52015SC0263

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.12.7.

SWD(2015) 263 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA

amely a következő dokumentumot kíséri

Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a polgári repülés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról, valamint a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

{COM(2015) 613 final}
{SWD(2015) 262 final}

Vezetői összefoglaló

Hatásvizsgálat a légi közlekedés biztonságára vonatkozó szakpolitikai kezdeményezésről, valamint a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 216/2008/EK rendelet esetleges felülvizsgálatáról

A. Fellépés szükséges

Miért? Milyen problémát kell megoldani?

E kezdeményezés az európai légiközlekedés-biztonsági rendszer és a 216/2008/EK rendelet – a légi közlekedés biztonságára vonatkozó uniós keretrendelet – általános felülvizsgálata. A probléma négy elemből áll: 1) biztonság: habár a jelenlegi rendszer ez idáig hatékonyan biztosította a biztonság magas szintjét, elképzelhető, hogy a rendszer nem képes annak biztosítására, hogy a baleseti arány a forgalomnövekedéssel (50 %-os növekedés a következő 20 évben) arányosan továbbra is csökkenjen; 2) túlszabályozás: a szabályozási rendszer nehézkes és túlzottan magas költségeket idéz elő; 3) új piaci fejlemények: a légi közlekedési piac változásai és az új technológiák az elmúlt évtizedben elavulttá tették a keretszabályozást (új üzleti modellek, új technológiák); 4) felügyelet: jelentős különbségek állnak fenn a légiközlekedés-biztonsági jogszabályok hatékony végrehajtásával kapcsolatos tagállami kapacitások tekintetében. A probléma okai a következők: az erőforrások hiánya és nem hatékony hasznosítása, a szabályozási rendszer hiányosságai és következetlenségei és a túlnyomórészt előíró jellegű, univerzális szabályozás. A probléma a repülésbiztonsági rendszer valamennyi szereplőjét és közvetetten az utazóközönséget is érinti.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

A kezdeményezés célja az európai légi közlekedési rendszer teljesítményének javítása a biztonság, a védelem, a versenyképesség és a környezetvédelem tekintetében. Ami a bürokrácia csökkentését, az eljárások egyszerűsítését és a gazdasági növekedés és innováció modern szabályozási megközelítéseken, pl. a kockázat- és teljesítményalapú szabályozáson keresztül történő ösztönzését illeti, a kezdeményezést a Bizottság új légi közlekedési stratégiájával és a Juncker-prioritásokkal összefüggésben kell szemlélni. A kezdeményezés a következő konkrét célokat szolgálja: 1) a szükségtelen követelmények megszüntetése és a fennálló kockázat nagyságával arányos szabályozás biztosítása; 2) az új technológiák és piaci fejlemények hatékony integrálása és eredményes felügyelete; 3) az Unió és a tagállamok közötti együttműködő biztonsági irányítási folyamat létrehozása a kockázatok közös azonosítására és mérséklésére; 4) a szabályozási rendszer hiányosságainak felszámolása és a következetesség biztosítása; (5) az erőforrások tagállamok és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) közötti összevonására és megosztására szolgáló rendszer létrehozása.

Milyen hozzáadott értéket képvisel az uniós szintű fellépés?

A légi közlekedés nagymértékben transznacionális jellegű és ezért természeténél fogva uniós szintű szabályozási megközelítést igényel. A tagállamok között általános az egyetértés abban, hogy a biztonság magas szintjének garantálásához közös szabályokra van szükség a légiközlekedés-biztonság területén. A közös szabályozás megszünteti a tagállami szabályozási rendszerek közötti koordináció szükségességét, és ezzel hozzájárul a biztonság erősödéséhez. Az EASA – mint szabályozó és végrehajtó szerv – által vezetett közös európai biztonsági rendszert kizárólag uniós szinten lehet a lehető leghatékonyabban támogatni. A költséges, széttöredezett rendszer helyébe lépő egységes európai repülésbiztonsági rendszer révén a hatékonyság is javulni fog.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai lehetőségek merültek fel? Van-e előnyben részesített lehetőség? Miért?

E kezdeményezés a 216/2008/EK rendelet felülvizsgálatára vonatkozik és ezért jogalkotási jellege van. Szakpolitikai lehetőségeket három területen dolgoztak ki (nem említve az alapforgatókönyvet; az előnyben részesített lehetőségek dőlt betűvel szedve szerepelnek):

1. Irányítás és erőforrások:

1.2 A jelenlegi rendszer fenntartása és megerősített együttműködés

1.3(a) Közös felügyeleti rendszer a felelősségi körök önkéntes átruházása mellett

1.3(b) Közös felügyeleti rendszer a felelősségi körök önkéntes átruházása mellett + rendkívüli felügyeleti mechanizmus

1.4 Egységes uniós repülésbiztonsági hatóság

2. Arányosság és biztonsági teljesítmény:

2.2 Az arányos és teljesítményalapú biztonsági rendszert elősegítő tényezők

2.3 Kétrétű szabályozási rendszer: egy előíró jellegű – egy teljesítményalapú

2.4 Egy teljes mértékben teljesítményalapú szabályozási rendszerbe való átmenet

3.1. Hiányosságok és következetlenségek – földi kiszolgálás

3.1(B) Ipari szabványok / nincs tanúsítás

3.1(C) Végrehajtási szabályok / tanúsítás

3.2. Hiányosságok és következetlenségek – védelem:

3.2(B) Csak a tervezés védelmi szempontjaira vonatkozó jogi keret

3.2(C) A biztonságra és védelemre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos összehangolt megközelítés

3.3. Hiányosságok és következetlenségek – környezetpolitika

3.3(B) A környezetvédelem alapvető uniós követelményei a repüléstechnikai termékek tekintetében

Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség ötvözi a korlátozott uniós beavatkozással kapcsolatos és az önkéntes elemeket tartalmazó lehetőségeket.

Ki melyik lehetőséget támogatja?

Irányítás és az erőforrások minősége: A tagállamok és az ipar támogatja az erőforrások önkéntes alapon történő megosztását (1.2 és 1.3(a) szakpolitikai lehetőség). 1.3(b) és 1.4 szakpolitikai lehetőség: lehetséges tagállami ellenállás a kötelező elemek miatt.

Arányosság és biztonsági teljesítmény: 2.2 szakpolitikai lehetőség tagállami és ipari támogatás 2.3 szakpolitikai lehetőség ipari támogatás, de lehetséges tagállami ellenállás az összetett adminisztráció miatt 2.4 szakpolitikai lehetőség a legkisebb tagállami és ipari támogatás

Földi kiszolgálás: általános tagállami és ipari támogatás, a légitársaságok kivételével

Védelem: 3.2(C) szakpolitikai lehetőség az EASA megbízatásának kiterjesztése a tagállamok és az ipar ellenállásába ütközhet

Környezetpolitika: 3.3(B) szakpolitikai lehetőség a hatókörben nem, csak a végrehajtásban kerül sor módosításra, ezért nem ellentmondásos.

C. Az előnyben részesített lehetőség hatásai

Melyek az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei?

A belső piac tekintetében az egységesebb felügyelet és a megfelelés bizonyításával kapcsolatos lehetőségek szélesebb köre – ideértve az ipari szabványok fokozottabb használatát – pozitív hatással lesz az egyenlő versenyfeltételekre. A vállalkozások megfelelési költsége a kockázatalapú felügyelet, valamint az arányosabb szabályozás és eljárások (pl. egyszerűsített bérbeadás a légitársaságok esetében, egyszerűsített tanúsítási eljárások a könnyű légi járművek esetében) révén csökkenni fog. Az arányosabb és teljesítményalapú szabályozás ösztönözni fogja az innovációt. A társadalmi hatások tekintetében az innováció ösztönzése várhatóan további munkahelyeket teremt. Az uniós szinten hatékonyabb felügyelet, az európai együttműködő biztonsági irányítási folyamat, valamint a földi kiszolgálás és védelem terén fennálló biztonsági hiányosságok megszüntetése révén a légi közlekedés biztonsága várhatóan javul. A környezeti hatások marginálisak, de pozitívak lesznek.

A hatásokat csak korlátozott mértékben lehet számszerűsíteni, mivel a lehetőségek célja egy keretszabályozás felállítása, amelynek hatását csak akkor lehet számszerűsíteni, ha az már konkrét intézkedésekben (pl. végrehajtási szabályokban) jelenik meg, illetve az intézkedések önkéntes jellegűek és hatásuk attól függ, milyen körben kerülnek bevezetésre.

Mekkorák az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) költségei?

A vállalkozásokat és nemzeti közigazgatási szerveket érintő költségek tekintetében lásd az alábbi két szakaszt. Uniós szinten az EASA részéről további erőfeszítésekre lesz szükség a virtuális akadémiának, a tanúsítványok központi adattárának létrehozásához, a szakértői bázis továbbfejlesztéséhez és a földi kiszolgálással, a védelemmel és a környezetpolitikával kapcsolatos szabályalkotáshoz/ellenőrzésekhez nyújtott támogatáshoz, amit részben a jelenlegi erőforrások vagy díjak képesek fedezni. Az útvonaldíjak egy korlátozott részének az Eurocontrolról az EASA-ra való átruházása erőforrásokat szabadíthat fel az EASA-nál, amit ezt követően más intézkedések kezeléséhez esetén lehet felhasználni. Nincsen jelentős negatív társadalmi vagy környezeti hatás.

Hogyan érinti mindez a vállalkozásokat, a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

Az arányosabb és teljesítményalapú szabályozási rendszer, a követelmények teljesítésével kapcsolatos eszközök nagyobb rugalmassága, az ipari szabványokra történő támaszkodás fokozása, a könnyű légi járművekre vonatkozó egyszerűsített tanúsítási eljárások és az ennek megfelelően csökkentett megfelelési költségek pozitív hatással lesznek a vállalkozásokra. Könnyebben lehet bevezetni új technológiákat. Lehetséges, hogy a kis- és középvállalkozások nem a nagyvállalkozásokkal azonos mértékben húznak hasznot a teljesítményalapú szabályozásból, ugyanakkor nagyobb hasznot húznak a kockázatalapú felügyeletre való áttérésből, ami megszünteti a szükségtelen ellenőrzéseket. A légitársaságokat pozitívan érinti a bérbeadások jóváhagyási folyamatának egyszerűsítése és az egy azon vállalat által több tagállamban megszerzett tanúsítványok lehetséges összevonása. Az erőforrások összefogásával vagy megosztásával kapcsolatos intézkedéseket „a felhasználó fizet elve“ alapján az ipar finanszírozza, ami hatással lehet a vállalkozásokra azon tagállamokban, amelyekben a felügyeletet jelenleg az általános adóbevételekből fedezik.

Jelentős lesz-e a nemzeti költségvetésekre és közigazgatásokra gyakorolt hatás?

A végrehajtási költségek tekintetében az állami biztonsági programokat eddig be nem vezető tagállamok számára kötelező lesz ilyen programokat bevezetni. A kiegészítő képzések szükségessége miatt további költségek merülnek fel. Egyes tagállamoknak fejleszteniük kell a kiberbiztonsággal és a földi kiszolgálással kapcsolatos szaktudásukat. A javasolt intézkedések többsége azonban önkéntes alapon lerül majd alkalmazásra, és a tagállamok azokat túlnyomórészt akkor fogják alkalmazni, ha a költség-haszon elemzés pozitív eredményt mutat. A létrehozással és képzéssel kapcsolatos néhány kezdeti költséget követően az erőforrások összevonásán és megosztásán, és a célzottabb, kockázatalapú felügyeletre való áttérésen keresztül elért hatékonyságjavulás várhatóan közép- és hosszú távon pozitív hatással lesz a nemzeti légiközlekedési hatóságok erőforrásaira. Az erőforrások összevonása és megosztása „a felhasználó fizet elvén“ alapuló díjakból kerül fedezésre. A földi kiszolgálás és a védelem esetében az előnyben részesített lehetőségek nem tartalmaznak a tanúsítványokkal kapcsolatos új követelményeket, és így a tagállamok által fizetendő felügyeleti költségek várhatóan nem lesznek jelentősek.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

Az új technológiák bevezetését támogató és az arányosabb adminisztratív eljárások révén erőforrásokat felszabadító szabályozási rendszer létrehozása pozitív hatással lesz a gyártók és légitársaságok versenyképességére, és végső soron a foglalkoztatásra és növekedésre. Hasonlóképpen, az európai biztonsági mutatók az európai együttműködő biztonsági irányítási folyamatnak, a kockázatalapú felügyeletnek és a szabályozásokban található biztonsági hiányosságok megszüntetésének köszönhető fenntartása vagy javítása hozzájárul majd az utazóközönség védelméhez, valamint a (nemzetközi) versenyképességhez is.

D. Nyomon követés

Mikor kerül sor a szakpolitika felülvizsgálatára?

A 216/2008/EK rendelet végrehajtásáról 5 évente a rendelet által előírt kötelező értékelés készül. Az értékelés a 62. cikk szerinti értékelésként ismert.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.12.7.

SWD(2015) 263 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA

amely a következő dokumentumot kíséri

Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

{COM(2015) 613 final}
{SWD(2015) 262 final}

Vezetői összefoglaló

A drónműveletek EU-n belüli biztonságos fejlesztéséről szóló hatásvizsgálat

A. Fellépés szükséges

Mi és miért jelent problémát uniós szinten?

A legfőbb probléma, hogy a jelenlegi szabályozási rendszer akadályozza a drónpiac fejlődését. A meglevő légi közlekedési szabályok nem kezelik megfelelően a drónok sajátosságait és nem állnak arányban a működési kockázattal, túl bonyolult (nehézkes) a végrehajtásuk vagy olyan magas költségekkel járnak, ami miatt a legtöbb drónszolgáltatás nem gazdaságos. A drónműveletek emellett számos olyan kérdést vetnek fel, amelyek nem – vagy sokkal kevésbé – merülnek fel a „pilóta által végzett“ polgári légi közlekedési műveleteknél. E kérdések a biztonságra, a védelemre, a magánélet és az adatok védelmére, a környezetvédelemre és a felelősségre vonatkoznak. Bármennyire is úgy tűnik, hogy nem szükséges e tekintetben uniós szinten módosítani a jogi keretet, mégis adódik néhány nehézség a meglevő szabályok drónműveletek esetén történő alkalmazása tekintetében. A problémák főbb okai a következők: 1) a drónok szabályozásával kapcsolatos hatáskörmegosztás, ami eltérő követelményekhez vezet a belső piacon; 2) az egyedi engedélyek túl sok költséggel járnak és túl sok erőforrást igényelnek; 3) a polgári légi közlekedési szabályozás hagyományos módszerei nem kezelik megfelelően a drónokkal kapcsolatos sajátosságokat; 4) a felügyeleti és a bűnüldöző hatóságok nem rendelkeznek megfelelő információkkal és eszközökkel. A problémák a légi közlekedési rendszer valamennyi szereplőjét, a dróngyártókat és üzemeltetőket, valamint – figyelembe véve, hogy a drónok mindenfelé repülhetnek – közvetetten minden állampolgárt érintenek.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

Az általános szakpolitikai célkitűzés a drónok és a drónszolgáltatások biztonságos, zavartalan és fenntartható módon való fejlesztésének lehetővé tétele az állampolgárok alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett. E célból a kezdeményezés célja a 216/2008/EK rendelet és számos végrehajtási aktus módosítása annak érdekében, hogy az uniós jogi keret minden drónra kiterjedjen. E tekintetben az első konkrét célkitűzés a drónok gyártását és üzemeltetését jelenleg akadályozó szabályozási akadályok felszámolása annak érdekében, hogy a gyártók egyszerűen forgalomba tudják hozni termékeiket, és az üzemeltetők drónszolgáltatásokat tudjanak nyújtani. Az indokolatlan szabályozási akadályokat meg kell szüntetni, de az indokolt szabályozásnak, például az alapvető biztonsági szabályoknak továbbra is érvényben kell maradniuk vagy – amennyiben még nem léteznek – ki kell dolgozni azokat. A második konkrét célkitűzés a drónok használatából eredő sajátos kockázatok és problémák mérséklése, különösen a biztonság, védelem, a magánélet és az adatok védelme és a környezetpolitika terén. E problémák kezelése alapvetően fontos a drónok mindennapi életünk egyre gyakoribb részeként való társadalmi elfogadásának biztosítása tekintetében.

Milyen hozzáadott értéket képvisel az uniós szintű fellépés?

A légi közlekedés nagymértékben transznacionális jellegű és ezért természeténél fogva uniós szintű szabályozási megközelítést tesz szükségessé a magas szintű biztonság elérése érdekében. Figyelembe véve, hogy az új technológiák lehetővé teszik az egyre könnyebb drónok számára, hogy a már uniós hatáskörbe tartozó „pilóta által végzett“ légi közlekedési műveleteket befolyásolják, a következetes fellépés érdekében az uniós jogszabályoknak is ki kell terjedniük a drónok valamennyi típusára, és így meg kell akadályozniuk, hogy a drónműveletek hátrányosan befolyásolják a meglevő légi közlekedési tevékenységek biztonságát. A drónok mint „repüléstechnikai termékek“ szempontjából a nemzeti piacok mérete nem elégséges e globális technológiák kifejlesztéséhez. Részletes nemzeti szabványok és szabályok esetén nehéz a kölcsönös elismerést biztosítani az egységes piacon. Kizárólag a drónok teljes körére, azok tömegétől függetlenül érvényes uniós alapvető szabályok biztosítanak következetes szabályozási keretet a dróngyártás és műveletek részére az uniós belső piacon.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai lehetőségek merültek fel? Van-e előnyben részesített lehetőség? Miért?

E kezdeményezésnek jogalkotási jellege van. Mivel a drónműveletek a légi közlekedés biztonsága szempontjából kritikus műveleteknek számítanak, a kizárólag önkéntes fellépésen alapuló bármely megközelítés elmaradna az optimálistól abban a tekintetben, hogy nem nyújtana az egyéb légiforgalmi tevékenységekkel összehangolt módon magas szintű biztonsági teljesítményt. A szabályozással kapcsolatos megközelítésre vonatkozóan szakpolitikai lehetőségek kerültek kidolgozásra (nem említve az alapforgatókönyvet), amelyeket minden esetben számos végrehajtási aktusnak kell követnie:

1. A meglevő uniós légi közlekedési szabályozás valamennyi drónra való kiterjesztése: a drónoknak az uniós jogi keretbe való beillesztése a hagyományos polgári repülési megközelítéssel.

2. A drónokról szóló kockázatalapú uniós jogszabályok: a szabályok, valamint a jóváhagyási és felügyeleti eljárások az adott kockázaton alapulnának, és nem származnának többé szinte automatikusan az adott drón jellemzőiből.

2.1 A termékekre vonatkozó uniós jogszabályok alacsony kockázatú drónok esetén való alkalmazása: az alacsony kockázatú, kicsi, tömeggyártású, kiskereskedelmi üzletekben és az interneten értékesítésre felajánlott drónokat az „új megközelítésű“ termékharmonizációs jogszabályok alapján engedélyeznék.

A 2.1. szakpolitikai lehetőség az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség, mivel az kevésbé nehézkes módon kezeli a biztonsági kockázatokat. A termékbiztonsági szabályozás kifejezetten a tömegtermékekre szabott rendelkezései kiegészíthetnék a 2. szakpolitikai lehetőség szerint kidolgozott légi közlekedési szabályokat.

Ki melyik lehetőséget támogatja?

Az uniós szintű jogalkotási intézkedést valamennyi érdekelt fél és a tagállamok is támogatják (a 2013. december 19-i európai csúcstalálkozó következtetései). Az érdekelt felek túlnyomó többsége jelezte a nyilvános konzultáció során, hogy a 150 kg-os tömeg szerinti jelenlegi hatáskörmegosztás elavult, és a jelenlegi állapot fenntartását kevesen támogatják. Széleskörű egyetértés van abban, hogy el kell mozdulni a tömeg alapján történő hatáskörmegosztástól, és számos tényezőt, például a művelettípust, a drónüzemeltető minőségét, a művelet helyét és a teljes rendszer megbízhatóságát is figyelembe kellene venni (96 %). A működési kockázattal arányos szabályokat különösen a könnyebb és kevésbé összetett drónok gyártói és üzemeltetői támogatták határozottan. A 2. lehetőség és a 2.1. részlehetőség javasol hasonló megközelítést a követelmények drónműveletek kockázataihoz való igazításával.

C. Az előnyben részesített lehetőség hatásai

Melyek az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei?

A 2.1. lehetőség a közös szabályok és szabványok biztosítása révén, és ezen belül az alacsony kockázatú műveletekben érintett drónokkal kapcsolatos általános piacfelügyeleti eszközök lehető legjobb kiaknázása révén ösztönözni fogja a dróntermékek és drónszolgáltatások belső piacának fejlesztését. Ezzel egyidejűleg a szabályok kockázatokkal arányosan való alkalmazása révén a túlszabályozás nem fojthatja meg a kisebb drónok piaci szegmensét (ahol számos kkv van jelen). Az, hogy e lehetőség révén rugalmasan lehet a működési kockázatok széles körét és a gyorsan fejlődő technológiákat kezelni, lehetővé teszi az új technológiák gyorsabb bevezetését, és következésképpen az uniós vállalatok versenyképességének megőrzését. Számos eljárás, például az önbevallások, az egyszerű érvényesítés vagy a részleges tanúsítások rugalmas keretének biztosítása révén e lehetőségben rejlik a legnagyobb potenciál a vállalkozások működési költségeinek alacsonyan tartására és az adminisztratív munka minimalizálására. E lehetőséggel továbbá valószínűleg hatékonyan lehetne az összes biztonsági kockázatot kezelni, különösen a megfelelés megkönnyítése, valamint a biztonsággal, a magánélet védelmével és a környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának elősegítése révén.

Mekkorák az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) költségei?

Az előnyben részesített lehetőség vállalkozókat érintő költségeit alacsonyan kell tartani. A szabályok harmonizálása, valamint a pilóta- és üzemeltetési engedéllyel kapcsolatos egységes műszaki engedély/ elismerés bármely határon átnyúló művelet költségeit csökkentené. E lehetőség célja, hogy az engedélyezési költségek alacsonyak és a kockázattal arányosak legyenek, de a költségekre gyakorolt összhatás a tagállamok végrehajtási szabályain és jelenlegi előírásain múlik. A nemzeti és európai hatóságokat érintő költséget, a szabályozással kapcsolatos költségeket várhatóan a meglevő erőforrásokból fedezni lehet. A piaci felügyelet és a drónok engedélyezésének költségei az erőforrások optimális felhasználásának figyelembevételével az EASA-rendszeren belül úgy kerülne megosztásra, hogy egyes hatáskörök a rendőrségre és a piacfelügyeletre kerülnének átruházásra. Az e lehetőség szerinti költségek minden esetben alacsonyabbak, mint akkor, ha semmilyen uniós kezdeményezés sem született volna.

Melyek a kkv-kre és a versenyképességre gyakorolt hatások?

Az arányosabb és kockázatalapú szabályozási rendszer, a követelmények teljesítésével kapcsolatos eszközök nagyobb rugalmassága, az ipari szabványokra való fokozott támaszkodás, a könnyű drónokra vonatkozó egyszerűsített tanúsítási eljárások és az ennek megfelelően csökkentett megfelelési költségek pozitív hatással lesznek a kisvállalkozásokra. A követelmények kockázattal arányossá tételének pontosan az a célja, hogy a megfelelési költségek alacsonyan maradjanak és a felesleges adminisztratív terhek elkerülhetők legyenek, különösen a hagyományos repülésbiztonsági rendszert nem ismerő kkv-k esetében. Ezért javasolt a jól ismert CE-jelölési mechanizmus használata. Az e piaci szegmensben tevékenykedő számos kisvállalkozás és üzemeltető megfelelési költségeit csökkentené és versenyképességét növelné, ha az alacsony kockázatú drónokat nem kellene hivatalosan engedélyeztetni. Az egyetlen negatív hatás abból származhat, hogy az adott kockázati kategóriában használt drónokra vonatkozó nemzeti biztonsági rendszerről (amennyiben létezett ilyen) szükségessé válhat az új európai biztonsági rendszerekre való átállás.

Jelentős lesz-e a nemzeti költségvetésekre és közigazgatásokra gyakorolt hatás?

A végrehajtási költségek tekintetében a 150 kg alatti drónokra külön szabályokat eddig be nem vezető tagállamok számára kötelező lesz ilyen szabályokat bevezetni. A kiegészítő képzések szükségessége miatt is további költségek merülnek fel. A piacfelügyeleti szervezeteknek (bejelentett szervezeteknek) fejleszteniük kell a drónokkal és dróntechnológiákkal kapcsolatos szaktudásukat, habár ez bizonyos mértékben az alapforgatókönyv esetében is igaz lenne. A nemzeti légi közlekedési hatóságoknak az új szabályokhoz való igazodás és a növekvő számú drónok/ drónműveletek felügyeletének költségeit is viselniük kell.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

A drónokkal kapcsolatban felhozott főbb aggályok kezelése révén a kezdeményezés várhatóan jelentős mértékben növelni fogja az európai légtér biztonságát, és hozzá fog járulni a drónok jobb megítéléséhez. A drónműveletek jobb társadalmi elfogadottsága előfeltétele a drónpiac bővülésének.

Arányosság?

Az előnyben részesített lehetőségnek megfelelő egyensúlyt kell teremtenie a közös európai biztonsági szabályok létrehozásának és a vállalkozásokra rótt felesleges terhek elkerülésének szükségessége között. A lehetőségnek továbbá megfelelő módon meg kell osztania a hatásköröket a módosított EASA együttműködési rendszer különböző szereplői között, a lehető legtöbb hatáskört nemzeti vagy helyi szinten hagyva.

D. Nyomon követés

Mikor kerül sor a szakpolitika felülvizsgálatára?

A 216/2008/EK rendelet végrehajtásáról 5 évente a rendelet által előírt kötelező értékelés készül. Az értékelés a 62. cikk szerinti értékelésként ismert. Az értékelés részét fogja képezni a drónpiaccal kapcsolatos szabályozás értékelése.

Top

Choose the experimental features you want to try