EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.11.9.

COM(2016) 720 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, EZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Hetedik jelentés a migránsok EU-n belüli áthelyezéséről és áttelepítéséről

1Bevezetés

Az áthelyezésről és áttelepítésről szóló hetedik jelentés aktualizált képet nyújt a legutóbbi, szeptember 28-i jelentés 1 óta kialakult helyzet állásáról, és értékeli az összes érintett fél által az áthelyezési és áttelepítési programok keretében tett kötelezettségvállalások teljesítése céljából 2016. szeptember 27. és november 8. között végrehajtott intézkedéseket.

Görögországnak és Olaszországnak folyamatosan sürgős segítségnyújtásra van szüksége, ezért az Európai Tanács legutóbbi, 2016. október 20–21-i ülésén 2 megismételte az áthelyezések – különösen a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezése – és a meglévő áttelepítési programok felgyorsítását célzó erőfeszítések további fokozására vonatkozó felhívását.

2016. szeptember 26. óta 4 561 személy érkezett Görögországba 3 . A Görögországban tartózkodó migránsok összlétszáma az előző beszámolási időszakhoz képest növekedett, és a november 8-i adatok szerint körülbelül 61 700 főre tehető – közülük mintegy 16 250 személy a szigeteken és mintegy 45 450 személy Görögország szárazföldi részén tartózkodik 4 . Olaszországba szeptember 26. óta 29 844 személy 5 érkezett, ami meghaladja a 2015 azonos időszakában érkezők számát (13,5 %-os növekedés). Az érkező – állampolgárság alapján áthelyezésre jogosult – eritreaiak száma is magas maradt (az eritreai állampolgárok az Olaszországba érkezők második legnépesebb csoportját adják; a beszámolási időszakban ez több mint 3 660 fő volt, vagyis az érkezők 12 %-a). Az olasz belügyminisztérium tájékoztatása szerint jelenleg több mint 6 000 olyan eritreai állampolgár tartózkodik Olaszországban, aki potenciálisan kérelmezheti az áthelyezést.

A beszámolási időszak során további 1 212 személyt helyeztek át, így az áthelyezettek teljes létszáma 6 925-re emelkedett (5 376 személy Görögországból és 1 549 személy Olaszországból). Az áthelyezések terén kirajzolódó, alapvetően pozitív tendencia ellenére a beszámolási időszakban fennálló különleges körülményekből adódóan októberben visszaesés következett be, ami valószínűleg csak ideiglenes jellegű. Mindazonáltal a kedvező tendencia megszilárdítása érdekében fokozni kell az áthelyezési erőfeszítéseket, hogy a tagállamok eleget tegyenek a két tanácsi határozatban előirányzott kötelezettségeiknek. Az európai migrációs helyzet változatlanul instabil, és továbbra is folyamatos erőfeszítésekre van szükség valamennyi fél részéről. A migránsok folyamatos Olaszországba érkezésére és a még mindig kihívást jelentő görögországi humanitárius helyzetre tekintettel az áthelyezés továbbra is kulcsfontosságú az ezen országokra nehezedő nyomás enyhítése szempontjából.

Az áttelepítést illetően a 22 504 személy áttelepítésére vonatkozó, 2015. júliusi tanácsi következtetések 6 végrehajtása továbbra is jól halad, és már 11 852 főt áttelepítettek, ami az elfogadott létszám több mint fele. Az előző jelentés óta 1 257 személyt telepítettek át, elsősorban Törökországból, Jordániából és Libanonból. Az uniós program keretében végrehajtott áttelepítések egy része az EU–Törökország nyilatkozatban meghatározott „egy az egyhez arányú” mechanizmus megvalósítását szolgálja. A nyilatkozat alkalmazásának április 4-i kezdete 7 óta 2 217 főt telepítettek át a mechanizmus keretében Törökországból az EU-ba, közülük 603-at az előző jelentés óta.

2Áthelyezés

2.1A beszámolási időszak fő fejleményei

A szeptemberben végrehajtott rekordszámú áthelyezést követően október átmeneti hónapnak bizonyult, amikor is az áthelyezés üteme lassabb volt, mint az előző beszámolási időszakokban. Ez a visszaesés bizonyos konkrét körülményeket tükröz, és részben az augusztusban tett vállalások alacsony számának tudható be. Mivel az áthelyezési eljárás lefolytatása nagyjából két hónapot vesz igénybe, az augusztusi vállalások csekély számából adódóan az októberi áthelyezési ráta is alacsony volt. Következésképpen a szeptemberben tett, lényegesen több vállalás nyomán várhatóan csak novemberben kerül sor tényleges áthelyezési célú átadásokra. Az áthelyezés ideiglenes lassulása egyéb országspecifikus tényezőkkel is magyarázható: Franciaország októberben felszámolta a calais-i menekülttábort, ami a jelek szerint kihatott a beszámolási időszakban végrehajtott áthelyezések összesített számára is, hiszen Franciaország eddig havonta körülbelül 450 személyt helyezett át, ám októberben lassult az áthelyezés üteme.

A várakozások szerint novemberben ismét emelkedni fog az áthelyezések száma, mivel mintegy 1 800 átadást irányoztak elő. Az egyébként egyre kedvezőbb tendencia közepette a mostani beszámolási időszakban tapasztalt ideiglenes visszaesés ugyanakkor rámutat arra, hogy folyamatos erőfeszítésekre van szükség a havi átadások számának növelése, valamint az áthelyezés terén tapasztalható, az októberihez hasonló ingadozások elkerülése érdekében. Amint fokozatosan megszűnnek az áthelyezést gátló adminisztratív és gyakorlati akadályok, a következő hónapokban a rendszeresség és a folyamatos, gyorsan növekvő tendencia megvalósítása jelenti majd a fő kihívást az áthelyezési célú átadások terén.

Görögországban a menekültügyi szolgálat új munkatársak felvétele révén tovább bővítette az állampolgárság szerint áthelyezésre jogosult személyek regisztrálására vonatkozó kapacitásokat, aminek köszönhetően napi 110 fő helyett már napi 175 személyt tudnak nyilvántartásba venni. A tervek szerint 2017. január végére az előzetesen nyilvántartásba vett, állampolgárság szerint áthelyezésre jogosult kérelmezők 87 %-a teljeskörűen regisztrált lesz. A tagállamok részéről további erőfeszítésekre lesz szükség az áthelyezési férőhelyek felajánlása és feltöltése terén, hogy lépést tudjanak tartani az áthelyezési kérelmeket immár gyorsabb ütemben feldolgozó görög menekültügyi szolgálattal. A tagállamoknak kifejezetten javítaniuk kell a tervezést, rendszeresebben és több személyre kiterjedően kell vállalásokat tenniük, valamint bővíteniük kell feldolgozási és befogadási kapacitásaikat egyrészt a válaszadási idő lerövidítése, másrészt pedig a kérelmek növekvő számának befogadása érdekében. Októberben a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kénytelen volt elhalasztani egyes áthelyezéseket, mivel úgy tűnt, hogy bizonyos tagállamok nem rendelkeztek az áthelyezést kérelmezők gyors befogadásához szükséges kapacitással.

Olaszországban, amint arról már korábban is szó esett, az áthelyezéssel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok szeptember 15-i római találkozója jó alkalmat adott arra, hogy egyeztessenek a megerősített biztonsági ellenőrzések kapcsán kialakult szűk keresztmetszet kiküszöbölésének lehetőségeiről. Az olasz belügyminiszter és az Europol – a Bizottság támogatásával – mostanra hivatalossá tette az Europol áthelyezési eljárások során betöltött támogató szerepéről szóló megállapodást. Ennek részeként kialakították a tagállamok által az áthelyezéssel összefüggésben kérhető, további rendkívüli biztonsági ellenőrzésekre vonatkozó munkafolyamatot, amely be fog épülni a jelenleg kidolgozás alatt álló, Olaszországra vonatkozó áthelyezési eljárási szabályzatba is. Ez a kedvező fejlemény jó alapot teremtett ahhoz, hogy a tagállamok új és jelentősebb vállalásokat tegyenek. Ebben a helyzetben elvárás, hogy Olaszország lényegesen több áthelyezési célú átadást hajtson végre a következő hetekben.

A beszámolási időszakban a Bizottság a kísérő nélküli kiskorúakra is kiemelt figyelmet fordított, hogy jobban megértse az áthelyezésüket hátráltató akadályokat, és megoldásokat találjon ezekre. Ennek érdekében a Bizottság a 2016 októberében tartott hetedik áttelepítési és áthelyezési fórum keretében egy kifejezetten a kísérő nélküli kiskorúakkal foglalkozó megbeszélést is tartott 8 .

Az Olaszországba érkező kísérő nélküli kiskorúak száma mindeközben tovább emelkedett (2016. január elejétől 2016. november 4-ig több mint 22 775 kísérő nélküli kiskorú érkezett, köztük 3 569 eritreai, 167 szíriai, 187 iraki és 12 jemeni állampolgár) 9 . Görögországban a Társadalmi Szolidaritás Nemzeti Központja (EKKA) arról számolt be, hogy a november 2-án Görögország területén tartozó kísérő nélküli kiskorúak száma 2 400 főre tehető. A korábbi jelentésben foglaltaknak megfelelően, Görögországban a tömeges előzetes regisztrálási program 1 225 kísérő nélküli kiskorút 10 azonosított, akiknek 48 %-a (mintegy 588 fő) állampolgárság szerint áthelyezésre jogosult (36 % szíriai és 12 % iraki) 11 . Míg az Olaszországban tartózkodó, áthelyezésre jogosult kísérő nélküli kiskorúak zöme egyedül (hozzátartozók nélkül) utazik, addig a Görögországban tartózkodó, áthelyezésre jogosult kísérő nélküli kiskorúak többsége „szüleitől elválasztott gyermek” (hozzátartozók, például nagyszülők, unokatestvérek vagy nagynénik/nagybácsik kíséretében utazó, vagy nagykorú házastárssal rendelkező kiskorú). E besorolás szerint a Görögországban teljeskörűen regisztrált, áthelyezésre jogosult 480 kísérő nélküli kiskorú közül 274-en „szüleiktől elválasztott gyermekeknek” minősülnek, és csupán 122 teljesen egyedül utazó kiskorú tartózkodik Görögországban – az áthelyezés szempontjából ez a kategória a legproblematikusabb. Emellett a 480 kísérő nélküli kiskorú közül 320-an a 16–17 éves korosztályba tartoznak.

Ebben az összefüggésben a beszámolási időszakban végrehajtott 43 áthelyezéssel együtt (22 egyedül utazó kísérő nélküli kiskorú és 21 „szüleitől elválasztott gyermek”) eddig összesen 148 kísérő nélküli kiskorú áthelyezése valósult meg, a „szüleiktől elválasztott gyermekek” valamennyi kategóriáját is beszámítva 12 . A közeljövőben várhatóan felgyorsul a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezése, és a következő néhány hónap során valamennyi, áthelyezésre jogosult kísérő nélküli kiskorú áthelyezésére sor kerül, legalábbis ami a Görögországban tartózkodókat illeti. Ezeket a várakozásokat több kedvező fejlemény támasztja alá. Az elmúlt hetekben felgyorsult a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezése: Finnország egyetlen átadás keretében 31 kísérő nélküli kiskorút helyez át (15 egyedül utazó, illetve 16 „szüleitől elválasztott” gyermeket). A tagállamok számára kevesebb problémával jár a „szüleiktől elválasztott gyermekek” áthelyezése, és az ilyen kiskorúak áthelyezése már folyamatban van annak ellenére, hogy a hivatalos statisztikákban nem mindig tekintik őket kísérő nélküli kiskorúaknak. Emellett az egyedül utazó kísérő nélküli kiskorúakat illetően több tagállam (Belgium, Németország, Észtország, Finnország, Hollandia, Románia és Spanyolország) felajánlást tett az ilyen gyermekek áthelyezésére, így az elkövetkező hónapokban körülbelül 160 férőhely áll majd rendelkezésre e célra 13 , ami elegendő a görögországi szükségletek kielégítéséhez. Az olaszországi szükségletek kielégítéséhez ugyanakkor több felajánlásra lenne szükség. Olaszországnak ráadásul még ki kell alakítania az egyedül utazó kísérő nélküli kiskorúak áthelyezését lehetővé tevő konkrét eljárást, a tagállamoknak pedig célzottabb vállalásokat kell tenniük ennek előmozdítása érdekében.

A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik a görög menekültügyi szolgálattal, az olasz hatóságokkal, a tagállami összekötő tisztviselőkkel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával (UNHCR), az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) és az IOM-mal az olyan gyakorlati megoldások kialakítása érdekében, amelyek elősegítik és felgyorsítják a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezését.

2.2Az áthelyezési céltagállamok intézkedései

Szeptember 28-tól november 8-ig további 1 212 személyt helyeztek át: 921 főt Görögországból 14 és 291 főt Olaszországból 15 . Finnország, Hollandia, Portugália és Románia folytatta a rendszeres heti és havi átadásokat, Belgium, Észtország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Málta pedig megszilárdította a havi átadások tendenciáját. Franciaország helyezte át a legnagyobb számú kérelmezőt (2 155), majd a sorban Hollandia (915) és Finnország (862) következik. Meg kell jegyezni, hogy a kisebb kvótával rendelkező tagállamok (például Finnország, a balti országok, Málta vagy Portugália), csakúgy mint Franciaország, Hollandia és Románia, rendszeresebb és nagyobb mértékű erőfeszítéseket tesznek, és jobb úton haladnak kötelezettségeik teljesítése felé. A beszámolási időszak folyamán első ízben került sor Görögországból Svájcba, illetve Olaszországból Norvégiába irányuló áthelyezésekre. November végéig Görögországból legalább további 542 személy 16 , Olaszországból pedig 397 személy 17 áthelyezését tervezik. A novemberre előirányzott áthelyezések arra engednek következtetni, hogy az októberi visszaesés valószínűleg kivételes volt, és nem visszalépésnek, hanem csak ideiglenes megtorpanásnak tekintendő.

A vállalások korlátozott számának kezelését célzó intézkedések: A beszámolási időszakban Németország továbbra is havonta jelezte, hogy készen áll a nemzetközi védelmet kérelmezők gyors áthelyezésére („hivatalos vállalások”) Olaszország és Görögország tekintetében is 500-500 fő erejéig. Spanyolország Görögország tekintetében 400, Olaszország tekintetében pedig 100 fő áthelyezésére tett vállalást. Németország, Észtország, Lettország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Románia, Svájc és Norvégia havonta, míg Litvánia, Luxemburg, Portugália és Szlovénia kéthavonta tesz vállalásokat. Egyes tagállamok vállalásaikban változatlanul Görögországot részesítik előnyben, ugyanakkor Olaszország tekintetében az Europol bevonására vonatkozó megállapodás a várakozások szerint további tagállamokat is ösztönözni fog az Olaszországból történő áthelyezésekben való nagyobb mértékű szerepvállalásra.

Mindazonáltal a beszámolási időszakban csupán kilenc tagállam (Ciprus, Észtország, Finnország, Németország, Írország, Lettország, Málta, Hollandia és Spanyolország) 18 , valamint Svájc és Norvégia 19 tett hivatalos vállalást, összesen 2 634 személy áthelyezésére (1 105 hivatalos vállalás Olaszország javára, 1 529 pedig Görögország javára), ami nem elegendő a jelenlegi igények kielégítéséhez (lásd az alábbi 2.3. szakaszt). Az áthelyezési céltagállamok által tett hivatalos vállalások összesen 16 259 főre vonatkoznak (Olaszországból 4 954 20 , Görögországból 11 305 személy áthelyezése). Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam kielégítő mértékű és rendszeresebb vállalásokat tegyen, gyorsabb haladásra és folyamatosságra van szükség, ugyanis a végrehajtási időszak felénél járva a Bizottság elvárná, hogy legalább a tagállami kvóták felére legyen hivatalos vállalás.

Továbbra is egyedül Ausztria 21 és Magyarország nem tett semmilyen vállalást, illetve nem hajtott végre áthelyezést. Lengyelország április óta nem lépett előre vállalásainak végrehajtása terén, és nem tett vállalást, illetve egyetlen kérelmezőt sem helyezett át 22 . A mostani beszámolási időszakban a Cseh Köztársaság és Szlovákia nem tett vállalást, és egyetlen kérelmezőt sem helyezett át.

Az áthelyezési kérelmekkel kapcsolatos válaszadási idő lerövidítését célzó intézkedések: Az áthelyezési programban részt vevő legtöbb tagállam és társult állam fokozza az áthelyezési kérelmekkel kapcsolatos válaszadási idő lerövidítését célzó erőfeszítéseit, hogy teljesüljön az áthelyezési eljárási szabályzatokban szereplő 10 munkanapos célkitűzés. Mindazonáltal még több erőfeszítésre van szükség a havi átadások számának növelése és az áramlás folyamatosságának biztosítása érdekében. Általában véve a legtöbb tagállam pozitív válaszokat ad az áthelyezési kérelmekre. Ugyanakkor még mindig vannak olyan esetek, amikor az elfogadási arány jelentősen magasabb lehetne, és javítani kellene az elutasítások indokolását a tanácsi határozatokban foglalt követelmények teljesítése érdekében. Az áthelyezési kérelmek elutasításának megfelelő indokolása terén bevált gyakorlatokat – például a Hollandia által alkalmazott gyakorlatot – a hetedik áttelepítési és áthelyezési fórum keretében megosztották az érintett felekkel. Számos tagállam aggályainak adott hangot a biztonsággal kapcsolatos információk megosztását illetően, ezért az Europol a kétségek eloszlatása céljából egy erre kijelölt, biztonságos kommunikációs csatornát ajánlott fel a tagállamoknak, amelyen keresztül biztonságos módon tudják egymással megosztani az áthelyezési kérelmek elutasításának okait. A hetedik áttelepítési és áthelyezési fórum keretében a Bizottság ismételten kiemelte, hogy a rendőrségi együttműködés csatornáin keresztül lehetőség van az ujjnyomatok megosztására a nemzeti szintű biztonsági ellenőrzések céljából, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a kérelmező nem rendelkezik személyazonosító igazolvánnyal vagy úti okmánnyal.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezők, ezen belül a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezésével kapcsolatos kihívások kezelését célzó intézkedések: A kísérő nélküli kiskorúak áthelyezésének üteme a beszámolási időszak utolsó hetében felgyorsult. Szeptember 28. óta Görögországból 43 kísérő nélküli kiskorú (22 egyedül utazó kísérő nélküli kiskorú és 21 „szüleitől elválasztott gyermek”) áthelyezésére került sor (Belgiumba, Németországba, Írországba, Finnországba és Svájcba), így az áthelyezett kísérő nélküli kiskorúak teljes száma 118-ra emelkedett. Ugyanakkor a szüleiktől elválasztott gyermekek valamennyi kategóriáját figyelembe véve az összlétszám eléri a 148 főt. A hetedik áttelepítési és áthelyezési fórumot követően tisztázódott, hogy a tagállamoknak alapvetően nem okoz gondot a „szüleiktől elválasztott gyermekek” áthelyezése (lásd feljebb). A Bizottság felszólítása nyomán a tagállamok összesen 160 férőhelyet ajánlottak fel az egyedül utazó kísérő nélküli kiskorúak áthelyezése céljából.

Az Olaszország és Görögország támogatására vonatkozó EASO-kapacitás megerősítését célzó intézkedések: Az októberi Európai Tanács újfent hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak sürgősen fokozniuk kell az EASO-nak nyújtott támogatást a szakértők rendelkezésre bocsátása terén. Bár a szakértők kiküldésének hosszú távú tervezése és a távozó szakértők új jelöltekkel való felváltása tekintetében kedvező fejlemények figyelhetők meg, sürgősen még több, megfelelő profillal rendelkező jelöltet kell kiválasztani hosszabb idejű kiküldetésre, ezáltal biztosítva az EASO megfelelő helyszíni jelenlétét és feldolgozási kapacitását mind Olaszországban, mind Görögországban. A rövid távú kiküldetések jelentősen megzavarják az általános áthelyezési munkafolyamatot Olaszországban és Görögországban egyaránt. Ahogy a kiküldetések végükhöz közelednek, a regisztrálás tempója az új személyzet megérkezéséig visszaesik. A rövid távú kiküldetések és a nem megfelelő szakmai profilok kihatnak továbbá az áthelyezési akták minőségére is, hiszen a szakértőknek időre van szükségük a hatályos eljárások megismeréséhez. Az EASO ügyvezető igazgatója, valamint a tagállamoknak címzett közelmúltbeli leveleiben Dimitrisz Avramopulosz biztos is emlékeztetett a felhívásokra, a Bizottság pedig számos fórumon folyamatosan hangsúlyozza a jelenlegi szükségleteket, hogy ezáltal még több szakértő kiküldésére ösztönözzön, az EASO-val és a Tanács elnökségével együttműködve.

Görögországban az EASO-nak – a szakértők rendelkezésre bocsátására vonatkozó ötödik felhívásával 23 összhangban – állandó jelleggel 28 kiküldött szakértőre van szüksége az áthelyezési program támogatása céljából 24 . Az EASO folyamatosan kapcsolatban van a tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjaival, hogy a kiküldetésüket befejező munkatársak helyére új szakértőket találjanak. Néhány tagállam spontán módon vállalta, hogy hosszú távon gondoskodjon bizonyos posztok betöltéséről, valamint hogy szakértői kiküldetésének végéhez közeledve automatikusan új szakértőket keressen. A Bizottság és az EASO kimondottan üdvözli ezt az erőfeszítést.

Most, hogy a görög menekültügyi szolgálat új, regisztrálással foglalkozó munkatársakat vesz fel, a szolgálatnak fokozott támogatásra van szüksége az eljárás minőségének és hatékonyságának megőrzése érdekében. E célból az EASO már megkezdte a kizárás, illetve a dublini transzferek terén széles körű tapasztalattal rendelkező szakértők, az athéni kiemelt ügyfélszolgálaton dolgozó, tapasztalt regisztrációs tisztviselők, valamint a hamis okmányok felderítésével foglalkozó szakértők kiküldését. A szükséges szakértők mennyiségére és profiljára vonatkozó változásokat tükrözni fogja a közeljövőben esedékes felhívás. Görögországba november 7-ig összesen 18 menekültügyi szakértőt és 27 tolmácsot küldtek ki, ami továbbra sem elégséges ahhoz, hogy megbirkózzanak a tömeges előzetes regisztrálási program befejezése után növekedésnek indult ügyszámmal. 

Ami Olaszországot illeti, az EASO legutóbbi, 2016. május 28-án közzétett, szakértők kiküldésére vonatkozó felhívása további 35 szakértőt igényelt, hogy a menekültügyi szakértők teljes száma az olasz hatóságokkal egyeztetett vészhelyzeti tervben szereplő 74-re emelkedjen. 2016. november 27-ig 100 felajánlás 25 érkezett, vagyis a tagállamok és a társult országok a korábbi beszámolási időszakokhoz képest több szakértőt bocsátottak rendelkezésre. Közülük 47 menekültügyi szakértőt és 36 kulturális közvetítőt választottak ki, és 2016. november 7-én kiküldték őket Olaszországba. A kiküldött szakértők száma nemrégiben tehát kedvező módon megemelkedett, ám az áthelyezésre jogosult személyek változatlanul nagymértékű beáramlására, illetve az Olaszországban regisztrálásra váró jelentős számú személyre való tekintettel még így sem elegendő, és elmarad a vészhelyzeti terv szerint szükséges szakértői létszámtól.

2.3Görögország és Olaszország intézkedései, köztük azok, amelyek az ütemterv kiemelt részeiként szerepelnek

Görögország

A migránsok regisztrációjának és adataik feldolgozásának felgyorsítására, valamint a görög menekültügyi szolgálat regisztrációs kapacitásának bővítésére irányuló intézkedések: A tömeges előzetes regisztrációs programot követően a görög menekültügyi hatóság kijelölte a menedékjog iránti kérelmek teljes körű benyújtására vonatkozó időpontokat. 2017. január végére az előzetesen regisztrált kérelmezők 87 %-a esetében megvalósul a teljes körű regisztrálás, és 2017 áprilisáig regisztrálni kívánják az összes ügyet. November 7-ig 16 642 személy teljes körű regisztrálása valósult meg. Az előzetes regisztrációs programból kimaradt személyek továbbra is részt vehetnek a menekültügyi eljárásban, ha a Skype rendszeren keresztül időpontot foglalnak.

A görög menekültügyi szolgálat új munkatársak felvétele révén tovább bővítette az állampolgárság szerint áthelyezésre jogosult személyek regisztrálására vonatkozó kapacitásokat, így napi 110 fő helyett már napi 175 személyt tudnak nyilvántartásba venni. Az athéni áthelyezési osztály személyzete jelenleg összesen 75 főt számlál. A Szalonikiben és az Alexandroupoliban működő regionális irodák szintén foglalkoznak áthelyezési ügyekkel. A regisztrációs folyamatot támogató EASO-csapatok összetétele november 7-ig a következő: 4 szakértő Athénban, 6 szakértő Szalonikiben és 3 szakértő Alexandroupoliban. Mivel a görög menekültügyi szolgálatnak magas rangú szakértőkre és (az újonnan felvetteknek való tapasztalatátadás céljából) célzott szakmai profilokra van szüksége, az EASO sokrétűbb támogatást fog nyújtani.

A Görögország által benyújtott áthelyezési kérelmek száma, valamint a tagállamok elfogadó válaszainak száma közötti eltérés a beszámolási időszak alatt növekedett (október 28. és november 4. között Görögország mintegy 1 570 kérelmet nyújtott be, ám mindössze 940 választ kapott). A görög menekültügyi szolgálat által végzett regisztrálások száma és a vállalások teljes száma közötti különbség még nagyobb mértékben nőtt (az említett időszakban Görögország 3 298 áthelyezés iránti kérelmet regisztrált, míg a további vállalások csupán 1 499 főre vonatkoztak. Görögország a november 7-i adatok szerint összesen 16 642 kérelmet regisztrált, ezzel szemben a vállalások összesen 11 275 főre vonatkoztak). Részben ezek a különbségek okozták az áthelyezés októberi lassulását, és – amint azt a Bizottság a korábbi jelentésekben valószínűsítette – súlyos szűk keresztmetszetek kialakulásához vezetnek a tömeges előzetes regisztrációs program nyomon követése terén. Következésképpen prioritásként kell kezelni a több és rendszeresebb vállalások biztosítását, valamint az áthelyezés felgyorsítását (főleg a válaszadási idő lerövidítését) az esetek fenntarthatatlan feltorlódásának elkerülése érdekében.

A görögországi befogadási kapacitás javítását célzó intézkedések: November 8-án a görögországi teljes befogadási kapacitás meghaladta a 68 863 férőhelyet 26 . Ezek a helyek átmeneti létesítményekben és szárazföldi állandó befogadási helyeken állnak rendelkezésre az olyan irreguláris migránsok és vélhetőleg nemzetközi védelemre szoruló személyek számára, akik kifejezték a menedékjog kérelmezésére irányuló szándékukat, vagy már benyújtottak menedékjog iránti kérelmet. A görög hatóságok által nyújtott tájékoztatás szerint a 40 szárazföldi állandó helyszín teljes tervezett kapacitása körülbelül 33 186 helyre becsülhető.

Az áthelyezésre jogosult kérelmezők részére az UNHCR bérleti programja 27 keretében vállalt 20 000 férőhelyből november 7-én 17 664 férőhely állt rendelkezésre, ezen belül 5 509 hotelekben/házakban, 10 076 lakásokban, 497 befogadó családoknál és 622 a kifejezetten kísérő nélküli kiskorúak számára létesített szálláshelyeken. Az UNHCR tervei szerint az év végére mind a 20 000 férőhely rendelkezésre fog állni. Ezen túlmenően ami a befogadóállomásokat illeti, november 8-ig a görög hatóságok által vállalt három befogadóállomásból csak egy (a lagadikiai) jött létre, amely 960 férőhelyet biztosít. A fennmaradó kettő tekintetében a görög hatóságok még nem jelölték ki az arra alkalmas területeket. Továbbra is folyamatban vannak az UNHCR és a görög hatóságok közötti tárgyalások, hogy több területet bocsássanak rendelkezésre a kijelölt befogadóállomások építésére, különösen az attikai régióban.

A áthelyezést kérelmezőket befogadó három állomás kapacitásának el kell érnie a 6 000 főt. A korábbi jelentésekben említetteknek megfelelően a Bizottság ezen helyszínek mielőbbi kijelölését sürgeti, hogy elkerülhetők legyenek a szűk keresztmetszetek a tömeges előzetes regisztrálási programot követő áthelyezési munkafolyamat utolsó szakaszainak végrehajtása során.

Olaszország 

Az uniós fogadóállomások számának növelését és működésének teljes körűvé tételét célzó intézkedések: Az érkezők számának az elmúlt hónapokban bekövetkezett tetőzései azt mutatták, hogy a négy működő uniós fogadóállomás (Pozzallo, Lampedusa, Trapani és Taranto) 1 600 férőhelyes jelenlegi kapacitása nem elégséges. Ezen túlmenően a partraszállások többsége (körülbelül 70 %-a) továbbra is a fogadóállomásoktól távol történik. Bár az első előkészítő lépések (például a létesítmények továbbfejlesztése és a berendezések rendelkezésre bocsátása) már megtörténtek, Olaszországnak fel kell gyorsítania a már bejelentett további uniós fogadóállomások megnyitását. Ebben az összefüggésben az olasz hatóságok jelezték, hogy a fogadóállomásokra vonatkozó előírásokat hat további partraszállási kikötőben is alkalmazzák. A Bizottság álláspontja szerint ezek a helyszínek teljeskörűen működő uniós fogadóállomásokká válhatnának bizonyos munkálatok – elsősorban a megfelelő befogadási struktúrák kiépítése – után. E pozitív lépésnek köszönhetően az Olaszországokba érkező migránsok túlnyomó többsége a fogadóállomásokra vonatkozó előírásoknak megfelelően száll partra. Mindemellett az olasz hatóságok kifejezték abbéli szándékukat, hogy a fogadóállomások eljárási standardjainak 28 alkalmazását rövidesen valamennyi olaszországi partraszállásra kiterjesszék. E célból körlevelet készítenek elő, amely megfelelő gyakorlati útmutatásokat tartalmaz valamennyi prefektúra és Questura számára. Amint arra már az előző jelentés is kitért, tekintettel az Olaszországban partra szálló kísérő nélküli kiskorúak növekvő arányára, valamennyi uniós fogadóállomáson kijelölt területeket és célzott segítséget kell számukra biztosítani, illetve a lehető legrövidebb időn belül át kell őket adni az első- vagy másodvonalbeli befogadó intézményeknek, továbbá a migránsokkal mielőbb – de legfeljebb 72 órán belül – foglalkozni kell.

A koordináció javítását célzó intézkedések: Az eljárási standardok végrehajtását ellenőrző csoport 2016. október 19-én tartotta legutóbbi ülését. Az ajánlattételhez szükséges szakmai dokumentációra vonatkozó felülvizsgált előírásoknak, illetve ezek alapján a prefektúrák és az uniós fogadóállomásokat irányító szervezetek közötti új és megújított szerződéseknek összhangban kell állniuk az uniós fogadóállomások eljárási standardjaival. Mindeddig az uniós fogadóállomások egyikéhez sem jelöltek ki olasz koordinátort, ami hátráltatja a fogadóállomások működését. Az áthelyezéssel kapcsolatosan az áthelyezési eljárási szabályzat tervezetét jelenleg dolgozzák át a nemzeti áthelyezési kapcsolattartó pontok szeptember 15-i ad-hoc találkozójának következtetései, valamint az olasz hatóságok és az Europol közötti megállapodás alapján, és az összekötő tisztviselők novemberben esedékes következő találkozóján fogják megvitatni.

Az olaszországi feldolgozási kapacitás javítását célzó intézkedések: A korábbi jelentéstétel keretében említetteknek megfelelően, illetve a tagállami vállalások közelmúltbeli fokozódásával összhangban, az olasz hatóságoknak bővíteniük kell a kérelmek regisztrálására és feldolgozására vonatkozó kapacitásukat, hogy felgyorsítsák az állampolgárság szerint áthelyezésre jogosult személyek regisztrálását és feltöltsék az újonnan rendelkezésre bocsátott férőhelyeket. Ez egyben hozzájárulhat a szökés veszélyének csökkentéséhez is, mivel a kérelmezők kérelmeit gyorsabban fogják feldolgozni. Ebben a keretben meg kell erősíteni a kérelmeket nyilvántartásba vevő csapatokat, és biztosítani kell az EASO jelenlétét az új regisztrációs központokban. Az EASO mobil regisztrációs csapatainak tevékenysége hozzájárul a regisztrációs központokon kívül elszállásolt kérelmezők gyors regisztrálásához, így növeli az áthelyezést kérelmezők számát.

Az áthelyezési kérelmekkel kapcsolatos válaszadási idő lerövidítését célzó intézkedések: A nemzeti áthelyezési kapcsolattartó pontok ad-hoc találkozóján kialakított megállapodás nyomán az olasz belügyminiszter és az Europol – a Bizottság támogatásával – a 2016. november 4-i levélváltás útján formalizálták a követendő gyakorlati eljárást. Ennek részeként a Bizottság segítségével kialakították a tagállamok által az áthelyezéssel összefüggésben kérhető, további rendkívüli biztonsági ellenőrzésekre vonatkozó munkafolyamatot, amely be fog épülni a jelenleg kidolgozás alatt álló áthelyezési eljárási szabályzatba is. Ez a kedvező lendület megfelelő feltételeket teremtett ahhoz, hogy a tagállamok új és nagyobb mértékű vállalásokat tegyenek, aminek nyomán hamarosan az Olaszországból történő áthelyezési célú átadások számának növekedése várható.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezők és a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezésével kapcsolatos kihívások kezelését célzó intézkedések: Olaszországból még nem helyeztek át kísérő nélküli kiskorút. Az eljárás végrehajtása kulcsfontosságú prioritás, mivel 2016 elejétől nagyjából 4 000, potenciálisan áthelyezésre jogosult kísérő nélküli kiskorú (zömében eritreai állampolgár) szállt partra Olaszországban. Az Európai Bizottság felszólításai nyomán több tagállam (Belgium, Finnország, Németország, Hollandia) bocsátott rendelkezésre férőhelyeket a kísérő nélküli kiskorúak számára, beleértve az egyedül utazó és a szüleiktől elválasztott gyermekeket is. A Bizottság arra ösztönzi Olaszországot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a kísérő nélküli kiskorúak áthelyezésének lehetővé tétele érdekében – amennyiben ez az érintett gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja –, és fontolja meg egy vagy több, kifejezetten a kísérő nélküli kiskorúakkal foglalkozó áthelyezési központ mielőbbi létrehozásának lehetőségét. Az áthelyezési eljárás végrehajtása egyúttal az áthelyezésre potenciálisan jogosult kísérő nélküli kiskorúak magas szökési arányának kezelését is elősegítené. A munkaügyi minisztérium által közzétett adatok szerint a befogadó intézményekből megszökött kísérő nélküli kiskorúak között állampolgárság szerint az eritreaiak alkotják a második legnépesebb csoportot 29 .

A szabálytalan továbbutazások korlátozását célzó intézkedések: Az olasz hatóságok által a szabálytalan továbbutazások korlátozása céljából tett intézkedések részeként az olasz rendőrség az ország déli részéből szabálytalanul északra utazó migránsokat továbbra is rendszeresen visszaszállítja az ország déli részében található befogadó intézményekbe. Az EASO megerősítette a mobil csapatok tevékenységét, amelyek áthelyezési célú regisztrációt hajtanak végre a regisztrációs központokon kívüli olyan területeken, ahol az áthelyezési eljárásra jelölt személyek vannak elszállásolva (az olasz hatóságok által bejelentett szükségletek alapján). Az irreguláris migránsok olasz területen való jelenlétét és mozgásait szorosan nyomon kell követni, és a szabálytalan továbbutazásokat meg kell akadályozni.

2.4A Bizottság és az uniós ügynökségek intézkedései

Európai Bizottság

A Bizottság továbbra is napi szintű helyszíni támogatást biztosít Olaszország és Görögország számára, elősegíti a különböző érdekelt felek közötti koordinációt, és segítséget nyújt a görög és az olasz hatóságoknak a szűk keresztmetszetek azonosítása, a valamennyi érdekelt fél bevonásával történő problémamegoldás és a különleges eljárások kialakítása terén. E támogatás részeként a Bizottság elősegítette Olaszország és az Europol között a kiegészítő biztonsági ellenőrzésekre vonatkozó, fent említett megállapodás megkötését. Ennek hiánya jelentette az Olaszországból történő áthelyezéseket lassító egyik legfőbb szűk keresztmetszetet, és a megállapodás létrejötte nyomán mostantól várhatóan több tagállam fog aktív szerepet vállalni Olaszország megsegítése érdekében.

A hetedik áthelyezési és áttelepítési fórum keretében valamennyi tagállam és társult ország nemzeti áthelyezési kapcsolattartó pontjai és az érintett felek (EASO, UNHCR, IOM, Europol) képviselői összegyűltek, hogy egy évvel az áthelyezésről szóló tanácsi határozat hatálybalépése után megvitassák az áthelyezési program végrehajtása terén tett előrelépéseket. A fórumon kiemelten foglalkoztak a kísérő nélküli kiskorúakkal és a biztonsági aggályokkal. A találkozó résztvevői az áthelyezési eljárás fennmaradó akadályainak azonosítására, a közös megoldások kialakítására és a bevált gyakorlatok megosztására törekedtek. A fórum fő következtetéseit e jelentés is ismerteti. Az összekötő tisztviselők Bizottság által szervezett rendszeres találkozói keretében Görögországban és Olaszországban is szorosan nyomon fogják követni e következtetéseket. A következő ilyen találkozóra november második felében kerül sor.

Az áthelyezésről szóló tanácsi határozatok végrehajtására vonatkozó nyomon követés részeként a Bizottság hangot adott a tanácsi határozatokat hiányosan végrehajtó tagállamokkal kapcsolatos aggályainak, és ezt a jövőben is folytatni fogja. Dimitrisz Avramopulosz biztos nemrégiben levélben emlékeztette a tagállamokat az áthelyezésről szóló tanácsi határozatok értelmében rájuk háruló kötelezettségekre.

Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal

Az áthelyezési folyamat felgyorsítását, valamint Görögország és Olaszország regisztrálási kapacitásának bővítését célzó intézkedések: Különböző feladatokat ellátó szakértőket küldtek ki.

Görögországban jelenleg 9 szakértő közvetlenül támogatja a regisztrációs folyamatot az együttes feldolgozás keretében, 9 további szakértő pedig tájékoztatási és tanácsadási feladatokat lát el. A kérelmezők konkrét tagállamokhoz rendelését célzó megfeleltetési eljárás javítására irányuló ajánlásokra alapozva az EASO 2016. december és 2017. január folyamán tesztelni fogja a megfeleltetési eszközt.

Az előzetes regisztrálási programot követően a görög menekültügyi szolgálat tovább erősíti regisztrálási kapacitását. Az EASO diverzifikálta az áthelyezési eljáráshoz nyújtott támogatását, és több olyan szakértőt vont be, akik jártasak a kizárási mutatók, a Dublini Rendelet, a családi egységek és az okmányokkal való visszaélés terén, valamint szintén növelte a magas rangú regisztrációs tisztviselők számát. Ezek a szakértők a nehezebb esetekben kiemelt ügyfélszolgálatként működnek, így elősegítik a rendes regisztrálási eljárás tehermentesítését és megőrzik az áthelyezési akták megfelelő minőségét. Az áthelyezési eljárás különböző lépéseihez – a tájékoztatástól a regisztráláson át a megfeleltetési eljárásig – változatlanul megerősített támogatásra van szükség. Az EASO tovább kívánja növelni a Szalonikiben dolgozó regisztrációs szakértők létszámát, és jelenleg szerzi be az e szakértőknek munkaterületet biztosító mobil egységeket. Az EASO emellett azzal számol, hogy a menekülttáborokban további szakértőkre lesz szükség tájékoztatásnyújtás céljából.

A tagállamoktól és társult országoktól kért 74 szakértőből az EASO 47 szakértőt küldött ki Olaszországba: 10 szakértőt az uniós fogadóállomásokra, 7 szakértőt két mobil csapatba (amelyek székhelye Róma, illetve Catania), 10 szakértőt regisztrálási központokba, 5 szakértőt a mobil regisztrációs csapatba, 1 szakértőt a sajtótájékoztatási tevékenység támogatása céljából, 14 szakértőt pedig Rómába a dublini egységhez. Az EASO 48 (arab, tigrinya és kurd nyelvet beszélő) kulturális közvetítőt is kiküldött az áthelyezési folyamat támogatása céljából (november 7-én 36 kulturális közvetítő dolgozott a helyszínen). A beszámolási időszak folyamán az EASO megerősítette a mobil csapat tevékenységét, amely áthelyezési célú regisztrációt hajt végre több olyan, a regisztrációs központokon kívüli helyszínen, ahol az áthelyezési eljárásra jelölt személyek vannak elszállásolva (az olasz hatóságok által bejelentett szükségletek alapján) 30 . A mobil csapat a helyi Questura számára is támogatást nyújt, mivel segít kiépíteni a rendőrök arra vonatkozó kapacitását, hogy maguk is el tudják végezni a regisztrálást.

Az EASO mindemellett arra törekszik, hogy az EASO-csapatok számára megfelelő és a hatékony munkát lehetővé tevő munkakörülményeket biztosítson az uniós fogadóállomásokon. Különböző uniós fogadóállomásokra és áthelyezési központokba összesen öt mobil irodát (konténerépületet) telepítettek (egyet a trapani fogadóállomásra és kettőt-kettőt a Villa Sikania-i, illetve a bari központba), és további egyet kívánnak elhelyezni az augustai kikötőben, ahol meglehetősen magas a partraszállások száma. Az olasz hatóságok számára műszaki eszközöket (számítógépeket) is rendelkezésre bocsátottak az áthelyezéssel kapcsolatos munka támogatása céljából (minden regisztrációs központ és a római Questura részére öt munkaállomást biztosítottak, valamint további 20-at a dublini egységben fognak elhelyezni, amint meglesz a meglévő rendszerre való rákapcsolásukra vonatkozó belső biztonsági tanúsítvány).

Az Európai Tanács 2016. október 20-i következtetéseiben felszólította az EASO-t annak biztosítására, hogy a menekültügyi szakértői készenléti állomány mielőbb működőképessé váljon. Az EASO ezért támogatást kért igazgatótanácsától, hogy késedelem nélkül tegye naprakésszé menekültügyi szakértői készenléti állományát azáltal, hogy 2016. október 27-ig kijelöli a releváns profillal rendelkező nemzeti szakértőket. Emellett, a szakértők rendelkezésre bocsátása iránti felhívásokkal kapcsolatos fokozott válaszadás elősegítése érdekében az EASO egy kísérleti jellegű bevezető képzési program kialakításán dolgozik a csekély tapasztalattal rendelkező ügyintézők számára, és a szakértők díjazására vonatkozó szabályok módosítását is javasolta, hogy az ügynökség számára lehetővé váljon a nemzeti szolgálatokon keresztül kiküldött, ám e szolgálatok által nem állandó munkatársként alkalmazott szakértők díjazása.

3Áttelepítés

A részt vevő tagállamoktól kapott információk alapján a 2015. július 20-i áttelepítési program keretében a 2016. november 7-ig tartó időszakban 11 852 személyt telepítettek át 21 célországba (Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Olaszország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság). Svédország, az Egyesült Királyság és Finnország, csakúgy mint a társult állam Svájc, Liechtenstein és Izland már teljeskörűen teljesítette áttelepítési vállalásait.

A programban részt vevő államok többsége jelezte, hogy áttelepítési erőfeszítései elsősorban – bár nem kizárólag – a Jordániában, Libanonban és Törökországban tartózkodó szíriaiakra irányulnak. Ez a március 18-i EU–Törökország nyilatkozat keretében tett, a szíriaiak Törökországból történő áthelyezésére irányuló tagállami erőfeszítéseket is magában foglalja.

A Törökországból történő áttelepítések száma folyamatosan nő, ahogy a tagállamok előrehaladnak a Törökországból az UNHCR-en keresztül hozzájuk küldött akták értékelésében. A tagállamok emellett az áttelepítésre jelölt személyekkel való elbeszélgetés céljából további missziókat készítenek elő Törökországba. A török migrációkezelési főigazgatóság által szeptember elején az UNHCR-hez eljuttatott továbbutalási jegyzéken szereplő jelöltek között a korábbi listákhoz képest kisebb a lemorzsolódás, amiből a kiválasztási eljárások átfogó javulására lehet következtetni. A török hatóságok jelenleg is dolgoznak a következő továbbutalási jegyzékek összeállításán, amelyek valószínűleg rövidebbek lesznek, és rendszeresebben fogják őket benyújtani a műveletek zökkenőmentes tervezésének biztosítása érdekében.

2016. április 4. óta 2 217 szíriait telepítettek át Törökországból az „egy az egyhez arányú” mechanizmus áttelepítési részének keretében. Ezen túlmenően 346 személy áttelepítését hagyták jóvá – ők most az áttelepítés végrehajtására várnak. November folyamán összesen 472 személy áttelepítése várható, így az összes vállalásból még 11 228 férőhely marad fenn.

Az áttelepítés üteme nem változott: szeptember 26. és november 7. között 603 szíriai személyt telepítettek át. Belgium, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svédország mellett immár Norvégia is részt vesz az áttelepítésben.

Szeptember 28-án elfogadták a Tanács (EU) 2016/1754 határozatát 31 , amely lehetővé teszi a tagállamok számára az (EU) 2015/1601 határozat szerinti kötelezettségeik olyan módon történő teljesítését, hogy a kiosztatlan 54 000 férőhelyet vagy a nemzetközi védelmet kérelmező személyek Olaszországból és Görögországból történő áthelyezésére használják fel, vagy áttelepítés vagy egyéb jogszerű befogadási lehetőség keretében Törökországban tartózkodó, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló szíriai állampolgárokat fogadnak be területükre. A Bizottság – azonnali nyomon követésként – már felkérte a tagállamokat, hogy november 7-ig nyújtsanak tájékoztatást a Törökországban tartózkodó olyan szíriaiak számáról, akiket a tagállamok az említett határozat értelmében jogszerű módon be kívánnak fogadni.

A társjogalkotók jelenleg vizsgálják az uniós áttelepítési program létrehozásáról szóló rendeletre irányuló, 2016. július 13-án elfogadott bizottsági javaslatot 32 .

4További teendők

Az állam-, illetve kormányfők különböző fórumokon többször is elismerték az európai migrációs helyzet kezelésének sürgősségét, és további lépésekre szólítottak fel az áthelyezési program végrehajtásának felgyorsítása érdekében, ami a leginkább érintett tagállamokkal szembeni szolidaritás kulcsfontosságú megnyilvánulása. Októberben az Európai Tanács ismét hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell az áthelyezés felgyorsítására irányuló erőfeszítéseiket.

A Bizottság folyamatosan együttműködik az olasz és a görög hatóságokkal, a tagállamokkal, valamint az UNHCR-rel, az IOM-mal, az EASO-val, a Frontexszel és az Europollal az áthelyezési folyamat helyszíni támogatása és javítása céljából. Görögország a legutóbbi beszámolási időszakban 60 %-kal bővítette feldolgozási kapacitását, és ezt a következő hónapban is folytatni fogja. Olaszország javítja feldolgozási kapacitását, és rugalmasan kezeli az áthelyezési céltagállamok biztonsági aggályaival kapcsolatos megkereséseket. Az Europollal kialakított megállapodást már alkalmazzák. Az UNHCR, az IOM, az EASO, a Frontex és az Europol mind fokozzák az Olaszországnak, illetve Görögországnak nyújtott támogatásukat az áthelyezési eljárás felgyorsítása és hatékonyságának javítása érdekében. Egyes tagállamok az áthelyezés iránti valódi elkötelezettségről tettek tanúságot, és jelentősen hozzájárultak az elmúlt hónapokban tapasztalt pozitív tendenciákhoz a vállalások és a ténylegesen végrehajtott áthelyezések terén.

Az elért eredmények azonban elmaradnak a kötelezettségvállalásoktól, a tanácsi határozatokban előirányzott kötelezettségektől és az előttünk álló kihívások nagyságrendjétől. Nem szabad csökkentenünk erőfeszítéseinket. Olaszországban és Görögországban több ezer kérelmező vár áthelyezésre. Az áthelyezési program lassulása a befogadóállomásokon tartózkodó kérelmezők számára a várakozási idő elhúzódását és a jövőt övező bizonytalanság fokozódását jelenti, ami visszaveti a válság hatékony kezelésére vonatkozó olaszországi és görögországi kapacitásokat. Olaszországba változatlanul jelentős számú migráns érkezik, míg Görögországot továbbra is kihívás elé állítja a humanitárius helyzet. Az áthelyezés ezért változatlanul meghatározó jelentőséggel bír az ezen országokra nehezedő nyomás enyhítése szempontjából. A havi átadások számának növelése és a rendszeresség fokozása elengedhetetlen a hatékony tervezéshez és az áramlás egyenletességének biztosításához, és ebből adódóan a helyszíni logisztikai problémák megelőzéséhez.

Az állam-, illetve kormányfők felhívásai nyomán az illetékes nemzeti szolgálatoknak most határozott lépéseket kell tenniük. Az áthelyezési céltagállamoknak továbbra is az eddigi eredményekre kell építeniük azáltal, hogy teljes mértékben eleget tesznek a felhívásoknak, valamint még inkább megerősítik a Görögország és Olaszország sürgős megsegítésére irányuló erőfeszítéseiket, és így teljesítik jogi kötelezettségeiket, illetve a gyakorlatban is szolidaritást nyilvánítanak.

A migránsok EU-n belüli áthelyezéséről és áttelepítéséről szóló első jelentésében 33 a Bizottság úgy vélte, hogy havonta legalább 6 000 áthelyezést kell végrehajtani a tanácsi határozatokban kitűzött célok teljesítéséhez. Most, hogy megkezdődik az áthelyezésről szóló tanácsi határozatok végrehajtásának második éve, a tanácsi határozatok értelmében fennálló jogi kötelezettségek teljesítése a vállalások számának és rendszerességének jelentős fokozását, valamint az áthelyezés gyorsítását igényli a következő hónapokban.

A Bizottság továbbra is szigorúan nyomon követi az áthelyezésről szóló két tanácsi határozat végrehajtását, és arról rendszeresen beszámol. Nyolcadik jelentését 2016 decemberében teszi közzé. A Bizottság fenntartja a jogot arra, hogy intézkedéseket hozzon a kötelezettségeik teljesítését elmulasztó tagállamokkal szemben.

Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak folytatniuk kell az áttelepítésre vonatkozó kötelezettségvállalásaik teljesítését, többek között az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása keretében 34 .

(1)

     COM(2016) 636 final.

(2)

     Az Európai Tanács 2016. október 20-i következtetései, http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/10/21-european-council-conclusions/ .

(3)

     A görög és a török hatóságok által 2016. szeptember 26. óta felderített, határátkelőhelyek közötti, a tengeri és szárazföldi határokon való illegális határátlépések számát a JORA-ban (közös műveletek bejelentő rendszere) rögzítik.

(4)

     Forrás: görög hatóságok. A Görögország szárazföldi területén tartózkodók száma a várakozások szerint

az áthelyezési célú átadások nyomán fokozatosan csökkenni fog.

(5)

     Forrás: az olasz belügyminisztérium adatai a szeptember 26. és november 6. közötti időszakra vonatkozóan.

(6)

     A Tanácsban ülésező tagállamok kormányai képviselőinek következtetései a többoldalú és nemzeti programokon keresztül 20 000, nemzetközi védelemre szoruló személy letelepítéséről (11130/15).

(7)

     SN 38/16, 2016. március 18.

(8)

     A kvalifikációs irányelv (2011/95/EU irányelv) 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt meghatározás szerint a „kísérő nélküli kiskorú” olyan (18 év alatti) kiskorú, aki „jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján érte felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a tagállamok területére” [utólagos kiemelés]. A tagállami jogi szabályozások és gyakorlatok eltéréseiből adódóan a kísérő nélküli kiskorúak meghatározása tagállamonként változik, ezért egyes tagállamokban a szüleiktől elválasztott – köztük a nagykorú házastárssal rendelkező – kiskorúak kísérő nélküli kiskorúaknak minősülnek, míg más tagállamokban nem. Ezen eltérés miatt az áthelyezett kísérő nélküli kiskorúak teljes létszámára vonatkozó adatszolgáltatás nem feltétlenül következetes, hiszen egyes tagállamok egyedül a kísérő nélküli kiskorúakat veszi figyelembe, és a szüleiktől elválasztott, áthelyezett gyermekeket nem számítják be az összesített számba.

(9)

     Csak az állampolgárság szerint áthelyezésre jogosult személyeket figyelembe véve.

(10)

      http://asylo.gov.gr/en/wp-content/uploads/2016/08/Preregistration-data_template_5_EN_EXTERNAL.pdf  

(11)

     A Görögországban tartózkodó kísérő nélküli kiskorúak legnagyobb csoportját az afganisztáni állampolgárok alkotják, akik nem jogosultak áthelyezésre. Mindazonáltal a görög kormány több tagállammal is felvette a kapcsolatot, hogy egyeztessen e kísérő nélküli kiskorúak esetleges önkéntes befogadásáról, a nemzetközi védelmet kérelmezőktől eltérő státuszt biztosítva számukra.

(12)

     Az előző jelentés összesen 75 áthelyezésről számolt be a kísérő nélküli kiskorúak körében. A mostani beszámolási időszakkal együtt így az áthelyezett kísérő nélküli kiskorúak teljes létszáma 118 fő lenne. Mindazonáltal az adat csupán az egyedül utazó kiskorúakat és a „szüleiktől elválasztott gyermekek” bizonyos kategóriáit foglalta magában. A számokat felülvizsgálták, hogy pontosabban tükrözzék az áthelyezett kísérő nélküli kiskorúak teljes számát, az egyedül utazó kiskorúakra és a „szüleiktől elválasztott gyermekek” valamennyi kategóriájára kiterjedően.

(13)

     A feltüntetett számok minimumként értendők. A Bizottság még mindig várja, hogy felhívása nyomán a tagállamok további vállalásokat tegyenek az egyedül utazó kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozóan. Emellett egyes tagállamok úgynevezett nyitott vállalást tettek, és nem határozták meg az áthelyezhető egyedül utazó kísérő nélküli kiskorúak maximális létszámát.

(14)

     Belgiumba 24, Bulgáriába 23, Észtországba 17, Finnországba 110, Franciaországba 203, Németországba 1, Írországba 40, Lettországba 72, Litvániába 61, Hollandiába 81, Portugáliába 73, Romániába 153, Spanyolországba 35 és Svájcba 28 személy. Megemlítendő, hogy az előző jelentésben feltüntetettek közül két, Romániába irányuló áthelyezés dublini transzfer volt.

(15)

     Horvátországba 5, Luxemburgba 20, Máltára 20, Hollandiába 108, Norvégiába 20, Portugáliába 78, Romániába 31, Szlovéniába pedig 9 személy. A szeptember 27-én Finnországba áthelyezett 62 személyt az előző jelentés nem említette.

(16)

     Franciaországba 170, Litvániába 38, Hollandiába 103, Norvégiába 20, Portugáliába 15, Romániába 149, Szlovákiába 6, Szlovéniába pedig 41 személy. Emellett november folyamán további átadások várhatók Portugáliába, Luxemburgba, Máltára és Németországba, ám az áthelyezés végleges időpontját, illetve az áthelyezendő személyek összlétszámát mindeddig nem erősítették meg.

(17)

     Németországba 226, Finnországba 39, Franciaországba 50, Svájcba 21, Norvégiába pedig 61 személy.

(18)

     Ciprus: Görögországból 30 és Olaszországból 30 fő; Észtország: Görögországból 21 fő; Finnország: Görögországból 150 fő és Olaszországból 150 fő; Németország: Görögországból 500 fő és Olaszországból 500 fő; Írország: Görögországból 80 fő; Lettország: Görögországból 60 fő, Málta: Görögországból 28 fő; Hollandia: Görögországból 100 és Olaszországból 100 fő; Spanyolország: Görögországból 400 és Olaszországból 100 fő.

(19)

     Svájc: Görögországból 100 fő; Norvégia: Görögországból 60 és Olaszországból 225 fő.

(20)

     Románia szeptember 9-i vállalása nem szerepelt az előző jelentésben.

(21)

     A 2016. március 10-i 2016/408 tanácsi határozatnak megfelelően Ausztria az (EU) 2015/1601 tanácsi határozat alapján az Ausztriára jutó kérelmezői létszám 30 %-ig terjedő mértékben az áthelyezés ideiglenes felfüggesztésében részesül. Ennek következményeként 1 065 kérelmező Ausztriába történő áthelyezése 2017. március 11-ig felfüggesztésre került. Mindazonáltal az (EU) 2015/1601 tanácsi határozat alapján a fennmaradó kvótákra vonatkozó áthelyezési kötelezettségek továbbra is vonatkoznak Ausztriára, ezért a vállalások és áthelyezések iránti elvárás változatlanul fennáll.

(22)

     Április elején Lengyelország felfüggesztette az ország által 2015. december 16-án benyújtott vállalás alapján a görög menekültügyi szolgálat által Lengyelországnak küldött 73 áthelyezési kérelem feldolgozását, így a vállalás benyújtását követően három és fél hónappal ténylegesen befagyasztotta az áthelyezési eljárást. Ugyanez vonatkozik az Olaszországból kapott kérelmekre is.

(23)

     Az EASO ötödik, a görögországi áthelyezési programot támogató szakértők rendelkezésre bocsátására irányuló felhívását április 21-én tették közzé, és arról első ízben az áthelyezésről és az áttelepítésről szóló harmadik jelentés számolt be. Több szakértő kiküldetési ideje lejárt a beszámolási időszakban.

(24)

     Ezt az igényt meg kell különböztetni a tagállamokra vonatkozó különálló követelménytől, miszerint a szigeteken támogatniuk kell az EASO munkáját az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása érdekében (ez az EASO hetedik felhívásának része).

(25)

     Ausztria, Svájc, Litvánia, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Románia, Németország, Lettország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Hollandia, Norvégia, Svédország, Málta, Belgium, Szlovákia és Bulgária.

(26)

     Ez az adat nem tartalmazza az UNHCR bérleti programja keretében biztosított férőhelyeket és az uniós fogadóállomások befogadási kapacitását. http://www.media.gov.gr/images/prosfygiko/REFUGEE_FLOWS-27-10-2016.pdf  

http://data.unhcr.org/mediterranean/documents.php?page=1&view=grid&Country[]=83

Ezek az ideiglenes és állandó létesítmények az égei-tengeri szigeteki uniós fogadóállomásokon, valamint a görög szárazföldi területeken találhatók. A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint 2016. november 8-án csupán 1 140 olyan állandó szálláshely létezett, amely kizárólag a nemzetközi védelmet kérelmezők és a kísérő nélküli kiskorúak befogadására szolgál.

(27)

     Az UNHCR-rel a 20 000 férőhelyes bérleti rendszerről kötött 2016. januári feladat-átruházási megállapodás elsősorban az áthelyezésre jogosult menedékkérők elszállásolását szolgálja. A feladat-átruházási megállapodást 2016 júliusában felülvizsgálták annak érdekében, hogy a szöveg egyértelműbbé tegye, hogy az elszállásolási program magában foglalja a férőhelyek UNHCR által üzemeltetett áthelyezési területeken történő kialakításának lehetőségét, valamint az elszállásolási program célcsoportja nem csak az áthelyezési eljárás jelöltjeire, hanem más menedékkérőkre is kiterjed. Az UNHCR vállalta, hogy a bérleti rendszer keretében 6 000 férőhelyet a befogadóközpontok rendelkezésére bocsát az áthelyezést kérelmező, teljeskörűen regisztrált személyek elszállásolására.

(28)

      http://www.libertaciviliimmigrazione.dlci.interno.gov.it/sites/default/files/allegati/hotspots_sops_-_english_version.pdf

(29)

     http://www.lavoro.gov.it/notizie/Documents/Report%20MSNA%2030_09_2016.pdf (utolsó oldal).

(30)

     A csapat eddig a következő helyszíneken tevékenykedett: Cagliari (Szardínia), Foggia, Bologna, Torino, Milánó, Verona, Velence, Vicenza, Teramo, Chieti, Firenze, Pisa, Grosseto és Modena.

(31)

     HL L 268., 2016.10.1., 82. o.

(32)

     COM(2016) 468 final.

(33)

     COM(2016) 165 final.

(34)

     Harmadik eredményjelentés az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról, COM(2016) 634.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.11.9.

COM(2016) 720 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Hetedik jelentés a migránsok EU-n belüli áthelyezéséről és áttelepítéséről

1. melléklet: Áthelyezések Görögországból 2016. november 8-ig

(1)

A DubliNeten keresztül továbbítva a tanácsi határozat 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(2)

     A Tanács (EU) 2016/408 végrehajtási határozata (2016. március 10.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1601 határozat szerint Ausztriára jutó kérelmezői létszám 30 %-a áthelyezésének ideiglenes felfüggesztéséről.

(3)

     A Tanács (EU) 2016/946 határozata (2016. június 9.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1523 határozat 9. cikkével, valamint az (EU) 2015/1601 határozat 9. cikkével összhangban a nemzetközi védelem területén Svédország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.11.9.

COM(2016) 720 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Hetedik jelentés a migránsok EU-n belüli áthelyezéséről és áttelepítéséről

2. melléklet: Áthelyezések Olaszországból 2016. november 8-ig

(1)

   A DubliNeten keresztül továbbítva a tanácsi határozat 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(2)

   A Tanács (EU) 2016/408 végrehajtási határozata (2016. március 10.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1601 határozat szerint Ausztriára jutó kérelmezői létszám 30 %-a áthelyezésének ideiglenes felfüggesztéséről.

(3)

   A Tanács (EU) 2016/946 határozata (2016. június 9.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1523 határozat 9. cikkével, valamint az (EU) 2015/1601 határozat 9. cikkével összhangban a nemzetközi védelem területén Svédország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.11.9.

COM(2016) 720 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Hetedik jelentés a migránsok EU-n belüli áthelyezéséről és áttelepítéséről

3. melléklet: A 2015. július 20-i következtetések
és a Törökországgal fennálló (2016. április 4. óta alkalmazott) 1:1 mechanizmus szerinti áttelepítések helyzete 2016. november 7-én

(1)

     Ez a szám magában foglalja az osztrák humanitárius befogadási program keretébe tartozó eseteket is.

(2)

   Ez a szám a 2016. évre vonatkozó finn kvóta részét képezi, amely 750 személy áttelepítését irányozza elő.

(3)

     Ez a szám nem tartalmazza a Törökországból az 1:1 mechanizmus keretében, a finn nemzeti rendszeren keresztül áttelepített 136 szíriai személyt.

(4)

     Ez a szám Franciaország éves nemzeti kvótáján, valamint a korábbi kötelezettségvállalásokon felül értendő.

(5)

     Ez a szám nem tartalmazza a Törökországból az 1:1 mechanizmus keretében, a francia nemzeti rendszeren keresztül áttelepített 174 szíriai személyt.

(6)

     Izland 2015. június 8. és 2016. november 7. között összesen 56 személyt telepített át.

(7)

   Bár a 2015. július 20-i következtetések keretén belül még nem került sor áttelepítésre, a luxemburgi nemzeti program keretében már 52 szíriait áttelepítettek.

(8)

     Portugália 2015-ben a 2015. július 20-án meghatározott rendszeren kívül 39 menekültet telepített át Egyiptomból nemzeti programja keretében.

(9)

     Svédország 2015-ben a 2015. július 20-án meghatározott rendszeren kívül 1 900 személyt telepített át nemzeti programja keretében.

(10)

A meglévő egyesült királyságbeli nemzeti áttelepítési programok keretében 2016 júniusáig összesen 3 439 személyt telepítettek át az Egyesült Királyságba.