EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.5.4.

COM(2015) 193 final

MELLÉKLET

JEGYZŐKÖNYV A DOHÁNYTERMÉKEK ILLEGÁLIS KERESKEDELMÉNEK FELSZÁMOLÁSÁRÓL

a következőhöz:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Egészségügyi Világszervezetnek a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményéhez csatolt, a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés III. része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései tekintetében az Európai Unió nevében történő megkötéséről

Preambulum

E jegyzőkönyv szerződő felei, 

Tekintettel arra, hogy az ötvenhatodik Egészségügyi Világközgyűlés 2003. május 21-én konszenzussal elfogadta a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményét, amely 2005. február 27-én lépett hatályba;

Felismerve, hogy a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye az ENSZ egyik leghamarabb megerősített szerződése, és alapvető eszköz az Egészségügyi Világszervezet célkitűzéseinek eléréséhez;

Emlékeztetve az Egészségügyi Világszervezet Alapokmányának preambulumára, amely leszögezi, hogy az elérhető legmagasabb szintű egészség élvezete minden ember alapvető joga, fajra, vallásra, politikai nézetekre, gazdasági vagy társadalmi helyzetre való tekintet nélkül;

Szilárdan elhatározva továbbá, hogy előnyben részesítik a közegészség védelméhez fűződő joguk érvényesítését;

Mély aggodalmuknak adva hangot amiatt, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme hozzájárul a dohányzás járványszerű elterjedéséhez, amely a közegészségügy szempontjából súlyos következményekkel járó, globális probléma, és amelynek megoldásához hatékony, megfelelő és átfogó nemzeti és nemzetközi válaszlépések szükségesek;

Felismerve továbbá, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti a dohányzás ellenőrzésének megerősítését célzó árképzési és adóügyi intézkedéseket, és így növeli a dohánytermékek hozzáférhetőségét és megvásárolhatóságát;

Komoly aggodalmuknak adva hangot amiatt, hogy a tiltott kereskedelemben forgalmazott dohánytermékek hozzáférhetőségének és megvásárolhatóságának növelése kedvezőtlen hatást gyakorol a közegészségügyre és különösen a fiatalok, a szegények és más veszélyeztetett csoportok jóllétére;

Komoly aggodalmuknak adva hangot a dohánytermékek tiltott kereskedelme révén a fejlődő országokban és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országokban létrejött aránytalan gazdasági és társadalmi következmények miatt;

Tudatában annak, hogy tudományos, technikai és intézményi kapacitás kialakítására van szükség a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának felszámolására irányuló, megfelelő nemzeti, regionális és nemzetközi intézkedések megtervezésére és végrehajtására;

Elismerve, hogy az erőforrásokhoz és a vonatkozó technológiákhoz való hozzáférés rendkívül fontos abban, hogy a felek képesek legyenek – különösen a fejlődő országokban és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országokban – a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelem valamennyi formájának a felszámolására;

Elismerve továbbá, hogy bár vámszabad területek jöttek létre a jogszerű kereskedelem előmozdítására, ezeket a dohánytermékek tiltott kereskedelme globalizációjának elősegítésére használták ki, mind a csempészáruk tiltott továbbítása, mind a tiltott dohánytermékek gyártása vonatkozásában;

Felismerve továbbá, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti a felek gazdaságait, és kedvezőtlenül érinti stabilitásukat és biztonságukat;

Tudatában annak is, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme pénzügyi profitot generál, amelyet a nemzetközi bűnözés finanszírozására használnak, ami viszont ellentétes a kormányzati célkitűzésekkel;

Felismerve, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti az egészségügyi célkitűzéseket, további terhet ró az egészségügyi rendszerekre, és bevételkiesést okoz a felek gazdaságainak;

Szem előtt tartva a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye 5. cikkének (3) bekezdését, amelyben a felek megállapodtak abban, hogy a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos közegészségügyi politikájuk meghatározása és megvalósítása során fellépnek annak érdekében, hogy ezeket a politikákat nemzeti jogukkal összhangban megvédjék a dohányipar kereskedelmi és egyéb anyagi érdekeltségeivel szemben.

Hangsúlyozva azt, hogy éberségre van szükség a dohányipar azon erőfeszítéseivel szemben, amelyek célja a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni stratégiák veszélyeztetése vagy megdöntése, továbbá azt, hogy tájékozottnak kell lenni a dohányipar azon tevékenységeiről, amelyek negatív hatást fejtenek ki a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni stratégiákra;

Szem előtt tartva a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye 6. cikkének (2) bekezdését, amely arra ösztönzi a feleket, hogy adott esetben tiltsák vagy korlátozzák az adó- és vámmentes dohánytermékek eladását nemzetközi utazók számára és/vagy behozatalát nemzetközi utazók által;

Felismerve továbbá, hogy a nemzetközi árutovábbításban és átrakodásban részt vevő dohány és a dohánytermékek esetében megtalálják a tiltott kereskedelem csatornáit;

Figyelembe véve, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelmének megakadályozására és az ellene való küzdelemre irányuló hatékony fellépéshez átfogó nemzetközi megközelítés és szoros együttműködés szükséges a tiltott kereskedelem valamennyi aspektusát illetően, ideértve adott esetben a dohánnyal, a dohánytermékekkel és a gyártóberendezéssel való tiltott kereskedelmet;

Felidézve és hangsúlyozva más releváns nemzetközi megállapodások – például az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye, az Egyesült Nemzetek Szervezete korrupció elleni egyezménye és az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében létrejött, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni egyezmény – jelentőségét, továbbá az említett egyezmények feleinek kötelezettségét arra, hogy adott esetben alkalmazzák az említett egyezmények megfelelő rendelkezéseit a dohánnyal, a dohánytermékekkel és a gyártóberendezéssel való tiltott kereskedelemre, és ösztönözve az említett megállapodásokhoz való csatlakozás mérlegelésére azokat a feleket, amelyek ezt eddig még nem tették meg;

Felismerve a kibővített együttműködés szükségességét a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének titkársága, illetve az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala, a Vámigazgatások Világszervezete és adott esetben más szervek között;

Emlékeztetve a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének 15. cikkére, amely szerint a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának a felszámolása – ideértve a csempészetet és a tiltott gyártást – a dohányzás visszaszorításának lényeges elemei;

Figyelembe véve, hogy ez a jegyzőkönyv nem foglalkozik a szellemi tulajdonjogokkal összefüggő kérdésekkel; és

Abban a meggyőződésben, hogy a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének egy átfogó jegyzőkönyvvel való kiegészítése eredményes és hatékony eszköz a dohánytermékek tiltott kereskedelme és annak súlyos következményei elleni küzdelemben,

a következőkben állapodtak meg:

I. RÉSZ: BEVEZETÉS

1. cikk

Fogalommeghatározások

1. „Brókertevékenység”: mások képviseletében díj vagy jutalék fejében történő eljárás, például a szerződésekkel, vásárlással vagy értékesítéssel kapcsolatos tárgyalások során.

2. „Cigaretta”: egy tekercs, dohányzásra szánt vágott dohány, cigarettapapírba csomagolva. Ez kizárja az olyan egyedi, regionális termékeket, mint amilyen a bidi, az ang hoon vagy más hasonló termékek, amelyek papírba vagy levélbe csomagolhatók. A 8. cikk alkalmazásában a „cigaretta” emellett cigarettakészítés céljából finomra vágott, „saját sodrású” dohány.

3. „Elkobzás”, amely adott esetben megsemmisítést is magában foglal: a bíróság vagy más illetékes hatóság által elrendelt végleges tulajdonvesztés.

4. „Ellenőrzött szállítás”: az a technika, amikor az egy vagy több tagállam területéről, területén, illetve területére tiltott vagy gyanús szállítmányok ki-, át-, illetve beszállítását engedélyezik az érintett állam(ok) illetékes hatóságainak tudtával és felügyelete mellett, bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás és az elkövetésben érintett személyek azonosítása céljából.

5. „Vámszabad terület”: valamely fél területének az a része, ahol az oda bevitt árut a vámok és adók tekintetében általában vámterületen kívüli árunak tekintik.

6. „Tiltott kereskedelem”: minden olyan, a törvény által tiltott gyakorlat vagy magatartás, amely az előállítással, szállítással, átvétellel, birtoklással, terjesztéssel, árusítással vagy vásárlással kapcsolatos, ideértve az e tevékenységek megkönnyítését célzó gyakorlatot vagy magatartást.

7. „Engedély”: az illetékes hatóság által az előírt kérelemnek vagy más dokumentumoknak a számára történő benyújtását követően kiadott engedély.

8. a) „Gyártóberendezés”: olyan gép, amelyet kizárólag dohánytermékek gyártására terveztek vagy adaptáltak, és amely szerves része a gyártási folyamatnak. 1  

b) „Ennek bármely része” gyártóberendezéssel kapcsolatban: bármely olyan azonosítható rész, amely kizárólag a dohánytermékek gyártása során használt gyártóberendezés részét képezheti.

9. „Fél”: a jegyzőkönyv részes fele, ha a szövegkörnyezet másra nem utal.

10. „Személyes adatok”: az azonosított vagy azonosítható természetes személlyel kapcsolatos összes információ.

11. „Regionális gazdasági integrációs szervezet”: szuverén államok által alkotott szervezet, amelyet tagállamai számos kérdéskörben illetékességgel ruháztak fel, ideértve az ilyen kérdésekhez kapcsolódó, olyan döntések meghozatalára vonatkozó felhatalmazást is, amelyek a tagállamok számára kötelező érvényűek. 2

12. „Szállítói lánc”: a dohánytermékek és a gyártóberendezés gyártása, továbbá a dohánytermékek és a gyártóberendezés behozatala vagy kivitele; a fogalom adott esetben kiterjeszthető valamely fél döntése alapján egy vagy több alábbi tevékenységre is:

a) dohánytermékek kiskereskedelme;

b) dohánytermesztés, kivéve a hagyományos kistermelőket, gazdálkodókat és termelőket;

c) dohánytermék vagy gyártóberendezés kereskedelmi mennyiségben történő szállítása; és

d) dohány és dohánytermék vagy gyártóberendezés nagykereskedelme, közvetítőkereskedelme, raktározása vagy terjesztése.

13. „Dohánytermékek”: a teljes egészében vagy részben dohánylevélből mint nyersanyagból készült termékek, amelyeket elszívás, elfüstölés, rágás vagy felszippantás céljára állítanak elő.

14. „Árukövetés és nyomon követés”: az egyes cikkek útvonalának vagy mozgásának a szállítói lánc mentén az illetékes hatóságok vagy más, nevükben eljáró személy által történő rendszeres megfigyelése és rekonstruálása, a 8. cikkben foglaltak szerint.

2. cikk

A jegyzőkönyv kapcsolata más megállapodásokkal és jogi eszközökkel

(1) A WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének a jegyzőkönyveire alkalmazandó rendelkezéseit erre a jegyzőkönyvre is alkalmazni kell.

(2) A WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének 2. cikkében említett típusú megállapodásokat megkötő felek az egyezmény titkárságán keresztül értesítik a felek találkozóját az ilyen megállapodásokról.

(3) Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik a felek más, az adott fél tekintetében hatályos nemzetközi egyezmény, szerződés vagy megállapodás értelmében fennálló olyan jogait és kötelezettségeit, amelyeket az adott fél a dohánytermékek tiltott kereskedelmének tényleges felszámolása szempontjából hatékonyabbnak tekint.

(4) Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik a feleknek a nemzetközi jog értelmében fennálló jogait, kötelezettségeit és feladatait, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét is.

3. cikk

Célok

E jegyzőkönyv célja a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának felszámolása, a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének 15. cikkében foglaltakkal összhangban.

II. RÉSZ: ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

4. cikk

Általános kötelezettségek

(1) A WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének 5. cikkében foglalt rendelkezések mellett a felek

a) elfogadják és végrehajtják az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk szállítói láncának ellenőrzéséhez vagy szabályozásához szükséges hatékony intézkedéseket az említett árukkal való tiltott kereskedelem megakadályozása, az attól való elrettentés, annak felderítése, az azzal kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás céljából, és e célból együttműködnek egymással;

b) nemzeti jogukkal összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságaik és szolgálataik hatékonyságának növelésére, ideértve az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk tiltott kereskedelme valamennyi formájának megakadályozásáért, az attól való elrettentésért, annak felderítéséért, az azzal kapcsolatos nyomozásért és büntetőeljárásért, illetve annak felszámolásáért felelős vámhatóságokat és a rendőrséget;

c) hatékony intézkedéseket fogadnak el a technikai segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás, a kapacitásépítés és a nemzetközi együttműködés elősegítésére vagy megvalósítására e jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából, és biztosítják az e jegyzőkönyv értelmében kicserélendő információk rendelkezésre bocsátását és biztonságos cseréjét az illetékes hatóságok számára;

d) saját nemzeti jogi és közigazgatási rendszereiknek megfelelően szorosan együttműködnek egymással, a jogellenes magatartással – ideértve a jegyzőkönyv 14. cikke szerint minősített bűncselekményeket is – szembeni bűnüldözési fellépés hatékonyságának fokozása érdekében;

e) adott esetben együttműködnek és kommunikálnak a releváns regionális és nemzetközi kormányközi szervezetekkel az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó biztonságos 3 információcsere során, e jegyzőkönyv hatékony végrehajtásának az előmozdítása érdekében; és

f) a rendelkezésükre álló eszközök és erőforrások adta kereteken belül együttműködnek az e jegyzőkönyv hatékony alkalmazásához szükséges pénzügyi források megteremtése érdekében, kétoldalú és többoldalú forrásteremtési mechanizmusok révén.

(2) A felek az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik végrehajtása során biztosítják a lehető legnagyobb átláthatóságot az olyan kapcsolatok tekintetében, amelyeket a dohányiparral tartanak fenn.

5. cikk

Személyes adatok védelme

A felek a nemzeti jogra figyelemmel védelmet biztosítanak a magánszemélyek személyes adatai számára, állampolgárságra vagy lakóhelyre való tekintet nélkül, szem előtt tartva a jegyzőkönyv végrehajtása során a személyes adatok védelmével kapcsolatos nemzetközi normákat.

III. RÉSZ: A SZÁLLÍTÓI LÁNC ELLENŐRZÉSE

6. cikk

Engedélyezési, illetve ezzel egyenértékű jóváhagyási vagy ellenőrzési rendszer

(1) A WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményében foglalt célkitűzések elérése érdekében és a dohánytermékek és a gyártóberendezés tiltott kereskedelmének felszámolására tekintettel az egyes felek tiltják az alábbi tevékenységek bármelyikének természetes vagy jogi személyek által történő végzését, kivéve az illetékes hatóságtól a nemzeti joggal összhangban kapott engedély vagy ezzel egyenértékű jóváhagyás (a továbbiakban: „engedély”) birtokában, vagy pedig ilyen hatóság által megvalósított ellenőrzési rendszer megléte esetén:

a) dohánytermék és gyártóberendezés gyártása; és

b) dohánytermék és gyártóberendezés behozatala vagy kivitele.

(2) A felek törekednek a megfelelőnek tekintett mértékben – és amennyiben az alábbi tevékenységeket a nemzeti jog nem tiltja – engedélyt adni a következő tevékenységeket végző természetes vagy jogi személyek számára:

a) dohánytermékek kiskereskedelme;

b) dohánytermesztés, kivéve a hagyományos kistermelőket, gazdálkodókat és termelőket;

c) dohánytermékek vagy gyártóberendezés kereskedelmi mennyiségben történő szállítása; és

d) dohány és dohánytermékek vagy gyártóberendezés nagykereskedelme, közvetítőkereskedelme, raktározása vagy terjesztése.

(3) A hatékony engedélyezési rendszer biztosítására figyelemmel a felek

a) illetékes hatóságo(ka)t hoznak létre vagy jelölnek ki az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére jogosító engedélyek kibocsátására, megújítására, felfüggesztésére, visszavonására és/vagy érvénytelenítésére, e jegyzőkönyv rendelkezéseire figyelemmel és a nemzeti joggal összhangban;

b) előírják, hogy az engedély iránti kérelmekben a kérelmezővel kapcsolatos valamennyi előírt információnak szerepelnie kell, amelyek adott esetben az alábbiakat foglalják magukban:

i. ha a kérelmező természetes személy, a személyazonosságával kapcsolatos információk, ideértve teljes nevét, vállalkozásának megnevezését, vállalkozói nyilvántartási számát (ha van ilyen), az alkalmazandó adószámot (ha van ilyen) és bármely más információt, amely lehetővé teszi az azonosítást;

ii. ha a kérelmező jogi személy, az azonosításához szükséges információk, ideértve a jogi személy teljes megnevezését, a vállalkozás megnevezését, a cégjegyzékszámot, a bejegyzés helyét és napját, a székhely és a telephely címét, az alkalmazandó adószámokat, az alapító okirat vagy az ezzel egyenértékű dokumentum másolatát, a kapcsolt vállalkozások megnevezését, az ügyvezetők és a képviselők nevét, ideértve bármely más információt, amely lehetővé teszi az azonosítást;

iii. a gyártóegység(ek) telephelyének pontos címe, a raktár címe és a kérelmező vállalkozásának gyártási kapacitása;

iv. a kérelemmel érintett dohánytermékek és gyártóberendezés adatai, köztük a termék leírása, megnevezése, adott esetben bejegyzett védjegye, formatervezési mintája, márkája, modellje vagy típusa, illetve a gyártóberendezés sorszáma;

v. a gyártóberendezés telepítési és használati helyének leírása;

vi. a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos dokumentumok vagy nyilatkozat;

vii. a releváns ügyletekben használni kívánt bankszámlák azonosításához szükséges valamennyi adat és más fontos fizetési adatok; és

viii. a dohánytermékek tervezett felhasználásának és tervezett értékesítési piacának leírása, különös figyelemmel annak biztosítására, hogy a dohánytermékgyártás vagy -szállítás összemérhető legyen az ésszerűen várható kereslettel;

c) adott esetben ellenőrzik és beszedik a kivethető engedélyezési díjakat, és mérlegelik ezeknek az engedélyezési rendszer hatékony igazgatása és végrehajtása vagy a közegészségügy területén vagy más kapcsolódó tevékenység során történő felhasználását a nemzeti jogszabályokkal összhangban;

d) megteszik a megfelelő intézkedéseket az engedélyezési rendszer működése során bármely rendellenes vagy csalárd gyakorlat megakadályozására, felderítésére és az ezzel kapcsolatos nyomozásra;

e) adott esetben intézkedéseket hoznak, ideértve az engedélyek időszakos felülvizsgálatát, megújítását, ellenőrzését vagy hitelesítését;

f) adott esetben időkeretet állapítanak meg az engedélyek lejártára és az azt követő kötelező újbóli kérelmezésre vagy a kérelemben szereplő információk frissítésére vonatkozóan;

g) kötelezik az engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személyeket arra, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságot a telephelyük címének megváltozásáról vagy a tevékenységekkel kapcsolatban az engedélyben szereplő információk bármilyen jelentős változásáról;

h) kötelezik az engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személyeket arra, hogy a megfelelő intézkedés meghozatala céljából tájékoztassák az illetékes hatóságot valamely gyártóberendezés megvásárlásáról vagy elidegenítéséről; és

i) biztosítják, hogy az ilyen gyártóberendezés vagy annak bármely része megsemmisítésére az illetékes hatóság felügyelete mellett kerül sor.

(4) Az egyes felek biztosítják, hogy engedélyt nem adnak ki és/vagy nem ruháznak át a tervezett engedélyestől származó, a (3) bekezdésben foglalt megfelelő információk kézhezvétele, továbbá az illetékes hatóság előzetes jóváhagyása nélkül.

(5) Az e jegyzőkönyv hatálybalépését követő öt év elteltével a felek találkozója a soron következő ülésszakán biztosítja, hogy bizonyítékon alapuló kutatást végeznek annak megállapítására, hogy rendelkezésre állnak-e a dohánytermékek gyártása szempontjából elengedhetetlen alapvető információk, ezek azonosíthatók-e, és ezekkel kapcsolatosan hatékony ellenőrzési mechanizmus érvényesülhet-e. Az ilyen kutatás alapján a felek találkozója mérlegeli a megfelelő intézkedést.

7. cikk

Kellő gondosság

(1) Az egyes felek előírják – nemzeti jogukkal és a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének célkitűzéseivel összhangban –, hogy a dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezés szállítói láncában szereplő valamennyi természetes és jogi személy

a) kellő gondossággal jár el egy üzleti kapcsolat létrejöttét megelőzően és folyamán;

b) ellenőrzi az ügyfelek részére történő értékesítéseket annak biztosítása érdekében, hogy a mennyiségek a tervezett értékesítési vagy felhasználási piacon összemérhetők legyenek az ilyen termékek iránti kereslettel; és

c) beszámol az illetékes hatóságoknak bármely olyan bizonyítékról, amely arra utal, hogy az ügyfél az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeit sértő tevékenységeket folytat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kellő gondosság megfelelően összhangban áll a fél nemzeti jogával és a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményével, és magában foglalja többek között az ügyfelek azonosítására vonatkozó követelményeket, például az alábbiakkal kapcsolatos információk beszerzését és frissítését:

a) annak megállapítása, hogy a természetes vagy jogi személy a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkezik;

b) ha az ügyfél természetes személy, a személyazonosságával kapcsolatos információk, ideértve teljes nevét, vállalkozásának megnevezését, vállalkozói nyilvántartási számát (ha van ilyen), az alkalmazandó adószámot (ha van ilyen) és személyének hivatalos azonosítását;

c) ha az ügyfél jogi személy, az azonosításához szükséges információk, ideértve teljes megnevezését, a vállalkozás megnevezését, a cégjegyzékszámot, a bejegyzés helyét és napját, a székhely és a telephely címét, az alkalmazandó adószámokat, az alapító okirat vagy az egyenértékű dokumentum másolatát, a kapcsolt vállalkozások megnevezését, az ügyvezetők és az esetleges képviselők nevét, ideértve a képviselők nevét és személyük hivatalos azonosítását;

d) a dohány, a dohánytermék vagy a gyártóberendezés tervezett felhasználásának és tervezett értékesítési piacának a leírása; és

e) a gyártóberendezés telepítési és használati helyének leírása.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kellő gondosság az ügyfél azonosítására vonatkozó követelményeket is magában foglalhatja, például az alábbiakkal kapcsolatos információk beszerzését és frissítését:

a) a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos dokumentumok vagy nyilatkozat; és

b) az ügyletek során használni kívánt bankszámlák ellenőrzése.

(4) Az egyes felek az (1) bekezdés c) pontja szerinti információk alapján megtesznek minden szükséges intézkedést az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeiknek való megfelelés biztosítására, ideértve adott esetben a fél joghatósága alá tartozó ügyfélnek a nemzeti jog szerint tiltólistán szereplő ügyfélként történő megjelölését is.

8. cikk

Árukövetés és nyomon követés

(1) A szállítói lánc további biztosítása érdekében, illetve a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel kapcsolatos nyomozás támogatása céljából a felek megállapodnak abban, hogy az e jegyzőkönyv hatálybalépését követő öt éven belül globális árukövetési és nyomonkövetési rendszert hoznak létre, amely nemzeti és/vagy regionális árukövetési és nyomonkövetési rendszerekből és egy globális információmegosztó fókuszpontból áll, amely a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének titkárságánál található és valamennyi fél számára elérhető, lehetővé téve a felek számára a lekérdezést és a vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

(2) E cikkel összhangban minden egyes fél általa ellenőrzött árukövetési és nyomonkövetési rendszert hoz létre valamennyi olyan dohánytermék tekintetében, amelyet a területén gyártanak vagy oda importálnak, figyelembe véve egyedi nemzeti vagy regionális szükségleteit és az elérhető bevált gyakorlatot.

(3) A hatékony árukövetés és nyomon követés támogatására figyelemmel minden fél előírja, hogy valamennyi csomagolási egységen és csomagoláson, továbbá a külső csomagoláson egyedi, biztonságos és nem eltávolítható azonosító jelölést (a továbbiakban: egyedi azonosító jelölés), például kódot vagy bélyeget helyezzenek el, vagy az egyedi azonosító jelölés a csomagolás részét képezze, a cigaretta esetében öt, más dohánytermékek esetében pedig tíz éven belül e jegyzőkönyvnek az adott fél számára történő hatálybalépésétől számítva.

(4.1.) A (3) bekezdés alkalmazásában minden egyes fél előírja a globális árukövetési és nyomonkövetési rendszer részeként az alábbi információk közvetlenül vagy hivatkozás útján történő rendelkezésre bocsátását, annak támogatása céljából, hogy a felek meghatározhassák a dohánytermékek eredetét és adott esetben az eltérítési pontot, illetve hogy nyomon követhessék és ellenőrizhessék a dohánytermékek mozgását és jogi státuszát:

a) a gyártás időpontja és helye;

b) gyártó létesítmény;

c) a dohánytermékek gyártására használt gép;

d) a gyártási műszak vagy a gyártás időpontja;

e) a gyártóval kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő első ügyfél neve, számlája, megrendelésszáma és fizetési bizonylata;

f) a kiskereskedelmi értékesítés tervezett piaca;

g) a termék leírása;

h) esetleges raktározás és fuvarozás;

i) az ismert következő vásárló azonosítása; és

j) a szállítás tervezett útvonala, a szállítás napja, a rendeltetési hely, a kiindulási hely és a szállítmány címzettje.

(4.2.) Az a), b), g) és adott esetben az f) pontban szereplő információk az egyedi azonosító jelölések részét képezik.

(4.3.) Amennyiben az f) pontban szereplő információ a jelölés időpontjában nem áll rendelkezésre, a felek a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye 15. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban előírják az ilyen információk biztosítását.

(5) Az egyes felek az e cikkben megadott határidőn belül előírják, hogy a (4) bekezdésben foglalt információkat a gyártás vagy a gyártó általi első szállítás időpontjában vagy az érintett fél területére történő behozatal időpontjában nyilvántartásba kell venni.

(6) Az egyes felek biztosítják, hogy az (5) bekezdés szerint nyilvántartott információk az érintet fél számára a (3) és a (4) bekezdés szerint előírt egyedi azonosító jelölésre való hivatkozás útján rendelkezésre állnak.

(7) Az egyes felek biztosítják, hogy az (5) bekezdéssel összhangban nyilvántartott információkat, illetve az ilyen információkat a (6) bekezdéssel összhangban hozzáférhetővé tévő egyedi azonosító jelöléseket az érintett fél és illetékes hatósága által meghatározott vagy engedélyezett formátumban rendelkezésre bocsátják.

(8) Az egyes felek biztosítják, hogy az (5) bekezdés szerint nyilvántartott információk – a (9) bekezdésre figyelemmel – megkeresés esetén rendelkezésre állnak a globális információmegosztó fókuszponton, a nemzeti és/vagy regionális központi ponttal való szabványos elektronikus biztonságos felületen keresztül. A globális információmegosztó fókuszpont listát készít a felek illetékes hatóságairól, és ezt a listát valamennyi fél rendelkezésére bocsátja.

(9) Az egyes felek és az illetékes hatóságok

a) kellő időben hozzáférnek a (4) bekezdés szerinti információkhoz a globális információmegosztó fókuszpontnál történő lekérdezés útján;

b) ilyen információt csak akkor kérnek, ha az a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felderítése vagy az ezzel kapcsolatos nyomozás céljából szükséges;

c) információt indokolatlanul nem tartanak vissza;

d) a (4) bekezdéssel összefüggő, információ iránti megkereséseket nemzeti jogukkal összhangban megválaszolják; és

e) kölcsönös megállapodás szerint védenek és bizalmasként kezelnek minden kicserélt információt.

(10) Az egyes felek előírják az alkalmazandó árukövetési és nyomonkövetési rendszer további fejlesztését és hatókörének kibővítését egészen addig a pontig, amikor valamennyi vámot, alkalmazandó adót és adott esetben más kötelezettséget a gyártás, a behozatal vagy a vám- vagy jövedéki ellenőrzést követő árukiadás helyén teljesítenek.

(11) A felek kölcsönös megállapodás szerint együttműködnek egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel az árukövetési és a nyomonkövetési rendszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlat megosztásában és fejlesztésében, ideértve az alábbiakat:

a) a fejlett árukövetési és nyomonkövetési technológia, ezen belül az ismeretanyag, készségek, képességek és szakértelem fejlesztésének, átadásának és megszerzésének megkönnyítése;

b) igény szerint képzési és kapacitásépítő programok támogatása a felek számára; és

c) a dohánytermékek csomagolási egységeinek és csomagolásának megjelölésére és leolvasására alkalmazott technológia további fejlesztése a (4) bekezdésben felsorolt információk elérhetővé tétele céljából.

(12) A felekre vonatkozó kötelezettségeket a dohányipar nem teljesítheti, és azokat a dohányiparra nem lehet továbbhárítani.

(13) Az egyes felek biztosítják, hogy illetékes hatóságai az árukövetési és a nyomonkövetési rendszerben való részvétel során a dohányiparral és a dohányipar érdekképviseleteivel csak az e cikk végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges mértékben tartanak fenn kapcsolatot.

(14) Az egyes felek előírhatják a dohányipar számára az adott felet az e cikk szerinti kötelezettségeiből fakadóan terhelő költségek viselését.

9. cikk

Nyilvántartás

(1) Az egyes felek megfelelően előírhatják, hogy a dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezés szállítói láncában részt vevő valamennyi természetes és jogi személy valamennyi releváns ügyletről teljes és pontos nyilvántartást vezessen. Az ilyen nyilvántartásoknak lehetővé kell tenniük a dohánytermékek gyártása során felhasznált anyagokkal való teljes körű elszámoltathatóságot.

(2) Az egyes felek megfelelő módon előírják a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személyek számára, hogy megkeresésre adják át a következő információkat az illetékes hatóságoknak:

a) általános információk a piaci volumenekről, tendenciákról, előrejelzésekről, illetve más releváns információk;

valamint

b) az engedélyes birtokában, megőrzése vagy ellenőrzése alatt lévő, készletben, adó- és vámraktárakban az árutovábbítás vagy átrakodás vagy adófelfüggesztés idején tárolt dohánytermékek és gyártóberendezés mennyisége a megkeresés napján.

(3) A felek területén exportra értékesített vagy gyártott vagy a felek területén árutovábbításban vagy átrakodásban részt vevő, adófelfüggesztés hatálya alatt lévő dohánytermékek és gyártóberendezés tekintetében az egyes felek megfelelő módon előírják a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személyek számára, hogy a kiindulási ország illetékes hatóságainak megkeresésére az általuk ellenőrzött induláskor adják át az alábbi információkat:

a) az indulás dátuma a termékek fizikai ellenőrzésének legutolsó helyéről;

b) az elszállított termékekkel kapcsolatos adatok (ideértve a márkát, a mennyiséget, a raktárt);

c) a tervezett fuvarozási útvonal és rendeltetési hely;

d) annak (azoknak) a természetes vagy jogi személy(ek)nek az azonosítása, aki(k)nek a termékeket szállítják;

e) a fuvarozás módja, a fuvarozó azonosításával együtt;

f) a szállítmány tervezett rendeltetési helyre történő érkezésének várható napja; és

g) a kiskereskedelmi értékesítés vagy felhasználás tervezett piaca.

(4) Az egyes felek – amennyiben ez kivitelezhető – előírják, hogy a kiskereskedők és a dohánytermesztők – a nem kereskedelmi alapon működő hagyományos termelők kivételével – a nemzeti jogukkal összhangban teljes és pontos nyilvántartást vezessenek valamennyi olyan releváns ügyletről, amelynek részesei.

(5) Az egyes felek az (1) bekezdés végrehajtása céljából hatékony jogalkotási, végrehajtási, közigazgatási vagy más intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják, hogy valamennyi nyilvántartást

a) legalább négy évig meg kell őrizni;

b) az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani; és

c) az illetékes hatóságok által előírt formában kell vezetni.

(6) Az egyes felek megfelelő módon és a nemzeti jogra figyelemmel létrehoznak egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi az e cikkel összhangban vezetett valamennyi nyilvántartásban szereplő adatok megosztását a többi féllel.

(7) A felek törekednek az egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre a fejlett nyilvántartási rendszerek fokozatos megosztásában és fejlesztésében.

10. cikk

Biztonsági és megelőző intézkedések

(1) Az egyes felek adott esetben előírják – nemzeti jogukkal és a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének célkitűzéseivel összhangban –, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó valamennyi természetes és jogi személy megteszi a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a dohánytermékek forgalmazása tiltott kereskedelmi csatornákra terelődjön, ideértve többek között az alábbiakat:

a) jelentéstétel az illetékes hatóságoknak

i. a nemzeti jogban meghatározott mennyiségű, határon átnyúló készpénzátutalásról vagy határon átnyúló, természetbeni kifizetésről; és

ii. valamennyi „gyanús ügyletről”; és

b) a dohánytermékeknek vagy a gyártóberendezésnek kizárólag az említett termékek iránti kereslettel összemérhető mennyiségben történő szállítása a kiskereskedelmi értékesítés vagy felhasználás tervezett piacán belül.

(2) Az egyes felek adott esetben előírják – nemzeti jogukkal és a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének célkitűzéseivel összhangban –, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek által végrehajtott ügyletekkel kapcsolatos kifizetésekre kizárólag a számlán megjelölt pénznemben és mennyiségben, illetve kizárólag a tervezett piac területén található pénzügyi intézményekben biztosított jogszerű fizetési módokon kerülhet sor, és a kifizetés során nem vesznek igénybe más alternatív átutalási rendszert.

(3) A felek előírhatják, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek által a joghatóságuk szerinti területen a dohánytermékek gyártása során felhasznált anyagokkal kapcsolatos kifizetésekre kizárólag a számlán megjelölt pénznemben és mennyiségben, illetve kizárólag a tervezett piac területén található pénzügyi intézményekben biztosított jogszerű fizetési módokon kerülhet sor, és a kifizetés során nem vesznek igénybe más alternatív átutalási rendszert.

(4) Az egyes felek biztosítják, hogy e cikk követelményeinek bármilyen megsértése megfelelő büntetőjogi, polgári vagy közigazgatási eljárást, illetve hatékony, arányos és elrettentő szankciókat von maga után, ideértve adott esetben az engedély felfüggesztését vagy érvénytelenítését is.

11. cikk

Internetes, távközlési vagy más új technológia útján történő értékesítés

(1) Az egyes felek előírják, hogy a dohánytermékek internetes, távközlési vagy más, új technológia útján történő értékesítését magában foglaló ügyletekben részt vevő jogi és természetes személyek eleget tesznek az e jegyzőkönyv szerinti valamennyi releváns kötelezettségnek.

(2) Az egyes felek mérlegelik a dohánytermékek internetes, távközlési vagy más új technológia útján történő kiskereskedelmi értékesítésének tilalmát.

12. cikk

Vámszabad területek és nemzetközi árutovábbítás

(1) Az egyes felek e jegyzőkönyvnek az érintett fél tekintetében történő hatálybalépését követő három éven belül a vámszabad területeken hatékony ellenőrzéseket hajtanak végre minden dohány- és dohánytermékgyártással és ezeket érintő ügylettel kapcsolatban az e jegyzőkönyvben előírt valamennyi releváns intézkedés alkalmazása útján.

(2) Emellett tilos a dohánytermékek és a nem dohánytermékek egyetlen konténerben vagy más hasonló szállítási egységben történő keverése a vámszabad területről való elszállításkor.

(3) Az egyes felek nemzeti jogukkal összhangban az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelő ellenőrzési és vizsgálati intézkedéseket fogadnak el és alkalmaznak a dohánytermékek és a gyártóberendezés területükön történő nemzetközi továbbításával vagy átrakodásával kapcsolatosan az említett termékek tiltott kereskedelmének megakadályozása céljából.

13. cikk

Vámmentes értékesítés

(1) Az egyes felek – a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének 6. cikkét figyelembe véve – hatékony intézkedéseket hajtanak végre e jegyzőkönyv megfelelő rendelkezéseinek a vámmentes értékesítésekre történő alkalmazása céljából.

(2) Legkésőbb öt évvel e jegyzőkönyv hatálybalépését követően a felek találkozója a soron következő ülésszakán biztosítja, hogy bizonyítékon alapuló kutatást végeznek a dohánytermékek vámmentes értékesítéséhez kapcsolódó tiltott dohánytermék-kereskedelem mértékének megállapítására. Az ilyen kutatás alapján a felek találkozója mérlegeli a megfelelő további intézkedéseket.

IV. RÉSZ: BŰNCSELEKMÉNYEK

14. cikk

Jogellenes magatartás, a bűncselekményeket is ideértve

(1) Az egyes felek nemzeti joguk alapelveivel összhangban elfogadják az alábbi magatartásoknak a nemzeti jog értelmében jogellenesként való minősítéséhez szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket:

a) dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés e jegyzőkönyv rendelkezéseivel ellentétes módon történő gyártása, nagykereskedelmi értékesítése, közvetítőkereskedelme, kiskereskedelmi értékesítése, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele;

b)    i. dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés gyártása, nagykereskedelmi értékesítése, közvetítőkereskedelme, kiskereskedelmi értékesítése, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele az alkalmazandó vámok, adók és más illetékek megfizetése nélkül vagy a megfelelő adóbélyeg, egyedi azonosító jelölés vagy más előírt jelölés vagy címke elhelyezése nélkül;

ii. dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés a b) pont i. alpontjában nem említett módon történő csempészése vagy megkísérelt csempészése;

c)    i. dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés vagy hamis adóbélyeggel, egyedi azonosító jelöléssel vagy más előírt jelöléssel vagy címkével ellátott dohánycsomagolás tiltott gyártásának bármely más formája;

ii. jogellenesen gyártott dohány, tiltott dohánytermék, hamis adóbélyeget és/vagy más előírt jelölést vagy címkét viselő termék vagy tiltott gyártóberendezés nagykereskedelmi értékesítése, közvetítőkereskedelme, kiskereskedelmi értékesítése, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele;

d) dohánytermékek nem dohánytermékekkel való keverése a szállítói lánc folyamán, a dohánytermékek elrejtése vagy álcázása céljából;

e) dohánytermékek nem dohánytermékekkel való keverése e jegyzőkönyv 12. cikkének (2) bekezdését megsértve;

f) dohánytermékek internetes, távközlési vagy más új technológia útján történő értékesítése e jegyzőkönyv megsértésével;

g) dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés beszerzése a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személy által olyan személytől,, akinek a 6. cikkel összhangban engedéllyel kellene rendelkeznie, de ilyennel nem rendelkezik;

h) bármely állami tisztviselő vagy felhatalmazással rendelkező tisztviselő akadályozása a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megakadályozásával, az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos kötelezettségeinek ellátásában;

i)    i. hamis, félrevezető vagy hiányos tanúvallomás tétele bármely állami tisztviselő vagy felhatalmazással rendelkező tisztviselő előtt annak a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megakadályozásával, az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos kötelezettségei ellátása során, vagy az általa kért információk át nem adása;

ii. hivatalos űrlapokon hamis nyilatkozat tétele a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés leírását, mennyiségét vagy értékét, továbbá a jegyzőkönyvben meghatározott bármely más információt illetően az alábbi célból:

a) az alkalmazandó vámok, adók és más illetékek kifizetésének kikerülése, vagy

b) a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megakadályozásával, az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos ellenőrzési intézkedések akadályozása;

iii. az e jegyzőkönyv szerinti nyilvántartások létrehozásának vagy vezetésének elmulasztása vagy hamis nyilvántartás vezetése; és

j) a (2) bekezdés értelmében bűncselekményként minősített jogellenes magatartásból származó jövedelem pénzmosása.

(2) Az egyes felek nemzeti joguk alapelveivel összhangban meghatározzák, hogy az (1) bekezdésben meghatározott jogellenes magatartások vagy a dohány, dohánytermékek és gyártóberendezés tiltott kereskedelméhez kapcsolódó, e jegyzőkönyv rendelkezéseivel ellentétes más magatartások közül melyek minősülnek bűncselekménynek, és elfogadják az ilyen minősítéshez szükséges jogalkotási és más intézkedéseket.

(3) Az egyes felek értesítik e jegyzőkönyv titkárságát arról, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogellenes magatartások közül melyeket minősítik bűncselekménynek a (2) bekezdéssel összhangban, és átadják a titkárság számára azon jogszabályaik egy-egy példányát vagy ismertetését, amelyekkel a (2) bekezdést, illetve ezen jogszabályok későbbi módosítását végrehajtják.

(4) A dohány, dohánytermékek és gyártóberendezés tiltott kereskedelmével kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló nemzetközi együttműködés kibővítése érdekében a feleket ösztönzik a pénzmosással, a kölcsönös jogsegéllyel és a kiadatással kapcsolatos nemzeti jogszabályaik azon releváns nemzetközi egyezményekre való tekintettel történő felülvizsgálatára, amelyeknek felei, annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabályok hatékonyan szolgálják e jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtását.

15. cikk

A jogi személyek felelőssége

(1) Az egyes felek jogelveikkel összhangban elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a jogi személyeknek a többek között az e jegyzőkönyv 14. cikke szerint bűncselekménynek minősülő jogellenes magatartással kapcsolatos felelőssége megállapítható legyen.

(2) Az egyes felek jogelveire figyelemmel a jogi személyek büntetőjogi, polgári vagy közigazgatási eljárásban vonhatók felelősségre.

(3) Az ilyen felelősség nem sérti azon természetes személyek felelősségét, akik a jogellenes magatartásban részt vesznek vagy pedig a nemzeti jogszabályokkal és e jegyzőkönyv 14. cikkével összhangban minősített bűncselekmények elkövetői.

16. cikk

Büntetőeljárás és szankciók

(1) Az egyes felek nemzeti jogukkal összhangban elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a többek között az e jegyzőkönyv 14. cikke szerint bűncselekménynek minősülő jogellenes magatartásért felelősségre vont természetes és jogi személyeket hatékony, arányos és elrettentő büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankcióknak – többek között pénzügyi szankcióknak – vessék alá.

(2) Az egyes felek törekednek annak biztosítására, hogy a nemzeti joguk értelmében a személyek jogellenes magatartásával – ideértve a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményeket is – kapcsolatosan indított büntetőeljárás tekintetében meglévő mérlegelési jogkörüket gyakorolják az ilyen jogellenes magatartással – ideértve a bűncselekményeket is – kapcsolatosan végrehajtott bűnüldözési intézkedések hatékonyságának maximalizálása céljából, megfelelően tekintetbe véve a bűncselekményekkel együtt az ilyen jogellenes magatartás elkövetésétől való visszatartás szükségességét.

(3) Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik azt az elvet, hogy a jogellenes magatartás – az e jegyzőkönyvvel összhangban bűncselekménynek minősülő magatartást is ideértve – és az alkalmazandó jogi védelem vagy a magatartás jogszerűségére irányadó más jogelvek meghatározása a fél nemzeti joga számára van fenntartva, és hogy az ilyen jogellenes magatartások – köztük a bűncselekmények – üldözésére és szankcionálására az említett joggal összhangban kerül sor.

17. cikk

A lefoglalt áruval kapcsolatos kifizetések

A felek nemzeti jogukkal összhangban mérlegelik az ahhoz szükséges jogalkotási és más intézkedések elfogadását, hogy az illetékes hatóságok a lefoglalt dohány, dohánytermék és/vagy gyártóberendezés termelőjére, gyártójára, terjesztőjére, importőrére vagy exportőrére a kieső adóknak és illetékeknek megfelelő összeget vessenek ki.

18. cikk

Ártalmatlanítás vagy megsemmisítés

Valamennyi elkobzott dohányt, dohányterméket és gyártóberendezést a lehető leginkább környezetbarát módszerekkel meg kell semmisíteni vagy a nemzeti joggal összhangban ártalmatlanítani kell.

19. cikk

Különleges nyomozási technikák

(1) Az egyes felek – ha ezt a nemzeti jogrendszer alapelvei lehetővé teszik – lehetőségeiken belül és a nemzeti jog által előírt feltételek szerint meghozzák az illetékes hatóságok számára a területükön az ellenőrzött szállítás megfelelő alkalmazásához és adott esetben a különleges nyomozási technikák – pl. elektronikus vagy más megfigyelési és fedett műveletek – alkalmazásához szükséges intézkedéseket a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme elleni hatékony küzdelem céljából.

(2) A 14. cikk szerinti bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás céljából a feleket ösztönzik szükség esetén megfelelő kétoldalú vagy többoldalú megállapodások megkötésére vagy ilyen rendszerek létrehozására az (1) bekezdésben említett technikák nemzetközi együttműködés keretében történő felhasználásához.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás vagy rendszer hiányában az ilyen különleges nyomozási technikák nemzetközi alkalmazására vonatkozó döntéseket eseti alapon hozzák, és ezek esetében szükség szerint pénzügyi rendszerek és megállapodások létrehozását mérlegelhetik az érintett felek joghatóságának gyakorlására tekintettel.

(4) A felek felismerik a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás jelentőségét és szükségességét ezen a területen, és az e cikkben foglalt célkitűzések elérése érdekében kapacitásépítés céljából együttműködnek egymással és a nemzetközi szervezetekkel.

V. RÉSZ: NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

20. cikk

Általános információcsere

(1) A felek e jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének jelentéstételi eszköze keretében a nemzeti jogra figyelemmel átadják a releváns információkat, adott esetben többek között az alábbi kérdésekkel kapcsolatban:

a) összesített formában a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés lefoglalásának adatai, a lefoglalt mennyiség és érték, a termékleírások, a gyártás dátuma és helye, valamint a kikerült adó;

b) a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés behozatallal, kivitellel, árutovábbítással, adófizetéssel és vámmentességgel érintett értékesítése és mennyisége vagy értéke;

c) a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének tendenciái, az alkalmazott elrejtési módszerek és elkövetési módok; és

d) a felek megállapodása szerinti más releváns információk.

(2) A felek együttműködnek egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel a felek információgyűjtésre és -cserére vonatkozó kapacitásának fejlesztése céljából.

(3) A felek az említett információkat bizalmasnak tekintik és kizárólag a felek általi felhasználásra szánják, amennyiben a küldő fél erről másként nem nyilatkozik.

21. cikk

Bűnüldözési információcsere

(1) A felek nemzeti jogukra vagy valamely más alkalmazandó nemzetközi szerződésre figyelemmel adott esetben kicserélik egymással az alábbi információkat, saját kezdeményezésükre vagy egy olyan fél megkeresésére, amely kellően indokolja, hogy az ilyen információ a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének felderítéséhez vagy az azzal kapcsolatos nyomozáshoz szükséges:

a) az érintett természetes és jogi személyek engedélyezésére vonatkozó nyilvántartás;

b) a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmével foglalkozó természetes vagy jogi személyek azonosításához, ellenőrzéséhez és az ellenük indított büntetőeljáráshoz szükséges információk;

c) a nyomozások és a büntetőeljárások nyilvántartása;

d) a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés behozatalával, kivitelével vagy vámmentes értékesítésével kapcsolatos kifizetések nyilvántartása; és

e) a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés lefoglalásával kapcsolatos adatok (ideértve adott esetben az ügyre történő hivatkozással kapcsolatos információt, a lefoglalt mennyiséget és értéket, a termék leírását, az érintett szervezeteket, a gyártás dátumát és helyét) és az elkövetési mód (ideértve a szállítás és az elrejtés módját, az útvonal meghatározását és a felderítést).

(2) A felektől e cikk értelmében kapott információkat kizárólag a jegyzőkönyv célkitűzéseinek teljesítésére lehet felhasználni. A felek kiköthetik, hogy az említett információkat az információt átadó fél beleegyezése nélkül nem lehet továbbadni.

22. cikk

Információcsere: az információk bizalmas jellege és védelme

(1) Az egyes felek kijelölik azokat az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyeknek a 20., 21. és 24. cikkben említett adatokat át kell adni, és az egyezmény titkárságán keresztül értesítik a feleket az ilyen kijelölésről.

(2) A jegyzőkönyv szerinti információcserére az adatvédelemmel és a titoktartással kapcsolatos nemzeti jogszabályok vonatkoznak. A felek kölcsönös megállapodás szerint védenek minden olyan bizalmas információt, amelyet kicserélnek.

23. cikk

Segítségnyújtás és együttműködés: képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés tudományos, technikai és technológiai kérdésekben

(1) A felek kölcsönös megállapodás szerint együttműködnek egymással és/vagy az illetékes nemzetközi és regionális szervezeteken keresztül tudományos, technikai és technológiai ügyekben a képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés biztosításában a jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából. Az ilyen segítségnyújtás magában foglalhatja a szakértelem vagy a megfelelő technológia transzferét az információgyűjtés, a bűnüldözés, az árukövetés és a nyomon követés, az információkezelés, a személyes adatok védelme, az eltiltás, az elektronikus megfigyelés, a törvényszéki elemzés, a kölcsönös jogsegély és a kiadatás területén.

(2) A felek adott esetben kétoldalú, többoldalú és bármely más megállapodást köthetnek vagy ilyen rendszereket hozhatnak létre tudományos, technikai és technológiai ügyekben a képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés biztosítása érdekében, figyelembe véve a fejlődő országnak tekintett, illetve az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező felek szükségleteit.

(3) A felek megfelelő módon együttműködnek a lefoglalt dohány és dohánytermékek pontos földrajzi eredete azonosítási lehetőségeivel kapcsolatos fejlesztésben és kutatásban.

24. cikk

Segítségnyújtás és együttműködés: a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás

(1) A felek nemzeti jogukkal összhangban adott esetben megtesznek minden szükséges intézkedést az együttműködés többoldalú, regionális vagy kétoldalú rendszerek útján történő megerősítésére a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmével foglalkozó természetes vagy jogi személyek tevékenységének megelőzése, felderítése, nyomozása, büntetőjogi eszközökkel történő üldözése és az ilyen személyek megbüntetése érdekében.

(2) A felek biztosítják, hogy a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme elleni küzdelemmel foglalkozó közigazgatási, szabályozási, bűnüldözési és más hatóságok (ideértve az igazságügyi hatóságokat is, ha ezt a nemzeti jog lehetővé teszi) nemzeti és nemzetközi szinten együttműködnek, és megosztják a releváns információkat a nemzeti joguk által előírt feltételek szerint.

25. cikk

A szuverenitás védelme

(1) A felek e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeiknek az államok szuverén egyenlőségének és területi integritásának, továbbá a más államok belügyeibe való be nem avatkozásnak az elvével összhangban tesznek eleget.

(2) Az e jegyzőkönyvben foglaltak nem jogosítják fel a feleket arra, hogy más állam területén joghatóságot gyakoroljanak vagy olyan feladatokat lássanak el, amelyek az adott másik állam nemzeti joga értelmében kizárólag annak hatóságai hatáskörébe tartoznak.

26. cikk

Joghatóság

(1) Az egyes felek elfogadják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket, amennyiben

a) a bűncselekményt az érintett fél területén követték el; vagy

b) a bűncselekményt olyan hajó fedélzetén követték el, amely a bűncselekmény elkövetése idején az érintett fél lobogója alatt közlekedik, vagy pedig olyan légi jármű fedélzetén, amely a bűncselekmény elkövetése idején az érintett fél jogszabályai szerint van nyilvántartásba véve.

(2) Valamely fél a 25. cikkre figyelemmel az ilyen bűncselekménnyel kapcsolatosan megállapíthatja joghatóságát olyan esetekben is, amikor

a) a bűncselekményt az adott fél sérelmére követték el;

b) a bűncselekményt az adott fél állampolgára vagy olyan hontalan személy követte el, akinek szokásos tartózkodási helye az adott fél területén található; vagy

c) a bűncselekmény a 14. cikk szerinti bűncselekmények körébe tartozik, és azt az adott fél területén kívül követték el egy, a 14. cikk szerinti bűncselekménynek a fél területén belül történő elkövetése céljából.

(3) A 30. cikk alkalmazásában az egyes felek elfogadják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket, amennyiben a feltételezett elkövető az adott fél területén található, és ez a fél nem ad ki ilyen személyt kizárólag annak alapján, hogy a feltételezett elkövető az állampolgára.

(4) Az egyes felek elfogadják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket is, amennyiben a feltételezett elkövető az adott fél területén található, és a személyt az adott fél nem adja ki.

(5) Amennyiben egy joghatóságát az (1) vagy (2) bekezdés értelmében gyakorló felet arról értesítettek vagy annak más módon az jutott a tudomására, hogy egy vagy több másik fél ugyanazon magatartás tekintetében nyomozást, büntetőeljárást vagy bírósági eljárást folytat, az utóbbi felek illetékes hatóságai megfelelő módon konzultálnak egymással tevékenységeik összehangolása céljából.

(6) Az általános nemzetközi jogi normák sérelme nélkül ez a jegyzőkönyv nem zárja ki a valamely fél által megállapított büntető joghatóságnak a saját nemzeti jogával összhangban történő gyakorlását.

27. cikk

Bűnüldözési együttműködés

(1) Az egyes felek megfelelő nemzeti jogi és közigazgatási rendszereikkel összhangban hatékony intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy

a) kibővítsék és szükség esetén létrehozzák az illetékes hatóságok, szervek és szolgálatok közötti kommunikációs csatornákat, a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekmények valamennyi szempontjával kapcsolatos információk biztonságos és gyors cseréjének a megkönnyítése érdekében;

b) biztosítsák a hatékony együttműködést az illetékes hatóságok, szervek, vám-, rendőri és más bűnüldözési szervek között;

c) egyes esetekben együttműködjenek más felekkel a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos megkeresések végrehajtásában az alábbiakat illetően:

i. az említett bűncselekményekben gyaníthatóan részes személyek személyazonossága, holléte és tevékenységei vagy más érintett személyek holléte;

ii. a bűncselekményből származó jövedelem vagy az említett bűncselekmények elkövetéséből származó vagyon mozgása; és

iii. az említett bűncselekmények elkövetése során használt vagy használni tervezett vagyon, berendezés vagy más eszközök mozgása;

d) adott esetben a megfelelő tételben vagy mennyiségben átadják az elemzéshez vagy nyomozáshoz szükséges anyagokat;

e) előmozdítsák az illetékes hatóságaik, szerveik és szolgálataik közötti hatékony koordinációt, és támogassák a személyzet és más szakértők cseréjét, ideértve az érintett felek közötti kétoldalú megállapodásoktól vagy rendszerektől függően összekötő tisztviselők kirendelését is;

f) más felekkel kicseréljék a releváns információkat az említett bűncselekmények elkövetése során természetes vagy jogi személyek által alkalmazott egyes módozatokról és módszerekről, ideértve adott esetben az útvonalakat és a szállítóeszközöket, illetve a hamis személyazonosság, megváltoztatott vagy hamis dokumentumok vagy más olyan módozatok alkalmazását, amellyel tevékenységeiket leplezhetik; valamint

g) kicseréljék a releváns információkat, és összehangolják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekmények kellő időben történő azonosításához megfelelőnek tekintett közigazgatási és más intézkedéseket.

(2) A felek e jegyzőkönyv érvényesítésére tekintettel mérlegelik a bűnüldözési szerveik közötti közvetlen együttműködésről szóló kétoldalú vagy többoldalú megállapodások megkötését vagy ilyen rendszerek létrehozását, illetve ha ilyen megállapodások vagy rendszerek már léteznek, ezek megfelelő módosítását. Az érintett felek közötti ilyen megállapodások vagy rendszerek hiányában a felek ezt a jegyzőkönyvet az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében a kölcsönös bűnüldözési együttműködés alapjának tekinthetik. A felek adott esetben teljes körűen alkalmazzák a többek között a nemzetközi vagy regionális szervezetekkel kötött megállapodásokat vagy rendszereket, a bűnüldözési szerveik közötti együttműködés kibővítése érdekében.

(3) A felek a rendelkezésre álló lehetőségeiken belül együttműködésre törekednek a korszerű technológia alkalmazásával végrehajtott, tiltott nemzetközi dohánytermék-kereskedelem visszaszorítása érdekében.

28. cikk

Kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás

A felek nemzeti jogi és közigazgatási rendszereikkel összhangban, megkeresésre vagy saját kezdeményezésre információkat adnak egymásnak a vám- és más jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének megelőzése, felderítése, nyomozása, büntetőjogi eszközökkel történő üldözése és az ilyen cselekmények elleni küzdelem során. A felek az említett információkat a küldő fél eltérő nyilatkozata hiányában bizalmasnak és korlátozott felhasználásúnak tekintik. Az információk az alábbiakra terjedhetnek ki:

a) bizonyítottan hatékony új vámhatósági és más bűnüldözési technikák;

b) a dohány, dohánytermék és gyártóberendezés tiltott kereskedelmének új tendenciái, módozatai vagy módszerei;

c) olyan áruk, amelyekről ismert, hogy a dohány, dohánytermék és gyártóberendezés tiltott kereskedelmének tárgyai, továbbá az ilyen árukkal kapcsolatos leírás, csomagolás, szállítás és tárolás, illetve a felhasznált módszerek részletei;

d) olyan természetes vagy jogi személyek, akikről ismert, hogy a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményt követtek el vagy ilyennek részesei voltak; és

e) bármely más adat, amely a kijelölt szerveket segítheti az ellenőrzési és más bűnüldözési célú kockázatbecslésben.

29. cikk

Kölcsönös jogsegély

(1) A felek a nyomozás, büntetőeljárás és bírósági eljárás során a lehető legszélesebb körű kölcsönös jogsegélyt biztosítják egymás számára az e jegyzőkönyv 14. cikkével összhangban minősített bűncselekmények vonatkozásában.

(2) A kölcsönös jogsegélyt a megkeresett fél vonatkozó jogszabályai, szerződései, megállapodásai és rendszerei értelmében a lehető legszélesebb körben kell biztosítani az olyan bűncselekményekkel kapcsolatosan a megkereső fél területén folytatott nyomozások, büntetőeljárások és bírósági eljárások tekintetében, amelyek miatt e jegyzőkönyv 15. cikkével összhangban jogi személy felelősségre vonható.

(3) Az e cikkel összhangban nyújtandó kölcsönös jogsegély az alábbi célok bármelyike tekintetében kérhető:

a) bizonyíték vagy tanúvallomás felvétele személyektől;

b) bírósági dokumentumok kézbesítése;

c) kutatás és lefoglalás, illetve befagyasztás végrehajtása;

d) tárgyak és helyszínek megvizsgálása;

e) információ, bizonyítékelemek és szakértői értékelés biztosítása;

f) a releváns dokumentumok és nyilvántartások eredeti példányainak vagy hiteles másolatainak rendelkezésre bocsátása, ideértve a kormányzati, banki, pénzügyi, cégbírósági vagy üzleti nyilvántartásokat;

g) a bűncselekményből származó jövedelem, vagyon, eszköz vagy más dolgok bizonyítási célból történő azonosítása vagy nyomon követése;

h) a személyek önkéntes megjelenésének előmozdítása a megkereső fél területén; és

i) bármely más olyan segítségnyújtás, amely a megkeresett fél nemzeti jogával nem ellentétes.

(4) Ez a cikk nem érinti azokat az egyéb két- vagy többoldalú szerződések értelmében fennálló kötelezettségeket, amelyek a kölcsönös jogsegély egészére vagy részére vonatkoznak vagy fognak vonatkozni.

(5) A (6)–(24) bekezdés a viszonosság elve alapján az e cikk szerinti megkeresésekre is vonatkozik, ha a kérdéses feleket nem köti kölcsönös jogsegélyről szóló szerződés vagy kormányközi megállapodás. Ha a feleket ilyen szerződés vagy kormányközi megállapodás köti, az említett szerződés vagy kormányközi megállapodás megfelelő rendelkezései alkalmazandók, kivéve, ha a felek azok helyett a (6)–(24) bekezdés alkalmazásában állapodnak meg. A feleket határozottan ösztönzik e bekezdések alkalmazására, ha ezek előmozdítják az együttműködést.

(6) A felek központi hatóságot jelölnek ki, amely felelős és hatáskörrel rendelkezik a kölcsönös jogsegély iránti megkeresések fogadásáért, továbbá végrehajtásáért vagy végrehajtás céljából a megfelelő illetékes hatósághoz történő továbbításáért. Amennyiben valamely fél olyan különleges régióval vagy területtel rendelkezik, ahol a kölcsönös jogsegély külön rendszere érvényesül, külön központi hatóságot jelölhet ki, amely az említett régió vagy terület tekintetében ugyanazon feladatokat ellátja. A központi hatóságok biztosítják a beérkező megkeresések gyors és megfelelő végrehajtását vagy továbbítását. Amennyiben a központi hatóság a megkeresést végrehajtás céljából egy illetékes hatóságnak továbbítja, ösztönzi a kérelem illetékes hatóság által történő gyors és megfelelő végrehajtását. Az egyes felek az e jegyzőkönyvhöz való csatlakozás, e jegyzőkönyv elfogadása, jóváhagyása, hivatalos megerősítése vagy ratifikálása időpontjában értesítik az egyezmény titkárságának a vezetőjét az ebből a célból kijelölt központi hatóságról. A kölcsönös jogsegély iránti megkeresések és az ezekkel kapcsolatos bármely közlemény továbbítására a felek által kijelölt központi hatóságok között kerül sor. Ez a követelmény nem sérti a felek jogát arra, hogy előírják az ilyen megkeresések és közlemények diplomáciai csatornán keresztül, sürgős esetben pedig a felek megállapodása esetén és lehetőség szerint megfelelő nemzetközi szervezetek útján történő küldését.

(7) A megkereséseket írásban vagy lehetőség szerint bármely más olyan módszerrel kell elkészíteni, amellyel írásbeli dokumentumot lehet előállítani, a megkeresett fél által elfogadható nyelven és olyan feltételek mellett, amelyek lehetővé teszik a hitelesség megállapítását. Az egyes felek által elfogadható nyelv(ek)ről az e jegyzőkönyvhöz való csatlakozás, e jegyzőkönyv elfogadása, jóváhagyása, hivatalos megerősítése vagy ratifikálása időpontjában értesítik az egyezmény titkárságának vezetőjét. Sürgős körülmények között és a felek megállapodása esetén a megkeresésekre szóban is sor kerülhet, azokat azonban írásban haladéktalanul meg kell erősíteni.

(8) A kölcsönös jogsegély iránti megkeresésben az alábbiaknak kell szerepelniük:

a) a megkereső hatóság megnevezése;

b) a megkereséssel kapcsolatos nyomozás, büntetőeljárás vagy bírósági eljárás tárgya és jellege, illetve az ilyen nyomozást, büntetőeljárást vagy bírósági eljárást végző hatóság megnevezése és feladatai;

c) a releváns tények összefoglalása, a bírósági dokumentumok kézbesítésére irányuló megkeresések kivételével;

d) a kért jogsegély ismertetése és a megkereső fél által alkalmazni kívánt eljárással kapcsolatos részletek;

e) adott esetben az érintett személyek azonosítása, holléte és állampolgársága;

f) a bizonyíték, információ vagy intézkedés iránti megkeresés célja; és

g) a nemzeti jognak a bűncselekményre és a kapcsolódó büntetésre vonatkozó rendelkezései.

(9) A megkeresett fél további információkat kérhet, ha ez a megkeresésnek a nemzeti jogával összhangban történő végrehajtásához szükséges, vagy ha ez előmozdíthatja a végrehajtást.

(10) A megkeresést a megkeresett fél nemzeti jogával összhangban kell végrehajtani, olyan mértékben, amely nem ellentétes a megkeresett fél nemzeti jogával, adott esetben pedig a kérelemben meghatározott eljárásokkal összhangban.

(11) A megkeresett fél előzetes hozzájárulása nélkül a megkereső fél a megkeresett féltől kapott információt vagy bizonyítékot nem továbbíthat, és ezeket nem használhatja fel a megkeresésben nem említett nyomozás, büntetőeljárás vagy bírósági eljárás céljára. Az ebben a bekezdésben foglaltak nem akadályozzák, hogy a megkereső fél az általa folytatott eljárásban olyan információt vagy bizonyítékot tárjon fel, amely a vádlottat felmenti. Az utóbbi esetben a megkereső fél az információ vagy bizonyíték feltárását megelőzően értesíti a megkeresett felet, és ilyen értelmű kérés esetén konzultál a megkeresett féllel. Ha kivételesen nincs lehetőség előzetes értesítésre, a megkereső fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett felet az információ vagy bizonyíték feltárásáról.

(12) A megkereső fél előírhatja, hogy a megkeresett fél a megkeresés végrehajtásához szükséges mértékben kezelje bizalmasan a megkeresés tényét és tárgyát. Amennyiben a megkeresett fél nem tud eleget tenni a bizalmas kezelés követelményének, erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső felet.

(13) Ha egy magánszemély egy adott fél területén tartózkodik, és egy másik fél igazságügyi hatóságai tanúként vagy szakértőként kívánják meghallgatni, az előbbi fél lehetőség szerint és a nemzeti jog alapelveivel összhangban engedélyezheti az utóbbi fél kérésére a kihallgatás videokonferencia útján történő végrehajtását, ha a kérdéses magánszemély számára nem lehetséges vagy nem kívánatos, hogy személyesen jelenjen meg a megkereső fél területén. A felek megállapodhatnak abban, hogy a meghallgatást a megkereső fél igazságügyi hatósága hajtja végre, és azon a megkeresett fél igazságügyi hatósága részt vehet.

(14) A kölcsönös jogsegély megtagadható,

a) ha a megkeresésre nem e cikkel összhangban került sor;

b) ha a megkeresett fél úgy tekinti, hogy a megkeresés végrehajtása sértheti szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más alapvető érdekeket;

c) ha a megkeresett fél hatóságai számára hasonló bűncselekmény tekintetében a nemzeti jog tiltja az intézkedés végrehajtását, amennyiben az saját joghatóságán belüli nyomozás, büntetőeljárás vagy bírósági eljárás tárgya;

d) ha a megkeresés olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek a megkeresett fél területén a legmagasabb büntetési tétele kevesebb mint két év szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés más formája, vagy ha a megkeresett fél megítélése szerint a jogsegély olyan terhet róna saját erőforrásaira, amely a bűncselekmény súlyosságához viszonyítva aránytalan; vagy

e) ha a megkeresés teljesítése a megkeresett félnek a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó jogrendszerével ellentétes.

(15) A kölcsönös jogsegély megtagadását indokolni kell.

(16) A felek e cikk értelmében a kölcsönös jogsegély biztosítását nem utasíthatják el a banktitokra hivatkozva.

(17) A felek a kölcsönös jogsegély biztosítását nem utasíthatják el kizárólag arra hivatkozva, hogy a bűncselekménynek megítélésük szerint adóügyi vonzata is van.

(18) A felek e cikk értelmében a kölcsönös jogsegély biztosítását a kettős büntethetőség hiányára hivatkozva elutasíthatják. Mindazonáltal a megkeresett fél – ha ezt megfelelőnek ítéli – segítséget nyújthat a mérlegelési jogkörén belül általa meghatározott mértékben, tekintet nélkül arra, hogy a magatartás a megkeresett fél nemzeti joga szerint bűncselekménynek minősül-e.

(19) A megkeresett fél a kölcsönös jogsegély iránti megkeresést a lehető leghamarabb végrehajtja, és a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a megkereső fél által lehetőleg a megkeresésben javasolt, indokolt határidőket. A megkeresett fél megválaszolja a megkereső félnek a megkeresés kezelésével kapcsolatos eredményekre vonatkozó ésszerű kérdéseit. A megkereső fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett felet arról, ha a kért jogsegélyre már nincs szükség.

(20) A megkeresett fél elhalaszthatja a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés teljesítését arra való hivatkozással, hogy az megzavarhat egy folyamatban lévő vizsgálatot, büntető- vagy bírósági eljárást.

(21) Egy megkeresés teljesítésének a (14) bekezdés szerinti megtagadását vagy a végrehajtásnak a (20) bekezdés szerint történő elhalasztását megelőzően a megkeresett fél konzultációt folytat a megkereső féllel annak mérlegelése céljából, hogy a jogsegély teljesíthető-e a szükségesnek ítélt feltételek mellett. Ha a megkereső fél az említett feltételek mellett elfogadja a jogsegélyt, az meg kell, hogy feleljen ezeknek a feltételeknek.

(22) A megkeresés teljesítésének szokásos költségeit a megkeresett fél viseli, az érintett felek eltérő megállapodásának hiányában. Ha jelentős vagy különleges természetű költségek merülnek fel a megkeresés teljesítése során, a felek konzultálnak azoknak a feltételeknek a meghatározásáról, amelyek keretében a megkeresést teljesíteni fogják, illetve a költségviselés módjáról.

(23) Megkeresés esetén a megkeresett fél

a) átadja a megkereső fél számára a birtokában lévő olyan kormányzati nyilvántartások, dokumentumok vagy információk példányait, amelyek a nemzeti jog értelmében nyilvánosak; és

b) saját mérlegelése alapján egészében vagy részben vagy az általa megfelelőnek ítélt feltételek mellett átadhatja a megkereső fél számára a birtokában lévő olyan kormányzati nyilvántartások, dokumentumok vagy információk példányait, amelyek a nemzeti jog értelmében nem nyilvánosak.

(24) A felek szükség szerint mérlegelik olyan kétoldalú vagy többoldalú megállapodások megkötésének vagy ilyen rendszerek létrehozásának a lehetőségét, amelyek e cikk rendelkezéseinek a célját szolgálják, azokat a gyakorlatban érvényesítik vagy kibővítik.

30. cikk

Kiadatás

(1)    Ezt a cikket az e jegyzőkönyv 14. cikkével összhangban minősített bűncselekményekre kell alkalmazni, ha

a) a kiadatási kérelemben megjelölt személy a megkeresett fél területén tartózkodik;

b) a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény mind a megkereső, mind a megkeresett fél nemzeti joga alapján büntetendő; és

c) a bűncselekmény maximálisan legalább négy évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve ilyen időtartamban a szabadságelvonás más formájával, vagy súlyosabb szankcióval vagy az érintett felek megállapodása szerint a kétoldalú és többoldalú szerződésekkel vagy más nemzetközi megállapodásokkal összhangban rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények mindegyike a felek közötti kiadatási szerződések értelmében kiadatásra alapot adó bűncselekménynek tekintendő. A felek vállalják, hogy az ilyen bűncselekményeket kiadatásra alapot adó bűncselekményként határozzák meg a közöttük megkötendő egyes kiadatási szerződésekben.

(3) Ha egy olyan fél, amely a kiadatást meglévő szerződéshez köti, kiadatásra irányuló megkeresést kap egy másik olyan féltől, amellyel nem kötött kiadatási szerződést, ezt a jegyzőkönyvet a kiadatás jogalapjának tekintheti az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében.

(4) Azok a felek, amelyek a kiadatást nem kötik meglévő szerződéshez, az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekményeket egymás között kiadatásra alapot adó bűncselekménynek tekintik.

(5) A kiadatásra a megkereső fél nemzeti jogában vagy az alkalmazandó kiadatási szerződésekben előírt feltételeket kell alkalmazni, ideértve többek között a kiadatásra vonatkozó minimális büntetési követelménnyel összefüggő feltételeket és azt is, hogy a megkeresett fél milyen alapon tagadhatja meg a kiadatást.

(6) A felek nemzeti jogukra figyelemmel törekednek az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében a kiadatási eljárások meggyorsítására és az ezekkel kapcsolatos bizonyítási követelmények egyszerűsítésére.

(7) Ha egy olyan fél, amelynek területén egy feltételezett elkövető tartózkodik, nem adja ki az említett személyt az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmény tekintetében kizárólag arra hivatkozva, hogy a személy az állampolgára, a kiadatást kérő fél megkeresésére köteles haladéktalanul illetékes hatóságai elé utalni az ügyet büntetőeljárás céljából. Az említett hatóságok ugyanolyan módon hoznak határozatot és folytatják az eljárást, ahogy az említett fél nemzeti joga szerint más, hasonló természetű bűncselekmény esetén tennék. Az érintett felek az említett büntetőeljárás hatékonyságának a biztosítása céljából együttműködnek egymással, különösen eljárási és bizonyítási kérdésekben.

(8) Amennyiben valamely fél számára nemzeti joga csak azt teszi lehetővé, hogy egy állampolgárát olyan feltétellel adja ki vagy adja át más módon, hogy a személyt visszaküldi az említett fél területére az azon tárgyalás vagy eljárás eredményeként kiszabott büntetés letöltésére, amely miatt a személy kiadatását vagy átadását kérték, és az említett fél és a személy kiadatását kérő fél erről a megoldásról és az általuk megfelelőnek ítélt feltételekről megállapodik, az ilyen feltételes kiadatás vagy átadás elégséges a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséhez.

(9) Amennyiben az ítélet végrehajtása miatt kért kiadatást azért utasítják el, mert a keresett személy a megkeresett fél állampolgára, a megkeresett fél – ha ezt nemzeti joga lehetővé teszi és e jog rendelkezéseivel összhangban – a megkereső fél kérelmére mérlegeli a megkereső fél nemzeti joga értelmében kiszabott ítélet vagy a fennmaradó büntetés végrehajtását.

(10) Olyan személyek számára, akikre vonatkozóan az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények bármelyikével kapcsolatosan eljárást folytatnak, az eljárás valamennyi szakaszában méltányos bánásmódot kell biztosítani, ideértve az azon fél nemzeti jogában biztosított valamennyi jog és garancia biztosítását is, amelynek területén a személy tartózkodik.

(11) Az e jegyzőkönyvben foglaltak nem értelmezhetők kiadatási kötelezettségként, amennyiben a megkeresett fél megalapozottan vélekedik úgy, hogy a megkeresésre azért került sor, mert egy személy ellen neme, faja, vallása, nemzetisége, etnikai származása vagy politikai nézetei miatt kívánnak büntetőeljárást folytatni vagy ilyen okokból kívánják őt szankcionálni, vagy pedig ha a megkeresés teljesítése az említett okok bármelyike miatt hátrányosan érintené az említett személy helyzetét.

(12) A felek a kiadatási kérelmet nem utasíthatják el kizárólag arra hivatkozva, hogy a bűncselekménynek megítélésük szerint adóügyi vonzata is van.

(13) A megkeresett fél a kiadatás megtagadását megelőzően adott esetben konzultál a megkereső féllel, hogy kellő lehetőséget biztosítson számára nézetei kifejtésére és az állításai szempontjából fontos információk átadására.

(14) A felek törekednek kétoldalú és többoldalú megállapodások megkötésére vagy ilyen rendszerek létrehozására a kiadatás végrehajtása vagy hatékonyságának fokozása érdekében. Ha a feleket hatályos szerződés vagy kormányközi megállapodás köti, az említett szerződés vagy kormányközi megállapodás megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve ha a felek azok helyett az (1)–(13) bekezdés alkalmazásában állapodnak meg.

31. cikk

A kiadatást biztosító intézkedések

(1) A megkeresett fél a nemzeti jogára és kiadatási szerződéseire figyelemmel és meggyőződve arról, hogy a körülmények ezt indokolják és sürgős jellegűek, továbbá a megkereső fél kérésére, őrizetbe veheti azt a területén jelen lévő személyt, akinek a kiadatását kérik, vagy más megfelelő intézkedéseket tehet az érintett személy kiadatási eljárásban való jelenlétének a biztosítására.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban meghozott intézkedésekről a nemzeti joggal összhangban megfelelő módon és késedelem nélkül tájékoztatják a megkereső felet.

(3) Bármely olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket meghozzák, jogosult

a) késedelem nélkül kommunikálni azon állam legközelebbi megfelelő képviselőjével, amelynek állampolgára, vagy ha a személy hontalan, azon állam ilyen képviselőjével, amelynek területén szokásosan tartózkodik; és

b) az említett állam képviselőjével találkozni.

VI. RÉSZ: JELENTÉSTÉTEL

32. cikk

Jelentéstétel és információcsere

(1) A felek az egyezmény titkárságán keresztül időszakos jelentéseket nyújtanak be a felek találkozója számára e jegyzőkönyv alkalmazásáról.

(2) E jelentések formátumát és tartalmát a felek találkozójának kell meghatároznia. Ezek a jelentések a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye szokásos jelentéstételi eszközének részét képezik.

(3) Az (1) bekezdésben említett időszakos jelentések tartalmát többek között az alábbiakra tekintettel határozzák meg:

a) a jegyzőkönyv alkalmazása érdekében meghozott jogalkotói, végrehajtási, igazgatási és egyéb intézkedésekre vonatkozó információk;

b) adott esetben a jegyzőkönyv alkalmazása során felmerült akadályokra vagy gátló tényezőkre, valamint az ezek leküzdésére hozott intézkedésekre vonatkozó információk;

c) adott esetben a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásával kapcsolatos tevékenységek tekintetében rendelkezésre bocsátott, fogadott vagy kért pénzügyi és technikai segítségnyújtásról szóló információk; és

d) a 20. cikkben meghatározott információk.

Olyan esetekben, amikor a felek konferenciájának jelentéstételi mechanizmusa keretében már gyűjtik a releváns adatokat, a felek találkozója nem ismétli meg ezeket az erőfeszítéseket.

(4) A felek találkozója a 33. és 36. cikk értelmében rendelkezéseket mérlegel abból a célból, hogy megkeresés esetén segítse a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező feleket az e cikk rendelkezései szerinti kötelezettségeik teljesítésében.

(5) Az említett cikkek szerinti jelentéstételre és információcserére az adatvédelemmel és a titoktartással kapcsolatos nemzeti jogszabályok vonatkoznak. A felek kölcsönös megállapodás szerint védenek minden olyan bizalmas információt, amelyet jelentenek vagy kicserélnek.

VII. RÉSZ: INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK ÉS PÉNZÜGYI FORRÁSOK

33. cikk

A felek találkozója

(1) A jegyzőkönyv létrehozza a felek találkozóját. A felek találkozójának első ülésszakát az egyezmény titkársága hívja össze a felek konferenciájának a jegyzőkönyv hatálybalépését követő első rendes ülésszakát közvetlenül megelőzően vagy követően.

(2) Ezt követően a felek találkozójának rendes ülésszakait az egyezmény titkársága hívja össze a felek konferenciájának a jegyzőkönyv hatálybalépését követő rendes ülésszakait közvetlenül megelőzően vagy követően.

(3) A felek találkozóinak rendkívüli ülésszakaira az ülés által szükségesnek tartott időben vagy bármely fél írásbeli kérése alapján kerül sor, feltéve hogy a kérésnek az egyezmény titkársága általi közlését követő hat hónapon belül a felek legalább egyharmada támogatja azt.

(4) A WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye feleinek konferenciája eljárási szabályzatát és pénzügyi szabályait értelemszerűen alkalmazni kell a felek találkozójára is, a felek találkozójának eltérő határozata hiányában.

(5) A felek találkozója rendszeresen felülvizsgálja a jegyzőkönyv végrehajtását, és meghozza a hatékony végrehajtás előmozdításához szükséges határozatokat.

(6) A felek találkozója dönt a jegyzőkönyv feleitől származó, a jegyzőkönyv végrehajtására szánt önkéntes hozzájárulások mértékéről és mechanizmusáról, illetve a végrehajtás más lehetséges forrásairól.

(7) A felek találkozója minden egyes rendes ülésszakán konszenzussal elfogadja a pénzügyi időszaknak a következő rendes ülésszakig érvényes költségvetését és munkatervét, amely elkülönül a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének költségvetésétől és munkatervétől.

34. cikk

Titkárság

(1) E jegyzőkönyv titkársága az egyezmény titkársága.

(2) Az egyezmény titkársága a jegyzőkönyv titkárságaként a következő feladatokat látja el:

a) megszervezi a felek találkozója, az esetleges alárendelt testületek, továbbá a felek találkozója által létrehozott munkacsoportok és más testületek ülésszakait, és igény szerint szolgáltatásokat biztosít a számukra;

b) igény szerint visszajelzést fogad, elemez, továbbít és ad az érintett felek és a felek találkozója számára az e jegyzőkönyv értelmében hozzá beérkező jelentésekről, és előmozdítja a felek közötti információcserét;

c) kérésre támogatást nyújt a feleknek – különös tekintettel azokra, amelyek fejlődő országok vagy átalakulóban lévő gazdasággal rendelkeznek – a jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban megkívánt információk összeállításában, közlésében és kicserélésében, és segítséget nyújt a rendelkezésre álló források meghatározásában az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségek végrehajtásának előmozdítása érdekében;

d) a felek találkozójának útmutatása szerint jelentéseket készít az e jegyzőkönyv szerinti tevékenységeiről a felek találkozója részére;

e) a felek találkozójának útmutatása szerint biztosítja a szükséges koordinációt egyéb illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel és testületekkel;

f) a felek találkozójának útmutatása szerint olyan adminisztratív és szerződéses rendelkezéseket hoz, amelyekre az e jegyzőkönyv titkárságaként ráháruló feladatainak hatékony elvégzéséhez szüksége lehet;

g) fogadja és megvizsgálja az olyan nemzetközi és nem kormányzati szervezetektől érkező kérelmeket, amelyek a felek találkozóján akkreditált megfigyelőként kívánnak részt venni, biztosítva ugyanakkor, hogy ezek nincsenek kapcsolatban a dohányiparral, továbbá a felülvizsgált kérelmeket mérlegelésre benyújtja a felek találkozójának; és

h) ellátja a jegyzőkönyvben meghatározott egyéb titkársági funkciókat, és minden egyéb funkciót, amelyet a felek találkozója meghatároz.

35. cikk

Kapcsolat a felek találkozója és kormányközi szervezetek között

Abból a célból, hogy biztosítsa a technikai és pénzügyi együttműködést a jegyzőkönyv célkitűzésének eléréséhez, a felek találkozója kérheti az illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek együttműködését, ideértve a pénzügyi és fejlesztési intézményeket is.

36. cikk

Pénzügyi források

(1) A felek felismerik a pénzügyi források fontos szerepét e jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérésében, és elismerik a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye 26. cikkének fontosságát az egyezmény célkitűzéseinek elérésében.

(2) A felek nemzeti stratégiáikkal, terveikkel és programjaikkal összhangban pénzügyi támogatást nyújtanak a jegyzőkönyv célkitűzésének elérését szolgáló nemzeti tevékenységeikhez.

(3) A felek adott esetben elősegítik a kétoldalú, regionális, szubregionális és egyéb többoldalú csatornák igénybevételét, a fejlődő országnak tekintett felek és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező felek kapacitásainak megerősítéséhez szükséges források biztosítása céljából, e jegyzőkönyv célkitűzéseinek teljesítése érdekében.

(4) A feleket a 18. cikk sérelme nélkül, a nemzeti jogra és stratégiákra figyelemmel adott esetben arra ösztönzik, hogy a dohány, dohánytermékek és gyártóberendezés tiltott kereskedelméből származó elkobzott jövedelmet az e jegyzőkönyvben foglalt célkitűzések elérésére használják fel.

(5) Az érintett regionális és nemzetközi kormányközi szervezetekben, valamint pénzügyi és fejlesztési szervezetekben képviselt feleknek arra kell ösztönözniük ezeket az intézményeket, hogy nyújtsanak technikai és pénzügyi segítséget a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező felek számára annak érdekében, hogy elősegítsék a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítését, az e szervezetekben való részvétel jogának korlátozása nélkül.

(6) A felek megállapodnak abban, hogy:

a) a felek a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítésében való segítségnyújtás érdekében mobilizálnak valamennyi olyan releváns lehetséges és létező forrást, amely az e jegyzőkönyv célkitűzésével kapcsolatos tevékenységekre rendelkezésre áll, és ezeket fel valamennyi fél felhasználja, különösképpen a fejlődő országok és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országok javára; és

b) az egyezmény titkársága kérésre tanácsokkal látja el a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező feleket a finanszírozásra rendelkezésre álló forrásokkal kapcsolatban, a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítésének megkönnyítése érdekében.

(7) A felek előírhatják a dohányipar számára, hogy viselje a feleknek a jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérésére vonatkozó kötelezettségeivel kapcsolatosan felmerült költségeket, a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(8) A felek nemzeti jogukra figyelemmel törekednek a jegyzőkönyv végrehajtásának önfinanszírozására, ideértve a dohánytermékekre vonatkozó adók és más formájú illetékek kivetésének lehetőségét is.

VIII. RÉSZ: VITARENDEZÉS

37. cikk

Vitarendezés

A felek között e jegyzőkönyv értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákra a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének 27. cikke vonatkozik.

IX. RÉSZ: A JEGYZŐKÖNYV TOVÁBBFEJLESZTÉSE

38. cikk

A jegyzőkönyv módosítása

(1) A jegyzőkönyv módosítását bármely fél javasolhatja.

(2) A jegyzőkönyv módosításait a felek találkozójának kell mérlegelnie és elfogadnia. Az egyezmény titkársága a jegyzőkönyv módosítására vonatkozó minden javaslatról tájékoztatja a feleket, legalább hat hónappal azon ülésszak előtt, amelyen a javaslatot elfogadásra előterjesztik. A titkárság továbbá közli a javasolt módosítást ezen jegyzőkönyv aláíróival és tájékoztatás céljából a letéteményessel.

(3) A felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv javasolt módosításaival kapcsolatban konszenzussal jussanak megállapodásra. Ha a konszenzus létrehozására irányuló valamennyi erőfeszítést kimerítették és nem sikerült megállapodni, a módosítást végső megoldásként az ülésszakon jelen lévő és szavazó felek háromnegyedes többségével is el lehet fogadni. E cikk alkalmazása szempontjából a „jelen lévő és szavazó felek” kifejezés a jelen lévő és igennel vagy nemmel szavazó feleket jelenti. Az elfogadott módosítást az egyezmény titkársága közli a letéteményessel, aki elfogadás céljából valamennyi félhez eljuttatja azt.

(4) A módosításra vonatkozó elfogadó okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni. A (3) bekezdéssel összhangban elfogadott módosítás az azt elfogadó felek vonatkozásában 90 nappal az után lép hatályba, hogy a letéteményes kézhez vette a felek legalább kétharmadának elfogadó okiratát.

(5) A többi fél számára a módosítás hatálybalépésének időpontja az adott fél módosításra vonatkozó elfogadó okiratának a letéteményesnél történő letétbe helyezésétől számított kilencvenedik nap.

39. cikk

A jegyzőkönyv mellékleteinek elfogadása és módosítása

(1) Bármely fél javaslatot tehet e jegyzőkönyvhöz tartozó mellékletekre, és javasolhatja a jegyzőkönyvhöz tartozó mellékletek módosítását.

(2) A mellékletekben csak eljárási, tudományos, technikai vagy igazgatási ügyekre vonatkozó listák, űrlapok és egyéb leíró dokumentumok szerepelhetnek.

(3) A jegyzőkönyv mellékleteit és módosításait a 38. cikk szerinti eljárással összhangban kell javasolni, elfogadni, és azok eszerint lépnek hatályba.

X. RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. cikk

Fenntartások

Ezzel a jegyzőkönyvvel kapcsolatban nincs helye fenntartásnak.

41. cikk

Felmondás

(1) Két évvel azt az időpontot követően, amikor a jegyzőkönyv egy adott fél tekintetében hatályba lépett, ez a fél a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján kiléphet a jegyzőkönyvből.

(2) Az ilyen felmondás a letéteményes általi kézhezvétel időpontjától számított egy év múlva vagy a felmondási értesítésben megadott bármely későbbi időpontban lép hatályba.

(3) Amennyiben valamely fél kilép a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményéből, úgy tekinthető, hogy a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményéből való kilépésének napján e jegyzőkönyvből is kilépett.

42. cikk

Szavazati jog

(1) E jegyzőkönyv valamennyi fele egy szavazattal rendelkezik, kivéve az alábbi (2) bekezdésben említett esetet.

(2) A regionális gazdasági integrációs szervezetek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben szavazati jogukat a jegyzőkönyvben részes tagállamaik számával megegyező számú szavazattal gyakorolják. A szervezet nem gyakorolja szavazati jogát, ha bármelyik tagállama gyakorolja ezt a jogát és viszont.

43. cikk

Aláírás

A jegyzőkönyv a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének valamennyi fele előtt nyitva áll aláírásra az Egészségügyi Világszervezet genfi székházában 2013. január 10–11-én, ezt követően pedig az ENSZ New York-i székházában 2014. január 9-ig.

44. cikk

Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás, hivatalos megerősítés vagy csatlakozás

(1) A jegyzőkönyvet az államok megerősíthetik, elfogadhatják, jóváhagyhatják vagy ahhoz csatlakozhatnak, a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményében részes regionális gazdasági integrációs szervezetek pedig hivatalosan megerősíthetik vagy ahhoz csatlakozhatnak. A jegyzőkönyv az aláírását követő naptól áll nyitva a csatlakozásra. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot, illetve a hivatalos megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló okiratot a letéteményesnél helyezik letétbe.

(2) Minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely anélkül válik féllé, hogy bármely tagja féllé válna, kötik a jegyzőkönyv értelmében keletkező kötelezettségek. Abban az esetben, ha egy ilyen szervezetnek egy vagy több tagállama fél, a szervezet és a tagállamai megállapodnak az ezen jegyzőkönyv szerinti kötelezettségek teljesítését illető felelősségükről. Ilyen esetekben a szervezet és tagállamai nem jogosultak a jegyzőkönyv szerinti jogaik egyidejű gyakorlására.

(3) A regionális gazdasági integrációs szervezetek hivatalos megerősítő okirataikban vagy csatlakozási okmányaikban nyilatkoznak a jegyzőkönyv által szabályozott kérdések tekintetében fennálló illetékességük mértékéről. E szervezetek hatáskörük bármilyen jelentős módosításáról a letéteményest is tájékoztatják, aki erről megfelelően tájékoztatja a feleket.

45. cikk

Hatálybalépés

(1) A jegyzőkönyv a negyvenedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, hivatalosan megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő 90. napon lép hatályba.

(2) A WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének minden olyan fele számára, amely a jegyzőkönyvet a fenti (1) bekezdésben a hatálybalépésre vonatkozóan megadott feltételek teljesülése után erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá, erősíti meg hivatalosan vagy csatlakozik ahhoz, a jegyzőkönyv a fél megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, csatlakozási vagy hivatalosan megerősítő okiratának letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

(3) E cikk alkalmazásában a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett bármely okirat a szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz képest nem számít újabb okiratnak.

46. cikk

Letéteményes

E jegyzőkönyv letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára.

47. cikk

Hiteles szövegek

E jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál helyezik letétbe. 

(1) A felek e célból adott esetben hivatkozhatnak a Vámigazgatások Világszervezet Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerére.

(2) Adott esetben a nemzeti vagy belföldi kifejezés ugyanúgy vonatkozhat a regionális gazdasági integrációs szervezetekre is.

(3) A két fél közötti biztonságos információcsere kizárja az üzenet lehallgatásának és manipulálásának (hamisításának) lehetőségét. Vagyis a két fél között kicserélt információt harmadik fél nem olvashatja és nem módosíthatja.