EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.4.30.

COM(2015) 181 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó* közötti stabilizációs és társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ,

MÁSRÉSZRŐL KOSZOVÓ 1* KÖZÖTT

egyrészről

   AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU) és AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

másrészről

   KOSZOVÓ 2*

a továbbiakban együttesen: a felek,

FIGYELEMBE VÉVE a felek közötti szoros kapcsolatokat és közös értékeiket, a felek óhaját, hogy erősítsék ezeket a kapcsolatokat és viszonosságon és kölcsönös érdeken alapuló, szoros és tartós kapcsolatot hozzanak létre, amelynek lehetővé kell tennie Koszovó számára, hogy tovább erősítse és bővítse az Unióval fenntartott kapcsolatait;

FIGYELEMBE VÉVE e megállapodás fontosságát a nyugat-balkáni országokkal való stabilizációs és társulási folyamatban, az együttműködésen alapuló stabil Európa létrehozásában és megerősítésében, aminek az EU az egyik alappillére;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az EU kész konkrét lépéseket tenni Koszovó európai perspektívájának és az EU-hoz történő közeledésének megvalósítása terén – a régió perspektívájával összhangban – és Koszovót integrálni Európa fő politikai és gazdasági folyamataiba azáltal, hogy Koszovó részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban azzal a céllal, hogy teljesítse a vonatkozó kritériumokat és a stabilizációs és társulási folyamat feltételrendszerét, e megállapodás – különösen a regionális együttműködés tekintetében történő – sikeres végrehajtására is figyelemmel; e folyamat Koszovó európai perspektívája és az EU-hoz történő közeledése terén előrelépéshez vezet, amennyiben azt az objektív körülmények lehetővé teszik és Koszovó eleget tesz az 1993. június 21–22-i koppenhágai Európai Tanács által meghatározott kritériumoknak és a fent említett feltételrendszernek;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét aziránt, hogy minden eszközzel hozzájáruljanak Koszovó és a régió politikai, gazdasági és intézményi stabilizációjához a civil társadalom fejlődése és a demokratizálódás, az intézménykiépítés és a közigazgatás reformja, a regionális kereskedelmi integráció és a fokozott gazdasági együttműködés révén, valamint számos területen, különösen a bel- és igazságügy terén folytatott együttműködés és a biztonság erősítése révén;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a megállapodás alapját képező politikai és gazdasági szabadságok erősítésére, valamint az emberi jogok, többek között a kisebbségekhez tartozó személyek és veszélyeztetett csoportok jogainak tiszteletben tartása iránti elkötelezettségüket;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a jogállamiságon alapuló intézmények, a jó kormányzás, valamint a szabad és tisztességes választásokkal rendelkező többpártrendszerben megvalósuló demokratikus alapelvek iránt;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét az az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), különösen az 1975. évi Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia Záróokmánya (a továbbiakban: Helsinki Záróokmány) és az 1990. évi új Európáért létrejött párizsi charta alapelvei iránt;

MEGERŐSÍTVE a felek elkötelezettségét a különösen, de nem kizárólag az emberi jogok, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek és veszélyeztetett csoportok védelmével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek végrehajtása iránt, és e tekintetben tudomásul véve Koszovó elkötelezettségét a vonatkozó nemzetközi aktusok betartása iránt;

MEGERŐSÍTVE minden menekült és országon belül lakhelyüket elhagyni kényszerült személy visszatéréshez és tulajdonuk védelméhez való jogát, valamint a további kapcsolódó emberi jogokat;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a piacgazdaság és a fenntartható fejlődés elvei iránt, valamint az EU készségét, hogy hozzájáruljon a koszovói gazdasági reformokhoz;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a szabad kereskedelem megvalósítása iránt a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) vonatkozó alapelveinek megfelelően, amelyek átlátható és megkülönböztetésmentes módon alkalmazandók;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét amellett, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel – többek között a regionális szempontokkal – kapcsolatos rendszeres politikai párbeszédet továbbfejlesszék;

FIGYELEMBE VÉVE a fontosságot, amelyet a felek a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemnek, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos – az uniós vívmányokkal összhangban zajló – együttműködésnek, továbbá az illegális migráció megakadályozásának és a jogszerű és biztonságos környezetben érvényesülő mobilitás elősegítésének tulajdonítanak;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy ez a megállapodás új környezetet teremt a felek közötti gazdasági kapcsolatoknak és mindenek előtt a kereskedelem és a befektetések fejlesztésének, amelyek kulcsfontosságú elemei a gazdaság szerkezetátalakításának és modernizációjának;

SZEM ELŐTT TARTVA Koszovó elkötelezettségét aziránt, hogy a fontosabb ágazatokban közelítse jogszabályait az uniós jogszabályokhoz, és hogy hatékonyan végrehajtsa azokat;

FIGYELEMMEL arra, hogy az EU kész a reform végrehajtásának határozott támogatására és e törekvés érdekében valamennyi rendelkezésre álló együttműködési, valamint technikai, pénzügyi és gazdasági segítségnyújtási eszköz átfogó, indikatív, többéves alapon történő felhasználására, amennyiben azt az objektív körülmények lehetővé teszik;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy ez a megállapodás nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban áll az 1244/1999 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) belső eljárásai alkalmazhatóak a Koszovó által e megállapodás szerint kibocsátott dokumentumok kézhezvételekor;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy tárgyalások folynak a Nyugat-Balkánnal kialakítandó közlekedési közösség létrehozásáról;

EMLÉKEZTETVE a 2000. évi zágrábi csúcstalálkozóra, amely a stabilizációs és társulási folyamat keretében a kapcsolatok továbberősítésére és fokozott regionális együttműködésre szólít fel;

EMLÉKEZTETVE arra, hogy a 2003. június 19- 20-i, theszaloníki Európai Tanács megerősítette, hogy a stabilizációs és társulási folyamat szolgál az Európai Uniónak a nyugat-balkáni országokkal fenntartott kapcsolatai politikai kereteként, és hangsúlyozta ezen országok integrációjának lehetőségét az Európai Unióba egyéni reformfolyamataik és teljesítményük alapján;

EMLÉKEZTETVE Koszovónak azon kötelezettségvállalásaira, amelyeket a 2006. december 19-én Bukarestben aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tekintetében tett, amely létrejöttének célja a régió befektetésvonzó képességének és világgazdaságba való bekapcsolódásának javítása, amennyiben azt az objektív körülmények lehetővé teszik;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szorosabb kulturális együttműködés alakuljon ki és javuljon az információcsere,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy amennyiben a felek úgy határoznak, hogy e megállapodás keretében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében az EU által az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe értelmében megkötendő egyedi megállapodásokat kötnek, az ilyen esetleges jövőbeli különös megállapodások nem kötelezőek az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kitéve, ha az EU és az Egyesült Királyság vagy Írország, korábbi kétoldalú kapcsolataikra tekintettel, nem értesítette együttesen Koszovót arról, hogy az ilyen esetleges jövőbeli egyedi megállapodások az Egyesült Királyságot és Írországot az EU részeként kötelezik az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően.
Hasonlóképpen, a további uniós belső intézkedések, amelyek e megállapodás végrehajtása érdekében a fent említett V. cím alapján fogadandók el, nem kötelezőek az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kitéve, ha az Egyesült Királyság vagy Írország bejelentették, hogy a 21. jegyzőkönyvnek megfelelően részt kívánnak venni ezen intézkedésekben vagy azokat elfogadják. Megjegyezve továbbá, hogy az esetleges jövőbeli egyedi megállapodások és a további uniós belső intézkedések a szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek.

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. CIKK

1.    Társulás jön létre egyrészről az EU, másrészről Koszovó között.

2.    E társulás célkitűzései a következők:

a)    a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítására irányuló koszovói erőfeszítések támogatása;

b)    Koszovó politikai, gazdasági és intézményi stabilitásához, valamint a régió stabilizációjához való hozzájárulás;

c)    megfelelő keretrendszer biztosítása a politikai párbeszéd számára, lehetővé téve a felek közötti szoros politikai kapcsolatok fejlesztését;

d)    a gazdasági és nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányuló koszovói erőfeszítések támogatása, amennyiben azt az objektív körülmények lehetővé teszik, beleértve jogszabályainak az uniós jogszabályokhoz való közelítését is;

e)    a működő piacgazdaságba történő átmenet befejezésére irányuló koszovói erőfeszítések támogatása;

f)    harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása, valamint az EU és Koszovó közötti szabadkereskedelmi terület fokozatos kialakítása;

g)    regionális együttműködés előmozdítása az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területen.

2. CIKK

Az e megállapodásban – ideértve annak mellékleteiben és jegyzőkönyveiben – alkalmazott kifejezések, szövegezés vagy meghatározások egyike sem jelenti azt, hogy az EU önálló államként ismerné el Koszovót, sem azt, hogy az egyes tagállamok elismernék Koszovót ilyen minőségben, kivéve, ha ezt már korábban megtették.

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

3. CIKK

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kihirdetett, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. évi európai egyezményben, a Helsinki Záróokmányban és az az új Európáért létrejött párizsi chartában meghatározott demokratikus alapelveknek és az emberi jogoknak a tiszteletben tartása, a nemzetközi jog elveinek – beleértve a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) és az ennek mintájára létrehozott Nemzetközi Büntetőbírósággal való teljes körű együttműködést –, a jogállamiságnak és a piacgazdaság alapelveinek a gazdasági együttműködésről szóló bonni Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet okmányában megfogalmazott tiszteletben tartása képezik az EU és Koszovó szakpolitikáinak alapját és e megállapodás alapvető elemeit.

4. CIKK

Koszovó elkötelezi magát a nemzetközi jog és a nemzetközi aktusok betartása iránt, különösen, de nem kizárólag az emberi jogok, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek védelmével kapcsolatban és bármilyen megkülönböztetéstől mentesen.

5. CIKK

Koszovó elkötelezi magát a Szerbiához fűződő kapcsolatok szemmel látható és tartós javítása és a közös biztonság- és védelempolitikai misszióval annak fennállása folyamán folytatott hatékony együttműködés mellett, a 13. cikkben részletesebben meghatározottak szerint. Ezek a kötelezettségvállalások e megállapodás alapelveit jelentik, és a felek közötti kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésének alapjául szolgálnak.
Amennyiben Koszovó nem tesz eleget ezen kötelezettségvállalásainak, az EU az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket hozhat, köztük e megállapodás teljesen vagy részben történő felfüggesztését.

6. CIKK

A felek megerősítik, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és az azokhoz kapcsolódó büntetőeljárást hazai vagy nemzetközi szintű intézkedésekkel kell biztosítani.

E tekintetben Koszovó különösképpen vállalja, hogy teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) és és az ennek mintájára létrehozott Nemzetközi Büntetőbírósággal, valamint a nemzetközi égisz alatt folytatott nyomozások és büntetőeljárások során.

Koszovó vállalja továbbá, hogy betartja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, és e tekintetben megteszi annak hazai szintű végrehajtásához szükséges lépéseket.

7. CIKK

A regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok előmozdítása, valamint az emberi jogok, többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása a stabilizációs és társulási folyamat központi elemét jelentik. E megállapodás megkötése és végrehajtása a stabilizációs és társulási folyamat keretében zajlik és Koszovó érdemein alapul.

8. CIKK

Koszovó elkötelezi magát aziránt, hogy előmozdítsa az együttműködést és a jószomszédi kapcsolatokat a régióban, beleértve a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások mozgását érintő, megfelelő szintű kölcsönös engedményeket, valamint a közös érdekű projektek kialakítását számos területen, ideértve a jogállamiságot is. Ez az elkötelezettség alapvető tényező a felek közötti kapcsolatok és együttműködés kialakításában, így hozzájárul a regionális stabilitáshoz.

9. CIKK

A társulást fokozatosan, egy legfeljebb tízéves időszak alatt kell megvalósítani.

A 126. cikk szerint létrehozott stabilizációs és társulási tanács (a továbbiakban: STT) évente felülvizsgálja a megállapodás végrehajtását, valamint Koszovó jogi, közigazgatási, intézményi és gazdasági reformjainak elfogadását és végrehajtását. Erre a felülvizsgálatra a Preambulum figyelembevételével és e megállapodás általános elveinek megfelelően kerül sor. Meg kell felelnie a stabilizációs és társulási folyamat során létrehozott mechanizmusoknak, nevezetesen a stabilizációs és társulási folyamat eredményeiről készített jelentésnek.

Az STT ezen felülvizsgálat alapján ajánlásokat tesz és döntéseket hozhat.

Amennyiben a felülvizsgálat különös nehézségeket tár fel, továbbítani lehet ezeket a megállapodás alapján létrehozott vitarendezési mechanizmusok felé.

Legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő ötödik évben az STT átfogó felülvizsgálatot készít e megállapodás végrehajtásáról. Ezen felülvizsgálat alapján az STT értékeli a Koszovó által elért haladást, és döntéseket hozhat a társulási folyamat következő lépéseiről. Az STT hasonló lépéseket tesz a megállapodás hatálybalépését követő tizedik év végére. Amennyiben a vizsgálat eredményei indokolttá teszik, az STT határozhat, hogy az (1) bekezdésben meghatározott időszakot legfeljebb öt évvel meghosszabbítja. Az STT ilyen határozatának hiányában e megállapodást az itt elfogadottaknak megfelelően kell a továbbiakban is végrehajtani.

A fent említett felülvizsgálat nem vonatkozik az áruk szabad mozgására, amelyre külön ütemezést határoztak meg a IV. címben.

10. CIKK

Ez a megállapodás teljes mértékben összeegyeztethető a vonatkozó WTO-egyezmények rendelkezéseivel, különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXIV. cikkével, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános megállapodás (GATS) V. cikkével, és azokkal összhangban kerül végrehajtásra.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD

11. CIKK

1.    E megállapodás keretében továbbfejlesztik a felek közötti politikai párbeszédet. Ez az EU és Koszovó közötti közeledést kíséri és erősíti, továbbá hozzájárul a felek közötti, szolidaritáson alapuló szoros kapcsolatok és új együttműködési formák kialakításához.

2.    A politikai párbeszéd különösen a következők támogatására irányul:

a)    Koszovó részvétele a nemzetközi demokratikus közösségben, amennyiben azt az objektív körülmények lehetővé teszik;

b)    Koszovó európai perspektívájának és az EU-hoz történő közeledésének a régió európai perspektívájával összhangban való elősegítése, amely egyéni érdemeken alapul és összhangban áll Koszovónak e megállapodás 5. cikke szerinti kötelezettségvállalásaival;

c)    fokozottabb közelítés egyes közös kül- és biztonságpolitikai intézkedésekhez, különösképpen az EU által harmadik országokkal, természetes vagy jogi személyekkel vagy nem állami entitásokkal szemben hozott korlátozó intézkedésekhez, adott esetben információcsere révén is, és különösképpen azon kérdésekben, amelyek vélhetően jelentős hatást fejtenek ki a felekre;

d)    hatékony, inkluzív és reprezentatív regionális együttműködés, valamint a nyugat-balkáni jószomszédi kapcsolatok fejlesztése.

12. CIKK

A felek politikai párbeszédet folytatnak e megállapodás hatálya alá eső egyéb kérdésekben.

13. CIKK

1.    A politikai és szakpolitikai párbeszédek adott esetben hozzájárulnak a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálási folyamatához.

2.    Az 5. cikknek megfelelően Koszovó elkötelezi magát a Szerbiához fűződő kapcsolatok szemmel látható és tartós javítása mellett. E folyamat biztosítja, hogy Koszovó és Szerbia továbbhaladhasson az európai integráció útján, és egyikük se gátolja meg a másikat ezen törekvéseiben, továbbá e folyamatnak fokozatosan a Szerbia és Koszovó közötti viszony általános normalizálódásához kell vezetnie egy jogilag kötelező érvényű megállapodás formájában, melynek eredményeképpen mindkét fél képes lesz jogainak teljes mértékű gyakorlására és kötelességeinek teljesítésére.

3.    A fenti keretrendszerben Koszovó folytatja:

a)    a Szerbiával folytatott párbeszéd során elért valamennyi megállapodás jóhiszemű végrehajtását;

b)    az inkluzív regionális együttműködés elveinek teljes mértékű tiszteletben tartását;

c)    az egyéb lezáratlan kérdéseknek a párbeszéd és a kompromisszum szellemében való rendezését gyakorlati és fenntartható megoldások révén, továbbá a Szerbiával való együttműködést a szükséges műszaki és jogi kérdések tekintetében;

d)    a közös biztonság- és védelempolitikai misszióval annak fennállása folyamán folytatott hatékony együttműködést és az aktív hozzájárulást megbízatásának teljes körű és akadályoztatás nélküli teljesítéséhez Koszovó egész területén.

4.    Az STT rendszeresen felülvizsgálja az e folyamat során történő előrelépést, valamint e tekintetben határozatokat hozhat és ajánlásokat tehet. A stabilizációs és társulási bizottság e folyamatban a 129. cikknek megfelelően segítséget nyújthat.

14. CIKK

1.    A politikai és szakpolitikai párbeszédet elsősorban a stabilizációs és társulási tanács keretében folytatják, amely általában felelős a felek által elé terjeszthető ügyekért.

2.    A felek kérelmére e párbeszédek a következő formákban is megvalósulhatnak:

a)    szükség esetén az egyrészről Koszovót képviselő magas beosztású tisztviselőknek, másrészről az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és/vagy a Bizottság képviselőjének találkozói;

b)    a felek közötti megfelelő csatornák teljes mértékű kihasználása, beleértve a harmadik országokban, a nemzetközi szervezetek keretében és más nemzetközi fórumokon meglévő kapcsolatokat, amennyiben azt az objektív körülmények lehetővé teszik;

c)    az ilyen párbeszédek erősítéséhez, fejlesztéséhez és fokozásához hozzájáruló bármilyen más módon, beleértve a 2003. június 19-20-i theszaloníki Európai Tanács következtetéseivel elfogadott theszaloníki cselekvési programban lefektetett módszereket is.

15. CIKK

A parlamenti szintű politikai párbeszédre a 132. cikk alapján létrehozott stabilizációs és társulási parlamenti bizottság keretében kerül sor.

III. CÍM

REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

16. CIKK

Koszovó aktívan támogatja a regionális együttműködést az 5. és 13. cikk szerinti, valamint a nemzetközi és regionális béke és stabilitás, továbbá a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése iránti elkötelezettségével összhangban. Az EU támogathatja ezen erőfeszítéseket a megfelelő eszközök révén, ideértve a regionális vagy határokon átnyúló dimenzióval rendelkező projekteknek nyújtott segítséget.

Amikor Koszovó úgy tervezi, hogy megerősíti együttműködését a 17, 18. és 19. cikkekben említett országok valamelyikével, a X. címben megállapított rendelkezések szerint tájékoztatja az EU-t és konzultál vele.

Koszovó folytatja a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás végrehajtását.

17. CIKK

Stabilizációs és társulási megállapodást aláírt más országokkal való együttműködés

E megállapodás aláírását követően Koszovó – amennyiben azt az objektív körülmények lehetővé teszik – tárgyalásokat kezd azokkal az országokkal, amelyek már aláírtak az EU-val kötött stabilizációs és társulási megállapodást, abból a célból, hogy regionális együttműködésre vonatkozó kétoldalú egyezményeket kössenek, amelyek az érintett országok közötti együttműködés fokozására irányulnak.

Ezen egyezmények fő elemei a következők:

a)    politikai párbeszéd;

b)    szabadkereskedelmi területek létrehozása a vonatkozó WTO-rendelkezésekkel összhangban;

c)    kölcsönös engedmények a munkavállalók mozgása, a letelepedés, a szolgáltatásnyújtás, a folyó kifizetések és a tőkemozgás tekintetében, valamint a személyek mozgásával kapcsolatos egyéb politikák, amelyek azonos szintűek az adott ország és az EU között kötött stabilizációs és társulási megállapodással;

d)    más területeken való együttműködésre vonatkozó rendelkezések (függetlenül attól, hogy e megállapodás körébe tartoznak-e), különösen a jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén.

Ezek az egyezmények rendelkezéseket tartalmaznak adott esetben a szükséges intézményi mechanizmusok létrehozására.

Ezeket az egyezményeket e megállapodás hatálybalépését követő két éven belül kötik meg.

18. CIKK

A stabilizációs ás társulási folyamatban résztvevő országokkal való együttműködés

Koszovó regionális együttműködést folytat a stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi országgal az e megállapodás körébe tartozó néhány vagy valamennyi területen, valamint a stabilizációs és társulási folyamathoz kapcsolódó egyéb területen és különösen azokon, amelyek közös érdeket képviselnek. Az ilyen együttműködésnek mindig összeegyeztethetőnek kell lennie e megállapodás elveivel és célkitűzéseivel.

19. CIKK

A stabilizációs és társulási folyamatban nem résztvevő, többi EU tagjelölt országgal való együttműködés

Koszovónak erősítenie kell együttműködését a stabilizációs és társulási folyamatban nem résztvevő EU-tagjelölt országokkal és együttműködési egyezményeket kell kötnie velük – amennyiben azt az objektív körülmények lehetővé teszik – az e megállapodás hatálya alá tartozó együttműködési területeken, valamint Koszovó és ezen országok kölcsönös érdeklődésére számot tartó területeken. Az ilyen egyezményeknek arra kell irányulnia, hogy Koszovó és ezen országok kétoldalú kapcsolatait fokozatosan hozzáigazítsák az EU és Koszovó közötti kapcsolatok vonatkozó részéhez.

IV. CÍM

AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

20. CIKK

1.    Az EU és Koszovó e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb tízéves időszak alatt fokozatosan kétoldalú szabadkereskedelmi területet hoz létre e megállapodásnak megfelelően, valamint az 1994. évi GATT és a vonatkozó WTO-megállapodások rendelkezéseivel összhangban. Ennek során figyelembe veszik e cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított különös követelményeket.

2.    A felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozására a Kombinált Nómenklatúrát kell alkalmazni.

3.    Ezen megállapodásra vonatkozóan a vámok és az azokkal azonos hatású díjak körébe tartozik minden olyan illeték vagy díj, amelyeket egy áru kivitelével vagy behozatalával kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden adótöbbletet és felárat is, de nem tartalmaz semmiféle:

a)    belföldi adónak megfelelő díjat, amelyet következetesen az 1994. évi GATT III. cikke (2) bekezdésének értelmében alkalmaznak,

b)    dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedést;

c)    a nyújtott szolgáltatás költségeivel arányos illetéket vagy díjat.

4.    Minden termék esetében az alapvám, amely az e megállapodás alapján alkalmazott, egymást követő vámcsökkentések alapját képezi, a következő:

a)    az EU esetében a 2658/87/EGK tanácsi rendelettel 3 létrehozott Közösségi Közös Vámtarifa, amelyet e megállapodás aláírásának napján erga omnes alkalmaznak;

b)    Koszovó esetében a Koszovó által 2013. december 31-én alkalmazott vám.

5.    Amennyiben e megállapodás aláírását követően bármely vámcsökkentést erga omnes alapon alkalmaznak, akkor a (4) bekezdésben említett alapvám helyébe az ilyen csökkentett vámok lépnek, az ilyen csökkentések alkalmazásának napjától kezdve.

6.    Az EU és Koszovó ismertetik egymással vonatkozó alapvámjaikat és azok bármilyen változását.

I. FEJEZET

IPARI TERMÉKEK

21. CIKK

Meghatározás

1.    E fejezetet az EU-ból vagy Koszovóvól származó, a Kombinált Nómenklatúra 25–97. árucsoportjába tartozó termékekre kell alkalmazni, a WTO mezőgazdasági megállapodása I. mellékletének I. bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékek kivételével.

2.    Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek felek közötti kereskedelmét azon szerződéssel összhangban bonyolítják.

22. CIKK

Ipari termékekre vonatkozó uniós engedmények

1.    A Koszovóból származó ipari termékek EU-ba történő behozatalára kivetett vámokat és azonos hatású díjakat e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

A Koszovóból származó ipari termékek EU-ba történő behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és azonos hatású intézkedéseket e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

23. CIKK

Ipari termékekre vonatkozó koszovói engedmények

1.    E megállapodás hatálybalépésekor az EU-ból származó, az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő ipari termékek Koszovóba történő behozatalára kivetett vámokat eltörlik.

2.    Az EU-ból származó ipari termékek Koszovóba történő behozatalára kivetett vámokkal azonos hatású díjakat e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

3.    Az EU-ból származó, az I. mellékletben felsorolt ipari termékek Koszovóba történő behozatalára kivetett vámokat fokozatosan csökkentik és eltörlik az ezen mellékletben található ütemtervnek megfelelően.

4.    Az EU-ból származó ipari termékek Koszovóba történő behozatalának mennyiségi korlátozásait és az azonos hatású intézkedéseket e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

24. CIKK

A kivitelre vonatkozó vámok és korlátozások

1.    E megállapodás hatálybalépésekor az EU és Koszovó eltöröl minden kiviteli vámot és azonos hatású díjat a köztük folyó kereskedelem vonatkozásában.

2.    E megállapodás hatálybalépésekor az EU és Koszovó a közöttük folyó kereskedelemben eltöröl minden, a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést.

25. CIKK

A vámok gyorsabb csökkentése

Koszovó kijelenti, hogy készen áll a vámoknak a 23. cikkben előírtnál gyorsabb csökkentésére az EU-val folytatott kereskedelemben, ha általános gazdasági helyzete és az érintett gazdasági ágazat helyzete ezt lehetővé teszi.

Az STT e tekintetben megvizsgálja a helyzetet és megteszi a vonatkozó ajánlásokat.

II. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁG ÉS HALÁSZAT

26. CIKK

Meghatározás

1.    E fejezetet az EU-ból vagy Koszovóból származó mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmére kell alkalmazni.

2.    A „mezőgazdasági és halászati termékek” kifejezés a Kombinált Nómenklatúra 4 1–24. árucsoportjában felsorolt termékeket és a WTO mezőgazdasági megállapodása I. melléklete I. bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékeket jelenti.

3.    Ez a meghatározás magában foglalja a 3. árucsoport, az 1604 vámtarifaszám (Elkészített vagy konzervált hal; kaviár vagy halikrából készített kaviárpótló), és az 1605 vámtarifaszám (Elkészített vagy konzervált rákféle, puhatestű és más gerinctelen víziállat (a füstölt kivételével)), valamint a 0511 91 (Halhulladék), a 2301 20 (Emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) halból, vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen
víziállatból) és az ex 1902 20 („halat, rákféléket, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot 20 tömegszázaléknál nagyobb arányban tartalmazó töltött tészta”) vámtarifa-alszám alá tartozó halakat és halászati termékeket.

Magában foglalja továbbá az 1212 21 00 (Tengeri moszat és egyéb alga), az ex 1603 00 (Kivonat és lé halból vagy rákféléből puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból) és az ex 2309 9010 (Állatok etetésére szolgáló készítmény: haleredetű oldható anyagok), valamint az 1504 10 és 1504 20 (Halból nyert zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de
vegyileg nem átalakítva) vámtarifa-alszám alá tartozó termékeket is:

   Halmájolaj és frakciói

   Halzsír és halolaj és azok frakciói, a halmáj olajok kivételével.

27. CIKK

Feldolgozott mezőgazdasági termékek

Az I. jegyzőkönyv megállapítja az ott felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályokat.

28. CIKK

A Koszovóból származó mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó uniós engedmények

1.    E megállapodás hatálybalépésének napján az EU eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Koszovóból származó mezőgazdasági és halászati termékek behozatalára.

2.    E megállapodás hatálybalépésének napjától az EU eltörli a Koszovóból származó, a Kombinált Nómenklatúra 0102 (Élő szarvasmarhafélék), 0201 (Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve), 0202 (Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva), 1701 (Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban), 1702 (Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor) és a 2204 (Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével) vámtarifaszáma alá tartozóktól eltérő mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat és azonos hatású díjakat.

A Kombinált Nómenklatúra 7. és 8. árucsoportjába tartozó olyan termékek esetében, amelyhez a közös vámtarifa az értékvámok és egy specifikus vám alkalmazását írja elő, az eltörlés csak a vám értékvám részét érinti.

3.    E megállapodás hatálybalépésének napjától az EU a közös vámtarifában megállapítottaknak megfelelően, az értékvám 20 %-ában és a külön vámtétel 20 %-ában rögzíti a II. mellékletben meghatározott és Koszovóból származó baby beef termékek EU-ba irányuló behozatalára alkalmazandó vámokat a vágott súlyban kifejezett 475 tonna éves vámkontingens határán belül.

29. CIKK

Mezőgazdasági termékekre vonatkozó koszovói engedmények

1.    E megállapodás hatálybalépésének napján Koszovó eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést az EU-ból származó mezőgazdasági termékek behozatalára.

2.    E megállapodás hatálybalépésének napjától Koszovó:

a)    eltörli a III. mellékletben felsorolt, az EU-ból származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat;

b)    fokozatosan eltörli a IIIa., IIIb. és IIIc. mellékletben felsorolt, az EU-ból származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat az ezekben a mellékletekben megadott ütemezés szerint.

3.    A IIId. mellékletben felsorolt egyes termékekre alkalmazandó vám a Koszovóban 2013. december 31-én alkalmazott alapvám.

30. CIKK

Bor és szeszes ital jegyzőkönyv

A II. jegyzőkönyvben említett borokra és szeszes italokra alkalmazandó rendelkezéseket az a jegyzőkönyv állapítja meg.

31. CIKK

Halakra és halászati termékekre vonatkozó uniós engedmények

1.    E megállapodás hatálybalépésének napján az EU eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Koszovóból származó halak és halászati termékek behozatalára.

2.    E megállapodás hatálybalépésétől az EU teljes mértékben eltörli a vámokat és azonos hatású intézkedéseket a Koszovóból származó, a IV. mellékletben felsoroltaktól eltérő halakra és halászati termékekre. A IV. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.

32. CIKK

Halakra és halászati termékekre vonatkozó koszovói engedmények

1.    E megállapodás hatálybalépésének napján Koszovó eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést az EU-ból származó halak és halászati termékek behozatalára.

2.    E megállapodás hatálybalépésétől Koszovó teljes mértékben eltörli a vámokat és azonos hatású intézkedéseket az EU-ból származó, az V. mellékletben felsoroltaktól eltérő halakra és halászati termékekre. Az V. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.

33. CIKK

Felülvizsgálati záradék

Figyelembe véve a felek közötti mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmi volumenét, azok különleges érzékenységét, a mezőgazdaságra és halászatra vonatkozó uniós közös politika szabályait, a koszovói halászati és agrárpolitika szabályait, a mezőgazdaság és a halászat Koszovó gazdaságában betöltött szerepét, valamint a WTO keretén belüli előrelépéseket, az STT legkésőbb három évvel e megállapodás hatályba lépését követően termékről termékre, rendszeres és kölcsönös alapon megvizsgálja a másik fél részére történő további kedvezmények nyújtásának lehetőségeit a mezőgazdasági és halászati termékek területén a kereskedelem nagyobb fokú liberalizálásának megvalósítása céljából.

34. CIKK

Mezőgazdasági és halászati védzáradék

E megállapodás más rendelkezései, és különösen a 43. cikk ellenére, tekintettel a mezőgazdasági és halászati piacok különleges érzékenységére, ha az egyik féltől származó termékek behozatala, amelyre a 27., 28., 29., 30., 31. és 32. cikkek alapján nyújtott kedvezmények vonatkoznak, súlyos zavart okoz bármely fél piacai vagy belföldi szabályozó mechanizmusai tekintetében, a felek haladéktalanul konzultációt kezdenek a stabilizációs és társulási bizottság keretében a megfelelő megoldás érdekében. A megoldás megszületéséig az érintett fél meghozhatja az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket.

35. CIKK

A mezőgazdasági és halászati termékekre, valamint bortól és szeszes italoktól különböző élelmiszerekre vonatkozó földrajzi jelzés oltalma

1.    Koszovónak oltalmaznia kell az EU-nak a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 szerint rögzített földrajzi jelzéseit e cikk rendelkezéseivel összhangban. Koszovó földrajzi jelzései regisztrálhatók az EU-ban az abban a rendeletben rögzített feltételek mellett.

2.    Az (1) bekezdésben említett földrajzi jelzések a következőkkel szemben részesülnek védelemben:

a)    az oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i.    az oltalom alatt álló elnevezés termékleírásának nem megfelelő hasonló termék esetében, vagy

ii.    amennyiben a névhasználat az illető földrajzi árujelző hírnevét használná ki;

b)    bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók;

c)    a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy félrevezető jelzés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d)    bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a hasonló termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

3.    A bejegyzésre javasolt megnevezés, amely teljes egészében vagy részben azonos alakú a már oltalom alatt álló megnevezéssel, nem élvezhet oltalmat, kivéve ha a később oltalom alá helyezett azonos alakú elnevezés a helyi és hagyományos használati feltételek és a megjelenítés tekintetében a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már oltalom alatt állótól, figyelembe véve azt is, hogy biztosítani kell az érintett termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a fogyasztók megtévesztésének elkerülését. Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

4.    Koszovó nem lajstromozhat olyan védjegyet, melynek használata megfelel a (2) bekezdésében leírt helyzeteknek.

5.    Azon védjegyek, amelyek használata megfelel a (2) bekezdésben leírt helyzeteknek, és lajstromozásukra Koszovóban került sor vagy használat révén honosodtak meg, nem használhatók az e megállapodás hatálybalépését követő ötödik évet követően. Ugyanakkor ez nem vonatkozik a harmadik országok állampolgárai által birtokolt, Koszovóban lajstromozott és használat által meghonosodott védjegyekre, amennyiben ezek természetüknél fogva nem tévesztik meg semmilyen módon a nyilvánosságot a termékek minősége, jellege és földrajzi származási helye tekintetében.

6.    Az (1) bekezdéssel összhangban oltalom alatt álló földrajzi jelzéseknek a köznyelvben az ilyen termékek, vagy Koszovóban jogszerűen forgalmazott termékek neveként való bármilyen használatát meg kell szüntetni legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül.

7.    Koszovó biztosítja, hogy a területéről exportált termékek az e megállapodás hatálybalépését követő ötödik évet követően nem sértik e cikk rendelkezéseit.

8.    Koszovó saját kezdeményezésként, valamint bármely érdekelt fél kérésére biztosítja az (1)–(7) bekezdésekben említett védelmet.

III. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

36. CIKK

Alkalmazási kör

E fejezetet a felek között valamennyi termék kereskedelmére alkalmazni kell, kivéve, ha ez a fejezet vagy az I. jegyzőkönyv másként rendelkezik.

37. CIKK

További engedmények

E cím semmiképpen nem sérti a valamely fél által egyoldalúan biztosított kedvezőbb intézkedések alkalmazását.

38. CIKK

A fennálló helyzet fenntartása

1.    E megállapodás hatálybalépésének napjától az EU és Koszovó közötti kereskedelemben nem vezetnek be új behozatali vagy kiviteli vámot, vagy azonos hatású díjat, és nem emelik a már alkalmazott vámokat vagy díjakat.

2.    E megállapodás hatálybalépésének napjától az EU és Koszovó közötti kereskedelemben nem vezetnek be új, behozatalra vagy kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást vagy azonos hatású intézkedést, és nem szigorítják a már meglévő ilyen korlátozásokat vagy intézkedéseket.

3.    A 28., 29., 30., 31. és 32. cikkek alapján nyújtott kedvezmények sérelme nélkül, e cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései semmilyen módon nem korlátozzák az EU és Koszovó halászati és agrárpolitikájának követését, és e politikák alapján bármely intézkedés meghozatalát, amennyiben ez nem érinti a II–V. melléklet és az I. jegyzőkönyv szerinti behozatali rendszert.

39. CIKK

A fiskális megkülönböztetés tilalma

1.    Az EU és Koszovó tartózkodnak minden olyan, belső fiskális intézkedéstől vagy gyakorlattól, amely közvetlen vagy közvetett megkülönböztetést jelent az egyik fél termékei és a másik fél területéről származó hasonló termékek között. Amennyiben ilyen intézkedés vagy gyakorlat már fennáll, az EU és Koszovó adott esetben azokat hatályon kívül helyezi vagy eltörli.

2.    A felek valamelyikének területére exportált termékek nem részesülhetnek a közvetett belső adók visszatérítésében az azokra közvetve kivetett adók összegét meghaladó mértékben.

40. CIKK

Fiskális vámok

A behozatali vámok eltörlésére vonatkozó rendelkezéseket a fiskális jellegű vámokra is alkalmazni kell.

41. CIKK

Vámunió, szabadkereskedelmi területek, határokon átnyúló szabályozás

1.    Ez a megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi területek vagy határ menti kereskedelmi rendszerek fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok változtatnak az e megállapodásban előírt kereskedelmi rendszereken.

2.    A 20. cikkben meghatározott átmeneti időszak során ez a megállapodás nem érinti az áruk mozgását szabályozó azon különleges preferenciális megállapodások végrehajtását, amelyeket az Európai Unió egy vagy több tagállama és Koszovó között korábban megkötött határmegállapodások állapítottak meg, vagy amelyek a III. címben meghatározott, a regionális kereskedelem elősegítésére Koszovó által megkötött kétoldalú megállapodásokból származnak.

3.    A felek az STT keretében konzultálnak a (1) és (2) bekezdésében említett megállapodásokról, valamint – kérelem alapján – más, harmadik országokkal szembeni kereskedelempolitikájukkal kapcsolatos főbb kérdésekről. Ilyen konzultációkat folytatnak az EU és Koszovó e megállapodásban kinyilvánított kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítására különösen abban az esetben, ha az EU-hoz egy harmadik ország csatlakozik.

42. CIKK

Dömping és támogatás

1.    E megállapodás nem akadályozza egyik felet sem abban, hogy e cikk (2) bekezdésének és a 43. cikknek megfelelően kereskedelemi védelmi intézkedést hozzanak.

2.    Ha a felek valamelyike megállapítja, hogy a másik féllel folytatott kereskedelemben dömpingre és/vagy kiegyenlítő szubvenciókra kerül sor, megfelelő intézkedéseket hozhat az ilyen gyakorlat ellen az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodásnak, vagy a szubvenciókról és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak, valamint az ezekhez kapcsolódó belső jogszabályainak megfelelően.

43. CIKK

Védintézkedések

1.    A felek megállapodnak abban, hogy az 1994. évi GATT XIX. cikkének és a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak a szabályait és elveit kell alkalmazni.

2.    E cikk (1) bekezdésének ellenére, az importáló fél megfelelő kétoldalú védintézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően, amennyiben az egyik fél valamely terméke olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételek mellett kerül behozatalra a másik fél területére, hogy az alábbiakat okozza vagy okozhatja:

a)    az importáló fél területén a hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termékeket előállító hazai ipar számára súlyos kárt okoz vagy okozhat, vagy vagy

b)    a gazdaság valamely ágazatában komoly zavarok vagy olyan nehézségek, amelyek az importáló fél valamely régiója gazdasági helyzetének nagymértékű romlását idézhetik elő.

3.    A másik féltől való behozatalra irányuló kétoldalú védintézkedések nem léphetik túl a (2) bekezdésben maghatározottak szerinti, ezen megállapodás alkalmazásából származó probléma orvoslásához szükséges mértéket. Az elfogadott védintézkedés az érintett termék esetében e megállapodás alapján nyújtott kedvezmény mértéke növelésének vagy csökkentésnek felfüggesztéséből áll, a 20. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint az (5) bekezdésében említett, ugyanazon termékre vonatkozó alapvámnak megfelelő felső határ erejéig. Az ilyen intézkedések olyan egyértelmű elemekből állnak, amelyek fokozatosan a megszüntetésükhöz vezetnek, legkésőbb a megállapított időszak végén, továbbá nem lehet ilyen intézkedéseket hozni két évet meghaladó időtartamra.

Kivételes körülmények esetén az intézkedések legfeljebb további kétéves időtartamra hosszabbíthatók meg. Nem alkalmaznak védintézkedést olyan termék behozatala esetén, amely korábban ilyen intézkedés hatálya alá esett olyan hosszú időszak során, amely megegyezik a korábbi intézkedés alkalmazásának időbeli hatályával, feltéve, hogy a nem alkalmazásra a korábbi intézkedés időtartamának lejárta után legalább két évvel kerül sor.

4.    Az e cikkben meghatározott esetekben, az itt előírt intézkedések meghozatala előtt, vagy azokban az esetekben, amelyekre e cikk (5) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, az EU vagy Koszovó a lehető leghamarabb az STT rendelkezésére bocsát minden, a helyzet alapos vizsgálatához szükséges lényeges információt annak érdekében, hogy az a felek számára elfogadható megoldást találjon.

5.    Az (1), (2), (3) és (4) bekezdések végrehajtásához a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)    Az e cikkben említett helyzetből eredő problémákat kivizsgálás céljából azonnal az STT elé terjesztik, amely bármely, az ilyen problémák megszüntetéséhez szükséges határozatot meghozhat.

Ha az STT vagy az exportáló fél nem hozott határozatot a problémák megszüntetésére vagy semmilyen más kielégítő megoldásra nem jutottak az ügynek az STT elé terjesztésétől számított 30 napon belül, az importáló fél alkalmas intézkedéseket fogadhat el a probléma e cikknek megfelelő kezelésére. A védintézkedések megválasztásakor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják az e megállapodásban meghatározott rendszerek működését. A védintézkedések megtartják az e megállapodás értelmében biztosított preferenciaszintet/-küszöböt.

b)    Ahol azonnali intézkedést igénylő kivételes vagy kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot – az esetnek megfelelően –, az érintett fél az e cikkben meghatározott helyzetekben haladéktalanul alkalmazhat a helyzet kezeléséhez szükséges ideiglenes intézkedéseket, és erről haladéktalanul tájékoztatja a másik felet.

A védintézkedésekről haladéktalanul értesítik az STT-t, amely szerv keretében ezek rendszeres konzultáció tárgyát képezik, különösen eltörlésük ütemezésének kialakítása céljából, amint a körülmények azt lehetővé teszik.

6.    Amennyiben az EU vagy Koszovó az e cikkben említett problémák előidézésére alkalmas termékek behozatalát olyan közigazgatási eljárásnak veti alá, amelynek célja a kereskedelmi forgalom tendenciájáról való gyors információszolgáltatás, erről tájékoztatja a másik felet.

44. CIKK

Hiányzáradék

1.    Amennyiben e cím betartása a következők valamelyikéhez vezet:

a)    az exportáló fél számára az alapvető élelmiszerek vagy más termékek kritikus hiánya vagy ennek veszélye; vagy

b)    olyan termék harmadik országba történő újrakivitele, amelyre az exportáló fél mennyiségi kiviteli korlátozásokat, kiviteli vámokat vagy azonos hatású intézkedéseket vagy díjakat tart fenn, és ahol a fent említett helyzetek jelentős nehézségeket okoznak vagy okozhatnak az exportáló fél számára,

az exportáló fél megfelelő intézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően.

2.    Az intézkedések megválasztásában előnyben kell részesíteni azokat, amelyek legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglalt rendszerek működését. Az ilyen intézkedések nem alkalmazhatók olyan módon, amelyek azonos feltételek mellett önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentenek, vagy a kereskedelem rejtett korlátozását képezik: ezeket az intézkedéseket el kell törölni, amint a körülmények már nem indokolják fenntartásukat.

3.    Az (1) bekezdésben előírt intézkedések meghozatala előtt, illetve azokban az esetekben, amelyekre a (4) bekezdést kell alkalmazni, az EU vagy Koszovó a lehető leghamarabb az STT rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt annak érdekében, hogy az a felek számára elfogadható megoldást találjon. Az STT bármely, a nehézségek megszüntetéséhez szükséges eszközről megállapodhat. Ha az ügynek az STT elé terjesztésétől számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra, az exportáló fél e cikk alapján intézkedéseket alkalmazhat az érintett termék kivitelére.

4.    Ha azonnali intézkedést igénylő rendkívüli és kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot, az esetnek megfelelően, az EU vagy Koszovó haladéktalanul alkalmazhat a helyzet kezeléséhez szükséges óvintézkedéseket, és erről azonnal tájékoztatja a másik felet.

5.    Az e cikk alapján alkalmazott minden intézkedésről haladéktalanul értesítik az STT-t, amely szerv keretében ezek rendszeres konzultációk tárgyát képezik, különösen eltörlésük ütemezésének kialakítása céljából, amint a körülmények azt lehetővé teszik.

45. CIKK

Állami monopóliumok

Bármilyen kereskedelmi jellegű állami monopólium esetében Koszovó biztosítja, hogy az e megállapodás hatálybalépésekor az áruk beszerzési és értékesítési feltételei tekintetében a tagállamok és Koszovó polgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés.

46. CIKK

Származási szabályok

E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a III. jegyzőkönyv állapítja meg a származási szabályokat e megállapodás alkalmazásához.

47. CIKK

Engedélyezett korlátozások

E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság; az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme; a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő kincsek védelme, vagy a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme, illetve az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályok indokolnak. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek az önkényes megkülönböztetés vagy a felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

48. CIKK

Közigazgatási együttműködés elmulasztása

1.    A felek egyetértenek abban, hogy a közigazgatási együttműködés elengedhetetlen az e cím alapján biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és kapcsolódó ügyekben előforduló szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.

2.    Amennyiben valamelyik fél objektív információk alapján megállapítja a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy az e cím szerinti szabálytalanságokat vagy csalást, e fél (e cikk további részében: érintett fél) e cikk szerint ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást.

3.    E cikk alkalmazásában a közigazgatási együttműködés elmulasztása többek között a következőket jelenti:

a)    az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettség betartásának ismételt elmulasztása;

b)    a származási igazolás utólagos ellenőrzésével kapcsolatos eredmények alkalmazásának és/vagy közlésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés;

c)    az adott preferenciális elbánás megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy információk pontosságának ellenőrzésére irányuló közigazgatási együttműködési feladatok elvégzésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés.

E cikk alkalmazásában szabálytalanságokat vagy csalást lehet megállapítani többek között, ha a másik fél szokásos termelési és exportkapacitását meghaladó mértékben, kielégítő magyarázat nélkül gyorsan nő a termékimport, és ehhez a szabálytalanságokra és csalásra utaló objektív információk kapcsolódnak.

4.    Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazása a következő feltételek függvénye:

a)    Az a fél, amelyik objektív információk alapján a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságokat vagy csalást állapít meg, haladéktalanul értesíti a stabilizációs és társulási bizottságot erről a megállapításról, valamint az objektív információkról, és a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd a másik féllel a stabilizációs és társulási bizottság keretében a felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

b)    Amennyiben a felek az a) pont szerint konzultációkat kezdtek a stabilizációs és társulási bizottság keretében, de az értesítéstől számított három hónapon belül nem tudtak elfogadható megoldásban megállapodni, az érintett fél ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást. Az ideiglenes felfüggesztésről haladéktalanul értesíteni kell a stabilizációs és társulási bizottságot.

c)    Az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztéseket az érintett fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges minimumra kell korlátozni. Nem haladhatják meg a hat hónapos időtartamot, ami meghosszabbítható. Az ideiglenes felfüggesztésekről az elfogadásukat követően haladéktalanul értesíteni kell a stabilizációs és társulási bizottságot. Azokról időszakonként konzultálni kell a stabilizációs és társulási bizottság keretében, különös tekintettel azok a megszüntetésére, amikor az alkalmazásukra vonatkozó feltételek már nem állnak fenn.

5.    A stabilizációs és társulási bizottságnak a (4) bekezdés a) pontja szerinti értesítésével egy időben az érintett fél Hivatalos Lapjában értesítést tesz közzé az importőrök számára. Az importőröknek szóló értesítésben közölni kell, hogy az érintett termékkel kapcsolatban objektív információk alapján megállapították a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságok vagy csalás elkövetését.

49. CIKK

Az illetékes hatóságok által a preferenciális rendszernek a kivitelkor történő megfelelő igazgatása során elkövetett hiba esetén, és különösen a III. jegyzőkönyv alkalmazásában, amennyiben ennek a hibának az importvámokat illető következményei vannak, az e következményeket elszenvedő szerződő fél kérheti az STT-t, hogy vizsgálja meg a helyzet megoldásához szükséges megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségeit.

V. CÍM

LETELEPEDÉS, SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS ÉS TŐKE

50. CIKK

Fogalommeghatározás

E megállapodás alkalmazásában:

(1)    „uniós vállalat”, illetve „koszovói vállalat”: értelemszerűen egy tagállam, illetve Koszovó jogszabályainak megfelelően alapított vállalat, amelynek alapító okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye az EU, illetve Koszovó területén található. Ha azonban a vállalatnak csak az alapító okirat szerinti székhelye található az EU-ban vagy Koszovóban, a vállalatot uniós, illetve koszovói vállalatnak tekintik, ha annak működése tényleges és folytonos kapcsolatban van valamely tagállam, illetve Koszovó gazdaságával;

(2)    „leányvállalat”: olyan vállalat, amelynek tényleges irányítását egy másik vállalat végzi;

(3)    „fióktelep”: olyan jogi személyiséggel nem rendelkező üzletviteli hely, amely állandó jellegű (például az anyavállalat kiterjesztéseként), ügyvezetéssel bír, és megfelelő a tárgyi felszereltsége ahhoz, hogy a harmadik felekkel üzleti tárgyalásokba bocsátkozhasson úgy, hogy a harmadik félnek – aki mindazonáltal tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolatba kerül a külföldi székhelyű anyavállalattal – nem kell közvetlenül az anyavállalathoz fordulnia, hanem a kiterjesztést képező üzletviteli helyen üzletet köthet;

(4)    „letelepedés”: az arra vonatkozó jog, hogy vállalatok, beleértve a leányvállalatokat és fióktelepeket létrehozása révén gazdasági tevékenységeket kezdjenek az EU-ban, illetve Koszovóban;

(5)    „működés”: gazdasági tevékenységek folytatása;

(6)    „gazdasági tevékenységek” ipari, kereskedelmi vagy szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékenységek;

(7)    „uniós polgár” és „koszovói polgár” olyan természetes személy, aki valamelyik tagállam állampolgára, vagy Koszovó polgára;

(8)    „pénzügyi szolgáltatások”: a VI. mellékletben meghatározott tevékenységek.

I. FEJEZET

LETELEPEDÉS

51. CIKK

1.    Koszovó elősegíti, hogy uniós vállalatok tevékenységet kezdjenek a területén. E célból e megállapodás hatálybalépésekor Koszovó nem biztosít:

a)    az uniós vállalatok Koszovó területén történő letelepedése tekintetében kedvezőtlenebb elbánást a saját vállalatai, vagy bármely más harmadik ország vállalatai számára biztosítottnál – bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb;

b)    a Koszovó területén letelepedett uniós vállalatok leányvállalatai és fióktelepei működésének tekintetében kedvezőtlenebb elbánást a saját vállalatok vagy fióktelepei, illetve bármely más harmadik ország vállalatoknak leányvállalata vagy fióktelepe számára biztosítottnál – bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb.

2.    E megállapodás hatálybalépésétől az EU:

a)    a koszovói vállalatok letelepedése tekintetében az EU által a saját vállalatai, illetve bármely más harmadik ország vállalatai számára biztosítottnál – bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb – nem biztosít kedvezőtlenebb elbánást;

b)    a területén letelepedett koszovói vállalatok leányvállalatai és fióktelepei működésének tekintetében az EU által a saját vállalatai vagy fióktelepei, illetve bármely más harmadik ország vállalatainak leányvállalata vagy fióktelepe számára biztosítottnál – bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb – nem biztosít kedvezőtlenebb elbánást.

3.    A felek nem fogadnak el olyan új rendelkezést vagy intézkedést, amely megkülönböztetéshez vezet a másik fél vállalatának területükön való letelepedése vagy a letelepedést követő működése tekintetében a saját vállalataikhoz viszonyítva.

4.    E cikk ellenére,

a)    e megállapodás hatálybalépésétől az uniós vállalatok leányvállalatainak és fióktelepeinek jogában áll, hogy ingatlant használjanak és béreljenek Koszovóban;

b)    az uniós vállalatok leányvállalatainak és fióktelepeinek az is jogában áll e megállapodás hatályba lépésétől számított öt éven belül, hogy a koszovói vállalatokhoz hasonlóan ingatlantulajdon-jogot szerezzenek és élvezzenek, valamint a közjavak/általános érdekű javak tekintetében ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a koszovói vállalatok, amennyiben ezek a jogok szükségesek azon gazdasági tevékenységek elvégzéséhez, amelyek miatt letelepedtek.

52. CIKK

1.    Az 54. cikkre is figyelemmel, a felek szabályozhatják a vállalatok területükön való letelepedését és működését, amennyiben ezek a szabályozások a saját vállalataikhoz képest nem jelentenek megkülönböztetést a másik fél vállalataival szemben.

2.    A pénzügyi szolgáltatások tekintetében e megállapodás bármely más rendelkezésétől függetlenül, a szerződő feleket nem akadályozzák abban, hogy prudenciális megfontolásokból intézkedéseket hozzanak, beleértve a befektetők, betétesek, biztosításikötvény-tulajdonosok vagy olyan személyek védelmére, akiknek egy pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik, illetve a pénzügyi rendszer integritásának és stabilitásának biztosítására. Az ilyen intézkedések nem használhatók fel a szerződő fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek megkerülésére.

3.    A megállapodásban semmi nem értelmezendő úgy, hogy egy szerződő féltől megkívánja az egyéni ügyfelek ügyeivel és számláival kapcsolatos információk, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő más bizalmas vagy tulajdonosi információk nyilvánosságra hozatalát.

53. CIKK

1.    E fejezet nem érinti a Nyugat-Balkánnal kialakítandó közlekedési közösség létrehozására irányuló szerződés és a 2006. június 9-én aláírt, az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás 6 rendelkezéseit.

2.    Az uniós közlekedéspolitika alkalmazási körén belül az STT konkrét esetekben javaslatokat tehet az (1) bekezdés alá tartozó területekkel kapcsolatos letelepedés és működés fejlesztésére vonatkozóan.

3.    E fejezet nem alkalmazandó a tengeri közlekedésre.

54. CIKK

1.    Az 51. és 52. cikk nem zárják ki, hogy a felek bizonyos szabályokat alkalmazzanak a másik fél területükön be nem jegyzett vállalatainak fióktelepei letelepedésére és működésére vonatkozóan, amelyeket az ilyen fióktelepek és a területükön bejegyzett vállalatok fióktelepei közötti jogi vagy technikai különbségek indokolnak, illetve prudenciális okokból, pénzügyi szolgáltatások tekintetében.

2.    Az elbánás tekintetében alkalmazott különbség nem haladhatja meg az ilyen jogi vagy technikai különbségek miatt, illetve a pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális okokból szükséges mértéket.

II. FEJEZET

SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

55. CIKK

1.    Koszovó területén letelepedett uniós vállalat, illetve az EU-ban letelepedett koszovói vállalat jogosult arra, hogy a letelepedés szerinti befogadó területén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően, Koszovó, illetve az EU területén alkalmazzon, illetve leányvállalatai vagy fióktelepei által foglalkoztasson olyan munkavállalókat, akik uniós, illetve koszovói polgárok, feltéve, hogy ezek a munkavállalók a (2) bekezdésben meghatározott kulcsfontosságú személyzethez tartoznak, és a vállalatok, leányvállalatok vagy fióktelepek kizárólagos alkalmazásában állnak.

2.    A fent említett vállalatok ( továbbiakban: szervezetek) kulcsfontosságú személyzete a c) pontban meghatározott, „társaságon belül áthelyezett személyekből” áll, és a következő kategóriákba sorolhatók, feltéve hogy a szervezet jogi személy, és hogy e személyek legalább az áthelyezést közvetlenül megelőző év során a szervezet alkalmazásában álltak vagy annak partnerei voltak (nem többségi részvényesként):

a)    egy szervezetnél magasabb beosztásban dolgozó személyek, akik főleg a létesítmény vezetőségét irányítják, elsősorban az üzlet igazgatósága vagy részvényesei, vagy velük egyenrangú személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, beleértve a következőket:

i.    i. a létesítmény osztályát vagy részlegét irányító személyek;

ii.    a felügyeleti, szakmai vagy irányító alkalmazottak munkáját felügyelő vagy ellenőrző személyek;

iii.    a felvételre vagy elbocsátásra, illetve a felvétel vagy elbocsátás ajánlására vagy egyéb személyügyi műveletekre személyes illetékességgel rendelkező személyek;

b)    egy szervezetnél dolgozó személyek, akik olyan különleges ismeretekkel rendelkeznek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a létesítmény működéséhez, kutatási berendezéseihez, technikáihoz vagy irányításához. Az ilyen ismeretek értékelése tükrözhet – a létesítmény sajátos ismeretektől eltekintve – egy meghatározott technikai tudást igénylő munka- vagy üzleti területen szerzett magas szintű képesítést, beleértve egy akkreditált szakmai tagságot;

c)    egy „társaságon belül áthelyezett” személy a meghatározás szerint az egyik fél területén található szervezetnél dolgozó természetes személy, akit a gazdasági tevékenység folytatása keretében ideiglenesen áthelyeznek a másik fél területére; az érintett szervezet gazdasági tevékenységének fő helye az egyik szerződő fél területén kell hogy legyen, és az áthelyezésnek ugyanazon szervezet egy létesítményéhez (fióktelep, leányvállalat) kell történnie, amely a másik szerződő fél területén ténylegesen hasonló gazdasági tevékenységeket folytat.

3.    A koszovói, illetve uniós polgároknak az EU vagy Koszovó területére történő belépése, illetve ottani ideiglenes tartózkodása engedélyezett, amennyiben a vállalat ezen képviselői a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott magas beosztású személyek a vállalaton belül, akik egy koszovói vállalat uniós leányvállalatának vagy fióktelepének, illetve egy uniós vállalat koszovói leányvállalatának vagy fióktelepének valamely tagállamban, illetve Koszovóban történő létrehozásáért felelősek, amennyiben:

a)    ezek a képviselők nem közvetlen értékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és nem vesznek fel fizetést a letelepedés szerinti befogadó területén található forrásból; és

b)    a vállalat gazdasági tevékenységének székhelye az EU-n, illetve Koszovón kívül található, és az adott tagállamban vagy Koszovóban nincs másik képviselője, irodája, fióktelepe vagy leányvállalata.

56. CIKK

Annak érdekében, hogy az uniós polgárok és a koszovói polgárok könnyebben kezdhessenek és folytathassanak szabályozott szakmai tevékenységet Koszovóban, illetve az EU-ban, e megállapodás hatályba lépésétől számított két éven belül az STT megvizsgálja, milyen lépések szükségesek a képesítések kölcsönös elismeréséhez. E célból megteheti a szükséges intézkedéseket.

57. CIKK

E megállapodás hatályba lépésétől számított hat éven belül az STT meghatározza annak módját, hogy e fejezet rendelkezéseit kiterjesszék az uniós polgárokra és a koszovói polgárokra azon szolgáltatók ideiglenes beutazása és ott-tartózkodása tekintetében, amelyek önálló vállalkozóként telepedtek le az egyik fél területén és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötöttek az adott fél területén található végső fogyasztóval, ami megkívánja, hogy ideiglenesen az érintett fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából

58. CIKK

1.    Az EU és Koszovó a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően vállalják, hogy megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy fokozatosan lehetővé tegyék a szolgáltatásnyújtást a szolgáltatás célszemélyének országától eltérő szerződő fél területén letelepedett uniós és koszovói vállalatok vagy polgárok számára.

2.    Az (1) bekezdésben említett liberalizációs folyamattal összhangban a felek engedélyezik a szolgáltatást nyújtó természetes személyek, illetve a szolgáltató által az 55. cikkben meghatározott kulcsfontosságú személyzet tagjaként foglalkoztatottak ideiglenes mozgását, beleértve azokat a természetes személyeket, akik uniós vagy koszovói vállalatot vagy polgárt képviselnek, és akik a szolgáltatás értékesítésére irányuló tárgyalás vagy az érintett szolgáltató számára történő szolgáltatások értékesítésére vonatkozó megállapodások megkötése céljából szándékoznak ideiglenesen beutazni, amennyiben ezek a képviselők nem vesznek részt a nagyközönség felé történő közvetlen értékesítésben, illetve saját maguk nem foglalkoznak szolgáltatásnyújtással.

3.    E megállapodás hatályba lépését követő ötödik év után az STT meghozza az (1) és (2) bekezdés fokozatos megvalósításához szükséges intézkedéseket. Figyelembe kell venni, hogy Koszovó milyen előrelépéseket tett jogszabályainak az uniós vívmányokhoz való közelítésében.

59. CIKK

1.    A felek nem tehetnek olyan intézkedéseket vagy fellépéseket, amelyek a szolgáltatás célszemélyének országától eltérő szerződő fél területén letelepedett uniós és koszovói polgárok vagy vállalatok általi szolgáltatásnyújtás feltételeit e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest jelentős mértékben korlátozóbbá teszik.

2.    Amennyiben valamelyik fél úgy véli, hogy a másik fél által e megállapodás hatálybalépése óta bevezetett intézkedések olyan helyzet kialakulásához vezetnek, amely e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest jelentős mértékben korlátozóbb, e fél arra kérheti a másik felet, hogy kezdjenek konzultációt.

60. CIKK

Az EU és Koszovó közötti közlekedési szolgáltatások nyújtása tekintetében a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(1)    A légiközlekedés tekintetében a kölcsönös piaci hozzáférés feltételei az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás tárgyát képezik.

(2)    A szárazföldi közlekedés tekintetében a kölcsönös piaci hozzáférés és a közúti átmenő forgalom feltételei a közlekedési közösség létrehozására irányuló szerződés tárgyát képezik.

(3)    Koszovó az EU mindenkori légi- és szárazföldi közlekedési jogszabályaihoz igazítja jogszabályait, beleértve a adminisztratív, technikai és egyéb szabályokat, amennyiben az a liberalizációs célokat, valamint a felek piacaihoz való kölcsönös hozzáférést mozdítja elő, és megkönnyíti a személyek és az áruk mozgását.

(4)    Koszovó elkötelezi magát a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása iránt, különös figyelmet fordítva a Dél-kelet Európai Közlekedési Megfigyelő Állomás megállapodás tárgyát képező átfogó hálózatára.

(5)    E fejezet nem alkalmazandó a tengerészeti szolgáltatásokra.

III. FEJEZET

ÁTMENŐ FORGALOM

61. CIKK

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(1)    „Uniós átmenő forgalom”: az EU-ban székhellyel rendelkező fuvarozó által végzett árufuvarozás az EU valamelyik tagállamába irányuló vagy onnan induló útvonalon, amely Koszovó területén halad át;

(2)    „Koszovói átmenő forgalom”: Koszovóban székhellyel rendelkező fuvarozó által végzett árufuvarozás, amely Koszovóból indul, áthalad az EU területén, és rendeltetési helye egy harmadik ország, illetve harmadik országból induló árufuvarozás, amelynek rendeltetési helye Koszovó.

62. CIKK

Általános rendelkezések

1.    E fejezet alkalmazhatósága a Közlekedési Közösségről szóló szerződés hatályba lépésével megszűnik.

2.    A felek megállapodnak abban, hogy ezen megállapodás hatálybalépésének napjától korlátlan hozzáférést biztosítanak az uniós átmenő forgalom számára Koszovón, illetve a koszovói átmenő forgalom számára az EU-n keresztül.

3.    Amennyiben e cikk (2) bekezdése alapján biztosított jogok következtében az uniós fuvarozók átmenő forgalma annyira megnövekedik, amely a közúti közlekedési infrastruktúrát és/vagy a forgalom folyamatosságát súlyosan károsítja, vagy annak veszélyével fenyeget a forgalmi tengelyeken, és hasonló körülmények mellett problémák merülnek fel a koszovói határokhoz közel fekvő uniós területen, az ügyet e megállapodás 128. cikkével összhangban az STT elé terjesztik. Amennyiben az ilyen károk korlátozása vagy enyhítése érdekében szükséges, a felek rendkívüli ideiglenes, megkülönböztetésmentes intézkedéseket javasolhatnak.

4.    A felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú intézkedéstől, amely az EU, valamint Koszovó fuvarozói vagy járművei közötti hátrányos megkülönböztetéshez vezethet. A felek megtesznek minden olyan lépést, amely a másik fél területére irányuló vagy területén áthaladó közúti fuvarozás elősegítéséhez szükséges.

63. CIKK

Az alakiságok egyszerűsítése

1.    A felek megállapodnak abban, hogy egyszerűsítik a vasúti és közúti áruforgalmat, mind a kétoldalú, mind a tranzitforgalom tekintetében.

2.    A felek megállapodnak, hogy a szükséges mértékben együttesen lépnek fel és támogatják további egyszerűsítő intézkedések elfogadását.

IV. FEJEZET

FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKEMOZGÁS

64. CIKK

A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap alapszabálya VIII. cikkével összhangban szabadon átváltható valutában engedélyeznek bármilyen kifizetést és átutalást az EU és Koszovó közötti fizetési mérleg folyószámlán.

65. CIKK

1.    A tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől kezdve a felek biztosítják az alkalmazandó jogszabályainak megfelelően alapított vállalatokba történő közvetlen beruházásokkal kapcsolatos tőke szabad mozgását, valamint az V. cím I. fejezetének megfelelő beruházásokat, továbbá e beruházások és az ezekből származó bármilyen bevétel megszüntetését vagy visszahonosítását.

2.    A tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében a felek e megállapodás hatálybalépésétől kezdve biztosítják az olyan kereskedelmi tranzakciókkal vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos hitelekre – ideértve a pénzügyi kölcsönöket és hiteleket – vonatkozó szabad tőkemozgást, amelyben a felek valamelyikében állandó lakóhellyel rendelkező személy vesz részt. E cikk nem terjed ki a portfólió-befektetésekre,vagyis a tőkepiacon értékpapírok egyedül pénzügyi befektetési célzattal, a vállalkozás irányítása és ellenőrzése befolyásolásának szándéka nélkül történő megvásárlása formájában megvalósuló befektetésre.

3.    Koszovó a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül nemzeti elbánást nyújt azon uniós polgároknak, akik ingatlant szereznek Koszovó területén.

4.    Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a felek nem vezetnek be új korlátozásokat az uniós és koszovói lakosok közötti tőkemozgásra és folyó kifizetésekre, a már meglévő rendelkezéseket pedig nem szigorítják.

5.    E cikk és a 64. cikk sérelme nélkül, ahol kivételes körülmények esetén a tőkemozgás komoly nehézségeket okoz vagy okozhat a valutaárfolyam-politika vagy a monetáris politika működésében az EU-ban vagy Koszovóban, az EU, illetve Koszovó védintézkedéseket hozhat az EU és Koszovó közötti tőkemozgások tekintetében hat hónapot meg nem haladó időtartamra, amennyiben az ilyen intézkedésekre feltétlenül szükség van.

6.    A felek konzultációkat folytatnak azzal a céllal, hogy az e megállapodás célkitűzéseinek elősegítése érdekében megkönnyítsék az EU és Koszovó közötti tőkemozgást.

66. CIKK

1.    Az e megállapodás hatálybalépését követő első év során Koszovó meghozza azon intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályozás későbbi, fokozatos alkalmazásához szükséges feltételek megteremtését.

2.    Az e megállapodás hatálybalépését követő második év végére az STT meghatározza a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok teljes körű alkalmazásának módozatait Koszovóban.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

67. CIKK

1.    E cím rendelkezéseit a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel kell alkalmazni.

2.    E cím nem alkalmazandó olyan tevékenységekre, amelyek bármely szerződő fél területén a közhatalom – még ha csak esetenkénti – gyakorlásához kapcsolódnak.

68. CIKK

1.    E cím alkalmazásában a megállapodásban semmi nem akadályozhatja a feleket a beutazásra és az ott-tartózkodásra, a munkavállalásra és a munkafeltételekre, valamint a természetes személyek letelepedésére és a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó jogszabályaik és szabályozásaik alkalmazásában, különösen amennyiben a tartózkodási engedély megadásáról, megújításáról vagy megtagadásáról van szó, feltéve, hogy ezek alkalmazása nem olyan módon történik, ami által azok hatálytalanítanák vagy hátrányosan befolyásolnák bármelyik fél számára a megállapodás különös rendelkezéseinek feltételei és az uniós vívmányok szerint járó előnyöket. Ez a rendelkezés nem érinti a 67. cikk alkalmazását.

2.    Ez a cím nem vonatkozik a valamelyik fél munkaerőpiacára történő belépést kereső természetes személyeket érintő intézkedésekre, és hasonlóképpen nem vonatkozik az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre.

69. CIKK

Az uniós vállalatok vagy polgárok és a koszovói vállalatok vagy polgárok közös irányításában és kizárólagos tulajdonában lévő vállalatokra szintén vonatkoznak e cím rendelkezései.

70. CIKK

1.    A legnagyobb kedvezményes elbánás az e címnek megfelelően nem vonatkozik a felek által a kettős adózás elkerülésére kötött megállapodások alapján biztosított vagy a jövőben biztosítani kívánt adókedvezményekre vagy más adórendszerekre.

2.    E cím nem értelmezhető úgy, hogy a feleket megakadályozza bármely olyan intézkedés elfogadásában vagy hatálybaléptetésében, amelynek célja a kettős adózás elkerülésére irányuló megállapodások rendelkezései és más adórendszerek vagy belföldi fiskális jogszabályok szerinti adók megkerülésének vagy kijátszásának megakadályozása.

3.    E cím nem értelmezhető úgy, hogy a feleket megakadályozza abban, hogy fiskális jogszabályaik vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában különbséget tegyenek a – különösen a tartózkodási helyük tekintetében – nem azonos helyzetben lévő adózók között.

71. CIKK

1.    A felek törekednek arra, hogy lehetőség szerint elkerüljék a korlátozó intézkedések fizetési mérleg célokra történő bevezetését, a behozatalra vonatkozó intézkedéseket is beleértve. Az ilyen intézkedést elfogadó fél, amint lehetséges, közli a másik féllel ezek eltörlésének ütemezését.

2.    Ha egy vagy több tagállamnak, illetve Koszovónak a fizetési mérleg tekintetében súlyos nehézségei támadnak, vagy ilyen helyzet fenyegeti, az EU, illetve Koszovó a WTO-megállapodás alapján kialakított feltételekkel összhangban korlátozó intézkedéseket fogadhat el, a behozatalra vonatkozó intézkedéseket is beleértve, amely intézkedések korlátozott időtartamra szólnak, és nem léphetik túl a fizetésimérleg-helyzet orvoslásához feltétlenül szükséges mértéket. Az EU és Koszovó haladéktalanul tájékoztatja a másik felet.

72. CIKK

E címet fokozatosan kiigazítják, különösen a GATS V. cikkéből eredő követelmények figyelembevételével.

73. CIKK

E megállapodás nem érinti olyan intézkedések bármelyik fél általi alkalmazását, amelyek a harmadik országoknak az adott fél piacára való bejutására vonatkozó intézkedések e megállapodás segítségével történő kijátszásának megakadályozásához szükségesek.

VI. CÍM

A KOSZOVÓI JOGSZABÁLYOKNAK AZ UNIÓS VÍVMÁNYOKHOZ VALÓ KÖZELÍTÉSE, JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÉS VERSENYSZABÁLYOK

74. CIKK

1.    A felek elismerik Koszovó meglévő jogszabályainak az EU jogszabályaihoz való közelítésének, valamint hatékony végrehajtásának jelentőségét. Koszovó törekszik annak biztosítására, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait fokozatosan összeegyeztethetővé tegye az uniós vívmányokkal. Koszovó biztosítja, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait megfelelően végrehajtja és érvényesíti.

2.    Ez a jogszabály-közelítés a megállapodás aláírásának időpontjában veszi kezdetét, és a 9. cikkében meghatározott átmeneti időszak végéig fokozatosan kiterjed az e megállapodásban említett uniós vívmányok valamennyi elemére.

3.    A jogszabály-közelítés az első időszakban az uniós vívmányok alapvető elemeire fog koncentrálni, a belső piaccal kapcsolatos, a szabadság, biztonság és jog érvényesülésével, továbbá a kereskedelemmel kapcsolatos területeken. A későbbiekben Koszovó az uniós vívmányok fennmaradó részére összpontosít.

A jogszabály-közelítést az Európai Bizottság és Koszovó által elfogadandó program alapján hajtják végre.

4.    Koszovó az Európai Bizottsággal egyetértésben meghatározza a jogszabály-közelítés végrehajtásának ellenőrzési módozatait, valamint a megteendő jogérvényesítési intézkedéseket is, ideértve Koszovónak az átfogó jogi keret végrehajtása érdekében az igazságszolgáltatás reformja terén tett erőfeszítéseit.

75. CIKK

Verseny és egyéb gazdasági rendelkezések

1.    A következők összeegyeztethetetlenek e megállapodás megfelelő érvényesülésével, amennyiben érinthetik az EU és Koszovó közötti kereskedelmet:

a)    minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulása által meghozott döntés, illetve vállalkozások közötti összehangolt magatartás, amelynek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása;

b)    erőfölénnyel való visszaélés egy vagy több vállalkozás részéről az EU vagy Koszovó területének egészén vagy egy jelentős részén;

c)    bármely állami támogatás, amely azáltal, hogy előnyben részesít egyes vállalkozásokat vagy egyes termékeket, torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget.

2.    Az e cikkel ellentétes bármely gyakorlatot az EU-ban alkalmazandó versenyszabályok alkalmazásából és különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., 102., 106. és 107. cikkéből és az uniós intézmények által elfogadott értelmező okiratokból származó kritériumok alapján kell elbírálni.

3.    A felek biztosítják, hogy a magán- és állami vállalkozások és a különleges jogokkal bíró vállalkozások tekintetében egy, a működés szempontjából független hatóságot ruházzanak fel az e cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának teljes körű alkalmazásához szükséges hatáskörrel.

4.    Koszovó biztosítja, hogy a működés szempontjából független hatóságot felruháznak az (1) bekezdés c) pontjának teljes körű alkalmazásához szükséges hatáskörrel. Ez a hatóság többek között hatáskörrel rendelkezik az állami támogatási programok és egyedi támogatásoknak a (2) bekezdéssel összhangban történő engedélyezésére, valamint a jogtalanul nyújtott állami támogatások visszafizettetésének elrendelésére.

5.    Egyrészről az EU, másrészről Koszovó biztosítja az átláthatóságot az állami támogatás területén, többek között azáltal, hogy a másik félnek az állami támogatásokra vonatkozó uniós felmérés módszertanát és benyújtását követve rendszeres éves jelentést, vagy azzal egyenértékű dokumentumot küld. Az egyik fél kérésére a másik fél tájékoztatást ad az állami támogatás egyedi eseteiről.

6.    Koszovó átfogó nyilvántartást készít az elindított támogatási programokról, és az ilyen programokat e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb három éven belül összehangolja a (2) bekezdésben említett kritériumokkal.

7.    a)    Az 1. cikk c) pontja alkalmazása céljából a felek elismerik, hogy a megállapodás hatálybalépését követő első öt évben a Koszovó által nyújtott állami támogatásokat azon tény figyelembevételével értékelik, hogy Koszovót az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott uniós területekkel azonos területnek kell tekinteni.

b)    E megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül Koszovó benyújtja az Európai Bizottságnak a NUTS II. szinten harmonizált, egy főre eső GDP-adatokat. Ezt követően a (4) bekezdésben említett hatóság és az Európai Bizottság közösen értékelik a koszovói régiók támogathatóságát, valamint a maximális támogatásintenzitást annak érdekében, hogy a vonatkozó uniós iránymutatások alapján elkészítsék a regionális támogatási térképet.

8.    A IV. cím II. fejezetében említett termékek tekintetében:

a)    e cikk (1) bekezdésnek c) pontját nem kell alkalmazni;

b)    bármely, az e cikk (1) bekezdése a) pontjával ellentétes gyakorlatot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 42. és 43. cikke alapján az EU által megállapított kritériumoknak és az ennek alapján elfogadott különleges uniós eszközöknek megfelelően kell értékelni.

9.    Ha valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy egy bizonyos gyakorlat összeegyeztethetetlen az (1) bekezdés feltételeivel, megfelelő intézkedéseket hozhat az STT-n belüli konzultációt követően, vagy az ilyen konzultációra való előterjesztést követő 30 munkanap elteltével. E cikk nem sérti vagy érinti az EU vagy Koszovó arra vonatkozó jogait, hogy kiegyenlítő intézkedéseket tegyenek az 1994. évi GATT-nak, a szubvenciókról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak, valamint a vonatkozó belső jogszabályoknak megfelelően.

76. CIKK

Közvállalkozások

E megállapodás hatálybalépését követő harmadik év végére a közvállalkozások és olyan vállalkozások esetében, amelyek részére különleges és kizárólagos jogokat biztosítottak, Koszovó az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott elveket alkalmazza, különös tekintettel annak 106. cikkére.

A közvállalkozások különleges jogai az átmeneti időszak során nem foglalják magukban mennyiségi korlátozások vagy azokkal azonos hatású intézkedések kivetésének lehetőségét az EU-ból Koszovóba irányuló behozatalok tekintetében.

77. CIKK

A szellemi tulajdonjogok általános szempontjai

1.    A felek e cikk és a VII. melléklet szerint megerősítik, hogy fontosságot tulajdonítanak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmének és érvényesítésének.

2.    Koszovó meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül az EU-ban meglévőhöz hasonló szinten biztosítsa a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmát, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit is.

3.    Koszovó vállalja, hogy betartja a VII. mellékletben említett, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló többoldalú egyezményeket. Az STT határozhat úgy, hogy bizonyos, e területtel kapcsolatos többoldalú egyezmények betartására kötelezi Koszovót.

78. CIKK

A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásai

1.    E megállapodás hatálybalépésétől kezdve a felek nem biztosítanak kevésbé előnyös elbánást egymás vállalatai, az EU polgárai és Koszovó polgárai számára a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon elismerésének tekintetében, mint bármely harmadik ország számára kétoldalú megállapodásaik alapján.

2.    Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon kapcsán a kereskedelem feltételeit érintő probléma merül fel, ezt bármelyik fél kérésére sürgősen az STT elé kell terjeszteni a felek kölcsönös megelégedésére szolgáló megoldás érdekében.

79. CIKK

Közbeszerzés

1.    Az EU és Koszovó kívánatos célkitűzésnek tartja a közbeszerzési szerződések megkülönböztetéstől mentes és kölcsönös odaítélését, különösen a WTO szabályainak figyelembevételével.

2.    A koszovói vállalatok számára – függetlenül attól, hogy azok az EU területén letelepedettek-e vagy sem – e megállapodás hatálybalépésétől kezdve az uniós beszerzési szabályok alapján, az uniós vállalatok számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező elbánás szerint biztosítanak hozzáférést az uniós szerződés-odaítélési eljárásokhoz.

A fenti rendelkezések a közüzemi szektorra is vonatkoznak, amint Koszovó elfogadja az uniós szabályokat ezen a területen bevezető jogszabályokat. Az EU rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy Koszovó valóban bevezette-e ezeket a jogszabályokat.

3.    Az uniós vállalatok számára, amelyek az V. cím I. fejezete szerint Koszovó területén telepedtek le, a megállapodás hatálybalépésétől kezdve a koszovói vállalatok számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező elbánás szerint biztosítanak hozzáférést Koszovóban a szerződés-odaítélési eljárásokhoz.

4.    Az uniós vállalatok számára, amelyek az V. cím I. fejezete szerint nem Koszovó területén telepedtek le, a megállapodás hatálybalépésétől kezdve a koszovói vállalatok, valamint a Koszovó területén letelepedett uniós vállalatok számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező elbánás szerint biztosítanak hozzáférést a szerződés-odaítélési eljárásokhoz, kivéve az (5) bekezdésben meghatározott árkedvezményeket.

5.    E megállapodás hatályba lépését követően Koszovó minden koszovói vállalatra vagy Koszovóban letelepedett uniós vállalatra, valamint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra és a legalacsonyabb árra vonatkozó kritériumokat követő eljárások alapján odaítélt szerződésekre vonatkozó létező kedvezményt árkedvezménnyé alakít át, és fokozatosan csökkenti ez utóbbiakat egy öt éves időszakon keresztül a következő ütemezés szerint:

   a kedvezmény nem haladhatja meg a 15 %-ot a megállapodás hatálybalépését követő második év végére;

   a kedvezmény nem haladhatja meg a 10 %-ot a megállapodás hatálybalépését követő harmadik év végére;

   a kedvezmény nem haladhatja meg az 5%-ot a megállapodás hatálybalépését követő negyedik év végére; és

   a kedvezmény teljesen megszűnik a megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére.

6.    E megállapodást hatályba lépését követő két éven belül az STT felülvizsgálhatja az (5) bekezdésben meghatározott kedvezményeket és határozhat az (5) bekezdésben meghatározott időtartamok lerövidítéséről.

7.    E megállapodás hatályba lépését követő öt éven belül Koszovó hatályba lépteti az uniós vívmányoknak megfelelő eljárási szabályokat végrehajtó jogszabályokat.

8    Koszovó évente jelentést készít az STT számára azokról az intézkedésekről, amelyeket az átláthatóság növelése és a közbeszerzések terén hozott döntések hatékony jogi felülvizsgálatának biztosítása érdekében hozott.

9.    A letelepedés, működés, az EU és Koszovó közötti szolgáltatásnyújtás tekintetében az 50–66. cikket kell alkalmazni. A közbeszerzési szerződések teljesítésével kapcsolatos foglalkoztatás és munkaerőmozgás tekintetében az EU-ban a koszovói polgárokra vonatkozóan a harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos uniós vívmányokat kell alkalmazni. Koszovóban az uniós polgárok tekintetében Koszovó olyan kölcsönös jogokat biztosít azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai, amelyek hasonlóak a koszovói polgárokat az EU-ban megillető jogokhoz a közbeszerzési szerződések teljesítésével kapcsolatos foglalkoztatás és munkaerőmozgás tekintetében.

80. CIKK

Szabványosítás, mérésügy, akkreditáció és megfelelőségértékelés

1.    Koszovó megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy fokozatosan összhangot érjen el az uniós horizontális és ágazati termékbiztonsági jogszabályokkal, és a minőségi infrastruktúrát – mint például a szabványosítás, mérésügy, akkreditáció és megfelelőségértékelési eljárások – az európai normáknak megfelelő szintre hozza.

2.    Ennek érdekében a felek törekednek arra, hogy:

a)    elősegítsék az uniós műszaki előírások használatát és az európai szabványok és megfelelőségértékelési eljárások alkalmazását;

b)    segítséget nyújtsanak a minőségi infrastruktúra kialakításának előmozdításához: szabványosítás, mérésügy, akkreditáció és megfelelőségértékelés,

c)    támogassák a szabványokkal, megfelelőségértékeléssel, mérésüggyel és hasonló feladatokkal foglalkozó szervezetek (pl. CEN, CENELEC, ETSI, EA, WELMEC, EUROMET stb.) 7 munkájában való koszovói részvételt, amennyiben azt az objektív körülmények lehetővé teszik;

d)    adott esetben előmozdítsák a megfelelőségi értékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodás megkötését, amint Koszovó jogszabályi keretei és eljárásai megfelelően igazodnak az Unióéhoz, és rendelkezésre áll a megfelelő szakértelem.

81. CIKK

Fogyasztóvédelem

A felek együttműködnek annak érdekében, hogy Koszovó fogyasztóvédelmi jogszabályai közelítsenek az uniós vívmányokhoz, azzal a céllal, hogy biztosítsák a következőket:

a)    aktív fogyasztóvédelmi politika az uniós jogszabályoknak megfelelően, beleértve az elérhető információmennyiség növelését és független szervezetek létrehozását Koszovóban;

b)    a koszovói fogyasztóvédelmi jogszabályok összehangolása a hatályos uniós jogszabályokkal;

c)    a fogyasztók hatékony jogi védelme a fogyasztási cikkek minőségének javítása és a megfelelő biztonsági előírások fenntartása érdekében;

d)    a szabályok illetékes hatóság általi ellenőrzése és viták esetén a megfelelő jogorvoslathoz való hozzáférés biztosítása;

e)    információcsere a veszélyes termékek tekintetében.

82. CIKK

Munkafeltételek és esélyegyenlőség

Koszovó fokozatosan összehangolja jogszabályait az uniós jogszabályokkal a munkafeltételek, különösen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint az esélyegyenlőség terén.

VII. CÍM

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

83. CIKK

Az intézmények és a jogállamiság megerősítése

A szabadság, biztonság és jogérvényesülés területén való együttműködés során a felek különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság megszilárdításának, általában a különböző szintű közigazgatási intézmények, és különösen a jogérvényesítés és az igazságszolgáltatás megerősítésének. Az együttműködés főleg a koszovói igazságszolgáltatás függetlenségének, pártatlanságának és elszámoltathatóságának megerősítésére, valamint hatékonyságának javítására, a rendőrség, az ügyészek, a bírák és más bűnüldözési szervek megfelelő szerkezetének kialakítására irányul, hogy megfelelően felkészüljenek a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre, valamint lehetővé váljon a szervezett bűnözés, a korrupció és a terrorizmus tekintetében a hatékony megelőzés, nyomozás, vádemelés és büntetőjogi felelősségre vonás.

84. CIKK

A személyes adatok védelme

A felek együttműködnek a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok terén annak érdekében, hogy Koszovóban a személyes adatok védelmének szintje elérje az uniós vívmányok szintjét. Koszovó egy vagy több, megfelelő pénzügyi forrásokkal és humán erőforrásokkal rendelkező, független felügyeleti szervet hoz létre a személyes adatok védelméről szóló nemzeti jogszabályok végrehajtásának hatékony ellenőrzése és biztosítása érdekében.

85. CIKK

Vízum, határigazgatás, menedékjog és migráció

A felek együttműködnek a vízumok, a határellenőrzés, a menedékjog és a migráció területén, és adott esetben a meglévő más kezdeményezések figyelembevételével és teljes mértékű felhasználásával e területeken regionális szinten is együttműködési keretet hoznak létre.

Az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben kialakított együttműködés a kölcsönös konzultáción és a felek közötti szoros koordináción alapul, és magában foglalja a technikai és közigazgatási segítségnyújtást a következőkhöz:

a)    a jogszabályokkal és gyakorlatokkal kapcsolatos statisztika- és információcsere;

b)    jogszabály-szövegezés;

c)    az intézmények hatékonyságának javítása;

d)    a személyzet képzése;

e)    úti okmányok biztonsága és a hamis okmányok felderítése;

f)    határellenőrzés igazgatása.

Az együttműködés különösen a következőkre koncentrál:

a)    a menedékjog terén jogszabályok elfogadása és végrehajtása Koszovó által a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-án Genfben megkötött egyezmény és a menekültek helyzetére vonatkozó 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyv előírásainak teljesítése érdekében, ezáltal annak biztosítása, hogy a visszaküldés tilalmának elvét, valamint a menedékkérők és menekültek egyéb jogait tiszteletben tartják;

b)    a jogszerű migráció területén a beléptetési szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása. A migrációval kapcsolatban a felek megállapodnak abban, hogy a harmadik országoknak a tagállamok vagy Koszovó területén legálisan tartózkodó állampolgárai számára méltányos elbánást biztosítanak, valamint megvizsgálják olyan intézkedések kialakításának lehetőségét, amelyek célja a Koszovóban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációjának elősegítése.

86. CIKK

Jogszerű migráció

A felek együttműködnek annak érdekében, hogy támogassák Koszovót jogszabályainak a jogszerű migrációra vonatkozó uniós vívmányokhoz való közelítésében.

A felek elismerik, hogy Koszovó polgárai az uniós vívmányok alapján jogokat élveznek, különösképpen a munkafeltételek, a javadalmazás és elbocsátás, családegyesítés, huzamos tartózkodás, diákok, kutatók és magasan képzett munkavállalók, idénymunkások, társaságon belül áthelyezett személyek és nyugdíjak területén. A felek elismerik továbbá, hogy mindez nem érinti az egyes tagállamokban alkalmazandó feltételeket és módozatokat.

E megállapodás hatályba lépését követő négyéves időszakon belül Koszovó az uniós polgárok számára kölcsönös jogokat biztosít a második bekezdésben említett területeken. Az STT megvizsgálja az ennek érdekében megteendő szükséges intézkedéseket. Az STT ez e cikk végrehajtásával kapcsolatos bármilyen egyéb ügyet is mérlegelhet.

87. CIKK

Az illegális bevándorlás megakadályozása és ellenőrzése

Az STT közös intézkedéseket állapít meg, amelyeket az illegális bevándorlás, beleértve az emberkereskedelem és az embercsempészet megakadályozása és ellenőrzése érdekében a felek tehetnek, biztosítva ugyanakkor a migránsok alapvető jogainak tiszteletben tartását és védelmét, valamint a nehéz helyzetbe került migránsoknak nyújtott segítséget.

88. CIKK

Visszafogadás

A felek az illegális bevándorlás megakadályozása és ellenőrzése érdekében történő együttműködés céljából, kérelemre és további formalitások nélkül:

a)    visszafogadják a másik fél területén illegálisan tartózkodó koszovói polgárokat, illetve uniós polgárokat;

b)    visszafogadják azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akik valamely tagállam területére Koszovón keresztül, illetve Koszovó területére valamely tagállamon keresztül léptek be.

Koszovó ellátja polgárait a megfelelő személyazonossági okmányokkal, és e célból biztosít számukra minden adminisztratív segítséget.

A felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják egy olyan megállapodás aláírására vonatkozó tárgyalások megkezdésének lehetőségeit, amely az első bekezdés a) és b) pontjában említett személyek visszafogadásának egyedi eljárásait szabályozza.

Koszovó megvizsgálja annak lehetőségét, hogy – amennyiben azt az objektív körülmények lehetővé teszik – a stabilizációs és társulási folyamatban résztvevő országokkal visszafogadási megállapodásokat kössön és vállalja, hogy megtesz minden szükséges intézkedést ezen megállapodások rugalmas és gyors végrehajtása érdekében. Az EU megvizsgállja az érintett országoknak e folyamat során nyújtható segítség lehetőségeit, amennyibenazt az objektív körülmények lehetővé teszik.

89. CIKK

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

A felek együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában bűncselekményből és különösen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használják.

Ezen a területen az együttműködés magában foglalhatja a Koszovónak nyújtott közigazgatási és technikai segítséget, a rendeletek végrehajtásának fejlesztése és a megfelelő szabályok és mechanizmusok hatékony működése céljából, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkoznak, és egyenértékűek az EU és egyéb nemzetközi fórumok, különösen a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal.

90. CIKK

Együttműködés a tiltott kábítószerek terén

A felek együttműködnek a kábítószerek kérdésének kiegyensúlyozott és integrált megközelítésének biztosítása érdekében. A kábítószerrel kapcsolatos szakpolitikák és tevékenységek célja az illegális kábítószerek és prekurzoraik elleni küzdelem koszovói struktúráinak megerősítése, a kínálat, a kereskedelem és a tiltott kábítószerek iránti kereslet csökkentése, a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeivel való szembenézés, valamint a prekurzorok hatékonyabb ellenőrzése.

A felek megállapodnak az e célkitűzések eléréséhez szükséges együttműködési módszerekről. Az intézkedéseknek a 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia és az ezt felváltó bármely új dokumentum mentén közösen elfogadott alapelvekre kell épülniük.

91. CIKK

A szervezett bűnözéssel és más illegális tevékenységekkel kapcsolatos megelőzés és küzdelem

A felek együttműködnek azon koszovói struktúrák megerősítése érdekében, amelyek a bűncselekmények, különösen a szervezett bűnözés, a korrupció és a határon átnyúló dimenzióval rendelkező súlyos bűncselekmények egyéb formái ellen folytatott küzdelemre és megelőzésükre szolgálnak. Koszovó betartja az ezen jogterülettel kapcsolatos valamennyi nemzetközi megállapodást és aktust. Elő kell segíteni a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén folytatott regionális együttműködést.

A koszovói valutahamisítás tekintetében Koszovónak együtt kell működnie az EU-val a bankjegyek és érmék hamisítása elleni küzdelem érdekében, valamint vissza kell szorítania és büntetnie kell minden bankjegy- vagy érmehamisítást. A megelőzés szintjén Koszovónak törekednie kell azon intézkedések végrehajtására, amelyek megfelelnek a kapcsolódó uniós jogszabályban foglaltaknak, és be kell tartania minden olyan nemzetközi megállapodást és aktust, amely ezen jogterülettel kapcsolatos. Koszovó részesülhet a valutahamisítás elleni védelmet szolgáló csere, segítségnyújtás és képzés uniós támogatásából.

92. CIKK

A terrorizmus elleni küzdelem

A felek együttműködnek azon koszovói struktúrák megerősítése érdekében, amelyek – különösen a határon átnyúló dimenzióval rendelkező – terrorcselekmények és azok finanszírozásának megakadályozására és leküzdésére szolgálnak. E téren az együttműködést oly módon kell folytatni, amely összhangban van a jogállamisággal, az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal, a menekültekre vonatkozó nemzetközi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal. Koszovó betartja az ezen jogterülettel kapcsolatos valamennyi nemzetközi megállapodást és aktust.

VIII. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉSI POLITIKÁK

93. CIKK

Az EUés Koszovó szoros kapcsolatokat alakít ki Koszovó fejlődési és növekedési potenciáljához való hozzájárulás céljából. Az ilyen együttműködés mindkét fél előnyére erősíti a lehető legszélesebb alapokon nyugvó, meglévő gazdasági kapcsolatokat.

A politikákat és az egyéb intézkedéseket úgy tervezik meg, hogy azok Koszovó fenntartható gazdasági növekedését és társadalmi fejlődését idézzék elő. E politikáknak a kezdetektől magukba kell foglalniuk a környezeti és éghajlati megfontolásokat, és igazodniuk kell a harmonikus társadalmi fejlődés követelményeihez.

Az együttműködési politikákat beépítik a regionális együttműködésbe. Külön figyelmet fordítanak azokra az intézkedésekre, amelyek előmozdíthatják Koszovó és a szomszédos országok közötti együttműködést, ilyen módon hozzájárulva a regionális stabilitáshoz. Az STT meghatározza az e címben előírt együttműködési politikák közötti és az azokon belüli prioritásokat.

94. CIKK

Gazdaság- és kereskedelempolitika

Az EU és Koszovó elősegítik a gazdasági reformfolyamatot azáltal, hogy együttműködnek gazdaságaik alapelemeinek, valamint a piacgazdaságra jellemző gazdaságpolitika kialakításának és végrehajtásának jobb megértése érdekében.

E célok érdekében az EU és Koszovó együttműködik a következő területeken:

a)    makrogazdasági teljesítményekkel és kilátásokkal, valamint fejlesztési stratégiákkal kapcsolatos információcsere,

b)    a közös érdeklődésre számot tartó gazdasági kérdések közös elemzése, beleértve a gazdaságpolitika és annak végrehajtásának támogatását; és

c)    szélesebb körű együttműködés a szakismeretek beáramlásának felgyorsítása és az új technológiákhoz való hozzáférés érdekében.

Koszovó törekszik a működő piacgazdaság kialakítására, valamint politikáinak a gazdasági és monetáris unió stabilitásorientált politikáihoz való fokozatos közelítésére. A koszovói hatóságok kérésére az EU segítséget nyújthat Koszovó ilyen irányú erőfeszítéseinek támogatására.

Az együttműködés az üzleti szféra törvényességének megerősítésére is törekszik stabil és megkülönböztetéstől mentes, kereskedelmi vonatkozású jogi keret kialakítása révén.

Az e területen való együttműködés magában foglalja a gazdasági és monetáris unió alapelveivel és működésével kapcsolatos információk cseréjét.

95. CIKK

Statisztikai együttműködés

Az együttműködés elsősorban a statisztikával kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. Különösen törekszik a hatékony és fenntartható koszovói statisztikai rendszer kidolgozására, amely képes a koszovói átalakulási és reformfolyamat megtervezéséhez és nyomon követéséhez szükséges, az európai statisztikákkal összehasonlítható, megbízható, tárgyilagos és pontos adatokat biztosítani. Az együttműködés célja, hogy alkalmassá tegye a koszovói Statisztikai Hivatalt arra, hogy jobban ki tudja elégíteni ügyfeleinek igényeit (mind a közigazgatásban, mind a magánszektorban). A statisztikai rendszernek összhangban kell lennie az Európai Statisztikai Gyakorlati Szabályzattal, az ENSZ által kibocsátott statisztikai alapelvekkel és a statisztikára vonatkozó európai jog rendelkezéseivel, valamint a statisztika területét érintő uniós vívmányok alkalmazásának irányába kell fejlődnie. A feleknek különösen együtt kell működniük az egyedi adatok bizalmas jellegének biztosítása, az európai statisztikai rendszer számára gyűjtött és átadott adatok fokozatos növelése, valamint a különböző módszerekről való információcsere, a szaktudás átadása és képzések biztosítása érdekében.

96. CIKK

Banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások

Az EU és Koszovó közötti együttműködés a banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt területeire összpontosít. A felek azzal a céllal működnek együtt, hogy megfelelő keretet hozzanak létre és fejlesszenek ki a koszovói banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatási ágazat ösztönzésére, amely a tisztességes verseny gyakorlatán alapul és biztosítja a szükséges egyenlő feltételeket.

97. CIKK

Államháztartási belső ellenőrzés és külső ellenőrzése

A felek közötti együttműködés az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. A felek különösen annak érdekében működnek együtt, hogy hatékony belső pénzügyi ellenőrzést és funkcionálisan független belső ellenőrzést fejlesszenek ki a koszovói állami szektorban, amely összhangban van a nemzetközileg elfogadott keretrendszerrel és az uniós bevált gyakorlattal.

A fenti követelményekből következő koordinációs és harmonizációs feladatoknak való megfelelés érdekében az együttműködésnek összpontosítania kell a pénzügyi igazgatás és ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés központi harmonizációs egységeinek létrehozására és erősítésére is.

A külső ellenőrzés területén a felek különösen azzal a céllal működnek együtt, hogy egy funkcionálisan független külső ellenőrzést fejlesszenek ki Koszovóban, amely összhangban van a nemzetközileg elfogadott normákkal és az uniós bevált gyakorlattal. Az együttműködés a Főszámvevő Hivatala kapacitásainak kiépítésére is összpontosít.

98. CIKK

Beruházásösztönzésés és -védelem

A felek együttműködése a beruházásösztönzésés és -védelem terén a közvetlen külföldi befektetések védelmére összpontosít, és ezen együttműködés célja, hogy kedvező légkört teremtsenek mind a belföldi, mind a külföldi magánberuházások számára, ami rendkívül lényeges a koszovói gazdaság és ipar újjáélesztése szempontjából. Koszovó számára az együttműködés különös célja a beruházásokat ösztönző és védő jogi keret fejlesztése.

99. CIKK

Ipari együttműködés

Az együttműködésnek elő kell segítenie Koszovó iparának és egyes szektorainak modernizációját és szerkezetátalakítását. Az együttműködés további célja annak biztosítása, hogy a Koszovó iparának versenyképességéhez szükséges feltételek biztosítják a környezet védelmét.

Az együttműködés figyelembe veszi az iparfejlesztés regionális szempontjait, adott esetben támogatva a határokon átnyúló partnerségeket. E kezdeményezések törekedhetnek, hogy különösen létrehozzanak egy megfelelő keretet a vállalkozások számára, javítsáka vállalatirányítást, a know-how-t, és elő mozdítsák a piacokat, a piacok átláthatóságát és az üzleti környezetet. Különös figyelmet kell fordítani hatékony exportösztönző programok kialakítására Koszovóban.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi az iparpolitikával kapcsolatos uniós vívmányokat.

100. CIKK

Kis- és középvállalkozások

A felek közti együttműködésnek a magánszektor kis- és középvállalkozásainak (a továbbiakban: kkv-k) fejlesztésére és erősítésére, a kezdeményezéseknek és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – fejlődésének kedvező környezet elősegítésére, továbbá a vállalkozások közötti együttműködésnek kedvező környezet támogatására irányul. Az együttműködés összhangban áll a kisvállalkozói intézkedéscsomag elveivel és kellően figyelembe veszi a kkv-kkal kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt területeit.

101. CIKK

Turizmus

A felek közötti együttműködés a turizmus terén az alábbiakra irányul:

a)    a turizmus és a kapcsolódó kérdések kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztésének biztosítása;

b)    a turizmussal kapcsolatos információk (nemzetközi hálózatokon, adatbankokon stb. keresztül történő) áramlásának erősítése;

c)    az idegenforgalmi ágazatba történő beruházásokat ösztönző infrastruktúra fejlesztésének elősegítése.

Az együttműködés arra is törekszik, hogy megvizsgálja közös tevékenységek lehetőségét, és erősítse az együttműködést az idegenforgalmi vállalkozások, szakértők, intézmények, és azok idegenforgalommal kapcsolatos ügynökségei között, valamint elősegítse a know-how (képzés, cserék, szemináriumok segítségével történő) átadását. Az együttműködés kellően figyelembe veszi az turizmussal kapcsolatos uniós vívmányokat.

Az együttműködést beépítik a regionális együttműködésbe.

102. CIKK

Mezőgazdaság és az agráripari ágazat

A felek közötti együttműködést a mezőgazdasággal kapcsolatos uniós vívmányok minden kiemelt területén, valamint a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei, az élelmiszerbiztonság, valamint az állat- és növényegészségügy területén is fejlesztik. Az együttműködés különösen törekszik a koszovói mezőgazdaság és az agráripari ágazat modernizálására és szerkezetátalakítására, különösen az uniós egészségügyi követelmények elérésére, a vízgazdálkodás és a vidékfejlesztés javítására, valamint a koszovói erdészeti ágazat vonatkozó aspektusainak fejlesztésére, és a koszovói jogszabályoknak és gyakorlatnak az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítésének támogatására.

103. CIKK

Halászat

A felek megvizsgálják a közös érdekű, kölcsönösen előnyös területek meghatározásának lehetőségét az akvakultúra és halászati ágazatban. Az együttműködés kellően figyelembe veszi a halászattal kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt területeit, valamint a vonatkozó nemzetközi és regionális halászati szervezeteknek a halállománnyal való gazdálkodásra és megőrzésre vonatkozó szabályait.

104. CIKK

Vámok

A felek azzal a céllal alakítanak ki együttműködést ezen a területen, hogy biztosítsák a kereskedelem terén elfogadandó rendelkezések betartását, valamint megvalósítsák a koszovói vámrendszereknek az unióshoz való közelítését, ezáltal előkészítve az e megállapodás alapján tervezett liberalizációs intézkedéseket és a koszovói vámjogszabályoknak az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítését.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi a vámügyekkel kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt területeit.

A felek közötti, vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás szabályait a IV. jegyzőkönyv fekteti le.

105. CIKK

Adózás

Az EU együttműködik Koszovóval annak érdekében, hogy elősegítse az ország fejlődését az adózás területén, beleértve a koszovói adórendszer további reformjára és az adóigazgatási eljárás átalakítására irányuló intézkedéseket azzal a céllal, hogy biztosítsák a hatékony adóbeszedést és az adócsalás elleni fellépést.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi az adózással és a káros adóverseny elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt területeit. Koszovó a hátrányos adóverseny elkerüléséről szóló jogszabályok előkészítésekor kellően figyelembe veszi a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex elveit, amelyet a Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői az 1997. december 1-i ülésen fogadtak el 8 .

Az együttműködés célja a jó adóügyi kormányzás, az átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóverseny támogatása Koszovóban az adócsalást, adókijátszást vagy adóelkerülést megelőző intézkedések végrehajtásának elősegítése érdekében.

106. CIKK

Társadalmi együttműködés

A felek azzal a céllal működnek együtt, hogy elősegítsék a koszovói foglakoztatási politika reformját a megerősített gazdasági reform és integráció keretében és az inkluzív növekedés támogatása érdekében. Az együttműködésnek törekednie kell a szociális párbeszéd elősegítésére, valamint a munkaügyi, az egészségvédelmi és munkahely-biztonsági, valamint a nők és férfiak, a fogyatékos személyek, és a kisebbségekhez tartozó személyek és egyéb veszélyeztetett csoportokhoz tartozók esélyegyenlőségével kapcsolatos koszovói jogszabályoknak az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítésére, figyelembe véve az EU-ban fennálló védelem szintjét. Mindez magában foglalhatja a Koszovónak az uniós vívmányokkal való közelítését a munkaügyi jogszabályok terén és a nők munkakörülményei vonatkozásában. Az együttműködés elősegíti az átfogó társadalmi befogadásra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó koszovói szakpolitikák elfogadását. Az együttműködés magában foglalja egy szociális védelmi rendszer kialakítását Koszovóban, amely támogatni képes a foglalkoztatást és az inkluzív növekedést.

A felek együttműködnek annak érdekében, hogy a koszovói jogszabályokat közelítsék az uniós vívmányokhoz és azzal a céllal, hogy a lakosság körében javítsák az egészségvédelmet és a betegségek megelőzését, kialakítsák a független és hatékony közigazgatási struktúrákat és végrehajtási hatásköröket az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények teljesítése érdekében, biztosítsák a betegjogokat, védelmet nyújtsanak apolgárok számára az egészségügyi veszélyekkel és betegségekkel szemben és népszerűsítsék az egészséges életmódot.

Koszovó betartja az e területtel kapcsolatos valamennyi nemzetközi megállapodást és aktust. Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ezen területekkel kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt területeit.

107. CIKK

Oktatás és képzés

A felek együttműködnek azzal a céllal, hogy a készségfejlesztés, a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás és a gazdasági fejlődés támogatásának eszközeként emeljék az általános oktatás, szakoktatás és -képzés, valamint a koszovói ifjúságvédelmi politika és a fiatalok munkavállalásának színvonalát. A felsőoktatási rendszeren belül kiemelt fontosságú a bolognai folyamat és a Bolognai Nyilatkozat célkitűzéseinek megfelelően a koszovói intézmények és programok megfelelő minőségi standardjainak elérése.

A felek együttműködnek annak biztosítása érdekében is, hogy Koszovóban az oktatás és képzés minden szintjére való bejutás mentes legyen a nemi, faji, etnikai, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetéstől. Az együttműködésnek törekednie kell a fogyatékossággal élő diákok szükségleteinek kezelésére.

Az együttműködés célja továbbá a kutatás és innováció területén való kapacitásépítés, nevezetesen a kutatással és innovációval foglalkozó közös projekteken keresztül, valamennyi érdekelt fél bevonásával és a know-how átadásának biztosításával.

A vonatkozó uniós programok és eszközök hozzájárulnak az oktatási, képzési, kutatási és innovációs struktúrák és tevékenységek színvonalának emeléséhez Koszovóban.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ezzel a területtel kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt területeit.

108. CIKK

Kulturális együttműködés

A felek vállalják, hogy elősegítik a kulturális együttműködést. Ez az együttműködés Koszovó kultúrpolitikai kapacitásának erősítését, a kulturális szereplők kapacitásainak megerősítését, valamint az egyének, a kisebbségek és népek közötti kölcsönös megértés fokozását szolgálja. Az együttműködés támogatja a kulturális sokszínűség érdekében történő intézményi reformot Koszovóban, ideértve a kulturális kifejezési módok sokszínűségnek védelméről és elősegítéséről szóló, 2005. október 20-án Párizsban elfogadott UNESCO-egyezmény szerintieket.

109. CIKK

Audiovizuális együttműködés

A felek együttműködnek az európai audiovizuális ipar fejlesztésében és ösztönzik a koprodukciót a mozi és az audiovizuális média ágazatában.

Az együttműködés többek között újságírók és más audiovizuális média-szakemberek képzésére irányuló programokat és lehetőségeket foglalhat magában, valamint technikai segítséget a koszovói közszolgálati és magántulajdonú média számára, ezáltal erősítve azok függetlenségét, szakmaiságát és az európai médiával való kapcsolatokat.

Koszovó összehangolja politikáit az EU–val a határokon átnyúló műsorszolgáltatás tartalmi aspektusainak szabályozása területén, továbbá összehangolja jogszabályait az uniós vívmányokkal. Koszovó különös figyelmet fordít a szellemi tulajdonjogok megszerzésével kapcsolatos kérdésekre a programokban és a műsorszolgáltatásban, továbbá a a vonatkozó szabályozó hatóságok függetlenségének biztosítására és megerősítésére.

110. CIKK

Információs társadalom

Az együttműködést az információs társadalommal kapcsolatos uniós vívmányok minden területén fejlesztik. Különösen Koszovó politikáinak és jogszabályainak az uniós jogszabályokhoz való fokozatos közelítésének támogatását célozzák ebben a szektorban.

A felek azzal a céllal működnek együtt, hogy továbbfejlesszék az információs társadalmat Koszovóban. Globális cél a társadalom egészének felkészítése a digitális korszakra, valamint a hálózatok és szolgáltatások interoperabilitását biztosító intézkedések azonosítása.

111. CIKK

Elektronikus kommunikációs hálózatok és szolgáltatások

Az együttműködés elsősorban az ezzel a területtel kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt kérdéseire helyezi a hangsúlyt.

A felek elsősorban megerősítik az együttműködést az elektronikus kommunikációs hálózatok és az elektronikus kommunikációs szolgáltatások területén, azzal az alapvető céllal, hogy Koszovó öt évvel a megállapodás hatálybalépését követően elfogadja az ezen ágazattal kapcsolatos uniós vívmányokat, különös figyelmet fordítva a vonatkozó szabályozó hatóságok függetlenségének biztosítására és megerősítésére.

112. CIKK

Tájékoztatás és kommunikáció

A felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék a kölcsönös információcserét. Előnyben részesülnek azok a programok, amelyek alapvető tájékoztatást nyújtanak a nyilvánosság számára az EU-ról, valamint speciálisabb információkat a koszovói szakmai körök számára.

113. CIKK

Közlekedés

Az együttműködés a közlekedéssel kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt területeire helyezi hangsúlyt.

Az együttműködés különösen Koszovó közlekedési rendszerének szerkezetátalakítására és korszerűsítésére, valamint a kapcsolódó infrastruktúra (ideértve a Dél-kelet Európai Közlekedési Megfigyelő Állomás által azonosított regionális kapcsolatok) fejlesztésére, az utasok és áruk szabad mozgásának javítására, az unióshoz hasonló és azzal interoperábilis szabványok létrehozására, valamint a közlekedési jogszabályoknak az uniós jogszabályokkal való összehangolására irányul, amennyiben azt az objektív körülmények lehetővé teszik.

Az együttműködés célja e megállapodásnak megfelelően hozzájárulni az EU és Koszovó közlekedési piacához és létesítményeihez való fokozatos kölcsönös hozzáféréshez, kifejleszteni az uniós rendszerrel kompatibilis, interoperábilis és harmonizáló koszovói közlekedési rendszert és a közlekedés terén javítani a környezetvédelmet.

114. CIKK

Energiaügy

A vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban a felek a piacgazdaság alapelveivel, valamint az Energiaközösségről szóló, 2005. október 25-én Athénban aláírt szerződéssel 9 összhangban fejlesztik és erősítik együttműködésüket az energia terén. Az együttműködés Koszovónak az európai energiapiacokba történő fokozatos integrációja irányába fejlődik.

Az együttműködés magában foglalhatja a Koszovónak nyújtott segítséget, különösen az alábbiak tekintetében:

a)    a kínálat javítása és változatossá tétele, valamint az energiapiacra való belépés megkönnyítése, az energiaellátás biztonságára vonatkozó uniós vívmányokkal és az Energiaközösség regionális energiastratégiájával összhangban, alkalmazva a szomszédos országokkal létesített, regionális jelentőségű villamosenergia-összeköttetéseken való szállításra, átvitelre, elosztásra és helyreállításra vonatkozó uniós és európai szabályokat;

b)    a Koszovónak nyújtott segítség az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra, valamint az energiaágazat környezeti hatásaira vonatkozó uniós vívmányok végrehajtásában, elősegítve ezáltal az energiatakarékosságot, az energiahatékonyságot, a megújuló energia ösztönzését és az energiatermelés és –fogyasztás környezeti hatásainak tanulmányozását és csökkentését;

c)    keretfeltételek kialakítása az energiatársaságok szerkezeti átalakításához, és az ágazat vállalatainak együttműködése a szétválasztásra vonatkozó uniós belső energiapiaci szabályokkal összhangban.

115. CIKK

Környezetvédelem

A felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezetvédelem terén annak az érdemi feladatnak az érdekében, hogy Koszovóban megállítsák a további romlást, és megkezdjék a környezet állapotának javítását a fenntartható fejlődés érdekében. A felek együttműködnek a koszovói levegő és vízminőség (ideértve az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagok tekintetében), az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások, a hulladékkezelés valamennyi típusa (ideértve a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését) és a természetvédelem, az ipari kibocsátások felügyelete és csökkentése, az ipari létesítmények biztonsága, valamint a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése terén.

A feleknek különösen azzal a céllal kell együttműködniük, hogy erősítsék a koszovói közigazgatási struktúrákat és folyamatokat a környezeti kérdések stratégiai tervezése és az érintett szereplők közötti koordináció biztosítása érdekében, valamint összpontosítaniuk kell a koszovói jogszabályoknak az uniós vívmányokhoz és adott esetben az Euratommal kapcsolatos vívmányokhoz való fokozatos közelítésére. Az együttműködés összpontosíthat a helyi, regionális és határon átnyúló lég- és vízszennyezés jelentős csökkentésére vonatkozó stratégiák Koszovó általi kidolgozására, a hatékony, tiszta, fenntartható és megújítható energiatermelés és -fogyasztás kereteinek kialakítására, valamint környezeti hatásvizsgálat és stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatására.

116. CIKK

Éghajlatváltozás

A felek együttműködnek azzal a céllal, hogy Koszovó számára segítséget nyújtsanak éghajlat-politikájának kidolgozásában, és figyelembe vegyék az éghajlati kérdéseket az energia, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság, az oktatás és az egyéb érintett szakpolitikai területeken. Az ilyen együttműködésnek támogatnia kell a koszovói jogszabályok közelítését az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós vívmányokhoz, különösképpen az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követését, jelentését és ellenőrzését. Az ilyen együttműködésnek támogatnia kell Koszovót a megfelelő közigazgatási kapacitások és a valamennyi érintett szereplő közötti koordinációs folyamatok létrehozásában az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes növekedési politikák elfogadása és végrehajtása érdekében. A felek együttműködésének célja – amennyiben azt az objektív körülmények lehetővé teszik – segítséget nyújtani Koszovónak az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló globális és regionális erőfeszítésekben való részvételhez.

117. CIKK

Polgári védelem

A felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzése, illetve az azokra való felkészülés és reagálás javítása tekintetében. Az együttműködés különösen Koszovó polgári védelmi kapacitásának fokozására, valamint Koszovónak a katasztrófavédelemmel kapcsolatos uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítésére irányul.

Az együttműködés a következő prioritásokra összpontosíthat:

a)    katasztrófahelyzeti gyors értesítés és riasztás; az európai riasztási rendszerek és felügyeleti eszközök Koszovóra történő kiterjesztése,

b)    napi 24 órában működő, hatékony kommunikáció kialakítása Koszovó és az Európai Bizottság sürgősségi segélyszolgálatai között,

c)    az együttműködés biztosítása nagyobb veszélyhelyzetek esetén, ideértve a segítségnyújtást és a fogadóoldali támogatást, valamint az azokhoz való hozzáférést,

d)    a katasztrófákkal és kockázatokkal kapcsolatos tudásalap javítása és az egész Koszovóra kiterjedő katasztrófavédelmi kockázatfelmérés és a katasztrófavédelmi tervek kialakítása,

e)    a katasztrófák megelőzésével, valamint az azokra való felkészüléssel és reagálással kapcsolatos bevált gyakorlatok és iránymutatások végrehajtása.

118. CIKK

Kutatás és technológiai fejlesztés

A felek kölcsönös előnyök alapján támogatják a polgári célú tudományos kutatási és technológiafejlesztési (KTF) együttműködést, valamint tekintetbe veszik a rendelkezésre álló forrásokat, a megfelelő programokhoz való hozzáférés lehetőségét, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő szintű hatékony védelmére is figyelemmel.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi a kutatással és technológiafejlesztéssel kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt területeit.

119. CIKK

Regionális és helyi fejlesztés

A felek a regionális és helyi fejlesztési együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések azonosítására törekednek azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a gazdasági fejlődéshez és csökkentsék a regionális kiegyensúlyozatlanságot. Külön figyelmet fordítanak a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködésre.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi a regionális fejlesztéssel kapcsolatos uniós vívmányok kiemelt területeit.

120. CIKK

Közigazgatás

Az együttműködés és a párbeszéd arra irányul, hogy biztosítsák a professzionális, hatékony és elszámoltatható közigazgatás kialakítását Koszovóban, az e területen ez idáig – többek között a decentralizációs folyamattal és az új önkormányzatok létrehozásával kapcsolatosan – tett reform-erőfeszítésekre építve. Az együttműködés különösképpen a jogállamiság megvalósulásának támogatására, az állami intézményeknek a koszovói lakosság egészének előnyére szolgáló megfelelő működtetésére, valamint az EU és Koszovó közötti kapcsolatok zökkenőmentes fejlődésére irányul.

Az együttműködés ezen a területen elsősorban az intézménykiépítésre irányul, beleértve a teljesítményen alapuló, átlátható és nem részrehajló munkaerő-toborzási eljárások kialakítását és végrehajtását mind központi, mind helyi szinten, a humánerőforrás-menedzsmentet és a karrierfejlesztést a közszolgálatban, a folyamatos képzést és az etikus magatartás támogatását az államigazgatásban. Az együttműködés magában foglalja a közigazgatás működésében és a fékek és ellensúlyok hatékony rendszere tekintetében fontos szerepet játszó független szervek hatékonyságának és kapacitásának fejlesztését is.

IX. CÍM

PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

121. CIKK

E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és a 7., 122., 123. és 125. cikknek megfelelően, Koszovó támogatás és kölcsönök formájában uniós pénzügyi támogatásban részesülhet, beleértve az Európai Beruházási Bank által nyújtott hiteleket. Az uniós pénzügyi támogatás feltétele a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése tekintetében mutatott további fejlődés. Figyelembe kell venni Koszovónak e megállapodás szerinti kötelezettségeinek teljesítését, valamint a Koszovó eredményeiről szóló éves jelentéseket. Az uniós pénzügyi támogatásra vonatkozik a stabilizációs és társulási folyamat feltételrendszere is, különösen a kedvezményezetteknek a demokratikus, gazdasági és intézményi reformok teljesítésére vonatkozóan tett kötelezettségvállalása tekintetében. A Koszovónak nyújtott pénzügyi támogatást a jelzett szükségletekhez, az elfogadott prioritásokhoz, a felvevő- és visszafizetési képességhez, valamint a gazdasági reform és szerkezetátalakítás érdekében megtett intézkedésekhez igazítják.

122. CIKK

A támogatás formájában nyújtott pénzügyi támogatást a vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell nyújtani a Koszovóval folytatott konzultációkat követően a többéves indikatív kereten belül és az EU által kialakított éves vagy többéves cselekvési programok alapján.

123. CIKK

A pénzügyi támogatás kiterjedhet az együttműködés valamennyi vonatkozó ágazatára, különös figyelmet fordítva a szabadság, biztonság és jogérvényesülés területére, a jogszabályoknak az uniós vívmányokhoz való közelítésére, a társadalmi és gazdasági fejlődésre, a jó kormányzásra, a közigazgatási reformra, az energiaügyre és a mezőgazdaságra.

124. CIKK

Koszovó kérésére és különleges nehézség esetén az EU a nemzetközi pénzügyi intézményekkel együtt megvizsgálhatja annak lehetőségét, hogy bizonyos feltételek mellett és a rendelkezésre álló valamennyi pénzügyi forrás figyelembevételével kivételesen makroszintű pénzügyi támogatást nyújtson. Ez a támogatás a Koszovó és a Nemzetközi Valutaalap által elfogadott program keretében meghatározandó feltételek teljesítése esetén vehető igénybe.

125. CIKK

A rendelkezésre álló források optimális felhasználása érdekében a felek biztosítják, hogy az uniós pénzügyi támogatást más forrásokból, például a tagállamokból, harmadik országokból és nemzetközi pénzügyi intézményektől származó forrásokkal való összehangolás után nyújtják.

E célból Koszovó rendszeresen információt nyújt az összes támogatási forrásról.

X. CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

126. CIKK

Létrejön a stabilizációs és társulási tanács (a továbbiakban: STT), amely felügyeli e megállapodás alkalmazását és végrehajtását. Megfelelő szinten, rendszeres időközönként ülésezik, illetve ha a körülmények úgy kívánják, rendkívüli ülést hívhat össze. Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő főbb kérdéseket, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kérdéseket.

127. CIKK

1.    Az STT egyrészről az EU, másrészről Koszovó képviselőiből áll.

2.    Az STT eljárási szabályzatot fogad el.

3.    Az STT tagjai az eljárási szabályzatban megállapítandó feltételeknek megfelelően rendelkezhetnek a képviseletükről.

4.    Az STT elnökségét az eljárási szabályzatban megállapítandó előírásoknak megfelelően felváltva tölti be az EU és Koszovó egy-egy képviselője.

5.    Az Európai Beruházási Bank az őt érintő ügyekben megfigyelőként részt vehet az STT munkájában.

128. CIKK

E megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az STT hatáskörrel rendelkezik, hogy a megállapodás alkalmazási körében és az abban előírt esetekben határozatokat hozzon. Ezek a határozatok kötelező erejűek a felekre nézve, akik megteszik a határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Az STT megfelelő ajánlásokat is tehet. Határozatait és ajánlásait a felekkel egyetértésben hozza meg.

129. CIKK

1.    Az STT-t feladatai végrehajtásában egy stabilizációs és társulási bizottság segítheti, amely egyrészről az EU, másrészről Koszovó képviselőiből áll.

2.    Az STT az eljárási szabályzatában meghatározza a stabilizációs és társulási bizottság feladatait, amelyek tartalmazzák az STT üléseinek előkészítését, valamint meghatározza a bizottság működési módját.

3.    Az STT bármely hatáskörét átruházhatja a stabilizációs és társulási bizottságra. Ez esetben a stabilizációs és társulási bizottság a 128. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően hozza meg döntéseit.

130. CIKK

A stabilizációs és társulási bizottság albizottságokat és különleges csoportokat hozhat létre. A megállapodás hatálybalépését követő első év vége előtt a stabilizációs és társulási bizottság létrehozza a szükséges albizottságokat a megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében.

Létre kell hozni egy migrációs kérdésekkel foglalkozó albizottságot.

131. CIKK

Az STT határozhat más különleges bizottság vagy testület létrehozásáról, amely segítheti feladatai elvégzésében. Az STT az eljárási szabályzatában meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek összetételét és feladatait, valamint azok működési módját.

132. CIKK

Létrejön a stabilizációs és társulási parlamenti bizottság (a továbbiakban: parlamenti bizottság). Az európai parlamenti képviselők és a koszovói parlamenti képviselők e fórum keretében találkoznak véleménycsere céljából. A bizottság az általa meghatározott időközönként ülésezik, de évente legalább egyszer.

A parlamenti bizottság az Európai Parlament képviselőiből, és Koszovó Parlamentjének képviselőiből áll.

A parlamenti bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

A parlamenti bizottság elnökségét az eljárási szabályzatban megállapítandó előírásoknak megfelelően felváltva tölti be az Európai Parlament egy tagja, és a koszovói parlament egy tagja.

A parlamenti bizottság ajánlásokat tehet az STT-nek.

133. CIKK

E megállapodás alkalmazási körében a felek kötelezettséget vállalnak, hogy a másik fél természetes és jogi személyei számára megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosít a jogorvoslathoz jogaik védelme érdekében.

134. CIKK

A megállapodás a feleket nem akadályozza abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyeket szükségesnek ítélnek az alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétes információk nyilvánosságra hozatalának megakadályozásához

135. CIKK

1.    A megállapodás hatálya alá tartozó területeken :

a)    a Koszovó által az EU-val szemben alkalmazott intézkedések nem szolgálnak alapul a tagállamok és azok állampolgárai, vállalatai vagy cégei közötti bármilyen megkülönböztetéshez;

b)    az EU által Koszovóval szemben alkalmazott rendelkezések nem szolgálnak alapul Koszovó polgárai, illetve a koszovói vállalatok vagy cégek közötti bármilyen megkülönböztetéshez.

2.    Az (1) bekezdés nem érinti a megállapodásban foglalt különös rendelkezéseket, köztük különösen a 70. cikk (3) bekezdését.

136. CIKK

1.    A felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. Biztosítják a megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítását.

2.    A felek megállapodnak abban, hogy bármelyik fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül azonnal konzultálnak az e megállapodás értelmezését vagy végrehajtását, és a felek közötti kapcsolatok más lényeges aspektusait érintő bármely ügy megvitatása érdekében.

3.    A felek az STT-hez utalják a megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitákat. Ebben az esetben a 137. cikket, valamint – adott esetben – az V. jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

Az STT kötelező határozat meghozatalával rendezheti a vitát.

4.    Ha a felek egyike úgy véli, hogy a másik fél nem teljesítette a megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezt megelőzően – a különösen sürgős esetek kivételével – ellátja az STT-t minden olyan megfelelő információval, amely szükséges a helyzet alapos kivizsgálásához a felek számára elfogadható megoldás érdekében.

Az intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás érvényesülését. Ezeket az intézkedéseket haladéktalanul be kell jelenteni az STT-nek, és a másik fél kérésére egyeztetést szükséges folytatni róluk az STT-ben, a stabilizációs és társulási bizottságban vagy bármely más szervben, amelyet a 130. vagy 131. cikk alapján hoztak létre.

5.    A (2), (3) és (4) bekezdés semmilyen esetben sem befolyásolhatja és nem érinti a 34., 42., 43., 44. és 48. cikkeket, valamint a III. jegyzőkönyvet (A „származó termékek” fogalmának meghatározása és a közigazgatási együttműködés módszerei).

6.    E cikk (3) és (4) bekezdése nem alkalmazandó az 5. cikkre és a 13. cikkre.

137. CIKK

1.    Amennyiben a megállapodás értelmezését vagy végrehajtását illetően vita keletkezik a felek között, bármelyik fél értesíti a másik felet és az STT-t hivatalos kérelem formájában arról, hogy a vitatott kérdés megoldásra szorul.

Amennyiben valamelyik fél úgy látja, hogy egy a másik fél által elfogadott intézkedés, vagy a másik fél cselekvésének hiánya ezen megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megszegését jelenti, hivatalos kérelmet nyújt be a megoldás érdekében, amelyben indokolja véleményét, és – adott esetben – jelzi, hogy a fél a 136. cikk (4) bekezdése alapján intézkedéseket foganatosíthat.

2.    A felek törekednek a vitának jóhiszemű egyeztetések útján történő megoldására az STT-ben és a (3) bekezdésben említett másik szervek keretei között azzal a céllal, hogy mielőbb kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

3.    A felek az STT rendelkezésére bocsátanak minden olyan vonatkozó információt, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához.

Amíg a vita nem rendeződik, a kérdés az STT minden találkozóján tárgyalásra kerül, kivéve ha megkezdődött az V. jegyzőkönyv alapján a választottbírósági eljárás. A vita lezártnak tekintendő, ha az STT kötelező erejű határozatot hozott a kérdés rendezéséről a 136. cikk (3) bekezdése alapján, vagy ha megállapította, hogy már nem folyik vita.

A vitával kapcsolatban a felek megegyezése alapján vagy bármelyik fél kérésére egyeztetésre kerülhet sor a stabilizációs és társulási bizottság vagy bármely más, a 130. és 131. cikk alapján létrehozott vonatkozó bizottság vagy szerv bármely találkozóján. Az egyeztetésekről írásos feljegyzés is készülhet.

Az egyeztetés során közzétett információk bizalmasak maradnak.

4.    Az V. jegyzőkönyv alkalmazásának hatálya alá tartozó kérdések esetében bármely fél benyújthatja a kérdést választottbírósági eljáráson való vitarendezésre a jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően, ha két hónappal e cikk (1) bekezdése alapján megkezdett vitarendezési folyamatot követően a felek nem tudták lezárni a kérdést.

138. CIKK

A megállapodás mindaddig nem érintheti az egyének és gazdasági szereplők számára egyrészről egy vagy több tagállamra, másrészről Koszovóra nézve kötelező, meglévő megállapodásokban biztosított jogokat, amíg a megállapodás alapján nem biztosítanak számukra ugyanolyan jogokat.

139. CIKK

Az I–VII. mellékletek, az 1., 2., 3., 4. és 5. jegyzőkönyv és a záróokmány e megállapodás szerves részét képezik.

140. CIKK

E megállapodást határozatlan időre kötötték.

A megállapodást bármelyik fél felmondhatja a másik félhez intézett értesítés útján. A megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

Bármelyik fél azonnali hatállyal teljesen vagy részben felfüggesztheti a megállapodást ezen megállapodás valamely lényegi elemének a másik fél általi be nem tartása esetén.

Az EU az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket hozhat, ideértve e megállapodás teljesen vagy részben történő azonnali hatállyal történő felfüggesztését, abban az esetben, ha Koszovó nem teljesíti az 5. és 13. cikkben meghatározott alapvető elveket.

141. CIKK

E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó – az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel –, másrészről pedig Koszovó területén.

142. CIKK

E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága.

143. CIKK

E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, albán valamint szerb nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

144. CIKK

A megállapodást a felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.

Ez a megállapodás azon dátumot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a felek értesítik egymást az első bekezdés alapján indított eljárások lezárultáról.

(1) *Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(2) * Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(3) A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(4) Az árukra, kódokra és megnevezésekre történő hivatkozások összhangban vannak a 2014-ben alkalmazott Kombinált Nómenlatúrával, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2013. október 4-i 1001/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (HL L 290., 2013.10.31., 1. o.) megfelelően.

(5) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(6) HL L 285., 2006.10.16., 3. o.

(7) Európai Szabványügyi Bizottság, Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság, Európai Távközlési Szabványügyi Intézet, Európai Akkreditálási Együttműködés, Európai Mérésügyi Együttműködés, a Nemzeti Metrológiai Intézetek Európai Szövetsége

(8) Az ECOFIN Tanács által az 1997. december 1-jei ülésén az adópolitikával kapcsolatban hozott következtetések (HL C2., 1998.1.6., 1. o.).

(9) HL L 198., 2006.7.20., 18. o.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.4.30.

COM(2015) 181 final

MELLÉKLET

a következőkhöz:

Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó* közötti stabilizációs és társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről

I. JEGYZŐKÖNYV

A FELDOLGOZOTT MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKNEK

AZ EU ÉS KOSZOVÓ KÖZÖTTI KERESKEDELMÉRŐL

1. CIKK

1.    Az EU és Koszovó az e jegyzőkönyv I. és II. mellékletében felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékekre a mellékletekben említett feltételekkel összhangban alkalmazza a vámokat, függetlenül attól, hogy korlátozza-e őket vámkontingens vagy sem.

2.    A Stabilizációs és Társulási Tanács dönt az alábbiakról:

a)    az e jegyzőkönyv szerinti feldolgozott mezőgazdasági termékek jegyzékének kibővítése,

b)    az e jegyzőkönyv I. és II. mellékletében említett vámok módosítása,

c)    a vámkontingensek növelése vagy megszüntetése.

3.    A Stabilizációs és Társulási Tanács az e jegyzőkönyv által megállapított vámokat helyettesítheti a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó feldolgozott mezőgazdasági termékek előállításában ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termékeknek az EU-ban és Koszovóban érvényes piaci árai alapján megállapított rendszerrel.

2. CIKK

A Stabilizációs és Társulási Tanács határozatával csökkenthetők az e jegyzőkönyv 1. cikke alapján alkalmazott vámok:

a)    amikor az EU és Koszovó közötti kereskedelemben csökkennek az alaptermékekre alkalmazott vámok, vagy

b)    a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kölcsönös engedményekből származó csökkentésekre adott válaszul.

Az a) pontban elrendelt csökkentéseket az adott feldolgozott mezőgazdasági termékek gyártásánál ténylegesen használt mezőgazdasági termékeknek megfelelő mezőgazdasági alkotóelemre megadott vámra vonatkoztatva kell kiszámítani, és ezt le kell vonni az ezekre a mezőgazdasági alaptermékekre alkalmazott vámból.

3. CIKK

Az EU és Koszovó tájékoztatja egymást a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatban elfogadott közigazgatási intézkedésekről. Ezen intézkedéseknek egyenlő elbánást kell biztosítaniuk minden érintett fél számára, és a lehető legegyszerűbbnek és legrugalmasabbnak kell lenniük.

AZ I. JEGYZŐKÖNYV I. MELLÉKLETE

A KOSZOVÓBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKNEK

AZ EU-BA TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁRA

ALKALMAZANDÓ VÁMOK

A Koszovóból származó, alább felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékeknek az EU-ba történő behozatalára nulla vámtétel vonatkozik.

________________

AZ I. JEGYZŐKÖNYV II. MELLÉKLETE

AZ EU-BÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKNEK

KOSZOVÓBA TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁRA

ALKALMAZANDÓ VÁMOK

Az alapvám, amely az e melléklet alapján alkalmazott, egymást követő vámcsökkentések alapját képezi, a 2013. december 31-én Koszovóban alkalmazott 10%-os alapvám. A vámtételek az alábbiak szerint csökkennek:

(azonnali hatállyal vagy fokozatosan)