kezdett több tagállammal. Továbbá 31 kötelezettségszegési eljárást indított, miután szisztematikus megfelelőség ellenőrzéseket végzett, és a tagállamok elmulasztották a jelentéstételt az energiahatékonyság és a nukleáris energia terén.

4.Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac

Az egységes piac hatalmas lehetőségeket kínál az európai vállalkozásoknak, valamint nagyobb választékot és alacsonyabb árakat biztosít a fogyasztók számára. Lehetővé teszi, hogy az emberek kedvük szerint utazzanak, tartózkodjanak, dolgozzanak és tanulmányokat folytassanak. Ezek az előnyök azonban nem érvényesülnek, amennyiben nem alkalmazzák vagy nem hajtják végre az egységes piaci szabályokat, vagy ha egyéb akadályok veszélyeztetik azok érvényesülését.

A versenyjogi uniós vívmányok érvényesítése

A Bizottság a versenyjog terén tett jogérvényesítési erőfeszítései során az uniós antitröszt és állami támogatási támogatások betartásának biztosítására helyezte a hangsúlyt. A Bizottság 2016-ban folytatta azt a kötelezettségszegési eljárást, amely az egyik tagállam villamosenergia-piacán erőfölényes helyzetben lévő inkumbens szolgáltató esetleges megerősítésének kezelését célozta. Ez amiatt alakult ki, hogy az érintett tagállam által hozott intézkedések közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül rendkívül hosszú időre biztosították az inkumbens szolgáltató számára a legtöbb vízerőműre vonatkozó koncessziós szerződéseket.

Az állami támogatási határozatok érvényesítése elengedhetetlen az állami támogatásokkal kapcsolatos bizottsági ellenőrzés hitelességéhez. A Bizottság 2016-ban az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdése alapján keresetet indított a Bíróságon Görögország ellen amiatt, hogy az ország nem hajtotta végre a Bizottság Hellenic Shipyards ügyben hozott 2008-as visszafizettetési határozatát és nem tett eleget a Bíróság 2013-as ítéletének 31 .

A Bizottság segítséget nyújtott a tagállamoknak az antitrösztszabályok megsértésével kapcsolatos kártérítési keresetekről szóló irányelv 32 végrehajtásához, és továbbra is komoly erőfeszítéseket fordít az időszerű és megfelelő végrehajtás biztosítására.

Az egységes piacra, iparra, vállalkozói készségre és kkv-kre vonatkozó uniós vívmányok érvényesítése

A Bizottság egységes piaci stratégiája 33 előirányozza a szabálykövető kultúra és az intelligens jogérvényesítés kialakítását. Ez azt jelenti, hogy holisztikus megközelítést követve érvényesíti a belső piaci szabályokat. Az említett megközelítés kiterjed a szakpolitikai döntéshozatal minden szakaszára, a szakpolitika kialakításától az átültetésig, a végrehajtásig, és az egységes piaci szabályok intelligens érvényesítéséig – a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó megközelítésnek megfelelően. Felöleli az értékelésnek és a jogérvényesítésnek a szakpolitika kialakításába való jobb integrálását, valamint a belső piaci szabályok végrehajtásának módjával kapcsolatosan a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek nyújtott támogatás és iránymutatás javítását. Az az általános cél, hogy javítsák az egységes piaci szabályokkal és általában véve az uniós joggal való általános összhangot.

A Bizottság e megközelítéssel összhangban iránymutatást nyújt a tagállamoknak. Ezt tette 2016-ban, amikor jogi egyértelműséget biztosított például a megosztásalapú gazdaság és az e-kereskedelem innovatív területein alkalmazandó uniós szabályok tekintetében 34 . A Bizottság iránymutatást kínál az uniós polgároknak és a vállalkozásoknak is, hogy ki tudják használni az egységes piaci szabályok alapján őket megillető jogokat. Ezt oly módon teszi meg, hogy a megfelelő jogorvoslati mechanizmusokhoz, például a SOLVIT-hoz irányítja őket. Ugyanakkora a SOLVIT ügyek révén gyűjtött bizonyítékok segítséget nyújthatnak a Bizottságnak az uniós jog esetleges megsértéseinek azonosításához, így a SOLVIT intelligens jogérvényesítési eszközzé válik.

A Bizottság 2016-ban többek között az alábbi két konkrét területen alkalmazta az intelligens jogérvényesítési megközelítését. A szolgáltatási szektorban a Bizottság azt sürgette, hogy kilenc tagállam szüntesse meg a belső piaci szolgáltatásnyújtás előtt álló túlzott és indokolatlan akadályokat. Úgy ítélte meg, az ezen tagállamokban érvényes egyes szolgáltatókra vonatkozó előírások ellentétesek a szolgáltatási irányelv rendelkezéseivel 35 . A gépjármű-ágazatban a Bizottság rendkívül szorosan nyomon követi a hatályos uniós szabályok nemzeti hatóságok által érvényesítését. 2016-ban kötelezettségszegési eljárásokat indított hét tagállammal szemben amiatt, hogy nem tesznek eleget az uniós egészjárműtípus-jóváhagyási jogszabályok alapján őket terhelő kötelezettségeknek 36 . Ezek az intézkedések kifejezetten azt célozták, hogy a tagállamok nem hoztak létre vagy alkalmaztak olyan szankciórendszereket, amelyek visszatartják az autógyártókat a gépjármű-kibocsátási jogszabályok megsértésétől.

Ezenfelül a Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított a legtöbb tagállammal szemben amiatt, hogy nem teljes mértékben ültették át a közbeszerzésről, 37 a törvényes metrológiáról, 38 a fejlett tervezési és gyártási rendszerekről, 39 a polgári felhasználású robbanószerekről és a védelmi vonatkozású termékekről, 40 valamint a belső piaci információs rendszerről 41 szóló irányelveket.

A tőkepiaci unióra és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós vívmányok érvényesítése

A tőkepiaci unió célja az innovatív vállalkozások, az induló vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése. Arra irányul, hogy vonzóbbá tegye az EU tőkepiacait a lakossági és intézményi befektetők számára, és tovább bővítse a határon átnyúló beruházásokat. A tőkepiaci unió emellett elő kívánja segíteni a stabilitás és a bizalom helyreállítását a pénzügyi szektorban a válságot követően.

A Tőkepiaci unió – A reform felgyorsítása című, 2016. szeptemberi közlemény kiegészítette a tőkepiaci unió megteremtéséről 42 szóló 2015-ös bizottsági cselekvési tervet 43 . A Bizottság jogérvényesítési fellépése azzal támasztja alá ezt a kezdeményezést, hogy megszünteti a több tagállamra kiterjedő befektetési akadályokat (pl. elsőbbségi részvény ügyek, befektetési korlátozások) és gondoskodik a tőkepiaci unióról szóló irányelvek tőkepiacokkal kapcsolatos maradéktalan végrehajtásáról. Például a Bizottság kötelezettségszegési ügyet indított 21 tagállammal szemben az átláthatósági irányelv 44 általuk végzett átültetése miatt. A jogszabály célja annak biztosítása, hogy az értékpapír-kibocsátók közzétegyenek egyes alapvető információkat a működésükkel kapcsolatosan.

A pénzügyi válság nyomán több irányelvet fogadtak el abból a célból, hogy még inkább megnyissák a pénzügyi szolgáltatások uniós piacát, és erősítsék a pénzügyi szektor rezilienciáját és stabilitását. A legfontosabb intézkedések közé tartoznak a számviteli és könyvvizsgálati irányelvek, 45 az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelv 46 , valamint a jelzáloghitel-irányelv 47 . A Bizottság 2016-ban arra összpontosította jogérvényesítési fellépését, hogy a teljes körű és helyes átültetés ellenőrzése révén biztosítsa a szóban forgó irányelvek maradéktalan végrehajtását. Például kötelezettségszegési eljárásokat indított 20, 16, illetve 18 tagállammal szemben a jelzáloghitel-irányelv, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelv és a számviteli és könyvvizsgálati irányelvek késedelmes átültetése miatt.

Az adó- és vámügyi uniós vívmányok érvényesítése

A héairányelv és a jövedéki adóra vonatkozó irányelvek értelmezésével kapcsolatos bírósági ítéleteket követően a Bizottság arra helyezte a hangsúlyt, hogy minden tagállamban alkalmazzák ezeket az ítéleteket. A Bizottság ezenfelül kivizsgált több gépjármű-adózási ügyet, mivel megállapította, hogy megsértették a gépjármű-regisztrációs adó semlegességét.

A közvetlen adózás terén a Bizottság folytatta a határon átnyúló öröklésekkel, a határ menti ingázókkal (akik az egyik tagállamban laknak, de a másikban dolgoznak), és az úgynevezett mobilis személyekkel (akik egyik tagállamból egy másikba költöznek) szembeni, Unió-szerte egyenlő adójogi bánásmód ellenőrzését. A tőkepiaci unió megteremtéséről szóló cselekvési terv alapján a Bizottság kezdeményezte egy új tanulmány elkészítését a nyugdíjalapok és az életbiztosítási társaságok határon átnyúló befektetéseinek eredményességét gátló, megkülönböztető adószabályokról.

A Bíróság ítéletét 48 követően a Bizottság horizontális megfelelőség ellenőrzéseket is indított, hogy megvizsgálja a be nem jelentett készpénz EU-ba történő behozatala miatt kiszabható tagállami bírságok arányosságát.

A fogyasztóvédelemi uniós vívmányok érvényesítése

A Bizottság 2016 elején európai online vitarendezési platformot hozott létre 49 , amely megkönnyíti az uniós fogyasztók által az interneten kötött adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekből eredő jogviták peren kívüli rendezését. A platform működésének előfeltétele, hogy a tagállamok végrehajtsák és megfelelően alkalmazzák a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló irányelvet. Ez tehát a Bizottság jogérvényesítési tevékenysége szempontjából is prioritást jelent 50 .

A Bizottság 2016-ban folytatta a fogyasztók jogairól szóló irányelvet 51 átültető nemzeti intézkedések teljeskörűségének és megfelelőségének értékelését.

2016 végén még mindig tizenhárom kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv átültetése tekintetében 52 . Sok tagállam jogszabály-módosításokat kezdett, hogy összhangba hozza jogszabályait az irányelvvel. Továbbá 2016 májusában a Bizottság közzétette az irányelv alkalmazására vonatkozó felülvizsgált útmutatót. Ennek az útmutatónak az a célja, hogy javítsa az irányelvvel való összhangot, különösen a digitális gazdaságban megjelenő új üzleti modellek és piaci szereplők tekintetében.

A Bizottság amiatt is kötelezettségszegési eljárásokat indított, hogy nem közölték a fizetési számlákról szóló irányelvet átültető intézkedéseket 53 . Az irányelv annak biztosítására kötelezi az uniós tagállamokat, hogy a fogyasztók alapszintű fizetési számlával rendelkezzenek, és megkönnyítik számukra bankok által az ilyen számlákért felszámított díjak összehasonlítását. Az irányelv emellett gyors és egyszerű eljárást hoz létre a fogyasztók számára, akik átvihetik a fizetési számláikat egy eltérő bankhoz vagy pénzforgalmi szolgáltatóhoz.

A szervezett utazási formákról szóló irányelv 54 végrehajtása tekintetében a Bizottság által végzett jogérvényesítési tevékenység következtében öt tagállamban hajtottak végre jogszabályi változtatásokat. A Bizottság 2016-ban az irányelv átültetésére irányuló tagállami erőfeszítéseket is támogatta, a nemzeti szakértőknek szóló három átültetési munkaértekezlet megszervezésével 55 .

A megosztott használati jogára vonatkozó irányelv 56 helyes átültetése ügyében indított egyik kötelezettségszegési eljárás még folyamatban van, viszont a többi ügyet a Bizottság 2016-ban lezárta azt követően, hogy érintett tagállamok jogszabályi módosításokat vezettek be.

Az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági uniós vívmányok érvényesítése

A Bizottság 2016. évi jogérvényességi stratégiája az egészségügyi ágazatban annak ellenőrzésére helyezte a hangsúlyt, hogy a nemzeti jogszabályok megfelelnek-e az emberi szövetekről és sejtekről 57 , valamint a határon átnyúló egészségügyi ellátásról 58 szóló irányelveknek, és szükséges esetén kötelezettségszegési eljárásokat folytatott.

Az állatjóléti ágazatban megvalósult az összhang a tojótyúkokról, valamint a kocák csoportos tartásról szóló irányelvek követelményeivel, és a legtöbb kötelezettségszegési eljárást lezárták 59 .

A mobilitási és szállítási uniós vívmányok érvényesítése

A Bizottság ezen a területen olyan kérdésekkel kapcsolatosan indított és folytatott kötelezettségszegési eljárásokat, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a belső piac megvalósítására, különösen:

·a személygépkocsik diszkriminatív használati díjai;

·a közúti fuvarozói szakmához való hozzáférés korlátozásai;

·a letelepedés szabadságának a kikötői rakodómunkások alkalmazására vonatkozó, monopolhelyzetként jellemezhető feltételek általi korlátozásai; valamint

·a szállítási szolgáltatások nyújtására és az áruk szabad mozgására vonatkozó, a minimálbérről szóló nemzeti jogszabályokból eredő korlátozások.

2016-ban a tagállamok fokozták erőfeszítéseiket, hogy eleget tegyenek a közúti elektronikus díjfizetési rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv 60 rendelkezéseinek. A Bizottság így le tudta zárni több tagállammal szemben a megindított kötelezettségszegési eljárásokat. A legtöbb tagállam azonban nem tudta határidőre átültetni az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kialakításáról szóló irányelvet 61 .

A Bizottság emellett a biztonsági kérdésekre összpontosította erőfeszítéseit, különösen a tengerhasznosítási ágazatban. E területen intenzívebben ellenőrizte az uniós jog alkalmazását és 2016-ban több kötelezettségszegési eljárást indított vagy folytatott a balesetek kivizsgálásáról, 62 a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről 63 és a lobogó szerinti állammal kapcsolatos kérdésekről 64 szóló uniós jog alkalmazása tekintetében. A Bizottság folytatta a vezetői engedélyekről szóló irányelv 65 , és a három vasúti irányelv 66 végrehajtásával kapcsolatos megfelelőség-ellenőrzéseket.

5.Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió

Az EU bankuniós szabályai annak biztosítására törekednek, hogy erősebb és hatékonyabb felügyelet alá vonják a bankokat, és a problémákat könnyebben meg lehessen oldani az adófizetők pénzének felhasználása nélkül. A pénzügyi válság nyomán az EU nagyszámú intézkedést fogadott el, hogy még inkább megnyissa a pénzügyi szolgáltatások uniós egységes piacát a fogyasztók és a vállalkozások számára, javítsa a pénzügyi intézmények felügyeletét, és erősítse a pénzügyi szektor rezilienciáját és stabilitását. Ez az új keret olyan intézkedéseken alapult, mint például a tőkekövetelményekről szóló IV. irányelv, 67 a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv, 68 valamint a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 69 . A Bizottság 2016-os jogérvényesítési fellépése az említett irányelvek teljes körű és helyes átültetésének ellenőrzésére helyezte a hangsúlyt. Például a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött több tagállamnak amiatt, hogy hiányosan ültették át a tőkekövetelményekről szóló IV. irányelvet, valamint a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet.

6.A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége

A Bizottság kiemelt prioritást biztosít az olyan rendszerszintű hiányosságokat felfedő kötelezettségszegési ügyek kezelésének, amelyek veszélyeztetik az EU intézményi keretének működését. Ez mindenekelőtt azokra az ügyekre vonatkozik, amelyek hátrányosan érintik a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereknek az uniós jog hatékony érvényesítésére vonatkozó kapacitását. Az egyik olyan terület, ahol a Bizottság fellépése lényeges szerepet játszik, az, amikor a nemzeti „jogállami biztosítékok” már nem látszanak alkalmasnak a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetések kezelésére. Ez azt tükrözi, hogy a Szerződésekből fakadó valamennyi jog és kötelezettség fenntartásának előfeltétele a jogállamiság megőrzése.

Ezzel összefüggésben a Bizottság a jogállamisági keret alapján 70 már lépéseket tett a lengyel jogrendszerben végrehajtott, az Alkotmánybíróság megfelelő működését és eredményességét veszélyeztető lényeges módosítások kezelésére. Azt követően, hogy 2016. június 1-jén a lengyelországi helyzetre vonatkozó véleményt fogadott el, a Bizottság július 27-én elfogadta az első, december 21-én pedig a második ajánlást. A Bizottság aggódott, hogy Lengyelországban rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot amiatt, hogy a 2015-ben és 2016-ban bevezetett reformokat követően akadályozzák az Alkotmánybíróságot a hatékony alkotmányossági felülvizsgálat maradéktalan biztosításában. Ez a helyzet hátrányosan érinti az Alkotmánybíróság feddhetetlenségét, stabilitását és működését, ami a lengyelországi jogállamiság egyik lényeges biztosítéka.

A személyek szabad mozgása terén a Bizottság átfogó értékelést végzett a Cseh Köztársaságban, Írországban és Szlovákiában elfogadott új nemzeti jogszabályoknak az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogaira vonatkozó uniós szabályokkal való összhangjáról.

A büntető anyagi és eljárásjog terén három új irányelv elfogadásával egészítették ki az eljárásjogi ütemtervet. Ezek az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak megerősítését, valamint a tárgyaláson való jelenlét jogát, 71 a gyermekekre vonatkozó eljárási biztosítékokat, 72 és a költségmentességet 73 érintik. Az áldozatok jogairól szóló irányelv 74 átültetése ugyanakkor továbbra is hiányos kilenc tagállamban. 2016-ban a Bizottság értékelte továbbá a fordításhoz és a tolmácsoláshoz való jogról 75 és a büntetőeljárás során való tájékoztatás jogáról 76 szóló irányelvek tagállami átültetésének megfelelőségét.

Csaknem az összes tagállam befejezte az európai védelmi határozatról szóló irányelv átültetését 77 . E jogi eszköz gyakorlati alkalmazása a felhasználók (áldozatok és jogi szakemberek) tudatosságától függ. Mostanáig kevés védelmi intézkedés határon túli elismerésére került sor. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy jelentést tesz közzé annak alkalmazásáról, amikor több adat áll rendelkezésre a kiállított és elismert határozatok számáról.

2016 szeptemberében a Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított 18 tagállammal szemben amiatt, hogy nem közölték a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról szóló irányelvet 78 átültető nemzeti intézkedéseiket.

Az adatvédelem terén a 2016-ban elfogadott új általános adatvédelmi rendelet 79 2018. május 25-től hatályon kívül helyezi és felváltja a hatályos jogszabályokat 80 . A Bizottság az új uniós vívmányok fényében értékelni fogja saját jogérvényesítési tevékenységét. A Bizottság ezenfelül megkezdte az előkészítő munkát, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak és az érdekelt feleknek a jelenlegi kerethatározatot 81 felváltó új, rendőri és büntető igazságszolgáltatási szervekre vonatkozó irányelv 82 végrehajtása és alkalmazása terén.

2016-ban az európai biztonsági stratégia 83 keretében folytatták a jogérvényesítési tevékenységet és a kialakuló biztonsági unió fejlesztését. 2016 szeptembere óta a Bizottság külön portfóliót hozott létre és egy biztost bízott meg a biztonsági unió megvalósításának feladatával.

A jogérvényesítési tevékenység hozzájárult a 2016-os tragikus terrortámadásokra adott bizottsági reagáláshoz. Kötelezettségszegési eljárások indultak a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló rendelet helytelen végrehajtása miatt 84 . A Bizottság emellett megindította az első kötelezettségszegési eljárásokat a korábbi „harmadik pillérbe” tartozó jogi aktusok tekintetében. Ezeknek az eljárásoknak az volt az oka, hogy nem közölték az uniós bűnüldöző hatóságok közötti információk és hírszerzési értesülések cseréjének egyszerűsítésére vonatkozó „svéd kezdeményezés” 85 végrehajtására irányuló nemzeti intézkedéseket, valamint nem tartották be a terrorizmussal és a súlyos bűnözéssel szemben küzdelemben történő információmegosztásról szóló prümi határozatokat 86 .

A Bizottság befejezte az emberkereskedelem elleni 87 és a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni 88 irányelvek átültetésének ellenőrzését. Lezárta az összes olyan kötelezettségszegési eljárást, amelyeket az említett irányelveket végrehajtó nemzeti intézkedések közlésének elmulasztása miatt indított. A Bizottság ugyanakkor folytatta azokat a kötelezettségszegési eljárásokat, amelyek az információs rendszerek elleni támadásokról szóló irányelvet 89 végrehajtó nemzeti intézkedések közlésének elmulasztása miatt indultak. Továbbá kötelezettségszegési eljárásokat indított amiatt, hogy nem közölték a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelem befagyasztásáról és elkobzásáról szóló irányelvet végrehajtó nemzeti intézkedéseket.  90

A Bizottság rendszeresen jelentéseket tesz az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósítása terén elért eredményekről. Ez felöleli a biztonsági unió megszilárdítását elősegítő jogérvényesítési tevékenységének alkalmazását is.

7.Elmozdulás egy új migrációs politika felé

A Bizottság a változó migrációs és biztonsági helyzetekre válaszként kiterjesztette a tevékenységét az európai migrációs stratégia 91 , valamint az általa rendszeresen előterjesztett végrehajtási csomagok érvényesítésére.

E tekintetben a Bizottság 2016-ban nyomon követte azokat a kötelezettségszegési eljárásokat, amelyeket 2015-ben indított a közös európai menekültügyi rendszer keretén belüli jogi eszközök helytelen végrehajtása vagy a végrehajtás közlésének elmulasztása miatt. Indokolással ellátott véleményt intézett azokhoz a tagállamokhoz, amelyek még nem közölték a menekültügyi eljárásokról 92 és a befogadási feltételekről 93 szóló irányelveket átültető nemzeti intézkedéseket. Hasonlóan járt el azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem közölték a huzamos tartózkodásra vonatkozó szabályozás alkalmazási területét a nemzetközi védelemben részesülő személyekre kiterjesztő irányelv 94 teljes körű átültetését szolgáló intézkedéseket. A Bizottság úgy döntött, hogy lezár három kötelezettségszegési eljárást, amelyeket 2015-ben indított az Eurodac-rendelet 95 helytelen végrehajtása miatt.

A visszatérési irányelv 96 helyes végrehajtása továbbra is kulcsfontosságú a stratégia irreguláris migráció elleni küzdelemre és az annak megelőzésére vonatkozó célkitűzésének megvalósításához. A Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött egy tagállamnak az említett irányelv helytelen végrehajtása miatt. A Bizottság rendszeresen beszámol az európai migrációs stratégia végrehajtásáról.

A Bizottság amiatt is kötelezettségszegési eljárásokat indított, hogy nem közölték a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló irányelvet 97 végrehajtó nemzeti intézkedéseket.

8.Együttműködés a tagállamokkal az uniós jog megfelelő végrehajtásának biztosítása céljából

Végrehajtási tervek: a helyzet állása

A minőségi jogalkotási csomagban a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes irányelvekre és rendeletekre vonatkozó végrehajtási tervek készítésével aktívan segíti a tagállamokat a jogszabályok átültetésében és végrehajtásában. Bár az uniós jog alkalmazása a tagállamok feladata, a végrehajtási tervek célja, hogy segítséget nyújtsanak számukra ahhoz, hogy ezt hatékonyan és időszerűen tegyék. A tervek azonosítják a tagállamok előtt álló nehézségeket, amelyeket figyelembe kell venni, amikor felkészülnek a jogszabály átültetésére és végrehajtására. A tervek emellett eszközök széles körét – iránymutatásokat tartalmazó dokumentációt, szakértői csoportokat és a témával foglalkozó weboldalakat – biztosítják ahhoz, hogy segítséget nyújtsanak a tagállamoknak az uniós jogszabályok végrehajtásához.

2016-ban a Bizottság végrehajtási tervet készített a személyhajók biztonságára vonatkozó, általa kibocsátott három irányelvjavaslat 98 hatékony átültetésének és végrehajtásának biztosítása érdekében. A terv felsorolja az egyszerűsítési intézkedések végrehajtásához szükséges fellépéseket, és meghatározza a végrehajtással kapcsolatos fő technikai, jogi és időbeli kihívásokat.

Ami az uniós szintű támogató intézkedést illeti, a Bizottság azt tervezi, hogy messzemenően igénybe veszi a tengerbiztonsági csoporthoz tartozó meglévő szakértői csoportot a végrehajtási intézkedések kidolgozása és az átültetési folyamat elősegítése céljából. Felhasználja továbbá a szakértői csoportokat a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzésekre és az egyablakos nemzeti rendszer megvalósítására is. Számos különleges munkaértekezletet és kapcsolattartó csoportot szervez az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) támogatásával, hogy tovább dolgozzanak az inkább technikai jellegű kérdéseken és technikai segítségnyújtást biztosítsanak az átültetési időszak folyamán. A tagállamok kérésére az EMSA látogatásokat tehet, hogy azonosítsa az átültetési nehézségeket és szükség esetén technikai segítséget nyújtson.

Nemzeti szinten a tagállamok felelősek az érintett illetékes hatóságok, a gazdasági szereplők, mint például a hajógyárak, hajótulajdonosok és -üzemeltetők, és az utasok szervezetei közötti koordinációért.

A Bizottság figyelemmel fogja kísérni, hogy a tagállamok hogyan használják a végrehajtási tervet.

Magyarázó dokumentumok: a helyzet állása

Az uniós intézmények és tagállamok 2011-ben megállapodtak arról, hogy amikor a tagállamok bejelentik a Bizottságnak a nemzeti átültető intézkedéseket, benyújthatnak olyan dokumentumokat, amelyek kifejtik, hogy hogyan ültették át az irányelveket a jogrendszerükbe 99 . A Bizottság indokolt esetekben felkérheti a tagállamokat e „magyarázó dokumentumok” benyújtására 100 .

A magyarázó dokumentumok lényeges szerepet játszanak abban, hogy elősegítik a nemzeti átültető intézkedések megfelelő megértését. E dokumentumok megkönnyítik a megfelelőség ellenőrzését: a dokumentumok hiányában a Bizottságnak komoly erőforrásokra és a nemzeti hatóságokkal való számos kapcsolatfelvételre lenne szükség ahhoz, hogy minden tagállamban nyomon kövesse az átültetési módszereket. Mivel az átültetési intézkedéseket a meglévő, összetett jogi keretbe kell beleilleszteni, az átültetés következtében több száz intézkedést kell átvizsgálni.

2016-ban a Bizottság 20 esetben kért magyarázó dokumentumokat, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott 40 irányelvjavaslat közül. Az Európai Parlament és a Tanács által az év folyamán elfogadott 37 irányelv között nyolc olyan szerepelt, amelyek tekintetében a Bizottság magyarázó dokumentumokat igényelt. Az e dokumentumok szükségességére vonatkozó, megállapodás szerinti preambulumbekezdést mind a nyolc esetben megtartották a végleges szövegben.

Az év folyamán a tagállamoknak 70 irányelvet 101 kellett átültetniük. Ezek közül 20 esetben kellett vállalniuk magyarázó dokumentumok benyújtását. A szóban forgó irányelvekre vonatkozó nemzeti intézkedések vizsgálata jelenleg folyamatban van.

A 20 irányelv közül, amely tekintetében a tagállamok vállalták, hogy 2016-ban magyarázó dokumentumokat nyújtanak be, öt vonatkozott a pénzügyi piacokra. A tagállamok az alábbi számú magyarázó dokumentumot közölték a Bizottsággal:

•26-ot a jelzáloghitel-irányelv esetében 102 (beleértve 7 megfelelési táblázatot);

•13-at a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv 103 esetében (beleértve 9 megfelelési táblázatot);

•12-t a könyvvizsgálatról szóló irányelv 104 esetében (beleértve 8 megfelelési táblázatot);

•19-et az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelv 105 esetében (beleértve 14 megfelelési táblázatot); valamint

•16-ot a fizetési számlákról szóló irányelv esetében 106 (beleértve 5 megfelelési táblázatot).

A tagállamok általában a teljes körű átültetés bejelentésekor küldött utolsó dokumentummal együtt küldik meg a pénzügyi piacokkal kapcsolatos magyarázó dokumentumokat, bár az is előfordul, hogy később küldik el ezeket. A legtöbb esetben a nyújtott magyarázó dokumentumokban szerepelnek megfelelési táblázatok, amelyek általában információkat tartalmaznak az irányelv rendelkezéseinek átültetéséről és a vonatkozó nemzeti előírásokról. A benyújtott dokumentumok változó minőségűek. Sok esetben a megfelelési táblázatok rendkívül sematikusak és csupán az uniós jogi aktus (pl. az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelv) és a nemzeti jogszabályszöveg közötti kereszthivatkozásokat tartalmazzák. Más esetekben a magyarázó dokumentumok tartalmazzák az átültetési intézkedések szövegét, valamint olyan észrevételeket vagy magyarázó feljegyzéseket is, amelyek még inkább megkönnyítik az átültetés ellenőrzését. Három esetben a magyarázó dokumentumok felölelték a könyvvizsgálatról szóló irányelvet átültető intézkedések szövegét és angol nyelvű fordítását, valamint a különböző átültető intézkedések közötti kölcsönhatásra vonatkozó magyarázatot.

A 20 irányelv közül, amely tekintetében a tagállamok vállalták, hogy magyarázó dokumentumokat nyújtanak be, öt vonatkozott a belső piacra. A tagállamok az alábbi számú magyarázó dokumentumot közölték a Bizottsággal:

•37-et a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv 107 esetében (beleértve 11 megfelelési táblázatot);

•14-et a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelv 108 esetében (beleértve 7 megfelelési táblázatot);

•32-t a közbeszerzésről szóló két irányelv 109 esetében (beleértve 14 megfelelési táblázatot); valamint

•12-t a védelmi vonatkozású termékek jegyzékéről szóló irányelv 110 esetében (beleértve 2 megfelelési táblázatot).

A 20 irányelvből három érinti a foglalkoztatás területét. A Bizottság 25 magyarázó dokumentumot kapott az elektromágneses terek által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló irányelv 111 esetében (beleértve 15 megfelelési táblázatot), 25-öt a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogáról szóló irányelv 112 esetében (beleértve 9 megfelelési táblázatot), és 7-et a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló irányelv 113 esetében (beleértve 2 megfelelési táblázatot). A kapott dokumentumok minősége jelentősen eltérő. Egyes ritka esetekben a minőség nem kielégítő, például csupán az irányelv valamely rendelkezését átültető jogszabályra utal, és nem jelzi, hogy a nemzeti jogszabálynak pontosan melyik előírása ülteti át az irányelv konkrét rendelkezését. A szóban forgó irányelvekre vonatkozó nemzeti intézkedések vizsgálata jelenleg folyamatban van, így a Bizottság még nem tudott végleges következtetéseket levonni a beérkezett magyarázó dokumentumok minőségéről.

A 20 irányelv közül kettő vonatkozik a migráció és a belügy területére. A Bizottság 10 magyarázó dokumentumot kapott a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló irányelv 114 esetében (beleértve 2 megfelelési táblázatot). 11 ilyen dokumentum érkezett a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló irányelv 115 esetében (beleértve 2 megfelelési táblázatot).

A 20 irányelv közül egy vonatkozik a kommunikációs hálózatokra. A Bizottság 7 magyarázó dokumentumot kapott a szerzői jogok közös kezeléséről szóló irányelv 116 esetében (beleértve 4 megfelelési táblázatot). Ezt a több területet érintő, bonyolult irányelvet gyakran több jogi aktussal és/vagy hatályos jogi dokumentumokban bevezetett módosításokkal hajtották végre. Ennek megfelelően az átültetés is összetett, és a magyarázó dokumentumok nagymértékben megkönnyítik a Bizottság számára a nemzeti átültető intézkedések értékelését.

A 20 irányelvből egy érinti a verseny területét. A Bizottság 7 magyarázó dokumentumot kapott (beleértve 1 megfelelési táblázatot) a kártérítési keresetekről szóló irányelv 117 esetében.

A 20 irányelvből egy vonatkozik a környezetvédelmi ágazatra. A Bizottság 9 magyarázó dokumentumot kapott a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról szóló irányelv 118 esetében (beleértve 2 megfelelési táblázatot).

A 20 irányelvből egy érinti a jogérvényesülés és fogyasztópolitika területét. A Bizottság 10 magyarázó dokumentumot kapott a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról szóló irányelv 119 esetében (beleértve 1 megfelelési táblázatot).

A 20 irányelvből egy vonatkozik az egészségügyre és az élelmiszerbiztonságra. A Bizottság 16 magyarázó dokumentumot kapott a dohánytermékekről szóló irányelv 120 esetében (beleértve 10 megfelelési táblázatot). Ezek sokféle formát öltenek, így például lehetnek megfelelési táblázatok, összefoglaló jelentések és magyarázó feljegyzések.

Összességében véve 2016-ban a tagállamok nem minden esetben tettek eleget annak a kötelezettségvállalásuknak, hogy magyarázó dokumentumokat csatoljanak az irányelveket nemzeti jogrendszerükbe átültető nemzeti intézkedésekhez. A benyújtott magyarázó dokumentumok elsődleges értékelése azt jelzi, hogy azok minősége egyenetlen.

A Bizottság az uniós jog alkalmazásáról szóló éves jelentéseiben továbbra is beszámolt a Parlamentnek és a Tanácsnak a magyarázó dokumentumokról.

III.Kötelezettségszegési eljárások

Az uniós joggal kapcsolatos kötelezettségszegések négy fő típusa a következő:

a)közlés elmulasztása: egy tagállam nem közli időben a Bizottsággal egy irányelv átültetésére szolgáló intézkedéseit;

b)megfelelés hiánya: a Bizottság úgy véli, hogy a tagállam jogszabályai nem felelnek meg az uniós irányelvek követelményeinek;

c)a Szerződések, rendeletek és határozatok megsértése: a Bizottság úgy véli, hogy a tagállam jogszabályai nem felelnek meg a Szerződések, az uniós rendeletek és határozatok követelményeinek;

d)helytelen/rossz alkalmazás: a nemzeti hatóságok nem megfelelően vagy egyáltalán nem alkalmazzák az uniós jogot.

A kötelezettségszegéseket feltárhatják a Bizottság saját vizsgálatai vagy a lakosságtól, a vállalkozásoktól, nem kormányzati szervezetektől vagy egyéb szervezetektől érkező panaszok vagy petíciók vagy egyéb eszközök segítségével hívhatják fel azokra a figyelmet. A Bizottság az eljárás minden szakaszában aktívan tájékoztatja a panaszosokat a meghozott döntésekről 121 .

Az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás részei: a pert megelőző szakasz és a peres szakasz.

A pert megelőző szakaszban a Bizottság először felszólító levelet küld a tagállamnak, amelyben megadott időkereten belül magyarázatot kér. Ha a tagállam válasza nem kielégítő, vagy egyáltalán nem érkezik válasz, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld, felkérve a tagállamot, hogy egy adott határidőn belül tegyen eleget ennek.

Ha a tagállam nem tesz eleget az indokolással ellátott véleménynek, a Bizottság az EUMSZ 258. cikke alapján megindíthatja a peres eljárást a Bíróság előtt.

Amikor a Bizottság azért fordul a Bírósághoz, mert a tagállam elmulasztotta teljesíteni tájékoztatási kötelezettségét a jogalkotási eljárásban elfogadott valamely irányelvet átültető intézkedéseiről, a Bizottság az EUMSZ 260. cikkének (3) bekezdése szerinti pénzügyi szankciókra is javaslatot tehet.

A Bíróság egyetérthet a Bizottsággal, és dönthet úgy, hogy a tagállam megsértette az uniós jog szerinti kötelezettségeit. Ha a Bíróság így tesz, azonban a tagállam továbbra sem tesz lépéseket az ítéletben foglaltak teljesítésére, a Bizottság az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdése értelmében folytathatja a kötelezettségszegési eljárást. Ez azt jelenti, hogy ismét keresetet nyújt be a Bíróságon a tagállammal szemben, miután az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdése alapján felszólító levelet küldött számára. Ilyen esetekben a Bizottság pénzügyi szankciók kiszabását kérheti, a Bíróság pedig átalányösszeg és/vagy napi, illetve más konkrét időszakban meghatározott kényszerítő bírság formájában kiszabhatja ezt.

A Bizottság rendszeresen közzéteszi az Europa portálon a kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó határozataival kapcsolatos információkat 122 .

A nemzeti bíróságok kérésére a Bíróság az EUMSZ 267. cikke alapján előzetes döntéseket is kibocsáthat a nemzeti jogszabályok uniós jogszabályoknak való megfelelésével kapcsolatos kérdések kezelésére. Bár az előzetes döntések elkülönülnek a kötelezettségszegési eljárásokban hozott ítéletektől, további lehetőséget nyújtanak a Bizottságnak annak biztosítására, hogy orvosolják az uniós jog nemzeti jogszabályokból vagy azok alkalmazásából eredő megsértésének eseteit. A Bizottság rendszeresen nyomon követi azokat az előzetes döntéseket, amelyekben a Bíróság megállapítja a nemzeti jogszabály megfelelésének hiányát.

IV.A kötelezettségszegési eljárás megindítása előtti időszak

1.A problémák feltárása

Hivatalból indított ügyek

Az uniós jog végrehajtásának vizsgálatakor a Bizottság hivatalból indít ügyeket. 2016-ban 520 ilyen vizsgálatot indított az EU Pilot mechanizmus felhasználásával (az EU Pilot magyarázata az alábbi 2. pontban található), szemben a 2015-ös 578-cal.

Panaszok és petíciók

A 2016-ban érkezett új panaszok száma a legmagasabb 2011 óta. 2015-ben első alkalommal csökkent ez a szám 2011 óta (körülbelül 9 %-kal 2014-hoz képest).

Az alábbi ábra bemutatja a közvélemény tagjaitól érkező adatok további fontos adatait 123 :

Az év végén folyamatban lévő polgári panaszok

A Bizottság 2016-ban 3 783 új panaszt vett nyilvántartásba. Olaszország, Spanyolország és Franciaország volt az a három tagállam, amelyekkel szemben a legtöbb panaszt nyújtották be.

•    Olaszország: 753 panasz, amelyek túlnyomórészt az alábbiakra vonatkoztak: foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás (322 panasz); belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika (129 panasz); valamint a környezetvédelem (76 panasz);

•    Spanyolország: 424 panasz, különösen az alábbiakkal összefüggésben: igazságszolgáltatás és fogyasztók (149 panasz); foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás (57 panasz); és adózás és vámunió (44 panasz); valamint

•    Franciaország: 325 panasz főként az alábbiak tekintetében: mobilitás és szállítás (79 panasz); foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás (60 panasz); valamint igazságszolgáltatás és fogyasztók (58 panasz).

Az alábbi ábra azt az öt szakpolitikai területet mutatja be, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb új panasz érkezett. Ezek összességében a valamennyi tagállammal szemben 2016-ban tett összes panasz 75 %-át teszik ki.

A Bizottság 2016-ban 3 458 panaszt dolgozott fel. A panaszok vizsgálata után a Bizottság vizsgálatot indíthat az EU Pilot mechanizmus segítségével, hogy tisztázza, megsértették-e az uniós szabályokat. Az alábbi okok miatt nem minden 2016-os panasz esetében került sor ilyen vizsgálatra: nem kerül sor az uniós jog megsértésére (2 253), a Bizottság nem rendelkezett hatáskörrel arra, hogy eljárjon (86), vagy a levelezés nem minősült panasznak (667). A Bizottság 20 ügyet azért nem folytatott, mivel a panaszosok visszavonták a panaszukat. Tehát 3 026 panaszt zárt le.

Azok a panaszok, amelyek az EU Pilot mechanizmust igénybevevő vizsgálatokhoz vezettek, leggyakrabban az az adózással és a vámügyekkel (az EU Pilot keretében megindított 68 ügy), a belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politikával (48 megindított ügy), valamint a jogérvényesüléssel és fogyasztópolitikával (26 megindított ügy) álltak kapcsolatban.

A szóban forgó panaszok szintén főként Spanyolországot, Franciaországot és Németországot érintették.

•    Spanyolország: 34 új EU Pilot eljárás, amelyek legnagyobb része az adózásra és a vámügyre (7); a foglalkoztatásra (6); a belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politikára (5); valamint a mobilitásra és közlekedésre (4) vonatkozó panaszokkal kapcsolatos;

•    Franciaország: 33 új EU Pilot eljárás, különösen az adózásra és a vámügyre (6); a foglalkoztatásra (4); a belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politikára (4); valamint a jogérvényesülésre és a fogyasztópolitikára (4) vonatkozó panaszokkal összefüggésben.

•    Olaszország: 23 új EU Pilot eljárás, amelyek legnagyobb része az adózásra és a vámügyre (7); a belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politikára (6); valamint a foglalkoztatásra (5) vonatkozó panaszokkal kapcsolatos.

A petíciók és kérdések révén az Európai Parlament figyelmeztette a Bizottságot arra, hogy 2016-ban egyes tagállamok esetében hiányosságok mutatkoztak bizonyos uniós jogszabályok végrehajtásának és alkalmazásának módja tekintetében. Ez többek között a következőkre terjed ki:

·Környezetvédelem: A Bizottság indokolással ellátott véleményt adott ki egy tagállammal szemben amiatt, hogy nem megfelelően ültette át a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelvet 124 . Egy hulladékgazdálkodással kapcsolatos másik ügyben a Bizottság kétoldalú párbeszédet kezdett az érintett tagállamokkal.

·Jogérvényesülés és fogyasztópolitika: A Bizottság kétoldalú párbeszédet kezdett egy tagállammal a házassági nevek elismeréséről.

·Adózás: A közvetlen adózás terén a Bizottság nyomon követett egy, az ingatlanadókról szóló petíciót. Kétoldalú párbeszédet kezdett az érintett tagállammal az uniós nyugdíjasokkal szembeni lehetséges megkülönböztetésről. A vámügyi ágazatban a Bizottság kétoldalú megbeszéléseket kezdett egyes tagállamokkal a fogyatékos személyek által készített termékek vámmentességéről.

·Belső piac: A Bizottság kétoldalú megbeszéléseket kezdett egy tagállammal egy, a közbeszerzési szabályok betartásával kapcsolatos ügyben.

2.EU Pilot

A Bizottság és a tagállamok közötti EU Pilot párbeszédet azért hozták létre, hogy a megfelelő ügyek korai szakaszában mielőbb megoldják az uniós jog esetleges megsértését. El kell kerülni, hogy az EU Pilot alkalmazása egy újabb, hosszadalmas lépéssel megtoldja a kötelezettségszegési eljárást, amelynek keretében már eleve problémamegoldó párbeszédet indítanak az érintett tagállammal. Ezért a Bizottság – az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közleménynek 125 megfelelően – az EU Pilot mechanizmus igénybevétele nélkül indít kötelezettségszegési eljárásokat, kivéve ha egy adott ügyben célszerűnek látszik az EU Pilot alkalmazása.

2016-ban az EU Pilot ügyek száma 2011 óta a legalacsonyabb szintre süllyedt (lásd az alábbi ábrát).

Az alábbi ábra bemutatja az EU Pilot eljárásokkal kapcsolatos legfontosabb 2016-os adatokat 126 :

Az év végén folyamatban lévő EU Pilot ügyek

2016-ban 790 új EU Pilot ügy indult. Ezek közül 270 panaszok és megkeresések nyomán kezdődött, 520-at pedig a Bizottság indított meg hivatalból.

Az alábbi kördiagram azokat a szakpolitikai területeket mutatja be, amelyeken a legtöbb új EU Pilot ügy indult 2016-ban:

A Bizottság 2016-ban 875 EU Pilot ügyet dolgozott fel. Ezek közül 630-at azt követően zárt le, hogy kielégítő választ kapott az érintett tagállamoktól. Ez 72 %-os megoldási arányt jelent, ami alatta marad a 2015-ös és 2014-es szinteknek.

Mindösszesen 245 EU Pilot ügy került lezárásra amiatt, hogy a Bizottság elutasította a tagállamok által adott válaszokat. Ezek közül 233 ügyet hivatalos kötelezettségszegési eljárás (2015-ben 201 ilyen ügy volt) elindításával követtek nyomon. Bár az említett eljárások közül 65 panaszokon és megkereséseken alapult, a fennmaradó 168-at a Bizottság hivatalból indította el.

A hivatalos kötelezettségszegési eljáráshoz vezető EU Pilot ügyek többnyire az alábbi szakpolitikai területeket érintették: környezetvédelem (53 ügy), belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika (38), energia (29), valamint adózás és vámunió (25). Magyarország és Németország etében fordultak elő a legnagyobb számban olyan EU Pilot ügyek, amelyeket kötelezettségszegési eljárás követett (18 és 14 ügy), őket Spanyolország és Lengyelország követte (egyaránt 13 ügy).

2016 végén 1 175 EU Pilot ügy volt lezáratlan. A leginkább érintett tagállamok Olaszország (98), Spanyolország (75) és Franciaország (73) voltak. A környezetvédelem maradt a fő érintett szakpolitikai terület (295 folyamatban lévő ügy), ezt követte a jogérvényesülés (161), valamint a belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika(143).

Az alábbi ábra az EU Pilot eljárások megoldási arányát mutatja. Ez a Bizottság által 2016-ban feldolgozott azon ügyek százalékaránya, amelyeket kötelezettségszegési ügy megindítása nélkül tudott lezárni.

A tagállamoknak általában tíz hetes időkeret (70 nap) áll rendelkezésre ahhoz, hogy megválaszolják a Bizottságnak az EU Pilot ügyekre vonatkozó tájékoztatási kérelmeit. A következő ábra azt mutatja, hogy 2016-ban az egyes tagállamok átlagosan mennyi idő alatt válaszoltak a Bizottság megkereséseire. Ha a válasz nem egyértelmű vagy kielégítő, a Bizottság további tisztázást kérhet vagy hivatalos kötelezettségszegési eljárást indíthat.

V.A kötelezettségszegési eljárás szakaszai

1.A pert megelőző szakasz

2016-ban a Bizottság 986 új eljárást indított felszólító levél elküldésével. A következő ábra a tagállamok szerinti bontást mutatja.

A következő ábra azokat a fő szakpolitikai területeket mutatja be, ahol új eljárások indultak.

A Bizottság továbbá 292 indokolással ellátott véleményt küldött a tagállamoknak 2016-ban. Az érintett főbb szakpolitikai területek a belső piac (92), a mobilitás és szállítás (42), a pénzügyi szolgáltatások (37), és a környezetvédelem (33) voltak.

A következő ábra a tagállamok szerinti bontást mutatja.

2016 végén 1 657 kötelezettségszegési ügy továbbra is folyamatban volt. Ez jelentős növekedés az előző évhez képest, és – amint az alábbi ábrán látható – minden korábbi évi szintet meghalad.

Az alábbi ábra a 2016 végén folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyek számát mutatja tagállamonként:

Az alábbi ábra szakpolitikai területek szerinti bontásban mutatja be a 2016 végén folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyeket:

A megfelelés elérése érdekében a Bizottság még azután is folytatja a párbeszédet a tagállammal, hogy megindította a kötelezettségszegési eljárást. A statisztikai adatok megerősítik, hogy a tagállamok komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a Bíróság ítéletének meghozatala előtt rendezzék kötelezettségszegéseiket 127 .

2016-ban a Bizottság lezárt:

•520 kötelezettségszegést a felszólító levél elküldése után;

•126 ügyet az indokolással ellátott vélemény elküldése után; valamint

•18 ügyet azt követően, hogy döntést hozott a Bíróság elé utalásról, azonban a kereset benyújtását megelőzően. Ezenfelül a Bizottság 9 ügyet visszavont, mielőtt a Bíróság ítéletet hozott volna.

2.A Bíróságnak az EUMSZ 258. cikke, valamint 260. cikkének (2) bekezdése alapján hozott ítéletei

2016-ban a Bíróság 28 ítéletet hozott az EUMSZ 258. cikke alapján, amelyből 23 esetben a Bizottságnak adott igazat. A Bíróság az alábbi tagállamok tekintetében hozta a legtöbb ítéletet:

·Portugália (4, mind a Bizottság javára);

·Görögország (3, mind a Bizottság javára);

·Spanyolország (3, mind a Bizottság javára);

·az Egyesült Királyság (2, az egyik az Egyesült Királyság javára);

·Hollandia (2, az egyik Hollandia javára);

·Lengyelország (2, mindkettő a Bizottság javára);

·Ausztria (1, Ausztria javára);

·Belgium (1, a Bizottság javára);

·Bulgária (1, a Bizottság javára);

·Ciprus (1, a Bizottság javára);

·Cseh Köztársaság (1, a Bizottság javára);

·Németország (1, a Bizottság javára);

·Franciaország (1, a Bizottság javára);

·Magyarország (1, a Bizottság javára);

·Olaszország (1, a Bizottság javára);

·Luxemburg (1, a Bizottság javára);

·Málta (1, Málta javára); valamint

·Románia (1, a Bizottság javára).

Az EUMSZ 258. cikke alapján 2016-ban hozott bírósági ítéletek túlnyomó többsége Portugália (4), Görögország (3) és Spanyolország (3) tekintetében születetett.

A tagállamok gyakran azonnal meghozták a Bíróság ítéletébe foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor az év végén még mindig 95 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban a Bíróság ítéletét követően amiatt, hogy a Bizottság megítélése szerint az érintett tagállamok még nem teljesítették az EUMSZ 258. cikke szerinti ítéleteket. A leginkább érintett tagállamok Görögország (14), Spanyolország (8), Németország és Olaszország (egyaránt 7) voltak. Az ügyek főként a környezetvédelemre (37), a szállításra és a mobilitásra (13), az adózásra és a vámügyre (9), valamint a belső piacra (8) vonatkoztak.

Az említett 95 ügy közül 3-at már másodszor utaltak a Bíróság elé. Amennyiben a Bíróság bírságot szab ki az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdése alapján, a mulasztó tagállamnak haladéktalanul meg kell fizetnie az átalányösszeget, az időszakos bírságot pedig mindaddig folyamatosan fizetnie kell, amíg teljes mértékben eleget nem tesz az első és a második bírósági ítéletnek. 2016-ban a Bíróság 2 ítéletet hozott az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdése alapján, és bírságot szabott ki Görögországra 128 és Portugáliára 129 . 2016 végén még 10 kötelezettségszegési eljárás lezáratlan volt az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdése szerint hozott bírósági ítéletet követően.

VI.Irányelvek átültetése

1.Késedelmes átültetés

A késedelmes átültetés elleni küzdelem hosszú ideje prioritást jelent a Bizottság számára. A Bizottság ezért bírság kiszabását kéri minden olyan esetben, amikor az EUMSZ 258. cikke és 260. cikkének (3) bekezdése alapján a Bírósághoz fordul amiatt, hogy egy tagállam nem közölte időben a jogalkotási eljárás keretében elfogadott valamely irányelv átültetésére szolgáló intézkedéseit (lásd részletesen a VI.2. alszakaszban).

2016-ban 70 irányelvet kellett átültetni, ami növekedést jelent a 2015-ös 56-hoz képest. A késedelmes átültetéssel kapcsolatos új kötelezettségszegések száma meredeken – 543-ról 847-re – emelkedett.

2016 végén 868 késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegési ügy volt folyamatban, ami 67,5 %-os növekedést jelent a 2015 végén folyamatban lévő 518 ügyhöz képest.

Az év végén folyamatban lévő, késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek

Az alábbi ábra a 2016 végén folyamatban lévő, késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegési ügyeket mutatja be tagállamonkénti bontásban, függetlenül az ügyek megindításának évétől.

A következő ábra a 2016-ban indított, késedelmes átültetéssel kapcsolatos új kötelezettségszegési ügyeket (összesen 847) mutatja be tagállamok szerinti bontásban.

Az alábbi ábrán a 2016-ban indított új ügyek láthatók szakpolitikai területek szerinti bontásban:

Új ügyek indultak 27 tagállammal szemben a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló irányelv késedelmes átültetése miatt 130 . Ezenfelül 26 tagállam volt érintett az emberi szövetekről és sejtekről szóló irányelvek 131 késedelmes átültetésével kapcsolatos ügyekben. A Bizottság 23 eljárást indított a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről szóló irányelv 132 késedelmes átültetése miatt.

2.Az EUMSZ 258. cikke, valamint 260. cikkének (3) bekezdése alapján történő Bíróság elé utalások

Az EUMSZ 260. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság bírság kiszabását kérheti, amennyiben első alkalommal utal a Bíróság elé egy ügyet az EUMSZ 258. cikke alapján, egy jogalkotási irányelv teljes körű átültetésének elmulasztása miatt. Ez a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett újítás arra irányul, hogy nagyobb ösztönzést adjon a tagállamoknak az irányelvek időben történő átültetéséhez. A Bizottság az EUMSZ 260. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról szóló közleményében 133 meghatározott politikának megfelelően tesz javaslatot a bírság mértékére. A jogérvényesítési politikáról szóló Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén című közleményében 134 a Bizottság bejelentette, hogy az annak közzétételét követően indított kötelezettségszegési ügyekben következetesen javasolni fogja a Bíróságnak mind az átalányösszeg, mind a kényszerítő bírság kiszabását.

2016-ban a Bizottság folytatta a késedelmes átültetési ügyeknek a Bíróság elé terjesztését, és ilyen esetekben az EUMSZ 260. cikkének (3) bekezdése alapján napi kényszerítő bírság kiszabását kérte. 2016-ban az alábbi 2 tagállamot vitte a Bíróság elé: Luxemburgot (2 ügyben) 135 és Romániát (1 ügyben) 136 . További 4 ügyben a Bizottság meghozta az utalásra vonatkozó döntést, azonban mielőtt elküldte volna a kereset a Bíróságnak, a tagállamok elfogadták az átültető intézkedéseket, így elkerülték a bírósági eljárást. Ezek az ügyek az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló irányelv (Görögország), 137 a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 138 (Románia és a Cseh Köztársaság), valamint a hitelminősítések túlzott figyelembevételéről szóló irányelv 139 (Luxembourg) késedelmes átültetésével álltak kapcsolatban.

2016-ban a tagállamok fokozták a teljes körű átültetésre irányuló erőfeszítéseiket a Bíróság ítéleteinek meghozatala előtt. Mindazonáltal 5 ügyben a napi kényszerítő bírságokra vonatkozó indítvány továbbra is folyamatban van: 1-1 ügyben Belgiummal, Hollandiával, Lengyelországgal, Romániával és Svédországgal szemben.

VII.Következtetések

A nagyszámú folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás, amely 2016-ban ötéves csúcsot ért el, továbbra is súlyos aggodalomra ad okot. Ha nem biztosítják az uniós jogszabályok időszerű és helyes átültetését, az végső soron megfosztja a polgárokat és a vállalkozásokat az uniós jog alapján őket megillető előnyöktől. A Bizottság ezért nagy jelentőséget tulajdonít az eredményes jogalkalmazásnak.

Az uniós jogszabályok alkalmazása, végrehajtása és érvényesítése az EU és a tagállamok közös feladata. A Bizottság továbbra is biztosítani fogja, hogy a tagállamok a végrehajtási szakasz során hozzájussanak a szükséges támogatáshoz és segítséghez. Az Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén című közleménynek megfelelően a Bizottság azokra a problémákra összpontosítja erőfeszítéseit, ahol a jogérvényesítési fellépés valódi többletértéket tud nyújtani. Ugyanakkor a kötelezettségszegési eljárások révén erősíteni fogja az uniós jog feltárt megsértéseire való reagálását. Ezért annak érdekében, hogy mielőbb biztosítsa a megfelelést és képes legyen megvalósítani szakpolitikai prioritásait, a Bizottság az EU Pilot mechanizmus igénybevétele nélkül indítja meg a kötelezettségszegési eljárásokat, kivéve ha egy adott ügyben célszerűnek látszik az EU Pilot alkalmazása. A Bizottság emellett megerősítette az EUMSZ 260. cikkének (3) bekezdésén alapuló szankcionálási rendszert azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem közlik időben a jogalkotási eljárás alapján elfogadott irányelveket a nemzeti jogba átültető intézkedéseiket.

A jogérvényesítés szóban forgó fokozottan stratégiai megközelítése, a Bizottság időszerű és hatékony fellépésével együtt arra irányul, hogy mindenki érdekében biztosítsa az uniós jog megfelelőbb alkalmazását.

MÓDSZERTAN ÉS MAGYARÁZATOK

I.Éves jelentés

1.A problémák feltárása

Első ábra: A panaszok száma (2012-2016)

Ez a Bizottság által a 2012–2016-os években nyilvántartásba vett panaszok teljes számát mutatja.

Második ábra: Az év végén folyamatban lévő polgári panaszok

Ez a 2015-ből áthozott, folyamatban lévő panaszok számával kezdődik (első oszlop). A második oszlop a 2016-ban nyilvántartásba vett új panaszok számát mutatja. A harmadik oszlop azoknak a panaszoknak a számát mutatja, amelyek tekintetében a Bizottság 2016-ban határozatot hozott. A negyedik oszlop a 2016 végén folyamatban lévő panaszok számát mutatja (amit az első számadat alapján számítottunk ki, hozzáadva ahhoz a másodikat és levonva a harmadikat).

Harmadik ábra: 2016-ban regisztrált új panaszok: fő szakpolitikai területek 140

Ez azt mutatja be, hogy mely fő szakpolitikai területeken regisztrálták 2016-ban az új panaszokat.

2.EU Pilot

Első ábra: Az EU Pilot ügyek száma (2012–2016)

Ez a Bizottság által a 2012–2016-os években nyilvántartásba vett EU Pilot ügyek teljes számát mutatja.

Második ábra: Az év végén folyamatban lévő EU Pilot ügyek

Ez a 2015-ből áthozott, folyamatban lévő EU Pilot ügyek számával kezdődik (első oszlop). A második oszlop a 2016-ban indult új EU Pilot ügyek számát mutatja. A harmadik oszlop azoknak az ügyeknek a számát mutatja, amelyek tekintetében a Bizottság 2016-ban határozatot hozott. A negyedik oszlop a 2016 végén folyamatban lévő EU Pilot ügyek számát mutatja (amit az első számadat alapján számítottunk ki, hozzáadva ahhoz a másodikat és levonva a harmadikat).

Harmadik ábra: 2016-ban indult EU Pilot ügyek: fő szakpolitikai területek

Ez azokat a szakpolitikai területeket mutatja be, amelyeken új EU Pilot ügyek indultak 2016-ban:

Negyedik ábra: EU Pilot ügyek: Átlagos uniós megoldási arány (2012–2016)

Ez a Bizottság által az elmúlt 4 évben kötelezettségszegési eljárás megindítása nélkül lezárt EU Pilot ügyek teljes számát mutatja.

Ötödik ábra: EU Pilot ügyek: Megoldási arány a 2016-ban feldolgozott ügyek számához képest

Ez az EU Pilot ügyek megoldási arányát mutatja, azaz a Bizottság által 2016-ban feldolgozott azon ügyek százalékarányát, amelyeket kötelezettségszegési ügy megindítása nélkül tudott lezárni.

Hatodik ábra: EU Pilot ügyek: A tagállamok válaszadási ideje 2016-ban (napokban)

Ez az egyes tagállamok átlagos válaszadási idejét mutatja a 2016-os EU Pilot eljárásokban.

3.Kötelezettségszegési eljárások

Első ábra: Új kötelezettségszegési ügyek 2016. december 31-én

Ez a 2016-ban megindított új kötelezettségszegési ügyek számát mutatja be tagállamonként

Második ábra: 2016-ban indított új kötelezettségszegési ügyek: fő szakpolitikai területek

Ez azt mutatja be, hogy mely fő szakpolitikai területeken indították 2016-ban az új kötelezettségszegési ügyeket.

Harmadik ábra: 2016-ban a tagállamoknak küldött indokolással ellátott vélemények

Ez a 2016-ban a tagállamoknak küldött indokolással ellátott vélemény számát mutatja be.

Negyedik ábra: Az év végén folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyek (2012–2016)

Ez azoknak a kötelezettségszegési eljárásoknak a számát mutatja be, amelyek 2012–2016-ban az adott év december 31-én továbbra is folyamatban voltak.

Ötödik: ábra: 2016. december 31-én folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyek

Ezek a számok az összes olyan ügyet mutatják, amelyeket a Bizottság az EUMSZ 258. cikkén alapul felszólító levél küldésével indított az egyes tagállamokkal szemben. Az ábra kiterjed a 2016-ban vagy azt megelőzően küldött levelekre, függetlenül attól, hogy az ügyek mely szakaszban tartanak. Csak a hivatalos határozattal le nem zárt ügyeket mutatja. Az ábra minden tagállam esetében elkülöníti egyrészt az uniós jog helytelen átültetése és/vagy helytelen alkalmazása, másrészt a késedelmes átültetés miatt indított kötelezettségszegési eljárásokat.

Ennek megfelelően a számok minden olyan ügyet tartalmaznak, amely 2016. december 31-én:

a pert megelőző szakaszban volt (felszólító levél, indokolással ellátott vélemény vagy az EUMSZ 258. cikke alapján a Bíróság elé utalásra vonatkozó döntés);

az EUMSZ 258. cikke vagy az EUMSZ 260. cikkének (3) bekezdése alapján a Bíróság előtti eljárás van folyamatban;

a Bíróság ítéletet hozott, azonban a Bizottság még nem erősítette meg, hogy a tagállam helyesen végrehajtotta az ítéletet;

a második pert megelőző eljárás szakaszában van (felszólító levél vagy az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdésén alapuló utalási döntés);

a második utalás miatt Bíróság előtti eljárás van folyamatban; vagy

a Bíróság másodszor is ítéletet hozott, azonban a Bizottság még nem erősítette meg, hogy a tagállam helyesen végrehajtotta a második ítéletet.

Ez a számadat nem tartalmazza például a folyamatban lévő EU Pilot ügyeket. Szintén nem tartalmazza azokat az EU Pilot ügyeket, amelyek esetében a Bizottság elutasította a tagállam válaszát, azonban még nem küldött felszólító levelet az EUMSZ 258. cikke alapján.

Hatodik ábra: 2016 végén folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyek: szakpolitikai területek

Ez szakpolitikai területek szerinti bontásban mutatja be a 2016. december 31-én folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyeket.

4.Irányelvek átültetése

Első ábra: Irányelvek és a késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek

Ez azt mutatja be, hogy hány irányelvet kellett átültetni a 2012–2016-os években, és hány új kötelezettségszegési ügy indult késedelmes átültetés miatt az említett időszakban.

Második ábra: Az év végén folyamatban lévő, késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek

Ez a 2015-ből áthozott, késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek számával kezdődik (első oszlop). A második oszlop a 2016-ban nyilvántartásba vett új késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek számát mutatja. A harmadik oszlop azoknak a panaszoknak a számát mutatja, amelyek tekintetében a Bizottság 2016-ban határozatot hozott. A negyedik oszlop a 2016 végén folyamatban lévő, késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek számát mutatja (amit az első számadat alapján számítottunk ki, hozzáadva ahhoz a másodikat és levonva a harmadikat).

Harmadik ábra: 2016. december 31-én folyamatban lévő, késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek

Ez a 2016. december 31-én folyamatban lévő, késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegési ügyeket mutatja be tagállamonkénti bontásban, függetlenül a kötelezettségszegési eljárás megindításának évétől.

Negyedik ábra: Késedelmes átültetéssel kapcsolatos új kötelezettségszegési ügyek

Ez a nemzeti jogba való átültető intézkedések részleges közlése vagy annak hiánya miatt, az EUMSZ 258. cikke alapján 2016-ban az egyes tagállamokhoz intézett felszólító levelek számát mutatja be. Ezt az adatot már belefoglaltuk a 2016-ban a tagállamokkal szemben indított új kötelezettségszegési ügyek teljes számába, tehát nem szabad hozzáadni az általános statisztikai szakasz első ábráján feltüntetett adathoz.

Felhívjuk a figyelmet, hogy 2016. december 31-én nem feltétlenül volt még folyamatban minden említett, késedelmes átültetés miatti új kötelezettségszegési ügy. Például ha a Bizottság felszólító levelet küldve 2016 márciusában késedelmes átültetés miatti kötelezettségszegési eljárást indított, ez akkor is növeli az új kötelezettségszegési eljárások számát, ha a Bizottság 2016 októberében lezárta az ügyet annak következtében, hogy a tagállam bejelentette a teljes átültetést.

Ötödik ábra: 2016-ban indított késedelmes átültetéssel kapcsolatos új kötelezettségszegési ügyek: fő szakpolitikai területek

Ez azt mutatja be, hogy mely fő szakpolitikai területeken indították 2016-ban a késedelmes átültetés miatti eljárásokat.

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 291. cikkének (1) bekezdése.

(2) Az EUSZ 17. cikke értelmében „[a Bizottság] gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról. […] felügyeli az uniós jog alkalmazását […].”

(3) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 260. cikkének (2) és (3) bekezdése.

(4) „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közlemény, C(2016) 8600 (HL C 18., 2017. január 19.)

(5) SWD (2017)259 és SWD(2017) 260.

(6) C(2016) 8600 , HL C 18., 2017. január 19.

(7) A 2014/54/EU irányelv.

(8) A 2014/67/EU irányelv.

(9) A 2013/35/EU irányelv.

(10) A 2014/27/EU irányelv

(11) A 2010/32/EU irányelv.

(12) COM(2016) 316 final .

(13) Az (EU) 2015/2203 irányelv.

(14) A 2014/89/EU irányelv.

(15) A 2014/61/EU irányelv.

(16) A 2014/26/EU irányelv.

(17) A 2013/37/EU irányelv

(18) COM (2015) 80 .

(19) A 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelv.

(20) A 2010/31/EU irányelv.

(21) A 2013/51/Euratom irányelv.

(22) A 2011/70/Euratom irányelv.

(23) A 2012/27/EU irányelv.

(24) A 2013/30/EU irányelv.

(25) A 2009/28/EK irányelv.

(26) A 2009/119/EK irányelv.

(27) A 994/2010/EU rendelet.

(28) A 2008/101/EK és a 2009/29/EK irányelv.

(29) A 2009/30/EK irányelv.

(30) A 2009/31/EK irányelv.

(31) A C-246/12P. sz., Ellinika Nafpigeia kontra Bizottság ügy.

(32) A 2014/104/EU irányelv.

(33) COM(2015) 550 final .

(34) COM(2016) 356 final.

(35) A 2006/123/EK irányelv.

(36) A 2007/46/EK irányelv és a 715/2007/EK rendelet.

(37) A 2014/23/EU irányelv, a 2014/24/EU irányelv, a 2014/25/EU irányelv.

(38) A 2014/31/EU , a 2014/32/EU és az (EU) 2015/13 irányelv.

(39) A 2013/53/EU , a 2014/29/EU , a 2014/30/EU , a 2014/33/EU , a 2014/34/EU , a 2014/35/EU , 2014/53/EU és a 2014/68/EU irányelv.

(40) A 2014/28/EU és az (EU) 2016/970 irányelv.

(41) A 2013/55/EU irányelv.

(42) COM(2015) 468 final.

(43) COM(2016) 601 final.

(44) A 2013/50/EU irányelv.

(45) A 2013/34/EU és a 2014/56/EU irányelv.

(46) A 2014/91/EU irányelv.

(47) A 2014/17/EU irányelv.

(48) A C-255/14. sz. Chmielewski–ügy.

(49) Az 524/2013/EU rendelet.

(50) A 2013/11/EU irányelv.

(51) A 2011/83/EU irányelv.

(52) A 2005/29/EK irányelv.

(53) A 2014/92/EU irányelv.

(54) A 90/314/EGK irányelv.

(55) Az (EU) 2015/2302 irányelv, amelynek átültetési határideje 2018. január 1-jén jár le.

(56) A 2008/122/EK irányelv.

(57) A 2004/23/EK irányelv.

(58) A 2011/24/EU irányelv.

(59) Az 1999/74/EK és a 2008/120/EK irányelv.

(60) A 2004/52/EK irányelv.

(61) A 2014/94/EU irányelv.

(62) A 2009/18/EK irányelv.

(63) A 2009/16/EK irányelv.

(64) A 2009/15/EK irányelv.

(65) A 2006/126/EK irányelv.

(66) A 2012/34/EU , a 2008/57/EK és a 2004/49/EK irányelv.

(67) A 2013/36/EU irányelv.

(68) A 2014/49/EU irányelv.

(69) A 2014/59/EU irányelv.

(70) COM(2014) 158 final/2 .

(71) Az (EU) 2016/343 irányelv.

(72) Az (EU) 2016/800 irányelv.

(73) Az (EU) 2016/1919 irányelv.

(74) A 2012/29/EU irányelv.

(75) A 2010/64/EU irányelv

(76) A 2012/13/EU irányelv.

(77) A 2011/99/EU irányelv.

(78) A 2014/57/EU irányelv.

(79) Az (EU) 2016/679 rendelet.

(80) A 95/46/EK irányelv.

(81) A Tanács 2008/977/IB kerethatározata.

(82) Az (EU) 2016/680 irányelv.

(83) COM(2015) 185 final.

(84) A 98/2013/EU rendelet.

(85) A Tanács 2006/960/IB kerethatározata.

(86) A 2008/615/IB és a 2008/616/IB határozat.

(87) A 2011/36/EU irányelv.

(88) A 2011/93/EU irányelv.

(89) A 2013/40/EU irányelv.

(90) A 2014/42/EU irányelv.

(91) COM(2015) 240 final .

(92) A 2013/32/EU irányelv.

(93) A 2013/33/EU irányelv.

(94) A 2011/51/EU irányelv.

(95) A 603/2013/EU rendelet.

(96) A 2008/115/EK irányelv.

(97) A 2014/36/EU irányelv.

(98) A menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett ellenőrzések rendszeréről szóló irányelvjavaslat ( COM(2016) 371 ); A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 2009/45/EK irányelv módosításáról szóló irányelvjavaslat ( COM(2016)369 ), valamint a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló 98/41/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló irányelvjavaslat ( COM(2016) 370 ).

(99) Az erre vonatkozó politikát az alábbi dokumentumokba foglalták bele: 1) a tagállamok és Bizottság 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozata ( HL 2011/C 369/02 ), valamint 2) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2011. október 27-i együttes politikai nyilatkozata ( HL 2011/C 369/03 ).

(100) Az ilyen irányelvekben az alábbi szabványos preambulumbekezdés szerepel: A tagállamok „indokolt esetben vállalják, hogy az átültető intézkedésekről szóló értesítéshez egy vagy több magyarázó dokumentumot mellékelnek, amelyek lehetnek megfelelési táblázatok vagy ugyanazt a célt szolgáló egyéb dokumentumok”. A Bizottságnak „a vonatkozó javaslatok előterjesztésekor eseti alapon indokolnia kell az ilyen dokumentumok átadásának szükségességét és arányosságát”.

(101) Az említett 70 irányelv némelyike esetében egyes tagállamok átmeneti időszakkal rendelkeznek, más tagállamok pedig nem érintettek.

(102) A 2014/17/EU irányelv.

(103) A 2014/49/EU irányelv.

(104) A 2014/56/EU irányelv.

(105) A 2014/91/EU irányelv.

(106) A 2014/92/EU irányelv.

(107) A 2013/55/EU irányelv.

(108) A 2014/23/EU irányelv.

(109) A 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv.

(110) Az (EU) 2016/970 irányelv.

(111) A 2013/35/EU irányelv.

(112) A 2014/54/EU irányelv.

(113) A 2014/112/EU irányelv.

(114) A 2014/36/EU irányelv.

(115) A 2014/66/EU irányelv.

(116) A 2014/26/EU irányelv.

(117) A 2014/104/EU irányelv.

(118) Az (EU) 2015/1480 irányelv.

(119) A 2013/48/EU irányelv.

(120) A 2014/40/EU irányelv.

(121) Az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közlemény, C(2016) 8600 (HL C 18., 2017. január 19., 18. o.) melléklete.

(122) A Bizottság kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatai .

(123) A 2016 végén folyamatban lévő panaszok számát (d) úgy számítottuk ki, hogy összeadtuk a 2015 végén lezáratlan panaszügyek számát (a) és a 2016-ban indult új panaszok számát (b), majd levontuk a 2016 folyamán feldolgozott panaszok számát (c) (a+b-c=d).

(124) A 2003/4/EK irányelv.

(125) C(2016) 8600 , HL C 18., 2017. január 19.

(126) A 2016 végén folyamatban lévő EU Pilot számát (d) úgy számítottuk ki, hogy összeadtuk a 2015 végén lezáratlan ügyek számát (a) és a 2016-ban indult új ügyek számát (b), majd levontuk a 2016 folyamán feldolgozott ügyek számát (c) (a+b-c=d).

(127) A következő adatokat az összes kötelezettségszegési ügy vonatkozásában számítottuk ki, függetlenül azok eredetétől (vagyis panasz, a Bizottság által hivatalból indított ügy, illetve az irányelvek késedelmes tagállami átültetése).

(128) A C-584/14. sz., Bizottság kontra Görögország ügy (10 millió EUR átalányösszeg; kényszerítő bírság: naponta 30 000 EUR az EUMSZ 258. cikke szerinti ítélet teljesítéséhez szükséges intézkedések elfogadásának késedelme miatt).

(129) A C-557/14. sz., Bizottság kontra Portugália ügy (3 millió EUR átalányösszeg; kényszerítő bírság: naponta 8 000 EUR az EUMSZ 258. cikke szerinti ítélet teljesítéséhez szükséges intézkedések végrehajtásának késedelme miatt).

(130)  A 2014/61/EU irányelv.

(131)  Az (EU) 2015/565 és az (EU) 2015/566 irányelv.

(132)  A 2014/26/EU irányelv.

(133)   HL C 12. , 2011.1.15., 1. o.

(134)  C(2016) 8600, HL C 18. , 2017. január 19.

(135) A C-489/16. sz., Bizottság kontra Luxemburg ügy. A Bizottság a Bíróság elé vitte Luxemburgot az egységes európai vasúti térségről szóló irányelv teljes körű végrehajtásának elmulasztása miatt, és napi 8 710 EUR kényszerítő bírság kiszabását kérte; A C-511/1 6. sz., Bizottság kontra Luxemburg ügy. A Bizottság a Bíróság elé vitte Luxemburgot az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítás céljából történő módosításról szóló 2014/27/EU irányelv teljes körű végrehajtásának elmulasztása miatt, és napi 8 710 EUR kényszerítő bírság kiszabását kérte.

(136) A C–62/156. sz., Bizottság kontra Románia ügy. A Bizottság a Bíróság elé vitte Romániát a tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagok kéntartalmáról szóló irányelv teljes körű végrehajtásának elmulasztása miatt, és napi 38 042,60 EUR kényszerítő bírság kiszabását kérte. Románia ezt követően elfogadta a szükséges jogalkotási intézkedéseket és a Bizottság ezért visszavonta ezt az ügyet a Bíróságról.

(137) A 2012/34/EU irányelv.

(138) A 2014/59/EU irányelv.

(139) A 2013/14/EU irányelv.

(140) A fő jelentésben és a tagállamokról szóló szakaszokban említett, szakpolitikai területekre vonatkozó adatokat az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos központi adatbázisában elérhető információkon alapulnak. A szakpolitikai területeket az alábbiak szerint nevezzük meg: mezőgazdaság és vidékfejlesztés; költségvetés; éghajlat-politika; hírközlési hálózatok, tartalmak és technológiák; verseny; oktatás és kultúra; gazdasági és pénzügyek; pénzügyi stabilitás és tőkepiaci unió; szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások; foglalkoztatás; energetika; környezetvédelem; migráció és belügy; jogérvényesülés és fogyasztópolitika; halászati és tengerügyi politika; belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika; mobilitás és közlekedés; regionális politika, egészségügy és élelmiszerbiztonság; adózás és a vámügy; kereskedelem.