EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.8.24.

COM(2016) 544 final

2013/0141(COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó, első olvasatban elfogadott tanácsi álláspontról

2013/0141 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó, első olvasatban elfogadott tanácsi álláspontról

1.Előzmények

*Figyelembe véve a Tanács és az Európai Parlament közötti informális megbeszéléseket az európai parlamenti első olvasatot követően, a Bizottság nem készített módosított javaslatot, hanem a parlamenti módosításokra vonatkozó véleményét az Európai Parlament számára 2014. július 7-én továbbított „Communication de la Commission sur les suites données aux avis et résolutions adoptés par le Parlement eropéen lors de la session de juin 2014” („A Bizottság közleménye az Európai Parlament által a 2014. júniusi ülésen elfogadott vélemények és állásfoglalások nyomán tett intézkedésről”) SP (2014)471 számú dokumentumban fejezte ki.

2.A Bizottság javaslatának célja

A javaslat hatályon kívül helyezi és felváltja a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelvet, valamint hatályon kívül helyez és felvált további hat, növény-egészségügyi intézkedésekkel és károsítókkal kapcsolatos irányelvet. A jelenlegi jogalkotási keret 1977 óta van hatályban és a megerősödött kereskedelem, valamint az éghajlatváltozás okozta kihívások miatt kiigazításra szorul. A javaslat egy az állatok egészségére, a növények egészségére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzéseire és az e szakpolitikákhoz kapcsolódó uniós kiadásokra vonatkozó felülvizsgálati csomag része.

A javaslat kiterjed a növénykárosítókkal kapcsolatos kockázatok értékelésére és kezelésére. Az említett károsítók a nemzetközi szabványok kritériumai szerint zárlati károsítóknak és szabályozott nem zárlati károsítóknak minősülhetnek. A zárlati károsítók továbbá uniós zárlati károsítókra (az Unió teljes területén) és védett zónás zárlati károsítókra (csak meghatározott védett övezetekben) különíthetők el. A károsítók besorolása kizárólag nemzetközi szabványok alapján végzett kockázatértékelés alapján történhet. A javaslat szerint továbbá a legnagyobb gazdasági, társadalmi és környezeti károkat okozó uniós zárlati károsítók 10 %-át kiemelt zárlati károsítóként kell besorolni, amelyekre szigorúbb követelmények alkalmazandók a felderítések és a felszámolási cselekvési tervek vonatkozásában.

A javaslat új és konkrétabb kötelezettségeket vezet be a valamennyi szereplő (illetékes hatóságok, vállalkozók, valamint magánszemélyek) által a károsítókról benyújtandó értesítések vonatkozásában. Új és konkrétabb szabályokat határoz meg továbbá a következőre vonatkozóan: a károsítók felszámolása; felderítések; a többéves megfigyelési tervek; készenléti tervek és szimulációs gyakorlatok a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatban; ideiglenes intézkedések az olyan károsítókra vonatkozóan, amelyek még nem szerepelnek az uniós zárlati károsítók jegyzékében; szigorúbb nemzeti intézkedések a felszámolás érdekében; kivételek tudományos célból, kísérletek, fajtaszelekció, nemesítés vagy kiállítás céljából.

A javaslat továbbá proaktívabb rendszert vezet be azon növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére történő behozatala és az Unión belüli szállítása tekintetében, amelyek ilyen károsítót hordozhatnak és elfogadhatatlan mértékű növény-egészségügyi kockázatot jelentenek. Egyszerűsíti a tanúsítás szabályait valamennyi ültetésre szánt növényre vonatkozóan egy egységes növényútlevél előírásával. Ezen túlmenően előzetes exportbizonyítványt hoz létre, amely biztosítja a tagállamok közötti hatékonyabb együttműködést, amennyiben a növényeket, növényi termékeket, illetve egyéb anyagokat egy Unión kívüli országba történő kivitelt megelőzően egymás között szállítják.

A javaslat a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó célkitűzést is szem előtt tartja, mivel egyazon jogi keretbe foglalva egyszerűsíti a valamennyi (zárlati és szabályozott nem zárlati) károsító jegyzékbe vételével kapcsolatos szabályokat, egyértelműbb és részletesebb szabályokat határoz meg a károsítók tömeges elterjedése esetén alkalmazandó válaszlépésekre, valamint harmonizálja és egyértelművé teszi a szabályozott anyagok tanúsításának követelményeit az Unió területére történő behozataluk és az Unión belüli szállításuk tekintetében. Átláthatóbb szabályokat állapít meg továbbá a növény-egészségügyi kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozóan.

3.A Tanács álláspontjával kapcsolatos megjegyzések

3.1.Általános megjegyzések

A Bizottság javaslatát 2013. május 6-án továbbították hivatalosan az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az Európai Parlament 2014. április 15-én fogadta el az első olvasatban kialakított álláspontját, amely támogatta a Bizottság fő céljait. Az Európai Parlament különösen a károsítók besorolásával, az értesítésekre, felszámolásra, felderítésre, készenléti tervekre, szimulációs gyakorlatokra vonatkozó intézkedésekkel, a proaktívabb importrendszerrel, valamint a növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok tanúsítására vonatkozó új megközelítéssel értett egyet. Az Európai Parlament javasolta a kiemelt zárlati károsítók esetében megállapított 10 %-os felső küszöbérték eltörlését, több módosítást javasolt a növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok behozatalára vonatkozó követelmények szigorítására, valamint kezdeményezte a növényútlevél hatályának kiterjesztésével és a behozatali intézkedésekkel kapcsolatos értesítési kötelezettségek bevezetését. Az Európai Parlament javasolta továbbá valamennyi szabályozott károsító felvételét a rendelet mellékleteibe.

Az Európai Parlament álláspontja 136 módosítással egészítette ki az eredeti bizottsági javaslatot.

A Bizottság nem nyújtott be módosított javaslatot. A 2016. július 7-én az Európai Parlamentnek benyújtott „Communication de la Commission sur les suites données aux avis et résolutions adoptés par le Parlement européen lors de la session d'avril 2014” („A Bizottság közleménye az Európai Parlament által a 2014. áprilisi ülésen elfogadott vélemények és állásfoglalások nyomán tett intézkedésről”) SP (2014) 471 számú dokumentumban a Bizottság jelezte, hogy a 136 módosítás közül 50-et tud elfogadni teljesen, részben, lényegét tekintve vagy átdolgozást követően, mivel véleménye szerint e módosítások pontosíthatják vagy javíthatják a Bizottság javaslatát, és összhangban vannak általános céljaival.

Az Európai Parlament első olvasatban kialakított álláspontjának elfogadását követően folytatódtak az Európai Parlament, a Tanács elnöksége és a Bizottság küldöttségei közötti informális megbeszélések annak érdekében, hogy a közös álláspont szakaszában az intézmények között megállapodás jöjjön létre (korai megállapodás második olvasatban).

A sikeresnek bizonyuló megbeszéléseket a Tanács minősített többséggel elfogadott közös álláspontja is tükrözi. A Bizottság szerint a Tanács közös álláspontja tükrözi a bizottsági javaslat eredeti céljait, és az Európai Parlament által megfogalmazott számos aggályt is figyelembe vesz. A Bizottság úgy véli, hogy a közös álláspont – bár bizonyos elemek tekintetében eltér a Bizottság eredeti javaslatától – gondosan kiegyensúlyozott kompromisszumot képvisel, és elégedetten nyugtázza, hogy az a Bizottság által a javaslat elfogadása során alapvetőnek tekintett valamennyi kérdésre kiterjed.

3.2.A Bizottság által elfogadott, a tanácsi álláspontba az első olvasatban teljes egészében, részben vagy lényegét tekintve beépített európai parlamenti módosítások

Az érintett vállalkozók tájékoztatása a készenléti tervekről. Az Európai Parlament módosítást fogadott el (56. módosítás), amelynek értelmében a tagállamok a készenléti terveiket kérésre benyújtják a Bizottságnak és a többi tagállamnak, valamint „tájékoztatják az összes érintett vállalkozót”. Az összes érintett vállalkozó tájékoztatására vonatkozó ésszerű kiegészítést a Bizottság és a Tanács is elfogadta, és az beillesztésre került a rendelet szövegébe.

Az érdekelt felek bevonása a szimulációs gyakorlatokba. Az Európai Parlament módosítást fogadott el (57. módosítás), amelynek értelmében az említett gyakorlatokat valamennyi kiemelt zárlati károsító tekintetében észszerű határidőn belül, és „az érdekelt érintettek közreműködése mellett” kell lefolytatni. Az érdekelt felek bevonására vonatkozó ésszerű kiegészítést a Bizottság és a Tanács is elfogadta, és az beillesztésre került a rendelet szövegébe.

3.3.A Bizottság által elutasított, a tanácsi álláspontban első olvasatban teljes egészében, részben vagy lényegét tekintve érvényre jutó európai parlamenti módosítások

A 10 %-os küszöbérték eltörlése a kiemelt zárlati károsítók esetében. Az Európai Parlament úgy vélte, hogy az Unióban található zárlati károsítók teljes száma tekintetében megállapított 10 %-os felső küszöbérték önkényes, ezért annak eltörlését javasolta (40. módosítás). A Bizottság az említett módosítást elutasította annak érdekében, hogy a kiemelt zárlati károsítók jegyzékének meghatározásakor a rangsorolás elve érvényesülhessen. A Tanács elfogadta a módosítást, és a 10 %-os küszöbértékre vonatkozó rendelkezés a rendeletből törlésre került. A Bizottság a szóban forgó álláspontot a kompromisszum szellemében elfogadja, mivel a rangsorolás elve érvényesülhet jogszabályban meghatározott küszöbérték alkalmazása nélkül is.

Értesítés növényútlevelekről. Az Európai Parlament módosítást fogadott el, amelynek értelmében a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jelentést nyújt be a növényútlevél hatályának a növények, növényi termékek és egyéb anyagok Unión belüli mindennemű szállítására történő kiterjesztésével kapcsolatos tapasztalatokról. A jelentésnek egyértelmű költség-hasznon elemzést kell tartalmaznia a vállalkozókra nézve (108. és 109. módosítás). A Bizottság a módosítást elutasította, mert a hatásvizsgálat alapján úgy értékelte, hogy a növényútlevél hatályának minden ültetésre szánt növényre történő kiterjesztése nem jár jelentős hatással a vállalkozókra és a növények kereskedelmére nézve. A Tanács a módosítást elfogadta. A Bizottság a kompromisszum szellemében elfogadja a Tanács álláspontját.

Értesítés a behozatali intézkedésekről. Az Európai Parlament módosítást javasolt, amelynek értelmében a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egyértelmű költség-hasznon elemzést tartalmazó jelentést nyújt be az Unió területére való behozatallal kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról és eredményességéről (98. módosítás). A Tanács a szóban forgó módosítást elfogadta. Bár a Bizottság eredetileg elutasította az Európai Parlament módosítását, mivel úgy ítélte, hogy az túl nagy terhet jelent, a kompromisszumos megoldás kialakítása érdekében elfogadja a Tanács álláspontjában átvett szöveget.

3.4.A Bizottság által teljes egészében, részben vagy lényegét tekintve elfogadott, a tanácsi álláspontban az első olvasat során be nem épített európai parlamenti módosítások

A Bizottság részben elfogadott néhány kisebb módosítást, amelyeket a végső tanácsi álláspontba nem foglaltak bele, mivel az egyeztetések során vagy többször előfordultak, vagy már máshol kifejtették őket, vagy implicit módon már eleve szerepeltek a javaslatban (például a 43., 44., 45., 46., 51., 52. és 53. módosítás).

3.5.A Bizottság által elutasított és a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjában nem szereplő európai parlamenti módosítások:

Az idegenhonos inváziós fajok belefoglalása a károsító fogalmának meghatározásába. Az Európai Parlament javasolta, hogy az idegenhonos inváziós fajokat foglalják bele a károsító fogalmának meghatározásába (19. módosítás). A Bizottság ezt a módosítást elutasította, mert a károsító fogalommeghatározásának ilyen kibővítése következtében átfedések jönnének létre az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014/EU rendelettel, és túlterhelné a károsítókkal kapcsolatos kockázatok értékelésére és kezelésére rendelkezésre álló forrásokat. A Tanács szintén elutasította a hatály említett kibővítését, azonban egyetértett a nem-élősködő növényeknek bizonyos feltételek mellett a „károsító” fogalmának hatályába való bevonásával (lásd a 3.6. pontot).

A károsítók jegyzékének végrehajtási jogi aktus helyett a rendelet mellékletében történő megállapítása. Az Európai Parlament módosítást javasolt, amelynek értelmében az összes károsítót a rendelet mellékleteiben kell felsorolni (például a 14., 30. és 31. módosítás). A Bizottság a módosítást elutasította. Úgy vélte, hogy a rendelet hatályának lényeges részét a károsítók jegyzékének megállapítása képezi, nem maga a jegyzék, amely nem állandó. A károsítók helyzete a jegyzékben gyakran változik, és függ a bizonyos harmadik országokban / érintett tagállamokban hozott, rájuk vonatkozó intézkedésektől. A károsítók jegyzékét ezért végrehajtási jogi aktusokban kell megállapítani, nem a rendelet mellékletében. A Tanács ugyanezen érveléssel szintén elutasította a szóban forgó módosítást.

Az illetékes hatóságok joga, hogy felszámolás helyett visszaszorítást alkalmazzanak. Az Európai Parlament módosításában javasolta, hogy az illetékes hatóságoknak legyen lehetőségük saját döntésük alapján az uniós zárlati károsítók felszámolása helyett azok visszaszorítására, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a felszámolás nem lehetséges (47. módosítás). A Bizottság a módosítást elutasította, mivel az Unió területének növény-egészségügyi védelme szempontjából fontos, hogy a felszámolás maradjon az illetékes hatóságok számára az egyetlen lehetőség. A visszaszorítás csak uniós szinten, bizottsági végrehajtási határozat útján lehet engedélyezhető. A Tanács ugyanezen érvek alapján szintén elutasította a szóban forgó módosítást.

A vállalkozóknak folyósított kártérítések koordinálása. Az Európai Parlament bevezetett egy módosítást, amelynek értelmében ha egy tagállam a vállalkozóknak kártérítést nyújt a felszámolási intézkedések során megsemmisített növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok értékéig, és az intézkedésre egy határon átnyúló területen kerül sor, biztosítani kell, hogy a megfelelő kártérítést a piac torzulásának elkerülése érdekében az érintett tagállamok egymás között koordinálják (48. módosítás). A Bizottság a szóban forgó módosítást elutasította, mivel ez a kiegészítés nem e javaslat tárgyát, hanem a bizottsági intézkedések pénzügyi szabályozását érinti, továbbá deklaratív jellege miatt ellentmond a jogalkotási technikák szabályainak. A Tanács ugyanezen érvek alapján szintén elutasította a szóban forgó módosítást.

A növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött árutovábbításra vonatkozó szigorú követelmények. Az Unió területén átszállított növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok esetében az Európai Parlament szigorúbb követelmények bevezetését, így egy hatóságilag jóváhagyott növény-egészségügyi bélyegző használatát és a szállítás szigorú felügyeletét javasolta (91. és 92. módosítás). A Bizottság elutasította ezeket a módosításokat, mivel szükségtelen terhet jelentenek és aránytalanok a szóban forgó áruk által jelentett növény-egészségügyi kockázatokkal. A Tanács ugyanezen érvek alapján, valamint azért, mert az árutovábbításra a hatósági ellenőrzésekről szóló új rendelet (COM (2013) 265 final – 2013/0140 COD) horizontális rendelkezései vonatkoznak majd, szintén elutasította a módosítást.

Konzultáció a tanácsadó csoporttal. Az Európai Parlament módosítást fogadott el, amelynek értelmében a Bizottságnak konzultációt kell folytatnia a 2004/613/EK bizottsági határozattal létrehozott, az élelmiszerlánc, valamint az állat- és növényegészségügy kérdéseivel foglalkozó konzultatív csoporttal, és a csoportnak a végrehajtási és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében részt kell vennie (113. módosítás). A Bizottság elutasította ezt a módosítást, mivel az ilyen gyakorlat alkalmazásának lehetőségét a Bizottság mérlegelési jogkörében kell tartani annak jogszabályban történő előírása helyett. A Bizottság növény-egészségügyi kérdésekben rendszeres konzultációt folytat a tanácsadó csoporttal, és 2013-ban a tanácsadó csoporton belül létrejött egy a növényekkel foglalkozó állandó munkacsoport is. A Tanács ugyanezen érvek alapján szintén elutasította a szóban forgó módosítást.

3.6.A Tanács által bevezetett új rendelkezések

A Tanács számos módosítást fogadott el a javaslat szinte mindegyik cikkével kapcsolatban. A legtöbb módosítás a javaslat rendelkezéseinek továbbfejlesztése, és nem vezet be új, vagy alapvetően módosított megközelítést. Az alábbi rendelkezések azonban kiegészítik a javaslat hatókörét vagy követelményeit.

A nem-élősködő növényeknek a „károsító” fogalmába való bevonása. A javaslat a nem-élősködő növényeket kizárta a „károsító” fogalmából. A Tanács a javaslatot kiegészítette egy rendelkezéssel, amely szerint ha a nem-élősködő növények (az idegenhonos inváziós fajok kivételével) bizonyítottan olyan növény-egészségügyi kockázatokat jelentenek, amelyek súlyos gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatást fejthetnek ki az Unió területén, az ilyen nem élősködő növények növényekre vagy növényi termékekre ártalmas növényeknek (károsítóknak) tekinthetők. A Bizottság a kompromisszum szellemében elfogadta a módosítást.

Ideiglenes védett zónák. A Tanács a javaslatot kiegészítette egy rendelkezéssel, amely szerint a Bizottság ideiglenes védett zónákat ismerhet el, amelyekre a védett zónákkal azonos feltételek vonatkoznak. Az ideiglenes zónák létrehozásához azonban csak egy egyéves felderítési program szükséges a rendes védett zónák létrehozásához szükséges hároméves felderítési program helyett. Az ideiglenes védett zóna elismerése nem tarthat tovább az elismeréstől számított három évnél, és a három év elteltével automatikusan megszűnik. A Bizottság elfogadta a rendelkezést, mivel az rugalmasabb megközelítést biztosíthat a védett zónák létrehozása tekintetében.

Magas kockázatot jelentő növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok behozatala. A Tanács javaslata szerint a harmadik országból származó növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat, amelyek az előzetes értékelés alapján elfogadhatatlan mértékű, károsító jelentette kockázatot jelentenek az Unió területére nézve és kívül esnek egyéb követelmények alkalmazási körén, „magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő növénynek”, „magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő növényi terméknek”, vagy „magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő egyéb anyagnak” kell tekinteni. Az említett előzetes értékelésben az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag jellemzőitől függően figyelembe kell venni bizonyos kritériumokat. A Bizottságnak végrehajtási jogi aktust kel elfogadnia, amelyben a megfelelő rendszertani szintek szerint ideiglenesen jegyzékbe veszi a magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, valamint adott esetben az érintett harmadik országokat, harmadik országok csoportjait vagy harmadik ország meghatározott területeit. Az említett jegyzék teljes kockázatértékelés alapján módosítható, ha megállapítást nyer, hogy az adott növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat a jegyzékből törölni kell, vagy azokra tilalmakat vagy a rendeletben előírt egyéb intézkedéseket kell alkalmazni. A Bizottság elfogadta a módosítást a kompromisszum szellemében, valamint azért, mert az a Kereskedelmi Világszervezet állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodásának megfelelő, proaktívabb importpolitikát biztosíthat.

A fa csomagolóanyagokkal kapcsolatos szabályok. A Tanács konkrétabb szabályokat vezetett be a fa csomagolóanyagoknak az Unióba történő behozatalára és az Unió területén belüli szállítására vonatkozóan. Az ilyen behozatalnak és szállításnak kifejezetten meg kell felelnie a vonatkozó nemzetközi szabványnak, az IPPC (Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény) ISPM 15. szabványának. A Bizottság elfogadta a szóban forgó módosítást, mivel az a fa csomagolóanyagok tekintetében nagyobb egyértelműséget fog biztosítani.

Elszigetelt létesítmények. A javaslat karanténállomásokra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítésére a Tanács elfogadott egy sor, elszigetelt létesítményekre vonatkozó rendelkezést, mivel számos tagállam nincs olyan helyzetben, hogy karanténállomásokat hozzon létre és működtessen. A Bizottság elfogadta a szóban forgó módosítást, mivel az bizonyos tagállamok számára nagyobb rugalmasságot biztosít.

Növény-egészségügyi bizonyítványok valamennyi növény behozatalához. A Bizottság javaslata szerint az élő növények (ideértve a teljes növényeket, gyümölcsöket, zöldségféléket, vágott virágokat stb.), amelyekre meghatározott behozatali követelmények vonatkoznak, csak akkor hozhatók be az Unióba, ha azokat növény-egészségügyi bizonyítvány kíséri. A Tanács kiterjesztette e kötelezettség hatókörét. A javaslatot kiegészítette egy rendelkezéssel, amely szerint a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján kimondja, hogy ez a kötelezettség minden növényre vonatkozik (és nemcsak azokra a növényekre, amelyek vonatkozásában importkövetelményeket állapítottak meg). Az említett végrehajtási jogi aktusban azonban elő kell írni, hogy a növény-egészségügyi bizonyítvány megléte nem követelmény azon növények esetében, amelyekre vonatkozóan a károsító jelentette kockázatok tényeken alapuló értékelése során bebizonyosodik, hogy az említett bizonyítvány nem szükséges. Az értékelésben figyelembe kell venni bizonyos előírt kritériumokat. A Bizottság a növény-egészségügyi bizonyítványok hatókörének szóban forgó kiterjesztését elfogadta, mivel az jobb áttekintést biztosít az importált növényekkel kapcsolatban, valamint jobb növény-egészségügyi garanciát is nyújt.

4.Következtetés

A Bizottság úgy véli, hogy a Tanács minősített többséggel elfogadott közös álláspontja tükrözi a bizottsági javaslat eredeti céljait, és az Európai Parlament által megfogalmazott számos aggályt is figyelembe vesz. A Bizottság úgy véli, hogy a közös álláspont – bár bizonyos elemek tekintetében eltér a Bizottság eredeti javaslatától – gondosan kiegyensúlyozott kompromisszumot képvisel, és elégedetten nyugtázza, hogy az a Bizottság által a javaslat elfogadása során alapvetőnek tekintett valamennyi kérdésre kiterjed.

A fentiekben ismertetett okok alapján a Bizottság támogatja a 2016. július 18-án elfogadott közös álláspontot.