EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.12.20.

COM(2016) 812 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A 2014-2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok
A program éves végrehajtási jelentéseiről szóló 2016. évi összefoglaló jelentés
a 2014–2015. évi végrehajtásra vonatkozóan

A 2014-2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok
A program éves végrehajtási jelentéseiről szóló 2016. évi összefoglaló jelentés
a 2014–2015. évi végrehajtásra vonatkozóan

1.Bevezetés

Már mutatkoznak a gazdasági fellendülés jelei, de számos tagállam és régió továbbra is törékeny növekedéssel és strukturális gyengeségekkel néz szembe. A tagállamok közötti és a tagállamokon belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek fennmaradtak, míg a beruházások általános szintje a válságot megelőző szintet sem éri el. A 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) alá tartozó programok új generációja jelentős lehetőségeket kínál a köz- és magánberuházások számára a növekedés, foglalkoztatás és a strukturális átalakulás támogatása érdekében.

638 milliárd EUR értékű átfogó beruházási erőfeszítés 2014 és 2020 között; közel egy millió kiválasztott projekt 58,8 milliárd EUR értékben (ami 2016 őszére már 128,8 milliárd EUR-ra emelkedett); 274 000 támogatásban részesített vállalkozás; 2,7 millió személy támogatása az álláskeresés, illetve képzési vagy oktatási lehetőségek keresése során; és 11,1 millió hektár mezőgazdasági terület biodiverzitásának javítására irányuló beruházás. A fentiek néhány példát szolgáltatnak a tagállamok által az esb-alapok végrehajtásának tekintetében a programozási ciklus első két évében benyújtott 2016. évi éves végrehajtási jelentésekből származó előzetes eredményekre.

2015 decemberében a „Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című közlemény összefoglalta a partnerségi megállapodásokról és programokról folytatott tagállami tárgyalások eredményeit 1 . Emellett kiemelte az öt esb-alap 2 uniós növekedési stratégiához, az európai beruházási tervhez, valamint a tagállami strukturális kihívások és reformok kezeléséhez való várható hozzájárulását. Az esb-alapok továbbá közvetlenül hozzájárulnak a Bizottság politikai prioritásaihoz is.

Ez az első jelentés az esb-alapok végrehajtásáról szóló, uniós intézményeknek benyújtott éves jelentések sorozatában. E felmérést a kiadások minőségének javítása érdekében 2014-ben bevezetett legfontosabb újdonságokkal összefüggésben készítjük el. Az újdonságok közé tartoznak: tematikus koncentráció, gazdasági irányításhoz fűződő szorosabb kapcsolatok, előzetes feltételrendszer, fokozott eredményközpontúság és teljesítménymérési mechanizmusok. A jelentés két alaki követelménynek felel meg: a) összefoglalja 533 program tagállamok és régiók által biztosított, 2014–2015. évi időszakot lefedő 2016. évi éves végrehajtási jelentését, és b) szintetizálja az e programokról rendelkezésre álló értékeléseket 3 .

A tagállamok és régiók végrehajtási mechanizmusaira építve összefoglalja a projektek kiválasztására és a gyakorlati indikátoreredményekre vonatkozó információkat. Kiegészíti az esb-alapok költségvetési végrehajtásáról uniós költségvetési szempontból készített 2016 májusi technikai elemzést 4 .

A lenti 2. szakasz áttekintést nyújt a végrehajtás 2015 végéig történő előrehaladásáról, valamint leírja a megbízható stratégiák kialakítása és a hatékony beruházások megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket. A 3. szakasz részletekkel szolgál a kulcsfontosságú tematikus területeken elért előrehaladásról. A 4. szakasz összefoglalja a politika-végrehajtás megalapozott értékelésének elkészítése érdekében jelenleg folyó munkát.

2.Az esb-alapok programozása és a beruházások beindítása érdekében tett erőfeszítések áttekintése

A nemzeti és regionális hatóságok 2014 és 2015 során három elsődleges célkitűzéssel rendelkeztek: a) a tárgyalások befejezése és az új programok elfogadásának biztosítása, b) új programok elindítása, és c) a 2007–2013 közötti programok végrehajtásának sikeres befejezése.

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret késedelmes elfogadása dominóhatást gyakorolt az esb-alapokat szabályozó jogszabályok elfogadására. A 2014–2020 közötti programok elfogadásának folyamatát, valamint e programok várható eredményeit 2015 decemberében mutatták be 5 . 2014 végére 220 programot fogadtak el. Többségüket (313 program) azonban 2015-ben véglegesítették; és 181 programot csak a második félévben véglegesítettek. Ennek következtében – habár a 2015-ben elfogadott programok többsége előrehaladásról számolt be – számos program még mindig azon dolgozott, hogy 2015 végére kiválassza első projektjeit.

Az esb-alapok programjainak 2014–2020 közötti generációja határozottabban összpontosít az eredményekre, az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra: 2023-ig minden program benyújtja az éves végrehajtási jelentéseket, amelyek részletesen számszerűsítik az előrehaladást a pénzügyek, teljesítések és várt eredmények tekintetében. Ez egyértelműen összehangolja a programokat az „eredményközpontú uniós költségvetés” nevű kezdeményezésen belül 6 .

2.1.A végrehajtás előrehaladásának áttekintése

Az esb-alapok nyílt adatplatformját 7  a kiválasztott projektek pénzügyi volumenének, valamint a programok által a 2016. évi éves végrehajtási jelentésekben jelentett közös indikátorokra vonatkozó előrejelzések és eredmények bemutatása érdekében frissítették.

2.1.1.Pénzügyi áttekintés

2015 végéig összesen 15,4 milliárd EUR-t fizettek ki a tagállamoknak járó uniós kifizetésekből. Ez a 2014. és 2015. évi uniós kötelezettségvállalások 13,8 %-át tette ki 8 és döntően előfinanszírozási kifizetésekből állt.

A 2014. és 2015. évre vonatkozó 2016. évi éves végrehajtási jelentésekben a tagállamok értesítették a Bizottságot a kiválasztott projektekre előirányzott pénzügyi allokációkról. A támogatásra kiválasztott projektek teljes volumene 58,8 milliárd EUR, ami a 2014–2020 közötti időszakban tervezett teljes beruházási volumen 9,2 %-át teszi ki. A kiválasztott projekteknek nyújtott uniós hozzájárulás a becslések szerint 41,8 milliárd EUR. A 2015 végéig a tagállamok által jelentett kiválasztott projektek volumenének tematikus célkitűzések szerinti bontását a lenti 1. táblázat mutatja be:

1. táblázat: A kiválasztott projektek teljes költsége tematikus célkitűzések szerint (millió EUR) és a projektkiválasztási arány 2015 végén

Forrás: Bizottság, a programok által jelentett adatok alapján

A legutóbb jelentett, 2016 őszéig terjedő pénzügyi adatok alapján a végrehajtás erőteljesen felgyorsult a kiválasztott projektek volumenének tekintetében. A kiválasztott projektek teljes pénzügyi volumene 9 hónap alatt több mint kétszeresére – 58,8 milliárd EUR-ról 128,8 milliárd EUR-ra – növekedett (a tervezett beruházások 20,2 %-a).

A 2014–2015. évből származó pénzügyi adatok első áttekintést adnak a korai előrehaladásról. Vannak arra utaló jelek, hogy összességében a kiválasztott projektek szerinti gyakorlati korai előrehaladás tekintetében nagyjából ugyanolyan a helyzet, mint 2009 végén (a 2007–2013 közötti időszak során), amikor a kohéziós politikai projektek kiválasztása állt hasonló szinten. Ugyanakkor a projektek kiválasztásának előrehaladása és az indikátorcélok felé tett előrehaladás tagállamonként és programonként változó. Ez a jelentéstételi kötelezettség időzítésének, valamint annak együttes következménye, hogy számos programot csak 2015-ben fogadtak el és azok végrehajtását még el kell kezdeni.

Mivel 2015. évre vonatkozóan csak nagyon részleges adatok állnak rendelkezésre, ezek alapján nem lehetséges összességében megbízható következtetéseket levonni a programozás tagállami elindításának sikerességére vagy valószínű sikerességére vonatkozóan. Egyértelmű, hogy a 2015. évi pillanatkép nem tükrözi a teljes évi tevékenységeket. A 2016 végén rendelkezésre álló adatok várhatóan reprezentatívabb képet nyújtanak az előrehaladásról, mivel a projektek kiválasztásával, a kiadásokkal és a tényleges előnyök biztosításával kapcsolatos végrehajtási tevékenységek már egy teljes vagy megközelítőleg egy teljes éve zajlanak majd.

Az 1.1. és 1.2. melléklet a kiválasztott projektek volumenének alapok szerinti bontását mutatja be 2015 végén és 2016 őszén. A 2.1. és 2.2. melléklet ugyanazokat a pénzügyi adatokat mutatja be az egyes tagállamok jelentései szerint. A két pillanatkép összehasonlításából már látható, hogy a korai végrehajtási tendenciák dinamikusak és 2016 őszére tagállamonként és tematikus célkitűzésenként egységesebb projektkiválasztási arányokkal párosulnak. Habár a Bizottság előtt ismert, hogy néhány programban nem jelentették egyes projektek kiválasztását 2016 őszéig, azonban a legutóbbi adatokban arra utaló jelek is találhatók, hogy meghatározott területeken lassú javulás következett be.

2.1.2.A program célkitűzései felé tett előrehaladás

A 2016. évi éves végrehajtási jelentések információkat szolgáltatnak a programok célkitűzései felé tett előrehaladásról. Az előrehaladást a kiválasztott projektek száma és a projektek e célkitűzésekhez való várható hozzájárulása alapján mérik.

A tagállamok és régiók 2015 végére 989 000 projektet választottak ki, amelyek a nagy infrastrukturális beruházásoktól a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott egyedi támogatásokig terjedtek. A program teljesítményével kapcsolatos különböző intézkedések között 2015 végéig jelentett címsoradatok többek között az alábbiakat tartalmazzák:

-valamennyi esb-alap eddig 274 000, a projektek által kiválasztott vállalkozást támogató projektet finanszírozott;

-2,7 millió résztvevőnek származott előnye az ESZA által támogatott projektekből;

-11,1 millió hektár mezőgazdasági területet vagy a mezőgazdasági hasznosítású terület 6 %-át választották ki területgazdálkodási támogatásra a biodiverzitás jobb megőrzése érdekében;

-a teljes vidéki lakosság 24 %-át (69 millió lakos) elérik a kiválasztott LEADER Helyi Akciócsoportok;

-a halászati akciócsoportok több mint 10 %-a működőképes, és a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztásra kerültek.

2.2.A program végrehajtási mechanizmusainak kiépítése

A programok hatékonysága és minősége három pilléren nyugszik: a) megbízható struktúrák és eljárások, b) előfeltételek teljesítése a meglévő beruházások előtt álló akadályok leküzdése érdekében, és c) egyértelmű összehangolás az európai szemeszter prioritásaival.

Először, a megosztott irányítású program sikeres elindításához szükséges, hogy a nemzeti vagy regionális irányító hatóságok programstruktúrákat és folyamatokat hozzanak létre a program időtartama alatti megbízható és jó minőségű beruházások biztosítása érdekében. A kulcsfontosságú tevékenységek az alábbiakat foglalják magukban:

a felelős hatóságok kijelölése;

az érdekelt felek, végrehajtó szervek és lehetséges kedvezményezettek mozgósítása;

monitoringbizottságok létrehozása (a tagok kiválasztása, illetve szabályok és eljárások kidolgozása);

informatikai alkalmazások (ideértve az e-kohéziót a kedvezményezettekkel való kommunikáció megkönnyítése érdekében) és projektmonitoring rendszerek (ideértve bizonyos esetekben az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat) átalakítása vagy kidolgozása;

a kiválasztási feltételek meghatározása és a különböző beruházási területekre vonatkozó pályázati felhívások kiírása, a kérelmezők számára elegendő idő biztosítása a javaslatok kidolgozásához, a pályázatok benyújtásához és kiértékeléséhez, amelyet az ajánlat véglegesítése, valamint a kiválasztott műveletekkel kapcsolatos fizikai (indikátor) információk egyeztetése követ.

A programhatóságok 2014-ben és 2015-ben komolyan foglalkoztak az éves végrehajtási jelentésekben gyakran leírt ezen elemekkel. Ezen elemek létrehozása fontos volt a programok sikeres elindítása szempontjából, ugyanakkor ez az eredményközpontú, minőségi beruházások valamennyi programban több érdekelt fél támogatásával való megvalósításához szükséges közép- és hosszú távú erőfeszítéseket is alátámasztja.

Másodszor, a tagállamoknak és régióknak teljesíteniük kell az esb-alapok által társfinanszírozott eredményes és hatékony beruházások előfeltételeit, az úgy nevezett előzetes feltételrendszert.

A program elfogadásakor az előzetes feltétel mintegy 75 %-át teljesítették. Ami a többit illeti, a Bizottság konkrét cselekvési terveket fogadott el, amelyeket a tagállamok többségének 2016 végéig végre kell hajtania. 2016. október 31-ig a Bizottság megerősítette, hogy a cselekvési tervek harmadát végrehajtották. Jelentős előrehaladást értek el a fennmaradó cselekvési tervek többsége terén is. A tagállamoknak az éves végrehajtási jelentésekben információkat kell szolgáltatniuk az előzetes feltételrendszerrel kapcsolatos cselekvési tervek végrehajtásáról vagy 2017 közepéig be kell nyújtaniuk nemzeti előrehaladási jelentéseiket.

A Bizottság 2017 tavaszán szolgálati munkadokumentumot készít az előzetes feltételrendszer hozzáadott értékéről. Az esb-alapokhoz kapcsolódó előzetes feltételrendszer teljesülése végső elemzésének bemutatására 2017 végén kerül sor, a stratégiai jelentésben. 2017 közepére az intelligens szakosodásról szóló közlemény (EAC 1.1) felvázolja az elért eredményeket, tanulságokat és a Bizottság jövőbeli lépéseit annak érdekében, hogy a több mint 120 nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégia által előmozdítsa az innovációvezérelt növekedést és a foglalkoztatást. A közlemény bemutatja majd, hogy ezek a stratégiák miként ötvözik majd az alulról felfelé építkező területi megközelítést a Bizottság prioritásaival és szakpolitikáival, és teremtenek szinergiákat a közvetlenül kezelt és a megosztott irányítású, az innovációt, a kutatást és a versenyképességet támogató uniós alapok között.

Harmadszor, az uniós gazdasági irányításhoz és az európai szemeszterhez kötődő szorosabb kapcsolat tekintetében 2014-ben az országspecifikus ajánlások több mint kétharmada releváns volt az esb-alapok beruházásainak szempontjából (különös tekintettel az ERFA-ra és ESZA-ra), és ezért ezeket beépítették a tagállamok programprioritásaiba. Ezek hat fő terület reformjaira terjednek ki: kutatás és innováció, energia és közlekedés, egészségügy, munkaerőpiaci részvétel, oktatás, társadalmi befogadás és a közigazgatás reformja. A Bizottság 2017 tavaszán véglegesíti az „Esb-alapok által az országspecifikus ajánlások végrehajtásához és a tagállami strukturális reformokhoz nyújtott támogatás” nevű tanulmányt. A tanulmány kielemzi, hogy hogyan vették figyelembe az esb-alapok által finanszírozott programokban a program elfogadását megelőző évek beruházási vonatkozású országspecifikus ajánlásait. A 2017-ben esedékes nemzeti előrehaladási jelentések továbbá értékelik és információkat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a programok hogyan járultak hozzá az unió növekedési stratégiájához és a vonatkozó országspecifikus ajánlásokhoz.

3.A végrehajtás áttekintése a kulcsfontosságú témák szerint

A tervezett beruházások volumenét és az esb-alapok várható eredményeit 2015 decemberében mutatták be 10 . A jelentés áttekintést nyújt a programok 2014. és 2015. évi végrehajtásában a kiválasztott projektek pénzügyi volumene, valamint a szerződéskötések, közös teljesítések és eredmények teljesítése tekintetében elért, a 2016. évi éves végrehajtási jelentések tartalmára összpontosító korai előrehaladásról.

A fenti 1. táblázat áttekintést nyújt az esb-alapok tematikus célkitűzései szerint 2015 végén jelentett pénzügyi volumenről és a projektkiválasztási arányról. Az indikátorok tekintetében e jelentés a kiválasztott projektektől várható hozzájárulásra és a közös indikátorok alapján minden egyes alap tekintetében jelentett eredményekre vonatkozó előrejelzésekre támaszkodik. A már támogatott projektekre vonatkozó példák is bemutatásra kerülnek.

3.1.K+I, IKT és a kkv-k versenyképessége

Összesen mintegy 181 milliárd EUR összegben támogatják a beruházásokat e területen, főként az ERFA és az EMVA forrásaiból. Az ezen összeg mintegy 7 %-át elérő projekteket (több mint 11,5 milliárd EUR 11 ) választottak ki és számos projekt már a végrehajtási szakaszban volt 2015 végén.

Az egyedi kutatási és innovációs projekteknek az ERFA és EMVA keretében kiutalt 3,4 milliárd EUR a 2014–2020 közötti időszakra tervezett teljes összeg 5,7 %-át teszi ki. 2015 végére az előrejelzések szerint 19 000 vállalkozás élvezi a kutatóintézetekkel való együttműködés ösztönzését szolgáló ERFA-programok előnyeit (a célkitűzés 15 %-a), míg az előrejelzések szerint 5 000 kutató húz hasznot a fejlettebb infrastruktúrából (a célkitűzés 7 %-a).

Körülbelül 200 operatív csoportot hoztak már létre a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó európai innovációs partnerség keretében. Az EMVA által finanszírozott jelen projektek célja az innovatív megoldások előmozdítása a versenyképes és fenntartható mezőgazdasági és erdészeti ágazat érdekében.

A digitális gazdasági témakörök keretében a projektek számára 2015 végéig kiutalt 737 millió EUR a teljes tervezett összeg 4 %-a volt. Az ERFA tekintetében e tevékenység főként az alábbi országokban történő projektkiválasztáshoz kapcsolódott: EE, FI, FR, IT, PL SE és SK. Az eddig kiválasztott legtöbb tevékenység nem kapcsolódik az alap e témakör keretében rendelkezésre álló közös indikátoraihoz.

Az alábbiakban az előrehaladásra vonatkozó korai példák következnek.

A kkv-k versenyképessége az ERFA, EMVA és ETHA-programok egyik prioritása. 7,5 milliárd összegű uniós támogatást utaltak ki 2015 végéig az egyedi projekteknek (a teljes tervezett összeg 8,9 %-a).

ERFA-finanszírozást ítéltek oda 113 000 kkv-t támogató projektnek. Nyolc tagállam (DE, ES, FI, FR, IE, PT, SE, UK) és számos Interreg program adja ezen előrejelzések 95 %-át; e vállalkozások közül 85 000-et tanácsadással és útmutatással támogatnak; az előrejelzések 25 000 induló innovatív vállalkozással számolnak; e korai szakaszban a támogatott vállalkozásokban várhatóan 65 000 munkahelyet teremtenek közvetlenül.

Több mint 30 000 mezőgazdasági üzemet választottak ki beruházási műveletekhez a versenyképesség növelése érdekében (a teljes célkitűzés 9 %-a). 10 000 mezőgazdasági termelőt választottak ki, hogy a minőségrendszerekben való részvételhez támogatásban részesüljenek (a célkitűzés 8 %-a).

Az időszakban tervezett ETHA-projektek mintegy 80 %-a kkv-k megerősítését, valamint a flotta és az akvakultúra-ágazati vállalkozások versenyképességének növelését célozza. A végrehajtás viszonylag lassan kezdődött el, mivel a 2015 végéig kiválasztott projekteknek mindösszesen 10 %-a összpontosított a kkv-k fejlesztésére.

3.2.Karbonszegény gazdaság, éghajlatváltozás, környezetvédelmi és közlekedési és energiahálózatok

Az esb-alapok több mint 260 milliárd EUR-t fektetnek be a fenntartható fejlődéssel foglalkozó területekbe. 2015 végén több mint 20 milliárd EUR-t 12 utaltak már ki egyedi projekteknek, ami a teljes összeg mintegy 9 %-át teszi ki (4,3 %-tól 10,5 %-ig terjedően) a közvetlen hozzájárulást nyújtó valamennyi alap tekintetében (ERFA, KA, EMVA és ETHA) 13 .

A karbonszegény gazdasággal kapcsolatos prioritások tekintetében 2,3 milliárd EUR beruházást támogattak (a tervezett beruházás 4,3 %-a). A kiválasztott EMVA projektek előrejelzése szerint a szénmegkötéssel vagy -tárolással kapcsolatos intézkedésekre szolgáló mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási terület 1 millió hektárt fed le (a teljes célkitűzés 25 %-a, ami az összes mezőgazdasági hasznosítású terület 2,4 %-ának felel meg), és 1,6 millió hektár mezőgazdasági területet az ÜHG- és/vagy ammóniakibocsátások csökkentését célzó gazdálkodási szerződés keretében kezelnek (a teljes célkitűzés 31 %-a, ami az összes mezőgazdasági hasznosítású terület 3 %-ának felel meg).

Az éghajlatváltozás és kockázatmegelőzés tekintetében 6,6 milliárd EUR összegű projektkiválasztást jelentettek (a teljes tervezett összeg 17,3 %-a). Az EMVA eddig 11,1 millió hektár mezőgazdasági terület számára nyújtott támogatást a biodiverzitás jobb megőrzését célzó egyedi területgazdálkodáshoz (a támogatandó mezőgazdasági terület 36 %-a) és 1,6 millió hektárt támogattak az ökológiai gazdálkodásra való áttérés vagy annak fenntartása érdekében (a támogatandó mezőgazdasági terület 15,7 %-a).

A környezetvédelemmel és erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos prioritások tekintetében 7,6 milliárd EUR értékű összberuházást fordítottak projektekre (a teljes tervezett összeg 10,5 %-a). Ez magában foglalja a több mint 420 millió EUR teljes közkiadást felhasználó, a megújuló energiával, illetve víz- és energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzésekkel foglalkozó kiválasztott EMVA-projekteket. Az ERFA és KA keretében még nem jelentettek jelentős értékeket a hulladék-újrafeldolgozó kapacitást, a jobb szennyvízkezelést vagy jobb vízellátási eredményeket mérő közös indikátorok tekintetében, habár az egyedi indikátorok tekintetében a programok már jelentettek értékeket. A 2015 végéig ETHA-támogatásra kiválasztott valamennyi projekt közel 90 %-a az erőforrás-hatékonyságot és a környezetvédelmet mozdítja elő. A legtöbb hasonló projekt célja a tengeri biológiai sokféleség megvédése és helyreállítása a kirakodás fizikai ellenőrzésének jelentős mértékű növelése és a nem szándékos fogások mennyiségének csökkentése által, ezáltal támogatva a közös halászati politika végrehajtását.

A stratégiai hálózatokba való beruházás tekintetében jelentős TEN-T és egyéb közlekedési beruházásokat terveznek az ERFA és a Kohéziós Alap keretében. A 2015 végéig kiválasztott összes projekt 4,1 milliárd EUR-t tett ki (a tervezett összeg 6,2 %-a). A közlekedési projektek esetében a kiválasztott projektek szemléletes példái az alábbiak:

3.3.Foglalkoztatás, társadalmi befogadás és oktatás

15 Több mint 168 milliárd EUR értékű támogatást terveznek e területen, különösen az ESZA keretében, de az ERFA, EMVA és ETHA beruházása mellett is. Az ezen összeg több mint 12 %-át elérő projekteket (több mint 11,5 milliárd EUR) választottak ki és számos projekt már egyéni támogatást nyújtott 2015 végén.

Az IFK, ERFA, EMVA és ETHA mellett az ESZA a foglalkoztatásba, társadalmi befogadásba és oktatásba befektető legfontosabb uniós alap.

Összességében az ESZA végrehajtása 2015 végére az ESZA-projektek esetében 13,3 %-os átlagos kiválasztási arányt mutatott, ami lehetővé teszi, hogy az esb-alapok e területeken jelentősen hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesüléséhez. A projektkiválasztási arányok tematikus célkitűzések szerinti bontása az ESZA-alapok egészére vonatkozóan a fenti 1. táblázatban található.

Összességében az ESZA és IKF intézkedései az alábbiakat biztosították:

2,7 millió résztvevő 16 , ideértve 1,6 millió munkanélkülit és 700 000 inaktív személyt;

E résztvevők közül 235 000 állt munkaviszonyban egy ESZA vagy IKF műveletet követően, és 181 000 szerzett képesítést az ESZA vagy IKF művelet befejezését követően;

100 000 résztvevő részesült oktatásban vagy képzésben az ESZA vagy IKF támogatásának köszönhetően;

Az ESZA vagy IKF által támogatott műveletek 275 000 hátrányos helyzetű résztvevője keresett munkát, részesült oktatásban/képzésben, szerzett képesítést vagy állt munkaviszonyban, ideértve az önfoglalkoztatást is.

2015 végén a foglalkoztatás területén (8. TC) zajló műveletek végrehajtása a különböző beruházási prioritásokat tekintve eltérő mértékben, de valamennyi tagállamban zajlott. A munkaerőpiachoz való hozzáférés megnövelésére törekvő ESZA-beavatkozások már megfelelően elérik a munkanélküli (1,1 millió) és inaktív (230 000) személyeket. Az önfoglalkoztatással, valamint az aktív és egészséges öregedéssel kapcsolatos műveletek végrehajtása viszonylag lassan indult el.

Az oktatást és szakképzést (10. TC) követően a társadalmi befogadás (9. TC) volt az a terület, ahol a legfigyelemreméltóbb előrehaladás volt megfigyelhető. A végrehajtásra vonatkozó első adatok ígéretesek. A 631 000 ESZA-résztvevő 39,8 %-a aktív kereső nélküli háztartásból érkezett és 32,1 %-a külföldi háttérrel rendelkező vagy kisebbséghez tartozó migráns volt, ami azt mutatja, hogy a hangsúly a támogatásra leginkább rászorulókon van. 55 000 résztvevő már talált magának állást.

Az ERFA keretében az egészségügyi infrastruktúra támogatása tekintetében 2015 végéig csekély előrehaladást értek el. A kiválasztott integrált városfejlesztési stratégiáknak nyújtott támogatás 1,7 millió személyt ért el (a kitűzött cél 5 %-a).

Az oktatási és szakképzési beruházások (10. TC) végrehajtásában is jelentős előrehaladás történt 539 000 résztvevő mellett, akik legalább 47 %-a csak az általános iskolát vagy a középiskola alsó tagozatát végezte el, és akik közül 83 000 az ESZA támogatásának köszönhetően 2015 végéig már képesítést szerzett.

3.4.Az intézményi kapacitás megerősítése és a hatékony közigazgatás

Főként az ESZA keretében, de az ERFA-ból érkező tervezett támogatásokból is, összesen mintegy 6 milliárd EUR-t programoztak a megerősített intézményi kapacitás és a hatékony közigazgatás támogatásával kapcsolatos célokra. 2015 végéig a teljes költségvetés több mint 11 %-át fordították projektekre. 

A 2015 végéig kiválasztott műveletek összértéke 680 millió EUR. A projektek az alábbi országokban, illetve az Interreg keretében találhatóak: BG, EE, FR, HR, IT, PL. Az ESZA 97 000 közigazgatási alkalmazottat támogatott, és a tagállamok a nemzeti, regionális vagy helyi szintű közigazgatásokat vagy közszolgáltatásokat megcélzó 31 projektről számoltak be. A tervezett ERFA-támogatás keretében az Interreg programok jelentős előrehaladást értek el a támogatandó projektek kiválasztása terén.

3.5.A pénzügyi eszközök végrehajtása terén elért előrehaladás

A 2016. évi éves végrehajtási jelentések tartalmazzák a pénzügyi eszközökről 2015 végéig szóló első részletes beszámolókat is. A helyzet összességében kedvező: 21 tagállam jelentett előrelépést a pénzügyi eszközökkel kapcsolatban. A pénzügyi eszközökre a programokból lekötött hozzájárulások összértéke 5 737 millió EUR volt (amelyből 5 163 millió EUR az esb-alapok tettek ki). A lekötött összeges mintegy 20 %-át fizették ki pénzügyi eszközökbe (szinte kizárólag az ERFA és a KA keretében). E korai szakaszban jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között a pénzügyi eszközök bevezetése és végrehajtása terén; míg egyes tagállamok jelenleg fejezik be az előzetes értkeléseket, máshol a pénzügyi eszközök már konkért eredményeket értek el a tőkeáttétel terén és a megtérülő forrásokat újabb beruházásokra fordították.

A pénzügyi eszközök végrehajtásában 2015 végéig elért előrehaladás összegzése a Bizottság által 2016 novemberében közzétett jelentésben 18 szerepel.

3.6.Interreg

A területi együttműködés célkitűzés alá tartozó, ERFA által finanszírozott Interreg programok a kiválasztott projektek tekintetében 900 millió EUR pénzügyi volument hoztak létre 2015 végéig (a tervezett összeg 7,4 %-a). Az INTERREG keretében elért tényleges előrehaladásra vonatkozó első bizonyítékokra az összesített indikátorok (lásd fentebb), a legfontosabb beruházási témakörökben említett példák és az esb-alapok nyílt adatplatformján található Interreg „ország” oldal szolgáltatnak példát.

4.A programok értékelésének megerősítése

2014 és 2020 között nagyobb hangsúlyt fektetnek az esb-alapok programjai által társfinanszírozott szakpolitikák hatásértékelésének szükségességére. A programok specifikus és a beruházások által igényelt változásokat kialakító célkitűzéseket határoznak meg. Az értékelések alapvető fontosságúak annak megerősítéséhez, hogy e változások végbe mentek-e, valamint, hogy a programok hozzájárulásai valóban hozzájárultak-e a programok specifikus célkitűzéseihez.

2015 végéig az eredményekről és a 2014–2020 közötti időszakhoz kapcsolódó hatásokról kevés értékelés állt rendelkezésre, főként az elégtelen mennyiségű befejezett projekt miatt. A legfontosabb kivétel az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amelynek keretében 19 nemzeti értékelést fejeztek be 2016 júniusáig. A programok által 2014–2015 között elvégzett tanulmányok és értékelések a 2007–2013 közötti programok utólagos értékelésére és a 2014–2020 közötti végrehajtási kérdésekre összpontosítottak. Az értékelési terv szerint e minta feltételezhetően 2016-ban és 2017-ben is megismétlődik.

Habár a ténylegesen elvégzett értékelések száma érthetően kevés volt, a kohéziós politikai programok aktívan részt vettek a 2014–2020 közötti kötelezettségekkel összhangban lévő értékelési tervek elkészítésében. Míg az EMVA és ETHA értékelési terveit az operatív programok részeként fogadták el, a kohéziós politikai alapok vonatkozásában az értékelési terveket a program elfogadását követő 12 hónapon belül kell kidolgozni. Az értékelési tervek mostanra nagyrészt életbe léptek e kötelezettség teljesítése érdekében. A Bizottság megvizsgálta a 2016. június 30-ig benyújtott értékelési terveket, amelyek megerősítik, hogy a programokban példa nélküli munka folyik a végrehajtás és eredmények megalapozottabb értékelésének biztosítása érdekében.

Az értékelési tervek egyértelműen fogalmaznak az értékelés irányításával és az eredmények kommunikálásával kapcsolatban. Azonban az értékelési modellek és módszerek, valamint az adatrendszerek és az adatok elérhetősége tekintetében kevésbé egyértelműek. A Bizottság véleménye szerint a kohéziós politikai programokra vonatkozó terveket rendszeresen felül kell vizsgálni, és azok továbbfejlesztésére van szükség, különösen az értékelések tervezése és végrehajtása tekintetében speciálisabb szakértelmet igénylő szempontok esetében, az értékelések számának konszolidálása során, valamint annak vonatkozásában, hogy a szakpolitikák jövőbeli alakításához nyújtandó információk érdekében a hatásokkal kapcsolatos bizonyítékokat egyes esetekben a jelenleg tervezettnél korábban lehessen bemutatni.

Külön szolgálati munkadokumentum 19 tekinti át részletesebben az eddig rendelkezésre bocsátott értékeléseket, valamint az értékelés vonatkozásában 2014–2020 között tervezett erőfeszítéseket. Továbbá leírja a Bizottság által a programokban folyó munka támogatása érdekében követett tevékenységi irányokat (hálózatok kiépítése, iránymutatás, információs pontok, stb.), valamint a Bizottság által a következő években tervezett értékelési tevékenységeket.

Ettől függetlenül a Bizottság 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó saját utólagos értékelései elkészültek vagy hamarosan elkészülnek 20 .

5.Következtetések

Az esb-alapok programjai az Európai Unió jelentős beruházási eszközeként szolgálnak, és a szakpolitika előnyeit az Európai Unió valamennyi régiója és országa élvezi. A 2014 és 2020 közötti programozási időszak megerősített jogi kerete jelentős szakpolitikai innovációt hoz lére, ami hozzájárul az eredményközpontú uniós költségvetés nevű kezdeményezéshez. A magas színvonalú beruházások megvalósítása érdekében a reform részeként több modern elemet vezettek be. Ezen új ambiciózus megközelítés tagállamokban és régiókban való gyakorlati megvalósításához a kezdeti szakaszban időre és erőforrásokra volt szükség annak biztosítása érdekében, hogy a kiadások hatékonyságához szükséges feltételek rendelkezésre álljanak. Ez egybeesett a 2007–2013 közötti programok befejezésére irányuló erőfeszítésekkel, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a programok által kínált beruházási lehetőségeket maradéktalanul ki lehessen aknázni.

Mostanra elengedhetetlenné vált, hogy az új programok végrehajtása Unió-szerte felgyorsuljon. Különösen a magas színvonalú projektek kiválasztását és hatékony végrehajtását kell felgyorsítani a beruházásokkal kapcsolatban kitűzött célok és az állampolgáraink és vállalkozásaink számára várható társadalmi-gazdasági előnyök megvalósítása érdekében. A tagállamoknak továbbá kiadásaikra vonatkozóan gyorsabban kell bizonyítékokkal szolgálniuk a Bizottság számára, hogy levetővé váljon az uniós költségvetés szabályos végrehajtása.

A projektek kiválasztása és a gyakorlati végrehajtás az uniós kifizetések végrehajtásánál pontosabb képet nyújt a végrehajtásról. A 2016. évi pénzügyi ellenőrzésből származó bizonyítékok azt mutatják, hogy a végrehajtás már most gyorsabbá vált, mivel a 2015. év végi 58,8 milliárd EUR-hoz képest 2016 őszére 124,3 milliárd összegű beruházást (az időszakra eső teljes összeg 19,4 %-a) fordítottak egyedi projektekre. A frissebb adatok egységesebb előrehaladást mutatnak a legtöbb tagállamban és témakörben. E tendenciák alakulását a 2017. évi jelentéstételi ciklus keretében részletesebben elemezzük.

A 2017. júniusig tartó időszakról szóló átfogó programjelentéseket és a 2017. augusztus végéig tartó időszakot lefedő nemzeti eredményjelentéseket magában foglaló jelentéstételi ciklus 2017 közepén teljesebb képet fog nyújtani a végrehajtásról, a beruházási és szakpolitikai célkitűzések elérése irányába tett előrelépésről, valamint színvonalasabb jelentéseket fog eredményezni. Nevezetesen e jelentések több információt fognak tartalmazni és a végrehajtást több stratégiai kérdés alapján fogják értékelni 21 , amelyek többek között az alábbiakat foglalják magukban:

az Európa 2020 célkitűzések, az alapokra vonatkozó küldetések, ideértve az európai szemeszter keretében adott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtásának eléréséhez való hozzájárulás elemzését;

az eredményességi tartalék odaítéléséhez 2019-ben használandó teljesítmény-keretrendszer szerinti pénzügyi és fizikai mérföldkövek felé tett előrehaladásról szóló első jelentés;

a kiemelkedő előzetes feltételrendekhez kötődő cselekvési tervek teljesítésével kapcsolatos felmérés. (Amennyiben az előzetes feltételrendszer teljesítésével kapcsolatos cselekvési terv végrehajtása sikertelen lesz, a Bizottság felfüggesztheti az érintett program(ok) kifizetéseit 2017-ben).

mechanizmusok végrehajtása az esb-alapok, más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök, valamint az EBB közötti koordináció biztosítása érdekében (ideértve az Európai Stratégiai Beruházási Alappal való szinergiát és kölcsönös kiegészítő jelleget).

A Bizottság e tagállami jelentéseket egy stratégiai jelentésben foglalja össze 2017 végéig.

MELLÉKLETEK

1.1. melléklet: Esb-alapok – a programok által jelentett, tematikus célkitűzésenkénti pénzügyi végrehajtás (projektkiválasztás)
2015. december 31. (millió EUR)

Forrás: Bizottság, a programok által jelentett adatok alapján

1.2. melléklet: Esb-alapok – a programok által jelentett, tematikus célkitűzésenkénti pénzügyi végrehajtás (projektkiválasztás)
2016 ősz (millió EUR)

Forrás: Bizottság, a programok által jelentett adatok alapján    Megjegyzések: (1) Az ezen adatok forrására vonatkozó további információkért lásd a 2.2. melléklethez tartozó lábjegyzeteket    
(2) A 2016 októberében véget érő ETHA-programok eseti jelentéstétele.

2.1. melléklet: Esb-alapok – a programok által jelentett, tagállamok szerinti pénzügyi végrehajtás (projektkiválasztás) – 2015. december 31. (millió EUR)

Forrás: Bizottság, a programok által jelentett adatok alapján

2.2. melléklet: Esb-alapok – a programok által jelentett, tagállamok szerinti pénzügyi végrehajtás (projektkiválasztás) – 2016 ősz (millió EUR)

Forrás: Bizottság, a programok által jelentett adatok alapján

Megjegyzések:

Az alap által jelentett pénzügyi adatok által az 1.2. és 2.2. mellékletben lefedett időszak a következő:

1.A kohéziós politikai programok esetében a projektkiválasztásra vonatkozó legfrissebb adatok 2016. szeptember 30-iak. Spanyolország jeletése szerint 2016 őszéig 4 500 millió EUR kiutalásásra került sor az ERFA keretében (eseti jelentéstétel).

2.Az EMVA-programok esetében a projektkiválasztásra vonatkozó legfrissebb adatok 2016. augusztus 31-iek.

3.Az ETHA-programok esetében a projektkiválasztásra vonatkozó legfrissebb adatok 2015. december 31-iek. A fenti táblázat végéhez külön hozzátettük a kiegészítő eseti jelentéstételt.

A fentiekben bemutatott pénzügyi adatok pillanatképet adnak a programok által 2016. november 9-ig jelentett adatokról, és a későbbiekben ezen adatokat a programok szükség esetén kijavíthatják vagy kiegészíthetik.

A kohéziós politikai programok következő jelentéstételi határideje 2017. január 31. (a pénzügyi adatok vonatkozásában 2016 vége).

(1)  A közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti, 2015. december 14-i COM(2015) 639. sz. közlemény – a 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelet.

(2)  Az alábbiak alkotják az öt esb-alapot: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA); az Európai Szociális Alap (ESZA); a Kohéziós Alap (KA); az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA); az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA). A kohéziós politika az ERFA-t, az ESZA-t és a KA-t foglalja magában.

(3)  A közös rendelkezésekről szóló rendelet 53. cikkének (1) bekezdése.

(4)   http://ec.europa.eu/budget/library/biblio/documents/2015/analysis-of-the-budgetary-implementation-of-the-european-structural-and-investment-funds-in-2015_en.pdf  

(5)  COM(2015) 639. sz. közlemény – lásd az 1. lábjegyzetet

(6)  Az „eredményközpontú uniós költségvetés” nevű kezdeményezés 2015-ben indult. http://ec.europa.eu/budget/budget4results/index_en.cfm  

(7)  Az esb-alapok nyílt adatplatformja: https://cohesiondata.ec.europa.eu/  

(8)  A programok fő allokációira vállalt kötelezettségvállalások (az eredményességi tartalékhoz szükséges kötelezettségvállalásokat nem számítva).

(9)  A tagállamok által az ERFA, KA és ESZA vonatkozásában jelentett pénzügyi adatok tematikus célkitűzések szerinti bontása nem teljes, különösen a több tématerületet felölelő célkitűzésekre vonatkozó prioritási tengely esetében. Ezért a kiválasztott projektek tematikus célkitűzések szerinti tervezett beruházásai és teljes költségei a fenti táblázatban alul vannak értékelve a „Több tématerületet felölelő célkitűzések” mellett szereplő összegekhez képest.

(10)  COM(2015) 639. sz. közlemény - lásd az 1. lábjegyzetet.

(11)  A „több tématerületet felölelő célkitűzések” alá tartozó kiválasztási volumen egy része e területekhez tartozik – lásd az 1. táblázatot (lásd a 9. lábjegyzetet)

(12)  Lásd a 11. lábjegyzetet.

(13)  Az ESZA hozzájárul a fenntartható fejlődés célkitűzéseihez, azaz a zöld készségekhez, különösen a 8. és 10. tematikus célkitűzések szerinti másodlagos támogatási célkitűzéseken keresztül.

(14)  A Bizottság 2014. március 7-i 215/2014/EU végrehajtási rendelete.

(15)  Lásd a 10. lábjegyzetet.

(16)

     Amelynek 96 %-át 10 tagállam jelentette (ES, FR, IT, DE, BE, IE, PL, GR, NL, PT).

(17)

     A 2016. október 4-i COM(2016) 646 final, Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – az első három év.

(18)  Adatok összefoglalása a közös rendelkezésekről szóló rendelet 46. cikkének (4) bekezdése szerint: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/thefunds/fin_inst/pdf/summary_data_fi_1420_2015.pdf  

(19)  SWD(2016) 447 elérhető a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/regional_policy/en/policy/how/stages-step-by-step/strategic-report/  

(20) http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/pdf/expost2013/wp1_swd_report_en.pdf http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=701 Az ERFA/KA 2007–2013 közötti utólagos értékeléséhez – 2016. szeptember 19-i SWD(2016) 318: For the ESF the forthcoming Ex-post evaluation 2007-2013 – will be made available here:  

(21)  Lásd a a közös rendelkezésekről szóló rendelet 52. cikkét