EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.10.29.

COM(2015) 547 final

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) a IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésről szóló keretmegállapodásban történő részvételének megújításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A IV. Generációs Nemzetközi Fórum (GIF) – mint azt a GIF Charta is kifejti – egy nemzetközi kutatási együttműködési keret, amely 2001-ben az USA kezdeményezésére jött létre. Célja, hogy összefogja a megbízható energiaellátást nyújtó nukleáris energiarendszerek kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseket, miközben kielégítő választ ad a nukleáris biztonságot, a hulladékminimalizálást és a nonproliferációt érintő kérdésekre, valamint a lakossági aggályokra.

A 2002. november 4-i C(2002)4287 bizottsági határozat alapján az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: Euratom) a „IV. Generációs Nemzetközi Fórum Chartájának” (a továbbiakban: Charta) 2003. július 30-i aláírásával csatlakozott a GIF-hez. A Chartát az eredeti aláíró felek először 2001-ben írták alá. Az Euratomnak a Chartában való részvételét a 2011. június 29-i C(2011)4504 bizottsági határozat nyomán meghosszabbították. Ebből az alkalomból az eredeti 10 éves időtartam helyébe határozatlan időtartam lépett, amely csak egyhangú egyetértéssel szüntethető meg. Bármelyik tag (így az Euratom is) megszüntetheti azonban GIF-tagságát 90 napos írásbeli felmondással. A Charta nem rendelkezik a felek közötti pénzügyi forgalomról vagy különös költségvetési előirányzatokról. Ezért az az Euratom-Szerződés 101. cikke harmadik bekezdésének hatálya alá tartozik.

A GIF Charta végrehajtása érdekében az aláírók egy jogilag kötelező érvényű keretmegállapodást kötöttek a IV. generációs nukleáris energetikai rendszerekkel kapcsolatos nemzetközi kutatási és fejlesztési együttműködés megvalósítására, amely meghatározza az együttműködés és a további, az egyes rendszerekre és projektekre vonatkozó megállapodások keretfeltételeit.

Az Euratom-Szerződés 101. cikkének második bekezdése és a 14929/05 tanácsi határozat, valamint az azt követő C(2006)7 bizottsági határozat alapján az Euratom 2006. január 24-én csatlakozott a keretmegállapodáshoz azáltal, hogy a megfelelő felhatalmazással rendelkező biztos csatlakozási okmányt írt alá (amelyet ezt követően – 2006. február 10-én – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél, Párizsban helyeztek letétbe). A Közös Kutatóközpontot megerősítették a Közösségnek a GIF-ben való részvételét koordináló szerepében, így az Euratomot végrehajtó szerveként képviseli a keretmegállapodás III. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

Franciaország és az Egyesült Királyság már részes felei voltak a keretmegállapodásnak. Az egységesség biztosítása érdekében az Euratom alábbi nyilatkozatát csatolták a 14929/05 tanácsi határozathoz, amely jóváhagyja az Euratom eredeti csatlakozását a megállapodáshoz:

„Az Euratom – e keretmegállapodás szerződő felévé válván – teljes mértékben részt vesz a keretmegállapodás értelmében folytatandó valamennyi együttműködésben és tanácskozásban, továbbá bármely rendszer-megállapodásokban, amelynek aláíró fele. Az Euratom és a keretmegállapodásban szerződő félként részes tagállamok – jelenleg Franciaország és az Egyesült Királyság – összehangolják majd álláspontjukat, mielőtt a keretmegállapodás és az érintett rendszer-megállapodásokok végrehajtására vonatkozóan bármilyen jelentős határozatot hoznának.”

A keretmegállapodás 2005. február 28-án lépett hatályba egy tízéves időtartamra, és 2015. február 26-án meghosszabbították, amikor négy aláíró fél kinyilvánította beleegyezését, hogy a meghosszabbítási megállapodást magára nézve kötelezőnek tekinti. Ezért az Euratomnak és más olyan aláíró feleknek, akik nem tudták időben befejezni belső jóváhagyási eljárásukat, egy későbbi aláírás által lehetőségük van megújítani részvételüket.

2.AZ EURATOMNAK A KERETMEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGE

Az elmúlt évtized során a GIF – szilárd jogi keret alkalmazása révén – jelentős előrehaladást ért el az együttműködés terén; ilyen például a világ minden részéről érkező kutatási és fejlesztési befektetéseken alapuló közös projektek megtervezése és végrehajtása, illetve demonstrációs célú prototípusok tervezése és/vagy megépítése, például Franciaország és Oroszország nátriumhűtésű gyorsreaktora (SFR) és Kína nagyon magas hőmérsékletű reaktora (VHTR).

Az Euratom az említett időszakban kiemelkedően aktív szerepet játszott a GIF-ben, és ő az egyetlen olyan aláíró fél, amely mind a hat reaktorrendszerben (rendszer-megállapodásokok) és mindhárom átfogó rendszerben („biztonság és megbízhatóság”, „gazdaságosság” és „proliferációval szembeni ellenállás és fizikai védelem”) részt vesz. Az Euratom képviselői elnökölnek a hat rendszerből háromban (vízhűtésű szuperkritikus reaktor, ólomhűtésű gyorsreaktor, gázhűtésű gyorsreaktor), és minden rendszeren belül vannak olyan projektmegállapodások, ahol a műszaki munkát végeznek. Az Euratom – az „Euratom kutatási és képzési programjához” közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó tevékenységekből eredő hozzájárulások révén – a legtöbb projektmegállapodásban jelen van.

Még sok a teendő a IV. generációs rendszerek megvalósulásáig. A következő évtized során a tevékenységek elsősorban az alábbi területeket érintik majd:

- a IV. generációs rendszerekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztés folytatása;

- fejlett kutatólétesítmények létrehozása;

- az ipar bevonása a IV. generációs rendszerek tervezésébe; valamint

- a jövőbeni igényeknek megfelelő munkaerő létrehozása.

Ennélfogva indokolt, hogy az Euratom továbbra is részt vegyen a keretmegállapodásban, és helyénvaló tehát megállapodni arról, hogy e részvételt – a keretmegállapodás XII. cikkének (3) bekezdésében foglalt meghosszabbítási mechanizmus által – meghosszabbítsák.

3.A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A megállapodást az Euratom-Szerződés 101. cikkének második bekezdése alapján meg kell hosszabbítani.

2014 júniusában a letéteményes (az OECD) nevében a GIF technikai titkársága feljegyzést küldött a keretmegállapodás meghosszabbításáról, amelyben az aláíró feleknek három meghosszabbítási lehetőséget mutattak be:

„1.    Különös meghosszabbítási eljárás – A felek megállapodhatnak abban, hogy a keretmegállapodás időtartamát a keretmegállapodás XII. cikkének (3) bekezdésében foglalt különös eljárás által meghosszabbítják (1. lehetőség);

2.    A megállapodás módosítása – Ha a felek nem tudnak az 1. lehetőségben megállapodni, lehetőségük van a keretmegállapodás módosítására az annak XII. cikke (4) bekezdésében foglalt eljárás szerint (2. lehetőség);

3.    Megszűnés és új megállapodás – Végül pedig, ha a felek sem meghosszabbításban, sem módosításban nem tudnak megállapodni, hagyhatják megszűnni a keretmegállapodást és köthetnek egy új keretmegállapodást, amely egy új nemzetközi szerződés lenne (3. lehetőség).”

A végrehajtó szerv az 1. lehetőséget támogatta, mivel ez tűnt a leggyorsabb módnak a megállapodás meghosszabbítására, és a felek kifejezetten egy – az egyéb módosítási eljárásoktól eltérő – különös meghosszabbítási eljárás mellett döntöttek. 2014. október 14-én az USA-nak az OECD-hez (a letéteményeshez) delegált képviselője továbbított a többi fél – többek között (az EEAS-on keresztül) az Euratom végrehajtó szerve – részére egy megállapodástervezetet a IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésről szóló keretmegállapodás meghosszabbításáról, a különös meghosszabbítási eljárás keretében történő aláírás céljából.

A szakpolitikai csoport eredeti szándéka az volt, hogy a 2014. december 17–18-i ülésén (vagy írásbeli eljárás során) egy olyan határozatot fogadjon el, amely a keretmegállapodást a különös meghosszabbítási eljárásnak megfelelően 10 évvel – vagyis 2025. február 28-ig meghosszabbítja. Tekintettel azonban egyes felek (többek között az Euratom) eljárási követelményeire, valamint annak érdekében, hogy fennmaradjon a különbségtétel egyrészt a GIF szakpolitikai csoportjának a GIF Charta égisze alatt megtartott ülései másrészt a hivatalos kormányközi keretmegállapodás között, a szakpolitikai csoport az említett ülésén nem tárgyalt a meghosszabbításról.

A meghosszabbítási eljárással és a meghosszabbítási megállapodás tervezetével kapcsolatos észrevételeket és levélváltásokat követően a 2014. decemberi ülés után a felek képviselői többségének támogatásával új javaslatot dolgoztak ki a meghosszabbítási megállapodásra. A javasolt megoldás szerint a meghosszabbítás akkor lép hatályba, ha a felek közül legalább hárman beleegyeznek abba, hogy azt magukra nézve kötelezőnek tekintik. Négy fél (Franciaország, Japán, Dél-Korea és az Amerikai Egyesült Államok) jelezte, hogy képes és kész legkésőbb 2015. február 28-ig magára nézve kötelezőnek elismerni a meghosszabbítási megállapodást, lehetővé téve annak hatálybalépését az említett időpontban.

A többi fél úgy vélte, hogy a meglévő keretmegállapodás XII. cikkének (3) bekezdése szerint, ha az összes fél aláírja a dokumentumot a említett időpontig (utólagos elfogadás fenntartásával vagy anélkül), az jelzi hozzájárulásukat a meghosszabbításhoz. Az Euratom végrehajtó szerve jelezte, hogy nem egyezhet bele az ilyen módon történő hozzájárulásba. A többi fél elegendőnek fogadta el, ha az Euratom végrehajtási szerve egy levelet küld a letéteményes titkárságának, jelezve, hogy támogatja a többi fél által folytatott meghosszabbítási eljárást.

A négy aláíró fél 2015. február 26-án aláírta a csatolt meghosszabbítási megállapodást. A megállapodás az Euratom nevében is aláírható lesz, amint a Tanács jóváhagyja a megújítást.

A Bizottság jelentősnek ítéli a keretmegállapodás megújításáról szóló döntést, ezért – végrehajtási szervén keresztül – harmonizálta álláspontját Franciaországéval. (Az Egyesült Királyság közben önálló aláíró félként visszavonult a megállapodásból, de a többi tagállamhoz hasonlóan az Euratom részeként továbbra is részes fél marad.)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a keretmegállapodás javasolt megújítása elfogadható a Közösség részéről, ezért benyújtja ezt az – Euratom-Szerződés 101. cikkének második bekezdésén alapuló – tanácsi határozatra vonatkozó javaslatot.

A megállapodás megújításához szükséges a Tanács jóváhagyása, mivel a megállapodás továbbra is egyértelmű feltételeket fog szabni a GIF keretében végzett kutatási együttműködés irányítására. Ezenfelül a megújítás időtartama több mint két „Euratom kutatási és képzési programot” fed le, vagyis legalább két tanácsi határozatra lesz szükség az Euratom GIF-ben való részvételének a tanácsi rendeletekkel és a meglévő, illetve jövőbeni „Euratom kutatási és képzési programokkal” összhangban való irányítására.

Indokolt, hogy az Euratom GIF-ben való részvétele továbbra is az „Euratom kutatási és képzési programokra” vonatkozó tanácsi rendeletek hatálya alá tartozzon. Mint az a GIF Chartában is szerepel, minden tag egyénileg határozza meg a GIF tevékenységeiben való részvételének módját.

Az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) szóló 1314/2013/Euratom tanácsi rendelet kifejezetten rendelkezik a GIF keretmegállapodás keretében végzett tevékenységeket végrehajtó szervről. A rendelet I. melléklete „A program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges tevékenységek”, azon belül pedig „A Közös Kutatóközpont közvetlen tevékenységei” című részben kifejti:

„A IV. Generációs Nemzetközi Fórumon (GIF) az Euratom végrehajtó szerveként eljárva a Közös Kutatóközpont továbbra is összehangolja a Közösségnek a szóban forgó fórum munkájában való részvételét.”

A „Nemzetközi együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel” című részben, az Euratomra utalva kifejti:

„A nukleáris kutatás és innováció területén tovább kell folytatni a közös célokon és kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi együttműködést azzal a céllal, hogy az Unió és környezete számára egyértelmű és jelentős előnyök származzanak belőle. A 3. cikk szerinti különös célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásképpen a Közösség arra törekszik, hogy nemzetközi együttműködési megállapodások révén bővítse az Unió tudományos és technikai szakértelmét, és hogy előmozdítsa az uniós nukleáris iparnak az új, feltörekvő piacokhoz való hozzáférését. A nemzetközi együttműködési tevékenységeket többoldalú nemzetközi keretek (például NAÜ, OECD, ITER, GIF) [...] révén kell előmozdítani [...]”.

Ezért úgy tűnik, hogy a keretmegállapodás megújítása megfelelő lépésnek bizonyult a Horizont 2020-hoz való Euratom-hozzájárulás tekintetében.

A fentiek fényében a Bizottság javasolja, hogy az Euratom-Szerződés 101. cikkének második bekezdése alkalmazásában a Tanács fogadja el a mellékelt ajánlástervezetet, mely egy olyan tanácsi határozatra irányul, amely jóváhagyja az Euratom részvételének megújítását a GIF keretmegállapodásban, és felhatalmazza a Bizottságot a csatolt meghosszabbítási megállapodás aláírására.

4.KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK [amennyiben szükséges]

[NA]

5.OPCIONÁLIS ELEMEK [amennyiben szükséges]

[NA]

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) a IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésről szóló keretmegállapodásban történő részvételének megújításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó szerződésre és különösen annak 101. cikke második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)A IV. Generációs Nemzetközi Fórum (GIF) egy nemzetközi kutatási együttműködési keret, amely 2001-ben az USA kezdeményezésére jött létre. Célja, hogy összefogja a megbízható energiaellátást nyújtó nukleáris energiarendszerek kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseket, miközben kielégítő választ ad a nukleáris biztonságot, a hulladékminimalizálást és a nonproliferációt érintő kérdésekre, valamint a lakossági aggályokra.

(2)Az Euratom e keretmegállapodásban való részvételének megújítása független minden, az egyes GIF rendszerekben és az azokhoz kapcsolódó projektmegállapodásokban való részvételre vonatkozó döntéstől. Az Euratom egyénileg fogja eldönteni a GIF tevékenységeihez való (intellektuális és anyagi) hozzájárulásának természetét.

(3)2003. július 30-án a C(2002)4287 bizottsági határozat alapján az Euratom csatlakozott a GIF-hez, aláírva annak Chartáját, amelyet az eredeti aláíró felek 2001-ben írtak alá. A C(2011)4504 bizottsági határozatot követően az Euratom 10 évre szóló csatlakozása a Chartához határozatlan időre meghosszabbodott, ami az EU tagállamainak egyhangú egyetértésével visszavonható. A GIF bármely tagja (így az Euratom is) 90 napos írásos felmondás által megszüntetheti tagságát. Mivel a Charta nem rendelkezik a felek közötti pénzügyi forgalomról vagy különös költségvetési előirányzatokról, az Euratom-Szerződés 101. cikke harmadik bekezdésének hatálya alá tartozik.

(4)A GIF Charta végrehajtása érdekében az aláírók egy jogilag kötelező érvényű keretmegállapodást kötöttek a IV. Generációs Nemzetközi Fórum tagjainak a IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködése érdekében, amely meghatározza az együttműködés és a további, az egyes rendszerekre és projektekre vonatkozó megállapodások keretfeltételeit.

(5)A 2005. december 20-i 14929/05 tanácsi határozat, valamint az azt követő, az Euratom-Szerződés 101. cikkének második bekezdése alapján elfogadott 2006. január 12-i C(2006)7 bizottsági határozat alapján az Euratom 2006. január 24-én szintén csatlakozott a keretmegállapodáshoz, azáltal, hogy a megfelelő felhatalmazással rendelkező biztos csatlakozási okmányt írt alá (amelyet ezt követően – 2006. február 10-én – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél, Párizsban helyeztek letétbe). A Közös Kutatóközpontot megerősítették az Euratomnak a GIF-ben való részvételét koordináló szerepében, így az Euratomot „végrehajtó szerveként” képviseli a keretmegállapodás III. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(6)A keretmegállapodás 2005. február 28-án lépett hatályba tízéves időtartamra, és 2015. február 26-án meghosszabbították, amikor négy aláíró fél kinyilvánította beleegyezését, hogy a csatolt meghosszabbítási megállapodást magára nézve kötelezőnek tekinti. Ez összhangban van a magában a keretmegállapodásban foglalt különös meghosszabbítási eljárással. Ezért az Euratomnak és más olyan aláíró feleknek, akik nem tudták időben befejezni belső jóváhagyási eljárásukat, egy későbbi aláírás által lehetőségük van megújítani részvételüket.

(7)A keretmegállapodásnak az Európai Atomenergia-közösség nevében a Bizottság általi, a meghosszabbítási megállapodás aláírása révén, a különös meghosszabbítási eljárásnak megfelelően történő megújítását ezért jóvá kell hagyni.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

A IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésről szóló keretmegállapodásnak az Európai Atomenergia-közösség nevében a Bizottság általi, a meghosszabbítási megállapodás aláírása révén történő megújítását a Tanács jóváhagyja. A meghosszabbítási megállapodás szövege e határozathoz csatolva található.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.