EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.9.8.

COM(2016) 558 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról

1.    Bevezetés

A 98/58/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság az irányelv végrehajtása során szerzett tagállami tapasztalatok alapján jelentést nyújt be a Tanácsnak.

A 2006/778/EK bizottsági határozat 1 minimumkövetelményeket állapít meg a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozóan. A határozat mellékletei táblázatos formában tartalmazzák a meg nem felelés vonatkozásában ellenőrizendő követelményeket. A határozat értelmében a tagállamok 2009 óta küldenek éves jelentés a Bizottságnak. Az említett határozat (9) preambulumbekezdése értelmében az „állatjóléti vizsgálatokra vonatkozó adatok összegyűjtése alapvető fontosságú ahhoz, hogy értékelni lehessen az ezen a téren folytatott közösségi politika hatását”.

Az Európai Unió 2012–2015-ös állatjóléti stratégiája 2 egyik fő problémaként az uniós jog érvényesítésének hiányát nevezte meg Emellett a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelv  3 végrehajtására vonatkozó, a Tanácsnak címzett jelentés is értékes információkat nyújt a jogérvényesítés témájában.

2.    Módszertan

E jelentés a 2011. január 1. és a 2014. december 31. közötti időszakra terjed ki.

A jelentés összeállítása során három információforrás került felhasználásra.

Először is az adatok a tagállamokban végzett ellenőrzések eredményeit tartalmazó bizottsági jelentésekből származnak. E jelentések elsősorban a 2011–2013-as időszakból származnak, mivel az ezekben az években végzett ellenőrzések elsősorban a gazdaságokon belüli helyzetre irányultak (lásd az I. melléklet 1. táblázatát).

Másodsorban mindegyik tagállamnak biztosítani kell, hogy az állatjóléti vizsgálatokat a 882/2004/EK rendeletben 4 foglalt, a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó szabályokkal összhangban végezzék. A tagállami illetékes hatóságok feladata, hogy a vizsgálatok megállapításairól évente jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak. A Bizottság a tagállamok által a 2013. és 2014. évekre benyújtott adatokat használta fel 5 , mivel ezek a legjellemzőbbek a jelenlegi helyzet szempontjából. Az I. melléklet 2. táblázata áttekintést ad a vizsgálandó gazdaságok számáról és az ellenőrzött helyszínek arányáról.

Végezetül a Bizottsághoz időnként benyújtanak azzal kapcsolatos panaszt, hogy egy vagy több tagállam állítólagosan nem alkalmazza az uniós jogszabályokat 6 . Ezek a panaszok értékes információként szolgálnak arról, hogy a polgárok véleménye szerint mely területeken nem megfelelő a jogérvényesítés.

3.    Megállapítások

3.1.    Az ellenőrzések és vizsgálatok rendszere

A Bizottság ellenőrzéseinek tanúsága szerint a tagállamok kockázatalapú rendszert alkalmaznak a vizsgálni kívánt helyszínek kiválasztásához. A gazdaságokra irányuló, kockázatalapú állatjóléti vizsgálatokat nagymértékben indokolttá teszi a hatósági ellenőrzésekről és az egységes támogatási rendszerre vonatkozó kölcsönös megfeleltetési ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet 7 is.

Számos tagállam részletesen bemutatta a megvizsgálandó gazdaságok kiválasztására szolgáló rendszert, ez pedig szintén a kockázatalapú megközelítés használatát erősíti meg. Emellett az uniós jogszabályok 8 értelmében a vizsgálatok abszolút számának arányosnak kell lennie a termelés volumenével és az érintett állatok számával.

Emellett a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az ellenőrzés során megfogalmazott ajánlások alapján. A Bizottság megjegyezte, hogy az ellenőrzések során a tagállami tisztviselők minden esetben foganatosítottak intézkedéseket. Ugyanakkor megállapították, hogy három tagállamban az intézkedések nem voltak elégségesek a megfelelés biztosításához. Megállapították, hogy két tagállamban ez a kellően visszatartó erejű szankciók hiányának tudható be, míg egy tagállam nem követte megfelelően nyomon az érintett esetet.

3.2.    A tagállamok jelentéstételében mutatkozó különbségek

A tagállamok jelentéstételében mutatkozó különbségek általánosságban megnehezítik az adatok értelmezését és összehasonlítását.

2012-ben a 2006/778/EK határozat táblázatai alapján olyan online formátumot dolgoztak ki, amelyet a tagállamok 2013-ban és 2014-ben alkalmazni tudtak. Ez az online formanyomtatvány lehetővé tette a Bizottság számára a jelentett számadatok hatékonyabb ellenőrzését. Fennmaradtok ugyanakkor bizonyos következetlenségek. Ez különösen a házi tyúk esetében jellemző. A „házi tyúk” fogalommeghatározása 9 szerint ezt az oszlopot kizárólag hústermelés céljára tartott csirkék (brojlercsirkék) esetében lehet használni. Számos tagállam ugyanakkor a tojótyúktartó kis gazdaságokra 10 vonatkozó számadatokat is a házi tyúkra vonatkozó oszlopban tüntette fel. Ezért nem lehet megállapítani, hogy a megállapítások a brojlertartó vagy tojótyúktartó gazdaságokra vonatkoznak-e.

A „szarvasmarha” kategória esetében hasonló probléma tapasztalható, mivel egyaránt tartalmazza a marhahús- és a tejtermelő rendszert. Mivel e két termelési rendszerben különböző állatjóléti kockázatok merülhetnek fel, hasznos lenne az adatok elkülönült elemzése.

3.3. Műszaki megállapítások

Először is annak érdekében, hogy a megállapítások reprezentatívak legyenek a termelőrendszer szempontjából, a vizsgált gazdaságok arányának a gazdaságok teljes számával összehasonlítva megfelelően nagynak kell lennie (lásd az I. melléklet 1. ábráját). A Bizottság szakértői csak egy esetben mutattak rá arra, hogy a megvizsgált létesítmények száma a termelés volumenéhez képest meglehetősen alacsony volt. A Bizottság nem számolt be arról, hogy a gazdaságok kockázatalapú kiválasztása során szabálytalanságokat tártak volna fel.

Megjegyzendő, hogy a vizsgált gazdaságok száma 2013-ban és 2014-ben viszonylag magas volt mind a tojótyúkok, mind pedig a kocák esetében. Ez tulajdonítható a hagyományos ketrecekre vonatkozó tilalomnak (2012.), valamint a kocák csoportos tartása bevezetésének (2013.), illetve az ezekkel összefüggő, a szabályok betartására irányuló kötelezettségeknek.

Másodsorban a meg nem felelések számát tekintve fontos szem előtt tartani, hogy ezek az uniós jogszabályok megsértésének minden típusára kiterjednek, ideértve a kis jelentőségűeket is. A 3. táblázatban az A. és a B. kategória a meg nem felelés olyan igazgatási jellegű eseteit tartalmazza, amelyek nyomán a tagállamokat felkérik, hogy a problémát három hónapon belül kezeljék (illetve egyes esetekben hosszabb határidő is rendelkezésre áll). A C kategória a súlyosabb szabálysértéseket tartalmazza, amelyek esetében azonnali igazgatási vagy büntető szankciókat maga után vonó intézkedés szükséges. Szemléltetésképpen: 2014-ben a házi tyúkokat tartó gazdaságok kapcsán regisztrált kihágások mindössze 8,1 %-a volt olyan súlyos, hogy azonnali intézkedést vont maga után.

Végezetül fontos figyelembe venni, hogy a kockázatalapú megközelítést követve a vizsgálatok kifejezetten olyan gazdaságokat céloztak, amelyek esetében a legnagyobb volt a szabálysértés kockázata. Ennek eredményeképpen a regisztrált szabálysértések számának bármilyen növekedése nem feltétlenül jelenti az állatjóléti helyzet romlását. Emellett a kockázatalapú megközelítés általánosságban azt eredményezi, hogy az állatjóléti kérdéseket gyorsabban rendezik, és az állatok helyzete javul.

A módszertani hiányosságokat megfelelően figyelembe véve a megállapítások a következők:

A Bizottság által végzett ellenőrzések

A Bizottság által 2011–2013 között végzett ellenőrzések közül 18 olyan volt, amely tojótyúkokra (13) és/vagy kocákra (8) vonatkozott. Az ellenőrzések eredményei lehetővé teszik a tojótyúkok esetében a hagyományos ketrecekre vonatkozó tilalom bevezetése előtti, illetve a kocák esetében a csoportos tartásra való átállás előtti helyzet áttekintését.

A Bizottság szakértői a legtöbb, a sertéstartás vonatkozásában vizsgált tagállamban a manipulálható anyagokra és a farokkurtítás elkerülésére vonatkozó rendelkezések megszegéséről is beszámoltak. Az e tagállamokra vonatkozó megállapítások meglehetősen sokfélék. Egyes tagállamok a megállapítások szerint túl kevés erőfeszítést tesznek a rutinszerű farokkurtítás megakadályozása vagy a manipulálható anyagok rendelkezésre bocsátása érdekében.

Az illetékes hatóság gyakran nem foganatosított egyéb intézkedést, mint például a környezeti feltételek vagy az irányítási rendszerek megváltoztatása. Emellett a legtöbb tagállamban a hatóságok elfogadhatónak tartják nem megfelelő anyagok, például fémláncok használatát, míg a megfelelő anyagokat nem tartják összeegyeztethetőnek például a vízelvezető rendszerekkel.

Négy tagállam adott ki iránymutatást vagy foganatosított intézkedéseket a szabályok betartásának elősegítésére. Az ellenőrzések feltárták ugyanakkor, hogy a tagállami tisztviselők gyakran nem rendelkeznek az ahhoz szükséges szakértelemmel, hogy a manipulálható anyagokra vonatkozó rendelkezéseket értelmezzék, illetve irányítási és környezeti változásokat vezessenek be a rutinszerű farokkurtítás engedélyezését megelőzően.

A Bizottság emellett 2014-ben 9 ellenőrzést 11 hajtott végre, amelyek során megállapítást nyert, hogy a házi tyúkot tartó/brojlertartó gazdaságokban az állatjólét szintjének felmérése céljából vágóhidakról származó adatokat használtak fel. Ugyanakkor ezek az adatok csak három vizsgált tagállamban kerültek ténylegesen felhasználásra gazdaságok ellenőrzésére. A többi tagállamban a levágás során gyakran tapasztaltak súlyos sérüléseket, de erről kevés visszajelzést kaptak azok, akik a gazdaságokban ellenőrzést végeztek.

A tagállamok jelentései

Az I. melléklet 3. táblázata információt ad az uniós állatjóléti jogszabályok hatálya alá tartozó, tenyésztés céljára tartott állatok vonatkozásában a tagállamok által jelentett jogszabálysértésekről.

A „nyilvántartás” az egyik olyan kategória, ahol csaknem valamennyi, tenyésztés céljára tartott állatfaj vonatkozásában magas a jogszabálysértések száma. E kategória az állatorvosi kezelések és a gazdálkodó által megfigyelt elhullások elégtelen nyomon követhetőségéhez kapcsolódik, és fontos információforrás.

Az állatot magát érintő követelmények közül a negatív megállapítások leggyakrabban az „épületekre és elhelyezésre” vonatkoznak. Ide tartozik az épületek, padlók és felszerelések nem megfelelő tervezése. Emellett az épület/ketrec/kutrica belsejében található felszerelésre, valamint az eszközök nem megfelelő használatára (például a levegő körforgásának vagy a világításnak a nem megfelelő szabályozására) is kiterjed.

A megállapított meg nem felelések további fő típusai a tenyészett állatfajtól függően változnak. A szarvasmarhaborjak esetében ez a „mozgásszabadság” volt; ide tartozik, hogy az állat tud-e szabadon mozogni, valamint az állat megkötésére vonatkozó szabályok, míg a házi tyúkok esetében az „automatikus vagy mechanikus berendezések” működésének rendszeres ellenőrzéséhez kapcsolódik. A „takarmánnyal, vízzel és egyéb anyagokkal” kapcsolatos problémák viszonylag gyakoriak voltak a szabadtartásban nevelt tojótyúkok, a szarvasmarhák, a juhok és a kecskék esetében. Ez az utolsó kérdéskör vonatkozik a táplálékra, a takarmányhoz és vízhez való hozzáférésre, valamint az automata etető- és itatóberendezésekre.

A tagállami jelentések arról tanúskodnak, hogy 2013-ban 8,4% volt a meg nem felelések aránya a sertések számára biztosítandó manipulálható eszközök tekintetében. A csonkítások (vagyis a farokkurtítás, az ivartalanítás és a foglecsípés) tekintetében a tagállamok által nyilvántartásba vett meg nem felelések aránya 2,2 % volt.

Panaszok

A Bizottság 2013-ban és 2014-ben 8 panaszt vett nyilvántartásba azzal kapcsolatban, hogy valamely tagállam elmulasztotta biztosítani a sertések számára a manipulálható eszközöket, illetve a rutinszerű farokkurtítás kapcsán. E panaszok közül – melyek a bizottsági ellenőrzések megállapításait is tükrözik – mára ötöt zártak le. A Bizottság időközben iránymutatást bocsátott ki a témában 12 .

Habár más állatjóléti kérdéseket illetően – például a foie gras (hízott máj) előállítása, a szállítás, az állatok levágás közbeni kímélete – is merültek fel panaszok, ezek száma minden egyes témában alacsony maradt. E panaszok mindegyikét alaposan megvizsgálták, és azt a következtetést vonták le, hogy nem kellően megalapozottak eljárás indításához, így többségüket már lezárták.

4.    Következtetés

A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK irányelvben foglalt általános elvek és rendelkezések hozzájárultak az EU-ban a tenyésztés céljából tartott állatok védelmére vonatkozó közös keretszabályozás létrehozásához. Az irányelv emellett a tagállamokat a szabályok megfelelő érvényesítésének és végrehajtásának biztosítása terén is támogatta. Fontos, hogy a tagállamok kötelesek éves jelentést benyújtani az állatjóléti szabályok alkalmazására vonatkozó ellenőrzéseik eredményéről, emellett pedig meg kell határozniuk a jogérvényesítést előmozdító új célokat; mindez hozzájárult az állatjóléti kérdések prioritásának biztosításához. A jelentések azt jelzik, hogy a tagállamok láthatóan szisztematikusan törekednek a feltárt szabálytalanságok kezelésére és az uniós állatjóléti szabályok érvényesítésére. Ezt az előző, 2006-os bizottsági jelentésből 13 származó, valamint a tagállamok által 2013-ban és 2014-ben jelentett számadatok is alátámasztják. A szabályokat betartó gazdaságok száma észlelhetően nőtt.

A legutóbb bevezetett két intézkedést tekintve– a hagyományos ketrecek betiltása tojótyúkok esetében (2012.), valamint a kocák külön ólakban tartásának megszüntetése (2013.) – hatásosnak bizonyultak a Bizottság által annak érdekében tett fellépések, hogy ösztönözze e tilalmak megfelelő érvényesítését. Jelenleg – a Bizottság számára rendelkezésre álló információk szerint – valamennyi tagállam betartja a vonatkozó szabályokat, és a tojótyúkok esetében vagy feljavított ketrecet, vagy alternatív tartási rendszert használ. A kocák csoportos tartását illetően 25 tagállam betartja a szabályokat, három pedig a szabályok maradéktalan betartásáról számolt be. A Bizottság jelenleg ellenőrzi az ezen állítások alátámasztására benyújtott dokumentációt.

A legtöbb esetben az adatok arról tanúskodnak, hogy 2013-ról 2014-re kismértékű javulás következett be. Például a házi tyúk esetében a szabályok betartásának nyilvántartott aránya és az „automatikus vagy mechanikus berendezésekre” vonatkozó követelmény betartása 82,1 %-ról 86,4 %-ra nőtt. Emellett 2013-ról 2014-re a „nyilvántartás” és az „épületek és elhelyezés” tekintetében is általános javulás következett be a fajok és termelőrendszerek többsége esetében. A legtöbb olyan tagállam, amely megállapításairól elemzést is benyújtott, azt is megemlítette, hogy általánosan jellemző a javulás. Egyes tagállamok kiemelték, hogy a szabályok be nem tartását gyakran a hiányos ismeretek okozzák, ezért a következő évre szóló cselekvési tervükben képzésekre irányuló intézkedéseket hoztak.

A többek között a tagállamok részéről tapasztalható általános javulás tényét a Bizottság által ugyanezen időszakon belül végzett ellenőrzések is alátámasztják. Ezek keretében a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a tagállamok megvalósították az ajánlásokat, és a helyzet a korábbi vizsgálatokhoz viszonyítva javult.

Ugyanakkor szükséges folytatni a munkát a tagállamokkal annak érdekében, hogy az állatjóléti szabályok betartásáról szóló jelentéstétel módja tovább javuljon. Például a 2006/778/EK irányelv közzététele óta az állatjólét területén egyéb jogi követelmények is elfogadásra kerültek 14 . E később bevezetett jogszabályi változások a jelenlegi jelentéstételi kötelezettségekben nem tükröződnek. Meg kell vizsgálni, hogyan biztosítható legjobban e további adatok zökkenőmentes továbbítása úgy, hogy az adminisztratív teher a lehető legkisebb legyen.

Végezetül az összegyűjtött információk alapján egyértelműen szükség van arra, hogy nagyobb egységesség alakuljon ki a meglévő állatjóléti szabályok, valamint azok alkalmazása és érvényesítése módjának értelmezése terén. Ez különösen a sertések jólétét illető egyes jogi követelmények esetében igaz. A tagállamokból származó adatok azt mutatják, hogy 2013 és 2014 között csak kismértékben emelkedett a nyilvántartásba vett szabálysértések száma a manipulálható anyagok biztosítása tekintetében, a sertések farokkurtításával összefüggő szabálysértések száma pedig csökkent. Ez ellentétes a Bizottság ellenőrzési jelentéseivel, amelyek az ellenőrzött tagállamok többségében jóval magasabb számú szabálysértést mutattak e két követelmény tekintetében. Ráadásul a panaszok száma e két területen azt mutatja, hogy az uniós polgárok egyre tájékozottabbak e téren, és érdeklődésről árulkodik a sertések jóléte vonatkozásában is. A tagállamok jelentéseiben szereplő alacsonyabb számok a meg nem felelések felismerésének hiányosságából fakadhatnak. A bizottsági ellenőrzések arról tanúskodnak, hogy a farokkurtítás vonatkozásában a legtöbb tagállam úgy vélte, hogy betartja az uniós jogot. Ugyanakkor évek óta folyik az ezzel kapcsolatos, a tájékozottság növelésére és a szemléletváltásra irányuló munka. A 2016. március 8-i (EU) 2016/336/EK bizottsági ajánlás számos olyan paramétert vezetett be, amelyek a farokrágás visszaszorítására vonatkoznak, és felsorolja az optimális ingergazdagító anyag jellemzőit. Az ajánlást kísérő szolgálati munkadokumentum további információkat nyújt a tagállamoknak a témában, és a gazdaság állapotának felmérésére szolgáló eszközöket és mutatókat bocsát rendelkezésükre.

A Bizottság minimumintézkedésként továbbra is figyelemmel kíséri a 98/58/EK tanácsi rendelet megfelelő végrehajtását. A cselekvési tervek és a kapott észrevételek alapján ugyanakkor egyértelmű, hogy a tagállamok különböző eszközöket alkalmaznak a megfelelőbb jogérvényesítéshez e területen. Ezzel párhuzamosan a Bizottság úgy véli, hogy alapvetően fontos további, az érdekeltekkel folytatott párbeszéd kialakítása a gazdasági és állatjóléti szempontból egyaránt potenciálisan előnyös konkrét kezdeményezések és projektek előmozdítása érdekében. A Bizottság ebben az összefüggésben e párbeszéd érdekében jelenleg szisztematikusabb és látványosabb formátum kialakításán dolgozik, hogy valamennyi érdekelt fél (állatjóléti szervezetek, a tudományos élet képviselői, állatorvosok, gazdálkodók, élelmiszer-feldolgozók, kiskereskedők stb.) kifejezhessék aggályaikat, továbbá közös tevékenységek kialakítása céljából megoszthassák ismereteiket és forrásaikat.

Ezen túlmenően a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó bizottsági javaslat 15 elfogadása megnyitja az utat olyan európai állatjóléti referenciaközpontok létrehozása felé, amelyek – jobb műszaki és tudományos ismeretek előállítása és cseréje révén – további javulást hozhatnak.

I. melléklet

1. táblázat

A 2010-2014 közötti bizottsági ellenőrzések listája

2. táblázat

A 2013-2014-re vonatkozó tagállamok jelentéseinek összefoglalása állatfajonként

1. ábra

A 2013-ban, illetve 2014-ben vizsgált termelőhelyek százalékos aránya

3. táblázat:

A vizsgálandó termelőhelyek száma a tagállamokban és a nem megfelelések százalékos aránya, 2013-ban és 2014-ben

- főbb tenyésztett állatfajok

II. melléklet

A gazdaság helyzete szempontjából releváns állatjóléti jogszabályok áttekintése

A Tanács 1998. július 20-i 98/58/EK irányelve a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről; HL L 221., 1998.8.8., 23. o.

A Tanács 1999. július 19-i 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról; HL L 203., 1999.8.3., 53. o.

A Tanács 2007. június 28-i 2007/43/EK irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról; HL L 182., 2007.7.12., 19. o.

A Tanács 2008. december 18-i 2008/119/EK irányelve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (kodifikált változat); HL L 10., 2009.1.15., 7. o.

A Tanács 2008. december 18-i 2008/120/EK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (kodifikált változat); HL L 47., 2009.2.18., 5. o.

A Bizottság 2002. január 30-i 2002/4/EK irányelve az 1999/74/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tojótyúkokat tartó létesítmények nyilvántartásáról; HL L 30., 2002.1.31., 44. o.

A Bizottság 2006. november 14-i 2006/778/EK határozata a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozó minimumkövetelményekről; HL L 314., 2006.11.15., 39. o.

(1)

     A Bizottság 2006. november 14-i 2006/778/EK határozata a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozó minimumkövetelményekről; HL L 314., 2006.11.15., 39. o.

(2)

     COM(2012) 6 final/2

(3)

     HL L 221., 1998.8.8., 23. o.

(4)

     Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről; HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(5)

     Egyes, a jelentésekből származó adatok extrapolálásra kerültek, és az I. mellékletben szerepelnek.

(6)

     A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Az uniós jog alkalmazása tárgyában a panaszosokkal való kapcsolattartás korszerűsítése, COM(2012)154 final.

(7)

     A gazdálkodók közvetlen kifizetésben részesülhetnek, amennyiben gondoskodnak a termőföld jó mezőgazdasági állapotáról, és betartják a rendeletben foglalt közegészségügyi, állat- és növényegészségügyi előírásokat, valamint a környezetre és az állatjólétre (kölcsönös megfeleltetés) vonatkozó szabályokat.

(8)

     A 2008/120/EK és a 2008/119/EK irányelv értelmében „a vizsgálatok minden évben a tagállamokban alkalmazott különböző tenyésztési rendszerek statisztikailag reprezentatív mintájára terjednek ki”.

(9)

     A 2006/778/EK bizottsági határozat IV. mellékletének 2. táblázata: A Gallus gallus fajhoz tartozó baromfi a tojótyúkok kivételével.

(10)

   Kevesebb mint 350 tojótyúk.

(11)

     Az ellenőrzési jelentések referenciaszáma: Spanyolország: 7079,Egyesült Királyság: 7080, Dánia: 7061, Németország: 7073, Cseh Köztársaság: 7060, Magyarország: 7072, Belgium: 7059, Hollandia: 7078, Olaszország: 7075.

(12)

     A Bizottság 2016. március 8-i (EU) 2016/336 ajánlása a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló 2008/120/EK tanácsi irányelvnek a farokkurtítás szükségességének mérséklését célzó intézkedések tekintetében történő alkalmazásáról; HL L 62., 2016.3.9., 20. o.    
SWD(2016) 49final http://ec.europa.eu/food/animals/welfare/practice/farm/pigs/index_en.htm  

(13)

     COM (2006) 838 végleges.

(14)

     2007/43/EK irányelv.

(15)

     A Bizottság javaslata a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti, növény-egészségügyi, valamint növényi szaporítóanyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítására végrehajtott hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, valamint a 999/2001/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, az 1/2005/EK, a 396/2005/EK, a 834/2007/EK, az 1099/2009/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU rendelet és a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK, a 2008/120/EK és a 2009/128/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet). Intézményközi dosszié: 2013/0140 (COD).