15.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 434/58

Előadó

Michael McLOUGHLIN

1.1

Az EGSZB támogatja a KÖTA vonatkozásában előterjesztett európai bizottsági javaslatok célkitűzéseit.

1.2

Az EGSZB azt ajánlja, hogy – tekintettel arra, hogy e kérdések a szubszidiaritás és az állami szuverenitás szempontjából érzékenyek – minden erőfeszítést tegyenek meg a KÖTA konszenzussal történő érvényesítésére.

1.3

Az EGSZB érti az Európai Bizottság által alkalmazott kétlépcsős megközelítés mögött rejlő logikát, azonban sürgeti a második szakasz mielőbbi bevezetését a közös alapról történt megegyezést követően, mivel a vállalatok csak a konszolidáció után tudnak majd igazán profitálni a javaslatból. Az agresszív adótervezés elleni fellépés már az első szakasztól fogva bizonyos előnyökkel jár, azonban a konszolidáció fejezi be teljesen a feladatot.

1.4

Az EGSZB elismeri, hogy az Európai Bizottság egyrészt azzal a céllal indította újra a KÖTA-javaslatot, hogy segítse az egységes piacot, másrészt pedig, hogy fellépjen az agresszív adótervezés ellen oda rendelve a jövedelmet, ahol az érték képződik. Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy törekedjenek mindkét szakasz befejezésére a csalás elleni küzdelem és a növekedés elősegítését szolgáló hatékony intézkedésként.

1.5

Akárcsak 2011-ben, az EGSZB ajánlja a KÖTA-ra vonatkozó felosztási képlet felülvizsgálatát. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak át kell gondolniuk, hogy a szellemi tulajdont ki kell-e zárni a felosztási képletből. A rendeltetési hely szerinti árbevétel tényező módosítása is szükséges lehet az igazságos végrehajtás biztosítása érdekében. Az EGSZB aggódik amiatt, hogy a javasolt árbevételi tényező alkalmazása ahhoz vezet majd, hogy számos kisebb, exportorientált tagállam jelentős összegű adóköteles jövedelmet veszít a nagyobb, többet fogyasztó tagállamok javára. Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslatnak egy igazságos képlet kialakítására kell törekednie, valamint arra, hogy szisztematikusan elkerülje a kiegyensúlyozatlan hatást.

1.6

Az EGSZB óvatosságra int az értékcsökkenésre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban, biztosítandó, hogy azok a vállalkozások valós tapasztalatait tükrözzék. Az értékcsökkenési kedvezmények egyes, nagyon gyors ütemben elavuló eszközosztályok esetében túlságosan korlátozottak lehetnek a technológiai változás üteme miatt.

1.7

Az EGSZB üdvözli, hogy elismerik a vállalati beruházások saját tőkéből történő finanszírozása adóügyi megítélésének jelentőségét a hitelből és a saját tőkéből való finanszírozás azonos megítélés alá vonására tett javaslaton keresztül. Ugyanakkor a gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozásokra nem lenne szabad nagyobb adóterhet róni.

1.8

Az EGSZB ajánlja, hogy e javaslatok eredményeképpen igazságos egyensúly legyen a tagállamok között, ezért a javaslatok hatását részletesen meg kell vizsgálni tagállamonkénti bontásban, a beruházások vonzereje, a munkahelyek megőrzése és újak létrehozása szempontjából. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak kell a megfelelő információkat rendelkezésre bocsátaniuk ennek megvalósítása érdekében.

1.9

Az EGSZB javasolja, hogy a KÖTA-javaslatok – ahol lehet –, csökkentsék a bonyolultságot tekintettel arra, hogy kinyilvánított céljuk a bizonyosság és az egyszerűség biztosítása. Ez különösen lényeges a vállalkozások mérlegében szereplő immateriális javak kezelése szempontjából.

1.10

Az EGSZB sürgeti, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a rugalmasság szükségességével, és gondoskodjon arról, hogy az államok és a vállalatok képesek legyenek alkalmazkodni a változó globális és belföldi gazdasági körülményekhez az uniós eljárások és a közös együttműködés tiszteletben tartása mellett.

1.11

A KÖTA azonban hatékonyabb lenne, a szükséges egyhangúságot pedig nagyobb valószínűséggel lehetne biztosítani, ha a jelen véleményben megfogalmazott számos fontos aggály megválaszolásra kerülne.

2.1

A közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló megújított javaslat a vállalkozások adóköteles nyereségének kiszámítására vonatkozó, az Unión belül alkalmazandó egységes szabálygyűjtemény, amelynek célja, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon a növekedéshez, a versenyképességhez és az egységes piac tisztességes működéséhez. A KÖTA lehetővé tenné, hogy a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások eltérő nemzeti szabályok helyett egyetlen, egységes uniós rendszer szerint számíthassák ki adóköteles jövedelmüket. A vállalkozások valamennyi Unión belüli tevékenységükről egy adóbevallást nyújtanának be, és az egyik tagállamban elkönyvelt veszteségüket és egy másik tagállamban szerzett nyereségüket egyaránt beszámíthatnák az adóalapjukba. A csoporton belüli ügyleteket már nem vállalati szinten adóztatnák meg, ami megszüntetné a transzferárazással kapcsolatos problémákat a KÖTA területén. Az összevont adóköteles nyereség a felosztási képlet segítségével meghatározott módon megoszlana azon tagállamok között, amelyekben a csoport működik. A rá eső nyereségrészt minden tagállam saját nemzeti társaságiadó-kulcsát alkalmazva adóztatná meg.

2.2

A szöveg új rendelkezéseket is tartalmaz a 2011-es javaslathoz képest. Először is a 2016-os javaslatok a választható jogszabályok helyett kötelező érvényű jogszabályokat irányoznak elő a 750 millió EUR feletti éves összevont forgalommal rendelkező csoportok vonatkozásában; másodszor a javaslat olyan jogszabályokat is tartalmaz, amelyek arra ösztönzik a vállalatokat, hogy saját tőkét vonjanak be a beruházások finanszírozásához, ellensúlyozandó a hitelfinanszírozás előnyben részesítésének tendenciáját; harmadszor pedig többletelvonás kerül bevezetésre a kutatási és fejlesztési (K+F) költségek esetében. A közös adóalapra vonatkozó javaslat kitér a határokon átnyúló veszteség esetén biztosított, utólagos megadóztatással járó, a konszolidáció bevezetéséig alkalmazott átmeneti adókedvezményre is. A javaslatokban felvázolt második szakasz megvalósítására azt követően kerül majd sor, hogy politikai megállapodás született a közös adóalapról szóló javaslatokról. Egészen addig a Tanács nem mérlegeli a második szakaszt.

2.3

Az Európai Bizottság jelenlegi javaslata két külön, tanácsi irányelvre tett javaslatból áll. Az egyik a közös társaságiadó-alapról, a másik pedig a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló irányelvre tett javaslat. A két elem szétválasztása két külön javaslattá az egyik fő különbség a 2016. és a 2011. évi javaslat között. Az Európai Bizottság az adóalap tekintetében többlépcsős megközelítést javasol, amelynek keretében először a közös társaságiadó-alap valósul meg, ezt követően pedig a KÖTA.

2.4

Az Európai Bizottság is újraindította a KÖTA-javaslatot az agresszív adótervezés leküzdése, valamint az egységes piac támogatása érdekében, elismerve ugyanakkor, hogy a javaslatot „egészében valószínűleg nem lehet elfogadni, csak szakaszosan”. Ugyanakkor az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a konszolidáció a javaslatok szerves része. A KÖTA kötelezővé tétele a 750 millió EUR feletti forgalommal rendelkező vállalkozásokra nézve egy olyan stratégia részét képezi, amely a növekedési kilátások javítására és az agresszív adótervezés felszámolására irányul. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a javaslatok jellemzően a megfelelés és az összetettség szempontjából vonzóbbak a vállalkozások számára, valamint a tekintetben, hogy a hitelfelvétellel szemben a sajáttőke-bevonást támogatják adókedvezménnyel. Az Európai Bizottság a javaslatok további előnyét abban látja, hogy lehetővé teszik, hogy az egyik tagállamban elkönyvelt veszteségüket és egy másik tagállamban szerzett nyereségüket határokon átnyúló módon egyaránt beszámítsák az adóalapjukba.

2.5

Az Európai Bizottság megállapítja, hogy a nemzetközi társasági adózás jelenlegi rendszere „már nem igazodik a modern keretekhez”. Az Európai Bizottság szerint eltérések állhatnak elő, amikor a nemzeti szabályokat a nemzetközi helyzet figyelembevétele nélkül határozzák meg. A 2016. évi javaslatok kötelező erejűek a nagyobb csoportokra nézve, ugyanakkor elérhetővé tesznek egy opcionális megfelelési rendszert is más gazdálkodó szervezeteknek, amelyek az Unióban a társasági adó hatálya alá tartoznak, de nem érik el a javaslatokban meghatározott 750 millió eurós forgalmi küszöböt. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy e javaslatok oda rendelik a jövedelmet, ahol az érték képződik.

2.6

Az Európai Bizottság elismeri a javaslatok ambiciózus jellegét, ami indokolja végrehajtásuk szakaszos módját. Elmondása szerint a konszolidációról szóló nehéz viták késedelmet okozhatnak egyéb lényeges területeken, amelyeken nagyobb konszenzust lehetne elérni. Ugyanakkor a két javaslatot mégis együtt, egyazon kezdeményezés keretében nyújtják be. Az Európai Bizottság továbbá azt állítja, hogy a konszolidáció a kezdeményezés lényeges eleme marad, és az érintett csoportok előtt álló főbb adózási akadályokat csak konszolidáció révén lehet felszámolni.

3.1

A javaslat jelentős előnyöket tartalmaz a vállalkozások és állampolgárok számára. Csökkenni fognak a megfelelési költségek és csökkenni fog a bonyolultság az egész EU-ban kereskedő nagyobb vállalkozások és az ezt választók számára. Ez ráadásul kulcsfontosságú kérdés az egységes piac megvalósítása és a mindenki számára azonos versenyfeltételek előmozdítása szempontjából is. A KÖTA, megfelelő bevezetése esetén kulcsfontosságú szerepet játszhat az agresszív adótervezés ellni fellépésben, és az állampolgárok adórendszerbe vetett hitének helyreállításában. Az adóalapra vonatkozó közös megközelítés biztosítja, hogy az összes uniós ország hasonló megközelítést alkalmazzon, kritikusan számítsa ugyanazokat a dolgokat, és ugyanolyan levonásokat tegyen lehetővé. A multinacionális vállalatok jelenleg kihasználhatják a különböző tagállamokban és néha off-shore szervezetek által alkalmazott eltérő adóalapokat és eltérő adókulcsokat, hogy nagyon alacsony tényleges adót fizessenek. A KÖTA ezeket a problémákat kezeli.

3.2

Az agresszív adótervezés alacsonyabb adóbevételeket eredményez. Az adótervezés szintje az uniós állampolgárok számára súlyos aggodalmat jelent. Az EU számos intézkedést hozott e probléma megoldására a cselekvési terv elfogadásával. A KÖTA egyik célja annak megvizsgálása, hogy miként lehetne ezt a megközelítést továbbvinni az uniós szintű hatékony társasági adózás biztosítása érdekében.

3.3

A transzferárazás KÖTA által előidézett jelentős csökkentése az EU-n belül gátat szab majd az agresszív adótervezéshez vezető gyakorlatoknak. Gyakran vesznek például igénybe olyan eszközöket, mint a szellemi tulajdon, mert nehéz ezekhez értéket társítani, vagy mert azokat maga a vállalat értékeli, és névlegesen nyílt piaci értéket tükröznek. Ezek gyakran a vállalati struktúrákon belüli belső kereskedés tárgyát képezik.

3.4

A KÖTA leküzdheti az agresszív adótervezést annak megállapításával, hogy hol kerül sor a valódi gazdasági tevékenységre. Előfordul, hogy a vállalatok számos embert foglalkoztatnak és/vagy jelentős eszközökkel rendelkeznek valamely tagállamban, de nem, vagy csak nagyon alacsony nyereséggel rendelkeznek az adott tagállamban. Jelenleg az EU-szintű struktúrával rendelkező vállalatok képesek úgy megszervezni üzletmenetüket, hogy uniós nyereségük nagy része egy olyan joghatóságban bejegyzett székhelyre kerüljön, amelyben a legalacsonyabb az adókulcs és/vagy a legáltalánosabb a levonások mértéke. Ez, az immateriális javakra alkalmazott transzferárképzéssel együtt rendkívül alacsony szintű tényleges társasági adót eredményezhet a több joghatóságban rendkívül magas forgalmat bonyolító multinacionális vállalatok számára. A KÖTA-ra vonatozó javaslatok képesek kezelni e problémákat. A javaslatokban meghatározott képlet a gazdasági tevékenység végzésének helyére irányul, és ennek fő összetevőit az árbevétel, a munkaerő és az eszközök képezik. A nemzeti adóhatóságoknak is szerepet kell vállalniuk e problémákra vonatkozóan.

3.5

Elfogadásakor a KÖTA-nak foglalkoznia kell az összes vállalatra vonatkozó versenyképességgel. A javaslatnak figyelembe kell vennie azokat a különböző problémákat, amelyekkel a kkv-k, valamint a nagyvállalatok szembesülnek.

4.1

Az EGSZB üdvözli a közös társaságiadó-alapról és a közös összevont társaságiadó-alapról szóló javaslatokat, mivel ezek ösztönzik az egységes piacot a nagyobb vállalatok adóügyeinek egyszerűsítése és az agresszív adótervezés visszaszorítása révén. A tágabb értelemben vett európai és globális gazdasági és politikai helyzet 2011 óta jelentős változásokon ment keresztül. A korábbi KÖTA-javaslat nem ért el számottevő eredményeket. Az Európai Bizottság reméli, hogy a globális fejleményeket figyelembe vevő új javaslatok eredményesebbek lesznek.

4.2

A KÖTA körüli vita előrehaladásával fontos, hogy a konszolidáció maradjon az elsődleges célkitűzés. A javaslat szempontjából előnyös lehet a csökkent mértékű összetettség, amennyiben az lehetséges. Az EGSZB arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy a lehető legszélesebb körű konszenzusra törekedjen a javaslat fent említett két szempontjának támogatása során.

4.3.1

A felosztási képlettel számos probléma akad. Az EGSZB-t aggodalommal tölti el, hogy nem történt kísérlet annak észszerű módon történő magyarázatára vagy meghatározására, hogy az általános képlet (egyharmad rész eszközök, egyharmad rész munkaerő és egyharmad rész rendeltetési hely szerinti árbevétel) milyen mértékben ad megfelelő képet a cégek gazdasági realitásáról az adóköteles nyereség tagállamok közötti felosztását illetően. A jelenlegi javaslat jelentős változásokat hozhat azon a téren, hogy a vállalkozások hol halmozzák fel a nyereséget adózási célból, ami jelentős és még nem ismert hatást gyakorol majd a vállalkozásokra és a tagállamokra. Az adóbevétel a gazdaságirányítás egyik alapvető tényezője, amelynek komoly hatása lehet. Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslatnak egy igazságos képlet kialakítására kell törekednie, valamint arra, hogy szisztematikusan elkerülje a kiegyensúlyozatlan hatást.

4.3.2

A gyárakra, a gépekre és a személyzetre összpontosuló figyelem fontos, mégsem nyújt teljes képet a modern iparról. A digitális egységes piaci stratégia például hangsúlyozza a szellemi tulajdon jelentőségét. Hasonlóképpen, a tőkepiacokkal kapcsolatos fejlemények révén például előtérbe kerülhetnek a pénzügyi eszközök.

4.3.3

Az EGSZB aggályai nagyrészt a következőkkel kapcsolatosak:

4.4.1

Az Európai Bizottság javaslatai nagy hangsúlyt fektetnek az idegen tőke és a saját tőke adóügyi kezelésére a vállalatfinanszírozás során. Az ipari stratégia egyik fő elemeként a sajáttőke-bevonás támogatása pozitívnak tekinthető, mivel diverzifikálja a vállalkozás kockázatait, és a tervezésben segít elkerülni a volatilitás számos vonzatát.

4.4.2

Konkrétabban az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a választott megközelítés prociklikus lehet abban az értelemben, hogy a nehezebb időszakokban a saját tőke csökkenése, illetve idegen tőke bevonása a rendelkezésre álló alternatívák hiánya miatt az adóköteles jövedelem növekedését eredményezheti, a vállalkozás helyzetét éppen annak legnehezebb időszakában súlyosbítva. Ennek továbbgyűrűző hatásai lehetnek a foglalkoztatásra és a növekedésre is. Ezért az EGSZB nézete szerint a választott megközelítés átgondolására van szükség.

5.1

Az Európai Bizottság nézete szerint javaslatai pozitívak a vállalkozások támogatása, valamint a megfelelés és az üzleti környezet könnyebb és hatékonyabb szabályozásának megteremtése szempontjából. Bár az egységes piac és a vállalkozások szükségleteinek támogatása az Unió egyik fő céljának tekinthető, lényegét tekintve az EU-t a tagállamai saját szükségleteik kiszolgálására hozták létre. Minimumkövetelményként az Európai Bizottságnak szisztematikus értékelést kellene végeznie a javasolt módosításoknak az egyes tagállamok adóbevételeire és foglalkoztatási helyzetére gyakorolt hatását illetően, amely a nemzetközi adatbázisok elemzéseire és a tagállamok adataira támaszkodik. Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak az Európai Bizottságnak hozzáférést az összes lényeges adathoz, és javasolja a KÖTA mindkét szakaszára vonatkozó hatásvizsgálatok elvégzését.

5.2

Míg a transzferárazás kiküszöbölése kulcsszerepet játszik a javaslatokban, egyértelmű, hogy a koncepció tovább létezik majd, ha a csoportok az Unión belül és kívül egyaránt működnek. Ez elkerülhetetlenül eltérő és különálló megoldásokat eredményez majd számos vállalkozás esetében. Ennek folytán külön figyelmet kell fordítani a csoportok Unión belüli és kívüli létesítésére és a vegyes struktúrákra. Az adókikerülés ekkor az adóalap vagy a jelenlegi hibrid struktúrák helyett a vállalati struktúrákra és csoportokra épülhet.

5.3

Az EGSZB szorgalmazza, hogy miután egyetértés született a KÖTA-vitát illetően, az kövesse az európai eljárásokat. Miközben a szakpolitikának valamelyest rugalmasan kell alkalmazkodnia a változó feltételekhez, szervezett mechanizmusra is szükség van a szakpolitika gazdasági körülményekhez való igazításához.

5.4

A kutatás és fejlesztés területén alkalmazott megközelítés határozottan üdvözlendő. Az e téren előirányzott többletelvonás természetesen jelentősen növeli majd az aktivitást, és hozzájárul a versenyképességhez. Fontos lenne a javasolt intézkedéseket a megfelelő összefüggésbe helyezni, összehasonlítva őket a tagállamok által már alkalmazott – meglehetősen sokféle – intézkedésekkel. Miközben fontos a növekedési és beruházási kedvezmény, az is döntő fontosságú, hogy új ösztönzőként ez, és a K+F költségekre alkalmazott többletelvonás annak megvalósításakor ne váljon az adóvisszaélés új formájává.

5.5

Az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie az adóhatóságok és a fő adóhatóság közötti valószínűsíthető konfliktusokat. Könnyen kialakulhatnak konfliktusok egy csoport leányvállalatainak adózása és a nyereség felosztása kapcsán, és ez felemésztheti a transzferárazás kiküszöbölésével nyert időt.

5.6

Tisztázni kell, miként zajlanak a tagállami auditok egy csoport leányvállalatainál, ha az érintett tagállam adóhatóságai auditot kívánnak végrehajtani.

5.7

Az értékcsökkenési időszakokról szóló rendelkezések ütközhetnek egyes üzleti gyakorlatokkal; e téren mérlegelni kellene némi rugalmasság alkalmazását. Számos vállalkozás évente-kétévente lecseréli berendezéseit (pl. számítógépeit) az elavulás megelőzése céljából, és ez csak növeli majd az eszközcsoportok számát az elkövetkező években a technológiai változás gyors üteme miatt.

5.8

Még mindig fontos a számviteli kódok eltérésein keresztül megvalósuló adóelkerülés elleni fellépés, mivel a konszolidáció megtörténte előtt az ilyen tevékenység továbbra is lehetséges.

5.9

A javaslatok lehetővé teszik a multinacionális vállalatok számára azt is, hogy kizárják a közvetítő szervezeteket, beleértve az adóparadicsomokban található szervezeteket is, mivel ezek az Unión kívül találhatók. Ezt különféle módszerekkel kell majd kezelni, például a transzferárképzésre és az ellenőrzött külföldi vállalatokra vonatkozó szabályokkal, valamint általános adóelkerülés elleni alapelvvel.