EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.1.

COM(2016) 357 final

Szabványosítási csomag

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Az Unió európai szabványosításra vonatkozó 2017. évi munkaprogramja

{SWD(2016) 185 final}

1.Bevezetés

Az európai szabványok fontos szakpolitikai eszköznek bizonyulnak az európai politikai döntéshozatal szempontjából. A szabványok olyan szakpolitikai eszközöket jelentenek, amelyek az egymással ellentétes nemzeti szabványok okozta technikai akadályok felszámolása révén javítják az egységes piac működését. A szabványok biztosítják a hálózatok és a rendszerek interoperabilitását, magas szintű fogyasztó- és környezetvédelmet biztosítanak, támogatják és előmozdítják az innovációt. A szabványok hasznosak a fogyasztók, a vállalkozások és a társadalom egésze számára, továbbá hozzájárulnak az uniós gazdaság általános növekedéséhez és versenyképességéhez.

A bővülő piacokat képviselő stratégiai prioritási területeken az európai termék- és szolgáltatási szabványok kidolgozásának ösztönzésével a Bizottságnak az a célja, hogy versenyelőnyt teremtsen az európai vállalkozások, különösen a kkv-k számára.

Az Unió európai szabványosításra vonatkozó éves munkaprogramjának (éves uniós munkaprogram) közzététele az 1025/2012/EU rendeletben (a továbbiakban: a rendelet) meghatározott követelmény; célja a Bizottság által a saját tervezési tevékenysége keretében az európai szabványosítás tekintetében megállapított szakpolitikai célkitűzéseket tükröző stratégiai prioritások meghatározása.

Az európai szabványosítás új lendületének kialakítása érdekében a 2017-re vonatkozó éves uniós munkaprogram egy átfogó szabványosítási csomag részét képezi, amely magában foglalja az „Európai szabványok a 21. század számára” című bizottsági közleményt, valamint a szolgáltatások szabványosításáról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot és a rendelet végrehajtásáról szóló, 24. cikk szerinti jelentést. Az éves uniós munkaprogram különös figyelmet szentel a kulcsfontosságú ikt-szabványokra irányuló tervről szóló, 2016. április 19-én elfogadott közleménynek. E munkaprogram elfogadása ezenkívül a Bizottság által az egységes piaci stratégia 1 elfogadását követően elindított közös szabványosítási kezdeményezés összefüggésében folytatott megbeszélések figyelembevételével történik.

Az éves uniós munkaprogram a Bizottság következőkre vonatkozó prioritásait támogatja: összekapcsolt digitális egységes piac, ellenállóképes energiaunió és előretekintő éghajlat-politika; szilárdabb ipari bázissal rendelkező, elmélyítettebb és méltányosabb belső piac.

A jelenlegi éves uniós munkaprogram kiegészíti a 2016-ra vonatkozó éves uniós munkaprogramban 2 szereplő fellépéseket, különösen a rendelet értelmében vett inkluzivitás tekintetében.

A munkaprogramban jelzett irányoknak a 2017. évi pénzügyi tervben már előirányzottakon túl nincs további költségvetési hatása.

2.Az európai szabványosítás stratégiai prioritásai

2.1.Ikt-szabványosítás

Az „Ikt-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében” című bizottsági közlemény 3 meghatározza a digitális egységes piac azon elsődleges építőelemeit, amelyek területén a legsürgetőbb az ikt-szabványosítás minőségének javítása 4 : 5G kommunikáció, felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete, (nagy) adathalmazokra épülő („big data”) technológiák és kiberbiztonság. Ezek azok az alapvető technológiai építőelemek, amelyeken például az e-egészségügy, az összekapcsolt és automatizált járművek, az intelligens energia, a korszerű gyártás vagy az intelligens városok területe alapulni fog. A Bizottság ebben a szakaszban nem tervezi, hogy szabványosítás iránti kérelmeket fog küldeni az európai szabványügyi szervezeteknek, de fel fogja kérni azokat számos olyan előkészítő tevékenységben való részvételre, amelyek célja a megfelelő szabványok feltérképezése és kidolgozása.

A felhőalapú számítástechnika területén a Bizottság fel fogja kérni az európai szabványügyi szerveket arra, hogy a szabványok kidolgozásával foglalkozó nemzetközi szervezetekkel, a felhőalapú szolgáltatókkal és a végfelhasználókkal együttműködésben 2017 közepéig aktualizálják a felhőalapú számítástechnikai szabványok és a végfelhasználóknak (különösen a kkv-knak és a közszférának) szánt iránymutatások feltérképezését.

A dolgok internete területén a Bizottság az európai szabványügyi szervezetekkel és a szabványok kidolgozásával foglalkozó nemzetközi szervezetekkel együttműködésben elő fogja mozdítani a dolgok internetének interoperábilis környezetét. A Bizottság ezt követően fel fogja mérni, hogy a meghatározott interoperabilitási hiányosságok kezeléséhez szükség van-e további lépésekre, és szükség esetén a megfelelő szabványok ajánlása céljából jogi intézkedések alkalmazását fogja mérlegelni.

A kiberbiztonság területén a Bizottság:

fel fogja kérni az európai szabványügyi szervezeteket arra, hogy 2016 végéig dolgozzanak ki a dolgok internetével, az 5G technológiával, a felhőalapú számítástechnikával, a nagy adathalmazokkal és az intelligens gyárakkal foglalkozó gyakorlati iránymutatást;

fel fogja kérni az európai szabványügyi szervezeteket arra, hogy 2018 végéig dolgozzanak ki olyan szabványokat, amelyek összehasonlítható megbízhatósági modellekre alapozva támogatják a globális interoperabilitást, illetve a tárgyak, eszközök, valamint a természetes és jogi személyek megbízható hitelesítésének zökkenőmentességét;

az elkövetkezendő három évben támogatni fogja az európai szabványügyi szervezeteket a szervezeteknek szánt szabványalapú kiberbiztonsági kockázatkezelési iránymutatás, valamint ahhoz kapcsolódóan a felügyeleti kötelezettségekkel rendelkező hatóságoknak vagy szabályozó hatóságoknak szánt pénzügyi ellenőrzési iránymutatás kidolgozásában.

2.2.A szolgáltatások szabványosítása

A Bizottság az egységes piaci stratégiában 5 bejelentetteknek megfelelően elfogadott egy, a szolgáltatások szabványosításáról szóló dokumentumot, amelyet az „Európai szabványok a 21. század számára” című közleményéhez bizottsági szolgálati munkadokumentumként mellékelt. A dokumentum egyértelművé teszi a szolgáltatási szabványok hatályát, sajátosságait, előnyeit és kihívásait. A Bizottság az európai szabványok fokozottabb kidolgozásának és használatának előmozdítása, valamint a hatályos jogi keretbe – konkrétabban a szolgáltatási irányelv keretébe – illeszkedő nemzeti akadályok kezelése érdekében a következőkből álló összetett megközelítést javasol:

európai szolgáltatási szabványok fokozottabb kidolgozása a nemzeti és más szolgáltatási szabványok és a piaci szükségletek nyomon követésére szolgáló keret alapján, meghatározva az európai szabványok kidolgozásának lehetséges területeit, az uniós prioritásokkal összhangban végzett priorizálással és a kidolgozásuk szorgalmazásával;

a kölcsönös elismerés javítása és a kapcsolódó nemzeti akadályok csökkentése, első lépésként egy-egy adott területen a szabványokra és tanúsítványokra vonatkozó, hatályos engedélyezési szabályok és gyakorlatok célzott felülvizsgálatával, valamint a követelmények egyenértékűségének értékelésével; továbbá

a szolgáltatók eredményesebb tájékoztatása, többek között a szabványokra vonatkozó információk és a kapcsolódó követelmények egyetlen digitális átjárón keresztüli elérhetőségének javításával.

A fentiek alapján a Bizottság:

elemezni fogja, hogy vannak-e olyan területek, ahol a nemzeti szolgáltatási szabványok ellentétesek egymással vagy párhuzamosak, vagy olyan területek, ahol esetlegesen szakpolitikai hiányosságok vannak a Bizottság tíz prioritása tekintetében. A Bizottság a szabványosítási politikáról az EP-nek és a Tanácsnak történő jelentéstétel keretében évente jelentést fog készíteni. Ennek alapján dönteni fog arról, hogy adjon-e felhatalmazásokat, vagy azt javasolja, hogy a CEN dolgozzon ki szabványokat vagy szabvány jellegű dokumentumokat;

2016 végéig az európai és a nemzeti szabványalkotókkal és érdekcsoportokkal kötelezettséget vállal arra, hogy megegyezik az európai szolgáltatási szabványok priorizálását célzó kritériumokról;

2017-ben célzott felülvizsgálatot indít a szabványokra és tanúsítványokra vonatkozó, hatályos engedélyezési szabályokkal és gyakorlatokkal, valamint a követelmények egyértelműségének értékelésével kapcsolatos információk összegyűjtése érdekében, hogy előmozdítsa a bevált gyakorlatokat, az akadályok felszámolását és az arányos egyenértékűségi értékelések széles körű elfogadását;

azt ajánlja, hogy a CEN i. 2016 végéig véglegesítse a nemzetközi, az európai és a nemzeti szolgáltatási szabványok feltérképezésére irányuló munkáját, és azt kitartóan folytassa, ii. évente adja ki azoknak a területeknek a jegyzékét, ahol a nemzeti szolgáltatási szabványok esetlegesen ellentétesek egymással vagy párhuzamosak, vagy ahol esetlegesen hiányosságok vannak, vagy ahol európai szolgáltatási szabványokat lehet kidolgozni, továbbá iii. határozza meg, hogy vannak-e olyan területek, amelyeket hátráltat az összekapcsolódó termék- és szolgáltatási szabványok hiánya;

azt ajánlja, hogy a nemzeti szabványügyi szervek döntsenek arról, hogy nemzeti szabványt kell-e kidolgozni, vagy európai dimenziót kell-e mérlegelni, és ahelyett inkább európai szolgáltatási szabványt kell-e kidolgozni;

azt ajánlja a tagállamoknak, hogy a piaci hozzáférési feltételeket érintő jogszabályoknak a szolgáltatási szektorokban történő bevezetésekor vagy felülvizsgálatakor tárják fel az európai szolgáltatási szabványok használatát.

A javasolt intézkedések kiegészítik az egységes piaci stratégia, valamint a közös szabványosítási kezdeményezés szolgáltatásokkal és szabványosítással kapcsolatos többi fellépését. A tevékenységek végrehajtására az európai szabványosítási rendszer meglévő struktúrái és folyamatai keretében kerül sor, és azok a meglévő fórumokat és csoportokat veszik igénybe.

2.3.Az európai szabványügyi szervezetekhez intézett szabványosítás iránti kérelmek 2017. évi stratégiai prioritási területei

A Bizottság meghatározta az európai szabványosításra vonatkozó stratégiai prioritásait az alább felsorolt területeken, ahol az a szándéka, hogy az európai szabványügyi szervezetektől szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozását kérje. E területek közvetlenül a Bizottság következő prioritásaihoz kapcsolódnak: összekapcsolt digitális egységes piac, ellenállóképes energiaunió és előretekintő éghajlat-politika; szilárdabb ipari bázissal rendelkező, elmélyítettebb és méltányosabb belső piac.

Az összekapcsolt digitális egységes piacon a javasolt fellépések az e-készségek javítását és a digitális technológiák használatát célozzák:

az ikt-szakmák átfogó európai keretének kidolgozása és végrehajtásának megkezdése, az információs és kommunikációs technológiákkal (ikt) kapcsolatos munkahelyeken szükséges és alkalmazott kompetenciákra vonatkozó referenciák biztosításával, a kompetencia-, a készség- és a jártassági szintek esetén Európa-szerte érthető közös nyelv használatával;

az uniós és a tagállami jogi aktusok által előírt jelentéstételi alakiságok javítása és elősegítése a tagállami kikötőkbe érkező és/vagy a tagállami kikötőkből induló hajók számára a hajózási társaságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében;

az információáramlás, az információkhoz való hozzáférés és az információk felhasználásának elősegítése a szállítás területén a szállítási műveletek hatékonysága javításának és költségcsökkentése érdekében.

Ami az ellenállóképes energiauniót és az előretekintő éghajlat-politikát illeti, a javasolt fellépések célja az infrastruktúráink ötvözése, energiaforrásaink diverzifikálása, az energiafogyasztás csökkentése és az éghajlatbarát technológiák előmozdítása:

az engedélyezési folyamatok és az ipari szabványok harmonizálásának lehetővé tétele a nukleáris infrastruktúrák fejlesztése során azok teljes élettartama alatt (kiépítés, üzemeltetés, leszerelés, hulladékkezelés), az energiapolitikák közös keretének kiépítése és a méretgazdaságosság kihasználása érdekében; továbbá

a megújuló energiák energiaszerkezeten belüli fokozására szolgáló hálózatok közötti interoperabilitás biztosítása, a meglévő infrastruktúrák zöld energiaforrások felhasználására való képességének javítása érdekében, ugyanakkor nem növelve a felhasználók költségeit.

A szilárdabb ipari bázissal rendelkező, elmélyítettebb és méltányosabb belső piac támogatása területén a Bizottság a biztonsági és az interoperabilitási követelményeket szigorító fellépéseket javasol, amelyek a termékek belső piacának kiteljesítéséhez szükségesek a kiválóan teljesítő európai ipari bázis fenntartása tekintetében.

Az építési termékek ágazatában az alábbi intézkedések lehetővé fogják tenni az ipar számára, hogy beépítsen más ágazatokban megvalósított fejlesztéseket, kiigazítsa a meglévő termékeket és új, innovatív termékeket hozzon létre a jelenlegi biztonsági és minőségi igények kielégítése érdekében:

1.a szabályozott veszélyes anyagok és a sugárzáskibocsátás értékelésére szolgáló módszereket véglegesíteni kell, és fokozatosan új értékelési módszereket kell bevezetni az építési termékekre vonatkozó szabványokban;

2.emberi felhasználásra szánt, vízzel érintkező építési termékek;

3.innovatív termékek, valamint az építési termékek alapvető teljesítményjellemzőinek értékelése;

a műanyagokkal és az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülésre szánt árucikkekhez kapcsolódó, nem jegyzett anyagok kockázatának értékelésére szolgáló módszerek a meglévő szabványok új veszélyekre tekintettel lévő aktualizálása;

az újrahasznosítást támogató műanyag csomagolás és csomagolási hulladék biológiai lebonthatósága;

A vasúti közlekedés területén az alábbi kezdeményezések hozzá fognak járulni a tagállami vasúthálózatok összekapcsolásának és interoperabilitásának javításához:

1.a vasúti rendszer interoperabilitását támogató belső passzív biztonság, ami európai szinten javítani fogja a vonattal utazás biztonsági követelményeit;

2.az áramszedő szabad áthaladásának (az áramszedő mechanikai kinematikus űrszelvényének) kiszámítására szolgáló módszertan egyszerűsítése az áramszedőfej felsővezetéken való fogadása értékelésének, a vasúti rendszer interoperabilitásával kapcsolatos folyamatos munkának: a városi vasúti szabványok kidolgozásának az elősegítése érdekében;

több baleset és incidens hatására a következő termékekkel/eljárásokkal kell foglalkozni a szabványokban: a pilótáknak különböző források alapján biztosított meteorológiai információs rendszerek, többek között pilótafülkében használatos alkalmazások, kifutópálya-túlfutásra figyelmeztető rendszerek, fedélzeti terhelés- és súlypontszámítási rendszerek;

másodlagos nyersanyagokból előállított fenntartható vegyi anyagok, amelyek csökkenteni fogják az Európai Unió nyersanyagköltségét és nyersanyagfüggőségét; továbbá

a védelmi és biztonsági ágazat versenyképességének és hatékonyságának támogatása a méretgazdaságosság kihasználása és Európa erősebb globális szereplőként betöltött szerepének támogatása.

3.Nemzetközi együttműködés

Az európai szabványok jelentős része közvetlenül nemzetközi szabványosítás eredménye.

Annak érdekében továbbá, hogy nemzetközi szinten jobban elfogadják az európai kezdeményezéseket, az európai szabványosítási rendszernek egységes álláspontot kell képviselnie a megfelelő szervek előtt.

A Bizottság a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségen belüli tagságról tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal, és a szabványosítás a két eltérő rendszer miatt a kiemelt vitatéma, azonban jelentős előnyökkel járhat, ha a két fél között kölcsönösen előnyös megállapodás jönne létre.

A Bizottság továbbá sikeresen tárgyalt egy átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásról (CETA) Kanadával, és jelenleg tárgyalásokat folytat Japánnal. Mindezekben a kereskedelmi megállapodásokban a szabványosítás azért kulcsfontosságú, mert az említett szereplők közötti főbb akadályok nem egyszerű tarifális kérdések, hanem inkább a kereskedelem technikai akadálya.

A harmadik országok vonatkozásában a Bizottság folytatni fogja a meglévő politikai párbeszédeket, a láthatóvá tételre irányuló és figyelemfelkeltő fellépéseket (Indiába kirendelt európai szabványügyi szakértő – SESEI, Kínába kirendelt európai szabványügyi szakértő – SESEC, Kína-Európa szabványosítási információs platform – CESIP), amelyek tekintetében az európai szabványügyi szervezetek támogatása alapvető fontosságú (lásd az éves működési támogatásokat).

A Kínával folytatott szabványosítási vonatkozású együttműködés kettős célt tűz ki. Az uniós szabályozási modell szabványokkal történő támogatása (a termékek piaci értékesítése tekintetében) hosszú távon várhatóan megkönnyíti a piacra jutást. A szabványok szintjén folytatott kétoldalú műszaki harmonizáció egy másik módja az egyenlőbb versenyfeltételek megteremtésének, ami a belföldi piac és az európai vállalkozások számára is egyértelműen előnyös. A szabványosítással foglalkozó EU-Kína munkacsoport megállapításai szerint mintegy 90 európai szabványt fogadtak el kínai szabványként, ami az európai vállalkozások versenyelőnyét jelenti. Az Indiával kapcsolatos munka hasonló célkitűzéseket követ.   

A Bizottság, amely technikai szempontból már hozzájárul bizonyos nemzetközi szabványosítási tevékenységekhez, várhatóan nagyobb mértékben vesz részt az európai és a nemzetközi szabványosítás folyamatában, hogy a jelenlegi hivatalos megfigyelői státuszában rejlő lehetőségeket teljes körűen kiaknázza a nemzetközi szabványok elsőbbsége melletti elkötelezettsége jobb megvalósítása érdekében.

4.„Horizont 2020” keretprogram – Kutatás és innováció

A kutatási és innovációs menetrendek kidolgozása és végrehajtása – többek között szabványosítás révén – olyan szempont, amely nélkül az EU versenyképességének kérdése érdemben nem tárgyalható. A „Horizont 2020” keretprogram erőteljes támogatást fog nyújtani az innováció piaci elterjedéséhez, különösen a kutatás keretében folyó szabványosításhoz és a tudomány szabványokba való átültetéséhez. A szabványosítási tevékenységek megkerülhetetlen csatornái a kutatási eredmények – többek között a „Horizont 2020” keretprogram Euratommal kapcsolatos részéből származó kutatási eredmények – piaci elterjedésének és az újítások terjesztésének.

A „Horizont 2020” keretprogram támogatni fogja a szabványosítási rendszer hatékonyságának javítását azáltal, hogy nyílt szabványokat és platformokat mozdítanak elő, valamint előmozdítják a szabványok következetes alkalmazását és piaci elterjedését.

5.A következő ciklus

A szabványosítási közös kezdeményezés összefüggésében folytatott megbeszéléseket követően a Bizottság az uniós szabványosítási politika éves kormányzási ciklusát támogató tényalap bővítése érdekében a következő két fellépést hajtja végre:

Tanulmány kezdeményezése a szabványosítás gazdasági és társadalmi hatásának elemzése érdekében

Elismert tény, hogy a szabványok alapvető és néha láthatatlan szerepet töltenek be a gazdasági növekedés támogatásában azáltal, hogy fokozzák a termelékenységet, a versenyképességet és az innovációt, valamint a társadalmi jólétet. A Bizottság ezért a Tanács felkérésére 6 és a közös szabványosítási kezdeményezéssel összhangban kellő időben egy olyan tanulmányt fog kezdeményezni, amelynek fel kell tárnia a szabványoknak a gazdaságra és a társadalom egészére kifejtett hatásait. A tanulmány a meglévő nemzeti szabványokra 7 , valamint a szabványosítás finanszírozásához jelenleg használt különböző modellekre fog épülni, és figyelembe veszi azokat.

Intézményközi párbeszéd kialakítása

2017-től minden éves ciklusban az éves uniós munkaprogram minden év júliusi elfogadását meg fogja előzni az uniós szabványosítási politika végrehajtásáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett önálló bizottsági jelentés. E jelentés alapján a Bizottság intézményközi párbeszéd tavaszi lefolytatását javasolja az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

A jelentés többek között a következőkre vonatkozó információkat fog tartalmazni:

az éves uniós munkaprogramokban előirányzott fellépések végrehajtása, többek között az európai szolgáltatási szabványok kidolgozása terén elért eredmények;

az „Ikt-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében” című közleményben előirányzott fellépések végrehajtása terén elért eredmények;

az európai szabványügyi szervezetekhez intézett szabványosítás iránti kérelmek állapota;

a létrehozott és az európai szabványügyi szervezetek munkaprogramjában rögzített szabványok száma;

a III. melléklet szerinti szervezetek (a szabványosítás során a kkv-kat képviselő SBS 8 , a fogyasztókat képviselő ANEC 9 , a munkavállalókat képviselő ECOS 10 , illetve a környezetvédelmi érdekeket képviselő ETUC 11 ) hozzájárulása a szabványalkotási folyamatokhoz (inkluzivitás);

a rendelet szerinti uniós pénzügyi hozzájárulás az európai szabványügyi szervezetekhez.

A jelentés és az azt követő párbeszéd szakpolitikai inputként fog szolgálni a következő éves uniós munkaprogramhoz.

(1) COM(2015) 550 final, SWD(2015) 202 final.

(2) COM(2015) 686.

(3) COM(2016) 176.

(4) COM(2015) 192.

(5) COM(2015) 550.

(6) A Versenyképességi Tanács 2015. március 2-án „FELKÉRI a Bizottságot, hogy véglegesítse a független felülvizsgálatot és elemezze a szabványosításnak a gazdaságra gyakorolt hatását, minden fél érdekét figyelembe véve”.

(7)  British Standards Institution (2015), The Economic Contribution of Standards to the UK Economy [A szabványok gazdasági hozzájárulása az Egyesült Királyság gazdaságához]; AFNOR (2016): Economic impact of standardisation; AFNOR (2009): The Economic Impact of Standardisation – Technological Change, Standards and Long-Term Growth in France [A szabványosítás gazdasági hatása – Technológiai változás, szabványok és hosszú távú növekedés Franciaországban]; DIN (2000): Economic Benefits of Standardisation [A szabványosítás gazdasági előnyei], 3 kötet. Berlin: Beuth. (2011. évi frissítés); DTI (2005): The Empirical Economics of Standards [A szabványok empirikus gazdaságtana], DTI ECONOMICS PAPER 12. szám. London.

(8) Small Business Standards (kisvállalkozások szabványügyi szervezete): http://sbs-sme.eu/

(9) The European consumer voice in standardisation (Az európai fogyasztó hozzászólása a szabványosításhoz): http://www.anec.eu/anec.asp

(10) The European Environmental Citizens’ Organisation for Standardisation (Európai Környezetvédő Civil Szervezet a Szabványosításért): http://ecostandard.org/

(11) Európai Szakszervezetek Szövetsége: http://www.etuc.org/