This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52016DC0763
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE, THE COMMITTEE OF THE REGIONS, AND THE EUROPEAN INVESTMENT BANK Accelerating Clean Energy Innovation
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK A tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítása
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK A tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítása
COM/2016/0763 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.11.30.
COM(2016) 763 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
A tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítása
1.Bevezetés
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaságra való áttérés felgyorsítása egyszerre jelent sürgető kényszert és hatalmas lehetőséget Európa számára.
Ez korunk központi kihívása. Ha nem járunk sikerrel, azzal jólétünket tehetjük kockára. Ha viszont igen, az példa nélküli gazdasági lehetőségeket, valamint a prosperitáshoz, a jóléthez és a növekedéshez vezető új utakat jelentene 1 .
Az Európai Unió megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy az élére álljon ennek az átmenetnek, amelynek új lendületet és iránymutatást adott a Párizsi Megállapodás 2 . Európa az éghajlatváltozás elleni világszintű erőfeszítések élharcosa, ösztönzi a megújuló energiaforrások fejlesztését, és világszinten vezető szerepet játszik az energiahatékony megoldások kidolgozásában az ipar, a közlekedés és az építészet terén. Az európai vállalkozások komparatív előnyre tettek szert a világ számos piacán, ahol egyre fokozódik a nemzetközi verseny, míg az európai tudósok és innovátorok folyamatosan feszegetik a tudás határait 3 .
A Bizottság e szilárd alapokra építve jogszabálycsomagot terjeszt elő egy olyan egyértelmű cselekvési keret megállapítása érdekében, amely három átfogó célt szolgál:
az energiahatékonyság elsősége,
Európa globális vezető szerepe a megújuló energiaforrások terén,
tisztességes feltételek a fogyasztók számára.
Európának a digitalizálás által teremtett új lehetőségeket kiaknázva és a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását támogatva fokoznia kell az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokra épülő technológiákba, valamint a tiszta energiákra épülő üzleti modellekbe való beruházást.
Miként a Tiszta energia minden európainak 4 című közlemény is kifejti, az innováció az egyik olyan kulcsterület, ahol már rövid távon is lehetséges a konkrét fellépés fokozása és újrafókuszálása, valamint a szinergiák továbbfejlesztése az európai munkahelyek, növekedés és beruházások támogatása érdekében. Az alapvető beruházásnak a magánszektorból kell kiindulnia. Ugyanakkor az Európai Unió nemcsak képes arra, hogy döntő szerepet játsszon, de ezt meg is kell tennie. Ez a közlemény a tiszta energiákkal összefüggő újításokba történő magánberuházás ösztönzésére az EU által bevethető három fő szakpolitikai eszközre vonatkozóan fogalmaz meg átfogó stratégiát.
Az EU célzott jelzések, szakpolitikák, normák és szabályozás révén meghatározhatja a politikai célokat és kialakíthatja hozzájuk a megfelelő üzleti környezetet. A cél a tiszta energiákkal összefüggő kutatásba és fejlesztésbe, valamint az eredmények bevezetésébe történő magánberuházás erőteljes és következetes ösztönzése. Az uniós szintű szakpolitikai és szabályozási keretekben prioritást kell adni az energiahatékonyságnak, ambiciózus célt kell meghatározni a megújuló energiaforrásokkal összefüggésben betöltött globális vezető szerep tekintetében, és a fogyasztót kell az energiarendszer középpontjába állítani.
Az EU célzott pénzügyi eszközöket is bevezethet annak érdekében, hogy csökkentse a felfedezetlen, de ígéretes tisztaenergia-technológiákba és üzleti modellekbe történő magánberuházás kockázatát. Állami hitelekkel, részesedésszerzéssel és pénzügyi biztosítékokkal lehet segíteni az olyan projekteket, amelyeket piaci, technológiai vagy tudományos bizonytalanságok miatt a magánszektor valószínűleg nem finanszírozna teljes egészében. Miként az európai beruházási terv 5 levezette, ezekkel az uniós eszközökkel csökkenthető a magánszektor kockázata, ezáltal pedig sor kerülhet olyan magánberuházásokra, amelyek egyébként elmaradnának.
Az EU a kutatásnak és innovációnak szentelt finanszírozást különösen a „Horizont 2020” keretprogram révén arra fordíthatja, hogy tágítsa a tudomány és a tudás határait. Ezáltal finanszírozhatja a kíváncsiság által vezérelt kutatást, a feladatorientált kutatást és a demonstrációs projekteket, hogy ösztönözze és felgyorsítsa az átmenetet a laborból a munkahelyeket és növekedést teremtő, sikeres áruk és szolgáltatások felé.
A fellépések e három kategóriáján túl az Unió más fontos szerepet is betölt: részt vesz a tiszta energiákkal összefüggő újításokkal kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekben és elősegíti a városokkal, régiókkal és tagállamokkal összehangolt erőfeszítéseket.
Ez a stratégia nyíltan szolgálja az Európai Unió két alapvető politikai prioritását, nevezetesen azt, hogy megteremtsen egy ellenállóképes energiauniót és az alapvető céljának számító, jövőbe mutató éghajlat-politikát, valamint új lendületet adjon a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak. Lényege az alaptechnológiák, a szolgáltatások, az üzleti modellek és a szociális innováció előmozdítása és fejlesztése érdekében tett összehangolt erőfeszítés, amely ezáltal elősegíti a növekedést és a foglalkoztatást, és növeli az európai ipar versenyképességét a világ piacain. A stratégia ily módon az Unió innovativitásának és versenyképességének fokozását célzó jövőbeli horizontális megközelítések főpróbájaként is fog szolgálni.
2.Átalakulóban lévő energiarendszer
Az energiarendszer fordulóponthoz ért. A megújuló energiaforrások, amelyek ára egyre versenyképesebb, egyre nagyobb arányt képviselnek a villamosenergia-termelésen belül. Az energiaintenzitás mértéke, amely a gazdasági teljesítmény függvényében méri az energiafelhasználást, különösen a fejlett gazdaságokban egyre csökken. E sikerek nagyrészt az EU érdemei, de még nagyon sok a tennivaló. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött vezető szerepe révén az európai iparágak a világ leginkább energiahatékony ágazataivá és olyan, világszinten vezető innovátorokká váltak, amelyek rutinszerűen állítják elő az új technológiákat, anyagokat és megoldásokat. Az EU éghajlat- és energiapolitikája a kezdetektől fogva holisztikus kialakítást követ, amelynek célja, hogy összehangolja az EU, a tagállamok és az ipar beruházásait, valamint összhangba állítsa a releváns politikai és szabályozási kereteket.
A további előrelépés még nagyobb erőfeszítéseket fog igényelni. Új energiatárolási megoldások kialakítása, valamint a megújuló energiaforrásokra épülő, költséghatékony technológiák szélesebb skálájának kifejlesztése szükséges. A meglévő energiahatékony technológiákat pedig sokkal gyorsabban alkalmazni kell az épületállományok, a szállítási rendszerek és a gyártási eljárások terén. E tekintetben fontos szerepet játszik a nemrég korszerűsített stratégiai energiatechnológiai terv 6 .
Ennél is fontosabb, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, energiahatékony, és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállás decentralizáltabb, nyitott rendszert igényel, amelybe az egész társadalmat be kell vonni. Az energiarendszert hagyományosan meghatározza a nagyvállalatok, az inkumbens szolgáltatók, valamint a nagy léptékű, központi technológiai projektek dominanciája. A jövőben azonban az energiarendszer középpontjában a fogyasztónak kell állnia, akinek versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat kell követelnie, a decentralizált energiahálózatokban termelőként és igazgatóként kell részt vennie, decentralizált platformok révén beruházói szerepet kell betöltenie, és a felhasználói innováció révén irányítania kell a változást.
Egy alulról felfelé építkező, felhasználóközpontú energiarendszer több innovációt eredményez. Ugyanakkor ezt a decentralizációt is más újítások teszik lehetővé, elsősorban az energiapiac és a közlekedési rendszer alapvető aspektusainak a digitalizálása. Napjainkban, de a jövőben még inkább igaz lesz, hogy a digitalizálásnak köszönhetően csökkennek a belépési korlátok. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó, a helyi közösség és a kis induló innovatív vállalkozás egyaránt részt tud venni, sőt akár vezető szerepet is betölthet az energetikai innovációk kifejlesztésében.
A dekarbonizációt célzó innováció, az energiahatékonysági projektek és a megújuló energiaforrások előmozdítása nyitott innovációs rendszert igényel. A vállalatok és az iparágak egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy a mai bonyolult világban egyetlen szervezet sem képes teljes körű megoldást kidolgozni. Ezenkívül a legérdekesebb piacteremtő újítások a különböző ágazatok, tudományágak és megközelítések találkozásából születnek 7 .
3.Szakpolitikai jelzések és szabályozási keretek
A tiszta energiákkal kapcsolatos innovációhoz elengedhetetlen a jól működő egységes piac, valamint a kiforrott versenypolitika, amely ugyanolyan lehetőséget biztosít az újonnan belépőknek arra, hogy újításaikat piacra vigyék, mint a már meglévő szolgáltatóknak. . A tőkepiaci unió 8 megvalósítása több lehetőséget fog biztosítani a tőke határokon átnyúló áramlására, és nagyobb hangsúlyt fog fektetni az olyan eszközök segítségével történő fenntartható finanszírozásra, mint például a zöldkötvények. Ez pedig több finanszírozási lehetőséget jelent majd az innovatív projektek számára az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások terén. A nyílt innovációra és a nyílt tudományra fektetett nagyobb hangsúly több lehetőséget fog teremteni – különösen a kisebb vállalkozások számára – arra, hogy kutatási eredményeiket a piacon kamatoztassák 9 .
A jobb innovációs ökoszisztéma e széles körű előfeltétel-rendszere mellett a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció az energiatámogatások és az energiaspecifikus szabályozások terén is jelentős változtatásokat tesz majd szükségessé.
A még fennmaradó, de még így is jelentős, a kőolajnak, a szénnek és más nagy mértékű szén-dioxid-kibocsátást okozó tüzelőanyagoknak kedvező szakpolitikákat, köztük az egyes tagállamok által nyújtott támogatásokat, a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció útjában álló akadálynak kell tekinteni. Ezek a szakpolitikák elleplezik a fosszilis tüzelőanyagok valós társadalmi költségeit, és mesterségesen csökkentik azok árait. Ezáltal pedig az innovatív, tiszta energiával foglalkozó projektek dolgát nehezítik meg, amelyeknek így nehezebb piaci feltételekkel kell szembenézniük.
E szakpolitikák közvetlen ellentmondásban állnak a Párizsi Megállapodás keretében, valamint a G20-ak és a G7-ek találkozóin vállalt uniós kötelezettségekkel. Az e közleménnyel egyidejűleg közzétett, Energy prices and costs in Europe 10 (Energiaárak és -költségek Európában) című bizottsági jelentés megállapítja, hogy 2012-ben a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott közvetlen éves támogatás körülbelül 41,9 milliárd EUR volt, ami a környezeti externáliákkal együtt eléri a 300 milliárd EUR-t. Az erőforrások szűkössége mellett az e támogatások jelentette pénzügyi teher azt jelenti, hogy potenciálisan kevesebb forrást lehet a tiszta energiával foglalkozó kutatás és innováció finanszírozására fordítani. Az Európai Unió 28 tagállama 2014-ben 4,2 milliárd EUR-t szentelt ilyen finanszírozásra. A tiszta energiákkal kapcsolatos innovációt uniós eszközök, például az EU „Horizont 2020” keretprogramja is támogatja 1,1 milliárd EUR keretösszeggel. Ezért már annak is nagy hatása lenne, ha a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott közvetlen támogatás 41,9 milliárd EUR összegének csak egy töredékét átcsoportosítanák.
A megújulóenergia-technológiák előmozdítása az EU-nak a tiszta technológiákra való átállásban betöltött globális vezető szerepének központi eleme. A villamosenergia-piac szerkezetének átalakítására vonatkozó irányelv 11 célja – a fokozott szén-dioxid-árazással együtt – a megújuló energiaforrások befogadására alkalmas piac kialakítása, ami csökkentené az egyedi támogatási rendszerek iránti igényt. Ez lehetővé tenné, hogy a közforrásokból nyújtott támogatásokat fokozatosan a villamos energiát megújuló forrásokból előállító, kevésbé kiforrott technológiákra fordítsák, valamint e technológiák esetében a kutatási és innovációs erőfeszítéseket piaci húzóerőt fokozó eszközökkel egészítsék ki.
Eljött a változás ideje. A jelenlegi alacsony olaj- és gázárak lehetőséget biztosítanak arra, hogy fokozatosan megszüntessék a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatásokat anélkül, hogy ez káros hatást gyakorolna a szociális jólétre.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint a támogatások jelentős hányada a fosszilis tüzelőanyagok kedvezményes adóztatásából ered, amit a Bizottság az uniós energiaadóztatás szélesebb körű újragondolásának keretében vizsgál.
A Bizottság a Tiszta energia minden európainak 12 című közleményében több olyan intézkedést is meghatároz, amelyek segítenek a pénzügyi mozgásokat a tiszta energiára való átállás felé terelni, köztük a támogatásokat és az innovációra gyakorolt hatásukat illető átláthatóság megerősítésére szolgáló intézkedéseket.
Az innováció számára megfelelő piaci feltételek megteremtése magában foglalja a stabil, hosszú távú, átlátható és kiszámítható szabályozási környezet megvalósítását. Felismerve, hogy az innovációt minden új jogalkotási javaslatban alaposan mérlegelni kell, a Bizottság 2015 májusában benyújtotta a jogalkotás minőségének javítását célzó felülvizsgált csomagot 13 . Ezt hangsúlyozták a nemrégiben közzétett, az „innováció elvére” hivatkozó tanácsi következtetések 14 . Emellett a szabványok, valamint az innovatív energetikai technológiák piaci értékesítése 15 is döntő szerepet játszanak.
A jobban működő, kellően nagy piacok és a szakpolitikai biztonság kialakulását elősegítő szabályozás felgyorsíthatja az innovatív, karbonszegény technológiák kialakulását, és ösztönözheti a versenyképesség fokozását. A Bizottság e közleménnyel egyidejűleg széles körű jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket tartalmazó csomagra tesz javaslatot az energiaunió keretében. Ezen intézkedések egyértelmű keretet fognak biztosítani a versenyképes, karbonszegény gazdaság célkitűzésének eléréséhez szükséges újítások elterjedéséhez. Például az európai villamosenergia-piac újratervezése támogatni fogja a megújuló energiaforrások piaci penetrációját, hatékony keresletgazdálkodást tesz majd lehetővé, és integrált regionális energiapiacokat fog megnyitni; az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 16 ösztönzőket fog teremteni olyan újítások kifejlesztéséhez, amelyeknek köszönhetően 2050-re el lehet érni, hogy az európai épületállomány közel nulla energiaigényű épületekből álljon, és pozitív energiamérlegű kerületek jöjjenek létre; továbbá a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv (RED II.) többek között a fűtés és hűtés, a szállítás és a villamosenergia-ellátás területén fogja ösztönözni a megújuló energiát használó megoldások következő generációjának kifejlesztését.
A Bizottságnak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 17 és a közös kötelezettségvállalási rendelet 18 felülvizsgálatára, valamint a földhasználatnak, a földhasználat-megváltoztatásnak és az erdőgazdálkodásnak (LULUCF) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó átfogó erőfeszítésbe való integrációjára 19 irányuló, meglévő javaslatai szintén ösztönözni fogják a dekarbonizációt célzó innovációt. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 20 a nyersanyagok jobb felhasználása, valamint a másodlagos nyersanyagok és a hulladék újrafeldolgozása révén elő fogja segíteni az energiahatékonyság növelését és a kibocsátások csökkentését. A biogazdaságra vonatkozó stratégia közelgő felülvizsgálata és lehetséges aktualizálása során meg kell vizsgálni a biogazdaság hasonló szerepét. A közlekedés dekarbonizációja további ösztönző tényező lesz az innováció vonatkozásában. „Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” címmel a közelmúltban közzétett közlemény 21 magában foglal egy cselekvési tervet, melynek célja az alacsony kibocsátású mobilitásra való áttérés elősegítése, valamint új lehetőségek biztosítása az innovációra, a munkahelyteremtésre, valamint Európa energiafüggőségének csökkentésére.
Végül pedig a közbeszerzés szolgálhat, és kell is, hogy szolgáljon az innovatív termékek piacai megteremtésének erőteljes eszközeként. Az európai szabványosítás nyújthat további támogatást az innovatív termékek zöld közbeszerzésének azzal, hogy segítséget biztosít a közigazgatási szerveknek a műszaki előírások kidolgozásához. Amint az az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezésben 22 szerepel, a Bizottság 2017-ben olyan uniós közbeszerzési intézkedéseket fog bevezetni, amelyek többek között arra fogják ösztönzi a tagállamokat, hogy az innovatív termékeket érintő közbeszerzések terén nagyratörő célokat tűzzenek ki.
|
Szakpolitikai jelzések és szabályozási keretek – Javasolt intézkedések: A Bizottság a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás felülvizsgálata során azt is meg fogja vizsgálni, hogy az említett szabályok a kutatási és innovációs beruházások állami támogatására vonatkozó szabályokkal együtt miként teszik lehetővé a tagállamok számára, hogy ösztönözzék a megújulóenergia-technológiák és -megoldások terén folyó innovációt. A Bizottság a Tiszta energia minden európainak című közleményében több olyan intézkedést is meghatároz, amelyek segítenek a pénzügyi mozgásokat a tiszta energiára való átállás felé terelni, köztük a támogatásokat és az innovációra gyakorolt hatásukat illető átláthatóság megerősítésére szolgáló intézkedéseket. A tiszta energiákra és az éghajlat-politikára vonatkozó, soron következő jogalkotási javaslatok – többek között a személygépkocsikra, a furgonokra, valamint a tehergépjárművekre, a buszokra és a távolsági buszokra vonatkozó, 2020 utáni stratégiák felülvizsgálata 23 – a kutatásra és az innovációra gyakorolt hatásuk szempontjából mélyreható elemzés tárgyát fogják képezni. Az Unió jövőbeni éves, európai szabványosításra vonatkozó munkaprogramjai az energiaunió prioritásaira, különösen a gazdaság dekarbonizációjára és a zöld közbeszerzésekre 24 fognak összpontosítani. A Bizottság meg fogja vizsgálja az innovatív, tiszta energiára épülő megoldások piaci elterjedésének közbeszerzés révén való ösztönzésének lehetőségeit, többek között a tiszta üzemű járművekről szóló irányelv (2009/33/EK irányelv) felülvizsgálatának keretében, valamint a zöld közbeszerzések terén önként alkalmazott kritériumok továbbfejlesztése révén. |
4.Pénzügyi eszközök a magánszektorbeli beruházások fellendítésére
A versenyképes karbonszegény gazdaság kiépítéséhez Európának jelentős beruházási összegeket kell mozgósítania 25 . A becslések szerint az Európai Unióban 2014-ben az energiaunió kutatási és innovációs prioritásaiba történt magánbefektetések elérték a 22,9 milliárd EUR összeget. Noha ez növekedést jelent az előző évekhez képest, a céljaink eléréséhez sokkal gyorsabb ütemű növekedés szükséges.
Az EU számos különböző finanszírozási és pénzügyi eszközzel rendelkezik a dekarbonizációt célzó innováció támogatására. Ezek a teljes innovációs értékláncot lefedik, a kutatás-fejlesztéstől az érett technológiák elterjesztéséig. Miként azt a Tiszta energia minden európainak című közlemény is kiemeli, az elkövetkező években ösztönözni kell a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysággal kapcsolatos érett megoldások elterjesztését szolgáló további beruházásokat. Ehhez fontos állami támogatást igénybe venni a kulcsfontosságú projektek kockázati profiljának javítása, valamint a projektgazdák számára a jobb láthatóság, könnyebb és egyszerűbb hozzáférés és vegyes finanszírozási mechanizmusok biztosítása érdekében, összhangban az európai beruházási terv keretében már folyamatban lévő horizontális erőfeszítésekkel. E tekintetben az Európai Stratégiai Beruházási Alap kulcsfontosságú eszköz: a jelenleg több mint 40 projektben meglévő beruházásoknak már több mint 25 %-a biztosít további forrásokat az energia és a környezetvédelem, valamint az és erőforrás-hatékonyság kiemelt ágazatokban; az így bevont beruházások becsült összege mintegy 30 milliárd EUR. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap 26 működésének első évében elért sikereken felbuzdulva a Bizottság javasolta az Európai Stratégiai Beruházási Alap működésének 2020 végéig történő meghosszabbítását, és annak előírását, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap infrastruktúra-fejlesztési és innovációs keretén belül a projektek legalább 40 %-a – összhangban a COP21 célkitűzéseivel 27 – segítse elő az éghajlat-, az energia- és a környezetpolitikai célok teljesítését. Ezenfelül az európai strukturális és beruházási alapokból is rendelkezésre állnak pénzügyi eszközök. A tagállamok és a régiók a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével (6 milliárd EUR) és az innovációval (5 milliárd EUR) összefüggő beruházásokat vettek már tervbe a 2014 és 2020 közötti időszakban.
A tiszta energiákkal összefüggő innováció felgyorsítása érdekében azonban nem elég az érett technológiák bevezetése: állami forrásokból is támogatni kell az áttörést jelentő technológiákat, és már az innovációs ciklus korábbi szakaszaiban át kell hidalni a magánfinanszírozás hiányosságait. Az új beruházásoknak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, energiahatékony megoldások nagyobb léptékben történő elterjesztésének kritikus szakaszára, azaz a demonstrációs szakaszból a piacra lépésre kell összpontosítaniuk. Ez a szakasz jellemzően jelentős beruházást igényel, de a költségekkel, a teljesítménnyel és a piaci integrációval kapcsolatban még fennálló bizonytalanságok túlságosan nagy kockázattal járnak a magánszektorbeli befektetők számára.
Az egyedülálló, kereskedelmi méretű demonstrációs projektek különösen nagy kockázatot jelentenek a magánszektor számára. Az ilyen típusú projektek támogatására az Európai Bizottság tavaly az Európai Beruházási Bankkal (EBB) közösen, a Horizont 2020 Innovfin részeként elindította az energetikai demonstrációs projektekre vonatkozó eszközt 28 . Az energetikai demonstrációs projektekre vonatkozó eszköz nagy érdeklődést váltott ki a megújuló energiaforrásokkal, valamint a tüzelőanyagcella- és a hidrogéntechnológiával kapcsolatos, egyedülálló karbonszegény technológiákhoz igénybe vehető hitelek és hitelgaranciák iránt.
A Bizottság arra törekszik, hogy magánbefektetéseket mobilizálva növelje az uniós közpénzek tőkeáttételi hatását. A Bizottságnak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatára irányuló javaslata a jelenlegi NER 300 eszköz helyett egy innovációs alapra tesz indítványt. Az innovációs alap gyors megvalósítása támogatná az energiaigényes iparágakban, valamint a megújuló energiával és a szén-dioxid leválasztásával, tárolásával és felhasználásával összefüggő innovatív, karbonszegény technológiákba való beruházást. Mindezen erőfeszítések szoros kapcsolatot fognak igényelni más uniós eszközökkel, különösen az InnovFin energetikai demonstrációs projekttel, az Európai Stratégiai Beruházási Alappal és az európai strukturális és beruházási alapokkal. A jövőbeli kibocsátáskereskedelmirendszer-innovációs alapnak támogatnia kell a megújuló energia, a szén-dioxid leválasztása, tárolása és felhasználása, valamint az energiaigényes iparágak területén a dekarbonizációt célzó innovációba való beruházásokat. A Bizottság az innovációs alap 2021 előtti elindításának lehetővé tételére is javaslatot tett.
A Bizottság és az Európai Beruházási Bank létre fognak hozni egy, a tisztább közlekedést támogató eszközt az alternatív energiaszállítási megoldások bevezetésének támogatására. Az EBB pénzügyi termékeit és tanácsadási szolgáltatásait a köz- és magánjogi szervezetek rendelkezésére fogják bocsátani. A projektek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatására és az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciájára is jogosultak lehetnek.
A megfelelő méret eléréséhez, valamint annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen az Európai Stratégiai Beruházási Alap és egyéb pénzügyi eszközök hatása, olyan projektportfolió szükséges, amely számos, befektetéshez jutó és a piacra lépésre készen álló innovatív projektet tartalmaz. A Bizottság az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében kifejlesztette a Beruházási Projektek Európai Portálját 29 , amelynek célja, hogy hidat építsen az uniós projektgazdák és a világban bárhol működő beruházók között. A portál láthatóvá teszi a lehetséges befektetőket kereső projektgazdákat, hozzáférést biztosít az Európai Unión belül az életképes projektek átlátható portfóliójához, valamint könnyen elérhetővé teszi a befektetőket a projektfejlesztők és projektgazdák számára.
Ezen túlmenően a köz- és magánszféra közötti olyan kutatási célú partnerségek, mint a közös tüzelőanyagcella- és hidrogéntechnológiai kezdeményezések, a CleanSky (tiszta égbolt), az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás, a Shift2Rail és a BioBased kezdeményezés, valamint a köz- és magánszféra közötti olyan szerződéses partnerségek, mint a környezetbarát járművekkel foglalkozó köz-magán társulás és a Fenntartható Feldolgozóipar az Erőforrás- és Energiahatékonyság Révén elnevezésű köz-magán társulás, az iparral társfinanszírozott kutatás-fejlesztésből eredő, új beruházások fontos forrásai, amelyek projektportfóliót biztosítanak. Az új, tiszta energiával kapcsolatos beruházások és az azokat követő, uniós finanszírozásra kész projektjavaslatok további kulcsfontosságú forrását a tudományos és innovációs társulások jelentik, különösen az InnoEnergy tudományos és innovációs társulás és az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos és innovációs társulás. A tudományos és innovációs társulások jelentős szerepet játszanak abban, hogy összekapcsolják az olyan európai kutatási és innovációs finanszírozási forrásokat, mint a Horizont 2020 és az európai strukturális és beruházási alapok 30 , a magánszférabeli partnerekkel, és hidat alkossanak a regionális és helyi tevékenységek, valamint a vállalkozások, az induló innovatív vállalkozások és a kis- és középvállalkozások között. Tevékenységük ki fog bővülni a tőkéhez való hozzáférésre, a technikai segítségnyújtásra vagy az üzleti modellekkel kapcsolatos javaslatokra vonatkozó tanácsadói szolgáltatásokkal.
|
Pénzügyi eszközök a magánberuházások fellendítésére – Javasolt intézkedések Az Európai Bizottság azon munkálkodik, hogy legalább megduplázza az InnovFin energetikai demonstrációs projektrendszer költségvetését, valamint azon, hogy a különböző forrásokból, többek között a „Horizont 2020” keretprogramból, az Európai Stratégiai Beruházási Alapból és egyéb eszközökből átcsoportosított pénzeszközök felhasználásával kiterjessze a rendszer hatályát. Egy egyablakos tanácsadó szolgálatra törekedve szinergiákat alakít ki más eszközökkel, hogy a potenciális beruházókat és fejlesztőket elirányítsa a rendelkezésre álló különböző eszközök között. A Bizottság és az Európai Beruházási Bank létre fognak hozni egy, a tisztább közlekedést támogató eszközt az alternatív energiaszállítási megoldások bevezetésének támogatására. A projektportfólió kialakítása érdekében ösztönzést kapnak a célzott együttműködési kezdeményezések, mint például a tiszta (alternatív tüzelőanyagokkal üzemelő) buszok bevezetésére irányuló új kezdeményezés. A Bizottság a Beruházási Projektek Európai Portálján és más csatornákon keresztül felhívja a „Horizont 2020” keretprogramból, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet fenntartható energiára („InnoEnergy”) és éghajlatváltozásra („Climate”) összpontosító tudományos és innovációs társulása keretében támogatott köz- és magánszféra közötti partnerségek befektetőinek figyelmét az innovatív projektek portfóliójára. |
5.Az energiatudomány és -technológia, valamint piaci elterjedésének finanszírozása
Az Európai Unió a tiszta energiával kapcsolatos kutatás és innováció világszintű vezetőinek és legnagyobb állami finanszírozóinak egyike. A „Horizont 2020” keretprogram 5,7 milliárd EUR-t foglal magában a „biztonságos, tiszta és hatékony energia” társadalmi kihívásra elkülönítve. A „Horizont 2020” keretprogram más területeivel együtt több mint 10 milliárd EUR fordítható a tiszta energiával kapcsolatos kutatás és innováció finanszírozására.
Ezt jelentős beruházások egészítik ki az európai strukturális és beruházási alapokból, többek között az intelligens szakosodási stratégiák 31 révén. Az ipart, a kutatókat és a hatóságokat bevonó intelligens szakosodási stratégiák célja, hogy a tagállamok pénzügyi támogatását a potenciálisan nagy mértékű növekedéssel kecsegtető területekre, például a karbonszegény energia területére összpontosítsa.
Ennek a sikere alapján a karbonszegény gazdaság elérése érdekében végrehajtott jövőbeni európai beruházások minőségének és hatásának biztosításához feltétlenül tágítani kell a tudomány és a tudás határait. Erre irányulnak a „Horizont 2020” keretprogram különböző elemei:
Alapkutatás: A „Horizont 2020” keretprogram továbbra is támogatni fogja az úttörő alapkutatásokat az Európai Kutatási Tanácson 32 keresztül, amely a pályázati felhívásokban az alulról építkező megközelítést követi. Az Európai Kutatási Tanács 2007 óta 248 támogatást ítélt oda az energia terén folyó kutatási projekteknek számára, amelyek nagyjából 500 millió EUR összegű EU-finanszírozásnak felelnek meg.
Piacteremtő innováció: A Bizottság mérlegelni fogja, hogy a „Horizont 2020” keretprogram fennmaradó időszakában bevezetendő új intézkedésként létrehozza az Európai Innovációs Tanácsot 33 az olyan, áttörést jelentő innovációk megvalósulásához való hozzájárulás érdekében, amelyek új piacokat hódíthatnak meg vagy teremthetnek. Ez az induló vállalkozásokra, valamint a kis- és középvállalkozásokra különös hangsúlyt fektető, tervbe vett Európai Innovációs Tanács az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezést 34 egészítené ki. A cél növelni annak a valószínűségét, hogy alulról felfelé építkező, interdiszciplináris módon – többek között az energetikai, a közlekedési és a digitális technológiák találkozásánál – sikerül megragadni, támogatni és nagyobb mértékben elterjeszteni a piacteremtő, forradalmi innovációk leginkább figyelemre méltó példáit Európában. Az első intézkedéssorozat bevezetésére 2017-ben kerül sor a „Horizont 2020” keretprogram keretében, és a Bizottság meg fogja vizsgálni annak lehetőségét, hogy a jövőbeli programokban megerősítse ezt a megközelítést.
Célorientált kutatás és innováció: a Bizottság meg fogja vizsgálni a legjobb nemzetközi gyakorlatok által ihletett új megközelítéseket. Ez olyan megközelítéseket foglal magában, amelyek ötvözik a potenciálisan erős hatást kifejtő projektek azonosításának és kiválasztásának közvetlen, célorientált módját, a projekt mindennapi irányításában való részvételt és a célzott, testre szabott támogatás különféle formáit, valamint megfelelő hatáskört a finanszírozás átalakítására vagy megszűntetésére abban az esetben, ha az elfogadott célok nem teljesülnek (erre példa az Egyesült Királyság Catapult programja vagy az Egyesült Államok magas szintű kutatási projektekkel foglalkozó ügynöksége).
Ösztönző pénzdíjak: A Bizottság ösztönző pénzdíjakkal mint alulról építkező eszközzel fogja támogatni az áttörést jelentő innovációkat, teljes szabadságot biztosítva a pályázóknak a leghatékonyabb megoldások kidolgozásához. Ez a „Horizont 2020” keretprogram eddigi tapasztalataira épít (a program keretében 8,25 millió EUR-t osztanak szét öt, a tiszta energiát támogató díjra).
A tiszta energiával kapcsolatos kutatásra és innovációra fektetett hangsúly mellett a szóban forgó közlemény más területek bevonását is szükségessé teszi:
Az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatás: A „Horizont 2020” keretprogram olyan kutatásokat támogat, amelyek eredményei be fognak kerülni az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi testület készülő 2018-as jelentésébe. Ez a jelentés beszámol majd a 1,5 °C-os globális felmelegedési forgatókönyvvel kapcsolatos kutatási eredményekről, és kétségtelenül segít majd jobban összpontosítani az EU jövőbeni erőfeszítéseit. Ezzel összefüggésben egy magas szintű munkacsoport által irányított, a dekarbonizáció lehetséges útjait vizsgáló európai kezdeményezés fog tudományos fejlesztést végezni a „Horizont 2020” keretprogram keretében, hogy segítsen kiválasztani a Párizsi Megállapodással összeegyeztethető megvalósítható és hiteles útvonalakat.
Űrkutatás: A „Horizont 2020” keretprogram támogatja az Európa számára az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás egész világon történő nyomon követésének képességét biztosító kutatást.
Közlekedéssel kapcsolatos kutatás: A „Horizont 2020” keretprogram támogatja a közlekedési rendszer dekarbonizációját a járművek energiahatékonyságának, az elektromos közlekedésnek és az akkumulátortechnológiáknak az előmozdítása, a környezetbarát mobilitási megoldások felé való elmozdulás és a hatékonyabb közlekedést és mobilitást szolgáló digitalizálás előmozdítása révén. A tevékenységek elő fogják mozdítani az új üzleti modellek, valamint az innovációbarát szabványok és előírások kialakulását, különösen a városi területeken. Kutatási és innovációs fellépés fogja kiegészíteni a folyamatban lévő szakpolitikai fellépést az olyan érett innovatív technológiák bevezetésének támogatására, mint a kibocsátásmentes tömegközlekedés és az intelligens közlekedési rendszerek.
Társadalom- és bölcsészettudományok: Az éghajlattal és az energiával kapcsolatos szakpolitikák társadalmi elfogadottságával – vagy elutasításával – kapcsolatos viselkedési vagy más társadalmi-gazdasági feltételek pontosabb megértése érdekében a Bizottság új energetikai kutatási platformot valósít meg. A társadalom- és bölcsészettudományok, valamint a műszaki területek energetikai szakértőit tömörítő, Európa valamennyi régiójára kiterjedő platform igencsak kívánatos lökést fog adni a tudományterületeken és ágazatokon átívelő munkának. A platform azon fog munkálkodni, hogy jobban kiaknázza az energetika területén rejlő hatalmas szociális innovációs lehetőségeket, valamint leküzdje a meglévő társadalmi akadályokat azzal a céllal, hogy az energiaunió célkitűzéseinek megvalósítását támogató javaslatokat tegyen az európai döntéshozóknak.
Példák a „Horizont 2020” keretprogram által támogatott, tiszta energiával kapcsolatos európai innovációs projektekre:
1. Az InnovFin energetikai demonstrációs projektekre vonatkozó eszköz 10 millió EUR összegű kölcsönt nyújtott az AW-Energy finn vállalat WaveRoller koncepciójához kapcsolódó, a maga nemében egyedülálló, teljes demonstrációs projektre. A projekt célja áthidalni a hullámenergia elektromos árammá való átalakításának demonstrációja és nagy globális piaci lehetőségekkel kecsegtető kereskedelmi hasznosítása közötti szakadékot.
2. Az Európai Beruházási Bank közepes tőkeértékű vállalatoknak növekedés-finanszírozást biztosító InnovFin eszköze keretében 20 millió EUR összegű kvázi-sajáttőkehitelt nyújtott a német Heliateknek. A vállalat egyedi technológiát talált fel és szabadalmaztatott, amely organikus fotovoltaika felhasználásával üvegbe vagy homlokzatelemekbe integrálható vagy a háztetőkre felvihető, villamos energiát termelő fóliák (Heliafilm®) előállítására szolgál.
3. Az ELIPTIC (a városi tömegközlekedés villamosítása) projekt 6 millió EUR-t kapott a „Horizont 2020” keretprogramból arra, hogy feltérképezze a városi tömegközlekedési rendszerek villamosítási lehetőségeit az európai városok meglévő infrastruktúráinak használatát optimalizálva, hogy a tömegközlekedés váljon az elektromos mobilitás alapjává, és mindezek által csökkenjen a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása és javuljon a levegő minősége.
Ahhoz, hogy Európa vezető szerepet töltsön be a megújuló energiaforrások tekintetében, fel kell számolni olyan lényeges szűk keresztmetszeteket, mint a megújuló energiaforrások integrálása az energiarendszerbe, valamint olyan fejlett tárolási megoldások kifejlesztése, amelyekkel biztosítható a háztartások és az ipar megbízható energiaellátása. Ezen túlmenően az „első az energiahatékonyság” elv megvalósítása felé tett jelentős lépésként hozzá kell kezdeni az uniós épületállomány dekarbonizációjához, mivel az felelős az uniós végfelhasználói energiaigény több mint 40 %-áért. Ezenkívül a közlekedési rendszer is hatalmas lehetőségek rejt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, ám ehhez tárolási megoldásokkal és digitális innovációval kell támogatni a közlekedési és az intelligens mobilitási szolgáltatásokat.
Határozott rangsorolással elő lehet segíteni a tartós hatás kialakulását, és ki lehet aknázni a lehetőségeket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az ipari versenyképesség növelése és az exportlehetőségek hasznosítása érdekében. Ehhez azokra az újításokra kell összpontosítani, amelyek a megújulóenergia-technológiák szélesebb körű elterjedését és nagyobb mértékű energiamegtakarítást tesznek lehetővé, továbbá a polgárok számára is közvetlen jelentőséggel bírnak azáltal, hogy lehetővé vagy megfizethetővé teszik számukra az energetikai átállásban való részvételt. Az integrált stratégiai energiatechnológiai terv keretében már elért fejlődésre építve a Bizottság a Horizont 2020 keretében rendelkezésre álló finanszírozást a jövőben az eddiginél egyértelműbben négy, egymással összefüggő stratégiai prioritásra kívánja összpontosítani, amelyek mindegyikének az esetében a digitalizáció kulcsfontosságú hajtóerő:
1) Az EU épületállományának dekarbonizációja 2050-re: A közel nulla energiaigényű épületektől a pozitív energiamérlegű kerületekig: Amint arra a Bizottság európai épületpolitikai kezdeményezése 35 rámutatott, az épületek lényeges szerepet játszanak Európa tiszta energiára való átállásában. Noha az EU már jelenleg is világelső az épületek innovációs rendszereinek tekintetében, e területen továbbra is kiemelt célként kell kezelni a kutatást és az innovációt annak érdekében, hogy ez a vezető szerep a jövőben is tovább bővüljön. Az uniós épületállományának teljes alapterülete körülbelül 25 milliárd m² 36 . Az EU végfelhasználói energiaigényének 40 %-a az épületekhez kapcsolódik, amely minden más ágazatét meghaladja. Ugyanakkor az épületekben jelentős energiamegtakarítási potenciál is rejlik: (az összevont energiafelhasználás figyelembevételével történő) felújítás és korszerűsítés után megújuló energiaforrásból többlet villamos energiát termelhetnek vagy kulcsfontosságú energiatároló kapacitást jelenthetnek.
2) Az EU vezető szerepének megerősítése a megújuló energiaforrások tekintetében: További rendszerintegráció, valamint a megújulóenergia-technológiák következő generációjának, köztük lehetséges adu ászok kifejlesztése szükséges ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások váljanak a primer energiatermelés és a villamosenergia-termelés elsődleges forrásává 37 . Ez egyúttal az olyan nagy szén-dioxid-kibocsátású ágazatok, mint a közlekedés átalakításának is előfeltétele, ahol nagyon erős ösztönzőkkel kell támogatni az alternatív energiaformákkal (például a megújuló forrásokból származó villamos energiával, az újszerű biotüzelőanyagokkal, valamint más, szén-dioxid és más újrafelhasznált, üvegházhatást okozó gázok felhasználásával előállított szintetikus tüzelőanyagokkal) összefüggő innovációt. Ez az iparral szoros együttműködésben megvalósított, célzott kutatási és innovációs támogatást foglalja magában annak érdekében, hogy Európa megőrizze globális vezető szerepét a megújulóenergia-technológiák terén.
3) Megfizethető és integrált energiatárolási megoldások kifejlesztése: A nagyrészt megújuló energiaforrásokon alapuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való átállás (a közlekedést is beleértve) megkönnyítése és lehetővé tétele érdekében az Uniónak fel kell gyorsítania a (vegyi, elektrokémiai, villamos, mechanikus és hő-) tároló eszközöknek az energiarendszerbe való teljes integrálását háztartási, kereskedelmi és hálózati szinten egyaránt 38 .
4) Elektromos közlekedés és integráltabb városi közlekedési rendszer: A jövőbeni alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitáshoz kulcsfontosságú a továbbfejlesztett kialakítású akkumulátorokkal és újfajta erőátviteli rendszerekkel felszerelt új generációs elektromos meghajtású járművek, az innovatív feltöltőállomás-infrastruktúra és a kapcsolódó üzleti modellek és szolgáltatások gyors kifejlesztése és bevezetése, csakúgy mint egy olyan, integráltabb városi közlekedési rendszer, amely az új digitális technológiák és az európai globális navigációs műholdrendszer segítségével javítja az energiahatékonyságot 39 .
A „Horizont 2020” keretprogram hatását e négy, egymással összefüggő stratégiai prioritás terén tovább fokozzák az európai strukturális és beruházási alapokból támogatott beruházásokkal fennálló szinergiák.
|
Az energiatudomány és -technológia, valamint piaci elterjedésének finanszírozása – Javasolt intézkedések Annak a célnak az eléréséhez, hogy az EU vezető szerepet töltsön be a tiszta energiára épülő megoldások terén, az EU költségvetéséből nyújtott finanszírozást a forradalmi innovációra, a fokozatos innovációra és több célzott, nagy hatású projektre kell összpontosítani. E terv megvalósításához: A Bizottság meg fogja vizsgálni, miként lehetne megerősíteni az innováció jelenlegi, alulról építkező megközelítését a „Horizont 2020” keretprogram keretében, és más mechanizmusokat is fel fog deríteni, beleértve egy lehetséges Európai Innovációs Tanács létrehozását. Ez elő fogja segíteni a potenciálisan forradalmi technológiák, innovációk és üzleti modellek hatékonyabb támogatását, beleértve a karbonszegény gazdaságot szolgáló, áttörést jelentő innovációk támogatását, amelyek nem tartoznak a stratégiai, célorientált finanszírozás hatálya alá. A Bizottság azt tervezi, hogy a 2018 és 2020 közötti időszakban a „Horizont 2020” keretprogramból több mint 2 milliárd EUR-t fordít a kutatási és innovációs projektekre a következő négy kiemelt területen: 1) az EU épületállományának dekarbonizációja 2050-re: a közel nulla energiaigényű épületektől a pozitív energiamérlegű kerületekig; 2) az EU vezető szerepének megerősítése a megújuló energiaforrások tekintetében; 3) megfizethető és integrált energiatárolási megoldások kifejlesztése; és 4) elektromos közlekedés és integráltabb városi közlekedési rendszer. Ez a 2014–2015 közötti szinthez képest az éves költségvetés 35 %-os növekedését jelenti a négy felsorolt területen. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatást meg fogja erősíteni tematikus intelligens szakosodási platformok, nevezetesen az energia- és az ipari korszerűsítéssel foglalkozó platformok révén, amelyek ugródeszkaként szolgálnak majd a regionális innovációs és ipari klaszterek számára, hogy azok konkrét beruházási projekteken dolgozzanak olyan területeken, mint például a digitális technológiák, a kulcsfontosságú alaptechnológiák és az energiahatékonyság. A négy kiemelt terület további intézkedések célpontja lesz, amelyek a köz- és magánszférabeli érdekelt feleket fogják mobilizálni más uniós eszközökkel és finanszírozási rendszerekkel együttműködve. A Bizottság a „Horizont 2020” keretprogram meglévő finanszírozási eszközeinek és szabályainak keretein belül kísérleti projektet fog létrehozni, amely ötvözi a potenciálisan erős hatást kifejtő projektek azonosítását és kiválasztását célzó közvetlen, célorientált megközelítést, a projekt mindennapi irányításában való részvételt és a célzott, testre szabott támogatás különféle formáit, valamint a meglévő hatásköröket a finanszírozás átalakítására vagy megszűntetésére abban az esetben, ha az elfogadott célok nem teljesülnek. A rendszer a hatások gyors elérésére és a piaci relevanciára fogja helyezni a hangsúlyt. A Bizottság létre kíván hozni egy 5–10 millió EUR összegű, úttörő energiaipari innovációs díjat, amellyel egy forradalmi innovációt fog díjazni a következő területek egyikén: 1) mesterséges fotoszintézis; 2) alacsony költségű, közel nulla energiaigényű épületek tervezése és építése; 3) közösségi energiakereskedelmi rendszer; vagy 4) városi szintű szociális innováció az energetika és/vagy közlekedés terén. |
6.Európa globális szerepének kiaknázása
A Bizottság azon prioritásával összhangban, hogy erősebb globális szereplővé váljon, Európának jobban ki kell aknáznia az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben kivívott vezető, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energiahatékony megoldások tekintetében betöltött úttörő szerepét annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is a globális értékláncok középpontjában álljon, és profitálhasson a feldolgozóipara és globális exportja számára ebből fakadó előnyökből. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása és a nemzeti kötelezettségvállalások végrehajtása ösztönzi a globális technológiai együttműködést, és piaci lehetőségeket teremt az európai vállalkozások számára. A párizsi megállapodás rendszerszintű megfigyelések alapján hangsúlyozza a kutatás és az innováció szerepét, különösen a fejlődő és a feltörekvő gazdaságokkal folytatott együttműködésben.
A világ növekvő energiaigénye – különösen a feltörekvő piacokon – jelentős exportlehetőségeket kínál az európai vállalkozások számára az alacsony kibocsátású technológiák, köztük adott esetben olyan „olcsóbb” újítások kivitelére, amelyeket hozzáigazítanak a helyi viszonyokhoz. Új stratégiai partnerségek szükségesek, különösen a feltörekvő gazdaságokkal, az innováció ösztönzése és a piacok megteremtése érdekében.
A nemzetközi partnerekkel ápolt szoros együttműködés nagy stratégiai jelentőséggel bír. Ezt megerősítette az Európai Bizottság által 2016-ban arról hozott határozat, hogy az EU nevében csatlakozik az Innovációs küldetés 40 kezdeményezéshez, amelyet a Felek Konferenciájának 21. ülésén indítottak el. A kezdeményezéshez eddig 22 ország (közülük nyolc uniós tagállam) és az EU csatlakozott, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy öt év alatt megduplázzák a tiszta energiával kapcsolatos kutatás finanszírozására fordított forrásaikat. Az Innovációs küldetés hozzá fog járulni a tiszta energiával kapcsolatos kutatásra fordított közkiadások csökkenésének visszafordításához; ezek a kiadások még mindig a korábbi csúcsérték 41 alatt vannak, és messze elmaradnak a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges sokkal magasabb szintektől. A kezdeményezés továbbá össze fogja hangolni a közkiadásokat a nagy magánbefektetőkkel, például a Breakthrough Energy Coalition 42 szervezettel való együttműködés révén. Az EU vezető szerepet fog játszani az Innovációs küldetésben, és különös hangsúlyt fog helyezni arra, hogy szinergiákat érjen el a Breakthrough Energy Coalition szervezettel. Az Innovációs küldetés tagjai hét olyan innovációs kihívást azonosítottak, amelyek kritikus jelentőségűek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom megvalósítása szempontjából. Az EU vezető szerepet fog betölteni a napfényenergia átalakításával összefüggő innovációs kihívásban, amelynek célja a tárolható szoláris üzemanyagok kialakítása, valamint az épületek megfizethető fűtésével és hűtésével összefüggő innovációs kihívásban. Az Innovációs küldetés többi tagjával szorosan együttműködve a többi innovációs kihívásban is részt fog venni.
Az Európai Bizottság nemzetközi tájékoztatás, a stratégiai kutatási partnerségek megerősítése, valamint a tudás, a szakértelem, a technológia és a képzett munkaerő kulcsfontosságú országokkal való cseréje révén továbbra is támogatja a fejlődő és a feltörekvő országokat az energetikai átállásban, ily módon hozzájárulva a fenntartható fejlesztési célok (nevezetesen a 7. cél „Megfizethető és tiszta energia” és a 13. cél „Éghajlat-politika”) megvalósításához. A közelmúltban elfogadott, a külső beruházási tervre és az Európai Fenntartható Fejlődési Alapra vonatkozó javaslatnak 43 különösen az a célja, hogy magánberuházásokat vonzzon az afrikai országokba, ami döntő fontosságú lehet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai infrastruktúrák és az azokat támogató innovatív energetikai megoldások megvalósítása szempontjából. Ezek a tevékenységek szorosan kapcsolódni fognak Európa nemzetközi éghajlat-politikai, kereskedelmi és fejlesztési együttműködése keretében folytatott tevékenységeihez. Az EU a kereskedelempolitikai eszközeit és az azokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtást is fel fogja használni arra, hogy a harmadik országokat a klímasemleges megoldások választására ösztönözze.
Az Európai Bizottság több fronton is aktívan tevékenykedik annak biztosítása érdekében, hogy az európai kutatás és innováció „nyitott legyen a világra” 44 . A „Horizont 2020” keretprogram e megközelítést alkalmazva a fejlődő országok kutatóit és innovátorait célozza meg, hogy európai társaikkal együttműködve fejlesszék ki azokat az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó energetikai technológiákat és megoldásokat, amelyek a legjobban illeszkednek a helyi körülményekhez. Ez bővíteni fogja az uniós vállalatok piaci lehetőségeit, és elő fogja segíteni az uniós exportot, valamint meg fogja erősíteni a fejlődő országok kapacitásait, és új technológiák piaci bevezetésével ki fogja aknázni a nemzetközi tudományos együttműködés előnyeit.
A 2008-ban azzal a céllal létrehozott Enterprise Europe Network, hogy segítséget nyújtson a kis- és középvállalkozásoknak az üzleti lehetőségek kiaknázásához az EU-ban és annak határain túl, kibővített tevékenységi köre révén szintén támogatni fogja az innovatív, tiszta energiákkal kapcsolatos megoldásokat fejlesztő uniós vállalkozásokat.
|
Európa globális szerepének kiaknázása – Javasolt intézkedések: A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy az Európai Unió vezető szerepet játsszon az Innovációs küldetés globális kezdeményezésben. Vezető szerepet fog betölteni a napfényenergia átalakításával összefüggő innovációs kihívásban, amelynek célja a tárolható szoláris üzemanyagok kialakítása, valamint az épületek megfizethető fűtésével és hűtésével összefüggő innovációs kihívásban, és a többi innovációs kihívásból is aktívan részt fog vállalni. A Bizottság hangsúlyt fog helyezni arra, hogy szinergiákat érjen el a magánszektorral, ezen belül a Breakthrough Energy Coalition szervezettel. A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal azzal a céllal, hogy fejlődő országokban is indítson egy vagy két közös alkalmazási programot az energiahatékonyság és a megújuló energiák terén, különös tekintettel a 2017. évi EU-Afrika csúcstalálkozóra és arra, hogy Afrika kiemelt partner. Ezek a programok a kutatást és az innovációt kapacitásépítéssel ötvözik a fogadó országban, mivel ezek mind nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a helyszínen sikert lehessen elérni. Az EU pénzügyi támogatása a „Horizont 2020” keretprogram és/vagy fejlesztési együttműködési programok keretében nyújtott támogatásokból áll majd. A kezdeményezés szükség szerint technikai segítségnyújtással fog kiegészülni. A Bizottság kiterjeszti az Enterprise Europe Network hatályát további harmadik országbeli piacokra, hogy megkönnyítse a kis- és középvállalkozások számára az üzleti együttműködést, a technológiaátadást, a tudásátadást és a kutatási projektekben való együttműködést a környezetvédelem, a megújuló energiák és a fenntartható építőipar mint a legfontosabb ágazatok területén. |
7.Az energetikai átállás kulcsfontosságú szereplői
A stratégia révén a Bizottság által támogatott innovatív megoldások tartós hatásának elérésében és elterjedésük biztosításában a polgárok, a városok, a régiók és a tagállamok egyaránt kulcsfontosságú szerepet játszanak.
A polgárok központi szerepet töltenek be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású innovatív megoldások sikeres elterjedésében, a háztartási intelligens fogyasztásmérőktől a nagy méretű szélerőműparkokig. Döntő fontosságú, hogy új és jobb módot lehessen találni az európai polgároknak a karbonszegény gazdaságra való átállásba való bevonására és a meglévő magas szintű támogatás kifejezésre juttatására. A fokozottabban bevont polgárok nagyobb felelősséget vállalnak a saját és az EU energiaellátásának biztonságáért, és segítenek újszerű és eredeti üzleti modelleket kidolgozni.
A régiók és a városi területek a legalkalmasabbak az integrált innovatív megoldásoknak a polgárokkal közvetlen kapcsolatban történő tesztelésére és megvalósítására. Az EU regionális politikája, az uniós városfejlesztési menetrend és most a Habitat III után a globális új városfejlesztési menetrend, a Polgármesterek Szövetsége 45 , az Intelligens városok és a CIVITAS hálózat 46 keretében a régióknak és a városoknak nyújtott konkrét támogatásra építve az európai városok és régiók lényeges szerepet játszottak az energetikai átállásért való felelősségvállalás előmozdításában valamint az éghajlattal és energiával kapcsolatos innováció alulról jövő ösztönzésében. Emellett a városrészek, városok és régiók hálózatai segítséget nyújthatnak a bevált módszerek megosztásában, valamint az erőforrásokat és a beruházások egyesítésében. E tekintetben az intelligens és fenntartható városoknak az intelligens szakosodási platformok és a „Horizont 2020” keretprogram keretében nyújtott támogatást az elért eredmények továbbfejlesztése érdekében ki kell terjeszteni a „befogadó város” szempontjaira. Az olyan kezdeményezéseket, mint a „Horizont 2020” keretprogram intelligens és fenntartható városok kiemelt területe, a „Városi Európa” közös programozási kezdeményezés és az „Innovatív városfejlesztési tevékenységek” 47 , valamint az Intelligens városok, rendszerszinten egyszerűsíteni kell és ki kell bővíteni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, energiahatékony megoldások továbbfejlesztésének és valamennyi ágazatban és városi társadalomban való elterjesztésének ösztönzése érdekében. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a jobb mérés és adatcsere, továbbá az átjárhatóbb rendszerek, valamint az azokhoz kapcsolódó adatbiztonság és a magánélet védelmét szolgáló garanciák kidolgozása.
A várások kialakult, innovációhoz kapcsolódó városi ökoszisztémái („intelligens városok”), a kis léptékű energiahatékonysági vagy megújuló energiával kapcsolatos projektek egyesítésére szolgáló beruházási platformjaik és a környezetbarátabb városi közlekedési megoldások érdekében végzett munkájuk elengedhetetlen az e közleményben felvázolt intézkedések által előmozdított, tiszta energiával összefüggő újítások elterjedésének támogatásához.
A városok és régiók mellett a tagállamok is alapvető fontosságúak az energetikai átállás előmozdításában. Különböző mechanizmusok léteznek az EU és a tagállamok energiával kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységeinek egyeztetésére, illetve a közszféra és a magánszektor által biztosított támogatások összehangolására. Mindazonáltal még ennél is nagyobb hatékonyságot és még több szinergiát lehet elérni.
A stratégiai energiatechnológiai terv, amely 28 tagállamot és négy társult országot, valamint az ipari és tudományos érdekelteket öleli fel, az energiaunió irányítási struktúrájának központi elemét képezi. A résztvevők tevékenységeinek koordinálása és nagyobb szinergiák megteremtése révén az európai stratégiai energiatechnológiai terv lehetővé tette, hogy az elmúlt néhány évben a stratégiai energiatechnológiai terv kiemelt technológiáira fordított teljes éves kutatási-fejlesztési beruházás megduplázódjon. Tíz kiemelt cselekvési területen közös kutatási és innovációs célkitűzések meghatározására került sor az összehangolt vagy közös beruházások megerősítése céljából, a növekvő kötelezettségvállalást tükrözve. Ehhez hasonlóan a közlekedés területén is készül a stratégiai közlekedési kutatási és innovációs programterv, amely a kutatás, az innováció és a bevezetés támogatását és felgyorsítását célzó hét szakértői ütemterv és megfelelő irányítási mechanizmus köré épül. A stratégiai energiatechnológiai terv és a stratégiai közlekedési kutatási és innovációs programterv egyaránt biztosít olyan fontos szerkezeteket, amelyek az e közleményben ismertetett intézkedésekkel való koordinációt szolgálják, támogatják azok végrehajtását és a hatás elérése érdekében szinergiákat teremtenek.
|
Az energetikai átállás kulcsfontosságú szereplői – Javasolt intézkedések: A Bizottság az energiaunió irányítási struktúrái és különösen az európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) révén együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy összehangolja az 5. szakaszban említett négy prioritási területen a tagállamok által megvalósított beruházásokat, és megvizsgálja a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek kidolgozásának lehetőségeit. Az energiaunió irányítása biztosítja, hogy a kutatásra, az innovációra és a versenyképességre vonatkozó nemzeti célkitűzéseket és intézkedéseket integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben rögzítsék, továbbá a célok, politikák és intézkedések összhangban legyenek az EU célkitűzéseivel. Ezenkívül a kétéves integrált, az elért haladásról szóló jelentések és az energiaunió helyzetéről szóló jelentések biztosítani fogják a szükséges nyomon követést és ellenőrzést. A Bizottság a tagállamokkal együtt létre fog hozni egy, a stratégiai közlekedési kutatási és innovációs programtervvel összefüggő külön irányítási struktúrát, hogy összehangolja a hosszú távú közlekedési kutatási és innovációs fellépésekre vonatkozó stratégiai terveket, és fokozza azok kapcsolódását az energiaágazathoz és a digitális technológiákhoz. A Bizottság ösztönözni fogja a bevált gyakorlatok, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív városi demonstrációs projektek, többek között az Intelligens városok és az „Innovatív városfejlesztési tevékenységek” keretében támogatott projektek megosztását és elterjesztését. Ez az Európai Bizottság „Copernicus” Föld-megfigyelési programjának adataira és eredményeire is támaszkodni fog. |
8.Következtetések
Az e dokumentumban ismertetett szakpolitikai intézkedések képezik az energiaunió kutatási és innovációs pillérének lényegét. A tiszta energiákra való átállás ösztönzéséhez szükséges, a mai napon közzétett Tiszta energia minden európainak című közleményben felvázolt „elősegítő intézkedések” átfogó csomagjának szerves részét képezik. A Bizottság törekedni fog arra, hogy megbízatásának hátralévő részében megvalósítsa ezeket az intézkedéseket, és az energiaunió helyzetéről közreadott jelentéseiben minden évben be fog számolni az elért haladásról.
Lásd: A Párizsi Megállapodást követő időszak, COM(2016) 110 final.
Lásd: Open innovation, open science, open to the world (Nyílt innováció, nyílt tudomány, a világra nyitottan), 2016, Európai Bizottság, ISBN 978-92-79-57346-0.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.11.30.
COM(2016) 763 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
A tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítása
Melléklet
A négy kiemelt jelentőségű technológiai terület leírása
Az intelligens, élvonalbeli digitális technológiák integrálása az energetikai rendszer valamennyi aspektusába, valamint azok különféle alkalmazásai előfeltételei annak, hogy az Unió az ügyfélcentrikusabb termék- és szolgáltatási modell felé való elmozdulás élvonalában tudjon maradni; ez a modell fogja meghatározni az innováció következő hullámát a megújuló energiák ágazatában, a tárolási megoldások, az elektromos közlekedés, a fejlett lakóépületek terén, valamint az energiaágazat egészében.
a) Az EU épületállományának dekarbonizációja 2050-re: a közel nulla energiaigényű épületektől a pozitív energiamérlegű kerületekig
Az Unió épületállományának teljes alapterülete körülbelül 25 milliárd m². Az EU végfelhasználói energiaigényének 40 %-a az épületekhez kapcsolódik, amely minden más ágazatét meghaladja. Ugyanakkor az épületekben jelentős energiamegtakarítási potenciál is rejlik: felújítás és korszerűsítés után többlet-villamosenergiát termelhetnek vagy kulcsfontosságú energiatároló kapacitást jelenthetnek. Amint arra a Bizottság európai épületpolitikai kezdeményezése 1 rámutatott, az EU már jelenleg is világelső az épületek innovációs rendszereinek tekintetében, továbbra is kiemelt célként kell kezelni a kutatást és az innovációt annak érdekében, hogy ez a vezető szerep a jövőben is tovább bővüljön. Az EU épületállományának átalakítása (a teljes életciklusa során a környezetre gyakorolt hatások minimálisra csökkentése) jobb életkörülményeket, új munkahelyeket és növekedést fog teremteni, és elősegíti a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek megvalósítását. E célok eléréséhez égető szükség van a jelenlegi épületfelújítási arány legalább megduplázására (a jelenlegi mindössze 0,4–1,2 %-os arány ugyanis túl alacsony) 2 , mélyrehatóbb és alaposabb felújításra, előremutató jogszabályok, szabványok, innovatív technológiák és üzleti modellek kidolgozására, valamint új készségek és kompetenciák kialakítására.
Jelentős hatás eléréséhez az innovatív megoldásoknak túl kell mutatniuk a jelenlegi közel nulla energiaigényű terveken. A megoldásoknak ki kell terjedniük minden műszaki szempontra (ideértve a megújuló energiaforrásokból történő háztartási villamosenergia-termelést, az energia és az anyagok teljes életciklusra optimalizált felhasználását szolgáló terveket, a digitális irányítási és ellenőrzési rendszereket, valamint az energetikai rendszer integrációját), továbbá a szabályozási, a szabványosítási, a finanszírozási, az irányítási és egyéb társadalmi-gazdasági kérdésekre. Bizonyítaniuk kell a pozitív energiamérlegű kerületek különböző éghajlati területeken és gazdasági körülmények között való megvalósíthatóságát, kitérve a kapcsolódó környezeti kérdések (mint például a víz és a hulladék) integrált kezelésére 3 .
b) Az EU vezető szerepének megerősítése a megújuló energiaforrások tekintetében
További rendszerintegráció, valamint a megújulóenergia-technológiák következő generációjának, köztük lehetséges adu ászok kifejlesztése szükséges ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások váljanak a primer energiatermelés és a villamosenergia-termelés elsődleges forrásává 4 . Ez az olyan nagy szén-dioxid-kibocsátású ágazatok, mint a közlekedés 5 átalakításának is előfeltétele, ahol nagyon erős ösztönzőkkel kell támogatni az alternatív energiaforrásokkal (például a megújuló forrásokból származó villamos energiával, az újszerű biotüzelőanyagokkal) összefüggő innovációt. Ez az iparral szoros együttműködésben megvalósított, célzott kutatási és innovációs támogatást foglalja magában annak érdekében, hogy Európa megőrizze globális vezető szerepét a megújulóenergia-technológiák terén.
A támogatás a következőkre fog összpontosítani: 1) az olyan, épületekben alkalmazható, megújuló energiát felhasználó megoldások fejlesztésének felgyorsítása, mint az energiatermelésre szolgáló, épületbe integrált napelemek, valamint a fűtésre és hűtésre szolgáló, megújuló energiaforrásokra épülő technológiák, annak érdekében, hogy tömegesen lehessen megvalósítani a közel nulla energiaigényű épületeket; 2) a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés optimalizálásának és költségcsökkentésének kutatása különösen a tengeri szélenergia-rendszerek tekintetében, hogy fel lehessen gyorsítani a szélerőművek telepítését; és 3) a megújuló energiaforrásokból, különösen az ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrásokból származó energia termelésének, valamint (a villamos áram energiájának gáz, illetve folyadékok formájában való tárolásával) termikus és kémiai tárolás révén az energiarendszerbe, ezen belül a közlekedési ágazatba való integrációjának fokozására szolgáló megoldások kidolgozása intenzitásának növelése.
A megújulóenergia-termelés, -elosztás és -fogyasztás közötti nagyobb szinergiák javítani fogják a fogyasztók – a polgárok, a közösségek és a vállalkozások – helyzetét, és elő fogják segíteni olyan újszerű szolgáltatások bevezetését, amelyek figyelembe veszik változó szükségleteiket és preferenciáikat, ugyanakkor növelik a rendszer rugalmasságát, amellyel nagy mennyiségű, elosztott, ingadozó teljesítményű megújuló energiát képes integrálni.
Ez különösen az érettebb technológiáknak (pl. szélenergia, fotovoltaika és bioenergia) az energiatárolási és más fejlett megoldásokkal együtt történő piaci elterjesztésére és hatékony rendszerintegrációjára, mint például az elektromos közlekedéssel és az intelligens hálózatokkal való digitális integrációra vonatkozik az ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrások fokozatos bevonásának lehetővé tétele érdekében. A kevésbé érett, irányítható megújulóenergia-technológiák (például a rugalmas vízenergia, az óceánból nyert energia, a geotermikus energia, a koncentrált napenergia vagy a fejlett, fenntartható bioenergia) mint alacsony szén-dioxid-kibocsátású alapterhelési és tartalék áramforrás költség-versenyképesség- és hatékonyságnövelését is fel kell gyorsítani.
c) Megfizethető és integrált energiatárolási megoldások kifejlesztése
A nagyrészt megújuló energiaforrásokon alapuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való átállás (a közlekedést is beleértve) megkönnyítése és lehetővé tétele érdekében az Uniónak fel kell gyorsítania a tároló eszközök energiarendszerbe való teljes integrálását háztartási, kereskedelmi és hálózati szinten egyaránt 6 . Mind a mobil, mind a helyhez kötött akkumulátorok, hidrogén- és más tároló alkalmazások alapvető fontosságúak rövid távon az elektromos közlekedéshez, de rendszerszinten még fontosabb szerepet töltenek be a megújuló energiaforrások integrálásában és a műveletek optimalizálásában. Az e területen végzett kutatás a későbbiekben utat nyit az ipari termelés, az új üzleti modellek népszerűsítése, valamint további költségcsökkentések felé, ami további potenciális előnyökkel jár az EU számára a növekedés és a munkahelyteremtés terén.
Az akkumulátorcellák európai termelésének újraindítása alapvető: több szempontból is előnyös az ipari versenyképesség, a korszerű gyártási technológiákhoz kapcsolódó know-how, az energiaellátás biztonsága, valamint Európa globális értékláncokból való részesedése tekintetében. Az olcsóbb, könnyebb, biztonságosabb és nagyobb teljesítményű akkumulátorok a gyorsan változó megoldásokkal együtt kulcsfontosságú előfeltételei a teljesen elektromos közlekedésre való áttérésnek, valamint a háztartások energiatároló kapacitása növelésének (a hálózati stabilitás és rugalmasság ehhez kapcsolódó előnyeivel együtt). A kezdeményezés emellett magában foglal majd anyagkutatást, hardver- és szoftverirányítást, a tároló eszközök ellenőrzését és az energiarendszerbe való integrációját, az intelligens villamosenergia-hálózatok és a jármű-akkumulátorok összekapcsolását, valamint korszerű gyártási technológiákat. Javítani fogja a tároló rendszer hatékonyságának versenyképes szinten tartásához szükséges erősáramú elektronika teljesítményét, és csökkenteni fogja annak költségét. Ki fog térni a tárolási megoldások mind fogyasztói, mind hálózati szinten történő fokozott elterjesztése szempontjából kedvező piaci feltételek megteremtésére, beleértve a villamosenergia-hálózat, a földgázhálózat és a közlekedési rendszer közötti kapcsolatok kiépítését, ami előfeltétele a teljes mértékben megújuló energiaforrásokon alapuló áramellátásnak. A körforgásos gazdaság elveivel összhangban különös hangsúlyt fog fektetni az energetikai átállásból eredő új hulladékáramokra (akkumulátorok, fotovoltaikus panelek stb.).
d) Elektromos közlekedés és integráltabb városi közlekedési rendszer
Az új generációs elektromos járművek a továbbfejlesztett kialakítású akkumulátorokkal és újfajta erőátviteli rendszerekkel szilárdon beágyazódnak az innovatív feltöltőállomás-infrastruktúrákba és megoldásokba. A nagyobb hatósugarú, olcsóbb, könnyebb, biztonságosabb akkumulátorok, valamint a gyorsabb és felhasználóbarátabb technológiák és feltöltési megoldások fejlesztése ezért a közlekedés területén a kutatás és innováció prioritásának, valamint az EU közlekedési ágazata számára lehetséges versenyelőnynek számít. A technikai és jogi kihívások megoldásáig jelenleg még demonstrációs szakaszban lévő összekapcsolt és automatizált közlekedést és intelligens mobilitási szolgáltatásokat lehetővé tevő digitalizálás további lehetőségeket fog biztosítani.
A stratégiai közlekedési kutatási és innovációs programterv keretében, innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat, összekapcsolt és automatizált közlekedést és intelligens mobilitási szolgáltatásokat ötvöző kutatás és innováció révén, olyan új technológiákat felhasználva, mint a globális műholdas rádiónavigációs rendszerek (Galileo és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás), a közlekedési rendszer tervezett átalakításának előkészítése céljából kidolgozásra került az első hosszú távú stratégiai megközelítés. Megállapította, hogy milyen támogató eszközök és keretfeltételek szükségesek: nevezetesen infrastruktúra, a közvélemény általi elfogadottság és nagyobb odafigyelés a felhasználók igényeire. A C-ITS stratégia 7 által támogatott, nagyobb mértékben autonóm és összekapcsolt közlekedés felé való elmozdulás – különösen a városi területeken –, valamint a mobilitás szolgáltatássá és jobb, háztól házig terjedő logisztikává alakítása szükséges előfeltétele a nagyobb hatékonyság elérésének és a közlekedési rendszer dekarbonizációjának.
Meg kell oldani az alacsony kibocsátású közlekedési technológiák fejlődő új piacának széttöredezettségét, és az innovációk fokozott bevezetését különböző szakpolitikai eszközökkel (például a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási normákat megállapító rendeleteknek és a tiszta üzemű gépjárművekről szóló irányelvnek a felülvizsgálatával), pénzügyi eszközökkel (például az EBB által nyújtott finanszírozással), továbbá az információk jobb megosztása, valamint a fellépések és beruházások összehangolása érdekében egy erre a célra kidolgozott, platformra épülő megközelítéssel kell támogatni.