17.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 423/72

1.

alapvetően üdvözli az Európai Bizottság javaslatának alapjául szolgáló, a régiók beleszólási jogának és döntési szabadságának kiszélesítésére irányuló megközelítést;

2.

e konkrét eset kapcsán azonban rendkívül kritikusan ítéli meg az intézkedés megfelelőségét;

3.

utal arra, hogy a lakosság nagy része szkeptikus a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatban, és nem fogadja el azokat; erre a szkeptikus hozzáállásra és az elfogadottság hiányára többek között a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezési eljárásának átláthatóbbá tétele lenne a válasz;

4.

ismételten rámutat arra, hogy egyértelmű címkézési szabályokra van szükség ahhoz, hogy a fogyasztók tudatosan hozhassák meg vásárlói döntéseiket; az átlátható címkézésnek magában kell foglalnia az állati eredetű élelmiszerek előállításához használt, géntechnológiával módosított takarmányok alkalmazásának egyértelmű feltüntetését is;

5.

ezzel összefüggésben utal a Régiók Bizottsága „A tagállamokra a géntechnológiával módosított növények területükön történő termesztése terén ráruházott döntésszabadság” című véleményére (CdR 338/2010 fin) (88. plenáris ülés, 2011. január 27–28.), valamint „Az Európai Bizottság 2016. évi munkaprogramjához kapcsolódó prioritások” című állásfoglalására (113. plenáris ülés, 2015. július 9.);

6.

tudomásul veszi, hogy az Európai Unió átfogó jogi kerettel rendelkezik a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) és a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezésére, nyomonkövethetőségére és címkézésére vonatkozóan, amely a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2001/18/EK irányelven, a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendeleten, valamint a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK rendeleten alapul;

7.

megállapítja, hogy a javasolt jogi keret értelmében semmilyen GMO vagy géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem hozható forgalomba a szóban forgó jogi keretnek megfelelő előzetes engedélyezés nélkül;

8.

megjegyzi, hogy az engedélyezési eljárás a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében előírja a kérelemmel benyújtott dokumentáció Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) általi végső tudományos értékelését;

9.

kifejti, hogy az EFSA véleményének kézhezvételét követően az Európai Bizottság a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában szavazás céljából határozattervezetet terjeszt a tagállamok elé az engedély megadásáról vagy megtagadásáról;

10.

tudomásul veszi, hogy amennyiben sem a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában, sem a fellebbviteli bizottságban nem születik egyértelmű döntés, az Európai Bizottság a GMO-kra vonatkozó jogszabályi keret és az Alapjogi Charta értelmében köteles dönteni az engedélykérelemről;

11.

utal arra, hogy 2015. évi munkaprogramjában az Európai Bizottság előirányozta a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó engedélyezési eljárás felülvizsgálatát annak érdekében, hogy orvosolja a polgárok és a tagállamok aggályát azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság jelenleg jogilag akkor is köteles jóváhagyni a GMO-k engedélyezését, ha amellett nem áll a tagállamok minősített többsége;

12.

csodálkozásának ad hangot amiatt, hogy az előirányzott felülvizsgálat nyomán kizárólag egy, a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok felhasználására vonatkozó javaslat született, miközben az engedélyezési eljárás ígért alapvető felülvizsgálatára nem került sor;

13.

utal arra, hogy miként járnak el az egyes tagállamok a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK rendelet szerinti hatályos engedélyezési eljárásáról szóló szavazásokon;

14.

sajnálja, hogy ezeken a géntechnológiával módosított élelmiszereket és takarmányokat érintő szavazásokon rendszeresen előfordul, hogy az állandó bizottságban és a fellebbviteli bizottságban nem jön létre minősített többség az adott határozattervezetek elfogadásához vagy elutasításához;

15.

rámutat arra, hogy a tudományos értékeléssel összefüggő aggályokon túl a tagállamok gyakran egyéb, az EFSA kockázatértékelésén kívül eső tényezőkkel kapcsolatos aggályok miatt tartózkodnak vagy szavaznak nemmel;

16.

tudomásul veszi, hogy a jelenlegi jogi helyzetben az Európai Bizottságnak kell döntenie az engedélykérelmekről;

17.

sajnálatát fejezi ki különösen amiatt, hogy így az Európai Bizottság de facto mindig a tagállamok támogató szavazata nélkül dönt, miközben – az EFSA kedvező véleménye esetén – az Európai Bizottság döntése nyomán rendszerint engedélyezésre kerül sor;

18.

kifogásolja, hogy ennek következtében az engedélyezésről szóló döntéshozatal során az Európai Bizottság rendszerint nem veszi figyelembe például az egy vagy több tagállam által az engedélyezési eljárás során megfogalmazott társadalompolitikai aggályokat;

19.

hangsúlyozza, hogy mindezek fényében a kizárólag az EFSA kockázatértékelésére támaszkodó engedélyezés mindinkább kétségeket vet fel;

20.

egyetért a tagállamokkal abban, hogy a GMO-k engedélyezéséhez vagy engedélyezésének megtagadásához fűződő jelentős közérdekre tekintettel elengedhetetlen, hogy a döntéshozatali folyamat során egyebek mellett a nem tudományos jellegű aggályok is figyelmet kapjanak;

21.

sajnálja, hogy ez jelenleg a gyakorlatban nem valósul meg, mivel az eljárás folyamán amiatt, hogy a tagállamok között megoszlanak a vélemények és emiatt nem jön létre kellő többség, az Európai Bizottság általi döntéshozatalnál végül az EFSA kockázatértékelése kerül középpontba;

22.

síkraszáll amellett, hogy – jogi vizsgálat függvényében és a jelenlegi rendeletjavaslathoz fűzött észrevételek sérelme nélkül – a jövőben az Európai Bizottság alapvetően csak akkor dönthessen az engedély megadása mellett, ha azzal az állandó bizottság vagy a fellebbviteli bizottság is legalább minősített többséggel egyetért;

23.

úgy véli, hogy így megfelelőbben figyelembe lehetne venni a tagállamok további aggályait, emellett erősödne a tagállamok felelősségérzete saját leadott szavazatukkal kapcsolatban;

24.

nem osztja az Európai Bizottság nézetét arról, hogy a hatályos jogi keretet meg kell őrizni, és hogy a szavazási szabályokat nem lehet megváltoztatni, mert azok más szakpolitikai területekre is vonatkoznak;

25.

ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, volna-e lehetőség az engedélyezési szabályoknak a kockázatkezelés szintjén történő, az európai joggal összhangban álló módosítására a GMO-k területén;

26.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy egységes kockázatkezelési rendszerre van szükség;

27.

szorgalmazza az Európai Bizottság és a GMO-termesztés tekintetében illetékes tagállami és regionális hatóságok szorosabb együttműködését;

28.

hangsúlyozza, hogy ez elősegíthetné a kockázatértékelés tagállamok általi elfogadását, és javíthatná az értékelés minőségét;

29.

szorgalmazza, hogy az engedélyezési eljárás során vegyék figyelembe a géntechnológiával módosított növények, valamint a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok környezeti vonatkozásainak fokozottabb vizsgálatát;

30.

úgy véli, hogy a géntechnológiával módosított növények környezeti hatásvizsgálatára vonatkozó megerősített EFSA-iránymutatásokat mihamarabb fel kell venni a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18/EK irányelv mellékletei közé, hogy ezáltal jogilag kötelező érvényűekké váljanak;

31.

nyugtázza, hogy az Európai Bizottság a COM(2015) 176 közleményben foglalkozott az engedélyezési eljárás számára sem kielégítő menetével, és – messzemenően a (EU) 2015/412 irányelv (a GMO-k termesztése tekintetében biztosított kívülmaradási jog) mintájára – javaslatot tett a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló rendelet megfelelő módosítására;

32.

úgy véli, hogy az Európai Bizottság által kitűzött cél – nevezetesen a tagállamok egyedi aggályainak megfelelőbb figyelembevétele – az engedélyezési eljáráson belüli környezeti kockázatértékelésnek a (EU) 2015/412 irányelv 3. cikkében nemrégiben előirányzottak szerinti gyors átdolgozásával jobban megvalósítható, mint a most előterjesztett rendeletjavaslattal;

33.

megállapítja, hogy a javaslatnak nem célja az EFSA által az uniós szintű kockázatértékeléssel megvalósított egységes biztonsági szint módosítása; az uniós jogszabályi keret már most is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a további felülvizsgálatig uniós szinten betiltsák az adott terméket, amennyiben újabb ismeretek alapján valamely géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány súlyos egészségügyi vagy környezeti kockázatot jelenthet;

34.

megjegyzi, hogy a tagállamok számára biztosítani kell a jogot, hogy nemzeti szinten határozhassanak az uniós szinten engedélyezett GMO-k élelmiszerekben és takarmányokban történő felhasználásának korlátozásáról, illetve tiltásáról (a GMO-k felhasználására vonatkozó kívülmaradási intézkedések);

35.

megállapítja, hogy a tagállamoknak ugyanakkor ennek során biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseik az arányosság elvét, valamint a hazai és a külföldi termékek eltérő kezelésének tilalmát tekintetbe véve összhangban álljanak az uniós joggal, valamint összeegyeztethetőek legyenek az Unió által a WTO szintjén vállalt nemzetközi kötelezettségekkel;

36.

rámutat arra, hogy az intézkedéseknek amellett, hogy összhangban kell állniuk a globális szintű WTO-előírásokkal, a belső piacon összeegyeztethetőeknek kell lenniük az áruk szabad mozgásának elvével, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 34. cikkének megfelelően, amely tilt minden, a szabad áruforgalom mennyiségi korlátozásával azonos hatással járó intézkedést;

37.

megjegyzi, hogy a tiltás lehetőségével élni kívánó tagállamoknak az EUMSZ 36. cikke szerinti okokkal, illetve az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerinti, közérdeken alapuló kényszerítő okokkal meg kell indokolniuk az intézkedéseiket, és a tilalom e tagállami indokolása nem állhat ellentmondásban az EFSA által az emberi és állati egészségről és a környezetről végzett kockázatértékeléssel;

38.

kifogásolja, hogy a tilalom lehetősége a jelenlegi ismeretek alapján aránytalanul nagy akadályokkal jár együtt, amelyeket a tagállamoknak először le kell küzdeniük ahhoz, hogy nemzeti szinten élni tudjanak ezzel a lehetőséggel, és megfelelő tilalmat vezessenek be, ezért egyrészt aggályok vetődnek fel a szubszidiaritást illetően, másrészt nem is beszélhetünk az arányosság elvének betartásáról ennél az európai bizottsági javaslatnál;

39.

ezzel összefüggésben sajnálja, hogy nem létezik tájékoztató jellegű lista azokról az indokokról, amelyek jogi szempontból biztonsággal alátámaszthatják az egyes tagállamokon belüli tilalmat; ilyen, a jogbiztonság szempontjából előnyösnek bizonyult lista található többek között a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) területükön történő termesztésének korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2015/412 irányelvben;

40.

ezzel összefüggésben kifejezetten sajnálja, hogy a javaslatot nem kíséri hatásvizsgálat;

41.

összességében bírálja, hogy az Európai Bizottság javaslata, miközben lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy korlátozzák vagy megtiltsák az uniós szinten engedélyezett GMO-k élelmiszerekben és takarmányokban történő felhasználását, nem ad iránymutatást számukra arra nézve, hogy ezt a döntést miként ültethetik át nemzeti szinten jogilag biztonságosan;

42.

úgy véli, hogy ezért jelenleg igen nehéz megítélni, hogy a számos előírt feltétel mellett mennyiben fognak egyáltalán élni a gyakorlatban a tilalom lehetőségével;

43.

bírálja, hogy a felhasználás nemzeti tilalma a belső piacon belüli szabad áruforgalomra és az áruk globalizált áramlására, valamint az egymásra épülő ipari élelmiszer- és takarmánytermelési folyamatokban részt vevő szereplők nagy számára tekintettel a jelenlegi ismeretek szerint ésszerűen nem ellenőrizhető;

44.

úgy véli, hogy a nemzeti tilalomra vonatkozó szabályozással szemben fontosabb, hogy a tagállamok által megfogalmazott aggályokat fokozottabban figyelembe vegyék azáltal, hogy a bizottságokon belüli szavazások eredményének súlyozását módosítják; a nemzeti tilalomra vonatkozó szabályozások csak jelentős akadályok leküzdésével hajthatók végre, és ellenőrzésük is nehézkes;

45.

ezért nem ért egyet az Európai Bizottság azon következtetésével, amelynek nyomán a szóban forgó rendeletjavaslatot előterjesztették;

46.

mindezek alapján a rendeletjavaslat elutasítása mellett száll síkra.