EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 7.12.2016

COM(2016) 781 final

2016/0386(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet célja annak biztosítása, hogy a vízi élővilág kiaknázása fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel történjen. E tekintetben fontos eszköz a halászati lehetőségek éves meghatározása.

E javaslat célja, hogy a kereskedelmi szempontból legfontosabb fekete-tengeri halállományok tekintetében a 2017. évre meghatározza a tagállamok halászati lehetőségeit.

Háttér-információk

A Bulgária és Románia által kiaknázott fekete-tengeri állományokra nem uniós országok is halásznak, például Törökország, Ukrajna, Grúzia és az Orosz Föderáció. Az EU és a nem uniós országok azonban nem határoznak meg regionális szinten teljes kifogható mennyiségeket. Az Európai Unió 2008 óta minden évben önállóan határozza meg a nagy rombuszhal és a spratt állományaira vonatkozó kvótákat annak biztosítására, hogy alkalmazzák a közös halászati politika (KHP) szabályait.

A spratt halászata nagy társadalmi-gazdasági jelentőséggel bír a Fekete-tenger partja mentén fekvő országok számára. A Fekete-tenger tekintetében a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által kibocsátott 2015–2016-os értékelés szerint a hivatalos jelentésekben szereplő kirakodott mennyiségeket figyelembe véve a spratt fekete-tengeri fogásainak összmennyiségében az uniós tagállamok fogásai 2014-ben 4 %-ot, 2013-ban 14 %-ot, 2012-ben pedig 9 %-ot tettek ki. A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 2016-os ülésszakáról szóló jelentés a spratt fekete-tengeri állományát fenntartható módon halászott állománynak minősítette.

A nagy rombuszhal halászata nagy társadalmi-gazdasági jelentőséggel bír a Fekete-tenger partja mentén fekvő országok számára. A HTMGB által a Fekete-tenger tekintetében kibocsátott 2015–2016-os értékelés szerint a nagy rombuszhal állománya súlyos mértékben megfogyatkozott. A GFCM 2016-os ülésszakáról szóló jelentés a nagy rombuszhal fekete-tengeri állományát folyamatosan túlhalászottnak minősítette. A hivatalos jelentésekben szereplő kirakodott mennyiségeket, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászatra vonatkozó becsléseket figyelembe véve a nagy rombuszhal fekete-tengeri fogásainak összmennyiségében az uniós tagállamok fogásai 2014-ben 7 %-ot, 2013-ban 5,5 %-ot, 2012-ben pedig 4,6 %-ot tettek ki. Ezért a Bizottság egyik prioritása az utóbbi években a nagy rombuszhal állományára vonatkozóan a Fekete-tenger egészére kiterjedő nemzetközi helyreállítási program létrehozása volt. E tekintetben előrelépés történt a GFCM 2015. évi éves ülésén, ahol a résztvevők elfogadták a nagy rombuszhal Fekete-tengeren folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatának megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedésekre vonatkozó uniós javaslatot 1 , valamint a GFCM 2016. évi éves ülésén, ahol elfogadták a nagy rombuszhal fekete-tengeri halászatát érintő tudományos megfigyelésre, állománygazdálkodási és ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó uniós javaslatot. 2  

A fogások összmennyiségében a part menti országok fogásainak részaránya drasztikusan megváltozott a Krím félsziget Oroszországi Föderációhoz történő csatolása következtében, ami újradefiniálta a fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezeteket.

A javaslat hátterét a 2016-ban rendelkezésre álló halászati lehetőségekről folytatott konzultációról szóló bizottsági közlemény (COM(2015) 239 final) ismerteti.

Az idei évben az adatgyűjtés akadályokba ütközik, mivel a nem uniós források esetében problémák léptek fel az adatok rendelkezésre állása tekintetében. Következésképpen a HTMGB nem fog szakvéleményt kibocsátani a 2017. évi fekete-tengeri halászati lehetőségekről a 2016 szeptemberében esedékes ülésszakán, amelyet az említett okokból meghatározatlan időre elhalasztottak. A jelenleg rendelkezésre álló tudományos szakvélemény az érintett állományoknak a HTMGB által tavaly végzett értékelésén alapul, valamint a GFCM állományok értékelésével foglalkozó munkacsoportja által 2016 márciusában végzett értékelésen. Figyelembe véve a nagy rombuszhal állományának a GFCM által 2016-ban megerősített aggasztó helyzetét, az állomány minősítése változatlan marad: túlhalászott.

Amennyiben a későbbiek során a HTMGB vagy a GFCM állományértékeléssel foglalkozó munkacsoportja új szakvéleményt és információkat bocsát rendelkezésre, a javaslatot naprakésszé kell tenni. A GFCM 2017 második negyedéve előtt nem fogadja el az említett munkacsoport értékelését. Ezért a csoport eredményei ugyan indikatívak lehetnek, de nem tekinthetők hivatalos, konszolidált tudományos szakvéleménynek.

Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

A halászati lehetőségeket és azok tagállamok közötti kiosztásának módját évente kell meghatározni. A legutóbbi erre vonatkozó jogi aktus a bizonyos fekete-tengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeknek a 2016. évre történő meghatározásáról szóló, 2016. január 18-i (EU) 2016/73 tanácsi rendelet 3 .

Az éves halászati lehetőségek mellett a javaslat hatálya alá tartozó, a fekete-tengeri halászatra vonatkozó következő intézkedéseket kell még megemlíteni:

–A nagy rombuszhal fekete-tengeri halászatának vonatkozásában a minimális állományvédelmi méreteket és a minimális hálószembőséget a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló 850/98/EK tanácsi rendelet és a közvetlen emberi fogyasztáson kívüli ipari célokra felhasznált hering kirakodásának feltételeiről szóló 1434/98/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. március 13-i 227/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 határozza meg.

–A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 37. ülésén (Split, 2013. május) elfogadott GFCM/37/2013/2 ajánlás a nagy rombuszhal tekintetében használt, tengerfenéken rögzített kopoltyúhálókra vonatkozó minimumkövetelményekről és a Fekete-tenger cetféléinek védelméről.

–A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 39. ülésén (Milánó, 2015. május) elfogadott GFCM/39/2015/3 ajánlás a nagy rombuszhal Fekete-tengeren folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatának megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések megállapításáról.

–A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 39. ülésén (Milánó, 2015. május) elfogadott GFCM/39/2015/4 ajánlás a tüskéscápa fekete-tengeri állományára vonatkozó gazdálkodási intézkedések megállapításáról.

–A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 40. ülésén (St Julian’s, 2016. május–június) elfogadott GFCM/40/2016/6 ajánlás a nagy rombuszhal fekete-tengeri halászatát érintő tudományos megfigyelésről, valamint állománygazdálkodási és ellenőrzési intézkedésekről.

Összhang az EU egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javasolt intézkedések a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival összhangban kerültek kidolgozásra, és összeegyeztethetők a fenntartható fejlődést célzó uniós politikával.

2.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők

A konzultációba bevont tudományos szervezet a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB).

Az Európai Unió a HTMGB-től minden évben tudományos szakvéleményt kér a fontos halállományok állapotáról. A HTMGB a Bizottságtól kapott megbízásnak megfelelően bocsátja ki szakvéleményeit. Az e javaslat tanácsi megvitatásakor rendelkezésre álló legfrissebb és legpontosabb szakvélemény kiterjed minden olyan fekete-tengeri állományra, amelyek vonatkozásában kvóták kerültek előterjesztésre.

Az Unió végső célja olyan populációméret elérése és fenntartása az állományoknál, amely mellett biztosítható a maximális fenntartható hozam (MFH). Ez a cél kifejezetten belekerült a KHP új alaprendeletébe, amely 2. cikkének (2) bekezdésében kimondja, hogy ezt a célkitűzést „… amennyiben lehetséges – 2015-ig el kell érni, és legkésőbb 2020-ig […] az összes halállomány esetében meg kell valósítani.” Ez jól tükrözi azt a kötelezettségvállalást, amelyet az Unió a fenntartható fejlődésről szóló, 2002. évi johannesburgi csúcstalálkozó következtetései és a kapcsolódó végrehajtási terv vonatkozásában tett.

Konzultáció az érdekelt felekkel

Az érdekelt felekkel való konzultációra „A 2017. évi halászati lehetőségekre vonatkozó konzultációról” című bizottsági közlemény révén került sor. A javaslat tudományos alapját a HTMGB szolgáltatja. Minden HTMGB-jelentés hozzáférhető a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG MARE) weboldalán.

Hatásvizsgálat

A tudományos szakvéleményeknek megfelelően a javasolt intézkedések az uniós halászhajók számára a Fekete-tengeren rendelkezésre álló jelenlegi halászati lehetőségek fenntartását eredményezik. Az állomány regenerációját károsító hatásokat csökkentik azok a további ellenőrző intézkedések, amelyeket Románia és Bulgária vezetett be és hajtott végre a bizonyos fekete-tengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeknek a 2016. évre történő meghatározásáról szóló rendelet elfogadásának összefüggésében általuk vállalt kötelezettségek teljesítése keretében.

A javaslat nem csupán a rövid távú megfontolásokat tükrözi, hanem egyúttal egy hosszabb távú szemlélet részét is képezi, amely révén a halászat mértéke fokozatosan a hosszú távon fenntartható szintekhez igazodik.

A javaslatban alkalmazott szemlélet ezért közép- és hosszú távon kisebb halászati erőkifejtést, hosszú távon azonban stabil vagy növekvő kvótákat eredményezhet. A szemlélet hosszú távú következményei várhatóan a következők lesznek: a halászati erőkifejtés kiigazítása nyomán kisebb hatás éri a környezetet, a kirakodások mennyisége pedig változatlan marad vagy növekszik. A halászati tevékenységek fenntarthatósága hosszú távon fokozódni fog.

3.A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat összefoglalása

Annak érdekében, hogy megvalósuljon a közös halászati politikának a halászati erőforrások biológiai, gazdasági és társadalmi szempontból is fenntartható szintű kiaknázására irányuló célkitűzése, a javaslat megállapítja a Fekete-tengeren folytatott uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó fogási korlátokat.

Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (3) bekezdése.

Az Európai Uniónak a vízi élővilág fenntartható kiaknázására vonatkozó kötelezettségei a KHP alaprendeletének 2. cikkében meghatározott kötelezettségekből fakadnak.

A szubszidiaritás elve

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.

Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő ok miatt:

a közös halászati politika közös politika. Az EUMSZ 43. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Tanács feladata, hogy intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

A javasolt tanácsi rendelet elosztja a halászati lehetőségeket a tagállamok között. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint 17. cikke értelmében a tagállamok saját belátásuk szerint szabadon dönthetnek e lehetőségeknek a lobogójuk alatt közlekedő hajók közötti elosztásáról. Ennélfogva elegendő mozgástér áll a tagállamok rendelkezésére az odaítélt halászati lehetőségek kiaknázásának céljára általuk kiválasztott társadalmi-gazdasági modellre vonatkozó döntések meghozatalában.

A javaslatnak a tagállamokra nézve nincsenek új pénzügyi vonzatai. Ezt a rendeletet a Tanács fogadja el minden évben, végrehajtásának állami és magánszektorbeli módozatai pedig már adottak.

A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

Ez a javaslat a halászati gazdálkodásra vonatkozik az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése alapján és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.

5.OPCIONÁLIS ELEMEK

Egyszerűsítés

Ez a javaslat továbbra is biztosítja az uniós vagy nemzeti hatóságok közigazgatási eljárásainak egyszerűsítését, mivel a 2016. évi fekete-tengeri halászati lehetőségekre vonatkozó rendelet előírásaihoz hasonló előírásokat tartalmaz.

Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat egy 2017-ra vonatkozó éves rendeletre irányul, ennélfogva nem tartalmaz felülvizsgálati záradékot.

Részletes magyarázat

A javaslat 2017-re meghatározza a Fekete-tengeren halászatot folytató tagállamok számára a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó halászati lehetőségeket.

A bizonyos halászati tevékenységek keretében kifogott állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettség 2015. január 1-je óta alkalmazandó. A Fekete-tenger vonatkozásában ezek a halászati tevékenységek a kisméretű nyílt vízi fajok, nevezetesen a spratt halászatát érintik, amely egyike az e rendelet értelmében kvóták hatálya alá tartozó állományoknak. A kirakodási kötelezettség 2017. január 1-jétől a Fekete-tengeren a halászatot meghatározó fajok valamennyi fogására vonatkozik.

A kirakodási kötelezettség bevezetésével a javasolt halászati lehetőségeknek – az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban – már nem a kirakodott, hanem a kifogott mennyiséget kell tükrözniük. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy a halászati lehetőségek meghatározásakor az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében említett halászatok által érintett halállományok vonatkozásában kapott tudományos szakvéleményeket kell alapul venni. A halászati lehetőségeket ezenkívül a 16. cikk (1) bekezdésének (a viszonylagos stabilitás elve) és 16. cikke (4) bekezdésének (a közös halászati politika céljai és a többéves tervekben előírt szabályok) megfelelően kell megállapítani. A javaslatban szereplő számadatok tükrözik a tudományos szakvéleményben foglaltakat, valamint a kvóták meghatározásának keretét, amelyet a „Konzultáció a 2016. évi halászati lehetőségekről” című bizottsági közlemény körvonalaz.

Mivel a Bizottság a halászati erőforrásoknak az uniós szakpolitikával és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban történő fenntartható hasznosítását stabil halászati lehetőségek fenntartása mellett kívánja biztosítani, a halászati lehetőségek évenkénti ingadozását az adott állomány állapotától függően a lehető legkisebb szintre korlátozza.

A Fekete-tenger partja mentén fekvő országok által közösen elfogadott TAC hiányában a tagállamok számára kiosztott uniós autonóm kvótákat a javasolt rendelet melléklete tartalmazza.

A 847/96/EK tanácsi rendelet 5 2. cikkének megfelelően javasolt, hogy a 3. és 4. cikk ne legyen alkalmazandó az e rendelet hatálya alá tartozó állományokra. Ugyanakkor az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó az egymást követő évek közötti rugalmasság elve.

2016/0386 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(2)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 előírja, hogy az állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, többek között – amennyiben releváns – a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságtól (HTMGB) kapott szakvélemények figyelembevételével kell elfogadni.

(3)A Tanács feladata, hogy intézkedéseket fogadjon el halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan, beleértve – adott esetben – az azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket is. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikke (1) és (4) bekezdésének megfelelően a halászati lehetőségeket úgy kell kiosztani a tagállamok között, hogy minden tagállam számára biztosított legyen a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi állomány, illetve halászat tekintetében, valamint tiszteletben kell tartani a közös halászati politikának az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseit.

(4)A halászati lehetőségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint a biológiai és társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével kell megállapítani, biztosítva eközben az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmódot, továbbá figyelemmel az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményekre.

(5)A spratthalászat tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében említett kirakodási kötelezettség 2015. január 1-jétől alkalmazandó. Az említett rendelet 16. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy amikor egy adott halállomány tekintetében kirakodási kötelezettség kerül bevezetésre, a halászati lehetőségeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a halászati lehetőségek már nem a kirakodásokat, hanem a fogásokat tükrözik.

(6)Az e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 7 és különösen annak a fogások nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozóan a tagállamok milyen kódokat használjanak a Bizottság részére történő adatközlés során.

(7)A 847/96/EK tanácsi rendelet 8 2. cikkének megfelelően azonosítani kell azokat az állományokat, amelyekre az ott említett különböző intézkedések vonatkoznak.

(8)A halászati tevékenységek végzésének folyamatossága és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy a Fekete-tengeren 2017. január 1-jén megkezdődhessenek az érintett halászati tevékenységek. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

(9)A halászati lehetőségeket az alkalmazandó uniós joggal való teljes összhangban kell felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet az alábbi fajok fekete-tengeri állományai tekintetében meghatározza a Bulgária és Románia lobogója alatt közlekedő uniós halászhajók rendelkezésére álló 2017. évi halászati lehetőségeket:

a) nagy rombuszhal (Psetta maxima);

b) spratt (Sprattus sprattus).

2. cikk
Hatály

Ez a rendelet a Fekete-tengeren tevékenységet folytató uniós halászhajókra vonatkozik.

3. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)„GFCM”: a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság;

b)„Fekete-tenger”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 I. mellékletében meghatározott 29-es jelű földrajzi alterület;

c)„halászhajó”: a tengerek biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására felszerelt vízi jármű;

d)„uniós halászhajó”: tagállami lobogó alatt közlekedő és az Unióban lajstromozott halászhajó;

e)    „állomány”: valamely adott állománygazdálkodási területen előforduló tengeri biológiai erőforrás;

f)„uniós autonóm kvóta”: közösen elfogadott TAC hiányában az uniós halászhajók részére autonóm módon odaítélt kifogható mennyiségek felső határa;

g)„analitikai értékelések”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelően jó minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli opciók mérlegelésénél;

II. FEJEZET
Halászati lehetőségek

4. cikk
A halászati lehetőségek elosztása

Az uniós halászhajókra vonatkozóan megállapított uniós autonóm kvótákat, az ilyen kvóták tagállamok közötti elosztását és – adott esetben – az azokhoz funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a melléklet határozza meg.

5. cikk
Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a)az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c)az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

6. cikk
A kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fogásokra és járulékos fogásokra vonatkozó feltételek

A nagy rombuszhal fogásait és járulékos fogásait csak akkor lehet a fedélzeten tárolni, illetve kirakodni, ha azokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő uniós halászhajók ejtették, és az érintett kvóta még nincs kimerítve.

III. FEJEZET
Záró rendelkezések

7. cikk
Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottságnak megküldik a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

8. cikk
Hatálybelépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 39. ülésén (Milánó, 2015. május) elfogadott GFCM/39/2015/3 ajánlás a nagy rombuszhal Fekete-tengeren folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatának megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések megállapításáról.

(2) A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 40. ülésén (St Julian’s, 2016. május–június) elfogadott GFCM/40/2016/6 ajánlás a nagy rombuszhal fekete-tengeri (29-es földrajzi alterület) halászatát érintő tudományos megfigyelésről, valamint állománygazdálkodási és ellenőrzési intézkedésekről.

(3) HL L 19., 2015.1.19., 1. o.

(4) HL L 78., 2013.3.20., 1. o.

(5) A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(7) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(8) A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.12.7.

COM(2016) 781 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS RENDELETE

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS RENDELETE

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK Az alábbi táblázatok állományonként meghatározzák a kvótákat (élőtömegtonnában), valamint a funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

A halállományokra a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza: