EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.9.9.

COM(2015) 451 final

2015/0209(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a nemzetközi védelem területén Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.Európai migrációs stratégia

2015. május 13-án az Európai Bizottság átfogó európai migrációs stratégiát1 mutatott be, melyben felvázolta egyrészt azokat az azonnali intézkedéseket, amelyeket a Bizottság javasolni fog a Földközi-tenger medencéjében kialakult válsághelyzet kezelése érdekében, másrészt azon közép- és hosszú távú kezdeményezéseket, amelyek elfogadása szükséges a migráció minden tekintetben hatékonyabb kezelését szolgáló strukturális megoldások kialakításához.

Az azonnal intézkedések részeként a Bizottság bejelentette, hogy május végéig mechanizmust fog javasolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ vagy Szerződés) 78. cikkének (3) bekezdése szerinti szükséghelyzeti reagáló rendszer aktivizálására. A stratégiában elismerést nyert, hogy a tagállamok menekültügyi rendszerei jelenleg minden korábbinál nagyobb nyomással kénytelenek szembenézni, és hogy az érkezők nagy száma miatt már jelenleg is pattanásig feszült a leginkább érintett tagállamok fogadási és feldolgozási kapacitása. A stratégiában egyben bejelentésre került, hogy a 78. cikk (3) bekezdésének alkalmazására irányuló javaslat magában fog foglalni egy, az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre vonatkozó ideiglenes elosztási mechanizmust annak érdekében, hogy minden tagállam méltányos és kiegyensúlyozott mértékben vegyen részt ebben a közös erőfeszítésben. A stratégia melléklete tartalmaz egy elosztási kulcsot, mely az ott megjelölt szempontokon alapul (GDP, a népesség létszáma, munkanélküliségi ráta, valamint a korábbi menedékkérők és letelepített menekültek száma).

A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi földközi-tengeri válságra adott gyors reakciónak mintául kell szolgálnia az EU jövőbeni válságokra adott válaszlépéseihez a közös külső határ bármely olyan – keleti, nyugati, északi vagy déli – szakaszán, amely nyomás alá kerül.

1.2.A Szerződés 78. cikke (3) bekezdésének alkalmazása Olaszország, Görögország és Magyarország tekintetében

A közös menekültügyi politika részeként a Szerződés 78. cikkének (3) bekezdése konkrét jogalapot biztosít a szükséghelyzetek kezelésére. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően átmeneti intézkedéseket fogadjon el az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében, ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez. A 78. cikk (3) bekezdése által előirányzott átmeneti intézkedések kivételes jellegűek. Alkalmazásukra csak akkor kerülhet sor, ha a tagállam vagy tagállamok menekültügyi rendszerében a harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása által kiváltott problémák sürgőssége és súlyossága elér egy bizonyos fokot.

Az európai migrációs stratégia, az Európai Tanács 2015. áprilisi és júniusi nyilatkozatai 1 , valamint az Európai Parlamentnek a földközi-tengeri térségben bekövetkezett tragédiák kapcsán született állásfoglalása 2 egyaránt foglalkozik a leginkább érintett tagállamok konkrét és sürgős szükségleteivel és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésének szükségességével, és konkrét intézkedéseket javasol a leginkább érintett tagállamok támogatására.

2015. július 20-án a Tanács megállapodott az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba történő áthelyezésére szolgáló ideiglenes és rendkívüli mechanizmusról szóló határozattervezetben követendő általános megközelítésről 3 . A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői ugyanazon a napon – az egyes tagállamok sajátos helyzetét is figyelembe véve – konszenzussal állásfoglalást fogadtak el 40 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy Görögországból és Olaszországból történő áthelyezéséről. Az elkövetkező két év során Olaszországból 24 000 személy, Görögországból pedig 16 000 személy áthelyezésére fog sor kerülni.

A Tanácsban született megállapodás óta súlyosbodott a Földközi-tenger középső és keleti térségében a migrációs helyzet. A nyári hónapok alatt a migránsok és menekültek áramlása több mint kétszeresére duzzadt, ami új szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus alkalmazását teszi indokolttá az Olaszországra, Görögországra és Magyarországra nehezedő nyomás enyhítése érdekében. A tagállamokba 2015. január 1. és július 31. között szabálytalanul belépő harmadik országbeli állampolgárok – köztük a látszólag egyértelműen nemzetközi védelemre szorulók – számára vonatkozó statisztikai információk megerősítik az Olaszországot és Görögországot ennek következtében érő migrációs nyomást, és az adatok alapján az a kép rajzolódik ki, hogy a belépők a magyar–szerb határon keresztül haladnak át Európán, minek eredményeként Magyarországra kivételes nyomás nehezedik.

A Frontex 2015. január 1. és augusztus 30. közötti időszakra vonatkozó adatai szerint az EU határainak szabálytalan átlépésére 99 %-ban a Földközi-tenger középső és keleti részén és a Nyugat-Balkánon át vezető útvonalakon került sor. A Frontex adatai azt is mutatják, hogy a 2015-ben eddig észlelt összes szabálytalan határátlépés több mint 30 %-a a nyugat-balkáni útvonalon történt, és az emberek túlnyomó többsége Görögország külső határán keresztül lépett be az EU területére. A Földközi-tenger középső részén át vezető útvonalon érkezők többsége Szíriából és Eritreából származó migráns, akik elismerési aránya első fokon több mint 75 % az Eurostat 2015 első negyedévére vonatkozó adatai szerint. A Földközi-tenger keleti részén és a Nyugat-Balkánon át vezető útvonalon érkező migránsok többsége szintén szír és afgán.

A Földközi-tenger keleti partszakasza mentén 2015 júliusában és augusztusában drámaivá fokozódott a helyzet: csak e két hónap alatt több mint 137 000 irreguláris migránst észleltek, akik az Égei-tenger északkeleti részén, a Dodekanészosz-szigetcsoportnál (különösen Kosz és Leszbosz szigeténél), valamint a görög–török határon keresztül léptek be Görögország területére. Ugyanebben az időszakban Olaszország több mint 42 000, a Földközi-tenger középső részén át érkező irreguláris migráns érkezésének volt tanúja, Magyarországra pedig 78 472 irreguláris migráns lépett be a magyar–szerb határon.

Görögországban 2015. január 1. és július 31. között 7 475 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be. Ez 30 %-os növekedésnek felel meg a 2014 ugyanezen időszakában benyújtott kérelmek számához viszonyítva (5740). Ugyanezen időszak alatt Olaszországban 39 183, Magyarországon pedig 98 072 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be, ami 2014-hez képest 27 %-os (30 755), illetve 1290 %-os (7 055) növekedésnek felel meg.

A 2015 kezdetétől a nyugat-balkáni útvonalon Magyarországra érkezett embercsoport demográfiai összetételében bekövetkezett változás, csakúgy mint az érkezők számának a nyári hónapokban bekövetkezett ugrásszerű növekedése azt jelzi, hogy egy új, a 78. cikk (3) bekezdése szerinti szükséghelyzet alakult ki. Az ezen az útvonalon érkező szírek számának jelentős növekedése arra utal, hogy minden valószínűség szerint nemzetközi védelemre szoruló személyek áramlásáról van szó. A számok rövid idő alatt bekövetkezett exponenciális növekedése egyúttal akadályozza azt, hogy Magyarország előteremtse a jelenlegi igényeknek megfelelő befogadási kapacitás és menekültügyi eljárások biztosításához szükséges forrásokat. A Bizottság ezért a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, valamint a Belső Biztonsági Alapból sürgősségi segélyt ítélt oda Magyarországnak. Magyarország akut szükséghelyzete ellenére az Ausztria és Németország felé történő továbbhaladás az uralkodó tendencia, azaz Magyarország tranzitországgá vált a legtöbb olyan migráns számára, akik nem kívánják a kérelmezési eljárást folytatni, vagy egyáltalán nem nyújtanak be nemzetközi védelem iránti kérelmet Magyarországon. Hasonló migrációs tendenciák figyelhetők meg Görögországban és Olaszországban is. A három tagállam által tapasztalt folyamatos migrációs nyomásra való tekintettel, valamint mivel az EU külső határaihoz érkező személyek az Olaszországba, Görögországba és Magyarországra való megérkezésükkor uralkodó állapotok jelentette kihívások miatt többségükben másutt keresnek védelmet, további áthelyezési intézkedés tűnik indokoltnak.

Olaszország és Görögország földrajzi helyzete és a közvetlen szomszédságukban található régióban zajló konfliktusok a közeljövőben a többi tagállamnál továbbra is sebezhetőbbé teszik ezt a két országot, és a területüket érő migrációs áramlatok minden eddiginél nagyobb méreteket öltenek. Menekültügyi rendszereik meglévő strukturális hiányosságaihoz a megnövekedett migrációs nyomás e külső tényezői is társulnak, így egyre kérdésesebbé válik, hogy megfelelően tudják-e kezelni ezt a nagy nyomást.

A jelenlegi olaszországi és görögországi migrációs helyzet ezért egyedi az EU-n belül, és a nemzetközi védelem iránti kérelmek feldolgozására, valamint az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyeknek nyújtandó megfelelő befogadási feltételek és integrációs kilátások előteremtésére szolgáló kapacitásukra nehezedő nyomás megköveteli, hogy az összes többi tagállam tanúsítson szolidaritást.

A Bizottság ezután is szorosan figyelemmel kíséri a migrációs áramlások alakulását valamennyi tagállamban. Ezért a jövőben hasonló intézkedések alkalmazására kerülhet sor azon tagállamok tekintetében, amelyek harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlásával jellemzett szükséghelyzettel szembesülhetnek. Különösen azok a jövőbeli lehetséges intézkedések tartoznak ide, amelyekre a kelet-ukrajnai helyzet további romlása esetén lehet számítani.

Az uniós intézmények és a legfontosabb szereplők már nagy vonalakban kifejtették a témával kapcsolatos véleményüket. 2015. április 23-i nyilatkozatában az Európai Tanács kötelezettséget vállalt annak megvizsgálására, hogy milyen lehetőségek nyílnak a tagállamok között önkéntes alapú sürgősségi áthelyezések szervezésére. 2015. április 28-i állásfoglalásában az Európai Parlament felkérte a Tanácsot, hogy komolyan fontolja meg a Szerződés 78. cikke (3) bekezdésének alkalmazását.

Az UNHCR 4 felkérte az EU-t, hogy vállaljon kötelezettséget az EU-n belüli – elsősorban Görögországot és Olaszországot segítő – szolidaritási eszközök elfogadására, egyebek mellett a tengerből kimentett szíriai menekültek különböző európai országokba történő, méltányos elosztási rendszeren alapuló áthelyezése révén. A nem kormányzati szektor szereplői is kifejtették a nemzetközi védelemre szoruló személyek áthelyezésének kérdésével kapcsolatos álláspontjukat 5 .

2.A JAVASLAT JOGI ELEMEI

2.1.A javaslat összefoglalása

A javaslat célja, hogy a nemzetközi védelem területén átmeneti intézkedéseket állapítson meg Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében azért, hogy képessé tegye őket azon jelenlegi helyzet hatékony kezelésére, amelyet harmadik országok állampolgárainak e tagállamok területére irányuló, azok menekültügyi rendszereit nyomás alá helyező jelentős beáramlása jellemez.

Az e határozatban előirányzott intézkedések a 604/2013/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételtől, valamint a rendelet 21., 22. és 29. cikkében meghatározott eljárási lépésektől – köztük a határidőktől – való ideiglenes eltéréssel járnak. A 604/2013/EU rendeletben meghatározott jogi és eljárási biztosítékok – ideértve a hatékony jogorvoslathoz való jogot – azonban alkalmazandók maradnak az e határozat hatálya alá tartozó kérelmezők tekintetében.

A 78. cikk (3) bekezdésének megfelelően az érintett tagállam érdekében elfogadható intézkedéseknek átmeneti jellegűnek kell lenniük. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az elfogadott intézkedések tényleges gyakorlati hatással járjanak, és valódi támogatást jelentsenek Olaszországnak, Görögországnak és Magyarországnak a migránsok beáramlásának kezeléséhez, ezen intézkedések időtartama nem lehet túlzottan rövid. Ezért azt javasoljuk, hogy az e javaslatban előirányzott átmeneti intézkedések e határozat hatálybelépésétől számított 24 hónapig legyenek alkalmazandók.

Az e javaslatban előirányzott átmeneti intézkedések elsősorban azon nemzetközi védelmet kérelmező személyeknek Olaszországból, Görögországból és Magyarországból más tagállamokba történő áthelyezésével kapcsolatosak, akik első megközelítésben egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak.

Az áthelyezendő személy kérelmének megvizsgálásáért e másik – a javaslatban az „áthelyezési céltagállam” kifejezéssel jelölt – tagállam lesz felelős. A kérelmek megvizsgálása a 2011/95/EU irányelvben és a 2005/85/EK irányelvben, valamint 2015. július 20-tól a 2005/85/EK irányelv helyébe lépő 2013/32/EU irányelvben rögzített szabályok szerint fog történni. A befogadási feltételek meghatározása a 2003/9/EK irányelvben, valamint 2015. július 20-tól a 2003/9/EK irányelv helyébe lépő 2013/33/EU irányelvben rögzített szabályok szerint történik majd.

A javaslat számszerű célt határoz meg az Olaszországból, Görögországból és Magyarországról áthelyezendő kérelmezők tekintetében (15 600, 50 400, illetve 54 000), mellékleteiben pedig egy-egy elosztási kulcsot tartalmaz az e három országból más tagállamokba áthelyezendő kérelmezők számának meghatározására. Az Olaszország, Görögország és Magyarország közötti megosztás alapja az ezen országok határát szabálytalanul átlépő, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló összes személy számának aránya. Ez a szám tükrözi a 2015 során, de különösen júliusban és augusztusban Magyarországon, valamint 2015 júliusában és augusztusában Görögországban történt szabálytalan határátlépések számának ugrásszerű megnövekedését, valamint az idén júliusban és augusztusban folyamatosan magas olaszországi számokat is. A javaslat szerint célszerű lenne, ha Olaszország, Görögország és Magyarország áthelyezési céltagállamként nem venne részt a programban. Az Olaszországból, Görögországból és Magyarországról áthelyezendő, összesen 120 000 kérelmező az Olaszországba és Görögországba 2015 júliusa és augusztusa között, Magyarországra pedig 2015 során szabálytalanul belépett, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló összes személy megközelítőleg 62 %-ának felel meg. Magyarország esetében a javaslat 54 000 nemzetközi védelmet kérelmező áthelyezésére irányul, mivel idén július végéig 98 072 kérelmet nyújtottak be Magyarországon. Így az e határozatban javasolt áthelyezési intézkedés méltányos tehermegosztást jelent egyrészről Olaszország, Görögország és Magyarország, másrészről a többi tagállam között.

A javaslat úgy rendelkezik, hogy ha valamely tagállam kivételes körülmények között az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapvető értékeivel összeegyeztethető, megfelelő indoklással arról értesíti a Bizottságot, hogy ideiglenesen egyáltalán nem vagy csak korlátozottan tud részt venni a kérelmezők áthelyezésében, akkor egy évre a GDP-je 0,002 %-ának megfelelő összegű pénzügyi hozzájárulást kell befizetnie az uniós költségvetésbe az összes többi uniós tagállam azon erőfeszítéseinek finanszírozására, amelyeket a válsághelyzet rendezésére, valamint az adott tagállamnak az áthelyezési folyamatból való kimaradása okozta következmények kezelésére tesznek. Az áthelyezésben való korlátozott részvétel esetén az említett összeg arányosan csökken. Az összeg címzett bevételként a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz kerül.

Gondoskodni kell arról, hogy a különös nyomásnak kitett tagállamokkal az áthelyezendő személyek száma tekintetében vállalt szolidaritás mértéke ne változzon. Ezért ha egy tagállam értesítést nyújt be, amelyet a Bizottság elfogad, az adott tagállamra vonatkozóan az elosztási kulcs alapján előirányzott áthelyezéseket a többi tagállam között osztják szét.

Annak érdekében, hogy az áthelyezések végrehajtása akkor is egységes feltételek szerint történjen, ha egy vagy több tagállam nem vesz részt a kérelmezők áthelyezésében, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint kell gyakorolni. Tekintettel arra, hogy az újraosztás a 182/2011/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti jelentős következményekkel jár, az áthelyezéséből kimaradó tagállam(ok) számára az elosztási kulcs alapján előirányzott áthelyezéseket vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell újraosztani a többi tagállam között.

Az e határozatban megállapított áthelyezési eljárás alkalmazási köre két tekintetben korlátozott.

Először is a javaslat szerint csak azon kérelmezők esetében kell alkalmazni ezt a határozatot, akik első megközelítésben egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak. E javaslat meghatározása szerint ezek az olyan állampolgársággal rendelkező kérelmezők, amelyek vonatkozásában az Eurostat által megállapított, uniós szintű átlagos elismerési arány 75 % feletti.

Másodszor a javaslat szerint ez a határozat csak azokra a kérelmezőkre vonatkozik, akik tekintetében a 604/2013/EU rendelet átvételre vonatkozó feltételeivel összhangban főszabály szerint Olaszország, Görögország vagy Magyarország lenne a felelős tagállam. Ez biztosítja, hogy a 604/2013/EU rendelet maradjon alkalmazandó az Olaszországban, Görögországban és Magyarországon tartózkodó azon kérelmezők tekintetében (ideértve azokat is, akik esetében az elismerési arány 75 % feletti), akiknek vonatkozásában a rendeletben megállapított valamely objektív feltétel alapján (például egy másik tagállamban tartózkodó családtagokra tekintettel) egy másik tagállam lenne felelős. Ezért e kérelmezők más tagállamoknak való átadására a 604/2013/EU rendelet alkalmazásával, nem pedig az e javaslatban előirányzott átmeneti rendelkezések részeként fog sor kerülni. Ugyanakkor a 604/2013/EU rendelet azon személyek vonatkozásában is alkalmazandó marad, akiket a jelenlegi program alapján nem helyeztek át, és akiket a többi tagállam visszaküldhet Olaszországba vagy Magyarországra. Ez utóbbi szempontból más a helyzet Görögországot illetően, ahol jelenleg a tagállamok felfüggesztették a dublini eljárás keretében történő, Görögországba irányuló átadásokat; ezzel az Emberi Jogok Európai Bíróságának M.S.S. kontra Belgium és Görögország ügyben hozott ítéletét hajtották végre, amelyet az Európai Unió Bíróságának N.S. kontra Egyesült Királyság ügyben hozott döntése követett, mely utóbbi megerősítette, hogy a menekültügyi eljárást és a menedékkérők befogadásának feltételeit illetően rendszeres zavarok tapasztalhatók Görögországban.

A javaslat egyszerű áthelyezési eljárást állapít meg az érintett személyek áthelyezési céltagállamba irányuló gyors átadásának biztosítása érdekében. E határozat végrehajtása céljából mindegyik tagállamnak ki kell jelölnie egy nemzeti kapcsolattartó pontot, és annak adatait közölnie kell a többi tagállammal, valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO).

A tagállamoknak rendszeres időközönként jelezniük kell a területükre áthelyezhető kérelmezők számát. Olaszország, Görögország és Magyarország az EASO – valamint adott esetben a tagállami összekötő tisztviselők – segítségével ennek alapján azonosítja, hogy mely egyéni kérelmezők helyezhetők át más tagállamokba. Ennek során elsőbbséget kell biztosítani a kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezőknek. Az áthelyezési céltagállam jóváhagyását követően Olaszországnak, Görögországnak vagy Magyarországnak hivatalos határozatot kell hoznia a kérelmező áthelyezéséről, amelyet annak tudomására kell hoznia. A javaslat szerint azok a kérelmezők, akiktől a 603/2013/EU rendelet 9. cikkében rögzített kötelezettségek alapján ujjnyomatot kell venni, mindaddig nem helyezhetők át, amíg ujjnyomatot nem vettek tőlük. A javaslat szerint továbbá a tagállamok fenntartják a jogot azon kérelmezők áthelyezésének megtagadására, akikkel kapcsolatban nemzetbiztonsági vagy közrendi aggályok állnak fenn. A javaslat úgy rendelkezik, hogy minden eljárási lépést a lehető leghamarabb el kell végezni, és a kérelmező átadására legkésőbb két hónappal azt követően mindenképpen sort kell keríteni, hogy az áthelyezési céltagállam közölte a gyorsan áthelyezhető kérelmezők számát; e határidő indokolt esetben két héttel meghosszabbítható az áthelyezési céltagállam tekintetében, indokolt gyakorlati akadályok fennállása esetén pedig négy héttel Olaszország, Görögország és Magyarország tekintetében.

A javaslat az áthelyezés mellett a helyszínen nyújtandó egyéb támogatási intézkedéseket is meghatároz Olaszország, Görögország és Magyarország számára. Így a javaslat előirányozza, hogy a többi tagállam növelje az Olaszországnak, Görögországnak és Magyarországnak – az EASO és a többi érintett ügynökség koordinálásával – nyújtott támogatást. A cél e három tagállamnak nyújtott segítség különösen a kérelmek vizsgálata és feldolgozásuk kezdeti szakaszai, valamint az e javaslat szerinti áthelyezési eljárás végrehajtása terén (különös tekintettel az érintetteknek nyújtott tájékoztatásra és célzott segítségnyújtásra, valamint az átadások végrehajtásának gyakorlati kérdéseire).

A javaslat továbbá emlékeztet arra a kötelezettségre, hogy Olaszország és Görögország folyamatosan frissítse, Magyarország pedig mutassa be a Bizottságnak azt az ütemtervet, amely az e határozat megfelelő alkalmazását biztosító intézkedések mellett megfelelő intézkedéseket tartalmaz a menekültügy, az első fogadás és a visszatérés területén, valamint az e területeken működő rendszereik kapacitásának, minőségének és hatékonyságának fokozása tekintetében. A javaslat által előirányzott lehetőség szerint bizonyos körülmények fennállása esetén a Bizottság felfüggesztheti e határozat alkalmazását.

A javaslat konkrét garanciákat és kötelezettségeket állapít meg a másik tagállamba áthelyezett kérelmezők tekintetében. A javaslat meghatározza az áthelyezési eljárásra vonatkozó tájékoztatáshoz való jogot, az áthelyezési határozatról való értesítéshez való jogot (mely határozatban meg kell jelölni az áthelyezés konkrét céltagállamát), valamint a családtagokkal azonos tagállamba történő áthelyezés jogát. A javaslat továbbá emlékeztet arra, hogy az áthelyezési céltagállamra vonatkozó döntés meghozatalakor elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartani. Ez egyebek mellett magában foglalja, hogy Olaszország, Görögország és Magyarország köteles jelezni a többi tagállam felé, ha az áthelyezendő kérelmező kísérő nélküli kiskorú, és – azzal a tagállammal együtt, amely jelezte, hogy kész befogadni a kiskorút – kötelesek biztosítani, hogy az áthelyezés előtt elvégezzék a gyermek mindenek felett álló érdekének értékelését, összhangban az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 14/2013. számú, a gyermekek azon jogáról szóló általános magyarázatával, hogy elsősorban mindenek felett álló érdeküket vegyék figyelembe 6 . A javaslat emlékeztet a jelenleg alkalmazandó uniós jogon alapuló áthelyezési program hatálya alá tartozó, nemzetközi védelmet kérelmező vagy abban részesülő személyek másodlagos mozgásának, vagyis annak az esetnek a következményeire, amikor e személyek engedély nélkül lépnek be a felelős tagállamtól (ez esetben az áthelyezési céltagállamtól) eltérő, másik tagállam területére.

A javaslat emlékeztet a Szerződés 78. cikkének (3) bekezdéséből eredő lehetőségre, miszerint a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően átmeneti intézkedéseket fogadhat el egy – Olaszországon, Görögországon és Magyarországon kívüli – tagállam érdekében, ha az harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása következtében hasonló szükséghelyzetbe kerül. Ez különösen a kelet-ukrajnai helyzet további súlyosbodása esetén válhat szükségessé. A javaslat szerint ilyen intézkedés lehet adott esetben az adott tagállam e határozat alapján fennálló kötelezettségeinek felfüggesztése.

A javaslat szerint az e határozatban megállapított áthelyezési intézkedésekhez az 516/2014/EU rendelet által létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap fog pénzügyi támogatást nyújtani. Ennek érdekében az áthelyezési céltagállamok 6 000 EUR átalányösszegben részesülnek az e határozat alapján Olaszországból, Görögországból és Magyarországról áthelyezett minden nemzetközi védelmet kérelmező után. E pénzügyi támogatást az 516/2014/EU rendelet 18. cikkében meghatározott eljárások alkalmazásával kell végrehajtani. Az átadás költségeire tekintettel a javaslat úgy rendelkezik, hogy Olaszország, Görögország és Magyarország 500 EUR átalányösszeget kap a területéről áthelyezett minden személy után.

A javaslat előírja, hogy a Bizottság az Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól kapott információk alapján félévente tegyen jelentést a Tanácsnak e határozat, valamint az ütemtervek végrehajtásáról.

Végül a javaslat szerint e határozatot azon személyekre kell alkalmazni, akik a határozat hatálybalépésének időpontját követően érkeznek Olaszország, Görögország vagy Magyarország területére. A határozat azon személyek esetében is alkalmazandó lesz, akik e határozat hatálybalépése előtt egy hónappal érkeztek a szóban forgó tagállamok valamelyikének területére.

2.2.Jogalap

A javasolt tanácsi határozat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (3) bekezdése.

Az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács által történő elfogadásában. Az Egyesült Királyság és Írország valamely javaslatnak vagy kezdeményezésnek a Tanácshoz való benyújtását követő három hónapon belül vagy annak elfogadása után bármikor bejelentheti a Tanácsnak, hogy részt kíván venni egy ilyen javasolt intézkedés meghozatalában és alkalmazásában.

Az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban Dánia nem vesz részt az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács által történő elfogadásában. Dánia alkotmányos követelményeivel összhangban bármikor bejelentheti a többi tagállamnak, hogy teljes mértékben alkalmazni kívánja az EUMSZ V. címe alapján elfogadott vonatkozó intézkedéseket.

Az Európai Közösség és Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein között létrejött megállapodások értelmében ezek az országok is társultak a „dublini/Eurodac vívmányokhoz” (a 343/2003/EK rendelet helyébe lépett 604/2013/EU, valamint a 2725/2000/EK rendelet helyébe lépett 603/2014/EU rendelethez). Ez a javaslat nem minősül a „dublini/Eurodac vívmányok” továbbfejlesztésének, ezért a társult államok nem kötelesek értesíteni a Bizottságot arról, hogy elfogadják ezt a határozatot annak a Tanács általi jóváhagyását követően. A társult államok mindazonáltal dönthetnek úgy, hogy önkéntesen részt vesznek az e határozat által megállapított átmeneti intézkedések alkalmazásában.

2.3.A szubszidiaritás elve

Az EUMSZ-nek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről szóló V. címe e területeken bizonyos hatáskörökkel ruházza fel az Európai Uniót. E hatásköröket az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkével összhangban kell gyakorolni, vagyis csak akkor és annyiban, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

A harmadik országbeli állampolgárok Olaszországba, Görögországba és Magyarországra történő, a fentiekben leírt hirtelen beáramlása által előidézett szükséghelyzet jelentős nyomás alá helyezi a három ország menekültügyi rendszerét és erőforrásait. Következésképpen e személyek Olaszországból, Görögországból és Magyarországról más országokba irányuló másodlagos mozgása miatt további tagállamok is érintetté válhatnak. Egyértelmű, hogy az egyes tagállamok intézkedései nem képesek azon kihívások megfelelő módon történő kezelésére, amelyekkel ezen a téren valamennyi tagállam szembesül. Az uniós szintű fellépés ezért elengedhetetlen ezen a területen.

2.4.Az arányosság elve

Az Európai Bizottság és az EASO által eddig Olaszország, Görögország és Magyarország menekültügyi rendszerének támogatása érdekében elfogadott különböző pénzügyi és operatív intézkedések nem bizonyultak elégségesnek a három tagállamban jelenleg fennálló válsághelyzet kezelésére. Tekintettel a migránsok fentiekben leírt beáramlása által előidézett helyzet sürgősségére és súlyosságára, a további idevágó uniós fellépés melletti döntés nem lépi túl a helyzet hatékony kezeléséhez szükséges mértéket. A javaslat konkrétan arra irányul, hogy Olaszországból, Görögországból, illetve Magyarországról két év alatt 15 600, 50 400, illetve 54 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezőt helyezzenek át a többi tagállam területére. A 2015. júliusi és augusztusi időszakot lefedő, Olaszországra és Görögországra, valamint 2015 eddigi hónapjait lefedő, Magyarországra vonatkozó statisztikai adatok szerint az áthelyezendő személyek száma Olaszország, Görögország, és Magyarország tekintetében az ezekben az országokban történt szabálytalan határátlépések teljes száma 36 %-ának felel meg.

Az áthelyezési program hatálya nem fog kiterjedni a többi harmadik országbeli állampolgárra, függetlenül attól, hogy kérelmeztek-e nemzetközi védelmet vagy sem, és e személyek vonatkozásában Olaszország, Görögország és Magyarország, illetve a 604/2013/EU rendelet alapján felelős tagállamként azonosított állam marad a felelős. Ugyanakkor az áthelyezési céltagállamok által Olaszországnak, Görögországnak és Magyarországnak nyújtott támogatás feltétele, hogy e három tagállam ütemtervet nyújtson be, és azt folyamatosan frissítse, a Bizottságnak pedig figyelemmel kell kísérnie az ütemterv betartását, melyeknek Olaszország, Görögország és Magyarország által meghozandó konkrét intézkedéseket kell tartalmazniuk, melyek célja, hogy ezen országok menekültügyi és migrációs rendszerei – az e javaslat szerinti áthelyezési eljárás lejárta után – alkalmasabbak legyenek e rendkívüli nyomás jellemezte helyzetek kezelésére.

2.5.Az alapvető jogokra gyakorolt hatás

A nemzetközi védelem terén Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések bevezetése következtében garantáltak lesznek az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezőknek az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) által biztosított alapvető jogai.

E határozat különösen azzal kívánja garantálni a Charta 18. és 19. cikkében biztosított menedékjogot, illetve a visszaküldéssel szembeni védelmet, hogy biztosítja az érintettek számára a nemzetközi védelem megadására irányuló megfelelő eljárás gyors igénybevételének lehetőségét. Emellett azáltal, hogy e határozat biztosítja, hogy az érintetteket olyan tagállamnak adják át, amely megfelelő befogadási feltételeket és integrációs kilátásokat tud nekik nyújtani, garantálni kívánja a Charta 1. és 4. cikkében biztosított méltósághoz való jog, illetve a kínzással és az embertelen vagy megalázó bánásmóddal és büntetéssel szembeni védelem teljes körű tiszteletben tartását. E határozat célja továbbá, hogy a Charta 24. cikkével összhangban védelmezze a gyermekek jogait, valamint a Charta 7. cikkével összhangban a család egységéhez való jogot.

2.6.Költségvetési vonzatok

Ez a javaslat összesen 780 000 000 EUR további kiadást jelent az uniós költségvetés számára.

2015/0209 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a nemzetközi védelem területén Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)A Szerződés 78. cikkének (3) bekezdése értelmében ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el.

(2)A Szerződés 80. cikke értelmében az Unió határellenőrzéssel, menekültüggyel és bevándorlással kapcsolatos politikáira és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, és az Unió e területen elfogadott jogi aktusaiban megfelelő módon rendelkezni kell ennek az elvnek az alkalmazásáról.

(3)A földközi-tengeri térségben a közelmúltban kialakult válsághelyzet arra indította az uniós intézményeket, hogy azonnal elismerjék a régióban zajló migrációs áramlások kivételes voltát, és a leginkább érintett tagállamok javára hozott konkrét szolidaritási intézkedéseket tett szükségessé. Az uniós kül és belügyminiszterek 2015. április 20-i együttes ülésén az Európai Bizottság tíz azonnali válságkezelési intézkedésből álló tervet mutatott be, mely intézkedések egyike az volt, hogy a tagállamok vállalják a sürgősségi áthelyezési mechanizmussal kapcsolatos lehetőségek megfontolását.

(4)2015. április 23-i következtetéseiben az Európai Tanács többek között úgy döntött, hogy erősíti a tagállamok egymás iránti szolidaritását és a közös felelősségvállalást, és egyebek mellett kötelezettséget vállalt a leginkább érintett tagállamoknak nyújtott sürgősségi segély növelésére, valamint annak megvizsgálására, hogy milyen lehetőségek nyílnak a tagállamok között önkéntes alapú sürgősségi áthelyezések szervezésére, továbbá arra, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) csoportokat küldjön a leginkább érintett tagállamokba a nemzetközi védelem iránti kérelmek közös feldolgozása, valamint ezen belül a nyilvántartásba vétel és az ujjnyomatvétel közös elvégzése érdekében.

(5)2015. április 28-i állásfoglalásában az Európai Parlament ismételten hangsúlyozta, hogy az Uniónak a Földközi-tengeren bekövetkezett legutóbbi tragédiákra adott válaszát a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztására kell alapoznia, és e területen fokozott erőfeszítéseket kell tennie azon tagállamok javára, amelyek akár abszolút értelemben, akár arányosan a legnagyobb számú menekültet, illetve nemzetközi védelmet kérelmezőt fogadják.

(6)Az Európai Tanács a 2015. június 25–26-i ülésén többek között úgy határozott, hogy a következő három kulcsfontosságú dimenziót kell egymással párhuzamosan fejleszteni: a migránsok áthelyezése/áttelepítése; visszatérésük/visszafogadásuk/reintegrációjuk, valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködés. Tekintettel az aktuális szükséghelyzetre, valamint az Unió az iránti elhivatottságára, hogy megerősítse a szolidaritást és a felelősségvállalást, az Európai Tanács mindenekelőtt abban állapodott meg, hogy Olaszországból és Görögországból két év alatt 40 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni más tagállamokba, amely műveletben minden tagállam részt fog venni. Az Európai Tanács szorgalmazta az erre szolgáló tanácsi határozat mielőbbi elfogadását, és leszögezte, hogy valamennyi tagállam konszenzus útján fog megállapodni e személyek elosztásáról, az egyes tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével.

(7)Az egyes tagállamokban kialakult sajátos helyzet elsősorban a más földrajzi régiókból kiinduló, például a nyugat-balkáni migrációs útvonalon végbemenő migrációs áramlások eredménye.

(8)2014-ben több tagállamban jelentős mértékben nőtt az ország területére érkező migránsok – köztük a nemzetközi védelmet kérelmezők – száma, és néhány tagállamban 2015 első hónapjaiban is folytatódott ez a helyzet. A Bizottság sürgősségi pénzügyi segítséget, az EASO pedig operatív támogatást nyújtott több tagállamnak, hogy segítsék őket a fokozódó helyzet kezelésében.

(9)A különös nyomásnak kitett tagállamok közül – a földközi-tengeri térségben a közelmúltban történt tragikus események fényében – elsősorban Olaszországba, Görögországba és újabban Magyarországra érkeznek a migránsok minden korábbinál nagyobb hullámai (köztük egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezők is), ami jelentős nyomást gyakorol ezen országok migrációs és menekültügyi rendszerére.

(10)2015. július 20-án a Tanács megállapodott az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba történő áthelyezésére szolgáló ideiglenes és rendkívüli mechanizmusról szóló határozattervezetben követendő általános megközelítésről. A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői ugyanazon a napon – az egyes tagállamok sajátos helyzetét is figyelembe véve – konszenzussal állásfoglalást fogadtak el 40 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy Görögországból és Olaszországból történő áthelyezéséről. Az elkövetkező két év során Olaszországból 24 000 személy, Görögországból pedig 16 000 személy áthelyezésére fog sor kerülni.

(11)Az utóbbi hetekben a külső szárazföldi és tengeri határok déli részén ismét erőteljesen fokozódott a migrációs nyomás, és a Görögországba érkező, illetve onnan útnak induló migránsok egyre növekvő számának eredményeként folytatódott a migrációs áramlásnak a Földközi-tenger központi térségéből a keleti térségébe és a Magyarország felé vezető nyugat-balkáni útvonalra való áthelyeződése. E helyzetre való tekintettel további átmeneti intézkedéseket kell hozni az Olaszországra és Görögországra nehezedő menekültügyi nyomás enyhítése érdekében, valamint új intézkedéseket kell bevezetni Magyarország javára.

(12)Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) adatai szerint 2015 első nyolc hónapjában legfőképpen a Földközi-tenger középső és keleti részén át vezető útvonalakon került sor az Unió határainak szabálytalan átlépésére. Az év eleje óta Olaszországba megközelítőleg 116 000 migráns érkezett szabálytalan módon (beleértve azt a mintegy 10 000 irreguláris migránst, akiket a helyi hatóságok regisztráltak ugyan, de a Frontex statisztikáiban még nem szerepelnek). A Frontex idén májusban és júniusban 34 691, illetve júliusban és augusztusban 42 356 szabálytalan határátlépést állapított meg, ami 20 %-os emelkedést jelent. Jelentős volt az emelkedés 2015-ben Görögországban is, ahová több mint 211 000 irreguláris migráns érkezett (beleértve azt a mintegy 28 000 irreguláris migránst, akiket a helyi hatóságok regisztráltak ugyan, de a Frontex statisztikáiban még nem szerepelnek). A Frontex idén májusban és júniusban 53 624, illetve júliusban és augusztusban 137 000 szabálytalan határátlépést állapított meg, ami 250 %-os emelkedésnek felel meg. Magyarországon 2015 első nyolc hónapjában több mint 145 000 szabálytalan határátlépést állapítottak meg (beleértve azt a mintegy 3 000 irreguláris migránst, akiket a helyi hatóságok regisztráltak ugyan, de a Frontex statisztikáiban még nem szerepelnek). Idén májusban és júniusban 53 642, júliusban és augusztusban pedig 78 472 szabálytalan határátlépést állapítottak meg, ami 150 %-os emelkedésnek felel meg. Az ezekben a régiókban észlelt összes irreguláris migráns jelentős hányada olyan ország állampolgára, amelyek tekintetében az Eurostat adatai alapján magas az uniós szintű elismerési arány.

(13)Az Eurostat és az EASO számadatai szerint 2015 januárja és júliusa között 39 183 személy kérelmezett nemzetközi védelmet Olaszországban, míg 2014 megfelelő időszakában ez a szám 30 755 volt (ez 27 %-os növekedést jelent). Hasonló növekedés volt tapasztalható a görögországi kérelmek számát illetően is (7 475 kérelmező, azaz 30 %-os növekedés). Magyarországon ugyanezek a számok 2015 első felében szabályosan megugrottak 2014 megfelelő időszakához viszonyítva: 2015 januárja és júliusa között 98 072 személy kért nemzetközi védelmet, míg 2014 ugyanezen hónapjaiban csak 7 055. Ez 1290 %-os növekedésnek felel meg.

(14)A migrációs és menekültügyi politika keretében eddig számos intézkedésre sor került Olaszország és Görögország támogatása érdekében; ilyen volt például a két országnak nyújtott jelentős sürgősségi segély és az EASO által nyújtott operatív támogatás. A 2007–2013-as időszakban a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása keretprogram (SOLID) alapján folyósított forrásoknak Olaszország és Görögország volt a második, illetve a harmadik legnagyobb kedvezményezettje, és emellett jelentős sürgősségi finanszírozásban is részesültek. Olaszország és Görögország várhatóan a 2014–2020-as időszakban is a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap legfőbb kedvezményezettjei lesznek. Magyarország a 2007–2013-as időszakban 25,5 millió EUR-ban részesült a SOLID alapból, mely támogatás sürgősségi segélyt is magában foglalt, és a 2014–2020-as időszakban több mint 64 millió EUR-t kap a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból és a Belső Biztonsági Alapból (a „határok” eszközön belül). Emellett 2014 és 2015 folyamán mindkét alapból jelentős sürgősségi segélyt ítéltek oda Magyarországnak.

(15)Az Olaszország és Görögország közvetlen szomszédságában uralkodó bizonytalanság és konfliktusok és az ezekből adódó, Magyarországra irányuló migrációs áramlások miatt nagyon valószínű, hogy ezen országok migrációs és menekültügyi rendszerére továbbra is jelentős, megnövekedett nyomás fog nehezedni, és az érintett migránsok jelentős része nemzetközi védelemre szorulhat. Ezért sürgető szükség van az Olaszország, Görögország és Magyarország iránti szolidaritás kifejezésére, valamint arra, hogy a támogatásuk érdekében eddig elfogadott intézkedéseket a menekültügy és a migráció területét érintő átmeneti intézkedésekkel egészítsük ki.

(16)Emlékeztetni kell arra, hogy a [date]-i egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba történő áthelyezésére szolgáló ideiglenes és rendkívüli mechanizmusról szóló határozat arra kötelezi Olaszországot és Görögországot, hogy strukturális megoldásokat találjanak a menekültügyi és migrációs rendszereikre gyakorolt rendkívüli nyomás kezelésére, valamint szilárd stratégiai keretet hozzanak létre a válsághelyzet kezelésére, és tegyék intenzívebbé az e területeken zajló reformfolyamatokat. Az Olaszország és Görögország által e célból benyújtandó ütemterveket ki kell igazítani oly módon, hogy eleget tegyenek ennek a határozatnak is. Hasonlóképpen, e határozat hatálybalépésének napján Magyarország is köteles benyújtani a Bizottságnak egy ütemtervet, amely egyrészt olyan megfelelő intézkedéseket tartalmaz a menekültügy, az első fogadás és a visszatérés területén, amelyek révén fokozható az e területeken működő rendszerének kapacitása, minősége és hatékonysága, másrészt tartalmazza az e határozat megfelelő alkalmazását biztosító azon intézkedéseket, melyek célja, hogy a rendszer a határozat alkalmazási idejének lejárta után hatékonyabban tudja kezelni az esetleges megnövekedett migrációs áramlás okozta helyzeteket.

(17)Szem előtt tartva, hogy az Európai Tanács egymással összefüggő intézkedésekről állapodott meg, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy – miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak véleménye kinyilvánítására – adott esetben meghatározott időre felfüggessze e határozat alkalmazását, amennyiben Olaszország, Görögország vagy Magyarország nem tesz eleget az e tekintetben vállalt kötelezettségeinek.

(18)Ha bármelyik tagállam harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása következtében hasonló szükséghelyzetbe kerül, a Tanács az EUMSZ 78. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság javaslata alapján az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően átmeneti intézkedéseket fogadhat el az érintett tagállam érdekében.

(19)Ezen intézkedések közé tartozhat adott esetben a szóban forgó tagállam e határozat alapján fennálló kötelezettségeinek felfüggesztése. Figyelembe kell venni, hogy Magyarország a 2015.[date]-án/-én elfogadott, az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba történő áthelyezésére szolgáló ideiglenes és rendkívüli mechanizmusról szóló határozat keretében nem vállalt semmilyen kötelezettséget, ezért részvételének az említett határozat 9. cikke szerinti hivatalos felfüggesztéséről nem szükséges rendelkezni e határozatban.

(20)A Szerződés 78. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében előirányzott intézkedéseknek átmeneti jellegűnek kell lenniük. A 24 hónap ésszerű időtartam annak biztosításához, hogy az e határozatban szereplő intézkedéseknek valós hatása legyen Olaszország, Görögország és Magyarország – a területükre érkező jelentős migrációs áramlások kezelését célzó – támogatása tekintetében.

(21) 7 Az e határozat által előirányzott, az Olaszország, Görögország és Magyarország területéről történő áthelyezésekre vonatkozó intézkedések ideiglenes eltérést jelentenek a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szabálytól, amelynek értelmében – az említett rendelet III. fejezetében szereplő kritériumok alapján – Olaszország, Görögország és Magyarország lett volna köteles megvizsgálni a nemzetközi védelem iránti kérelmeket, továbbá ideiglenes eltérést jelentenek az említett rendelet 21., 22. és 29. cikkében meghatározott eljárási lépésektől, többek között a határidők tekintetében. A 604/2013/EU rendelet többi rendelkezése, valamint az 1560/2003/EK bizottsági rendeletben és a 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított végrehajtási szabályok továbbra is alkalmazandók, ideértve az arra vonatkozó szabályokat, hogy a kérelmezőnek az áthelyezési céltagállamnak történő átadásával járó költségeket az átadó tagállam viseli, továbbá a tagállamok között az átadással kapcsolatban folytatandó együttműködésre, valamint a „DubliNet” elektronikus kommunikációs hálózaton keresztül történő tájékoztatásra vonatkozó szabályokat. Ez a határozat továbbá eltérést tartalmaz a nemzetközi védelmet kérelmezők beleegyezésére vonatkozó, az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytól.

(22)Az áthelyezési intézkedések nem mentesítik a tagállamokat a 604/2013/EU rendeletben megállapított rendelkezések, köztük a családegyesítésre, a kísérő nélküli kiskorúak különleges védelmére, illetve a humanitárius okok mérlegelésére vonatkozó záradékra vonatkozó rendelkezések teljes körű alkalmazása alól.

(23)A menedékjog iránti kérelmekre vonatkozó nemzeti szintű határozatok sérelme nélkül az Olaszországból, Görögországból és Magyarországról áthelyezendő kérelmezők személyére és számára vonatkozó döntés meghozatalakor alkalmazandó szempontok tekintetében választani kellett. A javaslat egyértelmű, működőképes rendszert irányoz elő, melynek alapja – a nemzetközi védelem iránti kérelmek tárgyában a rendelkezésre álló legutóbbi statisztikák szerint uniós szinten meghozott elsőfokú határozatok teljes számához képest – a nemzetközi védelmet elsőfokú eljárásban megadó határozatok uniós szintű átlagára vonatkozó, Eurostat által meghatározott küszöbérték. Egyrészt e küszöbértéknek a lehető legteljesebb mértékben biztosítania kellene, hogy az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló valamennyi kérelmező teljes körűen és mielőbb érvényesíteni tudja a védelemhez való jogát az áthelyezési céltagállamban. Másrészt a lehető legteljesebb mértékben meg kellene akadályoznia, hogy azokat a kérelmezőket, akiknek a kérelmét valószínűleg elutasítják, egy másik tagállamba áthelyezzék, és ezzel indokolatlanul meghosszabbítsák uniós tartózkodásukat. E határozatban az Eurostat elsőfokú határozatokra vonatkozó, rendelkezésre álló legutóbbi negyedéves adatai alapján 75 %-os küszöbérték alkalmazása indokolt.

(24)Az átmeneti intézkedések célja, hogy könnyítsenek az Olaszországra, Görögországra és Magyarországra nehezedő, jelentős menekültügyi nyomáson, mindenekelőtt azon nagyszámú, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmező áthelyezése révén, akik e határozat alkalmazásának időpontját követően érkeznek Olaszország, Görögország és Magyarország területére. Azon harmadik országbeli állampolgárok teljes száma alapján, akik 2015-ben illegálisan érkeztek Olaszországba, Görögországba és Magyarországra, valamint akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, összesen 120 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmező áthelyezése indokolt Olaszországból, Görögországból és Magyarországról. Ez a szám megközelítőleg 62 %-a azon egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló, összes harmadik országbeli állampolgárnak, akik 2015 júliusában és augusztusában Olaszországba vagy Görögországba, illetve 2015 során Magyarországra érkeztek szabálytalanul. Az e határozatban javasolt áthelyezési intézkedés – az illegális határátkelésre vonatkozó 2015-ös adatokra tekintettel – méltányos tehermegosztást jelent egyrészről Olaszország, Görögország és Magyarország, másrészről a többi tagállam között. Az olaszországi, görögországi és magyarországi helyzetet összehasonlító számadatok alapján indokolt, hogy e kérelmezők 13 %-át Olaszországból, 42 %-át Görögországból, 45 %-át pedig Magyarországról helyezzék át.

(25)Az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezők áthelyezését az I., II. és III. mellékletben szereplő elosztási kulcs szerinti képlet alapján kell végrehajtani. A javasolt elosztási kulcsnak a következőkön kell alapulnia: a) a népesség létszáma (40 % súlyozás), b) a teljes GDP (40 % súlyozás), c) az 1 millió lakosra jutó menedékjog iránti kérelmek átlagos száma a 2010–2014 9 közötti időszakban (10 % súlyozás, a kritérium összelosztást érintő aránytalanságainak elkerülése végett a népesség létszáma és a GDP kulcsra gyakorolt hatása összegének maximum 30 %áig), valamint d) a munkanélküliségi ráta (10 % súlyozás, e kritérium összelosztást érintő aránytalanságainak elkerülése végett a népesség létszáma és a GDP kulcsra gyakorolt hatása összegének maximum 30 %-áig). Az e határozat I., II. és III. mellékletében meghatározott elosztási kulcsok figyelembe veszik azt, hogy azoknak a tagállamoknak, ahonnan az áthelyezés történik, nem indokolt áthelyezési céltagállamként részt venniük a programban.

(26)Ha egy tagállam – kivételes körülmények fennállása esetén és döntését az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapvető értékekkel összhangban lévő, alapos indokokkal alátámasztva – arról értesíti a Bizottságot, hogy ideiglenesen egy év időtartamra egyáltalán nem vagy csak korlátozottan tud részt venni a kérelmezők áthelyezésében, akkor GDP-je 0,002 %-ának megfelelő összegű pénzügyi hozzájárulást kell befizetnie az uniós költségvetésbe, és ebből a hozzájárulásból az összes többi uniós tagállam azon erőfeszítéseit támogató segítségnyújtást kell fedezni, hogy kezelje a válsághelyzetet és az abból adódó következményeket, hogy az érintett tagállam nem vesz részt az áthelyezésben. Az áthelyezésben való korlátozott részvétel esetén ezt az összeget arányosan csökkenteni kell. A hozzájárulást címzett bevételként a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap részére kell elkülöníteni.

(27)Gondoskodni kell arról, hogy a különös nyomásnak kitett tagállamokkal az áthelyezendő személyek száma tekintetében vállalt szolidaritás mértéke ne változzon. Ezért ha egy tagállam értesítést nyújt be, amelyet a Bizottság elfogad, az adott tagállamra vonatkozóan az elosztási kulcs alapján előirányzott áthelyezéseket a többi tagállam között osztják szét.

(28)Annak érdekében, hogy egy vagy több tagállamnak a kérelmezők áthelyezéséből való kimaradása esetén az áthelyezések egységes feltételek mellett kerüljenek végrehajtásra, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 10 foglaltak szerint kell gyakorolni.

(29)Tekintettel arra, hogy az újraosztás a 182/2011/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint jelentős következményekkel jár, az áthelyezéséből kimaradó tagállam(ok) számára az elosztási kulcs alapján előirányzott áthelyezéseket vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell újraosztani a többi tagállam között.

(30)Az 516/2014/EU rendelettel létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) támogatást nyújt a tagállamok által közösen elfogadott tehermegosztási műveletekhez, és nyitott az e területen bekövetkező új szakpolitikai fejleményekre. Az 516/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállamok nemzeti programjaik részeként végrehajthatnak a nemzetközi védelmet kérelmezők átadásához kapcsolódó intézkedéseket, az 516/2014/EU rendelet 18. cikke pedig – más tagállamból átadott, nemzetközi védelemben részesülő személyenként – 6 000 EUR átalányösszeg lehetőségét biztosítja.

(31)A szolidaritás, illetve a felelősség igazságos megosztása elveinek érvényesítése érdekében, és figyelemmel arra, hogy ez a határozat további szakpolitikai fejleményt jelent e téren, indokolt biztosítani, hogy azon tagállamok, amelyekbe Olaszországból, Görögországból vagy Magyarországról e határozat alapján egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezőket helyeznek át, minden áthelyezett személy után az 516/2014/EU rendelet 18. cikke szerinti átalányösszeggel azonos átalányösszegben részesüljenek, ugyanazon eljárások alkalmazásával. Ez az 516/2014/EU rendelet 18. cikkétől való kismértékű, ideiglenes eltérést jelent, mert az átalányösszeget nem a nemzetközi védelemben részesülő személyek után, hanem az áthelyezett kérelmezők után kellene kifizetni. Az átalányösszeg potenciális kedvezményezetti körének ilyen ideiglenes kiterjesztése valóban az e határozat által létrehozott szükséghelyzeti program szerves részének tűnik. Továbbá az e határozattal összhangban áthelyezett személyek átszállításának költségei tekintetében indokolt úgy rendelkezni, hogy Olaszország, Görögország és Magyarország minden, a területükről áthelyezett személy után 500 EUR átalányösszegben részesüljön. A tagállamok számára jogosultságot kell biztosítani arra, hogy nemzeti programjaik felülvizsgálatát követően 2016 során a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból további előfinanszírozásban részesüljenek az e határozat szerinti intézkedések végrehajtására.

(32)Biztosítani kell egy gyors áthelyezési eljárás bevezetését, és az átmeneti intézkedések végrehajtását a tagállamok közötti szoros közigazgatási együttműködésnek és az EASO által nyújtott operatív támogatásnak kell kísérnie.

(33)A nemzetbiztonsági és közrendi kérdésekre az egész áthelyezési eljárás során, a kérelmező átadásának megtörténtéig figyelemmel kell lenni. Amennyiben valamely tagállam alapos okkal feltételezi, hogy egy kérelmező veszélyt jelenthet a nemzetbiztonságra vagy a közrendre nézve, helyénvaló, hogy erről – a kérelmező alapvető jogainak, köztük a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak a teljes körű tiszteletben tartása mellett – tájékoztassa a többi tagállamot.

(34)Annak eldöntésekor, hogy az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezők közül kiket célszerű Olaszországból, Görögországból és Magyarországról áthelyezni, elsőbbséget kell biztosítani a 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11  21. és 22. cikke szerinti, kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezőknek. E tekintetben kiemelt figyelmet kell fordítani a kérelmezők sajátos szükségleteire, így az egészségi állapotukra is. A gyermekek mindenek felett álló érdekére mindig elsődleges figyelmet kell fordítani.

(35)Az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezőknek a befogadó országok társadalmába való integrációja a jól működő közös európai menekültügyi rendszer sarokköve. Ezért annak eldöntése érdekében, hogy mely konkrét tagállam legyen az áthelyezési céltagállam, különösen figyelembe kell venni az érintett kérelmezőknek az áthelyezési céltagállamba való beilleszkedését adott esetben megkönnyítő speciális képesítéseit és egyedi jellemzőit, például nyelvi készségeit, valamint az igazolt családi, kulturális, illetve társadalmi kötelékeken alapuló egyéb egyéni tényezőket. A különösen kiszolgáltatott helyzetű kérelmezők esetében figyelembe kell venni, hogy az áthelyezési céltagállam tud-e megfelelő támogatást nyújtani e kérelmezők számára, valamint azt is, hogy biztosítani kell az ilyen kérelmezők tagállamok közötti igazságos elosztását. A megkülönböztetésmentesség elvének megfelelő tiszteletben tartása mellett az áthelyezési céltagállam jelezheti, hogy a fenti információk alapján mely kérelmezők áthelyezését részesítené előnyben; ennek alapján Olaszország, Görögország és Magyarország – az EASO-val és adott esetben az összekötő tisztviselőkkel konzultálva – összeállíthatja az adott tagállamba történő lehetséges áthelyezésekre kijelölt kérelmezők listáit.

(36)A tagállami összekötő tisztviselők Magyarországra történő kinevezése várhatóan megkönnyíti az áthelyezési eljárás tényleges végrehajtását, ideértve az áthelyezhető kérelmezők megfelelő azonosítását, különös tekintettel kiszolgáltatottságukra és képesítéseikre. Célszerű, hogy a tagállami összekötő tisztviselők Magyarországra történő kinevezése és feladataik teljesítése tekintetében az áthelyezési céltagállam és Magyarország megosszanak egymással minden releváns információt, és az áthelyezési eljárás során mindvégig szorosan együttműködjenek

(37)A 604/2013/EU rendeletben meghatározott jogi és eljárási biztosítékokat továbbra is alkalmazni kell az e határozat hatálya alá tartozó kérelmezők tekintetében. Emellett a kérelmezőket tájékoztatni kell az e határozatban megállapított áthelyezési eljárásról, és közölni kell velük az áthelyezési határozatot, amely a 604/2013/EU rendelet 26. cikke értelmében vett, átadásra vonatkozó határozatnak minősül. Tekintettel arra, hogy a kérelmezők az uniós jog értelmében nem jogosultak megválasztani a kérelmük megvizsgálásáért felelős tagállamot, indokolt, hogy a kérelmezők az áthelyezési határozattal szemben kizárólag alapvető jogaik érvényesítésének céljából legyenek jogosultak a 604/2013/EU rendelet szerinti hatékony jogorvoslati eszközök igénybevételére. Az említett rendelet 27. cikkével összhangban a tagállamok nemzeti jogszabályaikban előírhatják, hogy az átadásra vonatkozó határozatok elleni fellebbezés nem eredményezi automatikusan a kérelmező átadásának felfüggesztését, de az érintett személy kérelmezheti az átadásra vonatkozó határozat végrehajtásának felfüggesztését a fellebbezés elbírálásáig.

(38)Az áthelyezési céltagállamnak történő átadás előtt és után a kérelmezők számára biztosítani kell a 2003/9/EK tanácsi irányelvben 12 és a 2005/85/EK tanácsi irányelvben 13 , valamint 2015. július 20-tól a 2013/33/EU és 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 14 megállapított – egyebek mellett a kérelmezők különleges fogadási és eljárási igényeivel kapcsolatos – jogok és garanciák érvényesítését. Emellett a 2725/2000/EK tanácsi rendeletet 15 és 2015. július 20-tól a 603/2013/EU rendeletet 16 továbbra is alkalmazni kell az e határozat hatálya alá tartozó kérelmezők tekintetében.

(39)Intézkedéseket kell elfogadni az áthelyezett személyeknek az áthelyezési céltagállamból más tagállamokba irányuló másodlagos mozgásának megakadályozása érdekében, mivel ez akadályozhatja e határozat hatékony alkalmazását. A kérelmezőket különösen tájékoztatni kell a tagállamokon belüli szabálytalan továbbutazás következményeiről, valamint arról, hogy ha az áthelyezési céltagállam nemzetközi védelemben részesíti őket, akkor a nemzetközi védelemhez kapcsolódó jogok főszabály szerint csak az adott tagállamban illetik meg őket.

(40)Ezen túlmenően, a 2013/33/EU tanácsi irányelvben foglalt célkitűzésekkel összhangban, a befogadási feltételek tagállamok közötti harmonizációja várhatóan csökkenteni fogja a nemzetközi védelmet kérelmezőknek a befogadási feltételekben mutatkozó különbségek által befolyásolt másodlagos mozgását. E célkitűzés megvalósítása érdekében a tagállamoknak célszerű fontolóra venniük bejelentkezési kötelezettségek előírását, valamint mérlegelniük, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők részére kizárólag természetbeni juttatás formájában biztosítsák a befogadás anyagi feltételeit, ezen belül a lakhatást, élelmiszert és ruházatot, továbbá adott esetben biztosítsák, hogy a kérelmezőket közvetlenül adják át az áthelyezési céltagállamnak. Hasonlóképpen, a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásának időszakában – a menekültügyi és a schengeni vívmányokban foglaltaknak megfelelően – célszerű, hogy amennyiben nem állnak fenn nyomós humanitárius okok, a tagállamok ne állítsanak ki a kérelmezők részére nemzeti úti okmányokat, és ne nyújtsanak számukra olyan (például pénzügyi) ösztönzőket, amelyek elősegíthetnék a más tagállamokba történő szabálytalan továbbutazásukat. A kérelmezők más tagállamba történő szabálytalan továbbutazása esetén vissza kell őket küldeni az áthelyezési céltagállamba, a 604/2013/EU rendeletben rögzített szabályoknak megfelelően.

(41)A nemzetközi védelemben részesülő személyek másodlagos mozgásának elkerülése érdekében a tagállamoknak továbbá tájékoztatniuk kell a védelemben részesülő személyeket, hogy milyen feltételekkel léphetnek be jogszerűen egy másik tagállam területére, illetve tartózkodhatnak jogszerűen ott, valamint bejelentkezési kötelezettségeket írhatnak elő. A 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a tagállamoknak kötelezniük kell azokat a nemzetközi védelemben részesülő személyeket, akik szabálytalanul tartózkodnak a területükön, hogy haladéktalanul térjenek vissza az áthelyezési céltagállamukba. Amennyiben az érintett személy megtagadja az önkéntes visszatérést, vissza kell toloncolni az áthelyezési céltagállamba.

(42)Ezen túlmenően – amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi – az áthelyezési céltagállamba való visszatoloncolás esetén a visszatoloncolást végrehajtó tagállam dönthet úgy, hogy nemzeti beutazási tilalmat rendel el annak érdekében, hogy a védelemben részesülő személy egy meghatározott ideig ne léphessen újra az adott tagállam területére.

(43)Tekintve, hogy e határozat célja egy szükséghelyzet kezelése, valamint Olaszország és Görögország támogatása menekültügyi rendszereik megerősítésében, a határozatnak lehetővé kell tennie számukra, hogy – az Európai Bizottság közreműködésével – kétoldalú megállapodásokat kössenek Izlanddal, Liechtensteinnel, Norvégiával és Svájccal az e határozat hatálya alá tartozó személyek áthelyezéséről. Az efféle megállapodásokban szerepeltetni kell e határozat kulcselemeit, különösen az áthelyezési eljárással, a kérelmezők jogaival és kötelezettségeivel, valamint a 604/2013/EU rendelettel kapcsolatos rendelkezéseket.

(44)Az Olaszországnak, Görögországnak és Magyarországnak az áthelyezési program útján nyújtott célzott támogatást további intézkedésekkel kell kiegészíteni, a harmadik országbeli állampolgárok Olaszország, Görögország vagy Magyarország területére történő megérkezésétől kezdve egészen az összes vonatkozó eljárás lezárultáig, és ezeket a további intézkedéseket az EASO-nak és az egyéb érintett ügynökségeknek kell koordinálniuk; így például a Frontex koordinálná a 2008/115/EK irányelvvel összhangban azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a visszatérését, akiknek nincs joguk a szóban forgó országok területén maradni.

(45)Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(46)Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

(47) [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban e tagállamok bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.]

VAGY

(48)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

VAGY

(49)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(50)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország (a ...-án/én kelt levelében) bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.]

VAGY

(51) [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban az Egyesült Királyság (a ...-án/én kelt levelében) bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(52)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló 21. sz. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

(53)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(54)A helyzet sürgősségére tekintettel indokolt, hogy ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba lépjen,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
Tárgy

Ez a határozat átmeneti intézkedéseket állapít meg a nemzetközi védelem területén Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében azzal a céllal, hogy segítse őket egy olyan szükséghelyzet hatékonyabb kezelésében, amelyet harmadik országok állampolgárainak e tagállamokba irányuló hirtelen beáramlása jellemez.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)„nemzetközi védelem iránti kérelem”: a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 17 2. cikkének h) pontjában meghatározott nemzetközi védelem iránti kérelem;

b)„kérelmező”: olyan harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be, amelynek tárgyában még nem hoztak jogerős határozatot;

c)„nemzetközi védelem”: a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének e) és g) pontjában meghatározott menekültjogállás és kiegészítő védelmi jogállás;

d)„családtagok”: a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározott családtagok;

e)„áthelyezés”: egy kérelmezőnek a 604/2013/EU rendelet III. fejezetében foglalt feltételek értelmében az illető személy által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam területéről az áthelyezési céltagállam területére történő átadása;

f)„áthelyezési céltagállam”: az a tagállam, amely a kérelmező e tagállam területére történt áthelyezése után a 604/2013/EU rendelet értelmében felelős lesz a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért.

3. cikk
Hatály

(1)Áthelyezésre csak azon kérelmezők esetében kerülhet sor, akik nemzetközi védelem iránti kérelmüket Olaszországban, Görögországban vagy Magyarországon nyújtották be, és akik tekintetében – a 604/2013/EU rendelet III. fejezetében foglalt, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek értelmében – egyébként az említett tagállamok valamelyike lett volna a felelős tagállam.

(2)E határozat alapján áthelyezésre csak az olyan állampolgárságú kérelmezők esetében kerülhet sor, amelyek tekintetében – a rendelkezésre álló legfrissebb negyedéves, uniós szintű Eurostat-adatok szerint – a nemzetközi védelem iránti kérelmek tárgyában hozott, a 2013/32/EU irányelv 18 III. fejezete szerinti elsőfokú határozatok legalább 75 %-ában megítélték a nemzetközi védelmet. Hontalan személyek esetében a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országot kell figyelembe venni. A frissített negyedéves adatokat csak azon kérelmezők vonatkozásában kell figyelembe venni, akik esetében még nem került megállapításra, hogy az e határozat 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően áthelyezhetők.

4. cikk
A kérelmezők áthelyezése más tagállamokba

(1)A kérelmezőket a következők szerint kell más tagállamokba áthelyezni:

a)15 600 kérelmező helyezendő át Olaszországból a többi tagállam területére, az I. mellékletben meghatározottak szerint.

b)50 400 kérelmező helyezendő át Görögországból a többi tagállam területére, a II. mellékletben meghatározottak szerint.

c)54 000 kérelmező helyezendő át Magyarországról a többi tagállam területére, a III. mellékletben meghatározottak szerint.

(2)A tagállamok kivételes körülmények fennállása esetén e határozat hatálybalépésétől számított egy hónapon belül értesíthetik a Bizottságot arról, hogy ideiglenesen egyáltalán nem vagy csak korlátozottan tudnak részt venni a kérelmezőknek az áthelyezési program kedvezményezett tagállamából történő áthelyezésében: ezt a döntést az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapvető értékekkel összhangban lévő, alapos indokokkal kell alátámasztaniuk. A Bizottság az indokokat megvizsgálja, és az érintett tagállamnak címzett határozatot hoz. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy az indokok megalapozottak, akkor a tagállam egy évre mentesül az e határozat szerinti áthelyezésben való részvételi kötelezettség alól, és ehelyett GDP-je 0,002 %-ának megfelelő összegű pénzügyi hozzájárulást kell az EU költségvetésébe befizetnie; korlátozott részvétel esetén ez az összeg arányosan csökken. A pénzügyi hozzájárulást az összes többi uniós tagállam azon erőfeszítéseinek finanszírozására kell felhasználni, amelyeket a válsághelyzet rendezésére, valamint az adott tagállamnak az áthelyezési folyamatból való kimaradása okozta következmények kezelésére tesznek, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 19 összhangban. A pénzügyi hozzájárulás az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 21. cikkének (4) bekezdése értelmében címzett bevételnek minősül.

(3)A Bizottság végrehajtási aktust fogad el arról, hogy az I., II. és III. mellékletben szereplő elosztási kulccsal összhangban hogyan kell a többi tagállam között szétosztani az azon tagállamok tekintetében az elosztási kulcs alapján előirányzott áthelyezéseket, amelyek a (2) bekezdés szerint értesítést nyújtottak be a Bizottsághoz és a Bizottság azt elfogadta. Ezt a végrehajtási aktust a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

5. cikk
Áthelyezési eljárás

(1)Az e határozat végrehajtásához szükséges közigazgatási együttműködés céljából minden tagállam nemzeti kapcsolattartó pontot jelöl ki, amelynek címét közli a többi tagállammal, valamint az EASO-val. A tagállamok – az EASO-val és más releváns ügynökségekkel kapcsolatot tartva – minden megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok között közvetlen együttműködést és információcserét alakítsanak ki, egyebek mellett a (7) bekezdésben említett okokat illetően.

(2)A tagállamok rendszeres időközönként, de legalább háromhavonta jelzik, hogy hány kérelmezőt lehet rövid időn belül áthelyezni a területükre, és közölnek minden egyéb lényeges információt.

(3)Ezen információk alapján Olaszország, Görögország és Magyarország – az EASO, és adott esetben a (8) bekezdésben említett tagállami összekötő tisztviselők segítségével – azonosítja azokat az egyéni kérelmezőket, akiket át lehetne helyezni más tagállamokba, és minden releváns információt a lehető leghamarabb benyújt e tagállamok kapcsolattartó pontjainak. E tekintetben elsőbbséget kell biztosítani a 2013/33/EU irányelv 21. és 22. cikke szerinti, kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezőknek.

(4)Az áthelyezési céltagállamtól kapott jóváhagyást követően Olaszország, Görögország és Magyarország a lehető legrövidebb időn belül – az EASO-val konzultálva – döntést hoz minden egyes azonosított kérelmezőnek az adott áthelyezési céltagállamba történő áthelyezéséről, és a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően értesíti a kérelmezőt. Az áthelyezési céltagállam csak abban az esetben hozhat a kérelmező áthelyezését elutasító döntést, ha az e cikk (7) bekezdésében említett alapos okok fennállnak.

(5)Azok a kérelmezők, akiktől a 603/2013/EU rendelet 9. cikkében rögzített kötelezettségek alapján ujjnyomatot kell venni, csak abban az esetben javasolhatók áthelyezésre, ha ujjnyomatot vettek tőlük és azt az említett rendeletnek megfelelően továbbították az Eurodac központi rendszerébe.

(6)A kérelmezőt a 6. cikk (4) bekezdésében említett átadási határozatról való értesítésének időpontja után a lehető legrövidebb időn belül át kell adni az áthelyezési céltagállamnak. Olaszországnak, Görögországnak és Magyarországnak közölnie kell az áthelyezési céltagállammal az átadás napját és időpontját, valamint minden egyéb lényeges információt.

(7)A tagállamok kizárólag abban az esetben jogosultak megtagadni a kérelmezők áthelyezését, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az illető veszélyt jelent a nemzetbiztonságra vagy a közrendre nézve, vagy ha nyomós okok indokolják a 2011/95/EU irányelv 12. és 17. cikkében foglalt kizáró rendelkezések alkalmazását.

(8)Az e cikkben leírt áthelyezési eljárás valamennyi vonatkozásának megvalósítása érdekében a tagállamok azt követően, hogy minden releváns információt kicseréltek egymással, dönthetnek úgy, hogy összekötő tisztviselőket neveznek ki Olaszországba, Görögországba és Magyarországra.

(9)Az uniós vívmányokkal összhangban a tagállamok teljes körűen teljesítik kötelezettségeiket.

(10)Ennek megfelelően Olaszország, Görögország és Magyarország az áthelyezési eljárás céljából garantálja az azonosítást, a nyilvántartásba vételt és az ujjnyomatok levételét, és az ehhez szükséges létesítményeket rendelkezésre kell bocsátani. Azokat a kérelmezőket, akik megkerülik az áthelyezési eljárást, ki kell zárni az áthelyezésből.

(11)Az e cikkben meghatározott áthelyezési eljárást a lehető leggyorsabban, de legkésőbb azon időponttól számított két hónapon belül le kell folytatni, hogy az áthelyezési céltagállam jelezte a (2) bekezdésben említett információkat, kivéve, ha az áthelyezési céltagállam általi, a (4) bekezdésben említett jóváhagyás kevesebb mint két héttel a két hónapos időszak lejárta előtt történik meg. Ilyen esetben az áthelyezési eljárás befejezésére rendelkezésre álló határidőt legfeljebb további két héttel meg lehet hosszabbítani. Ezen túlmenően, ezt a határidőt szükség esetén további 4 héttel meg lehet hosszabbítani abban az esetben, ha Olaszország, Görögország vagy Magyarország objektív és gyakorlati akadályok fennállásával indokolja azt, hogy nem történhet meg az átadás.

(12)Amennyiben az áthelyezési eljárás nem zárul le a fenti határidőn belül, és Olaszország, Görögország vagy Magyarország nem állapodik meg az áthelyezési céltagállammal a határidő ésszerű meghosszabbításáról, Olaszország, Görögország vagy Magyarország marad a 604/2013/EU rendelet értelmében a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam.

(13)A kérelmező áthelyezését követően az áthelyezési céltagállam a 603/2013/EU rendelet 9. cikkével összhangban ujjnyomatot vesz a kérelmezőtől, azt továbbítja az Eurodac központi rendszerébe, és az említett rendelet 10. cikkével, illetve adott esetben a 18. cikkével összhangban naprakésszé teszi a nyilvántartásban szereplő adatokat.

6. cikk
Az e határozat hatálya alá tartozó, nemzetközi védelmet kérelmezők jogai és kötelezettségei

(1)E határozat végrehajtása során a tagállamok elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva járnak el.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az e határozat hatálya alá tartozó családtagokat ugyanannak a tagállamnak a területére helyezzék át.

(3)A kérelmező áthelyezésére vonatkozó határozat meghozatalát megelőzően Olaszország, Görögország és Magyarország a kérelmező által – ténylegesen vagy ésszerű feltételezés alapján – megértett nyelven tájékoztatja a kérelmezőt az e határozatban meghatározott áthelyezési eljárásról.

(4)Ha egy kérelmező áthelyezésére vonatkozó határozat megszületett, a tényleges áthelyezés előtt Olaszország, Görögország és Magyarország írásban értesíti az érintett személyt az áthelyezésére vonatkozó határozatról. Utóbbi határozatban meg kell jelölni az áthelyezési céltagállamot.

(5)Azt a nemzetközi védelmet kérelmező vagy abban részesülő személyt, aki anélkül lép az áthelyezési céltagállamtól eltérő másik tagállam területére, hogy teljesítené az e másik tagállamban való tartózkodás feltételeit, azonnali visszatérésre kell kötelezni, és az áthelyezési céltagállamnak vissza kell vennie a szóban forgó személyt.

7. cikk
Az Olaszországnak, Görögországnak és Magyarországnak nyújtott operatív támogatás

(1)Az Olaszországnak, Görögországnak és Magyarországnak a célból nyújtandó támogatás érdekében, hogy jobban tudják kezelni a külső határaikon jelenleg tapasztalt fokozott migrációs áramlások következtében a menekültügyi és migrációs rendszereikre nehezedő rendkívüli nyomást, a tagállamok – Olaszországgal, Görögországgal és Magyarországgal együttműködve – az EASO, a Frontex és más érintett ügynökségek által koordinált, releváns tevékenységeken keresztül fokozzák a nemzetközi védelem területén nyújtott operatív támogatásukat, így szükség esetén nemzeti szakértőket biztosítanak a következő támogatási tevékenységekhez:

a)az Olaszországba, Görögországba és Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok vizsgálata, ideértve a pontos azonosításukat, ujjnyomatuk levételét és nyilvántartásba vételüket, valamint adott esetben a nemzetközi védelem iránti kérelmük nyilvántartásba vételét, és Olaszország, Görögország és Magyarország kérésére annak első feldolgozását;

b)a szükséges tájékoztatás és célzott segítségnyújtás biztosítása a kérelmezők, valamint azon potenciális kérelmezők számára, akiknek áthelyezésére e határozat alapján sor kerülhet;

c)a visszatérést célzó műveletek előkészítése és megszervezése azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik nem kérelmeztek nemzetközi védelmet, vagy akiknek megszűnt a tagállam területén maradáshoz való joga.

(2)Az (1) bekezdés értelmében nyújtott támogatáson felül és az áthelyezési eljárás valamennyi lépésének végrehajtását megkönnyítendő, szükség szerint célzott támogatást kell nyújtani Olaszországnak, Görögországnak és Magyarországnak az EASO, a Frontex és más érintett ügynökségek által koordinált, releváns tevékenységeken keresztül.

8. cikk
Az Olaszország, Görögország és Magyarország által meghozandó, kiegészítő intézkedések

(1)Olaszország és Görögország az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba történő áthelyezésére vonatkozó ideiglenes és rendkívüli mechanizmus létrehozásáról szóló, 2015 [dátum]-i [YZY/2015] határozat 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket szem előtt tartva [e határozat hatálybelépésétől számított egy hónap]-ig aktualizált ütemtervet terjeszt a Bizottság elé, figyelembe véve e határozat megfelelő alkalmazásának szükségességét.

(2)E határozat hatálybalépésének napján Magyarország a Bizottság elé terjeszt egy olyan ütemtervet, amely az e határozat megfelelő alkalmazását biztosító intézkedések mellett olyan kielégítő intézkedéseket tartalmaz a menekültügy, az első fogadás és a visszatérés területén, amelyek révén fokozható az e területeken működő rendszereinek kapacitása, minősége és hatékonysága. Magyarország teljes körűen végrehajtja ezt az ütemtervet.

(3)Ha Olaszország, Görögország vagy Magyarország nem teljesíti az (1) és (2) bekezdésben említett kötelezettségeket, a Bizottság – miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak véleménye kinyilvánítására – az adott tagállam tekintetében ennek a határozatnak az alkalmazását legfeljebb három hónapra felfüggesztheti. E felfüggesztés időtartamát a Bizottság egyszer, legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja. Ez a felfüggesztés nem érinti azon kérelmezők átadását, akik átadása az áthelyezési céltagállam általi, az 5. cikk (4) bekezdése szerinti jóváhagyást követően függőben van.

9. cikk
További szükséghelyzetek

Ha egy tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Szerződés 78. cikkének (3) bekezdése alapján a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően átmeneti intézkedéseket fogadhat el az érintett tagállam érdekében. Ezen intézkedések közé tartozhat adott esetben az adott tagállam által az e határozat alapján történő áthelyezésben való részvétel felfüggesztése, valamint esetleges kompenzációs intézkedések biztosítása Olaszország, Görögország és Magyarország számára.

10. cikk
Pénzügyi támogatás

(1)Az áthelyezési céltagállam minden, e határozat alapján áthelyezett személy után

a)6 000 EUR átalányösszegben részesül;

b)Olaszország, Görögország és Magyarország 500 EUR átalányösszegben részesül.

(2)E pénzügyi támogatás végrehajtása az 516/2014/EU rendelet 18. cikkében meghatározott eljárások alkalmazásával történik. Az előfinanszírozásra vonatkozóan az 514/2014/EU rendeletben meghatározott szabályoktól eltérve, a tagállamok 2016-ban kivételesen megkapják a részükre e határozattal összhangban megítélt teljes hozzájárulás 50 %-át.

11. cikk
Együttműködés a társult államokkal

A Bizottság közreműködésével kétoldalú megállapodások köthetők egyrészről Olaszország, Görögország és Magyarország, másrészről Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc között kérelmezőknek Olaszország, Görögország és Magyarország területéről ez utóbbi államok területére történő áthelyezésére vonatkozóan. E határozat kulcselemeit, különösen az áthelyezési eljárásra, illetve a kérelmezők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket kellőképpen figyelembe kell venni az említett megállapodásokban.

12. cikk

Jelentéstétel

A tagállamok és az érintett ügynökségek által szolgáltatott információk alapján a Bizottság félévente jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról.

A Bizottság ezenfelül az Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól kapott információk alapján félévente jelentést tesz a Tanácsnak a 8. cikkben említett ütemtervek végrehajtásáról is.

13. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a 604/2013/EU rendelet 44. cikkében említett bizottság segíti. Ez a bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

14. cikk
Hatálybalépés

(1)Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)Ezt a határozatot [24 hónappal a hatálybalépés után]-ig kell alkalmazni.

(3)Ezt a határozatot azon személyekre kell alkalmazni, akik [a hatálybelépés pontos dátuma] és [a hatálybelépés pontos dátumát 24 hónappal követő nap] között érkeznek Olaszország, Görögország vagy Magyarország területére, valamint azon kérelmezőkre, akik [egy hónappal a hatálybalépés dátuma előtt]-tól/-től kezdve érkeztek e tagállamok területére.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) Az Európai Tanács 2015. április 23-i rendkívüli ülésén elfogadott nyilatkozat, EUCO 18/15; az Európai Tanács 2015. június 25–26-i ülésén elfogadott tanácsi következtetések, EUCO 22/15.

(2) P8_TA(2015)0176, 2015. április 28.

(3) 3405. Bel- és Igazságügyi Tanács – 11097/15. számú tanácsi dokumentum.

(4) Az UNHCR 2015. márciusi javaslatai az Európába jelenleg és a jövőben tengeren érkező menedékkérők, menekültek és migránsok helyzetének kezelésére: http://www.refworld.org/docid/55016ba14.html

(5) Lásd például az ECRE 2015. április 23-i tízpontos tervét a tengeri halálesetek megelőzésére: www.ecre.org.

(6)

    http://www2.ohchr.org/English/bodies/crc/docs/GC/CRC_C_GC_14_ENG.pdf .

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 604/2013/EU rendelete egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 516/2014/EU rendelete a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150, 2014.5.20., 168. o.).

(9) Horvátország esetében a 2013–2014-es időszak kerül figyelembevételre.

(10) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/33/EU irányelve a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás) (HL L 180, 2013.6.29., 96. o.).

(12) A Tanács 2003. január 27-i 2003/9/EK irányelve a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról (HL L 31., 2003.2.6., 18. o.).

(13) A Tanács 2005. december 1-jei 2005/85/EK irányelve a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól (HL L 326., 2005.12.13., 13. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/32/EU irányelve a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180, 2013.6.29., 60. o.).

(15) A Tanács 2000. december 11-i 2725/2000/EK rendelete a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról (HL L 316., 2000.12.15., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 603/2013/EU rendelete a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/95/EU irányelve a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/32/EU irányelve a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).

(19) HL L 150., 2014.5.20., 168. o.

(20) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(21) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.9.9.

COM(2015) 451 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:
Javaslat - A Tanács határozata a nemzetközi védelem területén Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról

I. MELLÉKLET – Olaszországra vonatkozó elosztási kulcs

Az elosztási kulcs a következő szempontokon alapul :

a) a lakosság létszáma (40 % súlyozás). Ez az adat tükrözi az adott tagállam képességét bizonyos számú menekült fogadására;

b) a teljes GDP (40 % súlyozás). Ebből következtetni lehet az ország abszolút jólétére, így arra is, hogy egy gazdaság milyen mértékben képes menekültek fogadására és integrálására;

c) az 1 millió lakosra jutó menedékkérelmek átlagos száma a 2010–2014 közötti időszakban 1 (10 % súlyozás, a népesség és a GDP kulcsra gyakorolt hatása összegének maximum 30 %-áig). Ez a szempont az adott tagállamra a menedékjog iránti kérelmek tekintetében nehezedő jelenlegi terheket tükrözi;

d) munkanélküliségi ráta (10 % súlyozás, a népesség és a GDP kulcsra gyakorolt hatása összegének maximum 30 %-áig). Ez a szempont a menekültek integrálásával kapcsolatos kapacitást tükrözi.

II. MELLÉKLET – Görögországra vonatkozó elosztási kulcs

Az elosztási kulcs a következő szempontokon alapul:

a) a lakosság létszáma (40 % súlyozás). Ez az adat tükrözi az adott tagállam képességét bizonyos számú menekült fogadására;

b) a teljes GDP (40 % súlyozás). Ebből következtetni lehet az ország abszolút jólétére, így arra is, hogy egy gazdaság milyen mértékben képes menekültek fogadására és integrálására;

c) az 1 millió lakosra jutó menedékkérelmek átlagos száma a 2010–2014 közötti időszakban 2 (10 % súlyozás, a népesség és a GDP kulcsra gyakorolt hatása összegének maximum 30 %-áig). Ez a szempont az adott tagállamra a menedékjog iránti kérelmek tekintetében nehezedő jelenlegi terheket tükrözi;

d) munkanélküliségi ráta (10 % súlyozás, a népesség és a GDP kulcsra gyakorolt hatása összegének maximum 30 %-áig). Ez a szempont a menekültek integrálásával kapcsolatos kapacitást tükrözi.

III. MELLÉKLET – Magyarországra vonatkozó elosztási kulcs

Az elosztási kulcs a következő szempontokon alapul:

a) a lakosság létszáma (40 % súlyozás). Ez az adat tükrözi az adott tagállam képességét bizonyos számú menekült fogadására;

b) a teljes GDP (40 % súlyozás). Ebből következtetni lehet az ország abszolút jólétére, így arra is, hogy egy gazdaság milyen mértékben képes menekültek fogadására és integrálására;

c) az 1 millió lakosra jutó menedékkérelmek átlagos száma a 2010–2014 közötti időszakban 3 (10 % súlyozás, a népesség és a GDP kulcsra gyakorolt hatása összegének maximum 30 %-áig). Ez a szempont az adott tagállamra a menedékjog iránti kérelmek tekintetében nehezedő jelenlegi terheket tükrözi;

d) munkanélküliségi ráta (10 % súlyozás, a népesség és a GDP kulcsra gyakorolt hatása összegének maximum 30 %-áig). Ez a szempont a menekültek integrálásával kapcsolatos kapacitást tükrözi.

IV. MELLÉKLET – Pénzügyi kimutatás

1.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

   1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

   1.2.    A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

   1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

   1.4.    Célkitűzés(ek)

   1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

   1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

   1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.    IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

   2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

   2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

   2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

   3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

   3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

   3.2.1.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

   3.2.2.    Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

   3.2.3.    Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

   3.2.4.    A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   3.2.5.    Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

   3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – A Tanács végrehajtási határozata a nemzetközi védelem területén Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 4

18 – Migrációs ügyek és uniós belügyek

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 5 irányul

☑ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Az európai migrációs stratégia (COM(2015) 240 final) hangsúlyozza, hogy sürgősen választ kell találni az EU területére jelenleg nagy számban érkező migránsok problémájára. 2015 eleje óta a tagállamok menekültügyi rendszerei jelenleg minden korábbinál nagyobb nyomással kénytelenek szembenézni, és az elkövetkező hónapok során folytatódni fog a migránsok beáramlása a leginkább érintett tagállamokba és néhány további tagállamba. Az EU nem várhat addig a cselekvéssel, amíg a nyomás elviselhetetlenné válik: az érkezők nagy száma miatt a helyi fogadási és adminisztratív létesítmények kapacitása már jelenleg is túlterhelt. A migrációs nyomásnak leginkább kitett tagállamok problémájának kezelése céljából a Bizottság (ismét) aktiválja az EUMSZ 78. cikkének (3) bekezdése alapján előirányzott szükséghelyzeti reagáló rendszert. A javaslat magában foglal egy, az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre vonatkozó ideiglenes elosztási mechanizmust, hogy minden tagállam részvétele méltányos és kiegyensúlyozott legyen a közös erőfeszítésben. A megállapított szabályoknak és garanciáknak megfelelően a fogadó tagállam lesz felelős a kérelmek vizsgálatáért. A javaslat tartalmazza a releváns, objektív kritériumokon alapuló elosztási kulcsot.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

4. sz. konkrét célkitűzés

A tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás előmozdítása többek között gyakorlati együttműködés révén, különösen a migrációs és menekültáramlások által leginkább érintett tagállamok irányába

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

18.03 – Menekültügy és migráció

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

120 000 kérelmező áthelyezése Olaszországból, Görögországból és Magyarországról a többi tagállamba.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Áthelyezett kérelmezők száma

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A javaslat az Olaszországban, Görögországban és Magyarországon fennálló menekültügyi válság eredményeként született. A Szerződés 78. cikkének (3) bekezdésén alapuló javaslat célja az e három országban fennálló menekültügyi helyzet további romlásának megelőzése, valamint e három ország hatékony támogatása.

2015. április 23-i nyilatkozatában az Európai Tanács elkötelezte magát, hogy megvizsgálja a tagállamok közötti, önkéntes alapú sürgősségi áthelyezések megszervezésének lehetőségeit. 2015. április 28-i állásfoglalásában az Európai Parlament felkérte a Tanácsot, hogy komolyan fontolja meg a Szerződés 78. cikke (3) bekezdésének alkalmazását.
A Bizottság 2015. május 27-i javaslatával (COM(2015)286 final), első ízben aktiválta a Szerződés 78. cikkének (3) bekezdésében előírt szükséghelyzeti mechanizmust. Az Európai Tanács június folyamán megállapodott abban, hogy két év alatt 40 000 nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló személyt ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként át kell helyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A harmadik országbeli állampolgárok Olaszországba. Görögországba és Magyarországra történő hirtelen beáramlása által teremtett szükséghelyzet jelentős nyomás alá helyezi a három ország menekültügyi rendszerét és erőforrásait. E helyzet következtében más tagállamok is érintetté válhatnak e személyek Olaszországból, Görögországból és Magyarországról – e többi tagállamba irányuló – másodlagos mozgása miatt. Egyértelmű, hogy az egyes tagállamok intézkedései nem kezelhetik kielégítő módon azokat a közös kihívásokat, amelyekkel ezen a területen valamennyi tagállam szembesül. Az uniós szintű fellépés ezért elengedhetetlen ezen a területen.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Ez a Szerződés 78. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott második javaslat.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében az egyes tagállamok nemzeti programjaik részeként, önkéntes alapon gondoskodhatnak a nemzetközi védelmet kérelmezők átadásáról.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

☑ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

☑    Pénzügyi hatás: 2016-től 2020-ig

◻ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

Bizottság általi közvetlen irányítás

☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

☑ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Ez a pénzügyi kimutatás a nemzetközi védelmet kérelmezők Olaszországból, Görögországból és Magyarországról a többi tagállamba történő áthelyezésével járó költségek fedezéséhez szükséges összegeket tartalmazza (az átadási költségekhez való hozzájárulást is beleértve). A kötelezettségvállalási előirányzatokat hozzá kell adni a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 18.030101 számú költségvetési tételnél szereplő jelenlegi előirányzatához. A kifizetési igények számítása azon a feltételezésen alapul, hogy 2016-ban 50 % előfinanszírozási összeg kifizetésére kerül sor.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A megosztott irányítás esetében koherens és hatékony jelentéstételi, nyomonkövetési és értékelési keret áll rendelkezésre. Az egyes nemzeti programok esetében a tagállamoknak fel kell állítaniuk egy nyomonkövetési bizottságot, amelyben a Bizottság is részt vehet.

A tagállamok évente beszámolnak a többéves program végrehajtásáról. Ezek a jelentések az 514/2014/EU rendeletben (horizontális rendeletben) meghatározott záróelszámolási eljárás keretében teljesített éves kifizetések előfeltételét képezik.

2018-ban a Bizottság az 514/2014/EU rendelet 15. cikkének megfelelően jelentést fog benyújtani a nemzeti programok félidős értékeléséről, amely ki fog térni az e tanácsi határozat által előirányzott pénzügyi források felhasználására.

A Bizottság ezen túlmenően 2018. december 31-ig időközi jelentést bocsát ki az Alapok végrehajtásáról, valamint 2024. június 30-ig utólagos értékelési jelentést ad ki, amely kiterjed az egész végrehajtásra (vagyis nemcsak a megosztott irányítás alatt működő nemzeti programokra).

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság nem szembesült jelentős hibakockázatokkal kiadási programjai során. Ezt megerősíti, hogy a Számvevőszék éves jelentései visszatérően nem tartalmaznak jelentős ilyen jellegű megállapításokat, illetve hogy az utóbbi években a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság éves tevékenységi jelentéseiben nem volt példa a 2 %-os fennmaradó hibaarány meghaladására.

Az irányítási és kontrollrendszer követi az európai strukturális és beruházási alapokban meghatározott általános előírásokat, és teljes mértékben megfelel a költségvetési rendelet követelményeinek.

A többéves programozás és a felelős hatóság által teljesített kifizetéseken alapuló éves elszámolás együttesen összhangba hozza a támogathatósági időszakokat a Bizottság éves beszámolóival, anélkül, hogy a jelenlegi rendszerhez képest növelné az adminisztratív terheket.

A helyszíni ellenőrzéseket az első szintű ellenőrzések keretében fogja végezni a felelős hatóság, és azok alá fogják támasztani az éves vezetői megbízhatósági nyilatkozatot.

Az átalányösszegek alkalmazása (egyszerűsített költségelszámolási opció) tovább csökkenti a felelős hatóságok által e határozat végrehajtásakor vétett esetleges hibákat.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Az összes szabályozási ellenőrző mechanizmus alkalmazása mellett a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság egy csalás elleni stratégiát is kidolgoz a Bizottság 2011. június 24-én elfogadott új csalás elleni stratégiájának megfelelően, többek között annak biztosítása érdekében, hogy a belső csalás megelőzését célzó ellenőrzései teljes mértékben összhangban legyenek a Bizottság csalás elleni stratégiájával, és a csalással kapcsolatos kockázatkezelési megközelítése a csalás kockázatát magában hordozó területek azonosítására és a megfelelő válaszlépésekre irányuljon. Amennyiben szükséges, hálózati csoportokat és az Alapokkal kapcsolatos csalási ügyek elemzését szolgáló IT-eszközöket alakítanak ki.

Ami a megosztott irányítást illeti, a Bizottság csalás elleni stratégiája egyértelműen megjelöli annak szükségességét, hogy a Bizottságnak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó rendeletekről szóló javaslatai a tagállamokat hatékony és a csalással kapcsolatosan feltárt kockázatokkal arányos csalás elleni intézkedések bevezetésére kérjék fel. A jelen javaslat 5. cikke egyértelmű követelményként írja elő a tagállamok számára, hogy előzzék meg, derítsék fel és korrigálják a szabálytalanságokat, valamint jelentsék azokat a Bizottságnak. E kötelezettségekkel kapcsolatos további részletek a felelős hatóság feladataira vonatkozó részletes szabályokban szerepelnek majd, a 24. cikk (5) bekezdése c) pontjában előírtaknak megfelelően.

Emellett a bizottsági vagy számvevőszéki megállapításokon alapuló költségvetési korrekciókból származó források ismételt felhasználására egyértelmű utalás szerepel a 41. cikkben.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Elhanyagolható ellenőrzési költségek és nagyon alacsony hibakockázat.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságnak a csalás és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló, általános intézkedései lesznek alkalmazandók.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési tételek: nem alkalmazandó

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

◻    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

☑    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

Tekintettel arra, hogy a „Biztonság és uniós polgárság” kiadási fejezethez tartozó tartaléksáv kimerült, a Bizottság az előirányzatok valamennyi átcsoportosítási lehetőségének mérlegelését követően a rugalmassági eszköz alkalmazását javasolja.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

☑ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

□    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

☑    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) Horvátország esetében – mivel az ország 2013. július 1-jén csatlakozott az EU-hoz – csak a 2013. és 2014. évi átlagos adatokat vették figyelembe.

(2) Horvátország esetében – mivel az ország 2013. július 1-jén csatlakozott az EU-hoz – csak a 2013. és 2014. évi átlagos adatokat vették figyelembe.

(3) Horvátország esetében – mivel az ország 2013. július 1-jén csatlakozott az EU-hoz – csak a 2013. és 2014. évi átlagos adatokat vették figyelembe.

(4) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management); tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(5) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(6) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(7) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(8) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(9) A kifizetésekre gyakorolt hatás kiszámítása az ideiglenes áthelyezési program 50 %-os előfinanszírozásának feltevésén alapul.

(10) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(11) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

(12) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(13) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(14) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(15) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

(16) HL L 150., 2014.5.20., 168. o.

(17) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.