20.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 264/93

Előadó:

Petru Sorin DANDEA

Társelőadó:

Roger BARKER

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, amely azt javasolja, hogy az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos projektjében foglalt szabványokat a tagállamok szintjén egységes módon alkalmazzák. A kezdeményezés az egyes multinacionális vállalatok által gyakorolt és a tagállamok adóalapját becslések szerint évente 50–70 milliárd euróval csökkentő agresszív adótervezés jelensége elleni küzdelem jegyében indult.

1.2.

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy most, amikor lassan kezdünk kilábalni a válságból, de a helyzet még instabil, az európai vállalatok versenyképességének, az EU mint befektetési helyszín vonzerejének és a nemzetközi adórendszer következetességének biztosítása érdekében az intézkedéseknek összhangban kellene lenniük azzal, amiről az OECD szintjén ténylegesen megállapodtunk, és amit a többi nemzetközi partner is végrehajt.

1.3.

Az EGSZB ebben a kérdésben azt tartja fontosnak, hogy valóban egyenlő versenyfeltételekre és egységes rendszerre törekedjünk, melyet minden tagállamban azonos módon alkalmaznak. Fontos, hogy korlátozzuk a szétaprózódás kockázatát, mivel az csökkentheti a javasolt intézkedések hatékonyságát.

1.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy az adókikerülés elleni fellépésről szóló irányelv alkalmazási köréből nem kellene kizárni a pénzügyi szektor vállalatait. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az olyan szervezetek keretében folytatott nemzetközi tárgyalásokat, mint az OECD vagy a G20, hogy ezúton garantálják az EU és az OECD szintjén az egységes alkalmazást, illetve vizsgálják meg, hogy a javasolt szabályok alkalmazhatóak-e a pénzügyi társaságokra is, és ha igen, miként.

1.5.

Az EGSZB támogatja a javaslatot és ajánlja, hogy a tagállamok csak akkor fogadjanak el szakaszos fizetést, ha az áthelyezés nem kizárólag azzal a céllal történt, hogy csökkentsék az érintett vállalat adóterheit.

1.6.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az átállási záradék („switch-over”) közvetlenül alkalmazandó legyen minden olyan adózóra, amely adóparadicsomként elismert adójoghatóságokban termelt jövedelmet.

1.7.

Az EGSZB támogatja az irányelvjavaslatban szereplő, az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokat.

1.8.

Mivel az agresszív adótervezési gyakorlatokat alapvetően nagy multinacionális vállalatok alkalmazzák, az EGSZB úgy véli, hogy a kkv-kat ki kellene zárni az adókikerülés elleni küzdelemről és a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv hatálya alól.

1.9.

Tekintettel a civil szervezetek által hangoztatott kérésekre, amelyek nagyobb átláthatóságot igényelnek a multinacionális vállalatok adóztatása kapcsán, az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság az adóügyi együttműködésről szóló irányelv intézkedéseit egészítse ki azzal, hogy a tagállamok kötelesek nyilvánosságra hozni az automatikus információcsere tárgyát képező, a pénzügyi eredményekről szóló jelentéseket.

1.10.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy végezze el a jó adóügyi kormányzás szabályainak tiszteletben tartását elutasító államok, illetve közigazgatási területek listájának felállításával kapcsolatos munkát. Úgy véli, hogy ezt a listát ki kellene egészíteni az ilyen területeken működő vállalatokra alkalmazandó szankciókkal.

1.11.

Az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy rövidebb határidőt határozzanak meg azoknak a szabályoknak az alkalmazására, amelyek célja, hogy az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos munkája keretében folytatott tárgyalások során tett vállalásokat az EU-ban mindenhol egységesen teljesítsék.

1.12.

Tekintettel az európai beruházási környezetre gyakorolt potenciális hatásra, az EGSZB üdvözölte volna, ha hatásvizsgálatot javasolnak az irányelvtervezetben, amint lényegi változtatásokat tartalmazó javaslatok esetében az bevett szokás.

2.1.

2016 januárjában az Európai Bizottság ismertette az adókikerülés elleni intézkedéscsomagot, amely a vállalatok igazságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb adózására vonatkozó program részét képezi (1).

2.2.

Az intézkedéscsomag az alábbiakat foglalja magában: egy bevezető közleményt (2), amely az agresszív adótervezés elleni küzdelem politikai, gazdasági és nemzetközi hátterét részletezi; valamint az alábbi főbb eszközöket: javaslat az adókikerülés elleni küzdelemről szóló irányelvre (3), javaslat a közigazgatási együttműködésről szóló irányelvet módosító irányelvre (4), európai bizottsági ajánlás az adóegyezményekről (5), valamint közlemény az EU-nak az adóügyi kormányzás terén harmadik országokkal folytatott együttműködéssel kapcsolatos külügyi stratégiájáról (6).

2.3.

A bevezető közlemény az adókikerülés elleni intézkedéscsomag politikai, gazdasági és nemzetközi hátterét ismerteti. A csomag olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési terve egyes dimenzióinak átültetése, valamint néhány további új intézkedést is magában foglal az EU és a tagállamok szintjén.

2.4.

Az adókikerülés elleni irányelvjavaslat szabályokat állapít meg a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni küzdelem jegyében. Ezek a szabályok a kamatok levonhatóságára, a tőkekivonás megadóztatására, az átállási záradékra („switch-over”) vonatkoznak, illetve tartalmazzák a visszaélés elleni általános szabályt, az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokat és a hibrid struktúrák kezelésére vonatkozó keretet.

2.5.

A közigazgatási együttműködésről szóló irányelvet módosító irányelvre vonatkozó javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési terve 13. fellépésének (7) végrehajtása a tagállamokban. Ezek az intézkedések a tagállami adóügyi hatóságok közötti automatikus információcsere-mechanizmus javítását célozzák, ideértve a multinacionális vállalatok év végi eredményeivel kapcsolatos információk részletezését.

2.6.

Az adókikerülés elleni küzdelmet célzó intézkedéscsomag részét képező európai bizottsági ajánlásnak az a célja, hogy megerősítse a tagállamok által aláírt adóegyezmények intézkedéseit, ezáltal lépve fel az agresszív adótervezési gyakorlatok ellen.

2.7.

A külügyi stratégiáról szóló európai bizottsági közlemény szigorúbb és koherensebb keretet határoz meg a harmadik országokkal a jó adóügyi kormányzás terén fenntartott kapcsolatok számára.

3.1.

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy most, amikor lassan kezdünk kilábalni a válságból, de a helyzet még instabil, az európai vállalatok versenyképességének, az EU mint befektetési helyszín vonzerejének és a nemzetközi adórendszer következetességének biztosítása érdekében az intézkedéseknek összhangban kellene lenniük azzal, amiről az OECD szintjén ténylegesen megállapodtunk, és amit a többi nemzetközi partner is végrehajt.

3.2.

Az EGSZB ebben a kérdésben azt tartja fontosnak, hogy valóban egyenlő versenyfeltételekre és egységes rendszerre törekedjünk, melyet minden tagállamban azonos módon alkalmaznak. Fontos, hogy korlátozzuk a szétaprózódás kockázatát, mivel az csökkentheti a javasolt intézkedések hatékonyságát.

3.3.

Az irányelvjavaslat az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos, az agresszív adótervezés elleni világszintű küzdelmet célzó cselekvési tervében (8) meghatározott szabályok egységes alkalmazására szólít fel minden tagállamban. Amint azt az EGSZB korábbi véleményeiben (9) már kiemelte, üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, és támogatja az általa kifejtett erőfeszítést, amelyek célja az egyes multinacionális vállalatok által gyakorolt és becslések szerint a tagállamok adóalapját évi 50–70 milliárd euróval csökkentő agresszív adótervezés elleni küzdelem.

3.4.

Az EGSZB helyesli a vállalati szektorban a kamatok levonhatóságának korlátozására javasolt szabályokat. Fontos azonban, hogy az uniós szabályok összhangban legyenek az OECD szabályaival, valamint azoknak az Egyesült Államokban és más fontos gazdaságokban való alkalmazásával. Egy nemzetközi szinten összehangolt megközelítés hozzájárulna az egyes multinacionális vállalatok által alkalmazott agresszív adótervezési gyakorlatok meggátolásához. Ezek a vállalatok mesterségesen magas kamatokat fizetnek az alacsony adót kivető adójogrendszerekben adóügyi illetőséggel rendelkező leányvállalataiknak. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az olyan szervezetek keretében folytatott nemzetközi tárgyalásokat, mint az OECD vagy a G20, hogy ezúton garantálják az EU és az OECD szintjén az egységes alkalmazást, illetve vizsgálják meg, hogy a javasolt szabályok alkalmazhatóak-e a pénzügyi társaságokra is.

3.5.

A tőkekivonási adóról szóló szabályok kapcsán az EGSZB támogatja a javaslatot és ajánlja, hogy a tagállamok csak akkor fogadjanak el szakaszos fizetést, ha az áthelyezés nem kizárólag azzal a céllal történt, hogy csökkentsék az érintett vállalat adóterheit.

3.6.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az átállási záradék („switch-over”) közvetlenül alkalmazandó legyen minden olyan adózóra, amely adóparadicsomként elismert adójoghatóságokban termelt jövedelmet.

3.7.

Az EGSZB támogatja az irányelvjavaslatban szereplő, az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokat.

3.8.

Tekintettel arra, hogy az agresszív adótervezés megkárosítja a tagállamok adóalapját, az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok mielőbb tűzzenek ki egy határidőt az irányelv rendelkezéseinek végrehajtására, kapcsolódva az OECD és a G20 keretében megkötött megállapodásokban előírt, az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos projekt keretében tett kötelezettségvállalásokhoz. Az EGSZB túl hosszúnak tartja az irányelvjavaslatban meghatározott hároméves időszakot.

3.9.

Tekintettel az európai beruházási környezetre gyakorolt potenciális hatásra, az EGSZB üdvözölte volna, ha hatásvizsgálatot javasolnak az irányelvtervezetben, amint lényegi változtatásokat tartalmazó javaslatok esetében az bevett szokás.

3.10.

Az adócsalás és az adókijátszás következményeinek súlyosságára való tekintettel az EGSZB egyetért a közigazgatási együttműködésről szóló irányelvet módosító irányelvre vonatkozó javaslatban rögzített szabályokkal. A társaságok pénzügyi eredményeiről szóló jelentések a tagállami adóhatóságok közötti automatikus információcsere tárgyát képező információk közé tartoznak; ez fokozza ennek az adócsalás, adókijátszás és agresszív adótervezés elleni küzdelmet célzó eszköznek a hatékonyságát.

3.11.

Az EGSZB úgy véli, hogy az irányelvjavaslatban említett jelentéseknek kizárólag a javaslat által megcélzott nagy multinacionális vállalatokra kellene vonatkozniuk, a kkv-kra pedig nem, hiszen számukra aránytalanul nagy terhet jelentenének a költségek terén. A kívánttal ellentétes hatást válthat ki és diszkriminatív lehet az, ha ezt a kötelezettséget csak olyan multinacionális vállalatok számára írjuk elő, amelyek éves összevont bevétele meghalad egy bizonyos összeget.

3.12.

Az irányelvjavaslatban foglalt módosítások célja annak elősegítése, hogy a tagállamok körében egységesen ültessék át az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési tervében meghatározott 13. fellépést. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság álláspontjával, amely szerint az agresszív adótervezés ellen csak globális szinten lehet küzdeni.

3.13.

Tekintettel a civil szervezetek által többször is hangoztatott kérésekre, amelyek nagyobb átláthatóságot igényelnek a multinacionális vállalatok adóztatása kapcsán, az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság az irányelv intézkedéseit egészítse ki azzal, hogy a tagállamok kötelesek nyilvánosságra hozni az automatikus információcsere tárgyát képező jelentésekben szereplő adatokat.

3.14.

Az európai bizottsági ajánlás célja az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó cselekvési tervében foglalt 6. és 7. fellépés átültetése. Ezek a fellépések javaslatokat tartalmaznak a modellegyezmény módosítására annak érdekében, hogy csökkentsék a multinacionális társaságok általi visszaélések kockázatát.

3.15.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által az ajánlásban a visszaélések ellen javasolt két záradékot. Ha azokat beépítik a tagállamok által más tagállamokkal és harmadik országokkal aláírt szerződésekbe, az lehetővé teszi, hogy jelentős mértékben csökkentsék annak lehetőségét, hogy a multinacionális vállalatok által termelt jövedelem az egyezmények eltéréseinek kihasználásával elkerülje az adózást.

3.16.

Az európai bizottsági közlemény meghatározza az EU külügyi stratégiáját a vállalatok hatékony adózásának biztosítására, szem előtt tartva az adókikerülés és az agresszív adótervezés világszintű dimenzióját. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által alkalmazott megközelítést.

3.17.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az adóügyi átláthatósággal kapcsolatos kérdésekben hangolják össze a tagállamok harmadik országokkal szemben alkalmazott megközelítéseit. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság álláspontját, mivel a jó adóügyi kormányzás szabványainak harmadik országokkal szembeni szórványos alkalmazása nem járt meggyőző eredményekkel az agresszív adótervezés elleni küzdelem terén.

3.18.

A világszintű adóügyi környezet gyors fejleményeire való tekintettel naprakésszé kell tenni a jó adóügyi kormányzással kapcsolatos uniós kritériumokat. Az Európai Bizottság ennek kapcsán egy sor új kritériumot javasol a közleményhez csatolt I. mellékletben. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, és arra biztatja a Tanácsot, hogy fogadja el ezeket az új kritériumokat.

3.19.

Az EGSZB támogatta azt az elképzelést, hogy állítsák össze a jó adóügyi kormányzás szabványainak alkalmazását elutasító joghatóságok európai jegyzékét (10). Jelenleg a tagállamok zöme saját lista- és szankciórendszert alkalmaz az ilyen joghatóságokkal folytatott pénzügyi tranzakciók kapcsán. Az EGSZB úgy véli, hogy az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemben sokkal hatékonyabb eszköz lenne egy olyan uniós jegyzék, amely pontos kritériumokat határoz meg az renitens joghatóságok azonosítására, és az összes tagállam által egységesen alkalmazandó szankciókat tartalmaz. Ennek megfelelően az EGSZB egyetért az Európai Bizottság által a stratégiában ismertetett intézkedésekkel.