52017DC0035

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.1.26.

COM(2017) 35 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Európai Kutatási Térség: a megvalósítás és az előrehaladás nyomon követésének ideje

{SWD(2017) 21 final}

Európai Kutatási Térség: a megvalósítás és az előrehaladás nyomon követésének ideje.

1.BEVEZETÉS

2014-ben, két évvel a „Megerősített partnerség az európai kutatási térségben a kiválóság és a növekedés támogatására” című közlemény 1 elfogadását követően a Bizottság arról számolt be, hogy a tagállamok és a kutatásban érdekelt felek jó eredményeket értek el az EKT létrehozása terén. Ugyanakkor több erőfeszítésre van szükség az EKT működőképessége érdekében, különösen a szükséges EKT-reformoknak a tagállamokban és a társult országokban való végrehajtása révén 2 .

Az EKT hat prioritásra épül:

Hatékonyabb nemzeti kutatási rendszerek

Optimális transznacionális együttműködés és versengés, beleértve „az optimális transznacionális együttműködést és versengést” és „a kutatási infrastruktúrákat”

Nyitott kutatói munkaerőpiac

A nemek közötti egyenlőség és a nemekkel kapcsolatos dimenzió érvényesítése a kutatásban

A tudományos ismeretek áramlásának, hozzáférhetőségének és transzferjének optimalizálása, beleértve „a tudás áramlását” és a „nyílt hozzáférést”

Nemzetközi együttműködés

2015 májusában az Európai Tanács újra megerősítette a teljes mértékben működőképes EKT iránti elkötelezettségét, és támogatta a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó EKT-ütemtervet, amely olyan folyamatosan alakuló dokumentum, amely útmutatást nyújt a tagállamoknak az EKT-prioritások nemzeti szintű végrehajtásának strukturálása terén. Felszólította a tagállamokat, hogy hajtsák végre az EKT-ütemtervet az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programokban és stratégiákban szereplő megfelelő intézkedések révén. Az EKT-ütemterv végrehajtásának nyomon követését integrálnák az EKT eredményeiről szóló, 2016. évi jelentésbe az európai kutatással és innovációval foglalkozó tanácsadó bizottság által javasolt fő mutatók 3 alapján.

Eddig 24 tagállam és 5 társult ország fogadott el EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programot a 2015–2020 közötti időszak vonatkozásában, és a közeljövőben várhatóan valamennyi tagállam cselekvési programját jóváhagyják. Az EKT nemzeti szakpolitikai reformjainak hajtómotorjaiként ezek a nemzeti cselekvési programok részletes betekintést nyújtanak valamennyi jövőbeli EKT-stratégiába és a kapcsolódó szakpolitikai intézkedésekbe a tagállamokban és a társult országokban.

Az EKT eredményeiről szóló, 2016. évi jelentés összefoglalja az EKT jelenlegi helyzetét és az EKT megvalósításával kapcsolatos eredményeket a 2014–2016 közötti időszak vonatkozásában 4 . Most először mérték az EKT eredményeit minden országban minden prioritás vonatkozásában az EKT nyomonkövetési mechanizmus – a tagállamok, a kutatásban érdekelt felek és a Bizottság által közösen meghatározott 24 alapvető mutató – alapján.

A jelentés továbbá kezdeti betekintést nyújt az EKT prioritásainak fejlődésébe, a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó ERA-ütemtervvel való kapcsolatába és az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok által megcélzott fő területekbe. A dokumentum végén található táblázat ismerteti a fő mutatókra vonatkozó növekedési ütemet.

A kísérő szolgálati munkadokumentum és a Science-Metrix „Adatgyűjtés és tájékoztatás az EKT 2016. évi nyomon követése érdekében” című jelentése 5 mennyiségi adatokkal szolgál több mutatóval kapcsolatban, és további szakpolitikai vonatkozású minőségi információkat nyújt.

2.FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

2.1.Hatékonyabb nemzeti kutatási rendszerek

Célkitűzés:
Hatékonyan tervezett és eredményesen működő nemzeti kutatási és innovációs rendszerek a közforrások maximális megtérülése mellett.

Eredmények:
A nemzeti szakpolitikák és a közös európai prioritások jobb összehangolása, a nemzetközi szakmai értékelés alapelveinek alkalmazása a szervezetek finanszírozására, kielégítő hangsúly megteremtése a versenyeztetésen alapuló finanszírozás és az intézményfinanszírozás között, valamint befektetés a szélesebb körű oktatási és innovációs rendszerekbe.

A kutatási kiválóság az EU-28 átlagát tekintve 2010–2013 között évente 6,4%-kal nőtt 6 . Szinte minden ország rendelkezik kutatási és innovációs nemzeti stratégiával, egy átfogó stratégiával, valamint a különböző kormányzati szervek több stratégiájával.

A kutatási és innovációs finanszírozás azonban továbbra is problémát jelent, ahogy az a korábbi eredményjelentésben (2014) olvasható. A finanszírozási eljárások további hatékonyabbá tétele segítene a töredezettség csökkentésében és a kutatásfinanszírozás fokozott megtérülésében, miközben lehetővé tenné a határokon és ágazatokon átnyúló együttműködést. A finanszírozási mechanizmusokkal kapcsolatos kritériumok és folyamatok szempontjából hasznos lenne azok további finomítása. A nemzeti kutatási és innovációs finanszírozási kötelezettségvállalások legyenek egyértelműek és explicitek, és hosszú távra szóljanak. Ez meg fogja teremteni az állami és a magánszektor által is igényelt kiszámítható környezetet.

Az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok elsősorban arra összpontosítanak, hogyan fejlesszék a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek jogi kereteit; hosszú távú nemzeti kutatási és innovációs stratégiákat dolgoznak ki; új, versenyképes elemeket tartalmazó finanszírozási mechanizmusokat teremtenek (például Finnország és Hollandia megerősíti az egyetemi kutatási profilokat); és kiegészítő jelleget keresnek a nemzeti és uniós finanszírozás között, beleértve a köz- és magánszféra közötti partnerségeket. Az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok nagyobb hangsúlyt fektetnek az általános stratégiák, keretek és értékelési mechanizmusok kidolgozására, és kevésbé figyelnek oda a finanszírozás pontos mértékére és mechanizmusaira.

Általános következtetés

Az elemzés arról tanúskodik, hogy a legtöbb ország eredményeket ért el a kutatási kiválóság területén, és szinte mindegyikük elfogadott nemzeti kutatási és innovációs stratégiákat. Számos tagállam újradefiniálja a nemzeti kutatási és innovációs stratégiáját az innováció tág fogalma alapján, belevéve az oktatást, valamint a kutatást és innovációt a nagyobb hatékonyság érdekében. Az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok első jegyzéke szerint a jövőben megerősítik a kutatás és az innováció holisztikusabb stratégiai megközelítését. Azonban ennek szükséges feltétele a kormányzati beruházások stabilabb finanszírozási mechanizmusának biztosítása.

2.2.Optimális transznacionális együttműködés és versengés

A nagy kihívások közös kezelése

Célkitűzés:
A mindenkit érintő nagy kihívások kezelése érdekében történő hatékonyabb együttműködés központi szerepet játszik abban, hogy Európa alkalmazkodni tudjon egy dinamikus és változó világhoz.

Eredmények:
A minisztériumok és a kutatásfinanszírozási szervezetek szorosabb együttműködésének biztosítása az alábbiak érdekében: a közös programkezdeményezések témáival és prioritásaival való jobb összehangolás, az értékelési eljárások kölcsönös elismerése, közös terminológia és eljárások a kutatási és innovációs programok végrehajtása érdekében, a felhívások jobb integrálása és a nemzetközibb perspektíva elősegítése.

A megállapítások 7 szerint valamennyi fő ETK-mutató közül itt volt az egyik legmagasabb a növekedési ütem: a 2010–2014 közötti időszakban az éves növekedési ütem elérte a 7,8%-ot az uniós transznacionális állami kutatásra és fejlesztésre szánt nemzeti kormányzati kutatás-fejlesztési költségvetési előirányzatok tekintetében 8 . Ez az eredmény a tudomány általában vett növekvő nemzetközivé válására utal, de a közös programozáshoz való nemzeti hozzájárulással kapcsolatos kiegészítő mutató még magasabb növekedési üteme (a 185. cikk kezdeményezései, közös programozási kezdeményezések és az „EKT-hálózat” projektek) (2012–2014 között 42%) kihangsúlyozza, hogy a kormányok egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak a nagyobb mértékben szakpolitikai ösztönzésű közös programozási folyamatnak.

A legfontosabb azonosított kihívás, hogy a nemzeti és nemzetközi finanszírozási mechanizmusok szempontjából előnyös lenne a további harmonizáció, amely emellett elősegíthetné a nemzetközi kutatási mobilitást. Emellett a nagy kihívások kezelésével foglalkozó közös programozási kezdeményezések szempontjából hasznos lenne, ha explicitebb módon kapcsolódnának az érintett partnerek intelligens szakosodási stratégiáihoz és fordítva. A kutatás társadalmi előnyeinek hatékonyabb értékelésére van szükség, hogy lehetővé tegyék a hatékonyabb kutatási irányítást, valamint annak érdekében, hogy jobban kommunikálják a kutatás értékét a nyilvánosság felé, demonstrálva a befektetés megtérülését 9 .

Az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok többsége a tagállamok és a társult országok intézkedéseinek és tevékenységeinek széles körére összpontosít a közös programozásban való részvételük megerősítése érdekében. A nemzeti cselekvési programok arra irányulnak, hogy hatékonyabban hangolják össze a legfontosabb azonosított kihívásoknak megfelelő nemzeti és európai kutatási és fejlesztési programozást.

Általános következtetés

Az elemzés szerint az elmúlt években a legtöbb tagállam jelentős eredményeket ért el a közös programozási kezdeményezésekben való részvétel tekintetében. A korábbi tendenciákra, illetve a végrehajtott és/vagy a nemzeti cselekvési programokban tervezett intézkedésekre utalva feltételezhető, hogy a közös programozás mértéke, minősége és hatása továbbra is jelentős növekedést fog mutatni. Különösen ez fog történni, amikor valamely uniós szakpolitikai keret és az uniós költségvetésből származó további finanszírozási eszközök továbbra is katalizátorként szolgálnak a tagállami fellépések szempontjából.

Kutatási infrastruktúrák

Célkitűzés:

A jó minőségű, elérhető kutatási infrastruktúrák a tudásháromszög központi elemét alkotják, és kulcsfontosságú szerepet játszanak annak megvalósításában, hogy Európa elérje célját, és a nyílt tudományt támogató globális mozgalom élére álljon. A tagállamok kollektív megközelítést dolgoztak ki a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI), a Horizont 2020 és az európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (ERIC) jogi keretrendszerében.

Eredmények:

Annak biztosítása, hogy az ESFRI-ütemterv és a nemzeti kutatási és innovációs ütemtervek összeegyeztethetők egymással, a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés lehetővé tétele az olyan tagállamok számára, amely nem tudnak nagy infrastruktúrákba beruházni, valamint a tervezett pénzügyi hozzájárulások alapos vizsgálata.

A megállapítások szerint sok tagállam dolgozott ki és hajtott végre a kutatási infrastruktúrákra vonatkozó nemzeti ütemterveket, és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumának (ESFRI) általános ütemtervét használta fel referenciaként a prioritások meghatározására. Ugyanakkor ezeknek a nemzeti ütemterveknek a szempontjából előnyös lenne a kutatási infrastruktúrák költségeinek körvonalakban történő ismertetésére szolgáló egyértelmű és következetes megközelítés. Továbbá a projekt kezdeti szakaszától kezdve figyelembe kellene venni a kutatási infrastruktúrák hosszú távú fenntarthatóságát, beleértve a működési költségek finanszírozását. Emellett az infrastruktúrafejlesztés felgyorsítása érdekében a nemzeti finanszírozási mechanizmusok és a döntéshozatali folyamatok további koordinálására lenne szükség. Továbbá a kutatási infrastruktúrák helyszínek kiválasztása révén meg kellene szüntetni bizonyos mértékben a regionális kutatási kapacitásban mutatkozó különbségeket. A magánszektornak a kutatási infrastruktúrával foglalkozó projektekbe kezdetektől fogva történő bevonása segíthet abban, hogy a magánszektor szélesebb körben vegyen részt a kutatásban és innovációban.

Sok nemzeti ütemterv kiemeli a kutatási infrastruktúrák európai szintű koordinált megközelítésének fontosságát. Folyamatban van konkrét intézkedések meghozatala, hogy megerősítsék a páneurópai intézményekben való nemzeti részvételt, stabil finanszírozási mechanizmusokat hozzanak létre, illetve nyomon kövessék a kiemelt projektek végrehajtását. Az ütemtervek emellett kihangsúlyozzák a jelenlegi helyzet értékelésének szükségességét az optimális végrehajtás biztosítása céljából. Néhány ütemterv nemzeti szintű terveket is tartalmaz az e-infrastruktúrákkal – a kapcsolatépítést, a feldolgozást, az adatkezelést és a nyílt hozzáférést lehetővé tévő horizontális elemekkel – kapcsolatban.

Az a következtetés vonható le, hogy jelentős eredményeket értek el az európai szinten meghatározott prioritások és a kutatási infrastruktúrákra vonatkozó nemzeti döntéshozatali folyamatok összekapcsolása terén. Ugyanakkor nagyobb figyelmet lehetne fordítani a végrehajtás és a működés koordinált finanszírozására, ahogy az a jelentésben olvasható 10 ..

Általános következtetés

A kutatási infrastruktúrákkal foglalkozó nemzeti ütemtervek elemzése arról tanúskodik, hogy jelentős eredményt értek el a nemzeti prioritások és az ESFRI keretében meghatározott prioritások összekapcsolása terén. Ez a növekvő mértékű összehangolás koherensebbé teszi az európai kutatási infrastruktúrák ökoszisztémáját, és támogatja az EKT versenyképességét. Ugyanakkor a kutatási infrastruktúrákat illető állami beruházások hatékonyságának további fokozása érdekében a tagállamoknak meg kellene egyezniük a hosszú távú fenntarthatóságot biztosító stratégiáról.

2.3.Nyitott kutatói munkaerőpiac

Célkitűzés:

Egy valóban nyitott és kiválóságra épülő EKT, amelyben a magasan képzett és szakképesítéssel rendelkező emberek szabadon oda költözhetnek a határokon át, ahol a legjobban hasznosíthatják a tudásukat.

Eredmények:

A kormányoknak és az érdekelteknek meg kell vizsgálniuk, hogy a nemzeti finanszírozási rendszerekre vonatkozó szabályok hogyan támogathatnák jobban a nyitottság, az átláthatóság és az érdemeken alapuló munkaerő-felvétel elveit, hogyan szüntethetnék meg a kutatóknak a kutatást folytató szervezetekbe történő nyílt felvételének jogi akadályait, és hogyan határozhatnák meg a kutatók pályafutás-fejlesztésének új módjait.

A megállapítások szerint az EURAXESS foglalkoztatási portálon hirdetett kutatói állások száma 2012–2014 között az EU-28 átlagát tekintve évi 7,8%-kal nőtt 11 .

A jelentés arról tanúskodik, hogy az EURAXESS használata jelentősen eltér az egyes országokban. A nyílt, átlátható és érdemeken alapuló munkaerő-felvételi szakpolitikák előnyei emellett fontosabbak a kezdő kutatók, mint az elismert kutatók számára azokban az esetekben, amikor úgy tűnik, hogy egyéb kritériumok nagyobb hatással vannak a felvételi és előléptetési döntésekre 12 . Az eredmények tanúsága szerint a támogatások hordozhatóságának („a pénz a kutatót követi” modell) fokozására irányuló szakpolitikai erőfeszítések hozzájárulhatnak a nemzetközi kutatói mobilitás további javulásához.

A társadalombiztosítási ellátás továbbra sem egységes, és visszatart a nagyobb védelmet biztosító országokból való távozástól. A munkaerő-felvétel és a munkakörülmények javítása érdekében fontos a humánerőforrás-eljárások további fejlesztése. A nyugdíjjogosultság átadhatósága és az oktatási követelményekhez kapcsolódó nyelvi képesség két rendkívül fontos téma. Az első probléma kezelése érdekében a Bizottság 2016-ban létrehozta az európai kutatóintézetek nyugdíj-megtakarítási eszköze (RESAVER) nevű páneurópai kiegészítő nyugdíjalapot a kutatók számára.

A második problémát illetően úgy tűnik, hogy a legtöbb országban felszámolták a munkaerő-felvétel jogi akadályait. Az elismert külföldi kutatók alkalmazásával kapcsolatban továbbra is fennálló fő probléma a nemzeti nyelven történő oktatás követelménye.

Sok EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési program az EURAXESS támogatására összpontosít a határokon és ágazatokon átnyúló kutatói mobilitás fokozása érdekében. A „Humánerőforrás-stratégia a kutatókért” előmozdítása és a tervezhető karrierlehetőségekre fordított nagyobb hangsúly is ezt a célt szolgálja. Az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok továbbá kiemelik a nyílt, átlátható és érdemeken alapuló munkaerő-felvételi eljárások fontosságát és az utazó kutatók esetében a társadalombiztosítással kapcsolatos kihívásokat.

Általános következtetés

Az eredmények alapján jelenleg nagyobb figyelmet fordítanak a nyílt, átlátható és érdemeken alapuló munkaerő-felvételi eljárásokra nemzeti szinten. Az EURAXESS-portál mint a kutatók jogait tartalmazó adattár használatának további előmozdítása kulcsfontosságú ebben a tekintetben.

A kutatók nemzetközi mobilitásának további elősegítésére irányuló potenciális intézkedések közé tartozik a külföldi kutatóknak a nemzeti kutatásfinanszírozási programokhoz való egyenlő hozzáférése és a kutatási ösztöndíjak fokozott hordozhatósága. A további intézkedések közé tartozik a humánerőforrás-eljárások további fejlesztése a kutatási intézményekben. A nyugdíjjogosultság átadhatósága és az oktatási követelményekhez kapcsolódó nyelvi képesség folyamatosan fejlődő téma.

2.4.A nemek közötti egyenlőség és a nemekkel kapcsolatos dimenzió érvényesítése a kutatásban

Célkitűzés:

A tudományos kiválóság támogatása a nemi sokféleség és a nemek közötti egyenlőség teljes körű biztosításával, valamint a tehetség tarthatatlan elpazarlásának elkerülése.

Eredmények:

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák kidolgozása, különös figyelem fordítása azokra a területekre, amelyeken a nők alulreprezentáltak, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatos megközelítések előmozdítása, valamint a nemi perspektívák beépítése a kutatásba.

A jelentés szerint a felsőoktatási szektor vezető pozícióiban dolgozó nők aránya 2007–2014 között az EU-28 átlagát tekintve évi 3,4%-kal nőtt 13 . Az EU-28 átlagát tekintve így 2014-ben elérte a 23,5%-ot. Szinte valamennyi tagállamban eredmények figyelhetők meg.

Az elemzésből az is kiderül, hogy az országok számára továbbra is az üvegplafon az egyik legnagyobb kihívás, amely megakadályozza, hogy a nők magasabb pozíciókat töltsenek be. Ez tükrözi, hogy a kutatók egyharmada nő, míg a nők aránya a magasabb pozíciókban kevesebb mint 25%. Az adatok tanúsága szerint javul a helyzet, de a változás üteme továbbra is lassú.

Az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok azt mutatják, hogy az EKT eredményeiről szóló 2014. évi jelentésben szereplő helyzethez képest jelentős fejlődés figyelhető meg a nemek közötti egyenlőség előmozdítását illetően a kutatás és innováció terén 14 . A nemek közötti egyenlőség megvalósításának nyomon követése folyamatban vagy tervben van. Ez jelzi, hogy nő a nemzeti szintű érdeklődés és elkötelezettség a nemek közötti egyenlőség megvalósítása iránt a nemzeti kutatási és felsőoktatási rendszerekben. A nemek közötti egyenlőség érdekében történt fellépések mértéke és minősége tagállamonként eltér. A nemi dimenzió kutatási programokba való integrálása sok tagállamban továbbra is kihívást jelent.

Általános következtetés

Az elemzés szerint a legtöbb tagállam eredményeket ért el a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos, a kutatás és innováció terén megfigyelhető szisztematikusabb stratégiák létrehozásában vagy megtervezésében. Az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programokban szereplő intézkedések továbbra is támogatni fogják az intézményi változásokat a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervek révén, hogy katalizátorként szolgáljanak a tagállami fellépés érdekében. A tervezett intézkedések magas száma alapján az elkövetkező években jelentős eredmények várhatók. A tényleges fejlődés attól függ, mennyire képesek a tagállamok hosszú távon fenntartani és megerősíteni az intézményi változásokkal kapcsolatban eddig elfogadott stratégiákat.

2.5.A tudományos ismeretek áramlásának, hozzáférhetőségének és transzferjének optimalizálása, a digitális EKT igénybevételével is

Tudástranszfer és nyitott innováció

Célkitűzés:
A tudás szélesebb körű használatát akadályozó tényezők felszámolása a fokozott európai növekedés és versenyképesség érdekében a tudástranszferre vonatkozó szakpolitikák teljes körű végrehajtásával.

Eredmények:

A tudástranszferhez kapcsolódó hatékony mechanizmusok ösztönzése, a szellemi tulajdon kezeléséhez kapcsolódó szakpolitikák és eljárások kidolgozása.

Az elemzés megerősíti, hogy jelentős gazdasági előnyök származhatnak a kutatási eredmények átadásából, átvételéből és tényleges használatából. Akár alapvető lépés lehet a nagy kihívások kezelésében (2a. prioritás) és a nagyobb társadalmi jólét megteremtésében. A tudás áramlásából származó említett előnyök ellenére Európa még nem áll készen a régió potenciáljának hasznosítására a kutatási beruházások és azok növekedési potenciáljának tőkésítése érdekében 15 .

A jelentés szerint 2008–2012 között átlagosan évi 3,5%-kal nőtt az állami vagy magán kutatási intézményekkel együttműködő innovatív cégek száma, illetve 1,3%-kal a felsőoktatási intézményekkel együttműködő innovatív cégek száma 16 .

A tudástranszfer általános akadálya a kutatási eredmények piaci alkalmazásával kapcsolatos érdeklődés és támogatás hiánya. Ez a kérdés uniós és nemzeti szinten sem kap elég figyelmet. Az egyik fő akadály a kutatók magánszektorbeli alkalmazásának alacsony aránya, illetve az, hogy a kutatók kevés tapasztalattal rendelkeznek a tudományos világon kívül. Ez különösen a fiatal kutatókra igaz.

A technológiai és innovációs központok nagyon fontos eszközei annak, hogy biztosítsák a tudás optimális áramlását. Ez ilyen központok alapvető feladata az ipari igények és a kutatási tevékenységek összehangolása, illetve a kutatás értékesítésének támogatása.

Az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok többsége kitér az olyan fő kihívásokra, mint az IP-kezelés és az ezzel kapcsolatos jogszabályok. Emellett cél a köz- és magánszféra közötti, ezen a területen történő együttműködés eszközeinek, valamint a vállalkozói készséggel kapcsolatos képzési programok kidolgozása.

Általános következtetés

Az elemzés szerint a tudástranszfer rendkívül sokféle Európában. Meg kell vizsgálni, hogyan integrálható a finanszírozás a tudáslánc egyes láncszemeibe, és hogyan biztosítható, hogy a kutatás gyakrabban megjelenjen a piacon. A kutatási szervezetek képviselői számos javaslatot tettek, ilyenek például az ipar és a tudományos világ közös rendezvényei; az ipar és a kutatást végző szervezetek közös pályázati és képzési felhívásai; valamint a doktori programokban részt vevő hallgatókat a magániparba integráló pályafutás-fejlesztési kezdeményezések. Ez megteremti a bizalmat, fokozza a köz- és magánszféra közötti együttműködést, és elősegíti az ágazatok közötti mobilitást.

A publikációkhoz és adatokhoz való nyílt hozzáférés

Célkitűzés:

A tudományos publikációkhoz és adatokhoz való nyílt hozzáférés elősegíti a tudományos ismeretek szélesebb körű és gyorsabb áramlását, és több előnyt biztosít a tudomány és a társadalom egésze számára. A nyílt tudomány felé történő szélesebb körű elmozdulás kulcsfontosságú részét képezi.

Eredmények:

Az arany- és/vagy zöldutas nyílt hozzáférés előmozdítása a tudományos információkhoz való hozzáféréssel és a tudományos információk megőrzésével kapcsolatos 2012. évi bizottsági ajánlással összhangban, a tudományos kiadókkal folytatott tárgyalások összehangolásának és koordinálásának vizsgálata az új és kiegyensúlyozottabb üzleti modellekre való áttérés támogatása érdekében.

Az elemzés szerint 2016-ban 24 tagállam fogadott el szakpolitikákat a nyílt hozzáférés támogatására 17 . Ezen intézkedések többségét 2012 óta fogadták el, és néhány, a korai cselekvők közé tartozó ország azóta már további intézkedésekkel egészítette ki a szakpolitikáját. A nyílt hozzáférést támogató mozgalom nagyon gyorsan fejlődött, és az elmúlt években átlépte az 50%-os fordulópontot. A 2014-es kiadási évben az EU-28 kiadványok körülbelül 52%-a volt elérhető nyílt hozzáféréssel 18 .

Ugyanakkor a nyílt hozzáféréssel kapcsolatos szakpolitikák és gyakorlatok nagyon eltérőek, és országonként, illetve kutatást végző szervezetenként változhatnak. A teljes körű nyílt hozzáférés megvalósítása érdekében szükség van a kiadói modellek és jutalmazási rendszerek további fejlesztésére, valamint a kutatási adatok megosztására és újrahasználatára szolgáló infrastruktúrák összefogására.

A további eredményeket akadályozó tényezők közé tartoznak a nyílt hozzáférésre való áttérés költségei, a szerzői joggal kapcsolatos nemzeti jogszabályok sokfélesége, a tulajdonjog jogi vonatkozásainak átláthatatlansága, a magánszektornak az adatmegosztási kötelezettségekkel kapcsolatos aggodalmai. A kutatókat aggasztja továbbá a nyílt hozzáférésű kiadásnak a kutatói munka hatásának értékelésére, és ezáltal a szakmai előmenetelre gyakorolt következményei.

A kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférés is fejlődött az elmúlt években, de kevésbé előrehaladott szakaszban van. Fontos technikai és pénzügyi akadályok gátolják az adatok hatékony tárolására és újrahasználatára történő áttérést, míg az adatspecialisták hiánya és az adatokkal kapcsolatos készségek elégtelensége a kutatók körében hátrányosan hat a hatékony végrehajtásra.

A tagállamok 2016. május 27-én elfogadták a Tanácsnak a nyílt tudomány rendszerére való áttérésről szóló következtetéseit. Különösen azt kérték, hogy a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés legyen az alapértelmezett lehetőség az államilag finanszírozott kutatások eredményeinek közzétételét illetően, és támogatták az azonnali nyílt hozzáférésre mint alapértelmezett lehetőségre való, 2020-ig történő áttérést.

Az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok főként a publikációkhoz való nyílt hozzáférés fejlesztésére és támogatására, ezen belül is a publikációkhoz való nyílt hozzáférést támogató e-infrastruktúrákra vonatkozó stratégiák és cselekvési programok kidolgozására összpontosítanak. Továbbra is kiemelt hangsúly esik a publikációkhoz való nyílt hozzáférést támogató puha intézkedésekre és a szabályozási szempontokra kevesebb figyelmet fordítanak.

Általános következtetés

Az elmúlt években Európa-szerte egyre több egyetem, kutatóközpont és finanszírozási ügynökség támogatja a kutatási eredményekhez (publikációkhoz és adatokhoz) való nyílt hozzáférést. A szakpolitikák és a kezdeményezések számának növekedése azonban nagyon sokféle ökoszisztémához vezetett Európában. Következő lépésként a bevált gyakorlatokra építve hasznos lehet a nemzeti határokon átnyúló nagyobb fokú koordináció és szakpolitikai konvergencia. A nyílt kutatási adatokkal kapcsolatos szakpolitikák esetében továbbra is sok munkára van szükség, és a Horizont 2020 hasznos referenciamodellként szolgál.

2.6.Nemzetközi együttműködés

Célkitűzés:

Biztosítani kell, hogy egész Európa maximálisan kihasználhassa a legjobb kutatási és innovációs lehetőségeket globális környezetben.

Eredmények:

Az internacionalizációra irányuló nemzeti stratégiák meghatározása az alábbiak támogatása érdekében: a kulcsfontosságú harmadik országokkal való nagyobb fokú együttműködés, az EU, a tagállamok és a társult országok célkitűzéseinek és tevékenységeinek hatékonyabb koordinációja a nem uniós országok és a nemzetközi szervezetek vonatkozásában, a többoldalú uniós és kormányközi projektek eredményeinek jobb hasznosítása, valamint az uniós tagállamok és a nemzetközi partnerországok közötti két- és többoldalú megállapodások hatékonyabb használata.

Az elemzés tanúsága szerint 2005–2014 között a nem EKT-partnerekkel közös publikációk aránya jelentősen, évi 4,1%-kal nőtt 19 . Ez az arány valamivel magasabb, mint ugyanebben az időszakban az EKT-partnerekkel közös publikációk növekedési üteme (3,6%).

A fő megállapítások szerint a harmadik országokkal való nemzetközi együttműködések terén fejlődés tapasztalható, de a nyugat-európai országok játsszák a vezető szerepet, és a többi EKT-ország kezd lemaradni. A nemzetközi munkaerő-felvétel terén is előrelépés figyelhető meg, de itt is Nyugat-Európa játssza a vezető szerepet, és lehagyja a többi országot. A humánerőforrásokra való szélesebb körű földrajzi összpontosítás fontos szerepet fog játszani a kutatási környezet eltéréseinek kezelésében.

Az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok többsége az Unión belüli együttműködést lehetővé tévő stratégiák kidolgozására, a tájékoztatási intézkedésekre, valamint az elérést és a kapcsolatépítést fokozó intézkedésekre összpontosít. A tagállamok egyre inkább felismerik a nemzetközi együttműködés és az együttes fellépés fontosságát különösen a feltörekvő tudományos nemzetek tekintetében.

Általános következtetés

Az elemzés szerint az elmúlt években sok tagállam jelentős eredményeket ért el a nemzetközi együttműködési képességét illetően. Úgy tűnik, hogy többé nem vonják kétségbe a létező kétoldalú együttműködésen túli stratégiai elemként a tagállamok és az EU közötti nemzetközi együttműködés során alkalmazott közös megközelítések hozzáadott értékét. Különösen a kisebb tagállamok hangsúlyozzák a közös megközelítések szükségességét és hozzáadott értékét, különösen a nagy meglévő, illetve feltörekvő tudományos nemzetekkel kapcsolatban.

3.KÖVETKEZTETÉSEK

A jelentés megerősíti, hogy az elmúlt években jelentős eredmények születettek az EKT terén. Valamennyi fő mutató előrelépésről tanúskodik az EU-28 átlagát tekintve, noha a teljesítmény szintjét és a növekedés ütemét tekintve is nagy eltérések vannak az egyes országok között. (Lásd a növekedési ütemről szóló átfogó táblázatot.)

Az intézményi környezet országonkénti eltérése jelzi, hogy valamennyi prioritással kapcsolatban továbbra is sok a tennivaló. Az Európai Unió és a tagállamai továbbra sem hajtották végre teljes körűen az EKT-t, ahogy azt a 2012. évi közleményben tervezték. A különböző szereplőknek további erőfeszítéseket kell tenniük. Az EKT terén elért legjobb eredmények potenciális referenciaként használhatók a lemaradt országok számára.

A tagállamok és a társult országok által közzétett, az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok egyértelműen tanúsítják az EKT valamennyi prioritásával kapcsolatos politikai szerepvállalást, és az EKT-val kapcsolatos további eredmények iránti nagy elkötelezettségről tanúskodnak.

A Bizottságnak a nyílt tudománnyal, a nyílt innovációval és a világ felé történő nyitással kapcsolatos szakpolitikai ütemterve emellett megnyitja az EKT-t az olyan jövőbeli kihívások előtt, mint a digitalizáció és a globális hálózatok. Ez újra megerősíti, hogy az EKT fogalma idővel változik. Új kihívások jelennek meg, és a kormányok feladata annak meghatározása, hogyan használják ki a lehetőségeket. Új akadályokat kell felszámolni. A sikeres EKT nyílt innovációhoz, nyílt tudományhoz és a világ felé történő nyitáshoz fog vezetni.

Ugyanakkor most a szigorúbb végrehajtásra kell összpontosítani az EKT valamennyi prioritásának megvalósítása érdekében. Ez a tagállamok feladata, miközben a Bizottság végrehajtja a nyomon követést és szakpolitikai támogatást nyújt.

Az EKT érdekelt szervezetei folyamatos erőfeszítéseket tettek az EKT prioritásainak megvalósítására 20 . A kötelezettségvállalásukat hangsúlyozta, hogy az érdekeltek számára létrehozott EKT-platformon képviselt öt szervezet elnöke és Moedas biztos 2015 júniusában új közös nyilatkozatot írt alá. Az érdekeltek számára létrehozott EKT-platform 2016-ben emellett új tagokkal bővült, ami kiszélesítette a szereplők körét. Az EIRMA, az ERF-AISBL, az ERRIN, az EU-LIFE és a TAFTIE az EKT-val kapcsolatos cselekvési programok elfogadását követően megfigyelői státuszt kapott.

Az EKT-ütemterv nyomon követésének a jelenlegi eredményjelentésbe való integrálása hatékony eszköz, amelynek segítségével a tagállamok és a társult országok nemzeti szinten meghatározhatják és végrehajthatják a szükséges EKT-reformokat. Emellett számításba jöhet az EKT-prioritásokról szóló más jelentésekkel való összehangolás. Az EKT nyomonkövetési mechanizmusára való alapozás tovább szilárdíthatja az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok mennyiségi alapjait. Az EKT nyomonkövetési folyamát tovább erősítheti az EKT-val kapcsolatos nemzeti cselekvési programok és az EKT eredményeiről szóló következő jelentéshez készült kiegészítő országspecifikus információk kombinációja alapján történő kölcsönös tanulás.

Ország	Fő mutatók 21
	JRC kutatási kiválóság (2010–2013)	Kormányzati kutatás-fejlesztési költségvetési előirányzatok, transznacionális (2010–2014)	EURAXESS meghirdetett állások (2012–2014)	Nők vezető pozícióban (2007–2014)	Köz- vagy magánszférába tartozó kutatóintézmények együttműködése (2008–2012)	A felsőoktatás és a magánszféra együttműködése (2008–2012)	Nem EKT-publikációk /1000 kutatás (2005–2014)
EU-28	6,4%	7,8%	7,8%	3,4%	3,5%	1,3%	4,1%
AT	2,6%	3,4%	2,3%	6,0%	14,7%	1,7%	2,9%
BE	9,5%	1,0%	1,8%	6,4%	0,4%	-1,2%	3,0%
BG	0,6%	16,0%	-2,0%	5,5%	-9,3%	-1,7%	1,4%
CH	4,2%	:	4,6%	-1,9%	:	:	1,4%
CY	8,7%	0,7%	-1,4%	4,6%	11,2%	-6,5%	8,4%
CZ	1,9%	-3,4%	-39,1%	1,7%	-2,3%	2,3%	6,3%
DE	6,0%	-1,1%	8,5%	5,9%	:	:	0,0%
DK	8,4%	-3,7%	3,0%	5,4%	-7,2%	-4,6%	3,5%
EE	3,8%	25,7%	13,7%	3,2%	10,0%	8,8%	8,4%
EL	5,5%	-12,6%	-8,8%	4,3%	:	:	:
ES	5,9%	6,2%	21,3%	1,9%	13,1%	11,9%	9,1%
FI	5,6%	-0,2%	-29,4%	2,5%	-0,1%	-1,5%	8,9%
FR	6,2%	:	16,7%	2,5%	-1,6%	-2,9%	4,2%
HR	5,2%	22,5%	308,2%	6,4%	-2,2%	-0,1%	6,3%
HU	5,2%	3,8%	-29,4%	-0,7%	-2,6%	-2,3%	3,0%
IE	7,3%	5,7%	17,2%	12,7%	:	:	6,2%
IS	:	:	:	:	:	:	9,9%
IT	5,6%	18,1%	10,7%	2,1%	12,2%	0,2%	2,9%
LT	-0,6%	24,8%	-19,2%	12,3%	2,9%	9,3%	7,7%
LU	13,6%	35,2%	-26,0%	8,6%	-12,0%	-12,3%	13,8%
LV	4,1%	47,1%	72,3%	2,8%	0,1%	-9,8%	13,8%
MT	8,0%	-100,0%	:	34,6%	-0,6%	7,6%	16,4%
NL	9,1%	10,4%	13,4%	6,3%	:	:	5,4%
NO	7,1%	-3,9%	11,2%	5,4%	0,8%	0,3%	6,0%
PL	3,6%	76,8%	-4,7%	1,6%	-3,8%	-3,0%	3,0%
PT	4,7%	1,4%	31,0%	2,0%	3,5%	1,2%	11,1%
RO	1,3%	9,5%	-34,8%	-1,1%	22,9%	-4,0%	8,6%
RS	-1,5%	:	-12,1%	:	:	:	4,6%
SE	5,2%	-2,5%	17,0%	4,3%	8,9%	4,2%	3,8%
SI	-1,0%	-18,4%	21,2%	6,0%	:	:	5,3%
SK	4,0%	15,7%	111,8%	3,3%	-11,5%	0,1%	1,6%
UK	9,1%	11,0%	4,9%	:	:	:	5,7%

(1)

COM(2012)392 final

(2)

COM(2014)575 final

(3)

9351/15. sz. dokumentum E mutatók leírása megtalálható az EKT nyomon követéséről szóló statisztikai kézikönyvben, amely a Science-Metrix által készített kísérő tanulmány része. Az említett mutatók átlagos éves növekedési ütemét az 1. táblázat mutatja.

(4)

A 2014 közepétől (az EKT eredményeiről szóló, 2014. évi jelentés záró időpontja) a 2016 közepéig (az EKT eredményeiről szóló, 2016. évi jelentés záró időpontja) tartó időszak szakpolitikai fejleményei kerültek ismertetésre. A mutatók azonban csak némi késedelemmel érhetők el. Ezért az ebben a jelentésben szereplő legtöbb mutató korábbi évekre vonatkozik.

(5)

(A webes hivatkozás beillesztendő a közzététel időpontjában.)

(6)

Szolgálati munkadokumentum, 1. táblázat

(7)

Az ebben a jelentésben szereplő megállapítások a Science-Metrix „Adatgyűjtés és tájékoztatás az EKT 2016. évi nyomon követése érdekében” című jelentésére utalnak.

(8)

Szolgálati munkadokumentum, 2a. táblázat

(9)

Science-Metrix-jelentés, 3.2.2. szakasz

(10)

Science Metrix jelentés, 3.2.4. szakasz

(11)

Szolgálati munkadokumentum, 3. táblázat

(12)

Science-Metrix-jelentés, 3.3. szakasz

(13)

Szolgálati munkadokumentum, 4. táblázat

(14)

Az alábbi három célkitűzést határozták meg: 1. a női kutatók alkalmazását és szakmai előmenetelét akadályozó tényezők felszámolása; 2. a nemek közötti egyenlőtlenségek kezelése a döntéshozatali folyamatokban; és 3.a kutatási programok nemi dimenziójának erősítése.

(15)

„Boosting Open Innovation and Knowledge Transfer in the European Union”, a nyílt innovációval és a tudástranszferrel foglalkozó független szakértői csoport jelentése: Debackere et al., 2014

(16)

Szolgálati munkadokumentum, 5a1. és 5a2. táblázat

(17)

Science-Metrix-jelentés: Adatgyűjtés és információk az EKT 2016. évi nyomon követéséhez, 25. táblázat

(18)

Szolgálati munkadokumentum, 5b. táblázat

(19)

Szolgálati munkadokumentum, 6. táblázat

(20)

Szolgálati munkadokumentum, 3. melléklet.

(21)

E mutatók leírása megtalálható az EKT nyomon követéséről szóló statisztikai kézikönyvben, amely a Science-Metrix által készített kísérő tanulmány része.

Choose the experimental features you want to try