EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.8.23.

COM(2016) 531 final

2016/0256(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) létrehozásáról és az 1365/75/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

A javaslat indokai és céljai

A javaslat célja az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 1975-ös alapító rendeletének felülvizsgálata. A felülvizsgálatot két ok indokolja.

Az Eurofound alapító rendeletének felülvizsgálata összehangolja az Eurofound tekintetében irányadó jelenlegi rendeletet a decentralizált ügynökségek tekintetében elfogadott közös megközelítéssel.

A felülvizsgálat egyben lehetőséget kínál az Eurofound célkitűzéseinek és feladatainak naprakésszé tételére is. Az alapítvány 1975-ös létrehozásától kezdve tevékenységeit az általános társadalmi, intézményi és gazdasági változásokhoz, valamint az európai szakpolitikákban az élet- és munkakörülmények terén kibontakozó tendenciákhoz igazította. Az új célkitűzések és feladatok kiigazításra kerülnek annak érdekében, hogy megfelelőbben megjelenítsék ezeket a fejleményeket, valamint az Eurofound által a szociális, illetve a munkavégzéssel kapcsolatos szakpolitikák fejlődéséhez nyújtott aktuális hozzájárulást a foglalkoztatás, a munkaügyi kapcsolatok, a munka- és életkörülmények területén a témába vágó és kiváló minőségű kutatási eredmények biztosításával.

A felülvizsgálat nem a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében született kezdeményezés.

Az Eurofound alapító rendeletének felülvizsgálatával párhuzamosan az Európai Unió másik két úgynevezett háromoldalú ügynöksége – az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) és azEurópai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) – alapító rendelete szintén felülvizsgálatra kerül.

Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel

Az Eurofound alapító rendelete eddig három ízben módosult: 1993-ben, 2003-ban és 2005-ben, elsősorban az EU bővítése vagy a Szerződésben bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében. Ezek a módosítások azonban az Ügynökség alapvetéseit nem változtatták meg jelentősen.

Ez a felülvizsgálat egyértelműbb leírást fog adni az Eurofound Bizottságnak, más uniós intézményeknek és szerveknek, tagállamoknak és szociális partnereknek az élet- és munkakörülményeket érintő szakpolitikák formálásában, illetőleg a társadalmi párbeszéd előmozdításában történő támogatásában megjelenő szerepköréről. Aktualizálja az Eurofound e politikai területek elemző, kutató és szakpolitika-figyelő központjaként fennálló megbízatását.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az Eurofound feladata, hogy az élet- és munkakörülményekhez kapcsolódó területeken bemeneti információkat nyújtson, és hozzájáruljon a tényeken alapuló, hatékonyabb szakpolitikai döntéshozatalhoz. A felülvizsgálat, mely figyelembe veszi az élet- és munkakörülményekre vonatkozó jelenlegi uniós szakpolitikákat, kiegészítő jelleget irányoz elő az e területen jelenleg zajló és tervezett, uniós források révén megvalósuló kutatásokkal, például a Horizont 2020 keretében finanszírozott projektekkel.

2. Jogalap, szubszidiaritás és arányosság

Jogalap

A javasolt jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153. cikke, amely – tekintettel arra, hogy az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének a) pontja a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésére szolgáló intézkedésekre hivatkozik – lefedi az Eurofound által az élet- és munkakörülmények területén végzett tevékenységeket.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Ez a javaslat az uniós ügynökség belső és az uniós intézményi keretben való működésének egyes vonatkozásaival foglalkozik. Ezért a javaslat célkitűzései nemzeti szintű fellépéssel nem valósíthatóak meg.

Arányosság

Az arányosság elvének tiszteletben tartásához az alapító rendelet felülvizsgálatát az adminisztratív és a költségvetési terhekre gyakorolt hatása vonatkozásában kell vizsgálni. A felülvizsgálat általános vezérelve az a szükségszerűség, hogy az alapító rendelet szövege egyszerű, egyértelmű és rugalmas maradjon, a részletes rendelkezések tekintetében a szabályozás más formáinak (pl.: eljárási szabályzat) igénybevétele mellett. Az alapító rendeletnek középtávra kell szólnia, és biztosítania kell az esetleges jövőbeli szervezeti változások további módosítás nélküli lehetővé tételéhez szükséges rugalmasságot.

A jogi aktus típusának megválasztása

A jogi aktus az Európai Parlament és a Tanács rendelete lesz, amely hatályon kívül helyezi és felváltja a meglevő 1365/75/EGK tanácsi rendeletet.

3.Az utólagos értékelések, az érdekelt felekkel folytatott konzultációk és a hatásvizsgálatok eredményei

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A legutóbbi utólagos értékelést – amely a 2009–2012-es többéves munkaprogramra összpontosított – az Ügynökség végezte.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az EUMSZ 154. cikke követelményeinek megfelelően uniós szinten konzultációk folytak a szociális partnerekkel az uniós fellépés lehetséges irányáról és a tervezett javaslat tartalmáról egyaránt. A szociális partnerek (mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal) véleményükben ragaszkodtak az Ügynökség háromoldalú jellegének megtartásához és ennek az Ügynökség célkitűzései között és az irányítási struktúrákban valamennyi csoport kiegyensúlyozott képviseletében történő megjelenítéséhez. Kérték továbbá az 1975-ös rendeletben szereplő igazgatóhelyettesi funkció megtartását.

A Bizottság egyéb más érdekelteket is folyamatosan tájékoztatott a felülvizsgálatot érintő átfogó határozatokról, és szükség szerint konzultációt folytatott velük.

A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Tárgytalan.

Hatásvizsgálat

Az alapító jogi aktus korlátozott felülvizsgálatára tekintettel hatásvizsgálatra nem került sor.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Tárgytalan. A javaslat a REFIT-hez nem kapcsolódik.

Alapvető jogok

Tárgytalan.

4. Költségvetési vonzatok

Az emberi és pénzügyi erőforrások tekintetében a pénzügyi kimutatásban részletesebben bemutatott költségvetési kihatások megfelelnek a COM(2013)519 bizottsági közleményben foglaltaknak.. 

5.Egyéb elemek

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javaslat – a közös megközelítéssel összhangban – rendelkezik az Ügynökség Bizottság általi értékeléséről. A Bizottság e javaslat előterjesztésén túlmenően tervezi egy átfogó értékelés elvégzését az Ügynökség célkitűzéseinek, megbízatásának, irányításának és feladatainak értékelésére, a munkaerőpiac, a munkakörülmények, a szakképzés, a képzés és a készségfejlesztés területén tevékenykedő más ügynökségek vonatkozásában is.

Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

A JAVASLAT EGYES RENDELKEZÉSEINEK RÉSZLETES MAGYARÁZATA

A felülvizsgálat lehetőséget nyújt az Eurofound célkitűzéseinek és feladatainak aktualizálására, hogy tükrözze az első alapító rendelet 1975-ös elfogadása óta az Ügynökségen belül, valamint a működési körülményekben történt változásokat. Lehetővé fogja tenni az Eurofound Bizottságnak, tagállamoknak és szociális partnereknek az élet- és munkakörülmények javítását célzó szakpolitikák formálásában és végrehajtásában, illetőleg a társadalmi párbeszéd előmozdításában nyújtott támogatásában megjelenő szerepköre pontosabb meghatározását.

Ezen túlmenően az alapító rendelet felülvizsgálatának köszönhetően lehetőség nyílik a csalásellenes intézkedések, az összeférhetetlenség, az értékelés, a felülvizsgálat, valamint a székhely-megállapodás szabályozására.

A felülvizsgálat keretében sor kerül a programozásra és jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseknek a módosított költségvetési keretrendeletben meghatározott követelményekkel való harmonizálására is. A felülvizsgálat következtében az igazgató (ügyvezető igazgató) kinevezésének eljárása módosul, összhangba kerül a közös megközelítésben előírt eljárással, és megszűnik a jelenlegi igazgatóhelyettesi poszt. A kinevező hatóság szerepét az Ügynökség igazgatótanácsára ruházzák. Az irányítási struktúra terminológiája is a közös megközelítéshez fog igazodni. A javaslat keretében – további értékelés elvégzéséig – a közös megközelítésre figyelemmel történő felülvizsgálat az alapító jogi aktus egyes elemeit nem érinti.

2016/0256 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) létrehozásáról és az 1365/75/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 1 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére, 2

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az 1365/75/EGK tanácsi határozattal 3 létrehozott Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) azzal a céllal jött létre, hogy a fejlődést feltehetően segítő ismeretek gazdagítását és terjesztését célzó fellépéssel hozzájáruljon az élet- és munkakörülmények javulásához.

(2)Az Eurofound 1975-ös alapítása óta az Európai Unióban mindenütt fontos szerepet tölt be az élet-és munkakörülmények javításában. Ugyanakkor az élet- és munkakörülmények fogalma és jelentősége a társadalomban és a munkaerőpiacokon bekövetkezett alapvető változások nyomán átalakuláson ment át. Ennek fényében az 1365/75/EGK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összehasonlítva terminológiai kiigazítások szükségesek az Eurofound célkitűzéseinek és feladatainak meghatározása tekintetében.

(3)Az 1365/75/EGK rendelet többször módosult. Mivel további módosításokra van szükség, az átláthatóság érdekében a rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyette újat kell elfogadni.

(4)Az Ügynökség irányítására és működtetésére a lehető legnagyobb mértékben alkalmazni kell az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről kiadott, 2012. július 19-i közös nyilatkozatának elveit. A javaslat emiatt nem érinti az Eurofound alapító rendeletének azon további módosításait, amelyekre a Bizottság további – ebben a jogi aktusban előírt vagy saját kezdeményezésű – értékelést követően javaslatot tehet. A Bizottság értékelni fogja valamennyi olyan uniós ügynökség célkitűzéseit, megbízatását, irányítását és feladatait, amely a munkaerőpiac, a munkakörülmények, a szakképzés és a készségek területén végzi tevékenységét.

(5)Mivel a három háromoldalú ügynökség – az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofund), az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) és az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) – a munkaerőpiaccal, a munkakörnyezettel, a szakképzéssel és a készségekkel összefüggő kérdésekkel foglalkozik, elengedhetetlen a három ügynökség szoros együttműködése, valamint a hatékonyság és a szinergiák fokozását lehetővé tevő módszerek kiaknázása. Emellett az indokolt körben az Ügynökségnek törekednie kell az Európai Bizottság belső kutatási kapacitásaival való hatékony együttműködésre.

(6)Az 1365/75/EGK rendeletben szereplő pénzügyi rendelkezések, valamint a programozásra és jelentéstételre vonatkozó rendelkezések is hozzáigazítást igényelnek az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez. 4

(7)Az Eurofound személyzetére vonatkozóan az 1365/75/EGK rendeletben szereplő rendelkezéseket hozzá kell igazítani az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatához (a Személyzeti Szabályzat) és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekhez, amelyeket a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet állapít meg. 5

(8)Az Ügynökségnek meg kell hoznia a bizalmas információk biztonságos kezelésének és feldolgozásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Az Eurofound szükség szerint fogja elfogadni az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban 6 és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban 7 előírt biztonsági szabályokat.

(9)Rendelkezni kell átmeneti költségvetési szabályokról, valamint az igazgatótanácsra, az ügyvezető igazgatóra és a személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezésekről annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség tevékenysége a rendelet hatálybalépéséig folytatódjon,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet
AZ ÜGYNÖKSÉG CÉLKITŰZÉSEI ÉS FELADATAI

1. cikk – Az Ügynökség céljai

(1)Az Európai Unió ügynökségeként létrejön az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (a továbbiakban: Ügynökség) vagy „Eurofound”.

(2)Az Ügynökség célkitűzése az ismeretek gyarapítása és terjesztése a Bizottságnak, más uniós intézményeknek és szerveknek, a tagállamoknak és szociális partnereknek az élet- és munkakörülmények javítását célzó szakpolitikák formálásában és végrehajtásában, a foglalkoztatási szakpolitikák alátámasztásában, illetőleg a szociális partnerek (munkaadói és munkavállalói oldal) közötti párbeszéd előmozdításában nyújtott támogatás céljából.

2. cikk – Feladatok

(3)Az Ügynökség az 1. cikk (2) bekezdésében említett szakpolitikai területek vonatkozásában a következő feladatokat látja el:

a)a különböző országok szakpolitikáinak, intézményi kereteinek és gyakorlatainak összehasonlító elemzése, valamint az ezekben bekövetkező változások vizsgálata;

b)az élet- és munkakörülmények trendjeinek, valamint a munkaerőpiaci fejlemények elemzése;

c)a munkaügyi kapcsolatok és különösen a társadalmi párbeszéd alakulásának elemzése uniós és tagállami szinten;

d)a releváns társadalmi-gazdasági változásokra és a kapcsolódó szakpolitikai kérdésekre vonatkozó tanulmányok és kutatások elvégzése vagy megrendelése;

e)fórumok biztosítása a tapasztalat- és információcsere számára érdekelt felek (többek között szociális partnerek) között, továbbá a reformok és szakpolitikák támogatása nemzeti szinten;

f)az eszközök és adatkészletek kezelése és azoknak a politikai döntéshozók, szociális partnerek, a tudományos élet és más érdekeltek számára való rendelkezésre bocsátása.

(4)Az Ügynökség a feladatainak ellátása során intenzív párbeszédet folytat különösen a szakosodott állami és magánszervezetekkel, a hatóságokkal, valamint a munkavállalói és a munkáltatói szervezetekkel. Az Ügynökség saját céljainak sérelme nélkül biztosítja az együttműködést a többi európai uniós ügynökséggel – különösen az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel, az Európai Szakképzésfejlesztési Központtal és adott esetben más ügynökségekkel – az átfedések megelőzése és a tevékenységeik közötti szinergiák és kapcsolódások előmozdítása céljából.

II. fejezet
AZ ÜGYNÖKSÉG FELÉPÍTÉSE

3. cikk – Igazgatási és irányítási struktúra

Az Ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)az igazgatótanács, amely az 5. cikkben meghatározott feladatokat látja el;

b)a felügyelőtestület, amely a 10. cikkben meghatározott feladatokat látja el;

c)az ügyvezető igazgató, aki a 11. cikkben meghatározott feladatokat látja el.

1. szakasz: Igazgatótanács

4. cikk – Az igazgatótanács összetétele

(1)Az igazgatótanács összetétele a következő:

a)minden tagállamból egy tag a kormány képviseletében;

b)minden tagállamból egy tag a munkáltatói szervezetek képviseletében;

c)minden tagállamból egy tag a munkavállalói szervezetek képviseletében;

d)három tag a Bizottság képviseletében.

Az a)–d) pontban említett minden tagnak van szavazati joga.

Az a), b) és c) pontban említett tagokat a Tanács a tagállamok, valamint az európai munkaadói és munkavállalói szervezetek állta benyújtott listák alapján nevezi ki. A Bizottság képviseletét ellátó tagokat a Bizottság jelöli ki.

(2)Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli. A póttagok kinevezése az első bekezdésben előírt eljárás szerint történik.

(3)Az igazgatótanács tagjai és a póttagok kinevezése a szociális és a foglalkoztatással kapcsolatos szakpolitikák területén meglévő ismereteikre figyelemmel, a megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségeket figyelembe véve történik. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik a nemek kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítására.

(4)A tagok és a póttagok megbízatása négy évre szól. Ez az időtartam meghosszabbítható. Megbízatásuk lejártával vagy lemondáskor a tagok a megbízatásuk megújításáig, illetve az új tag kijelöléséig ellátják feladataikat.

(5)Az igazgatótanácson belül a kormányok, a munkaadói szervezetek és a munkavállalói szervezetek külön csoportot alkotnak. A csoportokon belüli és a csoportok közötti tanácskozások hatékonyságának növelése érdekében minden csoport kijelöl egy koordinátort. A munkaadói és a munkavállalói csoport esetében koordinátorként az adott szervezetek európai szintű képviselőjét kell kijelölni, és vele szemben nem követelmény, hogy kijelölt tagja legyen az igazgatótanácsnak. Azon koordinátorok, akik nem az (1) bekezdés értelmében kinevezett igazgatótanácsi tagok, az igazgatótanács ülésein szavazati jog nélkül vesznek részt.

5. cikk – Az igazgatótanács feladatai

(1)Az igazgatótanács:

a)kijelöli az Ügynökség tevékenységeinek általános irányát és a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával, a 6. cikknek megfelelően minden évben elfogadja az Ügynökség programdokumentumát;

b)a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával elfogadja az Ügynökség éves költségvetését és ellátja az Ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó, a III. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

c)elfogadja a konszolidált éves tevékenységi jelentést, az Ügynökség tevékenységéről szóló értékelésével együtt, és ezeket minden év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek. A konszolidált éves tevékenységi jelentést nyilvánosságra kell hozni;

d)elfogadja az Ügynökségre a 17. cikknek megfelelően irányadó költségvetési szabályokat;

e)a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányban álló csalásellenes stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznait;

f)szabályokat fogad el tagjai és a független szakértők vonatkozásában az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;

g)a szükségletek elemzése alapján kommunikációs és terjesztési tervet fogad el, és azt rendszeresen frissíti;

h)elfogadja eljárási szabályzatát;

i)a (2) bekezdésnek megfelelően az Ügynökség személyzete vonatkozásában gyakorolja a személyzeti szabályzatban a kinevezésre jogosult hatóságra és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket („a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei”);

j)a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából;

k)a 19. cikknek megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót, és adott esetben meghosszabbítja hivatali idejét vagy felmenti hivatalából;

l)számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szerint, aki feladatai ellátásában teljes mértékben független;

m)figyelemmel kíséri a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán megtett intézkedések megfelelőségét;

n)az Ügynökség tevékenységével kapcsolatos igények és a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás figyelembevételével meghozza az Ügynökség belső struktúráinak kialakításával és szükség szerint azok módosításával kapcsolatos összes döntést;

o)a 30. cikk (1) bekezdésével összhangban engedélyezi a munkamegállapodások megkötését.

(2)Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozat elfogadása útján megfelelő kinevezési hatásköröket ruház az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza azon feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

Amennyiben rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását és az utóbbi általi további átruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja.

6. cikk – Éves és többéves programozás

(1)Az ügyvezető igazgató a 11. cikk (5) bekezdése c) pontjának megfelelően az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 8 32. cikke szerint, a Bizottság iránymutatásait is figyelembe véve minden évben elkészíti az éves és a többéves programozást tartalmazó programdokumentumot.

(2)Az igazgatótanács minden év november 30-ig elfogadja az (1) bekezdésben említett programdokumentumot, és legkésőbb január 31-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, a dokumentum későbbi aktualizált változataival együtt.

A programdokumentum az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és szükség eseték ennek megfelelően ki kell igazítani.

(3)Az éves munkaprogramban a részletes célkitűzéseket és az elvárt eredményeket, valamint a kapcsolódó teljesítménymutatókat kell meghatározni. Emellett – a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban – ismertetni kell benne a finanszírozandó fellépéseket, és meg kell jelölni az egyes fellépésekhez rendelt pénzügyi és humánerőforrásokat. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia az (5) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest az Ügynökség mely megbízatása és feladata új, változott vagy szűnt meg.

(4)Amikor az Ügynökség új feladatot kap, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét az ügyvezető igazgatóra átruházhatja.

Az éves munkaprogram minden lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozó eljárással kell elfogadni.

(5)A többéves munkaprogramnak az átfogó stratégiai programozást kell meghatároznia, ideértve a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Ismertetnie kell az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzeti tervet is. Tartalmaznia kell továbbá a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel ápolt kapcsolatokra vonatkozó stratégiát, az azokhoz rendelt erőforrások meghatározásával.

Az erőforrások programozását évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást az indokolt esetekben – és különösen a 28. cikkben említett értékelés kimenetelének figyelembevétele céljából – aktualizálni kell.

7. cikk – Az igazgatótanács elnöke

(1)Az igazgatótanács elnököt és három alelnököt választ a következő módon: egyet a tagállamokat képviselő tagok, egyet a munkaadói szervezeteket képviselő tagok, egyet a munkavállalói szervezeteket képviselő tagok, egyet pedig a Bizottságot képviselő tagok közül. Az elnök és az alelnökök megválasztása az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai kétharmados többségével történik.

(2)Az elnök és az elnökhelyettesek hivatali idejének tartama két év. A megbízatás egy alkalommal megújítható. Ha azonban igazgatótanácsi tagságuk megbízatásuk időtartama alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon megbízatásuk is automatikusan megszűnik.

8. cikk – Az igazgatótanács ülései

(1)Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)Az Ügynökség ügyvezető igazgatója a tanácskozásokon szavazati jog nélkül vesz részt.

(3)Az igazgatótanács évente egy rendes ülést tart. Ezen túlmenően az igazgatótanács az elnök kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai egyharmadának kérésére ül össze.

(4)Az igazgatótanács üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

(5)Az Ügynökség az igazgatótanács számára titkárságot biztosít.

9. cikk – Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)Az 5. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának, valamint a 19. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak többségével fogadja el határozatait.

(2)Az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A szavazati joggal rendelkező valamely tag távollétében annak póttagja jogosult szavazati jogának gyakorlására.

(3)Az elnök részt vesz a szavazásban.

(4)Az ügyvezető igazgató a tanácskozásban szavazati jog nélkül vesz részt.

(5)Az igazgatótanács eljárási szabályzata részletesen rendelkezik a szavazás szabályairól és különösen arról, hogy egy tag milyen feltételek mellett szavazhat egy másik tag nevében.

2. szakasz: Felügyelőtestület

10. cikk – Felügyelőtestület

(1)Az igazgatótanács munkáját felügyelőtestület támogatja.

(2)A felügyelőtestület:

a)előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat;

b)az igazgatótanáccsal együtt figyelemmel kíséri a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán megtett intézkedések megfelelőségét;

c)az ügyvezető igazgató vonatkozásában a 11. cikkben meghatározott feladatok sérelme nélkül az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából segítséget nyújt és tanácsot ad az ügyvezető igazgató számára az igazgatótanács határozatainak végrehajtásában.

(3)Sürgős esetekben a felügyelőtestület az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos ideiglenes határozatokat, különösen az igazgatási irányítást érintő kérdésekben, ideértve a kinevezési hatáskörök átruházásának felfüggesztését és költségvetési kérdéseket.

(4)A felügyelőtestület az igazgatótanács elnökéből, a három alelnökből, a 4. cikk (5) bekezdésében említett három csoport koordinátorából és a Bizottság egy képviselőjéből áll. A 4. cikk (5) bekezdésében említett mindegyik csoport legfeljebb két póttagot jelölhet a felügyelőtestület ülésein a teljes jogú tagok távollétében történő részvételre. Az igazgatótanács elnöke egyben a felügyelőtestület elnöke is. Az ügyvezető igazgató részt vesz a felügyelőtestület ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(5)A felügyelőtestület tagjainak megbízatása két évre szól. Ez az időtartam meghosszabbítható. A felügyelőtestület tagjainak megbízatása a végrehajtó bizottsági tagságuk megszűntével megszűnik.

(6)A felügyelőtestület évente legalább háromszor ül össze. Ezenkívül az elnök a tagok kérésére további üléseket is összehívhat.

(7)A felügyelőtestület eljárási szabályzatát az igazgatótanács állapítja meg.

3. szakasz: Ügyvezető igazgató

11. cikk – Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)Az ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató a tevékenységéért az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)A Bizottság, az igazgatótanács és a felügyelőtestület hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató feladatainak ellátásában független, és sem kormányoktól, sem más szervektől nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat.

(3)Az ügyvezető igazgató a tevékenyégéről beszámol az Európai Parlamentnek, amikor utóbbi erre kéri. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót a tevékenységéről való beszámolásra.

(4)Az ügyvezető igazgató az Ügynökség törvényes képviselője.

(5)Az ügyvezető igazgató felel az Ügynökség e rendelet szerinti feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

a)az Ügynökség napi ügyvitele;

b)az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)a programdokumentum elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz a Bizottsággal való konzultációt követően;

d)a programdokumentum végrehajtása és beszámolás az igazgatótanácsnak annak végrehajtásáról;

e)konszolidált éves jelentés készítése az Ügynökség tevékenységéről és annak benyújtása az igazgatótanácshoz értékelésre és elfogadásra;

f)cselekvési terv elkészítése a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán megteendő intézkedésekről, évente két alkalommal jelentéstétel az előrehaladásról a Bizottságnak, valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak és a felügyelőtestületnek;

g)az Unió pénzügyi érdekeinek védelme csalást, korrupciót és minden más jogellenes tevékenységet megelőző intézkedések alkalmazásával, hathatós ellenőrzésekkel, továbbá szabálytalanságok felfedése esetén a jogalap nélkül nyújtott összegek visszafizettetésével, illetőleg adott esetben hathatós, arányos és kellő visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciók kiszabásával;

h)az Ügynökség csalásellenes stratégiájának elkészítése és annak jóváhagyás céljából az igazgatótanács elé történő terjesztése;

i)az Ügynökség pénzügyi szabályzata tervezetének elkészítése;

j)az Ügynökség a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatásának elkészítése és költségvetésének végrehajtása.

(6)Az ügyvezető igazgató feladata továbbá annak eldöntése, hogy szükséges-e – az Ügynökség feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából – egy vagy több tagállamban egy vagy több helyi irodát nyitni. A döntés a Bizottság, az igazgatótanács és azon tagállam előzetes hozzájárulását igényli, ahol a helyi iroda nyílik. A határozatban meg kell határozni az adott helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét olyan módon, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen költségek és az Ügynökség igazgatási feladatköreinek átfedései.

4. szakasz: Tanácsadó bizottságok

12. cikk – Tanácsadó bizottságok

(1)A tanácsadó bizottságokat az igazgatótanács hozza létre az Ügynökség programozási dokumentumaiban megjelölt kiemelt szakpolitikai területeknek megfelelően.

(2)A tanácsadó bizottságok operatív szervek, amelyek célja az Ügynökség által végzett kutatás minőségének, illetve a projektek és eredményeik széles körű terjesztésének biztosítása az Ügynökség programjainak megvalósításában való közreműködés, illetve tanácsadás és új megállapítások révén.

(3)Az igazgatótanáccsal és a felügyelőtestülettel kapcsolatot tartva a tanácsadó bizottságok a kutatási projektekhez kapcsolódóan az alábbi főbb feladatokat látják el:

a)tanácsadás a projekttervezés és -végrehajtás tárgyában;

b)a végrehajtás előrehaladásának figyelemmel kísérése;

c)a megállapítások értékelése;

d)tanácsadás az eredmények terjesztése tekintetében.

(4)A tanácsadó bizottságok eljárási szabályzatát az igazgatótanács fogadja el. A csoportok 4. cikk (5) bekezdésében említett koordinátorai a fent említett eljárási szabályzatnak megfelelően felügyelik a tanácsadó bizottságok tagjainak jelölését és részvételét.

(5)A tanácsadó bizottságok feloszlatásáról az igazgatótanács dönt az Ügynökség programozási dokumentumaiban ismertetett prioritásoknak megfelelően.

III. fejezet
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

13. cikk – Költségvetés

(1)A naptári évvel megegyező minden pénzügyi évre össze kell állítani az Ügynökség összes tervezett bevételének és kiadásának előirányzatát, és azt fel kell tüntetni az Ügynökség költségvetésében.

(2)Az Ügynökség költségvetésében szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)Más források sérelme nélkül az Ügynökség bevételei a következőkből származnak:

a)az Európai Unió általános költségvetésében szereplő uniós hozzájárulás,

b)a tagállamok esetleges önkéntes pénzügyi hozzájárulása;

c)az Ügynökség által készített kiadványokért, illetve az általa nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak;

d)az Ügynökség munkájában a 30. cikkben előírtak szerint részt vevő harmadik országok esetleges hozzájárulása.

(4)Az Ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzeti és az igazgatási költségeket, az infrastruktúra költségeit és az operatív kiadásokat.

14. cikk – A költségvetés megállapítása

(1)Az ügyvezető igazgató minden évben elkészíti az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó előzetes előirányzat-tervezetét, ideértve a létszámtervet, és megküldi azt az igazgatótanácsnak.

(2)Az igazgatótanács az előzetes előirányzat-tervezet alapján elfogadja az Ügynökség következő pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét.

(3)Az Ügynökség következő pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét minden évben január 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak.

(4)A Bizottság az előirányzat-tervezetet az Európai Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(5)Az előirányzat-tervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott összegeket, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét bevezeti az Európai Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet a Szerződés 313. és 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(6)A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek juttatandó hozzájárulási előirányzatokat.

(7)A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét.

(8)Az Ügynökség költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. A költségvetést szükség szerint a végleges költségvetésnek megfelelően ki kell igazítani.

(9)Az Ügynökség költségvetésére feltehetően jelentős kihatással járó építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezései alkalmazandók.

15. cikk – A költségvetés végrehajtása

(1)Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások megállapításai szempontjából jelentős összes információt.

16. cikk – Az elszámolás bemutatása és mentesítés

(1)Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője a következő pénzügyi év március 1-jéig megküldi az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és az Európai Számvevőszéknek.

(2)Az Ügynökség a következő pénzügyi év március 31-éig megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodási jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a következő pénzügyi év március 31-éig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes beszámolójának a Bizottság elszámolásával konszolidált változatát.

(3)Az Európai Számvevőszék által az Ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozóan tett észrevételeknek a költségvetési rendelet 148. cikke szerinti kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségére elkészíti az Ügynökség végleges beszámolóját, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácshoz.

(4)Az igazgatótanács véleményezi az Ügynökség végleges beszámolóját.

(5)A számvitelért felelős tisztviselő minden pénzügyi évet követően július 1-jéig megküldi a végleges beszámolót és az igazgatótanács véleményét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(6)A végleges beszámolót a következő év november 15-éig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)A Számvevőszék észrevételeire az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 30-ig megküldi válaszát az Európai Számvevőszéknek. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(8)A költségvetési rendelet 165. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(9)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az N+2-edik év április 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az N-edik évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

17. cikk – Pénzügyi szabályok

A Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács elfogadja az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat. Ezek a szabályok nem térhetnek el az 1271/2013/EU rendelettől, kivéve, ha az eltérés az Ügynökség működéséhez kifejezetten szükséges, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárult.

IV. fejezet
Személyzet

18. cikk – Általános rendelkezések

(1)Az Ügynökség személyzetére a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából megfelelő szabályokat fogad el.

19. cikk – Ügyvezető igazgató

(1)Az ügyvezető igazgató a személyzet tagja, és az Ügynökség az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja alapján ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatja.

(2)Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról.

Az ügyvezető igazgatóval történő szerződéskötés céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

(3)Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését és az Ügynökség jövőbeli feladatait és kihívásait figyelembe vevő felmérést végez.

(4)Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett felmérést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

(5)Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali ideje meghosszabbításra került, a teljes időszak leteltekor nem vehet részt az azonos álláshelyre vonatkozó újabb kiválasztási eljárásokban.

(6)Az ügyvezető igazgató kizárólag az igazgatótanácsnak a Bizottság javaslata alapján meghozott határozatával hívható vissza hivatalából.

(7)Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezéséről, hivatali idejének meghosszabbításáról és felmentéséről a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával dönt.

20. cikk – Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet

(1)Az Ügynökség igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az Ügynökség alkalmazásában álló személyzetet.

(2)Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelése szabályainak megállapításáról.

V. FEJEZET
Általános rendelkezések

21. cikk – Jogállás

(1)Az Ügynökség uniós szerv. Az Ügynökség jogi személy.

(2)Az Ügynökség minden egyes tagállamban az ottani jogszabályok szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Ebből fakadóan különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és elidegeníthet, és bíróság előtt eljárhat.

(3)Az Ügynökség székhelye az írországi Dublin.

(4)Az Ügynökség egy vagy több tagállamban – e tagállamok hozzájárulásával és a 11. cikk (6) bekezdésével összhangban – helyi irodákat hozhat létre.    

22. cikk – Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

23. cikk – Nyelvhasználat

(1)Az Ügynökségre az 1. rendeletben megállapított rendelkezések vonatkoznak.

(2)Az igazgatótanács dönthet az Ügynökség belső működése során használt nyelvekről.

(3)Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

24. cikk – Átláthatóság

(1)Az Ügynökség birtokában levő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 vonatkozik. Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(2)A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozására a 45/2001/EK rendelet vonatkozik. Az igazgatótanács első ülésétől számított hat hónapon belül intézkedéseket fogad el a 45/2001/EK rendelet Ügynökség általi alkalmazására, beleértve az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjének kinevezésére vonatkozó intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell elfogadni.

25. cikk – Csalás elleni küzdelem

(1)A csalás, a korrupció és más jogellenes cselekmények elleni, az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 értelmében folyó küzdelem elősegítésére az Ügynökség az e rendelet alkalmazásának napjától számított hat hónapon belül csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és a megállapodás mellékletében szereplő minta alapján elfogadja az Ügynökség személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az Ügynökségtől uniós forrásokban részesülő valamennyi kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál.

(3)Az OLAF az 1073/1999/EK rendeletben, valamint a 2185/96/Euratom, EK rendeletben foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket folytathat annak megállapítására, hogy valamely, az Ügynökség által finanszírozott vissza nem térítendő támogatással vagy szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(4)Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásainak, szerződéseinek, támogatási megállapodásainak és támogatási határozatainak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek – hatáskörüknek megfelelően – kifejezetten feljogosítják az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot ilyen ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására.

26. cikk – Biztonsági szabályok a minősített és nem minősített érzékeny adatok védelmére

Az Ügynökség szükség szerint a Bizottság biztonsági szabályaival egyenértékű saját biztonsági szabályokat fogad el az EU-minősített adatok és a nem minősített bizalmas adatok védelmére, az (EU, Euratom) 2015/443 11 és az (EU, Euratom) 2015/444 12 bizottsági határozatnak megfelelően. Az Ügynökség biztonsági szabályainak – többek között és szükség szerint – ezen adatok cseréjére, feldolgozására és tárolására kell vonatkozniuk.

27. cikk – Felelősség

(1)Az Ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2)Az Ügynökség által megkötött szerződések választottbírósági kikötései alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(3)Szerződésen kívüli felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5)Az Ügynökség alkalmazottainak az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzat vagy az alkalmazási feltételek rendelkezései határozzák meg.

28. cikk – Értékelés

(1)A Bizottság a 37. cikkben említett dátumtól számított legfeljebb öt évvel, majd azt követően ötévente a bizottsági iránymutatásnak megfelelően értékelést végez az Ügynökség célkitűzéseivel, megbízatásával és feladataival kapcsolatos teljesítményének értékelésére. Az értékelés keretében foglalkozik különösen az Ügynökség megbízatása módosításának esetleges szükségességével és e módosítások pénzügyi hatásaival.

(2)Amennyiben a Bizottság megítélése szerint az Ügynökség fenntartása a hozzárendelt célkitűzésekre, megbízatásra és feladatokra tekintettel a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(3)A Bizottság az értékelés megállapításairól beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.

29. cikk – Igazgatási vizsgálatok

Az Ügynökség tevékenységét az európai ombudsman a Szerződés 228. cikkével összhangban vizsgálja.

30. cikk – Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)Az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges mértékben és a tagállamok és az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül az Ügynökség együttműködhet harmadik országok illetékes hatóságaival és/vagy nemzetközi szervezetekkel.

Ebből a célból az Ügynökség a Bizottság előzetes jóváhagyásával a harmadik országok hatóságaival és a nemzetközi szervezetekkel munkamegállapodásokat köthet. Ezek a megállapodások az Unióval és tagállamaival szemben jogi kötelezettséget nem keletkeztethetnek.

(2)Az Ügynökség nyitott azon harmadik országok részvételére, amelyek ebből a célból az Unióval megállapodást kötnek.

Az (1) bekezdésben említett vonatkozó rendelkezések értelmében olyan megállapodásokat kell kialakítani, amelyek meghatározzák különösen a harmadik országnak az Ügynökség munkájában való részvétele jellegét, terjedelmét és módját, ideértve az Ügynökség által indított kezdeményezésekben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket. A személyzeti kérdéseket illetően ezeknek a rendelkezéseknek minden esetben meg kell felelniük a személyzeti szabályzatnak.

(3)Az igazgatótanács az Ügynökség hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában stratégiát fogad el a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokról.

31. cikk – Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1)A fogadó tagállamban az Ügynökség elhelyezésére, a tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre, valamint a fogadó tagállamban az ügyvezető igazgatóra, az igazgatótanács tagjaira, az Ügynökség személyi állományára és családtagjaikra vonatkozó konkrét szabályokat az Ügynökség és a székhely szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell megállapítani.

(2)Az Ügynökség fogadó tagállama a lehető legjobb feltételeket biztosítja az Ügynökség működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai orientáltságú iskoláztatást és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

VI. fejezet
Átmeneti rendelkezések

32. cikk – Az igazgatótanácsra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)Az Ügynökségnek az 1365/75/EGK tanácsi rendelet 6. cikke alapján létrejött igazgatótanácsában részt vevő tagok hivatali ideje …-án/én [e rendelet hatálybalépésének napja] szűnik meg.

(2)A …[e rendelet hatálybalépésének napja] és … [e rendelet alkalmazása megkezdésének napja] közötti időszakban az igazgatótanács e rendelet 5. cikkében említett feladatköreit az 1365/75/EGK rendelet 6. cikke alapján létrehozott igazgatási tanács gyakorolja.

33. cikk – A személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)Az Ügynökség 1365/75/EGK tanácsi rendelet 8. cikke alapján kinevezett igazgatója a hivatali idejéből hátralévő időre megbízást kap az ügyvezető igazgató e rendelet 11. cikkében előírt feladatainak ellátására. Szerződésének egyéb feltételei nem változnak.

(2)Az Ügynökség 1365/75/EGK tanácsi rendelet 8. cikke alapján kinevezett igazgatóhelyettese a hivatali idejéből hátralévő időben az igazgatót vagy ügyvezető igazgatót segíti.

(3)Ez a rendelet nem érinti az 1365/75/EGK tanácsi rendelet alapján felvett személyzet jogait és kötelezettségeit.

34. cikk – Átmeneti költségvetési rendelkezések

Az 1365/75/EGK rendelet 16. cikke alapján jóváhagyott költségvetések tekintetében a mentesítési eljárást az említett rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell lefolytatni.

VII. fejezet
Záró rendelkezések

35. cikk – Hatályon kívül helyezés

Az 1365/75/EGK rendelet [e rendelet alkalmazása megkezdésének napja]-tól/től hatályát veszti, és a hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásokként kell értelmezni.

36. cikk – Az Ügynökség által elfogadott belső szabályok fenntartása

Hacsak az igazgatótanács e rendelet alkalmazásában másként nem dönt, az igazgatótanács által az 1365/75/EGK rendelet alapján elfogadott belső szabályok hatályban maradnak [e rendelet alkalmazása megkezdésének napja] után.

37. cikk – Hatálybalépés

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)A rendeletet [alkalmazása megkezdésének napja]-tól/től kell alkalmazni.

(3)Mindazonáltal a 32., 33. és 34. cikk [e rendelet hatálybalépése]-tól től alkalmazandó.

(4)Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az Eurofound humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 13  

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 14 irányul 

⌧ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    ◻A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    ◻Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

⌧ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/től ÉÉÉÉ-ig,

–- azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻    ◻végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻az EBB és az Európai Beruházási Alap

⌧a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.Tervezett ellenőrzési mód(ok)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési tételek: n.a.

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

A kiadásokra gyakorolt, alább bemutatott hatás megfelel a COM(2013) 519 bizottsági közleményben foglaltaknak.

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az Eurofound humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.2.1.Összegzés

–◻    ◻A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–⌧    ⌧A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

–◻    ◻A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–⌧    ⌧A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.3.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–⌧    ⌧A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻    ◻A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    ◻A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára. 22

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

–⌧    ⌧A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    ◻A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) HL C ., ., o.

(2) HL C ., ., o.

(3) A Tanács 1975. május 26-i 1365/75/EGK rendelete az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról (HL L 139., 1975.5.30., 1. o.).

(4) A Bizottság 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(5) A Tanács 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről (Személyzeti Szabályzat) (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(6) A Bizottság 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/443 határozata a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(7) A Bizottság 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72, 2015.3.17., 53. o.).

(8) A Bizottság 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43.o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 25-i 1073/1999/EK rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(11) A Bizottság 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/443 határozata a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(12) A Bizottság 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72, 2015.3.17., 53. o.).

(13) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(14) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(15) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(16) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(17) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(18) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(19) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(20) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(21) Főként a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) vonatkozásában.

(22) Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.

(23) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.