EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.2.23.

COM(2016) 86 final

2016/0052(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv, valamint az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv megkötéséről

INDOKOLÁS

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) lehetővé teszi Norvégia, Izland és Liechtenstein (a továbbiakban: az EGT-tag EFTA-államok) számára, hogy teljes mértékben részt vegyenek az egységes piacon. Ezzel összefüggésben az EGT-megállapodás 1994-es hatálybalépése óta e három ország – az EGT-megállapodás 115. cikke alapján – az EGT-n belüli gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez is hozzájárult. Emellett Norvégia egy külön Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül is nyújtott hozzájárulást. A legutóbbi pénzügyi mechanizmusok 2014. április 30-án jártak le.

Tekintettel arra, hogy továbbra is csökkenteni kell az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket, 2013. október 7-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen Izlanddal, Liechtensteinnel és Norvégiával az EGT-tag EFTA-államoknak az Európai Gazdasági Térség gazdasági és szociális kohéziójához való jövőbeli pénzügyi hozzájárulásairól szóló megállapodásról 1 . 2014. januárban hivatalos tárgyalások kezdődtek. Az e pénzügyi mechanizmusról folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan, de azoktól függetlenül megkezdték az EU–Izland és EU–Norvégia közötti halkereskedelmi jegyzőkönyvek felülvizsgálatát a Norvégiával és Izlanddal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokhoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvek 2 felülvizsgálati záradéka alapján.

A tárgyalások tárgyalók szinten 2015. július 17-én zárultak le az alábbiak parafálásával:

az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti megállapodás a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról,

a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti megállapodás a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról,

az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv, valamint

az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv.

A csatolt javaslat az EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, a Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, a Norvégiára vonatkozó jegyzőkönyv és az Izlandra vonatkozó jegyzőkönyv megkötését érinti.

Az EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás a 2014–2021 közötti időszakra együttesen 2,8 milliárd EUR összegű pénzügyi hozzájárulást biztosít az EGT-tag EFTA-államok részéről az Európai Gazdasági Térség gazdasági és társadalmi kohéziójához. Továbbá bizonyos összegű pénzügyi erőforrásokat különítenek el az ifjúsági munkanélküliség kezelésére. Ez az eredmény a Tanács által elfogadott tárgyalási irányelveket tükrözi, amelyekben szerepelnek az alábbiak: a) a pénzügyi hozzájárulás „átfogó növelése” (az átfogó növelés a 2009–2014 közötti időszakhoz képest 11,3 %); b) esetleges új pénzösszeg juttatása az ifjúsági munkanélküliség hatásainak kezelésére; c) a Kohéziós Alap felosztási kulcsának alkalmazása; d) az új finanszírozási időszak összehangolása az EU kohéziós politikai eszközének ütemezésével (2014–2020); e) az előző finanszírozási időszakhoz képest a prioritások számának csökkenése; valamint f) a végrehajtási rendelkezések egyszerűsítése.

Az EU–Izland és az EU–Norvégia közötti halkereskedelmi jegyzőkönyvek felülvizsgálatának eredményeként mindkét ország számára új koncessziókat ítéltek oda a 2014–2021 közötti időszakra. E koncessziók lényegében a 2009–2014 közötti időszakra vonatkozó koncessziók megújításai az alábbiakkal: a) Izland esetében két vámkontingens csekély mértékű növelése; valamint b) Norvégia esetében egyes vámtételek alatt a koncessziók csekély mértékű növelése, más vámtételek alatt pedig a korábbi koncessziók megújítása. Norvégia hét évre megújítja a halászati tranzitmegállapodást attól az időponttól, amikor megkezdődik az új koncessziók ideiglenes alkalmazása.

A megállapodásokat és jegyzőkönyveket a cikkeikben előírt időpontoktól kezdődően a megerősítésükre, illetve megkötésükre és hatálybalépésükre vonatkozó eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

A Bizottság kielégítőnek tartja a tárgyalások eredményeit, és javasolja, hogy a Tanács –az Európai Parlament egyetértésének birtokában – fogadja el az EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, a Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, a Norvégiára vonatkozó jegyzőkönyv és az Izlandra vonatkozó jegyzőkönyv megkötéséről szóló csatolt határozatot.

2016/0052 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv, valamint az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik albekezdésére és 207. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)Az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és szociális egyenlőtlenségeket továbbra is csökkenteni kell, ezért létre kell hozni az EGT-tag EFTA-államok pénzügyi hozzájárulásainak új mechanizmusát, valamint az új Norvég Finanszírozási Mechanizmust.

(2)2013. október 7-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Izlanddal, a Liechtensteini Hercegséggel és a Norvég Királysággal az EGT-tag EFTA-államoknak az Európai Gazdasági Térség gazdasági és szociális kohéziójához való jövőbeli pénzügyi hozzájárulásairól szóló megállapodásról.

(3)Az EGT Finanszírozási Mechanizmus (2014–2021) és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus (2014–2021) hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia átfogó célkitűzéseinek megvalósításához.

(4)(....)-án/-én Brüsszelben aláírták az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodást, a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodást, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvet, valamint az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvet. A fenti megállapodásokat és jegyzőkönyveket az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodást, a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodást, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvet, valamint az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvet a Tanács az Európai Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodások és a jegyzőkönyvek szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke kijelöli azt a személyt, aki jogosult az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás 3. cikkében, a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás 11. cikkében, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv 5. cikkében, valamint az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikkében meghatározott jóváhagyási okiratok Európai Unió nevében történő letétbe helyezésére annak kifejezésére, hogy az Európai Unió a megállapodásokat és jegyzőkönyveket magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el.

3. cikk

Ez a határozat […]-án/-én lép hatályba. 3

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) 12239/13 ADD 1 tanácsi dokumentum.

(2) HL L 291., 2010.11.9., 14. és 18. o.

(3) A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.2.23.

COM(2016) 86 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozata

az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv, valamint az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv megkötéséről

MEGÁLLAPODÁS
AZ EURÓPAI UNIÓ, IZLAND,
A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG ÉS A NORVÉG KIRÁLYSÁG KÖZÖTT
A 2014–2021 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUSRÓL

AZ EURÓPAI UNIÓ,

IZLAND,

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,

A NORVÉG KIRÁLYSÁG,

MIVEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban az EGT-megállapodás) Részes Felei egyetértettek abban, hogy a közöttük zajló kereskedelem és gazdasági kapcsolatok folyamatos és kiegyensúlyozott erősítésének ösztönzése érdekében csökkenteni kell a régióik közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenségeket,

MIVEL az e célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az EFTA-államok finanszírozási mechanizmust hoztak létre az Európai Gazdasági Térség keretében,

MIVEL az EGT Finanszírozási Mechanizmust a 2004–2009 közötti időszakban szabályozó rendelkezéseket az EGT-megállapodás 38a. jegyzőkönyve, valamint 38a. jegyzőkönyvének kiegészítése tartalmazza,

MIVEL az EGT Finanszírozási Mechanizmust a 2009–2014 közötti időszakban szabályozó rendelkezéseket az EGT-megállapodás 38b. jegyzőkönyve, valamint 38b. jegyzőkönyvének kiegészítése tartalmazza,

MIVEL továbbra is csökkenteni kell az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és szociális egyenlőtlenségeket, és ezért a 2014–2021 közötti időszakra új mechanizmust kell létrehozni az EGT-tag EFTA-államok pénzügyi hozzájárulásaira vonatkozóan,

ÚGY HATÁROZTAK, HOGY MEGKÖTIK A KÖVETKEZŐ MEGÁLLAPODÁST:

1. CIKK

Az EGT-megállapodás 117. cikkének szövege helyébe a következő szöveg lép:

„A finanszírozási mechanizmusokra irányadó rendelkezéseket a 38. jegyzőkönyv, a 38a. jegyzőkönyv, a 38a. jegyzőkönyv kiegészítése, a 38b. jegyzőkönyv, a 38b. jegyzőkönyv kiegészítése, valamint a 38c. jegyzőkönyv tartalmazza.”.

2. CIKK

Az EGT-megállapodás a 38b. jegyzőkönyv után új 38c. jegyzőkönyvvel egészül ki. A 38c. jegyzőkönyv szövegét e megállapodás melléklete tartalmazza.

3. CIKK

Ezt a megállapodást a Részes Feleknek belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán kell letétbe helyezni.

Ez a megállapodás az utolsó megerősítő vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

Az első és második bekezdésben említett eljárások befejezéséig ezt a megállapodást az erről szóló utolsó értesítés letétbe helyezését követő első hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

4. CIKK

Ezt a megállapodást, amely egy-egy eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, izlandi és norvég nyelven készült, és az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságánál helyezik letétbe, amely e megállapodás minden Részes Fele részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

Kelt Brüsszelben, a(z) ………… év ………… havának ………… napján.

az Európai Unió részéről

Izland részéről

a Liechtensteini Hercegség részéről

a Norvég Királyság részéről

MELLÉKLET

   38C. JEGYZŐKÖNYV

a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról

1. cikk

1. A 3. cikkben felsorolt kiemelt ágazatokban nyújtott pénzügyi hozzájárulásokkal Izland, Liechtenstein és Norvégia (a továbbiakban: az EFTA-államok) hozzájárulnak az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint a kedvezményezett államokhoz fűződő kapcsolataik megerősítéséhez.

2. A 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmus révén finanszírozott valamennyi programot és tevékenységet az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának közös értékeire kell alapozni.

2. cikk

1. Az 1. cikkben meghatározott pénzügyi hozzájárulás teljes összege 1548,1 millió EUR, amelyet a 2014. május 1-jétől 2021. április 30-ig terjedő időszakban évente 221,16 millió EUR összegű részletekben bocsátanak rendelkezésre kötelezettségvállalás céljából.

2. A teljes összeg egyrészt a 6. cikkben meghatározott országspecifikus támogatásokból, másrészt a 7. cikkben meghatározott, regionális együttműködést célzó globális alapból tevődik össze.

3. cikk

1.    Az országspecifikus támogatást a következő kiemelt ágazatokban kell rendelkezésre bocsátani:

(a)Innováció, kutatás, oktatás és versenyképesség;

(b)    Társadalmi befogadás, ifjúsági foglalkoztatás és szegénységcsökkentés;

(c)    Környezet, energia, éghajlatváltozás és karbonszegény gazdaság;

(d)    Kultúra, civil társadalom, jó kormányzás, valamint alapvető jogok és szabadságok;

(e)    Bel- és igazságügy.

A kiemelt ágazatokon belüli programterületeket – a célkitűzések és a támogatási területek felvázolásával – e jegyzőkönyv melléklete határozza meg.

2.    a) A kiemelt ágazatokat a 10. cikk 3. bekezdésében ismertetett eljárásnak megfelelően kell kiválasztani, koncentrálni és a kedvezményezett államok különböző szükségleteihez igazítani, figyelembe véve ezek méretét és a hozzájárulás összegét.

b) Az országspecifikus támogatás teljes összegének 10 %-át egy civil társadalmi alap számára kell elkülöníteni, amelyet a 6. cikkben említett felosztási kulccsal összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

4. cikk

1.    A kiemelt ágazatokra való koncentrálás, valamint a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében, az 1. cikkben említett átfogó célkitűzésekkel összhangban, továbbá figyelembe véve az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiát, többek között a foglalkoztatásra, a nemzeti prioritásokra, az országspecifikus ajánlásokra és az Európai Bizottsággal az EU kohéziós politikájának keretében kötött partnerségi megállapodásokra összpontosítva, az EFTA-államok egyetértési megállapodást kötnek minden egyes kedvezményezett állammal a 10. cikk 3. bekezdésével összhangban.

2.    Az Európai Bizottsággal stratégiai szinten kerül sor konzultációra, a 10. cikk 3. bekezdése szerint meghatározott egyetértési megállapodásokról folytatott tárgyalások alkalmával, az EU kohéziós politikájával való kiegészítő jelleg és szinergiák előmozdítása, valamint azon lehetőségek feltérképezése céljából, hogy a pénzügyi eszközöket miként lehetne felhasználni a pénzügyi hozzájárulások hatásának növelésére.

5. cikk

1.    Az országspecifikus ajánlások alá tartozó azon programok tekintetében, amelyekért a kedvezményezett államokat terheli végrehajtási felelősség, az EFTA-hozzájárulás – amennyiben az EFTA-államok másként nem határoznak – nem haladhatja meg a programköltség 85 %-át.

2.    Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat be kell tartani.

3.    A projektek tekintetében az EFTA-államok felelőssége a pénzeszközöknek az elfogadott terv szerinti rendelkezésre bocsátására korlátozódik. Harmadik felekkel szemben nem tartoznak felelősséggel.

6. cikk

Az országspecifikus támogatást a következő kedvezményezett államok rendelkezésére kell bocsátani: Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia, az alábbi felosztás szerint:

7. cikk

1.    A regionális együttműködést célzó globális alapot 55,25 millió EUR összeg erejéig bocsátják rendelkezésre. Az alap hozzájárul az EGT Finanszírozási Mechanizmus 1. cikkben meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához.

2.    Az alap 70 %-át a fenntartható és minőségi ifjúsági foglalkoztatás előmozdítására kell rendelkezésre bocsátani, különös hangsúlyt helyezve az alábbi területekre:  

(a)    Munkavállalási és képzési mobilitási programok fiatalok számára, különös hangsúllyal azokra, akik nem állnak foglalkoztatásban, illetve nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben;

(b)Duális képzési programok, tanulószerződéses gyakorlati képzések, a fiatalok bevonása;

(c)Tudásmegosztás, a bevált gyakorlatok megosztása és egymástól való tanulás az ifjúsági foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek/intézmények között.

Az alap e részét a 25 %-ot (Eurostat referenciaév: 2013) meghaladó ifjúsági munkanélküliséget mérő kedvezményezett államokat és más uniós tagállamokat bevonó projektek számára kell rendelkezésre bocsátani, és azokban legalább két országnak – abból legalább egy kedvezményezett államnak – kell részt vennie. Az EFTA-államok partnerként vehetnek részt.

3.    Az alap 30 %-át a 3. cikkben felsorolt kiemelt ágazatokban folytatott regionális együttműködésre kell rendelkezésre bocsátani, különös tekintettel a tudásmegosztásra, a bevált gyakorlatok megosztására, valamint az intézményfejlesztésre.

Az alap e részét a kedvezményezett államokat és szomszédos harmadik országokat bevonó projektekre kell rendelkezésre bocsátani. A projektekben legalább három országnak, köztük legalább két kedvezményezett államnak kell részt vennie. Az EFTA-államok partnerként vehetnek részt.

8. cikk

Az EFTA-államok 2020-ig félidős felülvizsgálatot végeznek az egyes érintett kedvezményezett államoknak juttatott összegeken belül rendelkezésre álló, nem lekötött pénzeszközök átcsoportosítása céljából.

9. cikk

1.    Az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott pénzügyi hozzájárulást szorosan össze kell hangolni Norvégiának a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által előírt kétoldalú hozzájárulásával.

2.    Az EFTA-államok biztosítják, hogy az előző bekezdésben említett mindkét finanszírozási mechanizmus esetében azonos kérelmezési eljárások és végrehajtási szabályok érvényesüljenek.

3.    Adott esetben figyelembe kell venni az Európai Unió kohéziós politikájában bekövetkező releváns változásokat.

10. cikk

Az EGT Finanszírozási Mechanizmus alkalmazására a következők vonatkoznak:

1.    A végrehajtás minden szakaszában a legmagasabb szintű átláthatóságot, elszámoltathatóságot és költséghatékonyságot, továbbá a jó kormányzás, a partnerség és a többszintű kormányzás, a fenntartható fejlődés, a nemek közötti egyenlőség, valamint a megkülönböztetésmentesség elveit kell alkalmazni.

Az EGT Finanszírozási Mechanizmus célkitűzéseit a kedvezményezett államok és az EFTA-államok közötti szoros együttműködés keretében kell megvalósítani.

2.    a) Az EFTA-államok működtetik a 7. cikk 1. bekezdésében meghatározott, regionális együttműködést célzó globális alapot, és ők felelősek annak végrehajtásért, ideértve az irányítást és a kontrollt is;

a) A 10. cikk 3. bekezdésében meghatározott egyetértési megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az EFTA-államok működtetik a 3. cikk 2. bekezdésének b) pontjában meghatározott civil társadalmi alapot, és ők felelősek annak végrehajtásért, ideértve az irányítást és a kontrollt is.

3.    Az EFTA-államok minden kedvezményezett állammal egyetértési megállapodást kötnek – a 2. bekezdésben említett alapok kivételével – a vonatkozó országspecifikus támogatásról, amely megállapodás meghatározza a többéves programozás keretét, valamint az irányítási és kontrollstruktúrákat

   a) Az egyetértési megállapodások alapján a kedvezményezett államok egyedi programokra vonatkozó javaslatokat terjesztenek az EFTA-államok elé, amelyek értékelik és jóváhagyják a javaslatokat, valamint minden egyes program esetében támogatási megállapodást kötnek a kedvezményezett államokkal. Az EFTA-államok vagy az érintett kedvezményezett állam kifejezett kérésére az Európai Bizottság elvégzi valamely egyedi programra vonatkozó javaslat vizsgálatát, még annak elfogadása előtt, hogy biztosítsa az Európai Unió kohéziós politikájának való megfelelést.

b) Az elfogadott programok végrehajtásáért a kedvezményezett államok felelnek, amelyeknek megfelelő irányítási és kontrollrendszereket kell biztosítaniuk a hatékony végrehajtás és irányítás garantálása céljából.

c) Az EFTA-államok belső előírásaiknak megfelelően kontrollokat végezhetnek. E célból a kedvezményezett államok minden szükséges segítséget, tájékoztatást és dokumentációt megadnak.

d) Szabálytalanságok esetén az EFTA-államok felfüggeszthetik a finanszírozást, és visszafizettethetik a pénzeszközöket.

   e) A széleskörű részvétel biztosítása érdekében adott esetben partnerségeket kell alkalmazni a pénzügyi hozzájárulás előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során. A partnerek lehetnek többek között helyi, regionális és nemzeti szintűek, érkezhetnek a magánszektorból, civil társadalomból, és szociális partnerek is lehetnek a kedvezményezett államokban és az EFTA-államokban.

   f) A kedvezményezett államokban a többéves programozás keretében bármelyik projekt végrehajtható többek között a kedvezményezett államokban és az EFTA-államokban letelepedett szervezetekkel együttműködésben, a közbeszerzésre alkalmazandó szabályoknak megfelelően.

4.    Az EFTA-államok igazgatási költségeit a 2. cikk 1. bekezdésében említett teljes összegből kell fedezni, és e költségeket az 5. bekezdésben említett végrehajtási rendelkezésekben kell meghatározni.

5.    Az EFTA-államok bizottságot hoznak létre az EGT Finanszírozási Mechanizmus általános igazgatására. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus végrehajtására vonatkozó további rendelkezéseket az EFTA-államok bocsátják ki a kedvezményezett államokkal folytatott konzultációt követően, mely utóbbiakat az Európai Bizottság segítheti. Az EFTA-államok arra törekednek, hogy e rendelkezéseket az egyetértési megállapodások aláírását megelőzően kibocsássák.

6.    Az EFTA-államok jelentést tesznek az EGT Finanszírozási Mechanizmus célkitűzéseihez – és adott esetben az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020 közötti időszakra meghatározott tizenegy tematikus célkitűzéséhez 1 – való hozzájárulásukról.

11. cikk

A 2. cikkben meghatározott időszak végén és a megállapodás alapján fennálló jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, a Szerződő Felek a megállapodás 115. cikke alapján felülvizsgálják az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és szociális egyenlőtlenségek kezelésének szükségességét.

A 38C. jegyzőkönyv melléklete

Innováció, kutatás, oktatás és versenyképesség

1.Vállalkozásfejlesztés, innovációs és kkv-k

2.Kutatás

3.Oktatás, ösztöndíjak, tanulószerződéses gyakorlati képzések és a fiatalok vállalkozói készsége

4.A munka és a magánélet egyensúlya

Társadalmi befogadás, ifjúsági foglalkoztatás és szegénységcsökkentés

5.Európai közegészségügyi kihívások

6.A romák társadalmi befogadása és felelősségvállalásának ösztönzése

7.Veszélyeztetett gyerekek és fiatalok

8.A fiatalok munkaerőpiaci részvétele

9.Helyi fejlesztés és szegénységcsökkentés

Környezet, energia, éghajlatváltozás és karbonszegény gazdaság

1.Környezet és ökoszisztémák

2.Megújuló energia, energiahatékonyság, energiabiztonság

3.Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

Kultúra, civil társadalom, jó kormányzás, valamint alapvető jogok és szabadságok

1.Kulturális vállalkozói szellem, kulturális örökség és kulturális együttműködés

2.Civil társadalom

3.Jó kormányzás, elszámoltatható intézmények, átláthatóság

4.Emberi jogok – nemzeti végrehajtás

Bel- és igazságügy

1.Menekültügy és migráció

2.Büntetés-végrehajtási szolgálatok és előzetes letartóztatás

3.Nemzetközi rendőrségi együttműködés és a bűnözés elleni küzdelem

4.Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága és eredményessége, a jogállamiság megerősítése

5.Családon belüli erőszak és nemi alapú erőszak

6.Katasztrófamegelőzés és katasztrófavédelmi felkészültség

(1) 1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 2) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; 3) a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k), a mezőgazdasági, illetve a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; 4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; 6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 9) a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint a szegénység és megkülönböztetés elleni küzdelem; 10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.2.23.

COM(2016) 86 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozata

az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv, valamint az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv megkötéséről

MEGÁLLAPODÁS
A NORVÉG KIRÁLYSÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖTT A 2014–2021 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ NORVÉG FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUSRÓL

1. cikk

1. A Norvég Királyság vállalja, hogy a 3. cikkben felsorolt kiemelt ágazatoknak külön Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül nyújtott pénzügyi hozzájárulásokkal hozzájárul az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint a kedvezményezett államokhoz fűződő kapcsolatainak megerősítéséhez.

2. A 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmus révén finanszírozott valamennyi programot és tevékenységet az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának közös értékeire kell alapozni.

2. cikk

1. Az 1. cikkben meghatározott pénzügyi hozzájárulás teljes összege 1253,7 millió EUR, amelyet a 2014. május 1-jétől 2021. április 30-ig terjedő időszakban évente 179,1 millió EUR összegű részletekben bocsátanak rendelkezésre kötelezettségvállalás céljából.

2. A teljes összeg egyrészt a 6. cikkben meghatározott országspecifikus támogatásokból, másrészt a 7. cikkben meghatározott, regionális együttműködést célzó globális alapból tevődik össze.

3. cikk

1. Az országspecifikus támogatást a következő kiemelt ágazatokban kell rendelkezésre bocsátani:

(a) Innováció, kutatás, oktatás és versenyképesség;

(b)    Társadalmi befogadás, ifjúsági foglalkoztatás és szegénységcsökkentés;

(c)    Környezet, energia, éghajlatváltozás és karbonszegény gazdaság;

(d)    Kultúra, civil társadalom, jó kormányzás, valamint alapvető jogok és szabadságok;

(e)    Bel- és igazságügy.

A kiemelt ágazatokon belüli programterületeket – a célkitűzések és a támogatási területek felvázolásával – e megállapodás melléklete határozza meg.

2.    a) A kiemelt ágazatokat a 10. cikk 3. bekezdésében ismertetett eljárásnak megfelelően kell kiválasztani, koncentrálni és a kedvezményezett államok különböző szükségleteihez igazítani, figyelembe véve ezek méretét és a hozzájárulás összegét.

b) Az országspecifikus támogatás teljes összegének 1 %-át egy, a tisztességes munka és a háromoldalú párbeszéd előmodítását célzó alap számára kell elkülöníteni, amelyet a 6. cikkben említett felosztási kulccsal összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

c) Ösztönözni kell a civil társadalommal folytatott együttműködést, a határon átnyúló együttműködést, valamint a szomszédos harmadik országokkal folytatott együttműködést.

4. cikk

1.    A kiemelt ágazatokra való koncentrálás, valamint a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében, az 1. cikkben említett átfogó célkitűzésekkel összhangban, továbbá figyelembe véve az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiát, többek között a foglalkoztatásra, a nemzeti prioritásokra, az országspecifikus ajánlásokra és az Európai Bizottsággal az EU kohéziós politikájának keretében kötött partnerségi megállapodásokra összpontosítva, a Norvég Királyság egyetértési megállapodást köt minden egyes kedvezményezett állammal a 10. cikk 3. bekezdésével összhangban.

2.    Az Európai Bizottsággal stratégiai szinten kerül sor konzultációra, a 10. cikk 3. bekezdése szerint meghatározott egyetértési megállapodásokról folytatott tárgyalások alkalmával, az EU kohéziós politikájával való kiegészítő jelleg és szinergiák előmozdítása, valamint azon lehetőségek feltérképezése céljából, hogy a pénzügyi eszközöket miként lehetne felhasználni a pénzügyi hozzájárulások hatásának növelésére.

5. cikk

1.    Az országspecifikus ajánlások alá tartozó azon programok tekintetében, amelyekért a kedvezményezett államokat terheli végrehajtási felelősség, a Norvég Királyság hozzájárulása – amennyiben a Norvég Királyság másként nem határoz – nem haladhatja meg a programköltség 85 %-át.

2.    Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat be kell tartani.

3.    A projektek tekintetében a Norvég Királyság felelőssége a pénzeszközöknek az elfogadott terv szerinti rendelkezésre bocsátására korlátozódik. Harmadik felekkel szemben nem tartozik felelősséggel.

6. cikk

Az országspecifikus támogatást a következő kedvezményezett államok rendelkezésére kell bocsátani: Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia és Szlovénia, az alábbi felosztás szerint:

7. cikk

1.    A regionális együttműködést célzó globális alapot 44,75 millió EUR összeg erejéig bocsátják rendelkezésre. Az alap hozzájárul a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 1. cikkben meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához.

2.    Az alap 60 %-át a fenntartható és minőségi ifjúsági foglalkoztatás előmozdítására kell rendelkezésre bocsátani, különös hangsúlyt helyezve az alábbi területekre:  

a) Munkavállalási és képzési mobilitási programok fiatalok számára, különös hangsúllyal azokra, akik nem állnak foglalkoztatásban, illetve nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben

b) Duális képzési programok, tanulószerződéses gyakorlati képzések, a fiatalok bevonása

c) Tudásmegosztás, a bevált gyakorlatok megosztása és egymástól való tanulás az ifjúsági foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek/intézmények között

Az alap e részét a 25 %-ot (Eurostat referenciaév: 2013) meghaladó ifjúsági munkanélküliséget mérő kedvezményezett államokat és más uniós tagállamokat bevonó projektek számára kell rendelkezésre bocsátani, és azokban legalább két országnak – abból legalább egy kedvezményezett államnak – kell részt vennie. A norvég szervek partnerként vehetnek részt.

3.    Az alap 40 %-át a 3. cikkben felsorolt kiemelt ágazatokban folytatott regionális együttműködésre kell rendelkezésre bocsátani, különös tekintettel a tudásmegosztásra, a bevált gyakorlatok megosztására, valamint az intézményfejlesztésre.

Az alap e részét a kedvezményezett államokat és szomszédos harmadik országokat bevonó projektekre kell rendelkezésre bocsátani. A projektekben legalább három országnak, köztük legalább két kedvezményezett államnak kell részt vennie. A norvég szervek partnerként vehetnek részt.

8. cikk

A Norvég Királyság 2020-ig félidős felülvizsgálatot végez az egyes érintett kedvezményezett államoknak juttatott összegeken belül rendelkezésre álló, nem lekötött pénzeszközök átcsoportosítása céljából.

9. cikk

1.    Az 1. cikk alapján fizetendő hozzájárulásokat szorosan össze kell hangolni az EFTA-államoknak az EGT Finanszírozási Mechanizmus által előírt kétoldalú hozzájárulásával.

2.    A Norvég Királyság biztosítja, hogy az előző bekezdésben említett mindkét finanszírozási mechanizmus esetében azonos kérelmezési eljárások és végrehajtási szabályok érvényesüljenek.

3.    Adott esetben figyelembe kell venni az Európai Unió kohéziós politikájában bekövetkező releváns változásokat.

10. cikk

A Norvég Finanszírozási Mechanizmus alkalmazására a következők vonatkoznak:

1.    A végrehajtás minden szakaszában a legmagasabb szintű átláthatóságot, elszámoltathatóságot és költséghatékonyságot, továbbá a jó kormányzás, a partnerség és a többszintű kormányzás, a fenntartható fejlődés, a nemek közötti egyenlőség, valamint a megkülönböztetésmentesség elveit kell alkalmazni.

A Norvég Finanszírozási Mechanizmus célkitűzéseit a kedvezményezett államok és a Norvég Királyság közötti szoros együttműködés keretében kell megvalósítani.

2.    A Norvég Királyság működteti az alábbi alapokat, illetve felelős azok végrehajtásért, ideértve az irányítást és a kontrollt is:

(b)a 7. cikk 1. bekezdésében meghatározott, regionális együttműködést célzó globális alap;

(c)a 3. cikk 2. bekezdésének b) pontjában meghatározott, a tisztességes munka és a háromoldalú párbeszéd előmozdítását célzó alap.

(2)A Norvég Királyság minden kedvezményezett állammal egyetértési megállapodást köt – a 2. bekezdésben említett alapok kivételével – a vonatkozó országspecifikus támogatásról, amely megállapodás meghatározza a többéves programozás keretét, valamint az irányítási és kontrollstruktúrákat.

   a) Az egyetértési megállapodások alapján a kedvezményezett államok egyedi programokra vonatkozó javaslatokat terjesztenek a Norvég Királyság elé, amely értékeli és jóváhagyja a javaslatokat, valamint minden egyes program esetében támogatási megállapodást köt a kedvezményezett államokkal. A Norvég Királyság vagy az érintett kedvezményezett állam kifejezett kérésére az Európai Bizottság elvégzi valamely egyedi programra vonatkozó javaslat vizsgálatát, még annak elfogadása előtt, hogy biztosítsa az Európai Unió kohéziós politikájának való megfelelést.

b) Az elfogadott programok végrehajtásáért a kedvezményezett államok felelnek, amelyeknek megfelelő irányítási és kontrollrendszereket kell biztosítaniuk a hatékony végrehajtás és irányítás garantálása céljából.

   c) A Norvég Királyság nemzeti előírásainak megfelelően kontrollokat végezhet. E célból a kedvezményezett államok minden szükséges segítséget, tájékoztatást és dokumentációt megadnak.

   d) Szabálytalanságok esetén a Norvég Királyság felfüggesztheti a finanszírozást és visszafizettetheti a pénzeszközöket.

e) A széleskörű részvétel biztosítása érdekében adott esetben partnerségeket kell alkalmazni a pénzügyi hozzájárulás előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során. A partnerek lehetnek többek között helyi, regionális és nemzeti szintűek, érkezhetnek a magánszektorból, civil társadalomból, és szociális partnerek is lehetnek a kedvezményezett államokban és a Norvég Királyságban.

   f) A kedvezményezett államokban a többéves programozás keretében bármelyik projekt végrehajtható többek között a kedvezményezett államokban és a Norvég Királyságban letelepedett szervezetekkel együttműködésben, a közbeszerzésre alkalmazandó szabályoknak megfelelően.

4.    A Norvég Királyság igazgatási költségeit a 2. cikk 1. bekezdésében említett teljes összegből kell fedezni, és e költségeket az 5. bekezdésben említett végrehajtási rendelkezésekben kell meghatározni.

5.    A Norvég Finanszírozási Mechanizmus általános igazgatásáért a Norvég Királyság vagy bármely általa kijelölt szerv felelős. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtására vonatkozó további rendelkezéseket a Norvég Királyság bocsátja ki a kedvezményezett államokkal folytatott konzultációt követően, mely utóbbiakat az Európai Bizottság segítheti. A Norvég Királyság arra törekszik, hogy e rendelkezéseket az egyetértési megállapodások aláírását megelőzően kibocsássa.

6.    A Norvég Királyság jelentést tesz a Norvég Finanszírozási Mechanizmus célkitűzéseihez – és adott esetben az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020 közötti időszakra meghatározott tizenegy tematikus célkitűzéséhez 1 – való hozzájárulásáról.

11. cikk

(3)Ezt a megállapodást a Részes Feleknek belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán kell letétbe helyezni.

(4)Ez a megállapodás az utolsó megerősítő vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

(5)Az 1. és 2. bekezdésben említett eljárások befejezéséig ezt a megállapodást az erről szóló utolsó értesítés letétbe helyezését követő első hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

12. cikk

Ezt a megállapodást, amely egy-egy eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, izlandi és norvég nyelven készült, és az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságánál helyezik letétbe, amely e megállapodás minden Részes Fele részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

Kelt Brüsszelben, a(z) ………… év ………… havának ………… napján.

az Európai Unió részéről

a Norvég Királyság részéről

MELLÉKLET

A NORVÉG KIRÁLYSÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖTTI,

A 2014–2021 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ NORVÉG FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUSRÓL

SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSHOZ

Innováció, kutatás, oktatás és versenyképesség

1.Vállalkozásfejlesztés, innovációs és kkv-k

2.Kutatás

3.Oktatás, ösztöndíjak, tanulószerződéses gyakorlati képzések és a fiatalok vállalkozói készsége

4.A munka és a magánélet egyensúlya

5.Szociális párbeszéd – Tisztességes munka

Társadalmi befogadás, ifjúsági foglalkoztatás és szegénységcsökkentés

6.Európai közegészségügyi kihívások

7.A romák társadalmi befogadása és felelősségvállalásának ösztönzése

8.Veszélyeztetett gyerekek és fiatalok

9.A fiatalok munkaerőpiaci részvétele

10.Helyi fejlesztés és szegénységcsökkentés

Környezet, energia, éghajlatváltozás és karbonszegény gazdaság

11.Környezet és ökoszisztémák

12.Megújuló energia, energiahatékonyság, energiabiztonság

13.Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

Kultúra, civil társadalom, jó kormányzás, valamint alapvető jogok és szabadságok

14.Kulturális vállalkozói szellem, kulturális örökség és kulturális együttműködés

15.Civil társadalom

16.Jó kormányzás, elszámoltatható intézmények, átláthatóság

17.Emberi jogok – nemzeti végrehajtás

Bel- és igazságügy

18.Menekültügy és migráció

19.Büntetés-végrehajtási szolgálatok és előzetes letartóztatás

20.Nemzetközi rendőrségi együttműködés és a bűnözés elleni küzdelem

21.Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága és eredményessége, a jogállamiság megerősítése

22.Családon belüli erőszak és nemi alapú erőszak

23.Katasztrófamegelőzés és katasztrófavédelmi felkészültség

(1) 1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 2) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; 3) a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k), a mezőgazdasági, illetve a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; 4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; 6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 9) a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint a szegénység és megkülönböztetés elleni küzdelem; 10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.2.23.

COM(2016) 86 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozata

az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv, valamint az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv megkötéséről

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ÉS AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSHOZ

AZ EURÓPAI UNIÓ,

és

IZLAND

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság között 1972. július 22-én aláírt megállapodásra, valamint a halak és halászati termékek Izland és a Közösség közötti kereskedelmére alkalmazandó jelenlegi szabályokra,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt, egyes halak és halászati termékek Unióba történő behozatalára 2009–2014 között alkalmazandó különleges rendelkezésekről szóló kiegészítő jegyzőkönyvre és különösen annak 1. cikkére,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel csatolt kiegészítő jegyzőkönyvre és különösen annak 2. cikkére,

ÚGY HATÁROZTÁK, HOGY MEGKÖTIK EZT A JEGYZŐKÖNYVET:

1. CIKK

1. Az Izlandról származó egyes halak és halászati termékek Európai Unióba történő behozatalára alkalmazandó különös rendelkezéseket e jegyzőkönyv és annak melléklete állapítja meg.Az éves vámmentes kontingenseket e jegyzőkönyv melléklete határozza meg. E vámkontingensek – a 4. cikk 3. bekezdésében foglalt eljárásoknak megfelelően – az e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása megkezdésének napjától 2021. április 30-ig alkalmazandók.

2. Ezen időszak végén a Szerződő Felek megvizsgálják az 1. bekezdésben említett különös rendelkezések fenntartásának szükségességét, és szükség esetén – az összes kapcsolódó érdek figyelembe vételével – felülvizsgálják a kontingensszinteket.

2. CIKK

1. A vámkontingenseket – a 4. cikk 3. bekezdésében foglalt eljárásoknak megfelelően –az e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása megkezdésének napján kell megnyitni.

2. A vámkontingens-mennyiségeket e jegyzőkönyv melléklete határozza meg. Az első vámkontingens e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása megkezdésének napjától 2017. április 30-ig áll rendelkezésre. Az ezt követő vámkontingenseket 2017. május 1-jétől kezdődően az e jegyzőkönyv 1. cikkében említett időszak végéig évente május 1-jétől április 30-ig kell felosztani.

3. A 2014. május 1-jétől az e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáig tartó időszakra vonatkozó vámkontingens-mennyiségeket arányosan kell felosztani és rendelkezésre bocsátani az e jegyzőkönyv 1. cikkében említett időszak hátralévő részére.

3. CIKK

Az e jegyzőkönyv mellékletében felsorolt vámkontingensekre alkalmazandó származási szabályok azonosak az Európai Gazdasági Közösség és Izland között 1972. július 22-én aláírt megállapodás 3. jegyzőkönyvében meghatározottakkal.

4. CIKK

1. Ezt a jegyzőkönyvet a Részes Feleknek belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán kell letétbe helyezni.

2. Ez a jegyzőkönyv az utolsó megerősítő vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

3. Ezt a jegyzőkönyvet az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett eljárások befejezéséig az erről szóló utolsó értesítés letétbe helyezését követő harmadik hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

5. CIKK

Ezt a jegyzőkönyvet, amely egy-egy eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és izlandi nyelven készült, és az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságánál helyezik letétbe, amely minden Részes Fél részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

Kelt Brüsszelben, a 2016. év ...………… havának ………… napján.

az Európai Unió részéről

Izland részéről

MELLÉKLET

A JEGYZŐKÖNYV 1. CIKKÉBEN EMLÍTETT KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

A meglévő állandó vámmentes kontingenseken kívül az Európai Unió a következő éves vámmentes kontingenseket nyitja meg az Izlandról származó termékek előtt:

* A mennyiségek hozzáadására a kiegészítő jegyzőkönyv 2. cikkének 3. bekezdésével összhangban kerül sor.