52017DC0354

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.6.29.

COM(2017) 354 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Nyolcadik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról

I.BEVEZETÉS

A hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló nyolcadik havi jelentés két fő pillér mentén vizsgálja az eddigi fejleményeket: a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, illetve az azokat támogató eszközök felszámolása; valamint az e fenyegetéssel szembeni védelmünk megerősítése és ellenálló képességünk kiépítése.

Az elmúlt hetekben Európa ismét terrorista támadások sorozatának áldozatává vált. 2017. május 22-én Manchesterben gyalázatos terrorista támadás történt: egy koncertterem közelében felrobbantott bomba 22 személy – köztük több tinédzser – halálát okozta. Tizenkét nappal később, 2017. június 3-án Londont érte újabb támadás: a terroristák válogatás nélkül belehajtottak a London Bridge-en átkelő gyalogosokba, majd a Borough Market közelében halálos kimenetelű késeléses támadást hajtottak végre. Június 18-án egy gépjárművel elkövetett hasonló támadásban egy mecset közelében több ártatlan hívő vesztette életét, illetve sebesült meg. 2017. június 19-én egy terrorista a párizsi Avenue de Champs-Élysées-n tett kísérletet rendőrök megtámadására, ám azok lelőtték őt. 2017. június 20-án a brüsszeli központi pályaudvaron a belga biztonsági erők lelőttek egy öngyilkos merényletet megkísérlő személyt, miután az általa aktivált bomba nem lépett működésbe. E támadások nagyságrendje és sebessége újfent rámutatott az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem jelentőségére, valamint arra a kihívásra, amellyel a tagállamoknak szembe kell nézniük egyrészt a támadások megfékezése, másrészt az azokat tápláló radikalizálódás megelőzése és leküzdése terén.

Ez a jelentés ismerteti a radikalizálódás megelőzését és leküzdését célzó, uniós szintű intézkedéseket, valamint számba veszi az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatásáról szóló, 2016. júniusi bizottsági közlemény 1 elfogadása óta eltelt egy évben tett előrelépést a radikalizálódás jelentette kihívások kezelése terén. A jelentés továbbá frissített képet nyújt a biztonsággal kapcsolatos egyéb kiemelt kezdeményezések végrehajtásának állásáról, és kitér azokra a következő lépésekre is, amelyek az információs rendszerek interoperabilitásán keresztül az információcsere javítását, valamint a terrorizmusfinanszírozás felderítése és megelőzése érdekében a terrorizmusfinanszírozás elleni cselekvési terv 2 végrehajtását szolgálják.

Az Európai Tanács 2017. június 22–23-i következtetéseiben 3 újfent hangsúlyozta és megerősítette az Unió határozott együttműködési szándékát az online radikalizálódás terjedésének megakadályozása, az erőszakos szélsőségesség megelőzésére és leküzdésére, illetve az ideológia kezelésére irányuló munka összehangolása, a terrorizmusfinanszírozás visszaszorítása, a bűnüldöző szervek – és a megbízható partnerek – közötti gyors és célirányos információcsere megkönnyítése, valamint az adatbázisok interoperabilitásának javítása érdekében. A nemrégiben tartott taorminai G7-csúcstalálkozón a felek nyilatkozatot adtak ki a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemről 4 , amely egyértelműen tükrözi a terrorizmus jelentette egyre növekvő fenyegetés kezelése iránti nemzetközi eltökéltséget, és megerősíti a további globális szintű, összehangolt fellépés szükségességét.

Végül a jelentés foglalkozik a súlyosbodó kiberfenyegetéssel is, és a WannaCry támadás nyomán hozott intézkedések tanulságaiból merítve rövid távú intézkedéseket vázol fel annak leküzdésére.

II. A RADIKALIZÁLÓDÁS MEGELŐZÉSÉT TÁMOGATÓ UNIÓS FELLÉPÉS

Az erőszakos szélsőségesség korántsem új jelenség, mindazonáltal az EU-ban elkövetett közelmúltbeli terrorista támadások rámutattak arra, hogy bizonyos uniós polgárok milyen riasztó sebességgel és mértékben radikalizálódtak. A terroristatoborzók egy sor különféle technikát bevetve veszik célba a kiszolgáltatott személyeket. A digitális kommunikációs eszközök használata új és sajátos kihívások elé állítja a tagállami hatóságokat. Következésképpen a radikalizálódással szembeni sokrétű, uniós szintű fellépés – online és offline környezetben egyaránt – kulcsfontosságú szerepet játszik a tagállamok terrorizmus elleni erőfeszítéseinek támogatásában.

Az online radikalizálódás elleni küzdelem jegyében a Bizottság az elmúlt két év során együttműködést folytatott a fő internetes platformokkal – többek között az uniós internetfórum keretében – az online terrorista tartalmak önkéntes eltávolításának biztosítása érdekében. E tevékenységnek köszönhetően valódi előrelépés történt az online terrorista tartalmak eltávolítása 5 és az interneten terjedő illegális gyűlöletbeszéd felszámolása 6 terén, azonban még mindig sok a tennivaló. A 2017. június 22–23-i tanácsi következtetések értelmében az „Európai Tanács azt várja az ágazattól, hogy az uniós internetfórum munkájának eredményeire építve hozzon létre egy ágazati fórumot, továbbá olyan új technológiát és eszközöket dolgozzon ki, amelyek javítják a terrorista cselekményekre buzdító tartalmak automatikus észlelését, valamint eltávolítását. Mindezt szükség esetén ki kell egészíteni a megfelelő jogalkotási intézkedésekkel uniós szinten”. A Bizottság 2017. június 27-én megrendezte az uniós internetfórum vezető tisztviselői szintű találkozóját, hogy a fő internetszolgáltatókkal megállapodjanak az online terrorista tartalmak elleni küzdelem további lépéseiről. A cél az internetes platformok fokozott szerepvállalása: konkrétan a terrorista tartalmak automatikus észlelésének előmozdítása, a releváns technológiák és eszközök megosztása a kisebb vállalkozásokkal, valamint a hasítófüggvény-adatbázis maradéktalan kiaknázása, többek között azáltal, hogy az Europol számára hozzáférhetővé teszik a kulcsfontosságú információkat, és létrehozzák az eltávolított terrorista tartalmakra vonatkozó jelentéstételi rendszert. Ezen túlmenően az Europol szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó egysége által végzett munka kiegészítéseként a Bizottság felkéri a tagállamokat a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó nemzeti egységek létrehozására, illetve ezek hálózatának kialakítására az internetes platformokkal és az Europol hasonló egységével való közös fellépés érdekében.

Amint az a közelmúltbeli támadásokból is kitűnik, a példátlan méreteket öltő radikalizálódás további intézkedéseket tesz szükségessé a radikalizálódás megelőzésére és leküzdésére irányuló nemzeti és helyi szintű törekvések támogatása érdekében. A Bizottság rövidesen felállítja 7 a radikalizálódással foglalkozó magas szintű szakértői csoportot, amely az e területre vonatkozó uniós szakpolitikák továbbfejlesztését hivatott elősegíteni. A szakértői csoport feladata lesz, hogy lendületet adjon az olyan kiemelt területeken folyó munkának, amilyen például a börtönökben zajló radikalizálódás, az online terrorista propaganda és a visszatérő külföldi terrorista harcosok kérdése. A szakértői csoport törekedni fog az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN) megerősítésére, amely a helyi szakemberekkel közösségi szinten folytatott együttműködésen keresztül vezető szerepet játszik a tagállamok e területen való támogatására irányuló bizottsági munkában 8 . A legújabb fejlemény, hogy 2017. június 19-én a RAN közzétette „A visszatérő harcosok kezelése” című kézikönyvet, amellyel a tagállamoknak kíván segítséget nyújtani a visszatérő külföldi terrorista harcosok jelentette kihívások kezeléséhez. A kézikönyv áttekinti, hogy a szakemberek milyen megközelítéseket alkalmaznak a konfliktusövezetekből visszatérő személyekkel kapcsolatos különféle helyzetek kezelése terén. A következő hónapokban a RAN műhelytalálkozó-sorozatot szervez a nemzeti hatóságok számára az ismertetett gyakorlatok részletesebb megvizsgálása és a tagállami fellépés ösztönzése céljából.

A radikalizálódáshoz kapcsolódó összetett kihívások sokrétű válaszintézkedéseket – köztük hosszú távú lépéseket – követelnek meg, amint arra az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzéséről szóló, 2016. júniusi közlemény 9 is rámutatott. Az elmúlt év folyamán a Bizottság végrehajtotta a radikalizálódás megelőzéséhez és leküzdéséhez kapcsolódó egyéb területeken azonosított fő intézkedések többségét 10 . A börtönben zajló radikalizálódás tagállami kezelésének támogatása érdekében az uniós radikalizálódástudatossági hálózaton belül létrehozták a büntetés-végrehajtással és pártfogó felügyelettel foglalkozó szakmai csoportot, amely iránymutatást dolgoz ki a gyakorlati szakemberek, például a börtönszemélyzet, a pártfogó felügyelők, a pszichológusok és az egyház képviselői számára. Az oktatás meghatározó szerepet játszik a radikalizálódás megelőzésében, és a Bizottság lépéseket tesz a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló párizsi nyilatkozat végrehajtása érdekében. Az Erasmus+ központi jelentőséggel bír e tekintetben 11 . A marginalizálódás, a kiszolgáltatottság és a radikalizálódás közötti összefüggések fényében a 2017. április 26-án elfogadott szociális jogok európai pillére 12 lényeges elemként épül be a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség bizonyos kiváltó okainak kezelésébe 13 . Az európai társadalmak kohéziójának megerősítése érdekében a Bizottság a harmadik országbeli állampolgárok integrációját célzó cselekvési terv 14 égisze alatt kiterjedt intézkedéscsomag végrehajtásával támogatja a tagállamok és más szereplők integrációs erőfeszítéseit.

Ami a külső dimenziót illeti, az EU a nemzetközi fórumokon – konkrétan az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) és a terrorizmus elleni küzdelem világfórumához kapcsolódó intézményekben 15 – szintén tevékenyen támogatja a nyugat-balkáni, közel-keleti és észak-afrikai partnerországokban megvalósuló prevenciós és radikalizálódás elleni kezdeményezéseket, a megfelelő szakértők képzését és a megelőzésre irányuló, alulról építkező kezdeményezések finanszírozását is beleértve. 2018-ban új Erasmus+ ifjúsági virtuális csereprogram indul, amelynek célja, hogy növelje az interkulturális tudatosságot és megértést a fiatalok körében, az Unión belül és kívül egyaránt. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat emellett szakértőket helyezett ki Törökországba, a Nyugat-Balkánra és Tunéziába a radikalizálódás megelőzését célzó tevékenységek támogatása céljából.

III. A KIBERFENYEGETÉSEKKEL ÉS A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI BŰNÖZÉSSEL SZEMBENI UNIÓS FELLÉPÉS

A 2017. májusi WannaCry ransomware támadás figyelmeztetésnek tekintendő, amely rámutatott a jelenlegi kiberbiztonsági keret hiányosságaira, konkrétan a felkészültség és az együttműködés terén. A digitális egységes piac félidős felülvizsgálata keretében már a támadást megelőzően bejelentetteknek megfelelően a Bizottság a kiberbiztonságra irányuló munka felgyorsítására törekszik, egyebek mellett a 2013. évi kiberbiztonsági stratégia felülvizsgálatán keresztül. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat jelenleg értékeli a meglévő stratégia végrehajtása terén tett előrelépéseket. A cél a hiányosságok azonosítása, amelyeket a stratégia 2017 szeptemberében esedékes felülvizsgálata keretében kívánnak orvosolni.

Ezzel párhuzamosan és a WannaCry támadásra való reagálásból levont tanulságokból merítve most egy sor rövid távú intézkedés meghozatalára van szükség a fokozott kiberfenyegetésre adott válaszunk megerősítése érdekében. Ez magában foglalja azt is, hogy mielőbb előrelépést kell tenni rezilienciánk megerősítése terén, mindenekelőtt az operatív együttműködéssel összefüggő kérdéseket illetően.

A WannaCry támadás volt az első olyan eset, amelynek nyomán együttműködés valósult meg a hálózat- és információbiztonsági irányelv által létrehozott nemzeti hálózatbiztonsági incidenselhárító csoportok hálózatán (CSIRT-hálózat) belül. Az incidens rávilágított, hogy a rendszer még nem volt teljeskörűen működőképes. Emellett azt is egyértelművé tette, hogy feltétlenül fel kell gyorsítani a meglévő informatikai eszközök továbbfejlesztésére irányuló munkát, valamint további kapacitásokat kell bevetni a nemzeti CSIRT-ek közötti együttműködés szorosabbra fűzése érdekében. E csoportok megerősítése céljából a Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül 10,8 millió EUR támogatást biztosít 14 tagállamnak a 2017 szeptemberéig elinduló kétéves projektekhez. Egy másik pályázati eljárás jelenleg is folyamatban van, és a Bizottság az összes többi tagállamot pályázat benyújtására ösztönzi.

Az Europolon belül működő Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) vezető szerepet játszott az említett támadás nyomán hozott bűnüldözési válaszintézkedésekben. A központ és az általa nyújtott szolgáltatások megerősítése érdekében további informatikai szakértelemmel kell felvértezni az EC3-at. E célból az Europol igazgatótanácsának 2017 szeptemberéig gondoskodnia kell arról, hogy az Europol belső szabályai jobb lehetőségeket biztosítsanak az informatikusok felvételére. Ezt az Europolon belül zajló munkát 2018 során további létszámbővítés révén fogják megerősíteni.

Az EU számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU) az uniós intézményeknek nyújt támogatást az olyan szándékos és rossz szándékú támadásokkal szembeni védekezéshez, amelyek károsíthatják az uniós informatikai eszközök integritását, és sértik az EU érdekeit. A Bizottság most felgyorsítja a CERT-EU helyzetének megerősítését célzó hivatalos folyamatot azáltal, hogy megállapodásokat hoz létre a releváns intézmények és szervek között a fenyegetésekre adott kollektív válaszintézkedések javítása érdekében. Ez magában foglalja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Unió Bíróságát, az Európai Központi Bankot, a Számvevőszéket, az Európai Külügyi Szolgálatot, a Gazdasági és Szociális Bizottságot, a Régiók Bizottságát, valamint az Európai Beruházási Bankot. A Bizottság hamarosan intézményközi adminisztratív megállapodást ír alá az egyéb intézményekkel és szervekkel.

Ezek a rövid távú intézkedések részét képezik a 2013. évi kiberbiztonsági stratégia szélesebb körű felülvizsgálatának, amelyre 2017 szeptemberében fog sor kerülni, az Unió kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének és kiberbiztonságának javításához szükséges lépések megvalósításával párhuzamosan. Az Európai Tanács 2017. június 22–23-i következtetéseiben üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy szeptemberben felülvizsgálja a kiberbiztonsági stratégiát, és az év végéig további célzott intézkedésekre tegyen javaslatot.

A sikeres elrettentéshez egyúttal hatékony nyomonkövethetőségre, felderítésre, nyomozásra és büntetőeljárás alá vonásra van szükség. Ebben a tekintetben meghatározó az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés kérdése. A bűnüldözési keretek még mindig a területiség hagyományos elveit tükrözik, így az elektronikus szolgáltatások és az adatforgalom joghatóságokon átívelő jellege kihívást jelent. Az Európai Tanács 2017. június 22–23-i következtetéseiben nyomatékosította, hogy az elektronikus bizonyítékokhoz való hatékony hozzáférés kulcsfontosságú a súlyos bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából, és az adatokhoz való biztonságos hozzáférést megfelelő biztosítékokkal kell garantálni. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2017. június 8-i ülésén a részt vevő miniszterek széleskörűen támogatták a Bizottság által javasolt gyakorlati intézkedéseket, amelyek a helyzet jelenlegi jogi kereten belüli javítását célozzák. Emellett a miniszterek felkérték a Bizottságot egy jogalkotási javaslat mielőbbi előterjesztésére, szem előtt tartva a technikai és jogi kihívásokat. A Bizottság ennek alapján folytatja a gyakorlati intézkedések végrehajtását, és ezzel egyidejűleg hatásvizsgálatot készít egy esetleges, mielőbb előterjesztendő jövőbeli jogi aktus előkészítéseként.

Ebben az összefüggésben ugyancsak nagy horderejű kérdés a titkosítás. A titkosítás a kiberbiztonság megőrzésének és a személyes adatok védelmének elengedhetetlen mozzanata. Ugyanakkor a bűnözők visszaélnek vele, ami roppant kihívásokhoz vezet a súlyos bűnözés, így például a számítástechnikai bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem terén. Az Európai Tanács 2017. június 22–23-i következtetéseiben sürgette az olyan rendszerekből fakadó problémák kezelését, amelyet lehetővé teszik a terroristák számára, hogy az illetékes hatóságok által nem hozzáférhető módon kommunikáljanak – a végponttól végpontig terjedő titkosítást is beleértve –, és hangsúlyozta, hogy ezzel egyidejűleg meg kell őrizni az ilyen rendszerek által a személyes adatok védelme, az adatvédelem és a kommunikáció terén kínált előnyöket. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2016. decemberi felkérésének megfelelően a Bizottság jelenleg szoros együttműködést folytat az uniós ügynökségekkel és az ipari szereplőkkel, hogy feltérképezzék a bűnüldöző hatóságok előtt álló legfontosabb kihívások kezelésének támogatására vonatkozó lehetőségeket, figyelembe véve azok kiberbiztonságra és alapjogokra gyakorolt hatásait is. Az Europol, az Eurojust, az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és a Bizottság az illetékes szakértők részvételével tartott műhelytalálkozó-sorozat keretében megvitatta e lényeges kérdés valamennyi vetületét. A Bizottság 2017 októberéig beszámol következtetéseiről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Ami a külső dimenziót illeti, a Tanács 2017. június 19-én megállapodott a kiberdiplomáciai eszköztár kidolgozásáról, amely megteremti a rossz szándékú kibertevékenységekkel szembeni közös uniós diplomáciai intézkedések keretét 16 . A közös uniós válaszintézkedésekre vonatkozó keret maradéktalanul ki fogja használni a közös kül- és biztonságpolitika eszközeit, köztük szükség esetén a korlátozó intézkedéseket is. A rossz szándékú kibertevékenységekre adott közös uniós válaszintézkedésnek minden esetben arányosnak kell lennie az adott kibertevékenység hatókörével, léptékével, időtartamával, intenzitásával, összetettségével, kifinomultságával és hatásával. A keret célja, hogy ösztönözze az együttműködést, megkönnyítse az azonnali és a hosszú távú veszélyek mérséklését, valamint hosszú távon hatást gyakoroljon a potenciális elkövetők magatartására. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat az elkövetkező hónapok során a tagállamokkal együtt kidolgozza az előkészítő és kommunikációs eljárásokra, illetve gyakorlatokra is kiterjedő végrehajtási iránymutatásokat.

IV. A BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS TOVÁBBI KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉSEK VÉGREHAJTÁSA

1. Az információs rendszerek interoperabilitására irányuló következő lépések

A hetedik eredményjelentésben 17 foglaltaknak megfelelően a Bizottság további intézkedéseket tesz a határigazgatási és biztonsági célú adatkezelésre vonatkozó új megközelítés végrehajtása érdekében. A Bizottság 2017. június 28-án bemutatta az eu-LISA 18 mandátumának megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatot 19 . Az ügynökség meghatározó szerepet kap az információs rendszerek közötti interoperabilitást célzó szakmai munkában, többek között a munka megvalósításának azonosított lehetőségeire vonatkozó, folyamatban lévő technikai elemzés terén. A vonatkozó jogalkotási javaslatok társjogalkotók általi elfogadása esetén a módosított mandátum szerint az eu-LISA feladata lesz, hogy kifejlessze az interoperabilitási megoldásokat, ezáltal biztosítva az új megközelítés technikai végrehajtását. Az Európai Tanács 2017. június 22–23-i következtetéseiben kiemelte az információs rendszerek közötti interoperabilitás jelentőségét a belső biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából.

A Bizottság 2017. június 28-án egy további javaslatot 20 is bemutatott, amely kiegészíti a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi információk Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszeren (ECRIS) keresztül történő, EU-n belüli cseréjének megkönnyítését célzó, 2016. januári javaslatot 21 . A kiegészítő javaslat a tavalyi javaslatról a társjogalkotókkal folytatott egyeztetéseken alapul, és részét képezi az információs rendszerek interoperabilitására vonatkozó bizottsági megközelítésnek. Az ECRIS-nek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere tekintetében történő továbbfejlesztése jogalkotási prioritásként szerepel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnöke által kiadott együttes nyilatkozatban 22 .

Az információs rendszerekkel összefüggő egyéb kiemelt kezdeményezések terén szintén történtek előrelépések. A társjogalkotók a 2017. május 31-i, június 13-i, június 19-i és június 26-i háromoldalú ülésen folytatták a javasolt uniós határregisztrációs rendszerről 23 szóló tárgyalásokat. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2017. június 8–9-i ülésén a Tanács kialakította a javasolt Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel (ETIAS) 24 kapcsolatos általános megközelítését. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) a tervek szerint 2017 szeptemberében fog szavazni a javaslat előterjesztett módosításairól, majd előreláthatólag 2017 októberében megkezdődnek a háromoldalú tárgyalások. Kulcsfontosságú, hogy az Európai Parlament és a Tanács előrelépést tegyen e kiemelt javaslatokkal kapcsolatban, amint azt az Európai Tanács is újfent nyomatékosította 2017. június 22–23-i következtetéseiben.

2017. május 29-én a Bizottság, az európai adatvédelmi biztos, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora együttesen a LIBE bizottság elé terjesztették az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport következtetéseit 25 , valamint a határigazgatási és biztonsági célú adatkezelés új bizottsági megközelítését. 2017. június 8-án a Tanács következtetéseket 26 fogadott el az információcseréről és az interoperabilitásról, amelyekben üdvözölte mind a Bizottság elképzeléseit, mind a magas szintű szakértői csoport ajánlásain alapuló javaslatot az információs rendszerek interoperabilitásának 2020-ig történő eléréséhez vezető következő lépésekről. E megbeszélésekre építve a Bizottság a továbbiakban is együttműködik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal az információs rendszerek interoperabilitásának 2020-ra történő megvalósítása érdekében.

2. A terrorizmusfinanszírozás forrásainak és csatornáinak felszámolását célzó uniós fellépés

Jelenleg is folyamatban van a 2016. februári terrorizmusfinanszírozás elleni cselekvési terv végrehajtására irányuló munka, amely két fő területre összpontosul: a terrorizmusfinanszírozás felderítése és megelőzése, valamint a bevételi források felszámolása. 2016 decemberében a Bizottság három jogalkotási javaslatot terjesztett elő a pénzmosás 27 , a jogellenes pénzforgalom 28 , illetve a vagyonbefagyasztás és -elkobzás 29 területére vonatkozó uniós jogi keret kiegészítése és megszilárdítása érdekében. A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy késedelem nélkül mozdítsák elő a munkát ezekkel a fontos javaslatokkal kapcsolatban.

Mindemellett a társjogalkotók lényeges előrelépést tettek a negyedik pénzmosási irányelv 2016. júliusi jogalkotási javaslat 30 szerinti módosításairól folytatott tárgyalásokban. A Bizottság változatlanul teljes mértékben elkötelezett a folyamatban lévő háromoldalú egyeztetések mielőbbi lezárása iránt. Összességében ezek az intézkedések kiegészítik a Bizottság által a cselekvési terv keretében vállalt kötelezettségeket 31 . Egyúttal azt is biztosítják, hogy az EU eleget tegyen az e területen fennálló nemzetközi kötelezettségeinek, összhangban a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF), valamint az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezménye (Varsói Egyezmény) keretében elfogadottakkal.

A cselekvési tervben foglaltak értelmében a Bizottság javaslatot kíván elfogadni a kulturális javak illegális kereskedelmének kezelése céljából is, amely további harmadik országokra terjesztené ki a meglévő joganyag hatályát. A Bizottság egy további javaslattal hozzáférést kíván biztosítani a bűnüldöző szervek és más állami hatóságok számára a bankszámla-nyilvántartásokhoz. Emellett a Bizottság nemrégiben elfogadta a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás szupranacionális kockázatát értékelő jelentést 32 , valamint a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés javításáról szóló szolgálati munkadokumentumot 33 . A Bizottság még az idei év folyamán beszámol a terrorizmusfinanszírozás Unión belüli felderítésére irányuló esetleges további intézkedések szükségességét vizsgáló, jelenleg készülő értékelés eredményéről. A Bizottság ugyancsak felülvizsgálja a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemre vonatkozó joganyagot, figyelembe véve a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos bűncselekmények és hamisítás legújabb formáit, hogy a jogszabályok visszaszorítsák az ilyen cselekmények előfordulását, és elrettentő hatást gyakoroljanak a potenciális bűncselekményekre, például a terrorizmusfinanszírozásra.

3. Külső dimenzió

A terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás elleni fellépés külső dimenziója megerősítésre szorul – ezt a Külügyek Tanácsa is hangsúlyozta a terrorizmus elleni küzdelem külső dimenziójáról szóló, 2017. június 19-én elfogadott következtetéseiben 34 . A következtetések megerősítik a terrorizmus elleni jövőbeli külső fellépés földrajzi és tematikus prioritásait, nevezetesen a terrorizmus elleni együttműködés szorosabbra fűzését a közel-keleti, észak-afrikai és nyugat-balkáni kiemelt harmadik államokkal, Törökországgal, valamint a stratégiai partnerekkel és a nemzetközi szervezetekkel. A következtetések alapvetően a terrorizmus elleni külső tevékenységről szóló nem hivatalos dokumentumra épülnek, amelyet az Európai Külügyi Szolgálat és a Bizottság 2017 májusában terjesztett a tagállamok elé.

2017. június 16-án Máltán – az új amerikai vezetés hivatalba lépése óta első ízben – EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri találkozóra került sor. Az USA megerősítette, hogy folytatni kívánja az EU-val kialakított szoros együttműködést, és hangsúlyozta a gyors információcsere szükségességét a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. A Bizottság felvázolta a külföldi terrorista harcosokkal szembeni uniós intézkedéseket, kiemelt figyelmet szentelve a transzatlanti információmegosztásnak. Az EU és az USA ismertette a legfrissebb fejleményeket az online és offline radikalizálódás elleni fellépéssel, az utasnyilvántartási adatállománnyal, a pénzmosással, a határigazgatással és a légi közlekedés védelmével kapcsolatban. A személyes elektronikus eszközökből fakadó, a légi közlekedés védelmét érintő kockázatok kérdését illetően az EU és az USA arról állapodott meg, hogy folytatják a légiközlekedés-védelmi globális szabványok szigorítását célzó közös munkát. A Bizottság a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó bizottság 2017. június 21-i ülésén tájékoztatta a tagállamokat a megbeszélésekről és az esetleges enyhítő intézkedésekről, és mind szakmai, mind politikai szinten változatlanul szorosan együtt fog működni az USA-val a felmerülő fenyegetések kezelése érdekében.

V. KÖVETKEZTETÉS

A jelentés az elmúlt hónapokban végrehajtott, a hatékony és valódi biztonsági unió kiépítését célzó intézkedésekre összpontosít. Az utóbbi hetekben és hónapokban fokozódtak a terrorista támadások, ami szintén aláhúzza e munka jelentőségét és a végrehajtás felgyorsításának szükségességét. A mostani jelentésben körvonalazott intézkedéseket sürgősen végre kell hajtani a megnövekedett terrorizmusveszély kezelése, a radikalizálódás megelőzésére és leküzdésére irányuló, uniós szintű együttműködés szorosabbra fűzése, a terrorizmusfinanszírozás felszámolása, valamint az információmegosztás előmozdítása és az információs rendszerek interoperabilitásának megvalósítása, és ezáltal az információs hézagok kiküszöbölése érdekében. Az Európai Tanács 2017. június 22–23-i következtetései megerősítik e folyamatban lévő munka jelentőségét és sürgősségét. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy folytassák és fokozzák ezeket az együttes erőfeszítéseket valamennyi polgár biztonságának javítása érdekében.

A biztonsági unióról szóló következő, 2017 júliusában esedékes eredményjelentés bemutatja majd a belső biztonság területére irányuló uniós fellépés átfogó értékelését, valamint a 2016 decemberében indított inkluzív konzultációs folyamat alapján levont bizottsági következtetéseket.

(1) COM(2016) 379 final (2016.6.14.).

(2) COM(2016) 50 final (2016.2.2.).

(3) http://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/european-council/2017/06/22-23-euco-conclusions_pdf/

(4) http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2017/05/26-statement-fight-against-terrorism/

(5) Az Europol szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó egységén keresztül 30 000 terrorista anyagot jelentettek be az internetes platformoknak. A bejelentett tartalmak eltávolításának aránya átlagosan 80–90 % között mozog. Emellett a hasítófüggvény-adatbázis létrehozását célzó, az ágazat által indított kezdeményezés biztosítja, hogy a terrorista tartalom az egyik platformról való eltávolítást követően ne kerülhessen fel egy másikra.

(6) A Bizottság 2016 májusában megállapodást kötött a jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés magatartási kódexéről, amelyet a Facebook, a YouTube, a Twitter és a Microsoft is aláírt, ezáltal vállalva, hogy a jogellenes gyűlöletbeszéd bejelentése nyomán gyorsan és hatékonyan felülvizsgálják és eltávolítják a kérdéses tartalmakat. Elfogadása után egy évvel a magatartási kódexnek köszönhetően lényegesen javult a helyzet. A vállalatok kétszer több esetben és gyorsabban távolították el a jogellenes gyűlöletbeszéddel összefüggő tartalmakat, mint a kódex alkalmazása előtt.

(7) A Bizottság 2017 júliusában hozza létre a szakértői csoportot.

(8) Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat képzést és tanácsadást kínál a tagállamok számára, továbbá nagy mennyiségű bevált gyakorlatot, iránymutatást, kézikönyvet és ajánlást dolgoz ki. Az érintett témák között szerepel a polarizáció, a börtönben zajló radikalizálódás és a kilépési programok, a családtámogató intézkedések, az ifjúsági munka és az oktatás, a közösségi rendőrség, a kommunikáció és a narratívák, valamint a fiatalok bevonása és szerepének megerősítése.

(9) Lásd az 1. mellékletben szereplő táblázatot, amely felsorolja a 2016. júniusi közlemény végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket.

(10) A 2016. júniusi közlemény hét konkrét területre összpontosít: 1. a kutatás, az adatgyűjtés, a nyomon követés és a hálózatépítés támogatása, 2. az online terrorista propagandával és gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés, 3. a börtönökben zajló radikalizálódás kezelése, 4. az inkluzív oktatás és a közös európai értékek előmozdítása, 5. a befogadó, nyitott és ellenálló társadalom elősegítése és kapcsolatteremtés a fiatalokkal, 6. a radikalizálódás kezelésének biztonsági vetülete, valamint 7. a nemzetközi dimenzió.

(11) Az Erasmus+ program keretében 2016-ban 1 200 nemzetközi partnerségi projekten keresztül több mint 200 millió EUR-t fordítottak új szakpolitikai megközelítések és gyakorlatok kidolgozására, a helyi szereplők bevonásával, és különös hangsúlyt fektetve az inkluzív oktatásra, az ifjúsági munkára, a polgárságra és az interkulturális oktatásra. Az ifjúságsegítők számára egy tagállami szakértőkkel közösen kifejlesztett új eszköztár biztosít iránymutatást és tanácsadást az erőszakos radikalizálódás veszélyének kitett fiatalokkal kapcsolatos tevékenységük során. A Bizottság elindította továbbá a példaképek hálózatát, amelynek végrehajtása az Erasmus+ keretében zajlik. A kezdeményezésnek köszönhetően a helyi szereplők kis összegű uniós finanszírozást vehetnek igénybe a példaképek hálózatainak létrehozásához a diákok és a fiatalok társadalmi befogadását segítő tevékenységek előmozdítása érdekében.

(12) https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union/european-pillar-social-rights/european-pillar-social-rights-20-principles_en

(13) 2017 májusában a Bizottság online nyilvános konzultációt indított annak érdekében, hogy 2017 végére elkészüljön a társadalmi befogadás és a közös értékek előmozdításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat. Ez egy olyan szakpolitikai keret megteremtését célozza, amely támogatja a közös értékekkel való azonosulást erősítő, és ezáltal az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzéséhez hozzájáruló inkluzív oktatás előmozdítására irányuló tagállami erőfeszítéseket.

(14) COM(2016) 377 final (2016.6.7.).

(15) A közösségi szerepvállalást és rezilienciát támogató globális alap, az Erőszakos Szélsőségesség Elleni Fellépés Nemzetközi Kiválósági Központja (Hedayah), valamint az Igazságszolgáltatás és Jogállamiság Nemzetközi Intézete.

(16) http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9916-2017-INIT/hu/pdf

(17) COM(2017) 261 final (2017.5.16.).

(18) A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség.

(19) COM(2017) 352 final (2017.6.29.).

(20) COM(2017) 344 final (2017.6.29.).

(21) COM(2016) 7 final (2016.1.19.).

(22) https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/joint-declaration-legislative-priorities-2017-jan2017_en.pdf

(23) COM(2016) 194 final (2016.4.6.).

(24) COM(2016) 731 final (2016.11.16.).

(25) http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetailDoc&id=32600&no=1

(26) A Tanács következtetései az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9448-2017-INIT/hu/pdf

(27) A pénzmosással szembeni büntetőjogi fellépésről szóló irányelvre irányuló javaslat, COM(2016) 826 final (2016.12.21).

(28) A jogellenes pénzforgalom felderítéséről szóló rendeletre irányuló javaslat, COM(2016) 825 final (2016.12.21.).

(29) A biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendeletre irányuló javaslat, COM(2016) 819 final (2016.12.21.).

(30) COM(2016) 450 final (2016.7.5.).

(31) Lásd az 2. mellékletben szereplő táblázatot, amely felsorolja a 2016. februári cselekvési terv végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket.

(32) COM(2017) 340 final (2017.6.26.).

(33) SWD(2017) 275 (2017.6.26.).

(34) http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2017/06/19-conclusions-counterterrorism/

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.6.29.

COM(2017) 354 final

MELLÉKLET

Az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatásáról szóló bizottsági közleményben meghatározott intézkedések végrehajtásának helyzete

a következőhöz:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak

Nyolcadik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról

AZ ERŐSZAKOS SZÉLSŐSÉGESSÉGHEZ VEZETŐ RADIKALIZÁLÓDÁS MEGELŐZÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNYBEN

(COM(2016) 379 final, 2016.6.14.)

MEGHATÁROZOTT INÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK HELYZETE

Fő intézkedések		Ütemezés		Leírás/Jelenlegi helyzet
1.1. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN) kiválósági központja segíti a tagállamokat a hatékony megelőzési munka megtervezésében és végrehajtásában.		Folyamatosan		2016-ban az uniós radikalizálódástudatossági hálózat 19 támogató szolgáltatást nyújtott a tagállamoknak. 2017-ben az uniós radikalizálódástudatossági hálózat 20 ilyen támogató szolgáltatás nyújtását tervezi műhelytalálkozók, oktatóképzés és szakértői missziók keretében.
1.2. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat kiválósági központja az intézményközi struktúrák kialakítására vonatkozó iránymutatásokat és kézikönyveket biztosít.		Folyamatosan		2016 és 2017 során az uniós radikalizálódástudatossági hálózat számos tematikus dokumentumot tett közzé (többek között a börtönök és a pártfogó felügyelet összefüggésében zajló radikalizálódás kezeléséről, az ügynökségközi együttműködési struktúrák helyi szintű megteremtésének lehetőségeiről, az ellenpropagandáról, a rendőrök továbbképzéséről, az iskolai radikalizálódás kezeléséről stb.), amelyek elérhetők a következő linken: https://ec.europa.eu/home-affairs/what-we-do/networks/radicalisation_awareness_network/ran-papers_en. 2017. június 19-én a RAN közzétette „A visszatérő harcosok kezelése” című kézikönyvet, amellyel a tagállamoknak kíván segítséget nyújtani a visszatérő külföldi terrorista harcosok jelentette kihívások kezeléséhez. A kézikönyv áttekinti, hogy a szakemberek milyen megközelítéseket alkalmaznak a konfliktusövezetekből visszatérő személyekkel kapcsolatos különféle helyzetek kezelése terén.
1.3. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat kiválósági központja a tapasztalatok és gyakorlatok megosztását szolgáló platformot hoz létre, valamint folytatja a radikalizálódással kapcsolatos kutatások feltérképezését.		Folyamatosan		2016-ban az uniós radikalizálódástudatossági hálózat feltérképezte a legutóbbi kutatási eredményeket és a hiányosságokat a különböző RAN-munkacsoportok tevékenysége szempontjából releváns kutatási területeken.
2.1. A nemzeti, regionális és helyi szintű megelőzési stratégiák adatbázisának létrehozása.		Folyamatosan		A nemzeti megelőzési stratégiák adatbázisának első változata létrejött, és elérhető a következő linken: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/networks/radicalisation_awareness_network/ran-and-member-states/repository/index_en.htm . Az adatbázis tartalma rendszeresen frissül.
2.2. A szakemberek hálózatának létrehozása.		Folyamatosan		A RAN tevékenységének támogatása érdekében létrehozták az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN) kiválósági központját. A RAN továbbra is testreszabott megoldásokat kínál a tagállamoknak, egyebek mellett a szakemberek nemzeti hálózatainak kiépítése terén.
2.3. Tagállami országos/regionális szintű kapcsolattartási pontok létrehozása.		Folyamatosan		2017 februárjában létrejött a radikalizálódás megelőzésével foglalkozó döntéshozók hálózata.
3.1. A Horizont 2020 keretében az erőszakos radikalizálódás összetett okaival kapcsolatos kutatás mobilizálása a szakpolitikai intézkedések tájékozottabb meghozatalát szolgáló konkrét eszközök rendelkezésre bocsátása céljából.		Folyamatosan		A Horizont 2020 „Biztonságos társadalmak” nevű, 2016–2017. évi munkaprogramjának egyik témája az EU-ban zajló erőszakos radikalizálódásra vonatkozó átfogó megközelítés kialakítása. Nemrégiben kiválasztották a következő négy projektet, összesen 12 millió EUR értékben: PERICLES, MINDb4ACT, PRACTICIES és TRIVALENT. A Bizottság most indít eszmecserét a 2018–2019/2020. évi munkaprogramról, amelyben meghatározó szerepet kap a radikalizálódás elleni fellépéssel kapcsolatos kutatás. A Horizont 2020 „Inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak” nevű, 2016–2017. évi munkaprogramja két kapcsolódó kutatási témát foglal magában a radikalizálódás társadalmi összefüggéseiről, valamint a szekularizáció és a vallási radikalizálódás globális tendenciái közötti kölcsönhatásokról. Emellett az Eurydice hálózat keretében további kutatás folyik, amely információkkal szolgál az uniós oktatási rendszerekről és szakpolitikákról.
4.1. Az uniós internetfórum keretében: jogsértő vagy káros internetes tartalmak bejelentésére szolgáló közös platform kifejlesztése a vonatkozó bejelentési eljárás gyorsítása és hatékonyságának növelése érdekében.		Folyamatosan		Négy nagy vállalat (Facebook, Twitter, Google és Microsoft) kifejlesztette a hasítófüggvény-adatbázis prototípusát, amely segít megelőzni, hogy az egyik weboldalról eltávolított, terrorizmussal kapcsolatos tartalmat egyszerűen egy másik oldalra töltsék fel. Az eszköz működőképes, és a vállalatok most további kisebb cégeket igyekeznek bevonni a kezdeményezésbe.
4.2. Az uniós internetfórum keretében: a civil társadalom szerepvállalását támogató program létrehozása a civil társadalmi partnerek képzésének és támogatásának jelentős mértékű fokozása érdekében, hogy az interneten több hatékony pozitív alternatív narratíva legyen elérhető.		Folyamatosan		2017. március 15–16-án elindult a civil társadalom szerepvállalását támogató program, amely a civil társadalmi szereplőknek hivatott segítséget nyújtani a terrorista narratívával szembeni online fellépés hatékonyabbá tételéhez. A program keretében az uniós radikalizálódástudatossági hálózat kiválósági központja képzéseket szervez az európai stratégiai kommunikációs hálózat támogatásával, szorosan együttműködve az ágazati partnerekkel. A program második fázisában (2017 második-harmadik negyedévében) pályázati felhívást fognak közzétenni, majd értékelés készül a program eredményességéről.
4.3. A 4. fő intézkedéssel kapcsolatos kiegészítő intézkedés: A terroristák internethasználatával kapcsolatos célzott kutatás.		Folyamatosan		A 7. keretprogramba tartozó Voxpol projekt keretében megvalósult a kutatás első szakasza, amelynek eredményeit 2016. december 8-án az uniós internetfórumon ismertették. A kutatás központi témái a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség 2016. évi áttekintése, az elítélt terroristák internetes magatartásformái, valamint a jövőbeli tendenciák voltak.
5.1. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat kiválósági központja által platform biztosítása a tapasztalatok és bevált módszerek internetes megosztásához a médiaműveltség támogatása és a kritikus gondolkodás erősítése érdekében.		Folyamatosan		Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat oktatási munkacsoportja 2016 novemberében széles körű találkozót tartott a polgári szerepvállalásról, a médiaműveltségről és a kritikus gondolkodásról. Az Oktatás és képzés 2020 keretében létrehozott, a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításával foglalkozó munkacsoport 2016 áprilisában a médiaműveltség terén a társaktól való tanulást célzó eseményt szervezett Hollandiában, majd 2016 májusában az Oktatási Tanács következtetéseket adott ki.
5.2. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat kiválósági központja által uniós szintű kampány kidolgozása az online radikalizálódással szembeni ellenálló képesség növelése céljából alternatív narratívák, illetve intézkedések révén (pl. „Exit Hate”kampány).		Folyamatosan		2016 szeptemberében elindult az „Exit Hate” elnevezésű hathetes kísérleti kampány, amely a szélsőséges propaganda alternatíváit népszerűsítő európai – többek között fiataloknak szóló, illetve fiatalok által megvalósított – kezdeményezéseket és sikertörténeteket bemutató platformként működött.
6.1. A jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szolgáló magatartási kódexben rögzített nyilvános kötelezettségvállalások és azok hatásának a Bizottság és az érintett informatikai vállalatok általi nyomon követése.		Folyamatosan		2017. május 31-én bemutatták a magatartási kódex végrehajtására vonatkozó második ellenőrzés eredményeit, amelyek tanúsága szerint jelentősen növekedett mind az eltávolítási arány, mind az eltávolítás sebessége. Ugyanakkor a munka során továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani az átláthatóság fokozására és a felhasználóknak adott visszajelzések javítására (lásd a 6.2. pontot). A Tanács 2017. május 23-án megállapodásra jutott az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslattal kapcsolatos általános megközelítésről. Az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv javasolt módosításai többek között annak biztosítását célozzák, hogy a videomegosztó platformok kötelesek legyenek meghozni a megfelelő intézkedéseket a polgárok erőszakra vagy gyűlöletre való uszítással szembeni védelme érdekében (pl. megjelölés és/vagy bejelentés).
6.2. A Bizottság és az érintett informatikai vállalatok által az értesítési-eltávolítási eljárások alkalmazásának átláthatóbbá tétele.		Folyamatosan		Az informatikai vállalatokkal folytatott további együttműködés a bejelentések által érintett konkrét felhasználókra, illetve a lakosságra vonatkozó eljárásokra fog összpontosulni, és előmozdítja majd az alternatív narratívákat. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának 2017. május 10-én közzétett félidős felülvizsgálata megerősítette, hogy folytatni kell az online köztes szereplők bejelentési-cselekvési eljárásaira vonatkozó minimumkövetelmények kidolgozását.
Az online dimenzióval kapcsolatos 1. kiegészítő intézkedés: A Jogok, egyenlőség és polgárság program keretében a civil társadalom támogatása abban, hogy figyelemmel kísérje és csökkentse a gyűlöletbeszéd vonzerejét és hatását.		Folyamatosan		A Bizottság 2017-ben 7 millió EUR-ra emelte a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemre szánt forrásokat, és ebből 1,5 millió EUR-t kifejezetten az internetes gyűlöletbeszéd elleni küzdelemre irányozott elő, ami többek között az ellenpropaganda kidolgozását is magában foglalja.
Az online dimenzióval kapcsolatos 2. kiegészítő intézkedés: További finanszírozás biztosítása a stratégiai kommunikációs tanácsadó csoport/stratégiai kommunikációs hálózat számára a megfelelő szakpolitikai keret, kommunikációs kampányok, illetve egyéni kezdeményezések kidolgozásához.		Folyamatosan		Az európai stratégiai kommunikációs hálózat egy belga vezetésű projekt, amely a Szíriával foglalkozó stratégiai kommunikációs tanácsadó csoport munkájára épül, és egy olyan tagállami hálózat megszervezését és támogatását célozza, amely lehetőséget ad a stratégiai kommunikáció terrorizmus és erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem terén való használatával kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztására. A projektet a rendőrségi együttműködést támogató eszközből (Belső Biztonsági Alap – Rendőrség) nyújtott tevékenységi támogatásból társfinanszírozzák (a támogatás maximális összege 1 150 000 EUR).
7. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat kiválósági központjának felhasználása a bevált módszerek megosztásához, valamint szakpolitikai ajánlások kidolgozása a radikalizálódás megelőzéséről a kérdéssel közvetlenül foglalkozó szakemberek (adott esetben bírók és ügyészek) számára, a büntetés-végrehajtási és pártfogó felügyeleti terület vonatkozásában.		Folyamatosan		Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat büntetés-végrehajtással és pártfogó felügyelettel foglalkozó munkacsoportja változatlanul ösztönzi a bevált gyakorlatok megosztását a szakemberek között, és 2017 végén beszámol tevékenységéről. A Jogérvényesülés program működési támogatást biztosít a büntetés-végrehajtási szerveket tömörítő börtön- és büntetés-végrehajtási szolgálatok európai szervezete (EuroPris), valamint a Pártfogó Felügyelői Szolgálatok Európai Szövetsége (CEP) számára. Mindkét szervezet rendszeres találkozókat szervez, ahol a gyakorlati szakemberek megvitathatják a radikalizálódással kapcsolatos kérdéseket. Az Erasmus+ program támogatja a radikalizálódás megelőzését és kezelését célzó képzési programokat a börtönökben. 2015 decemberében elindult a börtönben zajló radikalizálódás megelőzésére irányuló R2PRIS projekt, amely támogatást nyújt a helyszínen dolgozó szakembereknek (a büntetés-végrehajtási állomány tagjainak, az oktatói személyzetnek, a pszichológusoknak, a szociális munkásoknak stb.) a radikalizálódás jeleinek azonosítása, bejelentése és értelmezése, valamint a megfelelő reagálás terén. A projekt végrehajtása öt országra terjed ki (Portugália, Norvégia, Törökország, Belgium és Románia), és keretében 2018 augusztusáig 160 képzés fog megvalósulni.
8. Pénzügyi támogatás nyújtása a tagállamoknak kockázatértékelési eszközök kialakításához.		Folyamatosan		A börtönben zajló radikalizálódás megelőzésének és a rehabilitáció büntetőjogi válaszintézkedésekbe történő beágyazásának kiemelt stratégiai jelentőségével összhangban a Bizottság 2015-ben két pályázati felhívást tett közzé a 2014–2020 közötti Jogérvényesülés program keretében: a)JUST/2015/JCOO/AG/TERR: A terrorizmussal és az erőszakos radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási fellépéssel kapcsolatos, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó tevékenységi támogatás (1 millió EUR költségvetés; három kiválasztott projekt). b)JUST/2015/JTRA/AG/EJTR: Az európai igazságügyi képzésre vonatkozó tevékenységi támogatás (1,5 millió EUR költségvetés, amely „a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem igazságügyi szempontjai”, valamint „a fogva tartás alatti radikalizálódás megakadályozása” prioritásra vehető igénybe; öt kiválasztott projekt. 2016-ban egyetlen, 4 millió EUR költségvetésű pályázati felhívás jelent meg az igazságügyi együttműködésre vonatkozóan (JUST-JCOO-TERR-AG-2016), amely magában foglalta a radikalizálódással kapcsolatos igazságügyi képzést is (10 projektet választottak ki, három pedig tartaléklistára került). A 2017. évi jogérvényesülési munkaprogramban (a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés keretében) prioritást élvez az európai biztonsági stratégiához való hatékony hozzájárulás a terrorizmussal szembeni igazságügyi fellépés terén, különös tekintettel a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre és a radikalizálódás – főként a börtönben zajló radikalizálódás – megelőzésének megerősítésére.
9. A börtönökben megvalósítandó oktatási és képzési programok (a szakképzést is beleértve) kialakításának támogatása a fogvatartottak társadalomba való visszailleszkedésének megkönnyítése céljából.		Folyamatosan		Az Erasmus+ keretében támogatásban részesülhetnek azok a felnőttoktatási programok, amelyek célja a továbbképzés, illetve reintegrációs intézkedések végrehajtása a börtönökben. 2017 januárjában több projekt indult összesen 1,3 millió EUR értékben (a projekteket a 2016. évi Erasmus+ társadalmi befogadásra vonatkozó pályázati felhívása keretében választották ki). Az Európai Szociális Alap a börtönbüntetés letöltését követő deradikalizálódáshoz és szakmai újrabeilleszkedéshez kapcsolódó társadalmi befogadási intézkedések széles körét támogatja.
10. A tagállamok támogatása abban, hogy rehabilitációs programokat dolgozzanak ki a fogvatartottak számára, valamint a bevált módszerek és szakpolitikák megosztásának elősegítése a büntetőjogi szankciók végrehajtásának területén.	Folyamatosan		A Bizottság finanszírozást biztosít a rehabilitációs programok kidolgozásához és a bevált gyakorlatok megosztásához – lásd a 8. fő intézkedést.
11. Az Eurojust keretében a szakosodott ügyészek közötti információcsere ösztönzése.		Folyamatosan		Az Eurojust a folyamatos eszmecsere céljából változatlanul meghívja a taktikai ülésekre a terrorizmussal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartóit. Az Eurojust továbbra is kiadja a következő dokumentumokat: • a terrorizmus miatti büntetőjogi felelősséget megállapított ítéletek szemléje (Terrorism Conviction Monitor), • a külföldi harcosokról szóló jelentések.
A börtönökkel kapcsolatos kiegészítő intézkedés: A börtönszemélyzet és a pártfogó felügyelők, valamint a bírák és ügyészek képzésének támogatása.		Folyamatosan		A Bizottság 2016 májusában oktatói konferenciát szervezett a terrorizmus és a radikalizálódás elleni fellépésről, emellett együttműködést folytat az Európai Büntetés-végrehajtási Oktatási Intézmények Hálózatával (EPTA), az EuroPrisszel és a Pártfogó Felügyelői Szolgálatok Európai Szövetségével, hogy fenntarthatóbbá tegye a börtönszemélyzet és a pártfogó felügyelők deradikalizálódással kapcsolatos képzése terén folytatott, határon átnyúló együttműködést. A RAN, az EuroPris és az EPTA jelenleg a képzési intézkedések és tevékenységek gyűjteményének összeállításán dolgozik a börtönszemélyzet számára. A RAN és az IMPACT Europe konzorcium képzést kínál a tagállami érdekelt felek számára a börtönök és a pártfogó felügyelet összefüggésében zajló radikalizálódás megelőzését és leküzdését célzó beavatkozások értékelése terén. A büntető igazságszolgáltatásról szóló tanácsi következtetésekben kiemelt valamennyi projekt gyorsabb megvalósítása érdekében a Bizottság pénzforrásokat bocsát rendelkezésre (2015 és 2016 során több mint 6,5 millió EUR-t).
12. Tanácsi ajánlás előterjesztése a társadalmi összetartozásnak és az alapvető európai értékeknek az oktatás és az informális tanulás révén való megerősítéséről.		2017 vége		Az előkészítő munka folyamatban van, mindenekelőtt az Oktatás és képzés 2020 keretében létrehozott, a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításával foglalkozó munkacsoporton belül. 2017. május 19-én 12 hetes nyilvános konzultáció indult.
13. Az Erasmus+ révén több mint 400 millió EUR beruházása 2016-ban olyan, innovatív szakpolitikai koncepciók és helyi szintű gyakorlatok kidolgozására irányuló, határokon átnyúló partnerségekbe, amelyek elsődleges célja a társadalmi összetartozás, a közös értékek és a kultúrák közötti megértés előmozdítása. Az Erasmus+ 2016 folyamán 13 millió EUR-t irányoz elő a helyi szintű intézkedések dimenziójának kitágítására.		Folyamatosan		A párizsi nyilatkozat végrehajtása az Erasmus+ program átfogó prioritása. A befogadás és az alapvető értékek előmozdítása érdekében célzott pályázati felhívásokat tettek közzé (2. fő intézkedés, 2016-ban több mint 200 millió EUR összköltségvetéssel). A 2016-ban kiválasztott projektek már megkezdődtek, vagy 2017 folyamán fognak megkezdődni. Ezen túlmenően: – Az érdekelt felek élénk érdeklődést tanúsítottak egy 13 millió EUR költségvetésű, a meglévő bevált gyakorlatok helyi szintű terjesztésére, megismétlésére és kibővítésére (3. fő célkitűzés) irányuló pályázati felhívás iránt, amely 2016 júliusában zárult le (35 projektet választottak ki). – Az európai szakpolitikai kísérletekre vonatkozó, a párizsi nyilatkozat konkrét célkitűzéseire összpontosító két prioritást magában foglaló ágazatközi pályázati felhívás keretében 5 projektet választottak ki (négyet az oktatás és képzés, egyet pedig az ifjúság területén). 2017-ben az Erasmus+ változatlanul átfogó prioritásként támogatja a transznacionális partnerségeket (2. fő intézkedés). Emellett 10 millió EUR-t fordítanak a meglévő bevált gyakorlatok helyi szintű terjesztésére, megismétlésére és kibővítésére (3. fő intézkedés) az inkluzív és demokratikus iskolák támogatása érdekében (a pályázati felhívás 2017 májusában lezárult, a projektek kiválasztása folyamatban van).
14. Hálózat létrehozása a pozitív magatartási mintákkal való közvetlen érintkezés elősegítésére az iskolákban, az ifjúsági kezdeményezések keretében, a sportklubokban és a börtönökben.		Folyamatosan		Az intézkedés a példaképek nemzeti szintű hálózatainak kialakítását célozza a társadalmi befogadást segítő, a kirekesztést és a radikalizálódást megelőző, valamint az aktív polgári szerepvállalást és a közös értékek iránti elkötelezettséget ösztönző tevékenységek előmozdítása érdekében. A kezdeményezést az Erasmus+ nemzeti ügynökségek 2017–2018 folyamán fokozatosan valósítják meg. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN) keretében megkezdte működését a RAN ifjúsági platformja, amely a fiatalok szerepvállalását hivatott ösztönözni, hogy ők is tevékenyen bekapcsolódjanak a radikalizálódás megelőzésébe. 2016. november 9-én megrendezték a radikalizálódásról szóló magas szintű konferenciát. Ennek eredményeként a RAN ifjúsági nagykövetei ajánlásokat dolgoznak ki, valamint találkozókat szerveznek, ahol a résztvevők lehetőséget kapnak a szakpolitikai válaszintézkedésekkel, illetve a gyakorlati szakemberek munkájával kapcsolatos véleményük és javaslataik megosztására. A RAN ifjúsági platformja együttműködést folytat más szervezetekkel és kezdeményezésekkel is, így például a Kofi Annan Alapítvány „Extremely Together” kezdeményezésével, a YouthCAN hálózattal és az EBESZ ifjúsági nagyköveteivel.
15. Az önkéntes munkáért kapható oktatási kreditek támogatása és olyan tantervek kidolgozása az Erasmus+ program segítségével, amelyek elegyítik a tudományos tartalmat a polgári szerepvállalással.		Folyamatosan		A Bizottság az Erasmus+ nemzeti ügynökségekkel és a felsőoktatási intézményekkel szorosan együttműködve figyelemfelkeltő kampányt kíván indítani arról, hogy a nem formális oktatás – így az önkéntes munka – miként illeszthető be az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerbe. Az oklevélmelléklet (a bolognai folyamat/az európai felsőoktatási térség 48 országában használt felsőoktatási oklevélmelléklet) folyamatban lévő felülvizsgálata keretében a Bizottság szorgalmazni fogja a képesítés részét képező önkéntes munka, illetve hasonló, nem formális tanulási tevékenységek elismerését.
Az oktatással kapcsolatos 1. kiegészítő intézkedés: A tanárok felkészítése arra, hogy képesek legyenek kezelni a sokszínűséget az osztályokban, közvetíteni a közös értékeket a tanulók felé, felismerni a radikalizálódás korai jeleit, valamint a továbbiakban is hozzájárulni a bevált gyakorlatok cseréjéhez az elektronikus testvériskola-kapcsolatokon keresztül, illetve az uniós radikalizálódástudatossági hálózat oktatási munkacsoportján (RAN EDU) belül.		Folyamatosan		Az Erasmus+ program keretében finanszírozott elektronikus testvériskola-kapcsolatok (eTwinning) szervezését egy internetes platformon bonyolítják le, amely az elmúlt 12 évben Európa-szerte több mint 470 000 tanár és 180 000 iskola között teremtett kapcsolatot. A polgári szerepvállalással kapcsolatos témák kiemelt kezelése révén maradéktalanul ki fogják aknázni az eTwinningben rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy a tanárok helyzete megerősödjön, és így az inkluzívabb és demokratikusabb oktatás tevékeny szereplőivé váljanak. E célból a 2017. év témája a befogadás. 2017-ben az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN) oktatási munkacsoportja elsősorban az oktatóképzés típusaira, a felsőoktatásnak a radikalizálódás elleni küzdelemben betöltött szerepére, valamint a médiaműveltségre és a kritikus gondolkodásra fog összpontosítani. 2017 folyamán frissítésre kerül a RAN Oktatási Kiáltvány („Oktatási Kiáltvány 2.0”), amely gyakorlati iránymutatásokkal szolgál az iskoláknak, ismerteti a levont tanulságokat, és szakpolitikai ajánlásokat is megfogalmaz.
Az oktatással kapcsolatos 2. kiegészítő intézkedés: Szoros együttműködés az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val a tanárok munkájának segítését szolgáló meglévő eszközök hatékonyabb kiaknázása érdekében.		Folyamatosan		Az Oktatás és képzés 2020 polgári szerepvállalással és közös értékekkel foglalkozó munkacsoportja keretében a Bizottság szorosan együttműködik az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val a szinergiák nagyobb mértékű kiaknázása és a meglévő eszközök (köztük a tanároknak szóló iránymutatás) lehető legjobb felhasználása érdekében. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat szakmailag hozzájárult az UNESCO által kidolgozott és 2016-ban közzétett „Tanári kézikönyv az erőszakos radikalizálódás megelőzéséről” című, tanároknak szóló iránymutatáshoz, amely útmutatást nyújt többek között az osztályokban folytatott beszélgetések irányításával és a legfontosabb közvetítendő üzenetekkel kapcsolatban.
16. A megkülönböztetés tilalmáról szóló irányelv elfogadására irányuló munka folytatása az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen.		Folyamatosan		A Bizottság továbbra is szakmai támogatást nyújt a Tanács mindenkori elnökségének az irányelvtervezet szövegének tökéletesítése érdekében, és ezzel egyidejűleg politikai megállapodás kialakítására törekszik a Tanácson belül.
17. A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi beilleszkedésének segítése szakpolitikai intézkedések, valamint az Európai Szociális Alap (ESZA) és a foglalkoztatás és a szociális innováció programja révén.		Folyamatosan		Az Oktatás és képzés 2020 keretében az iskolákkal és az állampolgári ismeretek oktatásával foglalkozó, kijelölt munkacsoportok kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedésére. Az Európai Szociális Alap és a foglalkoztatás és a szociális innováció programja egyaránt beruház a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadásába (szegénységellenes hálózat, az érintett csoportokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetek kapacitásainak bővítése, a tagállamokban megvalósuló célirányos projektek az ESZA keretében, figyelemfelkeltő tevékenységek stb.).
18. Az ifjúsági munkát végzők és ifjúságsegítő szervezetek támogatásának fokozása, elsősorban egy célzott eszköztár kidolgozása révén.		Folyamatosan		2017 februárjában közzétették a gyakorlati eszköztárat bemutató jelentést. Az eszköztár célja, hogy iránymutatással és tanáccsal szolgáljon az ifjúságsegítőknek az erőszakos radikalizálódás veszélyének kitett fiatalokkal folytatott munkájuk során. A helyitől egészen az európai szintig valamennyi hatóságnak szóló szakpolitikai ajánlások a különböző ágazatok közötti együttműködést hangsúlyozzák a fiatalok erőszakos radikalizálódásának hatékony megelőzése érdekében. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN) családokkal, fiatalokkal és közösségekkel foglalkozó munkacsoportja az eszköztár alapján RAN-kiáltványt fog kidolgozni a fiatalok bevonásáról és az ifjúság önrendelkezésének elősegítéséről a radikalizálódás megelőzése érdekében.
19. Az előirányzott költségvetés bővítésével az európai önkéntes szolgálat súlyának növelése.		Folyamatosan		2016-ban prioritást élveztek a párizsi nyilatkozat végrehajtását támogató projektek. 2017-ben lényegesen bővítették az európai önkéntes szolgálat költségvetését. Az Európai Szolidaritási Testület 2016. decemberi megalakulása óta szerte a tagállamokból mintegy 30 000 fiatal uniós polgár jelezte részvételi szándékát. A várakozások szerint 2020-ig összesen 100 000 fiatal fog részt venni a testület önkéntességi, illetve foglalkoztatási ágában.
20. A Bizottság javaslatot tesz a Schengeni Információs Rendszer felülvizsgálatára, hogy növelje a rendszer hozzáadott értékét a bűnüldözési célok és a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában.		Folyamatosan		A Bizottság 2016. december 21-én elfogadta a jogalkotási javaslatokat. A jogalkotási tárgyalások folyamatban vannak.
21. A tagállamoknak proaktív módon minden releváns információt ki kell cserélniük a többi tagállammal és adott esetben az Europollal a vélhetőleg radikalizálódott egykori elítéltek vagy radikálisként számon tartott személyek vonatkozásában, hogy ezáltal lehetővé váljon a nagy kockázatot jelentő személyek szoros felügyelete.		Folyamatosan		Az uniós radikalizálódástudatossági hálózaton belül zajló, a szakpolitikai döntéshozóknak szóló, ügynökségközi struktúrák létrehozására vonatkozó iránymutatások és eszköztárak kidolgozására irányuló munka egyik prioritása a radikalizálódott személyekkel kapcsolatos információmegosztás javításának kérdése. A munka eredményét 2016 novemberében, az uniós radikalizálódástudatossági hálózat magas szintű konferenciáján ismertették és vitatták meg. Az Europolon belül létrehozott Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának (ECTC) küldetése az, hogy a terrorizmus elleni küzdelem uniós szintű központi információs csomópontjává váljon, és tevékenysége az „Utazók” profilra vonatkozó adatokra, és a radikalizálódás kockázatainak elemzésére is kiterjedjen. Az Europol Információs Rendszer (EIS) központi bűnüldözési adattárként szolgál, amely magában foglalja az ismert vagy feltételezett külföldi terrorista harcosok egységes jegyzékét is. A 2017. március 7-én elfogadott, terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy proaktív módon továbbítsák a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos összes releváns információt a többi tagállamnak. Az irányelv emellett az információt fogadó tagállamot megfelelő nyomonkövetési intézkedések meghozatalára kötelezi.
22. A nemzetközi szervezetek támogatása az erőszakos szélsőségességgel szembeni fellépések terén.		Folyamatosan		Az EU aktív szerepet vállal az Egyesült Nemzetek, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet erőfeszítéseiben az erőszakos szélsőségesség megfékezése érdekében. A Bizottság és az Európa Tanács közösen irányítja az emberi jogokra és az állampolgári ismeretek oktatására irányuló, kapcsolódó programot. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat kiválósági központja munkakapcsolatot alakított ki több nemzetközi szervezettel – így az Europrisszel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és az Európa Tanáccsal, különös tekintettel a városok kongresszusának tevékenységeire –, hogy szinergiákat teremtsenek az erőszakos szélsőségesség elleni fellépés területén.
23. További kezdeményezések meghirdetése, melyek célja, hogy az EU külső pénzügyi eszközeit fokozottan összpontosítsák az erőszakos radikalizálódás megelőzésére.		Folyamatosan		Az EU nemzetközi szinten kiáll amellett, hogy a politikai párbeszédek és a segélyprogramok kiemelt figyelmet szenteljenek az erőszakos szélsőségesség megelőzésének és leküzdésének. Az EU támogatja az ENSZ főtitkárának az erőszakos szélsőségesség megelőzésére irányuló cselekvési tervét, valamint az erőszakos szélsőségesség megelőzését és leküzdését célzó nemzeti és regionális cselekvési tervek kidolgozását. Az EU általánosan érvényesíti az erőszakos szélsőségesség megelőzésének és leküzdésének szempontjait. Az EU megerősítette a stratégiai kommunikációval foglalkozó „Dél Munkacsoport” pozitív narratívák terjesztésére vonatkozó kapacitásait, az arab nyelvi kapacitásokat is beleértve. Ami a pénzügyi eszközöket illeti: – Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért egyedülálló lehetőséget kínál a veszélyeztetett harmadik országokkal való intenzív együttműködésre és a radikalizálódás kiváltó okainak kezelésére. Továbbra is folytatódnak az arra irányuló erőfeszítések, hogy az EU-n belül (pl. a RAN-on keresztül) szerzett tapasztalatokat az Unión kívüli helyzetekben is kamatoztassák. – 2016-ban az uniós radikalizálódástudatossági hálózat támogatásával radikalizálódással foglalkozó szakértői missziók tevékenykedtek Törökországban és Tunéziában. 2017-ben a nyomon követés jegyében mindkét országgal folytatódik az együttműködés. A nyugat-balkáni országoknak egyrészt az első vonalbeli projekten keresztül, másrészt az uniós radikalizálódástudatossági hálózat segítségnyújtása révén biztosítanak támogatást az ügynökségközi együttműködésre vonatkozó szakpolitikák és keretfeltételek kidolgozásához. – Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA): 2016-ban jóváhagytak egy regionális IPA-projektet, amely az erőszakos szélsőségesség megelőzését és leküzdését támogatja a Nyugat-Balkánon, és célja az uniós radikalizálódástudatossági hálózat megközelítésének megosztása, az ellenálló képesség fokozása a közösségek és társadalmak szélesebb körű bevonása révén, a figyelem felhívása az iskolákban és a fiatalok körében zajló radikalizálódással járó kockázatokra, az erőszakos szélsőségesség elleni fellépéssel kapcsolatos képzés nyújtása vallási vezetőknek, továbbá az erőszakos szélsőségesség megelőzésével és leküzdésével, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó internetes platformok létrehozása. – Az IPA nemzeti programjai keretében az EU támogatást nyújt Koszovónak a büntetés-végrehajtás és a pártfogó felügyelet összefüggésében megvalósuló deradikalizációs intézkedések megerősítése érdekében; Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a terrorizmus elleni küzdelem nemzeti stratégiájának végrehajtása terén; Albániában pedig az EU rendőri segítségnyújtó projektje (PAMECA) 1[1] keretében támogatja a bűnüldöző hatóságok és a hírszerző szolgálatok terrorizmus elleni küzdelmet célzó erőfeszítéseit. – Az Albániában működő uniós küldöttség két, egyenként 300 000 EUR összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott a civil társadalmi szervezetek és a közbiztonsági szervek szélsőségességgel és radikalizálódással szembeni fellépésének megerősítése céljából. – Bosznia-Hercegovinában az iszlám közösséggel együttműködésben valósul meg egy uniós finanszírozású projekt, amely a radikalizálódás kockázatának mérséklését célozza a zenicai börtönben, és a tervek szerint a fiatalokat is be fogják vonni a radikalizálódás megelőzésébe. – Az EU a civil társadalom és a biztonságtól eltérő területeken tevékenykedő szereplők közreműködésével megvalósuló projektekben is érvényre juttatja a terrorizmus elleni küzdelem/az erőszakos szélsőségesség elleni fellépés szempontjait. Az IPA regionális civil társadalmi eszköze (TACSO) keretében az erőszakos szélsőségesség elleni fellépést szolgáló célzott programok indulnak országos (pl. Albániában), illetve regionális szinten. – Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz: az UNICRI kísérleti projektje (5 millió EUR) az erőszakos szélsőségesség megelőzését célozza a Száhel-övezetben és a Maghreb-országokban. – A Bizottság számos programot finanszíroz például a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, illetve Afrikában (Maghreb, Száhel-övezet, Nigéria, Niger, Csád). A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) szintén támogatja a kapcsolódó programokat, így például a következőket: – „Ifjúsági szerepvállalás az emberi jogok és a társadalmi kohézió érdekében” (600 000 EUR, a program hamarosan elindul és 2019-ig tart). Végrehajtó partner: Generations for Peace. – „Túl a radikalizáción: libanoni ifjúság, hallasd a hangod!” (600 000 EUR, a program hamarosan elindul, és 2019-ig tart). Végrehajtó partner: Deutsche Welle. – „La jeunesse sahraouie, acteur central de la résolution pacifique du conflit - Algérie, Tindouf; civil társadalom” – a program a nyugat-szaharai (Tindouf) menekülttáborokra irányul (EUR 96 000; 2016–2018). Végrehajtó szervezet: Oxfam-Solidariteit. – „Voix du Sud, Voix du Nord pour un meilleur vivre ensemble en Algérie pour garantir la démocratie en Algérie” (0,5 millió EUR; a program hamarosan elindul, és 2018-ig tart).
24. Folyamatos támogatás biztosítása a terrorizmus elleni küzdelem világfórumának (GCTF) az erőszakos szélsőségesség megelőzését és megfékezését szolgáló kezdeményezéseihez.		Folyamatosan		Az EU folyamatos támogatást nyújt az erőszakos szélsőségesség közösségi szintű megelőzéséhez és leküzdéséhez a terrorizmus elleni küzdelem világfórumának (GCTF) kezdeményezései keretében, amilyen például a Hedayah (az erőszakos szélsőségesség elleni fellépés nemzetközi kiválósági központja) és a közösségi szerepvállalást és rezilienciát támogató globális alap (GCERF). Konkrétan a Hedayah támogatási mechanizmusa jelenleg helyi szintű kezdeményezésekhez biztosít uniós finanszírozást Közép-Ázsiában, a Nyugat-Balkánon és Grúziában. Az EU szintén támogatja a GCERF kezdeményezéseit Bangladesben, Kenyában, Maliban és Nigériában, valamint egy innovatív magánkezdeményezésnek is segítséget biztosít a GCERF-tevékenységek magánforrásokból történő társfinanszírozásának ösztönzése céljából. Az EU a GCTF Afrika szarvával foglalkozó munkacsoportjának társelnöke (Törökországgal), és tagja a GCTF erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemmel foglalkozó munkacsoportjának. Az erőszakos szélsőségességhez köthető problémák megelőzése és leküzdése (az ifjúság és a nők szerepvállalását is beleértve) az Afrika szarvával foglalkozó munkacsoport tevékenységének meghatározó része. Az EU 2017 nyarán két műhelytalálkozót szervez a régió kulcsszereplői számára, hogy népszerűsítse a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma keretében összeállított, „A radikalizálódás életciklusa” című, bevált gyakorlatokat bemutató dokumentumcsomagot.
25. További eTwinning Plus hálózatoknak az európai szomszédságpolitika kiválasztott célországaira való kiterjesztése.		Folyamatosan		A jelenleg Tunéziát, Azerbajdzsánt, Grúziát, Ukrajnát, Örményországot és Moldovát felölelő eTwinning Plus eszközt az euromediterrán partnerségben részt vevő egyéb országokra is kiterjesztik. Algériával már megkezdődtek az ezzel kapcsolatos tárgyalások.
26. Megvalósíthatósági projekt indítása az Erasmus+ virtuális cserekapcsolat-progjamjához kapcsolódóan, amelynek célja a fiatalok online elköteleződésének támogatása, és amely 2019-re 200 000 fiatalhoz szeretne eljutni.		Folyamatosan		A megvalósíthatósági tanulmány lezárult. A tanulmány különböző lehetőségeket vázol fel a kezdeményezés kísérleti szakaszára, majd teljes körű megvalósítására vonatkozóan, olyan kulcsfontosságú szempontokat vizsgálva, mint például a résztvevők toborzása, a segítők toborzása és képzése, a résztvevők interkulturális érzékenységének javításához szükséges tartalmak, a szükséges informatikai platformok, valamint a résztvevők szerepvállalásának lehetséges elismerési módjai. A cél az, hogy a 2018-as kísérleti szakaszba 1000–2000 fiatalt vonjanak be, majd 2019 végére átfogóan végrehajtsák a programot.

(1)

[1] További információkért lásd: http://pameca.org.al/

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.6.29.

COM(2017) 354 final

MELLÉKLET

A terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló cselekvési terv végrehajtásának helyzete

a következőhöz:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak

Nyolcadik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról

A TERRORIZMUSFINANSZÍROZÁS ELLENI KÜZDELEM FOKOZÁSÁRÓL SZÓLÓ CSELEKVÉSI TERV (COM(2016) 50 final, 2016.2.2.) VÉGREHAJTÁSÁNAK HELYZETE

Célkitűzések és fellépések	Ütemezés	Leírás/Jelenlegi helyzet
A pénzeszközök mozgásának megakadályozása és a terrorizmusfinanszírozás azonosítása
A pénzügyi rendszerrel kapcsolatos, terrorizmusfinanszírozás céljából elkövetett visszaélések kezelése
A negyedik pénzmosási irányelv nemzeti jogba való hatékony átültetésének és hatálybalépésének előrehozatala.	Legkésőbb 2016 negyedik negyedévére	-A negyedik pénzmosási irányelv módosítására irányuló javaslatban szereplő határidő 2017. január 1. -Ezt felülírták a negyedik pénzmosási irányelv módosításáról szóló, folyamatban lévő háromoldalú tárgyalások – lásd alább.
Uniós feketelista elfogadása a nagy kockázatú harmadik országokról, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem tekintetében stratégiai hiányosságok jellemeznek.	Legkésőbb 2016 második negyedévére	-2016. július 14-i elfogadását követően 2016 szeptemberében hatályba lépett az a felhatalmazáson alapuló jogi aktus, amely tartalmazza a Pénzügyi Akció Munkacsoport listái alapján összeállított uniós listát. -A felhatalmazáson alapuló jogi aktus további módosításait az Európai Parlament elutasította. -A Bizottság fokozni kívánja a Pénzügyi Akció Munkacsoport keretében folytatott proaktív szerepvállalását és koordinációs tevékenységét annak érdekében, hogy alulról felfelé irányuló befolyást gyakoroljon a nagy kockázatú harmadik országok listázási eljárására. -A Bizottság emellett új uniós értékelési módszertant dolgoz ki, amely nem csupán külső információforrásokon alapul. Már elkészült az új módszertan létrehozásának fő lépéseit meghatározó menetrend, amely tartalmazza a következő 18 hónapra szóló részletes terveket, valamint az azt követő időszakra vonatkozó kilátásokat. -Az EU-nak kezdeményező együttműködést kell kialakítania az „alacsony kapacitású” országokkal, hogy elősegítse helyzetük javítását a pénzmosás, illetve a terrorizmusfinanszírozás megelőzése terén.
A Bizottság jelentést készít a pénzmosásról és a terrorizmusfinanszírozási kockázatokról végzett szupranacionális értékelésről és ajánlásokat intéz a tagállamokhoz az ezen kockázatok kezelését segítő intézkedésekről.	2017 második negyedéve	-A munka folyamatban van. -Az elfogadás 2017. június végén esedékes.
A negyedik pénzmosási irányelv alábbi pontjainak módosítására vonatkozó javaslatok: -fokozott átvilágítási intézkedések/ellenintézkedések a nagy kockázatú harmadik országokkal szemben, -virtuális pénzváltó platformok, -előre fizetett eszközök, -központosított bank- és fizetésiszámla-nyilvántartások vagy központi adatlekérdezési rendszerek, -a pénzügyi információs egységek információhoz való hozzáférése és információcseréje.	Legkésőbb 2016 második negyedévére – megvalósult	-A Bizottság 2016. július 5-én elfogadta a javaslatot. -A javaslat jelenleg a háromoldalú tárgyalások előrehaladott szakaszában van.
Az ENSZ befagyasztási intézkedései uniós átültetésének hatékonyabbá tétele, egyebek mellett az EU és az ENSZ közötti információcsere javításával.	Legkésőbb 2016 második negyedévére	-A munka folyamatban van: a Bizottság szolgálatai 5 napról átlagosan 3 napra csökkentették az ENSZ Iszlám Állammal/al-Kaidával kapcsolatos új jegyzékeinek átültetéséhez szükséges időt, ami részben az ENSZ Iszlám Állammal/al-Kaidával foglalkozó szankcióbizottsága általi jobb információmegosztásnak köszönhető. -A Bizottság szolgálatai vizsgálják az átültetési idő 2 napra való csökkentésének lehetőségeit. -A Tanács Főtitkársága megbízást kapott egy adatbázis létrehozására az ENSZ-szankciók alapján a SIS-be bevitt beutazási tilalmak nyomon követése érdekében. Az adatbázis 2017–2018-ra lesz elérhető.
A tagállamok, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a gazdasági szereplők kapacitásainak a pénzügyi szankciók adatbázisa révén történő megerősítése a korlátozó intézkedések – többek között az új ENSZ-jegyzékek – végrehajtásával kapcsolatos nehézségekre vonatkozó információk megosztása érdekében.	Legkésőbb 2016 második negyedévére	-A munka folyamatban van: a Bizottság új alkalmazást fejleszt a pénzügyi szankciók adatbázisához, amely lehetővé tenné az új ENSZ-jegyzékekkel kapcsolatos információknak az uniós jogba való átültetést megelőző továbbítását (a tervek szerint az alkalmazás szeptemberre teljeskörűen működésbe lép). -A Bizottság szolgálatai vizsgálják, hogy a pénzügyi szankciók adatbázisa használható-e a tagállami nemzeti listákkal kapcsolatos információk továbbítására is.
Egy önálló jogi eszköz lehetőségének vizsgálata, amely lehetővé teszi – a negyedik pénzmosási irányelv alkalmazási körén túlmenően – a bank- és fizetési számlák nyilvántartásához való kibővített hozzáférést más vizsgálatok és más hatóságok számára.	Legkésőbb 2016 második negyedévére	-A munka folyamatban van. -A Bizottság konzultációt folytatott egyrészt a meglévő banki nyilvántartásokat kezelő hatóságokkal, másrészt azokkal a hatóságokkal, amelyek a pénzmosás elleni küzdelemtől eltérő célokból esetlegesen hozzáférhetnek a banki nyilvántartásokhoz (bűnüldöző szervek, vagyonvisszaszerzési hivatalok, adóhatóságok, korrupcióellenes testületek) és a bankszektorral.
A pénzügyi információs egységek közötti együttműködés megerősítése megfelelő intézkedések révén.	Legkésőbb 2017 második negyedévére	-A munka folyamatban van. -A munka befejezése 2017. június végén esedékes.
Egyéb kezdeményezések a meglévő jogi keret kiegészítésére
A pénzmosás büntetőjogi meghatározásainak és szankcióinak harmonizációja
A pénzmosás büntetőjogi meghatározásának és szankcióinak harmonizációjára irányuló jogalkotási javaslat.	Legkésőbb 2016 negyedik negyedévére	-A Bizottság 2016. december 21-én előterjesztette a javaslatot. -A Tanács 2017. június 8-án egyetértésre jutott az általános megközelítésről. -Az Európai Parlament kijelölte a témával foglalkozó előadót, és a vonatkozó jelentés várhatóan 2017 szeptemberére készül el.
A tiltott készpénzmozgás kezelése
A Bizottság együtt fog működni az Európai Központi Bankkal (EKB), az Europollal és más érintett felekkel a nagy címletű bankjegyek – különösen az 500 eurós bankjegy – használata terén, ami a bűnüldöző hatóságok álláspontja szerint problémát jelent.	Megvalósult	-Megvalósult. További intézkedésre nincs szükség. -Az EKB Kormányzótanácsa 2016. május 4-én határozott az 500 eurós bankjegy fokozatos megszüntetéséről.
Jogalkotási javaslat a tiltott készpénzmozgások ellen.	Legkésőbb 2016 negyedik negyedévére	-A Bizottság 2016. december 21-én előterjesztette javaslatát. -A Tanács (vámunió-munkacsoport) keretében folyamatban van a javaslat második olvasata az elnökségi kompromisszumos szöveg alapján. -Az Európai Parlament várhatóan június közepén utalja a javaslatot az illetékes bizottsághoz.
A készpénzfizetésekre vonatkozó esetleges felső korlát jelentőségének vizsgálata.	A helyzet állásának ismertetése az Ecofin Tanács 2016. júniusi ülésén	-Március 1. és május 31. között nyilvános konzultáció zajlott. -Az eredmények elemzése folyamatban van.
A terroristák vagyoni eszközeinek nyomon követésére és befagyasztására vonatkozó uniós jogi keret kiegészítése
A terroristák vagyoni eszközeinek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 75. cikke szerinti befagyasztását célzó uniós rendszer.	Az értékelés lezárása legkésőbb 2016 negyedik negyedévére	-A Bizottság értékelése megjelent a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló harmadik eredményjelentésben (COM(2016) 831, 2016.12.21.). További intézkedésre jelenleg nincs szükség.
A vagyoni eszközök befagyasztására és elkobzására vonatkozó határozatok kölcsönös elismerésének megerősítése.	Legkésőbb 2016 negyedik negyedévére	-A Bizottság 2016. december 21-én előterjesztette javaslatát. -A Tanácsban folyamatban vannak az általános megközelítés kialakítására irányuló tárgyalások. -Az Európai Parlament kijelölte a témával foglalkozó előadót.
Egy lehetséges európai rendszer, amely kiegészítené a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó EU–USA programról szóló jelenlegi megállapodást az említett megállapodás alól kizárt ügyletek nyomon követésével.	Az értékelés lezárása legkésőbb 2016 negyedik negyedévére	-A Bizottság értékelése megjelent a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló harmadik eredményjelentésben (COM(2016) 831, 2016.12.21.). -A munka folyamatban van.
A finanszírozás forrásainak célba vétele
Jogalkotási javaslat a vámhatóságok hatáskörének és együttműködésének megerősítésére és az árukereskedelemhez kapcsolódó terrorizmusfinanszírozás problémájának kezelésére.	Előrehozva 2017 első negyedévére (COM(2016) 230 final)	-A munka folyamatban van.
A kulturális javak illegális kereskedelme elleni jogalkotási javaslat.	Legkésőbb 2017 második negyedévére	-A javaslat előkészítése folyamatban van. -Az elfogadás 2017 nyarán esedékes.
Az EU cselekvési terve a vadon élő állat- és növényfajok jogellenes kereskedelméről.	Legkésőbb 2016 első negyedévére	-A cselekvési tervet 2016. február 26-án elfogadták. -A Tanács 2016. június 20-án következtetéseket fogadott el. -A végrehajtás folyamatban van.
A külső dimenzióval kapcsolatos kiemelt szempontok
A harmadik országoknak nyújtott támogatás megerősítése az ENSZ BT-határozatok jogi követelményeinek és a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásainak teljesítése érdekében.	Folyamatosan	-A munka folyamatban van.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint a délkelet-ázsiai régiók országainak támogatása a terrorizmusfinanszírozás nyomon követése, felszámolása és megtagadása érdekében.	Legkésőbb 2016 negyedik negyedévére	-A munka folyamatban van.

Top

Choose the experimental features you want to try